Szentgáli Piroska az Archenerg Klaszter (Nemzetközi Megújuló Energetikai és Építőipari Innovációs Klaszter jogtanácsosa) :

Előadásában jogi szempontok szerint írja le a klaszter fogalmát.

Eszerint: a klaszter az egy olyan működési modell, amely Magyarországon csak a 2000-es években jelent meg. Nyugat európai megjelenése az 1990-es évekre tehető.

Típus szerint a klaszterek szervezésének három formai megoldása vált ismertté:

• Informális kooperáció,

  
  

• Formalizált együttműködés,

  
  

• Formalizált együttműködés jogi személyiségű gazdasági szervezet keretében (menedzser szervezet)

Ez a modell azért különös a jogász szemével, mert a római jogon alapuló jól kidolgozott jogrendszer alapján működik. A polgári jogon alapuló, aprólékosan kidolgozott technika, ami által a vállalkozók jól együtt tudnak működik.

A klaszter tehát nem más, mint:

A piaci gyakorlat kikényszerített egy formalizált változatot is - folytatódik az előadás.

Bármennyire is pozitív, hogy laza szerkezetű, sok esetben ez a lazaság az, ami félreértésekre is okot szokott adni.

A miértek?

Az előadó felteszi a kérdést, hogy miért van az, hogy ez a rendszer nyugaton jól működik, míg a volt szocialista országok államaiban kevésbé.

Válaszában a következőkre fókuszál:

• Nyugaton jól kimunkált évszázados hagyománya van, és szintén

• nyugaton a kezdetektől szabadpiaci mechanizmusok azok, amik diktálnak,

• vállalkozási szabadság van, ami érvényes generációkon keresztül,

• erős az üzleti morál, erős bizalmi kapcsolatok jellemzőek valamint,

• anyagi biztonság és tervezhetőség is van, magas versenyképességgel kiegészülve.

Ehhez képest a volt szocialista blokk országaiban a következők jellemzőek:

• 50 év szocializmus után, átmenet nélküli váltás,

• bürokratizált állami tervgazdálkodási rendszer, majd itt is átmenet nélküli váltás,

• vállalkozási gyakorlatok hiánya,

• a kockázat elemző képesség nem léte vagy túlzott önbizalom,

• bizalmatlanság az üzleti kapcsolatokban (az adócsalás bizonyos mértékű megtűrése),

• gyenge anyagi háttér, kiszámíthatatlan gazdasági környezet

A jó megoldásokat át kell venni, de mindig adaptálni kell a helyi társadalmi, gazdasági viszonyokhoz - fogalmaz Szentgáli Piroska.

Meglátása szerint újra egy jelentős gazdasági paradigmaváltás előtt állunk.

Előadása során felsorolja azokat a tényezőket is, amik szerinte a klaszterek fejlődését gátolják Magyarországon. Miközben arra is hoz példát, hogy jól működő szervezetek is léteznek.

Adódik tehát újra a kérdés, hogy melyek azok az okok, amik miatt egyesek fejlődnek, ismertek, míg mások leszakadnak és eltűnnek.

Hivatkozásában Salgó László Péter szociológus tanulmánya jelenik meg. A szerző, azokat a tényezőket kutatja, amitől eredményesek lesznek bizonyos klaszterek.

Ezen tényezők a következők:

• régióközpontokban helyezkednek el, itt vannak gazdasági gócpontok, munka és fejlesztési lehetőségek,

  
  

• mindig jelen volt egy mamut vállalat és ehhez csatlakoztak a kis kkv-k,

  
  

• megvan a biztonságos környezet,

  
  

• pozitív visszacsatolások is voltak, amik erősítették őket,

  
  

• a klasztermenedzsment magas színvonala

A szerző szerint ezek azok a faktorok, ami által jól működhet egy klaszter.

A sikertelenség okai között olyan tényezők voltak, mint:

• nincs markáns szintlépés a klaszterek fejlődésében,

• lassú klaszteresedési folyamat,

• lemorzsolódó klasztertagok

Jog és klaszter kapcsolata

Az előadásban elhangzik, hogy a polgári jog érinti ezt a területet, hiszen ez szabályozza a szerződések jogait.

Ha a klaszter központi szereplő lesz, akkor is sokféle kompromisszumra kell felkészülni. Például: a versenyjogi törvény felsorolja azt, hogy egy vállalkozás mit nem tehet meg.

Lényege, hogy ha egy vállalkozás önállóan dönt a lépéseiről, akkor az jó, de ha már egy csoporttal egyeztet és összehangolják a magatartásukat, akkor kizárják abból a körből azokat, akik nem tartoznak ide. Ez egy különutas módszer, ami már okot ad a kartellezésre.

A versenyjogi törvény azonban tartalmaz puhításokat is. Például: ha megvalósul a jogsértés, de ha csak csekély hatása van a piacra, akkor az felmentést ad. Így nem folytják meg teljesen az együttműködést.

Egy másik példa 20 perc 15-től hallható, amikor egy biztosító társaságot azzal vádolnak, hogy összejátszott más piaci szereplőkkel, ami versenyelőnyt hozott számára.

Ezek a példák éppen azt támasztják alá, hogy a jogi környezet nem tisztázza le pontosan azt, hogyan tudna egy klaszter jól működni, hiszen lépten nyomon azzal a váddal kellene megküzdeni, hogy vajon sértenek-e versenjogot az illető cégek.

Nem mondhatni tehát, hogy a klasztereknek kellően, biztonáságos lenne a jogi hátterük, a gazdasági környezetük.

Miért nem lehet azon elgondolkodni, hogy a klaszter egy új entitás? - teszi fel a kérdést Szentgáli Piroska.

Mert ezáltal szánni lehetne nekik külön jogi leírásokat, tisztázni lehetne a helyzetüket.

A magyar jogrend nem foglalkozik ezzel kérdéssel - állapítja meg az előadó.

A következőkben a klasztereket érintő stratégiák lesznek felsorolva.

Magyarország 22 helyen áll a versenyképesség szintjén az EU-ban. Próbálkozások viszont vannak, hogy jobb helyet érjen el. Erre stratégia is van, ami a következőket taglalja:

1. Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia (2021 - 2027): területi specifikációk figyelembevételével nemzetközileg is versenyképes rendszer kialakításának a szándéka. Célkitűzései: tudástermelés erősítése, tudásáramlás fokozása, tudásfelhasználás eredményesebbé tétele a vállalati innováció fokozásával.

2. Nemzetközi KKV stratégia: a magyar mikró- , kis- és közepes vállalkozások megerősítésének stratégiája. Célja, hogy átvezesse a kisvállalkozásokat szerkezetváltáson, a globális értékláncba való beépülés elősegítésével.

3. Nemzeti Digitalizációs Stratégia (NDS, 2022 - 2030) a vállalkozások digitális kompetenciáinak fejlesztése a cél,

4. Nemzeti Digitális Állampolgárság Program, aminek lényege, hogy felhasználóbaráttá legyen a közigazgatás,

5. Nemzeti Exportstratégia (2019 - 2030), célja a KKV-k exporton belüli részarányának az emelése az EU-n belül és azon kívül is.

6. Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia: itt a klímavédelem az elsőrangú, pontosabban a klíma semlegesség párhuzamosan a gazdasági fejlődéssel,

7. Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (2030-ig). Az itt meghatározott hosszútávú célok között olyan fogalmak szerepelnek, mint: értékteremtés, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés, versenyképes és innovatív gazdaság kialakítása, kistérségek felzárkóztatása.

Létezik klaszterfejlesztési stratégia:

Ezt Magyarországon minisztériumokhoz rendelték. Ennek feje Navracsics miniszter úr - fogalmaz az előadó.

A stratégia része:

• a klaszterstratégia forrásainak biztosítása,

innovációk elősegítése,

• szakpolitikai és szabályozási környezet kialakítása,

az együttműködés kultúrájának erősítése,

• 5000 tag, ennyi vállalkozás kellene összefogjon,

a tervekben az is szerepel, hogy a bruttó hazai össztermék 10%-át adják,

Ugyanitt megjelenik egy 3 szintű minősítési rendszer terve:

Jogosultsági szempontok + szakmai értékelések + klaszter stratégia.

A következtetés során dr. Szentgáli Piroska átfogó elemzése nyomán arra jut, hogy az egyik legfontosabb szempont a klaszterek életképessége során az a BIZALOM.

Az előadás végén a következő kérdésekre kapunk még választ:

• Mi a különbség a klaszter és vállalkozók különféle csoportosulásai között?

• Ha nincs érdemi különbség a két forma között, akkor mi az értelme?