Ezért fáradsz bele a startupodba, mielőtt elindulna.

Ha mélyebben érdekel, mi történik akkor, amikor egy vállalkozás már az alapítóját emészti fel, hallgasd meg a teljes epizódot.

A túlélés módban vezetett startup kiéget – észrevétlenül

Jáger László történetében nem az a drámai, hogy volt egy nehéz időszak, hanem az, hogy évekig benne maradt egy működésben, amely fokozatosan emésztette fel – szakmailag és emberileg is. Egy ponton már nem azért dolgozott, mert építette a céget, hanem mert nem tudott kiszállni.

„Minden egyes hónap egy kihívás volt. El kellett dönteni, hogy elmegyünk egy irányba – vagy túlélünk még egy hónapot.”

A működés lényegében napi tűzoltásra épült. Bár volt vízió, csapat, cél, a valóságban az energiák döntő része a felszínen tartásra ment el. Minden döntés kockázatos volt, mert minden máról holnapra szólt – és nem lehetett tudni, mit bír még el a rendszer.

„Négy évig úgy mentem be a cégbe, hogy egy táskában voltak a cuccaim, hátha aznap ki kell állni és elmondani, hogy vége.”

Ez nem egy elszigetelt időszak volt – hanem egy állandósult belső feszültség. László megmutatja: a túlélésbe beragadt vállalkozás kívülről működőnek tűnhet – de belül teljesen felemészti az alapítóját.

A legnagyobb probléma nem a pénz volt. Hanem az, hogy a cégnek nem volt tartaléka, mozgástere, valódi stratégiája arra az esetre, ha valami nem a tervek szerint alakul. A rendszer minden nap újra és újra arra kényszerítette, hogy az alapoknál kezdje elölről – anélkül, hogy haladt volna.

„Az az igazság, hogy már nem akartam bemenni. De nem lehetett nem bemenni.”

Ez a mondat minden vállalkozónak ismerős lehet, aki volt már olyan helyzetben, ahol a felelősség, az elköteleződés, a csapat iránti lojalitás meghaladta az energiaszintet. 

És amikor már nem a célért dolgozol, hanem csak azért, hogy ne legyen vége, akkor a startupod nem épül – csak elszív.

A döntés, hogy menni kell – de nem tudsz

Jáger László arról mesél, hogy volt egy pont, ahol már tudta, hogy ki kellene szállnia. Nem volt kérdés számára, hogy ami történik, az fenntarthatatlan. De mégsem tudott kilépni.

„Benne voltál valamiben. Nem tudtad megtenni, hogy nem csinálod.”

A startup világban sokszor azt gondoljuk, hogy a legnehezebb dolog elindítani valamit. De az epizód alapján világos, hogy néha kilépni még nehezebb. 

László egy belső konfliktusról beszél: az ész már tudja, hogy véget kellene vetni, de a felelősségérzet, az emberek, az évek, a remény – ezek mind ott tartanak.

„Mindig úgy volt, hogy még egy hónap. Még ezt az egy tárgyalást. Még ezt az egy utat. És közben telik az idő, és nem vagy benne biztos, hogy bármire is jó lesz.”

A probléma nem csupán az volt, hogy nehézségek jöttek – hanem az, hogy egyik sem volt elég erős ahhoz, hogy le tudja zárni. Mindig volt valami új lehetőség, valami új kapcsolat, ami elhitette vele, hogy még nem kell meghozni a döntést.

És ezzel együtt jött a belső őrlődés: a döntés súlya, a bizonytalanság, a következmények, amik miatt egyszerűbb volt benne maradni egy rossz helyzetben, mint kilépni belőle.

„Eljutottam odáig, hogy magammal kellett szembenézni. Már nem tudtam mást hibáztatni.”

Ez a mondat jól mutatja azt a pontot, ahol a vállalkozó már nem külső tényezőkben keresi a választ. A piac, a környezet, a csapat mind adott volt – de a döntés belülről nem született meg. És amíg ez nem történt meg, addig minden nap csak mélyebbre húzta.

Amikor minden változik – csak te nem

Jáger László kimondja: a rendszer már rég nem működött, de ő még mindig ugyanazt próbálta erőltetni. A környezet változott, a piac átalakult, a csapat fáradt – de ő még mindig benne volt ugyanabban a módban: próbálni életben tartani valamit, ami már nem vitte előre.

„Körülöttem már mindenki máshogy gondolkodott. Csak én nem.”

Ez az állapot fokozatosan teljes izolációhoz vezetett. Nem volt partner a döntésekben, nem volt tükör, nem volt külső kontroll. És miközben próbálta egyben tartani a céget, szépen lassan teljesen egyedül maradt benne.

„A végén már senki nem mondta, hogy mit csináljak. Mindenki csak nézett, hogy én mit döntök.”

Ez a felelősség nem dicsőségként jelent meg, hanem teherként. Az epizódban László hangsúlyozza: amikor nincs már visszajelzés, amikor nincs, aki kérdezzen, akkor a vállalkozó teljesen bezárul. Nem azért, mert nem akarja mások véleményét – hanem mert már nem működik a rendszer, amiben közösen lehetne gondolkodni.

„Én hoztam minden döntést. És ez már nem volt jó.”

Ez nem egy tipikus „founder story”, ahol a vezető végül győz. Ez egy olyan szakasz, ahol a vállalkozó már csak a saját belső mozgásterén belül dolgozik, és minden döntés kockázata rajta csapódik le.

És ez az, ami végül felőrli – nem a piac, nem a csapat, hanem a saját szerepe a működésben.

Ha benne maradsz, megéget – ha felismered, megváltoztat

Nem a kudarc a legnagyobb veszély, hanem az, ha túl sokáig maradsz benne valamiben, amiről már tudod, hogy nem működik. 

Jáger László példája azt mutatja meg, hogy a startup-vezető nem akkor hibázik, amikor dönt, hanem akkor, amikor nem dönt – és hagyja, hogy a rendszer elnyelje.

„Nem az volt a kérdés, hogy mikor lesz vége. Hanem hogy mikor mondom ki, hogy elég volt.”

Ez a mondat nemcsak a vállalkozói működésre igaz, hanem arra a belső küzdelemre is, amit sokan nem vállalnak fel nyilvánosan.

Ha nem tudsz kiszállni időben, a cég nemcsak az energiád, hanem az identitásod is felemészti.

„Már nem az volt a kérdés, hogy megy-e. Hanem hogy én meddig bírom.”

Ez a blog nem arról szól, hogyan kell csinálni – hanem arról, hogy mikor kell felismerni, ha már nem lehet. És ez legalább akkora vállalkozói döntés, mint bármelyik másik stratégiai lépés.

László története nem egy bukás – hanem egy érett döntés, amit sokan halogatnak, de annál kevesebben hoznak meg időben.

🚀 Szeretnél részesedést egy startupban – anélkül, hogy mindent kockáztatnál? Most lehetőséged van mikrobefektetőként csatlakozni. A tulajdonosi kártya megvásárlásával a belépés egyszerű és automatizált. Akik ma lépnek, holnap előnyből indulnak.

🎧 Hallgasd meg a teljes epizódot, ha kíváncsi vagy arra, milyen belső folyamatok zajlanak le egy vezetőben, amikor egy startup már nem előre visz, hanem visszahúz.

🎯 Úgy érzed, hogy neked is újra kell gondolnod a saját rendszeredet? Jelentkezz és mi segítünk!

👉 Cégre Szabott Workshop

👉Csoportos Workshop