Melyik korszakban ragadt meg a vállalkozásod?

A REBRANDING, AMIT EGY VÁLLALKOZÓ EGY ÉVIG HALOGATOTT

Képzelj el egy vállalkozót, akinek a logója kész, az arculata kész, a weboldala is kész. Mégsem megy ki semmi belőle, egy teljes évig. Nem azért, mert hiányzik valami, hanem mert fél, hogy nem lesz tökéletes.

Ezzel a történettel indul a beszélgetés, és ha eddig azt hitted, ez csak másokkal fordul elő, érdemes továbbolvasnod. Molnár G. Dávid aznap délelőtt mastermind alkalmat tartott, ahol többen körbeülték a halogató vállalkozót, és közösen mondták ki: ez jövő héten éles. A tanulság egyszerűbb, mint gondolnád, és sokkal mélyebbre vezet, mint amilyennek elsőre látszik.

Ha magadra ismertél, nem vagy egyedül: a többiek is kimondták, hogy jártak már ott. Dávid szerint ezek érzelmi dolgok, nem tudatos döntések, és éppen ezért érdemes róluk beszélni, mielőtt a cég egy újabb évet elhalaszt.

Dávid a Szemléletváltó vállalkozásfejlesztő mentorprogram társtulajdonosa és vezetője. Saját bevallása szerint valójában a vállalkozót fejlesztik, és azáltal a vállalkozást, mert a cég növekedése nem tud gyorsabb lenni, mint a vállalkozó személyes tudása és fejlődése. A beszélgetés házigazdája Fóris Attila, a Magyar Business Podcast műsorvezetője, aki Amerikából csatlakozott, és egy kérdéssel is érkezett: hogyan látják a magyar vállalkozók a nemzetközi piacot?

Mire jutnak ketten? Végigmennek azon, hogyan lehet átlépni a mindenes korszakból a szervezőibe, majd a vezetőibe. Szóba kerül, miért nem a tudás, hanem az ambíció dönt, hogyan válaszd ki és tartsd meg a jó munkatársat, miért kell pontosan látnod a számaidat, és mit jelent valójában a skálázás és az exit. A végén pedig oda jutnak, amiről kevesen beszélnek: miért nem lépnek ki a magyar cégek Amerikába, és mikor érdemes mégis.

Ha egy cég vezetője vagy, vagy azzá akarsz válni, ebben az összefoglalóban megtalálod azt a sorrendet, amivel nem a végkimerülésig dolgozol, hanem a szabadságod felé haladsz. Nézzük, hol akadhat el a te cégedben is, és mit tehetsz azért, hogy ne egy teljes évet halogass, hanem csak egy hetet.

NEM A TÖKÉLETES VISZ ELŐRE, HANEM A KÉSZ

Miért halogat valaki egy teljesen kész rebrandinget? Dávid szerint azért, mert érzelmi dologról van szó, nem tudatosról. Aki ott ült a mastermindon, mind ismerte az érzést: nagyon nehéz kiadni a kezünkből valamit, ami még nem biztos, hogy hibátlan. A csoport ezt mondta a halogatónak: mi is jártunk ott, mi is tudjuk, milyen nehéz, de a kész mindig jobb, mint a tökéletes.

Dávid egy egyszerű gondolatot tett az asztalra. Van egy állapot, amikor valamit nem csinálunk, és van egy, amikor tökéletesen csináljuk. A kettő között nincs ugrás. Először nem csinálod, aztán valahogy csinálod, és addig javítod, amíg tényleg jó nem lesz. Ezt sokan elvárják maguktól, pedig nem így működik. Itt jön az a mondat, amit érdemes kiírnod a monitorodra:

„Olyan nincs, hogy nem csinálomból a tökéletesbe.”

Ha azon gondolkodsz, kiadhatod-e már a kezedből, a javaslata az: add ki akkor, amikor már azt mondanád, hogy még kellene egy kicsi. Ott a pont. És kezdj el. Ez a sorrend: először kész lesz, aztán lesz jobb.

Attila hozzátette, mit lát a vállalkozók mögött: nem tudsz jobb vállalkozó lenni, mint amilyen ember vagy. Ha tudásban ugyanazon a szinten maradsz, és nem fejlődsz, az kihat a cégedre. Ha feszült vagy, főleg egészségügyi okból, az is. Egy rebranding extra stressz, amikor amúgy is tele vagy mindennel, és ilyenkor könnyű eltolni.

A megoldás tehát nem a tökéletes terv, hanem a baby steps, ahogy Attila fogalmaz. Ha nem teszed meg a kis lépéseket, mikor fogsz megjárni a nagyokat?

Gondold végig: te mit tartasz vissza most, mert még nem hibátlan?

TANULSÁG:

Ne várd meg, hogy tökéletes legyen. Add ki a kezedből, amikor még kellene egy kicsi, mert a kész mindig többet ér, mint az örökké készülő tökéletes.

MUNKATÁRSAT KERESEL? ELŐSZÖR EL KELL ADNOD A CÉGEDET

Nem találok jó embereket. Biztos hallottad már, talán te is mondtad. Dávid szerint a jó emberek jó cégekhez és jó emberekhez csatlakoznak. Az egyik mastermind-résztvevő, aki villamos munkákkal és napelemmel foglalkozik, úgy keresett kollégát, hogy megkérdezte a mostani dolgozók ismerőseit. Ez tíz-húsz embert jelent, nem többet. Dávid szerint láttatni kell a céget, és megbecsülést kell építeni.

Egy asztalos vállalkozó, aki náluk tanul, csinált egy rövid Facebook-videót, egy Reelst, amiben megmutatta, milyen körülmények között dolgoznak nála. Azonnal talált munkatársat. Nem azzal a klasszikus hirdetéssel, amiben dinamikusan fejlődő családi cég proaktív munkavállalót keres, és amit mindenki ír. Dávid ezt így foglalta össze:

„Ki kell tűnni. És el kell adnunk azt a céget állás szempontból is.”

Attila szerint az érzelmi kötődés a kulcs. Ha látják az arcod, ha ápoltan jelensz meg, ha tiszta a hely, ahova valakit felvennél, az azonnal számít. Azt pedig előbb meg kell fogalmaznod, kit nevezel jó munkatársnak, mert nem mindenkinek ugyanaz a jó.

Dávid a szemléletedet is megváltoztatná: ha minden interjún arra gondolsz, hogy megint betanítod, és elmegy, és elviszi az ügyfeleidet, úgy is fogod nézni a szemben ülőt.

Aztán jön a megtartás. Attila egy áruházlánc elosztóközpontját hozta példának: már felvételkor megmondták az órabért, és azt is, hogy minden ezer munkaóra után mennyivel emelik. Előre megmutatták a kifutópályát, mert az emberek biztonságra várnak. Dávid egy lépéssel tovább megy: ne legyen ellenérdekeltség közted és a munkatársad között. A Szemléletváltó alapítójának lánya felszolgálóként azt mondta, jó a munka, mert nincsenek sokan, hiszen ugyanannyi bért kapott, akár tele volt a hely, akár üres. Egy nagy cégnél az értékesítők jutalmazása az autóval megtett kilométerek alapján ment. Dávid szerint sokan rossz dolgot jutalmaznak. A jutalmazást úgy kell összehangolni, hogy ami a munkatársnak jó, az neked is jó, és ő maga is ki tudja számolni.

TANULSÁG:

A jó munkatárs oda megy, ahol látja, milyen a cég. Mutasd meg a körülményeidet, és ellenőrizd, hogy a jutalmazásod nem a saját érdeked ellen dolgozik-e.

KILENC KORSZAK: MELYIKEN ÁLLSZ TE?

Attila őszintén bevallotta: ilyet még nem hallott, és szerinte nagyon jó. A Szemléletváltó a vállalkozók útját kilenc korszakra bontotta, és ez saját fejlesztés: azt nézték meg, mi a közös azokban az utakban, amelyeken a vállalkozók végigmentek.

Az út így néz ki. Az alkalmazott után jön az ügyeskedő, akinek még megvan a fizetése, de hétvégén már csinál valamit. Utána a mindenes: csak a saját cégéből él, és minden felelősség nála van. Ő a marketinges, az értékesítő, a pénzügyes és a termék. A negyedik a szervezői, az ötödik a vezetői, a hatodik a befektetői korszak. Ezután jön egy mély önismereti időszak, amikor feltesszük a kérdést: ki vagyok én a cégem nélkül? A nyolcadik a segítői korszak, amikor visszaadsz másoknak. A kilencedik a hagyatéki: könyv, tananyag, gondolkodásmód, ami akkor is segít az embereknek, ha te már nem vagy ott.

