Ha vállalkozol, és úgy érzed, néha egyszerűen nem haladsz, pedig lenne miből – akkor ezt a cikket neked írtuk. És ha mélyebben érdekel, hogyan lehet visszanyerni a fókuszt és a következetességet, hallgasd meg a teljes podcast beszélgetést Vörös Krisztával. Az adásban őszintén mesél arról, hogyan lett pénzügyi tanácsadóból „felügyelő” – és miért pont erre van most szüksége a legtöbb vállalkozónak. Most viszont kezdjük az alapoknál: A szabadság, ami miatt vállalkozó leszel, nem működési modell – hanem illúzió. Nincs többé főnök, nincs számonkérés, nincs napi bejelentkezés. És ez pont addig tűnik felszabadítónak, amíg rá nem jössz: ha senki nem kérdez rá, mit csinálsz, akkor te sem fogsz elszámolni vele. A lendület nem egyik pillanatról a másikra vész el. Nem úgy van, hogy tegnap még haladtál, ma meg már nem. Hanem szép lassan szivárog ki belőled. Először csak egy csúsztatott határidő. Aztán egy tologatott feladat. Végül ott állsz egy csomó el nem végzett tennivalóval, és nem érted, miért nem halad a céged. Nem azért, mert rosszul csinálod. Hanem azért, mert nincs, aki visszajelezne. Vörös Kriszta pontosan ezt az űrt tölti be az accountability coachinggal. Nem ötletel. Nem motivál. Nem szépít. Egyszerűen fogja a heti vállalásaidat, és következetesen rákérdez. És ez bőven elég ahhoz, hogy elinduljon valami: rendszer, ritmus, fókusz – amit egyébként nehéz egyedül fenntartani. Nem coach, nem mentor – egy ember, aki ránéz, és nem hagy békén Vállalkozóként gyakran csúszunk bele abba, hogy túl sok a feladat, de senki nem kérdezi meg: „Hol tartasz vele?” Az ügyfeleknek szállítasz. A számlákat kiküldöd. A naptárad tele. De a saját projektjeid? A saját céljaid? Azok simán elcsúsznak – mert nincs, aki visszatartson a halogatásban. Vörös Kriszta pontosan erre építi az egyik legizgalmasabb szolgáltatását: accountability coaching . Ez nem klasszikus coaching. Nem motivációs tanácsadás.Ez egy tiszta, következetes jelenlét , ami nem engedi, hogy a vállalásaid csak vállalások maradjanak. „Azt mondta az egyik ügyfelem: csak azért csinálom meg, mert tudom, hogy rákérdezel.” Ez az accountability lényege. Nem inspirálni akar. Hanem rendszerben tartani.És ez nemcsak heti beszélgetést jelent, hanem konkrét időpontokat, ellenőrzést, átnézést – és a kérdést, amit egy vállalkozónak ritkán tesznek fel: megcsináltad? Kriszta nem véletlenül lett ebben erős. A saját életében is következetes, strukturált, több országon és költözésen keresztül. Ezért tudja: a vállalkozás akkor halad, ha valaki számon kér. „Sokan azt mondják, olyan vagyok, mint egy felügyelő. De jó értelemben. Nem hagyom, hogy elcsússzanak.” Ez a kontroll nem kellemetlen. Ez biztonságot ad. Egy olyan keretet, amit a legtöbb szabadúszó, egyszemélyes vállalkozó teljesen nélkülöz. Ha nincs melletted senki, aki figyel, könnyű elhinni, hogy „majd holnap”. De ha van valaki, aki ott van, kérdez, visszacsatol – akkor már nem csak magadnak tartozol elszámolással. A rendszeresség nem kényelmetlen, hanem felszabadító Sokan azt hiszik, a számonkérés nyomasztó, hogy kontroll alatt lenni egyenlő a szorongással. Pedig pont az ellenkezője történik, amikor valaki ténylegesen beleáll ebbe a folyamatba: megérkezik a nyugalom. A keret. A fókusz. Kriszta pontosan látja, mi történik azokkal, akik beépítik az accountability rendszert a működésükbe: „Van olyan ügyfelem, aki már előre beírja magának, hogy akkor csütörtökön mondjuk van a hívás, és hogy addigra kész kell legyen.” Ez nem stresszt okoz – hanem tisztánlátást . A vállalás nem csak ígéret lesz, hanem konkrét ütemezett lépés. Egy másik ügyfélről is elmeséli: „Van, aki csak húsz percre jön, de akkor is jön. Csak hogy elmondja, hogy mi van.” Ez a ritmus az, ami elkezdi kiszorítani a halogatást. Nem azért, mert „muszáj”, hanem mert kialakul a szokás, hogy valaki ott van, aki figyel. És ez nem csak heti hívásokat jelent. Kriszta rugalmas abban, hogy milyen formában tartják a kapcsolatot: „Van, akinek csak annyi, hogy messengeren rám ír, hogy figyelj, ezt és ezt megcsináltam.” Ez már nem coaching – ez működésbiztosítás. A legtöbb vállalkozó ott csúszik el, hogy túl sokat van egyedül a saját döntéseivel. És közben kívülről nézve még jól is néz ki: termék van, rendszer van, forgalom van – csak a stratégiai végrehajtás hiányzik. Az accountability nem egy újabb dolog a to-do listán. Hanem az a keret, ami miatt a többi dolog egyáltalán megvalósul. Aki vállalkozik, annak nem cél kell, hanem rendszer Sokan azt hiszik, a célkitűzés a kulcs. Hogy ha elég pontosan megfogalmazod, mit akarsz, akkor el is fogod érni. De Kriszta tapasztalata szerint ez nem mindig így van: „A céljaik megvannak, csak nem haladnak velük.” Ez a mondat döbbenetesen pontos. Nem az a baj, hogy nem tudod, mit akarsz. Hanem az, hogy nem tudod, hogyan építsd be a mindennapokba. És itt jön be az, amit Kriszta egy új szintre emelt: a felelősség struktúrája. Az accountability rendszer nem ötletekre épül, hanem végrehajtásra. Nem arra, hogy „majd ha egyszer lesz időm”, hanem hogy mi az, ami most  következik. Ez az, ami lendületet ad – mert nem engedi, hogy szétcsússz a vállalásaid között. „Tényleg van olyan, aki csak akkor halad, ha tudja, hogy valaki rákérdez.” Ez nem gyengeség. Ez realitás. Ha nincs körülötted senki, aki figyel, akkor a heti céljaidból gyorsan lesznek havonta tologatott feladatok . És közben úgy érzed, hogy „dolgozol” – de valójában csak körbe mész. A vállalkozás nem attól nő, hogy sokat gondolkodsz rajta. Hanem attól, hogy valaki visszajelez, következetesen, és segít a fókuszban maradni. Ha úgy érzed, neked is kellene valaki, aki nem hagyja, hogy megint elcsússz, hallgasd meg a teljes beszélgetést Vörös Krisztával. Őszintén beszél arról, hogyan lett a pénzügyi tanácsadásból számonkérő struktúra – és miért pont ez működik a mai vállalkozóknál. És ha még egy szinttel komolyabban gondolod, jelentkezz a Cégre Szabott Workshopra  vagy a Csoportos Workshopra , ahol konkrét stratégiákkal és struktúrákkal dolgozunk azon, hogy ne csak terveid legyenek – hanem eredményeid is.

Van egy mondás, amit minden vállalkozónak be kellene kereteznie: “A profit nem az, amit kimutatsz, hanem amit a végén a zsebedben tartasz.”  Kukoly Dávid beszélgetését hallgatva a Magyar Business Podcastban, pontosan ez a gondolat kristályosodott ki. Ez az epizód nem arról szól, hogyan csinálj egymilliós forgalmat. Hanem arról, hogy mi van azután . Mi történik, ha a céged termel, de te mégis azon kapod magad, hogy soha nincs elég pénz, vagy ami rosszabb: időd . 🎧 Hallgasd meg a teljes epizódot itt : Magyar Business Podcast: Kukoly Dávid visszatérő vendégként Dávid az elmúlt másfél év tapasztalatait csomagolta ki ebben a beszélgetésben – költözés, új projektzárások, két AI-eszköz fejlesztése, tanítás, és a vállalkozói mindset újradefiniálása. De az egyik legfontosabb felismerés egyértelmű volt: „Lehet 300 milliós árbevételű céged, de ha 260 millió a kiadás, akkor igazából nem vagy előrébb.” És ez nemcsak pénzről szól, hanem fókuszról, időgazdálkodásról és arról, hogy a vállalkozás tényleg  szolgálja-e az életedet. Mert lehet fancy webshopot vagy AI-szoftvert építeni, de ha az nem hoz elég profitot – vagy ha csak fáraszt, nem lelkesít – akkor nem éri meg . A profitra való fókusz nem pénzéhség, hanem vállalkozói érettség.  Dávid ezt nem Excel-táblákból tanulta meg, hanem úgy, hogy több projektet tudatosan leállított: amik nem voltak skálázhatók, vagy egyszerűen nem illettek hozzá emberileg, vagy csak elvették az energiát a valóban termelő tevékenységektől. „Most már tényleg csak azzal foglalkozom, ami a bevételem 80%-át adja, és amihez emberként is közel állok.” Ez az, amit sok vállalkozó csak évekkel később ismer fel, ha egyáltalán. Pedig valójában ez az egyik első stratégiai döntés, amit meg kellene hozni: Mit építesz, és miért?  És ami még fontosabb: Mit NEM építesz meg? Dávid őszintén beszélt arról, hogy saját magával is le kellett ülni egy őszinte beszélgetésre . Hiába volt ott a lelkesedés, az ötlet, a technikai tudás – ha valami nem passzol a személyiségéhez, az előbb-utóbb kifárasztja . „Tudom csinálni a tartalomgyártást. De ha kötelező, elvesz belőle az öröm.” Ez nem kifogás. Ez vállalkozói intelligencia. Mert az, hogy valamit tudsz , még nem jelenti azt, hogy azt kell  is csinálnod. A kulcsszó, amit újra és újra előkerül: önazonosság . Dávid példája azt mutatja, hogy a vállalkozásfejlesztés nem feltétlenül arról szól, hogyan lépj szintet a piacon. Hanem arról, hogyan lépj szintet önmagadban . Ő például felismerte, hogy nem akar 40 fős ügynökséget építeni. Nem akar meetingeket vezetni, nem akar másokat menedzselni. Azt akarja, hogy a munkáját élvezze, és közben profitábilis legyen. Ezért döntött úgy, hogy egy személyes marketingügynökségként  működik. Olyan szolgáltatásokat kínál, amik: kiszámíthatók, folyamatos kereslet van rájuk, és legfőképp: ő szereti őket csinálni . „One person marketing agency. A legjobb hatékonyság, anélkül, hogy belehalnék.” Ez a fajta üzleti modell persze nem „nagyzolós”. Nem menőzni lehet vele a Linkedinen. De tiszta, profitábilis, és fenntartható . És ebben a modellben nemcsak pénzben nyer. Időben is. Energiában is. Lelki békében is.  Mert pontosan tudja, hogy mit akar, és mit nem. És ez az egyik legerősebb vállalkozói eszköz, amit bárki a kezébe vehet: önismeretből építeni üzletet. Ahogy Dávid mondta, sokáig elhitte, hogy ha csak elég jó a termék , akkor majd magától  eladja magát. De a valóság más. Az elmúlt évben konkrét projekteket állított le, még akkor is, ha volt bennük pénz. Mert nem volt bennük rendszer  – és nem volt bennük profit . „Volt, hogy működött egy termék, de nem skálázható. És ha nem tudom skálázni, nem éri meg foglalkozni vele.” Ez a gondolkodásmód nem tipikus a magyar vállalkozói körben. Sokan csak csinálják , „mert beindult”, „mert már megy”, „mert hoz egy kis pénzt”. És közben nem néznek rá arra, hogy mi marad a végén . Dávid viszont állandóan nézi a cash flow-t, a kiadásokat, az adókat, a valós megtérülést . Nem Excel-mániából. Hanem mert megtanulta: az árbevétel nem jelent semmit, ha nincs nyereség, nincs jövő, és az idő a legnagyobb veszteség, ha rossz helyre megy. „Az idő az, amiből nem lesz több. A pénz jön-megy, de az idő... az elpazarolt idő nem jön vissza.” Ezért dolgozott ki magának döntési szűrőket : Passzol a személyiségemhez? Profitábilis, vagy csak időtemető? Fenntartható hosszú távon? Van rendszer mögötte? Ha egy projekt nem ment át ezen a szűrőn, ment a levesbe. Még ha működött is. Mert ahogy mondta: „Nem vagyok hajlandó a saját szabadságomat beáldozni egy olyan termékért, ami csak papíron működik.” Ez a fajta önreflexió az, ami valójában versenyelőnyt ad. Nem a tech, nem az AI, nem a szoftver. Hanem az, hogy egy vállalkozó tudatosan választ , és nem hagyja, hogy az események sodorják. Dávid belátta, hogy nem muszáj mindent jól csinálni . Nem kell mindenben „tökéletes vállalkozónak” lenni. Elég, ha abban vagy kiemelkedő, ami tényleg a tiéd . És ez a felismerés felszabadító. Mert rengeteg vállalkozó próbálja magát másokhoz mérni: Aki 300 milliós céget épít. Aki 20 fős csapattal dolgozik. Aki havonta tart webinárokat és pörgeti a tartalmat. De ez nem kötelező útvonal . Ha neked az működik, hogy egyedül, rendszerben, kontrollált módon csinálod a dolgaid, és a hónap végén több marad a zsebedben , akkor nyertél . „Inkább legyek kiskakas egy kis szemétdomb tetején, mint hogy nagy rendszerben csak egy csavar.” Dávid vállalkozása most nem a skalázásról szól. Nem befektetőkről, nem részesedésről, nem exitről. Hanem arról, hogy úgy éljen , ahogy szeretne. És közben tisztességes profitot  termeljen. Ez nem a LinkedIn-es sikersztori. Ez a valóság. Ez az az út, amiből nem lesz Forbes-címlap , de lesz: belső nyugalom, működő üzlet, és tiszta profit. És ez az, amit sokan elfelejtenek: nem az árbevétel számít, hanem ami a zsebedben marad . 🎧 Ha mélyebben is érdekel, hogyan gondolkodik Dávid a profitabilitásról, fókuszról és önismeretről, hallgasd meg a teljes beszélgetést itt: Magyar Business Podcast – Kukoly Dávid epizód 🚀 És ha szeretnél stratégiában is így gondolkodni , akkor ajánljuk figyelmedbe a workshopokat: Cégre Szabott Workshop Csoportos Stratégiaépítő Workshop

Vendégünk már korábban is járt nálunk – hallgasd meg a korábbi adást is! A fenntarthatóság nem trend. Vállalkozóknak ez már stratégiai döntés. Ezt képviseli Rédey Soma, a Vilhemp alapítója is – aki újra a Magyar Business Podcast vendége lesz. A Vilhemp egy olyan anyag ot fejlesztett ki, amely kiválthatja a műanyagot a mindennapokban. Ez az anyag nemcsak környezetbarát, de a használat után sem válik szemétté. És ami a legjobb: teljes mértékben hazai alapanyagokból, magyar technológiával készül. Olyan megoldásokat hoznak létre, amelyek működnek is, nem csak jól hangzanak. A Vilhemp célja, hogy ne csak terméket adjon el, hanem egy körforgásos rendszert alakítson ki. Ezért vállalják az általuk gyártott termékek visszagyűjtését és ipari komposztálását is. Soma nem kampányol – hanem épít. Anyagot, márkát, rendszert . 🗓️ Időpont: 2025.05.22 / 15:15 CET 📍 Helyszín: www.magyarbusiness.org

Van egy gondolat, ami sok vállalkozónak nehezen fér bele a fejébe: nem kötelező vezetővé válni  csak azért, mert céget építesz. Pedig ez a felismerés lehet a kulcsa annak, hogy hosszú távon ne égesd ki magad, és valóban élvezd is, amit csinálsz. Erről szól ez a cikk. És ha érdekel a téma mélyebben is, hallgasd meg a Magyar Business Podcast legújabb epizódját Kukoly Dáviddal  – egy őszinte, szókimondó beszélgetés arról, hogy miért nem akar mindenki CEO lenni, és ez miért van teljesen rendben. Az elvárások és az önazonosság feszültsége Kukoly Dávid nem ma kezdte a vállalkozást. Évek alatt végigment azon az úton, amin sokan: skálázni akart, rendszert építeni, nagyban gondolkodni. De egy idő után elkezdett szembenézni a legfontosabb kérdéssel: valójában ezt akarom én? „Én nem érzem annak igényét, hogy felépítsek egy 30-40 fős ügynökséget… azzal foglalkozni, hogy a kollégákat menedzselem, az nekem elveszi a munkám örömét.” Sokan beleragadnak a „növekedni kell” narratívába, mintha a vállalkozás csak akkor lenne sikeres, ha egyre nagyobb lesz. De Dávid felismerte: a saját személyiségtípusához a one-person agency illik leginkább , ahol minden folyamatot kontrollálni tud, és nem kell kompromisszumokat kötnie csak azért, hogy megfeleljen egy ideálnak. A kulcs itt a személyes hatékonyság és a profit maximalizálása , nem a létszám. Mert egy nagy cég is lehet veszteséges, egy jól felépített egyszemélyes rendszer pedig lehet kifejezetten nyereséges – ha az ember tudja, mit akar, és hajlandó felvállalni, hogy nem akar vezető lenni. Az elmúlt évek egyik legnagyobb felismerése Dávid számára az volt, hogy nem mindenki „vezető típus” , és ez nem kudarc, hanem önismeret kérdése. Egyre tudatosabban figyelte magát, és elkezdett dolgozni azon, hogy megértse: mi az, amiben természetesen jó, és mi az, amit csak kényszerből csinál. „Volt bennem egy vágy, hogy legyen egy nagy membership… de amikor megláttam, mennyi tartalmat kellene folyamatosan gyártani, rájöttem: ez nem nekem való. Nem élvezem. Nem áll közel a személyiségemhez.” Ez a mondat arcon csap minden „csináld csak, mert a trend ezt diktálja” típusú tanácsot. Mert a vállalkozás nem a trendekről szól, hanem arról, hogy hosszú távon miben tudsz kiteljesedni.   És Dávid vállalja, hogy ő nem akar állandóan embereket motiválni, nem akar főnök lenni , hanem abban jó, ha a marketing technikai részleteiben mélyülhet el, és egyedül tud fókuszáltan dolgozni. Ez az önreflexió vezetett el odáig is, hogy ne másokhoz mérje magát: „Én nem vagyok egy 300 milliós árbevételű cég. De mint freelancer marketinges, tök jó eredményeket tudok hozni. És ez teljesen rendben van.” A vállalkozói kultúrában gyakran elfelejtjük, hogy az önazonosság nem gyengeség, hanem stratégiai előny . Dávid példája azt mutatja: ha fel mered vállalni, hogy nem akarsz mindenáron vezető lenni, akkor sokkal erősebb pozícióból építheted a saját utad. A skálázás mítosza: nem mindig éri meg nagyban játszani Sokan azt gondolják, a vállalkozás lényege a skálázás. Hogy egyre nagyobb csapat, több ügyfél, több termék – különben nem haladsz. Dávid viszont konkrét példákon keresztül mesél arról, hogy mi történik, ha nem a saját utadat járod, csak másolod mások modelljeit . „Két AI-s terméket is fejlesztettünk, jól működtek, volt fizetős ügyfél is, de… nem tudtuk skálázni. És rájöttem, hogy nem is akarom. Túl sok idő, túl sok energia – nem hozza vissza, amit beleteszek.” Ez az a pont, ahol a legtöbb vállalkozó elbukik: nem meri leállítani azt, ami nem működik . Vagy nem működik jól. Vagy nem működik az ő személyiségével. Dávid viszont bátran meghúzta a féket – és inkább azokra a szolgáltatásokra koncentrál, amik közel állnak hozzá, és aránytalanul nagy értéket hoznak . „Én az Excel-es, szoftveres vonalról jövök… egyedül is hatékony tudok lenni, és inkább optimalizálom, amit csinálok. Nem akarok egy nagy csapatot menedzselni. Nem akarok más típusú problémákat magamnak.” Ez nem lustaság. Ez stratégia. A döntés, hogy mibe fekteted az energiád, és mibe nem.   Egy egyszemélyes rendszerben a rugalmasság, az időmenedzsment és a mentális teherbírás a skálázás valódi eszközei – nem a több munkatárs. És Dávid ezt választotta. Tudatosan. Mert ő nem az akar lenni, aki vezet – hanem az, aki működik. A személyiséged a stratégia része – ha nem figyelsz rá, te leszel a szűk keresztmetszet A legtöbb vállalkozó nem tudja, miért érzi magát kiégve, frusztráltnak, miért akadozik a növekedés. A válasz sokszor nem a piacon, hanem bennük van . A személyiségük és a választott vállalkozói modell nincs szinkronban . Dávid ezt nagyon pontosan fogalmazza meg: „Én one-person agency vagyok. Nem akarok 40 fős céget, nem akarok csapatmenedzsmentet. Én mélyre akarok menni, nem felfelé. És ez nem baj. Ez egy választás.” Ez a gondolat őszinte, és rettenetesen felszabadító  annak, aki eddig csak arról hallott, hogy skálázni kell, embereket kell felvenni, rendszert kell építeni. Dávid felismerte: a szabadság neki fontosabb, mint a létszám.  És ez stratégiai döntés, nem kifogás. „Lehet, hogy nem leszek nagyvállalkozó, de a saját kis focipályámon én akarok lenni a csatár. Nem a padon ülni a stadionban.” És itt ér körbe a történet: ha felismered, hogy nem akarsz vezető lenni , csak jól akarsz működni, akkor megszűnik a belső feszültség, és elindulhatsz a saját utadon. Akkor nem kell másokhoz mérni magad. Akkor rájössz, hogy a vállalkozás egy játék , és a cél nem az, hogy te nyerd meg – hanem hogy élvezd, miközben játszod. 🎧 Ha mélyebben érdekel ez a téma, hallgasd meg Kukoly Dáviddal készült epizódunkat a Magyar Business Podcastban.  Őszintén beszél arról, amit sokan csak maguknak mernek bevallani. 📍 Ha te is szeretnél tisztábban látni és személyiségedhez passzoló stratégiát kialakítani, jelentkezz a workshopjainkra: Cégre Szabott Workshop Csoportos Workshop

Vendégünk már korábban is járt nálunk – az akkori adást itt hallgathatod meg: korábbi adás . Ezúttal újra visszatér hozzánk Marjai Viktor , a DISC viselkedésstílus-módszertan szakértője . 14 év multis tapasztalattal a háta mögött Viktor tavaly döntött úgy, hogy vállalkozóként folytatja – először irodistákat segített abban, hogyan használják a DISC-et a karrierépítésükben. Első könyve, a Főnökkezelési kézikönyv  pontosan erről szól. Ma már a fókuszban a vállalkozók és csapataik fejlesztése áll , méghozzá az Üzlet&Kommunikáció  márkán keresztül. Viktor gyakorlati, érthető stílusban tanítja meg, hogyan fejleszthetjük kommunikációnkat – hogy jobban értsük egymást, és kevesebbet égjünk ki. Emellett aktív oktató is: a Grow with Google program előadója , és a MinnerAkadémián is találkozhatsz vele . Ez az adás nem HR-eseknek szól , hanem neked – vállalkozónak, vezetőnek, embernek. Gyakorlatias, őszinte, személyes. Ne hagyd ki, ha kíváncsi vagy, hogyan kommunikálhatsz tudatosabban – és eredményesebben – a saját cégedben! 🗓️ Időpont: 2025.05.21 / 14:45 CET 📍 Helyszín: www.magyarbusiness.org

🎧 Hallgasd meg a teljes adást a Magyar Business Podcasten – garantáltan új ötletekkel fogsz gazagodni. Vállalkozóként mindenki eljut arra a pontra, amikor már nem az a kérdés, mit csináljon , hanem az, hogy hogyan gondolkodjon . Az önreflexió pontosan ezt jelenti: tükörbe nézel, és nem az ügyfelet, nem a piacot, nem a csapatot kezded el hibáztatni – hanem végre magaddal foglalkozol. Aki ezt nem meri meglépni, az nem is akar igazán vállalkozni. Kukoly Dávid szerint ez az egész nem egy „önfejlesztési bullshit”, hanem kőkemény stratégiai alap. „Én azt gondolom egyébként, hogy tényleg óriási lelkesedéssel vágtam bele ebbe, és az elmúlt három év nekem arról szólt, hogy megtaláljam, egyébként hogy is működik mindez.”  Az útkeresés viszont nem Excel-táblákban történik, hanem fejben – és leginkább egyedül. Az önreflexió nem mindig kényelmes, de mindig megtérül: Segít levágni a vakvágányokat. Felismered, mi nem passzol a személyiségedhez. Nem vállalkozást játszol , hanem építesz. Dávid többször is beszél róla, mennyi projektet kaszált el csak azért, mert „jól nézett ki, de nem volt benne önazonos”. „Szerettem volna valami membershipes történetet létrehozni, de jelenleg a személyiségemhez ez nem áll közel. Tudom csinálni, de nem megy olyan könnyen.” Ez a felismerés milliókat ér. Rengeteg vállalkozó azért ég ki, mert másolni próbál. Más üzleti modelljét, más viselkedését, más tempóját. Pedig az igazi kérdés nem az, hogy „hogyan kellene vállalkozni?”, hanem hogy „hogyan működöm én?” Az önreflexió nem arról szól, hogy naplót írunk vagy meditálunk a hegytetőn. Ez egy üzleti eszköz , amit napi szinten kell használni, ha vállalkozol. Dávid például nemcsak gondolkodik magán, hanem konkrét rendszert is épített rá: „Hat évvel ezelőtt kezdtem pszichológushoz járni. Nem volt célom, hogy jobb vállalkozó legyek – de most már látom, hogy ez lett a legnagyobb hatása. ” Ez a fajta önismeret nem csak lelki nyugalmat ad – üzleti döntések alapját képezi : Milyen típusú ügyfelekkel dolgozz? Milyen szolgáltatási modellt válassz? Mi az, amire építheted az egész életed? Dávid azt is kimondja, hogy nem akar 30 fős ügynökséget . Nem azért, mert nem tudná, hanem mert nem passzol hozzá. „Én nem érzem annak az igényét, hogy felépítsek egy 30-40 fős ügynökséget. Nem akarok a kollégák menedzselésével foglalkozni. És ez a kulcs: az önreflexió nem öncélú gondolkodás, hanem üzleti hatékonyság.   Aki ugyanis tisztában van a saját működésével, nem vállal el mindent – csak azt, ami igazán hozzá illik. Ennek a hozzáállásnak az eredménye nemcsak több profit, hanem kevesebb felesleges kör, kevesebb kiégés, több fókusz és energia . Sok vállalkozó ott rontja el, hogy arra épít céget, amit „menőnek” gondol – nem arra, amit hosszútávon képes is működtetni . Dávidnál ez az önazonosság a mértékegység: „A személyiségemhez közel áll, hogy geek dolgokon dolgozzak. És ezt tudom skálázni – nem mást.” Tanulság?  Ha a személyiségedhez illő vállalkozást építesz, az hosszú távon nemcsak kifizetődőbb – hanem fenntarthatóbb is. A vállalkozás nem sprint, hanem pszichológiai állóképességi verseny . És ezt csak az bírja, aki nemcsak a stratégiáit, hanem a saját működését is rendszeresen auditálja . Aki nem meri feltenni magának azokat a kérdéseket, amik fájnak, az nem fog tudni lényegi döntéseket hozni. És ez vállalkozóként végzetes. Aki nem reflektál, az menekül.  Elindít egy új projektet, egy új bizniszt, vagy épp elkezd „dropshippingezni” – csak ne kelljen szembenézni a valósággal. Dávid ezt pontosan így fogalmazza meg: „Ha pánikszerűen reagálsz, elindulsz tök más irányba. És a végén nem érted, miért nem jönnek az eredmények.” Az önreflexió épp ezért nem egy „nice to have”, hanem üzletileg kikerülhetetlen kompetencia : Segít különbséget tenni  valódi probléma és tünet között. Rávilágít, hogy mi a személyes felelősséged  a helyzetben. Képes leszel előre tervezni  – nem csak reagálni. És ez nem csak üzletben működik. Dávid külön kiemeli, hogy ez az önismereti munka az emberi kapcsolataira is hatott: „A munkáról beszélünk a legkevesebbet a pszichológusommal – mégis ott tudok meg magamról a legtöbbet, amit el tudok fordítani a vállalkozásomban.” Aki önreflexióval dolgozik, az nem vakon épít.  Hanem úgy húz falakat, hogy tudja, mire és miért van szükség. Az önreflexió végső célja nem az, hogy jobban érezd  magad – hanem hogy jobban dönts . A vállalkozói lét folyamatos döntéshozatal, és minden rossz döntés forrása ugyanaz: zavar a fejedben. „Az elmúlt három év nekem arról szólt, hogy megtaláljam, hogy is működik mindez – mi az én pályám, és milyen labdával akarok játszani.” Ez a tudatosság adja meg a vállalkozás valódi tartós alapját . Nem a piachoz igazodik, hanem saját magához. Nem másol, nem verseng, nem igazodik elvárásokhoz – hanem saját játékot játszik, saját szabályokkal . És itt válik az önreflexió az egyik legerősebb vállalkozásfejlesztési eszközzé: Tisztázza a célokat. Fókuszba hozza az erőforrásokat. Megspórol rengeteg felesleges kört és kiégést. Ez nem azt jelenti, hogy minden könnyű lesz. De azt igen, hogy minden döntésed mögött lesz tartalom, önazonosság és szándék . „Sok tanulság volt, több dolgot elrontottam, de amit megtanultam, azt nem veheti el tőlem senki.” Az önreflexió nélkül viszont könnyű más életét élni. Más céljaiért dolgozni. Más álmait hajtani. Ezért vállalkozóként ez az első feladat : megérteni, ki vagy, mit akarsz, és mire vagy igazán alkalmas . 🎧 Ha a fentiekkel egyetértessz, hallgasd meg a teljes podcast epizódot Dáviddal!  Garantáltan továbbgondolásra késztet, és lehet, hogy pont az a tükör lesz, amire már régóta szükséged van. 📍 Ha szeretnél rendszert vinni a gondolkodásodba és vállalkozásodba, ajánlom neked ezeket a workshopokat: Cégre Szabott Workshop Csoportos Workshop

„Ha komolyan gondolod a vállalkozásod fejlesztését, hallgasd meg Kukoly Dávid teljes beszélgetését a Magyar Business Podcastben  – mert ez nem csak inspiráció, hanem a valóság.” Nem a laptopod lusta. Te nem hozol megfelelő stratégiai döntéseket. Ma minden a "produktivitásról" szól. Appok, Időmérők, Automatizálás, Hatékonysági trükkök. De mi van, ha nem az eszközeid miatt vagy szétesve, hanem a döntéseid miatt ? Kukoly Dávid nem "szervezetfejlesztő". Nem gyárt produktivitási videókat. Ő egy egyszemélyes marketing-vállalkozó, aki több projektet menedzsel párhuzamosan és évek óta stabilan, kiégés nélkül működik. "Nem azért vagyok hatékony, mert keveset dolgozom. Azért, mert ötlettel kevesebbet futok végig, mint az átlag." – Kukoly Dávid Ez a kulcs: a kevesebb nem eszközben van, hanem gondolkodásban. A probléma nem az, hogy nincs elég időd – hanem, hogy nem döntesz elég gyorsan. A legtöbb vállalkozó időhiányról panaszkodik. De ha valaki kérdez tőlük valamit, a válasz: "majd megnézem", "gondolkodom rajta", "egyelőre halasztom". Döntést nem halasztani kell, hanem hozni. "Akkor lettem hatékony, amikor megtanultam nemet mondani azokra az ötletekre, amik csak jól hangzanak, de nem hoznak pénzt vagy értelmet." – Kukoly Dávid Ez nem eszköz. Nem naptár. Nem projektmenedzsment szoftver. Ez egy döntési izom , amit edzeni kell. Amíg mindenre azt mondod, "majd ráérek kitalálni", addig semmi nem mozdul. A hatékonyság nem időkezelés. Hanem konzisztens nemet mondás. A vállalkozói túlterheltség egyik fő oka az ötletözön. Főleg azoknál, akik folyamatosan gondolkodnak. Dávid is ilyen. Teleírta a jegyzeteit. „Az a baj, hogy minden ötletnek esélyt akartam adni. Aztán egyszer csak azt láttam: 20 projekt fut, és egyik sem megy rendesen.” – Kukoly Dávid Innen jött a szemléletváltás: nem az számít, milyen sokféle dolgot tudnál csinálni . Hanem hogy mit tudsz most, ezen az energián, ezen a fókuszon belül végigvinni. A hatékonyság Dávidnál azzal kezdődött, hogy felírta, mi az, amit azonnal ki lehet húzni . Nem mert rossz. Hanem mert most nem viszi előre. És ez fájdalmasabb volt, mint gondolta. Mert ezek között voltak kedvencek, régi vágyak, félkész álmok. De végül ez hozott igazi lendületet. Nem mindent kell optimalizálni – csak azt, ami tényleg számít A produktivitáscsapda egyik legtrükkösebb része: akkor is optimalizálni próbálunk, amikor nem kellene. Dávid ehelyett azt nézi: hol van az a 20%, ami tényleg hoz eredményt – és csak azt próbálja gyorsítani, egyszerűsíteni, rendszerbe tenni. „Régen mindenre csináltam sablont, automatizmust, checklistet. Ma már inkább azt kérdezem: ezt csinálnom kell egyáltalán?” – Kukoly Dávid Ez a hozzáállás nem gépesíteni próbálja a vállalkozást , hanem tisztítani . Mert nem a gyorsaság hozza a nyugalmat – hanem az, ha végre nincs ott előtted 38 feladat, amiből 32 valójában nem is fontos. A valódi hatékonyság nem Excelben mérhető – hanem mentálisan érezhető Sokan úgy gondolják, hogy a hatékonyság azt jelenti: minden perc ki van használva, a feladatlista kipipálva, a hétvége is termelékenyen telik. Ez nem célravezető. Dávid szerint a hatékonyság nem attól lesz igazi, hogy sok mindent csinálsz meg . Hanem attól, hogy nem roskadsz össze alatta. „Egy héten lehet, hogy csak három dolgot csinálok meg. De azok pontosan oda visznek, ahova menni akarok.” – Kukoly Dávid Ez a fókusz nem mennyiségből jön. Hanem mentális tisztaságból. És ez az, amit nem ad meg semmilyen eszköz, ha közben nincs mögötte belső rend. A hatékonyság valójában önmenedzsment . Nem mások irányítása. Nem a naptárad színeinek optimalizálása. Hanem annak felismerése: mikor vagy hasznos, mikor vagy fáradt, mikor kell pihenni, és mikor kell nemet mondani, hogy egyáltalán működj tovább. Az, hogy valaki egyszemélyes vállalkozóként tud működni, nem az eszközein múlik, hanem az önismeretén. Dávid erre külön rávilágít a podcastben: „Volt időszak, amikor jól ment a cég – de én közben folyamatosan szorongtam. Mert nem azt csináltam, amit igazán akartam.” – Kukoly Dávid Ez nem hatékonysági probléma volt. Hanem identitásprobléma. És amíg ezt nem hozta helyre, minden rendszer, minden alkalmazás, minden jól szervezett hét csak kozmetika volt. Amikor viszont ezt rendbe rakta, hirtelen minden gyorsabb, tisztább, fókuszáltabb lett – mert már nem belül akadt meg. A hatékonyság nem cél – hanem eszköz, hogy ne égj ki A végső kérdés nem az, hogy mennyi idő alatt mennyit végzed el az összes napi feladatodat. Hanem az, hogy mennyire bírod ezt a ritmust 1 év múlva is? „Nem akarok többet csinálni. Azt akarom, hogy amit csinálok, az működjön – és ne nyomjon agyon.” – Kukoly Dávid Ez a gondolkodás az, amit sok vállalkozó csak akkor ért meg, amikor már késő. Amikor a rendszer már kifacsarta. Amikor a naptár a legnagyobb ellensége. Amikor már nincs kedve semmihez – pedig „minden jól megy”. Ezért fontos újragondolni: a hatékonyság nem eszközkészlet. Hanem mentális állapot. És ha ezt el tudod érni, eszközöktől függetlenül is jól fogsz működni. 🎧 Ha érdekel, hogyan építette fel Kukoly Dávid a saját fókuszalapú működését, hallgasd meg a teljes beszélgetést itt: 👉 Magyar Business Podcast – Hallgasd most Szeretnéd ezt a szemléletet a saját működésedbe is beépíteni? A hatékony működés nem véletlen. Nem a megfelelő appoktól lesz, hanem a stratégiai döntésektől, amiket meghozol . Ha úgy érzed, hogy a vállalkozásod szétesik a napi operatív tűzoltásban, akkor itt az idő, hogy rendszerszintű változást építs be. Ebben segítenek ezek a workshopok: ✅ Cégre Szabott Workshop  – egyéni helyzetedre szabott stratégiai rendrakás. Tisztán látni fogod, mire kell igent és mire nemet mondanod a vállalkozásodban. ✅ Csoportos Workshop  – ha inspiráló közegben szeretnél dolgozni, más vállalkozók mellett, valódi rendszert építve. Taktika helyett stratégia. Ne dolgozd túl magad. Dolgozz okosan – stratégiai döntésekkel.

„Ha téged is érdekel, hogyan használja napi szinten egy vállalkozó a ChatGPT-t és más AI-eszközöket, hallgasd meg a teljes beszélgetést Kukoly Dáviddal itt: Magyar Business Podcast ” "ChatGPT a 2024-es év dolgozója." Nem egy tech gurutól hangzott el. Nem egy szoftvercég vezérője mondta. Hanem Kukoly Dávid, egy magyar marketinges vállalkozó, aki napi szinten támaszkodik a mesterséges intelligenciára. Nem ijedt meg tőle. Nem kerüli. Használja. Beépítette a rendszerébe. „Olyan mintha lenne egy asszisztensem, akit sosem kell kifizetni, aki nem fárad el, nem hibázik, és akkor dolgozik, amikor én akarom.” – Kukoly Dávid Ez a blog nem arról szól, hogyan programozz le egy AI-t, vagy hogyan tedd "teljesen automatizálttá" a cégedet. Hanem arról, hogyan gondolkodik egy valódi, magyar vállalkozó a ChatGPT-ről mint munkaeszközről . Mi működik? Mire nem alkalmas? Nem hype. Nem jövőkép. Használható valóság. Nem elveszi a munkád. Csak azt, amit amúgy sem neked kellene csinálni. Dávid nem fejlesztő. Nem AI-szakértő. Nem techblogger. Ő egy gyakorlati marketinges, aki 10+ éve segít kampányokat, stratégiákat, szövegeket összerakni középvállalkozásoknak. Ütős, működő, pénzt termelő dolgokat. "Nem szövegelek fölöslegesen. A ChatGPT tökéletes partner abban, hogy elinduljak. A vázlat, az alapmegfogalmazás, a struktúra – mindezt ki tudja dobni helyettem. Nekem már csak főzni kell belőle." – Kukoly Dávid Ez nem művészi alkotás. Ez gyors eszközhasználat . Olyan, mintha főzni mennél és valaki előkészítette volna a hozzávalókat. Nem veszi el a kreativitásodat. Nem helyetted gondolkodik. Csak elvégez helyetted mindent, ami nem a te zsenialitásodhoz tartozik. „A legtöbb vállalkozó promptolni sem tud.” Ez a valóság. Dávid szerint a legtöbb ember azért nem tud mit kezdeni a ChatGPT-vel, mert nem tudja: milyen szerepben adja ki a feladatot, milyen kontextust érdemes mellé tenni, miért máshogy kell beszélni vele, mint egy emberrel. "A prompt craft egy külön műfaj. Ha nem tudod pontosan, mit akarsz kihozni belőle, csak blablázni fog. De ha tudod, akkor szinte már gondolatolvasó." – Kukoly Dávid Ez azt jelenti: tanulni kell vele kommunikálni . Ez nem gombnyomogatós. Ez partneri viszony . Mintha lenne egy nagyon okos, de nagyon konkrétan működő munkatársad. A legtöbben itt véreznek el. Kipróbálják egyszer, nem azt adja, amit gondoltak, és jön az ítélet: "ez nem működik". Pedig csak nem tudtad rendesen megkérni . Mire való és mire nem? A podcastben Dávid nemcsak lelkes, hanem kritikus is. Nem isteníti az eszközt. Nem épít rá mindent. Pontosan tudja, mire lehet használni – és mire nem. A ChatGPT nála nem helyettesít, hanem kiegészít. Segít átlendülni a "nincs kedvem elkezdeni" szakaszon. Felpörgeti a gondolkodást. "Olyan ez, mint egy gyors brainstorming. Amikor egyedül dolgozol, nincs kivel pattogtatni az ötleteket. Itt viszont van egy társad, aki azonnal reagál." – Kukoly Dávid De nem ír helyetted kampányt. Nem állít össze stratégiát. A „vállalkozást helyetted viszi” típusú AI-hype-ot Dávid nem veszi komolyan. Mert őt a valóság érdekli: mi gyorsítja és mi fékezi az outputot? Ami nem visz el tőle időt, hanem visszaad napi 1-2 órát : az marad. A többi megy a kukába. Napi rutin, amit te is beemelhetsz Reggel, mielőtt nekiugrik a kampánytervezésnek, Dávid elindít egy strukturált promptot: Cél: legyen egy hirdetési sorozat vázlat, 3 féle üzenettel, 2 féle buyer personára. Kontextus: iparág, ügyféltípus, várható ellenállások. Szerep: viselkedj tapasztalt performance marketinges ként. Az AI kidobja az alapot. Dávid pedig nem elfogadja vakon, hanem finomítja, átdolgozza, kontextusba helyezi. "Olyan, mint egy kreatív ugródeszka. Nem kell nulláról indulnom – és ez naponta órákat jelent." – Kukoly Dávid Ez napi szinten minimum 1-2 óra megtakarítás , amit régen elvesztett volna Excelben, vázlatpapíron, vagy a "mit is akartam ezzel?" gondolati spirálban. Gondolkodj rendszerben, ne eseti ötletekben Ami Dávid hozzáállását igazán hatékonnyá teszi, az nem maga az AI – hanem az, ahogyan beépíti a napi döntéshozatali és kivitelezési rendszerébe. Nem eseti jelleggel használja. Nem "ráír valamit, ha eszébe jut". Hanem: előre definiált promptokat tárol, visszanézi, melyik mit adott, folyamatosan finomítja a párbeszédet, és tudja, hol a határa az AI-nak – és hol jön ő maga. Ez a típusú gondolkodás nemcsak AI-ra igaz. Ez az, amit egy stratégiai workshopban is tanulni lehet. Az AI nem konkurencia. Az AI a legjobb juniorod. Dávid szemében a mesterséges intelligencia nem veszélyforrás. Nem konkurencia. Nem pótolhatatlan varázseszköz. Hanem egy tanítható, kiszámítható, precíz munkatárs  – akit akkor veszel elő, amikor épp szükség van rá. "Nem lesz helyettem döntéshozó. De segít gyorsabban látni a döntési mátrixot." – Kukoly Dávid Ez egy kulcsállítás. Aki AI-tól várja a választ, tévúton jár. Aki AI-tól várja az irányt, kiszolgáltatottá válik. A mesterséges intelligencia nem vezető. Eszköz. És ha jól használod, felszabadít – nem kiszorít. Ez a különbség a túlélés és a valódi versenyelőny között. Ha neked sincs kapacitásod mindenre, tanuld meg beépíteni az AI-t a stratégiádba. Az egyik legjobb formája ennek, ha nem egyedül akarsz rájönni mindenre, hanem szakemberekkel gondolkodsz. Dávid is így dolgozik: rendszerbe foglalja, dokumentálja, tanítja. Ha neked sincs kapacitásod mindenre, tanuld meg beépíteni az AI-t a stratégiádba! Az egyik legjobb formája ennek, ha nem egyedül akarsz rájönni mindenre, hanem szakemberekkel gondolkodsz. Ha szeretnéd ezt a stratégiai szemléletet mélyen beépíteni a saját vállalkozásodba, akkor van két ütős lehetőséged: ✅ Cégre Szabott Workshop  – ahol konkrétan a te működésedre szabjuk a stratégiát. Nem sablonos tanácsadás, hanem valós problémákra adott precíz válaszok. ✅ Csoportos Workshop  – ha inspiráló közegben szeretnél tanulni más vállalkozókkal együtt. Itt arról lesz szó, hogyan építs hosszútávon is fenntartható vállalkozást. 🎙️ Ha téged is érdekel, hogyan használhatod az AI-t napi szinten, hallgasd meg Kukoly Dávid teljes epizódját: Magyar Business Podcast – Hallgasd most

Egy rendezvény kampánytanulságai számokban, sztoriban A Magyar Business Podcast egyik régebbi epizódjában Fóris Attila  és Kukoly Dávid  egy rendkívül őszinte beszélgetést folytattak arról, hogyan is lehet ma valóban hatékonyan elérni az embereket, ha egy rendezvényt akarunk megtölteni vagy egy podcast vendéglistát összeállítani. A beszélgetés nem sablonokról szól. Nem arról, hogyan írj clickbait tárgymezőt, vagy mikor időzítsd a kiküldést. Hanem arról, hogy mit jelentenek valójában a számok , hogyan tudsz egy rendszerben gondolkodni, és miként érdemes félresöpörni a bullshit marketing tanácsokat. "A scraping, a PPC és a LinkedIn nem csodafegyver. Csak eszköz. A kérdés az, hogy mit akarsz vele építeni." – hangzik el Kukoly Dávidtól a podcastben. Kampányt akarsz vagy rendszert? Az epizód egyik kulcsgondolata: a legtöbben kampányt akarnak. Egy erős lökést, ami megtölti a termet, hozza a leadeket, lezárja az értékesítést. De az igazság az, hogy ezek az "egylökéses" kampányok ritkán hoznak hosszútávú eredményt. Ahogy a podcastben is elhangzik, egy hidegkampány nem sprint, hanem maraton . "Ha csak egy kampányt akarsz, lehet, hogy hoz 10 embert. Ha rendszert építesz, hónapokon át jönnek majd a releváns kapcsolatok." – mondja Kukoly Dávid A kulcsszó: konzisztencia . A scraping, PPC vagy LinkedIn mind működhet – ha rendszerben gondolkodsz. Scraping: a fekete doboz kinyitva A scraping valódi ereje nem abban van, hogy 1 000 vagy 100 000 kontaktot tudsz leszedni. Hanem abban, hogy jól célozva , tiszta adatbázissal , szegmentáltan  dolgozol. Kukoly Dávid a podcastben részletesen elmondja, milyen eszközöket használ, hogyan épít adatbázist, és miért nem elég a szoftver ismerete. A know-how értékesebb, mint az eszköz. "A scraping nem az, hogy gombot nyomsz. Hanem hogy tudod: kit keresel, miért és mit akarsz tőle." – mondja a beszélgetés során LinkedIn: a kapcsolatépítés színtere A legtöbb ember ott rontja el, hogy LinkedIn-en is "reklámozni" próbál. Kukoly Dávid tapasztalata szerint értéket kell adni, nem eladni. Egy jó profil Egy őszinte, emberi megszólítás Egy érdekes podcastmeghívás Egy esemény, amire nem "eladunk jegyet", hanem meghívunk egy beszélgetésre "A LinkedIn nem hirdetési felület. Hanem networking platform. Használd annak." – hallható a podcastben PPC: a gyors tűz, ami felemészti a költségvetést? A podcastben arról is szó esik, miért csalódtak sokan a fizetett hirdetésekben. Rosszul beállított célzás Tömegkommunikációs kreatív Nulla értékajánlat Ha a PPC "hideg vízbe dobott kő", akkor az égő tűzhely melletti közönséged sosem fog rád figyelni. "PPC-t akkor használj, ha már tudod, ki vagy és mit mondasz. Ne előtte." – javasolja Kukoly Dávid A podcast: nem csak tartalom, hanem funnel Az epizód egyik rejtett tanítása, hogy a podcast maga is egy funnel . Egy kapcsolatépítő eszköz. Egy reputáció-generátor. Egy belépőpont. Dávid és Attila is utalnak rá: sok kapcsolat és üzleti lehetőség nem a kampányból jön, hanem abból, hogy volt miről és miben beszélgetni . "Nem kell mindenkit eladnod. Elég, ha megmutatod magad, és beszélgetést indítasz." – hangzik el a podcast során Tesztelni kicsiben, skálázni okosan A legnagyobb tanulság: nem kell tökéletesnek lennie. Csak induljon el. Az epizódban elhangzik, hogyan dolgoznak kicsi pilot kampányokkal: 100 emberes lista A/B tesztelt üzenetek Részeredmények mérése Ha ez működik, lehet továbblépni. De ha nem tesztelsz, akkor nincs kontrollod a rendszer felett. "Minden kampányt kicsiben indítunk. Ha ott konvertál, akkor lehet skálázni." – osztja meg Kukoly Dávid a saját módszerét A valódi konverzió mélyen van Végül, amit mindenki elfelejt: a számok nem hazudnak, de nem is mesélnek eleget. Kukoly Dávid szerint egy 5%-os reply rate nem kudarc. Hanem matek. A kérdés az, mennyit akarsz elérni, és ehhez hány embernek kell érdekeset mondanod? "Ha 10 minőségi kapcsolat a cél, akkor matekozz visszafelé. Ez nem kreativitás. Ez rendszer." – hallható a Magyar Business Podcast adásában Hallgasd meg az epizódot , ahol még részletesebben beszélnek ezekről a tanulságokról – és készülj, mert hamarosan jön a folytatás is!

Egy őszinte sztori döntésről, amit nem a pénz, hanem a tanulságok diktáltak Mi motivál valakit arra, hogy az összes tudását ne egy ügynökségi modellbe öntse, hanem inkább edukáljon? Mi késztet valakit arra, hogy ne ügyfeleket gyűjtsön, hanem vállalkozókat tanítson meg gondolkodni? A Magyar Business Podcast egyik korábbi epizódjában Kukoly Dávid mesélt erről az útválasztásról. Őszintén, kendőzetlenül, minden hype és mellébeszélés nélkül. "Egy ügynökségi modellben mindig más célkitűzéseit valósítod meg. Az edukációban viszont az embereket tanítod meg, hogyan érjék el a saját céljaikat. Ez nekem sokkal erősebb motiváció." – mondta Kukoly Dávid a podcastben. Ha te is gondolkodsz azon, merre érdemes továbblépni a digitális szektorban, hallgasd meg a teljes epizódot – és készülj, mert hamarosan jön a folytatás is. A kezdés: mindenki ügynökséget akar A digitális világban rengetegen vágynak saját marketing vagy growth ügynökségre. Projekt alapon dolgozni, nagy nevekkel együttműködni, kampányokat menedzselni. Látszólag ez a gyors siker útja. Kukoly Dávid is ebbe az irányba indult. Volt tapasztalata, tudása, kapcsolatrendszere. Elvileg minden adott volt egy működőképes ügynökség felépítéséhez. „Az elején természetesen engem is vonzott, hogy nagy cégeknek csináljak kampányokat. Jó pénz, nagy nevek, referenciák. De egy idő után kezdett zavarni valami...” – meséli a podcastben. Ez a „valami” pedig az volt, hogy a valódi érték nem a szolgáltatásban van, hanem a gondolkodásban. A fal, amibe minden ügynökség beleütközik Egy idő után Dávid azt vette észre: ugyanazokat a problémákat oldja meg újra és újra. Csak más cég, más piac, más költségkeret. De a gondolkodás, a hozzáállás, a stratégiai éretlenség ugyanaz. „Elküldöd az ajánlatot, megcsinálod a kampányt, és utána megint magyarázhatod, hogy miért nem működik, ha a cég nem ért hozzá. Egy idő után belefáradsz.” Az ügyfél nem partnerként tekint rád, hanem végrehajtóként. A fókusz a gyors eredményen van, nem a hosszú távú építkezésen. És ami a legfárasztóbb: nincs változás. Ez volt a pont, ahol Dávid elkezdett gondolkodni: hogyan lehetne ezt máshogy csinálni? Az edukáció, mint új modell Ekkor jött a felismerés: nem kampányokat kell csinálni – hanem embereket kell képezni. „Ha megtanítom az ügyfelet, hogyan gondolkodjon marketingben, akkor nem csak egy projektet nyerek, hanem ő is nyer: rendszert, szemléletet, önállóságot.” – mondja Dávid a podcastben. Az edukáció viszont egy másik játék. Nem gyors pénz. Nem gyors siker. De sokkal mélyebb hatása van. Dávid elindította saját workshopjait, mentorprogramokat kezdett vezetni, és egyre inkább azt érezte: itt van értelme a munkának. A különbség nem pénzben mérhető Sokan azt hiszik, az ügynökségi modell több pénzt hoz. De a valóság nem ilyen egyszerű. „Az ügynökségi modellben jönnek a pénzek, de az időd is megy vele. Egy ponton azt vettem észre, hogy jól keresek – de nem marad belőlem semmi.” – osztotta meg Dávid. Ezzel szemben az edukációban kevesebb ügyféllel, de mélyebb hatással tudott dolgozni. Nem kampányt csinált – hanem gondolkodásmódot formált. És ez a különbség nem csak szakmailag, hanem emberileg is motiválóbb volt. Tanulás, nem végrehajtás Dávid szerint a legtöbb vállalkozás nem végrehajtót keres. Hanem iránytűt. „A vállalkozók nem buták. Csak túl sok a zaj. Ha valaki segít nekik rendet rakni a fejükben, az többet ér, mint bármilyen PPC kampány.” – mondja a podcastben. Ezért is építette fel úgy a saját edukációs rendszerét, hogy ne sablonokat adjon, hanem gondolkodási kereteket. Olyan kérdéseket, amik előrébb visznek. Olyan struktúrát, ami a saját működésükre szabható. Ez az, amit a Magyar Business Podcast Csoportos Workshopjaiban is képviselünk: nem egy kampányt építünk, hanem gondolkodásmódot alakítunk. Miért éri meg hosszú távon jobban az edukáció? Mert az ügyfél nem kiszolgáltatottá válik – hanem önállóvá. Mert az edukáció nem kényszerít újabb és újabb kampányokra – hanem megtanít tervezni. „Volt egy mentoráltam, aki az elején heti kétszer hívott, hogy most mit csináljon. Ma már úgy hív fel, hogy elmesélje, mit ért el azzal, amit tanítottam neki.” – meséli Dávid a podcastben. Ez nem csak szakmailag validáció. Ez emberileg is siker. És hosszú távon sokkal stabilabb partnerkapcsolatokhoz vezet. A visszajelzés ereje Amikor valaki kampányt csinál, a siker vagy kudarc egy mérőszám: CTR, CPC, ROI. Amikor valaki edukál, a siker egy másik ember változása. „Az egyik ügyfelem azt mondta: ‘Életemben először érzem úgy, hogy nem kiszolgáltatott vagyok a marketingnek, hanem irányítom.’ Ezért csinálom.” – osztotta meg a podcastben Dávid. Ezek a visszajelzések azok, amik nem jönnek egy ügynökségi Excel-táblában. De ezek a valódi értékek. A jövő: nem skálázni, hanem hatást növelni Természetesen Dávid is gondolkodik növekedésben. De nem headcount-ban, nem ügyfélszámban, nem forgalomban. „A hatást akarom skálázni. Hogy több emberhez jusson el az, amit képviselek. De ehhez nem ügynökség kell. Hanem jól működő edukációs platform.” Ezért is tervezi újra a workshop struktúrákat, készít online anyagokat, és közben folyamatosan tanul. Mert edukálni csak az tud, aki maga is tanul. Tanács azoknak, akik most választanak Ha ott vagy a döntés előtt: edukáció vagy ügynökség, Dávid üzenete egyszerű. „Kérdezd meg magadtól: mit akarsz hagyni a világban? Egy jól futó kampányt – vagy egy gondolkodó embert?” Mindkettő jó. De másfajta motiváció, másfajta út. És Dávid választása ma már egyértelmű: építeni embereket – nem projekteket. Ha érdekel a teljes beszélgetés, hallgasd meg a podcast epizódot – és készülj, mert a következő részben még mélyebbre megyünk!

Vendégünk már korábban is járt nálunk – az akkori adást itt hallgathatod meg: https://www.magyarbusiness.org/magyar-business-podcast/ep-75-online-toborzas-nagy-gabor . Nagy Gábor vállalkozói története a honlapkészítéssel indult, majd a Facebook hirdetések hajnala óta a toborzási piac digitális forradalmára lett. Az ügyfélszerzés után a munkaerőhiányra nyújtott megoldást – és robbant be az onlinetoborzas.hu márkával a HR szakmában. Kezdetben ingatlanértékesítőket, később szoftverfejlesztőket, mérnököket, pedagógusokat, de még ipari búvárokat is toborzott csapatával.Nem ismert lehetetlent. 2016 után tudatosabb életformára váltott. Automatizálta a céges működést, 4 órában dolgozik, a többi idő a sportról, zenéről és családról szól. ✔️ Toborzás digitális szemlélettel ✔️ Automatizálás, hatékonyság ✔️ Vállalkozói életmód újrahangolása ✔️ Youtube és edukációs tartalmak ✔️ Vállalkozó, apa, zenész – egy személyben Ha érdekel, hogyan lehet egyszerre több életed, miközben a céged stabilan növekszik – ezt hallanod kell. 🗓️ Időpont: 2025. május 15. / 15:15 CET 📍 Helyszín: www.magyarbusiness.org

Mi működik kint, de vakfolt itthon? Mi az, ami évek óta alap Amerikában, de Magyarországon még mindig csak a korai befogadók játszótere? Mi az, amitől egy amerikai cég növekszik, miközben egy hazai meg toporog? Erről szólt a Magyar Business Podcast   legutóbbi epizódja , ahol Kukoly Dáviddal  vettük gorcső alá a hazai piac tipikus vakságait – és azt, hogyan lehetne ezeken túljutni. Ha érdekel a teljes beszélgetés, hallgasd meg az epizódot – nemsokára érkezik az új rész is! A "Majd szórólapozunk" mentalitás Itthon a legtöbb vállalkozó még mindig azt hiszi, hogy egy kampány attól lesz sikeres, ha elég sokan látják . Amerikában ezzel szemben: csak akkor számít valami kampánynak, ha mérhető eredményt  hoz. "A hazai piac még mindig előbb lövi el a pénzt, minthogy tudná, mire akar lőni." – fogalmaz a podcastben Kukoly Dávid. Ez nem csak pénzpazarlás. Ez elpazarolt figyelem. Mert ha épp lenne egy üzeneted, amivel betalálnál, akkorra már immunis lesz rá a piac. Az outbound tabu Amerikában senki nem fél hidegen megkeresni valakit. Magyarországon? Mintha még mindig bocsánatot kérne az ember azért, mert üzenetet küldött. Pedig az outbound nem tolakodás, hanem kapcsolatépítés . Ha van benne logika. Ha nem csak spam. "A legtöbb hideg kampány nem azért fullad kudarcba, mert hideg. Hanem mert üres." – mondja Kukoly Dávid a podcastben. A podcastben részletesen kitérünk arra, hogyan építs rendszert hideg megkeresésekből. Nem spam, hanem konverziót hozó kapcsolat. Személyes márka vs. céges logó Amerikában: az alapító neve gyakran erősebb márka, mint maga a vállalat. Itthon: még mindig a céges Facebook oldalra mennek a hirdetések. Mi a baj ezzel? Senki nem akar logókkal beszélgetni. Az emberek emberekhez kapcsolódnak. A vásárlási döntések 90%-a bizalomról szól . "Ha nincs arc a márka mögött, nem lesz bizalom se." – hangzik el a podcastben. Ezért az egyik legfontosabb tanulság: mutasd magad . Meséld el, miért csinálod. Mire vagy büszke. Mi bosszant. Miért vagy más. Skálázás = kulcsszó, amit nem értünk Kint ez nem üres buzzword. Náluk a skálázás nem azt jelenti, hogy "nőttünk egy kicsit". Hanem azt jelenti: mindent rendszerbe tettünk , amit utána meg tudunk sokszorozni. Itthon a skálázás sokszor kimerül annyiban, hogy "felvettünk még egy embert" vagy "csináltunk még egy hirdetést". "A magyar piac egyik legnagyobb hibája, hogy még mindig embereket vesz, nem rendszert épít." – hangzik el a podcastben. Ha tényleg skálázni akarsz, akkor először a folyamataidat kell módszeresíteni. Tanulás vs. megfelelés Kint folyamatosan tanulnak. A vállalkozói kultúrában benne van a kísérletezés, a bukás, a tanulság. Itthon? Az oktatás arra kondicionál, hogy hibát ne kövess el . Ez a mentalitás a cégekbe is átszivárog. "Amerikában egy cég simán kommunikálja: ezt elrontottuk. Itthon ez gyengeségnek számít." – mondja Kukoly Dávid. Pedig a tanulási görbe nem kikerülhető. Csak kérdés, hogy tanulásként éled meg – vagy "kudarcként". A validáció hiánya Itthon még mindig termékeket fejlesztünk hónapokig, évekig – anélkül, hogy egyetlen valódi vásárlóval beszéltünk volna. Amerikában már az ötlet szintjén pitch-elik, tesztelik, válaszokat gyűjtenek. "A hazai piac még mindig azt gondolja, ha valami kész, akkor jön a siker. A valóságban: ha kész, már lehet, hogy késő." – figyelmeztet a podcastben Kukoly Dávid. A validáció nem bonyolult. De bátorság kell hozzá. Hogy kimenj, megkérdezd, figyelj, és elfogadd a kritikát. Kapcsolati háló: ad hoc vs. rendszer Kint a kapcsolatépítés nem "ha összefutunk" alapon működik. Van rendszer. LinkedIn automatizmusok. Follow-up protokoll. Event tracking. Itthon? Még mindig "majd beajánlanak" logikával megy. "A kapcsolati háló nem ajándék. Az egy térkép, amit tudatosan építesz." – hangzik el a podcastben. Ha nem fektetsz időt a kapcsolataid ápolásába, akkor amikor szükséged lenne rájuk, már nem lesznek ott. PR helyett performance Itthon még mindig PR-ban gondolkodunk. "Legyünk benne egy cikkben." "Adjunk ki egy sajtóközleményt." De ki olvassa? Ki követi? Ki konvertál belőle? Amerikában sokkal inkább eredményalapú gondolkodás  van. Performance alapú. KPI alapú. Tesztelés alapú. "A magyar piacnál még mindig dívik a látszat. A podcastben viszont azt néztük, hogyan lesz ebből valódi eredmény." – említi Kukoly Dávid. Ezért is fontos, hogy ne törekedj csak láthatóságra – törekedj konverzióra. Számok, amiket nem merünk kimondani Az USA-ban bátran kommunikálnak pénzről, bevételről, konverzióról. Itthon? Tabu. Mintha a siker ciki lenne. Mintha a pénz mocskos lenne. Mintha nem lenne rendben, ha valaki nyereségesen nő. "Ez nem ego kérdése. Ez tanulás. Ha nem beszélünk a számokról, nem tudjuk, mi működik." – hangzik el a podcast egyik kulcsgondolata. A transzparencia nem hencegés. Hanem információ. Ami alapján tanulni lehet. Ne akarj mindenkinek eladni Kint: buyer persona, ICP (ideal customer profile), szegmentáció, funnel. Itthon: "akinek ez kell, az út talál hozzánk". Igen, csak az nem marketing. Az ima. "Nem az a baj, hogy nincs pénzed marketingre. Hanem hogy nincs terved, mit akarsz elérni vele." – fogalmaz a podcastben Kukoly Dávid. Ha nem tudod, kinek szólsz, akkor minden üzened zaj lesz. Ha tudod, akkor kevesebb zajból is nagyobb konverziót hozhatsz. Zárásként: mit csinálj máshogy mától? Hallgasd meg a podcast epizódot.  Mert ebben a bejegyzésben csak a felszínt kapargattuk. Ne kampányban, rendszerben gondolkodj. Tanulj a számokból, ne rettegj tőlük. Használd a kapcsolataidat tudatosan. Ne félj a hideg megkeresésektől. És a legfontosabb: ne másolj, hanem adaptálj.  Nem kell Amerikát másolni. De lehet tanulni belőle. Hallgasd meg az epizódot , és készülj a folytatásra: hamarosan érkezik a következő adás!

Egy őszinte válasz a kapcsolatépítés fekete dobozára Ha már küldtél ki hideg e-maileket és nem jött válasz, ez a cikk neked szól. Ha valaha azt érezted, hogy a LinkedIn-ed csak egy digitális temető, ahol a kapcsolatok meghalnak, mielőtt bármi elindulhatna – akkor itt az idő, hogy újra gondold, mit is jelent az outbound. Mert amit most olvasol, az nem egy sablonos útmutató. Ez egy mélyfúrás az outbound kampányok belsejébe. Megmutatjuk, miért nem az a baj, hogy nem jó a szöveg – hanem hogy nincs mögötte rendszer. És ha ez érdekel, hallgasd meg a teljes podcast epizódot – benne még több sztorival, konkrét példákkal és stratégiával. A számok nem hazudnak – csak félreértjük őket A legtöbb vállalkozó akkor kezdi temetni a hideg kampányait, amikor az első hullám eredménytelen. Jön a klasszikus: "senki nem válaszol", "mindenki ignorál", "biztos rossz a szöveg". De ez nem kudarc – csak rossz az elvárás . „Amikor egy kampánynál azt látjuk, hogy a reply rate alig éri el az 5%-ot, sokan már temetnék is. Pedig ez nem kudarc – csak nem értik, mit látnak.” – mondja Kukoly Dávid a podcast epizódban. Ha nem tudod, mit várhatsz egy kampánytól, akkor nem tudod értelmezni a visszajelzéseket sem. És ha nem tudod értelmezni őket, nem tudsz javítani. A megoldás: visszafelé tervezés . Hány komoly érdeklődőt szeretnél? Ehhez hány választ kell kapnod? Ehhez hány kattintás kell? Ehhez hány e-mailt, LinkedIn üzenetet, megkeresést kell kiküldened? Ez nem kreativitás kérdése. Ez matek . Rendszer, nem remény A legtöbben kampányban gondolkodnak. Küldjünk ki 100 e-mailt, és "majd lesz valami". Ez így nem működik. Ami kell: folyamat, nem remény. Egy jól működő outbound kampány mögött stratégia  van. És ez nem csak az e-mailről szól. „Ez nem úgy működik, hogy kiküldesz száz levelet, és várod a csodát. Ez egy folyamat. Sok lépés, sok teszt – és nagyon sok utómunka.” – emeli ki Kukoly Dávid a podcastben. Amit építened kell: adatgyűjtés és szegmentálás A/B tesztelt szövegek follow-up logika utánkövetés csatornák szerint multi-channel megközelítés: e-mail, LinkedIn, SMS, ajánlások Ez nem egy kampány. Ez egy rendszer. És ez a különbség a random próbálkozás és a skálázható növekedés között. Miért nem válaszolnak? Mert nem vagy releváns. Mert nem jó az időzítés. Mert túl hosszú. Mert túl rövid. Mert nem világos a cél. Mert túl nyomulós. Mert túl passzív. És még sorolhatnánk. De ezek csak tünetek. A valódi ok: nincs rendszered, amiben letesztelhetnéd, mi működik. Ha lenne A/B teszted, tudnád, melyik tárgysor nyit jobban. Ha lenne szegmentálásod, nem ugyanazt küldenéd egy startup CEO-nak meg egy KKV vezetőnek. Ha lenne follow-up logikád, nem csak egy próbálkozás lenne. A legtöbb cold campaign olyan, mint egy vak nyíl az éjszakában. Elküldjük, reméljük, majd csak betalál. Ezzel szemben, amit építeni kell, az egy hideg rendszer – meleg stratégiával . Hogyan szűrd ki előre, ki fog válaszolni? Spoiler: sehogy. Nem tudod előre. De vannak jelek. Vannak mintázatok. És ha van adatod, visszamérésed, akkor ezekből lehet dolgozni. Milyen iparág? Milyen pozíció? Milyen aktivitás a LinkedInen? Hány kapcsolattal rendelkezik? „Lehet, hogy van tízfős dollármilliós vállalkozás – és száz fős, ami egy fillért se termel. Az adat mögött mindig ember van.” – mondja Kukoly Dávid a podcastben. Ezért is fontos, hogy ne egy adatbázist kampányolj végig . Hanem tesztelj, validálj, és csak utána építs skálázható rendszert. Multi-channel vagy semmi Ha csak egy csatornán próbálkozol, 2025-ben már vesztettél. Az emberek nem figyelnek. Vagy épp más csatornán figyelnek. LinkedIn? Lehet, hogy nem is használja. E-mail? Lehet, hogy elmegy a spambe. Telefon? Lehet, hogy nem veszi fel. Facebook Messenger? Lehet, hogy blokkolva vagy. A nyerő kombináció: több csatorna – kevesebb üzenet – jobb célzás. És mindezt rendszerbe rakva. Automatizálva, ahol lehet. És kézzel finomítva, ahol muszáj. A sablonok mítosza Sokan azt hiszik, hogy a siker egy jó sablonon múlik. Ez nem így van. A sablon csak egy eszköz. Akkor működik, ha jól célzott, jól időzített, és egy logikusan felépített rendszer része. „A legtöbb sablon olyan, mint egy univerzális kulcs – elvileg mindenhez jó, gyakorlatban semmihez sem.” – halljuk Kukoly Dávidtól a podcast során. Inkább gondolkodj blokkokban: Figyelemfelkeltés Kontextus Ajánlat Cselekvési felhívás Ez nem sablon – ez logika. A kulcsszó: konverzió Nem kell, hogy mindenki válaszoljon. Csak azok, akik számítanak. Ezért nem baj, ha a reply rate 4,6%. Ha abból 1% megbeszélés lesz – és abból 0,3% ügyfél. A kulcs: tudd, mit akarsz. És tudd, mekkora a szám, ami oda vezet. Ezért fontos visszafelé számolni. Mert akkor tudod, mi reális. És nem esel kétségbe az első kampány után. Kísérletezz – de ne vaktában Tesztelj. De ne véletlenszerűen. Legyen hipotézis. Legyen minta. Legyen mérés. Milyen tárgysor működik? Hány follow-up után jön a válasz? Melyik csatorna konvertál jobban? „A legtöbben úgy A/B tesztelnek, hogy fingjuk sincs, mi az A és mi a B.” – hangzik el Kukoly Dávidtól a beszélgetés során. Ezért is hangsúlyos, hogy ne a kampányra, hanem a rendszerre építs. Hogyan kezdj bele? – Workshop ajánló A podcast epizódban elhangzik, hogy nem a sablon a megoldás, hanem a saját rendszered . És ezt nem egyedül kell kitalálnod. Ezért ajánljuk a   Magyar Business Csoportos Workshopot . Ez nem egy tanfolyam. Ez közös gondolkodás . Vállalkozókkal együtt dolgozhatsz Valódi példákon tesztelheted az ötleteid Olyan struktúrát raksz össze, ami hosszútávon is működik Nem egy kampányt kapsz – hanem egy rendszertervet. És mi lesz ezután? Ha ebből a cikkből egy gondolatot is magaddal vittél, akkor hallgasd meg a teljes epizódot . Mert amit itt olvastál, az csak az alap. A következő adásban pedig még tovább megyünk, ne maradj le!

"A legtöbben nem a versenytársak miatt buknak el, hanem mert rosszul mérik fel a piacot és elfelejtenek tanulni a hibáikból."   – hangzott el Kukoly Dávid szájából a Magyar Business Podcast egyik korábbi epizódjában. Ha foglalkoztat, hogyan lehet valóban működő marketingre és skálázható vállalkozásra építeni, hallgasd meg a teljes adást.   Mit tanulhatunk egy geek webshop bukásából, miért nem baj egyszer elrontani valamit, és hogyan lehet ezt a tanulást valódi üzleti előnnyé konvertálni. Vállalkozás, mint tanulópálya Kukoly Dávid nem a tökéletes tervvel indult. Az első vállalkozása egy geek tematikájú lootbox webshop volt. Az ötlet menő volt, a megvalósítás lelkes, de a matek hibás. 50%-os profitmarzzsal terveztek egy euróban beszerzett termékskálán, forintban értékesítve.  Ez önmagában rizikós, de ha hozzávesszük az árfolyam-ingadozást, a csomagolási, szállítási, adminisztrációs költségeket, gyorsan világossá válik: a 0% nyereség is jó eredmény lett volna. A cég mögött nem volt komoly tőke, csak három barát, egy kis kreativitás és rengeteg tanulásra való hajlandóság. Dávid szerint: "Mi nem a pénzünket, hanem a tanulási vágyunkat fektettük be." A webshopból nem lett világsiker, de lett belőle tudás, ami ma már pénzt termel. Dávid később sikeresen eladta a webshopot, de a brand nélküle már nem élt túl. Mert nem csak rendszert, lelket  is tett bele. A tanulság? Az első vállalkozásod nem biztos, hogy hosszú távon nyereséges lesz – de tanulási pályának tökéletes. A tévhit: a marketing "művészet" vagy "manipuláció" "Sosem tekintettem a marketingre igazi szakmaként, mert gyanúsan könnyen ment." – mesélte Dávid. Aztán jött a felismerés: a marketing nem manipuláció, hanem rendszer . Aki azt hiszi, hogy elég egy szép poszt, egy CTA gomb vagy egy vicces kampány – az előbb-utóbb elvérzik. A sikeres marketing mögött ugyanis: Ajánlatfelépítés  van (USP + értékcsomag) Validálás  van (piaci tesztelés, még mielőtt terméket gyártanál) Mérés  van (konverziók, ROI, LTV) Folyamatok  vannak (automatizáció, időzítés, utánkövetés) Storytelling  van (érzelmi kötődés, bizalomépítés, hitelesség) És persze tanulás van , minden egyes hibából. A marketing akkor működik, ha nem varázslásként kezeljük, hanem mint egy fejleszthető szakmát. A Google Ads hétfő reggel és az idegek "Azt hiszed, te vagy a leglassabb láncszem… aztán találkozol a Google Ads-szel hétfő reggel." – mesélte nevetve Dávid. Ez a látszólag vicces mondat egy mélyebb igazságra mutat rá: a legtöbb vállalkozó azt hiszi, vele van a baj , miközben a rendszer iszonyúan összetett. A marketing platformok (Facebook Ads, Google Ads, Analytics, Tag Manager stb.) nem csak technikai tudást igényelnek, hanem állóképességet, stratégiai szemléletet, és azt, hogy az ember ne veszítse el a józan eszét már az első bugnál. Dávid egyik erőssége, hogy képes lefordítani a technikai nyelvet a vállalkozók nyelvére . Ez különösen hasznos azoknak, akik nem akarnak marketingszakértők lenni, csak végre működő folyamatokat szeretnének. Oktatás vagy ügynökség? Az A-terved benned van Dávidnál eljött a pont, amikor dönteni kellett: ügynökségi modell vagy oktatás? Az egyik lineáris: ha több ügyfelet akarsz, több ember kell. A másik exponenciális: ha jó a rendszer, akár alvás közben is termel. Az ügynökség építése megtérülő, de energiaigényes. Folyamatos onboarding, ügyfélkezelés, delegálás. Az edukáció viszont egy másik világ. Itt nem csupán kampányokat menedzselsz, hanem gondolkodásmódot adsz át. És ez Dávid igazi A-terve: hosszú távon értéket adni úgy, hogy közben ő sem ég ki. "Az A-tervem az oktatás, a B- és C-tervek is ezen belül vannak. Ez a fókuszom, ebben hiszek." – Kukoly Dávid Ez az a pont, ahol te is elgondolkodhatsz: az, amit most csinálsz, tölteni fog még 3-5 év múlva is? Egy webshopos kudarc igazi költsége és hozama A Neo Ninja Box sztorija sok szempontból tanmese. A webshop már nem létezik. De Dávid és két társa azóta is barátok. Filmekre járnak, együtt röhögnek a régi hibákon. És tanultak valamit, amit semmilyen online kurzus nem tanít: Milyen az, ha pénz nélkül csinálsz kampányt. Mennyit ér egy influencer shoutout valójában. Mi történik, ha alulárazod magad. Miért fontos már az elején foglalkozni az automatizációval. Hogyan érdemes validálni egy ötletet – mielőtt  200 terméket berendelsz Kínából. Ez a fajta tudás nem a tankönyvekből jön. Ez izzadtságból, kudarcokból, és újratervezésből  áll össze. És pontosan ezért értékes. Workshop vagy egyedül szenvedés? Döntsd el. Ha nem akarsz fél évente újragondolni mindent, akkor rendszerre van szükséged . Ezért hoztuk létre a Cégre Szabott Workshopot . Egy nap, ahol átnézzük, mi működik, mit kell kiszórni, és milyen lépések vezetnek el egy működő marketing rendszerhez. Vagy ha inkább csapatban tanulnál, ott a Csoportos Workshop , ahol más vállalkozókkal együtt dolgozod ki a saját rendszeredet. A közösség ereje itt is megmutatkozik – sokszor más hibájából is lehet tanulni. Zárógondolat: marketing = gondolkodás "Nem a versenytárs a legnagyobb ellenség, hanem a tudatlanságunk és a tökéletességhez ragaszkodásunk." – Kukoly Dávid Ez az idézet nem csak üt, de igaz is. Az a vállalkozó, aki hajlandó tanulni, mérni és újratervezni, előbb-utóbb nyerni fog. Mert a marketing nem varázslat – csak tudni kell, melyik gombot hova rakd. Hallgasd meg a Magyar Business Podcast teljes epizódját, ahol Dávid története sokkal mélyebb összefüggéseket is felvillant.

Aki nem reagál, lemarad. A világ nem csak gyorsabb lett. Teljesen megváltozott. Ami tegnap még versenyelőny volt, ma már alapelvárás. És ami ma innovációnak tűnik, az holnapra már unalmas sztenderd lesz. Ebben a világban egy vállalkozó nem engedheti meg magának a reakciómentességet. Erről – és arról, hogyan alkalmazkodhat egy KKV a mesterséges intelligencia és az agilitás világához – hosszan beszélgettünk Szmola Rolanddal az utóbbi podcast epizódban. Ha érdekel, hogyan érdemes reagálni a változó világra, hallgasd meg. Ebben a cikkben pedig arról lesz szó: Miért nem „divat” az agilitás, hanem túlélési stratégia? Hogyan lehet a mesterséges intelligenciát ésszel, nem pánikszerűen beépíteni? Milyen gondolkodásbeli váltás kell ahhoz, hogy ne maradj le? Agilitás: a túlélés új neve Régen elég volt évente egyszer tervezni. Ma ez nevetséges. A piac heti szinten változik. A vevői szokások, a technológia, a versenytársak – minden mozgásban van. Aki csak reagál, az mindig egy lépéssel le van maradva. Aki pedig túl lassan reagál, azt ledarálja a verseny. Foris Attila így fogalmazott: „Aki most nem képes hetente újragondolni a működését, az gyakorlatilag már el is kezdte a leépülést.” Ez nem túlzás. Ez realitás. Az agilitás nem szoftverfejlesztési módszertan. Az agilitás: gondolkodásmód. Reakciósebesség. Tanulási képesség. Mesterséges intelligencia: nem sci-fi, hanem realitás 2023 végén a ChatGPT berobbant a köztudatba, és ezzel egy korszak lezárult. A mesterséges intelligencia nem „a jövő”, hanem a jelen . Az igazi kérdés már nem az, hogy „beépítsük-e?”, hanem hogy hogyan használjuk értelmesen? Szmola Roland így látja: „Aki most nem kezd el játszani a mesterséges intelligenciával, az lemarad. Nem kell profi legyél, de ha nem ismered, akkor kizárod magad a következő évtizedből.” Ez nem csak technikai kérdés. Hanem stratégiai. Aki most tanul, tesztel, kísérletezik – az felkészül. Aki halogat, az védekezésre rendezkedik be. A pánik helyett fókusz kell Sokan esnek két végletbe: Pániküzemmód  – „Most mindent AI-al kell megcsinálni!” Tagadás  – „Ez csak egy hype, majd elmúlik.” Mindkettő zsákutca. A jó kérdés nem az, hogy mindent  átírjunk-e. Hanem: Miben segíthet a MI a napi működésben ? Hol lehet kiváltani manuális rutinokat ? Miben tud támogatni döntésekben ? Ehhez viszont kell egy stratégiai szemlélet. A Cégre Szabott Workshopon  sokszor dolgozunk ilyen kérdéseken: milyen technológiát érdemes beemelni, hol segít, és hol csak zajt csinál. Az agilis működés nem egyenlő „kapkodással” Sokan félreértik az agilitást. Azt hiszik, ez egyenlő azzal, hogy minden nap újra kell írni a céget. De az agilitás nem kapkodás , hanem tudatos iteráció. Az agilis működés: gyors tesztelés, gyors visszacsatolás, gyors korrekció. Ez akkor működik, ha van egy világos vízió , amihez igazítod a napi döntéseket. Ha nincs vízió, az agilitás csak forgolódás. „Mi hetente ülünk le a csapattal, és nézünk rá a fő projektjeinkre. Mi fut jól? Mit kell elengedni? Hol kell irányt váltani?” – meséli Roland. Ez nem micromanagement. Ez figyelem és fókusz . Az MI nem elveszi a munkát – hanem megváltoztatja Sokan félnek attól, hogy a mesterséges intelligencia „elveszi a munkát”. De a valóság inkább az, hogy átalakítja a munkát . A jó kérdés: mit tudsz hozzátenni, amit az MI nem? Például: Kontextusérzékenység Emberi kapcsolódás Döntési komplexitás kezelése Az MI kiváló partner lehet. Ha nem versenytársként, hanem erőforrásként  tekintesz rá. És ez gondolkodásmód kérdése. Miért kritikus az agilis vezetés a KKV-knál? Egy multi megengedheti magának, hogy lassan mozdul. Egy KKV nem. Ha 3 hónapig rossz irányba mész, azt megérzed. Ha 1 kulcsembered kilép, az fáj. Ha hibázol egy új termék piacra vitelénél, az pénzbe kerül. Ezért kell gyors visszacsatolás , gyors tanulás , és gyors irányváltás , ha kell. Ezért kell agilis működés. Ez nem módszertan. Ez üzleti túlélési mechanizmus . Hol kezd el az agilis és MI-alapú működést? Nincs univerzális recept, de itt van néhány lépés: Mapold fel a folyamataidat.  Hol van sok manuális munka? Hol csúszik be hiba? Kezdj el játszani MI-eszközökkel.  ChatGPT, Notion AI, Midjourney – kísérletezz. Vonj be egy-két kollégát.  Alakítsatok „AI-munkacsoportot”. Tanuljatok együtt. Hetente értékeljetek.  Mi működik? Mi nem? Mibe érdemes jobban belemenni? Legyen dedikált célod.  Ne csak „használjuk az MI-t”. Hanem pl.: „Ezt a folyamatot csökkentsük heti 5 óráról 1 órára.” Miért nem opció többé a régi működés? Mert egyszerűen kiváltanak a piacon . Nem emberekkel, hanem folyamatokkal. Nem termékekkel, hanem sebességgel. Ha te lassabb vagy, nem lesz második esélyed. Ahogy Roland mondta: „Most az a veszély, hogy valaki csak kicsivel jobb lesz nálad – és ez elég ahhoz, hogy lemaradj.” Ezért nem opció többé az „így csináltuk eddig is” mentalitás. Ez a biztos lejtmenet. Összefoglalás – mit vigyél magaddal? Az agilitás nem opció. Túlélési feltétel. A mesterséges intelligencia nem „hype”, hanem üzleti valóság . A reakcióidőd ma versenyelőny. Holnap elvárás lesz. Az MI nem ellenség – erőforrás , ha tudatosan használod. Ne pánikolj. Fókuszálj.  Kísérletezz. Tanulj. Vezess agilisabban. Ha pedig még jobban bele szeretnéd magadat ásni a témába, érdemes visszahallgatnod a teljes podcast epizódot. Ha nem tudod, hol kezdj hozzá – vagy hogyan illeszd be ezt a saját működésedbe – akkor a Cégre Szabott Workshopon  pontosan ebben segítünk.

Vendégünk már korábban is járt nálunk – az akkori adást itt hallgathatod meg. Baranyiné Mariann 1992-ben, 20 évesen lett vállalkozó. Azóta is töretlenül építi vállalkozásait férjével együtt. A Baranyi Hűtéstechnika Kft. több mint 30 éve kínál ipari és kereskedelmi hűtéstechnikai megoldásokat. Hűtőkamrák, hűtőházak, gyorsfagyasztók, folyadékhűtők, technológiai hűtőrendszerek – egyedi igényekre szabva, tervezéstől a szervizig. És itt nem álltak meg. 10 éve elindították második cégüket is: a Hódszolár Kft.-t, amely napelemekkel segíti a lakosságot és cégeket a fenntarthatóság felé. Mariann nemcsak szakmai alázattal, de tudatos vállalkozói gondolkodással is inspirál. „A változások forrása én vagyok, és rajtam múlik, hogyan reagálok rájuk.“  – mondja. Ha érdekel, hogyan lehet egyszerre vállalkozó, feleség, vezető és újító lenni, hallgasd meg az élő adást! 🗓️ Időpont: 2025. május 8. / 14:45 CET📍 Helyszín: www.magyarbusiness.org

Vendégünk már korábban is járt nálunk – az akkori adást itt hallgathatod meg: Ep96 - Esküvőnk Története – Huszti Boldizsár . Huszti Boldizsár igazi élménygyűjtő és élményőrző. Kedves, nyitott, energiától duzzadó személyisége nemcsak emberekkel, de a kamerával is gyorsan összhangba került. 2017-ben, egy iskolai projekt során találkozott először a videózással – és azonnal szerelem lett. Megérezte a kreatív szabadságot, a történetmesélés erejét, és azt, hogy képes valami pillanatnyit örök értékké formálni. Kamerával a kezében bejárta a világot, megörökítve mindent, ami számít. Az utazós videók nemcsak élmények, hanem alkotói lenyomatok lettek. 2019 fordulópont volt: esküvői másodoperatőrként felfedezte a cinematográf stílus varázsát.Úgy döntött, ez lesz az útja. Pár év alatt felépítette saját vállalkozását, az Esküvőnk Történetét. Sőt, csapatot is szervezett, hogy a közös alkotás erejével még több pár történetét örökíthessék meg. Boldizsár hite sziklaszilárd: csak akkor lehet valódi filmet készíteni, ha megismerjük a mögötte álló embereket. Minden egyes filmjük erről szól: személyességről, történetről, kapcsolódásról. Ha téged is érdekel a kreativitás és az emberekkel való őszine kapcsolódás ne hagyd ki ezt a beszélgetést! 🗓️ Időpont: 2025.05.07. / 14.45 CET📍 Helyszín: www.magyarbusiness.org

Az ambíció nem „nagy szavak” kérdése – hanem a következő lépések logikája. Az ambíció nem arról szól, hogy hangzatos célokat puffogtatunk egy kávé mellett. Hanem arról, hogy tudjuk, mi a következő értelmes lépés , és van is bennünk elég karakter, hogy meg is tegyük. Erről is beszélgettünk mélyebben Szmola Rolandval a podcast epizódban – hogy miért nem lehet „nyugdíjba vonulni” vállalkozóként, és mit jelent valójában az ambíció. Ha érdekel, hallgasd meg. Ebben a blogban összefoglaljuk ezt témát: Miért nem a „nagy álmok”, hanem a konkrét döntések a fontosak? Miért gyanús, ha valaki azt mondja: „engem már nem hajt semmi”? Milyen az ambíció, ami nem csak saját célokra, de társadalmi hatásra is törekszik? A valódi ambíció nem harsány. Hanem következetes. Van egy típus, akitől mindenki menekül: az ambícióhangos. Az, aki mindig a nagy terveiről beszél – de évek óta ugyanott áll. Ez nem ambíció. Ez önmarketing. A valódi ambíció más. Csendesebb. De következetes. Nem szavakban, hanem döntésekben él. Nem azt mondja, hogy „világot váltok”, hanem elkezdi építeni. Ahogy Roland fogalmazott a beszélgetésben: „Három szálon fut nálam az ambíció: egy szűkebb közösség építése, egy portfólió bővítése és egy új iparágba való belépés. Ezek mind valós döntések – nem csak gondolatkísérletek.” Ez a különbség: nem „egyszer majd szeretném” – hanem „elindultam rajta.” Miért nem lehet nyugdíjba vonulni vállalkozóként? Ez az egyik legerősebb gondolat a podcastből: a vállalkozás nem csak munka. Ez egy gondolkodásmód. Egy életforma. Egy identitás. Amikor valaki azt mondja, hogy „majd egyszer nyugdíjba megyek”, az gyakran azt jelenti, hogy már most sincs benne tűz. És ez baj. Attila így fogalmazott: „Én abban a pillanatban kezdek meghalni, amikor azt hallom, hogy valaki nyugdíjba akar menni.” A vállalkozás nem kényszer. Hanem eszköz. Eszköz arra, hogy teremts. Hogy hass. Hogy fejlődj. És ha ez egyszer beindul benned, azt nem lehet csak úgy letenni. Ez nem azt jelenti, hogy 80 évesen is Excel-táblát kell nézni. Hanem azt, hogy mindig lesz valami, amit érdemes megcsinálni. Az ambíció a stratégia motorja Sokan keverik az ambíciót a türelmetlenséggel. De az ambíció nem azt jelenti, hogy mindig több kell. Hanem azt, hogy tudod, merre mész, és mi az értelme annak, amit csinálsz. Ez az egyik legfontosabb kérdés minden vállalkozónál: van-e irány? Van-e vízió, ami nem csak üres szlogen, hanem cselekvési logika? A  Cégre Szabott Workshopokon  is ez az egyik alap kérdés, amit gyakran felteszünk: „Mi a cél? És mi a következő 3 konkrét lépés, ami ebbe az irányba visz?” Mert az ambíció nem terv – hanem haladás. Ambíció nem egyenlő önzés Van egy mélyen gyökerező tévhit, főleg Kelet-Európában: hogy az ambíció önzést jelent. Azt, hogy „önmagadért dolgozol, nem másokért.” Ez baromság. A valódi ambíció pont arról szól, hogy többet akarsz adni. Nem csak magadnak. Hanem a környezetednek is. Roland így fogalmazott: „Olyan ügyek kellenek, amiben nem csak én nyerek. Amiben van társadalmi, kulturális vagy gazdasági hatás is.” Ez az ambíció új definíciója: közösségi tőkeépítés. Amikor nem csak céget építesz – hanem ökoszisztémát. Nem csak profitról van szó – hanem értékteremtésről. Ambíció – ami nem beszél, hanem mutat Lehet könyvet írni a céljaidról. Motivációs posztokat gyártani. Mémeket posztolni arról, hogy „never give up”. De ha nem mozdulsz, semmi nem történik. A valódi ambíció nem látszik az Instagramon. A valódi ambíció este 11-kor dolgozik egy új ötleten, hajnali 5-kor felkel egy meetingen, és nem dől hátra, amikor sikerül valami. És nem kényszerből. Hanem mert belső drive hajtja. Miért nincs ambíció sok vállalkozóban? Ez fájó téma. De fontos. Mert sok olyan vállalkozóval találkozunk, aki elvesztette az ambícióját . Nem azért, mert nem lenne rá képes. Hanem mert: Kiégett. Belehúzták egy túlélési mókuskerékbe. Nem lát már új értelmet. Ilyenkor a legfontosabb: újra definiálni miért csinálod. Mi az, amit még teremteni akarsz? Kikkel akarod ezt megcsinálni? Milyen ügy mozgatna meg újra? Ez nem csak pszichológia. Ez üzleti stratégia. Mert aki nem tudja, hogy miért megy előre, az meg fog állni. A háromszintű ambíciómodell A beszélgetésben Roland megosztotta a saját modelljét: Közösségi szint  – olyan kör építése, ahol közösen alkottok, közösen visztek végig projekteket. Portfólió szint – olyan vállalkozási portfólió létrehozása, ami digitális és fizikai lábakon is áll, és különböző területeken teremti meg a stabilitást. Iparági szint  – új iparágba való belépés, új területek meghódítása, mint pl. gyártás vagy biotech. Ez egy letisztult struktúra. És minden pont mögött van tartalom és szándék. Nem csak álmodozás. Ambíció 2.0: önmegvalósítás + hatás A jövő ambíciója nem arról szól, hogy „legyen sok pénzem”. Hanem arról, hogy: Szeressem, amit csinálok. Közben fejlődjek. És legyen hatása a munkámnak. Ez a hármas az, ami tartós drive-ot ad. Mert ha csak pénzt hajtasz, egy idő után elveszted a motivációt. Ha csak hatni akarsz, de nem teremtesz, kiégsz. Ha csak magadért dolgozol, magadra maradsz. Az ambíció új modellje az, amikor egyszerre önazonos, produktív és hatásos vagy. Hogyan érdemes újradefiniálni az ambíciót? Ha úgy érzed, elfáradtál. Ha azt látod, hogy már nem ugyanazzal a tűzzel ébredsz. Akkor itt az idő, hogy újraírj néhány mondatot magadról: Mi hajtott régen? Működik még az a hajtóerő? Mi az, amit ma már nem akarsz csinálni? Mi az, amit viszont igen – de eddig nem engedtél meg magadnak? Ez az újradefiniálás egy belső stratégiai munka. Amit nem lehet megúszni. De amit nagyon is érdemes elvégezni. Ha ezt nem tudod egyedül megcsinálni – ezen dolgozunk a  Cégre Szabott Workshopon  is. Hogy ne csak terveid legyenek – hanem haladásod is. Zárás Az ambíció nem egy állapot. Hanem egy belső döntés. Hogy hajlandó vagy-e tovább menni. Még akkor is, ha nincs garantált siker. Még akkor is, ha mások már leálltak. „Nekem van egy tervem – 108 évig szeretnék élni és alkotni.” – mondta Attila nevetve a podcast végén. De közben nagyon is komolyan. És ez a lényeg: ha nincs ambíciód, nincs jövőd. Mert az ambíció nem nagy szavak kérdése – hanem a következő lépések logikája. Erről is beszélgettünk részletesen a podcast epizódban. Ha mélyebben érdekel, hogyan gondolkodnak erről vezetők, és hogyan építhető újra a drive – érdemes meghallgatni.

Vízió nélkül nincs valódi növekedés. A vállalkozás nem egy autó, amit elég egyszer beindítani, aztán magától megy. Inkább egy hajó a nyílt tengeren. Ha nincs kormány – és ez a stratégia – akkor csak hánykolódsz az árral. És ha nincs célállomás – ez a vízió – akkor tökmindegy, merre mész, úgysem tudod, mikor érkezel meg. A probléma? A legtöbb hazai KKV úgy működik, mint egy túlélő-üzemmódba kapcsolt hajóskapitány. Napról napra navigál, a viharokat kerülgeti, néha még a csillagokat is nézi, de soha nem mondta ki: hová is akar eljutni. Erről – és a saját tapasztalataikról – hosszan beszélgetett Szmola Roland és Foris Attila a legutóbbi podcast epizódban. Ha érdekel a téma mélyebben: érdemes meghallgatni. Ebben a blogban arról lesz szó: Miért nem opció a stratégia „kihagyása”? Hogyan nyírja ki a növekedést a vízióhiány? És hogyan lehet ebből kilépni – egy követhető logika mentén. A „majd alakul valahogy” nem stratégia „Majd az ügyfelek megmondják, mire van szükség. Majd meglátjuk, mit hoz a piac. Majd kitaláljuk, ha odaérünk.” Ez nem stratégia. Ez sodródás. És a sodródás nem skálázható. A gond az, hogy sok cégvezető nem is érzi, hogy sodródik. Hiszen megy a bolt. Jön a bevétel. Van csapat. Vannak vevők. Csakhogy egy idő után beüt a plafon. A növekedés megáll. Jön a túlhajszoltság. Elkezd szétesni a működés. Szmola Roland így fogalmaz: „Volt olyan évünk, amikor októberben azt sem tudtuk, mit fogunk csinálni novemberben. Bevallom, kicsit meg is ijedtem.” Ez nem gyengeség. Ez őszinteség. És nagyon sok vezető ugyanebben a cipőben jár – csak nem merik kimondani. A vízió hiánya = döntési bénultság A vízió nem motivációs plakát. Nem egy PowerPoint slide. A vízió a koordináta-rendszer, amiben minden döntést értelmezni tudsz. Ha nincs víziód, akkor minden döntés esetleges. Fogalmad sincs, mihez képest jó vagy rossz egy irány. Ez bénító. Gondolj csak bele: Felveszel valakit? Mire? Elutasítasz egy projektet? Miért? Belépsz egy új piacra? Mi alapján? Ha nincs vízió, akkor ezekre nincs valódi válasz. „Az ambíció nem nagy szavak kérdése, hanem a következő lépések logikája.” – mondja Roland. És igaza van. A vízió adja meg ezt a logikát. Nélküle csak tűzoltás van. A stratégia: nem terv, hanem döntéshozatali keretrendszer Sokan azt hiszik, stratégia = részletes akcióterv. Ez félreértés. A stratégia sokkal inkább azt jelenti: mit NEM csinálunk. A jó stratégia: Kizár bizonyos ügyfeleket. Eldönti, milyen piacra NEM megyünk be. Meghatározza, milyen típusú embereket NEM veszünk fel. Foris Attila ezt így fogalmazta meg: „A stratégia segít kiszűrni a zajt. Amikor elég érett vagy, hogy nemet mondj arra, ami nem visz a célod felé.” Ez az érettség csak úgy jön, ha van víziód. Mert különben minden lehetőségnek tűnik. És aki minden lehetőségre igent mond, az egy idő után darabokra szakad. A növekedés nem automatikus – hanem stratégiai döntés Van az a pont, amikor a növekedés nem organikus. Nem jön „magától”. Aki nem készül rá tudatosan, azt bedarálja a saját cégmérete. Több ember? Több káosz. Több ügyfél? Több reklamáció. Több termék? Több kompromisszum. Növekedni stratégia nélkül olyan, mintha egy 100 km/h-val száguldó autóra utólag próbálnál féket szerelni. „Volt, hogy 20-30%-kal nőttünk, de közben nem volt meg hozzá a struktúránk. Nagyon megütöttük magunkat.” – említi Roland. A növekedés előkészítése nem luxus. Kötelező. Ha kimarad, nem nőni fogsz, hanem szétesni. A vízió személyes. És nem kell, hogy mindenkinek tetsszen. Sok cég azért nem fogalmaz meg víziót, mert „mit szól majd a piac?”, „mit szól a csapat?”, „mi van, ha nem tetszik az ügyfeleknek?” Na és? A vízió rólad szól. Arról, mit akarsz építeni. Milyen jövőt képzelsz el. Milyen típusú emberekkel akarsz együtt dolgozni. „Az ambícióim között van, hogy olyan vezetőkből építsek közösséget, akik valódi ügyeket visznek előre.” – fogalmazza meg Roland a saját vízióját. Ez nem PowerPoint. Ez valós szándék. És ez az, ami valódi lendületet ad. A stratégia és vízió nem bonyolult. Csak bátor döntések kellenek. Nincs univerzális recept. De van egy működő logika: Fogalmazd meg, hova akarsz eljutni.  Ne általánosságban. Konkrétan. 3–5 év távlatban. Határozd meg, mit NEM vállalsz be.  Milyen ügyfeleket, projekteket, iparágakat zársz ki. Találd meg, mi a saját szupererőd.  Mi az, amiben jobb vagy, mint mások? Mi az, amit te tudsz igazán jól? Térképezd fel, mit kell ehhez fejleszteni.  Csapatban, struktúrában, döntéshozatalban. Rakd mellé a számokat.  Mennyibe kerül? Mennyi idő? Milyen kockázatokkal jár? Ha ezt nem tudod magadtól, kérj segítséget. Ezért létezik például a   Cégre Szabott Workshop , ahol konkrétan ebben segítünk. Összefoglalva: Stratégia nélkül  csak túlélés van, nem növekedés. Vízió nélkül  nincs döntési iránytű, csak sodródás. A stratégia nem „okosság”, hanem kizárás : mi az, amivel nem foglalkozol. A vízió nem „motivációs lózung”, hanem koordináta-rendszer . A növekedés nem jön magától – csak ha tudatosan előkészíted . Ha úgy érzed, hogy a céged már kinőtte a jelenlegi kereteit, de nem tudod, merre tovább – akkor ne told tovább sodródásból. Ülj le, gondold át, és merj dönteni. Vagy:   gyere el a workshopunkra , és rakjuk össze együtt. A témáról még részletesebben beszélgetünk a teljes podcast epizódban – érdemes visszahallgatni!

A szerepjátszás ideig-óráig működik, de nem fenntartható. Miért érzi magát annyi vállalkozó kiégve, irányt tévesztve, motiválatlanul – miközben papíron sikeres? Talán azért, mert nem a saját játékukat játsszák. Hanem egy olyat, amiről azt hiszik, hogy „így kell”. Erről beszélgettünk hosszabban Szmola Rolanddal a podcast legfrissebb epizódjában is. Ha érdekel, hogyan épül fel egy önazonos cégvezető gondolkodása – érdemes meghallgatni. Ebben a blogban végigmegyünk azokon a pontokon, ahol az önazonosság, a szerepjátszás és a hitelesség kérdése gyakorlatilag eldönti, hogy egy vállalkozás stabil lesz-e hosszú távon, vagy darabjaira hullik. A vállalkozói szerepjátszás: csapda és önsorsrontás „Játssz el egy karaktert. Csinálj úgy, mintha.” Ezt nem mondják ki így, de valójában ezt a tanácsot kapják sokan: Viselkedj „nagyon üzletiesen”. Beszélj „professzionálisan”. Építs olyan márkát, ami másnak tetszik. Csakhogy ez egy csapda. Mert ha nem te vagy, amit csinálsz, akkor az energia hamar elfogy. A működés megroppan. Szmola Roland ezt így fogalmazta meg a podcastben: „A legnagyobb gond, ha valaki egy olyan szerepet próbál eljátszani, ami nem ő. Mert utána nem tartható.” A szerepjátszás működik. Rövid távon. De minél nagyobb a siker, annál nagyobb a távolság a valódi éned és a szereped között. És annál gyorsabb az összeomlás. Az önazonosság nem csak „önismeret”. Hanem döntés. A legtöbb önazonosságról szóló cikk önismeretről beszél. Ez fontos, de kevés. Önazonosnak lenni = tudni, hogy mit vállalsz be és mit nem. Milyen stílusban dolgozol? Milyen típusú ügyfelekkel akarsz együttműködni? Mi az a helyzet, amiben virágzol – és mi az, amiben leépülsz? Foris Attila ezt így fogalmazta meg: „Valaki csöndesebb és tartalommal dolgozik. Valaki harsányabb és marketingel. Egyik sem jobb. A lényeg, hogy jó legyél benne.” Ez üzleti logika. Ha olyat csinálsz, ami nem passzol hozzád, az eleinte csak kényelmetlen – aztán szépen lassan szétszedi a cégedet. A vezető energiája ugyanis a cég motorja. A karaktered köré épül a kultúra Egy cégben minden a vezető karakterét tükrözi. Ha te gyors vagy, a céged is az lesz. Ha te maximalista vagy, a céged is az lesz. Ha te sodródsz, a céged is sodródik. Ezért nem lehet másnak tetszeni akarva céget építeni. „Az első gyereknél azt hittem, kevés az idő. Aztán rájöttem, hogy egy gyereknél még sok. Most három van – és most látom, mit jelent fókuszálni.” – osztotta meg Roland a saját történetét. A személyes tapasztalataink, élethelyzeteink, ritmusunk alakítja, milyen vállalkozási kultúrát tudunk fenntartani. Ha ez nincs összhangban azzal, amit a külvilág „elvár”, akkor inkább a külvilágot kell újrakeretezni – nem a saját működésünket meghamisítani. Az ego nem ellenség – hanem eszköz Sokan félnek az „egótól”. Azt hiszik, hogy az alázat kizárja az önbizalmat. Pedig a vállalkozásban az egyik legfontosabb kérdés: Tudsz-e dönteni akkor is, amikor gőzöd sincs, mi fog történni? Attila ezt így fogalmazta meg: „Az ego egy eszköz. Tudni kell ki- és bekapcsolni. Ha nem tudod, mibe kapaszkodj, akkor a magabiztosság az egyetlen, ami visz előre.” Önazonos vezetőnek lenni azt is jelenti, hogy tisztában vagy az erőddel. És nem félsz használni. De nem is ragaszkodsz hozzá mindenáron. Ez az igazi rugalmasság. Ami hosszú távon a stabilitás alapja. Az önazonosság nem magányos út – mentorral gyorsabb Sokszor kívülről könnyebb látni, mi „nem stimmel”. Mi az, ami nem te vagy. Mi az, amit csak megszokásból vagy félelemből viszel tovább. Roland így mesélt a mentorálási tapasztalatairól: „Kívülről nézve néhány apró lépés. Belülről viszont egy hatalmas belső utazás. Aki ezen túlmegy, az már egészen máshonnan hoz döntéseket.” Ez az igazi változás. Nem az, hogy mást csinálsz. Hanem az, hogy már más emberként csinálod. Ezért javasoljuk sok ügyfelünknek, hogy vegyen részt egy   Cégre Szabott Workshopon  – mert ott nem csak a cégedet, hanem saját magadat is újra tudod keretezni. A hosszú táv titka: belső egyensúly Mi a legnagyobb versenyelőny egy cégvezetőnek? Nem a tőke. Nem a kapcsolati háló. Hanem a belső egyensúly . Roland így fogalmazott: „Találkoztam emberekkel, akik mögött nem volt pénz, kapcsolati tőke, semmilyen hátszél – és mégis elképesztően hatékonyan működtek. Mert megvolt bennük a belső egyensúly.” Ez nem valami ezoterikus maszlag. Ez napi működés: Amikor stresszben is tudsz dönteni. Amikor nem a külső zaj irányít. Amikor tudod, mikor kell lépni – és mikor kell kivárni. És ez mind az önazonosságból fakad. Mert ha nem akarsz „valaki más” lenni, akkor végre önmagad lehetsz. És onnan jön az igazi stabilitás. Nem kell mindenkinek megfelelni. Elég a „saját törzsednek”. Az egyik leggyakoribb hiba: mindenkihez szólni akarunk. Pedig elég, ha megtalálod azt a 100–200 embert, akivel tényleg tudsz dolgozni. Akik értik, amit mondasz. Akik rezonálnak arra, ahogyan dolgozol. Ezért fontos, hogy a céged kommunikációja, pozicionálása, ajánlatai tükrözzék a te működésedet . Attila így mondja: „A podcastet is azért csinálom, hogy azokkal találkozzak, akik hasonlóan gondolkodnak. Nem kell sok ember – csak a megfelelő emberek.” Ha így építed a cégedet, akkor kevesebb lesz a felesleges kör. Kevesebb félreértés. Kevesebb kompromisszum. És több energia marad a lényegre. A szerepjátszás ára: kiégés és bizalmatlanság A szerepjátszás nem csak téged fáraszt. Hanem a csapatodat is. Mert érzik, hogy valami nem stimmel. És elkezdenek bizalmatlanok lenni. Ez alattomos folyamat: Egyre több kontrollt kérsz. Egyre több feszültség van. Egyre több „rejtett játszma” indul. A vége pedig kiégés. Először benned. Aztán a csapatban. Aztán az ügyfelek is érzik. Mindez megelőzhető – ha hajlandó vagy levetkőzni a szerepeidet, és felvállalni azt, aki vagy. Nem tökéletesen. Csak őszintén. Az önazonosság nem öncél. Hanem növekedési stratégia. Amikor igazán a saját működésed szerint dolgozol, akkor: Gyorsabban hozol döntést. Könnyebben mondasz nemet. Jobban kapcsolódsz az embereiddel. Erősebben állsz a viharban. Ez nem csak „jó érzés”. Ez versenyelőny . Mert míg mások még azon görcsölnek, mit kéne csinálniuk, te már csinálod is. Ezért épülnek a legjobb cégek erős, önazonos vezetőkre. És ezért segítünk ebben a   Csoportos Workshopunkon is , ahol más vállalkozókkal együtt tudod megtalálni, mi a te saját utad. Összefoglalva: A szerepjátszás működik. Rövid távon. De hosszú távon kiéget. Az önazonosság döntés – nem személyiségjegy. Az ego nem ellenség – hanem eszköz, ha tudod kezelni. A karaktered köré épül a céged kultúrája. A belső egyensúly a legnagyobb versenyelőny. Ha úgy érzed, hogy túl sokat játszol szerepet, hogy nem azt az életet éled, amit szeretnél – akkor itt az idő megállni. Nézd meg, mi az, ami tényleg te vagy. És rakd újra a működésedet. Erről – és sok más vállalkozói önazonosságról szóló dilemmáról – beszélgetünk a teljes podcast epizódban is. Érdemes visszahallgatni Szmola Rolandval készült beszélgetésünket.

A vállalkozások legnagyobb kihívása nem csak az ügyfélszerzés vagy a termékfejlesztés – hanem a tudatos pénzügyi tervezés is . Ha nincs jól átgondolt pénzügyi stratégiád, a siker rövid életű lehet! A Magyar Business Podcast  legfrissebb epizódjában Kelemen Kálmánnal (iFinance)  arról beszélgettünk, hogyan érhetnek el a KKV-k stabil pénzügyi alapokat  és fenntartható növekedést. Milyen kérdésekre kapsz választ az adásban? 📌 Hogyan előzheted meg a cash flow problémákat? 📌 Milyen stratégiával építhetsz pénzügyileg stabil vállalkozást? 📌 Hogyan optimalizálhatod a költségeidet a profit maximalizálása mellett? Ha szeretnéd, hogy a vállalkozásod pénzügyi szempontból is biztonságban legyen, ezt az adást nem érdemes kihagyni! 🎧 Hallgasd meg itt:   https://www.magyarbusiness.org/magyar-business-podcast/kelemen-kalman-ifinance 💬 Te milyen pénzügyi stratégiát követsz a vállalkozásodban? Oszd meg velünk kommentben!  ⬇️ #KKV #ÜzletiStratégia #PénzügyiTudatosság #MagyarBusinessPodcast #VállalkozásFejlesztés #Profitmaximalizálás

Hogyan építhetsz olyan céget, ami nélküled is működik? Hogyan lehet évente 280 napot utazni úgy, hogy közben a vállalkozásod nemcsak fennmarad, hanem növekszik is? Május 1-jén újra vendégünk lesz Forray Niki , az Ünnepek Áruháza  és a Santai  mögött álló vállalkozó, aki már korábban is őszinte és inspiráló beszélgetést hozott a Magyar Business Podcastba. Most ismét mikrofon mögé ülünk vele – élő adásban –, hogy szabadságról, önjáró cégekről és a vállalkozói lét valódi arcáról beszélgessünk. Nikit nem érdekli a színpad, nem akar mentor lenni, nem árul „csodarecepteket”. Mégis: amit elért, az sokak álma. Saját szavaival élve: „Eszem ágában sincs üzleti mentornak lenni. Se coachnak. A színpadot meg a hátam közepére kívánom.” És mégis – amikor megszólal, az érdemes figyelemre.Mert nem elméleteket oszt meg, hanem a saját, kőkemény tapasztalatait. 🗓️ Időpont:  Május 1. / 16:16 CET 📍 Helyszín:   MagyarBusiness.org – élő adásban! Ne hagyd ki, ha érdekel , hogyan lehet vállalkozni úgy, hogy közben valóban szabad maradsz. 🎧 Forray Niki a neten 🔗 Facebook 🔗 LinkedIn 🔗 YouTube 🔗 Instagram Ünnepek Áruháza a neten 🔗 Honlap Santai a neten 🔗 Honlap

Április 29-én 16:15-kor élő adással jelentkezik a Magyar Business Podcast , ahol Foris Attila vendége újra Jáger László  lesz. Korábban már hallhattad őt nálunk, most folytatjuk a beszélgetést – de új helyzetben. Ezúttal szó lesz többek között arról is: Mi történt a dunai panorámával, ami legutóbb mögötte volt? Hol van most és miért? Mennyire gond a más időzóna, illetve kommunikáció Magyarországgal? Milyenek az angol nyelvi kihívások – és Miamiban tényleg jobb lenne a spanyol? Meddig jutott a cég az elmúlt két évben? Milyen új szolgáltatásokat indítottak? Szükség van-e még tőkére, vagy már nullszaldósan működnek? Ha van még tőkeigény, azt mire fordítanák? Vannak-e már amerikai partnereik? Mekkora az esélye a sikernek vagy a csődnek? Mik az idei, 2025-ös tervek? Milyen üzleti modellben zajlik a tőkebevonás? Várunk minden érdeklődőt sok szeretettel! 🗓️ Időpont:  Április 29. / 16:15 CET 📍 Helyszín:   MagyarBusiness.org Őszinte, vállalkozóknak szóló beszélgetés – a valóságról, nem a szépített sztorikról. 📲 További infók és elérhetőségek: Honlap Facebook LinkedIn Twitter Instagram

A magyar piac szűk. Ezt mindenki tudja, mégis sokan úgy viselkednek, mintha nem lenne igaz. Úgy építenek céget, hogy közben remélik: „majd valahogy kinövi magát”. De a valóság az, hogy nem fog . A plafon nagyon is közel van. És aki nem lép túl rajta – előbb-utóbb nekicsapódik. Erről is sokat beszélgettünk Szmola Rolanddal a podcastben: milyen gondolkodásmódbeli váltás kell a nemzetközi szintre lépéshez, és miért nem elég már csak itthon gondolkodni. Ha érdekel a mélyebb beszélgetés, hallgasd meg az epizódot. Ebben a blogban viszont összefoglaljuk a kulcskérdéseket: Miért nem elég már a magyar piac? Milyen hibák miatt maradnak beleragadva sokan? Hogyan lehet érdemben nemzetközi szintre lépni – akár indulóként is? A magyar piac limitjei – kimondva, vagy kimondatlanul Kezdjük a száraz ténnyel: Magyarország egy 10 milliós ország . A fizetőképes piac pedig ennél is kisebb. Ha szolgáltatásban utazol, ez még szűkebb. Ha prémium terméked van, akkor meg főleg. És ehhez jönnek még a magyar realitások: Lassú döntéshozatal Kockázatkerülő mindset Átláthatatlan állami hatások Kiszámíthatatlan jogi környezet Ez nem panaszkodás. Ez üzleti tény . És ha ezt nem látod be, akkor rossz stratégiai döntéseket hozol . A „nemzetközibe lépés” nem luxus – hanem túlélési kérdés Sokan azt gondolják, hogy csak a nagyok mennek külföldre . Hogy majd akkor, ha már száz fős cég vagyok. Ha már van VC pénz. Ha már... stb. Ez baromság. A nemzetközi gondolkodás nem cégméret függvénye  – hanem szemlélet kérdése . Már a nulladik pillanattól kezdve lehet (és kell) úgy gondolkodni, hogy: Ki tudnám ezt vinni más piacra? Milyen piacokon van hasonló probléma? Hol van több pénz, több nyitottság, gyorsabb növekedési lehetőség? Ahogy Roland a podcastben mondta: „Mi már nem dolgozunk olyan startuppal, aki nem akar külföldi piacra menni. Mert különben minek?” És igaza van. A nemzetközi piac nem drágább – csak más logikát igényel Ez is egy gyakori tévhit: hogy „nincs pénzünk külföldre menni”. De nem erről van szó. A helyes kérdés nem az, hogy mennyi pénz kell – hanem az, hogy mire kell költeni . Ha célirányosan választasz piacot, és okosan építed fel a kapcsolatokat, akkor egy jól felépített LinkedIn-stratégia, egy pár profi rendezvényen való jelenlét, és egy karakteres pozicionálás  már bőven elég lehet a belépéshez. Foris Attila így fogalmazott: „Nem kell amerikai céged legyen, hogy vállalkozz ott. Egy jó pitch, egy ütős LinkedIn profil, és pár szakmai konferencia – máris megvan a kapcsolat.” Ezért javasoljuk a   Cégre Szabott Workshopon , hogy már az elején nézd meg: melyik piacok lehetnek számodra valós opciók . És hogyan tudsz odalépni a lehető legkevesebb felesleges kockázattal. A „hazai kényelmes közeg” valójában csapda Amíg csak itthon mozogsz, addig az ismerős közeg  hamis biztonságot ad. Ismered a szokásokat, a döntéshozókat, a jogi környezetet. Tudod, hogyan kell „okosan lavírozni”. Csakhogy ezzel párhuzamosan: nem tanulsz új dolgokat, nem építesz új rendszereket, és nem nősz új szintekre. A külföldi piacra lépés ezzel szemben kikényszeríti a fejlődést . Nem elég ügyesnek lenni. Profivá kell válni.  És ez pont az a lökés, ami sok céget kiemel a középszerből. A kinti piacokban ott a nyitottság – csak jól kell bemenni Tévhit, hogy a külföldi piac „zárt”. Ha tudod, kit akarsz elérni , és miért pont neki tudsz segíteni , akkor a legtöbb nyugati országban nyitottan fogadnak . Roland mesélt egy konkrét példát: „Volt egy magyar srác, aki egy technológiai megoldást vitt ki Amerikába. Semmi ismeretség, semmi brand. Egyszerűen csak felhívott pár céget. És mivel a probléma valós volt, a megoldása működött – elkezdték behívni.” Ez nem szerencse kérdése. Ez piaci érték és pozicionálás  kérdése. A nemzetközi lépés nem projekt – hanem stratégia Nem elég egy kampányt csinálni „Amerikára”. Vagy egy egyszeri jelenlétet Németországban. A nemzetközi jelenlét stratégiai döntés . És mint minden stratégiai döntésnél, itt is kell: fókusz kitartás rugalmasság és helyismeret Ezért javasoltunk a podcastben is: ne egyből világuralomra törekedj , hanem válassz egy konkrét országot, várost, iparági eseményt, és kezdj el építkezni onnan . Kivel? Kint? Itthonról? Mindkettő? Sokan kérdezik: hogyan érdemes csapatot építeni nemzetközi működéshez? A válasz: attól függ . De az biztos, hogy: csak itthonról nem megy. csak kintiekre hagyatkozni kockázatos. A legjobb kombináció az, amit Roland is csinál: hazai stratégiai háttér + kinti operatív jelenlét . Egy jó helyi ember, aki viszi a kapcsolatokat, ért a kultúrához, és tudja „lefordítani” a céged üzenetét . Ez nem olcsó. De nélküle nem lesz áttörés . A „kicsiben indulás” nem gyávaság – hanem tudatosság Nem kell egyből 10 országba menni. Nem kell egyből irodát nyitni. A kulcs: lépésenként építkezni . Fókuszálj egy városra vagy régióra. Legyen egy konkrét célcsoportod. Csinálj 3 hónapos pilot kampányt. Mérj. Tanulj. Javíts. Ismételj. Ez a fajta „agilis nemzetköziesedés” nem csak biztonságosabb – hanem gyorsabban tanulható is . És ezt is tanítjuk a   Csoportos Stratégiai Workshopon : hogyan tudsz kockázatminimalizálva tesztelni új piacokat , és mikor érdemes „rátenni egy lapáttal”. Nem az a kérdés, hogy kell-e menned. Hanem hogy mikor és hova. A nemzetközi piacra lépés nem „talán egyszer” kérdés. Hanem elkerülhetetlen . Aki hosszú távon stabilitást akar, az nem ragadhat benne egyetlen ország határai közé. Attila így zárta a podcastet: „Ha összeomlik egy piac, akkor legyen ott egy másik, ahol éppen nőni tudsz. Ez a stratégiai diverzifikáció.” És ez nem luxus. Hanem üzleti túlélés . Zárás Nem a legnagyobbak győznek. Hanem a legrugalmasabbak . Azok, akik hajlandók új piacokra lépni. Akik nem félnek a bizonytalantól. És akik tudják: a növekedés a komfortzónán kívül van . Ha te is ezen gondolkodsz – hallgasd meg a podcastet , ahol konkrét sztorik és példák mentén beszéltünk erről. És ha úgy érzed, stratégiára van szükséged – gyere el egy workshopra , ahol valós piacra lépési tervet  építünk.

Mi lenne, ha a tanácsadás nem arról szólna, hogy valaki megmondja, mit csinálj – hanem arról, hogy segít megérteni, hogyan működsz valójában ? Szmola Roland nem tanácsokat ad. Hanem rendszereket értelmez – és gondolkodást vált. A Magyar Business Podcastban erről beszélgettünk vele:hogyan dolgozik cégekkel, nem a felszínen, hanem a mélyben . Mi történik, amikor egy vezető nem kifogásokat keres, hanem hajlandó belenézni a tükörbe? Ez a cikk bemutatja, hogyan működik Roland szemlélete, de a valódi élményt a podcast adja vissza . Hallgasd meg, ha érdekel, hogyan lehet valódi, tartós változást elérni egy szervezetben – nem kampányszerűen, hanem rendszerszinten . A legtöbb cég problémája nem az, amit elsőre gondolnak. Nem az elmaradt hatékonyság, nem a rossz onboarding, nem a gyenge meetingkultúra. Hanem az, ahogyan az emberek együtt működnek – vagy nem működnek – a rendszerben. Roland ezeket a „rejtett kódokat” fejti vissza: Ki mitől fél? Mit nem mer kimondani? Milyen hiedelmek alakítják a működést? És ezeket nem a vezetői asztalon oldja meg, hanem az egész szervezeti térben. Amit csinál, az nem tréning – hanem szemléletváltás Amikor Roland belép egy cégbe, nem az a cél, hogy jobbak legyenek a prezentációk vagy gyorsabbak az értekezletek. A cél: hogy az emberek másképp kezdjenek el gondolkodni. Mernek-e kérdezni? Tudnak-e valódi döntéseket hozni? Van-e bizalom a szervezetben? Ki meri kimondani, ha valami nem működik? Ezek nem soft skill kérdések. Ezek a cég valós működésének alapjai. Ha ezek nincsenek rendben, minden más csak látszat. Kultúrát fejleszt – nem kampányt Roland munkája nem egyszeri beavatkozás. Hanem egy folyamat. Olyan, mint amikor egy sportolónál nemcsak az edzésprogramot nézik meg, hanem az alvást, a táplálkozást, a stresszkezelést, a mentális fókuszt. Egy cégnél ez: a vezetői döntéshozatal, a csapatdinamika, a visszajelzések minősége, a stratégia és operatív munka kapcsolata, a konfliktuskezelés módja, a szerepek tisztázottsága, a tanulási képesség. Valós példák – valós változások Az egyik cégnél, ahol Roland dolgozott, a legnagyobb probléma az volt, hogy senki nem merte megkérdőjelezni a vezető döntéseit. Mindenki bólogatott, aztán a háttérben mást csinált. A változás ott kezdődött, hogy kimondták: „Ez így nem működik.” Roland abban segített, hogy újra lehessen őszintén beszélni. A vezető megtanult kérdezni – és hallgatni. A csapat megtanult visszajelzést adni – és felelősséget vállalni. A szervezet újra mozgásba lendült. Mi történik, amikor egy cég felismeri a saját mintázatait? Egy másik cégnél Roland segített feltárni, hogy a rendszerben rejlő bizonytalanság hogyan hat az emberek teljesítményére. Nem voltak egyértelmű döntési határok. A középvezetők nem érezték, hogy valódi mozgásterük van. Az ügyvezető pedig azt hitte, hogy jól működik minden – csak épp nem mentek az eredmények. A közös munka során Roland segített feltérképezni a működés struktúráját. Megértették, hogy nem az emberek a rosszak – hanem a rendszer volt homályos. Tisztázták a kereteket, újrafogalmazták a felelősségeket, és új eszközöket kaptak a vezetők a napi működéshez. Hogyan néz ki egy ilyen folyamat a gyakorlatban? Diagnózis:  nem egy kérdőívvel, hanem beszélgetésekkel, megfigyelésekkel, jelenléttel. Közös értelmezés:  nem ő mondja meg, mi a gond, hanem segít megérteni, mi történik a szervezetben. Beavatkozás:  nem sémákkal dolgozik, hanem az adott rendszer sajátosságai alapján. Támogatás:  nem egy napos workshop, hanem több hónapos együtt gondolkodás. Ez a megközelítés pont azoknak a cégeknek való, akik már rájöttek: a látszatmegoldások nem visznek előre. Ha téged is ez érdekel, nézd meg a   Cégre Szabott Workshopot  – ott indul a változás. A munka hatása túlmutat a cégen Az, amit Roland csinál, hat a cégen túl is. Mert ha egy vezető megtanul kérdezni, visszajelzést adni, jelen lenni – azt hazaviszi. És ha egy csapat megtanul együttműködni, felelősen dönteni – az a következő projektbe is beépül. Ez a munka nem csak üzletről szól. Hanem emberekről, kapcsolódásról, közös gondolkodásról. Olyan dolgokról, amik hosszú távon nemcsak a céget, hanem a kultúrát is formálják. Mitől lesz ez más, mint egy átlagos tanácsadás? Sokan már a tanácsadók szótól is idegesek lesznek. Mert az jut eszükbe: jön valaki kívülről, okoskodik, majd visszavonul a prezentációk mögé. Roland mást csinál. Ő ott van, ahol a valóság történik.   Ott ül a vezetői meetingen, hallgatja, amikor csapatmegbeszélés van, vagy csak egyszerűen jelen van a szervezet légkörében. Ez az, amit nem lehet könyvből megtanulni – de amit érezni lehet. Mi történik, ha nincs ilyen beavatkozás? Az egyik leggyakoribb dolog, amit látunk: a cég elindul valamilyen irányba, a vezetők elkötelezettek, de valahol a középszinten vagy a csapatoknál „elakad a dolog.” Nincs felelősség, nincs elköteleződés. Az emberek túlélnek, de nem alkotnak. Ilyenkor nem több kontroll kell – hanem több bizalom, több jelenlét, több közös gondolkodás. Ezért van értelme a   Cégre Szabott Workshopnak  – mert nem „okos tanácsot” ad, hanem lehetőséget a felismerésre és megértésre. Nem megoldást ad – hanem gondolkodást vált Roland nem varázspálcával jön. És nem is recepttel. A munkája inkább egyfajta tükör: megmutatja, mi van. És segít abban, hogy a cégek saját maguk dolgozzák ki, mit szeretnének másként csinálni. Ezért is működik hosszú távon. Mert nem egy módszertant, hanem egy új szemléletet ültet el. Olyat, ami aztán szervesen beépül – a hétfő reggeli megbeszélésekbe, a döntésekbe, a visszajelzésekbe, a növekedésbe. Ez a megközelítés nem való mindenkinek. De azoknak, akik tényleg változást akarnak – nem csak újabb eszközt, hanem új nézőpontot  –, Roland munkája komoly áttörést tud hozni. A podcast epizódban  mélyebben is belemegyünk: hogyan zajlik a gyakorlatban egy szervezeti beavatkozás, miért nem működnek a „csináld így” típusú tanácsok, és hogyan lehet a gondolkodásmódon keresztül újraformálni a működést . Ha te is azok közé tartozol, akik nem érik be a felszínnel, hallgasd meg a beszélgetést Szmola Rolandal  – és ismerd meg, mit jelent igazán rendszerszinten gondolkodni egy cégnél. Ha pedig kíváncsi vagy, milyen egy ilyen folyamat belülről, nézd meg a   Cégre Szabott Workshopot  – ez nem sablontréning, hanem igazi közös munka.

"Aki nem akar vezető lenni, az ne is legyen. Aki viszont akar, az tanulja meg rendesen."   Szmola Roland kijelentése nem üres provokáció. Tapasztalatból beszél. Cégeknél dolgozik, amikor már mindenki fáradt a mismásolásban. Amikor a külső csillogás alatt repedezik a rendszer. Amikor a vezető elér a felismerésig: "valami nem működik, de nem tudom megfogni". Ebben a blogban megnézzük, mi az a három alapvető tévhit, ami tönkrevágja a vezetők hatásgyakorlását. Megmutatjuk, hogyan működik Szmola Roland módszere a gyakorlatban, és miért más, mint egy szokványos tanácsadás. "A pozícióval jön a tekintély" – a legveszélyesebb hazugság Rengeteg vezető azt hiszi, hogy ha egyszer megkapta a címet, onnantól automatikusan tekintélye is van. Ez nem igaz. A pozíció csak kötelezettséget ad – a tekintélyt viszont fel kell építeni. "Nem mindenkinek való vezetés" – mondja Szmola Roland. Aki kerüli a konfrontációt, aki nem tud őszintén visszajelzést adni, aki nem meri kimondani, ha valami nem működik, az egy idő után teljesen elveszti a hitelességét. Mert a csapat pontosan érzi: "itt nincs irány" . A vezetői hitelesség nem státusz kérdése. Hanem cselekvésé. Egy vezető akkor válik igazán hitelessé, ha következetes, ha képes kimondani a kellemetlen igazságokat, ha a döntései mögött vállalja a felelősséget. A csapatok nem tökéletes vezetőt várnak, hanem olyat, akiben lehet bízni. És ez csak a tettekből derül ki. Gyakori hiba, hogy a vezetők saját bizonytalanságukat próbálják meg elrejteni egyfajta szerepjáték mögé – a mindentudó, hibátlan vezető képe mögé. Ez azonban épp az ellenkező hatást váltja ki. Az emberek inkább követnek valakit, aki bevallja, ha hibázott, mint olyat, aki mindig "tökéletesnek" próbál látszani. "Majd a csapat megoldja" – a felelősség átruházása nem delegálás Sok vezető abba menekül, hogy kiad feladatokat, de valódi hatalmat nem ad – csak elvárja az eredményt. Ez nem delegálás, hanem a felelősség kimosása. A munkatársak pedig érzik ezt. És nem vállalják be a saját döntésüket, mert érzik, hogy "valaki úgyis utólag lecsap majd rájuk". A rendszer nem bízik senkiben, ezért mindenki taktikázik. A megoldás? Valódi delegálási kultúra,  ahol az emberek nemcsak megkapják a felelősséget, hanem értik is, hogy meddig tart a mozgásterük. Ez nem megy egyik napról a másikra. Ki kell alakítani egy olyan környezetet, ahol lehet hibázni – és tanulni belőle. Ahol nem a hibát keresik, hanem a megoldást. Ahol a vezető nem a mikromenedzselés révén akar kontrollt, hanem a bizalomra épít. És ehhez beszélgetni kell. Tisztázni kell a mozgásteret. Hol van az a pont, ahol a döntés már valóban az övé?   És hol az, ahol még támogatásra van szüksége? A delegálás nem egyirányú utasítás, hanem párbeszéd – újra és újra. Szmola Roland gyakran használ facilitált csoportos beszélgetéseket is, ahol a vezetők és a csapattagok közösen térképezik fel a felelősségi határokat. Ilyenkor sokszor derül ki, hogy a vezető valójában soha nem mondta ki világosan, mire adott felhatalmazást – csak feltételezte, hogy az egyértelmű. "A rendszer jó, csak az emberekkel van baj" – tévhit a javából Ha egy csapat nem működik, a legtöbb vezető azt gondolja: "rossz embereket vettem fel". Pedig sokszor nem az emberekkel van baj, hanem a rendszerrel. A kultúrával. A kimondatlan szabályokkal. Az elvárások és a döntések átláthatatlanságával. "A probléma nem az emberekben van. Hanem a rendszerben. A struktúrában. A dinamikában." – Szmola Roland A jó emberek is el tudnak fáradni egy rosszul működő rendszerben. És a kiváló szakemberek is „taktikázni” kezdenek, ha nem érzik magukat biztonságban. Ilyenkor jön a belső csend, a „megjátszás” – mindenki teszi a dolgát, csak épp nincs lendület. A kulcs a rendszer újragondolása. A struktúra, a kommunikáció, a döntési mechanizmusok és az elvárások összehangolása. Ez nem csak szervezési feladat – hanem szemléletváltás. És pontosan ebben segít Szmola Roland: újrarendezni a gondolkodást, nem csak a folyamatokat. Roland gyakran mesél esettanulmányokat olyan cégekről, ahol a változás nem a szervezeti ábra átrajzolásával, hanem egy-egy egyszerű, de mély párbeszéddel indult. Például: "Mi az, amit nem merünk megbeszélni?" vagy "Hol veszítjük el egymást nap mint nap?" Szmola Roland módszertana: nem megmondja, hanem aktivizálja a szervezetet Ez nem egy előadás. Nem egy PowerPoint. Ez valódi beavatkozás. Roland nem egyes vezetőkkel dolgozik, hanem a szervezeti működés logikáján . Arra ébreszti rá a vezetőket, hogy a gondolkodásuk módján múlik minden. A folyamat során a vezető nem csak új eszközöket kap – hanem új szemüveget is. Megtanulja máshogy nézni a szervezetét, a döntéseit, az embereit. Ez a fajta transzformáció nem gyors, de mély és tartós. Mert nem egy-egy probléma tüneti kezeléséről van szó, hanem a rendszer újrahuzalozásáról. Ezért van, hogy a   Csoportos Workshopon  résztvevő cégek nem csak stratégiát visznek haza – hanem újfajta működést. Roland egyik ügyfele például arról számolt be, hogy egyetlen workshop után megváltozott a vezetőségi értekezletek dinamikája: a hallgatás helyett megszólalás, a kifogások helyett megoldáskeresés lett a norma. Ez nem varázslat – hanem rendszerértés. Zárógondolat: a vezetés tanulható – de nem kényelmes Vezetőként nem az a dolgunk, hogy mindent tudjunk. Hanem az, hogy kérdezzünk. Figyeljünk. És folyamatosan tanuljunk. Nem a tökéletes válasz, hanem a folyamatos fejlődés az, ami előrevisz. Aki ebbe bele mer állni, az megtapasztalja, hogy a vezetés nem egyéni csúcsteljesítmény, hanem csapatjáték. És ehhez érdemes megtanulni a szabályokat. Ha szeretnéd megtapasztalni, milyen egy ilyen szemléletváltás, jelentkezz a   Cégre Szabott Workshopra , ahol mélységi diagnózist kapsz a saját szervezetedről. Kulcsszófelhő: vállalkozás fejlesztés ,   stratégiai gondolkodás ,   vállalkozás stratégia ,   vezetésfejlesztés ,   szervezeti kultúra ,   vezetői képességek ,   hatékonyságnövelés ,   csapatműködés ,   szervezeti dinamika ,   cégvezetés

Miért nem osztunk meg tudást? Miért hisszük még mindig, hogy a siker titok – nem pedig közös munka eredménye? Erről beszélgettünk Szmola Rolandal a Magyar Business Podcastban – őszintén, rendszerszinten, példákon keresztül. Az alábbi cikk a legfontosabb gondolatokat sűríti össze, de a teljes kép a podcastban bontakozik ki : 👉 Miért nincs utánpótlás a vezetők mögött? 👉 Hogyan lehet a tudásmegosztásból üzleti előnyt kovácsolni? 👉 És miért veszít az, aki nem hajlandó tanítani? Ha érdekel, hogyan lehet a tudásmegosztásból stratégiai erő , olvass tovább – majd hallgasd meg az adást is, ahol mélyebben belemegyünk a témába. A tudásmegosztásnak itthon sosem volt kultúrája. És ez nem csak oktatási probléma, hanem mélyen gyökerező szemléletkérdés. Félünk attól, hogy ha túl sokat adunk, elveszítünk valamit. Pedig a valóság épp az ellenkezője. A félelem kultúrája Tudást adni nem divat. Legalábbis nem ingyen, nem nyíltan, nem ösztönösen. Aki valamiben jó, inkább elrejti a módszerét, minthogy mások is sikeresek legyenek általa. Miért? Mert attól tart, hogy a másik majd „ellopja” az ötletet, vagy még rosszabb: jobban csinálja. Ez a gondolkodás azonban éppen azt akadályozza meg, hogy erősödjön a gazdaság, a közösség, a vállalkozói ökoszisztéma. Mert ahol nincs tudásmegosztás, ott mindig mindent nulláról kell újra felépíteni. A skandináv példa: miért működik ott? Skandináviában a tudásmegosztás nem extra, hanem alap. Egy norvég vagy svéd cégben teljesen természetes, hogy a senior kolléga mentorálja a juniorokat, és nem azért, mert kötelező, hanem mert ez viszi előre a csapatot. A tudás ott nem hatalom, hanem eszköz. Miért nem működik ez nálunk? Mert úgy gondoljuk, ha valamit megtanulunk, az a mi titkunk. Mert még mindig az „én megcsinálom egyedül” szemlélet uralkodik. Mert nem hisszük, hogy a másik fejlődése a mi sikerünk is lehet. A gyors pénz illúziója Sokan nem akarnak tanítani, mert az idő. És az idő: pénz. Ezért inkább megtartják maguknak a tudást, remélve, hogy ebből majd valami gyors haszon születik. Csakhogy a valóságban ez ritkán történik így. A tudás ugyanis nem fogy el attól, hogy átadjuk. Sőt: közben mélyül, fejlődik, új irányokat nyit. „Túl drága az ingyen tudás” Paradox helyzet, de a legnagyobb tudás általában nem egy tanácsadói óradíjban van elrejtve. Hanem egy beszélgetésben . Egy tapasztalatban . Egy hibában . Egy döntés hátterében . Azok a vezetők, akik ezeket a pillanatokat nem osztják meg másokkal, valójában magukat zárják el a fejlődéstől. Mi lenne, ha máshogy csinálnánk? Képzeld el, milyen lenne, ha egyre több vezető azt mondaná: „Megmutatom, hogyan csinálom, és kíváncsi vagyok, te hogyan csinálnád jobban.” Ez a mondat már önmagában forradalmi lenne a magyar vállalkozói kultúrában. Miért nincs utánpótlás? Mert nincs, aki kinevelje. És aki megtehetné, az nem lát benne értéket. Pedig a hosszútávú cégépítés nem a technológián vagy a marketingen múlik, hanem az embereken. Azokon, akik átadják a stafétát. Akik hajlandók energiát fektetni a másik sikerébe. Akik nem versenytársat, hanem szövetségest látnak a másikban. A tanítás megtérülése Nem azonnal. Nem feltétlenül pénzben. De hosszú távon. Egy cégen belül, ahol a tapasztaltabbak időt szánnak a fiatalabbakra, sokkal stabilabb kultúra alakul ki. Kevesebb a fluktuáció. Jobb a hangulat. Magasabb a lojalitás. És végső soron: jobbak a számok is. Tudásmegosztás és belső lojalitás kapcsolata Amikor egy cégben van tudásmegosztás, az emberek nemcsak szakmailag, hanem érzelmileg is jobban kötődnek. Lojalitást építeni nemcsak bónusszal és csocsóasztallal lehet. Hanem azzal is, hogy értékes időt és figyelmet kapnak a tanulásra. A bizalom alapja: megosztás Tudást megosztani egyenlő bizalmat adni. Ahol nem mernek kérdezni, ott nem tanulnak. Ahol nem osztják meg, amit tudnak, ott nincs közös fejlődés. Ahol nincs közös fejlődés, ott nincs haladás sem. Kollektív tudás = kollektív siker Egyetlen vezető sem viszi el a hátán a céget. Az igazi áttörések mindig kollektív gondolkodásból születnek. Ha a tudás nem koncentrálódik, hanem terjed, akkor a problémamegoldás is gyorsabb, kreatívabb, és sokkal stabilabb. A tudásmegosztás mint stratégiai eszköz Egyre több cég kezdi felismerni, hogy a tudásmegosztás nem HR-es jófejkedés, hanem üzleti kényszer. Olyan, mint a digitalizáció: nem opció, hanem túlélési stratégia. Azok a vállalatok, akik ezt időben belátják, képesek lesznek alkalmazkodni – és növekedni. Hogyan változtassunk? Legyenek belső mentorprogramok cégeken belül. Hozzuk divatba a tudáscserét: belső meetup, workshop, visszajelző körök. Adjunk időt és teret a tanításra – ne csak a termelés legyen fókuszban. Építsük be a tudásmegosztást a cégstratégiába, mint kötelező elemet. Értékeljük és díjazzuk a tanító hozzáállást. A   Csoportos Workshop  például pont ilyen platform: ahol különböző vállalkozók osztják meg egymással a működő – vagy nem működő – stratégiáikat. Nem előadást hallgatsz, hanem kérdezel, vitatkozol, fejlődsz. A vezető szerepe: példamutatás Ha egy vezető elrejti a tudását, azt üzeni: itt nem érdemes megosztani. De ha egy vezető megoszt, kérdez, tanít – akkor az egész szervezet ezt tanulja el. A kultúra fentről indul. És onnan terjed. A jövő a közös tudásé A mai piac nem azé, aki a legtöbbet tudja. Hanem azé, aki a legtöbbet tudja mobilizálni. Ez pedig csapatban, közösségben, egymás segítésével történik. Ha nem tanítunk, nem lesz kivel dolgoznunk. Ha nem adunk tudást, nem lesz kitől tanulnunk. És ha nem változunk, le fogunk maradni – nem azért, mert mások jobbak, hanem mert mi maradtunk zártak. 🎧 Hallgasd meg a teljes beszélgetést Szmola Rolandal , ha kíváncsi vagy: hogyan lehet a tudásmegosztást tudatosan beépíteni  a cégműködésbe, milyen vezetői minták akadályozzák vagy épp elindítják a kultúraváltást , és hogyan lesz a tudásból nem teher, hanem növekedési motor. Ez az adás nem elmélet – hanem egy működő gondolkodásmód , amit bárki be tud építeni a saját cégébe. A kérdés már nem az, hogy „Miért osszam meg?” Hanem az, hogy „Mi történik, ha nem teszem?”

"A delegálás nem azt jelenti, hogy kihátrálunk a döntések mögül – hanem azt, hogy bízunk a csapatban." Szmola Roland szavai markánsan rávilágítanak arra, hogy a legtöbb vezető valójában nem tud delegálni. Mert a delegálás nem csak egy vezetői technika – hanem a szervezeti kultúra tükre. Ebben a blogcikkben arról lesz szó, hogyan alakul ki a megfelelő szervezeti működés, mit jelent a valódi delegálás, és hogyan lehet ebből egy működő, felelősségen alapuló vállalati kultúrát építeni. De ez csak a bevezetés. 🎧 A teljes képért érdemes meghallgatni a podcastbeszélgetést Szmola Rolandal , ahol konkrét példákon keresztül bontjuk ki a működő vezetői rendszerek lényegét, és azt is, hogy hol csúsznak el leggyakrabban a cégek a valóságban. "Rád bízom, de…" – avagy a burkolt kontroll kultúrája A legtöbb vezető pontosan tudja, hogy delegálni kell. De amit csinál, az nem delegálás – hanem taktikázás. Kiadják a feladatot, de megtartják a döntést. Rábízzák a csapatra az operatív részt, de utólag mindent felülírnak. Ez pedig nem szabadság – hanem káosz. "Nem tudunk bízni egymásban, mert nincs kimondva, mi a valódi felelősség." Szmola Roland gyakorlata szerint a legtöbb szervezetben nincs egyértelműen lefektetve, hogy kinek meddig tart a döntési joga. Ezért a munkatárs inkább nem dönt. Vagy dönt – és lebukik. Így kialakul a tanult tehetetlenség. A vezető pedig csodálkozik, hogy "miért nem gondolkodnak önállóan az emberek?". Egy ügyfélnél például Roland facilitált egy csapatvezetői workshopot, ahol a középvezetők rendre visszapasszolták a döntéseket a felsővezetéshez. Miért? Mert az előző negyedévben három vezetőt úgy rúgtak ki, hogy saját hatáskörben döntöttek – és a tulajdonos utólag másképp gondolta. A csapat tanult belőle. A kultúra nem a falra írt értékekből épül. Hanem abból, hogy mit szankcionálunk és mit jutalmazunk. A valódi delegálás: nem egy eszköz, hanem egy bizalmi rendszer A működő delegálás ott kezdődik, hogy a vezető nem csak ad egy feladatot – hanem tisztázza a következőket: Mi az elvárt eredmény? Meddig terjed a munkatárs döntési szabadsága? Milyen határidőig várjuk az eredményt? Milyen gyakorisággal és hogyan lesz visszajelzés? "A delegálás nem egyirányú utasítás. Hanem közös értelmezés." Roland módszertanában gyakori elem a döntési térkép. Ez egy olyan vizuális eszköz, amivel a csapat és a vezető közösen feltérképezi, ki miben hozhat döntést. Ilyenkor nemcsak a határokat tisztázzák, hanem a bizalom szintjét is láthatóvá teszik. A tapasztalat az, hogy a legtöbb félreértés abból adódik: mást gondol a vezető és mást a csapat a döntési mozgástérről. Ha ez nincs kimondva, abból bizonytalanság lesz – abból pedig kontroll. A vezetői szerepzavar: mikromenedzsment vagy láthatatlan háttér Sokan esnek át a ló túloldalára: vagy túlzottan rátelepszenek a csapatra, vagy teljesen kivonulnak. Egyik sem működik. A mikromenedzselés demotivál. A láthatatlan vezető pedig bizonytalanságot szül. A jó vezető ott van, de nem dominál. Támogat, de nem ural. Kérdez, de nem irányít. Ez a fajta jelenlét azonban tanulható. Roland egyik ügyfelénél például bevezették az "árnyékvezetés" gyakorlatát: a vezető jelen van a kulcstalálkozókon, de nem szól bele. Csak figyel. A végén kérdez. Ez egy tanulási folyamat, amiben a csapat megtanul dönteni – és a vezető megtanul bízni. Ez nem egyszerű. Ez feszültséget kelt. De ebből a feszültségből jön a fejlődés. Ahogy Roland mondja: "A komfortzónán kívül kezdődik a valódi bizalom." Miért nem működik a delegálás? Mert nem kérdezünk vissza. Egy érdekes paradoxon, amit Roland is gyakran kiemel: sok vezető azt hiszi, ő már delegált – miközben a másik oldalon ez egyáltalán nem világos. Nem kérdezik meg a másikat, hogy mit értett a feladatból, hogyan fog nekiállni, miben kér segítséget. Így aztán nem is derül ki, ha valaki mást értett, máshogy indulna el – és végül csalódás lesz a vége. A kulcs itt az interakcióban rejlik. A valódi delegálás nem egy utasítás, hanem párbeszéd. Kétirányú. Közös megértésre épül. Minden más csak félrecsúszás. A bizalmi kultúra: a szervezet új alapegysége A cégek nem attól lesznek innovatívak, hogy jól hangzó értékeket írnak a weboldalra. Hanem attól, hogy működik a belső bizalom. Hogy a vezető nem visszatartja az információt – hanem áramoltatja. Hogy a csapat nem fél a hibázástól – hanem tanul belőle. A   Csoportos Workshopon  résztvevő csapatok többsége arról számol be, hogy a valódi áttörés nem a stratégiában történt – hanem a kommunikációban. Mert amikor beszélni tudnak a határokról, onnantól elkezd kialakulni egy új rendszer: a bizalom rendszere . Ez pedig nem csak hatékonyságot jelent. Hanem felszabadulást. Lelki terhektől. Félelmektől. Taktikázástól. És ebben a térben újra lehet értelmes munkát végezni. A bizalom ára – avagy miért félünk elengedni az irányítást? Sokan félnek delegálni, mert az a félelem dolgozik bennük, hogy ha nem ők irányítanak mindent, szétesik a rendszer. De pont ez a hozzáállás az, ami hosszú távon szétzilálja a csapatokat. Az el nem engedett kontroll megbénítja az együttműködést. Pedig a valóságban a kontroll illúzió. A vezető nem tud minden döntést meghozni, nem lehet ott minden pillanatban. Az egyetlen fenntartható út: kialakítani egy olyan rendszert, ami működik nélküle is. Ez a valódi vezetői teljesítmény: amikor a csapatod akkor is jól működik, ha te kilépsz egy időre. Mert nem tőled függ a működés – hanem az együttműködés logikájától. Zárógondolat: a delegálás nem taktika – hanem szemlélet Aki jól delegál, az nem kivonja magát a felelősségből – hanem kiterjeszti azt a csapatára. És ezzel nem gyengíti, hanem erősíti a szervezetet. Aki viszont fél delegálni, az tulajdonképpen nem a munkától fél – hanem attól, hogy el kell engednie az irányítást. Pedig a valódi kontroll épp abból születik, ha nem minden kötődik egy emberhez. Hanem működik magától. Mert érti mindenki, hogy mi a dolga. Ha szeretnéd megtapasztalni, hogyan lehet delegálással rendszerszintű stabilitást építeni, gyere el a   Cégre Szabott Workshopra .  Nem sablonokat kapsz, hanem a saját céged működésére szabott válaszokat. Ha szeretnél a saját cégedben is stabilabb működést, tisztább felelősségi rendszert és egy olyan csapatot, ami valóban képes önállóan működni – akkor mindenképp hallgasd meg a teljes beszélgetést Szmola Rolandal. A podcastban nemcsak elméleti irányokat, hanem valós példákat, konkrét helyzeteket és működő gyakorlatokat  osztunk meg. Olyan dolgokat, amiket egy blogcikkben nem lehet teljes mélységükben kifejteni – de amik vezetőként valódi különbséget hozhatnak a mindennapi működésedbe. 🎧 Hallgasd meg az epizódot most – és gondold újra, mit is jelent vezetni egy céget a mai világban.

Hogyan lehet eljutni a nulláról – nyelvtudás nélkül, idegen országban – egy sikeres, saját vállalkozásig?Mi visz előre akkor is, amikor senki nem hisz benned? Április 17-én újra vendégünk lesz Kolozsvári Arnold Csaba , aki már korábban is megosztotta velünk inspiráló történetét a Magyar Business Podcastban. Most ismét mikrofon mögé ülünk vele, hogy egy még mélyebb, emberibb és tanulságosabb beszélgetést hozzunk nektek. Arnold Debrecenből indult, 1999-ben érkezett az Egyesült Államokba. Takarítóként és mosogatóként kezdett, mára pedig elismert edzőterem-tulajdonosként dolgozik, aki kizárólag személyi edzéssel foglalkozik – és közben tovább építi vállalkozását, újabb célokat tűzve maga elé. Ez a beszélgetés nemcsak a sportról és vállalkozásról szól , hanem arról is, hogyan lesz az álomból valóság akkor, amikor csak te hiszel benne. 🗓️ Időpont: Április 17. / 16:15 CET 📍 Helyszín: MagyarBusiness.org Ne hagyd ki, ha kíváncsi vagy egy olyan vállalkozóra, aki tényleg a semmiből építette fel magát – és nem áll meg itt.  🎧 📲 További infók és elérhetőségek: Honlap Facebook YouTube

Milyen lehetőségek várnak a magyar vállalkozókra nemzetközi szinten? Hogyan lehet okosan építkezni pénzügyileg és kapcsolatban maradni az értékrendünkkel – még Dubajban is? Április 16-án újra vendégünk lesz Vörös Kriszta , a BB & Co Services  alapítója, aki már korábban is hatalmas értéket hozott a Magyar Business Podcastba. Most ismét mikrofon mögé ülünk vele, hogy friss tapasztalatokról, üzleti lehetőségekről és vállalkozói kihívásokról  beszélgessünk. Kriszta közgazdászként, pénzügyi tanácsadóként és üzleti összekötőként több országon keresztül támogatja a magyarokat  – Magyarországtól Ausztrián, Svájcon és Anglián át most Dubajig. Tapasztalata nemcsak széleskörű, hanem elképesztően gyakorlatias is. Nemcsak üzleti kapcsolatokat épít és cégeket támogat, hanem figyel arra is, hogy a vállalkozók ne rokkanjanak bele a saját tempójukba.   🗓️ Időpont:  Április 16. / 14:45 CET📍 Helyszín:   MagyarBusiness.org Ne hagyd ki, ha érdekel, hogyan gondolkodik egy globálisan aktív magyar vállalkozó  – és mik azok a dolgok, amik most valóban számítanak! 🎧 📲 További infók és elérhetőségek: 🔗 LinkedIn