Kertész Lilla megosztja tapasztalatait és tanácsait az amerikai piacra lépő vállalkozások számára, kiemelve a Hustle mentalitást, a személyes történet fontosságát, a direkt kommunikációt, a marketing különbségeit, valamint az IT szakemberek megtartásának és kiválasztásának módszereit, hogy a nemzetközi skálázás sikeres legyen. Lilla, 2014-től kezdve foglalkozik szervezetfejlesztéssel. Fő témája a modern vezetői modell, ami azzal foglalkozik, hogy milyen kognitív és viselkedési stratégiákat kell alkalmazni ahhoz, hogy tudjuk, hogy érezzük, hogy újra mi ülünk a volánnál. Elsősorban kis és középvállalkozásoknál dolgozott. Egykori ügyfele egy középvállalkozás a nulláról indulva a magyar piacról Amerikába indult hódító útjára. Ezen az úton kísérte végig a céget és kóstolt bele az amerikai hétköznapokba. Előadsában az amerikai üzleti gondolkodásról szeretne értekezni. Mint mondja, bárki aki amerikai piacra lépne, annak érdemes a következő szempontokat érvényesíteni: 1. Hustle - mentalitás 2. A sztori: mi a te személyes történeted? Amerikában érdemes úgy felkészülni, hogy a következő kérdésekre pontos válaszokat tudjunk adni: honnan jövünk? Mit szeretnénk elérni? Mi a víziónk? 3. Direkt kommunikáció 4. Marketingben lévő különbségek. Amerikában több típusa van érvényben jelenleg is. A tradicionális (plakát, flyer, táblácska) és a legmodernebb egyszerre. Érdemes azon elgondolkodni, hogy milyen hagyományos marketing eszközöket tudtok ti is használni? 4+1. Módszerek az IT szakemberek megtartására és kiválasztására. Ezzel a kihívással Magyarországon és az államokban is küzdenek. Kérdések, amikre a videó végén kapunk válaszokat: Mi kell ahhoz, hogy valaki felfogja azt, hogy neki külföldre kell menni? Mi a szikra? Melyek voltak az első élményeid Amerikában? Melyek azok a kulturális különbségek, amire fel lehet készíteni az embereket? Hogyan lehet egy egész céget, az embereket arra felkészíteni, hogy megyünk Amerikába? Olvass tovább! Tudj meg többet Kertész Lilláról! Nézd meg a Kertész Lillával készült podcast epizódot!

Domján Enikő Mária előadásában a startupok márkaépítésének és marketing-PR kommunikációjának fontosságát, valamint a hitelesség és bizalom kialakításának szerepét vizsgálja a nemzetközi piacon való sikeres skálázás érdekében. Enikő és Attila beszélgetésük alatt olyan kérdésekre keresik a válaszokat, mint: PR és brand közötti határok, mik a jó kommunikáció feltételei, ugyanakkor feszegetik bizalom és hitelesség kérdéseit is. Márkakommunikáció és PR Miért kell márkát építeni? Mi a különbség piár és marketing között? Hogy érdemes kezdeni? Miben vagy te más a többi versenytárstól? Mi a Te hitelességi pontod? Milyen piacra készülsz? Nemzetközi? Ezen belül Ázsia, Európa? Milyen büdzsével tervezz? Keleten vagy Nyugaton? Mi a különbség egy SAAS és egy hardver startup között? Kihez szólunk? Nagy cégekhez vagy kisebb vállalatokhoz? Bizonyos dolgokat minden lépés esetén lehet használni, míg egy idő után cizellálni kell! Régiók között, mi a különbség? Büdzsé Az amerikai piacon mások az árak is és nagyobb a tömeg is. Ide nagy számokkal kell tervezni. Érdemes már az elején nemzetközi startupként láttatni magad Hogyan építsünk ehhez csapatot? A fókuszok szerint, keressünk munkatársakat. Mik, a startupok buktatói? Hogy lehetne ezt kiküszöbölni? Az alapítónak kell-e egy személyes márkát építeni vagy a cég alá kell helyezze magát? A céges márka esetén mi az értéked? Személy és brand identity Ezeket össze lehet hangolni. Mi az üzleti tevékenység és milyen más tevékenységet folytatunk. Van az üzlet és emellett más érdekeltségek. Mindenhol van kapcsolódás, hiszen ez értékeken alapszik. Összetett a kommunikáció témaköre, hiszen rengeteg benne az összefüggés. Vannak azért standard dolgok. A négy fázis fontos, hogy mind a négyre célozzunk, különféle mértékben. De milyen arányban? A beszélgetés egy jópofa bölcsességgel zárul: Apróságok nagy változásokat tudnak hozni! Olvass tovább! Tudj meg többet Domján Enikő Máriáról! Nézd meg a Domján Enikő Máriával készült podcast epizódot!

Nádasi Krisz ösztönzi és segíti a vállalkozókat és szakembereket saját könyvük megírásában, kiadásában, rávilágítva annak előnyeire a szakmai hitelesség és üzleti lehetőségek terén, valamint az írás skálázásban és külföldi terjeszkedésben játszott szerepére. Nádasi Krisz regényírókat és szakmai cikkírókat motivál, arra hogy saját kiadványt készítsenek. Dolgozott korábban olyan menedzsment cégeknél, ahol tanácsokkal látta el a külföldi terjeszkedést tervező vállalkozókat. Mostani előadásában arról beszél, hogy: Melyek a könyvírás előnyei? Valamint röviden az írásról és a kiadásról. Szó lesz még arról, hogy miért érdemes könyvet írni, és hogy miként segíthet ez a külföldi terjeszkedésben? A miértekre adott vázlatos válaszok: 1. Bizonyítja a szakértelmedet, 2. Új ügyfeleket vonz, ami nagyobb árbevételt tud generálni, 3. Növeli az ismeretséget. Ez a három tényező egy dobbantó, ahhoz hogy nemzetközi ügyfelekkel lehessen kapcsolatba lépni. Olyan területről írjunk, ami már van a piacon! A könyv örökre nevet ad a szakmában Ha valakinek tetszett a könyved az évtizedekkel később is meg fog keresni az adott témában. Ez olyan alap ami egy életre szóló előnyt jelent. Krisz azt állítja, hogy amikor az üzleted skálázásán gondolkozol, akkor ahhoz az írás mindig hozzátesz! Ezáltal rendszerezi a szerző a gondolatait. Így amikor még csak gondolkodsz rajta, már akkor máshogy fogsz tekinteni arra, amivel foglalkozol. Másik előnye, hogy: “megmelegíti az ügyfeleidet”. Ha van már egy kiadott könyved olyan ügyfeleid lesznek, akikkel szívesen tudtok együtt dolgozni. Miután a könyvet már ismerik, akkor az ügyfelek úgy érzik, hogy már kicsit ismernek téged, a szerzőt is. Bátrabban kérdeznek és törekednek majd arra, hogy afelé az eredmény felé tartsanak, amit te is említettél az írásodban. Ettől az ügyfelek lelkesebbek lesznek és azt érzik, hogy van köztetek egy összhang. A könyv a legjobb marketing eszköz a világon Ha van egy könyved, akkor az nemcsak a külvilág felé előny. Az ügyfeleid is azt érzik majd, hogy veled egyfajta megtiszteltetés dolgozni. Könnyebb a cégen belül is orientációs anyagként használni. Ha valamit tudsz azt jó megosztani, másrészt ezzel a fiatalabb generációt is edukálni lehet. De, hogy kapcsolódik a könyvírás a külföldi terjeszkedéshez? Hát például úgy, hogy előtte kell megírni. Ha dobbantani akar valaki, akkor a skálázás előtt kell írni, mert ezzel már hírnevet lehet szerezni. Vannak országok, ahol kifejezetten fontos az, ha már jelent meg könyved! Kérdések, amikre a videó végén kapunk válaszokat: Melyik a jobb? Több kis kiadvány évente vagy egy hatalmas kódex? Mire lehet számítani? Mennyi idő egy könyvet megírni? Mi a folyamat? Nem mindenki ír egyformán, a profibb írókkal érdemes átnézetni? A könyv egyfajta befektetés. Mi ennek a megtérülése? Lehet ezt mérni, vannak hozzá számok? Olvass tovább! Tudj meg többet Nádasi Kriszről! Nézd meg a Nádasi Krisszel készült podcast epizódot!

Nagy Gábor tapasztalatain keresztül bemutatja, hogyan lehet hatékonyan munkaerőt toborozni a digitális világban, kiemelve az algoritmusok, platformok és hirdetési módszerek fontosságát, valamint azokat a gyakori hibákat, amiket érdemes elkerülni a sikeres toborzás érdekében. Nagy Gábor az onlinetoborzás.hu tulajdonosa előadásában arról beszél, hogyan lehet manapság jól munkaerőt találni. Milyen algoritmusok, milyen platformok segíthetnek jó kollégára lelni. Szó esik még képek és szavak fontosságáról, platformokról és arról, hogy mit NE tegyünk, ha toborzásra adjuk a fejünket! Az előzményekhez tartozik, hogy kezdő vállalkozásuk eleinte csak Facebook marketinggel foglalkozott. Később változtattak, mert azzal a problémával szembesülnek, hogy partnereik panaszkodnak nekik, hogy nem találnak jó munkavállalókat. Manapság is az van, hogy a mennyiségből lehet kiválasztani a minőségi kollégákat Miért nem működnek a régi módszerek? Mert sokan a digitális forradalom előtt indítottak cégeket. A legjobb, amikor ajánlásból érkezik valaki. Mert ilyenkor megvan a marketing és az értékesítés is. Hibája, hogy ezzel nem lehet elegendő munkaerőt bevonzani. És, hol érhetőek el az emberek? Állásportálokon 130 ezer ember van fent. Közösségi oldalakon pedig 5 és fél millió. Állásportálon átlagosan 6 percet töltenek, míg közösségi médiában 89 percet. Rengeteg a közösségi oldal, de legbiztosabb a Facebook, mert Magyarországon ez és az Instagram erős. Hibák, amiket el kell kerülni: Kell a cégnév, nem anonim módon keresünk új embert! Nincs kiírva a bér, ami szintén hiba (fizikai dolgozók esetében pedig írjuk oda a nettó bért)! Nem fogalmazzuk meg jól a pozíció nevét! Olyan megnevezés legyen, amit egymás között is használnak az emberek! Az önéletrajz bekérése. Például: a telefonon nem tart az ember önéletrajzot, de meg kell oldani, hogy ott is pár perc alatt elmondja magáról az alap dolgokat. Mi mindenhez kell értenie egy jó HR-es kollégának? Legyen: Jó pénzügyes, Adótanácsadó, Pszichiáter, Pszichológus, Grafikus, Szövegíró, Programozó, És marketinges Ha ez nem megy, akkor ki kell szervezni vagy egy jó mentoring program kell! Kérdések, amire az előadás végén kapunk válaszokat: Mire kell egy jó HR-esnek odafigyelni, hogy ne szalassza el a jó embert? A Google-t lehet-e erre használni? Egy freelancert vagy részmunkaidős embert lehet-e ilyen eszközökkel jól keresni? Olvass tovább! Tudj meg többet Nagy Gáborról! Nézd meg a Nagy Gáborral készült podcast epizódot!

Az előadás arról szól, hogyan építette fel Szabó Kristóf a Bookbase alkalmazást, amely könyvek összefoglalóit kínálja magyar nyelven, és hogyan terjeszkedik sikeresen a külföldi piacokra, miközben hangsúlyozza az olvasás fontosságát és az önfejlesztés lehetőségeit. Szabó Kristóf, online marketinges, aki az egyetem után az utazásait kezdte el dokumentálni. Azon találta magát, hogy egy 500 ezres követői csoportot tud maga mögött. Nem sokkal később megszületik a Bookbase applikáció. Segítségével magyar nyelven lehet könyvek összefoglalóját meghallgatni. A könyvolvasás problémáját vetette fel, miszerint a fiatalok nem szeretnek olvasni. Vállalkozása erre épült fel, mert nemcsak magyar szerzők, hanem külföldi írók könyveit is felolvassák. Olyanokat is, amik esetleg még magyar nyelvű kiadásban meg sem jelentek. Mi a magyarországi siker kulcsa? Kristóf szerint előttük még nem volt olyan vállalkozás, akik könyvek összefoglalásával folgalokozott volna. Azt mondja, hogy egy adott problémára jó megoldást tudtak találni. Mert a fiatalok nem olvasnak, ezért hajlamosabbak inkább összefoglalva megszerezni, meghallgatni az infókat. Ráadásul azoknak is segítség ez, akik nem tudnak jól angolul, hiszen platformjukon az angol szerzők könyvei is magyarul hallhatóak. Miközben elmegy az iskolába nem a Spotifyt hallgatja, hanem a könyvklubbot. Az appot azzal egészítették még ki, hogy a könyvekhez (értelemszerűen azokhoz, amelyek célja az önfejlesztés) egy - egy rövid feladatot is csatoltak, amit a hallgató otthon kipróbálhatott. Sikerük kulcsát erre a hármas tényezőre vezeti vissza, és ezeknek az egyvelegére. Most terjeszkedni, skálázódni szeretnének! Egy podcast beszélgetéskor jött az ötlet. Miután a házigazda leadta az adást, sokan azzal keresték meg, hogy nem-e tudnák ezt megcsinálni máshol is? Elindultak a tárgyalások és, ahogyan most látja, egy vagy másfél év után már Európában máshol is jelen lesznek, Magyarországon kívül. Mi kell ehhez? Egy komoly piackutatás és arra jutottak, hogy minden ország saját nyelvén jelennének meg, országról - országra. Ennek persze a költsége is húzósabb. Vajon ezzel egy piaci rést találtak? Mert a nagy, multi cégek, bizonyos esetekben nem foglalkoznak kis piacokkal. Kristóf szerint nem milliárdos bizniszt akarnak építeni, hanem segíteni másoknak. Közben megtartani az anyagi függetlenségüket is. Könyv esetében a fordítás lesz a legnagyobb költség, ha azt külföldön is értékesíteni szeretnék. Ehhez társul a fordító személyi költsége, és a felolvasás ára. Kisebb piacban, nagyobbnak lenni - hangzik a mottószerű gondolat. A skálázódás közbeni dilemmák egyike, hogy hogyan is lenne érdemes a külföldi terjeszkedést megoldani. Franchise módszerben vagy affiliate rendszer által? Melyiknek mi az előnye, mi a hátránya? A narrációt, hogy lehet külföldön megoldani? Mik az első lépések? Először is minden könyvet le kell fordítani angolra. Mert először is angolról mindig jobb fordítani például szlovákra, szerbre, románra esetleg észtre. A célközönséget fontos ezután bemérni. Ki lenne a piac, mennyit képes ezért áldozni? Felmérni azt, hogy van-e versenytárs? Ezután következik az applikáció lefordítása, majd az adott anyagok lefordítása a piac nyelvére. Első körben a Magyarországot határoló országok lennének a piac. Szlovákia, Románia, Szerbia. Ezután egy fizetőképesebb piac jönne, nyugat Európa, ahol többet áldoznak erre. A fő cél az, hogy a fiatalok olvassanak és felnyissuk a szemüket, hogy lássák, hogy rengeteg lehetőségük van, aminek ők maguk a megalkotói. Ha a fiatalok ezt megértik, akkor lehet, hogy: 10-20 év múlva egy szebb világot tudnak alkotni, mellékesen ebből meg lehet élni. Olvass tovább! Tudj meg többet Szabó Kristófról! Nézd meg a Szabó Kristóffal készült podcast epizódot!

Az előadásban Dr. Szentgáli Piroska jogi szempontok alapján elemzi a klaszter fogalmát és szerepét a vállalkozások fejlesztésében, kiemelve a bizalom fontosságát és a jogi kihívásokat, valamint bemutatva a klaszterfejlesztési stratégiákat Magyarországon. Szentgáli Piroska az Archenerg Klaszter (Nemzetközi Megújuló Energetikai és Építőipari Innovációs Klaszter) jogtanácsosa Előadásában jogi szempontok szerint írja le a klaszter fogalmát. Eszerint: a klaszter az egy olyan működési modell, amely Magyarországon csak a 2000-es években jelent meg. Nyugat európai megjelenése az 1990-es évekre tehető. Ez a modell azért különös a jogász szemével, mert a római jogon alapuló jól kidolgozott jogrendszer alapján működik. A polgári jogon alapuló, aprólékosan kidolgozott technika, ami által a vállalkozók jól együtt tudnak működik. A piaci gyakorlat kikényszerített egy formalizált változatot is. Bármennyire is pozitív, hogy laza szerkezetű, sok esetben ez a lazaság az, ami félreértésekre is okot szokott adni. A miértek? Az előadó felteszi a kérdést, hogy miért van az, hogy ez a rendszer nyugaton jól működik, míg a volt szocialista országok államaiban kevésbé? A jó megoldásokat át kell venni, de mindig adaptálni kell a helyi társadalmi, gazdasági viszonyokhoz - fogalmaz Szentgáli Piroska. Meglátása szerint újra egy jelentős gazdasági paradigmaváltás előtt állunk. Olyan globális, külső szorító körülmények vannak, amihez a vállalkozókat fel kell készíteni a túlélésre! Előadása során felsorolja azokat a tényezőket is, amik szerinte a klaszterek fejlődését gátolják Magyarországon. Miközben arra is hoz példát, hogy jól működő szervezetek is léteznek. Adódik tehát újra a kérdés, hogy melyek azok az okok, amik miatt egyesek fejlődnek, ismertek, míg mások leszakadnak és eltűnnek. Hivatkozásában Salgó László Péter szociológus tanulmánya jelenik meg. A szerző, azokat a tényezőket kutatja, amitől eredményesek lesznek bizonyos klaszterek. Jog és klaszter kapcsolata Az előadásban elhangzik, hogy a polgári jog érinti ezt a területet, hiszen ez szabályozza a szerződések jogait. Ha a klaszter központi szereplő lesz, akkor is sokféle kompromisszumra kell felkészülni. Például: a versenyjogi törvény felsorolja azt, hogy egy vállalkozás mit nem tehet meg. Lényege, hogy ha egy vállalkozás önállóan dönt a lépéseiről, akkor az jó, de ha már egy csoporttal egyeztet és összehangolják a magatartásukat, akkor kizárják abból a körből azokat, akik nem tartoznak ide. Ez egy különutas módszer, ami már okot ad a kartellezésre. A versenyjogi törvény azonban tartalmaz puhításokat is. Például: ha megvalósul a jogsértés, de ha csak csekély hatása van a piacra, akkor az felmentést ad. Így nem folytják meg teljesen az együttműködést. A példák éppen azt támasztják alá, hogy a jogi környezet nem tisztázza le pontosan azt, hogyan tudna egy klaszter jól működni, hiszen lépten nyomon azzal a váddal kellene megküzdeni, hogy vajon sértenek-e versenjogot az illető cégek. Nem mondhatni tehát, hogy a klasztereknek kellően, biztonáságos lenne a jogi hátterük, a gazdasági környezetük. Miért nem lehet azon elgondolkodni, hogy a klaszter egy új entitás? - teszi fel a kérdést Szentgáli Piroska. Mert ezáltal szánni lehetne nekik külön jogi leírásokat, tisztázni lehetne a helyzetüket. A magyar jogrend nem foglalkozik ezzel kérdéssel - állapítja meg az előadó. Magyarország 22 helyen áll a versenyképesség szintjén az EU-ban. Próbálkozások viszont vannak, hogy jobb helyet érjen el. A következtetés során dr. Szentgáli Piroska átfogó elemzése nyomán arra jut, hogy az egyik legfontosabb szempont a klaszterek életképessége során az a BIZALOM. A klaszter egy piac vezérelt, de egyben magas bizalmi szinten működő közösség. Az előadás végén a következő kérdésekre kapunk még választ: Mi a különbség a klaszter és vállalkozók különféle csoportosulásai között? Ha nincs érdemi különbség a két forma között, akkor mi az értelme? Olvass tovább! Tudj meg többet Dr. Szentgáli Piroskáról!

Az előadásban Eisenbacher Csaba a vállalkozóvá válás útjának fontos lépéseiről és kihívásairól beszél, kiemelve a belső motiváció, a hatékony munkavégzés és az önfejlesztés fontosságát, miközben személyes tapasztalatain keresztül példázza az előadottakat. Előadásában a Pink féle belső motiváció elméletén keresztül három alappillér fontosságát taglalja. Ezek a következők: mesterség, önállóság, küldetés. Csaba 20 évet dolgozott 12 különböző országban, míg végül Pécsett telepedett le. Nagy és kisvállalatoknál egyaránt megfordult. Egyik fő megvalósításának a váltást, a váltásra való képességét tartja, miközben szót ejt arról, hogy az egyetemet nem tudta befejezni. Bemutatkozása részeként családjáról és hobbijairól is mesél. Skálázódni lehet a végtelenségig, csak lehet, hogy Te fogsz benne elhasználódni. Tanácsa szerint olykor érdemes mérlegelni, hogy az ember megköt egy X-edik üzletet is vagy inkább elmegy jógázni. Mert az üzlet fontos, de bizonyos esetekben a világ pénze sem elég arra, hogy az ember visszavegye élete legszebb pillanatait. Erősségei között: a lean-t, agilitását, a kanban-re való hajlamát, az empátiát és a kommunikációt emeli ki. A magyaron kívül, német és angol nyelven beszél, ami mint mondja elengedhetetlen része a skálázásnak, még úgy is, hogy igazából Magyarországról dolgozik. Az előadása további részében olyan tanácsokat ad, amely mindenki segítségére lehet, aki értéket szeretne teremteni vállalkozóként. “Olykor kicsit lassuljunk le” Ne kapkodjunk! Az eredmény százszor jobb lesz, ha nem rohanunk! Újragondolás, átalakítás és újratervezés Csaba szerint kezdő vállalkozóként arra kellett ráébrednie, hogy irgalmatlanul nagy veszélyt jelent rá az, ha valamihez görcsösen ragaszkodik! Fontos, hogy könyörtelenül változtass, bűntudat nélkül! Gondolj arra, hogy ezzel egy hibát kerülsz ki! Nem egyszerű, de vállalkozóként ezt is érdemes figyelembe venni. Agresszíven keressük a feed back-et, mert ez vezet majd jó döntéshez! Ne foglalkozzunk a hibával, változtassunk rajta és menjünk tovább! Személyes beszámolójából az derül ki, hogy eleinte zavarta az, hogy olyan projektekben mellőzték, amibe rengeteg időt és energiát fektetett. Végül egy jópofa mottót talált ki magának: Soha nem bukok, vagy nyerek vagy tanulok! A skálázódásról szólva: a vállalkozás alapja Te vagy, ahogyan a skálázódásnak is! Mesterség, önállóság, küldetés Mesterség: a szakmai kiválóságra való törekvés. Hol vagy most? Hova tartasz? Azok járnak jól, akik valamiben nagyon jók. Mesterség nélkül senki nem vesz komolyan. Önállóság: vállalkozóként ez együtt jár a mindennapokkal. Küldetés: miért vagyok itt? Miért csinálom? Csaba szerint az elhangzottak, akkor is érvényesek, ha az ember alkalmazott, hiszen sok olyan fogalom van, ami érvényes mindkét félre egyaránt, és a növekedés ezáltal garantált. Kérdések, amikre a beszélgetés végén kapunk válaszokat: Pszichológia és attitűd kapcsolata. Hogyan tudjuk azt meg, hogy jók vagyunk-e vállalkozónak? Hogyan jöttél rá arra, hogy jó vállalkozó leszel? Mikor veszi észre egy főnök azt, hogy a skálázódásnak éppen ő az akadálya? Vannak-e egyedi jelei annak, hogy mikor ég a ház vagy azok specifikusak? Miért nem akarnak Magyarországon külsős segítséget? Mit vagy hajlandó igénybe venni a skálázódáshoz? Mit tanácsolsz egy vállalkozónak, aki skálázni szeretné a cégét? Mi legyen az első lépése? Olvass tovább! Tudj meg többet Eisenbacher Csabáról! Nézd meg a Eisenbacher Csabával készült podcast epizódot!

Szabó Krisz előadása arról szól, hogyan lehet hatékonyan skálázni a hálózatot és kiépíteni értékes kapcsolatokat, kiemelve az ösztönösség, az adás és az őszinteség fontosságát a networkingben, valamint konkrét gyakorlati tanácsokat ad a hálózatépítéshez. Mi a skálázás titka a hálózatok szintjén? És mi a kulcsa a hálózatosodásnak? Ahogyan Krisz fogalmaz, sokan ezt csak sales technikának hiszik, azonban ez ennél jóval többről szól. Hálózatot és kapcsolatokat kiépíteni hasonló, de nem ugyanaz! Kiindulási pontnak jó, ha tisztában vagy azzal, hogy mi a Te, személyes érdeklődési köröd és ehhez igazítod azokat a praktikákat, ami által hálózatot/hálózatokat szeretnél kiépíteni. Tegyük fel, hogy golfozol és a jogászvilágban vagy érdekelt. Ebben az esetben is érdemes elindulni a golfklubokba, ahol előbb vagy utóbb lesz még valaki, aki a jogban jártas, így pedig máris adott a metszéspont, ahol emberek egymásra találnak. A hobbi és a szakma is passzol “Mindennek a kulcsa a gyakorlat. Hiszen legyen szó akár sportról, akár üzletről azt gyakorolni kell és rutinra kell szert tenni.” Hogyan jobb networkingelni? Csoporttal, egyedül? Főnökkel vagy anélkül? A rövid válasz szerint egyedül és a mélyvízbe! Mert így válik lassan ösztönössé! Ezt kiegészítve hozzáteszi, hogy sok gyakorlatra is szükség lesz! Oké, de mennyi idő alatt lehet ezt elsajátítani? Krisztián szerint a networking egyik alapja, hogy elsősorban adni tudj! Ez egy olyan befektetés, ami később fog megtérülni! Azokkal lehet kapcsolódni, akikkel könnyű azonosulni! Nyersen, őszintén, tisztán! Az őszinteséget és a tapintatosságot nem szabad összekeverni! A skálázás egyik feltétele, hogy legyenek szövetségeseid az adott régióban, ahová terjeszkedni készülsz! Ezen szövetségesek másik előnye, hogy direkt lehet tőlük kérdezni, érdeklődni. A beszélgetés során még a következő kérdésekre kapunk választ: Mennyi idő kell ahhoz, hogy az első kultúrsokkon túltegye magát az ember, amikor kijut az államokba? Hogyan kellene egy startup elinduljon Amerikában? Teljes csapattal vagy eleinte csak kevés emberrel? Lehet-e számszerűsíteni a hálózatépítést? Hány embert kell ismerni? Mindenkit kell-e ismerni? Olvass tovább! Tudj meg többet Szabó Kriszről! Nézd meg a Szabó Krisszel készült podcast epizódot!

Ferling József nem tipikus PR szakember. Eredeti foglalkozása orosz-testnevelés szakos általános iskolai tanár, aki az évek során rengeteg területen tevékenykedett, beleértve a postai kézbesítést, futballedzői munkát és az újságírást. 1991-ben elindította a FERLING ügynökséget, amelyet ma már a magyarországi PR piac egyik meghatározó szereplőjeként tartják számon. A Stratégia Fontossága Ferling József hangsúlyozza, hogy a siker kulcsa a stratégiai előrelátás. "Ha tudjuk a céljainkat, és úgy érezzük, hogy messze vagyunk tőle, akkor szükség van a stratégiai tervezésre." mondta József. A példájában említett külföldi piacra lépés és a beruházások előtt való szomszédok megkérdezése jól mutatja, hogy a jó stratégiai tervezés és előrelátás mennyire fontos a siker érdekében. Hibák és Tanulás Az interjúban József elismerte, hogy a vállalatuk is hibázott és későn csatlakozott bizonyos projektekhez. Azonban hangsúlyozta, hogy a hibákból is lehet tanulni. "Ha őszinték vagyunk magunkkal, tehát mi mondtuk, de aztán mégis elvállaltuk és késő volt, és nem lehetett már megcsinálni. Tehát hibáztunk." mondta. Konkrét Célok és Eredmények Ferling József szerint a siker elérésének egyik kulcsa a világos és konkrét célok kitűzése. "Szeretné vállalatát bevinni a top ötszázba Magyarországon? Tiszta, világos cél, tehát lehet rajta dolgozni." Emellett kiemelte, hogy a vizuális és verbális retorika használata is kulcsfontosságú lehet a siker érdekében, például az álláshirdetések hatékonyságának növelésében. Innováció és Kreativitás A FERLING ügynökség nem csak a válságkezelésben, hanem az innovációban és a kreativitásban is jeleskedik. József egy példát hozott fel, ahol az általános iskolások pályaválasztási orientációját próbálták megváltoztatni egy galaxis hősei képregény segítségével, ami egy díjnyertes projektjük volt. Összegzés Ferling József személyes életútja és üzleti filozófiája jól tükrözi sokoldalúságát és szenvedélyét a kommunikáció és a PR iránt. Stratégiai tervezésre, tanulásra a hibákból, konkrét célok kitűzésére, innovációra és kreativitásra helyezi a hangsúlyt. A FERLING ügynökség sikerei és a jövőbeli tervek is ezen elvek mentén alakulnak. Olvass tovább! Tudj meg többet Ferling Józsefről! Nézd meg ennek a podcastnek a videó változatát itt!

Ferling József, a FERLING ügynökség ügyvezetője, sokszínű életpályával rendelkezik, melyben a kommunikáció, az oktatás és a public relations került a középpontba. Ebben az interjúban József mesél törekvéseiről, céljairól és az új piacokra való belépés terveiről. Az Életpálya Sokszínűsége Ferling József eredeti foglalkozása orosz-testnevelés szakos általános iskolai tanár. Az évek során számos területen tevékenykedett, beleértve a postai kézbesítést, futballedzői munkát, újságírást és írást. Publikált verseket, novellákat és egy riportkönyvet is. 1991-ben elindította a FERLING ügynökséget, mely ma már a magyarországi PR piac egyik meghatározó szereplőjeként tartják számon. A Nemzetközi Piacok Felé Az interjú során József elárulta, hogy a FERLING ügynökség tervei között szerepel a design és a digitális üzletáguk nemzetközi piacokra való kiterjesztése. "Cseh, szlovák és lengyel piacra szeretnénk belépni. Magyarországról viszont a német, az osztrák és a svájci piacokra szeretnénk terjeszkedni..." A Tőzsdei Lépés és a Tulajdonosi Struktúra Az interjúban szóba került a tőzsdei lépés és az Zrt. formába való átalakulás témája is. József elmagyarázta, hogy bár az Zrt. létrehozása nagy változásokat hoz a cég életében, a tőzsdei lépés még előttük áll. "Előbb legyen működőképes, legyen profi menedzsmentje. Neki legyen egy tulajdonosa, aki csak az igazgatóságot vezeti, és akor odaérünk a tőzsdéhez megfelelő szakemberekkel..." A Családi Vállalkozás és a Munkavállalók Bevonása A FERLING egy családi tulajdonú cég, ahol a tulajdonosok között a feleség és az egyik gyermek is helyet kap. József elmondta, hogy szeretnék bevonni a munkavállalókat is a cég életébe, így a munkatársak között is lesznek tulajdonosok. "Huszonöt-20 plusz éve itt lévő munkatársakra építsünk, akik velünk vannak és részt vettek ennek a felépítésében," mondta. Összefoglaló Ferling József életútja és tervei jól tükrözik sokoldalú és innovatív gondolkodását a PR és a vállalkozás területén. A FERLING ügynökség sikerei mellett a nemzetközi piacokra való terjeszkedés, a tőzsdei lépés és a munkavállalók bevonása is fontos szerepet kap a jövőbeli tervekben. Olvass tovább! Tudj meg többet Ferling Józsefről! Nézd meg ennek a podcastnek a videó változatát itt!

Turcsán Tamás a hálózatépítés, kapcsolatépítés és önbizalom fontosságát hangsúlyozza a magyar vállalkozók számára, bemutatva, hogyan lehet hatékonyan skálázni a kapcsolati hálót és nemzetközi szintre emelni azt. Turcsán Tamás már 15 éve meghatározó alakja a magyar startup közösségnek, és szerinte egy ilyen környezetben a hálózatépítés elengedhetetlen. Az előadásában azt boncolgatja, hogyan lehet a hálózatot hatékonyan skálázni és nemzetközi szintre emelni. A hálózatépítésben látja a magyar vállalkozóknál az egyik legnagyobb hiányosságot, ezért először is a kooperációt hangsúlyozza. A saját hálózatát, amely ma már 10 ezer tagot számlál a LinkedIn-en építette fel, mint az életének és kapcsolati tőkéjének szerves részét. Turcsán szerint a nagy kapcsolati háló nem mindig használható, és az internet rengeteg lehetőséget kínál üzletre, segítségre és barátságra. Tapasztalata szerint az első három mondat rendkívül fontos, mert az emberek első benyomása alapján döntenek. Az a lényeg, hogy jó az ötleted és a sztorid. Ha érdekesen tudunk megszólítani valakit, hitelesen és önmagunkat adva, az nagyon vonzó a nyugatiak számára is. Turcsán hangsúlyozza a történetmesélés jelentőségét és azt, hogy ha valamivel ki tudunk tűnni, már megnyertük az emberek figyelmét. Egyedülálló előadásokkal lehet kitűnni a tömegből, még ha az túlzó is, de a különbözőség kíváncsivá teszi az embereket. A kapcsolatépítésnél az is fontos, hogy pontosan és őszintén kommunikáljunk, valamint értékeljük az emberek helyzetét. Turcsán Tamás azt is hangsúlyozza, hogy az értékes kapcsolatokat értékesíteni lehet, de ehhez jó menedzsmentre van szükség. Ha rosszul bánunk a kapcsolatainkkal, az idővel devalválódik. Végül, de nem utolsósorban: jó tett helyébe jót várj, ez a kapcsolatépítés titka. Az előadás végén a következő kérdésekre kapunk még válaszokat: Hol van az a határ, ahol az ember még nem túlzóan extrém, de mégis figyelemfelkeltő? Hogyan lehetnek a kapcsolataink értékesek, mindkét fél számára? Félünk-e a konstruktív kritikától? Végül pedig, hogyan legyünk őszinték? Olvass tovább! Tudj meg többet Turcsán Tamásról! Nézd meg a Turcsán Tamással készült podcast epizódot!

Gyulay Tibor előadásában megmutatja, hogy a tudásmenedzsment korszerűsítésével, hogyan tud szintet lépni egy vállalkozás. Amikor a vállalkozások léptéket növelnek, gyakran találkoznak akadályokkal, amelyek a tudás hiányos kihasználásával vagy nem megfelelő használatával kapcsolatosak. A stagnálás és a fejlődési gátak gyakran a tanulási képesség hiányához köthetők. A kulcs a gondolkodásmód megváltoztatása és a szervezeti tanulóképesség erősítése. A kisvállalkozások számára a versenyképesség megőrzése érdekében fontos a tudásmenedzsment korszerűsítése és a saját hibáikból való tanulás. Az előadás logikai struktúrája: Mivel küzdünk nap, mint nap? Hogyan lehet kilépni a mókuskerékből (lépték és -paradigmaváltás) Egy tudományos tézis bemutatatója a tudástőke növelésének szükségességéről, Hogyan csinálják ezt a nagyok? Mit tehetnek a kicsik a gyakorlatban? Okos vállalkozás koncepció, Következtetések - és cselekvési terv felvázolása! "A tudástőkénkkel, akkor tudunk jól bánni, ha ehhez megvannak a kompetenciáink a szervezetben." A KKV-kat is foglalkoztató problémák A kisvállalkozókat gyakran meglepi a piaci bizonytalanság és a tervezhetőség hiánya, pedig a válasz a folyamatos tanulásban rejlik. A hatékonyság és versenyképesség kulcsa nem csak a magas munkabérek és a képzett munkaerő használata, hanem az is, hogy a magasan képzett munkaerő ne végezzen alacsony szintű munkát. A fluktuáció és a tudásvesztés gyakori probléma minden vállalkozás számára, különösen akkor, amikor új embereket kell beilleszteni egy már működő szervezetbe. A generációs különbségek további kihívást jelentenek, amikor eltérő kultúrájú és mentalitású fiatalok csatlakoznak a csapathoz. A KKV-kat foglalkoztató problémák 2-dik csoportja a következőkből tevődik össze: Korszerűtlen folyamatok és máig érvényes szemlélet. A zsarolhatóság kérdése. A betanítás nehézségei. KKV-kat foglalkoztató problémák 3-dik csoportja: Hogyan válik saját maga rabszolgájává egy cégvezető? A cégérték kérdése. Hogyan lépjünk ki a mókuskerékből? A gyakran alkalmazott megoldások sajnos gyakran csak átmeneti javulást hoznak, de nem szüntetik meg a problémákat hosszú távon. Ahhoz, hogy valóban eredményeket érjünk el, nem csak felületi változásokra, hanem valódi paradigmaváltásra van szükség. Az új irányba való elmozduláshoz elengedhetetlen, hogy előtérbe kerüljön a tudástőke. A tudás és a tanulás fejlesztése nem csak az egyéni fejlődés, hanem a vállalkozás sikerének alapja is. A paradigmaváltás lehetővé teszi, hogy új szemlélettel közelítsünk a vállalkozás problémáihoz és kihívásaihoz, és így hosszú távon fenntartható fejlődést érjünk el. A cég érdekében a tudás az, ami elmozdulást tud hozni! Az előadásba bekapcsolódik Boda György, aki bemutatja Robert Solow, Nobel-díjas közgazdász gondolatait, és lefordítja azokat a magyar KKV-kra. Solow szerint a látható tőke növelése önmagában csökkentett hozadékkal jár. Boda egy egyszerű, de találó példával kezdi: ha valakinek két barátnője van, az nem jelenti azt, hogy az élvezet a kétszeresére nő, de a költségek igen. A magyar KKV-kra vonatkozóan elhangzott kutatás szerint a termelékenység növelése a foglalkoztatottak tudástőkéjének növelésével lehetséges. Termelékenységet nem szólamokkal, hanem eszközökkel lehet növelni. Gyulay Tibor kiemeli, hogy nem csak Kelet és Nyugat, hanem a nagy és kis vállalatok között is fennáll ez az ellentét, és a vállalkozásoknak növelniük kell a tudástőkéjüket, hogy fenntartsák és növeljék jövedelmüket. Miért akkora ez a szakadék? A nagyvállalatok hatékonyabban hasznosítják a termelési értékeiket, melyhez elengedhetetlen a korszerű tudástőke és a tanulási hajlandóság. Egy kérdés merül fel: hogyan tudnának a kisvállalkozások utolérni a nagyobbakat? A nagyvállalatok általában magasabb béreket kínálnak, amivel a kisebb vállalkozások nehezen tudnak versenyezni. A nagyvállalatok gyakran alkalmazzák a legjobb gyakorlatokat, és azokat rutinszerűen alkalmazzák. A szervezeti tudás értéke nagyobb, mint az egyéni tudásé, és a nagy vállalatok óvják ezt a tudást, hogy ne legyenek kiszolgáltatva. Mit tehetnek a kicsik? Csökkenteniük kell a tudásvesztés kockázatát! Rögzítsék a kritikus tudást! Készítsenek átadható tudás tartalmakat! Legyenek tudatos, tervszerű tevékenységeik! Használjanak kész tudástartalmakat! Ha nincs rögzítsék, a tudásátadás eseményeit! Alkalmazzanak mentorálást! Végül pedig ellenőrizzék az előrehaladást! Hogyan lehet ezt támogatni? A KM EXPERT okos vállalkozás programja azt ajánlja, hogy a folyamatok alapján kell közelíteni, és a tudásmenedzsment szempontjait érvényesíteni. Olvass tovább! Tudj meg többet Gyulay Tiborról! Nézd meg a Gyulay Tiborral készült első podcast epizódot! Nézd meg a Gyulay Tiborral készült második podcast epizódot!

Jóföldi Endre a 2024-es Nemzetközi Skálázás Konferencián mesélt a vállalkozásuk történetéről és az amerikai terjeszkedésről. 2008-ban három alapemberrel garázsból indult Kaposváron a Weblib, keresőoptimalizálással foglalkozva. Bár kisvállalkozásként határozzák meg magukat, ma már a Financial Times 1000-es listáján szerepelnek, és székhelyük továbbra is vidéken van. Fontos számukra a személyes hozzáadott érték. Precognox - Kaposvár - Boston - Tel Aviv Az első próbálkozásuk az amerikai piacon nem volt zökkenőmentes: csomagjaik más reptéren kötöttek ki, mint ahol kellett volna, mégis sikerült üzletet kötniük. Bár kezdetben kevés tőkével rendelkeztek, 2011 után külföldi megrendeléseik visszaestek. 2015-ben újra nekivágtak az amerikai piacnak, és hamarosan találtak is lehetőségeket, főleg kapcsolati tőkéjüknek köszönhetően. Egy bostoni találkozón például gyorsan be tudtak kapcsolódni az amerikai üzleti körbe. Ennek eredményeként ma már az árbevételüknek több mint 50%-a az Egyesült Államokból származik. Mi volt mindennek a motivációja? Miért érdemes elindulni? Minden találkozásban van lehetőség, még ha elsőre nem is sikerül. Endre szerint a szerencse a felkészültség és a lehetőség találkozása. Elindulni kell, nem félni az új kihívásoktól, ez a fejlődés kulcsa. A vállalkozói út nem mindig könnyű, de nem szabad feladni! Magyarország is a nemzetközi piac része, a digitális piacon is. Nem szabad hagyni, hogy a korlátozó gondolatok visszatartsanak! Nem kell rögtön a csúcsra törni; lépésről lépésre is sokat elérhetünk. Az otthon ülés helyett lépéseket kell tenni előre! A következő kérdésekre a videó végén kapunk válaszokat: Amerikai jogi személyiség nélkül is lehet bővíteni a hálózatunkat? Kinek ajánlott és kinek nem ez a típusú vállalkozói mentalitás? Melyik szembetűnő különbség volt a legfájdalmasabb Amerikában? Milyen tanácsot adnál az öt évvel korábbi önmagadnak? Milyen lehetőségek adódnak akkor, ha bekerülsz az amerikai céges körforgásba? Olvass tovább! Tudj meg többet Jóföldi Endréről és Kása Károlyról! Nézd meg a Jóföldi Endrével és Kása Károllyal készült podcast epizódot!

Müller Tamás a 2024-es Nemzetközi Skálázás Konferencia előadásában arról osztott meg történeteket, hogy hogyan lehet egy nemzetközi márkát felépíteni a nulláról. A nulla ez esetben a 0 kezdőtőkét jelenti. Müller Tamás a magyar startup élet kezdete óta foglalkozik induló vállalkozásokkal. Korábban események szervezése és közösségépítés volt a meghatározó profilja. Előadásában arról fog történeteket megosztani, hogy hogyan lehet egy nemzetközi márkát felépíteni a nulláról. A nulla ez esetben a 0 kezdőtőkét jelenti. Elbeszélésében a Women Startup Competition rendezvénysorozat sztoriját meséli el az indulástól egészen napjainkig. Itt a következő fontos állomásokat jelöli meg: igény, próba, név, önszerveződés, pénz, végül pedig tippeket és trükköket oszt meg a hallgatósággal. Igény: Meglátása szerint az első lépés az, hogy felmerüljön egy igény. Enélkül nincs problémamegoldás, és így nem létezik életképes vállalkozás. Esetében ez egy tíz évvel ezelőtti megkeresés volt, amikor hölgyek egy csoportja egy sikeres startup-ot szerettek volna elindítani. Itt jegyzi meg, hogy Európában például a hölgyek több kreativitással bírnak, és nagyobb eredményességgel valósítják meg kitűzött céljaikat, mint férfi társaik. Próba: Az ötletből próba és teszt lett. Az évek folyamán az derült ki, hogy igazából csak bátorításra volt szükség. Ha megvolt az alapötlet, érkezett a közösség és ezáltal egymás támogatói lettek. A női ötletek elkezdtek beválni, támogatást kaptak. Név: Izrael, Afrika és a világ minden tájegységről érkeztek a vállalkozó kedvű hölgyek. Sokan voltak, sokféle tippel, majd önállóan és organikusan kezdtek építkezni. Önszerveződés: Eleinte mindenki önkéntes, hogy egyáltalán képbe kerülhessenek azzal, hogy mi is történik körülöttük. Bizonyos esetekben azonos országból érkezők sem ismerték egymást, de ez megváltozott. A rendezvények során volt, amikor egy ernyő szervezetet biztosítottak a résztvevőknek, máskor pedig saját logó alatt, támogatóként voltak jelen. Összehoztuk az érintetteket! Akik kedvet kaptak az ötletversenyek után azok bent maradtak a szektorban és sokan közülük évek múltán már befektetővé lettek. Az útkeresés kegyetlen folyamat - hívja fel a figyelmet! Pénz: A pénz is fontos szempont, ám először arra volt szükség, hogy meghatározzák, hogy mi az, ami piacképes? E mögé tudtak mentorálást adni, később szponzorpénzeket. Azonban a támogatóknaknak kellettek a statisztikák. Azt vették észre, hogy azok, akik továbbjutottak, azok szépen lassan befutottak, ami ez esetben azt jelentette, hogy tőkét kaptak és lassan elindultak önálló startupként. Ez egy 21% -os sikerráta volt, ami tanulságos azoknak, akik brandet akarnak építeni. Tippek és trükkök márkaépítéshez: Már az elején trendi dizájn és trendi tartalmakat akartak készíteni, influenszerek bevonásával. Ekkoriban viszont még nem volt olyan hangzatos az influenszer megnevezés, mint manapság. Mégis sok olyan emberhez jutottak el, akikre mások is figyeltek. Toplisták vonzereje: ha valaki az élen van azért figyeli, ha nem azért követi azt. A legpopulárisabb tartalom nem az, hogy ki a nyertes, hanem maga az esemény. Sok közösségi média tartalmat gyártottak és a piár esetén azt vették észre, hogy nem minden esetben működik. Minél nagyobb lett a piaci elérés, annál nehezebb volt azt követni. Átálltak más platformokra, mint a: publicize, muckrack.com, prounderground.com, medium.com, stb. Ha volt olyan tartalom, amit még értékesíteni lehetett, akkor ez a medium.com-on landolt. A másik hasznos platform a shadow articles, amikben Te szakértőként tűnsz fel olyan témákban, ami az adott eseményhez köthető, így a branded máris megjelenik. Országonként vannak követeink. Influenszerek, celebek, akik hozzáadott értékük mentén emelik a brand szintjét. Napi szintű trendek: Social media tartalmak, amihez MI segítségével tudunk képeket generálni. Ehhez terméket, szolgáltatást kapcsolunk. Ezt egészíti ki a: közösségek létrehozása, podcastok, rövid videók. Ne feledjük, hogy alapvetően egy közösségépítésre vállalkoztak, ami később felülmúlja önmagát! A startup célja, hogy a befektető csak segítse a megindulást! A videó végén a kérdésekből még az is kiderül, hogy: Egy telített piacon, hogyan lehet ilyen rövid idő alatt ekkorát lépni, ilyen hálózatot kiépíteni? Hol a határ a támogatás és növekedés között? Gátolja egyik a másikat? A startupok, hogyan tudnak Kelet Európából kimozdulni? Melyik a jobb környezet egy induló vállalkozásnak? Európa vagy Amerika? Olvass tovább! Tudj meg többet Müller Tamásról! Nézd meg a Müller Tamással készült első podcast epizódot! Nézd meg a Müller Tamással készült második podcast epizódot!

Damjanovich Nebojsa előadása a 2024-es Nemzetközi Skálázás Konferencián arról szólt, hogyan kell automatizálni a manuális folyamatokat a LinkedIn-en. A cégvezetőknek vagy értékesítőknek a LinkedIn-t a napi munkában kellene, hogy használják. Sajnos erre nincs idő, holott mindenki tudja, hogy a kapcsolatépítés a potenciális ügyfelekkel a B2B-ben épp a LinkedIn-en tökéletesen kivitelezhető. Az előadás arról szól, hogyan kell automatizálni a manuális folyamatokat. Damjanovich Nebojsa: 2001 - 2021 között multinacionális cégek reklámügynökségeinél dolgozott, digitális tanácsadóként. A világ minden táján alapított cégeknek dolgozott. Ma 6 emberrel elsősorban B2B és sales módszerekkel vannak piacon. Mikrocégként határozza meg vállalkozását, és itt most elsősorban a hogyanokról lesz szó. Szó lesz a B2B ügyfélszerzésről, a leadgenerálási stratégiákról, LinkedIn kapcsolatépítésről, arról, hogy ezt személyes vagy pedig céges szinten érdemes-e elkezdeni, továbbá posztok és kommunikáció szerepéről az ügyfélszerzés érdekében. Ugyanígy ösztönzésről és a piac meghatározásáról. Magyarországon és külföldi kisvállalatoknak egyaránt dolgoznak. De lássuk, hogy néz ki ma az ügyfélszerzés és milyen módozatai vannak? Direkt sales, Networking, Telemarketing, Kiállítások, konferenciák, workshopok Külső BDR cégek használata (BDR: Businses Development Representative) Website, mint sales csatorna, Reklámok, Ajánlások, Pályázatok, B2B és social selling Direkt sales Erre alakult a vállalatok zöme. Az utóbbi 30 évben viszont ez megváltozott, mert jött az internet és a kommunikáció más szintjei. Mára ez szinte egyenértékű a zaklatással. Húsz éve ez még teljesen normális volt és ezt szerették a cégek, mert így tudtak tájékozódni. Ma ez nem működik, mégpedig azért, mert Európában már nagyon erős a GDPR szabályozás. Networking, online, offline Sok partnerük vesz részt ezeken. Nagykonferencia, nagy workshop, mert a networking nagyon hatékony tud lenni. Az ügyesek konferenciákat szerveznek, mert ezt előre lehet tervezni. Már jó előre egyeztetnek ismeretlen partnerek között is. Telemarketing Mára már ez sem az igazi, olyan, mint a direkt sales. Kissé divatjamúlt lett. De ebben is vannak még rejtett lehetőségek, mert az apró ajándékok sokat jelentenek. Ebben az esetben talán minden második hívás bejöhet, ha ezt előtte egy kis ajándék előzi meg. Manapság a komlpex salesben a drága ajándékok sem garantálják a sikert, mert az árak és értékek nagyon elszálltak. Konferenciák, expók, workshopok Egy - egy konferencia mindig jó lehetőség lehet arra, hogy felhívd magadra a figyelmet - véli Nebojsa. Itt is van egy fontos szabály. Például konferencia esetén az előadás után várd meg azt a pillanatot, amikor az előadó befejezi a prezentációt és kérdezz te is! A kérdés ne legyen kritikus, inkább azt sugallja, hogy te is értesz ahhoz, amiről már szó volt és így lehetőséged van, nemcsak az előadó, hanem a teljes közönség figyelmét magadra irányítani. Konstruktív hozzászólással indíts! Külföldi sales, célok, értékesítések Foglalkozni kell vele, folyamatosan. Ilyenkor külföldön kell egy ember, aki csak a cégednek dolgozik. CRM, amit te töltesz fel és tudod kezelni, ha mégsem akkor legyen rá profi szakember. Külsős BDR cégek: Azzal foglalkoznak, hogy neked leadeket hoznak létre. Ilyenkor szükség lesz tartalom marketingre, kvalifikációs aktivitásra. Ha neked nincs marketingesed, akkor olcsóbb és hatékonyabb, ha külföldön veszel magadnak egyet. Nem az új, frissen végzettek kellenek, hanem a tapasztaltak, mert csak így lesz kifizetődő. Webiste, mint sales csatorna Olyan szolgáltatások, amiket a weben lehet megvenni. Sales page, nem pedig landing! Reklám a lead generálásában Google és facebook kampányok. Email marketing is szóba jöhet, de minimális a megtérülés. A közösségi média fontos minden országban. Meg kell vizsgálni, melyik országban, mi a top közösségi média és azt kell tolni. Magyarországon például nem megy úgy a Twitter, holott Amerikában az egyik legfontosabb. Magyarországon a legnagyobb a Google, míg az államokban érdemes figyelni, mert ott a Bing is erős. Google, Facebook, LinkedIn, mind erősek és hatékonyak. A LinkedIn 3-szor drágább, mint a Facebook. Másik gond, hogy a keresőoptimalizálás sem egy egyszerű téma, sőt ultra nehéz lehet. Általában nincsenek áttörő sikerek. Akinek van bőven fedezete, annak érdemes kipróbálnia a display és videó marketinget. Szponzoráció? Hosszú és ismerni kell az illető médiát az adott