Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre

IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE!

Stratégiai Vállalkozás Fejlesztő tippek, heti rendszerességgel *Garantálom, hogy ilyet még nem kaptál

2025. június 9.

Kolozsvári Arnold Csaba / Revive Fitness

Újjáépíteni, amikor minden darabokra hullik

Van az a pont, amikor nem te választod a változást – hanem a változás választ téged.

Kolozsvári Arnold Csaba ezt a pontot élte át – méghozzá Floridában, egy jól menő vállalkozás közepén, amikor a teljes edzői csapata hátat fordított neki.

És nem azért, mert rossz főnök lett volna. Hanem mert rendet akart teremteni.

Arnold edzőterme az Egyesült Államok egyik legelismertebb, magyar kézben lévő egészségközpontja.

De amikor eldöntötte, hogy a laza alvállalkozói struktúrát felváltja egy felelősségteljesebb munkavállalói rendszerrel, a kollégái fellázadtak. A lojalitásból lett árulás. A csapatból lett konkurencia. És az addig épített brand veszélybe került.

"Aki sírva kérte, hogy dolgozhasson nálam, ő volt az első, aki elárult."

Ebben az epizódban Arnold nemcsak a válságkezelést, hanem a mélyebb tanulságokat is megosztja:

Hogyan ne hagyd, hogy a saját embereid kontrollálják a cégedet.
Milyen vezetői döntések nem tűrnek kompromisszumot.
Mi történik, ha nemcsak vállalkozóként, hanem emberként is be kell keményítened.

Ez a történet minden vállalkozónak szól, aki valaha is épített valamit nulláról – és tudja, milyen érzés elveszíteni mindent.

Amikor a csapatod ellened fordul – és még nekik áll feljebb

A vállalkozói lét egyik legkeményebb leckéje: a lojalitás nem örök. Kolozsvári Arnold Csaba brutálisan őszintén mesél arról, hogyan omlott össze egy jól működő rendszer egyetlen stratégiai döntés következményeként.

„A srác, aki sírva könyörgött, hogy nálam dolgozhasson, volt az első, aki kilépett.”

Arnold úgy döntött: rendet tesz. Alvállalkozói szerződések helyett munkavállalói státuszt vezetett be. Magasabb elvárásokkal, pontosabban definiált felelősségekkel. A cél nem az volt, hogy kontrollálja az oktatóit – hanem az, hogy egy egységes, hosszútávon is stabil rendszert építsen.

De amit kapott, az nem hála volt. Hanem lázadás.

A csapat titokban szervezkedett ellene, és amikor nem kapták meg a „külön jogokat”, tömegesen távoztak. Volt, aki új céget alapított, és elvitte magával a tanítványokat is – kihasználva a személyes kötődést, amit az edzések során építettek ki.

A sztori nem egyedi. Sok vállalkozó ismeri azt az érzést, amikor a legközelebbi kollégák hirtelen riválisokká válnak. Amikor a jóindulat visszaüt. És amikor újra kell definiálni, hogy mit jelent vezetőnek lenni.

Arnold nem menekült. Vállalta a konfliktust. És újra felépítette a csapatot. Kisebb lett, de erősebb. Nem azok maradtak, akik hízelegtek – hanem akik bíztak a vízióban.

Nem újrakezdeni nehéz – hanem eldönteni, hogy nem állsz meg

Képzeld el: évek alatt felépítesz valamit. Működik. Elismert. Szeretik. Aztán jön egy döntés – és egy pillanat alatt minden darabokra hullik. A többség ilyenkor hátralép. Kivár. Lefagy. Kolozsvári Arnold nem ilyen típus.

„Ez az én álmom. Én építettem. Az, hogy ők elmentek, nem jelenti azt, hogy én is megyek.”

Amikor szétcsúszott a rendszer, nem csak embereket vesztett. Tanítványokat is. Sokan az oktatókhoz voltak lojálisak, nem a márkához. A váltás után a bevétel egyharmada eltűnt, a stressz pedig fizikai fájdalommá vált.

