Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre
2025. szeptember 22.
Amikor a növekedés káosszá válik
Minden vállalkozás életében eljön az a pont, amikor a növekedés egyszerre áldás és átok. Egy ideig minden működik ösztönből, a csapat lelkes, az ügyfelek jönnek, a bevétel nő.
De aztán valami megváltozik. A rendszer hiánya hirtelen visszaüt: döntések torlódnak, a vezető túlterhelődik, a csapat pedig szétesik.
Ebben az epizódban Rédely Soma meséli el, hogyan élte meg vállalkozóként ezt a fordulópontot, és mit tanult belőle. Soma nem kertel, hanem szókimondóan beszél arról, milyen érzés, amikor te magad válsz a saját céged szűk keresztmetszetévé.
„Rájöttem, hogy minden döntés rajtam csapódott le, és ez lassan megölte a céget.” – mondja őszintén.
Ez a mondat nemcsak az ő története, hanem sok más vállalkozóé is, akik a gyors növekedés árnyoldalát tapasztalják meg.
A beszélgetésben végig arra keressük a választ:
Hogyan lehet felismerni, hogy a káosz már nem a kreatív energiát, hanem a túlélés küzdelmét jelenti?
Mikor kell stratégiát váltani, és hogyan építhetsz fel olyan rendszert, ami tényleg felszabadít, nem pedig gúzsba köt?
Milyen szemléletbeli változásokon kell keresztülmenned, ha hosszú távon nem csak túlélni, hanem skálázni akarsz?
Ez az epizód nem a szépített vállalkozói sztorikról szól. Ez itt a nyers valóság: a hibákról, az újratervezésről és a felelősségvállalásról. Ahol kiderül, hogy a legnagyobb veszély gyakran nem kívülről jön, hanem belülről – belőled, a saját működésedből.
Ha te is érezted már, hogy a céged lassan maga alá temet, akkor ebben a beszélgetésben magadra fogsz ismerni. És ami ennél is fontosabb: eszközöket kapsz arra, hogyan fordítsd át a káoszt tudatos skálázássá.
A stratégia hiánya: amikor csak tűzoltás van
Egy vállalkozás indulásakor sokszor nincs szükség papíron lefektetett stratégiára. Elég az ötlet, a lendület és a kemény munka. De ahogy nő a cég, a „mindenki csinál mindent” hozzáállás gyorsan fenntarthatatlanná válik.
Soma is pontosan ezt élte meg. Eleinte a siker magától jött, de amikor a csapat és az ügyfélkör bővülni kezdett, hiányzott a tudatos irány. Nem volt világos, hogy merre haladjanak, és hogyan kellene priotizálni a feladatokat. Ez oda vezetett, hogy a döntések nagy része ad hoc módon született.
„A stratégiát mindig tologattuk, mert a napi túlélés fontosabbnak tűnt.” – vallja be Soma.
Ez a mondat sok vállalkozónak ismerős lehet. A tűzoltás rövid távon működik, de hosszú távon elveszi az energiát, és állandó bizonytalanságot szül.
Amikor nincs stratégia:
A vezető túl sok apróságban dönt, így kifárad.
A csapat nem tudja, mi a fókusz, és szétszóródik.
Az ügyfelek érzik a kapkodást, és csökken a bizalom.
A valódi stratégia nem arról szól, hogy minden lépést kőbe véss, hanem arról, hogy legyen egy világos iránytű. Egy olyan keret, amihez mindenki igazodni tud. Ahogy Soma megfogalmazza:
„Nem lehet mindent megcsinálni, ezért muszáj dönteni, hogy mire mondunk igent – és mire nemet.”
Ez az a pont, ahol a vállalkozás elkezd különbséget tenni aközött, hogy csak fut a saját árnyéka után, vagy tényleg épít valamit, ami skálázható.
A döntéshozás csapdája: amikor minden rajtad áll
A növekedés egyik legnagyobb kihívása, hogy a vezető képes legyen elengedni bizonyos döntéseket. A kezdeti szakaszban természetes, hogy minden rajtad megy át: te tárgyalsz az ügyfelekkel, te egyeztetsz a csapattal, és te húzod meg a határidőket. De amikor a cég elér egy bizonyos méretet, ez a modell egyszerűen összeomlik.
„Minden döntés rajtam csapódott le, és ez lassan megfojtotta a működést.” – mondja Soma.
