Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! Stratégiai Vállalkozás Fejleszt ő tippek, heti rendszerességgel *Garantálom, hogy ilyet még nem kaptál << Vissza az Epizódokhoz 2024. február 12. TKL Software LLC / Lengyel Tamás "Az Intelnél dolgozom Senior Security Researcherként, mellékállásban egy saját céget is vezetek. A sájat cégnél a doktori disszertációmhoz kifejlesztett hypervisor-alapú, DRAKVUF néven futó malware analizis rendszerhez kapható kereskedelmi licensz. Mig a szoftver alapvetően nyilt forráskódú, kereskedelmi licensz szükséges ahhoz ha egy cég integrálni szeretné a saját szolgáltatásaiba. Emellett több nyilt forráskódú projectben is résztveszek fejlesztőként, gyakran adok elő szakmai es akadémiai konferenciakon, mint páldaul a DEFCON, BlackHat és Linux Security Summit is." TKL Software LLC a neten Honlap Olvasd el a Recap cikkeket Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

< Vissza a Vállalkozásokhoz KM EXPERT Tudásközpontú szervezetfejlesztés Tudásközpontú szervezetfejlesztés Tudásközpontú szervezetfejlesztéssel foglalkozunk. Támogatjuk a tanuló szervezeti átalakulást. Tudásmenedzsment rendszerek fejlesztésében segítjük az ügyfeleinket. Magas szintű képzési programokkal segítjük a tudásmenedzsment kompetenciák fejlesztését és a tanuló szervezetek irányítását. Rendszeresen megjelenő hírlevelünkkel és ingyenes tudásmegosztó fórumokkal terjesztjük a tudásmenedzsment jó gyakorlatokat. Mottó: " A legfontosabb személyes és szervezeti kompetencia a tanuló képesség! " KM EXPERT a neten Honlap Facebook LinkedIn Youtube Gyulay Tibor a neten LinkedIn Szolgáltatás(ok) Komplex tudásmenedzsment tanácsadá s CKO Academy (első Magyar Tudásmenedzser Akadémia) Tanuló szervezet vezetése (tréning felső vezetőknek) Okos Vállalkozás KKV-k számára kidolgozott tudásközpontú működésfejlesztő program mesterséges intelligencia támogatással További információk Gyulay Tiborról Tudj meg többet Gyulay Tiborról! Nézd meg a Gyulay Tibor ral készült első podcast epizódot! Nézd meg a Gyulay Tibor ral készült második podcast epizódot! Előadás a Nemzetközi Skálázás Konferencián. Elöző Következő

<< Vissza a Hírlevelekhez Legnagyobb HIBA, amit leggyakrabban követnek el nemzetközi skálázáskor? A mai hírlevélben Hiba, amit leggyakrabban követnek el nemzetközi skálázáskor? Milyen marketing eszközöket érdemes használni? Sziasztok Vállalkozók! Mint tudjátok, a Magyar Business egy olyan egyedi hely, ahol a vállalkozásotok skálázása a fő cél! Ez nem más, mint egy mentorált nemzetközi skálázási műhelymunka. Hiba, amit leggyakrabban követnek el nemzetközi skálázáskor? Egy nagy probléma van, ahol a cégek elcsúsznak, az pedig a piackutatás, ami egy külön szakma. Rendkívül fontos megismerni az adott piacot, ahová készülünk. Ha van egy ötleted, akkor ideális esetben, fel kell térképezni, hogy mire van piac, milyen résekeket találsz, ahova be tudsz törni. Ez olyasmi, ami minden gazdasági környezetben egyedi lesz! Milyen marketing eszközöket érdemes használni? Itt nemcsak email címet, hanem telefonszámot is kérnek bizonyos feliratkozások esetén. Az emailek sokszor spam mappákba kerülnek és ezzel lemaradunk akciókról. Viszont a telefonos üzeneteknek még nincs szűrő. A mobilra küldött üzeneteket a felhasználók minden esetben megkapják és ezt nem tartják annyira tolakodónak, mint a más platformon kapott marketing üzeneteket. Magyar Business Podcast vendégek voltak: #136 - Vörös Kriszta (Podcast megjelenése: június 3.) #137 - Klementz Kata (Podcast megjelenése: június 10.) Ne feledjétek skálázzátok a vállalkozásotokat! Köszönöm a figyelmet é s köszönet a csapatnak is: Regina , Yami , Bálint , Gyuri , Laci Találkozzunk legközelebb is ugyanitt! << Előző Hírlevél Következő Hírlevél >> Milyen tudással segíthetünk? Mit szeretnél tanulni?

Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! Stratégiai Vállalkozás Fejleszt ő tippek, heti rendszerességgel *Garantálom, hogy ilyet még nem kaptál << Vissza az Epizódokhoz 2022. május 12. Legyünk Podcast vendégek!? A mai adásban arról beszélgetünk, hogy kinek érdemes és kinek NEM érdemes elmenni podcast vendégnek: Miért menj el podcast vendégként? Kinek ajánlott menni podcast vendég? Mikor NE legyünk vendégek? Mire figyeljünk oda, ha podcast vendégnek megyünk? Milyen az ideális podcast csatorna a számunkra? Miért érdemes meghallgatni és engedélyezni a velünk rögzített podcast adást , mielőtt megjelenik? A podcast vendégeskedés újrahasznosítva. Tech tipp podcast vendégeknek Személyes tapasztalataink vendégként. Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! Stratégiai Vállalkozás Fejleszt ő tippek, heti rendszerességgel *Garantálom, hogy ilyet még nem kaptál << Vissza az Epizódokhoz 2024. április 29. Boda & Partners / Dr. Boda György Dr. Boda György közgazdász diplomáját 1973-ban szerezte a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemen. Egyetemi tanulmányai után az államigazgatásban helyezkedett el. 1990-től 1999-ig különböző nagyvállalatok kontrollere volt (Douwe Egberts - treasurer, MOL - kontrolling igazgató, Hungaropharma - közgazdasági főosztályvezető). 1999-től vezetői tanácsadóként dolgozik (2001-ig az AAM, 2003-ig a KPMG tanácsadó cégeknél állt alkalmazásban). 2005 óta a Boda & Partners Kft. alapító partnere, ügyvezetője. Kutatási tevékenysége során kezdetben a nemzetgazdasági elszámolásokkal foglalkozott. A KSH-ban az Ágazati Kapcsolatok Mérlegének összeállításáért és az erre épülő input-output modellezésért volt felelős. Miután átkerült a vállalati szférába, átállt a vállalati elszámolásokra. E témán belül is elsősorban a vállalatirányítás azon problémái érdeklik, melyek a kontrollingban sűrűsödnek össze. A tárgykörben több könyvet publikált „Vezetői kontrolling”, „Kontrolling rendszerek tervezése”, illetve „Kontrolling rendszerek” címmel. Pár éve érdeklődése a tudásmenedzsment irányába fordult, melyben a vállalatvezetés alapvető jövőbeli irányát látja. Közvetlenül részt vett több tudásmenedzsment jellegű szakkönyv kiadásában, lektorálásában. Tanácsadói feladatainak teljesítése mellett több, nemzetközi hírű felsőoktatási intézményben oktat. A Budapesti Corvinus Egyetem tanára, de vendég oktatóként tanít a BME-n, CEU-n is. Oktatott tantárgyai a kontrolling, a vezetői számvitel, a vállalatgazdaságtan és a tudásmenedzsment területek körül összpontosulnak. A Boda & Partners Tanácsadó Kft. 2005 óta segíti ügyfeleit a vállalati működéssel kapcsolatos kérdéseik megválaszolásában. Tevékenységünk fókuszában az üzleti irányítást támogató szakértői szolgáltatások állnak. Segítünk azonosítani a fejlesztésre szoruló tevékenységeket/folyamatokat, javaslatot teszünk a szükséges változtatási lépésekre és segítjük ezek gyakorlatban történő megvalósítását. Boda & Partners Kft. a neten Honlap Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! Stratégiai Vállalkozás Fejleszt ő tippek, heti rendszerességgel *Garantálom, hogy ilyet még nem kaptál << Vissza az Epizódokhoz 2022. július 21. Belayane Najoua "Hit - Akaraterő - Szorgalom Ez a három szó jellemez engem és a munkámat a legjobban. Hiszek az önerőben. PR-menedzserként 100%-os magabiztosságot és felkészültséget kell mutatni, akár a cég szóvivői vagyunk, akár egy belső projektet irányítunk. Ha hiszünk magunkban és a munkánkban, akkor a következő lépés az akaraterő, hiszen ez ad igazán értelmet a mindennapi feladatoknak. A marketing stratégiák menedzseléséhez, egy teljes rendezvény megszervezéséhez proaktívnak és kitartónak kell lenni, mert a fenntartható médiajelenlét csakis egy hosszú és elkötelezett munka árán lehet kialakítani. Utolsóként pedig a szorgalmat említeném, mint hajtóerőt, mert a marketing bármely területén legyen szó fizetett hirdetésről, tartalommarketingről, offline beszédekről, szorgalmasan kell figyelnünk a környezet percről-percre történő apró változásait és a lehető legpontosabban kell igazodnunk hozzá." Belayane Najoua a neten LinkedIn Instagram Facebook YouTube Portfolio Holnap Magazin Magyar Business Olvasd el a Recap cikkeket Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! Stratégiai Vállalkozás Fejleszt ő tippek, heti rendszerességgel *Garantálom, hogy ilyet még nem kaptál << Vissza az Epizódokhoz 2021. február 27. Vállalkozás lépésről-lépésre - Beárazás Vállalkozás lépésről-lépésre sorozatunk tizenhetedik részében a Beárazásról beszélünk. Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! Stratégiai Vállalkozás Fejleszt ő tippek, heti rendszerességgel *Garantálom, hogy ilyet még nem kaptál << Vissza az Epizódokhoz 2022. április 14. Kollektiva / Pusztai Ádám "Vevősuttogó" vagyok: mindenféle király eszközökkel segítek a vállalkozásoknak, hogy annyira jó legyen a náluk kapott első vásárlói élményed, hogy visszatérj hozzájuk. Ehhez használok ötleteket gamification és vásárlói pszichológia-módszerekből. Játékkal és tudománnyal teszem érdekesebbé és hatékonyabbá a világot :) Így pedig a vállalkozástól többen, többet, többsztör vásárolnak. Szerintem ez elég király dolog." Pusztai Ádám a neten: Honlap Kollektiva Facebook Instagram LinkedIn YouTube Magyar Business Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

