főszerkesztője, A többi beszélgetés még szervezés alatt van, de bízunk benne, hogy hallhatóak lesznek: Hid Imre : Vállalkozó / ökoszisztéma-építő és ökoszisztéma gyorsító építő Lovász György : Pénzügy és minden

<< Vissza a Hírlevelekhez Legnagyobb HIBA, amit leggyakrabban követnek el nemzetközi skálázáskor? A mai hírlevélben Hiba, amit leggyakrabban követnek el nemzetközi skálázáskor? Hiba, amit leggyakrabban követnek el nemzetközi skálázáskor?

Karizmatikus Előadó / Bolya Imre Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ Karizmatikus Előadó / Bolya Imre Bolya Imre karizmatréner és inspirációs előadó. Bolya Imre a Neten: Honlap Könyv Podcast Apple Podcast Anchor Facebook Instagram LinkedIn Spotify YouTube

Ha vállalkozóként te is személyes márkát építesz, és szeretnéd azt hosszútávon megvédeni, hallgasd meg a teljes epizódot – Kolozsvári Arnold tapasztalataiból tanulhatsz, mielőtt te is elkövetnéd ugyanazt a hibát. A márkád értéke nem ott dől el, ahol gondolnád Kolozsvári Arnold Csaba vállalkozása egy erős értékrendre, világos vízióra és következetes szakmai munkára épült. A márkát évek alatt építette fel – Floridában, magyar gyökerekkel, de amerikai piacon. Stabil bázis, jól ismert név, komoly szakmai háttér – minden adott volt a hosszú távú növekedéshez. De aztán történt valami, ami nem marketing vagy termékhiba volt, hanem stratégiai figyelmetlenség : a márka operatív működését olyan emberek vitték tovább, akik nem értették vagy nem tisztelték eléggé annak értékeit. „Nekem ez nem egy franchise, ez az én vízióm. És ezt senki nem fogja úgy képviselni, mint én.” Ez a mondat mély felismerést tükröz. Arnold nem egy eladható üzleti rendszert akart létrehozni – hanem értékalapú, személyes küldetésre épülő vállalkozást.  És ez különösen veszélyessé teszi, ha a működtetés nem olyan kezekben van, akik ezt pontosan érzik és hordozzák. A vállalkozás eleinte alvállalkozókkal működött. Az oktatók saját vállalkozásként működtek együtt Arnold cégével, teljes szabadsággal. Ez jól hangzik – de kiderült, hogy nincs garancia arra, hogy ezek az emberek ugyanúgy állnak a márkához, mint a tulajdonos. „Ők csak kijöttek, megtartották az órát, és kész. Nem volt valódi elköteleződés.” Ez a felismerés akkor jött, amikor a kulcsemberek egyik napról a másikra távoztak. Azok, akik a frontvonalban képviselték a márkát – nemcsak nem maradtak, hanem tanítványokat is vittek magukkal . És itt derült ki: egy jó márkát is tönkre lehet tenni, ha rossz emberek viszik. A márka nem védi meg magát: neked kell megvédened Arnold éveken át építette a márkáját – nem kampányokkal, hanem a személyes jelenlétével, gondosan kiválasztott edzésprogramokkal, bizalomra épülő tanítványi kapcsolatokkal. De amikor az oktatók, akiket ő maga választott ki, és akiket ő tanított be, elhagyták a céget, a márka is sérült . „Ez nem egy franchise, ez az én személyes ügyem. És én nem adtam meg hozzá a jogot, hogy mások ezzel a névvel tovább dolgozzanak.” A helyzet az volt, hogy az oktatók, akik elmentek, vittek magukkal tanítványokat – és egy az egyben lemásolták az edzésprogramokat is , amiket Arnold évek alatt épített fel. Mindezt úgy, hogy közben semmilyen szerződéses korlátozás nem akadályozta őket ebben. Mert a kezdeti bizalomra épülő együttműködés nem volt levédve strukturálisan . Arnold nem kertel a beszélgetésben: túl sokat bízott az emberekre.  Úgy érezte, ha ő korrekt, akkor azok is azok lesznek. A márka pedig – amit a saját értékrendje mentén épített – majd „elviszi a céget”. Csakhogy ez nem így működik. „Ők úgy érezték, hogy joguk van arra, hogy használják, amit tőlem tanultak. Mert hogy ‘mi együtt építettük fel’.” Ez a gondolatvilág veszélyes. Mert ha a vállalkozásod belülről nézve „közösségi építkezésnek” tűnik, de jogilag és működésileg minden a te felelősséged , akkor a márka védelme teljes mértékben rajtad múlik. És ha nem véded, mások könnyedén elvihetik azt, amit felépítettél. Ez történt Arnold esetében is. Az oktatók, akikkel éveket dolgozott együtt, elkezdték a saját „másolatukat” építeni , részben az ő rendszerére alapozva. És itt nem csak arról volt szó, hogy hasonló stílusban tartanak órákat – hanem arról, hogy a hitelességet is részben az ő márkája alapozta meg. Ez az, amit nem lehet visszafordítani. Egy márka ugyanis nem csak arculat, hanem érzékelés. Tapasztalat. Bizalom.  