ELÉRTED, AMIT AKARTÁL? AKKOR MOST MI HAJT?

Tavasz van, Nagy Gábor újra felül a biciklire. A harmadik biciklizésen elütik egy kereszteződésben. Az autó nem jött gyorsan, ő is megállt, mégis felborult. Lejött a bőr, nagyobb baj nem lett. És mit csinál ilyenkor egy vállalkozó? Nem a sofőrt szidja. Azon kezd gondolkodni, hogyan lehet ezt rendszerszinten megoldani, hogy soha többé ne fordulhasson elő.

Ez a szemlélet húzódik végig a Magyar Business Podcast mostani epizódján. Fóris Attila másodszor ül le beszélgetni Nagy Gáborral, az Online Toborzás vezetőjével, aki a honlapkészítéstől jutott el odáig, hogy ma az egyik legismertebb hazai online toborzási szakértő. A cége teljesen online működik, és úgy építette fel az életét, hogy közben jusson idő futásra, családra, sőt a feleségével közös ebédre is.

Az előző beszélgetésüket Gábor a múlt héten hallgatta végig futás közben, három nap alatt, és olyan volt neki, mint egy időutazás: mit gondolt egy évvel ezelőtt, és mi történt azóta. Reméli, hogy ez az adás is egyfajta időkapszula lesz, amit egy év múlva újra elő lehet venni.

Az epizód elsőre az AI-ról szól. Csakhogy Gábor és Attila hamar eljutnak azokhoz a kérdésekhez, amelyek minden eszköznél fontosabbak. Mit akarsz elérni? Mit automatizálsz, mit delegálsz, és mit nem adsz ki a kezedből? Hol van az elég? És mit csinálsz akkor, ha már elérted, amit akartál, de nem tudod, mi hajt tovább?

Ebben az összefoglalóban 10 tematikus blokkban végigvezetünk a beszélgetés legfontosabb gondolatain. Lesz benne szabadalmi dokumentum, ami 15 perc alatt elkészült, személyes GPT, ami futás közben ír LinkedIn posztot, egy 120 oldalas szabályzat, amiből kérdezhető asszisztens lett, és egy tóparti telek, ami 2030-ra szól. Te pedig közben végig azt fogod kérdezni magadtól: nálam hol van ez a kérdés?

Ha egy gondolat megfog, ugorj az adott részre az epizódban. Ha az egész érdekel, hallgasd végig, mert a szavak mögött ott van az a szemlélet, amit érdemes átvenned a saját cégedbe is. Nem elmélet, nem motivációs szöveg. Konkrét példák, amikből másnap dolgozni tudsz.

AZ ÜTKÖZŐZÓNÁD MEGVAN? A HIBA CSAK EGYSZER FÁJHAT

Gábor a biciklis balesetből egy üzleti tanulságot hozott haza. Ha boltba megy, akkor is felveszi a sisakot. Hülyének nézik érte, de megteszi azokat a lépéseket, amelyekkel egy nagyobb baj esélye a minimumra csökken. Szerinte ugyanez érvényes az üzletre: kellenek az ütközőzónák, a biztosítékok, amelyek mellett úgy köthetsz üzletet, úgy dolgozhatsz, hogy ha jön egy pofon, abból ne legyen katasztrófa.

Gábor elmondja, hogy az utóbbi időben nem talált olyan nagy pofont, ami padlóra küldte volna, és szerinte ez nem véletlen: aki felkészül, annak sokkal kisebb az esélye, hogy a baj el is érje.

Van ebben egy másik réteg is. Gábor egy éven át tanulta, hogyan kell beesni, és ezt a szemléletet viszi az üzletbe. Ha jön egy pofon, a lendületét azonnal visszafordítja arra, hogy ugyanaz a probléma még egyszer ne fordulhasson elő. Rendszerszinten javít, sablonlevelet ír, hogy ne menjen el vele még egyszer az ideje.