Dávid külön hangsúlyozta, hogy nem akar mindenkit végigrugdosni ezen az úton:

„Egyik korszak se kötelező.”

Egy egyszemélyes fodrász vagy masszőr, aki nem akar céget építeni, maradhat mindenes, és ezzel semmi baj. A probléma ott kezdődik, ha jobb céget szeretnél, de nem tudod, hogyan, mert szakemberből lettél vállalkozó.

Ezért különbözik a Szemléletváltó a legtöbb képzéstől. Ott mindenki ugyanazt hallja, akár egyszemélyes fodrász vagy, akár egy 300 fős cég vezetője. Ők előbb szintet mérnek, mint egy angoltanfolyamon, és csak azt tanítják, ami arra a szintre kell. Felesleges egy mindenesnek vezetői készségeket tanítani, és felesleges egy vezetőnek azt, hogyan tegyen be egy kódot a weboldalába.

Dávid figyelmeztet: ha valaki tíz-tizenöt évig mindenes marad, nagyon kicsi az esélye, hogy újra lelkesen tud céget építeni.

TANULSÁG:

Nem kell végigmenned mind a kilenc korszakon, de tudnod kell, melyiken állsz. Ha ismered a szintedet, csak azt tanuld meg, amire most tényleg szükséged van.

A LÉTSZÁM HAZUDIK: A FELELŐSSÉG DÖNT

Dávid egy fontos félreértést oszlat el: nem attól függ, melyik korszakban vagy, hány embert foglalkoztatsz.

„Nem a létszámtól függ, hogy melyik korszakban vagy, hanem attól, hogy mennyi felelősség van rajtad.”

Látott 40 fős céget, ahol a vezető minden reggel szóban elmondta mindenkinek, mit kell csinálni, ő tehát mindenes volt. És látott kéttagú céget, ahol egy irodavezető viszi a pénzügyet és tartja a kapcsolatot a könyvelővel: ez már szervezői korszak. A térképezéshez a szervezeti ábrát nézik: kinél van a döntés.

A szervezői korszak veszélyes. Már sokan vannak, a költség magas, a hatékonyság még nem nőtt meg. A vezető ilyenkor azt gondolja: inkább elküldök mindenkit, és visszamegyek mindenesnek. Ezért nem szabad itt sokáig ragadni.

A vezetői korszakban már vannak középvezetőid. A marketing és értékesítés, a kiszolgálás és az iroda is ki van adva. Dávid szerint a kutatásuk ezt mutatta a legalacsonyabb stresszű korszaknak, mert egy hónapra is elmehetsz nyaralni, és a cég működik. Ha egy végrehajtó kiesik, a középvezető ugrik be, nem te.

Mennyi idő az átlépés? A mindenesből a szervezőibe akár fél év alatt is átjuthatsz: felveszel valakit, átadod a felelősséget, delegálsz. A szervezőből a vezetőibe nehezebb. Minimum három középvezető kell, alájuk három-három végrehajtó, ez nagyjából tíz fő. És előfordul, hogy el kell engedned valakit, mert te és a cég fejlődtél, ő pedig nem.

Dávid saját példája: ő a szervezői korszak közepén jár, nyolcan vannak a cégben, és még be kell ugrania, ha valaki kiesik. A munkatársak felmondásának három fő oka szerinte: a közvetlen vezetővel való rossz viszony, egy megtűrt káros kolléga, és csak harmadikként a fizetés.

TANULSÁG:

A korszakodat a felelősség határozza meg, nem a létszám. Nézd meg a szervezeti ábrán, kinél van a döntés, és innen tervezd a következő átlépést.

MELYIK KORSZAKBAN JÁR A CÉGED? KÉRJ KÜLSŐ SZEMET - INGYEN

Most, hogy ismered a kilenc korszakot, érdemes őszintén megnézned, hol állsz te. Sok vállalkozó maga sem látja, mennyi felelősség van még rajta, és mennyi energia megy el olyasmire, ami nem visz közelebb a célhoz. A Magyar Business kívülről ránéz a cégedre, és megmutatja, mi a következő lépés. Foglalj ingyenes beszélgetést itt: https://www.magyarbusiness.org/

AMBÍCIÓ VAGY TUDÁS? A KUTATÁS MEGLEPETÉSE

Dávid a Szemléletváltó országos kutatásáról mesélt. Megkérdezték a vállalkozókat, mennyire iskolázottak, honnan származnak, hány éve vállalkoznak, vidéken vagy nagyvárosban élnek, mennyire ambiciózusak, melyik korszakba jutottak el, és mekkora az árbevételük. Dávid azt remélte, az jön ki, hogy minél többet tanul valaki, annál magasabb szintre jut. Nem ez jött ki. Van összefüggés, de nem ez az első.

„Hanem az első az ambíció.”

Aki eldöntötte, hogy sikeres céget akar építeni, az megtalálja, mit kell megtanulnia, leül, megtanulja, és felépíti. Vannak viszont, akik imádnak tanulni, minden képzésen ott vannak, elméletben mindent el tudnak mondani, de semmit nem valósítanak meg belőle. Dávid szerint a különbség az ambíció: megcsinálom, vagy csak meg akarom hallgatni, mert inspirál.

Attila ehhez hozzátett egy X-faktort: a pszichológiai jóllétet. Ha lelki teher van benned, az visszafoghat, mert elsősorban emberek vagyunk, és az számít, mit hoztál magaddal, mit vertek beléd a családban és a társadalomban, és hogyan hat ez a személyiségedre.

Dávid szerint sokat számít az is, milyen mintát látsz magad körül. Ha azt látod, hogy vállalkozni felesleges, mert előbb-utóbb úgyis csődbe megy, az más, mintha hangot kapnak a jó példák. Ezért örül például annak, hogy a Cápák között Magyarországon már a sokadik évadánál tart, miközben a környező országokban ez nem így van.

Egy szívfájdító oldalt is említett: sok vállalkozó azt hiszi, a gyereke majd átveszi a céget, de nem veszi át, mert azt látta, hogy anyu és apu beledöglött a munkába. Ő azt szeretné, hogy boldog emberek jöjjenek ki boldog munkahelyekről, és ehhez boldog vezetők kellenek. Dávid egy szeptemberi képzésről is mesélt, ahol egy befektetői korszakig eljutott vállalkozó a 18 éves fiát is elhozta. A fiú figyelt és jegyzetelt, és Dávid szerint ezzel lehet elkezdeni, nem 45 évesen, amikor rájössz, hogy vezetni egy szakma.

TANULSÁG:

Az ambíció dönt, nem a tanulás. Döntsd el, mit akarsz felépíteni, és csak azután keresd meg azt a tudást, ami oda kell.

MEGÉRI EMBERT FELVENNI? KI TERMELI KI A BÉRÉT?

Miből termelem ki a bérét? Dávid szerint ez a leggyakoribb ellenvetés, és ő három esetre bontja, mikor vesz fel egy vállalkozó munkatársat.

Az első: azért veszel fel valakit, hogy több ügyfeled legyen, például egy értékesítőt. Az első hónapban még nem tud mindent, a másodikban már hoz valamit, a harmadiktól elvárod, hogy ugyanazt a szintet hozza, mint te. Jutalékos rendszerben fizetheted, így nem kockáztatod a bérét, és úgy kell kiszámolnod a jutalékot, hogy tényleg kitermelje a sajátját. Az első két hónapot előfinanszírozod, utána visszahozza.

A második: felveszel egy adminisztrátort, akinek az óradíja alacsonyabb, mint a tiéd. Így gyakorlatilag visszavásárlod a saját idődet. Naponta két-három órát szabadítasz fel, és azt olyan munkára fordíthatod, amit egy adminisztrátor nem tud megcsinálni.

A harmadik: például Magyarországról Németországba egy egész csapatot veszel fel, ott tényleg előre kell finanszíroznod. Ez teljesen más szint, a KKV általában az első kettőt játssza.

„Ő termeli ki a bérét, nem én.”

Attila hozzátette: nem mindig van meg az anyagi fedezet, ezért egészséges áthidalás a részmunkaidő vagy a külsős partner, akivel közösen kialakíthatjátok azt a rendszert, amiben később valaki dolgozik. Ők is felvettek egy anyukát részmunkaidőben, két napra, nem kellett azonnal negyvenórás hetet adni. Dávid viszont komoly cégépítésnél hosszú távon gondolkodik: azt kéri, hogy olyat vegyél fel, akiben látod a karrierutat, és akiről tudod a személyes céljait is, hogy a céges és a személyes cél összekapcsolható legyen.

Egy fontos sorrendi szabály is elhangzott: előbb a vevőszerzést kell stabilizálni. Egy fogászatot vezető vállalkozó arra jött rá, hogy az ember felvétele csak a hatodik a sorban. Ha nincs biztos vevőáramlás, hova veszel fel valakit?

TANULSÁG:

Egy új munkatárs akkor térül meg, ha kitermeli a saját bérét, vagy visszaadja az idődet. Előbb a vevőáramlást stabilizáld, aztán keresd az embert.

TUDOD, HOL TART A CÉGED? A SZÁMOK NEM VÁRHATNAK

Dávid egy kemény megállapítással vág bele: a magyar vállalkozók túlnyomó többsége nem tudja, hol áll aznap a cége árbevétele és eredménye. Ha megkérdezi, mennyi volt idén eddig a profit, a válasz az: várj, felhívom a könyvelőt.

A pénzről azt mondja:

„Nem a célja, de a mérőszáma.”

A pénzből tudsz fejleszteni, jó embereket megfizetni, és jó laptopot, telefont, irodát adni nekik. Attila hozzáteszi: a pénz a vállalkozás oxigénje, és a pozitív cash flowból tudsz építkezni. Szerinte furcsa, hogy a magyar vállalkozók mennyire a profitra fókuszálnak, és kevésbé arra, hogy ha több pénzed van, azt vissza is fektetheted.

Dávid arra is figyelmeztet, hogy a bankszámlán lévő pénz félrevezető lehet: lehet előleg, áfa vagy még be nem fizetett adó. Rendes kimutatás kell. Ez már nem lehetetlen: ő nem is követeli meg, hogy digitális legyen, elég egy kockás papír vagy egy Excel. Ők saját szoftvert használnak, ami automatikusan kategorizálja a költségeket, így nem kell hívnia a könyvelőt, hogy lássa, hogy néz ki a szeptember. Olyan ez, mintha 220-szal mennél az autópályán úgy, hogy semmi nem mutatja a sebességet, a benzint vagy a hűtővíz hőfokát. Amíg nincsenek pontos számaid, addig persze, hogy félsz, kitermeli-e valaki a bérét, és azt sem tudod, jól van-e bármi árazva.

Az öt mérőszám, amit szerinte mérni kell, nem is a profittal kezdődik. Az első a munkatársak elégedettsége: negyedévente mérve, és fölfelé kell tartania, mert ha nem, magas lesz a fluktuáció, az pedig a legdrágább. A második a vevői elégedettség. A harmadik az eredményesség: mennyi árbevételből mennyit tart meg a cég, mennyit fordít beruházásra, mennyit viszel haza. A negyedik az alvállalkozók és beszállítók: évente egyszer érdemes megnézni a kapcsolatot. Az ötödiket soha senki nem méri: a tulajdonos boldogságát.

Dávid szerint nem kell belehalni a vállalkozásba. Ha mind az öt rendben van, nem lehet azt mondani, hogy rossz cég.

TANULSÁG:

Amit nem látsz, azt nem tudod vezetni. Kezdd egyszerűen: egy tábla is elég, ha megmutatja, mennyi volt a bevétel, és hol tart ma a cég.

NE AZT KÉRDEZD, MIKOR CSINÁLOD MEG, HANEM KI CSINÁLJA HELYETTED

Sok vállalkozó azt mondja: nincs időm leírni a munkaköri leírásokat. Dávid válasza: addig nem is lesz időd, amíg ez nincs meg. Azt javasolja, hogy amit más is meg tud csinálni, azt azonnal add oda másnak.

A delegáláshoz viszont tisztáznod kell, mit jelent a felelősségvállalás. Dávid szerint három része van: tudja-e a kolléga, hogy ez az övé, megvan-e hozzá a tudása és az információja, és megteszi-e. Általában az utolsónál van a baj, de a gyökér az, hogy nem tudja, hogy övé a feladat, vagy nem tudja elvégezni. A delegálásnak szintjei vannak: a végrehajtó kollégának ellenőrző lista kell, a kreatív kollégának inkább keretrendszer és mérőszámok.

Dávid egy kérdést tesz fel a vállalkozóknak: honnan tudja a kolléga, hogy a feladat kész? A tipikus válasz: felhívom. Egy telefonhívás viszont legalább 10-15 percre kiveszi az embert a fókuszból. Helyette ott a feladatmenedzsment, ahol látod, mi van kipipálva.

A toborzásukat is automatizálták: az AI értékelte az előszűrő kérdőívet, kiemelte, kinek az önéletrajzát érdemes megnézni, legépelte az interjút, és jelezte, ki lehet jó. Pillanatok alatt tudtak jó embereket felvenni, miközben sokan hatvan interjúra ülnek be.

„Ne abban gondolkozz, hogy te ezt mikor fogod megcsinálni, hanem ki az, aki helyettem meg fogja csinálni.”

Attila a műszerfalat tenné az alapnak: ha nincs dashboardod, hogyan látnád át a dolgokat? Szerinte az igazi váltás az, amikor a vállalkozó az anyagi gondolkodásból átmegy az idő gondolkodásba, és már nem azt nézi, mi mennyibe kerül, hanem hogy mennyi időbe. Ha az időt és a pénzt összeteszed, szerinte már haladó vállalkozóról beszélünk, akit lehet nemzetközi szintre vinni.

TANULSÁG:

Add ki úgy a feladatot, hogy a kolléga tudja, hogy övé, tudja, hogyan csinálja, és te lásd, mikor kész. Közben kérdezd meg magadtól: ki csinálhatja ezt helyettem?

SKÁLÁZÁS ÉS EXIT: MAGYARUL, ÉRTHETŐEN

Attila észrevette: átvesszük az angol szavakat, de nem mindig értjük, mit jelentenek. Dávid ezt a skálázással mutatta meg.

„Skálázható akkor valami, hogyha ugyanannyi ráfordítással képes vagyok nagyobb eredményt elérni.”

Egy online előadásnál mindegy, hogy hárman hallgatják vagy százhárman: nem kell több szerver, több munkatárs. Egy fizikai boltnál nagyobb raktár kell, ezért az nem skálázható így. Attila finomított: az, hogy valami skálázható, rendszerszintű dolog, a skálázás pedig lehet úgy is, hogy egyszerűen több pénzt nyomsz bele, és abból építed ki a rendszert.

Dávid szerint a startup világ eltér a klasszikus vállalkozástól: a befektetők, az angyalok és a többkörös finanszírozás ott megvannak, a klasszikus cégnél a barátok és a család ad pénzt. A magyar KKV-nak abban az évben kell profitot termelnie, különben nem tud enni. Attila ezzel szemben úgy látja, hogy egy KKV és egy startup ugyanúgy működik: folyamat, rendszer, struktúra, csak máshová teszed a hangsúlyt.

Egy árazási csapdát is említett Dávid: a tulajdonos gyakran minimálbérre van bejelentve, és ha csak azt számolja bele az árba, soha nem tudja kiváltani magát a cégből. Ráadásul 12-16 órát dolgozik, vagyis két munkatárs munkáját végzi.

Az exit szót a magyar vállalkozók általában a cég eladásaként értik, Dávid viszont háromfélét különböztet meg. A legszomorúbb, amikor az ember az életből lép ki, és ott marad a cég nélküle. A második, amikor úgy szervezed meg a cégedet, hogy nélküled is működik, és befektetői korszakban tulajdonos maradsz. A harmadik, amikor eladod. De ha el akarod adni, eladhatóvá kell tenned, különben csak úgy veszik meg, hogy téged is megvesznek vele.

TANULSÁG:

Mielőtt skálázásról vagy exitről beszélsz, értsd meg, mit jelent a szó a te cégedben. Építsd úgy a céget, hogy nélküled is működjön, mert az ad szabadságot, és az válik eladhatóvá.

AMERIKÁBA LÉPNI: PRESZTÍZS, ÁLOM VAGY VALÓDI TERV?

Attila a beszélgetés közepén feltette a nagy kérdést: hogyan látják a magyar vállalkozók a nemzetközi piacot? Szerinte a kettő olyan, mint az olaj és a víz, és sokszor a tudás egy Németországnál megáll. Dávid sajnos nem tudta megcáfolni.

A kutatásuk szerint a fő ok az ambíció hiánya. Sok vállalkozó azt mondja: elég évi 50 millió profit, maradjon a radar alatt, nehogy valaki megkívánja a cégét. A magyar kultúrában benne van, hogy ha jól megy, azt elhallgatjuk. Dávid szerint a lengyelek elképesztően elhúztak, látni cseh és román webshopokat Magyarországon, de fordítva ez nem igaz, mert sokan félnek a jogi dolgoktól és a NAV-tól.

Attila szerint a legnagyobb akadály a nyelv és az, hogy nem beszélünk róla. Szerinte a magyar cégek közül általában azok járnak sikerrel Amerikában, akiket valaki felkarol Amerikából vagy Nyugat-Európából, és példaként a Prezit hozta. Sokan viszont elégetnek rengeteg pénzt, és behúzott füllel hazamennek. Attila szerint Amerikában időt és pénzt borzasztóan könnyű elpazarolni, és nem tudják felfogni, mit hagynak ki. A legelső lépés ezért a piackutatás.

Dávid olyat is látott, hogy egy magyar cég azért tart amerikai leányvállalatot, hogy presztízs legyen, nem azért, hogy sikerre vigye. De van, aki megvetette a lábát: az egyik tanítványuk Amerikába exportál, és jól működik. Ő maga 2017-ben járt Bostonban, New Yorkban előadott, és azt látta, hogy ott az alapattitűd az, hogy miért ne sikerülne, nálunk pedig az, hogy gondoljuk át, inkább hagyjuk. Szerinte az Európán belüli lépés is nemzetközi piacnak számít.

Mielőtt belevágsz, Dávid azt kéri, hogy az életedből indulj ki:

„Ne a cégedben legyél szerelmes, hanem az életedben, amit ad, az a cég.”

Attól még, hogy van cégünk külföldön, nem biztos, hogy az nekünk megéri. Előbb döntsd el, milyen életet akarsz élni, abból jön a vízió, és csak utána a céges célok.

TANULSÁG:

Az amerikai piac nem presztízskérdés. Előbb döntsd el, milyen életet akarsz, utána ismerd meg a piacot, és csak akkor lépj, ha tényleg ott akarsz sikert építeni.

A VENDÉG: MOLNÁR G. DÁVID

Molnár G. Dávid a Szemléletváltó vállalkozásfejlesztő mentorprogram társtulajdonosa, vezetője és mentora. Legfőbb célja a boldog vállalkozó és a boldog család egyensúlyának kialakítása, mert hisz abban, hogy a középvállalkozások jelentik a boldog munkahelyek kulcsát. 2015-ben diplomázott közgazdászként, tanított az ELTE-n, öt éve tart tréningeket. Több mint 10 000 óra üzleti konzultáció, tanácsadás és tréning van a háta mögött, workshopjainak és tréningjeinek átlagos értékelése 9,7 a 10-ből. A Szemléletváltó tíz év alatt több mint háromezer vállalkozót oktatott.

Weboldal: https://top.szemleletvalto.hu/

Ingyenes, 3 perces teszt, hol tartasz a vállalkozói evolúciós úton: https://top.szemleletvalto.hu/vevov4/

Szemléletváltó nap: https://top.szemleletvalto.hu/szemleletvalto-nap

Ebben az összefoglalóban csak a lényeget olvastad. A teljes epizódban Dávid és Attila még sok példát hoznak, köztük arról is, miért nem lépnek ki a magyar cégek Amerikába, és mikor érdemes mégis. Hallgasd meg az epizódot, írd meg kommentben, melyik korszakban jársz, oszd meg egy vállalkozó ismerősöddel, és iratkozz fel a csatornára, hogy ne maradj le a következő vendégről.

Ha pedig szeretnél kívülről ránézni a saját cégedre, és kitalálni, mivel van esélyed a nemzetközi, köztük az amerikai piacon, foglalj időpontot egy ingyenes beszélgetésre: https://www.magyarbusiness.org/