És ha ezt rossz emberek képviselik, az hosszú távon rombolóbb lehet, mint bármilyen versenytárs. A márkád kultúrája attól függ, kik képviselik nap mint nap Arnold felismerése nem egyik napról a másikra született. A folyamat alatt végig azt figyelte, hogyan torzul el a márkája, amikor nem ő képviseli nap mint nap . Az oktatók ugyan technikailag jól végezték a munkájukat, de az értékrend, amit Arnold fontosnak tartott – fokozatosan kikopott a rendszerből. „Ők csak kijöttek, megtartották az órát, de a tanítvány nem a céghez kötődött, hanem az oktatóhoz.” Ez egy vállalkozás szempontjából komoly veszélyt jelent. Amíg a tanítvány a szolgáltatást egy konkrét emberrel azonosítja, addig a márka nem önálló érték, hanem egy arc mögé szorult . Ez pedig azt jelenti, hogy ha az az ember kilép – az ügyfél is kilép vele. Arnold erre akkor döbbent rá igazán, amikor nemcsak az oktatók mentek el, hanem a tanítványok is követték őket.  Olyan tanítványok, akikről azt hitte, a rendszerhez kötődnek. De a valóság az volt: az emberhez kötődtek, nem a márkához. Ez újabb, mélyebb problémára világított rá: a márka kultúrája nem az arculaton, nem a logón és nem a hirdetéseken múlik  – hanem azon, hogy a csapatban dolgozó emberek hogyan viszik tovább az alapítói értékeket. Arnold elismeri: nem készítette fel eléggé az oktatókat arra, hogy ezt a kultúrát közvetítsék. Mert nem volt rá belső rendszer, kézikönyv, szabályozás. Minden az egyéni kapcsolatokon múlott – és ha az egyéni kapcsolat megbomlott, a márkaképviselet is sérült. „Ők nem érezték, hogy felelősek a márkáért. És ez az én hibám volt.” Ez a mondat összefoglalja a stratégiai hibát: jó márkát olyan emberekre bízni, akik nem érzik sajátjuknak.  A lojalitás, a márkakultúra és az értékközvetítés nem „magától” történik. Ezt meg kell tanítani, el kell várni – és rendszerbe kell foglalni. Ha nem így történik, akkor a márkád csak addig él, amíg valaki más nem dönt úgy, hogy továbbviszi – a saját nevében. A márkádat nem az építi, amit kitalálsz – hanem amit mások róla visznek tovább Arnold példáján keresztül egy dolog világosan kiderül: egy jó márka önmagában nem jelent védelmet . Sőt, ha nem figyelsz, a saját márkád válik mások ugródeszkájává. Az edzők, akiket ő képzett, az ő rendszere alapján dolgoztak – aztán egyik napról a másikra kiváltak, és hasonló struktúrával kezdtek el működni.  Jogilag nem volt védve, stratégiailag nem volt biztosítva, ezért nem tudta megakadályozni. „Nem írtam alá velük olyan szerződést, ami ezt megakadályozná. Ez az én hibám.” Ez a mondat nem csak őszinte, hanem vállalkozói érettségre is utal. Arnold nem másokat hibáztat, hanem felelősséget vállal. Ugyanakkor a tanulság mindannyiunknak szól: ha van márkád, azt védeni is kell – jogilag, szervezetileg és kulturálisan. A lojalitás, az elköteleződés és a márkahűség nem feltételezések kérdései.  Ezek nem automatikusan járnak a jó kapcsolat után. Ezek rendszerszintű működésből fakadnak. Olyan struktúrából, ahol egyértelmű, ki mit képvisel, ki miben felelős, és hol húzódik a határ a közös és az egyéni között. Ezért Arnold ma már teljesen máshogy épít csapatot. Alkalmazottakat vesz fel, nem alvállalkozókat. Mindenkivel világos szerződése van. Elvárások, belső kézikönyv, visszacsatolási rendszer.  Mert amit megtanult: a márkája nem lehet kiszolgáltatva egyéni döntéseknek. Ez az a stratégiai védelem, aminek ára van – de a hiánya sokkal drágább.  Ha rossz kezekbe adod a márkádat, nem csak ügyfeleket veszíthetsz – hanem éveket  az életedből. 🎧 Ha mélyebben érdekel a téma, hallgasd meg a teljes epizódot – vállalkozóknak szóló, őszinte beszélgetés a márkavédelem, csapatépítés és stratégiai felelősség kérdéseiről. 🎯 Ha rendszert szeretnél a cégedbe, és nem akarod kiszolgáltatni a márkádat, jelentkezz: 👉 Cégre Szabott Workshop   vagy 👉 Csoportos Workshop  programra – hogy legyen erőd és kereted védeni, amit felépítettél.

Hiába vagy mobil, hiába vagy képzett, hiába tudsz dolgozni bárhonnan – ha nem illesz bele egy adott rendszerbe Franciaországban hiába próbált lakcímet szerezni, az adószámot nem adták ki – mert nem volt elég hivatalos

És ha nem illesz bele szabályszerűen , akkor nem létezel – hiába vagy jogilag jelen. Hiába laktunk ott – a rendszer szerint nem voltunk sehol.” Ez nem adminisztrációs hiba. coachingból áthozott az üzleti életbe is: – Ne égesd ki magad. – Ne fuss irreális elvárásokkal. – És ne hidd