A kulcsszó itt a fojtogatás. Nemcsak a vállalkozást, hanem a vállalkozót is kimeríti, amikor minden teher rá nehezedik.
Ez a helyzet három tipikus problémát szül:
Lassúság: mert mindenki rád vár.
Bizonytalanság: mert a csapat nem meri magától meghozni a döntéseket.
Kiégés: mert te magad egy idő után képtelen vagy kezelni a terhelést.
A döntéshozás valójában hatalom- és bizalomkérdés. Ahogy Soma rámutatott:
„Amíg nem adod át a döntéseket, addig nem csapatod van, hanem végrehajtóid.”
Ez a mondat pontosan leírja, miért nem tud sok cég túllépni egy bizonyos szinten.
Az áttörés akkor történik meg, amikor képes vagy világos kereteket adni, és azon belül szabad kezet biztosítani a csapatnak. A döntések decentralizálása nem gyengíti a vezetőt – éppen ellenkezőleg, megerősíti. Így szabadul fel az időd arra, hogy a stratégiai kérdésekkel foglalkozz, ne az apró részletekkel.
A döntéshozás tehát nem az irányítás elvesztését jelenti, hanem a tudatos irányítás új szintjét. Ez az, ami elválasztja a mikro-menedzselő vállalkozót a skálázó vezetőtől.
Újratervezés: amikor szembenézel a falnak rohanással
Minden vállalkozó életében eljön az a pont, amikor be kell látnod: a jelenlegi működés hosszú távon nem fenntartható. Ekkor nem elég apró javításokat végezni, hanem teljes újratervezésre van szükség. Soma is eljutott ehhez a ponthoz, amikor már nem működött a „több munka = több siker” képlet.
„Egy idő után rájöttem, hogy nem az a kérdés, hogyan dolgozzunk még többet, hanem az, hogy mit kell teljesen máshogy csinálni.” – vallja be Soma.
Ez a mondat jól megfogalmazza az újratervezés lényegét: nem a tempó fokozása a megoldás, hanem a pálya teljes átrajzolása.
Az újratervezés fő lépései, ahogy az adásban is elhangzottak:
Diagnózis: pontosan felismerni, mi nem működik.
Kivágni a felesleget: bátran leállni olyan projektekkel, amelyek nem hoznak valódi értéket.
Új keretek építése: bevezetni folyamatokat, amelyek megakadályozzák a káosz újbóli kialakulását.
Az újratervezés egyik legnagyobb bátorságpróbája, hogy elengedd azokat a dolgokat, amelyekhez érzelmileg kötődsz, de üzletileg visszahúznak. Ahogy Soma fogalmaz:
„Nehéz volt kimondani, hogy amit eddig csináltunk, az zsákutca. De amíg nem vállalod fel, addig mindig ugyanabba a falba rohansz bele.”
Ez a felismerés sok vállalkozónak fájdalmas, de szükséges. A növekedés nem azt jelenti, hogy folytatod ugyanazt nagyobb erővel – hanem azt, hogy másképp csinálod, tudatosabb alapokra építve.
Az újratervezés tehát nem vereség, hanem a következő szint előfeltétele. Ha nem vállalod be, a céged előbb-utóbb szétesik.
Szemléletváltás: amikor vállalkozóból vezetővé kell válnod
A legtöbb vállalkozó úgy indul, hogy mindenhez ért egy kicsit, mindent kézben akar tartani, és személyesen felügyel mindent. Ez az indulásnál előny, de a növekedésnél halálos csapda. Soma is felismerte: ha nem vált szemléletet, a saját cégének lesz az akadálya.
„Nem elég vállalkozónak lenni, vezetővé kell válni.” – mondja Soma.
Ez a mondat tökéletesen összefoglalja a váltás lényegét.
A szemléletváltás három fő területen történik:
Kontroll helyett bizalom: nem minden részletet kell ellenőrizned, hanem a kereteket kell meghatároznod.
Rövid táv helyett hosszú táv: nem az számít, hogy ma mennyit dolgozol, hanem hogy holnapra milyen rendszert építesz.
Egyedül helyett csapatban: a siker nem abból fakad, hogy te mindent tudsz, hanem abból, hogy a csapatod erősebb, mint te önmagadban.
Ez a váltás nem könnyű, mert sokszor identitásválsággal jár. A „mindenhez én értek” attitűd feladása azt is jelenti, hogy ki kell lépned a komfortzónából. De amíg nem teszed meg, addig nem leszel képes skálázni.