Attila hozzáteszi a saját kulcskérdését: hányszor akarod, hogy te vagy a csapatod ugyanazt a hibát elkövesse, mielőtt kijavítod úgy, hogy többet ne fordulhasson elő? Egy percről, egy óráról vagy egy hétről beszélünk? Az idő ugyanis a legértékesebb erőforrásunk, és az apróságokon is nagyon sok elmehet. Attila ezt golyóálló gondolkodásnak hívja: úgy építed a rendszert, a vállalkozást vagy a folyamatot, hogy minél kevesebb dolog tudja megingatni. Ehhez viszont mérni kell, hogy milyen gyors és milyen minőségű, amit csinálsz.

Gábor szerint az emberek ritkán tanulnak mások kárából, ezért ő maga módosította a közmondást.

Nagy Gábor szavaival: „okos ember a saját kárából tanul, a buta meg abból se.”

Kérdezd meg magadtól: melyik hibát követted el nálad az elmúlt hónapban másodszor is? Ha van ilyen, nem a hiba a gond. Hanem az, hogy még nem építettél köré ütközőzónát.

AMIT UTÁLSZ CSINÁLNI, AZT AUTOMATIZÁLD

Van egy szabály, amit Gábor következetesen követ. Ha valamit nem szeret megcsinálni, azonnal automatizálja. Az utálat az érzelmi löket hozzá: inkább beletesz kétszer annyi időt a folyamat kijavításába, mint hogy heteken át ismétlődő, unalmas feladattal küzdjön.

Példát is hoz. Ha egy ügyfél kampányt rendel, a rendszer levelet küld egy adatbekérővel, amit Google dokumentumként kell kitölteni. Egyre gyakrabban jött vissza a kérés, hogy az ügyfél hozzáférést kér a sablonhoz, pedig a levélben nyilakkal, hülyebiztosan le volt írva, hogy a fájl menüben másolatot kell készíteni. A vállalkozók ugyanis nem olvasnak el mindent, gyorsan akarnak haladni. A hónap tíz kampányából ez kettőnél fordult elő. Kevésnek tűnik, de Gábornak már sok volt, mert ismétlődő, unalmas feladat, és neki kellett megcsinálnia.

A megoldás: lefejlesztik, hogy amint a kampány elvállalt státuszba kerül, a rendszer külön dokumentumot készít az ügyfélnek, amit az módosítani tud. Gábor 5-10 percet szánt arra, hogy projektalapító dokumentumot írjon a programozó kollégának. Ennek van költsége, az ő ideje is benne van, de hosszú távon megtérül.

Ha valaki elkezdi utálni az ismétlődő feladatokat, Gábor szerint egyre többet old meg belőlük úgy, hogy elő se kerüljenek többé.

Gábor a szálka hasonlatot használja. Ha azonnal kiszeded, két nap múlva elmúlik. Ha benne hagyod, mert most nincs rá időd, begyűlik, és nagyobb gyulladás lesz belőle.

Nagy Gábor szavaival: „hogyha valamit nem szeretek megcsinálni, akkor azt rögtön automatizálom.”

Attila megfogalmazza a tágabb kérdést: hogyan menedzseled a gyengeségeidet? Van, aki legyűri, van, aki kerüli, és van, aki úgy oldja meg, hogy kevesebbet fájjon. Minél jobban ismered magad, annál jobb vállalkozó vagy.

SZABADALMI DOKUMENTUM 15 PERC ALATT: A JÓ KÉRDÉS A LÉNYEG

Gábor cégének van egy háromfázisú toborzási módszere, egyfajta know-how, amivel sok jelentkezőt tudnak hozni egy-egy partnernek. Le akarta védeni. Csakhogy a szabadalmi dokumentum megírása egy-két-három-négy napot vett volna igénybe, ezt pedig nem tartotta annyira fontos projektnek, hogy ennyi időt rászánjon.

Aztán jött egy vasárnap. Az irodájában rendezkedett, közben bekapcsolta a ChatGPT-t, és megkérte, hogy tegyen fel neki tíz kérdést, amelyekre válaszolva összeállítható a szabadalmi dokumentum. Negyedórát beszélgettek, miközben Gábor a port törölgette és a könyveket rendezte. A végén a gép kiadta a dokumentumot. Gábor elküldte az ügyvédnek, aki másnap azt válaszolta, hogy nagyon jó, csak még egy-két ábra kell bele, és akár beadható is.

Nem a világ legjobb szabadalmi dokumentuma lett, de megvolt. Amire hetek óta gondolt, hogy majd rászán időt, és egyeztet néhány tanácsadóval, az negyedóra alatt elkészült. Azóta már nem is nagyon kérdez tanácsadókat, hanem a ChatGPT-vel beszélget át sok témát.

Attila itt ad hozzá egy fontos gondolatot: az AI csak annyira okos választ ad, amennyire okos a kérdésed. Nem az számít, hogy hova kattintasz, hanem az, hogy hogyan gondolkodsz, és hogyan vázolod fel a problémát. Nem mindegy, hogy fél órát vagy két napot beszélgetsz vele, mire kialakul a fejedben, mit is akarsz kérni. Egy emberrel is ugyanígy van. Aki hamarabb kezdi el ezt gyakorolni, annál nagyobb az esélye, hogy megtanulja.

Nagy Gábor szavaival: „lehet valamit csinálni, sehogy, valahogy és kiválóan, és itt a valahogy tökéletesen elég volt.”

Mit halogatsz most, mert nem lenne tökéletes? Lehet, hogy a „valahogy” is elég ahhoz, hogy elinduljon.

A SZEMÉLYES GPT: AMIKOR ÉPP FUTSZ, ÉS KÉSZÜL A LINKEDIN POSZT

Gábor személyi asszisztense, Abigél nem ember, hanem egy általa betanított GPT. Megtanította neki, mivel foglalkozik a cég, milyen csomagjaik vannak, és így ma már tíz másodperc alatt összeállít egy árajánlatot, amivel Gábor korábban másfél órát szöszmötölt. Van egy gomb LinkedIn posztra is: Gábor futás közben megnyomja, elmondja az öt mondatot, amin éppen gondolkodik, és Abigél megírja a posztot.

A SEO-barát cikkhez is van külön GPT. Megkérdezi, miről szóljon a cikk, kinek szól, mi legyen a főkulcsszó. Utána tíz hasonló kifejezést javasol, Gábor pedig kiveszi belőlük azokat, amelyek nem jók. Következik öt cím, aztán a kész cikk belső hivatkozásokkal, LinkedIn profilra mutató külső linkkel, meta adatokkal és képaláírással. Gábor 10 percet dolgozik rajta, és ezt csak egyszer kell megcsinálni.

Szerinte a mai AI olyan, mint egy svájci bicska: a ChatGPT majdnem mindenre jó, és a társadalom 80%-ának ez elég is lesz. De lesz 10-20%, aki saját GPT-t akar, hogy ne kelljen minden alkalommal újra elmondania ugyanazt. Ehhez nem kell programozni tanulni.

Gábor az AI-tanácsadók szemléletét is kritizálja: azt tanítják, hova kattints és milyen promptot írj. Szerinte ez másodlagos, mert ma szinte mindegyik AI ugyanazt a szintet tudja. Egy idézetet is felolvas a hajóépítésről: ne a fa vágására oszd be az embereket, hanem tanítsd meg őket vágyakozni a végtelen tenger után. Cégük új iránya is ez: személyes GPT-ket készítenek azoknak a cégvezetőknek, akiknek nincs idejük megtanulni.

Az árazásukról is mesél: mindig háromféle csomagot kínálnak, a segítsünk egy kicsit, a csináljuk közösen és a csináljátok meg helyettem változatot. A legtöbben a csináljátok meg helyettem csomagot választják.

Nagy Gábor szavaival: „Azt kell meglátni, azt a végtelen tenger iránti vágyat.”

Melyik feladatot csinálod még mindig kézzel, pedig nyugodtan utálod? Ott kezdődik a saját GPT-d.

FOGLALJ IDŐPONTOT - INGYENES STRATÉGIAI BESZÉLGETÉS

Az AI, az automatizálás és a delegálás csak akkor működik, ha tudod, hova tartasz. Ha érzed, hogy a cégedben ott vannak a kimaradt lépések, az ismétlődő tűzoltás vagy a kihasználatlan lehetőségek, de nem tudod, honnan kezdd, beszéljük át együtt. Az első lépés ingyenes, és a végén konkrét irányt viszel haza.

Foglalj időpontot egy ingyenes stratégiai beszélgetésre itt: https://www.magyarbusiness.org/

EGY 120 OLDALAS SZABÁLYZATBÓL 10 PERC ALATT ASSZISZTENS LESZ

Gábor egyik partnere szálláshelyet üzemeltet külföldi diákoknak. Recepcióst toboroztak nekik, és a legnagyobb problémája az volt, hogy be kell tanítani. Van egy 120 oldalas működési szabályzat, ami mindent leír, csak a kollégák nem olvassák el. Sokkal egyszerűbb telefonon felhívni a főnököt, hogy hol van az elektromos bicikli töltőkábele.

Egy egyórás konzultáció során Gábor megmutatta neki, hogyan hozhat létre GPT-t. A partner lelkesen mondta, hogy majd jövő héten megcsinálja. Gábor erre azt mondta: van még húsz percünk, csináljuk meg most. Abigél megírta a promptot, feltöltötték a dokumentumot, és tíz perc alatt kész volt. A maradék tíz percben tesztelték, hogy kínaiul is válaszol-e a magyar dokumentumból. Válaszolt. A prompthoz csak azt kellett hozzátenni, hogy mindig azon a nyelven válaszoljon, amelyiken kérdezik, mert a cégnél több nyelven dolgoznak.

Azt is megadták neki, hogy ha nem találja a választ, írjon a cégvezetőnek. A cégvezető pedig nem válaszol a levélre, hanem beírja a választ a dokumentumba, így a GPT egyre okosabb. Ennek köszönhetően jóval kevesebb hívást kap. Rögtön jött a következő ötlet is: QR-kódot kell kinyomtatni a szobákba, és a lakók akár üzbég nyelven is kérdezhetnek, anélkül hogy lemennének a portára.

Gábor szerint az igazi veszély azoknál lesz, akik nem tanulják meg ezt a gondolkodásmódot. Egy-két éven belül azt fogják látni, hogy a konkurencia fele áron, fele idő alatt csinálja meg azt, amivel ők profit nélkül küzdenek.

Nagy Gábor szavaival: „És ezek után már nem száz hívást kap, hanem csak tizet.”

Ha az ügyfeleid vagy a kollégáid ugyanazokat a kérdéseket teszik fel újra és újra, ott van a következő GPT-d.

AZ AI-T ÚGY TANÍTSD, MINT A KOLLÉGÁDAT

Gábor szerint az AI hibáit ugyanúgy kell kezelni, mint a kolléga hibáit. Ha rosszul csinál valamit, nem az a megoldás, hogy kirúgod és keresel okosabbat. Meg kell nézned, mit rontottál el te: rosszul delegáltál, rosszul írtad meg a promptot. Elmondod másként, megnézed, mit értett félre, és kiegészíted azt a dokumentumot, amivel tanítod. Egy idő után lesz egy olyan személyes asszisztensed, aki sok mindent levesz a válladról, és jobban megcsinálja, mint te a legjobb napodon.

Attila szerint a kérdés az, hogy az AI a cégednek eszköz vagy lélegeztetőgép, és mennyire akarod közel hozni a cég DNS-éhez. Ha csak szöveget gyártatsz vele, kezelheted szoftverként. Ha viszont az a célod, hogy egy-két-három éven belül a döntéseid 90%-át az AI információira alapozd, akkor be kell építened a cég működésébe, tréninget kell tartanod, és folyamatosan tanulnod kell. Az AI olyan a vállalkozásnak, mint a vitaminok és ásványi anyagok, míg az oxigén a cash flow.

Hozzáteszi, hogy talált egy videót egy Stanford professzorról, aki az elsők között használta a ChatGPT-t. Szerinte a két csoport között az volt a különbség, hogy az egyik csavarhúzóként tekintett az AI-ra, a másik csapattársként.

Attila szerint az is számít, mikor kezded: minél hamarabb, annál hamarabb tudsz megbízható adatokra épülő döntéseket hozni. Nem az AI dönt helyetted: szerinte akadémiailag nagyon okos, de magasabb szintű gondolkodásban még mindig buta.

Attila másik kérdése: a döntéseidben mennyit tesz ki az érzelmi állapotod, és mennyit az adat? És az az érzelmi rész mennyire stabil, ha hat hónapja nem mozogtál, vagy előző este bezabáltad magad sütivel?

Nagy Gábor szavaival: „ugyanúgy kell tanítani az AI-t is, mint a kollégát.”

Kérdezd meg magadtól: az AI-t csavarhúzónak vagy csapattársnak tekinted? A válasz megmutatja, mennyire fogsz profitálni belőle.

A GYEREKEID NEM AZ ISKOLÁBÓL TANULNAK, HANEM TŐLED

Gábor szerint a nevelésben az a döntő, mit csinál a gyerek a szabad idejében, és ebbe a szülőnek van a legnagyobb beleszólása. Mit beszélünk az étkezőasztalnál? Mennyire hárítjuk másra a felelősséget? Mennyit teszünk azért minden nap, hogy jobbá váljunk?

Példát is hoz. Gábornak beszédhibái vannak, és fáradtan jobban hallatszanak. A fiánál is észrevette ugyanezt, ezért reggelente, amikor viszi iskolába, az autóban közösen nyelvgyakorlatot csinálnak. A lényeg: ha probléma van, nem elfordulunk tőle, hanem megnevezzük és javítjuk.

Ugyanez a szemlélet áll a domború tükrös történet mögött. Miután elütötték, nem a sofőrt hibáztatta. Tudta, hogy a kereszteződés veszélyes, és ő maga is gondolkodott rajta, csak nem írt levelet a polgármesternek. Most eldöntötte, hogy megcsinálja. A domború tükör szerinte 25 ezer forintba kerül, pályázatból 100 ezerbe, és a városban körülbelül 20 ilyen kereszteződés van. A költségvetéshez képest semmi. Az ütközések pedig nem kerülnek be a statisztikákba, mert kisvárosban az ismerősök nem hívnak rendőrt egymásra.

Gábor azt szeretné, hogy a gyerekek ezt tanulják meg: ha látsz egy problémát, még ha nem is a tiéd, tegyél bele egy kis energiát. Ő úgy rendezi be az életét, hogy egy lakatlan szigeten is menjen: két súlyzót rakott le otthon, hogy futás után ne kelljen edzőterembe mennie.

Most azon dolgozik, hogyan vonja be a gyerekeit a cégbe. A lánya frissen érettségizett, a nyáron honlapot készít, ChatGPT-vel ír szöveget, és Facebook-hirdetéseket tanul. Egy sorozatból is idéz, ahol egy idős olajvállalkozó szerint élete legnagyobb élménye az volt, amikor a gyerekei elkezdtek vele dolgozni. Gábornak ez volt a nagy felismerés.

Nagy Gábor szavaival: „akkor tegyél bele egy kis energiát, és próbáld meg megoldani.”

Hol látsz most egy problémát, amire azt mondod, ez nem az én dolgom? Ott van a következő kis lépésed.

VÁLLALKOZÓ, SZAKEMBER, MENEDZSER: HÁROM ÉN EGY FEJBEN

Gábor egyik kedvenc könyve A vállalkozás mítosza. Az író szerint minden vállalkozóban három személyiség van. A vállalkozó a jövőben él. A szakember a jelenben dolgozik. A menedzser a múlt hibáiból tanulva építi a rendszert. Ez az arány mindenkinél más, és napról napra változik.

Gábor a saját napján is látja. Futás közben jönnek az ötletek, ilyenkor vállalkozó. A ChatGPT-vel leülve megtervez egy projektet. Aztán kell a szakember, aki elkészíti a kampányt és a hirdetéseket. Este pedig a menedzsernek kell megnéznie, mi maradt el, mit lehetne egyszerűsíteni, miből lehetne sablonlevelet készíteni. Ha egyik hiányzik, a többi sem működik.

Attila más szempontból tolja tovább. Ha egyszemélyes hadsereg vagy, elég ez a felosztás. Ha viszont csapatot építesz, az az első kérdés, hogy a gyengeségeidet ki egyensúlyozza ki. A Google alapítói eleinte a Stanfordról vettek fel embereket, aztán rájöttek, hogy mindenki ugyanúgy gondolkodik. Dr. House példájával mutatja meg, hogy egy folt ugyanarra a szkennelésre mást lát az internista, az onkológus és az ideggyógyász.

Attila azt is kimondja, hogy külön kell választanod magadat és a céget. Kínai nagy falat kell építened közéjük, mert ha összekeverednek, akkor ha a cégnek nem megy jól, te sem érzed jól magad. Sok startup alapítót azért váltanak le, mert nem tudták szétválasztani a kettőt.

Attila hozzáteszi, hogy ehhez nem kell PhD, csak meg kell válaszolnod, hogy a saját cégedben szakember vagy, cégvezető vagy, vagy cégépítő.

Gábor egy magyar sajátosságot is hozzáad: sok első generációs vállalkozó 70-80 évesen is vezeti a céget, és nem ad döntési jogkört a gyerekeinek. Sokan a sírba viszik a céget.

Nagy Gábor szavaival: „hogyha tudod magadról, hogy ez a három személyiség váltakozik benned, akkor lehet irányítani.”

A TE NAPTÁRADBAN MI VAN A FONTOS ÉS MI A SÜRGŐS?

Gábor eldöntötte, hogy nem ül be az autóba, és nem megy tárgyalni. Online dolgozik. A tanácsadók szerint ez korlát, de neki előnye is van: reggel el tudja vinni a fiát iskolába, utána elmegy futni, meditál, tízkor kezd, négyig dolgozik. Délben a feleségével ebédel.

Szerinte a vállalkozók nem tudják eldönteni, mi a fontos és mi a sürgős. Az Eisenhower-mátrix szép elmélet, de az emberi agy nem négy dobozban gondolkodik, hanem igen vagy nem. Gábor megoldása: ha eldöntöd, mi a fontos, azt beírod a naptárba, és a sürgősből csak annyi fér bele, amennyi a maradék időbe belefér. Mert a munka mindig kitölti a rendelkezésre álló időt, és ha nem korlátozod, elborít.

Nála a fontos a mozgás, az a másfél-két óra reggel, amitől golyóállónak érzi magát. És a feleségével a reggeli kávé, amikor a gyerekek még alszanak, és meghallgatja, mit álmodott. Nem kell megoldania, csak meg kell hallgatnia. Ha ezeket nem tartja be, a sürgős dolgok hosszú távon elviszik a fókuszt és az életét.

Ezzel a fókusszal jön a kérdés, amit Gábor is feltesz: mindent feláldozol a növekedésért, vagy tudod, hol van az elég? Elmesél egy történetet egy gazdag emberről, akitől megkérdezték, mennyi pénz kellene még neki. A válasz: még egy kicsit több. Ez nem cél, mert nem mérhető.

Gábor őszintén elmondja azt is, hogy többször visszaépítette a cégét, mert növekedni kezdtek, és úgy érezte, ez nem az ő útja. Ezt egy vállalkozónak nehéz beismerni, arcvesztés nélkül továbbmenni.

Nagy Gábor szavaival: „minek növekedjek még jobban, hogy utána akkor ne tudjam úgy élni az életemet, ahogy szeretném.”

Neked hol van az elég? Ha nem tudod, érdemes ma eldönteni, mielőtt még egy évet növekszel.

A CÉL, AMIÉRT REGGEL FELKELSZ: TÓPART, MARATON ÉS A 65 ÉVES GYAKORLAT

Gábor őszintén elmondja, hogy az elmúlt években egyfajta válságban volt. Elérte, amit akart. Nem dolgozott túl sokat, megkereste a pénzt, megvette az autót, amit akart. És nem tudta, mit akarjon tovább. A Maldív-szigeteket említették neki, de nem érezte magában a tüzet. Neki a kertben egy kis felfújható jakuzzi és a szauna tökéletesen elég.

Az újabb célt egy téli szünet hozta el. Két hétre azt kérte mindenkitől, hogy hagyják békén, és saját kezűleg szaunává alakított egy kamrát, raklapból. Majdnem három hétig tartott, és nem emlékszik, mikor kapcsolt ki utoljára ennyire. Egy futás utáni légzőgyakorlat közben aztán megjött a vágy, hogy építsen valamit újra. Ebből lett az új cél: egy tóparti telek, rajta jurta, szauna és terasz. Öt éven belül kirepülnek a gyerekek, addig a családdal marad, a céget pedig úgy alakítaná át, hogy onnan AI-tanácsadóként dolgozhasson. Ő maga úgy tervezi, hogy 2030. december 31-én már a tóparti telkén ül.

De nem várja meg azt a napot. Tóparti szállásokra utaznak, hogy már most beleérezzenek az életbe. Lehet, hogy ott unatkoznak, vagy túl sok lesz a szúnyog.

A maraton története erről szól. Gábor eldöntötte, hogy 42 évesen lefut 42 kilométert. A versenyen 35 kilométernél megállt, mert a barátja tempójában nem bírta. Egy héttel később a saját tempójában lefutotta. Utána rájött, hogy nem éri meg neki naponta ennyit edzeni, és visszavett 5-6 kilométeres futásra. Ma, 48 évesen, sokkal jobb formában van, mint 30 évesen.

Attila egy gyakorlatot ajánl: képzeld el, hogy 65-75 éves vagy, az ebédlőasztalnál ülsz. Kik vannak körülötted? Hány gyereked, unokád van? Mi a helyzeted? Ebből indulj ki. Attila szerint ez a vízió sokat segít a vállalkozásnak és neked is, mert nem kell magyarázni, miért teszel valamit.

Nagy Gábor szavaival: „Bátornak kell lenni azt mondani, hogy hát ez hülyeség volt.”

TANULSÁG:

Az AI nem a kattintásokról szól, hanem arról, hogy tudod-e, mit akarsz elérni. Automatizáld, amit utálsz. Építs ütközőzónákat, hogy egy hibát csak egyszer kelljen elszenvedned. Taníts úgy, mint a kollégádat, mert az AI is annyit ér, amennyire jól delegálsz neki. Válaszd szét magadat és a cégedet, és döntsd el, hol az elég. Ha nincs célod, keress egyet, és próbáld ki, milyen érzés benne lenni, még mielőtt eléred.

NAGY GÁBOR - AKIRŐL ITT SZÓ VAN

Nagy Gábor a honlapkészítéstől indult, a Facebook-hirdetések hazai hőskorában már ügyfeleket szállított, ma pedig az egyik legismertebb online toborzási szakértő Magyarországon. Cége, az Online Toborzás, több száz pozícióra keresett már munkatársakat, a CNC-s operátoroktól az ipari búvárokig. Automatizált rendszerekkel és digitális kampányokkal tölti fel a legnehezebb pozíciókat is.

2016-ban egy egészségügyi sokk hatására újragondolta az életét. Azóta tudatosabban él, automatizál, és szigorúan 4 órában dolgozik. Futott már maratont, szervezett több mint 30 közösségi bringázást, YouTube-csatornáján több százezres nézettségű barkács- és oktatóvideók futnak, péntekenként pedig újra gitárt ragad. Az Online Toborzás teljesen online működik, stabil ügyfélkörrel és évről évre növekedéssel, és Gábor már 8 éve nem járt személyesen tárgyalni.

Nagy Gábor a neten:

Instagram: https://www.instagram.com/nagygaborvagyok/

YouTube: https://www.youtube.com/c/SuliH%C3%A1l%C3%B3YouTube/videos

Magyar Business: https://www.magyarbusiness.org/search?q=Nagy+Gabor

Online Toborzás a neten:

Honlap: https://onlinetoborzas.hu/

Facebook: https://www.facebook.com/onlinetoborzas/

YouTube: https://www.youtube.com/channel/UC3_NlRDw97V67PaRT922Dvw

Magyar Business: https://www.magyarbusiness.org/search?q=online+toborzas

LÉPJ TOVÁBB: HALLGASD MEG, ÉS KEZDJ EL DOLGOZNI A SAJÁT CÉLODON

Ha egy gondolat megszólított, most jön a legfontosabb lépés: hallgasd meg a teljes epizódot, és írd le magadnak, melyik kérdés ütött a leginkább. Kommentelj, hogy melyik feladatot automatizálnád elsőként. Oszd meg egy vállalkozó ismerősöddel, akinek szüksége van erre a szemléletre. Iratkozz fel a Magyar Business Podcastra, hogy ne maradj le a következő beszélgetésekről.

És ha nem akarsz egyedül gondolkodni azon, hogyan tovább, kérj ingyenes stratégiai beszélgetést: https://www.magyarbusiness.org/