Tristan Walker története megmutatja, hogyan fordíthatod a visszautasításokat előnyödre. Fedezd fel, miként született a Bevel borotva, és hogyan válhat minden »nem« a növekedésed katalizátorává. Mit tanulhatsz a visszautasításokból? – Tristan Walker és a Bevel sikersztorija Szűcs György Áron 00:00 / 08:59 < Vissza a fejezetekhez Mit tanulhatsz a visszautasításokból? – Tristan Walker és a Bevel sikersztorija 5 perc olvasást igényel. Olyan fogalmakról lesz benne szó, mint: személyes ügy és az elutasításból nyerhető ötletek + egy újabb hasznos gyakorlat. Akárcsak az előző leckében is, itt is fontos lesz a személyes élmény. Ugyanis Tristan Walker abból indult ki, hogy nincs olyan borotva, amely a színesbőrű emberek igényeit venné figyelembe. Az ő történetén keresztül ismerjük meg azt a kitartó és önmagában és termékében bízó vállalkozót, aki nem adta fel. Rést találva a piacon, sikeressé tett egy olyan terméket, amit előtte már használtak. Ő hitt abban, hogy olyan ügyet old meg, amit más korábban még nem kezelt. Sok befektetőt megkeresett, akik csak elutasították. Nem látták az ötletben levő lehetőséget. Nem érezték a sajátjuknak azt a gondot, amit csak ő látott. Fontos, hogy tudd, kihez fordulsz! Olyan befektetőt keress meg, aki már ismeri a piacot, akinek nem ismeretlen a probléma. Persze az elutasítás sosem kellemes, de ne csak arra koncentrálj, hanem gondolj arra is, hogy vajon miért utasítanak el? A Bevel színes bőrű embereknek lett kifejlesztve Tristan Walker készíti a Bevel borotvát és egyéb egészségügyi és szépségápolási termékeket, amelyek kifejezetten színes bőrű emberek számára lettek kitalálva. Egy alkalommal Ben Horowitz (az Andreessen Horowitz / Iconic kockázati tőketársaság vezetője) meghívta Tristant, hogy gondolkodjanak közösen az ötletén. Ekkor még kezdő volt. Abban az időben hagyta el a Twitter termékvezetői állását azért, hogy saját céget alapítson. Az előtte álló út, valójában számára is, ismeretlen volt. Így emlékezik vissza: Ben Horowitz azt mondta: gyere és töltsünk el hat, kilenc hónapot azzal, hogy kitaláljuk, mit szeretnél csinálni. Mind a kilenc hónapot ott töltöttem és közben bankot akartam építeni, a teherszállítást szerettem volna átalakítani, tenni akartam valamit az elhízás ellen az országban, a világban; majd csak egyszerűen elkeserített a borotválkozás Az ötlet ismét egy hétköznapi problémából indult el hódító útjára Megkerestem egy régi, nyugdíjas vezetőt egy CPG cégtől, aki azt mondta: Tristan, nézd meg a 100-120 évvel ezelőtti fekete férfiak fotóit. Egyiküknek sem volt borotvadudor vagy borotválkozási irritáció az arcán. Először azt hittem ez egy trükk. Felkerestem a Flickr oldalát, és beírtam ezeket az általános kifejezéseket, mint például, Harlem renaissance, black in the 1920’s, és hasonlókat. Végignéztem legalább 1200 fotót, de nem találtam olyat sem, akinek az arca nem lett volna tisztára borotválva. És ez, az általuk használt eszközökhöz volt köthető. Ebben biztos voltam. 1904-ben ezt az egész iparágat egy King Gillette nevű úriember építette. Volt egy csodálatos ötlete. Azt mondta, hogy a borbélyok többszáz éve nagy hatékonysággal használják ezt az egyenes borotvának nevezett dolgot. Azonban, ha nem vagy jól képzett, elég nehéz használni egy egyenes borotvát otthon. Ezért Gillette -nek támadt egy ötlete, és így szólt: Mi lenne, ha egyetlen pengét is biztonságosan, a borotva fejében el tudna helyezni, fogantyút rögzítene hozzá, amit az emberek haza tudnak vinni és használni tudnak, különösebb szakképesítés nélkül… Ezzel indult be az általunk is ismert borotvaipar. 20 évvel később elveszítik a szabadalmat. Sokan azzal érvelnek, hogy ma már csak a szabadalmi oltalomnak köszönhetjük, hogy két-, három-, négy-, öt-, hatpengés borotváink vannak. De valójában ezeknek kisebb a népszerűségük, ha külföldre utazunk, az egyetlen penge még mindig népszerűbb, mint a multi. Tristan fogta és újratervezte az egypengéjű borotvát, méghozzá úgy, hogy az kifejezetten a durva vagy göndör szőrzetre legyen optimalizálva. Bevelnek nevezte el, és ez lett a Walker & Company terméke, valamint az első lépés a nagy tervében. Egy olyan egészségügyi és szépségápolási vállalatot képzelt el, amely nagy márkákkal veszi fel a versenyt, mint például a Procter & Gamble vagy a Nivea. De mi történik akkor, ha a nagyszerű ötletedet csak fehér férfiakból álló befektetői csoport előtt kell bemutatnod? Hát, az izgalmas, mert már az első gondolataim ezek voltak: nem fog működni, nem hiszem, hogy ez skálázható és így tovább. Szörnyű érzés volt számomra beleugrani a Bevel dologba, mert már volt egy fogyasztói csoport, amelyik nem akarta. Mert van egy már biztosan létező iparág, amelyet a többpengés borotva ural, milliárdos és milliárdos üzlette l. Tristan úgy hitte az ötlete már megvan, mostantól csak befektetőket kell hozzá találnia és így elindult felkutatni, meggyőzni őket. Az út azonban rögös volt. Volt egy prezentációm, azt hiszem 14 dia volt benne, ahol a ProActiv -ról, és az arcbőrről beszéltem (bőrpír, irritáció, pattanás), mint egy jó analógiáról arra, amit mi próbálunk megoldani. Felsoroltam, hogy mik a különbségek a Gillette és a Bevel, a Neutrogena és a ProActiv között. Ekkor az egyik befektető rám nézett és azt mondta nekem: Tristan, nem vagyok benne biztos, hogy a borotválkozással vagy az irritációval kapcsolatos dolgok olyan mélyreható és nagy problémát jelentenek az emberek számára, mint amit maga gondol erről Ez meglepte, hiszen hitt a termékében, és meglepődött azon, hogy más nem látja benne a lehetőséget. Ebben az esetben a meglepetés talán egy szép kifejezés, mivel ő így emlékezett vissza: Úgy éreztem, hogy valahol értem, amit mondasz, de csak annyit kellett volna tenned, hogy felhívsz 10 fekete férfit, és közülük nyolc azt mondta volna, hogy ez egy állandó dolog, amivel foglalkozni kell. Megtehetted volna ugyanezt nőkkel is, és ezeket az arányokat kaptad volna ott is. Az elutasításokból tanulni lehet! Tristan továbbment, nem törődött bele a kezdeti kudarcba és végül talált befektetőket, és elindította a Bevel borotvát. Öt évvel később 2018-ban a Procter and Gamble felvásárolta a céget Mondhatnánk, hogy Tristan mindezt az elutasítások ellenére tette, de a sok elutasítás és NEM válasz, valójában segítették. Sőt, minden bizonnyal minden egyes elutasítás, amit a befektetőktől kapott egy ajándék volt számára. A legsikeresebb vállalkozók ugyanis minden egyes nemre odafigyelnek. És az elutasításokból erőt, hitet merítenek. Másrészt pedig, ha azért mondanak nemet, mert egy ötlet túl kockázatos, az rámutathat a legnagyobb veszélyre, ami a legnagyobb valószínűséggel megbuktathat. Figyelj ezekre a nemekre, és így egyfajta jelet kapsz arról, hogy milyen csapdákat érdemes kikerülni. Ha azt mondják, hogy nem, mert egy ötlet túl kicsi, akkor kérdezd meg magadtól: Mit tudok én a piacról, amit ők nem? Miért vagyok olyan biztos benne, hogy nekem van igazam? Hogyan javíthatnám az esélyeimet? Másként fogalmazva: Ne fogadj el nemleges választ! Vedd kérdésnek! Kérdezd meg magadtól: mit tanulhatsz ebből a nemből? Törekedj arra, hogy megértsd, hogy miért mondtak nemet! Gyakorlat Továbbmenve, íme egy gyakorlat, amellyel elmélyítheted azt, amit minden egyes nemből tanulhatsz. Remekül használható, amikor épp egy új ötleten dolgozol. Fogj egy darab papírt. A dolgok fizikai, és nem csak digitális úton történő elvégzése támogathatja egy új szokás kialakítását. Tartsd függőlegesen és hajtsd össze háromba, így 3 oszlopod lesz. 1. Az első oszlopba, az oszlop tetejére írd azt, hogy: Mit mondtak? Mit tudok? Mit fogok tenni? Ez lesz a nemek listája Szeretnénk, ha átgondolnál minden egyes kérdést, amit mostanában hallottál. Írd le őket egyenként! Az első oszlopba írd be, hogy az illető miért mondott neked nemet. Például lehet, hogy azért mondtak nemet, mert az ötleted túl kicsi, túl hiányos. 2. Most gondolj arra, hogy te mit tudsz, amit ők nem. Miért gondolod, hogy mégis neked van igazad? Talán tudod, hogy a piac nagyobb és jövedelmezőbb, mint ők gondolják? Talán tudod, hogy azt tervezed, hogy teszteled és tökéletesíted az ötletedet, mielőtt széles körben elindulsz? Írd ezt a 2. oszlopba a mit tudok rész alá! De a feladat ezzel még nem ér véget. Nemcsak a nem cáfolatáról van szó, hanem arról is, hogy tanuljunk belőle. 3. Oszlopba írd be, hogy mit fogsz tenni. Lehet, hogy egy olyan diát kell hozzáadnod a bemutatkozó anyagodhoz, amely egyértelműen foglalkozik a problémával. Vagy talán felül kell vizsgálnod vagy újra kell gondolnod a tervedet, hogy elkerüld a leselkedő csapdát. Idővel folyamatosan bővítsd ezt a listát, és a 3. oszlop lesz a cselekvési terved! < Előző fejezet Következő fejezet > Fóris Attila Szerző Szűcs György Áron Szerkesztő

Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! Stratégiai Vállalkozás Fejleszt ő tippek, heti rendszerességgel *Garantálom, hogy ilyet még nem kaptál << Vissza az Epizódokhoz 2023. január 19. MNDFL flow / Tóth Réka Ibolya Tóth Réka Ibolya, a MNDFL flow well-being ügynökség alapítója és ügyvezetője, a modern, élvezhető és könnyedén beilleszthető tudatosság és jóllét híve. Tóth Réka Ibolya több mint 11 éves munkatapasztalattal rendelkezik média-és stratégiatervezés, az önismeret építés, jóga -és meditáció iparág területén. Szerteágazó hazai és nemzetközi tanulmányai mind építették karrierje területeit. Az elmúlt években a MNDFL flow márka szépen erősödött és ismertté vált: a több éves elkötelezett és kíváncsi út egy saját eszköztár, a MNDFL flow Method kifejlesztéséhez és egy well-being ügynökség megalapításához vezetett. A MNDFL flow well-being ügynökség belső vállalati well-being stratégiák megalkotásával és taktikai megvalósításával elhivatottan építi a magyar munkavállalói jóllét és tudatos vállalati működés építőköveit. Egyre többen csatlakoznak a MNDFL életstílushoz és well-beinghez. Réka Ibolya küldetése, hogy tudásával és tapasztalatával támogassa mindazokat, akik önazonos karrierútra vágynak és szeretnék megtartani az egyensúlyt minden pillanatban. Tóth Réka Ibolya a neten Honlap Facebook Instagram LinkedIn MagyarBusiness Olvasd el a Recap cikkeket Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! Stratégiai Vállalkozás Fejleszt ő tippek, heti rendszerességgel *Garantálom, hogy ilyet még nem kaptál << Vissza az Epizódokhoz 2024. október 28. Pongor Group Kft. / Pongor-Juhász Attila “Amikor 1997-ben édesapámat 56 évesen (25 év vezérigazgatói szolgálat után) egyik napról a másikra nyugdíjazták, azaz kirúgták egy állami vállalat vezérigazgatói állásából, elhatároztam, hogy az én életemről nem mások fognak dönteni. Az első bizniszem egy pszichometria tesztekre épülő értékesítési és toborzás-kiválasztási tanácsadás volt. Vezetői workshopokat tartottam angolul, franciául és magyarul. Párizsban, Prágában, Bukarestben és Magyarországon több városban is. De hiába faltam az üzleti könyveket. Hiába alapítottam 2000 májusától több céget is. Hiába folyt be több és több pénz a bankszámlámra, és éltem olyan életet, amit sokan álmodni sem mernek maguknak. A szakértői vállalkozásom jéghegynek futott. 2005-ben csődbe mentem. Üzleti és magánéleti szempontból is. És mindezt azért, mert alkalmazotti szemlélettel kezdtem vállalkozni… Ahelyett, hogy a tanultakat (és a megszerzett pénzt) arra használtam volna, hogy önműködő vállalkozói rendszert építsek, öntudatlanul egy jól fizető, de lélekőrlő munkahelyet teremtettem magamnak. Boldogtalan voltam, nem találtam a helyem, és nem azokkal töltöttem a kevés szabadidőm, akikkel szerettem volna. Utólag már látom, hogy mindez elkerülhető lett volna... 2006-ban egyedül maradtam egy hatalmas adóssággal, megfogyatkozott ügyfélkörrel, újra a Start mezőn, 3 009 forinttal és 37 fillérrel a zsebemben. (Ennyi volt az összes bankszámlámon, mellette 60 milliós adósság.) És 10-ből 8 vállalkozó számára a történet itt véget is ért volna. Én azonban innen építettem több száz milliós bizniszt. (És ebben a 2008-as nagy ingatlanválság sem állta az utam.) Így mondhatom, hogy 2005-ig próbálkoztam, azóta vállalkozom.” A Pongor Group küldetése, hogy támogassa a vállalkozókat és kisvállalkozásokat céljaik elérésében oktatás, coaching és üzleti erőforrások biztosításával. A cég szenvedélyes csapata arra törekszik, hogy ügyfeleik személyes és szakmai fejlődését segítse elő. Szolgáltatásaik közé tartoznak inspiráló könyvek, workshopok és személyre szabott coaching programok, melyek mind a vállalkozói közösség növekedését és sikerét szolgálják. A Pongor Group filozófiája szerint minden vállalkozó megérdemli a sikert, és ők ezen az úton nyújtanak támogatást és iránymutatást. Pongor-Juhász Attila a neten Facebook LinkedIn Instagram YouTube Pongor Group Kft. a neten Honlap Facebook LinkedIn Instagram Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! Stratégiai Vállalkozás Fejleszt ő tippek, heti rendszerességgel *Garantálom, hogy ilyet még nem kaptál << Vissza az Epizódokhoz 2020. október 23. Vállalkozás Lépésről-Lépésre - Család és Business Vállalkozás lépésről-lépésre sorozatunk ötödik részében a Családrol és a Businessről beszélünk. Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! Stratégiai Vállalkozás Fejleszt ő tippek, heti rendszerességgel *Garantálom, hogy ilyet még nem kaptál << Vissza az Epizódokhoz 2024. április 1. Celo platform / Dr. Litter Anna "Már 1999-ben egy gimis fogalmazásban is azt írtam, hogy szeretném, ha nagyobb lenne a társadalmi egyenlőség és kisebb a környezetszennyezés. Ezt a fogalmazást a 10 éves osztálytalálkozón kiosztotta az osztályfőnökünk, akkor magam is meglepődtem, hogy már 15 évesen is ez foglalkoztatott. A köz sorsa érdekelt, ezért jelentkeztem az ELTE jogi karára. Negyedéves joghallgatóként 2007-ben kezdtem el egy Word dokumentumban vezetni első gondolataimat a Celoról. Környezetvédelmi joggal, majd klímavédelmi joggal foglalkoztam. Az első magyar EU elnökséget láttuk el kollégáimmal 2011-ben, én az EU-s klímapolitikai jogi munkacsoportot vezettem, valamint az ENSZ-es klímakonferenciákon az uniós álláspontot koordináltam a témában. Lányom és ikerfiaim megszületése után vágtam bele a régi ötlet, a Celo megvalósításába. Az én ügyem az ügyek összefogása lett. Tavaly májusban elindult a fenntarthatósági ügyeket összefogó Celo platform, melynek neve eszperantó nyelven missziót, mélyebb cél jelent. A Celo víziója egy kultúraformáló gazdasági és társadalmi ökoszisztéma létrehozása, amelyben nemzetközi szinten is egyedülálló módon 3 célcsoport kapcsolódik össze az ENSZ 17 fenntartható fejlődési célja (SDG) mentén: mind magánszemélyek, mind vállalatok segítik az ügygazdák - jellemzően nonprofit szervezetek - által képviselt ügyeket. Vállalatok számára a Celo étlapot kínál a cég brandjéhez illő fenntarthatósági ügyek megtalálásához. Jól célzott marketingfelületen népszerűsíthető a cég által választott ügy, így vállalatok élő fenntarthatósági ügyeken keresztül, közvetlenül kapcsolódnak fogyasztóikhoz és munkavállalóikhoz, növelve a márkahűséget és erősítve a munkáltatói márkát. A Celo lett a World Summit Awards Hungary 2023 győztese Citizen Engagement kategóriában, egyben a hazai jelölt a nemzetközi versenyen. A Portfolio Sustainable World 2023 konferencián átadott Green Awardson a Celo a shortlistre került az Év Jó Ügye kategóriában." Celo platform (Microcomp Kft.) a neten Honlap Facebook LinkedIn Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

Nincs jogosultságod ehhez az oldalhoz. Vissza a webhelyre Fiók váltása

<< Vissza a Hírlevelekhez Hogyan szerezzünk / kezdjünk keresni Amcsi business partnert? A mai hírlevélben "Tudsz-e segíteni partnert találni Amerikában? " "Szükség van-e magyar munkaerőre Amerikában?" Magyar Business Podcast csatornáról Sziasztok Vállalkozók! Mint tudjátok, a Magyar Business egy olyan egyedi hely, ahol a vállalkozásotok skálázása a fő cél! Ez nem más, mint egy mentorált nemzetközi skálázási műhelymunka. Egy élménybeszámolóval indítunk e hónapban. Attila ugyanis egy BNI tanácskozáson vett részt, aminek központi témája a nemzetközi kereskedelem volt. A párhuzam innentől fogva már adott, hiszen ugyanazokat a problémákat taglalta a tanácskozás is, mint a Magyar Business oldal miszerint, hogyan is lehetne külföldre terjeszkedni. Az itt elhangzottakból a leggyakoribb kérdéseket foglaltuk össze, mint például: Tudsz-e segíteni partnert találni Amerikában? Szükség van-e magyar munkaerőre Amerikában? Magyar Business Podcast vendégek voltak: #131 - Dr. Litter Anna - aki azon vállalatokról beszélt, amelyek bekapcsolódnak különféle fenntarthatósági ügyekhez, #132 - Blaumann Bence - arról beszélt, hogyan értékesítheted a régi, használt mobiltelefonodat, #133 - Ferling József - PR rejtelmeiről és hogyanjairól osztotta meg gondolatait. Ne feledjétek skálázzátok a vállalkozásotokat! Köszönöm a figyelmet é s köszönet a csapatnak is: Regina , Yami , Bálint , Gyuri , Laci Találkozzunk egy hónap múlva, ugyanitt! << Előző Hírlevél Következő Hírlevél >> Milyen tudással segíthetünk? Mit szeretnél tanulni?

Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! Stratégiai Vállalkozás Fejleszt ő tippek, heti rendszerességgel *Garantálom, hogy ilyet még nem kaptál << Vissza az Epizódokhoz 2023. július 14. Csenevent Weddingstyle / Böjte Csenge "Szeretek szervezkedni, lassan 10 éve élek a rendezvényeknek. Legyen szó kisebb vagy nagyobb eseményről, esküvőről vagy céges megrendelésről, a cél mindig ugyanaz: ELÉGEDETTSÉG, mindkét fél részéről. Egyediségem abban rejlik, hogy elhivatott vagyok a kutyás esküvők iránt is, ezért örömmel szervezem meg a kutyával rendelkező jegyesek menyegzőjét, akik szeretnék bevonni kiskedvencüket a Nagy Nap eseményeibe." Böjte Csenge a neten LinkedIn Csenevent Weddingstyle a neten Facebook Instagram Olvasd el a Recap cikkeket Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! Stratégiai Vállalkozás Fejleszt ő tippek, heti rendszerességgel *Garantálom, hogy ilyet még nem kaptál << Vissza az Epizódokhoz 2022. március 10. RI Consulting / Szmola Roland A szakember, aki nem megmondja, hanem megmutatja Mi történik egy céggel, ha végre valaki nem a tüneteket kezeli, hanem a rendszerszintű viselkedést? Szmola Roland pontosan ezzel foglalkozik – és nem PowerPointban, hanem a valóságban. Nem tréninget tart, hanem megújítja a gondolkodást a cégekben . Nem „megmondja” a megoldást, hanem rávezeti a vezetőket és a csapatokat , hogy maguk dolgozzák ki – és vállalják is. Roland az a szakember, akit akkor hívnak, amikor már nem lehet tovább mismásolni. Nem csak a vezetőkkel dolgozik. Nem csak a csapattal. Az egész céggel. Kultúrával. Rendszerrel. Gondolkodással. És ha kell, feszültséggel is. Mert ez a munka nem finomkodás – hanem egy közös ráébresztés , hogy a "majd valahogy lesz" szemlélet nem működik. „A legtöbb cég nem a versenytársai miatt bukik el, hanem a kimondatlan dolgoktól belülről.” – mondja Roland. És pontosan ezekre tapint rá, amikor belép egy vállalathoz: milyen a bizalom szintje? Létezik-e valódi felhatalmazás? Tudnak-e beszélgetni a döntésekről, vagy csak körbeudvarolják egymást? A beszélgetésben Zsapka Andrea, Somogyi Balázs és Fóris Attila a megszokott éleslátással kérdeznek rá arra, mi az a szemlélet és módszertan, amivel Roland újra mozgásba hozza a cég belső motorját – az embereket. Nem pusztán vezetőket képez, hanem a teljes szervezeti működést fejleszti . Roland módszertana több mint tanácsadás: aktív beavatkozás a vállalati dinamika mélyrétegeibe . Fókuszban a párbeszéd, az autonómia, a felelősségvállalás – és az ezekből születő, valódi együttműködés. Ahogy ő fogalmaz: „Nem egyes vezetőkkel dolgozom, hanem a közös működés logikáján. A szándék és a rendszer között van a csapat.” Ez nem egy egyszerű inspirációs beszélgetés. Ez egy figyelemfelkeltés ahhoz, hogyan ébreszd fel a saját céged – még akkor is, ha most éppen csak "üzemel". A delegációs póker - a vezetői önféltés rendszere „Amikor delegálsz, fel akarsz hatalmazni valakit, akkor nem nagyon van meg az eszköztára a vezetőknek. Én 90 százalékot szoktam mondani ebben a dologban, hogy nagyon-nagyon kevésnek van eszköztára.” Szmola Roland szerint a delegáció nem egy fekete-fehér történés , hanem egy 7 szintből álló dinamikus játék, amit érdemes tudatosan játszani. A gond ott kezdődik, amikor a vezetők nem tudják, milyen eszköztár kell a felhatalmazáshoz , és csak játszanak a hatalommal. „A delegációs pókernek van egy olyan szintje, amikor te fel akarsz valakit hatalmazni, a döntést nem adhatod be neki, de nagyon el akarod adni neki, hogy ez milyen jó lesz neked. De az emberek nem hülyék, észreveszik.” Ez a gondolkodás radikálisan más, mint amit megszoktunk. Itt nem utasítunk, hanem kooperálunk . Nem csak felelősséget adunk, hanem fejlődési lehetőséget is . Roland világossá teszi, hogy a delegálás nem arról szól, hogy valamit ledobunk más vállára – hanem arról, hogy közösen értelmezzük, ki mire kész, mit vállal és miért. „Ha te fel akarsz fegyverezni valakit arra, hogy képes legyen valamire, ez is egy párbeszéd. Azt kell tudni mondani, hogy én szeretném, hogy erre legyél képes. Te mire érzed magadat képesnek? Te mit szeretnél? Mire szeretnél képesnek lenni? Kettő között távolság van. Akkor ezt valahogy át kell beszélnünk. Szeretnénk ebben közelíteni? Fog ez változni?” A delegációs póker hét szintje ebben segít. Nem csak abban, hogy hol tart az adott munkatárs , hanem abban is, hogy a vezető tudja, mikor mit kell mondani, adni, kérdezni . Például: „Főnök, én többet szeretnék, jobban szeretném ezt magam dönteni” – ez egy tök jó válasz. Ahogy az is, hogy „Főnök, én nem akarok erről dönteni, úgyhogy bocsi, ezt ne pakold át az én vállamra.” Ez a módszer működik. Roland tapasztalata szerint, amikor vezetők elkezdik alkalmazni, már egy hét múlva eredményeket látnak . „Nem volt még olyan vezető, aki azt mondta volna, hogy ne lett volna haszna – akár már a hétköznapi munkájában.” A kulcs: merd megbeszélni, merd tisztázni. Ne várd, hogy magától beérik. A legjobb tanács, amit senki nem akar meghallani A beszélgetés végén elhangzik egy kérdés, ami szinte provokatív: „Milyen tanácsot adnál egy vállalkozásnak, hogy elkerülje, hogy titeket felhívjanak?” Szmola Roland nem kertel. Nem az a fajta tanácsadó, aki misztifikálja a szakmát. Épp ellenkezőleg: az a célja, hogy minél kevesebbszer legyen szükség rá. „Szerintem két dolgot kell csinálni. Az egyik: gyűjts információt. Olvass, hallgass, kérdezz. Ma már nem kell pénzért venni a tudást, elérhető – csak akarni kell.” Roland azt is hangsúlyozza, hogy nemcsak tanulni kell, hanem kérdezni is . És nem a Google-től. Hanem emberektől. Tapasztaltakról. Akik már elrontották. „Kérdezd meg mástól, hogy mi nem működött jól. Telefonálj. 5 perc alatt rengeteg tanulság kijön egy beszélgetésből.” A másik tanács? Mérj. Állíts fel hipotézist, és nézd meg, működik-e. Ez a vállalkozói agy egyik legfontosabb izma – a visszamérés képessége. „Nem kell milliméterre pontosan, de rácsekkolok: jól vagyok? Jól működünk? Értem, mi történik?” Ez az a fajta praktikus hozzáállás, amit Roland minden szinten képvisel: ne agyald túl, ne játssz szerepeket, nézd meg, mi történik valójában. A legfontosabb üzenet? A tanácsadás nem csodaszer, hanem tükör. És ha jól kérdezel, mérsz és gondolkozol, lehet, hogy pont ezt a tanácsadást is elkerülheted. „Ha ezt a kettőt csinálod – tájékozódsz és mérsz – akkor már félig nyert ügyed van. És amit nem értesz, abban is jobban tudsz kérdezni.” A csapat nem a főnök mögött áll – hanem a rendszerben mozog Sok vezető fejében él egy romantikus kép: a „jó vezető” előtt ott sorakozik fel a csapata, támogatják, követik, együtt mennek előre. Csakhogy a valóságban a csapat nem mögötted áll. Hanem egy rendszerben mozog – és reagál arra, amit a rendszer megenged, ösztönöz vagy épp akadályoz. „Ha valakit fel akarsz fegyverezni, hogy képes legyen valamire, akkor ehhez be kell tudni vállalni, hogy ez egy párbeszéd. Meg kell kérdezni: te mire érzed magad képesnek? Mire szeretnél képes lenni?” – Szmola Roland Roland szerint a vezetők ott rontják el, hogy egyéni problémákat akarnak egyéni megoldásokkal kezelni, miközben a rendszer generálja a helyzeteket. Például: A „motiválatlan kolléga” nem motiválatlan, csak nem kap visszajelzést. A „felelősséget kerülő projektmenedzser” nem kerül semmit, csak sosem volt egyértelmű a döntési köre. A „konfliktuskerülő csapat” nem magától lett ilyen, hanem mert senki nem modellálta a nyílt kommunikációt. A csapat viselkedése a rendszer tükre. És ezt a tükröt kell felmutatni. „A döntések nem csak a főnök dolga. A csapatban kell, hogy megszülessen a képesség, hogy beszéljünk róla, ki mit vállal, ki mit nem.” – Szmola Roland Ezért van az, hogy Roland nem vezetőfejlesztőként gondol magára, hanem rendszerbeavatkozóként. Nem „tréninget tart”, hanem beül a megbeszélésekre, figyeli, hogyan működnek együtt, és visszatükrözi, amit lát. Ahol kell, belenyúl, konfrontál, kérdez. És közben elindít valamit, amit a PowerPoint nem tud: a gondolkodás átalakulását. A csapat működését nem a vezető személyisége, hanem a rendszer logikája határozza meg. És ha ez a logika nem tudatos, akkor majd lesz helyette egy véletlenszerű, elhallgatásokkal teli dinamikarendszer. Csak abból nem lesz fejlődés. „Nem egyes vezetőkkel dolgozom, hanem a közös működés logikáján.” – Szmola Roland A kérdés tehát nem az, hogy ki a jó főnök, hanem az, hogy mit tud a csapat magáról, egymásról – és a rendszerről, amiben működnek. Tudásmegosztás kontra tudásféltés – A magyar paradoxon „Én szerintem mi féltjük a tudásunkat.” Szmola Roland így fogalmaz, amikor Fóris Attila arról kérdezi, miért van munkaerőhiány a digitális és agilis szakmákban. A válasz nem technológiai, hanem kulturális . Nem arról van szó, hogy ne lenne elég információ vagy lehetőség – hanem arról, hogy nem osztjuk meg egymással azt, amit már tudunk. A beszélgetés egyik legerősebb gondolata, hogy a magyar vállalkozói közeg egyszerre fejlődik gyorsan és zár be magába . A tudás átadását sokan még mindig versenyhátránynak látják, nem közösségi befektetésnek. Roland szerint ez nem mindig volt így, de mára beleégett a kultúrába: „Valamiért mi mindig pénzre akarjuk váltani a tudásunkat, méghozzá azonnal.” A skandináv vagy amerikai hozzáállás – „pay it forward” – egyelőre ritka Magyarországon. Nálunk még mindig gyanús, ha valaki csak úgy segíteni akar. „Amikor akarsz valakinek segíteni, akkor még úgy néznek rád, mintha űrlakó lennél” – mondja Fóris Attila. Ez a mentalitásváltás kulcs lenne ahhoz, hogy a vállalkozások hosszabb távon tudjanak skálázódni. Mert amit ma tudásként zárunk el mások elől, az holnap a saját növekedésünk gátja lesz . Roland így folytatja: „Nem azt hisszük, hogy attól leszünk gazdagabbak, ha másokat fejlesztünk. Hanem attól, ha megtartjuk magunknak. Ez a gondolkodás nem fenntartható.” És valóban: a piac már nem csak a termékekért, hanem a működéskultúráért is fizet . Azok a cégek, ahol belső mentorálás, tanítás és tudásmegosztás folyik, gyorsabban fejlődnek – és vonzóbbak a tehetségeknek is. A tanulság? Nem elég jól dolgozni – meg is kell tanulni tanítani . A fejlődés ára – Ki vállalja be a kényelmetlenséget? „Az a baj, hogy meg kell fizetni az árat. És nem mindenki akarja megfizetni.” – Szmola Roland nem szépít, és nem csomagol: a szervezeti fejlődés nem ott kezdődik, hogy motivációs posztokat olvasunk LinkedInen , hanem ott, hogy valaki végre beleáll abba, amit eddig senki sem akart kimondani . A legtöbb cégnél nem a stratégia hiányzik, hanem az őszinte beszélgetés bátorsága . Mert tudják, hogy fájni fog. Mert tudják, hogy valaki majd nem fog jól kijönni belőle. És ezért inkább nem bolygatják – csak épp nem haladnak sehova. Roland a beszélgetésben ezt a dilemmát nevezi nevén: „Vannak olyan helyek, ahol ezek a döntések születnek, de az oda vezető úton túl sok árat kell fizetni. És azok, akik jól gondolkodnak, nem mennek el ezekbe a balhé-szituációkba.” Vagyis: pont azok nem jutnak el hatalmi pozícióba, akik képesek lennének emberként gondolkodni – mert túl sok a feszültség . Ez a gondolkodás már túlmutat a cégvezetésen. Ez társadalmi szintű kérdés: ki vállalja a konfliktust a jövőért? Roland szerint: „Nagyon szeretném, hogy tíz éven belül akár politikai, akár nemzetközi együttműködéseken keresztül is hatással tudjak lenni – de az első lépés az, hogy legyenek többen, akik így gondolkodnak.” A tanulság brutálisan egyszerű: ha nincs, aki a kellemetlenséget felvállalja, akkor a rendszer sosem fog megváltozni. A változás ára a feszültség – és a feszültséggel való munka. „Nem a stratégián múlik. A szándék és a rendszer között van a csapat.” És ez a csapat akkor lesz erős, ha van benne legalább egy ember, aki kimondja: „ezt eddig szarul csináltuk – változtassunk.” Introvertált vezetők, extrovertált elvárások – Ki való igazán főnöknek? „Nem mindenkinek való vezetés – ezzel teljesen egyetértek.” Mondja Szmola Roland, és ezzel fejbe veri azt az évtizedes vállalati dogmát , hogy minden jó szakemberből vezetőt kell csinálni. Miért hisszük még mindig, hogy aki csendesebb, az nem lehet jó vezető? A podcastben erről egy őszinte, személyes szál is megnyílik. Roland például kimondja: „Alapvetően egy introvertált típusú ember vagyok. De kiálltam színpadra énekelni, operaházban szerepeltem, nagy csapatokat vezetek. Előtte meg utána is rosszul érzem magam. De megtanultam kompenzálni.” Ez nem „motivációs rizsa”. Ez annak az embernek a mondata , aki valóban tettekkel írta felül a személyisége korlátait . És itt jön a lényeg: nem az a kérdés, hogy milyen vagy alapból – hanem az, hogy döntesz-e úgy , hogy képes leszel rá. Mert a vezetés nem személyiségteszt, hanem felelősségvállalás. Roland szerint: „Ha úgy döntesz, hogy vezető akarsz lenni, akkor nem oké, hogy szuszogva a sarokból akarsz irányítani. Akkor vállald azt is, hogy kiállsz, kommunikálsz, döntést hozol. Ha meg nem, akkor nincs ezzel baj – de akkor ne játszd el, hogy igen.” A beszélgetésben előkerül az is, hogy sok vezető azért nem mer fejleszteni, mert fél attól, hogy nem lesz elég karizmatikus . Andrea és Attila szerint ez az elvárás is torzít: „A főnök nem egyenlő azzal, hogy te vagy a legjobb szónok. Lehet, hogy valaki csendes, de hatékony.” És épp ez a lényeg: a vezetés nem „színpadi szerep”, hanem belső szándék. És ha ez megvan – akkor a képességek tanulhatók . Még az introvertáltságon is lehet dolgozni. De ehhez dönteni kell: „Főnök akarsz lenni, vagy nem? Ha igen, vállald a felelősséget. Ha nem, ne vállald el.” Ez a fajta tisztázás sok cégben hiányzik. Ehelyett beletolják a vezetői szerepbe azt is, aki nem akarja. Aztán jön a frusztráció, a kiégés, a kudarc. Roland módszere pont itt kezd hatni : segít kimondani azt, amit a rendszerben mindenki érez, de senki nem mond ki. Nem az a gond, hogy jön egy tanácsadó – hanem hogy mérik-e, amit csinál „Szerintem két dolgot kell csinálni, ami nagyon fontos: gyűjts információt és mérj.” – mondja Szmola Roland. És ezzel két olyan alapelvet vág az asztalra , amit a legtöbb cég még mindig csak kampányszerűen alkalmaz. Sokan azt hiszik, a tanácsadás lényege az, hogy „jön egy okos ember, megmondja, mit kell tenni”. Csakhogy Roland szerint ez pont fordítva van. Az igazi tanácsadó hipotézist állít, majd mér , hogy mi működött. És erre a cégnek is készen kell állnia . „Ugyanúgy kell mérni azt is, amit a tanácsadó mondott. Hogy mit mondott, hogyan implementáltuk, és milyen hatása lett egy év, két év, három év múlva.” – teszi hozzá Fóris Attila is, megerősítve Roland szemléletét. Ez nem a szokásos „hasraütésre működünk” vállalati rutin. Itt minden feltételezés mögé adatot és visszamérést raknak . A cél nem a látványos prezentáció, hanem a fenntartható fejlődés . Mert amit nem mérsz, azon nem is tudsz javítani. Roland rámutat: a tudás ott van mindenki számára elérhetően – csak nem élünk vele . „Nem kell pénzért információ. Olvass, hallgass, tapasztalj. Most már bármit megtalálsz, ha tényleg keresed.” De itt is kulcskérdés, hogy mire használod . Sok cégvezető azt hiszi, ha egyszer igénybe vett egy tanácsadót, akkor az „végigcsinálja helyette”. Holott a legfontosabb szakasz utána jön: mérni, mi változott ténylegesen . Milyen szokások épültek be? Milyen viselkedés lett máshogy? És persze ott a másik oldal: „Az ember nem szereti, ha gyűlik az ideje – a legtöbb legalábbis. Ha felhívsz valakit egy problémával, mondd azt: 5 perced van?” Ez a fajta tudatosság, fókusz és méréspontosság különbözteti meg a „tanácsadást” a bullshit-szolgáltatástól. Roland szemléletében a tanácsadás nem „külső mentés”, hanem belső ébresztés – amit vissza is kell tudni mérni. Merre tart a világ? – és miért nem lesz elég, ha csak működtetjük a cégünket „Most bevallom őszintén: erre a kérdésre csak azt tudom válaszolni, hogy van bennem egy érzés. Nem tudnám megmondani a