Miért nem skáláz a céged, hiába dolgoztok halálra magatokat?

💥

Előrendelési időszak!

Tedd MENŐ™-vé a céged 90 nap alatt — technikai tudás nélkül, AI-val.

👉 Csatlakozz most, és tanuld meg a módszert, amivel 300+ cég 34%-kal növelte a profitját.

🔗

Előrendelem most

FÉLREDOBTA A CHATGPT-T, AZTÁN JÖTT A FELISMERÉS, AMI MINDENT ÁTÍRT

2022 végén Balogh Dávid először kipróbálta a ChatGPT-t. Pötyögött vele egy kicsit, azt gondolta, jó kis játék, és félredobta.

Néhány nappal később mégis leesett neki valami: ez mindent meg fog változtatni.

Miért ijedt meg? Mert online marketing ügynökséget vezet, a csapata 10-15 fős, digitálisan dolgoznak, és irodájuk sincs. Egy ilyen cégnél az AI könnyebben kiválthatja a munkát, mint ott, ahol fizikai munkát végeznek. Dávid látta: ha nem mászik bele, pár éven belül vége annak a cégnek, amit addig felépített.

Ezt a döntést hozta meg. Azóta AI automatizációs ügynökséget is vezet, és több mint 300 vállalkozásnak segített abban, hogy az AI-t elkezdjék használni a cégükben.

Ebben a Magyar Business Podcast adásban Fóris Attila beszélget vele. Attila kérdése ott lebeg a beszélgetés fölött: annyit beszélünk az AI-ról, de hányan tanuljuk meg tényleg használni?

Dávid nem tipikus AI-szakértő. Úgy hivatkozik magára, hogy vállalkozó, aki ért az AI-hoz és az online marketinghez. Ez a hangján is hallatszik: nincs futurisztikus jóslatgyártás, van viszont számlafeldolgozás, rendelésfelvétel, jelentkezők előszűrése, költségszámítás, saját hibák, és egy módszer, amit könyvbe is leírt: a MENŐ módszer.

Mit találsz ebben az összefoglalóban?

- hol akad el az AI bevezetése a magyar KKV-kban,

- hogyan lesz az AI-ból mérhető költségcsökkentés és megtérülés,

- milyen folyamatokat érdemes elsőként automatizálni,

- mit jelent a bizalom és az emberi hozzáállás egy AI-val dolgozó cégben.

Ha KKV-tulajdonos vagy vezető vagy, és azon gondolkodsz, hogy mikor és hogyan kezdd el az AI-t a cégedben, ez az összefoglaló neked szól. Konkrét példákat kapsz, nem elméletet.

300 VÁLLALKOZÁS UTÁN: ITT AKAD EL AZ AI BEVEZETÉSE

Dávid ügynöksége a legkitettebb fajta cég: digitális munka, iroda nélkül. Neki nem elméleti kérdés volt, hogy az AI kiválthatja-e a munkát. Ezért kezdett el vele foglalkozni, és ezért indított később AI automatizációs ügynökséget is.

Azóta több mint 300 vállalkozásnak segített. Van, akinek fejlesztettek, van, akinek csak tanácsot adtak. A tapasztalat mindenhol ugyanaz.

Nem az eszköz a szűk keresztmetszet

A legnagyobb akadály az, hogy a cégvezetők nem értik, mire való az AI, és nem tudják, hogyan kell használni. Ezért nem látják benne a lehetőséget. Dávid így fogalmaz:

„azért is csapunk neki ekkora hype-ot igazából, ekkora felhajtást, mert az edukáció hiányzik.”

Attila ugyanezt látja a másik oldalról: mindenki beszél az AI-ról, de alig tanulják meg használni. Szerinte aki nem tudja használni, az ne beszéljen róla, mert csak a zajt növeli.

A tét nagy. Dávid szerint a következő pár évben szakmai halált jelent, ha valaki nem használ AI-t. Attila hozzáteszi: nem biológiait, de már most látszik az irány. A nagy cégeknél, a gyógyszeriparban és az állami hivataloknál is az adminisztratív munkát váltják ki AI-jal, ahol csak lehet.

TANULSÁG:

Az AI bevezetésén először nem a pénz vagy az eszköz csúszik el, hanem a tudás. Aki nem érti, mire való, az nem is látja benne a lehetőséget.

AZ AI-BUBORÉK ÉS A GYAKORLATI ESZKÖZ: KÉT KÜLÖN TÖRTÉNET

Amikor az AI túlértékeltségéről kérdezed Dávidot, két külön dobozba teszi a témát.

A pénzügyi és tőzsdei vonalon szerinte valószínűleg lesz pukkanás. Egy cikkre hivatkozott, amely szerint az AI-szektor túlértékeltsége a dotcom lufi többszöröse, akár 17-szerese is lehet. A befektetők túl mohók, és olyanba is belemennek, amibe nem kellene.

A másik doboz a gyakorlati használat: az AI mint eszköz, sőt mint munkatárs. Itt a dotcom lufi a jó példa. Nagyot durrant, de az internet maradt. A technológiát nem állítja meg semmi, legfeljebb a fejlődését lassítja.

Miért ilyen gyors a hajsza?

Attila és Dávid egyetért: aki az első helyet megszerzi, az tízszer jobban teljesít a másodiknál, és aki hozzászoktatja az embereket egy eszközhöz, azt nagyon nehezen hagyják el. Dávid szerint az OpenAI közben hatalmas veszteséget termel, mert minél nagyobb szeletet akar kihasítani a tortából. A Facebook is így indult: először a növekedés, aztán a monetizálás.

Ne az AGI-n rágódj

Dávid szerint az AGI-ról beszélgetni izgalmas, de nem szabad, hogy elvigye a fókuszt. Ha valaki hetekig erről vitatkozik otthon, az csak időt visz el. Hozzáteszi, hogy ha holnap összeomlana az OpenAI, ő átállna Claude-ra. Így fogalmaz:

„Dolgozunk azzal, ami van, foglalkozunk azzal, ami van.”

TANULSÁG:

Válaszd szét a tőzsdei zajt és a saját cégedben használható eszközt. Az AI-val az egyetlen biztos vesztes stratégia, ha nem csinálsz semmit.

A MARKETING NEM CSOMAGOLÁS: JÓ TERMÉK KELL MÖGÉ

Dávid útja nem egyenes vonalú. A szülei nagyjából 30 éve vállalkoznak, ő pedig Debrecenben járt egyetemre, ahonnan kiesett. Amíg szünetelt, a szüleinél dolgozott fizikai munkán, és közben podcastokat hallgatott, hogy találjon egy kiugrási pontot.

Egy fitneszről és táplálkozásról szóló blogot indított. Az Index főoldalára is kikerültek a cikkei, de pénzt nem tudott belőle csinálni. Itt jött a felismerés: ezt valahogy monetizálni kell, és ez a marketing.

A blogtól az ügynökségig

Autodidakta módon tanulta a Facebook-hirdetéseket, és minden héten megírt egy cikket, hogy ne tudjon kibújni. Így született a BOOM Marketing, eleinte csak blogként. Fél éven belül keresni kezdték az olvasók, hogy segítsen nekik. Először egyéni vállalkozókkal kezdett, aztán kialakult az ügynökség.

Dávid a marketinget nem a szép csomagolás művészetének tartja:

„A marketing az akkor jön, amikor van egy nagyon jó termékünk, egy nagyon jó szolgáltatásunk, és azt akarjuk eladni.”

Attila ehhez hozzáteszi: nem kell tökéletes terméket építeni, de tudnod kell az ár-érték arányát. Példának hozta, hogy egy régi típusú káposztagyalut az Amazonról rendelt egy külföldi cégtől. Két hónapba telt, mire megérkezett, de megérkezett. Egy jó termék ma bárhová eljuthat.

TANULSÁG:

Előbb legyen olyan termék, amiről tudod, hogy jó, és utána jöhet a marketing. A jó marketing ilyenkor szinte kötelesség, mert így jut el az értéked azokhoz, akiknek szükségük van rá.

A VILÁGGAL VERSENYZÜNK, NEM CSAK A SZOMSZÉDDAL

Dávid egyik mantrája a vállalkozóknak: a világgal versenyzünk.

A védőárok, ami eltűnik

Magyarország 10 milliós ország, ami hátrány, de előny is. A nagy játékosoknak nem érdemes ide belépni, nem éri meg lokalizálni a tartalmaikat és a supportot. Dávid így látja:

„Tehát, hogy eddig itt voltunk Magyarországban, és egy védőárkunk az, hogy picik vagyunk.”

Ez az előny az AI-jal egyre inkább elvész. Példát is hozott: pár hónapja talált egy szoftvert, megnyitotta, és minden magyarul volt. A weboldal 112 nyelvű, egy indiai cégé. Tökéletes magyarsággal működik, mert van egy angol tudásbázis, amire AI chatbotot építettek, és az kezeli az e-maileket és a chatet. Van magyar, üzbég és bármilyen nyelvű supportjuk.

Nem az AI öl meg, hanem a kapacitás hiánya

Attila szerint nem az AI-t kell használni, hanem olyan rendszert kell építeni, amibe az AI könnyen becsatlakoztatható. Ehhez kell szellemi, időbeli és anyagi kapacitás a kísérletezéshez. Ha a kollégák hat napot dolgoznak azért, hogy a feladataikat befejezzék, nincs idejük kipróbálni semmi újat. Attila szerint nem az AI használata öl meg minket, hanem az, hogy nincs kapacitás a cégben az AI használatára.

TANULSÁG:

Ha a világpiac versenytársa egy kattintással lefordítja magát a te nyelvedre, a méret nem véd többé. Építs a cégedben helyet a kísérletezésnek, mert az AI-hoz idő kell.

NÉZZÜK MEG, MIT AUTOMATIZÁLHATSZ ELŐSZÖR - INGYENES STRATÉGIAI BESZÉLGETÉS

Tudod, a cég összes munkaidejéből hány százalék megy olyan feladatra, amit egy jól betanított AI-asszisztens is elvégezne? Dávid ügyfeleinél az egyszerű admin folyamatoknál 90-99%-os költségcsökkentést számoltak. Foglalj ingyenes stratégiai beszélgetést, és közösen kitaláljuk, melyik folyamattal érdemes nálad kezdeni:

https://www.magyarbusiness.org/

AZ AI HÁROM SZINTJE: TE MELYIKEN VAGY?

Dávid három szintre osztja az AI-felhasználókat, és szerinte minél több cégnek minél gyorsabban a harmadikra kell eljutnia.

Az első szint: általános felhasználó

Aki a ChatGPT-t, a Geminit, a DeepSeek-et vagy a Grokot használja, hogy a saját munkáját megkönnyítse. Sokan még itt sem tartanak, és gyakran hallani, hogy hülyeséget ír. Dávid szerint ez nem az eszköz hibája: másfajta gondolkodást igényel, de promptolással könnyen megtanulható.

A második szint: célszoftver

A nagy nyelvi modell csak a nulladik réteg, erre épül rá valamilyen szaktudás. Ilyen a Jasper, a marketing szövegíró AI. Marketingesek, akik tudják, mitől jó egy szöveg és mitől konvertál, a tudásukat ráépítették a modellre. Dávid szerint ez üzleti lehetőség is: egy szakértő betanítja a tudását az AI-nak, és szoftvert vagy coachbotot csinál belőle.

A harmadik szint: asszisztens

Ez nem az önálló, mindent megoldó AI és nem a terminátor. Olyan, mintha egy nagyon okos, frissen végzett egyetemista dolgozna melletted. Neked kell megtanítanod: mi a folyamat, mit jelent az, hogy jó, és mikor vagy készen. Ha ezt átadod, egyes feladatköröket ember nélkül is megcsinál. Ehhez viszont rendszer kell: digitalizált adatok és leírt folyamatok.

Dávid összefoglalja:

„Azt szoktam mondani, hogy három szintje van az AI felhasználóknak.”

TANULSÁG:

Nézd meg, melyik szinten tart a céged. A nagy ugrás a harmadik szinten van, de oda csak leírt folyamatokon és rendezett adatokon át vezet az út.

KONKRÉT FOLYAMATOK: SZÁMLA, RENDELÉS, JELENTKEZŐ

Attila elmesélte, hogy próbálta automatizálni a podcast epizódok feldolgozását: videó feltöltés, klipek, Google Drive, YouTube leírás. A leírások, a címek és a linkek nem stimmeltek. Dávid szerint ez a default hozzáállás, hogy az AI buta, de sokszor az a valódi kérdés, hogy jól magyaráztad-e el a feladatot. Nézzük, hogyan néz ki ez élesben.

Számlafeldolgozás

Bejön egy számla e-mailben. Az AI-asszisztens feltölti a Drive-ra, kiolvassa az adatokat, megnézi, melyik vállalkozásé és melyik hónapé, a megfelelő mappába rakja, és új sorként felviszi egy Google Sheets táblázatba. Kereshető, és a könyvelésre elő van készítve. A régi, lineáris automatizmus akkor akadt el, ha az e-mailben plusz egy sor volt. Az AI-lépés úgy viselkedik, mint egy éjjel-nappal dolgozó okos munkatárs.

Rendelésfelvétel

Egy gyártó cégnél 5 adatpont kell a rendelés rögzítéséhez. Ha a darabszám hiányzik, az AI visszaír az ügyfélnek, és amikor megjön, mehet a rögzítés az ERP-be.

Jelentkezők előszűrése

Az ügyfél szerint a toborzás szubjektív döntés. Amikor Dávid megkérdezte, mi alapján dönt, kiderült, hogy vannak szabályai: helyesírás, motiváció, elolvasta-e a cég oldalait. Dávid így foglalja össze:

„Kiderült, hogy nem szubjektív egyáltalán.”

Trigger és végpont

Dávid szerint minden automatizmusnak van kiindulópontja és végpontja. Ha a végpont nem köthető be, az sem tragédia: az egyik ügyfélnél az AI előkészíti az Excelt, egy kolléga napi 5 perc alatt feltölti kézzel, és nem kell 8 milliót fizetni az ERP-kapcsolatért.

TANULSÁG:

Ne azt kérdezd, automatizálható-e a teljes munkakör, hanem azt, hogy melyik feladatai szabályozhatók. A részautomatizálás is nyereség.

KÖLTSÉG ÉS MEGTÉRÜLÉS: MIT SPÓROLSZ VALÓJÁBAN?

Dávid virtuális asszisztense egy jó órára 4-5000 forintba kerül, és ebből is kevés cég lép meg. Amikor egy AI csinálja ugyanazt, az egész más számokat ad.

Dávid ügyfeleinél a folyamatfejlesztés során a feladatkörökre 90-99%-os költségcsökkentést számoltak, elsősorban adminisztratív munkára, adatrögzítésre és számlaelőkészítésre. Példaszámítást is mondott: ha valakinek havonta 8 óra a számlaelőkészítés, és az óra 5000 forint, az havi 40 ezer. Az AI-asszisztens fejlesztése 200-300 ezer forint lehet, és fél éven belül megtérül. Közben a kollégának felszabadul egy napja a magasabb értékű munkára.

A fejlesztés után a legtöbb cégnél havi 10-20 ezer forintos költség marad. Dávid szerint nem az a kérdés, hogy megtérül-e, hanem az, hogy 3 vagy 6 hónap alatt.

Saját cégén is megmérte

Az ügynökségnél 3 embert elküldtek. Nem volt bennük az a tűz, hogy továbbképezzék magukat. Ez nagyjából 30%-kal csökkentette a költségeket. Dávid ezt mondta a csapatnak tavasszal, amikor elkészült az AI automatizációs mesterkurzusával: automatizáljátok a saját munkátokat.

„Aki nem automatizálja munkáját, ő lesz veszélyben. Nem az, aki automatizálja.”

A back office pedig skálázódik: ha nem 100, hanem 1000 vagy 10 ezer számla érkezik, az AI ugyanúgy megcsinálja.

TANULSÁG:

A költségcsökkentés akkor lesz igazi előny, ha nem embereket kell kiváltanod, hanem a csapatot ráveszed arra, hogy a saját feladatait automatizálja. Az, aki ezt megteszi, közben új képességre is szert tesz.

A MENŐ MÓDSZER: MIT AUTOMATIZÁLJ ELŐSZÖR?

Dávid könyvének alapja egy négylépéses keretrendszer, amit MENŐ módszernek nevezett el. A négy lépés: mérés, elemzés, nyertesek összehasonlítása és őrületes megtérülés. Inspirációnak a Buyback Your Time című könyvet nevezte meg.

Az első lépés: dokumentálj

Ez a mérés. Dávid szerint a tulajdonos vagy vezető magára tud a legjobban hatni, ezért itt kezdődik a folyamat:

„Tehát az első lépés az, hogy egy hétig dokumentálod a feladataidat.”

Ő egy hetet adott meg, de lehet két nap vagy két hét is. A listából kiderül, mit tud már ma a technológia átvenni. A rendszer egy képlettel pontozza a feladatokat, hogy felülről lefelé haladhass, szubjektivitás nélkül. Opcionálisan jelölheted, melyik feladatot szereted, mert amit szeretsz és feltölt, azt nem biztos, hogy ki akarod szervezni.

A pozíciós szorzó

A képletben van egy pozíciós szorzó is. Egy munkatársé 1, egy középvezetőé 3, a felső vezetőé vagy tulajdonosé 5. Az ok egyszerű: a tulajdonos ideje ötszörösét éri, mert ha ő szabadít fel időt, azt fejlesztésre fordíthatja. Dávid így írta meg a könyvét is.

Az első felvételed egy asszisztens legyen

Dávid a saját hibáját is elmondja. Az első embere egy másik kampánymenedzser volt. Szerinte egy részmunkaidős asszisztenssel jobban járt volna, mert azt is könnyebb felvenni, és leveszi a vállairól a terhet.

TANULSÁG:

Mielőtt bármit automatizálnál, mérd meg, mire megy el az idő. Ha van egy sorbarendezett listád, nem kell találgatnod, hol kezdd.

ADAT, KÉRDÉS, ÉS AMIT A KÖNYVÍRÁS TANÍTOTT

Az AI ott a legerősebb, ahol adat van, és ahol te tudod, mit kérdezz.

Az ügyfélszolgálat esete

Egy magyar szolgáltató cégnek több tucat ügyfélszolgálatosa van, és rengeteg levelet kapnak naponta. Dávid csapata az elmúlt egy-két év leveleit adta az AI-nak, és azt kérte: készítsen egy dokumentumot a következő ügyfélszolgálatos kollégának. Kiszedte a 50-80 leggyakoribb kérdést és a lehetséges válaszokat. Ugyanez a dokumentum tanítja be az AI-t és az új embereket is. Dávid szerint két üzenet van:

„Akinek nincs adata, csináljon!”

Akinek van adata, az behozhatatlan előnybe kerülhet.

A hirdetési adatok

A saját oktatási vonalán 6-7 évnyi Facebook hirdetési adatot töltött le egy kattintással. Az AI-tól megkérdezte, melyek voltak a legjobb kampányok, időszakok, kreatívok, szövegverziók és célközönségek. Dávid szerint szakértelem kell hozzá: ha nem tudod, mit kérdezz, nehéz dolgozni. Az eredményeket egy másik modellel dolgoztatta fel, és abból jött a következő oktatóanyag.

Könyvírás AI-jal

A könyv megírása 40 valahány munkaóra volt, és négyszer írta újra. Szerinte AI nélkül két év lett volna három hónap helyett. Claude-dal írt, mert szövegírásban jobbnak találta, a ChatGPT-t pedig gondolkodásra használta. Hosszú szövegnél előbb a vázat, aztán szakaszonként a bekezdéseket kell megírni. Az AI-nak pedig kifejezetten meg kell mondani, hogy ne értsen egyet mindennel.

TANULSÁG:

Az adat a cég egyik legértékesebb kincse, de csak akkor, ha jó kérdést teszel fel hozzá. Kezdj el adatot gyűjteni, ha még nincs.

BIZALOM, ALAPELVEK, EMBEREK: ÉS AMIT AZ AI NEM PÓTOL

Ha az AI-val tömegben gyárthatóvá válik a tartalom, mi marad meg különbségnek? Dávid szerint a bizalom és a márkaépítés. Attila hozzáteszi, hogy hosszú távon csak bizalomra lehet komoly céget építeni.

Amit Dávid nem tesz meg

A kampányait soha nem hosszabbítja meg, ha lejár a határidő. Szerinte aki egyszer megteszi, annak többé nem hisznek, és a pillanatnyi extra bevétel nem éri meg. Ha valamit csak a pénzért csinálna, nem csinálja meg.

Alapelvek nélkül nincs rendszer

Attila szerint a rendszer lelke nem a szoftver, hanem az alapelvek, vagyis az, hogyan kommunikálnak az emberek, mit engedsz és mit nem. Ez legyen leírva, ne csak a fejedben éljen.

Dávid példája a felvételek: interjúkon sokszor találkozik olyan értékesítőkkel, akik lenéző kifejezéseket használnak az ügyfelekre. Nála ez azonnal kizáró ok. Aki azt gondolja az ügyfeléről, hogy hülye, az mindenkiről ezt fogja gondolni.

„Hogy mi embert keresünk, és nem szakembert.”

Attila ezt a Warren Buffett életrajzából ismert gondolattal egészíti ki: az attitűdöt nehéz megváltoztatni, a tudást könnyű megtanítani, főleg ha van onboarding.

TANULSÁG:

Az AI mindent felgyorsít, de az embereket, az értékeket és a bizalmat nem pótolja. Írd le az alapelveidet, és az alapján válassz embert.

KI AZ A BALOGH DÁVID?

Balogh Dávid vállalkozó, aki az elmúlt tíz évben több vállalkozást épített: a BOOM Marketinget, az AI Boostot és a legújabb projektjét, a LevelUp Hubot, ami vállalkozóknak segít a szintlépésben. Több mint 300 magyar vállalkozásnak segített AI-megoldásokat bevezetni, és a saját bevallása szerint nem tipikus AI-szakértő, hanem vállalkozó, aki ért az AI-hoz.

Könyve, az "AI-vezérelt vállalkozás - Így tedd MENŐ™-vé a céged 90 nap alatt" gyakorlati kézikönyv magyar vállalkozóknak. A MENŐ módszer lépésről lépésre segít időt, pénzt és versenyelőnyt nyerni.

Könyv: https://menokonyv.hu

YouTube: https://www.youtube.com/@boommarketinghu

HALLGASD MEG A TELJES ADÁST, ÉS INDÍTSD EL A SAJÁT AI-ÁTALAKULÁSODAT

Ez az összefoglaló csak a felszín. A teljes beszélgetésben még több példát, gyakorlatot és őszinte vitát találsz.

Hallgasd meg az epizódot a Magyar Business Podcastban, és kommentben írd meg: melyik feladatot automatizálnád először a cégedben? Oszd meg egy vállalkozó ismerősöddel, aki még vár az AI-jal, és iratkozz fel, hogy ne maradj le a következő adásról.

Ha nem akarsz egyedül nekivágni, foglalj ingyenes stratégiai beszélgetést, és közösen megtervezzük az első lépéseket:

https://www.magyarbusiness.org/