Arnold reggel 4-től este 8-ig tolta. A mellkasa fájt. És miközben kifelé motiváló vezetőként kommunikált, belül a nulláról kellett újraépítenie magát is.

Ez az epizód nyíltan bemutatja, hogy az igazi vállalkozók nem azért mennek előre, mert nincsenek problémáik – hanem mert nem hajlandók megállni.

Arnold írt magának egy jegyzetet: „Ez a te céged. Nem adhatod fel.”

És nap mint nap visszanézett rá.

Nem azért úszta meg. Azért ment át rajta.

Amikor a marketing megáll – és vele együtt a növekedés is

Egy jól működő vállalkozás alapja a rendszeresen beérkező új érdeklődő. De mi történik, ha hirtelen már nem működik, ami eddig működött?

Kolozsvári Arnold cége Floridában hosszú évekig a bevált módszerekből élt: Facebook, Instagram, klasszikus social media hirdetések – és a hírnév, amit kemény munkával épített fel.

Aztán 2023 májusától elkezdett minden lassulni.

Arnold világosan látja az okokat:

Politikai és gazdasági bizonytalanság az Egyesült Államokban.
Tömeges leépítések, megcsappant fizetőképesség.
A megszokott hirdetési platformok teljesítményének drasztikus esése.

„Amit eddig csináltunk, egyszerűen nem hozta a tanítványokat.”

És ez nem csak egy marketinges kihívás volt. Hanem egzisztenciális. A cég túlélése múlt azon, hogy tud-e alternatív csatornákat, új stratégiákat találni.

Miközben tehát a belső csapat széthullott, kívülről sem jöttek az új ügyfelek. Arnoldnak nemcsak új oktatókat kellett keresnie, hanem új utakat is a piac felé.

Ez jelentette például az edzések struktúrájának újragondolását, az ajánlási rendszer beépítését, és egy teljesen más hangvételű kommunikációt.

A piac változik. És ha nem követed, akkor az eredményeid is visszafelé kezdenek futni.

„Ha valami nem működik, változtatni kell. Ez ilyen egyszerű – és ilyen fájdalmas.”

A lojalitás nem menedzselhető – csak felépíthető (vagy elveszíthető)

Amikor Kolozsvári Arnold úgy döntött, hogy alvállalkozóból alkalmazottá formálja az oktatóit, nem csak szerződéseket módosított. Egy teljes mentalitást próbált újraírni.

Addig mindenki „szabadúszóként” dolgozott. Kötetlenül, nagy mozgástérrel, kevesebb felelősséggel. Arnold viszont egy olyan szintre akarta emelni a céget, ahol rendszer, sztenderd, felelősség, minőségkontroll működik – és ehhez jogi, strukturális átalakításra volt szükség.

„Ha azt akarom, hogy a 30 év tapasztalatomat átvegyék, akkor az nem mehet többé puszira.”

Ez a döntés alapjaiban borította fel az addigi viszonyokat. Néhányan úgy érezték, elveszítik a „függetlenségüket”. Mások nem akarták feladni a „különállásukat”. És akadtak, akik ezt egyenesen árulásként élték meg – és úgy is reagáltak.

Arnold ezt nemcsak vezetőként, hanem emberként is megszenvedte. Olyan emberek távoztak, akiket ő tanított be. Akiknek fizette a vizsgáit. Akik az ő cégének hírnevéből éltek.

És ezek az emberek végül nem csak kiléptek – hanem tanítványokat vittek, saját vállalkozást indítottak, és ellene pozicionálták magukat.

Ezek nagyon fontos vállalkozói dilemmák:

Hogyan egyezteted össze a közösség-érzést és a professzionális működést? Hol a határ a „családias” hangulat és az üzleti fegyelem között? És hogyan védd meg a cégedet – akár azokkal szemben is, akiket te tanítottál meg a szakmára?

Arnold tanulsága egyértelmű:

„Nem engedhetem meg, hogy az emberek azt higgyék, hogy amit építettem, az tőlük függ. Mert nem tőlük függ – hanem tőlem.”

Nem tudás kérdése – hozzáállás kérdése

A legtöbb vállalkozó hajlamos azt hinni, hogy az emberek a tapasztalatuk miatt értékesek. Hogy a szakmai múlt, a bizonyítványok, a régi eredmények számítanak. De Arnold teljesen másképp látja.

„Engem nem érdekel, hogy hány diplomád van. Az érdekel, hogy jobbá akarsz-e válni.”

Ez a szemlélet nem HR-politika – hanem túlélési stratégia. A vállalkozásában nem az számít, hogy ki mit csinált 5 éve, hanem hogy mit tesz ma, és hogyan fejlődik holnap. Az oktatók felé is ezt kommunikálja: ha valaki csak a múltjával akar érvényesülni, az nincs helyben nála.

Ez a hozzáállás átragad a tanítványokra is. Floridában Arnold edzőterme már rég nem csak egy hely, ahol „edzenek”. Hanem egy közösség, ahol az emberek mentálisan és fizikailag is erősödnek. Mert nem az izmok a legfontosabbak – hanem a hozzáállás.

„Aki azt mondja, hogy nem képes rá – igaza van. És aki azt mondja, hogy képes – annak is.”

Ez az epizód kíméletlenül szembesít mindenkit: vállalkozóként, vezetőként, emberként a hozzáállásod határozza meg, hogy mit hozol ki egy válságból. Nem az eszközeid. Nem a múltad. És nem a kifogásaid.

Arnold filozófiája kőkemény, mégis inspiráló:

Ne a kifogásaidat építsd, hanem az izmaidat.
Ne a múltban élj, hanem a megoldásokban.
És ne várd, hogy más motiváljon, ha te sem vagy hajlandó mozdulni.

Ez a mentalitás különbözteti meg a vállalkozót az alkalmazottól. És a vezetőt a követőtől.

A stressz nemcsak mentális – fizikai tüneteket is okozhat

Sokan azt gondolják, hogy a vállalkozói stressz csak egy „fejben létező” dolog. Kolozsvári Arnold Csaba azonban egészen más szinten élte meg ezt. Amikor széthullott a csapata, elmentek az oktatók, és tanítványokat is vesztett, a feszültség annyira elhatalmasodott rajta, hogy fizikai fájdalomként jelentkezett.

„Reggel 4-kor keltem, este 8-ig dolgoztam, és fájt a mellkasom a stressztől.”

Ez nem túlzás volt – hanem valóság. Miközben újra kellett építeni a céget szinte nulláról, Arnoldnak közben azokkal is foglalkoznia kellett, akik maradtak. Ők is bizonytalanok voltak. Naponta jöttek a kérdések:

Mi lesz veletek? Maradtok? Bezártok? Ő pedig vezetőként azt vállalta: mindenkit megnyugtat, mindenkit biztosít arról, hogy a cég megy tovább.

„Ezt egy nap eldöntöttem, hogy építeni fogom. Akkor is, ha elmentek.”

A nyomás viszont nem múlt el. Ott volt minden nap. Ezért is kezdett el jegyzetelni – egy „notebookban” vezette le a gondolatait, hogy ne veszítse el a fókuszt, hogy emlékezzen, miért csinálja. Visszanézte, mikor mi történt, és mire tanította az adott helyzet.

A stressz valós, de nagyon fontos tanulság, hogyan kezeli egy tudatos vállalkozó a nyomást. Nem gyógyszerrel. Nem nyaralással. Hanem azzal, hogy napról napra újra dönt: tovább viszi a víziót.

„A legnagyobb probléma nem az, hogy elmentek. Hanem hogy azt gondolhatták, én akartam őket átvágni. Ez fájt igazán.”

A személyes kapcsolat ereje – és veszélye

Egy edzőterem nem csak a gépekről szól. És nem is kizárólag az edzéstervről. Kolozsvári Arnold Csaba világosan látja: a tanítvány és az oktató között személyes kötődés alakul ki – és ennek komoly következményei lehetnek a vállalkozásra nézve.

„Amikor egy edző elmegy, sok tanítvány is megy vele. Mert az emberi kapcsolatot viszik tovább – nem a helyet.”

Ez nem elmélet – hanem gyakorlat. Amikor az oktatók kiléptek, voltak tanítványok, akik azonnal szerződésbontást követeltek. Indok: az az oktató, aki miatt odamentek, már nem dolgozik a cégnél. Volt, aki nem is volt hajlandó szóba állni Arnolddal – csak dühből küldött egy e-mailt, hogy „nem ezt ígérték”.

És Arnold pontosan tudta: nem a helyszíntől, nem a programtól váltak függővé ezek az emberek – hanem az edzőtől.

„Senki nem azért jött hozzánk, mert az adott oktató olyan különleges volt. Azért jöttek, mert a cégemnek volt hírneve. Mert amit én felépítettem, annak volt értéke.”

Ezért Arnold minden egyes ilyen esetre időt és figyelmet szánt. Volt, akit visszahozott egyetlen beszélgetéssel – elmagyarázva, hogy az edző, akit tiszteltek, tőle tanult. Hogy a minőség, amit kaptak, nem az egyénből fakadt – hanem a rendszerből.

Ha a vállalkozásod személyes kapcsolatokra épül, az előny és kockázat is egyben. Mert amit az emberek szeretnek benne, azt vihetik is magukkal – ha elviszi az, aki építette.

Arnold tanulsága? A közösséget nem elég építeni. Meg is kell védeni.

„Egy oktató lehet karizmatikus. De a rendszer az, ami megtartja a céget.”

Alkalmazott vagy alvállalkozó? A stratégiai döntés, ami mindent boríthat

Kolozsvári Arnold Csaba vállalkozása évekig épült egy laza, rugalmas modellre. Oktatók jöttek-mentek, többségük alvállalkozóként dolgozott.

Ez kényelmes volt mindkét félnek – de nem biztosította a stabilitást. Aztán elérkezett a pont, amikor Arnold meghúzta a vonalat: struktúrát épít. Rendszert hoz létre. És ennek része volt az is, hogy mindenki alkalmazotti státuszba kerül.

Ez nem csak egy adminisztratív váltás volt. Hanem üzleti filozófiaváltás.

Innentől kezdve a cégnél dolgozók nem „szolgáltatók” voltak, hanem csapattagok. Felelősséggel, kötelezettségekkel, és – ami sokaknak meglepő volt – jobb feltételekkel.

„Az órabérük olyan szinten van, amit máshol nem kapnának meg. És olyan továbbképzést biztosítunk nekik, amit sehol máshol nem kapnak.”

A döntés mégis sokaknál ellenállást váltott ki. Nem a pénz miatt – hanem a kontrollérzet elvesztése miatt. Az alvállalkozói szerep ugyanis látszólag több szabadságot ad.

De Arnold pontosan tudta: ha skálázni akar, ha minőséget akar tartani, akkor nem építhet kiszámíthatatlan, független egységekre.

A váltás után jött az ár: távozások, konfliktusok, visszaesés. De akik maradtak, azok ma hálásabbak, mint valaha. Stabil jövedelmük van, kiszámítható munkarendjük, és egy vezetőjük, aki felelősséget vállal értük.

„Most végre csapatként működünk. És ez a különbség minden nap látszik.”

Fontos felismerés minden vállalkozónak, aki szolgáltatásalapú csapatot épít:

Az alvállalkozói modell gyorsan indul – de nem épül belőle kultúra.
Az alkalmazotti struktúra több munkát jelent – de lehet rá céget alapozni.

Arnold számára ez nem választás volt, hanem szükségszerűség. És a döntés meghozta a gyümölcsét.

Az izomtömeg nem csak esztétika – hanem életminőség és üzleti eszköz

Kolozsvári Arnold Csaba vállalkozása nem „egyszerű” edzőterem. A programjaik fókuszában az izomtömeg növelése és az egészség fenntartása áll, méghozzá tudományos alapokon, személyre szabottan. És ez nem csak egy jól hangzó marketingmondat – hanem életmentő felismerés, amit hetente bizonyítanak tanítványaik eredményei.

„Nem az öregedés miatt leszel gyenge. Azért öregszel meg, mert gyengévé válsz.”

Arnold évek óta hangoztatja: az izomtömeg megőrzése kritikus tényező a hosszú, egészséges élethez. Aki rendszeresen edz, és ellenállással dolgozik, az nem csak formában marad – hanem:

jobb anyagcserével rendelkezik,
ellenállóbb a betegségekkel szemben,
és jelentősen csökkenti a sérülésveszélyt idősebb korban is.

"Akár 90 évesen is képes vagy izomtömeget építeni. A genetika nem mentség – csak kifogás.”

A rendszer, amit Arnold cége alkalmaz, nem időhöz vagy edzettségi szinthez kötött. Mindenkivel teljes testösszetétel-méréssel és funkcionális mozgásanalízissel kezdenek, hogy valóban személyre szabott programot kapjon – olyat, ami figyelembe veszi az illető regenerációs idejét, mobilitását, hormonális hátterét.

És ez nemcsak egészségügyi kérdés. Ez üzleti stratégia is. Mert egy vállalkozónak nemcsak a cége kell, hogy jól működjön – hanem a teste is. A fókusz, a teljesítmény, az állóképesség nem jön magától – dolgozni kell érte.

„Ez nem csak edzés. Ez a vállalkozói túlélés egyik legfontosabb eszköze.”

Testre szabott edzés, mint bizalomépítés – nem csak fitnesz, hanem rendszer

Aki azt gondolja, hogy Kolozsvári Arnold Csaba floridai vállalkozása csak az edzésekről szól, az nem érti a lényegét.

Ez nem egy sportklub – hanem egy precízen felépített rendszer, amelyben az emberek nemcsak izmosabbak lesznek, hanem visszakapják az irányítást a testük felett.

Mert Arnold szerint a hatékonyság nem abból fakad, hogy mindenki ugyanazt csinálja. Hanem abból, hogy mindenki azt csinálja, amire épp szüksége van – a saját testi és egészségügyi állapota alapján.

„Nem az a cél, hogy mindenki szétgyúrja magát. Hanem hogy ne csak kibírja az életet – hanem élje.”

Ezért az első lépés minden tanítványnál:

teljes testösszetétel-mérés (izomszövet, zsírszövet, víz, viszcerális zsír),
mozgásanalízis (aszimmetriák, mozgáskorlátozottság, funkcionális korlátok),
majd ezek alapján egy teljesen személyre szabott program.

Az elhangzó konkrét példák döbbenetesek:

valaki nem tudott leguggolni, ma Spartan Race-t fut,
egy 48 éves nőt leírt az orvosa – ma csúcsformában van,
egy jogász, aki nem tudott mozdulni, ma heti szinten edz stabilan.

És mi a közös ezekben az emberekben? Nem a genetika. Hanem az, hogy nem adták fel.

Arnold csapata – már az új, alkalmazotti rendszerben – ezt a szemléletet képviseli. Oktatóik nem gépeken pörgetik végig a klienseket, hanem:

mérnek,
figyelnek,
alkalmazkodnak,
és folyamatos visszajelzést kérnek.

„Nem lehet úgy tanítani, hogy nem érdekel, hogy van a másik.”

Ez a működés bizalmat épít. Olyan kapcsolatokat, amik túlmutatnak az edzésen. És ez az, amit Arnold cégében semmi nem veszélyeztethet – sem konkurencia, sem változó gazdaság, sem régi sérelmek.

Mert amit testre szabsz, azt nem lehet helyettesíteni. És amit emberként nyújtasz, azt nem lehet elvenni.

Vezetőként nem elég túlélni – újra kell tanulni irányítani

Kolozsvári Arnold Csaba története arról szól, hogyan néz szembe egy vállalkozó a legkeményebb döntésekkel – és hogyan építi újra a cégét, miközben nemcsak üzletileg, hanem emberileg is újradefiniálja önmagát.

Elment a csapat? Megállt a marketing? Megingott a bizalom? Ezekre nem kifogásokkal válaszolt, hanem azzal, hogy:

új munkastruktúrát vezetett be,
visszavette a marketinget a kezébe,
tanítványokat nyert vissza személyes beszélgetésekkel,
és közben minden nap küzdött a hitéért: abban, amit épített, és abban, aki ő maga.

Ez az epizód minden vállalkozónak szól, aki valaha újra akarta kezdeni, aki csalódott a saját embereiben, akit stressz emésztett fel, de mégis továbbment – mert nem tudott mást csinálni, csak építeni.

„Nem az számít, hogy hány oktatód van. Hanem hogy hányan hisznek veled együtt abban, amit építesz.”

👉 Tanulság vállalkozóknak:

Ne építs instabil emberekre.
Ne félj struktúrát vinni a rendszerbe.
És ne várd a tökéletes körülményeket – a vezetés a káoszban kezdődik.

🎧 Hallgasd meg az epizódot most – és tanulj egy olyan vállalkozótól, aki nem elméletből, hanem a saját bőrén tanulta meg, mit jelent újrakezdeni.

📢 küldd el egy vállalkozó barátodnak, akinek épp erre a sztorira van szüksége.

Kolozsvári Arnold Csabáról

„Kolozsvári Csaba Arnold vagyok Debreceni születésű. Miután megtaláltam az ideálom képét egy magazinban, aki nem volt más mint Arnold Schwarzenegger, azonnal határozottá vált a számomra hogy mit is akarok az életemben elérni. Ami pedig nem volt más mint hogy ne a fizikai erőnlétemből hanem a tudásomból fakadóan másokon, embereken segítsek az egészség megőrzésé érdekében. Ezt pedig nem máshol hanem az Egyesült Államokban akartam megvalósítani.

Ezek után a sport betöltötte az életem 13 eves koromtól, kisebb-nagyobb versenyzési sikerekkel. Majd pedig végül 24 évesen 1999-ben megérkeztem az USA-ba és elkezdtem dolgozni az álmom megvalósításán. Ami természetesen nagyon nehezen kezdődött.

Először Marco Islanden kezdtem meg takarítói és tányérmosó munkásságom. Mindössze 6 rövid hónap után, azok a magyarok, akikkel együtt éltem, lehetetlenné tettek a további ottmaradást és ezért az utolsó remény egy daytonai közjegyzőben maradt, aki M.o.-n is hirdette magát mint egy zöldkártya lottó sorsolásában segítő személy. Remélve azt, hogy ő majd munkában és szállásban is fog segíteni, egy 1984-es Dodge 600 autóval neki vágtam én es az akkori barátnőm a bizonytalannak a bizonytalanból.

Sajnos munka az nem sikerült, de ezen úr segítségével sikerült bérelni egy kis lakást. Oda adva az utolsó 1000$-t, munkát nem kapván, hihetetlenül kis angol tudassál de sportból fakadó kitartassál és elkötelezettséggel, illetve egy angol-magyar szótárral a kezemben, tudtam hogy nincs más út mint előre.

Szótáram segítségével megtaláltam a megoldást egy újságban, "work today, get paid today". Így aztán, ennek a munkaadónak a segítségével, tovább tudtam folytatni a karrierem mint takarító és mosogató fiú. De tudtam, néha remegve is, hogyha kitartok, meglesz az eredménye.

A másik nagy toló erőt édesapámnak köszönhetem, aki nem hitt abban, hogy bármi sikert elfogok tudni érni, sem a sportban, sem pedig az USA-ban. Így aztán a bizonyítási vágy az állandóan égett bennem, ami mai napig nem aludt ki! Természetesen azóta mint a bevándorlók nagyrésze, rengeteg nehézségen mentem keresztül és még a kitoloncolás is szóba került.

Ma viszont büszkén elmondhatom, hogy egy sikeres fitneszteremnek vagyok a tulajdonosa, amely csak személyi edzessél foglalkozik és többszörös bajnoka a legjobb helyi fitneszközpont díjnak, amelyet évente rendeznek a helyi sajtó által. Céljaim nem apadtak, további 2 terem nyitását tervezem 2024-ben, majd pedig az ingatlanok további vásárlása a cél.”