Soma kiemeli: „A cég addig nő, ameddig a vezető szemlélete engedi.”
Ez a mondat tükör minden vállalkozónak. Ha belül nem változol, a céged sem fog.
A szemléletváltás tehát nem opció, hanem kötelező lépés.
Mikor vezetővé válsz, képes leszel a céget valóban önjáróvá tenni. Ha nem, akkor a vállalkozásod mindig rajtad fog múlni – és ez egy idő után bedönti.
Rendszerek nélkül nincs skálázás
A káosz ellenszere mindig a rendszer. Ha nincs rendszered, a vállalkozásod előbb-utóbb saját súlya alatt roskad össze. Soma is erre a pontra világított rá, amikor felismerte: a növekedés nem azért állt meg, mert nem volt elég ügyfél vagy pénz, hanem mert hiányoztak a folyamatok.
„Amíg minden fejben létezett, addig minden nap újra fel kellett találni a kereket.” – mondja Soma.
Ez a mondat tökéletesen leírja, mi történik, ha a cég működése nincs formalizálva.
A rendszerépítés nem arról szól, hogy papírokkal vagy bonyolult szabályokkal terheled túl a csapatot. Hanem arról, hogy egyszerű, átlátható, ismételhető folyamatokat vezetsz be, amelyek stabil alapot adnak a növekedéshez.
Miért kulcsfontosságúak a rendszerek?
Felszabadítják a vezetőt: nem minden kérdés hozzád fut be.
Stabilizálják a csapatot: mindenki tudja, mi a dolga, és mihez igazodjon.
Átláthatóvá teszik a működést: nem érzésből, hanem adatból hozol döntést.
Soma szerint a legnagyobb váltás az volt, amikor rájött:
„A rendszer nem elvesz, hanem ad – szabadságot és fókuszt.”
Ez az a gondolkodás, ami elválasztja a mikro-menedzselt vállalkozást a profi, skálázható cégtől.
Rendszerek nélkül minden növekedés csak ideiglenes fellángolás. Rendszerekkel viszont bármilyen méretet el lehet érni – mert van, ami megtartja az egészet.
A csapat ereje: felelősség megosztás nélkül nincs előrelépés
Egy vállalkozás nem tud egy ember vállán nőni a végtelenségig. Ha minden döntés, minden probléma és minden feladat a vezetőnél landol, az előbb-utóbb megbénítja a fejlődést. Soma saját tapasztalatból beszélt erről, amikor rájött: a cég szűk keresztmetszete nem a piac, nem az ügyfelek, hanem ő maga volt.
„Amíg mindenért én feleltem, addig nem csapatom volt, hanem asszisztenseim.” – fogalmazott Soma.
A valódi csapatépítés ott kezdődik, amikor hajlandó vagy átadni a felelősséget – nem csak a feladatokat. Ez óriási különbség. Feladatot kiosztani könnyű, de a döntési jogkört, a számonkérhetőséget és a felelősséget átengedni már bátorságot igényel.
Mi történik, ha nem osztod meg a felelősséget?
Te kiégsz, mert folyamatosan a terhek alatt roskadsz.
A csapat passzívvá válik, mert megszokja, hogy mindenben rád kell várni.
Az ügyfélélmény romlik, mert a folyamatok lelassulnak.
Ezzel szemben, ha tudatosan építesz felelősség megosztást, a csapatod erősebb lesz nálad. És ez nem veszély, hanem a legnagyobb előny.
„Az igazi vezető ismérve nem az, hogy mindenben benne van, hanem az, hogy nélküle is működik a cég.”
A skálázás kulcsa tehát nem a több munka, hanem a több önállóság. Amikor a csapatod már nem végrehajtókból, hanem önálló döntéshozókból áll, akkor válik a vállalkozás valóban skálázhatóvá.
A káosz és a kontroll vékony határvonala
Egy bizonyos szintig a káosz még hajtóerő is lehet. Ott van benne a kreativitás, a gyors reakció, az ösztönös döntés. De ha átbillensz a határon, a káosz már nem lendületet ad, hanem bedarál. Soma pontosan így fogalmazott:
„A káosz eleinte inspiráló, de ha nincs kontroll, akkor szépen lassan szétcsúszik minden.”
Ez a kettősség minden vállalkozónak ismerős. A teljes kontroll illúziója bénít, a teljes káosz pedig rombol. A kulcs az, hogy megtaláld az egyensúlyt: elég szabadság a kreativitáshoz, de elég rendszer a stabil működéshez.
A túl sok kontroll veszélyei:
megöli az innovációt,
frusztrálja a csapatot,
lassítja a döntéseket.
A túl sok káosz veszélyei:
szétesnek a folyamatok,
elszivárog a felelősség,
elvész a fókusz.
A jó vezető nem az egyik végletet választja, hanem képes dinamikusan mozogni a kettő között. Soma ezt úgy írja le, hogy
„olyan kereteket kell adni, amik biztonságot nyújtanak, de teret hagynak a szabad mozgásra.”
Ez a szemlélet teszi lehetővé, hogy a vállalkozás egyszerre maradjon rugalmas és kiszámítható. Ez az a pont, ahol a káosz energiája és a kontroll stabilitása nem kioltja, hanem erősíti egymást.
Pénzégetés vagy profit: a skálázás valódi mércéje
A növekedés sokszor vakít: nagy számok, új ügyfelek, impozáns projektek. De ha a
háttérben nincs profit, minden csak látszat. Soma kendőzetlenül beszélt arról, hogy a skálázás nem arról szól, mennyi pénzt költesz el, hanem arról, hogy mit tartasz meg belőle.
„Egy darabig azt hittük, hogy a növekedés önmagában siker. Aztán rájöttem, hogy valójában csak égettük a pénzt.” – vallja be Soma.
Ez a felismerés kulcsfontosságú. A bevétel önmagában semmit nem ér, ha mögötte nincs egészséges profit. A gyors növekedés ugyanis hajlamos elfedni a működési hibákat: túlárazott projektek, felesleges kiadások, rosszul skálázódó folyamatok.
A pénzégetés tipikus jelei:
folyamatos cashflow-problémák,
a költségek gyorsabban nőnek, mint a bevétel,
a vezető mindig új forrás után rohan.
Ezzel szemben a profit alapú növekedés tudatos. Nem a legnagyobb bevétel hajszolása a cél, hanem a stabil, hosszú távon is fenntartható működés.
Soma szerint a fordulópont akkor jött el, amikor felismerte: „A profit nem maradék, hanem cél.” Ez a mondat alapjaiban változtatja meg a vállalkozói gondolkodást. A profit nem az, ami „ha szerencsénk van, megmarad”, hanem az, amit tudatosan tervezni kell.
A valódi skálázás tehát nem pénzégetésről szól, hanem arról, hogy a növekedés minden szintjén egyre erősebb profitot tudj termelni.
Te vagy a szűk keresztmetszet: a vállalkozó korlátai
A legtöbb vállalkozó hajlamos kifelé mutogatni: a piacra, az ügyfelekre, a csapatra. De az igazság gyakran fájdalmasabb – sokszor te magad vagy a saját céged legnagyobb akadálya. Soma kíméletlenül őszintén beszélt erről:
„Rájöttem, hogy én fogtam vissza a céget, nem a piac.”
A vállalkozás csak addig tud nőni, ameddig te személyesen képes vagy engedni. Ha ragaszkodsz a mikro menedzsmenthez, ha nem vagy hajlandó átadni a felelősséget, vagy ha nem váltasz szemléletet, a cég előbb-utóbb eléri a plafont.
A személyes korlátok három fő területen jelennek meg:
Idő: egy napodban csak 24 óra van. Ha minden rajtad áll, elkerülhetetlenül túlterhelt leszel.
Energia: a folyamatos döntés- és problémamegoldás kiéget.
Szemlélet: ha nem tanulsz, nem fejlődsz, a céged sem tud továbbmenni.
A felismerés önmagában már fél siker. Ahogy Soma mondta: „Amikor kimondtam, hogy én vagyok a szűk keresztmetszet, akkor indult el a valódi változás.” Ez a pillanat sok vállalkozónál a fordulópont: amikor vállalod a felelősséget, és nem kifelé, hanem befelé nézel.
Ez fájdalmas folyamat, de elkerülhetetlen. A skálázás nemcsak a cégről, hanem rólad is szól. Ha te nem nősz, a céged sem fog.
A hosszú távú gondolkodás ereje
A rövid távú sikerek könnyen elvakítanak: új ügyfél, nagy projekt, hirtelen bevételnövekedés. De a vállalkozás valódi értéke nem abban mérhető, hogy mi történik három hónap alatt, hanem abban, hogy öt-tíz év múlva is stabilan működik-e. Soma pontosan erre hívta fel a figyelmet.
„Az igazi kérdés nem az, hogy most nyerünk-e, hanem hogy hosszú távon fent tudjuk-e tartani a növekedést.” – fogalmazta meg.
Ez a gondolat sok vállalkozónak idegen, mert a napi túlélés és a rövid távú döntések kötik le az energiákat. Pedig a hosszú távú szemlélet éppen azt biztosítja, hogy ne ess állandó tűzoltásba.
Mit jelent a hosszú távú gondolkodás?
Rendszerekben tervezni: olyan folyamatokat kialakítani, amelyek évekig működnek, nem csak hónapokig.
Csapatot építeni: nem egyszeri megoldásokban, hanem tartós kompetenciákban gondolkodni.
Pénzügyeket tudatosan kezelni: nem a bevétel maximalizálására, hanem a stabil profitra fókuszálni.
Személyes fejlődést beépíteni: vezetőként folyamatosan tanulni, hogy a cég ne nőjön túl rajtad.
Soma hangsúlyozza: „A növekedésnek akkor van értelme, ha közben nem veszítjük el a céget és önmagunkat.”
A hosszú távú szemlélet teszi lehetővé, hogy a vállalkozás ne csak gyorsan nőjön, hanem tartósan fenn is maradjon. Ez különbözteti meg a valódi céget az ideiglenes próbálkozástól.
A káoszból tudatos növekedés
Ez a beszélgetés Rédely Somával nem a megszépített vállalkozói sztorikról szólt, hanem a nyers valóságról. Arról, hogy milyen érzés, amikor a saját céged kezd maga alá temetni. Arról, amikor rájössz: nem a piac, nem az ügyfelek, hanem te magad vagy a szűk keresztmetszet.
A legfontosabb üzenet, amit Soma átadott: a növekedés nem csak lehetőség, hanem veszély is. Ha nincs stratégiád, ha minden döntést magad akarsz meghozni, ha hiányoznak a rendszerek, akkor a káosz szépen lassan felőröl. De van kiút.
„A rendszer nem elvesz, hanem ad – szabadságot, fókuszt és jövőt.” – mondta Soma.
Ez a mondat nemcsak a cégekre, hanem a vezetőkre is igaz. A skálázás nem több munka, hanem több tudatosság. Nem több kontroll, hanem több bizalom. Nem rövid távú sprint, hanem hosszú távú építkezés.
Ha vállalkozóként te is érzed, hogy egyre inkább a túlélésért futsz, és nem a tudatos növekedésért, akkor ez az epizód neked szól. Itt az ideje szembenézni a korlátaiddal, újratervezni, rendszereket építeni, és végre vezetőként gondolkodni.
Ez a történet rólad is szólhat – csak rajtad múlik, hogy a káoszból építesz-e rendszert, és a túlélésből jövőt.
Élő podcast epizód: Rédey Soma – 2025.05.22 15:15-tól!
Rédey Soma már korábban is járt nálunk – az akkori adást itt hallgathatod meg.
Most újra vendégünk lesz a Vilhemp alapítója.
Soma egy olyan, kizárólag természetes összetevőkből álló anyagon dolgozik, amely kiváltja a műanyagot, és nem válik hulladékká a használat után.
Evőeszközök, szívószálak, komposztálható anyaghasználat – és mindez hazai alapanyagokkal, magyar technológiával.
A Vilhemp nemcsak terméket, hanem rendszert is kínál: a cég visszagyűjti saját termékeit, és ipari komposztálásra adja át, így zárva le a termékek életciklusát.
✔️ Fenntartható anyaghasználat ✔️ Műanyag kiváltása természetes alternatívákkal ✔️ Körforgásos gazdaság és ipari komposztálás ✔️ Hazai alapanyag, hazai fejlesztés ✔️ Vállalkozói mindset zöld küldetéssel
Ne hagyd ki, ha téged is érdekel, hogyan lehet egy környezettudatos ötletből piacképes termék és hosszú távon működő vállalkozás!
📅 Időpont: 2025.05.22 – 15:15 (CET) 📍 Helyszín: www.magyarbusiness.org
Elérhetőségek: 🔗 vilhemp.hu 🔗 Facebook 🔗 Instagram 🔗 LinkedIn – Rédey Soma
Ropogós olvasnivalók
Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon
