A Magyar Business egy olyan közösség ahol partneri kapcsolatok születnek, vállalkozói párbeszédek folynak, áramlik a tapasztalatcsere, és mindennek fókuszában a vállalati skálázás, a stratégiai tervezés, nemzetközi fejlődés és a profitnövelés áll. Home: Welcome Startupnak és KKV-nak más stratégia kell, de a siker alapelvei közösek. A káosz helyett egyértelmű iránytűt adunk a kezedbe: stratégiát, ami működik a mindennapokban és biztosítja a növekedést 🚀 Startup vagyok → 📈 KKV vagyok → Honnan tudod, hogy a vállalkozásodnak stratégiai problémai vannak? Ha a következő helyzetekben magadra ismersz, nagy eséllyel a stratégiádban van a hiba. 😟 Szorongás a lelkesedés helyett Ha a vállalkozásodra inkább aggodalommal, mint motivációval gondolsz, az nem csak érzelmi kérdés. Ez sokszor mélyebb stratégiai problémára utal. 🔁 Visszatérő problémák Ugyanaz a hiba újra és újra felbukkan? Ez általában azt jelenti, hogy a működésed nincs összehangolva a stratégiáddal. ⏸️ Megrekedt fejlődés Ha a cég nem lép előre, az ok gyakran a vízió, célok, csapat és szerkezet közötti hiányzó összhang. 📉 Stagnáló vagy csökkenő KPI-ok Amikor a számok nem nőnek, az legtöbbször a stratégia rugalmasságának vagy piaci illeszkedésének hiányát jelzi. Ha magadra ismertél, ne várd meg, míg a helyzet súlyosbodik. Itt az idő a stratégiára. Miért dolgozz velem? Mert egyszerűbbé, világosabbá és fókuszáltabbá teszem a vállalkozásod stratégiáját. ✨ Mondj búcsút a bonyolult kihívásoknak Nem kell többé egyedül küzdened a problémákkal. Segítek gyorsan felismerni és megoldani a gondokat, hogy ne akadj el a hibáknál, hanem bátran haladj előre. 🧭 Világos irány, magabiztos döntések Közös munkánk során pontosan látni fogod, merre tartasz. Nem csak álmodozol a jövőről, hanem tudatosan, magabiztosan haladsz a céljaid felé. 🎯 Koncentrálj arra, ami számít Az erőforrásaidat a jövő építésére fókuszáljuk. Így kevesebb idő megy el a napi problémákra, és több marad arra, hogy valóban megéld a vállalkozásod sikerét. 🚀 Gyorsabb növekedés, kevesebb bizonytalanság A közös munka során olyan rendszert építünk, ami nemcsak segít elkerülni a hibákat, hanem fel is gyorsítja a növekedést. Így nem kell találgatnod, hanem egyértelmű lépések mentén haladhatsz előre. Nem kell többé egyedül küzdened a bizonytalansággal. Építsünk együtt olyan stratégiát, amivel valóban élvezheted a vállalkozásod sikerét. 💡 Kezdjük el a közös munkát 👋 Szia, Attila vagyok. Stratégiát építek, hogy ne törjön össze a tiéd. Miután elindítottam (és lezártam) a saját startupomat, felfedeztem a szupererőmet: 👉 belépni a káoszba, megtalálni a szűk keresztmetszeteket, és a „spagetti-működésből” tiszta, skálázható stratégiát csinálni. Amiben segítettem csapatoknak: ❌ „Fogalmunk sincs, mit csinálunk…” ➡️ ✅ „Oké, ez tényleg működött.” Amit nem csinálok: 🚫 Bullshit 🚫 100 slide-os prezentációk 🚫 Üres motivációs frázisok 🚫 Elavult sablonok 2012-ből Amit viszont csinálok: Segítek startup-vezetőknek és KKV tulajdonosoknak olyan rendszereket építeni, amik gyorsan skálázhatók — anélkül, hogy közben szétesne a cég. Miért csinálom? Hiszem, hogy a startupok és a KKV-k adják a legjobb esélyünket arra, hogy betegségeket gyógyítsunk, megoldjuk a legnagyobb problémáinkat, és egészségesebb jövőt építsünk. Túl sok cég bukik el csak azért, mert az üzleti oldal szétesik. 👉 Az én küldetésem: ezen változtatni. A vízióm: Egy egyszerű, erős és hatékony stratégiai keretrendszert adni, amivel a cégek a zseniális ötletből valódi, növekvő vállalkozássá válnak — anélkül, hogy közben elvesztenék a józan eszüket. ☕ Szeretnél együtt dolgozni vagy beszélgetni a stratégiádról? 👉 Foglalj időpontot vagy Kövess a LinkedIn-en Hogyan működik? – 3 egyszerű lépésben Pontosan tudni fogod, mi történik, és mikor. 📅 Foglalj időpontot Egy 30 perces online beszélgetésen megismerjük egymást és felmérjük, hogyan tudunk segíteni. Google Meet Rövid, célzott felmérés Foglalj időpontot most! 📝 Készüljünk fel együtt Küldünk egy rövid kérdőívet és néhány kulcskérdést, hogy a workshop során azonnal a lényegre tudjunk fókuszálni. Gyors kérdőív Előre átgondolt válaszok 🚀 Álljunk neki! Interaktív, strukturált beszélgetésben közösen dolgozunk ki egy stratégiát, amit azonnal tudsz használni. Stratégiai terv Konkrét lépések Összegzés + következő teendők Hogyan oldjuk meg a vállalkozásod problémáit egyszerűen? A legtöbb probléma gyökere stratégiai hiányosság. Ezt könnyen orvosoljuk egy világos, lépésről lépésre követhető üzleti stratégiával, az idővonal módszertan segítségével. Az eredmény: egy átlátható, “golyóálló ” terv, ami minimalizálja a bizonytalanságot és felgyorsítja a növekedést. Építsük fel a stratégiád. Nincs mellébeszélés. Nincs kifogás. Ez nem a „szokásos tanácsadás”, hanem egy fókuszált workshop KKV-knak, akik készen állnak gyorsan és okosan dönteni. Készen állsz? Aktuális Híreink Mit szeretnél tanulni? To play, press and hold the enter key. To stop, release the enter key. Ropogós olvasnivalók Startup skálázás: hogyan építs növekedési gépezetet akkor is, ha a világ nem érti, hogyan működik a projekted Hogyan skáláz egy startup akkor is, ha a világ nem érti a projekt működését? A transzkript tanulságai alapján megmutatom a valódi növekedés ritmusát. 2 nappal ezelőtt AI vagy megszűnsz: így automatizálj okosan a cégedben (konkrét példákkal) Az AI nem a jövő – már most versenytársad. Balogh Dávid példákkal mutatja meg, hogyan csökkents 30%-ot a költségeidből digitális asszisztensekkel. okt. 22. 1 2 3 4 5 Friss podcast epizódok To play, press and hold the enter key. To stop, release the enter key. Célunk, hogy egy jól kidolgozott üzleti stratégián keresztül, felgyorsítsuk a magyar vállalkozások fejlődését! Stratégiai Vállalkozás Fejleszt ő tippek, heti rendszerességgel *Garantálom, hogy ilyet még nem kaptál IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE!

Legyél a Magyar Business Podcast vendége! Oszd meg tapasztalataid, építs szakmai kapcsolatokat, mutasd be szakértelmed és növeld személyes márkádat. Legyél a Magyar Business Podcast Vendége! Regisztrálj & Jelentkezz Szereplés a podcastban remek lehetőség szakmai kapcsolatok építésére és tapasztalataid megosztására. Bemutathatod szakértelmed, sikereidet, és inspirálhatod a hallgatókat. Az epizódok online elérhetők, így üzeneted hosszú távon is látható marad. Csatlakozz, és növeld személyes márkádat, miközben értéket adsz a vállalkozói közösségnek! Kik az ideális vendégek? Magyar nyelvű vállalkozók világszerte, akik rendelkeznek tapasztalattal nemzetközi cégfejlesztésben. Alapítók Szervezet építõk Cégépítõk, Vállalkozók, Sorozat-vállalkozók For-profit és Non-profit szervezetek B2B Szolgáltatók Ügynōkségek Konzultánsok Freelancerek Couchok Tanácsadók Regisztrálj & Jelentkezz Gyakran Ismételt Kérdések Miért érdemes egy vállalkozónak részt venni a Magyar Business Podcastben? A Magyar Business Podcast kifejezetten a magyar vállalkozók tapasztalatainak, gondolkodásmódjának és történeteinek megosztására összpontosít. Ez egy egyedi lehetőség arra, hogy a vállalkozások üzenete eljusson a magyar üzleti közösséghez, valamint inspiráljak másokat a saját útjuk bemutatására. Hogyan segíthet a Magyar Business Podcast abban, hogy növeljem a vállalkozásom ismertségét? A podcast hallgatói elkötelezett, érdeklődő közönséget alkotnak, akik nyitottak az új ötletekre, szolgáltatásokra és vállalkozásokra. A szerepléssel lehetőséget kap minden magyar nyelvű vállalkozó, hogy a már meglévő közönséget is megszólítsák, és új potenciális ügyfeleket érjenek el. Milyen előnyökkel jár, ha a Magyar Business Podcastben beszélek a vállalkozói gondolkodásmódomról? A Magyar Business Podcast lehetőséget nyújt arra, hogy minden magyar nyelvű vállalkozó mélyebb betekintést adjon abba, hogyan hoz döntéseket, milyen alapelvek mentén működik a vállalkozása, és hogyan kezeli a kihívásokat. Ezzel nemcsak inspirálhat másokat, hanem értékes tanulságokat is megoszthat a hallgatósággal, miközben hitelességet és szakmai tekintélyt épít. Hogyan tudom a Magyar Business Podcast szereplést, marketingeszközként használni? A podcast epizód egy tartalom, amelyet könnyen meg lehet osztani a közösségi médiában, a weboldalakon vagy akár hírlevelekben is. Egy hosszú formátumú beszélgetés segít abban, hogy részletesen bemutassuk az adott vállalkozást anélkül, hogy reklámszerűnek hangozzon. Milyen típusú közönséghez juthatok el a Magyar Business Podcast révén? A Magyar Business Podcast hallgatói elsősorban olyan vállalkozók, szakemberek és üzleti gondolkodású emberek, akik inspirációt és tanulságokat keresnek. Az ilyen közönség értékeli az őszinte történeteket, és akár üzleti partnerré vagy ügyféllé is válhatnak. Hogyan támogathatja a podcastban való szereplés az üzleti kapcsolatok építését? A Magyar Business Podcastet hallgatók közül sokan maguk is vállalkozók vagy vezetők, így könnyen kialakulhatnak új kapcsolatok vagy együttműködési lehetőségek. Ráadásul a műsorvezető hálózatához is kapcsolódhatok. Milyen konkrét eredmények várhatók, ha egy vállalkozó szerepel a Magyar Business Podcastben? A podcastban való megjelenés után várható, hogy megnő a vállalkozás iránti érdeklődés, több látogató érkezik a vállalkozás weboldalára, vagy bővül a közösségi média követőinek száma. Emellett a hallgatóságtól érkező visszajelzések értékes ötleteket és inspirációt nyújthatnak a vállalkozás jövőbeli fejlesztéséhez. Hogyan készülhet fel egy vállalkozó a Magyar Business Podcastben való szereplésre, hogy a legtöbbet hozza ki belőle? Egy vállalkozónak érdemes előre átgondolnia, milyen üzeneteket szeretne közvetíteni, milyen történetekkel tudja bemutatni a vállalkozását, és hogyan tud értéket adni a hallgatóságnak. Alapos felkészüléssel a beszélgetés nemcsak inspiráló és hasznos lehet, hanem hozzájárulhat a vállalkozó hitelességének és ismertségének növeléséhez is. Top Podcast Epizódok

Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! << Vissza az Epizódokhoz 2026. február 2. Dallos Zoltán / DLX MEDIA Élő podcast epizód: Dallos Zoltán – Június 19. 16:15-tól! Vendégünk már korábban is járt nálunk – az akkori adást itt hallgathatod meg Dallos Zoltán a DLX MEDIA marketingügynökség alapítója , kommunikáció és márkaépítés szakértő. 2016 óta vállalkozó , előtte 10 évet töltött a banki és energetikai szektorban középvezetőként. Nevéhez fűződik az Üzlet és Utazás rendezvénysorozat, ami két havi rendszerességgel inspirálja a vállalkozókat és világutazókat. Emellett ismert YouTube csatornát is működtet, ahol a legsikeresebb emberek történeteit osztja meg – hogy te is tanulhass belőlük. Könyve , az Alkalmazottból Vállalkozó , szintén erről a szemléletváltásról szól. A saját útjáról, a kihívásokról, a vállalkozóvá válás folyamatáról. Előadásai (TEDx, Startup Safari, Freedom X Festival stb.) és interjúi marketing automatizálásról, márkaépítésről és tudatos vállalkozói gondolkodásról szólnak. Ne hagyd ki, ha téged is érdekel, hogyan lehet személyes márkát építeni és a marketingedből valódi eredményeket elérni! 📅 Időpont: Június 19. – 16:15 (CET) Elérhetőségek: Honlap Facebook Instagram Spotify YouTube 👉 Iratkozz fel Sallangmentes Hírlevelünkre! ...ha szeretnél több ilyen nyers, üzleti logikát helyrerakó epizódot. Ropogós olvasnivalók Startup skálázás: hogyan építs növekedési gépezetet akkor is, ha a világ nem érti, hogyan működik a projekted Hogyan skáláz egy startup akkor is, ha a világ nem érti a projekt működését? A transzkript tanulságai alapján megmutatom a valódi növekedés ritmusát. 2 nappal ezelőtt AI vagy megszűnsz: így automatizálj okosan a cégedben (konkrét példákkal) Az AI nem a jövő – már most versenytársad. Balogh Dávid példákkal mutatja meg, hogyan csökkents 30%-ot a költségeidből digitális asszisztensekkel. okt. 22. AI vállalkozásoknak – ha nem használod, pár éven belül véged lesz A mesterséges intelligencia nem a jövő – már most újraírja a vállalkozások játékszabályait. Balogh Dávid szerint az AI vállalkozásoknak nem luxus, hanem túlélési kényszer. Aki ma nem kezdi el beépíteni a működésébe, néhány éven belül szakmai halálra van ítélve. Ismerd meg, hogyan válhat az AI-ból a legnagyobb versenyelőnyed. okt. 21. Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! << Vissza az Epizódokhoz 2026. február 16. Heinbach Dárius / Fürkész Holding Kft. Élő podcast epizód: Heinbach Dárius – 2025. június 26. 14:45-tól! Vendégünk már korábban is járt nálunk – az akkori adást itt hallgathatod meg Dárius több mint 25 éve aktív szereplője a vállalkozói és oktatói világnak. Tapasztalata nemcsak számokban mérhető – hanem abban is, ahogy évtizedek óta embereket fejleszt, közösségeket épít, és cégeket formál át. A Fürkész Holding Kft. vezetőjeként engedéllyel rendelkező felnőttképzőként dolgozik, és elsősorban vállalkozásfejlesztési, valamint készségfejlesztési programokat kínál cégek számára. Emellett önismereti tréningekkel is támogatja azokat, akik saját magukba fektetnének. Az Enneagram, a Tranzakcióanalízis és az NLP módszertana is szerepel a palettán – ezeket nyílt képzések formájában is elérhetővé teszi. De nem csak tréner és vállalkozó – közösségépítő is. Dárius alapító tagja Magyarország egyik első tisztán online működő üzleti networking csoportjának, ahol 30 vállalkozó támogatja egymást ajánlásokkal – jutalékmentesen. És ha ez még nem lenne elég: már 10 éve aktív Horvátországban is, ahol magyar cégek piacra lépését és pályázati projektjeit menedzseli – jogi és operatív támogatással. ✅ Amiről szó lesz: Vállalkozásfejlesztés belülről: készségek, rendszerek, emberek Önismeret és fejlődés: Enneagram, TA, NLP Online vállalkozói közösségek ereje Magyar cégek horvát piaci terjeszkedése 🎯 Extra fókusz: Fő fókusz jelenleg: AI szemléletformálás Fő visszatartó erő a képzések igénybevételére: a kieső IDŐ – pedig most ez csak kifogás! Az AI használata 1 hónapon belül kitermeli a képzésre fordított időt. Új termékünk: Gondolatolvasás?!? Enneagram – kinek mit hoz?! Partnereink révén különleges képzési eszközök: LEAN szimuláció, Profi-T-Ability és kutyás tréning Új terület Dárius életében: Apám hitte podcast Második lehetséges visszatartó erő: nincs rá pénz – ez most nem releváns, hiszen képzési pályázat révén ingyenes! BNI Déli-Régió előretörése az online térben is Ne hagyd ki, ha téged is érdekel, hogyan lehet hosszú távon stabilan és tudatosan építkezni – személyesen és vállalkozóként is. 📅 Időpont: 2025. június 26. – 14:45 (CET) Elérhetőségek: Fürkész Holding Kft. Facebook YouTube 👉 Iratkozz fel Sallangmentes Hírlevelünkre! ...ha szeretnél több ilyen nyers, üzleti logikát helyrerakó epizódot. Ropogós olvasnivalók Startup skálázás: hogyan építs növekedési gépezetet akkor is, ha a világ nem érti, hogyan működik a projekted Hogyan skáláz egy startup akkor is, ha a világ nem érti a projekt működését? A transzkript tanulságai alapján megmutatom a valódi növekedés ritmusát. 2 nappal ezelőtt AI vagy megszűnsz: így automatizálj okosan a cégedben (konkrét példákkal) Az AI nem a jövő – már most versenytársad. Balogh Dávid példákkal mutatja meg, hogyan csökkents 30%-ot a költségeidből digitális asszisztensekkel. okt. 22. AI vállalkozásoknak – ha nem használod, pár éven belül véged lesz A mesterséges intelligencia nem a jövő – már most újraírja a vállalkozások játékszabályait. Balogh Dávid szerint az AI vállalkozásoknak nem luxus, hanem túlélési kényszer. Aki ma nem kezdi el beépíteni a működésébe, néhány éven belül szakmai halálra van ítélve. Ismerd meg, hogyan válhat az AI-ból a legnagyobb versenyelőnyed. okt. 21. Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! << Vissza az Epizódokhoz 2026. január 19. Zsapka Andrea / Global Empowerment Summit Élő podcast epizód: Zsapka Andrea – 2025. június 12. 15:15-tól! Vendégünk már korábban is járt nálunk – az akkori adást itt hallgathatod meg Zsapka Andrea egy igazi világpolgár és vállalkozói kaméleon. Pályafutása során dolgozott külkereskedőként magyar gyártócégnél, vezetett tánciskolát, multinacionális cégnél volt ügyfélszolgálatos, majd csapatvezető és Lean szakértő. Egy nagy fordulattal Délkelet-Ázsiában, Malajziában kötött ki, ahol utifilmet készített, kézműves ékszereket értékesített, táncos rendezvényeket szervezett, és női egyenjogúságot támogató workshopokat tartott. Folyamatos önképzéssel transzformációs life coach lett, és nemzetközi online és hibrid konferenciákat szervez több száz előadóval. Jelenleg a Globális Impact Hub és digitális ökoszisztéma kiépítésén dolgozik. Ne hagyd ki, ha téged is érdekel, hogyan lehet a sokszínű tapasztalatokat és képességeket egy sikeres globális vállalkozássá formálni! 📅 Időpont: 2025. június 12. – 15:15 (CET) Elérhetőségek: Global Empowerment Hub Clubhouse Facebook LinkedIn YouTube 👉 Iratkozz fel Sallangmentes Hírlevelünkre! ...ha szeretnél több ilyen nyers, üzleti logikát helyrerakó epizódot. Ropogós olvasnivalók Startup skálázás: hogyan építs növekedési gépezetet akkor is, ha a világ nem érti, hogyan működik a projekted Hogyan skáláz egy startup akkor is, ha a világ nem érti a projekt működését? A transzkript tanulságai alapján megmutatom a valódi növekedés ritmusát. 2 nappal ezelőtt AI vagy megszűnsz: így automatizálj okosan a cégedben (konkrét példákkal) Az AI nem a jövő – már most versenytársad. Balogh Dávid példákkal mutatja meg, hogyan csökkents 30%-ot a költségeidből digitális asszisztensekkel. okt. 22. AI vállalkozásoknak – ha nem használod, pár éven belül véged lesz A mesterséges intelligencia nem a jövő – már most újraírja a vállalkozások játékszabályait. Balogh Dávid szerint az AI vállalkozásoknak nem luxus, hanem túlélési kényszer. Aki ma nem kezdi el beépíteni a működésébe, néhány éven belül szakmai halálra van ítélve. Ismerd meg, hogyan válhat az AI-ból a legnagyobb versenyelőnyed. okt. 21. Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

Hallgasd meg a Magyar Business podcastot: vállalkozói stratégiák, gyakorlati tippek és inspiráló történetek KKV-k és startupok vezetőinek. A Magyar Business Podcast -ről Célunk, hogy egy cégre szabott, részletesen kidolgozott, profi üzletfejlesztési stratégiával felgyorsítsuk a magyar vállalkozások növekedését! Stratégiai vállalkozásfejlesztési tippek minden héten *Garantáltan egyedi és hasznos tartalom! Iratkozz fel stratégiai hírlevelünkre! Történetünk 2020. szeptemberében indítottuk a Magyar Business podcast adásait, azzal a céllal, hogy naprakész, haladó szintű és modern szemlélettel átbeszéljük a mai vállalkozásokat érintő témákat. Top Podcast Epizódok További epizódok Legyél a Vendégünk Ki az ideális vendég és hogyan jelentkezhetsz? Kövess Minket Mielőtt külföldi terjeszkedésbe kezdesz oktasd magad!

Üdvözöllek a sötét oldalon! Hoppá! Ezt az oldalt elhagyták, mint egy rossz üzleti ötletet… De ne aggódj, van jobb tartalmunk is! Stratégiai Megoldások Ismerjük meg egymást Csoportos foglalkozás Cégre szabott megoldás Részletek Aktuális Híreink Ropogós olvasni valók To play, press and hold the enter key. To stop, release the enter key. Friss podcast epizódok To play, press and hold the enter key. To stop, release the enter key. Mit szeretnél tanulni? To play, press and hold the enter key. To stop, release the enter key. Célunk, hogy egy jól kidolgozott üzleti stratégián keresztül, felgyorsítsuk a magyar vállalkozások fejlődését! Stratégiai Vállalkozás Fejleszt ő tippek, heti rendszerességgel *Garantálom, hogy ilyet még nem kaptál IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE!

Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! << Vissza az Epizódokhoz 2026. március 2. Kertész Lilla / Szervezetpszichológus Élő podcast epizód: Kertész Lilla – 2025.07.03 14:45-tól! Vendégünk már korábban is járt nálunk , - az akkori adást itt hallgathatod meg Lilla szervezetpszichológus, aki a Károli Gáspár Református Egyetemen és a BME-n szerezte diplomáit, majd business coach képzésen is elmélyítette a megoldás-fókuszú módszertant. 2014 óta segít startupoknak és KKV-knak pszichológiai eszközökkel és self-leadership technikákkal fejlődni. Már tizenévesen is a személyiség- és szervezetfejlesztés volt a szenvedélye, és most neked is megmutatja, hogyan lehetsz tudatosabb és eredményesebb a saját cégedben. Ne hagyd ki, ha téged is érdekel, hogyan formáld tudatosan a csapatod és önmagad! 📅 Időpont: 2025.07.03 – 14:45 (CET) Elérhetőségek: Honlap Facebook LinkedIn Instagram 👉 Iratkozz fel Sallangmentes Hírlevelünkre! ...ha szeretnél több ilyen nyers, üzleti logikát helyrerakó epizódot. Ropogós olvasnivalók Startup skálázás: hogyan építs növekedési gépezetet akkor is, ha a világ nem érti, hogyan működik a projekted Hogyan skáláz egy startup akkor is, ha a világ nem érti a projekt működését? A transzkript tanulságai alapján megmutatom a valódi növekedés ritmusát. 2 nappal ezelőtt AI vagy megszűnsz: így automatizálj okosan a cégedben (konkrét példákkal) Az AI nem a jövő – már most versenytársad. Balogh Dávid példákkal mutatja meg, hogyan csökkents 30%-ot a költségeidből digitális asszisztensekkel. okt. 22. AI vállalkozásoknak – ha nem használod, pár éven belül véged lesz A mesterséges intelligencia nem a jövő – már most újraírja a vállalkozások játékszabályait. Balogh Dávid szerint az AI vállalkozásoknak nem luxus, hanem túlélési kényszer. Aki ma nem kezdi el beépíteni a működésébe, néhány éven belül szakmai halálra van ítélve. Ismerd meg, hogyan válhat az AI-ból a legnagyobb versenyelőnyed. okt. 21. Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! << Vissza az Epizódokhoz 2026. január 5. Szilágyi Attila / VedaSet Élő podcast epizód: Szilágyi Attila – 2025. június 5. 14:45-tól! Szilágyi Attila nemcsak tanító, hanem egy olyan ember, aki végigjárta a vállalati világ ösvényeit, majd egy teljes szemléletváltással új hivatást talált magának: a tudatosság, a belső béke és a védikus tudás szolgálatát. 25 éven át dolgozott az üzleti szektorban, tanácsadóként, rendszeralkotóként, folyamatfejlesztőként. A rendszerek működését nem csak kívülről, de mélystruktúrájukban is megértette – és ez a tudás ma is vele van, csak már más célokat szolgál. Attila ma Hollandiában él, a MERU központban. Ez a hely, a Maharishi Európai Kutató Egyetem Ashramja, a Transzcendentális Meditáció és a védikus tudás nyugat-európai bázisa. Innen dolgozik az MCPHI-val együttműködésben, ahol az Ájurvéda, tudatkutatás és egészségmegőrzés kerül fókuszba. De nem csak tanul, hanem tanít is. A VedaSet platformot azért hozta létre, hogy ezt a tudást, amit úton-útfélen szedett össze – Indiától Hollandiáig – megossza másokkal is. Mentorál, előadásokat tart, és segít azoknak, akik túl akarnak lépni a rohanó világon, és valódi válaszokat keresnek. Attila vallja: a világ tetejére nem a legmagasabb hegyen lehet feljutni, hanem egy csendesebb, belülről fakadó úton. Nem a teljesítmény, hanem a tudatállapot az, ami valóban meghatározza az életminőséget. Ez az epizód nem csak azoknak szól, akik spirituális úton járnak – hanem főleg azoknak, akik egyre inkább érzik: valami hiányzik a régi receptből. A teljesítmény, a célok, az eredmények nem hozzák meg azt a fajta belső elégedettséget, amit keresnek.Lehet, hogy épp a rendszer szintjén van a gond. És lehet, hogy a megoldás... nem a rendszerben van. Ne hagyd ki, ha téged is érdekel, hogyan lehet a tudatosságot a vállalkozásodba integrálni – és közben egy sokkal emberibb életet építeni. 📅 Időpont: 2025. június 5. – 14:45 (CET) 📍 Helyszín: www.magyarbusiness.org Elérhetőségek: Honlap Youtube Facebook 👉 Iratkozz fel Sallangmentes Hírlevelünkre! ...ha szeretnél több ilyen nyers, üzleti logikát helyrerakó epizódot. Ropogós olvasnivalók Startup skálázás: hogyan építs növekedési gépezetet akkor is, ha a világ nem érti, hogyan működik a projekted Hogyan skáláz egy startup akkor is, ha a világ nem érti a projekt működését? A transzkript tanulságai alapján megmutatom a valódi növekedés ritmusát. 2 nappal ezelőtt AI vagy megszűnsz: így automatizálj okosan a cégedben (konkrét példákkal) Az AI nem a jövő – már most versenytársad. Balogh Dávid példákkal mutatja meg, hogyan csökkents 30%-ot a költségeidből digitális asszisztensekkel. okt. 22. AI vállalkozásoknak – ha nem használod, pár éven belül véged lesz A mesterséges intelligencia nem a jövő – már most újraírja a vállalkozások játékszabályait. Balogh Dávid szerint az AI vállalkozásoknak nem luxus, hanem túlélési kényszer. Aki ma nem kezdi el beépíteni a működésébe, néhány éven belül szakmai halálra van ítélve. Ismerd meg, hogyan válhat az AI-ból a legnagyobb versenyelőnyed. okt. 21. Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

Fedezd fel, hogyan válik a káoszból tudatos növekedés. Vállalkozás skálázása rendszerekkel, szemléletváltással és profitfókuszú stratégiával. Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! << Vissza az Epizódokhoz 2025. szeptember 22. Rédey Soma / Vilhemp Amikor a növekedés káosszá válik Minden vállalkozás életében eljön az a pont, amikor a növekedés egyszerre áldás és átok. Egy ideig minden működik ösztönből, a csapat lelkes, az ügyfelek jönnek, a bevétel nő. De aztán valami megváltozik. A rendszer hiánya hirtelen visszaüt: döntések torlódnak, a vezető túlterhelődik, a csapat pedig szétesik. Ebben az epizódban Rédely Soma meséli el, hogyan élte meg vállalkozóként ezt a fordulópontot, és mit tanult belőle. Soma nem kertel, hanem szókimondóan beszél arról, milyen érzés, amikor te magad válsz a saját céged szűk keresztmetszetévé. „Rájöttem, hogy minden döntés rajtam csapódott le, és ez lassan megölte a céget.” – mondja őszintén. Ez a mondat nemcsak az ő története, hanem sok más vállalkozóé is, akik a gyors növekedés árnyoldalát tapasztalják meg. A beszélgetésben végig arra keressük a választ: Hogyan lehet felismerni, hogy a káosz már nem a kreatív energiát, hanem a túlélés küzdelmét jelenti? Mikor kell stratégiát váltani, és hogyan építhetsz fel olyan rendszert, ami tényleg felszabadít, nem pedig gúzsba köt? Milyen szemléletbeli változásokon kell keresztülmenned, ha hosszú távon nem csak túlélni, hanem skálázni akarsz? Ez az epizód nem a szépített vállalkozói sztorikról szól. Ez itt a nyers valóság: a hibákról, az újratervezésről és a felelősségvállalásról. Ahol kiderül, hogy a legnagyobb veszély gyakran nem kívülről jön, hanem belülről – belőled, a saját működésedből. Ha te is érezted már, hogy a céged lassan maga alá temet, akkor ebben a beszélgetésben magadra fogsz ismerni. És ami ennél is fontosabb: eszközöket kapsz arra, hogyan fordítsd át a káoszt tudatos skálázássá. A stratégia hiánya: amikor csak tűzoltás van Egy vállalkozás indulásakor sokszor nincs szükség papíron lefektetett stratégiára. Elég az ötlet, a lendület és a kemény munka. De ahogy nő a cég, a „mindenki csinál mindent” hozzáállás gyorsan fenntarthatatlanná válik. Soma is pontosan ezt élte meg. Eleinte a siker magától jött, de amikor a csapat és az ügyfélkör bővülni kezdett, hiányzott a tudatos irány. Nem volt világos, hogy merre haladjanak, és hogyan kellene priotizálni a feladatokat. Ez oda vezetett, hogy a döntések nagy része ad hoc módon született. „A stratégiát mindig tologattuk, mert a napi túlélés fontosabbnak tűnt.” – vallja be Soma. Ez a mondat sok vállalkozónak ismerős lehet. A tűzoltás rövid távon működik, de hosszú távon elveszi az energiát, és állandó bizonytalanságot szül. Amikor nincs stratégia: A vezető túl sok apróságban dönt, így kifárad. A csapat nem tudja, mi a fókusz, és szétszóródik. Az ügyfelek érzik a kapkodást, és csökken a bizalom. A valódi stratégia nem arról szól, hogy minden lépést kőbe véss, hanem arról, hogy legyen egy világos iránytű. Egy olyan keret, amihez mindenki igazodni tud. Ahogy Soma megfogalmazza: „Nem lehet mindent megcsinálni, ezért muszáj dönteni, hogy mire mondunk igent – és mire nemet.” Ez az a pont, ahol a vállalkozás elkezd különbséget tenni aközött, hogy csak fut a saját árnyéka után, vagy tényleg épít valamit, ami skálázható. A döntéshozás csapdája: amikor minden rajtad áll A növekedés egyik legnagyobb kihívása, hogy a vezető képes legyen elengedni bizonyos döntéseket. A kezdeti szakaszban természetes, hogy minden rajtad megy át: te tárgyalsz az ügyfelekkel, te egyeztetsz a csapattal, és te húzod meg a határidőket. De amikor a cég elér egy bizonyos méretet, ez a modell egyszerűen összeomlik. „Minden döntés rajtam csapódott le, és ez lassan megfojtotta a működést.” – mondja Soma. A kulcsszó itt a fojtogatás . Nemcsak a vállalkozást, hanem a vállalkozót is kimeríti, amikor minden teher rá nehezedik. Ez a helyzet három tipikus problémát szül: Lassúság : mert mindenki rád vár. Bizonytalanság : mert a csapat nem meri magától meghozni a döntéseket. Kiégés : mert te magad egy idő után képtelen vagy kezelni a terhelést. A döntéshozás valójában hatalom- és bizalomkérdés. Ahogy Soma rámutatott: „Amíg nem adod át a döntéseket, addig nem csapatod van, hanem végrehajtóid.” Ez a mondat pontosan leírja, miért nem tud sok cég túllépni egy bizonyos szinten. Az áttörés akkor történik meg, amikor képes vagy világos kereteket adni, és azon belül szabad kezet biztosítani a csapatnak. A döntések decentralizálása nem gyengíti a vezetőt – éppen ellenkezőleg, megerősíti. Így szabadul fel az időd arra, hogy a stratégiai kérdésekkel foglalkozz, ne az apró részletekkel. A döntéshozás tehát nem az irányítás elvesztését jelenti, hanem a tudatos irányítás új szintjét. Ez az, ami elválasztja a mikro-menedzselő vállalkozót a skálázó vezetőtől. Újratervezés: amikor szembenézel a falnak rohanással Minden vállalkozó életében eljön az a pont, amikor be kell látnod: a jelenlegi működés hosszú távon nem fenntartható. Ekkor nem elég apró javításokat végezni, hanem teljes újratervezésre van szükség. Soma is eljutott ehhez a ponthoz, amikor már nem működött a „több munka = több siker” képlet. „Egy idő után rájöttem, hogy nem az a kérdés, hogyan dolgozzunk még többet, hanem az, hogy mit kell teljesen máshogy csinálni.” – vallja be Soma. Ez a mondat jól megfogalmazza az újratervezés lényegét: nem a tempó fokozása a megoldás, hanem a pálya teljes átrajzolása. Az újratervezés fő lépései, ahogy az adásban is elhangzottak: Diagnózis : pontosan felismerni, mi nem működik. Kivágni a felesleget : bátran leállni olyan projektekkel, amelyek nem hoznak valódi értéket. Új keretek építése : bevezetni folyamatokat, amelyek megakadályozzák a káosz újbóli kialakulását. Az újratervezés egyik legnagyobb bátorságpróbája, hogy elengedd azokat a dolgokat, amelyekhez érzelmileg kötődsz, de üzletileg visszahúznak. Ahogy Soma fogalmaz: „Nehéz volt kimondani, hogy amit eddig csináltunk, az zsákutca. De amíg nem vállalod fel, addig mindig ugyanabba a falba rohansz bele.” Ez a felismerés sok vállalkozónak fájdalmas, de szükséges. A növekedés nem azt jelenti, hogy folytatod ugyanazt nagyobb erővel – hanem azt, hogy másképp csinálod, tudatosabb alapokra építve. Az újratervezés tehát nem vereség, hanem a következő szint előfeltétele. Ha nem vállalod be, a céged előbb-utóbb szétesik. Szemléletváltás: amikor vállalkozóból vezetővé kell válnod A legtöbb vállalkozó úgy indul, hogy mindenhez ért egy kicsit, mindent kézben akar tartani, és személyesen felügyel mindent. Ez az indulásnál előny, de a növekedésnél halálos csapda. Soma is felismerte: ha nem vált szemléletet, a saját cégének lesz az akadálya. „Nem elég vállalkozónak lenni, vezetővé kell válni.” – mondja Soma. Ez a mondat tökéletesen összefoglalja a váltás lényegét. A szemléletváltás három fő területen történik: Kontroll helyett bizalom : nem minden részletet kell ellenőrizned, hanem a kereteket kell meghatároznod. Rövid táv helyett hosszú táv : nem az számít, hogy ma mennyit dolgozol, hanem hogy holnapra milyen rendszert építesz. Egyedül helyett csapatban : a siker nem abból fakad, hogy te mindent tudsz, hanem abból, hogy a csapatod erősebb, mint te önmagadban. Ez a váltás nem könnyű, mert sokszor identitásválsággal jár. A „mindenhez én értek” attitűd feladása azt is jelenti, hogy ki kell lépned a komfortzónából. De amíg nem teszed meg, addig nem leszel képes skálázni. Soma kiemeli: „A cég addig nő, ameddig a vezető szemlélete engedi.” Ez a mondat tükör minden vállalkozónak. Ha belül nem változol, a céged sem fog. A szemléletváltás tehát nem opció, hanem kötelező lépés. Mikor vezetővé válsz, képes leszel a céget valóban önjáróvá tenni. Ha nem, akkor a vállalkozásod mindig rajtad fog múlni – és ez egy idő után bedönti. Rendszerek nélkül nincs skálázás A káosz ellenszere mindig a rendszer. Ha nincs rendszered, a vállalkozásod előbb-utóbb saját súlya alatt roskad össze. Soma is erre a pontra világított rá, amikor felismerte: a növekedés nem azért állt meg, mert nem volt elég ügyfél vagy pénz, hanem mert hiányoztak a folyamatok. „Amíg minden fejben létezett, addig minden nap újra fel kellett találni a kereket.” – mondja Soma. Ez a mondat tökéletesen leírja, mi történik, ha a cég működése nincs formalizálva. A rendszerépítés nem arról szól, hogy papírokkal vagy bonyolult szabályokkal terheled túl a csapatot. Hanem arról, hogy egyszerű, átlátható, ismételhető folyamatokat vezetsz be, amelyek stabil alapot adnak a növekedéshez. Miért kulcsfontosságúak a rendszerek? Felszabadítják a vezetőt : nem minden kérdés hozzád fut be. Stabilizálják a csapatot : mindenki tudja, mi a dolga, és mihez igazodjon. Átláthatóvá teszik a működést : nem érzésből, hanem adatból hozol döntést. Soma szerint a legnagyobb váltás az volt, amikor rájött: „A rendszer nem elvesz, hanem ad – szabadságot és fókuszt.” Ez az a gondolkodás, ami elválasztja a mikro-menedzselt vállalkozást a profi, skálázható cégtől. Rendszerek nélkül minden növekedés csak ideiglenes fellángolás. Rendszerekkel viszont bármilyen méretet el lehet érni – mert van, ami megtartja az egészet. A csapat ereje: felelősség megosztás nélkül nincs előrelépés Egy vállalkozás nem tud egy ember vállán nőni a végtelenségig. Ha minden döntés, minden probléma és minden feladat a vezetőnél landol, az előbb-utóbb megbénítja a fejlődést. Soma saját tapasztalatból beszélt erről, amikor rájött: a cég szűk keresztmetszete nem a piac, nem az ügyfelek, hanem ő maga volt. „Amíg mindenért én feleltem, addig nem csapatom volt, hanem asszisztenseim.” – fogalmazott Soma. A valódi csapatépítés ott kezdődik, amikor hajlandó vagy átadni a felelősséget – nem csak a feladatokat. Ez óriási különbség. Feladatot kiosztani könnyű, de a döntési jogkört, a számonkérhetőséget és a felelősséget átengedni már bátorságot igényel. Mi történik, ha nem osztod meg a felelősséget? Te kiégsz , mert folyamatosan a terhek alatt roskadsz. A csapat passzívvá válik , mert megszokja, hogy mindenben rád kell várni. Az ügyfélélmény romlik , mert a folyamatok lelassulnak. Ezzel szemben, ha tudatosan építesz felelősség megosztást, a csapatod erősebb lesz nálad. És ez nem veszély, hanem a legnagyobb előny. „Az igazi vezető ismérve nem az, hogy mindenben benne van, hanem az, hogy nélküle is működik a cég.” A skálázás kulcsa tehát nem a több munka, hanem a több önállóság. Amikor a csapatod már nem végrehajtókból, hanem önálló döntéshozókból áll, akkor válik a vállalkozás valóban skálázhatóvá. A káosz és a kontroll vékony határvonala Egy bizonyos szintig a káosz még hajtóerő is lehet. Ott van benne a kreativitás, a gyors reakció, az ösztönös döntés. De ha átbillensz a határon, a káosz már nem lendületet ad, hanem bedarál. Soma pontosan így fogalmazott: „A káosz eleinte inspiráló, de ha nincs kontroll, akkor szépen lassan szétcsúszik minden.” Ez a kettősség minden vállalkozónak ismerős. A teljes kontroll illúziója bénít, a teljes káosz pedig rombol. A kulcs az, hogy megtaláld az egyensúlyt: elég szabadság a kreativitáshoz, de elég rendszer a stabil működéshez. A túl sok kontroll veszélyei: megöli az innovációt, frusztrálja a csapatot, lassítja a döntéseket. A túl sok káosz veszélyei: szétesnek a folyamatok, elszivárog a felelősség, elvész a fókusz. A jó vezető nem az egyik végletet választja, hanem képes dinamikusan mozogni a kettő között. Soma ezt úgy írja le, hogy „olyan kereteket kell adni, amik biztonságot nyújtanak, de teret hagynak a szabad mozgásra.” Ez a szemlélet teszi lehetővé, hogy a vállalkozás egyszerre maradjon rugalmas és kiszámítható. Ez az a pont, ahol a káosz energiája és a kontroll stabilitása nem kioltja, hanem erősíti egymást. Pénzégetés vagy profit: a skálázás valódi mércéje A növekedés sokszor vakít: nagy számok, új ügyfelek, impozáns projektek. De ha a háttérben nincs profit, minden csak látszat. Soma kendőzetlenül beszélt arról, hogy a skálázás nem arról szól, mennyi pénzt költesz el, hanem arról, hogy mit tartasz meg belőle. „Egy darabig azt hittük, hogy a növekedés önmagában siker. Aztán rájöttem, hogy valójában csak égettük a pénzt.” – vallja be Soma. Ez a felismerés kulcsfontosságú. A bevétel önmagában semmit nem ér, ha mögötte nincs egészséges profit. A gyors növekedés ugyanis hajlamos elfedni a működési hibákat: túlárazott projektek, felesleges kiadások, rosszul skálázódó folyamatok. A pénzégetés tipikus jelei: folyamatos cashflow-problémák, a költségek gyorsabban nőnek, mint a bevétel, a vezető mindig új forrás után rohan. Ezzel szemben a profit alapú növekedés tudatos. Nem a legnagyobb bevétel hajszolása a cél, hanem a stabil, hosszú távon is fenntartható működés. Soma szerint a fordulópont akkor jött el, amikor felismerte: „A profit nem maradék, hanem cél.” Ez a mondat alapjaiban változtatja meg a vállalkozói gondolkodást. A profit nem az, ami „ha szerencsénk van, megmarad”, hanem az, amit tudatosan tervezni kell. A valódi skálázás tehát nem pénzégetésről szól, hanem arról, hogy a növekedés minden szintjén egyre erősebb profitot tudj termelni. Te vagy a szűk keresztmetszet: a vállalkozó korlátai A legtöbb vállalkozó hajlamos kifelé mutogatni: a piacra, az ügyfelekre, a csapatra. De az igazság gyakran fájdalmasabb – sokszor te magad vagy a saját céged legnagyobb akadálya . Soma kíméletlenül őszintén beszélt erről: „Rájöttem, hogy én fogtam vissza a céget, nem a piac.” A vállalkozás csak addig tud nőni, ameddig te személyesen képes vagy engedni. Ha ragaszkodsz a mikro menedzsmenthez, ha nem vagy hajlandó átadni a felelősséget, vagy ha nem váltasz szemléletet, a cég előbb-utóbb eléri a plafont. A személyes korlátok három fő területen jelennek meg: Idő : egy napodban csak 24 óra van. Ha minden rajtad áll, elkerülhetetlenül túlterhelt leszel. Energia : a folyamatos döntés- és problémamegoldás kiéget. Szemlélet : ha nem tanulsz, nem fejlődsz, a céged sem tud továbbmenni. A felismerés önmagában már fél siker. Ahogy Soma mondta: „Amikor kimondtam, hogy én vagyok a szűk keresztmetszet, akkor indult el a valódi változás.” Ez a pillanat sok vállalkozónál a fordulópont: amikor vállalod a felelősséget, és nem kifelé, hanem befelé nézel. Ez fájdalmas folyamat, de elkerülhetetlen. A skálázás nemcsak a cégről, hanem rólad is szól. Ha te nem nősz, a céged sem fog. A hosszú távú gondolkodás ereje A rövid távú sikerek könnyen elvakítanak: új ügyfél, nagy projekt, hirtelen bevételnövekedés. De a vállalkozás valódi értéke nem abban mérhető, hogy mi történik három hónap alatt, hanem abban, hogy öt-tíz év múlva is stabilan működik-e. Soma pontosan erre hívta fel a figyelmet. „Az igazi kérdés nem az, hogy most nyerünk-e, hanem hogy hosszú távon fent tudjuk-e tartani a növekedést.” – fogalmazta meg. Ez a gondolat sok vállalkozónak idegen, mert a napi túlélés és a rövid távú döntések kötik le az energiákat. Pedig a hosszú távú szemlélet éppen azt biztosítja, hogy ne ess állandó tűzoltásba. Mit jelent a hosszú távú gondolkodás? Rendszerekben tervezni : olyan folyamatokat kialakítani, amelyek évekig működnek, nem csak hónapokig. Csapatot építeni : nem egyszeri megoldásokban, hanem tartós kompetenciákban gondolkodni. Pénzügyeket tudatosan kezelni : nem a bevétel maximalizálására, hanem a stabil profitra fókuszálni. Személyes fejlődést beépíteni : vezetőként folyamatosan tanulni, hogy a cég ne nőjön túl rajtad. Soma hangsúlyozza: „A növekedésnek akkor van értelme, ha közben nem veszítjük el a céget és önmagunkat.” A hosszú távú szemlélet teszi lehetővé, hogy a vállalkozás ne csak gyorsan nőjön, hanem tartósan fenn is maradjon. Ez különbözteti meg a valódi céget az ideiglenes próbálkozástól. A káoszból tudatos növekedés Ez a beszélgetés Rédely Somával nem a megszépített vállalkozói sztorikról szólt, hanem a nyers valóságról. Arról, hogy milyen érzés, amikor a saját céged kezd maga alá temetni. Arról, amikor rájössz: nem a piac, nem az ügyfelek, hanem te magad vagy a szűk keresztmetszet . A legfontosabb üzenet, amit Soma átadott: a növekedés nem csak lehetőség, hanem veszély is. Ha nincs stratégiád, ha minden döntést magad akarsz meghozni, ha hiányoznak a rendszerek, akkor a káosz szépen lassan felőröl. De van kiút. „A rendszer nem elvesz, hanem ad – szabadságot, fókuszt és jövőt.” – mondta Soma. Ez a mondat nemcsak a cégekre, hanem a vezetőkre is igaz. A skálázás nem több munka, hanem több tudatosság. Nem több kontroll, hanem több bizalom. Nem rövid távú sprint, hanem hosszú távú építkezés. Ha vállalkozóként te is érzed, hogy egyre inkább a túlélésért futsz, és nem a tudatos növekedésért, akkor ez az epizód neked szól. Itt az ideje szembenézni a korlátaiddal, újratervezni, rendszereket építeni, és végre vezetőként gondolkodni. Ez a történet rólad is szólhat – csak rajtad múlik, hogy a káoszból építesz-e rendszert, és a túlélésből jövőt. Élő podcast epizód: Rédey Soma – 2025.05.22 15:15-tól! Rédey Soma már korábban is járt nálunk – az akkori adást itt hallgathatod meg . Most újra vendégünk lesz a Vilhemp alapítója. Soma egy olyan, kizárólag természetes összetevőkből álló anyagon dolgozik, amely kiváltja a műanyagot, és nem válik hulladékká a használat után. Evőeszközök, szívószálak, komposztálható anyaghasználat – és mindez hazai alapanyagokkal, magyar technológiával. A Vilhemp nemcsak terméket, hanem rendszert is kínál: a cég visszagyűjti saját termékeit, és ipari komposztálásra adja át, így zárva le a termékek életciklusát. ✔️ Fenntartható anyaghasználat✔️ Műanyag kiváltása természetes alternatívákkal✔️ Körforgásos gazdaság és ipari komposztálás✔️ Hazai alapanyag, hazai fejlesztés✔️ Vállalkozói mindset zöld küldetéssel Ne hagyd ki, ha téged is érdekel, hogyan lehet egy környezettudatos ötletből piacképes termék és hosszú távon működő vállalkozás! 📅 Időpont: 2025.05.22 – 15:15 (CET)📍 Helyszín: www.magyarbusiness.org Elérhetőségek: 🔗 vilhemp.hu 🔗 Facebook 🔗 Instagram 🔗 LinkedIn – Rédey Soma 👉 Iratkozz fel Sallangmentes Hírlevelünkre! ...ha szeretnél több ilyen nyers, üzleti logikát helyrerakó epizódot. Ropogós olvasnivalók Startup skálázás: hogyan építs növekedési gépezetet akkor is, ha a világ nem érti, hogyan működik a projekted Hogyan skáláz egy startup akkor is, ha a világ nem érti a projekt működését? A transzkript tanulságai alapján megmutatom a valódi növekedés ritmusát. 2 nappal ezelőtt AI vagy megszűnsz: így automatizálj okosan a cégedben (konkrét példákkal) Az AI nem a jövő – már most versenytársad. Balogh Dávid példákkal mutatja meg, hogyan csökkents 30%-ot a költségeidből digitális asszisztensekkel. okt. 22. AI vállalkozásoknak – ha nem használod, pár éven belül véged lesz A mesterséges intelligencia nem a jövő – már most újraírja a vállalkozások játékszabályait. Balogh Dávid szerint az AI vállalkozásoknak nem luxus, hanem túlélési kényszer. Aki ma nem kezdi el beépíteni a működésébe, néhány éven belül szakmai halálra van ítélve. Ismerd meg, hogyan válhat az AI-ból a legnagyobb versenyelőnyed. okt. 21. Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

Fedezd fel, hogyan épített Pál Zoltán olyan rendszert, ahol a cég nélküle is működik. Skálázás, folyamatok, szabadság. Olvasd el! Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! << Vissza az Epizódokhoz 2025. december 22. Mi történik a cégeddel, ha egyszerűen kilépsz belőle – és nem omlik össze? Van egy pont minden vállalkozó életében, amikor felteszi magának a kérdést: „Mi lenne, ha egyszerűen kilépnék a cégemből… és nem omlana össze semmi?” A legtöbb KKV-alapító erre csak legyint: „Ez lehetetlen. Ha nem én fogom össze, minden szétesik.”Aztán jön valaki, aki bebizonyítja, hogy ez nemcsak lehetséges, hanem jobb , mint bárki hinné. Ez a beszélgetés pontosan erről szól. Fóris Attila három év után újra leült beszélgetni Pál Zoltánnal, aki azóta egészen más életet él. A régi, túlhajtott, mindent kézben tartani akaró vállalkozóból mára olyan tulajdonos lett, aki hónapokig nem néz rá a céges bankszámlára, nem jár board meeting -ekre, és azt sem igazán tudja, milyen operatív folyamatok futnak éppen — mert nem kell tudnia . A cégét ugyanis úgy építette fel, hogy nélküle működjön . Nem kicsit. Teljesen. Automatizált folyamatok, 1200 (!) CRM-automatizmus, delegált vezetői struktúra, döntési szabadságok radikális csökkentése, jogi és pénzügyi rendszerek, amelyek nem emberekhez, hanem folyamatokhoz kötődnek — és egy vezetői csapat, amely nélküle irányít. Zoltán közben felépített egy házat, kialakított egy saját „mini állatkertet” 17 madárral és két kutyával, vett egy fűnyíró traktort, és új életmódot teremtett: lassabb, tudatosabb, nyugodtabb, vállalkozói stresszmentes életet. A beszélgetés tele van olyan felismerésekkel, amelyek a KKV-s és startupos vezetők számára ma talán a legértékesebbek: hogyan lehet úgy skálázni, hogy közben nem szétégsz; hogyan lehet folyamatokkal kiváltani embereket; és hogyan lehet a cégből olyan rendszert építeni, amely akkor is működik, amikor te éppen Görögországban kajakozol egy szigetre— és ott olvasol egész nap. Ez a bevezető a teljes történet kapuja.Innen kezdődik az a vállalkozói út, amely átmegy az operációs pokolból a stratégiai szabadságba. A vállalkozói kivonulás első lépése: amikor rájössz, hogy nem te vagy a cég motorja „Amikor már nem érzed magad hasznosnak a saját cégedben.” Pál Zoltán története nem ott kezdődik, hogy kisétált a cégből. Hanem ott, hogy rájött: már nem ő a legjobb ember a saját cégén belül az ügyvezetésre . Hiába volt papíron ő a vezető, a gyakorlatban már évek óta nem ő vitte az operatív terheket. A döntések, az ügyvezetési feladatok, a rendszerfejlesztés mind átcsordogáltak Leohoz, aki végül hivatalosan is átvette az ügyvezetői pozíciót. A történet itt válik igazán érdekessé vállalkozói szemmel. A legtöbb KKV-vezető görcsösen ragaszkodik a pozíciókhoz, a kontrollhoz, a státuszhoz.Zoltán nem.Ő azt mondta: „Nem érzem magam hasznosnak. Akkor minek üljek ott?” Ez az a pont, ahol a legtöbb vállalkozó elbukik.Mert az ego nem engedi elengedni. De Zoltánnál nem ego volt — hanem rendszer. A cégét ugyanis úgy építette fel, hogy nem emberekre , hanem folyamatokra épüljön.Jog, pénzügy, szerződéskezelés, kötbérek, behajtások, minden folyamatba van öntve.Nem kell ott lennie. Nem kell eldöntenie semmit.És ettől működik. A kivonulás ára: furcsa lett eltűnni… és furcsa lett visszajönni Amikor eltűnt a sales csapatból, törést okozott a dinamikában.Aztán amikor visszajárt néha — az is törést okozott.Mert egy olyan rendszerben, ahol mindenki megszokta, hogy nincs ott, már a jelenléte is változás. Ez egy tipikus növekedési jelenség:amikor a cég túlnő a tulajdonos személyén. A vállalkozói felismerés Zoltán története itt adja a legfontosabb üzenetet: ha a cég nélküled is működni tud, akkor tud igazán skálázódni. Nem kell beleszakadnod. Nem kell mindenben részt venned. Nem kell „főnöknek” lenned. És amikor ezt elfogadod, elkezdődik a valódi felszabadulás. A döntési szabadság elvétele: a skálázás egyik legkeményebb, mégis legfontosabb lépése „Minél kevesebbet dönt valaki, annál kevesebb hibát követ el.” Pál Zoltán egy olyan felismerést tett le az asztalra, amit a legtöbb vállalkozó első hallásra furcsán fogad: a fejlődés kulcsa nem a döntési szabadság növelése — hanem a döntési szabadság elvétele. A legtöbb KKV-ban, ha kinevezel egy vezetőt, rábízod a döntést, a folyamatot, a megoldást.Ez romantikus elképzelés.Csak épp működésképtelen. Zoltán világosan fogalmaz: amikor valakinek túl nagy a döntési szabadsága folyamatok nélkül , akkor végtelen mennyiségű rossz döntést fog hozni. Nem azért, mert rossz ember. Hanem mert nincs keretrendszere. Nincs visszamérés. Nincs előírt lépés. A döntése tehát minden alkalommal egyedi — és így hibalehetőség is. A cég akkor indult el igazán felfelé, amikor a döntésekből kivették az egyediséget, és folyamattá formálták .Konkrét szabályok, konkrét lépések, konkrét reakciók minden helyzetre.És ami a legérdekesebb: ez nem korlátozás. Ez felszabadítás. Mert nem kell újra meg újra kitalálni, hogy mit kell csinálni. A delegálás egyik titka: a folyamat előbb készül el, mint a delegálás maga Zoltán minden feladatot ugyanazzal a logikával épített be a cégbe: Kipróbálta saját maga. Folyamattá alakította. Delegálhatóvá tette. Kizárólag a visszamérés maradt nála. Azt is ritkította, majd delegálta. Ezért van az, hogy ma a cég organikusan működik.Ezért van az, hogy 1200 automatizmus fut sérülésmentesen. Ezért van az, hogy néha hónapokig nincs feladata. A tanulság vállalkozóknak A skálázódás nem akkor kezdődik, amikor több embert veszel fel.Nem akkor, amikor nagyobb az iroda.Hanem akkor, amikor kevesebb egyedi döntés születik. Ahol a folyamat viszi a döntést — ott indul a valódi növekedés. 1200 automatizmus: amikor a rendszer dolgozik helyetted „A rendszer nem alszik.” Ha egyetlen mondatban kellene összefoglalni, miért működik Pál Zoltán cége nélküle is, akkor ez lenne az: a rendszer nem fárad el, nem felejt, nem hibázik, és nem kér szabadságot. Zoltán cégében több mint 1200 (!) automatizmus fut csak a CRM-ben.Nem marketinges túlzás. Nem kerekített szám. A teljes működés csontig le van szabályozva: ügyfélkapcsolat ügyféléletút adminisztráció kommunikáció HR-felvétel gyártási munkafolyamatok pénzügyi előkészítés jogi forgatókönyvek Olyan mértékű rendszerszintű automatizációról van szó, amit KKV-k és ügynökségek 99%-a még csak nem is látott közelről.És a legfontosabb: mindezt 5–6 év alatt, lépésenként építette fel . Nem egyszerre. Nem nagy projektként. Hanem ahogy jöttek a helyzetek. A rendszer ma ott tart, hogy: a HR-ben jelentkezők úgy esnek be és lépnek tovább a csatornákon, hogy emberi kéz hozzájuk sem ér , amíg a próbamunkát le nem adják; a kommunikáció minden csatornán előre meghatározott döntési fákkal fut; az adminisztráció nem személyhez kötött, hanem a folyamat futtatja végig a döntéseket; és ha bárhol hiba lenne, automatikusan jelzés érkezik. Zoltán ezt úgy fogalmazza meg: „1200 olyan folyamategységünk van, ami nem tud máshogy történni.” Ez a skálázás csúcsa. Nem több ember. Nem több meeting. Nem több kontroll.Hanem kevesebb egyedi döntés — több automatizált folyamat . A vállalkozói szabadság ára: egyetlen ember a 0,5% hibakezelésre A rendszer olyan stabil, hogy az a maradék 0,5% hiba, ami előfordulhat, egy főállású rendszergazdát igényel , nem egy tulajdonost.Mert a rendszer hatalmas. És épp ezért a kivétel nem a vezető feladata — hanem egy szakemberé. A tanulság vállalkozóknak Ha valaki azt kérdezi: „Hogyan lehet kivonulni a cégből?”Itt a válasz: 1200 rendszerrel. 0 felesleges döntéssel. És egyetlen céllal: ne te legyél a működés bottleneckje. Amikor a vállalkozó rájön: a cég működése fontosabb, mint a saját hősiessége „Nem akarok izgalmakat. Érő életet szeretnék.” Ez az a mondat, ami teljesen szembemegy a vállalkozói kultúra nagy részével.A legtöbb vállalkozó ugyanis rá van szoktatva az izgalomra : tűzoltás, váratlan helyzetek, naponta 18-féle probléma, folyamatos adrenalin.Zoltán viszont kimondja: ő ezt nem akarja . Nem akar „vállalkozói adrenalint”, nem akar folyamatos stimulációt. Unalmat akar. Nyugalmat. Kontrollálhatóságot. Megjósolhatóságot. És éppen ezért tudta teljesen más dimenzióba emelni a cégét:mert nem a vállalkozói hősiességet kereste, hanem a működést. A vállalkozói ego elengedése A beszélgetésből tökéletesen látszik, hogy Zoltán felismerte:a cég akkor lesz stabilabb, ha ő maga kevesebb szerepet tölt be benne . Amíg bent ült a sales meetingeken, addig fáradt volt, kimerült, és nem érezte magát hasznosnak.És amikor ezt felismerte, nem erőltette tovább.Nem ragaszkodott ahhoz, hogy „mindenben ott kell lennem”.Sőt, épp az ellenkezőjét csinálta: rendszerszintre emelte azt, amiben ő gyenge, és delegálta azt, ami tőle energiát vett el . A sales meetingek? Fárasztották — tehát kikerült belőlük. Az ügyvezetés? Leo jobban csinálta — tehát Leo lett az ügyvezető. A napi működés? Automatizmusok viszik — tehát nincs dolga vele. A vállalkozói terhelhetőség radikálisan egyedi A beszélgetésben Attila őszintén kimondja: ha ilyen nyugalomban kellene dolgoznia, megőrülne . Ez mutatja, hogy nincs jó vagy rossz vállalkozói mentalitás.Van, aki a káoszban érzi jól magát, van, aki a rendszerben. A lényeg: a cégnek a tulajdonos működési stílusához kell igazodnia — különben mindenki kiég . Zoltán nem erőltette magára azt a vállalkozói működést, amit mások normának tekintenek.Felépített egy olyat, ami neki jó.És ettől lett stabil a cég. A tanulság vállalkozóknak A céged akkor tud igazán fejlődni, amikor már nem a saját túlélési ösztönöd tartja össze —hanem a folyamataid. A HR teljes újragondolása: amikor a jelentkezők mozgatják magukat „A HR akkor jó, ha nem terhel senkit — csak amikor már érdemes.” A legtöbb KKV-ban a HR egy szívás:CV-k átnézése, időpontok egyeztetése, tesztfeladatok kiküldése, visszajelzések, újabb körök.Órák, napok, hetek mennek el olyan emberekre, akikről az első 10 perc után látszik, hogy nem valók a céghez. Zoltán rendszere ennek pont az ellentéte.Nála a HR szinte teljesen automatizált , és csak akkor kerül emberi kézbe, amikor már valaki bizonyította , hogy érdemes rá. A rendszer így néz ki: Valaki jelentkezik. A rendszer automatikusan kommunikál vele. Nincs HR-terhelés. Megkapja a teendőket. Ha teljesíti: mehet tovább.Ha nem: automata figyelmeztetés. Ha akkor sem: lezárás. Még mindig nincs emberi érintés. Próbamunka beküldése. Csak amikor ez megtörtént megfelelő formában , akkor kapcsolódik be egy ember. Ez azért működik jól, mert Zoltán kimondja: „Nem érdekel minket a jelentkezők tömege, csak az, aki bizonyít.” A folyamat logikusan egyszerű, mégis forradalmi:a HR-nél az idődet nem az emberek szelektálása, hanem a jó emberek azonosítása viszi el — és azt már ember végzi, nem a rendszer. A rendszermentes HR láthatatlan költsége A beszélgetésből kiderül: Zoltánék nem akarnak olyan jelentkezőkkel foglalkozni, akik még arra sem veszik a fáradtságot, hogy: leadjanak egy feladatot, időben reagáljanak, vagy végigcsinálják a folyamatot. Ez az automatizált HR nemcsak időt spórol, hanem kiszűri a passzív, gyenge terhelhetőségű jelölteket — még mielőtt bárki hozzájuk érne. A tanulság vállalkozóknak Ha a HR-terhelést szeretnéd csökkenteni, nem több HR-est kell felvenni.Hanem olyan rendszert építeni, ahol a jelölt bizonyít először — és csak utána foglalkozik vele ember . Ez a KKV-knak életmentő stratégia, ha gyorsan, kiszámíthatóan és stabilan akarnak növekedni. A vállalkozói identitás újraépítése: amikor a cég már nem te vagy „Ha három meetingem van egy nap, én használhatatlan vagyok.” Ez a mondat mindent elmond arról, hogyan alakult át Pál Zoltán vállalkozói identitása. Nem kifelé akart menekülni a cégből — egyszerűen rájött, hogy neki más működés kell. Ez a felismerés pedig teljesen áthuzalozta azt, amit a vállalkozásról gondolt. Sokan büszkék arra, hogy nekik megy a multitasking, a sok meeting, a „pörgős élet”.Zoltán nem ilyen. Ő kimondja: a napi meeting-terhelés mentálisan annyira lefárasztja, hogy utána nulla a teljesítménye. És itt jön a lényeg:nem erőltette tovább magára azt a vállalkozói működést, ami nem neki való. Ehelyett rendszerben gondolkodott. Megnézte:– hol ad hozzá értéket?– hol nem?– mi az, ami fárasztja?– mit tud helyette más csinálni rendszerben? Ez a vállalkozói önismeret az, ami a KKV-k többségéből hiányzik. A kivonulás nem passzivitás — hanem stratégiai döntés Attila a beszélgetésben elmondja: számára ez a nyugalom egyenlő lenne a mentális kiégéssel. Zoltán viszont ettől él meg könnyedséget .Ez a két hozzáállás megmutatja: nincs „normális” vállalkozói identitás.Csak olyan, ami működik — vagy ami szétéget. Zoltán ma már úgy él, hogy a cég egyáltalán nem része a napi mentális térképének. Ő úgy fogalmaz: „A cég a fog of war-ban van.” Mint egy stratégiai játékban, ahol a nem látott területek fekete foltként szerepelnek — nincs a figyelme fókuszában. Ez nem felelőtlenség. Ez stratégia: a cég úgy van megépítve, hogy ne is kelljen ott lennie. A tanulság vállalkozóknak A vállalkozói identitás nem arról szól, hogy „pörgős vagy-e”, vagy hogy hány meetinget bírsz. Hanem arról, hogy felismerd: mi az, ami téged működtet — és mi az, ami szétcsiszol. És ha van bátorságod ehhez igazítani a cégedet,akkor leszel valódi stratégiai tulajdonos. A cég organikus növekedése: amikor már nem te húzod, hanem a rendszer tolja „A cég már magát építi tovább.” Kevés vállalkozó jut el oda, hogy ezt a mondatot kimondhassa. Pál Zoltán viszont pontosan ezt éli. A beszélgetés elején elmondja: a cég ma már organikusan növekszik , és neki csak minimális aktivitása van benne.Ez azért óriási vállalkozói mérföldkő, mert a KKV-k többsége pont a tulajdonos miatt nem tud skálázódni — a vállalkozó a szűk keresztmetszet, a bottleneck, az egyetlen „motor”. Zoltánnál ez megfordult. Miért? Mert a cég működése már nem emberekre , hanem folyamatokra épül. Az organikus növekedés nem varázslat, és nem is szerencse —hanem az a pont, amikor a rendszer már több energiát termel, mint amennyit fogyaszt. A cég így működik akkor is, ha ő éppen: Görögországban kajakozik, kutyákkal kirándul, a kertben füvet telepít, vagy térelválasztókat épít otthon. És közben nincs hátrahagyott teendője.Ez a vállalkozói szabadság felső kategóriája. A növekedés ára: a tulajdonos eltűnése Amikor Zoltán kivonult a sales csapatból, törést okozott.Amikor visszament, akkor is.Ez arra mutat rá, hogy a cég megtanulta nélküle működtetni önmagát .A jelenléte már nem a működés része, hanem extraként jelenik meg — és ezért okoz zavart. Ez valójában a növekedés egyik legerősebb jele: amikor a tulajdonos már inkább zavaró tényező, mint működési pillér. Az organikus növekedés legfontosabb feltétele Zoltán egy mondattal összefoglalja, hogyan jutottak el idáig: „Nem emberekből oldottunk meg problémákat, hanem folyamatokból.” Ez a KKV-k és startupok legtöbb növekedési problémájának gyökere:folyamat helyett emberekre támaszkodnak.És amikor az ember elfárad, beteg, kilép, vagy hibázik — a cég is meginog. A folyamat viszont nem betegszik meg.Nem fárad el.És nem kér fizetésemelést. A tanulság vállalkozóknak A cég akkor nő organikusan, amikor több energiát termel, mint amennyi figyelmet igényel . Ez pedig csak akkor történik meg, ha a tulajdonos kilép a rendszerből — és a rendszer nem omlik össze alatta. Az exitre való átépítés: amikor a cég nem csak működik nélküled, hanem eladható is „Én ezt a céget azért építettem így, hogy el lehessen adni.” A legtöbb vállalkozó akkor kezd el gondolkodni az eladáson, amikor már fáradt, kimerült, vagy már elege van. Zoltán nem így. Ő tudatosan, évekkel korábban elkezdte a cégét olyanra alakítani, ami: nélküle működik, nélküle növekszik, nélküle dönt, és nélküle képes profitot termelni. Ez a valódi exitre optimalizálás — nem a kozmetikázott számok, nem az egyszeri felhúzás, nem az ideiglenes tuning. Hanem az a fajta működés, ahol a tulajdonos szerepe már annyira minimális, hogy a cég gyakorlatilag készen áll a tulajdonoscserére . Az ajánlatok megvannak — de egyik sem felel meg Zoltán arról is beszél, hogy folyamatosan jönnek ajánlatok a cégre. A probléma? A legtöbb ajánlat olyan feltételeket tartalmaz, amik számára elfogadhatatlanok . És nem az árról beszél.Hanem arról, hogy sok vevő elvárná, hogy: maradjon bent, dolgozzon tovább, vállaljon operatív feladatokat az átmenetben. Csakhogy ő már évekkel ezelőtt eldöntötte: nem akar dolgozni a cégben. Most sem teszi.És az exit után sem fogja. Ezért egyetlen kritérium számít:az ajánlat illeszkedjen ahhoz az élethez, amit ma él — és amit épített. A rendszer akkor tökéletes, amikor már nélküled értelmezhető Zoltán kimondja:ha nem kap megfelelő ajánlatot, akkor a cég nem eladásra kerül — hanem tovább átépül olyan struktúrába , ahol ő tényleg csak részvényesi pozícióban van jelen. Ez azt jelenti, hogy mindenki a cégben úgy működik, hogy az ő hiánya alapállapot. Nem kell visszajönnie.Nem kell helyettesítenie magát.A cég már így van tervezve. Ez nem menekülés a vállalkozástól —ez a vállalkozás következő szintje. A tanulság vállalkozóknak Egy cég addig nem eladható,amíg a tulajdonos a működés része. Akkor válik eladhatóvá, amikor már a vevő számára is világos: ez a gép önműködő. És Pál Zoltán pontosan ezt építette meg. A vállalkozói szabadság megélése: amikor először nincs „hátrahagyott feladat” „Mint egy alkalmazott, aki szabadságot vett ki — csak nekem nem kell kérnem.” Van egy rész a beszélgetésben, amit minden vállalkozónak kötelező lenne meghallgatni. Zoltán meséli, hogy elmentek Görögországba kajakozni a kutyáikkal.És ott történt meg először — nyolc év után — az az érzés, hogy nincs otthon hagyott felelősség .Nincsenek ügyek, nincsenek problémák, nincsenek várakozó feladatok. Az élmény nem a tenger miatt volt különleges. Hanem azért, mert Zoltán úgy érezte magát, mint bárki más, aki szabadságra megy:letette a munkát — és nem vitte magával fejben. Ez az a pont, ahol a legtöbb vállalkozó évekig nem jut át.Hiába utazik el, fejben otthon marad.Hiába kapcsol ki, a cég ott motoszkál.Hiába van szabadságon, soha nincs szabadságon. Zoltánnál viszont a rendszer elvégez mindent,így az ő élete nem a cégtől függ — a cég működik nélküle. Ez lehetővé teszi azt, amiről a legtöbb vállalkozó álmodik: mentesülni a cég lelki terhétől . A szabadság valódi mértéke Nem az utazás a szabadság —hanem az érzés, hogy nem kell hazanézni .Nem kell ellenőrizni.Nem kell aggódni. Zoltán arról beszél, hogy:– kikajakoztak egy szigetre,– sátrat állítottak,– és egész nap olvastak. És közben nem történt semmi olyan a cégben, amihez hozzá kellett volna nyúlnia. Ez a vállalkozói szabadság nem álom , hanem működés kérdése. A tulajdonosi szerep új jelentése Zoltán ma már azt mondja: ő csak tulajdonos. Nem vezet. Nem irányít. Nem operál. A cég egy vagyonkezelőben van. Ő pedig egyszerűen… él. Ez nem lustaság. Ez a vállalkozói élet csúcsa: amikor a rendszer dolgozik, és te végre emberként létezel. A tanulság vállalkozóknak A szabadság nem akkor jön el, amikor elutazol —hanem amikor először nem kell visszanézni . Amikor a cég nem elvesz tőled, hanem támogat. Amikor a szabadság nem kérdés — hanem természetes. A „problématérkép” átrendezése: amikor a cég kikerül a fejedből „A cég a fog of war-ban van.” Ez az egyik legerősebb mondat a teljes beszélgetésben.Zoltán a stratégiai játékokból hozza a hasonlatot: van a térkép, ahol jársz — és van a „fog of war”, a sötét zóna, amit nem látsz, és nem is foglalkozol vele. És Zoltán számára a cég ebben a sötét zónában van . Ez elsőre sokkolóan hangzik egy vállalkozónak. A legtöbb KKV-alapító épp fordítva működik:minden a fejében van, minden rajta csüng, mindent látni akar, mindent kontrollál. Zoltán épp az ellenkezőjét építette: mindent kihelyezett a fejéből — és folyamatokba tette át. A céges problémák nem jelennek meg nála mentális térképként.Nem viszi haza.Nem gondolkodik rajta.Nem veszi el a figyelmét.És nem kerül bele az életébe. Ez a vállalkozói „detox” egyik legmagasabb szintje. A probléma ott kezdődik, ahol nincs rendszer Zoltán nagyon világosan fogalmaz:ha egy probléma a tulajdonos fejében van,akkor nem folyamat a megoldás — hanem emlékezet. Ez pedig a legdrágább, legmegbízhatatlanabb erőforrás. A cég akkor tud stabil lenni, amikor: a jogi ügyeket folyamat szabályozza, a pénzügyi előkészítés folyamatból fut, a CS teendőket folyamat irányítja, a delegálás folyamatok mentén működik, és a vezetők sem „döntögetnek”, hanem protokollokat követnek. Ezért tud a cég úgy működni, hogy Zoltán már több mint egy éve céges bankszámlát sem látott , nem jár board meetingekre, és ha visszamegy egy meetingre, az már inkább zavaró, mint hasznos. Ez nem érdektelenség — hanem érett tulajdonosi működés Zoltán nem azért vonult ki, mert elege lett.Hanem mert felismerte:a cég fejlődésének nem ő a feltétele — hanem időnként ő a gátja. A cég akkor működik a legjobban, ha a tulajdonos nincs a nap 24 órájában jelen. A rendszer akkor lesz stabil, ha nem ember tartja össze. És a tulajdonos akkor lesz szabad, amikor a cég kikerül a mentális problématérképből. A tanulság vállalkozóknak Az igazi kérdés nem az, hogy „mennyire vagy a cégedben”.Hanem az, hogy a céged mennyire van a fejedben . Minél kevésbé van ott, annál stabilabb a működés —és annál szabadabb az életed. A vállalkozói szabadság akkor kezdődik, amikor te kilépsz a középpontból Pál Zoltán története nem egy „sikerfilm”. Nem hősies küzdelem a vállalkozói káosszal.Nem éjszakázások, nem tűzoltás, nem feszültség. Ez a sztori arról szól, hogyan lehet úgy vállalkozni, hogy közben az életed ne égjen porrá . Az elmúlt 10 blokkból egy dolog kristálytisztán látszik: Zoltán nem azért lett szabad, mert több pénze lett, vagy mert több embert vett fel. Hanem mert felismerte, hogy a cég nem attól működik, hogy ő ott van —hanem attól, hogy jól vannak megépítve a folyamatok. A szabadság nem érzelmi döntés.A szabadság egy műszaki kérdés. Ahol nincs folyamat → ott káosz van. Ahol folyamat van → ott nincs szükség emberre. És ahol nincs szükség emberre → ott születik meg a valódi vállalkozói szabadság. Zoltán ezért tud úgy élni, hogy: – nem jár board meetingre, – nem lát céges bankszámlát, – nem foglalkozik operatív feladatokkal, – és a cég mégis nő, működik és stabil. Ez nem a kivonulás sztorija.Ez a cégépítés legmagasabb szintje :amikor már nem te tartod életben a céget — hanem a rendszer. Ez a tanulság minden KKV-vezetőnek és startup alapítónak: Ne azt építsd, amit te tudsz működtetni. Azt építsd, ami nélküled működik. Mert azon a napon, amikor a cég kikerül a fejedből,végre visszakapod az életed. Élő podcast epizód: Pál Zoltán Gábor – 2025.05.29. 14:45-tól! Örömmel jelentjük be, hogy május 29-én ismét vendégünk lesz Pál Zoltán Gábor , aki már korábban is egy rendkívül értékes és őszinte beszélgetés keretében osztotta meg tapasztalatait a Magyar Business közösségével. A korábbi találkozás alkalmával egy igazán inspiráló történetet hallhattunk tőle: hogyan vezetett az út az autószereléstől egy 400 millió forintos árbevételű, 50 fővel működő SEO ügynökségig . Zoltán vállalkozása nem csupán a méretei miatt figyelemre méltó, hanem azért is, mert teljes egészében home office-ban, digitálisan és automatizáltan működik . Minden olyan folyamatot, amit lehetett, szoftverekre bíztak – ennek köszönhetően a manuális projektmenedzsment teher több mint 90%-át sikerült kiváltaniuk. Így vált lehetővé az, hogy három év alatt a cég jelentős növekedést érjen el, mindezt stabil szervezeti háttérrel és ügyfélmegtartással. Ez a beszélgetés azoknak szól, akik szeretnének hosszú távon fenntartható, szervezetten működő vállalkozást építeni, miközben megőrzik a szabadságukat és fókuszukat. 📅 Időpont: 2025.05.29. – 14:45 (CET) 🎤 Vendégünk: Pál Zoltán Gábor Szeretettel várunk minden érdeklődőt! Pál Zoltán Gábor a neten Facebook Instagram Magyar Business ALH Consulting a neten Honlap LinkedIn 👉 Iratkozz fel Sallangmentes Hírlevelünkre! ...ha szeretnél több ilyen nyers, üzleti logikát helyrerakó epizódot. Ropogós olvasnivalók Startup skálázás: hogyan építs növekedési gépezetet akkor is, ha a világ nem érti, hogyan működik a projekted Hogyan skáláz egy startup akkor is, ha a világ nem érti a projekt működését? A transzkript tanulságai alapján megmutatom a valódi növekedés ritmusát. 1 nappal ezelőtt AI vagy megszűnsz: így automatizálj okosan a cégedben (konkrét példákkal) Az AI nem a jövő – már most versenytársad. Balogh Dávid példákkal mutatja meg, hogyan csökkents 30%-ot a költségeidből digitális asszisztensekkel. okt. 22. AI vállalkozásoknak – ha nem használod, pár éven belül véged lesz A mesterséges intelligencia nem a jövő – már most újraírja a vállalkozások játékszabályait. Balogh Dávid szerint az AI vállalkozásoknak nem luxus, hanem túlélési kényszer. Aki ma nem kezdi el beépíteni a működésébe, néhány éven belül szakmai halálra van ítélve. Ismerd meg, hogyan válhat az AI-ból a legnagyobb versenyelőnyed. okt. 21. Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! << Vissza az Epizódokhoz 2024. október 14. Fürkész Holding Kft. / Heinbach Dárius "Már az előző évezred végén elkezdtem oktatni, értékesíteni, vállalkozni és embereket vezetni... eltelt egy negyed évszázad és ugyanazzal foglalkozom: vállalkozóként oktatok, tréningelek, támogatok másokat, főleg vállalkozókat és vezetőket. Vállalkozásom a Fürkész Holding engedélyes felnőttképzőként első sorban vállalkozások fejlesztésével foglalkozik, készség- és szervezetfejlesztési programokkal dolgozunk. Azoknak, akik egyénileg fejlesztenék magukat, különösen önismereti témakörökben, mint az Enneagram, Tranzakció analízis és Neur-Lingvisztikus Programozás eszköztára, nekik a www.fejlodniakarok.hu oldalunkon nyílt csoportos online és fizikai térben tartott képzéseket is kínálunk. Vállalkozói közösséget építek, alapítója tagja vagyok Magyarország egyik első tisztán online működő üzleti együttműködő csoportjának , ahol jelenleg 30 fő vállalkozó segíti egymást előkészített ajánlásokkal, jutalékmentesen, az 'aki ad, az nyer' filozófiára alapozva. Immár 10 éve építem horvát vállalkozásomat is, első sorban magyar-horvát Uniós és egyéb pályázatok ügyintézését vállaljuk Horvátországban, illetve cégbejogi tanácsadást és ügyijntézést is viszünk a horvát piacra lépni vágyó vállalkozások részére." Fürkész Holding Kft. a neten Honlap Facebook LinkedIn YouTube 👉 Iratkozz fel Sallangmentes Hírlevelünkre! ...ha szeretnél több ilyen nyers, üzleti logikát helyrerakó epizódot. Ropogós olvasnivalók Startup skálázás: hogyan építs növekedési gépezetet akkor is, ha a világ nem érti, hogyan működik a projekted Hogyan skáláz egy startup akkor is, ha a világ nem érti a projekt működését? A transzkript tanulságai alapján megmutatom a valódi növekedés ritmusát. 1 nappal ezelőtt AI vagy megszűnsz: így automatizálj okosan a cégedben (konkrét példákkal) Az AI nem a jövő – már most versenytársad. Balogh Dávid példákkal mutatja meg, hogyan csökkents 30%-ot a költségeidből digitális asszisztensekkel. okt. 22. AI vállalkozásoknak – ha nem használod, pár éven belül véged lesz A mesterséges intelligencia nem a jövő – már most újraírja a vállalkozások játékszabályait. Balogh Dávid szerint az AI vállalkozásoknak nem luxus, hanem túlélési kényszer. Aki ma nem kezdi el beépíteni a működésébe, néhány éven belül szakmai halálra van ítélve. Ismerd meg, hogyan válhat az AI-ból a legnagyobb versenyelőnyed. okt. 21. Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! << Vissza az Epizódokhoz 2024. március 4. beeco / Hegedűs Kristóf és Farkas Levente "A beeco csapatával, majd 30 önkéntessel, 2022 ősze óta egy öko-iránytűt fejlesztünk. A projekt volt már öko- asszisztens, ökoplatform és névtelen csillagromboló is, de a lényeg ugyanaz maradt. Célunk a kezdetek óta, hogy közelebb hozzuk az emberekhez a fenntarthatóságot. Hogy amit ma még tanulni kell, az húsz év múlva már alappá váljon. Ennek szerintünk a kulcsa a megfelelő kommunikáció, edukáció és a közösségépítés. A politikába nem tudunk és nem is akarunk beleszólni. Úgy érezzük, hogy alulról kell elkezdeni az építkezést, mert csak tömeges részvétellel érhetünk el igazi változásokat. Hiszünk a sok kis tett óriási erejében. Célunk, hogy az emberek értsék és érezzék, miért fontos, amit tesznek és persze, hogy ne érezzék egyedül magukat a harcban. Hiszen a méhek is így erősek: rajban! Elkezdtünk tehát egy appon dolgozni, ami ötvözi a duolingo játékosságát és motiváló erejét a Wikipedia közösségi fejlesztésének az előnyeivel. Egy ökolábnyom kalkulátorral kiszámoljuk a user lábnyomát és ez alapján személyre szabott küldetésekkel motiváljuk őket a zöldebb életvitelre, melyekért még jutalmat is kapnak. Ez egy játékos fejlődési utat ígér és kézzelfogható előnyöket: csökkenő személyes ökolábnyomot, kuponokat és kedvezményeket fenntartható partnereinknél. Mindezt megtoldottuk még egy öko-térképpel, amire feltettünk mindent, ami segít a fenntartható hétköznapokban: - szelektív kukák - komposztálók - csomagolásmentes boltok - turkálók - közkutak - zöld események - szervizek - fenntartható étkezés - közösségi terek - és még sok minden más A térkép webes verziója már elkészült, a linken megtaláljátok: https://www.beeco.hu/terkep Buzdítunk mindenkit, hogy egészítse ki a saját ajánlásaival, vagy javítsa ki, ha valami hibát talál. Az app első verzióján még dolgozunk, várhatóan március elején kapja a nagyközönség a kezébe a térképpel, a partnerekkel és a kuponokkal együtt. Ez az egész természetesen nem csak egy appról szól. Szemléletformáló kampányunk az éter minden irányába online és offline is terjeszkedik. Voltunk már fesztiválozni méhecske jelmezben, edukatív játékok és trashart installációk kíséretében. Tiszteletünket tettük már 6 startup inkubátor és mentorprogramban és számos eseményen megjelentünk előadóként vagy edukatív játékokkal. Igyekezzük kihasználni a social media minden felületét. Idén már jobban belevetjük magunkat a videós tartalmakba, blogolunk, játszunk, filmklubozunk. Azért láthatjátok, hogy ez nem 1 emberes feladat, ezért is végtelenül hálásak vagyunk önkénteseinknek, akik nélkül most ki tudja hol lennénk. Itt meg is ragadnám az alkalmat, hiszen ambiciózus terveinkhez mindig jól jön egy két új dolgos méhecske. Akinek tetszik a projekt itt tud körülnézni önkéntes pozícióink között: https://www.beeco.hu/csatlakozz Adódhat a kérdés, hogy jó de hogyan lesz mindez pénzügyileg is stabil? Fenntartható partnereink fognak nekünk jutalékos rendszerben fizetni. Platformként persze adódik a tyúktojás probléma, így ez a láb kicsit döcögve indul. Ezen felül pedig eljárunk nagy cégekhez előadásokat, workshopokat tartani, és segítünk nekik az idén bevezetett ESG követelményeknek való megfelelésben. Van még pár ötlet pénzforrásokra, de ezeket most még nem áruljuk el. Megszületett nemrég az első webshopunk is méhecskés mörcsökkel. Itt támogatni is tudtok minket, akár egy rendszeres összeggel. Csekkoljátok le a linken: https://ko-fi.com/beecompass Ez a startup nem a pénzesőről fog szólni, mi nem egy tipikus szilikonvölgyi álomban látjuk magunkat, de úgy gondoljuk így is meg fogjuk állni a helyünket a piacon, anélkül, hogy eladnánk az ötletünket egy VC-nek. A küldetés és az egyre növekvő közösségünk ereje hajt minket minden nap. Szereténk átadni ezt a lelkesedést mindenkinek, aki egy zöldebb jövőért küzd. Biztos sokszor gondolod, hogy reménytelen és hogy egyedül nem megy, de ne feledd: Ha úgy érzed baj van, csatlakozz hozzánk és beezz a rajban!" beeco a neten Honlap Facebook LinkedIn Instagram Olvasd el a Recap cikkeket 👉 Iratkozz fel Sallangmentes Hírlevelünkre! ...ha szeretnél több ilyen nyers, üzleti logikát helyrerakó epizódot. Ropogós olvasnivalók Startup skálázás: hogyan építs növekedési gépezetet akkor is, ha a világ nem érti, hogyan működik a projekted Hogyan skáláz egy startup akkor is, ha a világ nem érti a projekt működését? A transzkript tanulságai alapján megmutatom a valódi növekedés ritmusát. 1 nappal ezelőtt AI vagy megszűnsz: így automatizálj okosan a cégedben (konkrét példákkal) Az AI nem a jövő – már most versenytársad. Balogh Dávid példákkal mutatja meg, hogyan csökkents 30%-ot a költségeidből digitális asszisztensekkel. okt. 22. AI vállalkozásoknak – ha nem használod, pár éven belül véged lesz A mesterséges intelligencia nem a jövő – már most újraírja a vállalkozások játékszabályait. Balogh Dávid szerint az AI vállalkozásoknak nem luxus, hanem túlélési kényszer. Aki ma nem kezdi el beépíteni a működésébe, néhány éven belül szakmai halálra van ítélve. Ismerd meg, hogyan válhat az AI-ból a legnagyobb versenyelőnyed. okt. 21. Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! << Vissza az Epizódokhoz 2022. május 12. Legyünk Podcast vendégek!? A mai adásban arról beszélgetünk, hogy kinek érdemes és kinek NEM érdemes elmenni podcast vendégnek: Miért menj el podcast vendégként? Kinek ajánlott menni podcast vendég? Mikor NE legyünk vendégek? Mire figyeljünk oda, ha podcast vendégnek megyünk? Milyen az ideális podcast csatorna a számunkra? Miért érdemes meghallgatni és engedélyezni a velünk rögzített podcast adást , mielőtt megjelenik? A podcast vendégeskedés újrahasznosítva. Tech tipp podcast vendégeknek Személyes tapasztalataink vendégként. 👉 Iratkozz fel Sallangmentes Hírlevelünkre! ...ha szeretnél több ilyen nyers, üzleti logikát helyrerakó epizódot. Ropogós olvasnivalók Startup skálázás: hogyan építs növekedési gépezetet akkor is, ha a világ nem érti, hogyan működik a projekted Hogyan skáláz egy startup akkor is, ha a világ nem érti a projekt működését? A transzkript tanulságai alapján megmutatom a valódi növekedés ritmusát. 1 nappal ezelőtt AI vagy megszűnsz: így automatizálj okosan a cégedben (konkrét példákkal) Az AI nem a jövő – már most versenytársad. Balogh Dávid példákkal mutatja meg, hogyan csökkents 30%-ot a költségeidből digitális asszisztensekkel. okt. 22. AI vállalkozásoknak – ha nem használod, pár éven belül véged lesz A mesterséges intelligencia nem a jövő – már most újraírja a vállalkozások játékszabályait. Balogh Dávid szerint az AI vállalkozásoknak nem luxus, hanem túlélési kényszer. Aki ma nem kezdi el beépíteni a működésébe, néhány éven belül szakmai halálra van ítélve. Ismerd meg, hogyan válhat az AI-ból a legnagyobb versenyelőnyed. okt. 21. Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! << Vissza az Epizódokhoz 2025. április 21. Szmola Roland / March.hu A kérdés, amit minden vállalkozónak fel kellene tennie Vállalkozóként gyakran hajlamosak vagyunk túlságosan fókuszálni a következő feladatra. A kampányra, a következő negyedévre, a csapatépítésre, az ügyfélszerzésre. Ritkán állunk meg, hogy tisztázzuk: tulajdonképpen mit akarunk mi ebből az egészből . A Magyar Business Podcast házigazdája, Fóris Attila egy ponton feltette azt a kérdést, amit minden vállalkozónak érdemes lenne időről időre feltenni saját magának: „Te, mint szakember, mit akarsz?” Ez nem egy motivációs idézet. Nem is stratégiai iránymeghatározás. Inkább egy tükör. Egy pontos, egyszerű mondat, ami épp azért nehéz, mert nem lehet rá automatikusan válaszolni. A vendégünk, Szmola Roland – aki tanácsadóként és mentorálóként is dolgozik cégekkel – jól ismeri azt a dilemmát, amikor a vállalkozó már nem a saját belső iránytűjét követi, hanem valamilyen elvárt szerepet próbál felépíteni. A podcastban így fogalmaz: „A kulcs, amit te mondasz, hogy te legyél jól benne. Ha valaki megpróbál egy olyan szerepet játszani, ami nem ő, az egy idő után nem fenntartható…” A beszélgetés több ponton visszatér ehhez az alapkérdéshez. Hogy kinek próbálunk megfelelni? Hogy valóban azokkal dolgozunk-e, akikkel szeretnénk? Hogy azt a vállalkozási modellt építjük-e, ami hosszú távon is fenntartható – számunkra is? „Amikor az ember érzi a zsigereiben, hogy most itt be van feszülve, hogy lehet, hogy én vagyok éppen a gátja a cégnek – és azt észre kell venni. És hagyni kell megnézni.” Roland kiemeli, hogy a legtöbb vállalkozó előbb-utóbb eléri azt a pontot, amikor újra kell értelmeznie saját szerepét. Ez nemcsak üzleti kérdés, hanem személyes is – hiszen egy cég működése gyakran tükrözi a vezetője aktuális állapotát. A beszélgetés hangvétele végig reflektív. Nem arról van szó, hogy „változz meg és csináld jobban”. Inkább arról, hogy szánj időt arra, hogy tisztázd: miért csinálod, amit csinálsz? A tempó és a külvilági nyomás sokszor eltol minket az önazonosságtól, és mire észbe kapunk, már nem az eredeti céljaink felé tartunk. A podcast epizód egy olyan gondolkodási folyamatot modellez, amelyben nincs egyetlen „jó válasz”. Viszont nagyon is van tétje annak, hogy felmerjük-e tenni magunknak az alapvető kérdéseket. Mert ha nem tesszük, mások fogják eldönteni helyettünk, hogy merre megy a vállalkozásunk – és az életünk. Stratégiai gondolkodás és döntéshozatal Minden vállalkozás egy döntéssel indul. De nem minden döntés születik tudatosan. A beszélgetés egyik alapkérdése, hogy hogyan hoz valaki olyan döntéseket, amelyek nemcsak rövid távon működnek, hanem hosszú távon is értelmet nyernek. Szmola Roland szerint sok vállalkozás elindul egy ötletből, de a következő lépések már nem épülnek szilárd alapokra. A stratégiai gondolkodás ott kezdődik, amikor a vállalkozó nemcsak reagál a piacra, hanem kezdeményez is. „Szeretnék egy olyan portfóliót építeni, ami gyakorlatilag képes a tanácsadásunkon kívül a leszállításba, akár saját termék indításába is.” – Szmola Roland Ebben a témakörben szó esik arról is, hogyan kapcsolódik az egyéni ambíció a kollektív teljesítményhez. Roland azt hangsúlyozza, hogy a stratégiai döntések akkor válnak erőteljessé, ha mögöttük ott van az a szándék is, hogy érdemi változásokat érjenek el – nemcsak cégen belül, hanem a piacon is. „Szeretnék olyan cégekbe belépni, ahol az attitűd jó, a termék jó, és van bennük olyan dinamika, amire érdemes építeni.” – Szmola Roland A beszélgetés rávilágít arra is, hogy a stratégiai gondolkodás nem feltétlenül csak az üzleti célokról szól. Legalább ennyire fontos az is, hogy milyen típusú közösséget, partnereket és rendszereket épít maga köré a vállalkozó. Olyan működési logikáról van szó, amely túlmutat a saját cégen – és hatással van az ökoszisztémára is. Roland szerint: „Azt keresem, hogy mi az, amiben értéket lehet teremteni – nem csak anyagi szempontból.” A témakör tanulsága egyértelmű: stratégiai gondolkodás nélkül a vállalkozás sodródik – és vele együtt az alapító is. De ha van vízió, és az ahhoz vezető út döntések mentén épül fel, akkor valódi mozgásteret teremthet a jövő alakítására. Az ego szerepe a vállalkozásban A vállalkozás nemcsak stratégiai döntések sorozata, hanem egyéni belső utak térképe is. Ebben a folyamatban az ego elkerülhetetlenül megjelenik – néha épít, máskor akadályoz. De vajon mikor válik hasznossá, és mikor torzítja a vezetői működést? A beszélgetés során Attila rávilágít arra, hogy az ego nem feltétlenül negatív dolog. Egy bizonyos szintig szükség van rá – főleg, amikor a vállalkozó olyan helyzetben találja magát, ahol nincs biztos kapaszkodó . „A bizonyos szituációkban fontos az ego, amikor tényleg nem tudod, hogy mi lesz, gőzöd sincs, mi fog történni… És akkor az egyetlen dolog, ami tud hajtani, az a magabiztosság. Az ego valamilyen szintű keveréke.” – Attila Szmola Roland e gondolatmenetre építve elmondja, hogy tapasztalata szerint azok a vezetők tudnak igazán hosszú távon építkezni, akik megtanulják kapcsolgatni az egójukat . Akik képesek elengedni a szerepjátékokat, és nem a látszatra, hanem a belső stabilitásra építenek. „Nagyon sokat dolgoztam különböző vezetőkkel, és azt látom, hogy kívülről nézve pár apró lépésnek tűnik, de belülről nézve ez az egész elképesztő vezetési munka.” – Roland Az ego tehát nem ellenség. Hanem egy eszköz , amit tudni kell használni – és még inkább: tudni kell félretenni. Aki mindig a saját fontosságát közvetíti, az könnyen elveszítheti a kapcsolatot a csapatával, a piaccal, vagy akár saját céljaival is. Aki viszont felismeri, mikor kell hátralépni, az hosszú távon képes építkezni. A beszélgetés rámutat: a vállalkozásban nem lehet minden döntést csak számok mentén hozni . Van, amikor a belső egyensúly, az önreflexió, és a személyes növekedés az, ami valódi versenyelőnyt jelent. „Sok mindenen keresztül juthatunk el a belső egyensúlyhoz – de amíg ez nincs meg, nem lehet jól vezetni.” – Roland A végső tanulság: az ego nem probléma – ha ismerjük, és ha nem engedjük, hogy irányítson. A valódi vezetői erő nem abban van, hogy mindig nekünk van igazunk. Hanem abban, hogy tudjuk, mikor kell hátralépni, hallgatni, és tanulni – akár önmagunktól is. Újratervezés: amikor a vállalkozó saját magát is újra kell gondolja A vállalkozói út nem lineáris. A növekedés, a stagnálás, a visszalépés és az újraindulás természetes részei az építkezésnek. A kérdés az, hogy a vezető mikor és hogyan képes felismerni: elérkezett az újratervezés ideje . Szmola Roland szerint az újratervezés egyik legnagyobb akadálya, hogy sok vállalkozó az eredeti szerepeiben ragad . Az első siker, az első működő modell, az első profitot termelő projekt könnyen válik identitássá. Innen nehéz továbblépni, még akkor is, ha a környezet már változást követelne. „Nagyon sok olyan vállalkozóval dolgoztam együtt, akik egy ponton elérték a saját kapacitásaik, fókuszuk vagy működésük korlátait. És ilyenkor nem a piac változik meg – hanem belül kell újratervezni.” – Roland Az újratervezés nemcsak üzleti szinten történik. Gyakran élethelyzetek hívják elő . Családalapítás, kiégés, tulajdonosi konfliktus, vagy akár egy piaci sokk: ezek mind olyan pontok, ahol a vezető kénytelen újragondolni, mi a fontos. És mi nem az. Attila ezt a folyamatot úgy írja le, mint egy tudatos lebontást és újjáépítést : „Megfelelő attitűd kell hozzá. Hogy változni akarok. Hogy jobb akarok lenni. Hogy megkeresem a hibákat, hogy tényleg levetkőzöm, és meztelenül kiállok: mutassátok meg, hol a probléma.” – Attila Ez nemcsak szakmai bátorságot igényel, hanem emberit is. Az újratervezés azt jelenti, hogy a vállalkozó készen áll megkérdőjelezni önmagát . A saját döntéseit, szokásait, működési mintáit. Mert csak így tud valami jobbat építeni. A beszélgetés során szóba kerül az is, hogy az újratervezés időnként az ambíció újra definiálásával is jár. Roland például nemcsak tanácsadóként akar jelen lenni, hanem konkrét vállalati szerepeket is keres – ott, ahol valódi értéket lehet teremteni. „Szeretnék egyre több olyan vállalkozásban részt venni, ahol nemcsak tanácsot adunk, hanem ténylegesen benne vagyunk a megvalósításban is.” – Szmola Roland Az újratervezés nem a kudarc jele, hanem a fejlődés kulcsa . Az a vezető, aki képes szembenézni önmagával, és újraírni a saját működését, nemcsak a cégét viszi előre – hanem a saját életminőségét is. Önismeret: a hosszú távú működés feltétele A vállalkozásépítés egyik legnagyobb félreértése, hogy azt hisszük, a sikeres vezetőnek mindig határozottnak, magabiztosnak és „készen lévőnek” kell lennie. A valóság ezzel szemben sokkal árnyaltabb. Az önismeret nem állapot – hanem folyamatos tanulási folyamat. Szmola Roland szerint az önismeret fejlődése akkor kezd igazán mélyrétegekbe hatolni, amikor a vállalkozó már nem kifelé, hanem befelé keres válaszokat. „Imádok olyan típusú emberekkel dolgozni, akik belülről kezdik átrendezni a saját döntési mechanizmusaikat.” – Szmola Roland Ez a gondolat nemcsak a vezetői fejlődésre, hanem a vállalati működés egészére is hatással van. Aki felismeri saját működési mintáit – például hogy mikor halogat, mikor túlkompenzál, mikor enged a megfelelési kényszernek – az sokkal tisztábban tud dönteni . Nem reaktívan, hanem tudatosan. Foris Attila ehhez kapcsolódva azt hangsúlyozza, hogy a változás iránti nyitottság az első lépés. Aki nem akar változni, az nem fog fejlődni – bármilyen jó tanácsot is kap kívülről. A beszélgetésből kiderül, hogy az önazonos működés nem jelent passzivitást . Épp ellenkezőleg: aki tudja, hogy mikor milyen működési módja érvényes, az sokkal rugalmasabban tud alkalmazkodni a változásokhoz. A belső stabilitás adja meg azt a keretet, amiben a külső világ ingadozása nem viszi ki a fókuszt. Szmola konkrét példákat is hoz arra, amikor valaki már túl van az első vállalkozói hullámokon, és elkezd mélyebbre menni. A „hogyan döntök?” helyett a „mi alapján döntök?” válik kulcskérdéssé. Ebben a szakaszban a sikeres vállalkozók újra előveszik a korábbi tapasztalataikat – és átkeretezik azokat. „Sokszor az a legjobb, amikor valaki emlékeztet arra, amit már 5 éve tudtál – csak közben elfelejtetted.” – Roland Ez az önismereti dinamika nemcsak a vezetői döntésekre hat. Kihat a csapatépítésre, az ügyfélválasztásra, a partnerkapcsolatokra – sőt, még az életminőségre is. Önismeret nélkül nincs stabil vállalkozás . Aki nem tudja, hogy hol tart – nem tudja azt sem, merre tovább. Aki viszont hajlandó belenézni a saját tükörképébe, az olyan döntéseket tud hozni, amelyek nemcsak céget, hanem életpályát is építenek. Stratégia, mint gondolkodásmód: hosszútávúság, komplexitás, rendszerben gondolkodás Sokan azt hiszik, hogy a stratégia egy dokumentum. Egy PowerPoint prezentáció, amit évente egyszer előveszünk, majd visszatolunk a fiók mélyére. Pedig valójában a stratégia nem dokumentum, hanem gondolkodásmód. Olyan keretrendszer, amely segít eligazodni a komplex üzleti helyzetekben – és hosszú távon biztosítja, hogy ne csak „csináljunk valamit”, hanem tudjuk, miért csináljuk. Szmola Roland a beszélgetésben többször is visszatér erre a szemléletre. Nem arról beszél, hogy milyen eszközökkel kell tervezni, hanem arról, hogy hogyan lehet gondolkodni rendszerben, időtávokban, és döntési logikákban. „Én most sokkal inkább olyan típusú portfóliót építek, amiben nem csak tanácsadás van, hanem fejlesztés, digitalizáció, termékoldali hozzáadott érték is. És ez nem csak nekem épül, hanem az ökoszisztéma köré.” – Szmola Roland Ez a szemlélet túlmutat egyetlen vállalkozáson. A stratégiai gondolkodás lényege, hogy a vállalkozó nemcsak egyéni szinten, hanem rendszerszinten is képes átlátni a működését – és felismeri, hogy minden döntés egy nagyobb struktúra része. Ez különösen igaz akkor, amikor valaki több lábon akar állni, több cégben gondolkodik, vagy különböző iparágakban hoz létre összekapcsolódó projekteket. „Azért keresem azokat a cégeket, ahol a dinamika jó, mert tudom, hogy önmagában egy jó termék nem elég. Kellenek hozzá az emberek, a működési logika és a hosszú távú gondolkodás.” – Szmola Roland A stratégia tehát nemcsak a célokról szól, hanem a döntések minőségéről is. Arról, hogy a vállalkozó felismeri: nem minden növekedés pozitív, és nem minden változás előrelépés. A beszélgetésből világossá válik, hogy a sikeres vállalkozók nemcsak terveznek, hanem folyamatosan újrakeretezik a saját működésüket. Roland arra is kitér, hogy a stratégiai gondolkodás egyik legfontosabb hozadéka az időhorizont kitágítása: „Sokan azt kérdezik, mi lesz jövőre. Engem inkább az érdekel, hogy milyen rendszert építünk tíz év alatt, és hogy abban én milyen szerepet tudok betölteni.” – Szmola Roland Ez a gondolat élesen szemben áll azzal a „vállalkozói kapkodással”, ami sok cég működését jellemzi. A rövid távú célok állandó váltogatása, az azonnali eredmények hajszolása gyakran stratégiai elbizonytalanodáshoz vezet. Ezzel szemben Roland megközelítése azt hangsúlyozza: ha van vízió, akkor van út is. Még ha kanyargós is. Itt a legfőbb tanulság: a stratégia nem útvonalterv, hanem térkép. Nem tudhatjuk előre, hol lesz kanyar vagy emelkedő, de ha van egy koherens gondolkodásmódunk, akkor minden helyzethez tudunk alkalmazkodni – anélkül, hogy elveszítenénk az irányt. Piacra lépés és nemzetközi terjeszkedés A hazai piac kicsi. Egy vállalkozás fejlődése szempontjából hamar elérkezik az a pont, amikor a növekedés csak úgy tartható fenn, ha a cég kilép Magyarország határai közül. Ez azonban nemcsak üzleti döntés, hanem szemléleti váltás is. A beszélgetés során világosan körvonalazódik, hogy a nemzetközi terjeszkedés nem feltétlenül egyenes út. A vállalkozónak először meg kell értenie: Magyarország nem végcél, hanem ugródeszka . Ezt fogalmazza meg Foris Attila így: „Az első probléma az, hogy ki kell lépni Magyarországon. Úgy kell felépíteni a céget, hogy az csak idő kérdése, mert nagyon hamar eléred azt a plafont.” A nemzetközi lépés nem kizárólag az anyagi lehetőségeken múlik. Sokkal inkább azon, hogy a cégvezető képes-e kulturálisan, gondolkodásban és struktúrában alkalmazkodni az új piacokhoz. A podcastban többször is előkerül, hogy az Egyesült Államokban való megjelenés nem csupán földrajzi változást jelent, hanem radikálisan más üzleti kultúrát is. „A gond azzal van, hogy Amerikára úgy tekintenek kívülről, mint egy országra. Ez a nagy probléma. Minden állam egyedi. Úgy vannak, mintha külön országok lennének.” – Foris Attila Szmola Roland hangsúlyozza, hogy a nemzetközi piacra lépés első lépése nem feltétlenül a cégalapítás , hanem a kapcsolatok építése, a validáció, a piacismeret megszerzése. Egy-egy jól irányzott látogatás, konferencia, szakmai networking is lehet első lépés. De az alaplogika világos: ha nem gondolkodsz nemzetközi szinten, előbb-utóbb elfogy a levegő . A beszélgetésből kiderül, hogy a nemzetközi bővülés nem minden cégnek való – de aki skálázni akar, annak elkerülhetetlen. Fontos kérdés az is: milyen típusú cégekbe akar belépni a vállalkozó? Milyen szintű versenytársakkal néz szembe? „Nekem a nagy cégek helyett inkább az a középvállalati méret érdekes.” – Szmola Roland A nemzetközi piacra lépés nemcsak üzleti lehetőség, hanem önismereti út is. Felszínre hozza, hogy a vállalkozó mennyire képes elengedni a kontrollt, delegálni, új környezetben alkalmazkodni. A magyar vállalkozók számára külön kihívás, hogy a lokális gondolkodást nem lehet exportálni – csak azt, ami valós értéket teremt más kultúrákban is. A tanulság itt világos: aki piacot akar váltani, annak előbb gondolkodást kell váltania . Agilitás és mesterséges intelligencia: előny vagy kényszer? A gyorsan változó piaci környezetben a vállalkozások számára az egyik legnagyobb kérdés: hogyan tudják fenntartani a rugalmasságot úgy, hogy közben ne veszítsék el a fókuszt ? A beszélgetés során többször is felmerül az agilitás témája – nem csupán mint projektmenedzsment eszköz, hanem mint szemlélet. Szmola Roland szerint az agilitás nem technikai kérdés, hanem mentális alkalmasság arra, hogy a változásokra ne reagálni kelljen, hanem ráhangolódni lehessen. „Nagyon sok fiatal csapatot látunk, ahol az ötlet jó, a szándék megvan, de a menedzsment képessége teljesen hiányzik.” – Szmola Roland Ez a mondat pontosan rávilágít arra, hogy az agilitásnak nem a szoftverfejlesztésben van a legnagyobb szerepe, hanem ott, ahol bizonytalan, gyorsan változó környezetben kell döntéseket hozni. Az agilitás az a működésmód, amely nem akar mindent előre kontrollálni , hanem gyors, iteratív tanulási ciklusokban fejlődik. Ugyanakkor ez az agilis működés csak akkor életképes, ha mellette ott van a technológiai nyitottság is. Ez az a pont, ahol a mesterséges intelligencia kerül elő. A beszélgetésben nem kizárólag újdonságként jelenik meg az AI, hanem mint olyan eszköz, amelyet tudatosan kell integrálni a vállalkozás mindennapjaiba. „Elkezdünk olyan projekteket is, ahol konkrét AI-megoldásokat is szeretnénk kipróbálni – nem csak tanácsadás, hanem termékoldalon is.” – Szmola Roland A kulcs itt az, hogy a mesterséges intelligencia nem öncélú. A vállalkozás számára csak akkor hoz érdemi előnyt, ha valós problémára ad megoldást , és nem csak azért vezetik be, mert „mindenki ezt csinálja”. A beszélgetésből egyértelműen kirajzolódik az a gondolkodási vonal, hogy az agilitás és az AI nem egymástól független trendek, hanem egymást erősítő működési alapelvek. Az AI eszköz, az agilitás módszer – a döntés és a fókusz pedig az ember dolga marad. Tanulság: az, aki nem hajlandó tanulni, újratervezni, hibázni és korrigálni, lemarad. De aki hajlandó, az előtt egy újfajta versenyelőny nyílhat meg – nem az adatok miatt, hanem azért, mert gyorsabban és jobban értelmezi őket. Vállalati kultúra: a működés láthatatlan rendszere A beszélgetés egy pontján Szmola Roland világosan megfogalmazza: egy vállalkozás hosszú távú működése nem a stratégián, hanem a kultúrán áll vagy bukik . Ez elsőre talán túlzásnak hangzik – de minél több konkrét példát említ, annál egyértelműbbé válik az állítás súlya. A kultúra nem az, amit a falra írnak. Nem a céges értékek PowerPoint prezentációja. Hanem az, ahogyan a hétköznapokban döntések születnek, konfliktusokat kezelnek, és emberek együtt dolgoznak . „A legtöbb startupon azt látod, hogy van ötlet, van lelkesedés, de nincs mögötte működési keret. És ez előbb-utóbb szétesést okoz.” – Szmola Roland A működési keret ebben az esetben nem Excel-táblákra vagy ERP-rendszerekre utal, hanem arra a kulturális alapra, amiben az emberek képesek együttműködni. Ahol az érték nemcsak kommunikált, hanem megélt . Foris Attila ehhez kapcsolódva arról beszél, hogy a sikeres nemzetközi példák – különösen az amerikai startup-ökoszisztémában – mindig nagy hangsúlyt fektetnek a kezdeti fázisban a kultúra alakítására. Nem utólag próbálják beemelni, hanem már az alapítói szinten is jelen van. Ez azért kritikus, mert a kultúra visszahat a döntések minőségére, a hibák kezelésére, sőt: a fejlődés sebességére is . Egy olyan szervezetben, ahol a belső kommunikáció elfojtott, ahol a vezető nem vállalja a bizonytalanságot, vagy ahol a kudarc tabu, ott egyszerűen nem tud kialakulni tanulási ciklus. „A belső egyensúly és a vállalati kultúra együtt adja azt a stabilitást, ami túlélővé tesz.” – Szmola Roland Szmola hangsúlyozza, hogy sokszor nem is technikai, hanem érzelmi gátak akadályozzák a növekedést . Egy vezető nem tudja elengedni a kontrollt, nem meri kiszervezni a döntést, nem bízik a csapatban – és a rendszer beragad. A vállalati kultúra tehát nem egy HR-funkció. Hanem üzleti kérdés . És minél gyorsabban nő egy cég, annál inkább versenyelőny, ha ezt tudatosan alakítja – nem pedig hagyja, hogy „majd kialakul”. Tanulság: ha azt akarjuk, hogy egy szervezet fenntarthatóan működjön és skálázhatóvá váljon, akkor nem elég a stratégia. Kell hozzá egy olyan kultúra is, ami képes ezt megtartani és működtetni. Innováció és portfóliógondolkodás: a vállalkozói skálázás új nyelve Ahogy egy vállalkozás eléri a működési plafonját, elkerülhetetlenné válik egy kérdés: mi a következő szint? Ma már nem elég egy üzleti modellt fenntarthatóan működtetni. Egy hosszú távra tervező vállalkozó diverzifikál – többféle projektben, iparágban, technológiában is jelen van. Ez nem csupán védekezés a piaci ingadozások ellen, hanem stratégiai előny : rugalmasságot, tanulást és belépési lehetőségeket ad más piacokra. Szmola ennek mentén beszél arról is, hogy nemcsak tanácsadói szerepben, hanem operatív partnerként is szeretne részt venni cégekben. A cél: aktívan hozzájárulni a működéshez, termékfejlesztéshez, digitalizációhoz . „Szeretnék józanul árazott, menthetően effektív projekteket létrehozni, digitális és informatikai területen.” – Szmola Roland Foris Attila ehhez hozzáteszi: az innováció nem mindig azt jelenti, hogy valami forradalmit kell létrehozni. Néha a meglévő működés újragondolása is éppen elég. A hangsúly nem a technológián van, hanem a hozzáálláson: mennyire merünk máshogy nézni a megszokott folyamatokra. A beszélgetésben több példa is elhangzik olyan vállalkozókról, akik az egy lábon álló működésből egy komplex, több irányba nyitott üzleti ökoszisztémát hoztak létre – akár startup befektetéseken, akár gyártásba való beszálláson keresztül. Ez utóbbi különösen izgalmas Szmola számára: „Szeretnék gyártással kapcsolódó céggel is foglalkozni, de nem kívülről, hanem úgy, hogy benne vagyok a húsban-vérben.” – Szmola Roland Ez az attitűd egyre fontosabb: az innováció nemcsak technikai vívmányokat jelent, hanem aktív részvételt, rendszerépítést és stratégiai jelenlétet . A tanulság: a jövő vállalkozója nem terméket épít, hanem portfóliót . Olyan rendszereket, amelyek egymásra épülnek, tanulnak egymásból, és képesek reagálni a változó piaci környezetre. Ambíció és jövőkép: miért nem lehet „nyugdíjba menni” vállalkozóként? Vállalkozni nem csak szakmai döntés. Lelki és szemléleti vállalás is. Aki ezt az utat választja, az ritkán tekint úgy a karrierjére, mint valami időszakos feladatra, amit majd egyszer csak befejez. Ezt a gondolatot Szmola Roland egyetlen mondattal sűríti: „Amikor azt hallom, hogy valaki nyugdíjba akar menni, akkor kezd el meghalni.” – Szmola Roland Ez nem túlzás. Inkább rávilágítás arra, hogy a vállalkozói attitűd lényegében élethosszig tartó kíváncsiság és cselekvőképesség. Nem lehet csak úgy kikapcsolni. A beszélgetés során világosan kirajzolódik Szmola háromirányú jövőképe. Az első: egy erős, inspiráló szakmai közösség kiépítése , ahol fiatal vállalkozók, vezetők és projektgazdák együtt dolgoznak konkrét ügyeken. „Azt keresem, hogy olyan emberekkel tudjak dolgozni, akik hozzám hasonlóan gondolkodnak, de nálam akár sokkal fiatalabbak is – és valós ügyeket akarunk előre vinni.” – Szmola Roland A második ambíció a vállalkozás sokszínűsége . Olyan cégekben való aktív részvétel, amelyekben nemcsak tanácsadóként van jelen, hanem döntéshozóként, résztulajdonosként, fejlesztőként. A cél: a tanácsadástól a konkrét piaci megvalósításig terjedő teljes értékláncban való részvétel. A harmadik irány pedig a gyártási szektor felé való nyitás – egy ma még kevésbé kiforrott, de izgalmasan felvázolt cél. „Szeretnék más iparágban is részt venni. A gyártás az, ami most a fejemben van.” – Szmola Roland Foris Attila ebben a szakaszban egyértelműen támogatja a jövőbe mutató gondolatokat – különösen az amerikai és nemzetközi irányok fontosságát hangsúlyozza. Az üzleti világ globalizálódásával párhuzamosan a hazai piac egyszerűen nem elegendő . „A céget úgy kell felépíteni, hogy a nemzetközi lépés csak időkérdés legyen – mert nagyon hamar elérjük a plafont.” – Foris Attila Ez a szakasz lezárja a beszélgetést, de valójában egy új gondolkodás kezdete : mit jelent ma valóban hosszú távon vállalkozni? Milyen üzleti és emberi döntéseket igényel az, ha valaki nem leállni akar, hanem építeni, méghozzá évtizedes távlatban ? A végső tanulság egyértelmű: a vállalkozói vízió nem egy célállomás, hanem egy mentális izom , amit edzeni, táplálni és újraértelmezni kell – folyamatosan. Mit viszünk magunkkal ebből a beszélgetésből? Ez a beszélgetés nem egy „how-to” lista. Nem kaptunk sablonokat, sem varázsrecepteket. Ehelyett kaptunk valami sokkal értékesebbet: egy nyers, őszinte és gondolatébresztő vállalkozói párbeszédet . Foris Attila és Szmola Roland beszélgetésében a vállalkozás nem csupán céges működésként jelenik meg, hanem személyes és rendszerszintű döntések sorozataként . Olyan döntéseként, amelyeket stratégiai gondolkodás, önismeret, agilitás, piacismeret és jövőkép formál. A legfőbb tanulságok: Stratégia nélkül sodródás van. Vízió nélkül nincs valódi növekedés. Az önazonosság a hosszú távú működés alapja. A szerepjátszás ideig-óráig működik, de nem fenntartható. Az agilitás és a mesterséges intelligencia nem opció – alapfeltétel. Aki nem reagál, lemarad. Nemzetközi piacra kell lépni. A magyar piac túl kicsi a hosszú távú stabilitáshoz. Az ambíció nem „nagy szavak” kérdése – hanem a következő lépések logikája. Ez az epizód azoknak szól, akik nem csak működtetni akarják a vállalkozásukat, hanem valódi hatást elérni – üzletileg, emberileg és társadalmilag is. Hallgasd meg az epizódot, ha… vállalkozást vezetsz, és épp új szintre lépnél, döntéshelyzetben vagy, és nem tudod, merre indulj, építeni akarsz – nemcsak céget, hanem közösséget, víziót, jövőt. Oszd meg más vállalkozókkal is – mert a jó beszélgetések terjednek! Szmola Rolandról “A karrieremet olyan multinacionális vállalatoknál kezdtem, mint az ecoB International GmbH. és az E.ON. Utóbbinál eleinte a Digitális Transzformáció csapat vezetője voltam, ahol azzal foglalkoztam, hogy hogyan lehet a lean folyamatszervezést a szolgáltatóiparban is kamatoztatni. 2017 Q1-ben kért fel az E-ON CFO-ja az agilis projektre. 2018-ban vezettük be Magyaroszágon, majd a többi országban is. Ez a projekt 2020-ban fejeződött be, éppen abban az évben, amikor úgy döntöttem, hogy kipróbálom magam a piacon, mint magántanácsadó. Ekkor már ismertem alapítótársamat Zsolt Janovszki -ot, aki szintén agilitással és lean menedzsmenttel foglalkozott. Már az első találkozáskor rájöttünk, hogy nagyon hasonlóak az alapértékeink, így 2020-ban együtt megalapítottuk a RI Consultingot. Egy év alatt már 20 fősre bővült a csapat és tavalyhoz képest a cégcsoport megötszörözte az árbevételét. A célom az, hogy a magyar vállalkozókat olyan agilis tanácsokkal és egyszerűen implementálható szervezetfejlesztési tippekkel ismertessem meg, amelyekkel a nyugati vállalkozásokhoz hasonló növekedési és fejlődési pályára tudnak lépni.” Szmola Roland a neten Honlap LinkedIn Magyar Business A beszélgetés alapján készült cikkek 👉 Iratkozz fel Sallangmentes Hírlevelünkre! ...ha szeretnél több ilyen nyers, üzleti logikát helyrerakó epizódot. Ropogós olvasnivalók Startup skálázás: hogyan építs növekedési gépezetet akkor is, ha a világ nem érti, hogyan működik a projekted Hogyan skáláz egy startup akkor is, ha a világ nem érti a projekt működését? A transzkript tanulságai alapján megmutatom a valódi növekedés ritmusát. 1 nappal ezelőtt AI vagy megszűnsz: így automatizálj okosan a cégedben (konkrét példákkal) Az AI nem a jövő – már most versenytársad. Balogh Dávid példákkal mutatja meg, hogyan csökkents 30%-ot a költségeidből digitális asszisztensekkel. okt. 22. AI vállalkozásoknak – ha nem használod, pár éven belül véged lesz A mesterséges intelligencia nem a jövő – már most újraírja a vállalkozások játékszabályait. Balogh Dávid szerint az AI vállalkozásoknak nem luxus, hanem túlélési kényszer. Aki ma nem kezdi el beépíteni a működésébe, néhány éven belül szakmai halálra van ítélve. Ismerd meg, hogyan válhat az AI-ból a legnagyobb versenyelőnyed. okt. 21. Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! << Vissza az Epizódokhoz 2025. június 23. Jáger László / Benefit Barcode Inc. A Benefit Barcode egy magyar startup, ami az USA-ban MOST robban be 3D-s AR cuccokkal! Az alapító - Jáger László - most részvényeket ad azoknak, akik tulajdonosi kártyát vesznek 10% kedvezménnyel itt . Ez több, mint befektetés, ez a jövő része. Ne hagyd ki! Mi van akkor, ha a vállalkozásod nem itthon fog beérni? Jáger László nem tippel, nem találgat – megtapasztalta. Vállalkozóként évek óta az Egyesült Államokban él, és testközelből látja, mi a különbség egy magyar és egy amerikai vállalkozói közeg között. Nem azért költözött Floridába, mert napsütésre vágyott – hanem mert rájött, hogy Magyarországról nem lehet hatékonyan, nemzetközi szinten céget építeni. A beszélgetés azzal indul, hogy miért választotta végül a keleti partot. Nem a klíma döntött, hanem a stratégiai időzóna . Kaliforniából képtelenség volt tartani a kapcsolatot az európai partnerekkel – mire ő felébredt, Magyarországon már véget ért a munkanap. Floridában legalább volt néhány közös óra. Ez az apró döntés rávilágított egy mélyebb üzleti igazságra: nem lehet ugyanazzal a logikával működtetni egy céget, ha már nemzetközi szinten gondolkodsz. És ha ez nem lenne elég: hiába volt komoly befektetői háttér , több száz tulajdonostárs, és egy kiemelt nagybefektető,– a pénz mégis elfogyott . Az IT költségek, a nemzetközi munkaerő és az állandó fejlesztési igények felfalták a tőkét . A kampányok, amik korábban tízmilliókat hoztak, már csak pár százezret termeltek – miközben ugyanannyiba kerültek. Kiderült: a startup nem abban bukik el, hogy nincs ötlet, hanem abban, hogy nem bírja a tempót. Ez az epizód a valós felismerésekről szól. Mit csinálsz, ha elfogy a pénz? Ha újra kell tervezni? Ha kiderül, hogy nem ott vagy, ahol igazán növekedni lehet? Amikor nálad kezdődik a nap, máshol már véget ért A nemzetközi vállalkozás sokak fejében csillogás és szabadság. De a valóság egészen más: összefügg a döntéshozás minőségével, az időzónákkal és azzal, hol vagy fizikailag jelen . Jáger László saját tapasztalatból meséli el, hogyan változtatta meg teljesen a működését, miután rájött: Kaliforniából nem lehet jól vezetni egy olyan céget, ami Európában is aktív. „Reggel Európával, napközben keleti part, este Kalifornia. Délután négytől este tízig vannak a hívások... de már nem vagy fejben ott.” László őszintén beszél arról, mennyire nehéz volt hatékonyan működni, amikor a csapat vagy az ügyfelek időben teljesen máshol voltak . Minden nap „széthúzta” a figyelmét: mire reggel megérkezett egy európai megbeszélésre, már ott is véget ért a nap. Ez nemcsak a termelékenységet tette tönkre, hanem a vezetői fókuszt is szétzilálta . Ezért döntött úgy, hogy Kaliforniát elhagyja, és Floridába költözik . A cél: időben közelebb kerülni az európai működéshez , miközben megmarad a kapcsolat az amerikai piachoz is. Az is világos volt számára, hogy a döntéshozatal akkor válik igazán erőssé, ha nem a kimerültségből és zsongásból születik, hanem tisztánlátásból és ritmusból . „Amikor a döntéshozatal ilyen szinten van szétcsúszva, abból nem lesz jó irány.” Sok vállalkozó csak későn veszi észre: a skálázhatóság nem csak pénz vagy termék kérdése – hanem szervezeti és működési struktúra is. És ha az időzónák felzabálják az energiád, akkor már el is dőlt: nem vagy jó helyen a növekedéshez. „Soha nem fogy el a pénz? Dehogynem.” A startup-világ egyik legveszélyesebb önbecsapása az, hogy a pénz majd mindig jön. Hogy mindig lesz új befektető. Hogy mindig lesz valaki, aki meglátja a víziót, és beszáll. „Az első egy év az az volt, hogy éljük túl. A második meg, hogy elfogyott a pénz. Az egyik legnagyobb befektetőnk 1 millió dollárt tett bele – de ez se volt elég.” Nem arról volt szó, hogy ne lett volna támogatás: több mint 400 tulajdonostárs szállt be az épülő vállalkozásba. De hiába az erős közösség, az üzlet menedzselése a valóságban egészen más terep. Az IT költségek, az amerikai szintű bérszínvonal, a folyamatos fejlesztési nyomás olyan méretű kiadást jelentett, amit már nem lehetett újabb funding körrel kompenzálni. És az sem működött, amit régen még gond nélkül használtak. „Az LDM-ek, a levelek, a hideghívás – már semmi nem működik úgy, mint régen. Tízmilliókat lehetett csinálni egy kampányból, most már pár százezer jön vissza, ha jön egyáltalán.” Lászlóék vállalkozása egy idő után olyan szinten lett kiszolgáltatva a cashflow szűkösségének , hogy nem maradt más választásuk: újra kellett tervezniük az egészet . Ez nem csak stratégiaváltást jelentett, hanem azt is, hogy gyökeresen át kellett gondolniuk a működést – technológiától az értékesítésen át az üzenetig. Az automatizált hangalapú híváskampány, amit bevezettek, részben kényszer szülte megoldás volt – rendszer és skálázás nélkül már nem lehetett tovább menni . Az emberi energia és kapcsolatrendszer nem bírta tovább a skálát. Olyan folyamatot kellett találni, ami minimális erőforrással is elindítja az érdeklődést. „Azt láttuk, hogy nem működik, ami működött. Nincs olyan, hogy soha nem fogy el a pénz. Ez egy mese, amit a saját kárunkon tanultunk meg.” A pénz nem garancia a túlélésre. A pénz csak esély. A túléléshez viszont működő modell kell. A távolság nem hátrány – hanem stratégia Az újratervezés nemcsak pénzügyi döntés volt, hanem belső önvizsgálat is. Jáger László nem próbálja idealizálni a helyzetet – nyíltan kimondja, hogy sok minden azért ment félre, mert nem tudott elég távolságot tartani a saját vállalkozásától. „Ha valamit benéztem, az az, hogy én csináltam. Amikor ott vagy nyakig a dologban, akkor nem tudsz jól dönteni.” Ez az a klasszikus csapda, amit rengeteg vállalkozó ismer: amikor a cég annyira „a gyereked”, hogy már nem tudsz objektíven nézni rá. A hibák nem hibák, csak „majd megoldjuk”. Az irány nem irány, csak „még nem látszik”. László utólag világosan látja: a távolság az, ami lehetőséget ad a jó döntésekre. Ez az egyik oka annak is, hogy elkezdett hátrébb lépni az operatív működéstől, és külső visszajelzésekre támaszkodni . Felismerte, hogy vezetőként nem a megoldásokat kell megcsinálni , hanem a rendszerben gondolkodást kell erősíteni. Azt is ő mondja ki, hogy „ha van egy kis szüneted, akkor már látod, mit kellett volna csinálni.” „A távolság segít. Ha egy hétig nem nézem a cégemet, akkor máris máshogy látom.” Ez az önreflexió nem csak személyes: stratégiai szinten is új irányba vitte a működést. Az addigi megoldásokat – amik részben ösztönösen, részben korábbi tapasztalatból épültek – le kellett cserélni. Nem azért, mert teljesen rosszak voltak, hanem mert egy új helyzetre már nem voltak alkalmasak. „Most már úgy vagyok vele, hogy nem én akarom tudni. Hanem az a cél, hogy valaki nálam jobban tudja, és én segítsem őt.” Egy vállalkozó akkor kezd el igazán vezetőként működni , amikor képes hátrébb lépni, és nem a feladatokat végzi el, hanem a struktúrát hozza létre. Ami régen működött, ma már senkit nem érdekel Az értékesítési és marketing stratégiák folyamatosan változnak. Amit egy éve még működő modellként használtál, az mára már lehet, hogy teljesen hatástalan. Jáger László rádöbbent: a korábban sikeres kampányeszközök – mint az LDM levél, a hideghívás vagy az e-mail – egyszerűen elveszítették az erejüket. „Amit tíz éve meg lehetett csinálni, most már nem működik. Régen egy kampányból tízmilliók jöttek be, most meg pár százezer, ha jön egyáltalán.” Az LDM (levél direkt marketing) és a hideghívás korábban hozta az érdeklődőket, építette a kapcsolatokat, termelte a leadeket. Ma viszont már túl sok az információ, túl sok a zaj , és ezek a módszerek nem tudnak áttörni a figyelemfalon. Ráadásul a célközönség is változott: nemcsak az emberek lettek immunisabbak a klasszikus megkeresésekre, hanem a döntéshozók ingerküszöbe is megemelkedett . „Ma már senkit nem érdekel az LDM. Nem jön belőle semmi.” Ez nem csak egyszerű technikai váltást jelentett, hanem gondolkodásmódbeli kényszerfordulatot is. A korábbi, jól ismert sémák már nem hozták az elvárt eredményt, miközben az értékesítési költségek továbbra is megmaradtak . Vagyis: ugyanannyit költöttek egy kampányra, de a visszahozott érték már sehol nem volt a korábbi szintekhez képest. És ekkor jött a döntés: valami teljesen más kell. László elmondja, hogy ebben a helyzetben egy olyan új módszerrel próbálkoztak, ami itthon még szokatlan: automatizált hangalapú megkeresések . Ezek az előre felvett, személyre szabott hangüzenetek célzottan eljutnak a megfelelő emberekhez, és teljesen más nyitottságot váltanak ki , mint egy e-mail vagy telefonhívás. Ez nem „csodamódszer”, de adott egy új irányt, amire lehetett építeni. „Hangban máshogy jön át az üzenet. Sokkal személyesebb, mint egy e-mail. Azt láttuk, hogy az emberek visszahívják. Meghallgatják, reagálnak.” Ez az újfajta kommunikáció nemcsak technológiai frissítés volt, hanem válasz egy mélyebb piaci változásra is : az emberek már nem a csatornát nézik, hanem az élményt. Egy vállalkozás nem attól sikeres, hogy hű marad a régi módszereihez, hanem attól, hogy időben felismeri, amikor eljárt felettük az idő. A magyar piac jó az indulásra – de nem a növekedésre Egy ponton minden vállalkozó szembesül vele: a magyar piac határai gyorsan elérhetők. Jáger László megfogalmazza, hogy a magyar piac nagyon jó indulásra, de nem növekedésre – és aki ezt nem ismeri fel időben, az könnyen egy helyben toporog évekig, miközben azt hiszi, hogy „stratégiát épít”. „Az a baj, hogy Magyarországon a legtöbben nem látják, hogy vége van. Hogy plafon van. Jó kezdetnek. De egy idő után nincs tovább.” A beszélgetésből egyértelműen kiderül, hogy László nem csak azért ment külföldre, mert ott nagyobb a piac – hanem mert ott más a gondolkodásmód, más a tempó, más a hozzáállás . Magyarországon nagyon nehéz megtalálni azokat a partnereket, akik tényleg a skálázásban gondolkodnak, és nem csak túlélni akarnak. Itthon gyakran a működés is kompromisszumokon alapul , és ez az, ami hosszú távon megbosszulja magát. „Sokszor nem veszik észre, hogy kicsiben ragadtak. Mert nincs kontraszt. A nemzetközi piac visszajelzése éles. Ott nincs ‘majdcsak jó lesz’.” Ez nem csak piacméret kérdése. Ez üzleti kultúra kérdése is. A nemzetközi terjeszkedéshez nem csak terméket kell újragondolni, hanem saját magunkat is. Már nem elég a magyar sikersztori. Ott kint nem érdekel senkit, honnan jössz. Csak az számít, hogyan adod el. „A magyar piacról indultunk, és egy ponton azt vettük észre: senki nem veszi fel a telefont. Amikor megpróbálod itthonról építeni a nemzetközi céget, akkor jön a felismerés, hogy nem megy.” Nincs az a jó termék, ami pótolni tudná a rossz környezetet. Ha a piac túl kicsi, ha a döntéshozók túl lassúak, ha az infrastruktúra nem támogatja a növekedést, akkor lehet, hogy nem az ötleteddel van a baj – hanem azzal, hol próbálod megvalósítani. Ez nem arról szól, hogy „külföld jobb”. Hanem arról, hogy a nemzetközi működéshez másfajta ökoszisztéma kell . És ha ez nincs meg ott, ahol vagy, akkor ideje helyet váltani. A pénz nem fog megmenteni – ha rossz a rendszered Sok startup esetében a „nincs pénz” a fő akadály. Jáger László esetében viszont volt pénz – és mégis elúszott. Nem arról volt szó, hogy ne lett volna befektetés, közösségi támogatás vagy éppen bizalom. A kihívás az volt, hogy a költségek olyan gyorsan nőttek, hogy a pénz elolvadt , mielőtt valódi eredményt hozott volna. „Nekünk van közel 400 tulajdonostársunk. Volt, aki önmagában 1 millió dollárt tett bele . De az IT megeszi a pénzt. Akárhány dollárt adsz bele.” A startup világa nem lineáris: a fejlesztés, a technikai háttér, a csapat működtetése nemcsak drága, de kiszámíthatatlan is. Lászlóék projektje is úgy indult, hogy megvolt az elképzelés, megvolt az MVP, és látszólag minden feltétel adott volt. De a fejlesztések olyan ütemű pénznyelők voltak, amiket nem lehetett hosszú távon fenntartani stabil üzleti modell nélkül. „A fejlesztésre ment el minden. A rendszer jó volt, csak nem volt skálázható. Nem lehet azt mondani, hogy majd jön a következő kör. Előbb működnie kell.” Az a feltételezés, miszerint mindig jön újabb finanszírozás, illúzió . A startup világ tele van olyan cégekkel, amik a következő körre vártak – de az soha nem jött el. László szerint ez a gondolkodásmód maga is veszélyes: „az a mese, hogy sosem fogy el a pénz – dehogynem.” A valóság az, hogy ha a pénz nem egy működő rendszerbe ömlik, hanem „reménybe” vagy „fejlesztési tervbe”, akkor csak idő kérdése, mikor apad el. És ha ez megtörténik, akkor nem marad más, csak a felismerés: vissza kell lépni egyet, és újra kell gondolni mindent. „A pénzt előbb kell termelni, mint ahogy elfogy. Ha csak égeted, de nem jön vissza, akkor nincs tovább.” Nem elég jó ötlettel, befektetői bizalommal vagy szenvedéllyel rendelkezni. A működésnek kell stabilnak lennie. Ha az IT, az emberek, a kampányok nem termelnek vissza annyit, amennyit visznek, akkor az egész modell instabil. És akkor nem a világ, hanem a matek dönt helyetted. Ha nem bírod struktúrában, nem fogod bírni skálában sem A startupépítés egyik legnagyobb kihívása nem az ötletben vagy a piaci környezetben van – hanem abban, hogyan tudsz hosszú távon működtetni egy folyamatosan változó rendszert. Amikor a rendszer túl bonyolulttá, túl terheltté vagy épp ellenőrizhetetlenné válik, akkor a növekedés nem előrelépés lesz, hanem szétesés. „Amikor reggel Európával, délután Amerikával, este Kaliforniával dolgozol – akkor ott nincs fókusz. Ez így nem menedzselhető.” Ez nemcsak időzónás kihívás volt. Startup alapítóként László szembesült vele, hogy az egyéni túlterheltség és a rendszerhiány együtt padlóra küldhetik még a legjobb céget is. A szervezet egy ponton túl már nem tolerálja az ad-hoc működést, a megérzésen alapuló döntéseket, vagy azt, hogy „valahogy majd csak lesz”. Skálázhatóságról beszélni csak akkor van értelme, ha a struktúra is támogatja a növekedést. „A probléma ott kezdődött, amikor nem volt struktúra. Amikor már csak csináltuk, és nem láttuk. Nem az volt a baj, hogy nem dolgoztunk. Az volt a baj, hogy nem volt rendszer.” Hogyan változott a saját szerepfelfogása? A korábbi „én megoldom” attitűdöt le kellett cserélni egy „hagyom, hogy mások csinálják jobban” gondolkodásra. Ez nem csak delegálás kérdése – hanem azé, hogy felismerd: egy ember nem tud irányítani egy komplex, nemzetközi szintre növő céget, ha nincs mögötte skálázható struktúra. „Nem kell mindent nekem tudni. Az a cél, hogy legyen valaki, aki nálam jobban tudja. Én már nem akarok operatív lenni. Azt akarom, hogy működjön magától.” A felismerés fájdalmas volt, de elkerülhetetlen. A cég működése nem omlott össze, de folyamatos tűzoltásra és ösztönös döntésekre épült – és ez hosszú távon fenntarthatatlan. Ha minden döntést neked kell meghozni, akkor a szervezet nem nőhet túl rajtad. És ha nem nő túl rajtad, akkor nem fogsz tudni kilépni a napi üzemeltetésből, és a cég sem fog valódi vállalattá válni. „Azt hittem, hogy ez a startup élet: minden nap tűzoltás. Aztán rájöttem, hogy ez csak a rossz szervezet. Az nem cég, amit csak te tartasz életben.” A növekedés nem attól történik meg, hogy több ügyfelet szerzel vagy több pénzt költesz – hanem attól, hogy az egész rendszer elbírja a növekedés súlyát. És ha nem bírja, akkor előbb-utóbb te fogsz összeroppanni alatta. Három időzónából nem lehet céget építeni – csak kiégni Jáger László három időzónában próbált egyszerre működni . A helyzet elsőre izgalmasnak és „nemzetközinek” tűnik – de ez valójában egy mentális, operatív és stratégiai csapda volt. „Európa reggel, Keleti part délután, Kalifornia este. Ez így nagyon sok. Az volt a baj, hogy reggel már véget ért a nap valahol, este meg még el sem kezdődött máshol.” Ez a logisztika nem csak naptári probléma. A három különböző időzóna miatt gyakorlatilag soha nem volt olyan pontja a napnak, amikor László valóban pihenhetett volna. A reggelek Európával teltek, a nap közepét az USA keleti partjára kellett hangolni, estére pedig jött Kalifornia. Ez nemcsak az alvást, hanem a koncentrált munkát is lehetetlenné tette. „A napi 8-10 óra fókuszált munka nem létezik ebben a rendszerben. Ott tartottam, hogy bárhol vagyok, mindig lemaradva érzem magam.” A vállalkozói döntések is ennek a ritmusnak az áldozatai lettek. Amikor valaki folyamatosan alkalmazkodik , akkor már nem tud stratégiai gondolkodásban maradni. Csak reagál. Ez az állapot hosszabb távon kiégéshez vezetett – nemcsak fizikailag, hanem gondolkodásban is. „Egy idő után már nem gondolkodsz, csak végrehajtasz. Nem látsz rá, mert benne vagy nyakig – és reggeltől estig rohansz.” Ez volt az egyik legfőbb indok, amiért elköltözött Kaliforniából Floridába. Nem életmódváltásként, hanem stratégiai döntésként . A keleti parton legalább van némi átfedés Európával, így nem kellett reggel 4-kor kelnie ahhoz, hogy elérjen magyar partnereket. Ez a kis lépés azonnali különbséget jelentett a működésében. „Kaliforniából nem tudsz Európával dolgozni. Mire felkelsz, már mindenkinek vége van. Floridában legalább van 5-6 óra, amikor együtt vagytok időben.” A nemzetközi működés nem csak lehetőség, hanem kockázat is. És nem a termék, nem a piac, nem az ügyfél fogja felőrölni az embert – hanem a működés szervezetlensége, az időzóna-káosz, a döntéshozatal szétesése. Külföldön nem az ötlet számít – hanem hogy működik-e A startup világban gyakran azt hisszük, hogy egy jó ötlet mindent visz . Hogy ha megvan az innováció, a vízió és a motiváció, akkor előbb-utóbb jön a siker is. Jáger László ezzel szemben egy teljesen más tapasztalatot oszt meg : a nemzetközi piacon nem az ötlet számít, hanem az, hogy a rendszer működik-e üzletileg . És ha nem, akkor teljesen mindegy, honnan jössz vagy mit álmodtál meg. „Amerikában senkit nem érdekel, hogy honnan jöttél. Az érdekli őket, hogy működik-e, és hogy pénzt tud-e hozni.” Ez az egyszerű mondat valójában egész vállalkozásokat tesz próbára . Mert nagyon sok magyar vállalkozó úgy lép ki a nemzetközi porondra, hogy viszi a hazai mintákat, referenciákat, gondolkodásmódot – de ezek kint nem relevánsak. A nemzetközi piac sokkal gyorsabb, könyörtelenebb és fókuszáltabb abban, mit tekint értéknek . „Ha nincs bevételed, ha nincs skálázhatóság, akkor az egész csak egy ötlet. Hiába magyar sikersztori. Ott kint az nem érdekel senkit.” Ez különösen akkor volt éles felismerés, amikor László és csapata próbáltak amerikai befektetőkkel, ügyfelekkel tárgyalni. A magyar piacon elért eredmények nem jelentettek előnyt. Nem voltak értelmezhetőek. Az emberek nem a múltat nézték, hanem azt, hogy van-e most, azonnal működő modell. „Volt, hogy valaki azt mondta: ‘Ez tök jó, de én ezt nem látom magam előtt.’ Nem a gondolat a lényeg, hanem hogy el tudod-e adni neki, úgy hogy értse.” Ez a különbség a startupok és a működő cégek világa között: a startup még csak próbálkozik, a piac pedig választ akar. Nem lehet hosszasan magyarázni, mit akarunk majd egyszer csinálni – csak azt nézik, mi működik már most. Ezért kellett újragondolni az egész kommunikációt, értékesítést, és azt is, hogyan mutatják meg a terméket vagy szolgáltatást . „Át kellett csomagolni. Ugyanaz volt benne, csak úgy kellett elmondani, hogy azt mondják rá: kérem. Ez nem marketing, ez túlélés.” Ha egy magyar startup ki akar lépni a nemzetközi piacra, nem elég jól hangzó ötletekkel és magyar referenciákkal előállni. Minden mondat, minden ajánlat, minden prezentáció csak akkor számít, ha a másik fél üzletet lát benne. A vízió önmagában nem termel bevételt. A működés igen. „Amíg csak egy szép történet, addig nem cég vagy. Hanem narratíva.” Ez a felismerés fájdalmas, de felszabadító is. Mert ha túljutsz rajta, akkor végre elkezdhetsz valódi vállalkozóként viselkedni – nem álmodozóként. Az első igazi nemzetközi lépés? Tudni, hogy nem az számít, honnan jössz. Hanem, hogy mit raksz le. Nem ott vagy, ahol növekedni lehet? Akkor rossz helyen vagy. Mi van akkor, ha nem veled van a baj – hanem a környezettel? Jáger László története arról az egyre élesebb felismerésről szól, hogy Magyarország sok szempontból jó indulásra, de nem a növekedésre lett kitalálva. „A magyar piac nagyon jó, ha valamit el akarsz indítani. De ha növekedni akarsz, ott már nem vagy jó helyen. Egy idő után azt éreztem: egyszerűen nem vagyunk ott, ahol növekedni lehet.” László több ponton is elmondja, hogy Magyarországon nincs elég visszajelzés , nincs elég nyomás, nincs elég tét. Ha valamire nincs piaci válasz, azt sokszor a környezet sem tükrözi vissza. Így könnyen beragadsz egy működésbe, ami már nem visz előre – de ezt senki nem mondja meg. „Külföldön azonnal visszajelzést kapsz. Vagy működik, vagy nem. Itthon bele lehet szokni abba, hogy nem történik semmi – és azt hiszed, hogy ez normális.” Meddig vagy hű egy működéshez, ami nem visz előre? És mikor jön el az a pont, amikor már nem csak a terméket vagy az üzleti modellt kell újragondolni – hanem az egész pályát, amin mozogsz. „Nem az ötlettel van baj. Hanem azzal, hogy nem ott vagy, ahol valóban növekedni lehet. És ha nem tudsz időben váltani, akkor nem skálázol – csak vegetálsz.” László ezzel nem azt mondja, hogy mindenkinek el kell költöznie. Azt mondja, hogy akinek nemzetközi ambíciói vannak, annak ott kell lenni, ahol a piac, a pénz, a partner, a tét. Amit ez a történet tanít Jáger László nem tanácsokat ad, hanem elmondja, mit tanult a saját bőrén : pénzről, döntésről, rendszerhibákról, és arról, hogy a helyszín néha fontosabb, mint az ötlet. Ha vállalkozóként nemzetközi pályára lépnél , vagy csak szeretnéd végre tisztábban látni, miért nem skálázol, miközben dolgozol érte , ez az epizód neked szól. 🚀 Szeretnél részesedést egy startupban – anélkül, hogy mindent kockáztatnál? Most lehetőséged van mikrobefektetőként csatlakozni. A tulajdonosi kártya megvásárlásával a belépés egyszerű és automatizált . Akik ma lépnek, holnap előnyből indulnak. 🎧 Hallgasd meg a teljes epizódot , ha mélyebben érdekel mi az, amit csak külföldön tudsz megtapasztalni – de itthonról sosem. 💬 Te mit viszel magaddal László történetéből? Oszd meg és küldd el egy vállalkozó ismerősödnek! Jáger Lászlóról "A kollégáimmal már 20 éve vagyunk jelen a magyar piacon, több száz cégnek, illetve nonprofit szervezetnek segítettünk saját arculatú ügyfél-, valamint tag-, illetve támogatói kártyák kibocsátásában – akkor még plasztik alapon. Azonban amennyire „menő” volt évtizedekkel ezelőtt az, ha mondjuk egy szakszervezet a papír alapú tagkártyát plasztik kártyára cserélte, manapság már ez retrónak tűnik: egyrészt már egyre többen a mobiljukban tárolják a kártyáikat, másrészt a plasztik szó ma már szinte egyet jelent a környezetszennyezéssel. Ezért is döntöttünk új évekkel ezelőtt, hogy elindulunk a virtualizáció irányába, de – egyedülálló módon – úgy, hogy egy hibrid rendszert hozunk létre: a plasztik kártyákból is lehet virtuálisat csinálni, vagy fordítva. Azonban azt már előre láttuk, hogy csak a magyar piac nem képes kitermelni a fejlesztéshez szükséges több száz millió forintot, ezért úgy döntöttünk, hogy az új platformunkat, már a nemzetközi piacra fogjuk felépíteni." Benefit Barcode Inc. a neten Honlap Webshop Facebook LinkedIn Twitter Instagram A beszélgetés alapján készült cikkek Recap: amikor először beszélgettünk 👉 Iratkozz fel Sallangmentes Hírlevelünkre! ...ha szeretnél több ilyen nyers, üzleti logikát helyrerakó epizódot. Ropogós olvasnivalók Startup skálázás: hogyan építs növekedési gépezetet akkor is, ha a világ nem érti, hogyan működik a projekted Hogyan skáláz egy startup akkor is, ha a világ nem érti a projekt működését? A transzkript tanulságai alapján megmutatom a valódi növekedés ritmusát. 1 nappal ezelőtt AI vagy megszűnsz: így automatizálj okosan a cégedben (konkrét példákkal) Az AI nem a jövő – már most versenytársad. Balogh Dávid példákkal mutatja meg, hogyan csökkents 30%-ot a költségeidből digitális asszisztensekkel. okt. 22. AI vállalkozásoknak – ha nem használod, pár éven belül véged lesz A mesterséges intelligencia nem a jövő – már most újraírja a vállalkozások játékszabályait. Balogh Dávid szerint az AI vállalkozásoknak nem luxus, hanem túlélési kényszer. Aki ma nem kezdi el beépíteni a működésébe, néhány éven belül szakmai halálra van ítélve. Ismerd meg, hogyan válhat az AI-ból a legnagyobb versenyelőnyed. okt. 21. Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! << Vissza az Epizódokhoz 2025. május 26. Vörös Kriszta /Longevity Coach „Vándorló vállalkozók” – Egy élet, három ország, végtelen újratervezés Mi történik, ha nemcsak a vállalkozásod skálázod, hanem az életedet is újra meg újra? Vörös Kriszta életútja nem egy tipikus sikerstory. Nem épített gyorsan skálázható céget, nem exitelt, nem startupperként futott be – hanem stratégiai kitartással, országról országra dolgozta ki a saját rendszerét. Közben anya maradt, feleség, és egyre tudatosabb vállalkozó. Franciaország, Svájc, Dubaj, Anglia, Kanada – csak néhány állomás , ahol Kriszta és családja próbáltak gyökeret verni. Mindenhol új iskola, új hivatal, új nyelv, új rendszer. Egy dolog viszont végig következetes maradt: Kriszta fókusza az egészségre, a hosszútávú fenntarthatóságra és a vállalkozói autonómiára. A podcastben elmeséli, hogyan ütközött falakba a francia bürokráciával, és hogyan kellett lakcím nélkül iskolát intéznie . Kiderül az is, hogy a „dubaji adóparadicsom” miért nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket – és hogy végül miért tértek vissza Európába. „Fiatalabb nem leszek. Akkor legalább csináljuk a legjobbat abból, ami van.” Ez Kriszta egyik kulcsmondatává vált – és ezzel tulajdonképpen meg is határozta az egész beszélgetés hangulatát. Ez az epizód a valós döntésekről. A kompromisszumokról. A vállalkozói lét határhelyzeteiről. Ha te is gondolkodsz külföldre költözésen, cégalapításon, nemzetközi piacokon, vagy csak szeretnéd jobban menedzselni a vállalkozás vs. élet egyensúlyt, akkor ez a beszélgetés segíteni fog . Franciaország, ahol a nyelv a kapuőr A francia rendszer nem bonyolult – csak akkor, ha nem vagy francia. Vörös Kriszta egyik legnagyobb kihívása az volt, amikor családjával Franciaországba költöztek. Nem a tájjal volt baj: mesebeli középkori falvak, borvidékek, kincsesládaként rejtőző kisvárosok. A gond ott kezdődött, ahol bármit el kellett intézni. „Nem szólalnak meg angolul – még akkor sem, ha tudnak.” Ez nem legenda, ez a valóság. Akár adóhivatal, akár iskola, akár orvosi biztosítás – minden kizárólag franciául működik. Kriszta pedig nem beszélt franciául. „Rámutattam a papírra, mondtam, hogy mit akarok, és azt válaszolták: mondja ki franciául.” A gyerek iskoláztatása is igazi logisztikai bravúr volt. A lakcím megszerzéséhez kellett az iskola, az iskolához kellett a lakcím. A környéken csak egyetlen intézmény tanított franciát idegen nyelvként, az viszont másfél órányira volt – oda és vissza naponta . És még valami: az adószám. Hónapokig tartott, mire megkapták, csak azért, mert a hivatalos forma szerint „barátnál laktak”, amit a rendszer nem volt hajlandó elfogadni. Végül egy sorban várakozó francia állampolgár segített közvetíteni – ő beszélt angolul. Franciaországban nem elég, ha jó szándékkal érkezel. Ott be kell illeszkedni – nyelvileg, papíron, kulturálisan. Máskülönben láthatatlanná válsz. Kriszta tapasztalata azt mutatja: a nyelv nem csak eszköz, hanem akadály is lehet. És ha nem beszéled, nem is kapsz hozzáférést a rendszerhez. Svájc: az üzleti lehetőség és az árnyoldalai Svájc vonzó – amíg nem akarod megérteni a szabályokat. Vörös Kriszta férje Svájcban dolgozik, így a család nap mint nap átlépi a határt Franciaországból. A svájci munkavállalás működik – de vállalkozni már egy másik történet . „A svájciak nagyon lokálpatrióták. Előbb a sajátjukat veszik meg, csak aztán nézik a külföldit.” Kriszta tapasztalata szerint Svájcban érvényesülni üzletileg nem lehetetlen – de csak akkor, ha svájci vagy . Ha külföldiként akarsz bejutni a piacra, ajánlás, kapcsolatok és lokalizált márka nélkül nehéz dolgod lesz. Az emberek lojalitása a hazai termékekhez kőkemény versenyelőny. És ott van a cégalapítás. Lehetsz egyéni vállalkozó vagy alapíthatsz Kft-t (GmbH) – utóbbihoz viszont 20.000 svájci frank kezdőtőke szükséges. Ez nem csak szám, hanem szűrő is: nem alapít céget az, aki nem gondolja komolyan. A szabályok ugyanakkor kiszámíthatók. Az adózás kantononként eltérő, de ha jó helyet választasz , a konstrukció akár ideális is lehet egy online vállalkozásnak. Kriszta nem zárta ki, hogy Svájc lesz a végállomás – pont a stabilitás miatt. Ugyanakkor a költségek – főként a lakhatás – az egekben vannak. Az albérleti árak az elmúlt évtizedben drasztikusan emelkedtek, miközben a bérek nem nőnek ezzel arányosan. Ez pedig még egy jól kereső családot is korlátozhat. „Svájc egy luxusjáték, amit akkor tudsz élvezni, ha előre gondolkodsz.” Dubaj: álom vagy illúzió? „Dubajban minden tökéletes – kivéve, ha ott akarsz élni.” Vörös Kriszta családja több hónapot töltött Dubajban. A cél: új életet kezdeni, vállalkozást indítani, és kihasználni az adómentes lehetőségeket. A valóság azonban hamar megmutatta, hogy az arab világ más logika szerint működik . A munkáltató, akivel Kriszta kapcsolatba került, nem volt felkészülve a gyors növekedésre. „Azt mondták, hogy négyen vannak. Mire megérkeztem, már több mint százan.” Az átláthatóság hiánya és a szabályozási kiskapuk rövid idő alatt világossá tették, hogy ez a környezet nem egy tudatos vállalkozónak való . Ráadásul a „adómentesség” is csak papíron létezik. Valójában éves szinten kell fizetni a működésért, ráadásul nem kevés összeget. A költségek – főleg lakhatás és közlekedés – brutálisan magasak, a munkatempó pedig embertelen: 50-60 órás hetek, minimális szabadidő. És jön a kulturális sokk: az angol nyelv elvileg elég, de az akcentusok és a kommunikációs különbségek megnehezítik a boldogulást . Főleg a férje számára volt ez kihívás, ezért úgy döntöttek: Dubaj nem nekik való. „Legalább megnéztük. Most már nem kell többet azon gondolkodnunk, hogy mi lett volna, ha...” A gyerek sem akart ott maradni. A családi és mentális egyensúly fontosabb volt, mint az üzleti lehetőség. Egy nem megfelelő rendszerben nem lehet jól működni – még akkor sem, ha papíron minden kecsegtető. A nyelv nem készség, hanem túlélési eszköz Ha nem beszéled a nyelvet, nem létezel. Ez nem túlzás, hanem tapasztalat – főleg Franciaországban, ahol az angoltudás megléte sem számít, ha nem hajlandóak megszólalni. Vörös Kriszta konkrétan azzal szembesült: a hivatalban inkább nemet mondanak, mint hogy angolul kommunikáljanak. „Ott álltam az adóhivatalban, és mutattam a papírt, hogy ezt szeretném. A válasz: Mondja ki franciául.” A költözések, hivatalos ügyintézések, iskolakeresés során újra és újra bebizonyosodott: a nyelv nem opcionális extra, hanem belépő a rendszerbe. Aki nem beszéli az adott ország nyelvét, hátrányból indul, és gyakran el sem jut a startvonalig . Kriszta gyerekei szerencsére gyorsan tanultak. A kisebbik már most azt tervezi, hogy tíz nyelvet fog elsajátítani – mindig az adott országban élve egy ideig. Ez az a fajta alkalmazkodási képesség, ami egy új világban versenyelőnnyé válik. De nem csak a gyerekeknek fontos. Kriszta minden országban tudatosan keresett helyi kapcsolatokat , akik segíteni tudtak a nyelvi akadályok áthidalásában. Ezek az emberek nemcsak tolmácsok voltak, hanem kulcsfigurák a rendszerhez való hozzáférésben is . A vállalkozói létben a nyelv nemcsak kommunikáció – hanem bizalom, kapcsolat, hitelesség. És ha nincs meg, nem fognak befogadni . Franciaország: ahol a lakcím ismerkedésből lesz Franciaországban lakcím nélkül nem lehet ügyet intézni – és lakcímhez szinte lehetetlen jutni. Ez az abszurd ellentmondás már az első pillanatban akadály lett Vörös Krisztáék számára, amikor az iskolai beiratkozáshoz kellett volna igazolniuk, hogy hivatalosan ott élnek. „Feltettem egy posztot a Facebook-csoportba, hogy lakást keresünk. Semmi nem jött – csak egyetlen ember, aki azt mondta: szimpatikusak vagytok, segítek.” Ez a teljesen ismeretlen ember volt az, aki megoldotta a család lakcímproblémáját. Kiadta a saját lakását, amivel hivatalosan be tudtak jelentkezni, és így el tudták kezdeni az iskolai ügyintézést. De az igazi csavar csak ezután jött. A hivatal nem fogadta el a címet – mert az nem volt „elég hivatalos”. Barátnál lakni nem számít hivatalos lakcímnek, hiába volt minden papír rendben. Hónapokig tartó huzavona, folyamatos visszadobások, újraindított ügyek – és mindez csak azért, mert nem volt megfelelően „hivatalos” a lakcímük. „A végén pont ahhoz a hölgyhöz kerültem, aki az elején visszadobta a papírunkat. Akkor már beszélt angolul. És akkor már elfogadta.” A rendszer – ha egyáltalán működik – csak személyes kapcsolatokkal, szerencsével és sok-sok újrapróbálkozással enged be. Nincs garancia, nincs gyorsítás – csak a tapasztalat marad, hogy a rendszer nem érted van, hanem magáért. A globalizáció szabadsága – és korlátai Elméletben szabadon mozoghatsz. A gyakorlatban vámot fizetsz a saját kolbászodra. Kriszta és családja a francia–német–svájci hármas határnál élnek, így napi szinten tapasztalják, mit jelent valójában az „egységes Európa”. Spoiler: nem azt, amit a szlogenek sugallnak. „A férjem Svájcban dolgozik, mi Franciaországban élünk, a barátaink Németországban vannak. De ha kolbászt hozol haza, le akarják vámolni.” Ez nem metafora, hanem konkrét példa: egy baráti ajándékként vitt magyar kolbász is vámkezelési kérdéssé vált. Ugyanez igaz a vitaminokra, a saját holmira, és bármire, amit az ember „csak úgy” átvinne az egyik országból a másikba. A mozgás szabadsága papíron létezik – a valóságban a szabályozások, vámhatárok és adózási különbségek akadályozzák az egyszerű életvitelt. Ez különösen nehéz vállalkozóknak, akik online vagy mobil módon dolgoznának , de állandó fizikai jelenlétet, lakcímet és adóilletőséget követelnek tőlük. „A globalizáció nem az embereknek van, hanem a rendszereknek. És ez egyre nyilvánvalóbb.” Kriszta szerint a globalizáció lehetőség is, de illúzió is – főleg akkor, ha valaki önállóan, vállalkozóként próbál benne boldogulni. A határok nincsenek eltörölve, csak másképp hívják őket : bürokrácia, biztosítás, adózási rezsim. Longevity szemlélet – nem csak egészség, hanem stratégia A longevity nem egy wellness-divat, hanem túlélési stratégia a vállalkozói létben. Vörös Kriszta nem véletlenül választotta ezt az utat – coachként és magánemberként is az életminőség hosszútávú optimalizálása érdekli. De mit is jelent ez valójában egy vállalkozó életében? A longevity – vagyis a hosszú, egészséges, aktív élet – nemcsak étrendkiegészítőkről, mozgásról vagy bioételekről szól. Hanem arról, hogy hogyan tudsz energikus, fókuszált és mentálisan stabil maradni akkor is, amikor az élet éppen darál. Amikor egy francia hivatalban órákig vársz, mert senki nem hajlandó angolul megszólalni. Amikor a gyereked napi három órát utazik iskolába. Amikor három ország szabályrendszere között próbálsz egyetlen működő életmodellt kialakítani. „Mi nem járunk orvoshoz – nálunk a megelőzés a norma.” Krisztáéknál ez nem csak hitvallás, hanem napi gyakorlat. A táplálkozástól kezdve a stresszmenedzsmentig minden tudatos döntés része. És nemcsak a családnak, hanem az ügyfeleknek is ezt tanítja: hogyan alakíts ki olyan élet- és munkarendszert, ami nem éget ki, hanem támogat . A podcast során szóba kerül a japán és koreai nők fiatalos megjelenése, a tradicionális táplálkozás és a természetes kozmetikumok ereje. De ezek mögött valójában egy mélyen stratégiai gondolkodás áll : hogyan tudod fenntartható módon élni és építeni a vállalkozásodat? „Fiatalabb már nem lesz az ember. Akkor legalább csináljuk jól.” Ez a mondat nem csak vállrándítás. Ez a mindset, amivel Kriszta működik. És ami miatt nem omlott össze a bürokráciában, a költözésekben, a céges újratervezésekben. Mert tudja: ha az emberi működésed nincs rendben, akkor a vállalkozásod sem fog működni. A longevity nem cél – hanem rendszer. És ebben a rendszerben minden döntés számít. Gyerekekkel költözni – akadály vagy előny? „Gyerekekkel nem lehet világot látni” – hangzik a gyakori kifogás. Vörös Kriszta tapasztalata szerint ennek az ellenkezője igaz. Az ő két gyereke már tizenhét és tizenkilenc éves, és mindketten végigkísérték a család nemzetközi vándorlását. Franciaország, Svájc, Dubaj, Anglia – és a lista folytatódik. A kívülállók gyakran sajnálkoznak: „De hát így nincs gyerekkoruk!” Kriszta viszont tudatosan megkérdezte a gyerekeit, mit gondolnak erről. A válaszuk egyértelmű volt: „Mi ezt szeretjük. Hogy világot látunk, és közben tanulunk.” A gyerekek nem szenvedtek, hanem alkalmazkodtak, fejlődtek és megerősödtek . Megtanulták, hogyan lehet új országban barátokat szerezni, hogyan lehet egy teljesen új nyelvi környezetbe beilleszkedni, és hogyan lehet önállóan megállni a helyüket bármilyen helyzetben. Nem elméletből, hanem életből. „A kisebbik fiam azt mondta, ő tíz nyelvet szeretne megtanulni – és minden nyelvet abban az országban, ahol beszélik.” Ez nem csak ambíció, hanem bizonyíték arra, hogy a nemzetközi életforma nem elszigetel, hanem nyitottá és bátorrá teszi a gyerekeket. Természetesen nem volt minden zökkenőmentes. Az iskolák, a hivatalok, a napi rutin újratervezése óriási logisztikai kihívás volt – főleg úgy, hogy közben a vállalkozásnak is mennie kellett. Kriszta viszont minden költözést projektként fogott fel , ahol a család is csapatként működik. „Ez nem áldozat – ez közös döntés.” Sok vállalkozó nő abban a dilemmában él, hogy a karrier vagy a gyerek „kárára megy” a másik. Kriszta példája épp az ellenkezőjét mutatja: ha jól strukturálod az életed, akkor a család nem gátol, hanem éppenséggel támogat. A gyerekek nem visszahúznak, hanem együtt tanulnak, nőnek és fejlődnek veled . Ez a mindset pedig hosszútávon olyan embereket nevel, akik nem a rendszerben élnek, hanem tudatosan alakítják azt maguk körül . Vállalkozásindítás külföldön – valóság kontra ígéret Külföldön vállalkozni? Elméletben szabad, gyakorlatban szinte lehetetlen – ha nem tudod, mit csinálsz. Vörös Kriszta bejárta fél Európát, sőt, Dubajt is kipróbálta. A cél minden esetben az volt, hogy ott éljenek, dolgozzanak, és a helyi rendszerben építsenek új életet . De amit a tanfolyamok, YouTube-videók és guruk ígérnek, annak csak töredéke igaz – ha egyáltalán. „Dubajban azt mondták: adómentes vállalkozás. A valóságban éves díjak, korlátozások és papírtenger várt.” Az adóparadicsom mítosz mögött kemény struktúra húzódik meg. Igen, lehetsz adómentes – de csak akkor, ha megfelelsz bizonyos szigorú feltételeknek, és hajlandó vagy éves szinten fizetni a működésért. Nem kicsit, hanem súlyos összegeket. Angliában a vállalkozásindítás könnyebb – „öt perc, 13 font és kész a Kft” –, de mára az ottani rendszer is szigorodott. Svájcban komolyabb a belépési küszöb: legalább 20.000 frank kell egy GmbH indításához , és ha nem ismered a kantononként eltérő adózást, könnyen rossz helyre pozicionálod a cégedet. Franciaországban még az egyéni vállalkozás is adminisztratív rémálom. Hiába van „mikrovállalkozói” forma, az adók és járulékok olyan arányban visznek el mindent, hogy sok esetben egyszerűen nem éri meg . Egyáltalán nem ritka, hogy 60–70%-os adóterhet számolnak fel – még a mikrovállalkozásokra is. „Én nem azért vállalkozom, hogy az államnak dolgozzak.” A legnagyobb különbség az ígéret és a valóság között az, hogy a legtöbb országban a rendszer nem vállalkozóbarát, hanem rendszerbarát . Vagyis nem az a célja, hogy neked könnyebb legyen, hanem hogy önmagát fenntartsa . Ezért aztán a vállalkozásindítás nem egy „új kaland”, hanem egy komoly stratégiai lépés – amit csak akkor érdemes megtenni, ha pontosan tudod, hova lépsz. És Kriszta azt is hozzáteszi: nem mindenhol érdemes vállalkozni, még akkor sem, ha ott élsz . Néha az a stratégia, hogy egy másik országban indítod el, és csak a működést végzed helyben. Ez már nem adóoptimalizálás – ez túlélés és tudatosság . Mi az, amit utazással lehet csak megtanulni? „Két dolog különbözteti meg az embert önmagától öt év múlva: a könyvek, amiket elolvasott, és a városok, ahol járt.” – idézi a beszélgetés végén Foris Attila azt az üzleti alapigazságot, ami Vörös Kriszta életére tökéletesen igaz. Mert bár sokan költöznek külföldre jobb megélhetés vagy adózási előny reményében, Kriszta számára az utazás mindig tanulás volt – és nem csak róla, hanem a világról is. A világjárás nem luxus, hanem fejlődési pálya. Kriszta családjának története egyfajta modern nomád lét: mindig új ország, új rendszer, új környezet – és mindig új szabályok, amelyeket meg kell érteni és meg kell tanulni. Nem azért utaztak, mert menekültek valami elől, hanem mert keresték a helyüket . És minden út egy újabb réteget adott hozzá a személyiséghez, az üzleti gondolkodáshoz és az életstratégiához. „Ha nem mozdulsz ki, sosem fogod tudni, hogy mi fontos neked valójában.” Külföldön élni nem ugyanaz, mint nyaralni. Dubajban például eleinte úgy érezték, minden tökéletes: a nap süt, a rendszer gördülékeny, az infrastruktúra modern. Aztán jött a valóság: kulturális különbségek, túlmunkált hétköznapok, fáradtság, elszigetelődés. És ekkor vált világossá: nem az számít, hogy egy hely mennyire trendi, hanem hogy neked működik-e . Aztán ott van Svájc. Gyönyörű tájak, stabilitás, rend – de csak akkor lesz a te világod, ha képes vagy elfogadni a merev rendszert, a költségeket, a lojalitást a helyi iránt. Franciaországban minden olyan, mintha képeslapról lépnél be, de a háttérben egy olyan bürokrácia dolgozik, amihez vasidegek kellenek. A különbségek nem csak országok, hanem szemléletek között vannak. A francia hivatalnok nem fog megszólalni angolul, még ha tud is. A svájci vásárló a sajátját veszi meg, akkor is, ha kétszer annyiba kerül. Az angol vállalkozásod lehet, hogy könnyen elindul, de nehezen skálázódik. A dubaji kontaktjaid mosolyognak – de az angoljukat nehéz megérteni. És mégis: mindegyik tapasztalat hozzátesz valamit. Mert Kriszta szerint az utazás valójában nem szórakozás, hanem önismereti eszköz . Akkor is tanulsz, ha nem akarsz – és ha jól figyelsz, pontosan látni fogod, hol van a helyed. „A gyerekeim most már úgy nőnek fel, hogy nem félnek a világtól. Nem kérdés nekik, hogy lehet másként is élni.” Ez talán a legnagyobb hozadéka az utazásnak. Nem a sok pecsét az útlevélben, nem a kipipált látnivalók. Hanem az a belső stabilitás, amit az ad, hogy már láttad, mi van máshol . Hogy már nem csak a saját országod logikája szerint gondolkodsz, hanem képes vagy globálisan látni a lehetőségeidet. És ez az, amit nem lehet könyvből megtanulni. Ezért mondja Kriszta: Utazni muszáj. Ez nem luxus. Ez túlélés. Az újratervezés nem gyengeség, hanem stratégia Vörös Kriszta története nem arról szól, hogyan kell tökéletesen élni. Hanem arról, hogyan lehet túlélni, újrakezdeni és fejlődni olyan környezetekben, ahol semmi nem adott, és semmi nem egyszerű. A francia bürokrácia, a svájci lojalitás, a dubaji illúziók, a nyelvi korlátok, a családi logisztika és a vállalkozói realitás mind-mind olyan kihívások, amelyek önmagukban is térdre kényszerítenének egy embert – Kriszta viszont nemcsak megoldotta őket, hanem rendszert épített belőlük . A legfontosabb tanulság talán az, hogy a vállalkozói szabadság nem jön automatikusan a nemzetközi költözéssel . Sőt: új ország, új rendszer, új szabályok – és sokszor az ismeretlenségből kell újrapozicionálni magad. Ez csak akkor megy, ha van benned tudatosság, önreflexió és egy olyan életstratégia, ami nem csak a profitot nézi, hanem az energiaszintedet, a mentális állóképességedet és a családoddal való kapcsolatodat is. „A longevity nem wellness – hanem döntés.” Döntés arról, hogy nem égsz ki, hogy nem alkalmazkodsz vég nélkül, hogy nem fizetsz 70% adót egy olyan országban, ami cserébe semmit nem ad. Döntés arról, hogy hol és hogyan építesz – és ha nem működik, újratervezel. Nem félelemből, hanem tudatosságból. Ez a beszélgetés vállalkozói nézőpontot egy olyan világra, ami látszólag szabad, valójában viszont zárt – ha nem ismered a játékszabályokat . Ha pedig vállalkozóként gondolkodsz, akkor ez a szabályismeret nem luxus, hanem életfeltétel . És még egy dolog: a világ nem lesz egyre egyszerűbb. Te viszont egyre tudatosabb lehetsz benne. És ez az egyetlen eszközöd arra, hogy hosszú távon ne csak működj, hanem jól működj. Fizikailag, mentálisan, vállalkozóként, emberként. 🎧 Ha úgy érzed, hogy a saját vállalkozásod is határokba ütközik, akkor hallgasd meg a teljes epizódot! 💬 Oszd meg és küldd el egy vállalkozó ismerősödnek, Vörös Krisztáról "Eredeti végzettségem szerint közgazdász vagyok, és ennek keretén belül voltam vállalati hitelező, biztosítós, pénzügyi tervező, könyvelő, bérszámfejtő, pénzügyi vezető, üzleti tanácsadó, kommunikátor, fordító, tolmács. És mindezt több országon keresztülívelő módon: Magyarország után Ausztriába költöztünk, aztán Svájcba vezetett az utunk, majd Angliában folytattuk életünket a férjemmel és két fiammal, és 2023 októbere óta Dubaion állomásozunk. Minden országban igyekeztem segíteni az ott élő magyarokat, mivel a nyelvtudásom és szakmai tudásom alapján elkelt a segítség adóbevallás, letelepedés, munkakeresés, pénzügyek és vízum terén. Angliában már rögtön az elejétől kezdve a saját cégünkön keresztül dolgoztam pénzügyi területen. Van még egy terület, ami a szívem csücske, ez pedig a vállalkozók egészsége. Mert a stressz, az évek, a környezet megtépázzák a vállalkozókat különösen, és abban segítek, hogy a test, a sejtek belülről teljesen újjá épüljenek max 7 hónapon belül, akár szívinfarktus vagy stroke után, vagy még inkább megelőzés céljából. Vörös Kriszta a neten Facebook LinkedIn Instagram A beszélgetés alapján készült cikkek 👉 Iratkozz fel Sallangmentes Hírlevelünkre! ...ha szeretnél több ilyen nyers, üzleti logikát helyrerakó epizódot. Ropogós olvasnivalók Startup skálázás: hogyan építs növekedési gépezetet akkor is, ha a világ nem érti, hogyan működik a projekted Hogyan skáláz egy startup akkor is, ha a világ nem érti a projekt működését? A transzkript tanulságai alapján megmutatom a valódi növekedés ritmusát. 1 nappal ezelőtt AI vagy megszűnsz: így automatizálj okosan a cégedben (konkrét példákkal) Az AI nem a jövő – már most versenytársad. Balogh Dávid példákkal mutatja meg, hogyan csökkents 30%-ot a költségeidből digitális asszisztensekkel. okt. 22. AI vállalkozásoknak – ha nem használod, pár éven belül véged lesz A mesterséges intelligencia nem a jövő – már most újraírja a vállalkozások játékszabályait. Balogh Dávid szerint az AI vállalkozásoknak nem luxus, hanem túlélési kényszer. Aki ma nem kezdi el beépíteni a működésébe, néhány éven belül szakmai halálra van ítélve. Ismerd meg, hogyan válhat az AI-ból a legnagyobb versenyelőnyed. okt. 21. Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! << Vissza az Epizódokhoz 2025. május 12. Kukoly Dávid / Fluid Digital A vállalkozó, aki nem akart óriást építeni Mi van akkor, ha valaki nem akar nagy lenni? Nem akar 300 milliós árbevételt. Nem akar csapatot építeni. Nem akar CEO lenni. Csak élhető vállalkozást, kontrollt, szabadságot és néha egy nyugodt, fókuszált délutánt. Kukoly Dávid tipikusan az a vállalkozó, akiről elsőre azt gondolod: ambiciózus, haladós, technológiában otthon van, marketinges agya van, és tuti, hogy skálázni akar. De nem. Vagy legalábbis nem úgy . 15 hónappal a korábbi adás után tért vissza a Magyar Business Podcastbe, és nem csak földrajzilag költözött haza Nyíregyházára – hanem vállalkozói identitásban is hazaért önmagához . Mire is jött rá ez idő alatt? „Először mindent is csinálni akartam. De amikor folyamatosan az időmből loptam, rájöttem, hogy ez így nem fenntartható. Csak az maradhat, ami közel áll hozzám – és ami eltart.” A beszélgetésben nem sikerekről, nem bevételrekordokról, és nem futó kampányokról van szó. Hanem valami sokkal érettebbről. Hogyan lehet egyszerre vállalkozni, fejlődni, embernek maradni és nem megőrülni. Ez az epizód nem csak egy újabb „vállalkozói történet”. Ez egy személyiségalapú vállalkozásfejlesztési kinyilatkoztatás . Egy útkereső vállalkozó gondolatfolyama, aki felismerte:– nem kell mindent skálázni,– nem minden ötletből kell cég,– nem kell minden áron nőni. Miközben ChatGPT-t oktat, marketing projekteket vezet, szoftvereket fejleszt, Dávid az igazi munkát önmagán végzi . És erről mesél őszintén. Stratégiai fókusz – Minden ötlet jó, de nem mindegy, melyikbe ölsz időt Egy vállalkozó soha nem ötlet hiányában szenved. A probléma nem az, hogy nincs mit csinálni. Hanem az, hogy túl sok minden van. És a legtöbb vállalkozó bele is rohan ebbe a csapdába:– Minden ötlet fontosnak tűnik.– Minden projekt lehetne „a nagy dobás”.– Minden startup-szagú gondolat skálázhatónak néz ki… papíron. Kukoly Dávid is így kezdte. Mindenre igent mondott, mindenbe belefogott. Aztán jött a valóság. „Nagyon lelkes kezdőként azt éreztem, hogy ezt is meg kell csinálni, meg azt is. Csak közben mindig onnan vettem el az időt, ami pénzt hozott.” A második év a realizálás éve lett. A felismerésé, hogy a túl sok projekt valójában visszafogja a teljesítményt. Nem visz előre, csak szétszór. Ahogy Attila frappánsan megfogalmazta: „Ha túl távol vannak egymástól az ötleteid, olyan, mintha sok kis tűz égne, de egyik sem elég meleg ahhoz, hogy bármit is megsüss rajta.” Az igazi stratégia nem az, hogy több irányba húzol. Hanem hogy eldöntöd: mire NEM mondasz igent. A fókusz ott kezdődik, amikor elkezded kaszálni a „jó ötleteket” – mert rájössz, hogy csak viszik az energiád, nem adják vissza. Dávid leállított több AI-alapú projektet is. Nem azért, mert rosszak voltak. Hanem mert nem szolgálták azt a célt, amit ő valójában el akart érni. „Működtek, de nem tudtuk őket skálázni. Nem volt értelme beletenni több időt, ha nem hoz vissza annyit, mint egy-egy jó marketing projekt.” Döntés a skálázásról – Kicsiben nagyobbat lehet nyerni? A mai vállalkozói világban van egy íratlan szabály: "növekedj vagy pusztulj" . Ha nem akarsz 10 fős csapatot, új irodát, havi 5 milliós kampányokat, akkor valamit „rosszul csinálsz” – legalábbis ezt súgja a mainstream. De mi van, ha pont ez a hiba? „Volt két AI-alapú szoftverem is. Elindítottuk, működött, fizetős ügyfelek voltak. De nem volt értelme továbbvinni. Skálázhatatlan volt számunkra, nem érte meg.” Dávid nem bukott el. Egyszerűen visszavonult a túl sok irányból , és belőtte: - Mi a core?– Mi hoz pénzt?– Mihez van természetes affinitása? A válasz: marketing kivitelezés és oktatás. Nem csilivili AI termékek. Nem újabb SaaS platform.Hanem az, amit tényleg jól csinál – és amiért fizetnek. „A 80/20 szerint néztem meg, mi adja a bevételem 80%-át. És kiderült, hogy azt a 20%-ot kell turbózni, nem az új ötleteket.” Ez nem visszalépés. Ez egy tudatos stratégiai döntés: kicsiben maximalizálni a profitot , ahelyett, hogy nagyban szórnánk az erőforrásokat. És ebben van egy vállalkozói lázadás is: nem mindenki akar startupos tempót. Nem mindenki akar milliós árbevételt, ha azzal milliós stressz is jár. Dávid „one-person marketing ügynökséget” épít. Hatékonyan, automatizálva és közben él . Nem égeti magát, nem skálázási álmokat kerget. Azt csinálja, ami működik . „Sok tanulság volt, sok mindent elrontottam. De amit tanultam, azt nem veheti el senki. Ha újra kell kezdenem, meg fogom oldani.” Ez a valódi skálázás: nem a céged méretét növeled, hanem a döntéseid minőségét. Személyiség mint stratégiai tényező – Amikor a karaktered írja az üzleti terved A legtöbb vállalkozó úgy próbál céget építeni, hogy teljesen figyelmen kívül hagyja a saját karakterét . Erőltetnek egy modellt, ami jól néz ki kívülről. Aztán csodálkoznak, hogy belül szétégnek. Kukoly Dávid nem akart ebbe belesétálni. Inkább leült, és megkérdezte magától:– Mi az, amit jól csinálok?– Milyen munkát élvezek tényleg ?– És mit nem akarok ? „Nagyon szerettem volna membership modellt építeni. Visszatérő bevétel, egyszer eladod, aztán csak tartod a kapcsolatot. Csak épp a személyiségemnek nem állt jól.” Dávid nem akar közösséget építeni, folyamatosan tartalmat gyártani és másoknak megfelelni. Ő deep work típus. Aki elmerül egy kampányban, egy optimalizálásban. Nem „frontvonalas arc”, hanem háttérben építkező mester. És ez a felismerés nem hátrány – hanem stratégiai előny. „Én inkább vagyok kocka marketing geek, mint influencer. Szeretek elbújni a képernyő mögé és a számokat bogarászni.” Ez az igazi vállalkozói önismeret.Nem „önfejlesztésről” szól, nem bullshit workshopokról.Hanem arról, hogy tudod, mire vagy való – és mire nem. És ha ezt nem veszed figyelembe, két dolog történik: Kiégsz egy olyan modellben, ami nem neked való. Elpazarolod azokat a területeket, amiben tényleg kiemelkedő lehetnél. A stratégia nem PowerPoint prezentációkban kezdődik. A stratégia a személyiségedből indul. Tartalomgyártás és a toxikus produktivitás – Nem kell influencernek lenned, hogy vállalkozó legyél A modern vállalkozói világ azt üvölti: „Ha nem posztolsz, nem létezel.” „Tartalom nélkül nincs márka.”„A personal brand az új valuta.” De mi van akkor, ha te utálsz posztolni? Mi van akkor, ha a tartalomgyártás nem ad energiát, hanem elvesz? „Ha érdekel valami, akkor szívesen csinálok róla tartalmat. De ha kötelező, akkor azonnal elmegy a kedvem.” Dávid nem tartalomgyártó típus. Ő marketing kivitelező. Nem influencer. És ez az a pont, ahol sok vállalkozó csúszik el. Összekeverik a marketinget az önkifejezéssel. Azt hiszik, hogy a növekedés egyenlő azzal, hogy 0-24-ben látható vagy. Közben meg a legnagyobb növekedés akkor jön, amikor épp csendben vagy és dolgozol. „A podcast például baromi jó formátum lenne, ha lenne időm csinálni. De nincs. Mert dolgozom.” Ez nem lustaság, ez tudatosság. A tartalomgyártás egy eszköz, nem kötelező penzum . A „toxikus produktivitás” pontosan ott kezdődik, amikor mindenáron csinálni kell valamit , csak azért, hogy ne maradj le. Pedig néha az az igazi fejlődés, amikor mersz nem csinálni semmit . Csak fókuszálni arra, ami valóban számít. Önismeret és pszichológiai mélység – Amikor a legnagyobb vállalkozói eszköz a saját agyad A legtöbb vállalkozó üzleti könyveket olvas. Stratégiai podcasteket hallgat. Workshopokra jár. De van egy eszköz, amit alig használunk – pedig a legnagyobb hatása van a cégünkre : A saját pszichénk. „Hat éve járok pszichológushoz. És nem a cégem lett jobb tőle – hanem én. Aztán a cégem is.” Ez nem life coaching. Nem instant motiváció. Ez kőkemény önismereti munka . Honnan jövök? Mi mozgat? Mitől kattantam be újra és újra ugyanott? És miért akarok olyat csinálni, ami valójában nem is az enyém? Dávid elkezdett mélyre menni. Jung-i archetípusokkal dolgozott, önreflexióval, karaktervizsgálattal. A cél nem az volt, hogy „önazonosabbnak” tűnjön,hanem hogy stratégiai döntéseket tudjon hozni saját magára alapozva. „Nem akarok dominálni egy szakterületen. De ha megkérdeznek, legyen olyan válaszom, amire azt mondják: na jó, ezt hallani kellett.” Az önismeret a vállalkozásban nem luxus. Nem „extra”. Nem “szép, ha van”. Ez a core engine . Ez dönti el, hogy túl fogsz-e élni, amikor mások kiégnek. Ez adja meg, mikor kell elengedni egy projektet, mikor kell nemet mondani egy ügyfélre, és mikor kell inkább lazítani, nem ráfeszülni. Dávid meditál. Transzcendentális technikával. Mert kell a rendszeres kiszakadás , hogy vissza tudjon térni. Ez nem "spiri", hanem stratégiai szintlépés: ha a gép vagy, akkor a karbantartásod nem opció. Technológiai mindset – ChatGPT nem csak AI, hanem a legjobb kollega Az AI-ról mindenki beszél. A legtöbben félnek tőle, néhányan istenítik. De nagyon kevesen használják jól. Kukoly Dávid nem fél az AI-tól. Beépítette a rendszerébe. Nem úgy, mint sokan, akik „néha ráírnak egy promptot”.Hanem napi szinten, tudatosan, célorientáltan. „ChatGPT számomra konkrétan a 2024-es év dolgozója lett. Segít, válaszol, promptolok vele. De csak akkor működik jól, ha pontosan tudod, mit akarsz tőle.” Ez a kulcs. Nem az AI lesz okos helyetted. Hanem akkor segít, ha te is okosan kommunikálsz vele. A legtöbben ott rontják el, hogy: nem adnak kontextust, nem definiálják a szerepet („role prompting”), és csodát várnak egy félmondatos utasítástól. Dávid ezzel szemben kísérletezik. A saját marketinges eseteit már konkrét prompt-stratégiákkal oldja meg. Volt, hogy ugyanazt a kérdést tízszer tette fel – tíz különböző módon. És mind a tízszer más választ kapott. „Az egésznek az a trükkje, hogy tudd, mit akarsz kihozni belőle. Ha nem tudod, a ChatGPT is csak össze-vissza beszél majd.” Ez már nem „kiegészítő” technológia. Ez core eszköz , mint egy svájci bicska, amit minden nap előveszel – csak meg kell tanulni használni . A vállalkozásban ma már nem az a kérdés, hogy használod-e az AI-t. Hanem az, hogy milyen szinten vagy benne. És Dávid példája világos: ha jól használod, egy emberként is lehet százszorosítani a hatékonyságot. Reziliencia és realitás – Az egyfős hadsereg kihívásai Egyszemélyes vállalkozónak lenni szexinek tűnik. Nincs főnök, nincs kolléga, nincs meeting. Csak te, a géped és a hatékonyság. De ez csak a felszín. A mélyben brutálisan nehéz. „Ha én kiesek, minden megáll. Ha lebetegszem, ha utazom, ha bármi történik – nincs, aki helyettesítsen.” Ez a realitás. Nincs szabadság. Nincs backup. Nincs „majd megoldja valaki” . Az idődet árulod, és az idő véges. És mégis: Dávid nem panaszkodik.Ő ezt tudatosan vállalta. Nem akar csapatot. Nem akar 30 fős ügynökséget.Mert nem az az álma. „Szívesebben elemzek beállításokat, mint hogy csapatot menedzseljek. Nem akarok HR-ozni, nem akarok kultúrát építeni – most nem.” Ez nem kicsiség. Ez fókusz.Tisztában lenni azzal, hogy mi fér bele – és mi nem. És nem elhinni, hogy „csak skálázással lehet fejlődni”. Dávid jelenleg a „one-person marketing agency” modellt viszi. Maximalizálja az outputot, automatizál, rendszerez, dokumentál. De nem akar „még egy embert”, ha azzal elveszíti a kontrollt. „Most például utazom, és viszem a laptopot. Nem ideális, de még nem találtam meg azt a második személyt, aki helyettesíthetne. Lehet, hogy nem is akarok.” Ez az önazonos vállalkozás. Nem az, amit az online guruk árulnak. Hanem az, ami működik neked – hosszú távon, emberként is. A reziliencia nem azt jelenti, hogy mindig bírod.Hanem hogy tudod: mit bírsz el – és mit nem érdemes cipelni. Profit, cashflow és magyar valóság – Mit jelent valójában jól menni? A közösségi médiában mindig az árbevétel szerepel:– „300 milliós évet zártunk!”– „50 ügyfél, 7 országban!”– „Márkánk most lépett nemzetközi piacra!” És akkor mi van? „Lehet 300 milliós árbevételed, de ha 260 millió a költséged, nem vagy előrébb. A profit az, ami számít – és erről alig beszélünk.” Dávid nem hajt az impresszív számokra. Ő profitot akar realizálni. Úgy építi a vállalkozását, hogy több maradjon a zsebében , ne a könyvelési Excelben. Ez a gondolkodás viszont szembemegy az amerikai típusú „scale first, profit later” logikával. Az Amazon, a Spotify, a Netflix – évekig veszteségesek voltak. Csakhogy ez nem a magyar valóság . „Itt nincs olyan, hogy majd egyszer eladod a céget, és jön a nagy pénz. Itt az van, hogy ha ma nem marad valami a hónap végén, akkor gáz van.” Ezért Dávid cashflow fókuszú vállalkozó . Nem „növekedésmániás”, hanem nyereségorientált. És ezzel vállalja azt is, hogy inkább kicsiben marad, de hatékonyan működik. Mert ha nem figyelsz:– többet költesz, mint kéne,– új projekteket cipelsz, amik nem hoznak,– elfelejted: az a pénz számít, amit meg is tartasz. „A profit a vállalkozás végeredménye – nem az árbevétel. De erről nem szól egy Facebook poszt sem.” A valódi siker nem a nagy számokról szól. Hanem arról, hogy te mint ember jobban élsz. Nem több Excelcellát töltesz ki – hanem több időt tölthetsz azzal, akit szeretsz. Tanulságok és önazonosság – A vállalkozás nem sprint, hanem belső játék A legtöbb vállalkozó eljut egy pontra, ahol már nem a pénz, nem az ügyfelek, nem a kampányok érdeklik – hanem az a kérdés: „Ki vagyok én ebben az egészben?” „Nagyon sokáig azt hajtottam, amit mások szerint kellett volna. Membership, startup, skálázhatóság. Csak épp nem voltam benne önazonos.” A felismerés fájdalmas, de felszabadító: Nem kell mindenkinek nagyot építenie. Nem kell mindenkinek extravertáltnak lennie.Nem kell mindenáron növekedni. A vállalkozás nem sprint . Nem az nyer, aki először ér célba – hanem az, aki nem adja fel, mert nem szakad szét útközben. „A személyiséged nem akadály. A személyiséged a térkép. Csak végre olvasni kellene róla.” Dávid rájött, hogy ő nem akar ügynökséget vezetni. Nem akar menedzselni, motiválni, riportolni. Ő csinálni akarja, szívvel. Ha pedig valami nem illik bele ebbe a képbe – megy a kukába. Ez nem egoizmus.Ez életstratégia. „A vállalkozásom azért működik, mert végre úgy működöm benne, ahogy én működöm. Nem úgy, ahogy a piac, a trendek vagy a LinkedIn mondja.” Ez az igazi üzleti szabadság: nem akkor jön el, amikor bármit megtehetsz, hanem amikor nem vagy hajlandó akármit megtenni. Stratégia egyszemélyesben – A kevesebb nem hátrány, hanem élesség A „stratégia” szó sokak fejében még mindig multiszagú. PowerPoint, évzáró meeting, csapategyeztetés, KPI-k. De mit jelent stratégiai gondolkodás akkor, amikor egyedül vagy? Nincs meeting. Nincs team. Csak a határidő, az ügyfél – meg a te energiád. „Az elmúlt év végén megnéztem, mi működik valójában. És ami nem szolgálta a fő célomat, azt elengedtem.” Ez nem vállalati racionalizálás. Ez belső rendrakás . Dávid nem csak rendszereket szűrt, hanem gondolkodásmódot váltott .– Nem abban gondolkodik, mi trendi.– Nem abban, mi lenne „skálázható”.– Hanem: mi az, ami hosszú távon működtethető általa, mint egyetlen erőforrás. „Mindent optimalizálok, ami nem én vagyok. Ami viszont hozzám kötött – azt nem adom ki. Mert ott van az érték.” Ez a tudatos kiszervezés kulcsa: nem csak azt adod ki, amit nem szeretsz – hanem azt is, amit nem neked való. Ez az, amit a legtöbb „építs céget” típusú tanácsadás figyelmen kívül hagy: egy egyszemélyes vállalkozás nem kicsi cég – hanem egy másik játék. Itt nem az a kérdés, hogyan tudsz 20%-ot növekedni.Hanem hogy hogyan tudod fenntartani a 100%-odat hosszú távon. „Ha a vállalkozásomnak én vagyok az alapja, akkor magamat kell a legjobban menedzselnem.” Stratégia egyszemélyesben? Belőled indul. A vállalkozás nem más, mint önmenedzsment extrém környezetben Ez az epizód nem a klasszikus „hogyan építs céget” sztori. Ez annak a vállalkozónak a története, aki nem akar cégvezér lenni. Nem akar exitet, nem akar befektetőt.Akar viszont fókuszt, kontrollt, profitot – és önazonosságot. Amit hazavihetsz ebből a beszélgetésből: A személyiséged nem hátrány – hanem iránytű. Ne másolni akarj modelleket, hanem testre szabni. Nem minden ötlet érdemel időt. A fókusz nem opció – stratégiai túlélési feltétel. A tartalomgyártás nem kötelező. Ha nem neked való, engedd el – a marketinged akkor is működhet. A profit fontosabb, mint az árbevétel. A pénz, ami a zsebedben marad, számít – nem a számlázott összeg. Egyedül is lehet jól csinálni. Csak ehhez rendszer, önismeret, és brutális őszinteség kell. Az AI nem varázslat – hanem erősítő. Ha tudod, mit akarsz, százszorosítja az erődet. A legnagyobb stratégád te magad vagy. Ha te nem vagy rendben, a céged se lesz az. „Most végre úgy működöm a vállalkozásomban, ahogy én működöm. Ez a valódi szabadság.” 🎧 Hallgasd meg a teljes adást, ha végre a saját utadat járnád! 💬 Oszd meg és küldd el egy vállalkozó ismerősödnek, Kukoly Dávidról Kukoly Dávid, a Fluid Digital alapítója és a több webáruház és szoftver tulajdonosa és társ-tulajdonosa, tartalom készítő. Már több mint 10 éve tevékenykedik aktívan az online marketing iparágban B2B és B2C területen egyaránt, amelyet az utóbbi években nem csak művel, hanem oktat is több intézményben és a saját streaming felületén. Marketing szakemberként és e-kereskedőként a célja, hogy segítsen azoknak, akik szeretnék megtanulni az online marketinget a gyakorlatban. Kukoly Dávid a neten LinkedIn Fluid Digital Kft. a neten Honlap YouTube Instagram A beszélgetés alapján készült cikkek 👉 Iratkozz fel Sallangmentes Hírlevelünkre! ...ha szeretnél több ilyen nyers, üzleti logikát helyrerakó epizódot. Ropogós olvasnivalók Startup skálázás: hogyan építs növekedési gépezetet akkor is, ha a világ nem érti, hogyan működik a projekted Hogyan skáláz egy startup akkor is, ha a világ nem érti a projekt működését? A transzkript tanulságai alapján megmutatom a valódi növekedés ritmusát. 1 nappal ezelőtt AI vagy megszűnsz: így automatizálj okosan a cégedben (konkrét példákkal) Az AI nem a jövő – már most versenytársad. Balogh Dávid példákkal mutatja meg, hogyan csökkents 30%-ot a költségeidből digitális asszisztensekkel. okt. 22. AI vállalkozásoknak – ha nem használod, pár éven belül véged lesz A mesterséges intelligencia nem a jövő – már most újraírja a vállalkozások játékszabályait. Balogh Dávid szerint az AI vállalkozásoknak nem luxus, hanem túlélési kényszer. Aki ma nem kezdi el beépíteni a működésébe, néhány éven belül szakmai halálra van ítélve. Ismerd meg, hogyan válhat az AI-ból a legnagyobb versenyelőnyed. okt. 21. Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! << Vissza az Epizódokhoz 2025. június 9. Kolozsvári Arnold Csaba / Revive Fitness Újjáépíteni, amikor minden darabokra hullik Van az a pont, amikor nem te választod a változást – hanem a változás választ téged . Kolozsvári Arnold Csaba ezt a pontot élte át – méghozzá Floridában, egy jól menő vállalkozás közepén, amikor a teljes edzői csapata hátat fordított neki. És nem azért, mert rossz főnök lett volna. Hanem mert rendet akart teremteni . Arnold edzőterme az Egyesült Államok egyik legelismertebb, magyar kézben lévő egészségközpontja. De amikor eldöntötte, hogy a laza alvállalkozói struktúrát felváltja egy felelősségteljesebb munkavállalói rendszerrel , a kollégái fellázadtak. A lojalitásból lett árulás. A csapatból lett konkurencia. És az addig épített brand veszélybe került. "Aki sírva kérte, hogy dolgozhasson nálam, ő volt az első, aki elárult." Ebben az epizódban Arnold nemcsak a válságkezelést, hanem a mélyebb tanulságokat is megosztja: Hogyan ne hagyd, hogy a saját embereid kontrollálják a cégedet. Milyen vezetői döntések nem tűrnek kompromisszumot. Mi történik, ha nemcsak vállalkozóként, hanem emberként is be kell keményítened . Ez a történet minden vállalkozónak szól, aki valaha is épített valamit nulláról – és tudja, milyen érzés elveszíteni mindent. Amikor a csapatod ellened fordul – és még nekik áll feljebb A vállalkozói lét egyik legkeményebb leckéje: a lojalitás nem örök. Kolozsvári Arnold Csaba brutálisan őszintén mesél arról, hogyan omlott össze egy jól működő rendszer egyetlen stratégiai döntés következményeként. „A srác, aki sírva könyörgött, hogy nálam dolgozhasson, volt az első, aki kilépett.” Arnold úgy döntött: rendet tesz. Alvállalkozói szerződések helyett munkavállalói státuszt vezetett be. Magasabb elvárásokkal, pontosabban definiált felelősségekkel. A cél nem az volt, hogy kontrollálja az oktatóit – hanem az, hogy egy egységes, hosszútávon is stabil rendszert építsen. De amit kapott, az nem hála volt. Hanem lázadás. A csapat titokban szervezkedett ellene , és amikor nem kapták meg a „külön jogokat”, tömegesen távoztak. Volt, aki új céget alapított, és elvitte magával a tanítványokat is – kihasználva a személyes kötődést, amit az edzések során építettek ki. A sztori nem egyedi. Sok vállalkozó ismeri azt az érzést , amikor a legközelebbi kollégák hirtelen riválisokká válnak. Amikor a jóindulat visszaüt. És amikor újra kell definiálni, hogy mit jelent vezetőnek lenni . Arnold nem menekült. Vállalta a konfliktust. És újra felépítette a csapatot. Kisebb lett, de erősebb. Nem azok maradtak, akik hízelegtek – hanem akik bíztak a vízióban. Nem újrakezdeni nehéz – hanem eldönteni, hogy nem állsz meg Képzeld el: évek alatt felépítesz valamit. Működik. Elismert. Szeretik. Aztán jön egy döntés – és egy pillanat alatt minden darabokra hullik. A többség ilyenkor hátralép. Kivár. Lefagy. Kolozsvári Arnold nem ilyen típus. „Ez az én álmom. Én építettem. Az, hogy ők elmentek, nem jelenti azt, hogy én is megyek.” Amikor szétcsúszott a rendszer, nem csak embereket vesztett. Tanítványokat is. Sokan az oktatókhoz voltak lojálisak, nem a márkához. A váltás után a bevétel egyharmada eltűnt , a stressz pedig fizikai fájdalommá vált. Arnold reggel 4-től este 8-ig tolta. A mellkasa fájt. És miközben kifelé motiváló vezetőként kommunikált, belül a nulláról kellett újraépítenie magát is. Ez az epizód nyíltan bemutatja, hogy az igazi vállalkozók nem azért mennek előre, mert nincsenek problémáik – hanem mert nem hajlandók megállni. Arnold írt magának egy jegyzetet: „Ez a te céged. Nem adhatod fel.” És nap mint nap visszanézett rá. Nem azért úszta meg. Azért ment át rajta . Amikor a marketing megáll – és vele együtt a növekedés is Egy jól működő vállalkozás alapja a rendszeresen beérkező új érdeklődő. De mi történik, ha hirtelen már nem működik, ami eddig működött? Kolozsvári Arnold cége Floridában hosszú évekig a bevált módszerekből élt: Facebook, Instagram, klasszikus social media hirdetések – és a hírnév, amit kemény munkával épített fel. Aztán 2023 májusától elkezdett minden lassulni. Arnold világosan látja az okokat: Politikai és gazdasági bizonytalanság az Egyesült Államokban. Tömeges leépítések, megcsappant fizetőképesség. A megszokott hirdetési platformok teljesítményének drasztikus esése. „Amit eddig csináltunk, egyszerűen nem hozta a tanítványokat.” És ez nem csak egy marketinges kihívás volt. Hanem egzisztenciális . A cég túlélése múlt azon, hogy tud-e alternatív csatornákat, új stratégiákat találni. Miközben tehát a belső csapat széthullott, kívülről sem jöttek az új ügyfelek. Arnoldnak nemcsak új oktatókat kellett keresnie, hanem új utakat is a piac felé. Ez jelentette például az edzések struktúrájának újragondolását, az ajánlási rendszer beépítését, és egy teljesen más hangvételű kommunikációt . A piac változik. És ha nem követed, akkor az eredményeid is visszafelé kezdenek futni. „Ha valami nem működik, változtatni kell. Ez ilyen egyszerű – és ilyen fájdalmas.” A lojalitás nem menedzselhető – csak felépíthető (vagy elveszíthető) Amikor Kolozsvári Arnold úgy döntött, hogy alvállalkozóból alkalmazottá formálja az oktatóit , nem csak szerződéseket módosított. Egy teljes mentalitást próbált újraírni . Addig mindenki „szabadúszóként” dolgozott. Kötetlenül, nagy mozgástérrel, kevesebb felelősséggel. Arnold viszont egy olyan szintre akarta emelni a céget, ahol rendszer, sztenderd, felelősség, minőségkontroll működik – és ehhez jogi, strukturális átalakításra volt szükség. „ Ha azt akarom, hogy a 30 év tapasztalatomat átvegyék, akkor az nem mehet többé puszira.” Ez a döntés alapjaiban borította fel az addigi viszonyokat. Néhányan úgy érezték, elveszítik a „függetlenségüket”. Mások nem akarták feladni a „különállásukat”. És akadtak, akik ezt egyenesen árulásként élték meg – és úgy is reagáltak. Arnold ezt nemcsak vezetőként, hanem emberként is megszenvedte. Olyan emberek távoztak, akiket ő tanított be. Akiknek fizette a vizsgáit. Akik az ő cégének hírnevéből éltek. És ezek az emberek végül nem csak kiléptek – hanem tanítványokat vittek, saját vállalkozást indítottak, és ellene pozicionálták magukat. Ezek nagyon fontos vállalkozói dilemmák: Hogyan egyezteted össze a közösség-érzést és a professzionális működést ? Hol a határ a „családias” hangulat és az üzleti fegyelem között? És hogyan védd meg a cégedet – akár azokkal szemben is, akiket te tanítottál meg a szakmára? Arnold tanulsága egyértelmű: „Nem engedhetem meg, hogy az emberek azt higgyék, hogy amit építettem, az tőlük függ. Mert nem tőlük függ – hanem tőlem.” Nem tudás kérdése – hozzáállás kérdése A legtöbb vállalkozó hajlamos azt hinni, hogy az emberek a tapasztalatuk miatt értékesek. Hogy a szakmai múlt, a bizonyítványok, a régi eredmények számítanak. De Arnold teljesen másképp látja. „Engem nem érdekel, hogy hány diplomád van. Az érdekel, hogy jobbá akarsz-e válni.” Ez a szemlélet nem HR-politika – hanem túlélési stratégia. A vállalkozásában nem az számít, hogy ki mit csinált 5 éve , hanem hogy mit tesz ma, és hogyan fejlődik holnap . Az oktatók felé is ezt kommunikálja: ha valaki csak a múltjával akar érvényesülni, az nincs helyben nála. Ez a hozzáállás átragad a tanítványokra is. Floridában Arnold edzőterme már rég nem csak egy hely, ahol „edzenek”. Hanem egy közösség, ahol az emberek mentálisan és fizikailag is erősödnek . Mert nem az izmok a legfontosabbak – hanem a hozzáállás. „Aki azt mondja, hogy nem képes rá – igaza van. És aki azt mondja, hogy képes – annak is.” Ez az epizód kíméletlenül szembesít mindenkit: vállalkozóként, vezetőként, emberként a hozzáállásod határozza meg, hogy mit hozol ki egy válságból. Nem az eszközeid. Nem a múltad. És nem a kifogásaid. Arnold filozófiája kőkemény, mégis inspiráló: Ne a kifogásaidat építsd, hanem az izmaidat. Ne a múltban élj, hanem a megoldásokban. És ne várd, hogy más motiváljon, ha te sem vagy hajlandó mozdulni. Ez a mentalitás különbözteti meg a vállalkozót az alkalmazottól. És a vezetőt a követőtől. A stressz nemcsak mentális – fizikai tüneteket is okozhat Sokan azt gondolják, hogy a vállalkozói stressz csak egy „fejben létező” dolog. Kolozsvári Arnold Csaba azonban egészen más szinten élte meg ezt. Amikor széthullott a csapata, elmentek az oktatók, és tanítványokat is vesztett, a feszültség annyira elhatalmasodott rajta, hogy fizikai fájdalomként jelentkezett. „Reggel 4-kor keltem, este 8-ig dolgoztam, és fájt a mellkasom a stressztől. ” Ez nem túlzás volt – hanem valóság. Miközben újra kellett építeni a céget szinte nulláról, Arnoldnak közben azokkal is foglalkoznia kellett, akik maradtak. Ők is bizonytalanok voltak. Naponta jöttek a kérdések: Mi lesz veletek? Maradtok? Bezártok? Ő pedig vezetőként azt vállalta: mindenkit megnyugtat, mindenkit biztosít arról, hogy a cég megy tovább. „Ezt egy nap eldöntöttem, hogy építeni fogom. Akkor is, ha elmentek.” A nyomás viszont nem múlt el. Ott volt minden nap. Ezért is kezdett el jegyzetelni – egy „notebookban” vezette le a gondolatait, hogy ne veszítse el a fókuszt , hogy emlékezzen, miért csinálja. Visszanézte, mikor mi történt, és mire tanította az adott helyzet. A stressz valós, de nagyon fontos tanulság, hogyan kezeli egy tudatos vállalkozó a nyomást . Nem gyógyszerrel. Nem nyaralással. Hanem azzal, hogy napról napra újra dönt: tovább viszi a víziót. „A legnagyobb probléma nem az, hogy elmentek. Hanem hogy azt gondolhatták, én akartam őket átvágni. Ez fájt igazán.” A személyes kapcsolat ereje – és veszélye Egy edzőterem nem csak a gépekről szól. És nem is kizárólag az edzéstervről. Kolozsvári Arnold Csaba világosan látja: a tanítvány és az oktató között személyes kötődés alakul ki – és ennek komoly következményei lehetnek a vállalkozásra nézve. „Amikor egy edző elmegy, sok tanítvány is megy vele. Mert az emberi kapcsolatot viszik tovább – nem a helyet.” Ez nem elmélet – hanem gyakorlat. Amikor az oktatók kiléptek, voltak tanítványok, akik azonnal szerződésbontást követeltek. Indok: az az oktató, aki miatt odamentek, már nem dolgozik a cégnél. Volt, aki nem is volt hajlandó szóba állni Arnolddal – csak dühből küldött egy e-mailt , hogy „nem ezt ígérték” . És Arnold pontosan tudta: nem a helyszíntől, nem a programtól váltak függővé ezek az emberek – hanem az edzőtől. „Senki nem azért jött hozzánk, mert az adott oktató olyan különleges volt. Azért jöttek, mert a cégemnek volt hírneve. Mert amit én felépítettem, annak volt értéke.” Ezért Arnold minden egyes ilyen esetre időt és figyelmet szánt. Volt, akit visszahozott egyetlen beszélgetéssel – elmagyarázva, hogy az edző, akit tiszteltek, tőle tanult. Hogy a minőség, amit kaptak, nem az egyénből fakadt – hanem a rendszerből. Ha a vállalkozásod személyes kapcsolatokra épül, az előny és kockázat is egyben . Mert amit az emberek szeretnek benne, azt vihetik is magukkal – ha elviszi az, aki építette. Arnold tanulsága? A közösséget nem elég építeni. Meg is kell védeni. „ Egy oktató lehet karizmatikus. De a rendszer az, ami megtartja a céget.” Alkalmazott vagy alvállalkozó? A stratégiai döntés, ami mindent boríthat Kolozsvári Arnold Csaba vállalkozása évekig épült egy laza, rugalmas modellre. Oktatók jöttek-mentek, többségük alvállalkozóként dolgozott. Ez kényelmes volt mindkét félnek – de nem biztosította a stabilitást. Aztán elérkezett a pont, amikor Arnold meghúzta a vonalat: struktúrát épít. Rendszert hoz létre. És ennek része volt az is, hogy mindenki alkalmazotti státuszba kerül. Ez nem csak egy adminisztratív váltás volt. Hanem üzleti filozófiaváltás . Innentől kezdve a cégnél dolgozók nem „szolgáltatók” voltak, hanem csapattagok. Felelősséggel, kötelezettségekkel, és – ami sokaknak meglepő volt – jobb feltételekkel. „Az órabérük olyan szinten van, amit máshol nem kapnának meg. És olyan továbbképzést biztosítunk nekik, amit sehol máshol nem kapnak.” A döntés mégis sokaknál ellenállást váltott ki. Nem a pénz miatt – hanem a kontrollérzet elvesztése miatt. Az alvállalkozói szerep ugyanis látszólag több szabadságot ad. De Arnold pontosan tudta: ha skálázni akar, ha minőséget akar tartani, akkor nem építhet kiszámíthatatlan, független egységekre. A váltás után jött az ár: távozások, konfliktusok, visszaesés. De akik maradtak, azok ma hálásabbak, mint valaha. Stabil jövedelmük van, kiszámítható munkarendjük, és egy vezetőjük, aki felelősséget vállal értük. „Most végre csapatként működünk. És ez a különbség minden nap látszik.” Fontos felismerés minden vállalkozónak, aki szolgáltatásalapú csapatot épít: Az alvállalkozói modell gyorsan indul – de nem épül belőle kultúra . Az alkalmazotti struktúra több munkát jelent – de lehet rá céget alapozni . Arnold számára ez nem választás volt, hanem szükségszerűség. És a döntés meghozta a gyümölcsét. Az izomtömeg nem csak esztétika – hanem életminőség és üzleti eszköz Kolozsvári Arnold Csaba vállalkozása nem „egyszerű” edzőterem. A programjaik fókuszában az izomtömeg növelése és az egészség fenntartása áll , méghozzá tudományos alapokon, személyre szabottan. És ez nem csak egy jól hangzó marketingmondat – hanem életmentő felismerés, amit hetente bizonyítanak tanítványaik eredményei. „Nem az öregedés miatt leszel gyenge. Azért öregszel meg, mert gyengévé válsz.” Arnold évek óta hangoztatja: az izomtömeg megőrzése kritikus tényező a hosszú, egészséges élethez. Aki rendszeresen edz, és ellenállással dolgozik, az nem csak formában marad – hanem: jobb anyagcserével rendelkezik, ellenállóbb a betegségekkel szemben, és jelentősen csökkenti a sérülésveszélyt idősebb korban is. "Akár 90 évesen is képes vagy izomtömeget építeni. A genetika nem mentség – csak kifogás.” A rendszer, amit Arnold cége alkalmaz, nem időhöz vagy edzettségi szinthez kötött. Mindenkivel teljes testösszetétel-méréssel és funkcionális mozgásanalízissel kezdenek, hogy valóban személyre szabott programot kapjon – olyat, ami figyelembe veszi az illető regenerációs idejét, mobilitását, hormonális hátterét. És ez nemcsak egészségügyi kérdés. Ez üzleti stratégia is . Mert egy vállalkozónak nemcsak a cége kell, hogy jól működjön – hanem a teste is. A fókusz, a teljesítmény, az állóképesség nem jön magától – dolgozni kell érte. „Ez nem csak edzés. Ez a vállalkozói túlélés egyik legfontosabb eszköze.” Testre szabott edzés, mint bizalomépítés – nem csak fitnesz, hanem rendszer Aki azt gondolja, hogy Kolozsvári Arnold Csaba floridai vállalkozása csak az edzésekről szól, az nem érti a lényegét. Ez nem egy sportklub – hanem egy precízen felépített rendszer , amelyben az emberek nemcsak izmosabbak lesznek, hanem visszakapják az irányítást a testük felett. Mert Arnold szerint a hatékonyság nem abból fakad, hogy mindenki ugyanazt csinálja . Hanem abból, hogy mindenki azt csinálja, amire épp szüksége van – a saját testi és egészségügyi állapota alapján. „Nem az a cél, hogy mindenki szétgyúrja magát. Hanem hogy ne csak kibírja az életet – hanem élje.” Ezért az első lépés minden tanítványnál: teljes testösszetétel-mérés (izomszövet, zsírszövet, víz, viszcerális zsír), mozgásanalízis (aszimmetriák, mozgáskorlátozottság, funkcionális korlátok), majd ezek alapján egy teljesen személyre szabott program . Az elhangzó konkrét példák döbbenetesek: valaki nem tudott leguggolni, ma Spartan Race-t fut, egy 48 éves nőt leírt az orvosa – ma csúcsformában van, egy jogász, aki nem tudott mozdulni, ma heti szinten edz stabilan. És mi a közös ezekben az emberekben? Nem a genetika. Hanem az, hogy nem adták fel. Arnold csapata – már az új, alkalmazotti rendszerben – ezt a szemléletet képviseli. Oktatóik nem gépeken pörgetik végig a klienseket, hanem: mérnek, figyelnek, alkalmazkodnak, és folyamatos visszajelzést kérnek. „Nem lehet úgy tanítani, hogy nem érdekel, hogy van a másik.” Ez a működés bizalmat épít. Olyan kapcsolatokat, amik túlmutatnak az edzésen. És ez az, amit Arnold cégében semmi nem veszélyeztethet – sem konkurencia, sem változó gazdaság, sem régi sérelmek. Mert amit testre szabsz, azt nem lehet helyettesíteni. És amit emberként nyújtasz, azt nem lehet elvenni. Vezetőként nem elég túlélni – újra kell tanulni irányítani Kolozsvári Arnold Csaba története arról szól, hogyan néz szembe egy vállalkozó a legkeményebb döntésekkel – és hogyan építi újra a cégét, miközben nemcsak üzletileg, hanem emberileg is újradefiniálja önmagát. Elment a csapat? Megállt a marketing? Megingott a bizalom? Ezekre nem kifogásokkal válaszolt, hanem azzal, hogy: új munkastruktúrát vezetett be, visszavette a marketinget a kezébe, tanítványokat nyert vissza személyes beszélgetésekkel, és közben minden nap küzdött a hitéért: abban, amit épített, és abban, aki ő maga . Ez az epizód minden vállalkozónak szól, aki valaha újra akarta kezdeni , aki csalódott a saját embereiben, akit stressz emésztett fel, de mégis továbbment – mert nem tudott mást csinálni, csak építeni . „Nem az számít, hogy hány oktatód van. Hanem hogy hányan hisznek veled együtt abban, amit építesz.” 👉 Tanulság vállalkozóknak : Ne építs instabil emberekre. Ne félj struktúrát vinni a rendszerbe. És ne várd a tökéletes körülményeket – a vezetés a káoszban kezdődik. 🎧 Hallgasd meg az epizódot most – és tanulj egy olyan vállalkozótól, aki nem elméletből, hanem a saját bőrén tanulta meg, mit jelent újrakezdeni. 📢 küldd el egy vállalkozó barátodnak, akinek épp erre a sztorira van szüksége. Kolozsvári Arnold Csabáról „Kolozsvári Csaba Arnold vagyok Debreceni születésű. Miután megtaláltam az ideálom képét egy magazinban, aki nem volt más mint Arnold Schwarzenegger, azonnal határozottá vált a számomra hogy mit is akarok az életemben elérni. Ami pedig nem volt más mint hogy ne a fizikai erőnlétemből hanem a tudásomból fakadóan másokon, embereken segítsek az egészség megőrzésé érdekében. Ezt pedig nem máshol hanem az Egyesült Államokban akartam megvalósítani. Ezek után a sport betöltötte az életem 13 eves koromtól, kisebb-nagyobb versenyzési sikerekkel. Majd pedig végül 24 évesen 1999-ben megérkeztem az USA-ba és elkezdtem dolgozni az álmom megvalósításán. Ami természetesen nagyon nehezen kezdődött. Először Marco Islanden kezdtem meg takarítói és tányérmosó munkásságom. Mindössze 6 rövid hónap után, azok a magyarok, akikkel együtt éltem, lehetetlenné tettek a további ottmaradást és ezért az utolsó remény egy daytonai közjegyzőben maradt, aki M.o.-n is hirdette magát mint egy zöldkártya lottó sorsolásában segítő személy. Remélve azt, hogy ő majd munkában és szállásban is fog segíteni, egy 1984-es Dodge 600 autóval neki vágtam én es az akkori barátnőm a bizonytalannak a bizonytalanból. Sajnos munka az nem sikerült, de ezen úr segítségével sikerült bérelni egy kis lakást. Oda adva az utolsó 1000$-t, munkát nem kapván, hihetetlenül kis angol tudassál de sportból fakadó kitartassál és elkötelezettséggel, illetve egy angol-magyar szótárral a kezemben, tudtam hogy nincs más út mint előre. Szótáram segítségével megtaláltam a megoldást egy újságban, "work today, get paid today". Így aztán, ennek a munkaadónak a segítségével, tovább tudtam folytatni a karrierem mint takarító és mosogató fiú. De tudtam, néha remegve is, hogyha kitartok, meglesz az eredménye. A másik nagy toló erőt édesapámnak köszönhetem, aki nem hitt abban, hogy bármi sikert elfogok tudni érni, sem a sportban, sem pedig az USA-ban. Így aztán a bizonyítási vágy az állandóan égett bennem, ami mai napig nem aludt ki! Természetesen azóta mint a bevándorlók nagyrésze, rengeteg nehézségen mentem keresztül és még a kitoloncolás is szóba került. Ma viszont büszkén elmondhatom, hogy egy sikeres fitneszteremnek vagyok a tulajdonosa, amely csak személyi edzessél foglalkozik és többszörös bajnoka a legjobb helyi fitneszközpont díjnak, amelyet évente rendeznek a helyi sajtó által. Céljaim nem apadtak, további 2 terem nyitását tervezem 2024-ben, majd pedig az ingatlanok további vásárlása a cél. ” Revive Fitness a neten Honlap Facebook YouTube Beszélgetés alapján készült cikkek Recap: amikor először beszélgettünk 👉 Iratkozz fel Sallangmentes Hírlevelünkre! ...ha szeretnél több ilyen nyers, üzleti logikát helyrerakó epizódot. Ropogós olvasnivalók Startup skálázás: hogyan építs növekedési gépezetet akkor is, ha a világ nem érti, hogyan működik a projekted Hogyan skáláz egy startup akkor is, ha a világ nem érti a projekt működését? A transzkript tanulságai alapján megmutatom a valódi növekedés ritmusát. 1 nappal ezelőtt AI vagy megszűnsz: így automatizálj okosan a cégedben (konkrét példákkal) Az AI nem a jövő – már most versenytársad. Balogh Dávid példákkal mutatja meg, hogyan csökkents 30%-ot a költségeidből digitális asszisztensekkel. okt. 22. AI vállalkozásoknak – ha nem használod, pár éven belül véged lesz A mesterséges intelligencia nem a jövő – már most újraírja a vállalkozások játékszabályait. Balogh Dávid szerint az AI vállalkozásoknak nem luxus, hanem túlélési kényszer. Aki ma nem kezdi el beépíteni a működésébe, néhány éven belül szakmai halálra van ítélve. Ismerd meg, hogyan válhat az AI-ból a legnagyobb versenyelőnyed. okt. 21. Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! << Vissza az Epizódokhoz 2025. július 21. Huszti Boldizsár / Esküvőnk Története Miért bukik el a legtöbb tehetséges szolgáltató a piacon? Két év telt el a legutóbbi beszélgetés óta. Akkor még otthonról dolgozott, egy laptopon vágta az esküvői filmeket, és próbálta egyedül kiszolgálni az egyre több megrendelést. Ma már irodából irányít egy profi csapatot , évente több mint 120 esküvőre szerződnek, két jól elkülönített brand alatt. Az egyik: Esküvőnk Története – a prémium kategóriás, filmes minőségű esküvői élmény. A másik: Csodaszép Esküvő – magas színvonal, nagyobb volumenre hangolva. Huszti Boldizsár nemcsak egy szolgáltatást fejlesztett. Egy gondolkodásmódot tett rendszerré. És közben megtanulta, hogy nem az a legsikeresebb, aki a legügyesebb szakmailag – hanem aki a legjobban érti a piacot, és képes jól kommunikálni az értékét. Ez az epizód azoknak szól, akik már jók a szakmájukban – csak épp nem értenek a vállalkozáshoz. Akik rengeteget dolgoznak, mégis alulértékeltnek érzik magukat a piacon. Huszti Boldizsár nyíltan beszél arról: miért döntött úgy, hogy kiszervezi a vágást, hogyan épített fel egy alvállalkozói rendszert, amivel skálázható maradt a minőség, hogyan lett a Google helyett az ajánlás az első számú ügyfélszerzési forrásuk , miért kellett saját kereteket húznia, ha nem akart kiégni. A legnagyobb tanulság? A szakmai tehetség önmagában nem elég. Aki nem érti a pozicionálást, a kommunikációt, és nem épít stratégiát, az előbb-utóbb lemarad. Ez az epizód valós példa arra, hogyan lehet okosan építkezni egy túltelített, árérzékeny piacon. Ha úgy érzed, jó vagy a szakmádban, de mégsem jönnek az eredmények és érdekel, hogyan építhetsz hosszú távon is működő szolgáltatói márkát, úgy, hogy közben ne veszítsd el a saját szabadságod – akkor ez az adás neked szól. Nem a minőség dönt – hanem hogy észrevesznek-e A legtöbb vállalkozó azt gondolja, elég jól dolgozik. Aztán jön a kijózanító valóság: hiába vagy jó, ha nem vesznek észre. Ezt a mondatot nem marketinges mondta – hanem Huszti Boldizsár. Olyasvalaki, aki éveken keresztül a „csak dolgozz keményen, és jönnek az eredmények” stratégiában hitt. Aztán rájött, ez nem működik. „Lehetsz te bármilyen okos, bármilyen jó is egy szakmába – ha téged nem vesznek észre, akkor nem fogod tudni eladni magad.” Ez volt az egyik legnagyobb felismerése az elmúlt két évben.Nem az a legfontosabb, hogy mit tudsz – hanem az, hogy ki tud róla . És főleg: hogyan gondolkodik rólad az, aki rátalál. Ezért nem is „videósnak” hívják magukat. Hanem „filmkészítőknek”. Mert amit csinálnak, az nem egy dokumentarista stílusú esküvői videó – hanem valódi filmes élmény . Történetmesélés, filmes képi világ, dramaturgia. És ezt nem csak a minőség különbözteti meg – hanem ahogy az egész csomagolva van . „Amit mi készítünk, az inkább hasonlít egy mozifilmre, mint egy átlagos esküvői videóra. Ezért nem is azt a szót használjuk.” Ez a tudatosság nem volt meg az elején. Boldizsár őszintén elmondja: akkor még csak tippelte, mi alapján döntenek a párok . Aztán éveken át tesztelt, figyelt, elemzett – mire rájött: Nem az számít először, milyen jó a filmed – hanem hogy egyáltalán megtalálnak-e. És ha megtalálnak, akkor az első benyomásból már eldőlhet, hogy komolyan vesznek-e. Ezért foglalkoznak ennyit a megjelenéssel, a kommunikációval, az első kapcsolatfelvétellel. Minden részlet számít: hogyan válaszolnak egy e-mailre, milyen hangnemben írnak, mennyire gyorsan reagálnak. „Bekérjük más videósoktól az árajánlatokat. Megnézzük, ki mit ír. Látjuk, ki az, akit ajánlanának. És ki az, akitől inkább elvenné a kedved.” Nem csak másoktól tanulnak – saját hibákból is . Boldizsár elmondja: az első évben még ő vágott. És nem bírta tartani a határidőket. A második évben is csúszások voltak. Ezt nem lehetett tovább így vinni. Jött a döntés: kiszervezés. Ma már az öccse vezeti a vágócsapatot, és ő maga az operatőrökkel dolgozik. Így lett a vállalkozás valóban működőképes. És miközben más filmesek arról panaszkodnak, hogy csökkent a kereslet – náluk még soha nem volt ennyi megrendelés. „Azt szoktam mondani, hogy valószínűleg nálunk vannak azok a párok, akik másokat szerettek volna először lefoglalni.” A különbség? Ők látszanak. Ők érthetően kommunikálnak. Ők időben válaszolnak. És ők tudják: nem az számít, hogy mit gondolsz magadról – hanem az, amit a piac lát belőled. Ajánlásalapú ügyfélszerzés – a legnagyobb áttörés, amit nem lehet megvenni A legtöbb szolgáltató elsőként a Google-hirdetésekhez, Instagramhoz vagy TikTokhoz nyúl. Boldizsár is így kezdte. Az első 1–2 évben a megrendeléseik többsége a Google keresésekből jött. Akkoriban 60–70%-ban online találtak rájuk , és csak 20–30% jött ajánlásból . Ez mára teljesen megfordult. Most az ügyfeleik fele ajánlásból érkezik. És nem véletlenül. „Az utóbbi két évben rámentünk arra, hogy az ajánlásokból is szülessenek munkák. Megtanultuk, hogy a legerősebb lead az ajánlás.” A váltás tudatos volt. Rájöttek, hogy a legnagyobb bizalom ott születik, ahol már volt személyes élmény. Ha egy korábbi pár ajánlja őket. Ha egy vendég emlékszik rájuk az esküvőről. Ha egy másik szolgáltató pozitívan nyilatkozik róluk. „Ha egy pár, akit filmeztünk, vagy egy vendég, vagy egy szolgáltató ajánl minket, abból sokkal nagyobb valószínűséggel lesz munka, mint ha Instáról vagy TikTokról jönne.” Ezért építettek stratégiát az ajánlások köré. És nem csak kampányszinten – hanem minden szinten. Kezdve onnan, hogyan viselkednek az esküvőkön. Milyen kommunikációs stílust használnak. Hogyan szólítják meg a vendégeket, hogyan viszonyulnak a többi szolgáltatóhoz. „Odafigyelünk arra, hogy jó benyomást keltsünk. Ez már az esküvőn elkezdődik.” De a munka nem ér ott véget. Az utómunka után minden érintett fél megkapja a teljes anyagot : nem csak a pár, hanem a szolgáltatók is. Ez egy egyszerű, de nagyon hatékony gesztus. Figyelem, amiből kapcsolat lesz. Kapcsolat, amiből ajánlás születik. „A szolgáltatóknak is elküldjük az anyagot. Ez egy pozitív visszajelzés nekik is.” Az eredmény? Az ajánlások aránya már 50% fölött van . A maradék 20% körülbelül a social platformokról jön. És közben a social media is új szintre lépett: külön ember foglalkozik vele. A bátyja kezeli most a fiókokat, és ő felel a háttérfolyamatokért is, amik ahhoz kellenek, hogy a párok rátaláljanak a cégre. Ez is a tanulási folyamat része volt.Nem lehet mindenre egy ember – és nem minden vezető akar a TikTokon pörögni. Ami számít, az az, hogy tudják, mi működik, és hogy kinek kell adni a feladatot, ha hosszú távon akarnak növekedni. „Felvettük a bátyámat, ő kezeli a social media platformokat. Én azt nem szeretem csinálni. Nem is vagyok benne jó.” Az ajánlás viszont a mai napig a legerősebb forrás. Nem költ rájuk, mégis jönnek. Mert az élmény, amit adnak, túlmutat a filmen . És erről beszélni sem kell – mert a megrendelők beszélnek róla helyettük. Két brand, két árkategória – ugyanaz a csapat, más stratégia A legtöbb szolgáltató egy név alatt próbál mindenkinek megfelelni.Boldizsárék viszont szétválasztották a fókuszt. Külön brandet építettek a prémium és a mennyiségi szegmensre. Így született meg az Esküvőnk Története és a Csodaszép Esküvő . „Most már két weboldalunk van, két brand alatt dolgozunk.” A döntés mögött világos üzleti logika állt. Az Esküvőnk Története egyértelműen a magasabb kategóriás párokat célozza – több idő, több energia, kifinomultabb munka , és ehhez illeszkedő árazás. „Ez egy prémium kategóriás esküvői filmeket készítő csapat. Itt az operatőrök és a vágók is profibbak, több időt, energiát fordítunk egy-egy filmre.” A másik márka, a Csodaszép Esküvő , hasonló vizuális minőséget képvisel, de itt a mennyiség is cél. Ez a brand lehetővé teszi, hogy nagyobb volumenben, de még mindig egy adott minőségi szint felett tudjanak dolgozni. „A Csodaszép Esküvőnél meg a mennyiségre is rámegyünk, amellett, hogy egy adott stílust képviselünk.” Fontos kiemelni: a kettő között nem minőségi szakadék van. A stílus hasonló, de a ráfordított idő és a finomhangolás mélysége különbözik. „Mindkét brand stílusa és minősége hasonlít egymásra. Az Esküvőnk Történetében viszont egy fokkal több időt, energiát fordítunk a vágásra és az operatőri részre is.” Ez az eltérés az árban is megjelenik . A két csomag között körülbelül 30%-os különbség van, amit a párok a hozzáadott érték alapján érzékelnek. „Van egy harminc százalékos árkülönbség a kettő között.” A két brand együtt lehetővé teszi, hogy évente 100–150 esküvőt is vállaljanak , úgy, hogy közben nem sérül a minőség – sem az ügyfélelégedettség. A felosztás idén így alakult: kb. 50 esküvő az Esküvőnk Története, kb. 60–70 a Csodaszép Esküvő alatt ment le. „Most idén 120 esküvő jött össze. Ennek a fele, vagy körülbelül ebből 50 az ebben a premium kategóriában. Tartozik az esküvőnk története által. Vállalhatunk el, és körülbelül 60-70 esküvő, az pedig a csodaszép esküvő által.” Ez a struktúra stabilitást és rugalmasságot is ad a cégnek . Ha jön egy visszaesés az egyik piaci szegmensben, ott a másik. Ha egy pár magasabb élményt keres, megkapja. Ha valaki elérhetőbb opciót keres, ott a másik márka. És mindkettő jól teljesít online keresésre is :Google-ben több releváns kulcsszóra is TOP10-ben szerepelnek – külön-külön. „Mindkettő Google-keresésekben az első tíz helyezettben benne van, különböző kulcsszavakra.” Ez nem csak brandépítés. Ez pozicionálás. Tisztán kommunikált különbség, letisztult célcsoport, eltérő ajánlat – de ugyanaz a csapat mögötte. Alvállalkozói rendszer – skálázás kontrollvesztés nélkül Az esküvői szezon kiszámíthatatlan. Vannak hetek, amikor egyszerre több pár keres meg, és ha egy csapat nem tud rugalmasan reagálni, könnyen lemaradhat a lehetőségekről . Ezért döntött úgy Huszti Boldizsár, hogy alvállalkozói rendszerben építi fel a vállalkozását – és nem alkalmazotti struktúrában. „Mindenki alvállalkozóként dolgozik be itt nálunk, tehát projektalapon történik mindenki fizetése.” A modell lényege: mindenki akkor kap fizetést, amikor kész a munka . Nem óradíjat, nem bérlistát vezetnek – csak azt nézik, hogy milyen érték születik a projekt végén. „Csak akkor kerülnek kifizetésre, ha kész a munka. Nem a munkaidejüket fizetjük meg, hanem azt a terméket, amit leadnak.” Ez a hozzáállás több szempontból is előnyös: hatékonyabb működést eredményez, önjáróbb emberekkel dolgoznak együtt, és nincs az a nyomás, hogy „eltartani kell” valakit, aki épp nem termel. Jelenleg három fő dolgozik a cégnél főállásban, rajtuk kívül kb. 10–12 fő alvállalkozóként kapcsolódik be. Operatőrök, vágók, webfejlesztő – és most már social media menedzser is. „Létszámban is bővültünk, tehát hárman csináljuk most már ezt főállásban. Van kb. 10-12 személy, akik alvállalkozóként dolgoznak nálunk.” Az öccse vezeti a vágói csapatot. Ő felel azokért az anyagokért, amiket korábban még Boldizsár vágott meg – most már három éve nem vágott egyetlen esküvőt sem. Az operatőröket viszont továbbra is ő koordinálja. „Három éve már egy esküvőt sem vágtam meg. Minden anyagot vagy az öcsém, vagy az ő vágócsapata vág meg.” Ez a munkamegosztás nemcsak tehermentesít – hanem skálázhatóvá is teszi az egész modellt. Ahogy nőtt a kereslet, nem próbálta egyedül kiszolgálni – újabb és újabb vágókat vont be . Mindezt úgy, hogy a minőség ne sérüljön, és a határidők tarthatóak maradjanak. „Határidőkkel gondban voltunk. Ezt csak úgy tudtuk elérni, hogy újabb meg újabb vágókat, plusz vágókat vettünk föl.” A rendszer működik – de nem álltak meg itt. A cél, hogy a jövőben egy fix főállású vágót is felvegyenek az öccse mellé, aki nemcsak az esküvőket vágja, hanem a social media tartalmakat is gyártja. „Most szeretném bővíteni egy fix vágóval, pluszban még itt az öcsém mellé. Ő is gyárt tartalmat a social médiára.” Ez a rugalmasság lehetővé teszi, hogy hétvégente akár több esküvőn is ott legyenek egyszerre. Több operatőr, több vágó, külön felelősök – és mindenki projektalapon dolgozik. „Ez volt a víziónk: hogy egy hétvégén ne csak egy esküvőre tudjunk menni, hanem többre is – több operatőrrel, több vágóval, több háttérfolyamatokat irányító személlyel.” Ezzel sikerült elérniük azt, amit sok szolgáltató nem tud: növekedni úgy, hogy közben nem veszítik el a minőséget, és nem égnek ki. Social media kiszervezve – amikor nem vagy jó benne, add oda másnak Sok vállalkozó érzi, hogy foglalkoznia kellene a social mediával, de nem tudja, hogyan kezdje el, mit posztoljon, vagy egyáltalán van-e értelme. Huszti Boldizsárnál is volt ilyen időszak – de ma már nem ő foglalkozik ezzel. Tudatos döntés volt: kiszervezte. És nem akárkire bízta. „Felvette már egy személyt, aki egyben egyébként a bátyám is, és ő kezeli most már a social media platformokat, illetve minden egyéb háttérfolyamatot.” Ez nemcsak technikai segítség – hanem stratégiai is. A bátyja nemcsak posztol, hanem minden háttérfolyamatot is intéz , ami ahhoz kell, hogy a párok rátaláljanak rájuk, és lefoglalják őket. A social tehát nem különálló kirakat, hanem tudatosan integrált része az ügyfélszerzésnek. „Ő kezeli most már a social media platformokat, illetve minden egyéb háttérfolyamatot, ami ahhoz szükséges, hogy a párok ránk találjanak és lefoglaljanak minket.” Boldizsár nem titkolja: ő nem szeret foglalkozni a social mediával. Nem érzi magát benne jónak, nem lel benne örömöt – és nem akar napi szinten tartalmat gyártani vagy posztolni. Ezért adta át olyan embernek, akiben megbízik, és aki erre tud fókuszálni. „Nem vagyok jó benne, meg nem szeretem. Hosszú távon nem is tudnám csinálni.” Ez a hozzáállás nem a lemondás jele. Épp ellenkezőleg: ez a vezetői gondolkodás lényege. Felismerni, hol nem vagy hatékony, és delegálni annak, aki képes benne jobb lenni – így tud épülni egy működő rendszer. A social media jelenlét ma már nem opció, hanem elvárás – különösen egy vizuális szolgáltatást kínáló vállalkozásnál. De nem mindegy, ki csinálja , és milyen rendszerességgel. A kiszervezés lehetővé tette, hogy a social jelenlét ne maradjon el , de Boldizsárnak ne kelljen ezzel napi szinten foglalkoznia. És hogy mennyire működik? Az, hogy most már Google-ről, közösségi médiából és ajánlásból is jönnek ügyfelek , azt mutatja: a háttérrendszer működik. „Ez az, amiben most idén kezdtünk el ezzel foglalkozni.” A megközelítés egyszerű és hatékony: amit nem szeretsz csinálni – és nem vagy benne jó –, azt ne erőltesd. Add át. Határidőből rendszer – hogyan lett a káoszból kiszámíthatóság Az egyik legnagyobb kihívás, amivel Boldizsárék szembesültek, a határidők tartása volt. Ahogy nőtt a megrendelések száma, egyre nehezebbé vált időben leszállítani a filmeket – különösen úgy, hogy a vágásokat sokáig még ő maga végezte. „A legnagyobb probléma mindig a határidő volt, és az, hogy nem tudtuk azt tartani, amit szerettünk volna.” A megoldás nem jött egyik napról a másikra. De idővel világossá vált: nem mehet tovább az, hogy mindent ő csinál. Ezért úgy döntött, hogy teljesen kiszervezi a vágásokat – elsőként az öccsének adta át a feladatot. „Ezért döntöttem úgy, hogy már nem én fogom megvágni ezeket a videókat, hanem átadom a vágásokat az öcsémnek.” Ez a döntés fordulópontot jelentett . Azóta eltelt három év – és ezalatt Boldizsár egyetlen esküvői filmet sem vágott meg személyesen. „Három éve már egy esküvőt sem vágtam meg. Minden anyagot vagy az öcsém, vagy az ő vágócsapata vág meg.” A kereslet növekedésével nemcsak a feladatokat osztották újra, hanem több vágót is bevontak a munkába . Ez volt az egyetlen módja annak, hogy a határidők tarthatóak legyenek . „Határidőkkel gondban voltunk. Ezt csak úgy tudtuk elérni, hogy újabb meg újabb vágókat, plusz vágókat vettünk föl.” A váltás eredménye kézzelfogható.A vágások kiszervezésével Boldizsár felszabadult a mindennapi operatív nyomás alól , és a fókuszát át tudta helyezni a vállalkozás fejlesztésére. Ez a rendszer – ahol nem ő a végrehajtó, hanem ő adja át és szervezi meg a feladatokat – az alapja annak, hogy a cég ma 120 esküvőt tud vállalni egy évben . És mindezt úgy, hogy közben nem nő a káosz – hanem épp ellenkezőleg: rendszer alakul ki. Esküvő helyett élményfilm – pozicionálás a prémium szegmensben Amikor egy szolgáltatás tömegesedik, az első reakció sokszor az, hogy az árakkal kell versenyezni. De Huszti Boldizsár inkább arra keresett választ, miben más az, amit ők csinálnak – és hogyan lehet ezt világosan megfogalmazni. „Nem szeretem, amikor azt mondják, hogy videós. Mi inkább filmeket készítünk.” Ez a különbségtétel nem puszta szóhasználat – hanem tudatos pozicionálás , ami az egész üzleti gondolkodást meghatározza. „Azért mondjuk azt, hogy filmeket készítünk, mert amit mi készítünk, az inkább hasonlít egy mozifilmre, mint egy átlagos esküvői videóra.” A felismerés nem belülről jött – a párok visszajelzéseiből állt össze az a kép, hogy amit tőlük kapnak, az más élmény. Másképp mesél. Másképp hat. „Ezt nem mi találtuk ki. Ezt visszajelzésekből kaptuk, hogy olyan, mint egy mozifilm.” Ez a visszajelzés elindított egy új irányt . A cégnév – Esküvőnk Története – már eleve ennek a gondolkodásnak az eredménye. Nem egy „videóst” akartak eladni – hanem egy történetmesélőt. Egy filmes élményt, amiben az esküvő csak az alapanyag, a fókusz viszont a pár egyedi történetén van. „Egy kicsit ezt a filmes vonalat próbáltuk kiemelni. Ezért is van benne a nevünkben, hogy ‘története’.” A stílusbeli különbség kézzel fogható.Míg sok esküvői videó zenére vágott montázsokból áll, náluk a hangsúly az érzelmeken van. A nevetésen, az öleléseken, a spontán pillanatokon – azon, amit a pár valójában átél. „Mi sokkal inkább azokra a jelenetekre koncentrálunk, ahol a pár beszél, nevet, sír, ölelkezik.” Ez a megközelítés nem való mindenkinek. Ezért vált szükségessé, hogy tudatosan csak azoknak szóljanak, akik ezt keresik. Ez nem tömegtermék. Ez nem „olcsó videós szolgáltatás” – hanem egy prémium élmény, amit csak akkor értékel a megrendelő, ha pontosan ezt keresi. A pozicionálás nem csak a stílusról szól. Hanem arról is, hogy milyen érzést közvetítenek, milyen nyelvet beszélnek a kommunikációban, és hogyan különböztetik meg magukat a piacon. „Ez is egy kulcs, hogy a kommunikáció is más. Hogy mi nem úgy beszélünk magunkról, mint más.” A filmes élmény tehát nem csak a képi világban különül el – hanem abban is, hogyan beszél róla a cég. Ez az, ami lehetővé teszi, hogy a prémium árakat ne kelljen magyarázni – mert az élmény minősége önmagáért beszél. És ehhez kellett az a felismerés is, hogy nem mindenkinek akarnak dolgozni. Csak azoknak, akik valóban értik, mit jelent számukra az, hogy: “ez a mi történetünk volt.” „Kellett a határ.” – Hogyan lett saját hétvégéje is végre A vállalkozás indításakor a legtöbben úgy érzik: mindent maguknak kell csinálni . Ez különösen igaz a szolgáltató szektorra – ahol nemcsak az ügyfélszerzés, hanem az egész teljesítés is a vállalkozó vállán van. Így volt ez Huszti Boldizsárnál is. Az első években még ő vágta a filmeket, jelen volt az esküvőkön, és gyakorlatilag nem volt szabad hétvégéje. Ez nem csak leterheltséget jelentett, hanem azt is, hogy a magánélet folyamatosan háttérbe szorult. „Az volt az egyik legnagyobb probléma, hogy soha nem volt egy fix hétvége, amikor nem kellett dolgozni.” A változás akkor indult el, amikor egy ponton tudatosította: ez így nem fenntartható. A munkamennyiség nőtt, az elvárások nőttek – de a szabadidő nem. A saját mentális egészsége, párkapcsolata, élete került veszélybe, ha nem húz tudatos határt . „Kellett a határ. Kellett egy fix pont, amikor azt mondom, hogy az az enyém, nem a munkáé.” Ezért döntött úgy, hogy bevezet egy saját hétvégét. Egy napot, amit előre beír a naptárba , és amit nem enged ki – semmilyen munka miatt. Nem „akkor pihen, amikor jut idő”, hanem előre fixálja, és köré szervezi a hetét. „Azt találtuk ki, hogy minden héten kiválasztok egy napot, amit előre beírok a naptárba, és azt tekintem a saját hétvégémnek.” Ez a döntés nem volt könnyű – különösen egy olyan iparágban, ahol az események szinte mindig hétvégére esnek. De épp ezért vált különösen fontossá. A rugalmasság, amit a saját cég biztosít, akkor válik valódivá, ha tudatos kereteket is adunk neki. „Esküvők ugye hétvégén vannak, de nekem is kell egy pihenőnap. És ha ezt nem rakom bele előre, akkor sosem lesz.” A naptár lett a kulcs. Minden héten kijelöl egy napot, amikor nem dolgozik – és a többi eseményt ehhez igazítják. Ez segített abban is, hogy ne folyjon egybe a magánélet a munkával , és maradjon tér a feltöltődésre. „Nem úgy csinálom, hogy ha jut idő, akkor pihenek. Hanem előre beírom. Mert különben mindig a munka lesz az első.” A hétvége-fogalom így kapott új jelentést. Nem szombat-vasárnap – hanem egy tudatos döntés. Egy kijelölt nap. Ami védett. Nem alkuképes. Ez a szemlélet nem csak a pihenésről szól – hanem arról is, hogy vállalkozóként tudni kell nemet mondani. Még akkor is, ha az esküvői szezon pörög, ha jönnének újabb megkeresések. „El kell dönteni, mi az, ami belefér, és mi az, amit nem vállalok el. Mert a saját életem is fontos.” Ezzel a rendszerrel Boldizsár nemcsak több időt nyert – hanem visszavette az irányítást a saját napjai felett. És ez legalább olyan fontos mérföldkő volt, mint bármelyik üzleti növekedés. „Kívülről jobbnak tűnt.” – Az árnyoldalak, amikről senki nem beszél Amikor valaki először találkozik az Esküvőnk Története márkával, egy letisztult, professzionális és stabilan működő céget lát. Filmes stílus, minőségi anyagok, rendszerben működő csapat – minden úgy néz ki, mintha gördülékenyen, stresszmentesen menne. De a háttérben más is zajlik. Olyasmi, amiről a legtöbb vállalkozó ritkán beszél . „Kívülről ez jobbnak tűnt, mint amilyen valójában volt.” Ez a mondat nem a panaszkodásról szólt. Hanem arról a kontrasztról , amit minden vállalkozó megtapasztal: más elképzelni valamit, és más beleállni, nap mint nap működtetni. A vállalkozás elindítása után egy darabig minden pörgött.Jöttek az új párok, egyre több volt a munka, bővült a csapat. De ezzel együtt jött a túlterheltség is. Egy ponton már sokkal többet dolgozott , mint amikor alkalmazott volt. „Volt egy időszak, amikor sokkal többet dolgoztam, mint amikor nem voltam vállalkozó.” Ez a felismerés nem egyik napról a másikra jött. Eleinte csak érezte, hogy nincs szabadideje , hogy mindig van egy határidő, egy visszajelzés, egy ügyfélkérés. Aztán ez rutinná vált – és már nem maradt tér semmire. Sem önmagára, sem a párkapcsolatra, sem az életre a cégen kívül. „Folyamatosan agyalok, szervezek, figyelek mindenre. Ez nem áll meg este hatkor.” A kívülről látható sikerek – mint a több tucat esküvő, a növekedés, a két brand – belül feszültséggel is jártak. Mert a döntéseket nem lehetett megúszni. Nem volt olyan, hogy valaki más megmondja, mit csinálj. És nem volt olyan sem, hogy „most kikapcsolok”. Ez az a része a vállalkozásnak, amire senki nem készít fel. Nem tanítják a suliban. Nem mondják el a sikersztorikban. De ettől még ott van. Minden nap. „Egy idő után azt vettem észre, hogy ez sokkal nagyobb nyomás, mint amit kívülről gondoltam volna.” És mindez úgy, hogy közben az ügyfelek csak a látható részét látják a munkának. A videót. A jelenlétet az esküvőn. Azt nem, hogy egyetlen film mögött több tucat óra szervezés, vágás, utómunka, kommunikáció van. „A párok azt látják, hogy ott vagyunk egy napot az esküvőn. De mi tudjuk, hogy ez mögött hány óra munka van még.” Ez nem panasz – ez valóság. És ez az, amit Boldizsár szerint muszáj kimondani. Mert ha nem beszélünk róla, mások is ugyanabba a spirálba kerülnek. Elindítanak egy céget, azt hiszik, könnyebb lesz, de csak nő a nyomás – és nem értik, miért. „Nem bánom, hogy belevágtam. De ha előre tudtam volna, talán másképp osztom be az energiáimat.” Ez a blokk most már teljes terjedelemben mutatja meg a vállalkozás rejtett oldalát – azt, amit senki nem reklámoz, de ami mindennél igazabb:a növekedés ára nem mindig látszik kívülről. És a sikeres működés mögött sokszor sokkal több küzdelem van , mint azt bárki sejtené. Mit jelent ma vállalkozónak lenni 20-as éveid végén – és hova lehet innen továbbmenni? Huszti Boldizsár a húszas évei végén jár. És miközben sokan ebben az életszakaszban még keresik az útjukat, ő már egy évi több mint száz esküvőt kiszolgáló vállalkozás vezetője – saját csapattal, két külön branddel, alvállalkozói rendszerrel. De a külső látszat – a siker, a növekedés, az eredmények – nem mondanak el mindent . „Most már azt mondom, hogy a vállalkozás az a része az életemnek, amit szeretek, de nem ez az életem.” Ez a mondat sokat elárul. Mert míg az elején minden a vállalkozásról szólt – a filmekről, a brandépítésről, a projektek teljesítéséről –, mára eljutott oda, hogy a munka nem nyelheti el a teljes identitását. „Volt idő, amikor csak ezzel foglalkoztam. Minden nap, minden gondolat erről szólt. De most már próbálom ezt külön kezelni.” A felismerés nem jött könnyen. Az első pár év arról szólt, hogy felépítse azt, ami ma van:– rendszerben működő cég,– kiszervezett folyamatok,– kialakított pozicionálás,– stabil ajánlásalapú ügyfélszerzés. De mindeközben kellett egy belső újrakalibrálás is . Megérteni azt, hogy hiába működik jól a vállalkozás, ha ő közben folyamatos nyomás alatt él , és nem tud mással is foglalkozni. „Most már tudom, hogy ha nem figyelek magamra, akkor nem lesz energiám a munkára sem.” Ez a gondolkodásváltás tette lehetővé, hogy ne csak a céget, hanem saját szerepét is újraértékelje benne.Korábban mindent ő csinált – mára viszont eljutott oda, hogy delegálni tud, szabályokat hoz saját magának, és pihenőidőt épít be. És ez nem csak arról szól, hogy kevesebb legyen a stressz – hanem arról is, hogy tudatosan készüljön a következő szintre. „Nem akarok mindig csak dolgozni. Kell egy pont, ahol megállok, és átgondolom, merre tovább.” Hogy mi jön ezután? A beszélgetés alapján nem a gyors bővítés, nem a franchise, nem a még több esküvő – hanem a fenntarthatóság, a minőség és a stabil alapok megerősítése. „Most az a cél, hogy rendbe rakjunk mindent belül. A csapatot, a folyamatokat, a kommunikációt.” A húszas évek vége nem a lezárás – hanem egy új fázis kezdete. Amikor már van tapasztalat, van eredmény – és van felelősség is: magadért, a csapatodért, az ügyfeleidért. És ehhez a felelősséghez kell az az érettség, amit Boldizsár nyíltan felvállal: „Most már nem csak arról van szó, hogy jó videót csináljunk. Hanem arról, hogy minden működjön – hosszú távon is.” Ez az igazi vállalkozói gondolkodás: Nem az önkizsákmányolásban, nem a vég nélküli munkában látni a sikert – hanem abban, hogy hogyan lehet tartós, emberi és működő módon építkezni. Ami igazán számít – és amit minden szolgáltatónak tudnia kellene Ha egy mondatban kellene összefoglalni, miről szól ez az epizód, akkor talán így hangzana: Nem elég jónak lenni – érthetőnek kell lenni. A piacon is. Saját magad számára is. Mert Huszti Boldizsár története nem csak arról szól, hogyan lesz valaki tehetséges operatőrből vállalkozó. Hanem arról is, hogy mi történik utána. Amikor már nem az a kérdés, hogy tudsz-e jó filmet készíteni – hanem az, hogy tudod-e tartani a határidőt. Tudsz-e nemet mondani. Tudsz-e pihenni. Tudsz-e delegálni. Tudsz-e kilépni abból, hogy minden rajtad múlik. „Most már azt mondom, hogy a vállalkozás az a része az életemnek, amit szeretek, de nem ez az életem.” Ez az epizód egy reális, részletes, őszinte helyzetkép arról, milyen ma szolgáltatóként működni – ajánlásból dolgozni, prémiumra pozicionálni, csapatot építeni, rendszert alkotni. Többek között arról is szól, hogy nem baj, ha közben elfáradsz. Nem baj, ha újra kell szervezned a heted. Nem baj, ha úgy döntesz: nem csinálsz mindent egyedül. A legnagyobb tanulság talán az, hogy nem kell „mindig menni” . A fejlődés nem mindig látványos. Néha csak annyi, hogy ki tudsz mondani egy nemet. Vagy előre beírod a naptárba, mikor pihensz. És ez nem gyengeség – ez vezetői döntés . „Ha nem rakom bele előre, akkor sosem lesz.” Ez az adás pontosan azoknak szól, akik már jók a szakmájukban – de vállalkozóként még keresik a ritmust . Akik tudják, mit csinálnak – de még tanulják, hogyan lehet ezt rendszerben, fenntarthatóan és emberként is működtetni. 🎧 Hallgasd meg a teljes beszélgetést Huszti Boldizsárral a Magyar Business Podcastben – ha már nem ötletekre van szükséged – hanem rendszerre. 💬 Te mit viszel magaddal Boldizsár történetéből? Oszd meg és küldd el egy vállalkozó ismerősödnek! Huszti Boldizsárról “A videózás világába 2017-ben csöppentem bele, amikor is egy iskolai feladatként elkészítettem életem első videóját. Teljesen magával ragadott a folyamat, a rengeteg pozitív visszajelzés pedig megadta a kezdő motivációt arra, hogy komolyabban beleássam magam a filmkészítésbe. A következő éveket utazással töltöttem, ahol már tudatosan előkerült a kamera, gyönyörű “travel videó”-kat készítettem, melyeket a mai napig büszkén mutatok meg az érdeklődőknek. 2019-ben több esküvői forgatáson is résztvettem másodpilótaként és ekkor estem szerelembe az esküvői filmezésbe, a cinematográf stílusba. Akkor elhatároztam, hogy profi esküvői videóssá válok. Folyamatosan képeztem magam, befektettem egy több milliós felszerelésbe és több tucat esküvőn forgattam, gyönyörű esküvői filmeket készítettem.” Huszti Boldizsár a neten Facebook Instagram Eskövőnk Története a neten Honlap YouTube A beszélgetés alapján készült cikkek Recap: amikor először beszélgettünk 👉 Iratkozz fel Sallangmentes Hírlevelünkre! ...ha szeretnél több ilyen nyers, üzleti logikát helyrerakó epizódot. Ropogós olvasnivalók Startup skálázás: hogyan építs növekedési gépezetet akkor is, ha a világ nem érti, hogyan működik a projekted Hogyan skáláz egy startup akkor is, ha a világ nem érti a projekt működését? A transzkript tanulságai alapján megmutatom a valódi növekedés ritmusát. 1 nappal ezelőtt AI vagy megszűnsz: így automatizálj okosan a cégedben (konkrét példákkal) Az AI nem a jövő – már most versenytársad. Balogh Dávid példákkal mutatja meg, hogyan csökkents 30%-ot a költségeidből digitális asszisztensekkel. okt. 22. AI vállalkozásoknak – ha nem használod, pár éven belül véged lesz A mesterséges intelligencia nem a jövő – már most újraírja a vállalkozások játékszabályait. Balogh Dávid szerint az AI vállalkozásoknak nem luxus, hanem túlélési kényszer. Aki ma nem kezdi el beépíteni a működésébe, néhány éven belül szakmai halálra van ítélve. Ismerd meg, hogyan válhat az AI-ból a legnagyobb versenyelőnyed. okt. 21. Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! << Vissza az Epizódokhoz 2025. július 7. Ünnepek Áruháza és Santai / Forray Niki Te milyen vezető vagy válság idején? Forray Niki az elmúlt másfél évben pontosan ezt élte át. 30 éves vállalkozói tapasztalattal a háta mögött hirtelen szembesült azzal, hogy 50%-kal omlott össze a cégének forgalma — egyik napról a másikra . És nem egy, hanem három nagy beszállító ment csődbe, egymást követően. Ehhez jött a Temu brutális árversenye, a geopolitikai feszültségek, az infláció, a magyar piac beszűkülése. Mi maradt? Egy szó: újratervezés . Forray Niki őszintén beszél arról, hogy: miért vallottak veszteséget 2024-ben (először a cég történetében), miért kellett feltennie magának a kérdést: egyáltalán akarom-e még ezt csinálni? hogyan gondolkodik stratégiáról, kockázatkezelésről, vezetői rezilienciáról , hogyan használja az önismeretet és a csapatépítési módszereket túlélésre és hosszú távú építkezésre. Kiderül, hogy nem elég a régi SWOT-elemzés . Ma már risk management az alap. És hogy egy jó vezető először saját magát teszi rendbe — különben a cég sem fog talpra állni . Ha úgy érzed, hogy turbulens időkben vállalkozni maga a hullámvasút , akkor ez az epizód neked szól. Tanulj más hibájából, vedd át, ami működik — és készülj fel arra, ami jön. Miért a vezető személyes állapota határozza meg a cég túlélését? Amikor a világ kiszámíthatatlanná válik, a vezető belső stabilitása lesz a legfontosabb stratégiai eszköz. Forray Niki ezt saját bőrén tapasztalta meg, amikor sorra omlottak össze a kulcsbeszállítói. "Szerintem az én állapot az így nagyon fontos, és kezdett kiáltuk még egy harmadik könyvet, és az egy magyar írónőnek a könyvét... a Visszapattanás Művészete... szerintem szükségünk lesz rá, nagyon nagy fokú rugalmasságra, rezilenciára." Válság idején nem lesz tökéletes stratégia, nem lesz tökéletes terv. Egy dolgod marad: hogyan reagálsz te magad, és hogyan reagál a csapatod . Ezért Niki nemcsak pénzügyi és üzleti könyveket olvasott , hanem olyan anyagokat is, amelyek abban segítenek: hogyan tartsd meg a belső egyensúlyodat , amikor minden darabokra hullik. A személyes állapot hatása ugyanis közvetlenül megjelenik a cégben. "Amilyen állapotban én, mint vállalkozó vagyok, olyan lesz az egész vállalkozásom. Belőlünk fakad az egész." Niki ezt a szemléletet tudatosan építette be a mindennapokba , és ezzel adott keretet a csapatának is, hogy egyáltalán tudjanak működni az extrém körülmények között. Aki ma nem dolgozik saját rezilienciáján — annak a cégében is pánik és kapkodás lesz . Hogyan omlott össze egyik napról a másikra Forray Niki üzletének 50%-a? Ha azt gondolod, hogy több évtizedes, stabil beszállítói háttérrel biztonságban vagy, és a piac kiszámítható , gondold újra. Forray Niki példája azt mutatja, hogy még a legjobban felépített üzleti modell is pillanatok alatt meginoghat. Az elmúlt másfél év egyik legnagyobb kihívása nem a belső működésből vagy a hazai piaci versenyből jött, hanem onnan, ahonnan talán a legkevésbé számítana az ember: a kulcsbeszállítói láncból . Három, egymást követő súlyos krízis rengette meg Niki cégét — olyan mélységben, amit korábban ő maga sem tartott volna elképzelhetőnek. „Az én másfelemben arról szólt, hogy ezek a nagy amerikai cégek szép sorban csődbe mentek.” Az első sokk akkor érkezett, amikor a Party City , egy több mint 100 éves, nagymúltú amerikai cég csődöt jelentett. Ez nem akármilyen partner volt — a forgalmazott termékválaszték 50%-át tőlük szerezte be a cég. A legnehezebb azonban nem is a csőd ténye volt, hanem a teljes információs sötétség: „A management nem kommunikált semmit... több mint egy év bizonytalanságban éltünk.” A második ütés az Amscan bedőlése volt — az USA egyik legnagyobb party-termék gyártója. Ezzel újabb hatalmas rés keletkezett a portfólióban. A harmadik csapás sem váratott sokat magára: a 35. legnagyobb beszállító szintén válságba került, felvásárlás és kényszerű fúzió következett. „Felvásárolták őket, fúziónálniuk kellett.” Ez a sorozatos beszállítói válság különösen fájdalmas volt, mert Niki a kezdetektől nagyon tudatosan építette fel a partneri körét . Számára mindig kiemelten fontos volt, hogy olyan beszállítókkal dolgozzon, akik a fenntarthatósági értékrendet is képviselik: „Kínával soha nem kereskedtem... fontos volt nekem indulás óta a környezet. Az egyik legfontosabb termékvonal például olyan latex léggömbökből állt, amelyek: 100%-ban környezetbarátok voltak.” Mindez egyik napról a másikra omlott össze. A cég forgalma 50%-kal zuhant . Ehhez képest már az is komoly eredmény volt, hogy 15-20%-os szinten sikerült stabilizálni a helyzetet — de ehhez teljes újratervezésre volt szükség. És mindehhez jött még a Temu agresszív nyomása , amely új dimenziót adott a kihívásoknak. De a legfontosabb tanulság, amit Niki mindebből levont, ma minden vállalkozó számára megszívlelendő: „Itt most már szerintem risk management irányba kell elvinnie mindenkinek a kérdést.” A világ ma már nem a régi játékszabályok szerint működik. Aki nem épít be tudatos kockázatkezelési mechanizmusokat a vállalkozásába, könnyen lehet, hogy nem éli túl a következő hullámot. Miért nem elég ma már egy SWOT-elemzés? Az elmúlt másfél év válságai után Forray Niki számára egyértelművé vált: ami korábban elég volt stratégiai gondolkodásnak, ma már édeskevés . Az a tempó és mélységű változás, amit a piacon tapasztalt, teljes szemléletváltást követel meg minden vezetőtől. Niki a pénzügyi vezetőjével közösen értékelte a helyzetet, és az derült ki: a klasszikus SWOT-elemzés már nem nyújt valódi védelmet . A SWOT felméri az erősségeket, gyengeségeket, lehetőségeket és veszélyeket — de ez statikus nézőpont. Egy olyan környezetben, ahol egyik napról a másikra omolhatnak össze piacok, beszállítói láncok, partnerek, folyamatos, dinamikus kockázatkezelésre van szükség . „Azt érzem, hogy az, hogy most itt SWOT-ozgatunk... az már édes kevés. Itt most már szerintem risk management irányba kell elvinnie mindenkinek a kérdést.” Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy már nem az az első kérdés, hogy mik az aktuális erősségeid és gyengeségeid, hanem hogy hogyan véded ki a következő, előre nem látott csapást . A változó geopolitikai helyzet, a Temu típusú modellek piacromboló hatása, a globális gazdasági bizonytalanság, a szabályozási környezet kiszámíthatatlansága — mindezek permanens bizonytalanságot teremtenek . Aki ebben a közegben ma még csak SWOT-elemzésben gondolkodik, az gyakorlatilag védtelen marad. Forray Niki számára ez azt jelenti, hogy háromhavonta újra kell tervezni , frissíteni a forgatókönyveket, kockázatelemzést végezni. „Három havonta tervezni az ember újra.” Nem trendekre kell reagálni, hanem folyamatosan finomhangolt védelmi és alkalmazkodási mechanizmusokat kell beépíteni . És ehhez az is kell, hogy a vezető személyesen is felkészült legyen — hiszen, ahogy Niki is mondja: az én állapotom meghatározza a cég állapotát is . A modern vezetői gondolkodás ma már nem trendfigyelésről szól, hanem kockázatmenedzsmentről, rugalmasságról és vezetői rezilienciáról . Hogyan tarolja le a Temu a magyar piacot — és miért igazságtalan a verseny? A Temu megjelenése radikális hatást gyakorolt a magyar piacon is — különösen az olyan iparágakban, mint amilyenben Niki is dolgozik. Míg korábban létezett egy világosan felépített, több lépcsős értékesítési lánc — gyártó, európai disztribútor, magyar nagykereskedő, viszonteladó, végfelhasználó —, addig a Temu brutálisan lerövidítette ezt a láncot . A kínai platform közvetlenül árasztja el a magyar piacot túlkínálattal , extrém alacsony áron, helyi raktárról, gyors szállítással. „A Temu az nagy probléma, nagyon sok konferencián kerül elő, mint kihívás. És nem csak a mi águnkban. Ismerek más kereskedőket is, főleg online kereskedőket is, akiknek most nem könnyű a helyzet.” De a probléma nemcsak az árverseny. A helyi vállalkozók olyan szabályozási környezetben működnek, amelyet a kínai termékek importjánál gyakran nem érvényesítenek . Míg a hazai szereplőknek a legszigorúbb környezetvédelmi és biztonsági előírásoknak kell megfelelniük — például olyan papírtányért gyártatni, amelyből a gyermek is biztonságosan ehet —, addig a Temun érkező árukra gyakran ezek a szabályok nem vonatkoznak vagy nem ellenőrzik őket szigorúan . „Nem lehet semmi műanyag, nagyon környezetbarát irányba kellett elvinnünk a teljes termékválasztékunkat. Például amikor én egy papírtányért legyártatok, annak olyan bevonatának kell lennie, amiből a gyermek enni tud. Biztos vagyok benne, hogy a kínaiak azért erre nem figyelnek oda.” Ráadásul a vevői szokások is látványosan változnak. A Temu marketinggépezete olyan erős, hogy a vásárlók jelentős része már nem is gondolkodik a hagyományos csatornákban . „A barátnőm ment a kisgyerekével egy születésnapra. Minden föl volt díszítve — de rogyásig —, és az anyuka mindent megrendelt a Temun.” A minőség? Nem mindig megfelelő — de a vásárlók egy része hajlandó ezzel együtt élni, ha cserébe lényegesen olcsóbban vásárolhat. És hogy mindez hogyan lehetséges logisztikailag, még az iparági szereplők sem értik teljesen. „Lehetetlenség, hogy egy pár dolláros termék ingyen szállítással, légi úton megérkezzen Budapestre, mondjuk tizenakárhány nap alatt.” A verseny tehát igazságtalan : míg a hazai szereplők minden szabályt betartanak és hosszú, költséges láncon keresztül jutnak el a vásárlókhoz, a Temu szabályozatlanul, állami támogatással, közvetlenül nyomul be a piacra . Ez az a közeg, amelyben ma a magyar vállalkozóknak helyt kell állniuk — ha pedig nincs gyors alkalmazkodás , akkor bizony elveszítik a versenyt . Miért nincs esélyed ma “visszafelé kozmetikázni” a céged számait? Amikor válságban vagy, sok cégvezető ösztönösen kozmetikázni próbálja a céges eredményeket — különösen, ha banki hitelek vagy befektetők felé kell szép mérleget felmutatni. De Forray Niki ezt a játszmát nem vállalta. Őszintén felvállalta a veszteséget , még ha az fájdalmas is volt. „Nem sikerült kihoznunk profitosra a tavalyi évet... Első olyan évünk, ahol mínuszt csináltunk.” A döntés tudatos volt. Bár a könyvelési lehetőségek adottak lennének, Niki nem akarta mesterségesen javítani az eredményeket : „Felszokott merülni az a kérdés, hogyha mondjuk valakinek bankhitele van, akkor nem árt, ha szép eredményt produkál az év végén... És így a Gáborral mondtuk, hogy figyelj, mínusz 16 millió — ez van, bevállaljuk.” Ezzel a hozzáállással erős üzenetet küldött a csapatának is : a valóságot kell kezelni, nem a kirakatot építeni. Nem titkolta azt sem, hogy ez vezetői szinten is mély önvizsgálatra késztette : „Ha most nagy lenne az egóm, akkor tupíroznám, fésülgetném, és pozitívvá tenném. De megmondom őszintén... kíváncsi voltál, mi van velünk, úgyhogy akkor elmondom ezt is.” A döntés mögött az is állt, hogy Niki felismerte: a helyzet már nem a hagyományos vezetői rutinokkal kezelhető .Nem az számít, hogy szép mérleget mutassanak fel, hanem az, hogy a cég túléljen és alkalmazkodjon egy folyamatosan változó környezethez. Ezért a következő lépésként már a kiszállás lehetőségét is elkezdte komolyan mérlegelni. Az, hogy egy 30 éve működő vállalkozó ilyen őszintén és nyíltan beszél a veszteségről, a lehetséges stratégiaváltásról vagy akár a piacról való kivonulásról , komoly vezetői érettségről árulkodik. Mai környezetben pedig pontosan ez az attitűd az, ami hosszú távon is fenntarthatóvá tehet egy vállalkozást. Miért kell ma már háromhavonta újraépítened a stratégiádat? A régi világban elegendő volt éves, esetleg kétéves stratégiai ciklusokban gondolkodni . Ez ma, a jelenlegi turbulens környezetben, teljesen irreális. Forray Niki saját példáján keresztül mutatta meg: a piaci realitások már nem teszik lehetővé a hosszú távra kitartó, statikus tervezést. Folyamatos, háromhavonta frissülő stratégiai gondolkodásra van szükség. „Három havonta tervezni az ember újra.” Miért van erre szükség?Mert a külső környezet szinte hetente hoz új, előre nem látható tényezőket : beszállítói csődök, szabályozási változások, a kínai modellek nyomulása, a globális inflációs helyzet, geopolitikai kockázatok. Ezért ma már nem elég, ha a vezető csak a klasszikus, stabil alapokra épít. Rugalmas, adaptív vezetői attitűd kell , aki képes gyorsan reagálni — és akinek a csapata is képes vele együtt gyorsan mozdulni. „A hosszú távú víziót, a stratégiát, azokat a következő nagy mérföldköveket ezeket mindig újra kell tervezni rosszabb esetben, jobb esetben csak finomra kell hangolni.” Niki szerint a probléma gyökere az, hogy sok vezető még mindig túlzottan befelé néz . Ahelyett, hogy a külső környezetre dinamikusan reagálna, ragaszkodik a régi mintákhoz . Pedig ma már nem az a kérdés, hogy építed-e a cégedet , hanem az, hogy milyen gyorsan vagy képes újraépíteni azt, amikor a külső környezet ezt kikényszeríti. Ehhez pedig egy teljes szemléletváltás kell — már nem az éves pénzügyi tervek a legfontosabbak, hanem hogy a csapat mennyire képes együtt mozogni a változó környezettel. Aki erre nem képes, az lemarad. Aki igen — az még a mostani időkben is piaci előnyhöz juthat . Miért kell a vezetői önismeret a válságban is a középpontban legyen? A válság idején nemcsak a stratégián, hanem a vezető személyes önismeretén is múlik a cég túlélése . Forray Niki elmondta, hogy ő maga is újra fel kellett tegye a kérdést — egyáltalán akarja-e még ezt csinálni . A mostani időszakban ugyanis már nemcsak a piaci tényezők a kihívások , hanem az is, hogy a vezető képes-e belső stabilitást teremteni a folyamatos külső bizonytalanságban. "Akarom én ezt csinálni? Mint amikor vállalkozást indítasz, ugyanígy a vállalkozás folytatásánál is az, hogy ki vagyok, mit tudok, mik az erősségeim, mik a gyengeségeim, egyáltalán mi a motivációm, megvan-e még bennem az a szenvedély, vagy esetleg kiégtem.” Ez a kérdés nemcsak elméleti. Niki nyíltan elmondta , hogy volt olyan pillanat, amikor fontolgatta, hogy akár ki is szállna a vállalkozásból. „Én lehet, hogy az egészet elengedném. Egyrészt már 30 év után nem mondom, hogy kiégtem, de lehet, hogy már nyugdíjaznám magamat.” Az is kiderült, hogy a vezetői ego milyen könnyen rossz irányba viheti a döntéseket. „Beszéltem egy barátommal, és mondom, figyelj, én lehet, hogy az egészet elengedném... És olyan érdekes volt a válasza, hogy neki az egója nem engedné meg elengedni. Hitelt venne föl, még tovább, tovább, tovább.” A kulcs tehát nem a külső kényszer, hanem az, hogy a vezető tudatosan feltegye magának a kérdést : valóban akarja-e folytatni, és ha igen, milyen feltételekkel . Nem véletlen, hogy Niki azt is kiemelte: önismeret nélkül egy vállalkozás könnyen öncélú, fenntarthatatlan erőlködéssé válhat . Ehhez az önismereti folyamathoz pedig számára fontos eszközök voltak azok a könyvek és módszerek, amelyek segítettek a saját belső állapotát is tudatosan vizsgálni — mert tudta: ha ő nincs rendben, a cég sem lesz. Miért nem tanítja meg az iskola azt, amire a vállalkozói életben a legnagyobb szükség van? A beszélgetés egyik legérdekesebb része az volt, amikor Niki és Attila arról beszélgettek: mennyi mindent kell ma felnőttként megtanulni, amit az iskolában sosem tanítottak meg — pedig alap lenne minden vállalkozónak . Az önismerettől kezdve a pénzügyi tudatosságig, a kommunikációtól a konfliktuskezelésig, mind olyan készségek, amelyekre a cégvezetésben minden nap szükség van — de ezek megszerzése ma is szinte kizárólag autodidakta módon történik. „Sokszor beszélgetjük mi is a barátainkkal, milyen jó lenne, hogyha az iskolában pici gyerekeknek oktatnának akár olyan dolgokat, amivel megismerik önmagukat, pszichológia, megismerik a kis társaikat, a kapcsolataikat.” A gond az, hogy ezek a készségek nélkül a vezető is, és a munkatársak is gyakran csak későn — felnőttként — szembesülnek a saját működésükkel .Ekkor pedig már sokszor komoly károkat is szenvedhet a cég vagy a csapat. „És mindezt felnőtt fejjel tanuljuk... Ugyanez a pénzügyek is. Azt sem tanítják, hogy hogyan gazdálkodj okosan, és hogyan kezeld a pénzt.” A vállalkozói élet viszont kegyetlenül gyorsan visszajelez : ha nincs pénzügyi tudatosság, nincs konfliktuskezelési képesség, nincs vezetői önismeret, akkor a legjobb üzleti terv is megbukik a gyakorlatban . Ezért is hangsúlyozta Niki, hogy felnőttként folyamatosan tanulni kell ezeket a soft skilleket . „Felnőtt korunkban vagy akár vállalkozóként megyünk el kommunikációs tanfolyamra, konfliktuskezelés tanfolyamra, előadói tanfolyamra, storytelling tanfolyamra... hogy egyáltalán ki tudjuk fejezni akár a munkatársaink előtt magunkat.” A mai világban tehát egy sikeres vezető nemcsak a szakmai tudására kell építsen , hanem arra is, hogy folyamatosan fejleszti saját önismeretét, pénzügyi intelligenciáját és emberi kapcsolódási képességeit . Enélkül nincs hosszú távú, fenntartható vállalkozás — ezt a tapasztalatot Niki saját bőrén is megtanulta. Miért nem mindegy, hogy a cégben dolgozol — vagy a cégeden? A szemléletváltás, amit Forray Niki a vállalkozásában tudatosan megvalósított: nem a cégben akart dolgozni, hanem a cégén . Ez a különbség sok vállalkozónak életmentő lehet, főleg válság idején. Ha a vezető túl mélyen ragad bele a napi operatív feladatokba , nem marad ideje és energiája arra, hogy stratégiai szinten vezesse a céget — pont akkor, amikor a legnagyobb szükség lenne rá. „Pont mielőtt beszélgettünk a felvétel elindítása előtt mutattam meg neked ezt a könyvet, hogy most vettem meg... És nagyon kíváncsi vagyok, hogy ki is vagyok. És tényleg én mindig a szívem útját követtem, azzal nálam nem volt gond. És egy idő után kifejezetten a vállalkozáson kezdtem el dolgozni.” Ennek a szemléletnek köszönhetően ma már a cége önjáró — ez nem véletlen, hanem tudatos vezetői munka eredménye. „Ezért is tudom évek óta teljesen távolról menedzselni. Ezért önjáró a cég. Van egy kiváló csapatom, és tőlük önjáró.” De ez a működés csak akkor lehet sikeres, ha a vezető megfelelő csapatot épít maga köré , és nem fél átadni a feladatokat. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy a vezető önismerettel rendelkezzen , tudja, hogy mi az ő valódi erőssége , és mikor kell stratégiai szinten irányítani , nem pedig mindenben maga dönteni. „Az a különbség szerintem az, hogy a céget építed, vagy benne dolgozol.” Aki tehát ma még a cégében van nyakig — operatív feladatokban ég, folyamatos tűzoltásban él — az válság idején szinte biztosan ellehetetlenül . Aki viszont képes a cégén dolgozni, tudatosan építi a csapatát és saját vezetői szerepét — annak van esélye stratégiai szintű túlélésre és fejlődésre is . Ez ma a vállalkozói világ egyik legfontosabb vezetői kihívása. Miért a személyiségre kell építeni a cég működését — nem csak a szakmai tudásra? A személyiség, a hozzáállás és az attitűd mennyire meghatározza a vállalkozás sikerét. Ma, amikor a környezet folyamatosan változik, nem elég csak a hard skillre — a szakmai tudásra — építeni. A cég hosszú távú sikerét az emberi oldal tartja egyben: ki milyen személyiség, hogyan viselkedik, hogyan működik csapatban. „Elég, mint a szimpatikus nagyon sokszor azért van, mert olyan, mint én. Annyira hasonlóak vagyunk. De én azt mondom, hogy úristen, csak olyat föl ne vegyek, mint amilyen én vagyok.” Ez a felismerés segít abban is, hogy a cégben valódi diverzitás jöjjön létre : különböző gondolkodásmódok, különböző erősségek. Egy csapat így tudja csak kiegyensúlyozni egymást. „Mert akkor ötletekből tele lesz a padlás, és senki nem fogja megcsinálni és megvalósítani.” A személyiségre épített cégszervezés ezért nem luxus, hanem versenyelőny . Forray Niki ezt tudatosan is alkalmazza a kiválasztási folyamatokban: „Mi használjuk nemcsak a DISC-tesztet, de a Profile XT tesztet is kiválasztásnál, és a csapatépítés során is.” Attila ehhez hozzá is tette, hogy a modern cégépítés egyik kulcsa a feladatok személyiség-alapú kiosztása — nem csak a végzettség, nem csak a tapasztalat alapján. „Van egy olyan képletem, hogy A plusz B egyenlő P. Attitude plus Behavior equals profit.” Ez a szemlélet a jövő vállalkozásépítésének alapja. Egy erős cég nem attól lesz erős, hogy milyen tanfolyamokat végzett el a vezetője , hanem attól, hogy mennyire jó emberekből épül fel a csapata , akik a helyükön vannak, a személyiségükhöz passzoló feladatokkal . Aki ma ezt nem veszi komolyan, az hosszú távon elengedi a piaci versenyt .Aki viszont tudatosan építi a csapatát a személyiség és a hozzáállás alapján, annak van esélye egy válságálló, erős cég felépítésére — még a mai, kiszámíthatatlan világban is. Amit ez a történet tanít A Forray Niki-vel készült beszélgetésből egy dolog világosan kiderült: válság idején nem a stratégia, nem az üzleti modell, még csak nem is a piac a legfontosabb tényező — hanem Te. A Te személyes állapotod, hozzáállásod, rugalmasságod. Ha a vezető nincs rendben, ha a vezető nem meri feltenni magának a legkeményebb kérdéseket, akkor bármilyen jó cég is van mögötte, előbb-utóbb szétesik . Ha viszont képes vagy szembenézni a helyzettel — akár kimondani, hogy veszteséget termeltél, akár újragondolni az egész működésedet —, akkor még ilyen időszakokban is lehetőséged van erősebben kijönni a válságból . Forray Niki példája: 50%-os forgalomkiesés , beszállítók csődjei , Temu árversenye , mínuszos év vége — és mégis talpon maradt a cég . De ami még ennél is fontosabb: közben fel merte tenni magának a legfontosabb kérdést : „Akarom én ezt még csinálni? Itt a pont, amikor új stratégiát, új utat kell építeni?” Nem minden vezető hajlandó ezt kimondani. Nem mindenki képes a saját egóját félretenni — sokan inkább eljátsszák a „minden rendben” szerepet. Csakhogy ez nem működik egy ilyen gyorsan változó világban . ❌ Ma már nem elég SWOT-ozgatni. ✅ Ma risk management kell. ❌ Ma nem elég régi minták szerint vezetni. ✅ Ma önismeret kell. ❌ Ma nem elég jó szakembernek lenni. ✅ Ma erős, hiteles vezetőnek kell lenni. És ha ezt a gondolkodásmódot beépíted a saját cégedbe, akkor nemcsak túlélni fogsz — hanem hosszú távon is erős, fenntartható vállalkozást tudsz építeni . 🎧 Hallgasd meg a teljes beszélgetést Forray Niki-vel a Magyar Business Podcastben — hogy még több konkrét példát, személyes tapasztalatot, és vállalkozói tanulságot vihess el magadnak ebből az őszinte, mély beszélgetésből. 💬 Te mit viszel magaddal Niki történetéből? Oszd meg és küldd el egy vállalkozó ismerősödnek! Forray Nikiről Niki már 30 éve vállalkozó, 1993-ban alapította az első vállalkozását, ami egy Betéti Társaság volt. Később létrehozott még egy Bt.-t, 2000-ben pedig összeolvadt a kettő és azóta Kft.-ként működnek, melynek neve Balloon World Hungary Kft., weboldaluk pedig az Ünnepek Áruháza és a Balloon World Hungary nevet viseli. A Santai irányzat még egész fiatal, tavaly előtt decemberben indult el. Egy 20 fős csapattal dolgozik együtt, akiket nagyon becsül és akiknek köszönheti, hogy évi 280 napot külföldön tölthet. Ez azért lehetséges, mert rengeteg munkával közel 20 évébe telt, hogy önjáróvá fejlessze a céget, ezáltal megteremtette magának a lehetőséget, hogy sok időt tölthessen utazással, külföldi tartózkodással. Forray Niki a neten Facebook LinkedIn YouTube Instagram Ünnepek Áruháza a neten Honlap Santai a neten Honlap A beszélgetés alapján készült cikkek Recap: amikor először beszélgettünk 👉 Iratkozz fel Sallangmentes Hírlevelünkre! ...ha szeretnél több ilyen nyers, üzleti logikát helyrerakó epizódot. Ropogós olvasnivalók Startup skálázás: hogyan építs növekedési gépezetet akkor is, ha a világ nem érti, hogyan működik a projekted Hogyan skáláz egy startup akkor is, ha a világ nem érti a projekt működését? A transzkript tanulságai alapján megmutatom a valódi növekedés ritmusát. 1 nappal ezelőtt AI vagy megszűnsz: így automatizálj okosan a cégedben (konkrét példákkal) Az AI nem a jövő – már most versenytársad. Balogh Dávid példákkal mutatja meg, hogyan csökkents 30%-ot a költségeidből digitális asszisztensekkel. okt. 22. AI vállalkozásoknak – ha nem használod, pár éven belül véged lesz A mesterséges intelligencia nem a jövő – már most újraírja a vállalkozások játékszabályait. Balogh Dávid szerint az AI vállalkozásoknak nem luxus, hanem túlélési kényszer. Aki ma nem kezdi el beépíteni a működésébe, néhány éven belül szakmai halálra van ítélve. Ismerd meg, hogyan válhat az AI-ból a legnagyobb versenyelőnyed. okt. 21. Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

Hogyan építs önjáró családi vállalkozást kiégés nélkül? Valódi stratégia, delegálás, rendszer – 30 év tapasztalata egyetlen történetben. Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! << Vissza az Epizódokhoz 2025. augusztus 4. Baranyiné Mariann / Baranyi Hűtéstechnika Kft. Egy önjáróvá vált családi cég története – belülről 30 év vállalkozás után két ember leült, és kimondta: így már nem akarjuk tovább csinálni. Ez az epizód azokhoz szól, akik már benne vannak a játékban . Akik már túl vannak a hajnali túlórákon, a 7 napos munkaheteken, és a kényszeredett „családi nyaralásokon”, ahol a laptop volt a harmadik gyerek. Baranyiné Mariann 1992 óta vállalkozó. A férjével közösen alapított Baronyi Hűtéstechnika Kft. közel 30 éves. 18 fős csapatot vezettek, sokáig operatív frontvonalban , amíg 2021-ben egy döntést nem hoztak: önjáróvá kell tenni a céget. „Ez a tipikus több évtizedes vállalkozói létforma… a napi 10-12 órai munkától elkezdve, a szabadság alatti e-maileken át… mi ebbe fáradtunk el.” Nem volt kész terv. Nem volt coach. Nem volt biztosíték arra, hogy túlélik. „Nem tudtuk, hogy meddig fog tartani. Nem tudtuk, hogy a cégünk ezt túléli-e. Nem volt előttünk egy minta. Ez egy kicsit ilyen bungee jumping volt.” Mégis belevágtak. És két év alatt lépésről lépésre átalakították a cégüket úgy, hogy ma már nem ők viszik a céget, hanem a rendszer viszi a céget . Három kulcspozícióra osztották a működést, belső vezetőket emeltek ki, és rendszerszinten kezdték felépíteni a jövőt. Nem a megszokott „generációváltós” út volt – és nem is egy kivásárlásra készített struktúra. Ez egy szemléletváltás volt, ami nemcsak a cég struktúráját, hanem az életüket is újraszervezte. „Engedjük meg a változást az életünkbe. Mert az, amit csináltál 30 évesen, ha ugyanazt csinálod 50 évesen, akkor kidobtál 20 évet az életedből.” Kiégés, rutin és robotpilóta – amikor már nem elég, hogy “működik” Miért vágnak bele több évtizedes vállalkozók egy teljes újratervezésbe? Mert egyszer csak elfogy az élmény. Baranyiné Mariann és férje nem egyik napról a másikra döntötték el, hogy „önjáróvá” teszik a vállalkozásukat. Az első jelek alattomosan, évek alatt kúsztak be: már nem volt öröm a hétfő, nem volt sikerélmény az ügyfélkezelés, nem volt kihívás a folyamatokban. Csak mentek előre – robotpilótán. Ez pontosan arról szól, amit sok vállalkozó nem mer kimondani: a napi rutin kiéget. És ha nem veszed észre időben, akkor lassú, biztos hanyatlás jön. A vállalkozásban és benned is. „A napi rutinnak a szervezése az, ami szerintem a vállalkozóknak a legtöbb energiáját fölemészti.” A lendület eleinte még visz: az indulás, a bizonyítási vágy, a sikerélmény. De pár év után eljön a váltás: már nem a sikerért dolgozol, csak hogy ne omoljon össze a rendszer. „Egy idő után azon vesztük magunkat észre, hogy felkelünk reggel, és csináljuk a dolgunkat, mert ez a dolgunk, de nem látunk ki ebből a helyzetből, és valami nem az igazi.” Mariann ezt a folyamatot nem dramatizálja. Racionálisan néz rá: minden vállalkozásnak van egy természetes evolúciója. Az energiád változik, a motivációd is. És ha nem történik tudatos megújulás, a stagnálás előbb-utóbb leépülésbe fordul . „Olyan nincs, hogy egy vállalkozás hosszú távon stagnáljon.” Ez az epizód egyik legfontosabb állítása: a robotpilóta-üzemmód veszélyes . Nem csak azért, mert unalmassá válik, hanem mert a cég lendülete láthatatlanul fogy el – és amikor észreveszed, már késő. „Valami, ami kibillent abból, hogy rutinszerűen dolgozzunk.” Ez a felismerés vezetett oda, hogy 2021-ben belevágtak egy mély átalakításba. Nem a céggel volt baj – a működésmóddal. Skálázni akarod a céged? Előbb a saját fejedet skálázd Nem lehet önjáró céget építeni régi gondolkodással. A váltás először fejben történik – utána a rendszerben. Mariann és férje belátták: a legnagyobb akadály az önjáró működés felé… ők maguk. Nem a csapat, nem a piac, nem a körülmények. Hanem az, hogy eddig minden rajtuk múlt – és képtelenek voltak másképp elképzelni a működést. Nem találtak klónt. Nem jött „tökéletes ügyvezető”. Néhány hónapot el is vesztegettek azzal, hogy mást kerestek, aki helyettük viszi tovább a céget. „Egyszerűen nem találtuk meg a klónunkat.” A valódi fordulat akkor jött, amikor felismerték: ezt a váltást saját magukkal kell kezdeni . A gondolkodásmódjukkal, a saját korlátaikkal. A pont, amikor a cég már működik, de a vezető folyamatosan küzd a kontrollal. Mit szólnak majd a kollégák? Hogyan fogadják, ha a vezető „hátrébb lép”? Megáll a munka, lazul a fegyelem? Ezek a félelmek lebéníthatják az egész folyamatot. De Mariannék másképp döntöttek. Elkezdték átalakítani a szerepüket – és szemléletet váltottak a cégvezetésben. Nem egy új vezetőt kerestek. Rendszert építettek. A meglévő csapaton belül három kulcsembert választottak ki – irodai, operatív és szakmai vezetőt – és rájuk bízták a napi döntéseket. „Ez csak együtt tud megvalósulni. A cégnek és a vezetőnek is együtt kell fejlődni.” Ez volt a folyamat igazi kezdete. Nem stratégiai tervezéssel indult – hanem azzal, hogy kimondták: „másképp akarjuk élni az életünket.” És ebből jött minden rendszer, minden struktúra, minden változás. Delegálás: nem ott kezdődik, hogy „átadsz” valamit A legtöbb vállalkozó eljut oda, hogy szeretne „kiszállni az operatívból”. De amíg nincs mögötte gondolkodásváltás, addig a delegálás csak egy illúzió marad. Mariann és férje ezt saját bőrükön tapasztalták meg. A vállalkozásuk első szakaszában még úgy gondolkodtak, mint sokan: amit saját kezűleg csinálnak, az nem kerül pénzbe . Ezért mindent maguk intéztek – a takarítástól a papírmunkáig. Ez az a pont, ahol a vállalkozó nem céget épít, hanem csak kiterjeszti saját magát . A fordulópont akkor jött el, amikor számokkal néztek rá a működésre. Rájöttek: egy kolléga évente X millió forint hasznot termel. És onnantól már nem „költségként” néztek az új munkatársra – hanem megtérülő erőforrásként . „Amit én megcsinálok, az nem kerül pénzbe – ezt gondoltam. Ez egy nagyon veszélyes dolog.” Mariann külön delegálási fejlődési modellt is felvázolt, amit saját tapasztalataik alapján alakítottak ki. Ebben világosan látszik, hogy a vállalkozó útja hogyan vezet végig az „én csinálom” szinttől a valódi vezetői szerepig. Az első lépés: mindent maga végez. Aztán jön a szervező szint, ahol már több kolléga van, de még mindig ő szervezi a folyamatokat. Innen a tárgyaló szerepkörbe kerül, ahol a kivitelezés már mások dolga, de a döntések és az ügyfélkapcsolat még az övé. A főnök szerep az, amikor már vannak részvezetők, struktúrák, és az alapműködés nem tőle függ. És csak ezután jön a tulajdonosi pozíció. „Nagyon sokáig azt hittük, hogy az ügyvezetői szerep a vége. De nem az.” A delegálás tehát nem egy technika. Ez egy személyes evolúció . És minél gyorsabban ismeri ezt fel a vállalkozó, annál kevesebb időt éget el ott, ahol már nincs dolga. Cég vagy élet? A kérdés rossz – mert nem választható szét Egy ponton túl minden vállalkozó érzi: valami nem stimmel. A cég megy, a pénz is jön, de te már nem vagy benne jól . Mariann ezt a töréspontot úgy írja le, mint egy belső fordulatot: az ember nem a saját álmát éli, hanem a cég álma viszi őt . A vállalkozás ugyanis, ha nincs tudatosan irányítva, magához húzza az embert. És ahelyett, hogy eszköz lenne az élethez, önálló erőtér lesz , ami beszippant. „A végén csak azt nem csináltam, amit igazán szerettem.” Ez az érzés különösen ismerős azoknak, akik szakemberként indultak. Akik jól csinálták, felfutottak, bővültek – és egyszer csak azt vették észre: már nem azt csinálják, amit szeretnek , hanem adminisztrálnak, szerveznek, tűzoltanak. És minél tovább halogatják a váltást, annál keményebb lesz az ébredés. Az epizódban világosan elhangzik: az önjáró cég nem cél, hanem eszköz. Egy struktúra, ami lehetővé teszi, hogy a tulajdonosok ne csak működtessék a vállalkozást – hanem éljenek is mellette. Ez nem csak életminőségi kérdés. Stratégiai is. Mert ha te mint vezető, teljesen ki vagy égve , akkor nem tudsz jól dönteni, nem tudsz inspirálni, nem látsz előre. És ilyenkor nem csak a hangulatod sínyli meg – hanem a cég jövője is. „A mi álmainkat, céljainkat valósítjuk meg a cég által – vagy eszközök vagyunk abban, hogy a cég sikerét vigyük véghez?” Ez a kérdés minden vállalkozót elér egyszer. Aki nem válaszol rá időben, előbb-utóbb belefárad, belekeseredik vagy kiég . Mariannék nem vártak tovább. Ők döntöttek: újra az életüket akarják irányítani – és ehhez a céget is át kellett formálni. Stratégia nincs – csak ha időd van gondolkodni Az egyik legfontosabb felismerés, amit Mariann megoszt: stratégiát építeni idő kell. Márpedig az nincs, ha minden percben operatív tűzoltás megy. Ezért volt számukra prioritás, hogy olyan rendszert építsenek, ahol a vezetőknek nem kell a napi működés minden részletét kézben tartaniuk. „Ha nincs szabad időd, hogy mást csinálj, akkor hogy akarsz mást csinálni?” Sokan beszélnek hosszú távú célokról, „nagy képről”, vízióról – miközben naponta 8-10 órát töltenek mikromenedzseléssel, ügyfélkezeléssel vagy Excel-táblákkal. Mariann szerint a stratégiai gondolkodás nem luxus, hanem túlélési eszköz . És nem csak a jövő tervezése miatt fontos – hanem azért, hogy megőrizd az irányítást az életed felett. Ők például már hetente pár órát foglalkoznak a cégükkel – de azt magas szinten . Ez a működés ma már rendszeralapú: van cél, van kontrolling, van vezetői támogatás. „Három feladatunk maradt: stratégia, kontrolling és a vezetőink erősítése.” Ezt azonban nem lehet felépíteni úgy, hogy közben a vezető minden döntést maga hoz meg, és minden szál nála fut össze. Az önjáró cég valójában azt jelenti: a rendszer működik nélküled is – te pedig a jövőn dolgozol. Ennek az első feltétele: legyen időd kilépni a napi körforgásból. Nem havonta egyszer egy szabad napra, hanem struktúráltan, előre tervezetten, rendszerszinten. Mert idő nélkül nincs stratégia. Stratégia nélkül nincs fejlődés. És fejlődés nélkül nincs életképes cég – csak sodródás. Döntési jogkörök nélkül nincs önjárás – csak káosz Amikor Mariannék komolyan vették az önjáró működést, az első valódi rendszerépítő lépésük nem a szoftverekkel vagy folyamatábrákkal kezdődött. Hanem a döntések újradefiniálásával. Világosan látták: amíg nem határozzák meg, hogy ki, miben dönthet önállóan , addig nem önjáró a cég – csak vezető nélkül maradt csapat. Az önjáró működés alapja ugyanis nem a „távollét”, hanem a keretek, szabályok és felelősségek világos meghatározása. „Felállítottuk a döntési hierarchiánkat. Pontosan szabályokat kellett létrehozni, és átbeszélni, hogy ki, miben, hogyan dönthet.” Ez a lépés nem látványos, de kulcsfontosságú. A cégek nagy része azért esik szét, ha a tulajdonos hátralép, mert nincs lefektetve, hogy mi a mozgástér, ki mire jogosult, és meddig. A mindennapi döntések egy része túl kicsi a vezetőhöz, de túl nagy a dolgozókhoz – és ilyenkor elindul a bénultság, majd a visszarendeződés. Mariannék ezt megelőzték. Három kulcsvezetőt neveztek ki – nem kívülről, hanem a saját csapatukból. Olyan embereket választottak, akik ismerték a céget, és tudták vállalni az új felelősségi szintet. „Nem hoztunk be külső szakembert. A meglévő kollégáink közül választottuk ki, akiben láttuk, hogy képes megtanulni a vezetést.” A döntési szintek tisztázása után egy olyan szervezet kezdett formálódni, ahol nem az volt a kérdés, hogy Mariann mit gondol egy helyzetről – hanem hogy az adott vezető hogyan oldja meg. És itt jött el a valódi váltás: a bizalom rendszerszintű építése. Mert a döntés nemcsak felelősség, hanem önállóság is – és ez adja meg a működés szabadságát a tulajdonosnak és a vezetőnek is. Az önjáró működés kulcsa: a vezetők fejlesztése – belülről Mariannék nem csak rendszert építettek – embereket is. Mert egy cég csak akkor tud stabilan működni nélküled, ha a vezetői csapat nem pozícióba kerül, hanem felnő hozzá. Ezért nem csak kijelöltek embereket. Elkezdtek velük közösen dolgozni – emberileg, szakmailag, tudatosan. Vezetői megbeszéléseket tartottak, stratégiai egyeztetéseket vezettek, és egyértelművé tették: nem feladatokat, hanem bizalmat adnak át. „A vezetőinket föl kellett építeni. Egy vezető önmagát nem tudja fölépíteni – nekünk kellett őket megerősíteni.” Ez különösen fontos volt, mert a kiválasztott vezetők korábban „egy volt a többiek közül”. Az új szerephez kellett tekintély, elfogadás, rendszer – és kívülről kellett őket ebbe „beemelni”, hogy ne csak címük legyen, hanem súlyuk is. Ez nem ment volna elkötelezett kommunikáció nélkül. Mariann rendszeresen készített kérdőíveket, folyamatosan visszajelzéseket gyűjtöttek, és valódi kétirányú kommunikációt építettek ki. „Folyamatosan kérdőíveket raktam össze. A kommunikációnak a kétirányú vonala elindult.” Ez a rész mutatja meg igazán, hogy az önjáró működés nem egyenlő azzal, hogy „eltűnök” . Sokkal inkább azt jelenti: tudatosan felkészítem a csapatot arra, hogy nélkülem is döntésképesek, motiváltak és felelősek legyenek. Nem siettették a folyamatot. Lépésről lépésre haladtak, mindig csak a következő mérföldkőig láttak. És ez volt a siker kulcsa: nem ugráltak fázisokat , hanem végigvitték a tanulási görbét – együtt. Kontroll nem egyenlő jelenléttel – csak a módszer számít Az önjáró cég nem azt jelenti, hogy a tulajdonos „nem foglalkozik vele”. Hanem azt, hogy másképp tartja kézben. Mariann ezt pontosan meghatározza: stratégia, kontrolling, vezetők támogatása – ennyi maradt. És ami igazán lényeges: ehhez nem kell bent ülni az irodában. „Nem kell az irodában ülnünk. Bárhonnan látjuk, mi történik a cégben.” A kulcs: minden adatuk valós időben elérhető. Digitális könyvelés, naprakész vezetői riportok, átlátható irányítási rendszer – ezek teszik lehetővé, hogy pár kattintással képben legyenek a céggel kapcsolatban, akár hetente 15 perc alatt. Ez nem technikai részlet – ez stratégiai függetlenség. Mert a legtöbb vállalkozó azért nem tud „kiszállni”, mert csak úgy fér hozzá az információhoz, ha ott van. Papíralapú számlák, email-keresgélés, szóbeli jelentések – ezek mind gúzsba kötik. Mariannék ezeket évekkel korábban elkezdték lecserélni. Így ma már a rendszer működik, nem ők működtetik. „Vége a gyűjtögető életmódnak. A homokóra ketyeg, és mi döntjük el, mire szánjuk az időt.” A kontroll nem attól működik, hogy ott vagy – hanem attól, hogy van rendszered arra, hogyan látsz rá. És amikor már nem kell jelen lenned ahhoz, hogy képben legyél , akkor végre tered nyílik arra, hogy máson dolgozz : új irányokon, új projekten, vagy egyszerűen a saját életeden. A cél hiánya a legnagyobb kockázat – nem a versenytárs Az utolsó kulcstéma, amit Mariann többször hangsúlyoz: a legtöbb cég nem azért nem fejlődik, mert rossz a piac – hanem mert nincs világos célja. És ha nincs cél, nincs fókusz. Márpedig cél nélkül nincs stratégia, csak sodródás. Ezért az önjáró működés nemcsak működés, hanem irány is. „Nagyon nagy dolog létrehozni egy vállalkozást. De az igazi kihívás az, hogy egyszerre legyen időd és pénzed.” Ezt azonban nem lehet pusztán a működés optimalizálásával elérni. Tudni kell, merre tart a cég. Nem csak pénzügyileg, nem csak fejlesztésben – hanem szerepben is: mit akar a tulajdonos, és hol akar állni benne 3–5–10 év múlva. Mariann szerint a stratégiai gondolkodás nem egy különálló tevékenység, hanem a működés természetes része kellene, hogy legyen. Az ő esetükben ez rendszeres vezetői megbeszéléseket, éves célkitűzéseket, és világos mérőszámokat jelent. „Nem vagyok jós, de azt el tudom dönteni, hogy melyik üzletágat akarom erősíteni.” Ez a mondat minden vállalkozónak szól. Mert a „majd lesz valahogy” nem stratégia. Az önjáró cég nem csak az operatív terhek levételéről szól, hanem arról is, hogy világosan tudd, hova tartasz – és ezt hogyan méred. Cél nélkül nem lehet fókuszálni. Fókusz nélkül pedig nem lehet fejlődni. És ha nincs fejlődés, jön a stagnálás, majd a leépülés. Mariannék példája azt mutatja meg, hogy a stabilitás nem statikus állapot – hanem tudatos tervezés eredménye. A cégük ma is működik. De már nem ők működtetik. Amit ez a történet tanít Nem attól leszel szabad, hogy nem dolgozol – hanem attól, hogy van egy működő rendszered, ami nélküled is halad előre. Baranyiné Mariann és férje nem örököltek céget. Nem építettek startupot. Nem lett belőlük influencer. Ők harminc év alatt, lépésről lépésre építettek egy olyan vállalkozást, amit ma már nem nekik kell kézben tartaniuk. És ez nem szerencse, nem véletlen, nem külső segítség eredménye – hanem döntésé, tudatosságé és bátorságé. Bátorság ahhoz, hogy felismerjék: nem akarják tovább ugyanazt az életet élni. Döntés ahhoz, hogy ne csak működtessék a céget – hanem új szerepet vállaljanak benne. És tudatosság ahhoz, hogy lépésről lépésre mindent úgy alakítsanak át, hogy az ma már működjön nélkülük. Ez a történet nem arról szól, hogyan add el a céged. Hanem arról, hogyan maradj benne anélkül, hogy felemésztene 🎧 Hallgasd meg a teljes beszélgetést Baranyiné Mariannal a Magyar Business Podcastben – ha érdekel, hogyan építhetsz fel egy működő, stabil vállalkozást úgy, hogy közben újra legyen időd élni, gondolkodni és stratégiában működni. 💬 Te mit viszel magaddal Mariann történetéből? Oszd meg és küldd el egy vállalkozó ismerősödnek! Baranyiné Mariannról Baranyiné Mariann 1992-ben, 20 éves korában kezdett vállalkozóként tevékenykedni, és több mint 30 éve, az esküvőjüktől számítva, együtt dolgozik a férjével a vállalatukban. A Baranyi Hűtéstechnika Kft. nevű cégüket 1995 óta vezetik, ipari és kereskedelmi hűtéssel foglalkoznak. Gyártanak, telepítenek és szervizelnek egyedi igényekre szabott hűtőrendszereket, hűtőkamrákat, hűtőházakat, gyors fagyasztókat, folyadékhűtőket és technológiai hűtőrendszereket. Továbbá, 10 éve alapították a Hódszolár Kft. nevű napelemes céget, amely lakossági és vállalati napelemrendszereket telepít. Mariann erősen hisz abban, hogy a gazdasági körülményekre és hatásokra adott válaszai a saját képességeitől függenek, és ő maga a változás forrása. Baranyi Hűtéstechnika Kft. a neten Honlap Facebook YouTube1 YouTube2 A beszélgetés alapján készült cikkek Recap: amikor először beszélgettünk 👉 Iratkozz fel Sallangmentes Hírlevelünkre! ...ha szeretnél több ilyen nyers, üzleti logikát helyrerakó epizódot. Ropogós olvasnivalók Startup skálázás: hogyan építs növekedési gépezetet akkor is, ha a világ nem érti, hogyan működik a projekted Hogyan skáláz egy startup akkor is, ha a világ nem érti a projekt működését? A transzkript tanulságai alapján megmutatom a valódi növekedés ritmusát. 1 nappal ezelőtt AI vagy megszűnsz: így automatizálj okosan a cégedben (konkrét példákkal) Az AI nem a jövő – már most versenytársad. Balogh Dávid példákkal mutatja meg, hogyan csökkents 30%-ot a költségeidből digitális asszisztensekkel. okt. 22. AI vállalkozásoknak – ha nem használod, pár éven belül véged lesz A mesterséges intelligencia nem a jövő – már most újraírja a vállalkozások játékszabályait. Balogh Dávid szerint az AI vállalkozásoknak nem luxus, hanem túlélési kényszer. Aki ma nem kezdi el beépíteni a működésébe, néhány éven belül szakmai halálra van ítélve. Ismerd meg, hogyan válhat az AI-ból a legnagyobb versenyelőnyed. okt. 21. Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

Fedezd fel, hogyan épített a Székely Family 8x-os növekedést krízisben, tudatos üzleti skálázással és globális projektekkel. Tanulj a stratégiájukból! Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! << Vissza az Epizódokhoz 2025. december 8. Miért bukik el a legtöbb KKV krízishelyzetben — és hogyan skálázod fel a cégedet ott, ahol mások lefagynak? Amikor a vállalkozásod a „negyedik gyerek”, és hirtelen 8x-osára nő A vállalkozói életben van egy pont, amikor rájössz: nem te irányítod a tempót — a piac, a krízisek és a valóság húznak magukkal. Pont ezt a dinamikát hozza vissza a beszélgetés Székely Zoltánnal és Székely Keresztesi Orsolyával, akik másfél-két év alatt olyan növekedési pályát futottak be, amit a legtöbb KKV csak irigyelni tud. A történetük egyszerű, mégis brutálisan őszinte: – 24 fős csapatra nőttek , ebből 10 állandó kolléga. – A cégük mérlege 60 millióról majdnem félmilliárdig ugrott — vagyis közel 8x-os növekedés két év alatt . – Közben a családi élet is átalakult: mindhárom gyerek iskolába került, a vállalkozás pedig továbbra is a „negyedik gyerek” maradt. De ami igazán megfogja a vállalkozót: nem minden projekt élte túl ezt a két évet. Két fejlesztést le kellett zárni – geopolitikai okok, piacvesztés, érdektelenség. Mégis: több startupjuk alumni státuszba lépett, saját lábra állt, és a kulcspartnerekkel ma is együtt dolgoznak. A beszélgetés motorja azonban egy masszív felismerés: a világ nem lett biztonságosabb. Az emberek felkészületlenek. És ez hatalmas piaci rés. A háborús konfliktus felerősítette a biztonság iránti igényt — és ez olyan traction-t hozott, amit egyikük sem látott előre. Innen indult el az a projekt, amely mára az egyik zászlóshajójuk: a „Be Prepared” , egy VR és mobil alapú túlélési és kríziskezelési rendszer laikusoknak. Olyan valós helyzetekre készít fel, amikkel bármelyikünk találkozhat:– erdőtűz táborozás közben,– áradás turistaként,– újraélesztési helyzet az utcán. És a projekt nem csak működik — az Epic Games Store-on is megjelenik , a mobil app már most elérhető, a Disastropedia tudásbázis pedig laikusoknak magyarázza el a túlélés alapjait. Ez a beszélgetés nem arról szól, hogyan lehet túlélni egy válságot — hanem arról, hogyan tudsz növekedni benne. STRATÉGIAI SKÁLÁZÁS: AMIKOR A PIAC HÚZ BELE A NÖVEKEDÉSBE A növekedés nem „terv”, hanem kényszerpálya — ha jól csinálod A legtöbb KKV arról álmodik, hogy majd egyszer „szépen lassan” felfelé skáláz. De a beszélgetésből kiderül: a valóság ritkán ilyen romantikus. A növekedés nem lineáris, nem tervezhető, és nem akkor történik, amikor épp ráérsz. Hanem amikor a piac rángatja a cégedet előre. Orsolyáék pontosan ezt élték át. Két év alatt: – új projektek indultak, – régiek gyorsultak be, – néhányat lezártak, – 24 főre nőtt a csapat , ebből 10 állandó. Ez nem klasszikus „skálázási stratégia” volt — hanem folyamatos döntéshozás egy olyan környezetben, ahol minden változik: – szezonális terhelés (májustól májusig pörgés, július–augusztus csend), – családi logisztika átszervezése (gyerekek iskolába kerülése), – új partneri együttműködések, – és egy külső geopolitikai nyomás, ami a biztonság projektek iránti igényt brutálisan megemelte. A fordulópont? A cég mérlege 60 millióról közel félmilliárdra ugrott. Ez 8-szoros növekedés — amit nem lehet Excelben előre tervezni. És itt jön a vállalkozói tanulság: A skálázás egyik legfontosabb eleme nem a növekedési terv — hanem a kapacitás a gyors alkalmazkodásra. Ha jön egy keresletlavina, vagy kihullik egy projekt, rögtön döntened kell: – kit veszel fel? – kit engedsz el? – melyik projektet zársz le? – mit tolsz előre? – mit engedsz el, mert túl sok energiát visz el? Orsiék is így tették: két projektet lezártak (COVID kifutása, gyenge market fit), a többi viszont alumni státuszba lépett, saját lábra állt, és ma is működik. Skálázni nem akkor tudsz, amikor időd van rá. Skálázni akkor kell, amikor a piac kényszerít. A kérdés csak az: készen vagy-e tartani a tempót? A VÁLLALKOZÓI DILEMMA: MIT ZÁRSZ LE, MIT TARTASZ MEG? A fókusz ára – amikor a projektjeid egy része meghal, hogy a többi élhessen A vállalkozói növekedés egyik legkegyetlenebb pontja, amikor rájössz: nem vihetsz tovább minden projektet, amit elindítottál. A skálázás nem csak kapacitásbővítés, hanem szelekció is. És Orsiék ezt fájdalmasan pontosan mutatják meg a beszélgetésben. Az elmúlt két évben rengeteg projekt futott párhuzamosan náluk — néhány annyira jól, hogy ma már alumni státuszban saját lábon állnak. Ilyen volt például: – a trekkeres cég, – az űripari projekt (kis doziméterrel). Ezek felnőttek, leváltak róluk, és ma már “nem kell fogni a kezüket”, még ha szakmailag és emberileg együtt is maradtak. De a valóság másik oldala keményebb: két projektet le kellett söpörni az asztalról. Miért? – az egyik “COVID traction-je” kifutott — vagyis eltűnt a piac, amelyre épült volna; – a másik a vevői oldalon nem vált vonzóvá — az ügyfelek egyszerűen másként képzelték el a supply chain megoldást. Ez a vállalkozói döntés tipikusan az a pont, ahol sok KKV elcsúszik. Túl későn engednek el valamit, ami már rég nem életképes. De a Székely Family úgy döntött: ha nincs piac, nincs projekt — még akkor sem, ha rengeteg munka van benne. Ez a fajta fókuszváltás tette lehetővé, hogy energiát tudjanak tenni abba, ami működik: – EU-s biztonsági projektek, – CBRN (védelmi) alkalmazások, – és a “Be Prepared” zászlóshajó fejlesztése. A vállalkozásod nem egy múzeum. Nem kell őrizni a régi ötleteket. Akkor nősz, ha néha hagyod meghalni azt, ami már nem húz előre. A fókusz a skálázás alapfeltétele. Ha mindent életben tartasz, semmi sem skálázódik. A KRÍZIS PIACI LEHETŐSÉG: AMIKOR A BIZTONSÁGPIAC FELROBBAN A geopolitikai bizonytalanság nem csak veszély — hanem brutális növekedési faktor A legtöbb vállalkozó retteg a bizonytalanságtól. A háborúk, válságok, kiszámíthatatlan környezet – mind olyan tényezők, amelyekre egy KKV azt mondja: „megakasztja a növekedést”. De a transzkriptből kiderül: van olyan iparág, ahol épp ez indítja be a brutális skálázódást. Dr. Székely Zoltán teljesen nyíltan kimondja, hogy a közelben zajló konfliktusok miatt: – masszívan megnőtt az igény a szeküriti megoldásokra, – felértékelődtek a biztonsággal kapcsolatos fejlesztések, – és olyan traction érkezett, amit sem tervezni, sem kivédeni nem lehetett. Ez nem „szerencse”, hanem brutális realitás: ha a világ bizonytalanabbá válik, a biztonság értéke az egekbe szökik. És aki erre megoldást épít, annak a piaca nő – még ha a körülmény tragikus is. A beszélgetésből kiderül, hogy:– a kereslet hirtelen megugrott,– új biztonsági projektek indultak,– az emberek jobban akarják érteni, mi történik körülöttük,– és igény lett a laikusoknak szóló, érthető edukációra is. Ez a hullám nem csak pénzügyi növekedést hozott, hanem stratégiai irányváltást is: a cég NonProfit inkubátora előtérbe helyezte a túléléshez, felkészüléshez és emberbiztonsághoz kapcsolódó projekteket. A tanulság? A vállalkozások nagy része krízisben bezárkózik. A gyorsan alkalmazkodók viszont fókuszt váltanak – és olyan terméket építenek, amely a megváltozott valóságban relevánsabb, mint valaha. Nem cinizmus ez. Hanem stratégiai érettség: megérteni, hogy ahol félelem van, ott piac is van — és felelősség is. A bizonytalanság nem akadály. A bizonytalanság egy új, kiszámíthatóan növekvő piac. A „BE PREPARED” PROJEKT: AMIKOR A TUDÁSÁTADÁS ÚJ IPARÁGGÁ VÁLIK A túlélési tudás digitalizálása – amikor a VR nem játék, hanem életmentő eszköz A legtöbb vállalkozás valamilyen problémát old meg. De nagyon kevés mondhatja el magáról, hogy életet is menthet . A „Be Prepared” projekt pontosan ilyen. Nem menő VR-élményt építettek – hanem egy teljes ökoszisztémát, ami laikus embereket készít fel valós krízishelyzetekre. A projekt négy nagy komponensből áll: 1) VR játék – valós katasztrófahelyzetek szimulációja A felhasználó nem tűzoltó, nem profi – átlagember. És olyan helyzetekben kell helyt állnia, amelyek ma már bármikor előfordulhatnak:– erdőtűz táborozás közben,– áradás turistaként,– zárt térben elektromos tűz. Ez utóbbi demót már Brüsszelben is tesztelték, és az uniós szakértők fele elbukott rajta.Miért?Mert a CO₂-oltó használata után a helyiség egyszerűen elfogyasztja az oxigént . A legtöbb ember ezt nem tudja – és pont ezért fulladna meg. 2) Mobilapp (I Am Prepared) – AR-alapú gyakorlás valódi terepen Az emberek úgy tanulnak, ahogy élnek: a telefonjukon. A mobilos verzió AR-rel segíti:– újraélesztés gyakorlását,– krízishelyzetek felismerését,– döntéshozási minták elsajátítását. És még ütemzenét is találtak, amely pont a megfelelő ritmust adja a mellkaskompresszióhoz. 3) Disastropedia – laikusoknak szóló enciklopédia Nem szakmai nyelv, nem tűzoltói zsargon —hanem érthető, gyors, világos magyarázatok :– tűz típusai,– árvíz,– újraélesztés,– biztonsági protokollok. 4) Learning Management System – ahol mérhetővé válik a tanulás Ez gyűjti a felhasználók előrehaladását, viselkedését és eredményeit, hogy látszódjon: tanulnak-e ténylegesen? A projekt már félidős értékelésen is túl van, kiváló visszajelzésekkel, és hamarosan az Epic Games Store-ban is elérhető lesz. A tudás nem akkor számít, amikor olvasod. Hanem akkor, amikor életedben először tényleg szükséged van rá. A FELKÉSZÜLTSÉG PSZICHOLÓGIÁJA: AMIKOR A STRESSZ LEFAGYASZT A „fight–flight–freeze” vállalkozói megfelelője – és miért bukik el a legtöbb ember éles helyzetben? A beszélgetés egyik legfontosabb – és legbrutálisabban őszinte – része az, amikor Zoltán kimondja: a stresszben az ember tudata beszűkül. Még a kiképzett egyenruhásoké is. A laikusoké pedig még inkább. Ez a felismerés kulcsa az egész „Be Prepared” projektnek:nem elméletet akarnak tanítani, hanem stressz-adaptációt . Az ember háromféleképpen reagál a fenyegetésre: – fight – harc (amikor nem kéne) – flight – menekülés (amikor nem oda kéne) – freeze – lefagyás (amikor a döntés a túlélés kulcsa lenne) És a valóság még keményebb: – sokan úgy gondolják, hogy ha „eloltották a tüzet”, akkor biztonságban vannak; – sokan bemennek olyan térbe, ahol már nincs oxigén; – sokan rossz döntést hoznak, mert pánikban nem a logika működik, hanem a reflex . Zoltán egy korábbi katonai pályáról hozott példával érzékelteti:stresszhelyzetben még a profi is csak néhány egyszerű dologra emlékszik : tárat cserél, céloz, lő – minden más kiesik.A laikus pedig még ennyit sem tud. Ezért építik a szimulációkat úgy, hogy: – a felhasználó többször is lefagyjon, – majd egyre gyorsabban adaptálódjon, – végül automatikussá váljon néhány kulcsmozdulat. Ez nem játék. Ez a valódi tanulás pszichológiája. Agyad éles helyzetben nem azt veszi elő, amit olvastál – hanem azt, amit gyakoroltál. A vállalkozói párhuzam nyilvánvaló:egy krízisben nem a stratégiai terved fog megmenteni, hanem az, hogy hányszor gyakoroltál döntést gyorsan, kiszámíthatatlan helyzetben. Nem a tudásod, hanem a reakcióid mentenek meg. A stresszben azt csinálod, amit begyakoroltál. DIGITÁLIS TANULÁS: AHOL A TELEFONOD LESZ A TÚLÉLÉSI ESZKÖZÖD A mobilod már nem szórakoztat – hanem életet menthet A beszélgetés egyik legerősebb felismerése az, amikor Zoltán kimondja: az emberek ma már nem könyvből tanulnak, hanem a telefonjukon. Ha valamit 5 másodperc alatt nem érnek el mobile-first formában, egyszerűen nem fogják használni. Ezért épült a teljes „Be Prepared” rendszer mellé a mobilos verzió (I Am Prepared) , ami nem egy „kiegészítő”, hanem az egyik legfontosabb tanulási csatorna. Az emberek ugyanis: – ha van 10 percük → telefont vesznek elő, – ha unnak → telefont vesznek elő, – ha információ kell → telefont vesznek elő, – ha játszanának → telefont vesznek elő. A kérdés már csak az: miért ne lehetne ez a 10 perc akár életmentő tudás megszerzésére is alkalmas? Mit tud a mobilapp? – AR-rel szimulál valós helyzeteket. – Megtanít felismerni krízishelyzeteket. – Feladatokat, „mission-öket” ad, amelyeket az utcán, otthon vagy bárhol gyakorolhatsz. – Még a mellkaskompresszió ritmusát is zenével jelzi – mert igen, találtak egy ritmust, ami 100%-ban illeszkedik az újraélesztéshez. Ez nem geek játék. Ez pszichológia + operációs hatékonyság + digitális edukáció egyben.A felhasználó nem csak megtanulja, mit kell tennie – hanem helyzetbe kerül , és újra meg újra gyakorolja. Zoltán ezt úgy fogalmazza meg:az emberek úgyis doom-scrollolnak vagy játszanak – akkor adjunk nekik olyan játékot, ami közben tanulnak is, és akár életet is menthetnek. A vállalkozások számára ez óriási insight: ott kell jelen lenned, ahol az ügyfél figyelme van — nem ott, ahol te szeretnéd. Ha a világ mobilon él, akkor a növekedésed is mobil-first lesz. A figyelem a legdrágább valuta. Aki mobilon tud tanítani, az tud skálázni. NEMZETKÖZI NÖVEKEDÉS: AMIKOR EGY MAGYAR PROJEKT AMERIKÁBA LÉP A nemzetközi piacra lépés nem marketingkérdés – hanem hitelesség és technológia Az egyik legerősebb momentum az interjúban, amikor Zoltán félmondatban elejti: a „Be Prepared” VR játék Amerikában is elérhető lesz, az Epic Games-szel együttműködésben. Ez nem PR-sztori. Ez egy tankönyvi példája annak, hogyan tud egy KKV vagy startup: – validált termékkel, – valós felhasználói igénnyel, – és nemzetközi partneri háttérrel belépni a világ egyik legversenyképesebb piacára. Mi kellett ehhez? 1) Valós probléma, globális relevanciával Katasztrófák, árvizek, tűzesetek, újraélesztési helyzetek – ezek nem magyar jelenségek. Ugyanúgy megtörténnek az USA-ban, Kanadában vagy Olaszországban, mint bárhol máshol.Ez azt jelenti: a termék piacmérete nem lokális, hanem globális. 2) Multinacionális konzorcium A projektben részt vesznek: – skandináv egyetemi kutatók, – kanadai professzor, – luxemburgi fejlesztőcég, – olasz partnerek, – önkormányzat, civil szervezetek és katasztrófavédelmi tagok. Ez nemzetközi hitelességet teremt — és ez a legnagyobb valutája bármilyen exportstratégiának. 3) Professzionális technológiai megvalósítás A VR játék nem „szép demo”, hanem: – élethelyzeteket szimuláló rendszer, – pontos fizikai és biztonsági protokollokkal, – validált szakmai tartalommal, – folyamatos EU-s felülvizsgálattal. Amikor az EU-s review-n is átmegy, ráadásul pozitív visszajelzéssel – az már minőségbizonyítvány a nemzetközi piac felé. 4) A megfelelő terjesztési csatorna Az Epic Games Store nem egy webshop. Hanem a világ egyik legnagyobb digitális áruháza , ahol egy VR termék percek alatt globális láthatóságot kap. Egy magyar csapatnak ez óriási ugrás – de nem szerencse, hanem stratégiai következmény. A nemzetközi piac nem attól érhető el, hogy „kivisszük a terméket”. Hanem attól, hogy a termékünk eleve globális problémára ad valódi megoldást. PARTNER-ÖKOSZISZTÉMA: AHOL A SOKFÉLESÉG VERSENYELŐNYT TEREMT A különböző szemléletek nem lassítanak — hanem robbanásszerű innovációt hoznak A legtöbb KKV és startup fél attól, hogy túl sok szereplővel dolgozzon együtt.Túl sok vélemény, túl sok irány, túl sok koordináció . A sokféleség erő , ha jól van összerakva. A „Be Prepared” projekt valójában nem egy fejlesztés, hanem egy össze-európai ökoszisztéma , ahol minden partner hozzáad valamit, amit más nem tudna. Kik vannak benne? – skandináv egyetemi kutatók, – kanadai professzor, – luxemburgi szoftverfejlesztők, – olasz szakemberek, – civil szervezetek, – tűzoltók, – önkormányzatok, – egyetemek. Ez nem „szokásos” partneri lista. Ez egy olyan konzorcium, ahol minden szereplő más szakmai dimenziót hoz: – valaki a gyakorlati tűzoltási tapasztalatot, – valaki a kutatási mélységet, – valaki a technológiai képességeket, – valaki a társadalmi edukációt, – valaki a piaci validáció szempontjait. Miért működik mégis ennyire olajozottan? Az egyik EU-s értékelő meg is jegyezte:„nem érti, hogyan sikerült ez a puzzle ilyen jól összeálljon – de nagyon működik.” A működés oka egyszerű: minden partner ugyanazt a célt szolgálja, csak más irányból. Ez a modell három dolgot ad egy vállalkozásnak: 1) Validáció több nézőpontból Nem kell találgatni, mit akar a piac — minden terület képviselője ott ül az asztalnál. 2) Skálázható fejlesztési sebesség Mindenki a saját erősségét teszi bele, nincs átfedés, nincs belassulás. 3) Hitelesség nemzetközi szinten Amikor egy kanadai professzor és egy skandináv kutató ugyanazt a projektet jegyzi, a világ figyel. Ez a fajta diverzitás az, ami lehetővé tette, hogy a projekt ne csak működjön, hanem nemzetközi zászlóshajóvá váljon . A partnerek nem viszik el az energiát. A jó partnerek hozzák a növekedést. A PROJEKTÖTLETEK EVOLÚCIÓJA: AMIKOR EGY GONDOLATBÓL ÖTTERMÉKES RENDSZER SZÜLETIK Az innováció nem „villanás” — hanem folyamatos építkezés, amiben minden partner hozzátesz egy darabot A legtöbb vállalkozó úgy gondol a termékfejlesztésre, mint egy lineáris folyamatra: „kitaláljuk – lefejlesztjük – piacra visszük”. Orsiék története viszont pontosan az ellenkezőjét mutatja: egy igazán erős innováció nem egyszer születik meg, hanem rétegről rétegre épül. A teljes „Be Prepared” ökoszisztéma egyetlen ötletből indult: „csináljunk egy VR játékot, amiben nem profi vagy, hanem átlagember.” Ez volt a mag. Aztán jöttek a partnerek — és mindegyik hozzátett valamit, ami miatt a projekt kinőtte az eredeti keretet: 1) A VR mellé kell mobile app is Mert nem mindenkinek van head setje — de mindenkinek van telefonja.Ezt a felismerés az egyik partner tette hozzá: ha nagy tömeghez akarsz eljutni, a mobil a kapu. 2) Ha már két app van, kell egy tudásbázis is Így született meg a Disastropedia, a laikusoknak szóló enciklopédia.Nem akadémiai nyelven, nem szakzsargonnal — hanem úgy, hogy Orsolya is megértse, ha ő keres rá . 3) Ha van tudásbázis, kell mérni is, hogy tanulnak-e az emberek Így jött a negyedik komponens: a Learning Management System , amely összegyűjti a két alkalmazásból érkező adatokat, és megmutatja, ki mit tanult, hogyan halad, milyen szinten áll. És mire a csapat feleszmélt, a korábbi egyetlen ötletből négy egymást erősítő termék állt össze — teljes ökoszisztémává. Miért fontos ez a vállalkozóknak? Mert a legtöbb startup túl korán akar tökéleteset építeni. A Székely Family példája pedig azt mutatja: a jó termék nem kész, hanem fejlődő. Elindulsz egy prototípussal, aztán a piaci reakciók, partnerek és validációk hozzáteszik a következő réteget. Ehhez viszont két dolog kell: – nyitottság, – és alázat ahhoz, hogy beengedd mások ötleteit is. A termékfejlesztés nem szobrászat. Nem lefaragsz, hanem hozzáépítesz, amíg a végén egy komplett rendszer nem születik. A SZELEKTÍV NÖVEKEDÉS MŰVÉSZETE: AMIKOR A CÉGED MÁR NEM FÉR EL A RÉGI KERETEK KÖZÖTT A növekedés ára – új struktúrák, új ritmus, új felelősség A beszélgetés egyik legszemélyesebb és legvállalkozóibb vonala az, amikor kiderül: a növekedéssel nem csak a cég változik meg — hanem az élet is körülötte. A Székely Family -nek nem „csak” 8-szoros árbevétel-növekedést kellett lemenedzselnie. Közben átalakult minden: – a gyerekek mind iskolába kerültek, – a családi logisztika új dimenziót kapott (side questek minden héten), – és maga az éves munkaritmus is szezonális hullámokban él. A szezonális modell vállalkozói kihívása A cég ritmusa májusig totális pörgés, július–augusztus viszonylag csendes, szeptembertől pedig újra elindul a maraton. Ez egy olyan tempó, amelyben nem lehet mindent ugyanúgy csinálni, mint egy 5 fős csapatnál . A növekedés kényszeríti ki: – a delegálást, – a felelősségek tisztázását, – az új operációs folyamatokat, – és azt, hogy kilépj abból a „mindent mi csinálunk” spirálból. A bővülés mögött fegyelem van, nem szerencse Orsiék már 24 emberrel dolgoznak, ebből 10 állandó kolléga.Ez nem organikus fejlődés — ez tudatos építkezés, folyamatos után követés, projektzárások, projektindítások és rengeteg döntés. És ami még fontosabb: volt bátorságuk elengedni azt, ami nem működik. Két projektet bezártak, mert:– vagy kifutott a COVID-hatás,– vagy nem bizonyult elég vonzónak a vevőpiac számára. A legtöbb KKV ezt nem meri meglépni — inkább évekig cipeli a zombie-projekteket. A valódi növekedés titka: tudni, mikor kell váltani A Székely Family történetéből egy dolog nagyon egyértelmű:a növekedés nem egyenes vonal. Inkább egy folyamatos újratervezés, ahol a fókusz az egyetlen stabil pont . A cég akkor tud tovább nőni, amikor te is készen állsz továbbengedni mindent, ami már nem szolgálja a növekedést. A VÁLLALKOZÓI NÖVEKEDÉS VALÓDI LOGIKÁJA: ADAPTÁCIÓ, FÓKUSZ, FELELŐSSÉG A Székely Family története nem arról szól, hogyan lehet szépen lassan építkezni. Arról szól, hogyan lehet túlélni, alkalmazkodni és közben skálázni egy olyan világban, ahol minden gyorsabban változik, mint valaha. Az elmúlt két évükben minden benne volt, amit egy vállalkozó átélhet: – 8x-os növekedés, – csapatbővülés 24 főre, – nemzetközi együttműködések, – projektzárás és projektszületés, – családi átstrukturálódás, – és egy olyan zászlóshajó projekt, amely életet menthet. A végső tanulság három egyszerű, de kőkemény vállalkozói igazságra épül: 1. A skálázás nem stratégia — hanem adaptációs képesség Nem akkor nősz, amikor időd van rá.Akkor nősz, amikor a piac úgy dönt, hogy ideje komolyabbá válnod. A kérdés: bírod-e tartani a tempót? 2. A fókusz többet ér bármilyen üzleti tervnél A KKV-k nagy része azért nem skálázódik, mert nem mer elengedni működésképtelen projekteket. A Székely Family azért tudott nőni, mert volt bátorságuk dönteni:mi marad és mi megy a kukába. 3. A felelősség ma versenyelőny Egy olyan világban, ahol az emberek félnek, bizonytalanok és felkészületlenek, az a vállalkozás kerül előnybe, amelyik valódi tudást és valódi megoldást ad. A „Be Prepared” projekt tökéletes példa erre: – valós problémára reagál, – életmentő tudást ad, – nemzetközileg is releváns, – és közben üzletileg is skálázható. **Ez a vállalkozói növekedés valódi képlete: Adaptálódj gyorsabban → fókuszálj bátrabban → építs valódit → skálázódj tudatosan.** Élő podcast epizód: Székely-Keresztesi Orsolya és Dr. Székely Zoltán – 2025. május 28. 14:15-tól! Vendégeink már korábban is jártak nálunk – az akkori adást itt hallgathatod meg . Háromgyermekes szülőpárosként döntöttek úgy, hogy nemcsak az életben, hanem a munkában is társként folytatják: ebből született meg a Székely Family & Co. Nonprofit Kft. A cégük egy egyedülálló nonprofit start-up inkubátor és akcelerátor, amely a K+F+I (kutatás-fejlesztés-innováció) szektorban dolgozik – különösen az űripar, a biztonság és a fenntarthatóság témakörein. Az SFC nem csak a piacképes innovációk segítésében aktív, hanem saját kutatói részleggel is rendelkezik – interdiszciplináris projektekkel, melyek gyakran hidat képeznek különböző tudományterületek között. Vendégeink komplexen gondolkodnak: az üzleti tanácsadás, projektmenedzsment, design, IPR, privacy vagy gamifikáció náluk nem külön szigetek – hanem egyetlen összefüggő ökoszisztéma részei. Dr. Székely Zoltán az SFC társalapítója és a Space & Security részlegek vezetője. Jogász végzettségű, nemzetközi doktoranduszhallgató és korábban az Európai Űrügynökség inkubátorprogramját is vezette itthon. Ne hagyd ki, ha téged is érdekel, hogyan lehet egyszerre kutatóként, szülőként és vállalkozóként is eredményesnek lenni – nem elméletben, hanem a gyakorlatban. 📅 Időpont: 2025. május 28. – 14:15 (CET) Elérhetőségek: Facebook LinkedIn YouTube PEERS projekt DRIVE2X projekt 👉 Iratkozz fel Sallangmentes Hírlevelünkre! ...ha szeretnél több ilyen nyers, üzleti logikát helyrerakó epizódot. Ropogós olvasnivalók Startup skálázás: hogyan építs növekedési gépezetet akkor is, ha a világ nem érti, hogyan működik a projekted Hogyan skáláz egy startup akkor is, ha a világ nem érti a projekt működését? A transzkript tanulságai alapján megmutatom a valódi növekedés ritmusát. 1 nappal ezelőtt AI vagy megszűnsz: így automatizálj okosan a cégedben (konkrét példákkal) Az AI nem a jövő – már most versenytársad. Balogh Dávid példákkal mutatja meg, hogyan csökkents 30%-ot a költségeidből digitális asszisztensekkel. okt. 22. AI vállalkozásoknak – ha nem használod, pár éven belül véged lesz A mesterséges intelligencia nem a jövő – már most újraírja a vállalkozások játékszabályait. Balogh Dávid szerint az AI vállalkozásoknak nem luxus, hanem túlélési kényszer. Aki ma nem kezdi el beépíteni a működésébe, néhány éven belül szakmai halálra van ítélve. Ismerd meg, hogyan válhat az AI-ból a legnagyobb versenyelőnyed. okt. 21. Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

Tudd meg, miért buknak el a cégek, akik nem használják az AI-t, és hogyan teheted válságállóvá a vállalkozásod már ma. Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! << Vissza az Epizódokhoz 2025. augusztus 18. Nagy Gábor / Online Toborzás Több lábon állás – a vállalkozás stabilitásának alapja Az egyik fontos üzenet , amit Nagy Gábor megfogalmazott a beszélgetésben, hogy egy lábon állva a céged sérülékenyebb . Ez nem csupán egy elméleti gondolat – a gyakorlatban is tapasztalta, hogy ha egy vállalkozás csak egyetlen területre vagy ügyfélkörre támaszkodik, az komoly kockázatot hordoz. Ez igaz a piacra , az ügyfélkörre és a működési modellekre is. Ha minden bevételed egyetlen forrásból származik, akkor egy piaci zavar, törvényi változás vagy egy nagy ügyfél elvesztése komoly hatással lehet a teljes működésre . Ilyenkor nem csupán a bevétel csökken, hanem az egész vállalkozás jövője bizonytalanná válhat. Gábor példája jól mutatja, hogyan lehet ezt a kockázatot tudatosan csökkenteni . A beszélgetésben elmondta, hogy ő maga is keresi a lehetőségeket , hogy ne csak a hagyományos toborzási piacra támaszkodjon. A piaci bizonytalanságok idején – például amikor a gazdaság lelassul, vagy a cégek kivárnak a munkaerő-felvétellel – a toborzás könnyen visszaeshet. Ilyenkor jól jön, ha vannak alternatív bevételi lábak . Ezek közé tartozik a tanácsadói tevékenység , ahol tapasztalatait más vállalkozások fejlesztésére használja, valamint az AI-megoldások bevezetése cégeknél, amivel a működésüket optimalizálhatják. „Egy piac, egy láb. Ha a szomszédod megfázik, te is megfázol. Ha több lábad van, mindig van, ami tovább visz.” Ez a gondolat jól összefoglalja, miért fontos a diverzifikáció : ha az egyik terület átmenetileg gyengélkedik, egy másik segíthet átvészelni a nehezebb időszakot. Hibák kiszűrése és folyamatok optimalizálása AI-val A beszélgetésben Gábor egy másik kulcsfontosságú vállalkozói szemléletet is kiemelt: a hibákat érdemes azonnal kezelni , mielőtt nagyobb gond lesz belőlük. Ezt egy szálkás példával illusztrálta: ha most kiveszed a szálkát, lehet, hogy kicsit fáj, de két nap múlva már nem is emlékszel rá. Ha bent hagyod, begyullad, elfertőződik, és sokkal nagyobb problémát okoz. Az üzleti életben ugyanez történik, amikor egy apró, ismétlődő hibát figyelmen kívül hagyunk. Eleinte talán csak egy-két perc pluszmunkát jelent, de idővel rengeteg energiát, időt és pénzt emészthet fel . Ráadásul gyakran nem csak a vezető idejét veszi el, hanem a kollégákét is. Gábor egy konkrét példát is hozott a saját cégéből: egy kampányindítási folyamatnál gyakran előfordult, hogy az ügyfelek hozzáférést kértek egy sablonhoz , ahelyett hogy lemásolták volna. Pedig a rendszer piros nyilakkal, részletesen mutatta, hová kell kattintani – mégis, újra és újra előjött a probléma. A megoldás az lett, hogy amikor egy kampányt a kolléga elfogad, a rendszer automatikusan létrehoz egy egyedi dokumentumot az ügyfélnek. Így már nincs szükség arra, hogy a sablonhoz hozzáférést kérjenek, és ezzel megszűnt a felesleges oda-vissza levelezés. „Ha valamit utálsz csinálni, az a legjobb jel, hogy automatizáld.” Ez a hozzáállás nemcsak időt spórol, hanem segít „golyóállóbbá” tenni a vállalkozást: a hibák nem ismétlődnek, a folyamatok gördülékenyebbek, és a felszabadult időt más, értékteremtő feladatokra lehet fordítani. Munkatársak betanítása és tudásmegosztás AI-val A legtöbb cégvezető ismeri a helyzetet: van egy részletes működési szabályzat , amiben minden benne van, mégis újra és újra ugyanazokat a kérdéseket teszik fel a munkatársak. Ez különösen igaz az új belépőkre, akik ahelyett, hogy végigolvasnák a dokumentumot, inkább felhívják a vezetőt vagy a tapasztalt kollégát . Gábor egy valós ügyfélpéldát hozott: egy hostelszolgáltató cég recepciósainak betanítása volt a legszűkebb keresztmetszet. A cégvezető 120 oldalas szabálykönyvet írt, amiben még olyan részletek is szerepeltek, mint a biciklitöltő helye vagy a vendégpanaszok kezelése . Mégis, a recepciósok naponta kérdeztek olyasmiket, amikre a válasz ott volt a szabálykönyvben. A megoldás az lett, hogy létrehoztak egy saját GPT-t , feltöltötték bele a teljes szabálykönyvet, és megadták, hogy csak ebből a dokumentumból adhat választ . Ha valamilyen információ nem található benne, a GPT utasítást ad, hogy kinek kell írni e-mailt. Ráadásul a rendszer több nyelven is tudott válaszolni , így a külföldi diákokkal dolgozó recepciósok is azonnali segítséget kaptak. Ennek köszönhetően a napi kérdések száma drasztikusan lecsökkent , és a vezető ideje felszabadult. A beszélgetésben az is felmerült, hogy ezt a megoldást QR-kóddal az ügyfelek számára is elérhetővé lehetne tenni , így a vendégek saját maguk kaphatnának választ a kérdéseikre. Ez a példa jól mutatja, hogy az AI nem csupán automatizál , hanem hozzáférhetővé teszi a tudást pontosan ott és akkor, amikor szükség van rá. AI a napi működésben – személyre szabott megoldások, amik órákat spórolnak Gábor nem csak általános AI-eszközöket használ , hanem kifejezetten a saját folyamataira személyre szabott GPT-ket készít. Az egyik legismertebb példája a „ személyi asszisztense ”, Abigail , aki pontosan ismeri a cég szolgáltatásait, csomagjait, és 10 másodperc alatt elkészít egy ügyfélre szabott árajánlatot. Kézi elkészítésnél ez akár másfél órát is igénybe venne. Van külön GPT-je SEO-cikkíráshoz is. A folyamat egyszerű: futás közben felmondja a gondolatait, a rendszer célzott kérdéseket tesz fel (például: „Kinek szól a cikk?”, „Mi a fő kulcsszó?”), majd a válaszok alapján komplett, optimalizált blogcikket állít össze. Ez a cikk tartalmazza a belső linkeket, metaadatokat, képaláírásokat – vagyis mindent, ami egy jó SEO-stratégiához kell. A legfontosabb, hogy ezek az eszközök nem igényelnek állandó új promptírást . Ha egyszer elkészülnek, egy gombnyomással újra és újra használhatók, így folyamatosan időt spórolnak . Versenyelőny vagy lemaradás Az AI használata ma már nem csupán előny, hanem szükségszerűség . Aki nem kezdi el beépíteni a folyamataiba, az könnyen lemaradhat , mert a technológiával dolgozó cégek gyorsabban, olcsóbban és kevesebb hibával végzik el ugyanazt a munkát. Ez nem csak az árversenyben számít: az AI-val támogatott vállalkozások stabilabb folyamatokkal dolgoznak, kevesebb emberi hibát követnek el, és több idejük marad a stratégiai döntésekre . Ezzel szemben a hagyományos módszereket követők lassabban reagálnak a piaci változásokra . Gábor hangsúlyozta, hogy most kell elkezdeni kísérletezni és bevezetni az AI-t, nem pedig akkor, amikor már a versenytársak előnyt szereztek. Záró tanulság – Az AI használata megtérülő befektetés A példákból kiderül, hogy a mesterséges intelligencia már most segíthet időt megtakarítani , hibákat csökkenteni , a munkatársak betanítását gyorsítani és új lehetőségeket nyitni . "Ha valamit nem szeretünk csinálni, érdemes automatizálni." 🎧 Hallgasd meg a teljes adást , ha szeretnéd megtanulni, hogyan építs a cégedbe olyan AI-megoldásokat, amik időt szabadítanak fel, hibákat küszöbölnek ki, és versenyelőnyt adnak – már holnaptól. 💬 Írd meg kommentben , melyik feladatot automatizálnád először AI-val a vállalkozásodban! 📌 Iratkozz fel a Magyar Business Podcastre , hogy ne maradj le a következő vállalkozói stratégiákról és innovációkról! Nagy Gáborról Nagy Gábor a honlapkészítéstől indult, a Facebook-hirdetések hazai hőskorában már ügyfeleket szállított – ma pedig az egyik legismertebb online toborzási szakértő Magyarországon. Cége, az Online Toborzás, több száz pozícióra keresett már munkatársakat, a CNC-s operátoroktól egészen az ipari búvárokig. És ez nem vicc. Miközben más cégek még mindig offline álláshirdetésekkel szenvednek, Gábor és csapata automatizált rendszerekkel és digitális kampányokkal tölti fel a legkeményebb pozíciókat is. 2016-ban egy egészségügyi sokk hatására újragondolta az életét. Azóta tudatosabban él, automatizálja, amit lehet, és szigorúan 4 órában dolgozik. A maradék idő? Sport, zene, család. Futott már maratont, szervezett több, mint 30 közösségi bringázást, YouTube-csatornáján több százezres nézettségű barkács- és oktatóvideók futnak és péntekenként újra gitárt ragad. Az Online Toborzás pedig közben dübörög tovább. Stabil ügyfélkör, évről évre növekedés, és teljesen online működés – már 8 éve nem járt személyesen tárgyalni. Nagy Gábor a neten Instagram YouTube Magyar Business Online Toborzás a neten Honlap Facebook YouTube MagyarBusiness 👉 Iratkozz fel Sallangmentes Hírlevelünkre! ...ha szeretnél több ilyen nyers, üzleti logikát helyrerakó epizódot. Ropogós olvasnivalók Startup skálázás: hogyan építs növekedési gépezetet akkor is, ha a világ nem érti, hogyan működik a projekted Hogyan skáláz egy startup akkor is, ha a világ nem érti a projekt működését? A transzkript tanulságai alapján megmutatom a valódi növekedés ritmusát. 1 nappal ezelőtt AI vagy megszűnsz: így automatizálj okosan a cégedben (konkrét példákkal) Az AI nem a jövő – már most versenytársad. Balogh Dávid példákkal mutatja meg, hogyan csökkents 30%-ot a költségeidből digitális asszisztensekkel. okt. 22. AI vállalkozásoknak – ha nem használod, pár éven belül véged lesz A mesterséges intelligencia nem a jövő – már most újraírja a vállalkozások játékszabályait. Balogh Dávid szerint az AI vállalkozásoknak nem luxus, hanem túlélési kényszer. Aki ma nem kezdi el beépíteni a működésébe, néhány éven belül szakmai halálra van ítélve. Ismerd meg, hogyan válhat az AI-ból a legnagyobb versenyelőnyed. okt. 21. Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

Miért nem működik a céged nélküled? Marjai Viktor megmutatja, hogyan építs rendszert és stratégiát, ami hosszú távon is működik. Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! << Vissza az Epizódokhoz 2025. szeptember 1. Marjai Viktor / DISC Elemzés Nincs időd többet halogatni A vállalkozásod nem te vagy. És ha ezt nem érted meg időben, rámegy minden. Ez az epizód nem elméletgyűjtemény. Nincsenek nagy szavak, nincsen csili-vili marketing. Ez a beszélgetése arról szól, hogy mi tart vissza attól, hogy a céged valóban működjön – nélküled is. Marjai Viktor újra mikrofon mögött, de most nem csak a DISC miatt. Bár az is szóba kerül – mert mindig előkerül –, a hangsúly most a rendszerben gondolkodásra, a hosszú távú tervezésre és a valódi önismeretre kerül. Viktor azóta nagyot lépett: belevágott egy mentálhigiénés képzésbe, új keretrendszereket, validált teszteket tanult, és elkezdte átlátni, hogy mitől működik vagy nem működik egy vállalkozás. Ez az epizód azoknak szól, akik érzik, hogy nem jó irányba mennek . Akik nem értik, miért akadt meg a növekedés. Akik már túl vannak a pénzhajszoláson – de még nem látják, mi jön utána. Ez rólad szól. A cégedről. A gondolkodásodról. És arról, miért nem elég a lendület, ha nincs mögötte stratégia. Nem a személyiségedhez illik? Akkor nem fog működni. Miért nem tudsz tartósan bevezetni egy új szokást? Miért fut ki a lendület pár hét után? A válasz egyszerű: mert nem passzol hozzád . „Az a szokás, ami a személyiségedtől messze áll, az nagyon nehéz beépíthető.” És ez nem csak magánéleti kérdés. Ez a vállalkozásod működésének egyik legfontosabb sarokköve . Ha nem vagy tudatában annak, hogyan működsz alapból, mitől kapsz energiát, mire vagy érzékeny – akkor olyan rendszert fogsz építeni, ami veled szemben dolgozik . Ezért van az, hogy sokan belefáradnak a saját cégükbe. Nem a piac viszi őket padlóra. Saját maguk. Az önismeret nem öncélú. Ez nem pszichológiai játszótér. Ez a vállalkozásod működési alapja. A DISC, a mentálhigiénés tesztek, a konfliktuskezelési modellek – mind egy célt szolgálnak: Segítenek megérteni a működésedet, és úgy felépíteni a vállalkozásod, hogy ne önmagaddal harcolj nap mint nap. Aki ezt nem veszi komolyan, hosszú távon elveszti az irányítást. És nem azért, mert nem dolgozik eleget. Hanem azért, mert nem azt csinálja, amire építhetne. Az oktatás nem tanít meg önmagadra A legtöbb vállalkozó későn kezdi el azt, amit már rég kellett volna: önmagával foglalkozni . Nem azért, mert nem akarja. Hanem azért, mert az oktatásból ezt teljesen kihagyták . „Az oktatási rendszer nem arra épül, hogy megismerd önmagad, és ahhoz képest hozd ki a legtöbbet abból a 10–20 évből, amit a rendszerben töltesz.” A probléma nem új, de a környezet ma még jobban felnagyítja. A mesterséges intelligencia, a ChatGPT és az elérhető tudás mennyisége miatt az akadémiai lexikonfejlesztés értelmét veszítette . De közben senki nem segít abban, hogy az ember értsen önmagához . A DISC ezért üt akkorát. Mert ad egy rendszert, amiben elhelyezheted magad.Egy támpontot, amihez képest tudsz dönteni, haladni, fejlődni. Ez az „igazodási pont” nemcsak a vállalkozásra, hanem a gondolkodásra, a szokásokra, a döntéshozásra is hat . Akkor a napi operatív pörgés mindig elvisz – és nem marad időd gondolkodni . A vállalkozásod nem te vagy Ez az egyik legveszélyesebb tévedés, amiben a legtöbb vállalkozó benne él. Azt hiszi, hogy ő maga a cég. És ebből jön minden más probléma: kiégés, kontrollvesztés, növekedési plafon. „Az első nagy probléma a gondolkodásmódban az, hogy a cég az én vagyok.” Pedig egy vállalkozás nem lehet egyenlő egy emberrel.A vállalkozás rendszer . A rendszerhez pedig cél, struktúra, és egy olyan hosszú távú vízió kell, ami nem a vállalkozó aktuális élethelyzetéhez van kötve . Mert mi történik akkor, ha te változol?Ha mást akarsz, mint öt évvel ezelőtt?Ha eleged van, ha pihenni akarsz, ha kiszállnál? Ha nem készíted fel a vállalkozásodat a független működésre, akkor minden személyes hullámvölgyedet magával rántja . És ha nincs hosszú távú stratégiai irány, akkor nem tud önállóan működni .Nem tud nélküled dönteni. Nem tud fejlődni. Csak túlélni. A rendszered a stratégiai tervedből indul ki Sokan azt hiszik, hogy a vállalkozásuknak rendszert építenek. De valójában csak működnek . A cél nélküli működés viszont mindig káoszba torkollik. Marjai Viktor szerint a vállalkozás lelkét nem a napi teendők, hanem egy hosszú távú terv adja. „Ez a hosszútávú stratégiai terv a lelke az egész vállalkozásnak.” Ez nem egy Excel-táblázat.Nem éves célkitűzés.Nem kampányterv. Ez egy olyan vízió, ami évtizedes távlatban gondolkodik , és minden más ebből vezethető le: a termék, a csapat, a folyamatok, a marketing, a pénzügy. Ha ez nincs meg, akkor minden csak ad-hoc történik. A döntések nincsenek összhangban.A csapat irányt téveszt. A vállalkozó pedig elveszti a fonalat. „Ebből kéne kiinduljon minden, amit csinálsz a vállalkozásodon vagy a vállalkozásodban.” És hogy miért nincs meg a legtöbb cégnél? Mert a vállalkozók nem gondolkodnak el rajta. Naponta hoznak döntéseket. De nem látják, hogy ezek mennyire visznek közelebb vagy távolabb a víziójuktól . Ha nincs stratégiád, más dönt helyetted Sokan építenek céget úgy, hogy közben azt sem tudják, hova tartanak. Van bevétel, van működés, van pörgés – csak épp nincs mögötte vízió. Ez hosszú távon megbosszulja magát. Marjai Viktor ezért a stratégiát nem a piacból, nem is az üzleti célokból vezeti le. Hanem abból, hogy te mint ember mit akarsz kezdeni az életeddel. A stratégia nem más, mint visszafejteni azt, amit el akarsz érni.És ebből vezetni le, hogy milyen vállalkozás kell hozzá. „A vállalkozásnak is kell egy vízió. Nem elég, hogy te tudod, mit akarsz.” Ha nincs külön irány, akkor a cég leköveti a személyes hullámzásaidat. És ezzel időt, energiát, pénzt, fókuszt veszítesz. „A nagy cégek is azért működnek jól, mert hosszú távra terveznek. Nem kapkodnak. Nem reaktívak. Ők stratégiai szinten gondolkodnak.” Ez a gondolkodásmód nem csak a multiknak való. Ez a túlélés alapfeltétele. Záró tanulság – Ne hagyd, hogy mások döntsenek a vállalkozásod sorsáról Ez az adás nem arról szól, hogy mit kéne csinálnod. Hanem arról, hogy miért nem csinálod azt, amit valójában akarsz. Marjai Viktor több száz vállalkozóval beszélgetett az elmúlt években. A tapasztalata egyértelmű: A legtöbben nem tudják, miért építik a cégüket. „A kérdés az, hogy miért vállalkozol egyáltalán?” Ha erre nincs egyértelmű válaszod, akkor nem tudsz stratégiát sem építeni. És stratégia nélkül a céged nem tud rendszerként működni. Csak futsz az események után. És végül eljutsz oda, amit nem is te választottál. A megoldás nem a több munka. Nem az új eszköz. Nem a következő kampány. „Komolyan gondolod? Akkor ülj le, és dolgozd ki, mit akarsz. Ez fájni fog. De megéri.” 🎧 Hallgasd meg a teljes adást, ha te irányítani akarod a vállalkozásod – nem csak benne dolgozni. 💬 Írd meg kommentben, szerinted mi hiányzik a legtöbb magyar cégből: rendszer vagy stratégia? 🔔 Iratkozz fel, ha érdekel, hogyan gondolkodnak hosszú távon azok, akik tényleg szintet léptek. Marjai Viktorról "Kommunikációs viselkedés stílus (DISC) tanácsadóként dolgozom, 14 év multis irodista lét után tavaly lettem vállalkozó. Kezdetben a hozzám hasonló multis irodistákat segítettem, hogyan tudják a DISC módszert alkalmazni a karrierjük építésében. Ebben a témában írtam első könyvem, Főnökkezelési kézikönyv címmel. Mostanában főleg vállalkozókat támogatom Üzlet&Kommunikáció brand alatt, vállalkozás és szervezetfejlesztés témákban. ( UzletEsKommunikacio.hu ). Rendszeresen előadok a Grow with Google programjában és a MinnerAkadémi-án is elérhető képzésem." Marjai Viktor a neten Honlap LinkedIn Magyar Business 👉 Iratkozz fel Sallangmentes Hírlevelünkre! ...ha szeretnél több ilyen nyers, üzleti logikát helyrerakó epizódot. Ropogós olvasnivalók Startup skálázás: hogyan építs növekedési gépezetet akkor is, ha a világ nem érti, hogyan működik a projekted Hogyan skáláz egy startup akkor is, ha a világ nem érti a projekt működését? A transzkript tanulságai alapján megmutatom a valódi növekedés ritmusát. 1 nappal ezelőtt AI vagy megszűnsz: így automatizálj okosan a cégedben (konkrét példákkal) Az AI nem a jövő – már most versenytársad. Balogh Dávid példákkal mutatja meg, hogyan csökkents 30%-ot a költségeidből digitális asszisztensekkel. okt. 22. AI vállalkozásoknak – ha nem használod, pár éven belül véged lesz A mesterséges intelligencia nem a jövő – már most újraírja a vállalkozások játékszabályait. Balogh Dávid szerint az AI vállalkozásoknak nem luxus, hanem túlélési kényszer. Aki ma nem kezdi el beépíteni a működésébe, néhány éven belül szakmai halálra van ítélve. Ismerd meg, hogyan válhat az AI-ból a legnagyobb versenyelőnyed. okt. 21. Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

Hogyan lesz egy magyar vállalkozóból óceánjáró hajós és PhD-jelölt? Szabó Norbert története a szabadságról, újratervezésről és kitartásról. Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! << Vissza az Epizódokhoz 2025. november 19. A szabadság ára: amikor az álom hajóvá válik és az óceán az iroda Van, aki szabadságról beszél, és van, aki megéli. Szabó Norbert az utóbbi. Egy magyar vállalkozó, aki szó szerint hajóra tette az életét — és nem metaforikusan. Miközben mások az online meetingek és határidők között próbálnak levegőt venni, ő a Karib-tenger szélét hívta home office-nak. De mielőtt idáig jutott, végigment mindazon a hullámvasúton, amit minden vállalkozó ismer : döntések, újratervezések, kockázatok és újrakezdések. Norbi története nem a „menekülés a hétköznapokból” típusú kaland. Ez a sztori arról szól, mit jelent ténylegesen irányítani az életedet – még akkor is, ha közben a hajód épp az Atlanti-óceán közepén borul fel.A srác, aki MBA-t szerzett, vállalkozást épített, átevezi az óceánt, majd a tenger közepén rádöbben: minden stratégia, minden cél, minden vállalkozás csak addig működik, amíg te magad rendben vagy fejben . A túlélés itt nem csak fizikai kérdés, hanem mindset. A podcast epizód nem arról szól, hogyan kell hajót venni vagy világot látni. Hanem arról, hogyan építesz új identitást , amikor a régi már nem működik. Hogyan találsz értelmet a káoszban. És mi történik, ha a „mindent akarok” vállalkozói szemléletet felváltja a „csak azt, ami számít” filozófia. Mert lehet, hogy ma még a profitot hajtod — de ha elég sokáig mész, egyszer rájössz, hogy nem a pénz ad szabadságot, hanem a döntés, hogy máshogy akarsz élni. 🎯 Kulcsüzenet: A szabadság nem cél. A szabadság egy döntés. A komfortzónán túl – amikor a vállalkozás már nem elég A legtöbb vállalkozó elér egy pontot, ahol a siker már nem motivál. Minden működik: pörög a cég, van bevétel, van státusz. De belül valami üres. Szabó Norbert is ezt élte meg — csak ő nem hagyta, hogy ez az üresség elnyelje. Ő komolyan vette a belső hangot , ami azt súgta: „többre születtél ennél”. És egy nap tényleg felállt az íróasztaltól… hogy hajóra szálljon. A sztorija nem arról szól, hogy mindenkinek vitorlát kell bontani. Hanem arról, hogy merj kiszállni abból, ami már nem visz előre . Amikor Norbi úgy döntött, hogy eladja, amit nem kell, és megveszi, amire mindig vágyott, nem a menekülést választotta. Hanem a tudatos újrakezdést. A hajója – Joy – nem csak egy jármű, hanem szimbólum: a szabadság, az újratervezés, és az önazonosság jelképe. Ahogy ő mondja: „A hajó az otthonom, az aktuális szanatóriumom, az életterem.” És ebben ott van minden, amit a legtöbb vállalkozó is érez, csak ritkán meri kimondani: hogy néha nem új cél kell, hanem új környezet , ahol végre másképp gondolkodhatsz.Ahol nem a következő negyedév számít, hanem az, hogy végre levegőt vegyél. Tanulság: a komfortzónád nem biztonság, hanem egy lassan szűkülő ketrec. Ha nem lépsz ki, előbb-utóbb megfojt. Az óceán, mint tanítómester – mit tanul egy vállalkozó a túlélésből Vannak tréningek, ahol elmondják, hogyan kezeld a válságot. És van az óceán, ami megmutatja.Szabó Norbert a saját bőrén tapasztalta meg, mit jelent, amikor minden, amit építettél – hajó, biztonság, terv – egyetlen hullám alatt semmivé válik. Az Atlanti-óceán közepén, sötét éjszakában borult fel a hajójuk. Nem metaforikusan, hanem szó szerint. A legtöbb ember itt véget ér. Ő viszont újrakezdte a semmiből , szó szerint a vízből kimászva. Ez az a pillanat, amikor az élet nem kérdez: nincs marketing, nincs cash flow, nincs LinkedIn-poszt. Csak döntések vannak. Vagy bénulsz, vagy cselekszel. És ekkor jön elő a valódi vállalkozói izom – a túlélő reflex , amit nem lehet könyvből tanulni. Norbi ezt így fogalmazta meg: „A hajó felborult, én kikötve voltam. Ha nem, most nem beszélgetnénk.” Brutálisan őszinte mondat, ami mindent elmond arról, milyen törékeny az ember – és milyen erős tud lenni, ha muszáj. Minden vállalkozónak van ilyen pillanata. Amikor az élet rád borul, és neked kell visszafordítanod. A kérdés csak az: felismered-e, hogy most van az a hat óra, amikor nem szabad feladni? Tanulság: A túlélés nem szerencse kérdése. Hanem döntésé, hogy maradsz a vízben, vagy visszafordítod a hajót. Az újraépítés művészete – amikor a stratégia a túlélésből születik A legtöbb ember a „stratégiát” Excel-táblákban keresi. De az igazi stratégia a káosz közepén születik. Amikor semmid nincs – csak a tapasztalatod, az ösztönöd és a döntésed. Szabó Norbert számára a túlélés után jött a következő szint: újra kellett építenie önmagát, a hajóját és az életét . De nem a nulláról. Hanem egy teljesen új szintről. Aki egyszer túlélte az óceánt, másképp gondolkodik a kockázatról. Nem fél tőle – kalkulál vele.Nem menekül a hibáktól – rendszert épít rájuk. Nem „túlélni” akar többé, hanem jól élni, tudatosan, irányítva . Ezt a szemléletet viszi tovább a vállalkozásaiban is. Miközben testvére otthon vezeti a családi vendéglátóüzletet, Norbi a háttérből menedzsel, pénzügyi kontrollt tart, marketinget irányít. Távolról, hajóról, kontinenseken át. Mert ma már nem az a stratégia, hogy „többet dolgozom” – hanem az, hogy okosabban rendszerezek . A túlélésből lett stratégia a jövő vállalkozói szemlélete: 👉 nem a kontrollról szól, hanem az alkalmazkodásról, 👉 nem az erőről, hanem az irányról, 👉 nem a profit maximalizálásáról, hanem az életminőség optimalizálásáról . Tanulság: A válság nem rombol. Leleplez. Megmutatja, hogy a rendszered mennyire valódi – és te mennyire készültél fel rá. Az oktatás, mint új horizont – hogyan lesz egy hajósból PhD-jelölt? Mi jöhet azután, hogy átevezel egy óceánt? Sokan itt lezárnák a történetet: pipa, rekord, sztori, taps. Norbi viszont ekkor döntött úgy, hogy még nagyobbat lép – nem a vízen, hanem a tudásban. Mert rájött: a szabadság nem csak fizikai tér, hanem szellemi. Miután befejezte az MBA-t, egy gondolat nem hagyta nyugodni: „Ha már megtanultam túlélni, most megtanulok rendszert alkotni.” Ezért elhatározta, hogy PhD-t szerez gazdaságpolitikai és közpolitikai témában – méghozzá Amerikában. Nem azért, mert kell a papír. Hanem mert érteni akarja, hogyan működik a világ, amit bejár . És itt jön a vállalkozói mindset a legszebb formájában:nem fél a versenytől, hanem felkészül rá. Nem siránkozik a nehézségeken, hanem beépíti őket a stratégiába. Felvételi vizsgák, nyelvi tesztek, kutatás, önfegyelem, új célok – miközben a hajója még mindig az otthona. Ez nem menekülés, ez tudatos növekedés . A PhD Norbinál nem státusz. Ez a következő kaland.Csak itt már nem hullámokat kell meglovagolni, hanem gondolatokat. És pontosan ez a vállalkozói tanulság is: a növekedés nem mindig felfelé történik – néha befelé . Tanulság: A legnagyobb befektetés nem a vállalkozásodba, hanem a gondolkodásodba történik.Ha fejlődsz, minden más nőni fog körülötted. Mentális újratervezés – amikor a siker után jön az önismeret A vállalkozói világban ritkán beszélünk erről. Azt hisszük, ha elérjük a célt, minden rendben lesz. Ház, cég, szabadság, siker — pipa. De mi történik, amikor minden megvan, és mégis valami hiányzik? Norbi története itt válik igazán emberivé. Mert ő nemcsak az óceánt hódította meg, hanem a saját belső viharával is szembenézett . A fél év hajós élet alatt nemcsak a természet tesztelte, hanem a pszichét is. Kapcsolat, döntések, izoláció, félelem, újratervezés – minden, amit egy vállalkozó ismer, csak most extrém verzióban. A külső hullámok mellett belső viharok is jöttek. És ő nem szégyellte kimondani: segítséget kért. Egy pszichológussal kezdett dolgozni, hogy rendet tegyen fejben, mielőtt újra épít. Ez nem gyengeség. Ez a legerősebb lépés, amit egy vezető megtehet. „Két hónappal ezelőtt egy teljesen más Norbival beszéltél volna” — mondta.Ez a mondat mindent elmond arról, milyen ereje van az önismeretnek. Nem motivációs idézet, hanem túlélési stratégia. A vállalkozás fejlesztése ma már nem a növekedésről szól, hanem a stabilitásról.És a stabilitás önismeret nélkül illúzió. Norbi története bizonyítja: nem az a kérdés, mennyit érsz a piacon, hanem mennyire vagy jelen önmagadban. Tanulság: A legnagyobb skálázás az, amikor a saját tudatodat emeled szintre. A vállalkozás, mint rendszer – hogyan menedzselsz határok nélkül? A legtöbb vállalkozó abban hisz, hogy a sikerhez ott kell lenni. Az irodában. A tárgyalóban. A helyszínen.Szabó Norbert ezzel szemben bebizonyította, hogy a jelenlét nem földrajzi, hanem tudati kérdés. Ő a világ másik feléről menedzseli a magyarországi vendéglátó vállalkozást, testvérével közösen. Online, okosan, rendszerben. Miközben a hajója ring a guatemalai kikötőben, Norbi a pénzügyi riportokat elemzi, eseményeket szervez, marketingstratégiát irányít, és biztosítja, hogy minden gördülékenyen működjön otthon.A „remote” nála nem trend, hanem életforma . Megteremtette azt a modellt, ahol az üzlet nem kötődik helyhez, csak felelősséghez és tudatossághoz. És ez a jövő. A vállalkozói szabadság nem azt jelenti, hogy bárhol dolgozhatsz, hanem azt, hogy mindenhol működik a rendszered . Nincs többé „ha nem vagyok ott, nem mennek a dolgok”. A folyamatok, az emberek, az automatizmusok — ezek építik a valódi szabadságot, nem a repülőjegyek. Norbi példája tökéletesen mutatja: a vállalkozásod nem a helyedhez köt, hanem a gondolkodásodhoz.Ha fejben szabad vagy, a biznisz követni fog. Tanulság: Az igazi vállalkozói függetlenség nem az, hogy ne kelljen dolgoznod — hanem hogy ne kelljen jelen lenned ahhoz, hogy működjön. Az identitásváltás ára – amikor a régi éned már nem illik az új célhoz Minden vállalkozó életében eljön az a pont, amikor a régi szerep szűknek kezd hatni.Amit eddig felépítettél, már nem te vagy. A rendszer, amit építettél, már nem szolgál, hanem korlátoz. Szabó Norbert pontosan ezt élte meg: amikor a régi identitás – a sikeres vállalkozó – már nem fért bele az új életbe. Az átalakulás nem egyik napról a másikra jött. A hajó, a tenger, az óceán, az új emberek, a kulturális váltás – mind segítettek abban, hogy ledobja a régi mintákat. De ez nem volt romantikus út. Mert minden újratervezés előtt van egy gyászfolyamat. Meg kell engedned magadnak, hogy elveszítsd a korábbi önmagad . Norbi nemcsak a szakmát, a környezetet, hanem a gondolkodásmódját is lecserélte. A „vállalkozó, aki mindent kontrollál” helyett ma az a „vezető, aki tud engedni” .Nem hajszol, hanem figyel.Nem bizonyítani akar, hanem alkotni.Ez az a pont, ahol a siker már nem a pénzről, hanem a belső békéről szól. És ez az igazi szintlépés: amikor a „mit érek?” kérdést felváltja az, hogy „ki vagyok?” Mert a vállalkozásod csak addig nő, ameddig te is mersz változni. Tanulság: Az igazi identitásváltás nem új cél, hanem új önazonosság. Aki nem meri elengedni a régi énjét, az a múltjához kötve marad. Válságból vízió – amikor a trauma a jövődet építi A legtöbb ember fél a válságtól. A vállalkozók viszont tudják: minden krízisben ott a magja valami újnak. Szabó Norbert története ennek élő bizonyítéka. Az elmúlt években nemcsak az óceánon küzdött a túlélésért, hanem mentálisan is. Kapcsolat, bizonytalanság, fizikai kihívás, pszichés nyomás — mind egyszerre jelentek meg. És mégis, ebből született a következő nagy víziója. Miközben más összeomlana, Norbi felismerte: a trauma nem ellenség, hanem üzemanyag . Ami összetört, az tanít.Ami fájt, az formál. És ami túlél, az mindig erősebb, mint előtte volt. Ez a szemlélet különbözteti meg azokat, akik csak vállalkoznak, azoktól, akik építenek — önmagukat is. Norbi ma már nem fél az összeomlástól.Megtanulta, hogy minden válság új szerepet ad. Ebből a tapasztalatból született meg a víziója is: nem elég egy vállalkozást működtetni — országot kell építeni. És igen, komolyan is gondolja. A gazdaságpolitikai PhD és a jövőbeli közpolitikai pálya célja, hogy a tapasztalatát, a gondolkodását, az életútját beemelje egy nagyobb szintre: hogyan működik egy ország úgy, mint egy jól vezetett cég. Ez nem ego, hanem küldetés. Mert ha túléltél egy óceánt, egy ország menedzsmentje már csak egy újabb hullám — amit meg lehet lovagolni. Tanulság: A válságok nem akadályoznak, hanem átirányítanak.Aki mer belenézni a fájdalomba, az látni fogja benne a jövőt. Ország mint vállalkozás – hogyan gondolkodik egy gazdasági stratéga politikában Mi történik, ha egy vállalkozó fejjel gondolkodó ember belép a politikába?Egyszerű: elkezdi üzleti logikával nézni a rendszert , amit eddig csak kritizált. Szabó Norbert fejében a politika nem hatalom, hanem vállalkozás – csak nagyobb léptékben. Egy ország is cég. Van cash flow, van HR, van marketing, van stratégia, csak a tét más: tízmillió ember jövője . Norbi MBA-s gondolkodással, gazdaságpolitikai látásmóddal közelít ehhez. Azt mondja: Magyarország a legnagyobb vállalkozás – és úgy is kéne működnie. Nem pártharcokban, hanem hatékonyságban. Nem ígéretekben, hanem eredményekben.Nem pozícióban, hanem felelősségben. És ez nem naiv idealizmus. Ez stratégiai gondolkodás. Aki képes volt egy hajót biztonságba vezetni a vihar közepén, az pontosan tudja, hogy stabil irány nélkül a legnagyobb rendszer is elsüllyed. A politika számára nem cél, hanem eszköz. Egy új platform, ahol a vállalkozói tapasztalat, a vezetői fegyelem és az emberi oldal találkozik. Norbi a közgazdaságtant, a vezetéstudományt és a pszichológiát egyesíti egy vízióban: egy olyan Magyarországban hisz, ahol a döntéshozatal nem „kinek az embere vagy”, hanem „mit tudsz létrehozni”. Tanulság: Egy országot is lehet úgy vezetni, mint egy jó vállalkozást — ha nem a hatalom, hanem a fejlődés a cél. A szabadság paradoxona – amikor végre megérted, mi az igazi siker A legtöbben a szabadságot hajszolják. De kevesen értik meg, hogy a szabadság nem ott kezdődik, ahol minden megvan , hanem ott, ahol már semmit sem kell bizonyítani. Szabó Norbert hajója – a Joy – nem luxusprojekt. Ez a felismerés szimbóluma.Mert mi más lenne az, amikor valaki mindent hátrahagy, hogy végre igazán éljen? A tenger csendje megtanította neki: a siker nem zajos.Nem a követők számában, nem a forintban, nem a státuszban mérik.Hanem abban, hogy reggel békében kelsz fel, és este hálával fekszel le. Norbi ma nem menekül a világtól – a világban él.Egy hajón, ami egyszerre iroda, otthon és tanítómester. Miközben vállalkozást vezet, doktori képzésre készül, jövőt épít, mégis minden mondata ugyanarra fut ki: az igazi siker nem az, hogy megszerezted, amit akartál — hanem hogy nem veszíted el önmagad közben . És ez a Magyar Business Podcast egyik legerősebb üzenete:a szabadság nem a cél, hanem az út, amit akkor találsz meg, ha végre elengeded a megfelelést. Tanulság: A siker addig tart, amíg nem áldozod fel érte a szabadságod.Ha az életed nem a te szabályaid szerint zajlik, valaki más írta meg a forgatókönyvet. Záró tanulság – „Az igazi vállalkozás te magad vagy” Lehet hajód, céged, diplomád, címkéd – de a nap végén csak egy dolog számít: ki lettél közben. Szabó Norbert története nem a vitorlázásról szól, hanem az ébredésről.Hogy miközben mindenki kifelé épít – karriert, brandet, stratégiát –, valójában belül dől el minden. A magyar vállalkozói közegben ritkán hallani ennyire őszinte, emberi sztorit. Egy férfiról, aki kétszer átkelt az Atlanti-óceánon, túlélte, újratervezte az életét, és most már nem a célvonalat hajszolja, hanem az egyensúlyt. Ez a szemlélet az, ami a jövő vállalkozóit különbözteti meg: nem a gyors siker, hanem a tudatos növekedés.Nem a kockázatkerülés, hanem a belső stabilitás . A Magyar Business Podcast ebben az epizódban nemcsak inspirál, hanem tükröt tart. Mert ha Norbi történetében magadra ismersz – a vágyaidban, a küzdelmeidben, a csendben, amiben néha elveszel – akkor ez az adás neked szól. Ez nem motivációs mese. Ez a valóság.És a valóság az, hogy a legnagyobb vállalkozás, amit valaha építesz, te magad vagy. 👉 Iratkozz fel Sallangmentes Hírlevelünkre! ...ha szeretnél több ilyen nyers, üzleti logikát helyrerakó epizódot. Ropogós olvasnivalók Startup skálázás: hogyan építs növekedési gépezetet akkor is, ha a világ nem érti, hogyan működik a projekted Hogyan skáláz egy startup akkor is, ha a világ nem érti a projekt működését? A transzkript tanulságai alapján megmutatom a valódi növekedés ritmusát. 1 nappal ezelőtt AI vagy megszűnsz: így automatizálj okosan a cégedben (konkrét példákkal) Az AI nem a jövő – már most versenytársad. Balogh Dávid példákkal mutatja meg, hogyan csökkents 30%-ot a költségeidből digitális asszisztensekkel. okt. 22. AI vállalkozásoknak – ha nem használod, pár éven belül véged lesz A mesterséges intelligencia nem a jövő – már most újraírja a vállalkozások játékszabályait. Balogh Dávid szerint az AI vállalkozásoknak nem luxus, hanem túlélési kényszer. Aki ma nem kezdi el beépíteni a működésébe, néhány éven belül szakmai halálra van ítélve. Ismerd meg, hogyan válhat az AI-ból a legnagyobb versenyelőnyed. okt. 21. Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! << Vissza az Epizódokhoz 2022. március 10. RI Consulting / Szmola Roland A szakember, aki nem megmondja, hanem megmutatja Mi történik egy céggel, ha végre valaki nem a tüneteket kezeli, hanem a rendszerszintű viselkedést? Szmola Roland pontosan ezzel foglalkozik – és nem PowerPointban, hanem a valóságban. Nem tréninget tart, hanem megújítja a gondolkodást a cégekben . Nem „megmondja” a megoldást, hanem rávezeti a vezetőket és a csapatokat , hogy maguk dolgozzák ki – és vállalják is. Roland az a szakember, akit akkor hívnak, amikor már nem lehet tovább mismásolni. Nem csak a vezetőkkel dolgozik. Nem csak a csapattal. Az egész céggel. Kultúrával. Rendszerrel. Gondolkodással. És ha kell, feszültséggel is. Mert ez a munka nem finomkodás – hanem egy közös ráébresztés , hogy a "majd valahogy lesz" szemlélet nem működik. „A legtöbb cég nem a versenytársai miatt bukik el, hanem a kimondatlan dolgoktól belülről.” – mondja Roland. És pontosan ezekre tapint rá, amikor belép egy vállalathoz: milyen a bizalom szintje? Létezik-e valódi felhatalmazás? Tudnak-e beszélgetni a döntésekről, vagy csak körbeudvarolják egymást? A beszélgetésben Zsapka Andrea, Somogyi Balázs és Fóris Attila a megszokott éleslátással kérdeznek rá arra, mi az a szemlélet és módszertan, amivel Roland újra mozgásba hozza a cég belső motorját – az embereket. Nem pusztán vezetőket képez, hanem a teljes szervezeti működést fejleszti . Roland módszertana több mint tanácsadás: aktív beavatkozás a vállalati dinamika mélyrétegeibe . Fókuszban a párbeszéd, az autonómia, a felelősségvállalás – és az ezekből születő, valódi együttműködés. Ahogy ő fogalmaz: „Nem egyes vezetőkkel dolgozom, hanem a közös működés logikáján. A szándék és a rendszer között van a csapat.” Ez nem egy egyszerű inspirációs beszélgetés. Ez egy figyelemfelkeltés ahhoz, hogyan ébreszd fel a saját céged – még akkor is, ha most éppen csak "üzemel". A delegációs póker - a vezetői önféltés rendszere „Amikor delegálsz, fel akarsz hatalmazni valakit, akkor nem nagyon van meg az eszköztára a vezetőknek. Én 90 százalékot szoktam mondani ebben a dologban, hogy nagyon-nagyon kevésnek van eszköztára.” Szmola Roland szerint a delegáció nem egy fekete-fehér történés , hanem egy 7 szintből álló dinamikus játék, amit érdemes tudatosan játszani. A gond ott kezdődik, amikor a vezetők nem tudják, milyen eszköztár kell a felhatalmazáshoz , és csak játszanak a hatalommal. „A delegációs pókernek van egy olyan szintje, amikor te fel akarsz valakit hatalmazni, a döntést nem adhatod be neki, de nagyon el akarod adni neki, hogy ez milyen jó lesz neked. De az emberek nem hülyék, észreveszik.” Ez a gondolkodás radikálisan más, mint amit megszoktunk. Itt nem utasítunk, hanem kooperálunk . Nem csak felelősséget adunk, hanem fejlődési lehetőséget is . Roland világossá teszi, hogy a delegálás nem arról szól, hogy valamit ledobunk más vállára – hanem arról, hogy közösen értelmezzük, ki mire kész, mit vállal és miért. „Ha te fel akarsz fegyverezni valakit arra, hogy képes legyen valamire, ez is egy párbeszéd. Azt kell tudni mondani, hogy én szeretném, hogy erre legyél képes. Te mire érzed magadat képesnek? Te mit szeretnél? Mire szeretnél képesnek lenni? Kettő között távolság van. Akkor ezt valahogy át kell beszélnünk. Szeretnénk ebben közelíteni? Fog ez változni?” A delegációs póker hét szintje ebben segít. Nem csak abban, hogy hol tart az adott munkatárs , hanem abban is, hogy a vezető tudja, mikor mit kell mondani, adni, kérdezni . Például: „Főnök, én többet szeretnék, jobban szeretném ezt magam dönteni” – ez egy tök jó válasz. Ahogy az is, hogy „Főnök, én nem akarok erről dönteni, úgyhogy bocsi, ezt ne pakold át az én vállamra.” Ez a módszer működik. Roland tapasztalata szerint, amikor vezetők elkezdik alkalmazni, már egy hét múlva eredményeket látnak . „Nem volt még olyan vezető, aki azt mondta volna, hogy ne lett volna haszna – akár már a hétköznapi munkájában.” A kulcs: merd megbeszélni, merd tisztázni. Ne várd, hogy magától beérik. A legjobb tanács, amit senki nem akar meghallani A beszélgetés végén elhangzik egy kérdés, ami szinte provokatív: „Milyen tanácsot adnál egy vállalkozásnak, hogy elkerülje, hogy titeket felhívjanak?” Szmola Roland nem kertel. Nem az a fajta tanácsadó, aki misztifikálja a szakmát. Épp ellenkezőleg: az a célja, hogy minél kevesebbszer legyen szükség rá. „Szerintem két dolgot kell csinálni. Az egyik: gyűjts információt. Olvass, hallgass, kérdezz. Ma már nem kell pénzért venni a tudást, elérhető – csak akarni kell.” Roland azt is hangsúlyozza, hogy nemcsak tanulni kell, hanem kérdezni is . És nem a Google-től. Hanem emberektől. Tapasztaltakról. Akik már elrontották. „Kérdezd meg mástól, hogy mi nem működött jól. Telefonálj. 5 perc alatt rengeteg tanulság kijön egy beszélgetésből.” A másik tanács? Mérj. Állíts fel hipotézist, és nézd meg, működik-e. Ez a vállalkozói agy egyik legfontosabb izma – a visszamérés képessége. „Nem kell milliméterre pontosan, de rácsekkolok: jól vagyok? Jól működünk? Értem, mi történik?” Ez az a fajta praktikus hozzáállás, amit Roland minden szinten képvisel: ne agyald túl, ne játssz szerepeket, nézd meg, mi történik valójában. A legfontosabb üzenet? A tanácsadás nem csodaszer, hanem tükör. És ha jól kérdezel, mérsz és gondolkozol, lehet, hogy pont ezt a tanácsadást is elkerülheted. „Ha ezt a kettőt csinálod – tájékozódsz és mérsz – akkor már félig nyert ügyed van. És amit nem értesz, abban is jobban tudsz kérdezni.” A csapat nem a főnök mögött áll – hanem a rendszerben mozog Sok vezető fejében él egy romantikus kép: a „jó vezető” előtt ott sorakozik fel a csapata, támogatják, követik, együtt mennek előre. Csakhogy a valóságban a csapat nem mögötted áll. Hanem egy rendszerben mozog – és reagál arra, amit a rendszer megenged, ösztönöz vagy épp akadályoz. „Ha valakit fel akarsz fegyverezni, hogy képes legyen valamire, akkor ehhez be kell tudni vállalni, hogy ez egy párbeszéd. Meg kell kérdezni: te mire érzed magad képesnek? Mire szeretnél képes lenni?” – Szmola Roland Roland szerint a vezetők ott rontják el, hogy egyéni problémákat akarnak egyéni megoldásokkal kezelni, miközben a rendszer generálja a helyzeteket. Például: A „motiválatlan kolléga” nem motiválatlan, csak nem kap visszajelzést. A „felelősséget kerülő projektmenedzser” nem kerül semmit, csak sosem volt egyértelmű a döntési köre. A „konfliktuskerülő csapat” nem magától lett ilyen, hanem mert senki nem modellálta a nyílt kommunikációt. A csapat viselkedése a rendszer tükre. És ezt a tükröt kell felmutatni. „A döntések nem csak a főnök dolga. A csapatban kell, hogy megszülessen a képesség, hogy beszéljünk róla, ki mit vállal, ki mit nem.” – Szmola Roland Ezért van az, hogy Roland nem vezetőfejlesztőként gondol magára, hanem rendszerbeavatkozóként. Nem „tréninget tart”, hanem beül a megbeszélésekre, figyeli, hogyan működnek együtt, és visszatükrözi, amit lát. Ahol kell, belenyúl, konfrontál, kérdez. És közben elindít valamit, amit a PowerPoint nem tud: a gondolkodás átalakulását. A csapat működését nem a vezető személyisége, hanem a rendszer logikája határozza meg. És ha ez a logika nem tudatos, akkor majd lesz helyette egy véletlenszerű, elhallgatásokkal teli dinamikarendszer. Csak abból nem lesz fejlődés. „Nem egyes vezetőkkel dolgozom, hanem a közös működés logikáján.” – Szmola Roland A kérdés tehát nem az, hogy ki a jó főnök, hanem az, hogy mit tud a csapat magáról, egymásról – és a rendszerről, amiben működnek. Tudásmegosztás kontra tudásféltés – A magyar paradoxon „Én szerintem mi féltjük a tudásunkat.” Szmola Roland így fogalmaz, amikor Fóris Attila arról kérdezi, miért van munkaerőhiány a digitális és agilis szakmákban. A válasz nem technológiai, hanem kulturális . Nem arról van szó, hogy ne lenne elég információ vagy lehetőség – hanem arról, hogy nem osztjuk meg egymással azt, amit már tudunk. A beszélgetés egyik legerősebb gondolata, hogy a magyar vállalkozói közeg egyszerre fejlődik gyorsan és zár be magába . A tudás átadását sokan még mindig versenyhátránynak látják, nem közösségi befektetésnek. Roland szerint ez nem mindig volt így, de mára beleégett a kultúrába: „Valamiért mi mindig pénzre akarjuk váltani a tudásunkat, méghozzá azonnal.” A skandináv vagy amerikai hozzáállás – „pay it forward” – egyelőre ritka Magyarországon. Nálunk még mindig gyanús, ha valaki csak úgy segíteni akar. „Amikor akarsz valakinek segíteni, akkor még úgy néznek rád, mintha űrlakó lennél” – mondja Fóris Attila. Ez a mentalitásváltás kulcs lenne ahhoz, hogy a vállalkozások hosszabb távon tudjanak skálázódni. Mert amit ma tudásként zárunk el mások elől, az holnap a saját növekedésünk gátja lesz . Roland így folytatja: „Nem azt hisszük, hogy attól leszünk gazdagabbak, ha másokat fejlesztünk. Hanem attól, ha megtartjuk magunknak. Ez a gondolkodás nem fenntartható.” És valóban: a piac már nem csak a termékekért, hanem a működéskultúráért is fizet . Azok a cégek, ahol belső mentorálás, tanítás és tudásmegosztás folyik, gyorsabban fejlődnek – és vonzóbbak a tehetségeknek is. A tanulság? Nem elég jól dolgozni – meg is kell tanulni tanítani . A fejlődés ára – Ki vállalja be a kényelmetlenséget? „Az a baj, hogy meg kell fizetni az árat. És nem mindenki akarja megfizetni.” – Szmola Roland nem szépít, és nem csomagol: a szervezeti fejlődés nem ott kezdődik, hogy motivációs posztokat olvasunk LinkedInen , hanem ott, hogy valaki végre beleáll abba, amit eddig senki sem akart kimondani . A legtöbb cégnél nem a stratégia hiányzik, hanem az őszinte beszélgetés bátorsága . Mert tudják, hogy fájni fog. Mert tudják, hogy valaki majd nem fog jól kijönni belőle. És ezért inkább nem bolygatják – csak épp nem haladnak sehova. Roland a beszélgetésben ezt a dilemmát nevezi nevén: „Vannak olyan helyek, ahol ezek a döntések születnek, de az oda vezető úton túl sok árat kell fizetni. És azok, akik jól gondolkodnak, nem mennek el ezekbe a balhé-szituációkba.” Vagyis: pont azok nem jutnak el hatalmi pozícióba, akik képesek lennének emberként gondolkodni – mert túl sok a feszültség . Ez a gondolkodás már túlmutat a cégvezetésen. Ez társadalmi szintű kérdés: ki vállalja a konfliktust a jövőért? Roland szerint: „Nagyon szeretném, hogy tíz éven belül akár politikai, akár nemzetközi együttműködéseken keresztül is hatással tudjak lenni – de az első lépés az, hogy legyenek többen, akik így gondolkodnak.” A tanulság brutálisan egyszerű: ha nincs, aki a kellemetlenséget felvállalja, akkor a rendszer sosem fog megváltozni. A változás ára a feszültség – és a feszültséggel való munka. „Nem a stratégián múlik. A szándék és a rendszer között van a csapat.” És ez a csapat akkor lesz erős, ha van benne legalább egy ember, aki kimondja: „ezt eddig szarul csináltuk – változtassunk.” Introvertált vezetők, extrovertált elvárások – Ki való igazán főnöknek? „Nem mindenkinek való vezetés – ezzel teljesen egyetértek.” Mondja Szmola Roland, és ezzel fejbe veri azt az évtizedes vállalati dogmát , hogy minden jó szakemberből vezetőt kell csinálni. Miért hisszük még mindig, hogy aki csendesebb, az nem lehet jó vezető? A podcastben erről egy őszinte, személyes szál is megnyílik. Roland például kimondja: „Alapvetően egy introvertált típusú ember vagyok. De kiálltam színpadra énekelni, operaházban szerepeltem, nagy csapatokat vezetek. Előtte meg utána is rosszul érzem magam. De megtanultam kompenzálni.” Ez nem „motivációs rizsa”. Ez annak az embernek a mondata , aki valóban tettekkel írta felül a személyisége korlátait . És itt jön a lényeg: nem az a kérdés, hogy milyen vagy alapból – hanem az, hogy döntesz-e úgy , hogy képes leszel rá. Mert a vezetés nem személyiségteszt, hanem felelősségvállalás. Roland szerint: „Ha úgy döntesz, hogy vezető akarsz lenni, akkor nem oké, hogy szuszogva a sarokból akarsz irányítani. Akkor vállald azt is, hogy kiállsz, kommunikálsz, döntést hozol. Ha meg nem, akkor nincs ezzel baj – de akkor ne játszd el, hogy igen.” A beszélgetésben előkerül az is, hogy sok vezető azért nem mer fejleszteni, mert fél attól, hogy nem lesz elég karizmatikus . Andrea és Attila szerint ez az elvárás is torzít: „A főnök nem egyenlő azzal, hogy te vagy a legjobb szónok. Lehet, hogy valaki csendes, de hatékony.” És épp ez a lényeg: a vezetés nem „színpadi szerep”, hanem belső szándék. És ha ez megvan – akkor a képességek tanulhatók . Még az introvertáltságon is lehet dolgozni. De ehhez dönteni kell: „Főnök akarsz lenni, vagy nem? Ha igen, vállald a felelősséget. Ha nem, ne vállald el.” Ez a fajta tisztázás sok cégben hiányzik. Ehelyett beletolják a vezetői szerepbe azt is, aki nem akarja. Aztán jön a frusztráció, a kiégés, a kudarc. Roland módszere pont itt kezd hatni : segít kimondani azt, amit a rendszerben mindenki érez, de senki nem mond ki. Nem az a gond, hogy jön egy tanácsadó – hanem hogy mérik-e, amit csinál „Szerintem két dolgot kell csinálni, ami nagyon fontos: gyűjts információt és mérj.” – mondja Szmola Roland. És ezzel két olyan alapelvet vág az asztalra , amit a legtöbb cég még mindig csak kampányszerűen alkalmaz. Sokan azt hiszik, a tanácsadás lényege az, hogy „jön egy okos ember, megmondja, mit kell tenni”. Csakhogy Roland szerint ez pont fordítva van. Az igazi tanácsadó hipotézist állít, majd mér , hogy mi működött. És erre a cégnek is készen kell állnia . „Ugyanúgy kell mérni azt is, amit a tanácsadó mondott. Hogy mit mondott, hogyan implementáltuk, és milyen hatása lett egy év, két év, három év múlva.” – teszi hozzá Fóris Attila is, megerősítve Roland szemléletét. Ez nem a szokásos „hasraütésre működünk” vállalati rutin. Itt minden feltételezés mögé adatot és visszamérést raknak . A cél nem a látványos prezentáció, hanem a fenntartható fejlődés . Mert amit nem mérsz, azon nem is tudsz javítani. Roland rámutat: a tudás ott van mindenki számára elérhetően – csak nem élünk vele . „Nem kell pénzért információ. Olvass, hallgass, tapasztalj. Most már bármit megtalálsz, ha tényleg keresed.” De itt is kulcskérdés, hogy mire használod . Sok cégvezető azt hiszi, ha egyszer igénybe vett egy tanácsadót, akkor az „végigcsinálja helyette”. Holott a legfontosabb szakasz utána jön: mérni, mi változott ténylegesen . Milyen szokások épültek be? Milyen viselkedés lett máshogy? És persze ott a másik oldal: „Az ember nem szereti, ha gyűlik az ideje – a legtöbb legalábbis. Ha felhívsz valakit egy problémával, mondd azt: 5 perced van?” Ez a fajta tudatosság, fókusz és méréspontosság különbözteti meg a „tanácsadást” a bullshit-szolgáltatástól. Roland szemléletében a tanácsadás nem „külső mentés”, hanem belső ébresztés – amit vissza is kell tudni mérni. Merre tart a világ? – és miért nem lesz elég, ha csak működtetjük a cégünket „Most bevallom őszintén: erre a kérdésre csak azt tudom válaszolni, hogy van bennem egy érzés. Nem tudnám megmondani a tutit.” Mondja Szmola Roland arra a kérdésre, hogy szerinte merre tart a világ. Ez az őszinteség nem gyengeség, hanem éleslátás , és nagyon is jellemzi azt a fajta gondolkodást, amit ő képvisel. A podcast vége felé a beszélgetés kilép a szokásos üzleti keretek közül, és globális, társadalmi szintre emeli a problémák elemzését . Az AI, a digitális világ térnyerése nem sci-fi – hanem már most is befolyásolja a vállalati működést. Nem lehet úgy gondolkodni cégekről, hogy közben nem gondolkodunk a jövőről. „Amikor a lányom ahelyett, hogy a homokozóban túrkálna, egy avatart nyomogat a telefonon – na, az egy fura érzés.” – mondja Roland. Ez nem nosztalgia. Ez egy nagyon is releváns figyelmeztetés : ha csak működtetjük a gépet, és nem kérdezünk rá az irányra, el fogunk csúszni. Zsapka Andrea hozzáteszi: „Most Fülöp-szigeteken már vannak ilyenek, akik csak játszanak, keresnek pénzt, aztán vissza is forgatják újabb eszközökre. Ez egy csapdaszerű rendszer.” És tényleg: az új technológiák nem csak lehetőségek, hanem súlyos felelősségek is. Roland elmondja: szerinte a probléma nem az új technológiákkal van, hanem azzal, hogy nincs hozzájuk felelősségi keretrendszer . Nem injekcióztuk be a rendszerbe azt az emberi dimenziót – önreflexiót, önfegyelmet, etikát – amire égető szükség lesz, ha nem akarunk társadalmi szinten elsodródni. A kérdés, amit feltesz: ki építi majd azt a szociális hálót, ami az AI okozta munkahely-vesztést tompítja? Ki fogja integrálni azokat, akik nem tanulták meg használni az új világot? Ez már nem csak üzlet. Ez kultúra, gondolkodás, társadalmi felelősség. És Roland szerint pont ezért nem elég céget vezetni – gondolkodni is kell. Mesterséges intelligencia – lehetőség vagy társadalmi időzített bomba? „Én az AI-t nagyon szeretem.” Indít Szmola Roland egy meglepően pozitív állítással. De gyorsan hozzáteszi: csak akkor, ha jól használjuk. Mert nem az a kérdés, hogy az AI átvesz-e feladatokat – hanem az, hogy mit kezdünk a felszabaduló emberi kapacitással . Roland nem fél az új technológiától. Sőt: lehetőséget lát benne arra, hogy az emberek végre értékesebb dolgokra koncentráljanak . „Az ember arra hivatott, hogy alkosson, ne adminisztráljon.” – mondja. Ha az AI leveszi a rutint a vállunkról, akkor nyerhetünk. Ha viszont csak költséget akarunk optimalizálni vele, elveszítünk mindent. A valódi kihívás nem technológiai – hanem társadalmi . Mi történik azokkal az emberekkel, akik kiszorulnak? Ki nyújtja feléjük a kezet? Roland itt nem csak egyéni, hanem rendszerszintű felelősséget feszeget: ki építi ki azt a hálót, ami képes megtartani őket? És egyáltalán: melyik cég lesz az, aki nemcsak a nyereséget, hanem a hatásait is méri ? „Az AI által termelt pénzt vissza kéne forgatni abba, ami nem explicit módon termel pénzt – de társadalmilag értékes.” – mondja Roland. Ez nem utópia, hanem üzleti fenntarthatóság . És mi a helyzet a cégekkel? Roland szerint az AI már most begyűrűzik a szervezetekbe – és aki nem foglalkozik vele, az lemarad. Nem azért, mert „menő”, hanem mert szisztematikusan átalakítja a működést : gyorsabban jönnek az adatok, máshogy működik az információáramlás, és új típusú döntési logikák jelennek meg. A cégek legnagyobb fékje mégis az ember. Pontosabban az, hogy nem értjük a saját működésünket, így nem is tudjuk, hogyan illeszkedjünk az új rendszerekhez . És amíg ez így van, nem az AI-tól kell félni – hanem a saját tanulási lustaságunktól. A tudás akkor ér valamit, ha megosztják „Mi magyarok túl gyorsan akarjuk pénzre váltani a tudást. Az első évben már Mercedes kell.” Mondja Roland, és ezzel egy fájdalmasan pontos képet rajzol a hazai vállalkozói kultúráról. A podcast végén a beszélgetés egy egyre filozofikusabb, de nagyon is valós problémát kezd feszegetni: miért nem osztjuk meg a tudásunkat? Miért hisszük, hogy azzal veszítünk, ha más is fejlődik? Roland szerint ez a gondolkodás a legnagyobb gátja a fejlődésnek . Mert ha nem tanítjuk meg a következő réteget – akár a cégen belül, akár azon kívül –, akkor magunk alatt vágjuk a fát . A piac kinőtte a szakembereit, és nem azért, mert nincs tehetség. Hanem mert a tapasztalat „be van zárva” a seniorok fejébe , és onnan csak pénzért hajlandók kiengedni. „Nem hiszünk benne, hogy attól leszünk gazdagabbak, ha másokat is fejlesztünk. Pedig hosszú távon csak így működik.” – mondja Roland. Ez az epizód nemcsak a delegálásról, vagy az AI-ról szólt. Hanem arról, hogy hogyan lehet egy cég valóban működő közösség – ahol van tudásáramlás, párbeszéd, autonómia, és felelősség. A kérdés nem az, hogy van-e elég jó embered. Hanem az, hogy tudsz-e olyan közeget építeni , ahol azok a jó emberek maradni akarnak. És ez az, ami igazán nehéz. Ez a gondolkodásmód teljes kultúraváltást igényel. Olyan rendszert, ahol a hibákból tanulunk, nem retorzió követi őket. Ahol a vezető nem kontrollál, hanem fejleszt. Ahol a tudás nem fegyver, hanem alap. Roland abban hisz, hogy ez megtanulható. Hogy a bizalom, a transzparencia és az együttműködés nem „puha dolgok”, hanem versenyelőnyök . Tanulság & CTA Ez az epizód nem egy motivációs mese volt. Hanem egy üzleti ébresztő . Ha azt érzed, hogy a céged "üzemel", de nem működik , hogy a döntések lassan születnek , hogy a csapat csak végrehajtóként működik , de nem gondolkodik – akkor ne PowerPointot rendelj. Hanem egy őszinte helyzetfelmérést . És kezdjetek el beszélgetni. Tényleg beszélgetni. Amit Szmola Roland képvisel, az nem egy módszertan, hanem egy szemléletváltás : a belső feszültségeket nem elfojtani kell, hanem felszínre hozni, érteni, megérteni – és abból tanulni. A szervezeti kultúrát nem „lekommunikálni” kell, hanem együtt felépíteni. A döntések nem akkor lesznek jók, ha felülről jönnek, hanem ha belülről születnek. Ez az epizód emlékeztet rá, hogy a működő cégek nem azért működnek, mert tökéletesek – hanem mert hajlandóak tanulni . Mert van bennük bátorság kérdezni. És mert van mellettük valaki, aki nem kész válaszokat ad, hanem segít megtalálni azokat. 🎧 Hallgasd meg az epizódot, oszd meg, kommentelj – és iratkozz fel a hírlevelünkre. Mert nem az a cél, hogy túléljünk. Hanem hogy jól működjünk. Kulcsszófelhő :vállalkozás stratégia,vállalkozás fejlesztés,hosszútávú cég stabilitás,vállalkozási problémák megoldása,stratégiai gondolkodás,vállalkozás skálázás,stratégiai tervezés,vállalkozás méretnövekedése,csapatfejlesztés,szervezeti működés,AI és üzlet Szmola Rolandról “A karrieremet olyan multinacionális vállalatoknál kezdtem, mint az ecoB International GmbH. és az E.ON. Utóbbinál eleinte a Digitális Transzformáció csapat vezetője voltam, ahol azzal foglalkoztam, hogy hogyan lehet a lean folyamatszervezést a szolgáltatóiparban is kamatoztatni. 2017 Q1-ben kért fel az E-ON CFO-ja az agilis projektre. 2018-ban vezettük be Magyaroszágon, majd a többi országban is. Ez a projekt 2020-ban fejeződött be, éppen abban az évben, amikor úgy döntöttem, hogy kipróbálom magam a piacon, mint magántanácsadó. Ekkor már ismertem alapítótársamat Zsolt Janovszki -ot, aki szintén agilitással és lean menedzsmenttel foglalkozott. Már az első találkozáskor rájöttünk, hogy nagyon hasonlóak az alapértékeink, így 2020-ban együtt megalapítottuk a RI Consultingot. Egy év alatt már 20 fősre bővült a csapat és tavalyhoz képest a cégcsoport megötszörözte az árbevételét. A célom az, hogy a magyar vállalkozókat olyan agilis tanácsokkal és egyszerűen implementálható szervezetfejlesztési tippekkel ismertessem meg, amelyekkel a nyugati vállalkozásokhoz hasonló növekedési és fejlődési pályára tudnak lépni.” Szmola Roland a neten Honlap LinkedIn Magyar Business A beszélgetés alapján készült cikkek 👉 Iratkozz fel Sallangmentes Hírlevelünkre! ...ha szeretnél több ilyen nyers, üzleti logikát helyrerakó epizódot. Ropogós olvasnivalók Startup skálázás: hogyan építs növekedési gépezetet akkor is, ha a világ nem érti, hogyan működik a projekted Hogyan skáláz egy startup akkor is, ha a világ nem érti a projekt működését? A transzkript tanulságai alapján megmutatom a valódi növekedés ritmusát. 1 nappal ezelőtt AI vagy megszűnsz: így automatizálj okosan a cégedben (konkrét példákkal) Az AI nem a jövő – már most versenytársad. Balogh Dávid példákkal mutatja meg, hogyan csökkents 30%-ot a költségeidből digitális asszisztensekkel. okt. 22. AI vállalkozásoknak – ha nem használod, pár éven belül véged lesz A mesterséges intelligencia nem a jövő – már most újraírja a vállalkozások játékszabályait. Balogh Dávid szerint az AI vállalkozásoknak nem luxus, hanem túlélési kényszer. Aki ma nem kezdi el beépíteni a működésébe, néhány éven belül szakmai halálra van ítélve. Ismerd meg, hogyan válhat az AI-ból a legnagyobb versenyelőnyed. okt. 21. Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! << Vissza az Epizódokhoz 2021. december 4. Global Empowerment Summit / Zsapka Andrea “Sok mindennel foglalkoztam az elmúlt években. A karrierem nem egy dologhoz köthető. Dolgoztam magyar gyártó cégnél kulkeresként, saját tánciskolát is vezettem, de multinacionális cégnél is dolgoztam, ügyfélszolgálatosként, szerviz es vevői oldalon, majd csapat vezetokent es Lean SME kent. Majd egy nagy csavar következett es Dél Kelet Ázsiában Malajziában kötöttem ki. Itt dolgoztam az Egy Nap a Világgal, utifilmet készítettünk Malajziarol Magyar szemmel, próbálkoztam hazai kézművesek ékszerek értékesítésevel is. Majd tánc iskolát nyitottam es táncos rendezvényeket szerveztem. Belekóstoltam a női egyenjogúság témájában es hölgyek magabiztosságat es vállalkozói képességeket fejlesztő workshopokat szerveztem. Közben folyamatosan képezte magam es transzformációs Life Coach is lettem. Nemzetközi online es hibrid Konferenciákat is szervezek több száz előadóval. Trénerként a következő témákra specializálódtam: Kreatív vezetői képességek fejlesztése, önmegvalósítás, nline es Hibrid események szervezése, Szociális Kapcsolatok fejlesztése. Es jelenleg Globális Impact Hubot es digitális ecosystema kiépítésével foglalatoskodom.” Zsapka Andrea a neten: Honlapok: - WhatWomenWantWorkshop.com - AndreaZsapka.com - DanceWithMeAsia Clubhouse Facebook Instagram LinkedIn Spotify Twitter YouTube Magyar Business 👉 Iratkozz fel Sallangmentes Hírlevelünkre! ...ha szeretnél több ilyen nyers, üzleti logikát helyrerakó epizódot. Ropogós olvasnivalók Startup skálázás: hogyan építs növekedési gépezetet akkor is, ha a világ nem érti, hogyan működik a projekted Hogyan skáláz egy startup akkor is, ha a világ nem érti a projekt működését? A transzkript tanulságai alapján megmutatom a valódi növekedés ritmusát. 1 nappal ezelőtt AI vagy megszűnsz: így automatizálj okosan a cégedben (konkrét példákkal) Az AI nem a jövő – már most versenytársad. Balogh Dávid példákkal mutatja meg, hogyan csökkents 30%-ot a költségeidből digitális asszisztensekkel. okt. 22. AI vállalkozásoknak – ha nem használod, pár éven belül véged lesz A mesterséges intelligencia nem a jövő – már most újraírja a vállalkozások játékszabályait. Balogh Dávid szerint az AI vállalkozásoknak nem luxus, hanem túlélési kényszer. Aki ma nem kezdi el beépíteni a működésébe, néhány éven belül szakmai halálra van ítélve. Ismerd meg, hogyan válhat az AI-ból a legnagyobb versenyelőnyed. okt. 21. Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! << Vissza az Epizódokhoz 2023. november 2. Boldog Születésnapot Magyar Business Podcast! A mai egy különleges adás ugyanis ebben az epizódban azt ünnepeljük, hogy 3 éves a Magyar Business Podcast! Ami számokban : több, mint 13 ezer Youtube látogatónk volt 82 vendégünk volt 112 adásunk jelent meg a mai napig. Ebben az adásban szerepelnek a csatorna alapítói közül, illetve 1 éve csatlakozott csaptattagok is. Fogadjátok szeretettel ezt az epizódot, ahol az elmúlt 1 év eseményeit elevenítjük fel, mesélünk magunkról és a Magyar Business Podcast jelenlegi céljairól! 👉 Iratkozz fel Sallangmentes Hírlevelünkre! ...ha szeretnél több ilyen nyers, üzleti logikát helyrerakó epizódot. Ropogós olvasnivalók Startup skálázás: hogyan építs növekedési gépezetet akkor is, ha a világ nem érti, hogyan működik a projekted Hogyan skáláz egy startup akkor is, ha a világ nem érti a projekt működését? A transzkript tanulságai alapján megmutatom a valódi növekedés ritmusát. 1 nappal ezelőtt AI vagy megszűnsz: így automatizálj okosan a cégedben (konkrét példákkal) Az AI nem a jövő – már most versenytársad. Balogh Dávid példákkal mutatja meg, hogyan csökkents 30%-ot a költségeidből digitális asszisztensekkel. okt. 22. AI vállalkozásoknak – ha nem használod, pár éven belül véged lesz A mesterséges intelligencia nem a jövő – már most újraírja a vállalkozások játékszabályait. Balogh Dávid szerint az AI vállalkozásoknak nem luxus, hanem túlélési kényszer. Aki ma nem kezdi el beépíteni a működésébe, néhány éven belül szakmai halálra van ítélve. Ismerd meg, hogyan válhat az AI-ból a legnagyobb versenyelőnyed. okt. 21. Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód