A problémamegoldás mechanizmusa
Nem vagyunk egyformák és induljunk ki ebből.
Mindenki másként látja a problémákat. Több gondolkodásmód, más - más látásmódot ad. Vannak, akik egyszerűen, míg mások összetettebb módon nézik meg, hogyan lehet egy piaci helyzetet felmérni.
A cégen belül fontos, hogy mindenkinek legyen egy közös nevezője
Ideális esetben mindenki ugyanazért a célért hajt. Van, aki gyakrolatisabb, van aki inkább elméleti szinten próbálkozik. Éppen ezért a problémák is többfélék lehetnek: kisebb vagy nagyobb, esetleg stratégiai gondok.
Mi van, akkor ha személyes súrlódások adják a probléma gyökerét?
Ez elsősorban HR-es kérdés. De manapság sokféleképpen lehet problémát megoldani. A kérdés az, hogy Te, mint cég, hogyan akarod megoldani?
Van, akit nem érdekel, hogy az alkalmazottak, miért nem jönnek ki egymással. De olyan cég is van, ahol vállalkozói pszichológust alkalmaznak.
Ha összeáll négy, öt, húsz ember az egy csapat
Azokat az embereket össze kell gyúrni, hogy közösen akarjanak egy problémát megoldani. A lényeg az, hogy ez ne menjen a cég rovására. Megoldások vannak, egyén és vállalkozás függő, hogy ki és melyik módszert alkalmaz.
Kezdjük azzal, hogy hogyan kellene az embereknek a problémákat megoldaniuk? Mivel kezdődik?
Mindenkinek máshol indul egy problémamegoldás
Vegyünk csak egy fogfájást. Van, aki a végsőkig kínlódik, míg mások az első apró fájdalomnál orvoshoz fordulnak. Ugyanez érvényes a vállalatokra is.
Mi a minimális fájdalompont? Mért fáj, az ami fáj?
Vegyük például a Toyota módszerét. Tegyük fel ötször a Miért kérdést?
Ha ezt a módszert használod, akkor eljutsz a probléma gyökeréhez.
Ha ez megvan, akkor hogyan oldjuk meg? Mi legyen a gyógymód?
Ha visszakanyarodunk a miért, miért, miért, miért, miért kérdéshez, akkor lássuk be, hogy vannak hibák, amelyeket önkéntelenül is elkövetünk. Ha a fogfájásánál maradunk, akkor eljutunk addig, hogy igazából azért fáj a fogunk, mert nem tisztítottuk, és továbbmenve arra juthatunk, hogy azért nem mostuk, mert lusták voltunk.
A módszer igazából nagyon egyszerű, de kell hozzá egy nagyfokú őszinteség is. Végül eljutsz egy olyan pszichológiai problémához, amit talán érdemes kezelni.
Az üzleti világra vetítve, sokszor a több pénzt jelölik meg az ügyfelek. De miért kell több pénz? És ezután következnek még a miértek?
Elon Musk és a problémamegoldás
Ő egy olyan személy, akit ma még extrém gondolkodásúnak tartunk. Mindekinek ajánljuk az új önéletrajzát. Itt lehet megtalálni.
Nála nagyon érdekes, hogyan oldja meg a termékdizájnokat. Az autóiparban még mindig 40-50 éves techológáit használunk, viszont ő volt az, aki új technikákat kezdett el használni. De egy ennél jobb példa a Space X, mivel első volt, aki úgy gondolta, hogy újra lehet használni a rakétákat. Ebből adódóan Elon Musk sok újító ötlettel és kiváló dermékdizájnnal állt elő. Ezek pedig a következők (16.30-tól részletes leírást hallani erről) :
1. Tedd butává a követelményeket, minél egyszerűbb, annál könnyebb lesz elérni,
2. Erősen próbáld meg eliminalni a folyamat részeit,
3. Egyszerűsíts vagy optimalizálj,
4. Gyorsítsd fel a ciklusidőt,
5. Automatizálj!
Van olyan szervezet, ahol úgy segítik az emberek motivációját, hogy: 5000 dollár, öt hét, öt ember
Ha ezalatt meg tudod győzni a befektetőket, hogy ez így működik, akkor nyerélt. Vagy egy másik példa a Netflix. 750000 dollár értékig döntéseket hozhatnak önállóan. Kit vesznek fel, és meddig és mire?
Képzeljük el ezt úgy, mint egy folyamatot.
Célok
Probléma
Elemzés
Tervezés
Cselekedetek