tutit.” Mondja Szmola Roland arra a kérdésre, hogy szerinte merre tart a világ. Ez az őszinteség nem gyengeség, hanem éleslátás , és nagyon is jellemzi azt a fajta gondolkodást, amit ő képvisel. A podcast vége felé a beszélgetés kilép a szokásos üzleti keretek közül, és globális, társadalmi szintre emeli a problémák elemzését . Az AI, a digitális világ térnyerése nem sci-fi – hanem már most is befolyásolja a vállalati működést. Nem lehet úgy gondolkodni cégekről, hogy közben nem gondolkodunk a jövőről. „Amikor a lányom ahelyett, hogy a homokozóban túrkálna, egy avatart nyomogat a telefonon – na, az egy fura érzés.” – mondja Roland. Ez nem nosztalgia. Ez egy nagyon is releváns figyelmeztetés : ha csak működtetjük a gépet, és nem kérdezünk rá az irányra, el fogunk csúszni. Zsapka Andrea hozzáteszi: „Most Fülöp-szigeteken már vannak ilyenek, akik csak játszanak, keresnek pénzt, aztán vissza is forgatják újabb eszközökre. Ez egy csapdaszerű rendszer.” És tényleg: az új technológiák nem csak lehetőségek, hanem súlyos felelősségek is. Roland elmondja: szerinte a probléma nem az új technológiákkal van, hanem azzal, hogy nincs hozzájuk felelősségi keretrendszer . Nem injekcióztuk be a rendszerbe azt az emberi dimenziót – önreflexiót, önfegyelmet, etikát – amire égető szükség lesz, ha nem akarunk társadalmi szinten elsodródni. A kérdés, amit feltesz: ki építi majd azt a szociális hálót, ami az AI okozta munkahely-vesztést tompítja? Ki fogja integrálni azokat, akik nem tanulták meg használni az új világot? Ez már nem csak üzlet. Ez kultúra, gondolkodás, társadalmi felelősség. És Roland szerint pont ezért nem elég céget vezetni – gondolkodni is kell. Mesterséges intelligencia – lehetőség vagy társadalmi időzített bomba? „Én az AI-t nagyon szeretem.” Indít Szmola Roland egy meglepően pozitív állítással. De gyorsan hozzáteszi: csak akkor, ha jól használjuk. Mert nem az a kérdés, hogy az AI átvesz-e feladatokat – hanem az, hogy mit kezdünk a felszabaduló emberi kapacitással . Roland nem fél az új technológiától. Sőt: lehetőséget lát benne arra, hogy az emberek végre értékesebb dolgokra koncentráljanak . „Az ember arra hivatott, hogy alkosson, ne adminisztráljon.” – mondja. Ha az AI leveszi a rutint a vállunkról, akkor nyerhetünk. Ha viszont csak költséget akarunk optimalizálni vele, elveszítünk mindent. A valódi kihívás nem technológiai – hanem társadalmi . Mi történik azokkal az emberekkel, akik kiszorulnak? Ki nyújtja feléjük a kezet? Roland itt nem csak egyéni, hanem rendszerszintű felelősséget feszeget: ki építi ki azt a hálót, ami képes megtartani őket? És egyáltalán: melyik cég lesz az, aki nemcsak a nyereséget, hanem a hatásait is méri ? „Az AI által termelt pénzt vissza kéne forgatni abba, ami nem explicit módon termel pénzt – de társadalmilag értékes.” – mondja Roland. Ez nem utópia, hanem üzleti fenntarthatóság . És mi a helyzet a cégekkel? Roland szerint az AI már most begyűrűzik a szervezetekbe – és aki nem foglalkozik vele, az lemarad. Nem azért, mert „menő”, hanem mert szisztematikusan átalakítja a működést : gyorsabban jönnek az adatok, máshogy működik az információáramlás, és új típusú döntési logikák jelennek meg. A cégek legnagyobb fékje mégis az ember. Pontosabban az, hogy nem értjük a saját működésünket, így nem is tudjuk, hogyan illeszkedjünk az új rendszerekhez . És amíg ez így van, nem az AI-tól kell félni – hanem a saját tanulási lustaságunktól. A tudás akkor ér valamit, ha megosztják „Mi magyarok túl gyorsan akarjuk pénzre váltani a tudást. Az első évben már Mercedes kell.” Mondja Roland, és ezzel egy fájdalmasan pontos képet rajzol a hazai vállalkozói kultúráról. A podcast végén a beszélgetés egy egyre filozofikusabb, de nagyon is valós problémát kezd feszegetni: miért nem osztjuk meg a tudásunkat? Miért hisszük, hogy azzal veszítünk, ha más is fejlődik? Roland szerint ez a gondolkodás a legnagyobb gátja a fejlődésnek . Mert ha nem tanítjuk meg a következő réteget – akár a cégen belül, akár azon kívül –, akkor magunk alatt vágjuk a fát . A piac kinőtte a szakembereit, és nem azért, mert nincs tehetség. Hanem mert a tapasztalat „be van zárva” a seniorok fejébe , és onnan csak pénzért hajlandók kiengedni. „Nem hiszünk benne, hogy attól leszünk gazdagabbak, ha másokat is fejlesztünk. Pedig hosszú távon csak így működik.” – mondja Roland. Ez az epizód nemcsak a delegálásról, vagy az AI-ról szólt. Hanem arról, hogy hogyan lehet egy cég valóban működő közösség – ahol van tudásáramlás, párbeszéd, autonómia, és felelősség. A kérdés nem az, hogy van-e elég jó embered. Hanem az, hogy tudsz-e olyan közeget építeni , ahol azok a jó emberek maradni akarnak. És ez az, ami igazán nehéz. Ez a gondolkodásmód teljes kultúraváltást igényel. Olyan rendszert, ahol a hibákból tanulunk, nem retorzió követi őket. Ahol a vezető nem kontrollál, hanem fejleszt. Ahol a tudás nem fegyver, hanem alap. Roland abban hisz, hogy ez megtanulható. Hogy a bizalom, a transzparencia és az együttműködés nem „puha dolgok”, hanem versenyelőnyök . Tanulság & CTA Ez az epizód nem egy motivációs mese volt. Hanem egy üzleti ébresztő . Ha azt érzed, hogy a céged "üzemel", de nem működik , hogy a döntések lassan születnek , hogy a csapat csak végrehajtóként működik , de nem gondolkodik – akkor ne PowerPointot rendelj. Hanem egy őszinte helyzetfelmérést . És kezdjetek el beszélgetni. Tényleg beszélgetni. Amit Szmola Roland képvisel, az nem egy módszertan, hanem egy szemléletváltás : a belső feszültségeket nem elfojtani kell, hanem felszínre hozni, érteni, megérteni – és abból tanulni. A szervezeti kultúrát nem „lekommunikálni” kell, hanem együtt felépíteni. A döntések nem akkor lesznek jók, ha felülről jönnek, hanem ha belülről születnek. Ez az epizód emlékeztet rá, hogy a működő cégek nem azért működnek, mert tökéletesek – hanem mert hajlandóak tanulni . Mert van bennük bátorság kérdezni. És mert van mellettük valaki, aki nem kész válaszokat ad, hanem segít megtalálni azokat. 🎧 Hallgasd meg az epizódot, oszd meg, kommentelj – és iratkozz fel a hírlevelünkre. Mert nem az a cél, hogy túléljünk. Hanem hogy jól működjünk. Kulcsszófelhő :vállalkozás stratégia,vállalkozás fejlesztés,hosszútávú cég stabilitás,vállalkozási problémák megoldása,stratégiai gondolkodás,vállalkozás skálázás,stratégiai tervezés,vállalkozás méretnövekedése,csapatfejlesztés,szervezeti működés,AI és üzlet Szmola Rolandról “A karrieremet olyan multinacionális vállalatoknál kezdtem, mint az ecoB International GmbH. és az E.ON. Utóbbinál eleinte a Digitális Transzformáció csapat vezetője voltam, ahol azzal foglalkoztam, hogy hogyan lehet a lean folyamatszervezést a szolgáltatóiparban is kamatoztatni. 2017 Q1-ben kért fel az E-ON CFO-ja az agilis projektre. 2018-ban vezettük be Magyaroszágon, majd a többi országban is. Ez a projekt 2020-ban fejeződött be, éppen abban az évben, amikor úgy döntöttem, hogy kipróbálom magam a piacon, mint magántanácsadó. Ekkor már ismertem alapítótársamat Zsolt Janovszki -ot, aki szintén agilitással és lean menedzsmenttel foglalkozott. Már az első találkozáskor rájöttünk, hogy nagyon hasonlóak az alapértékeink, így 2020-ban együtt megalapítottuk a RI Consultingot. Egy év alatt már 20 fősre bővült a csapat és tavalyhoz képest a cégcsoport megötszörözte az árbevételét. A célom az, hogy a magyar vállalkozókat olyan agilis tanácsokkal és egyszerűen implementálható szervezetfejlesztési tippekkel ismertessem meg, amelyekkel a nyugati vállalkozásokhoz hasonló növekedési és fejlődési pályára tudnak lépni.” Szmola Roland a neten Honlap LinkedIn Magyar Business A beszélgetés alapján készült cikkek Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! Stratégiai Vállalkozás Fejleszt ő tippek, heti rendszerességgel *Garantálom, hogy ilyet még nem kaptál << Vissza az Epizódokhoz 2021. augusztus 26. Szabó Norbert Ádám Szabó Norbert Ádám és hűséges társa Kele, 2016 januárjában, közel 6 évnyi felkészülés és munka után, életük eddigi legnagyobb álmát valóra váltva, 85 nap alatt 6500km-t megtéve átszelték az Atlanti- óceánt. Megálmodták, megtervezték és az akadályokat kitartással és életerővel leküzdve, véghezvitték céljukat, a világon elsőként, Guinness Rekordot felállítva átevezték Földünk második legnagyobb óceánját. Mióta filmbetétekkel egybekötött motivációs előadását már közel 2000-en hallották. Expedíciójának több mint 6 éves tapasztalataiból, sikereiből és kudarcaiból mindenki számára tartogat valamilyen értékes üzenetet, céljának megvalósítása pedig élő példája lehet mindazoknak, akik azt mondják, hogy a lehetetlen nem létezik. Inspiráció, motiváció, stratégia és egy rendszer, aminek segítségével bárki a nyomába eredhet, és elérheti azt, amit igazán szeretne! „Hiszen életünket élni, csak Teljes Szívvel érdemes” - Szabó Norbert Ádám Szabó Norbert Ádám a neten Facebook LinkedIn Instagram Twitter MagyarBusiness Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! Stratégiai Vállalkozás Fejleszt ő tippek, heti rendszerességgel *Garantálom, hogy ilyet még nem kaptál << Vissza az Epizódokhoz 2022. július 28. ALH Consulting / Pál Zoltán Gábor “Érettségi után - akkor jó ötletnek tűnt - autószerelőként folytatva, majd megjárva két saját egyedi fejlesztésű web áruházat, végül könyvelő lettem. Ma egy kb 50 contractor fővel dolgozó SEO ügynökségem van, ami alapvetően automatizált keretek között dolgozik 400 weboldal mögött álló 300 cégnek, miközben kb 400 m.ft. árbevételt termel. Ez a rövid verzió, a hosszú pedig túl hosszú az 500 szóhoz :) Az indok, amiért rólunk cégként nagyon sokat beszélnek, hogy remote ügynökségként mindenki home office-ban dolgozik, és gyakorlatilag teljesen automatizáltan működik a cég minden területe. Minden folyamatban amit digitálisan automatizálni lehet, vagy paraméterekkel specifikálni, hogy szoftverek dolgozzanak emberek helyett, azt megtettük / megtesszük amint lehetőség van rá, így a manuális szervezési és projektmenedzselési munkák több, mint 90%-át megszüntettük. Előbbi tette lehetővé, hogy 3 év alatt 35 millióról 400 -ra nőjünk úgy, hogy a cég vezetése jelentősen nem változott és a növekedés nem terhelte le sem a szervezetet, sem az ügyfélkör nem távozott. Miközben visszük a "boltot", jellemzően nem állunk meg egy percre sem, épp építkezünk a Pilisben, és járjuk a világot. Havi 1-2 hetet töltünk külföldön és folyamatosan fedezzük fel a minket körülvevő világot. Két kedvenc interjúim Bizniszboyz Podcast Cégépítők Podcast " Pál Zoltán Gábor a neten Facebook Instagram Magyar Business ALH Consulting a neten Honlap LinkedIn MagyarBusiness Olvasd el a Recap cikkeket Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! Stratégiai Vállalkozás Fejleszt ő tippek, heti rendszerességgel *Garantálom, hogy ilyet még nem kaptál << Vissza az Epizódokhoz 2021. május 14. System Bridges / Nardai Brigitta "Nardai Brigitta vagyok, szervezetfejlesztő tanácsadó, tréner, coach, közösségépítő, kétgyermekes édesanya. Sokáig irigykedve néztem azokra, akik már viszonylag korán tudták, hogy mivel foglalkoznak majd, ha felnőttek lesznek vagy akár korai tanulmányaik során kialakult az a konkrét irány, ami az „Útra” terelte őket, esetleg szépen ívelő karrierjük volt. Dolgoztam HR területen mind vállalati, mind szolgáltatói oldalon, majd 8 évet rendszer mérnökökkel marketing területen. 2014-ben kezdett kibontakozni, hogy mivel szeretnék foglalkozni és most már látom, hogy miért volt szükségem arra a sokszínű tapasztalatra, amit ez idáig megszereztem, mert nagyon jól tudom kamatoztatni a szervezetfejlesztések, tréningek, a coaching üléseim és a közösségépítés során. Szívügyem a közösségépítés, legyen szó cégről, vállalkozásról vagy szervezetről, mert hiszem azt, hogy "A kis közösségek mentik meg a világot! Nem tartom magam vállalkozónak, csak a foglalkoztatási forma megfelelő, magamért felelek. 2009-ben kezdtem először vállalkozni, két Herbária franchise üzemeltetéssel, kicsit túl gondolva a saját kompetenciáimat, és ezzel párhuzamosan született 2. gyermekem, így egy évet sem értek meg az üzletek. Számos konzekvenciát vontam le ebből. 2014-ben terveztem újra, ahol a hozzám sokkal közelebb álló témában kezdtem működni. Tapasztalataim inspirálták, hogy indítsak podcast csatornát a munka világának emberi oldaláról, ez az Élhető munkahely podcast. A teljes képhez ez is hozzátartozik: http://www.redwoodoffices.hu/l/nardai-brigitta/ - itt vannak linkek az oldalon. Meg ez: https://acoachingmindenkie.hu/ " Nardai Brigitta a neten: Honlap Facebook Facebook Page LinkedIn Instagram YouTube MagyarBusiness Olvasd el a Recap cikkeket Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! Stratégiai Vállalkozás Fejleszt ő tippek, heti rendszerességgel *Garantálom, hogy ilyet még nem kaptál << Vissza az Epizódokhoz 2024. június 24. Te vagy a brand / Csábi Boróka Boróka története a bátorságról szól, arról az útról, amikor megmássza a lélek erejét és felvállalja tudását a világ előtt. "Az ismertség egy eszköz. A követőtábor egy erőforrás. A befolyás egy felelősség. A népnevelés pedig kötelesség." "A jövő nem a specialistáé, nem a generalistáé, hanem a vizionáriusé." „Te vagy a brand” néven rendezett workshopjain és szolgáltatásain keresztül Boróka már több mint 10 000 vállalkozót és marketingest inspirált, hogy megtalálják autentikus hangjukat és vonzó személyes márkát építsenek. "Azt csinálni, amit szeretsz, amiben jó vagy, énmárkát építeni önazonsan, felvállalni magad, értéket teremteni, mindeközben elérni az anyagi céljaidat" – a Te vagy a brand küldetése. Rövid idő alatt a Te vagy a brand lett az utóbbi évek egyik legdinamikusabban fejlődő, marketingoktatással foglalkozó platformja, ahol havonta több ezer tanulni vágyó keresi a legfrissebb közösségimédia-trendekkel foglalkozó tanfolyamokat és blogcikkeket. Boróka több mint 50 ezer social media követővel az egyik legbefolyásosabb marketinges énmárka témában. A Datalyze szerint végzett kutatás alapján 2020-ban, vállalkozói témában ő volt a 2. top növekvő influenszer. A LinkedIn pedig, egy meghívásos alapú program alapján a Personal Branding Top Voice címmel illette meg. Boróka rendszeresen tart tréningeket a legnagyobb vállalatok vezetőinek és értékesítőinek, nem ijed meg attól, ha 50 mérnök felső vezetőt vagy 25 agy- és gerincsebészt kell meggyőznie arról, hogy az énmárkaépítés kihagyhatatlan része ma már, hogy tudatosan jelenjünk meg az online felületeken. Több tucat sikeres vagy feltörekvő énmárka épül már az ő tanításai nyomán. Ezenfelül rendszeresen fellép a legnagyobb konferenciákon, ahol előadásaival és üzenetével mély benyomást tesz a hallgatókra. 2022-ben pedig megjelent első „könyve”, amely – Borókára jellemző, formabontó módon – valójában nem egy könyv, hanem egy személyes márkaépítés fejlesztésével foglalkozó kártyapakli. Csábi Boróka a neten Instagram LinkedIn Facebook Te vagy a brand a neten Honlap Facebook LinkedIn YouTube Instagram Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! Stratégiai Vállalkozás Fejleszt ő tippek, heti rendszerességgel *Garantálom, hogy ilyet még nem kaptál << Vissza az Epizódokhoz 2021. március 25. Vállalkozás lépésről-lépésre - Sorozat Záró Vállalkozás lépésről-lépésre sorozatunk huszonegyedik részében lezárjuk ezt a sorozatot. Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! Stratégiai Vállalkozás Fejleszt ő tippek, heti rendszerességgel *Garantálom, hogy ilyet még nem kaptál << Vissza az Epizódokhoz 2022. február 25. Peggy Baby / Molnár Peggy “A 2.gyermekem születése után, feladtam a nagyvállalati, középvezetői beosztást a magánzó formára. Saját márkát építettem, 7.éve vagyok Peggy Baby-vel a piacon. Sikeres életmódváltóként új életfeladatot találtam :-)” Peggy Baby a neten Honlap Facebook Instagram Magyar Business Olvasd el a Recap cikkeket Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! Stratégiai Vállalkozás Fejleszt ő tippek, heti rendszerességgel *Garantálom, hogy ilyet még nem kaptál << Vissza az Epizódokhoz 2024. március 4. beeco / Hegedűs Kristóf és Farkas Levente "A beeco csapatával, majd 30 önkéntessel, 2022 ősze óta egy öko-iránytűt fejlesztünk. A projekt volt már öko- asszisztens, ökoplatform és névtelen csillagromboló is, de a lényeg ugyanaz maradt. Célunk a kezdetek óta, hogy közelebb hozzuk az emberekhez a fenntarthatóságot. Hogy amit ma még tanulni kell, az húsz év múlva már alappá váljon. Ennek szerintünk a kulcsa a megfelelő kommunikáció, edukáció és a közösségépítés. A politikába nem tudunk és nem is akarunk beleszólni. Úgy érezzük, hogy alulról kell elkezdeni az építkezést, mert csak tömeges részvétellel érhetünk el igazi változásokat. Hiszünk a sok kis tett óriási erejében. Célunk, hogy az emberek értsék és érezzék, miért fontos, amit tesznek és persze, hogy ne érezzék egyedül magukat a harcban. Hiszen a méhek is így erősek: rajban! Elkezdtünk tehát egy appon dolgozni, ami ötvözi a duolingo játékosságát és motiváló erejét a Wikipedia közösségi fejlesztésének az előnyeivel. Egy ökolábnyom kalkulátorral kiszámoljuk a user lábnyomát és ez alapján személyre szabott küldetésekkel motiváljuk őket a zöldebb életvitelre, melyekért még jutalmat is kapnak. Ez egy játékos fejlődési utat ígér és kézzelfogható előnyöket: csökkenő személyes ökolábnyomot, kuponokat és kedvezményeket fenntartható partnereinknél. Mindezt megtoldottuk még egy öko-térképpel, amire feltettünk mindent, ami segít a fenntartható hétköznapokban: - szelektív kukák - komposztálók - csomagolásmentes boltok - turkálók - közkutak - zöld események - szervizek - fenntartható étkezés - közösségi terek - és még sok minden más A térkép webes verziója már elkészült, a linken megtaláljátok: https://www.beeco.hu/terkep Buzdítunk mindenkit, hogy egészítse ki a saját ajánlásaival, vagy javítsa ki, ha valami hibát talál. Az app első verzióján még dolgozunk, várhatóan március elején kapja a nagyközönség a kezébe a térképpel, a partnerekkel és a kuponokkal együtt. Ez az egész természetesen nem csak egy appról szól. Szemléletformáló kampányunk az éter minden irányába online és offline is terjeszkedik. Voltunk már fesztiválozni méhecske jelmezben, edukatív játékok és trashart installációk kíséretében. Tiszteletünket tettük már 6 startup inkubátor és mentorprogramban és számos eseményen megjelentünk előadóként vagy edukatív játékokkal. Igyekezzük kihasználni a social media minden felületét. Idén már jobban belevetjük magunkat a videós tartalmakba, blogolunk, játszunk, filmklubozunk. Azért láthatjátok, hogy ez nem 1 emberes feladat, ezért is végtelenül hálásak vagyunk önkénteseinknek, akik nélkül most ki tudja hol lennénk. Itt meg is ragadnám az alkalmat, hiszen ambiciózus terveinkhez mindig jól jön egy két új dolgos méhecske. Akinek tetszik a projekt itt tud körülnézni önkéntes pozícióink között: https://www.beeco.hu/csatlakozz Adódhat a kérdés, hogy jó de hogyan lesz mindez pénzügyileg is stabil? Fenntartható partnereink fognak nekünk jutalékos rendszerben fizetni. Platformként persze adódik a tyúktojás probléma, így ez a láb kicsit döcögve indul. Ezen felül pedig eljárunk nagy cégekhez előadásokat, workshopokat tartani, és segítünk nekik az idén bevezetett ESG követelményeknek való megfelelésben. Van még pár ötlet pénzforrásokra, de ezeket most még nem áruljuk el. Megszületett nemrég az első webshopunk is méhecskés mörcsökkel. Itt támogatni is tudtok minket, akár egy rendszeres összeggel. Csekkoljátok le a linken: https://ko-fi.com/beecompass Ez a startup nem a pénzesőről fog szólni, mi nem egy tipikus szilikonvölgyi álomban látjuk magunkat, de úgy gondoljuk így is meg fogjuk állni a helyünket a piacon, anélkül, hogy eladnánk az ötletünket egy VC-nek. A küldetés és az egyre növekvő közösségünk ereje hajt minket minden nap. Szereténk átadni ezt a lelkesedést mindenkinek, aki egy zöldebb jövőért küzd. Biztos sokszor gondolod, hogy reménytelen és hogy egyedül nem megy, de ne feledd: Ha úgy érzed baj van, csatlakozz hozzánk és beezz a rajban!" beeco a neten Honlap Facebook LinkedIn Instagram Olvasd el a Recap cikkeket Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

Személyes beszélgetésen feltérképezzük minden üzleti problémádat, megbeszéljük hogyan tudunk együtt dolgozni és megtervezzük a vállalkozásod növekedését. Tedd meg az első lépést a vállalkozásod sikeréért! Foglalj egy ingyenes bemutatkozó időpontot, és nézzük meg együtt, hogyan tudjuk felgyorsítani a fejlődésedet! A sikeres vállalkozásfejlesztés nem szerencse kérdése – hanem stratégia és tudatos tervezés eredménye. Ha úgy érzed, hogy vállalkozásod növekedése megrekedt, vagy hatékonyabb folyamatokat szeretnél, itt az idő, hogy szakértő segítséget kérj! Egy rövid, kötelezettségmentes konzultáció során: ✔️ Megismerjük egymást és felmérjük a vállalkozásod jelenlegi helyzetét ✔️ Feltérképezzük azokat a területeket, ahol a legnagyobb hatékonyságnövekedést érheted el ✔️ Átbeszéljük, hogyan segíthetünk a céljaid elérésében 📅 Foglalj időpontot most, és induljunk el a siker felé vezető úton!

< Back Lelki egyensuly Vállalkozás Lépésről-Lépésre - Lelki egyensúly Vállalkozás lépésről-lépésre sorozatunk harmadik részében a lelki egyensúlyról beszélünk. Previous Next

Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! Stratégiai Vállalkozás Fejleszt ő tippek, heti rendszerességgel *Garantálom, hogy ilyet még nem kaptál << Vissza az Epizódokhoz 2025. május 26. Vörös Kriszta /Longevity Coach „Vándorló vállalkozók” – Egy élet, három ország, végtelen újratervezés Mi történik, ha nemcsak a vállalkozásod skálázod, hanem az életedet is újra meg újra? Vörös Kriszta életútja nem egy tipikus sikerstory. Nem épített gyorsan skálázható céget, nem exitelt, nem startupperként futott be – hanem stratégiai kitartással, országról országra dolgozta ki a saját rendszerét. Közben anya maradt, feleség, és egyre tudatosabb vállalkozó. Franciaország, Svájc, Dubaj, Anglia, Kanada – csak néhány állomás , ahol Kriszta és családja próbáltak gyökeret verni. Mindenhol új iskola, új hivatal, új nyelv, új rendszer. Egy dolog viszont végig következetes maradt: Kriszta fókusza az egészségre, a hosszútávú fenntarthatóságra és a vállalkozói autonómiára. A podcastben elmeséli, hogyan ütközött falakba a francia bürokráciával, és hogyan kellett lakcím nélkül iskolát intéznie . Kiderül az is, hogy a „dubaji adóparadicsom” miért nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket – és hogy végül miért tértek vissza Európába. „Fiatalabb nem leszek. Akkor legalább csináljuk a legjobbat abból, ami van.” Ez Kriszta egyik kulcsmondatává vált – és ezzel tulajdonképpen meg is határozta az egész beszélgetés hangulatát. Ez az epizód a valós döntésekről. A kompromisszumokról. A vállalkozói lét határhelyzeteiről. Ha te is gondolkodsz külföldre költözésen, cégalapításon, nemzetközi piacokon, vagy csak szeretnéd jobban menedzselni a vállalkozás vs. élet egyensúlyt, akkor ez a beszélgetés segíteni fog . Franciaország, ahol a nyelv a kapuőr A francia rendszer nem bonyolult – csak akkor, ha nem vagy francia. Vörös Kriszta egyik legnagyobb kihívása az volt, amikor családjával Franciaországba költöztek. Nem a tájjal volt baj: mesebeli középkori falvak, borvidékek, kincsesládaként rejtőző kisvárosok. A gond ott kezdődött, ahol bármit el kellett intézni. „Nem szólalnak meg angolul – még akkor sem, ha tudnak.” Ez nem legenda, ez a valóság. Akár adóhivatal, akár iskola, akár orvosi biztosítás – minden kizárólag franciául működik. Kriszta pedig nem beszélt franciául. „Rámutattam a papírra, mondtam, hogy mit akarok, és azt válaszolták: mondja ki franciául.” A gyerek iskoláztatása is igazi logisztikai bravúr volt. A lakcím megszerzéséhez kellett az iskola, az iskolához kellett a lakcím. A környéken csak egyetlen intézmény tanított franciát idegen nyelvként, az viszont másfél órányira volt – oda és vissza naponta . És még valami: az adószám. Hónapokig tartott, mire megkapták, csak azért, mert a hivatalos forma szerint „barátnál laktak”, amit a rendszer nem volt hajlandó elfogadni. Végül egy sorban várakozó francia állampolgár segített közvetíteni – ő beszélt angolul. Franciaországban nem elég, ha jó szándékkal érkezel. Ott be kell illeszkedni – nyelvileg, papíron, kulturálisan. Máskülönben láthatatlanná válsz. Kriszta tapasztalata azt mutatja: a nyelv nem csak eszköz, hanem akadály is lehet. És ha nem beszéled, nem is kapsz hozzáférést a rendszerhez. Svájc: az üzleti lehetőség és az árnyoldalai Svájc vonzó – amíg nem akarod megérteni a szabályokat. Vörös Kriszta férje Svájcban dolgozik, így a család nap mint nap átlépi a határt Franciaországból. A svájci munkavállalás működik – de vállalkozni már egy másik történet . „A svájciak nagyon lokálpatrióták. Előbb a sajátjukat veszik meg, csak aztán nézik a külföldit.” Kriszta tapasztalata szerint Svájcban érvényesülni üzletileg nem lehetetlen – de csak akkor, ha svájci vagy . Ha külföldiként akarsz bejutni a piacra, ajánlás, kapcsolatok és lokalizált márka nélkül nehéz dolgod lesz. Az emberek lojalitása a hazai termékekhez kőkemény versenyelőny. És ott van a cégalapítás. Lehetsz egyéni vállalkozó vagy alapíthatsz Kft-t (GmbH) – utóbbihoz viszont 20.000 svájci frank kezdőtőke szükséges. Ez nem csak szám, hanem szűrő is: nem alapít céget az, aki nem gondolja komolyan. A szabályok ugyanakkor kiszámíthatók. Az adózás kantononként eltérő, de ha jó helyet választasz , a konstrukció akár ideális is lehet egy online vállalkozásnak. Kriszta nem zárta ki, hogy Svájc lesz a végállomás – pont a stabilitás miatt. Ugyanakkor a költségek – főként a lakhatás – az egekben vannak. Az albérleti árak az elmúlt évtizedben drasztikusan emelkedtek, miközben a bérek nem nőnek ezzel arányosan. Ez pedig még egy jól kereső családot is korlátozhat. „Svájc egy luxusjáték, amit akkor tudsz élvezni, ha előre gondolkodsz.” Dubaj: álom vagy illúzió? „Dubajban minden tökéletes – kivéve, ha ott akarsz élni.” Vörös Kriszta családja több hónapot töltött Dubajban. A cél: új életet kezdeni, vállalkozást indítani, és kihasználni az adómentes lehetőségeket. A valóság azonban hamar megmutatta, hogy az arab világ más logika szerint működik . A munkáltató, akivel Kriszta kapcsolatba került, nem volt felkészülve a gyors növekedésre. „Azt mondták, hogy négyen vannak. Mire megérkeztem, már több mint százan.” Az átláthatóság hiánya és a szabályozási kiskapuk rövid idő alatt világossá tették, hogy ez a környezet nem egy tudatos vállalkozónak való . Ráadásul a „adómentesség” is csak papíron létezik. Valójában éves szinten kell fizetni a működésért, ráadásul nem kevés összeget. A költségek – főleg lakhatás és közlekedés – brutálisan magasak, a munkatempó pedig embertelen: 50-60 órás hetek, minimális szabadidő. És jön a kulturális sokk: az angol nyelv elvileg elég, de az akcentusok és a kommunikációs különbségek megnehezítik a boldogulást . Főleg a férje számára volt ez kihívás, ezért úgy döntöttek: Dubaj nem nekik való. „Legalább megnéztük. Most már nem kell többet azon gondolkodnunk, hogy mi lett volna, ha...” A gyerek sem akart ott maradni. A családi és mentális egyensúly fontosabb volt, mint az üzleti lehetőség. Egy nem megfelelő rendszerben nem lehet jól működni – még akkor sem, ha papíron minden kecsegtető. A nyelv nem készség, hanem túlélési eszköz Ha nem beszéled a nyelvet, nem létezel. Ez nem túlzás, hanem tapasztalat – főleg Franciaországban, ahol az angoltudás megléte sem számít, ha nem hajlandóak megszólalni. Vörös Kriszta konkrétan azzal szembesült: a hivatalban inkább nemet mondanak, mint hogy angolul kommunikáljanak. „Ott álltam az adóhivatalban, és mutattam a papírt, hogy ezt szeretném. A válasz: Mondja ki franciául.” A költözések, hivatalos ügyintézések, iskolakeresés során újra és újra bebizonyosodott: a nyelv nem opcionális extra, hanem belépő a rendszerbe. Aki nem beszéli az adott ország nyelvét, hátrányból indul, és gyakran el sem jut a startvonalig . Kriszta gyerekei szerencsére gyorsan tanultak. A kisebbik már most azt tervezi, hogy tíz nyelvet fog elsajátítani – mindig az adott országban élve egy ideig. Ez az a fajta alkalmazkodási képesség, ami egy új világban versenyelőnnyé válik. De nem csak a gyerekeknek fontos. Kriszta minden országban tudatosan keresett helyi kapcsolatokat , akik segíteni tudtak a nyelvi akadályok áthidalásában. Ezek az emberek nemcsak tolmácsok voltak, hanem kulcsfigurák a rendszerhez való hozzáférésben is . A vállalkozói létben a nyelv nemcsak kommunikáció – hanem bizalom, kapcsolat, hitelesség. És ha nincs meg, nem fognak befogadni . Franciaország: ahol a lakcím ismerkedésből lesz Franciaországban lakcím nélkül nem lehet ügyet intézni – és lakcímhez szinte lehetetlen jutni. Ez az abszurd ellentmondás már az első pillanatban akadály lett Vörös Krisztáék számára, amikor az iskolai beiratkozáshoz kellett volna igazolniuk, hogy hivatalosan ott élnek. „Feltettem egy posztot a Facebook-csoportba, hogy lakást keresünk. Semmi nem jött – csak egyetlen ember, aki azt mondta: szimpatikusak vagytok, segítek.” Ez a teljesen ismeretlen ember volt az, aki megoldotta a család lakcímproblémáját. Kiadta a saját lakását, amivel hivatalosan be tudtak jelentkezni, és így el tudták kezdeni az iskolai ügyintézést. De az igazi csavar csak ezután jött. A hivatal nem fogadta el a címet – mert az nem volt „elég hivatalos”. Barátnál lakni nem számít hivatalos lakcímnek, hiába volt minden papír rendben. Hónapokig tartó huzavona, folyamatos visszadobások, újraindított ügyek – és mindez csak azért, mert nem volt megfelelően „hivatalos” a lakcímük. „A végén pont ahhoz a hölgyhöz kerültem, aki az elején visszadobta a papírunkat. Akkor már beszélt angolul. És akkor már elfogadta.” A rendszer – ha egyáltalán működik – csak személyes kapcsolatokkal, szerencsével és sok-sok újrapróbálkozással enged be. Nincs garancia, nincs gyorsítás – csak a tapasztalat marad, hogy a rendszer nem érted van, hanem magáért. A globalizáció szabadsága – és korlátai Elméletben szabadon mozoghatsz. A gyakorlatban vámot fizetsz a saját kolbászodra. Kriszta és családja a francia–német–svájci hármas határnál élnek, így napi szinten tapasztalják, mit jelent valójában az „egységes Európa”. Spoiler: nem azt, amit a szlogenek sugallnak. „A férjem Svájcban dolgozik, mi Franciaországban élünk, a barátaink Németországban vannak. De ha kolbászt hozol haza, le akarják vámolni.” Ez nem metafora, hanem konkrét példa: egy baráti ajándékként vitt magyar kolbász is vámkezelési kérdéssé vált. Ugyanez igaz a vitaminokra, a saját holmira, és bármire, amit az ember „csak úgy” átvinne az egyik országból a másikba. A mozgás szabadsága papíron létezik – a valóságban a szabályozások, vámhatárok és adózási különbségek akadályozzák az egyszerű életvitelt. Ez különösen nehéz vállalkozóknak, akik online vagy mobil módon dolgoznának , de állandó fizikai jelenlétet, lakcímet és adóilletőséget követelnek tőlük. „A globalizáció nem az embereknek van, hanem a rendszereknek. És ez egyre nyilvánvalóbb.” Kriszta szerint a globalizáció lehetőség is, de illúzió is – főleg akkor, ha valaki önállóan, vállalkozóként próbál benne boldogulni. A határok nincsenek eltörölve, csak másképp hívják őket : bürokrácia, biztosítás, adózási rezsim. Longevity szemlélet – nem csak egészség, hanem stratégia A longevity nem egy wellness-divat, hanem túlélési stratégia a vállalkozói létben. Vörös Kriszta nem véletlenül választotta ezt az utat – coachként és magánemberként is az életminőség hosszútávú optimalizálása érdekli. De mit is jelent ez valójában egy vállalkozó életében? A longevity – vagyis a hosszú, egészséges, aktív élet – nemcsak étrendkiegészítőkről, mozgásról vagy bioételekről szól. Hanem arról, hogy hogyan tudsz energikus, fókuszált és mentálisan stabil maradni akkor is, amikor az élet éppen darál. Amikor egy francia hivatalban órákig vársz, mert senki nem hajlandó angolul megszólalni. Amikor a gyereked napi három órát utazik iskolába. Amikor három ország szabályrendszere között próbálsz egyetlen működő életmodellt kialakítani. „Mi nem járunk orvoshoz – nálunk a megelőzés a norma.” Krisztáéknál ez nem csak hitvallás, hanem napi gyakorlat. A táplálkozástól kezdve a stresszmenedzsmentig minden tudatos döntés része. És nemcsak a családnak, hanem az ügyfeleknek is ezt tanítja: hogyan alakíts ki olyan élet- és munkarendszert, ami nem éget ki, hanem támogat . A podcast során szóba kerül a japán és koreai nők fiatalos megjelenése, a tradicionális táplálkozás és a természetes kozmetikumok ereje. De ezek mögött valójában egy mélyen stratégiai gondolkodás áll : hogyan tudod fenntartható módon élni és építeni a vállalkozásodat? „Fiatalabb már nem lesz az ember. Akkor legalább csináljuk jól.” Ez a mondat nem csak vállrándítás. Ez a mindset, amivel Kriszta működik. És ami miatt nem omlott össze a bürokráciában, a költözésekben, a céges újratervezésekben. Mert tudja: ha az emberi működésed nincs rendben, akkor a vállalkozásod sem fog működni. A longevity nem cél – hanem rendszer. És ebben a rendszerben minden döntés számít. Gyerekekkel költözni – akadály vagy előny? „Gyerekekkel nem lehet világot látni” – hangzik a gyakori kifogás. Vörös Kriszta tapasztalata szerint ennek az ellenkezője igaz. Az ő két gyereke már tizenhét és tizenkilenc éves, és mindketten végigkísérték a család nemzetközi vándorlását. Franciaország, Svájc, Dubaj, Anglia – és a lista folytatódik. A kívülállók gyakran sajnálkoznak: „De hát így nincs gyerekkoruk!” Kriszta viszont tudatosan megkérdezte a gyerekeit, mit gondolnak erről. A válaszuk egyértelmű volt: „Mi ezt szeretjük. Hogy világot látunk, és közben tanulunk.” A gyerekek nem szenvedtek, hanem alkalmazkodtak, fejlődtek és megerősödtek . Megtanulták, hogyan lehet új országban barátokat szerezni, hogyan lehet egy teljesen új nyelvi környezetbe beilleszkedni, és hogyan lehet önállóan megállni a helyüket bármilyen helyzetben. Nem elméletből, hanem életből. „A kisebbik fiam azt mondta, ő tíz nyelvet szeretne megtanulni – és minden nyelvet abban az országban, ahol beszélik.” Ez nem csak ambíció, hanem bizonyíték arra, hogy a nemzetközi életforma nem elszigetel, hanem nyitottá és bátorrá teszi a gyerekeket. Természetesen nem volt minden zökkenőmentes. Az iskolák, a hivatalok, a napi rutin újratervezése óriási logisztikai kihívás volt – főleg úgy, hogy közben a vállalkozásnak is mennie kellett. Kriszta viszont minden költözést projektként fogott fel , ahol a család is csapatként működik. „Ez nem áldozat – ez közös döntés.” Sok vállalkozó nő abban a dilemmában él, hogy a karrier vagy a gyerek „kárára megy” a másik. Kriszta példája épp az ellenkezőjét mutatja: ha jól strukturálod az életed, akkor a család nem gátol, hanem éppenséggel támogat. A gyerekek nem visszahúznak, hanem együtt tanulnak, nőnek és fejlődnek veled . Ez a mindset pedig hosszútávon olyan embereket nevel, akik nem a rendszerben élnek, hanem tudatosan alakítják azt maguk körül . Vállalkozásindítás külföldön – valóság kontra ígéret Külföldön vállalkozni? Elméletben szabad, gyakorlatban szinte lehetetlen – ha nem tudod, mit csinálsz. Vörös Kriszta bejárta fél Európát, sőt, Dubajt is kipróbálta. A cél minden esetben az volt, hogy ott éljenek, dolgozzanak, és a helyi rendszerben építsenek új életet . De amit a tanfolyamok, YouTube-videók és guruk ígérnek, annak csak töredéke igaz – ha egyáltalán. „Dubajban azt mondták: adómentes vállalkozás. A valóságban éves díjak, korlátozások és papírtenger várt.” Az adóparadicsom mítosz mögött kemény struktúra húzódik meg. Igen, lehetsz adómentes – de csak akkor, ha megfelelsz bizonyos szigorú feltételeknek, és hajlandó vagy éves szinten fizetni a működésért. Nem kicsit, hanem súlyos összegeket. Angliában a vállalkozásindítás könnyebb – „öt perc, 13 font és kész a Kft” –, de mára az ottani rendszer is szigorodott. Svájcban komolyabb a belépési küszöb: legalább 20.000 frank kell egy GmbH indításához , és ha nem ismered a kantononként eltérő adózást, könnyen rossz helyre pozicionálod a cégedet. Franciaországban még az egyéni vállalkozás is adminisztratív rémálom. Hiába van „mikrovállalkozói” forma, az adók és járulékok olyan arányban visznek el mindent, hogy sok esetben egyszerűen nem éri meg . Egyáltalán nem ritka, hogy 60–70%-os adóterhet számolnak fel – még a mikrovállalkozásokra is. „Én nem azért vállalkozom, hogy az államnak dolgozzak.” A legnagyobb különbség az ígéret és a valóság között az, hogy a legtöbb országban a rendszer nem vállalkozóbarát, hanem rendszerbarát . Vagyis nem az a célja, hogy neked könnyebb legyen, hanem hogy önmagát fenntartsa . Ezért aztán a vállalkozásindítás nem egy „új kaland”, hanem egy komoly stratégiai lépés – amit csak akkor érdemes megtenni, ha pontosan tudod, hova lépsz. És Kriszta azt is hozzáteszi: nem mindenhol érdemes vállalkozni, még akkor sem, ha ott élsz . Néha az a stratégia, hogy egy másik országban indítod el, és csak a működést végzed helyben. Ez már nem adóoptimalizálás – ez túlélés és tudatosság . Mi az, amit utazással lehet csak megtanulni? „Két dolog különbözteti meg az embert önmagától öt év múlva: a könyvek, amiket elolvasott, és a városok, ahol járt.” – idézi a beszélgetés végén Foris Attila azt az üzleti alapigazságot, ami Vörös Kriszta életére tökéletesen igaz. Mert bár sokan költöznek külföldre jobb megélhetés vagy adózási előny reményében, Kriszta számára az utazás mindig tanulás volt – és nem csak róla, hanem a világról is. A világjárás nem luxus, hanem fejlődési pálya. Kriszta családjának története egyfajta modern nomád lét: mindig új ország, új rendszer, új környezet – és mindig új szabályok, amelyeket meg kell érteni és meg kell tanulni. Nem azért utaztak, mert menekültek valami elől, hanem mert keresték a helyüket . És minden út egy újabb réteget adott hozzá a személyiséghez, az üzleti gondolkodáshoz és az életstratégiához. „Ha nem mozdulsz ki, sosem fogod tudni, hogy mi fontos neked valójában.” Külföldön élni nem ugyanaz, mint nyaralni. Dubajban például eleinte úgy érezték, minden tökéletes: a nap süt, a rendszer gördülékeny, az infrastruktúra modern. Aztán jött a valóság: kulturális különbségek, túlmunkált hétköznapok, fáradtság, elszigetelődés. És ekkor vált világossá: nem az számít, hogy egy hely mennyire trendi, hanem hogy neked működik-e . Aztán ott van Svájc. Gyönyörű tájak, stabilitás, rend – de csak akkor lesz a te világod, ha képes vagy elfogadni a merev rendszert, a költségeket, a lojalitást a helyi iránt. Franciaországban minden olyan, mintha képeslapról lépnél be, de a háttérben egy olyan bürokrácia dolgozik, amihez vasidegek kellenek. A különbségek nem csak országok, hanem szemléletek között vannak. A francia hivatalnok nem fog megszólalni angolul, még ha tud is. A svájci vásárló a sajátját veszi meg, akkor is, ha kétszer annyiba kerül. Az angol vállalkozásod lehet, hogy könnyen elindul, de nehezen skálázódik. A dubaji kontaktjaid mosolyognak – de az angoljukat nehéz megérteni. És mégis: mindegyik tapasztalat hozzátesz valamit. Mert Kriszta szerint az utazás valójában nem szórakozás, hanem önismereti eszköz . Akkor is tanulsz, ha nem akarsz – és ha jól figyelsz, pontosan látni fogod, hol van a helyed. „A gyerekeim most már úgy nőnek fel, hogy nem félnek a világtól. Nem kérdés nekik, hogy lehet másként is élni.” Ez talán a legnagyobb hozadéka az utazásnak. Nem a sok pecsét az útlevélben, nem a kipipált látnivalók. Hanem az a belső stabilitás, amit az ad, hogy már láttad, mi van máshol . Hogy már nem csak a saját országod logikája szerint gondolkodsz, hanem képes vagy globálisan látni a lehetőségeidet. És ez az, amit nem lehet könyvből megtanulni. Ezért mondja Kriszta: Utazni muszáj. Ez nem luxus. Ez túlélés. Az újratervezés nem gyengeség, hanem stratégia Vörös Kriszta története nem arról szól, hogyan kell tökéletesen élni. Hanem arról, hogyan lehet túlélni, újrakezdeni és fejlődni olyan környezetekben, ahol semmi nem adott, és semmi nem egyszerű. A francia bürokrácia, a svájci lojalitás, a dubaji illúziók, a nyelvi korlátok, a családi logisztika és a vállalkozói realitás mind-mind olyan kihívások, amelyek önmagukban is térdre kényszerítenének egy embert – Kriszta viszont nemcsak megoldotta őket, hanem rendszert épített belőlük . A legfontosabb tanulság talán az, hogy a vállalkozói szabadság nem jön automatikusan a nemzetközi költözéssel . Sőt: új ország, új rendszer, új szabályok – és sokszor az ismeretlenségből kell újrapozicionálni magad. Ez csak akkor megy, ha van benned tudatosság, önreflexió és egy olyan életstratégia, ami nem csak a profitot nézi, hanem az energiaszintedet, a mentális állóképességedet és a családoddal való kapcsolatodat is. „A longevity nem wellness – hanem döntés.” Döntés arról, hogy nem égsz ki, hogy nem alkalmazkodsz vég nélkül, hogy nem fizetsz 70% adót egy olyan országban, ami cserébe semmit nem ad. Döntés arról, hogy hol és hogyan építesz – és ha nem működik, újratervezel. Nem félelemből, hanem tudatosságból. Ez a beszélgetés vállalkozói nézőpontot egy olyan világra, ami látszólag szabad, valójában viszont zárt – ha nem ismered a játékszabályokat . Ha pedig vállalkozóként gondolkodsz, akkor ez a szabályismeret nem luxus, hanem életfeltétel . És még egy dolog: a világ nem lesz egyre egyszerűbb. Te viszont egyre tudatosabb lehetsz benne. És ez az egyetlen eszközöd arra, hogy hosszú távon ne csak működj, hanem jól működj. Fizikailag, mentálisan, vállalkozóként, emberként. 🎧 Ha úgy érzed, hogy a saját vállalkozásod is határokba ütközik, akkor hallgasd meg a teljes epizódot! 💬 Oszd meg és küldd el egy vállalkozó ismerősödnek, Vörös Krisztáról "Eredeti végzettségem szerint közgazdász vagyok, és ennek keretén belül voltam vállalati hitelező, biztosítós, pénzügyi tervező, könyvelő, bérszámfejtő, pénzügyi vezető, üzleti tanácsadó, kommunikátor, fordító, tolmács. És mindezt több országon keresztülívelő módon: Magyarország után Ausztriába költöztünk, aztán Svájcba vezetett az utunk, majd Angliában folytattuk életünket a férjemmel és két fiammal, és 2023 októbere óta Dubaion állomásozunk. Minden országban igyekeztem segíteni az ott élő magyarokat, mivel a nyelvtudásom és szakmai tudásom alapján elkelt a segítség adóbevallás, letelepedés, munkakeresés, pénzügyek és vízum terén. Angliában már rögtön az elejétől kezdve a saját cégünkön keresztül dolgoztam pénzügyi területen. Van még egy terület, ami a szívem csücske, ez pedig a vállalkozók egészsége. Mert a stressz, az évek, a környezet megtépázzák a vállalkozókat különösen, és abban segítek, hogy a test, a sejtek belülről teljesen újjá épüljenek max 7 hónapon belül, akár szívinfarktus vagy stroke után, vagy még inkább megelőzés céljából. Vörös Kriszta a neten Facebook LinkedIn Instagram A beszélgetés alapján készült cikkek Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! Stratégiai Vállalkozás Fejleszt ő tippek, heti rendszerességgel *Garantálom, hogy ilyet még nem kaptál << Vissza az Epizódokhoz 2021. március 11. Vállalkozás lépésről-lépésre - Személyes Márkaépítés Vállalkozás lépésről-lépésre sorozatunk tizenkilencedik részében a Személyes márkaépítésről beszélünk. Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

<< Vissza a Hírlevelekhez 2023 Szeptemberi Hírlevél A mai hírlevélben Skálázás térképe Magyar Business Workshop Magyar Business Podcast Sziasztok Vállalkozók! A Magyar Business egy olyan egyedi hely, ahol a vállalkozásod skálázása a fő cél! Ez nem más, mint egy mentorált nemzetközi skálázási műhelymunka. Fóris Attila vagyok és ez a MagyarBusiness sallangmentes; szeptemberi hírlevele, ahol röviden összefoglaljuk a hónap témáit. Skálázás térképe A Skálázás térképe tanfolyamnak a lényege, hogy egy virtualis térképen keresztül mutassuk meg, hogy milyen lehetőségei vannak egy vállalkozásnak, amikor kinövi környezetét és szeretne a következő szintre lépni. A részletekért iratkozz fel havi hírlevelünkre és kövess minket a Youtube-on, ezzel is segítve vállalkozásodat! Magyar Business Workshop Szeptembertől indul a Magyar Business Workshopja, ahol szemtől-szemben egy kerekasztalnál fogjuk építeni a Boston-i magyar nyelvű vállalkozók szervezeteit. Ha Boston környékén jársz vagy élsz, akkor gyere el minden második szombaton délelőtt. Részletekért klikk ide . Magyar Business Podcast Filep Szilvia : marketing és kommunikációs szakember, Freelancer Festival - alapító, a FreelancerBlog - főszerkesztője, A többi beszélgetés még szervezés alatt van, de bízunk benne, hogy hallhatóak lesznek: Hid Imre : Vállalkozó / ökoszisztéma-építő és ökoszisztéma gyorsító építő Lovász György : Pénzügy és minden, ami pénz / ICT Európa, Szabó Krisz : StartITup, aki a győri startup-ökoszisztéma építéséről és annak nehézségeiről fog majd beszélni, Jáger László : Benefit Barcode alapítója és startup elindítója M á ra ennyi volt! Ne feledjétek skálázzátok a vállalkozásotokat! Fóris Attila voltam, köszönöm a figyelmedet és köszönet a kis csapatnak: Regina , Nazsi , Yami , Bálint , Gyuri , Laci Találkozzunk ugyanitt legközelebb is! << Előző Hírlevél Következő Hírlevél >> Milyen tudással segíthetünk? Mit szeretnél tanulni?

Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! Stratégiai Vállalkozás Fejleszt ő tippek, heti rendszerességgel *Garantálom, hogy ilyet még nem kaptál << Vissza az Epizódokhoz 2021. július 14. Krisz Nádasi writes / Nádasi Krisz Nádasi Krisz író és szerkesztő. Szakmai könyveket és történeteket íróknak segít, kéziratok szerkesztésével, tanácsadással, oktatással foglalkozik; intézményesített formában, állami ösztöndíjjal is részt vett fiatal írók mentorálásában. Novellái rendszeresen jelennek meg irodalmi folyóiratokban. Nádasi Krisz a neten Honlap Facebook Instagram LinkedIn MagyarBusiness Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód