Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre

IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE!

Stratégiai Vállalkozás Fejlesztő tippek, heti rendszerességgel *Garantálom, hogy ilyet még nem kaptál

2024. február 19.

Fluid Digital Kft. / Kukoly Dávid

Kukoly Dávid, a Fluid Digital alapítója és a több webáruház és szoftver tulajdonosa és társ-tulajdonosa, tartalom készítő.

Már több mint 10 éve tevékenykedik aktívan az online marketing iparágban B2B és B2C területen egyaránt, amelyet az utóbbi években nem csak művel, hanem oktat is több intézményben és a saját streaming felületén.

Marketing szakemberként és e-kereskedőként a célja, hogy segítsen azoknak, akik szeretnék megtanulni az online marketinget a gyakorlatban.

Kukoly Dávid a neten

Fluid Digital Kft. a neten

Rájöttem hogy edukációval többet tudok adni mint kampányokkal

Nem mindenki születik vállalkozónak. De vannak, akikben már nagyon fiatalon kialakul az érzékenység arra, hogy mi működik – és mi nem. Kukoly Dávid ilyen ember.

Tíz évvel ezelőtt még csak próbálgatta a szárnyait egy saját webáruház elindításával, amikor már egyértelmű volt számára, hogy az online térben csak az tud érvényesülni, aki rendszerszinten gondolkodik.

Nem elég egy jó termék. Nem elég egy szép design. A motorháztető alatt kell rendnek lennie.

Ebből az élményből indult el Dávid karrierje. Kezdetben önmagát próbálta megmenteni – automatizációval, adatvezérelt döntésekkel, folyamatok gyorsításával.

Később ez lett az, amit másoknak is tudott tanítani. Mire más vállalkozók még mindig a hirdetési büdzsé emelésén gondolkodtak, ő már hatékonysági kérdéseket tett fel.

A podcast epizódban erről az útról mesél.

Arról, hogyan lesz egy gyakorlati problémákban érlelődő vállalkozóból olyan szakember, aki nem az elméleti marketinget tolja, hanem saját rendszerben kipróbált, validált tapasztalatokra épít.

Fóris Attila ebben a beszélgetésben nem egyszerűen kérdez. Vállalkozóként tükröt tart. Nemcsak a módszerekre kíváncsi, hanem arra is, milyen döntések, milyen felismerések vezettek oda, hogy Dávid ma nem egy ügynökséget épít, hanem oktat – és stratégiai gondolkodásra tanít másokat.

Kiderül, hogyan formálta Dávid szemléletét az első saját webshopja – és az, amikor aztán később több sikeres online üzletet is felépített.

Hogy milyen konkrét hibákon keresztül értette meg, miért fontos, hogy egy marketingfolyamat ne legyen személyfüggő, és hogy egy jó kampány nem kampányszerű, hanem szervezetileg skálázható.

Szóba kerül a magyar piac is. Az a néhány éves lemaradás, ami még mindig érzékelhető a hazai cégeknél az amerikai vagy nyugat-európai mintákhoz képest. Miközben a technológia mindenki számára elérhető, a szemlélet még mindig sokszor egyéni megérzésekre, gyors megoldásokra, eseti reakciókra épül.

Dávid nem kioktat – de egyértelmű: van mit behozni.

Az epizód több szinten működik. Egyrészt vállalkozói történet – hogyan formál egy kudarc-orientált piac egy megoldás-orientált szakembert.

Másrészt praktikus tudás – mit tanulhatunk a growth hacking, a scraping, az automatizáció vagy épp a konverziószámítás világából.

És közben végig ott van az a kérdés, amit minden hallgató magában hordoz: „Mi az, amit a saját cégembe most azonnal be tudok építeni ebből?”

Ez az adás nem azoknak szól, akik inspirációt keresnek. Ez azoknak szól, akik rendszert akarnak építeni. Akik nem félnek szembenézni a saját működésük gyengeségeivel – és megérteni, hogy a növekedés nem szerencse kérdése, hanem struktúra kérdése.

Webshopból induló valóság – Ahol a marketing kézzelfoghatóvá válik

Képzelj el egy fiatalt, aki nem startuppernek készül. Nincs pitch deck, nincs befektető, nincs exitstratégia. Csak egy webshop, egy rakás kérdés, és egyetlen cél: kideríteni, működik-e.

Ez volt Kukoly Dávid első vállalkozása – és egyben az a kísérleti labor, ahol minden későbbi tudása kikristályosodott.

„Az első webshopnál tényleg minden rajtam múlt. Én töltöttem fel a termékeket, én kezeltem az ügyfélszolgálatot, én állítottam be a hirdetéseket, és én néztem, hogy mikor csökken a kosárérték.”

A webshop sokkal több egy digitális áruháznál: egy valóságos vállalkozás volt, ahol minden döntés azonnal látható következményekkel járt. Ha nem volt jó a termék, nem jött eladás. Ha rossz időpontban ment ki a hírlevél, nem kattintottak rá. És ha nem volt optimalizálva a checkout folyamat, egész egyszerűen nem fizettek.

Dávid az első kampányait itt tesztelte. Itt értette meg, milyen is az, amikor a látogató nem statisztika, hanem hús-vér vásárló. És itt jött rá arra is, hogy a marketing valójában nem az emberek meggyőzéséről szól, hanem az emberek megértéséről.

„Egy idő után már nem csak azt néztem, hogy hányan jöttek be az oldalra. Hanem azt, hogy miért nem vásároltak. Vagy hogy miért pont azt a terméket vették meg. Ez volt az a pillanat, amikor a marketing tényleg elkezdett érdekelni.”

A webshop bár sikeres volt, végül pénzügyi megfontolásból megváltak tőle.

Viszont megtanította Dávidot arra, hogy a marketing ott kezdődik, ahol a vevő dönt. A kosár gomb előtt, a hirdetés utáni első másodpercben.

Ez az élmény lett az alapja annak a gondolkodásmódnak, amire később több tucat projekt, kampány és oktatási anyag épült. Egy olyan rendszer alapja, ahol nem a dizájn, nem a storytelling, hanem az eredmény a végső mérce. És ha az eredmény nem jön – akkor nem a vevő a hülye. Hanem te nem értetted meg eléggé.

Hidegen is lehet kapcsolatot építeni – ha érted, hogy mit és miért csinálsz

A legtöbb vállalkozó fejében a „hideg kapcsolatépítés” egy kellemetlen, nyomulós, LinkedIn-üzenetekkel és spam e-mailekkel teli világ. Kukoly Dávid viszont egészen másképp látja ezt. Nála ez nem trükközés vagy nyomulás, hanem egy precízen felépített rendszer – aminek minden pontján mérés, tesztelés és tanulás történik.

„Amikor valaki 5%-ot kattint a linkedre, és abból 1% válaszol, az nem rossz eredmény. Csak tudnod kell, hogy mit kezdj vele”

– mondja Dávid.

A módszerének alapja a visszafelé gondolkodás: először tűzd ki a végcélt – például 100 érdeklődőt egy kampányra – és onnan számold vissza, mekkora célközönséget kell elérned, milyen arányokkal, hány platformon keresztül.

És itt jön a csavar: ez nem csak számolás. Ez stratégiai tervezés. Mert attól még, hogy van egy scraping szoftvered vagy egy tök jó email sablonod, nem lesz eredmény. A lényeg nem az eszköz, hanem a szándék mögötte.

„Az első kérdés mindig az: mit akarsz ezzel az emberrel kezdeni, ha válaszol? Meghívod egy podcastba? Elküldesz neki egy landing oldalt? Csatlakozzon egy eseményhez?”

– tette fel a kérdést Attila a beszélgetés során.

Ez az, ahol a legtöbben elbuknak: elindítanak egy hideg kampányt anélkül, hogy lenne világos célja. Így az egész csak üres zaj marad, amit senki nem vesz komolyan. Dávidnál viszont a hideg kapcsolatfelvétel egy tudatos rendszer része – amiben van értékadás, van follow-up, van konverzióra vezetés.

A trükk? Nem is trükk. Egyszerűen meg kell érteni a másik oldal gondolkodását.

Ha egy döntéshozónak írsz, ne terméket adj el neki elsőre, hanem ajánlj neki egy gondolatot, egy nézőpontot. Hívd be egy beszélgetésbe, mutasd meg neki, hogy nem csak időt kérsz – értéket is adsz.

Ez az, amit a legtöbben kihagynak. És ez az, amitől Dávid rendszere működik – újra és újra.

Tudatos elhatárolódás az ügynökségi modelltől

A vállalkozói körökben sokszor evidensnek tűnik, hogy ha valaki ért a marketinghez, akkor előbb-utóbb ügynökséget alapít. Kukoly Dávid viszont más utat választott – tudatosan. Ahelyett, hogy az ügyfélszerzés, projektmenedzsment és kampánykivitelezés háromszögébe állt volna be, inkább a stratégiai tudásátadásban látott hosszú távú értéket.

„Az ügynökségi működés óhatatlanul kiszolgálás. Nekem nem célom ügyfelek napi menedzselése, az operatív végrehajtás. Sokkal inkább az érdekel, hogy gondolkodásmódot, rendszereket tudjak átadni”

– mondta Dávid.

A döntés hátterében több szempont is meghúzódik:

Fenntarthatóság: Az ügynökségi modell idő- és emberigényes. Ahhoz, hogy valóban skálázható legyen, komoly csapatot, struktúrát és folyamatos ügyféltöltést igényel.
Fókuszváltás: Dávid saját bevallása szerint nem élvezi az állandó „tűzoltást”, amit az ügynökségi működés sokszor megkövetel. Ezzel szemben a tanácsadás és edukáció lehetőséget ad a nyugodtabb, mélyebb munkára.
Multiplikációs hatás: Ha egy tanácsadást jól csinál meg, az hatással van a cég egész működésére. Ha tíz vállalkozót megtanít jól gondolkodni, az tíz rendszer szintű fejlődést eredményez – ami messze hatékonyabb, mint tíz kampányt legyártani.

„Egy kampány egy hónapig él. Egy szemléletváltás évekre meghatározza a cég működését”

– tette hozzá.

Ez az attitűd magyarázza, miért mozdult el Dávid az oktatás és tanácsadás irányába. A saját projektjein megszerzett tapasztalatokat nem arra használja, hogy még több ügyfelet szerezzen, hanem arra, hogy mások kezébe adja ugyanazokat a kulcsokat.

Nem csak eredményt gyárt, hanem képességet ad át.

A mai marketingzajban ez sokszor értékesebb, mint bármilyen ügyfélszolgálat: nem az elvégzett munka számít, hanem az, amit a vállalkozó utána képes lesz egyedül is megcsinálni.

Hazai vs. amerikai piac – Miért kullogunk a nyugatiak mögött?

Nem túlzás azt állítani, hogy a magyar vállalkozói szféra több évnyi hátrányban van az amerikai piacokhoz képest – főleg, ha marketing- és rendszerépítési tudatosságról beszélünk. Kukoly Dávid ezt nem könyvekből olvasta ki, hanem első kézből tapasztalta meg, amikor amerikai ügyfeleknek dolgozott, és napi szinten látta a különbséget gondolkodásban, tempóban és kockázatvállalásban.

„Az USA-ban nem kérdés, hogy egy cégvezető marketinget tanul, automatizál, és rendszerekben gondolkodik. Itthon még mindig ott tartunk, hogy kézzel írnak számlát, és Facebook poszt alatt válaszolgatnak érdeklődőknek”

– fogalmazott határozottan.

A különbségek több síkon is élesek:

Mentális modell

Az amerikai vállalkozók fejben építkeznek. Tudják, hogy az idejük a legdrágább erőforrás, ezért nem vesztegetik mikrofeladatokra. Már az első fázisban gondolkodnak úgy, mintha skálázni kellene. Ezzel szemben sok magyar vállalkozó még mindig „egyszemélyes hősként” működik, mindent ő csinál, mindent ő kontrollál.

Kockázatvállalás

„Kint simán elkölt 10 ezer dollárt egy kampányra egy induló vállalkozás, mert tudják, hogy gyorsan kell validálni. Itthon a vállalkozók három hétig őrlődnek egy 100 ezres Facebook hirdetésen”

– mesélte Dávid.

Ez a különbség nem a pénzből fakad, hanem a hozzáállásból. Az amerikai piac felnőtt a gondolathoz, hogy a marketing nem költség, hanem befektetés. Itthon ez még csak néhány szűk körnek evidencia.

Oktatás és eszközhasználat

Amerikában a vállalkozók túlnyomó része havi előfizetéssel használ szoftvereket – automatizálásra, CRM-re, e-mail marketingre, adatvizualizációra. Itthon ezek még mindig „haladó szintnek” számítanak, pedig alapnak kellene lenniük.

Dávid szerint:

„A magyar piac nem azért van lemaradva, mert butább lenne – hanem mert egyszerűen nincs kitől tanulni. Nincs kultúrája a tudás megosztásának.”

Ez az egyik oka annak is, hogy ő maga a tudásátadás felé fordult.

Mert ahogy fogalmazott:

“Ha egy kis cég megérti az amerikai logikát, akkor egy hazai piacon is képes lehet dominálni.”

És ez a kulcs. Nem az, hogy elérhetjük-e a Nyugatot, hanem hogy lemásoljuk-e a működésüket, vagy továbbra is ragaszkodunk a „megoldom én okosba” típusú gondolkodáshoz.

Rendszer nélkül nincs növekedés – csak zaj és túlterhelés

A legtöbb magyar vállalkozás nem azért nem nő, mert rossz az ötlet vagy gyenge a termék. Hanem mert nincs mögötte rendszer. Pontosabban: a rendszer a cégvezető fejében van, és ott is marad. Napi szinten dőlnek be olyan kisvállalkozások, amelyek egyébként eladható terméket kínálnak – csak épp nem skálázhatók.

„A rendszer az, ami lehetővé teszi, hogy a cég nélküled is működjön”

– mondta Dávid.

És ez nem egy fancy growth hacking tétel. Ez a rideg valóság.

A beszélgetés során világosan kiderült: Dávid minden projektjében rendszerekben gondolkodott először. Nem az volt a kérdés, hogyan adja el az első 10 darabot, hanem az, hogyan tud eladni 10.000-et úgy, hogy közben nem ő válaszol minden e-mailre és nem ő állítja ki a számlát manuálisan.

A magyar valóság: tűzoltás és szigetszerű működés

„Itthon még mindig ott tartunk, hogy ha kell egy hirdetés, akkor gyorsan kirakunk valamit. Ha jön egy megrendelés, örülünk, de utána elveszik az adat, nincs follow-up, nincs CRM. Ha gond van, mindenki a cégvezetőt hívja. Ez nem cég, ez káosz”

– fogalmazott keményen, de találóan.

A rendszer gondolkodás mint mindsetváltás

Ez nemcsak eszközökről vagy sablonokról szól. Ez egy szemlélet. Egy vállalkozó akkor lép szintet, amikor elkezdi a saját szerepét újradefiniálni a cégben.

„Neked nem az a dolgod, hogy dolgozz a rendszerben. Neked az a dolgod, hogy a rendszeren dolgozz”

– utalt egy klasszikus idézetre, aminek az érvényessége minden méretű vállalkozásra igaz.

Dávid példái megmutatták:

miként épített automatizált onboarding folyamatokat,
hogyan használta a CRM-et értékesítési tölcsérként,
miért dolgozott már az elejétől sablonizálható email struktúrákkal,
és miként mérte valós adatok alapján a kampányait.

Nem elméletből, hanem gyakorlatból. És ami még fontosabb: kis költségvetéssel, fokozatosan, tanulva.

Oktatás, nem ügynökség – Tudást adni vagy más helyett dolgozni?

A legtöbben, akik értik a marketinget, előbb-utóbb belevágnak valamilyen szolgáltatói modellbe. Ügyfelek, kampányok, fix havidíjak. Dávid viszont egy másik utat választott. Nem azért, mert ne tudna működtetni egy hatékony growth hacking ügynökséget – hanem mert nem akarja.

„Nekem az oktatás hozza meg azt az érzést, hogy hatással vagyok. Egy ügyfélnél ott van a siker, de mindig benne van, hogy helyettük csináltam meg.”

Ez a különbség nemcsak személyes preferencia kérdése. Stratégiai döntés. A beszélgetésből világossá vált: Dávid hosszú távon nem egy kivitelezői kapacitást akar eladni, hanem szemléletváltást, amit a vállalkozó maga is alkalmazni tud.

A kivitelezés csapdája

Ügynökségi modellben könnyen jönnek a kompromisszumok:

az ügyfél nem érti, mi történik,
nincs meg az alapvető digitális kultúra,
folyamatos „magyarázkodás” a számok mögött,
és az elmaradó eredmények miatt sokszor a szakember húzza a rövidebbet.

„A kivitelezésben egy idő után te leszel a hibás mindenért. Az oktatásban meg te vagy az, aki segít. Ez óriási különbség.”

Az oktatás, mint skálázható modell

Dávid rájött: sokkal nagyobb hatást tud elérni azzal, ha megtanítja a vállalkozót gondolkodni, mint ha ő futtatja a kampányokat.

És ez nemcsak hatásról, hanem üzleti modellről is szól:

nincs ügyfélmenedzsment,
nincsenek éjszakai kampányindítások,
van ideje saját projekteket építeni.

Egyéni tanácsadások, workshopok, közösségi programok – mind egy olyan ökoszisztéma részei, ahol nem a függőség, hanem az önállóság a cél.

És épp ezért mond nemet a klasszikus „growth hacker ügynökség” irányra. Mert a cél nem az, hogy többet dolgozzon, hanem hogy több embernek adjon tudást.

A hazai lemaradás – 5 év hátrányban vagyunk, de miért?

Dávid a beszélgetés során többször visszatért arra a gondolatra, hogy a magyar piac mentalitásban is évekkel van lemaradva a nemzetközi élvonaltól – különösen az Egyesült Államokhoz képest. És itt nem technológiai különbségekről van szó.

Hanem gondolkodásról. Stratégiai szemléletről. Kockázatvállalásról. Hozzáállásról.

„Nem az a baj, hogy nem tudjuk megcsinálni – hanem, hogy sokszor fel sem merül, hogy meg kéne próbálni.”

A bátorság hiánya

Miközben a tengerentúlon már évek óta teljesen természetes a scraping, az automatizálás, a kísérletezés, nálunk még mindig ott tartunk, hogy „nem illik zaklatni embereket LinkedInen”.

Miközben máshol már AB-tesztelik a landing oldaluk CTA-szövegét, itthon még azt vitatjuk, hogy egyáltalán legyen-e egy értelmes weboldal.

Ez nem tudásbeli hiány, hanem kulturális különbség. Az amerikai vállalkozók:

nem félnek hibázni,
nem félnek kérdezni,
és főleg nem félnek új módszereket kipróbálni.

Itthon még mindig túl sok a „megúszós” szemlélet

Dávid szerint a hazai piacon gyakran az a cél, hogy „valahogy működjön”. Ne fájjon, ne legyen drága, ne zavarja meg a meglévő rendszert. Csakhogy ebből nincs áttörés. Csak vegetálás.

„Azt látom, hogy sokszor nem akarják igazán megérteni, csak azt, hogy valaki megcsinálja helyettük. Ez pedig nem fog működni hosszú távon.”

A felzárkózás esélye

A jó hír? Van remény. Sőt, Dávid szerint a különbség csökkenthető – ha hajlandóak vagyunk tanulni. És ez megint csak visszacsatol az oktatásra, a közösségépítésre, a tudásmegosztásra.

Ha a vállalkozók nyitottabbá válnak, ha képesek kilépni a komfortzónájukból, és nem félnek alkalmazni azokat a módszereket, amik máshol már bizonyítottak – akkor a lemaradásból előny is kovácsolható.

Ez viszont döntés kérdése. És ebben a döntésben nem lehet helyettük gondolkodni.

Rendszerek helyett ösztönök – A stratégia hiányának ára

Dávid szerint a legtöbb hazai vállalkozás nem a stratégiai gondolkodás mentén működik, hanem ösztönből, tűzoltásként, naprakész túlélésben. Nincs mögötte hosszútávú terv, strukturált célrendszer vagy skálázható rendszer.

„Ha megkérdezem egy cégtől, hogy mit akarsz elérni 6 hónap múlva – nem tudja. Ha azt, hogy 3 év múlva hol lennél, csak legyintenek. Nincsenek terveik.”

Ez a fajta gondolkodás pedig nem csak a növekedést blokkolja, de a stabil működés esélyét is elássa. A cégek napi szinten reagálnak a piaci történésekre, versenytársak lépéseire, Facebook algoritmusokra – de nincs saját iránytűjük.

A stratégia nem luxus – hanem alap

Dávid világossá teszi: stratégia nélkül minden döntés esetleges. Minden kampány kísérlet. Minden együttműködés tippelés. Ha nincs előre kijelölt cél, nincsenek mérhető mutatók, akkor nincs mihez viszonyítani – és így sosem lesz valódi fejlődés.

Ez különösen igaz a digitális térben, ahol a kampányokat, csatornákat, eszközöket rendszerben kell kezelni.

Dávid korábbi tapasztalatait idézve:

„Amikor webshopot csináltam, először én is csak úgy random lőttem Facebook hirdetésekkel. Aztán rájöttem: vagy rendszert építek, vagy pár hónap alatt kifullad.”

Az ösztön működik – egy darabig

Az ösztönösség kezdetben még működhet is. Sok elsőgenerációs vállalkozó innen indul: erőből, lendületből, megérzésből. De ahogy nő a cég, ezek a módszerek egyszerűen elavulnak. A szervezet túl komplex lesz. Az ügyféligények szofisztikáltabbá válnak. A verseny keményedik.

Aki nem vált át rendszer-szintű gondolkodásra, az előbb-utóbb összeomlik.

A stratégiaépítés tanulható – de nem kiszervezhető

Fontos tanulság, amit Dávid is többször kiemel: stratégiát nem lehet mástól megvásárolni. Egy jó tanácsadó irányt mutathat, de a vállalkozónak saját magának kell értenie, merre tart, és miért.

Ezért tartja sokkal fontosabbnak az edukációt, mint az ügynökségi munkát. Mert aki érti a saját játékát, az nem függ másoktól.

Nem akarok ügynökséget – A tanítás választása

Dávid karrierje alapján szinte borítékolható lett volna, hogy előbb-utóbb saját ügynökséget indít. Megvolt hozzá a tudás, a tapasztalat, a kapcsolatok, az eredmények – és a kereslet is. Mégis, tudatosan úgy döntött, hogy nem épít klasszikus marketing ügynökséget.

„Nem akartam egy olyan céget, ahol tucatjával dolgoznak az emberek, stresszes határidőkkel, és minden ügyfélből csak az jön le, hogy mikor panaszkodik.”

Ez nem kiábrándultság – inkább felismerés. A felismerés, hogy egy másik úton sokkal nagyobb hatással lehet. Nem kampányokat akar működtetni mások helyett, hanem meg akarja tanítani a vállalkozóknak, hogyan gondolkodjanak jól. Mert ha ezt megtanulják, sokkal többet nyernek vele hosszú távon, mintha helyettük valaki megcsinál valamit.

A hosszú távú hatás ereje

Dávid számára az igazi siker nem az, ha egy ügyfél kampánya jól konvertál egy hónapig, hanem az, ha az a vállalkozó két év múlva is magabiztosan tud döntéseket hozni.

„Ha megtanítom gondolkodni, már nem fog félni attól, hogy mikor mit kéne csinálni. Nem lesz kiszolgáltatva.”

Ez a hozzáállás jól illik a jelenlegi trendekhez is, ahol egyre több KKV-s vezető jön rá: nem elég kiszervezni a marketinget – érteni is kell hozzá. Legalább alapszinten, stratégiai szinten biztosan.

A hazai vállalkozók mentális gátjai

Dávid sokszor tapasztalja, hogy a magyar piacon nem a pénz, hanem a szemlélet a fő akadály. Az, hogy sok vezető nem hiszi el: megértheti, megtanulhatja, uralhatja a saját marketingfolyamatait.

Ezért is látja értékesebbnek az edukációt. Nem egy terméket ad el, hanem egy új működési logikát. Egy másik szintet, ahol a vállalkozó már nem fut a trendek után – hanem építkezik.

„Nekem az igazi siker az, amikor valaki azt mondja: Dávid, elkezdtem rendszerben látni a cégemet.”

Hazai pálya, globális mérce – A magyar piac kihívásai

Dávid karrierje során számos alkalommal dolgozott nemzetközi projekteken, amerikai ügyfelekkel, nyugat-európai piacokon. Ez pedig adott neki egy világos összehasonlítási alapot.

Mit tud a magyar piac? Hol tartunk? Miben vagyunk lemaradva – és miben van esélyünk ugrani egyet?

Az egyik legélesebb különbség, amit kiemel: a mentalitás és a kockázatvállalás. Az USA-ban egy growth alapú megközelítés nemhogy megszokott, hanem elvárt. A kampányokat nem azért indítják el, hogy legyenek, hanem azért, hogy agresszíven validáljanak üzleti hipotéziseket.

„Az amerikai cégek nem félnek próbálkozni. Nem tökéletesítenek éveken át, hanem kirakják, mérik, és ha nem működik, mennek tovább.”

Ezzel szemben itthon sokszor uralkodik a túlbiztosítás, a lassú döntéshozatal, és a ‘majd ha minden kész’ típusú hozzáállás. Ez pedig megöli a tempót. Márpedig a marketing világában az egyik legnagyobb versenyelőny a gyorsaság és az adaptivitás.

Kihívás vagy lehetőség?

Dávid nem panaszkodik. Nem siránkozik azon, hogy a magyar piac kicsi, vagy hogy nehéz edukálni az ügyfeleket. Inkább azt látja benne, hogy ez egy piaci rés. Ugyanis aki itthon gyorsabban kezd el gondolkodni growth szemléletben, az komoly versenyelőnyre tehet szert.

„Nem kell minden trendet lemásolni, de a gondolkodásmódot át kell venni.”

Ezért is választotta az oktatást és a tudásátadást mint fő irányt. Nem akar ügynökséget, nem akar 100 ügyfelet. Sokkal inkább azt szeretné, ha a következő generációs vállalkozók már eleve másképp indulnának.

Ne sablonos social médiában gondolkodjanak.
Ne csak hirdetésben lássanak megoldást.
És ne féljenek kicsiben próbálkozni, hibázni, validálni.

Mert a magyar piac lehet kicsi, de nem kell provinciálisnak lennie.

„A különbség nem pénz kérdése. A különbség szemléletben van.”

Zárás – A jövő azoké, akik képesek rendszerekben gondolkodni

Ez a beszélgetés nem egy szokványos marketinges interjú volt. Nem arról szólt, hogy „hogyan készíts tökéletes Instagram posztot” vagy „mennyiért hirdess Facebookon”. Ennél sokkal mélyebb és hosszabb távú gondolatokat kaptunk Dávidtól – olyasmit, amit csak az tud megosztani, aki saját bőrén érezte már a piac hullámzását, a próbálkozás kudarcait, és az építkezés csendes, következetes munkáját.

A beszélgetés legfontosabb üzenete az volt, hogy nincs egyetlen út a sikerhez, de egy dolog mindig közös: a gondolkodásmód.

Az, hogy mersz-e lépni, mersz-e hibázni, mersz-e kis rendszerekből nagy rendszereket építeni. És hogy hajlandó vagy-e valóban megérteni a vevőidet, nemcsak megcélozni őket.

Mit viszünk magunkkal ebből az epizódból?

A „gyors meggazdagodás” helyett inkább a validált tanulásban van az erő. Dávid saját példája mutatja, hogy a korai próbálkozásokból épített tudás az, ami később működő rendszerré áll össze.
A hazai piac nem hátrány, hanem lehetőség. Aki gyorsabban alkalmazkodik és growth szemlélettel közelít, az versenytárs nélkül marad a saját szegmensében.
Nem mindenki akar ügynökséget – és ez rendben van. Az értékteremtés nem mindig a skálázásról szól. Van, amikor az edukáció, a tudásátadás a valódi, hosszú távú érték.
A technológia önmagában nem megoldás. Az eszközök csak akkor működnek, ha mögötte van rendszer, logika, és stratégia.
A siker nem lineáris. A legtöbb, amit egy vállalkozó tehet, hogy apró lépésekből, tesztelésből, újratervezésből építi fel a saját, egyedi útját.

„A kis rendszerekből lehet a legnagyobb hatást elérni – ha tudod, mit miért csinálsz.”

– ahogy Dávid is megfogalmazta.

Ha most azon gondolkodsz, hogyan lehetne kiszámíthatóbbá tenni a vállalkozásod növekedését, hogyan lehetne a kapkodásból rendszert csinálni, vagy egyszerűen csak kíváncsi vagy, mások hogyan oldották meg ugyanazokat a problémákat, amikkel te is küzdessz – akkor ez az epizód jó társ lesz egy hosszabb útra.

Ha még nem hallottad az epizódot, érdemes rászánni az időt – könnyen lehet, hogy egészen más szemmel nézel majd a saját vállalkozásodra is.

Eszedbe jutott valaki, akinek pont erre lenne most szüksége? Küldd tovább.

És ha szívesen hallgatnál hasonló beszélgetéseket: iratkozzon fel.