
Ellenőrizd a vakfoltodat
Ezt a szöveget 10 perc elolvasni. Kulcsfogalmak lesznek: holttér, és perspektívák.
Mindannyian ismerjük a holttér fogalmát (egy olyan terület, ahol a kilátás akadályozva van).
Talán az autóvezetésből ismert leginkább ez a kifejezés. Azonban a vállalkozóknak is vannak vakfoltjaik. Hajlamosak vagyunk keményen nekirugaszkodni azoknak a dolgoknak, amiket ismerünk, és a jövőnek, amit látunk.
De a vakfoltunk az, amit nem ismerünk - mert az kívül esik a megélt tapasztalataink körén.
Ez azt jelentheti, hogy nem veszünk tudomást okos befektetésekről, praktikus megoldásokról vagy csodálatos álláskeresőkről. De akárcsak a vezetésnél, a saját vakfoltunkat is ellenőrizhetjük. És ezt úgy tudjuk ellenőrizni, ha sokszínű csapatokat veszünk fel.
Hogy konkrétan, mire gondolunk?
Íme egy történet Sallie Krawcheck-től. Sallie-t a Fortune magazin egyszer „az utolsó becsületes elemzőnek" nevezte. Az egyik legkevésbé (kognitívan) sokszínű helyen vágott át: a Wall Streeten. Annak ellenére emelkedett felfelé a ranglétrán, hogy sok mindentől idegenkedett, amit ott látott. És miután otthagyta, megalapította az Ellevestet, egy nőknek szóló befektetési platformot.

Évekkel azelőtt, hogy betette volna a lábát a Wall Streetre, Sallie tartósan megtapasztalta azt, hogy csapdába esett egy olyan helyen, ahol mindenfajta sokféleséget könyörtelenül elnyomnak.
Úgy emlékszik vissza a Wall Streeten eltöltött időkre, mint az iskolai éveire. Elnyomták.
A suliban szemüveges volt és fogszabályzót is hordott. Kerülték az osztálytársai. Azonban hiába a párhuzam eredetileg nem a Wall Street-en akart dolgozni.
Újságírás szakos voltam, és úgy gondoltam, ha megtanulok valamit az üzleti életről és a befektetésről, akkor lesz miről írnom. Szóval ez tűnt észszerűnek. Akkoriban a Salomon Brothers volt a legkeményebb, pisztolyforgatós, hazug pókerjátékos a Wall Street-i cégek közül
Ez egy olyan vállalat volt, ami megfelel annak, amit ma toxikus vállalatnak neveznénk. Olyan légkör uralkodott benne, ahol nem voltak ritkák a szexuális zaklatások sem. A kultúra, amelyet Sallie leír, mérgező mind a nők, mind a férfiak számára.
Ez a monokultúra veszélye; mindenkinek árt - de leginkább a kívülállóknak. És nőként Sallie határozottan kívülálló volt. Ezt nem tudta, amikor elvállalta a munkát, de gyorsan megtanulta a saját bőrén.
!!! Szexualitást tartalmazó bekezdés következik. Az erre érzékenyek hagyják ki a következő idézetet, a hanganyagban pedig a következő 20 másodpercet!!!
Minden nap bejöttem a munkába, és az asztalomon egy férfi nemi szervekről készült fénymásolat volt, ami egy dél-karolinai Charlestonból származó fiatal hölgy számára kissé rémisztő volt. Percekbe telik, mire rájön az ember, hogy mi ez! Most már nevet rajta az ember, de ez az érzés, hogy megaláznak valamiért, ami nem az én hibám az rossz! Nem én választottam, hogy nő legyek! Ezek az emberek megpróbálnak elüldözni innen csak a sport kedvéért. Hogyan jussak ezen keresztül? Mert az biztos, hogy nem fognak elüldözni innen.
Ezt a mérgező környezetet éveken keresztül hagyták eluralkodni a cégen belül. Ez egy szélsőséges példája volt annak a kultúrának, amely a sokszínűség tragikus hiányából született. És ez nyomot hagyott Sallie-n.
Nagyon hiszek a munkahelyi sokszínűség erejében. Ez részben azért van, mert egy olyan iparágban nőttem fel a Wall Streeten, amely önmagát meritokráciának nevezi, miközben hosszú-hosszú időn keresztül gyenge hozamot biztosított a részvényeseknek, és így is ugyanazt a tevékenységét folytatja
(A meritkorácia jelentése: érdemuralom, az érdemek uralma; teljesítményelvű társadalmi rendszer, ahol a tudás és szellemi kiválóság befolyásolja az állam vezetését és az értelmiségnek hatalma van a közügyek irányításában; olyan társadalom amiben az egyén pozíciója a teljesítményétől függ; politikai rendszer, amelyben a kormányzás funkcióit az arra érdemesek töltik be)

Hogy mindez még érdekesebb legyen: a pénzügyi válság után sem akartak változtatni a belső hierarchián.
Ragaszkodtak a jól megszokott és már ismert rendszerhez. Egy olyan elvhez, ami már bizonyította azt, hogy nem tud rendesen működni. Csakhogy ez volt a kényelmesebb megoldás, így minden maradt később is a régiben.
Ellenkező folyamatok kezdtek el működni. Nemhogy nagyobb teret adtak volna a munkavállalónak, hanem pont fordítva. A sokszínűség ellen irányult több lépés is. Ezek után Sallie rájött, hogy a Wall Street-i kapcsolatai ellenére, a saját hálózatát az alapoktól kell felépítenie.
Arra törekedett, hogy ez a hálózat a lehető legváltozatosabb legyen - és olyan rendszereket vezetett be, amelyek biztosítják, hogy a sokszínűség erőteljesen fennmaradjon.
Oké, tehát a hálózatok óriásiak. A hálózatépítést az üzleti siker első számú íratlan szabályaként említik, és a férfiak általában erősebb hálózatokkal rendelkeznek, mint a nők. Míg mi az üzletért versenyeztünk, addig ti (férfiak) a kereskedelemért versenyeztek. A hálózatokhoz való hozzáállásom alapja az volt, hogy megpróbálok annyi szívességet tenni, amennyit csak tudok. De nem arról van szó, hogy mit nyerhetek belőle. Hanem arról, hogy mit tudok adni, és adni, és adni, és adni, és adni mindenkinek. És éreztem, hogy ez később majd meg fog térülni.
De volt egy másik aspektusa is a dolgoknak. Sokszor hiába törekszünk a sokszínűségre arra, hogy ne csak a saját céljainkat lássuk az üzletben, mégis belefutunk egy – egy csapdába.

Így visszatekintve az időre, amit elpazaroltunk egy olyan termék kipróbálására, ami nem működött, úgy hiszem, hogy - részben - a saját előítéleteim miatt történtek. Úgy értem, az egyik előítéletem az volt, hogy a nőknek érzelmi blokkjaik vannak, ha pénzről van szó. Nekünk csak segítenünk kell nekik ezen keresztüljutni. Ez valójában egy nagyon lekezelő nézőpont volt részemről
Az ügyfél megismerése időt vesz igénybe. Jelentősen felgyorsíthatja ezt a tanulást, ha gondoskodunk arról, hogy egy megbízható csapat a nézőpontok széles skálájával rendelkezzen. Sallienek pedig van egy gyönyörűen egyszerű stratégiája a nézőpontok sokszínűségének fenntartására.
Jelenleg kétharmadrészt nők vagyunk a vállalatnál, 40%-ban színes bőrűek, a mérnöki csapatunk fele nő. Bármikor, amikor a sokszínűség ilyen szintjéről elmozdulunk, azt mondom, hogy egyszerűen leállunk, és mindenkit arra kényszerítünk, hogy biztosítsuk magunknak, hogy továbbra is egy sokszínű csapat legyünk
Tehát csapatára úgy gondol, mint egy kirakós játékra - ha egyszer összeáll, a sokszínűség, akkor felszabadítja a lehetőségeket, és ez szétárad a vállalaton belül. Olyan ez, mint egy Rubik-kocka. Ami azt jelenti, hogy a sokszínűség az, ami a kognitív sokszínűséget is elősegítheti.
Szeretnénk, ha észrevennétek valamit ezzel kapcsolatban. Az egyik az, hogy világosan megmondta, hogy a sokszínűség a csapatában része annak a titkos szósznak, amely segít a méretnövekedésben. A csapat és a vállalat erősebb - és az ügyfeleit is jobban kiszolgálják.
Azt is érdemes megfigyelni, hogy a sokszínűség nem csak úgy megtörténik magától. És nem is fog. Mindannyian ahhoz vonzódunk, amit ismerünk: a hálózataink általában úgy néznek ki és úgy hangzanak, mint mi, és ugyanolyan szintű tapasztalattal rendelkeznek, mint mi.
Mindannyiunknak aktívan küzdenünk kell ez ellen az elfogultság ellen, és bővítenünk kell a hálózatainkat, hogy olyan emberekkel dolgozzunk együtt, akik különböznek tőlünk, és olyan jelölteket keressünk, akik nem osztoznak a mi hátterünkben. Ez munkát igényel! De végül kifizetődő lesz!

Talán láttad a Pénzcsináló című filmet Brad Pitt főszereplésével. Ahol a kérdés voltaképpen ugyanaz, mint Sallie esetében. Mégpedig az, hogy hogyan lehet különböző kategóriájú játékosokból egy ütős csapatot összeállítani.
Ami tanulásgos lehet számunkra az nemmás, minthogy egyforma emberek, egyformán gondolkodnak.
Emlékezzetek vissza arra a botrányra, ami a Szilikon – völgyben pattant ki akkor, amikor kiderült, hogy az egyik techóriás csak a Stanfordról vesz fel embereket. Ez egyenlő volt azzal, hogy fehér és magas státuszú, egyforma családi háttér, ami valahol egyforma gondolkodást is hozott. Ennek viszont van egy olyan hátránya, hogy bizonyos dolgokat nem látsz, mert a saját világnézeted az, ami ebben korlátoz.
És éppen ezért jó, ha a csapatodat diverzifikálod. Például, ha te pirosnak érzed magad, akkor vegyél fel egy zöld embert, vagy egy sárgát, mert tőle fogsz majd eltérő szempontokat hallani. Minél színesebb a csapatod, annál színesebb a gondolkodás is. Több szempontból tudjátok elemezni ugyanazt a problémát.
Diverzifikálni mindenképp érdemes, de ehhez bátorság kell. Persze sokkal könnyebb és kényelmesebb a megszokottat, a mainstream-et választani, mint valami egyedit kreálni, ami kitűnik a szürkék világából, de ne feledd, hogy ezzel a színes csapattal sokkal jobban fogod látni a közelgő problémákat és a megoldások is hamarabb fognak érkezni.
Nézzetek körül!
Legyetek őszinték azzal kapcsolatban, amit láttok!
A csapatod és a hálózatod vajon ellenőrzi a vakfoltjait?
Vagy éppen megerősíti?
A mai gyakorlat:
Segít abban, hogy ezt a következetes értékelést beépítsed a gyakorlatba. A következő megbeszélésen szánj egy pillanatot arra, hogy végezz egy gyors felmérést.
Legyen csak egy hosszú kérdés, és ez legyen egyszerű és bináris.
Mint például ez: Tiszta asztal vagy rendetlen asztal?
A következő megbeszélésen tegyél fel egy másik egyszerű kérdést: éjszakai bagoly vagy korán kelő madár?
Ezt annyiszor futtathatod, ahányszor csak akarod, de itt van még néhány, amivel elindulhatsz:
- Nagyvárosban, középvárosban, kisvárosban vagy vidéken nőtt fel?
- Meleg helyen nőtt fel, vagy hidegebb éghajlaton?
- Élt-e valaha más országban, mint amiben most él?
- Több nyelven is folyékonyan beszél?
- Optimistának vagy pesszimistának tartja magát?
- Introvertált vagy extrovertált?
- Egyedüli gyermek, legidősebb gyermek, középső gyermek vagy legfiatalabb?
- Balkezes, jobbkezes vagy kétkezes?
- Ha junk foodról van szó, mi a legnagyobb gyengéd: a sós és zsíros, vagy a cukros és édes?
Folytasd tovább és megkérheted a csapattagokat is, hogy javasoljanak kérdéseket.
Amikor a csapat sokszínűségével foglalkozol, természetesen a látható és hatásos dolgokkal kell kezdeni. Megvan a nemek közötti egyenlőség?
Van faji és etnikai sokszínűség?
Van-e életkori sokszínűség?
Folyamatosan fel kell tenni a kérdést, hogyan tehetném színesebbé a csapatot?
De sokféle, egymást keresztező körülmény és identitás alakít bennünket. Ez a gyakorlat egy módja annak, hogy felfedd a rejtett uniformitást, amiről talán nem is tudtál.
Például lehet, hogy a csapatodban túlságosan sok az introvertált ember. Arra is módot ad, hogy feltárd a vélemények sokféleségét, amit eddig talán nem is vettél észre.