Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre
2023. június 9.
Mi történik, ha nem a pénzért vállalkozol – hanem a minőségért?
Baranyiné Mariann és férje erre 31 éve adnak élő választ.
Nem volt indulótőke, nem volt piackutatás, nem volt stratégiai tanácsadó – csak szaktudás, munkamorál, és az a makacs döntés, hogy amit csinálnak, abban a legjobbak lesznek.
Ma már a saját fejlesztésű hűtőrendszereik 20 országban működnek, a cég stabilan nő, és az ajánlásból jön az összes új ügyfél.
Ez nem startup-sztori. Ez vállalkozói valóság. Válságokkal, piacváltással, emberi drámákkal, folyamatos újratervezéssel. Mégis működik – mert a fókusz mindig ugyanaz maradt: a megbízhatóság, a szakmai színvonal és az emberi kapcsolat.
Ebben a beszélgetésben nem csak azt látod, hogyan épült fel a Baranyi Hűtéstechnika Kft., hanem azt is, hogyan gondolkodik az a vállalkozó, aki nem a gyors pénzért, hanem a tartós eredményért dolgozik.
Aki számára az ügyfél nem vevő, hanem partner. Aki a csapatot nem adminisztrálja, hanem építi.
Ez az epizód azoknak szól, akik hosszú távra terveznek. Akik tudják, hogy a bizalom a legerősebb marketing, és hogy az ajánlás nem kérhető – csak kiérdemelhető.
A szakmai hitelesség, mint üzleti stratégia
„Mi nem csináltunk piackutatást. Egyszerűen tudtuk, hogy jól csináljuk, amit csinálunk – és ennyi elég volt.”
Baranyiné Mariann mondata elsőre bátornak hangzik – talán vakmerőnek is. De a teljes történet fényében világos: ez nem vak hit volt, hanem tudatos döntés. Egy olyan vállalkozói attitűd, ahol a minőség nem marketingfogás, hanem alapérték.
Amikor 1992-ben belevágtak, nem volt startbüdzsé. Nem volt piacfelmérés. Csak a szakma szeretete, a szakértelem és az a belső kényszer, hogy amit kiadnak a kezükből, arra lehessen építeni. És ezt a piac idővel felismerte – és visszajelzett. Először szájhagyományban. Aztán ajánlások formájában. Ma pedig már rendszereik működnek Vietnámtól Dél-Afrikáig.
Ez az a növekedési pálya, amit pénzzel nem lehet megvenni – csak kiérdemelni. Ahol nem kampány építi a márkát, hanem a megbízhatóság. Ahol nem posztolások generálják a vevőt, hanem visszatérő partnerek hívják újra őket. Ahol a legnagyobb dicséret nem egy like, hanem az, hogy „megint titeket ajánlottak”.
Mariann szerint a bizalomnak ára van – de nem pénzben, hanem következetességben. És ez az, amit a legtöbb vállalkozás ma kihagy: túl hamar akarják a láthatóságot, mielőtt valódi értékük lenne. Náluk fordítva történt. Előbb jött a munka, az eredmény, a rendszer – aztán az elismerés.
A szakmai hitelesség nem extra – hanem stratégiai döntés. Az ő példájuk mutatja, hogy a lassabb út lehet a stabilabb. És hogy az ajánlás – ha valódi – többet ér, mint bármelyik kampány.
Tőke nélkül indulni: így építkeznek a valóságból
Baranyiné Mariann története a valódi vállalkozásépítés iskolapéldája – tőke, kapcsolatok és biztos háttér nélkül. Egy 1992-ben hozott döntésből indult minden: elkezdenek együtt vállalkozni.
„Nulláról kezdtük, nem volt semmink. Nem volt irodánk, nem volt semmi.”
Nem volt pénzük, eszközparkjuk, kapcsolatrendszerük. Amit viszont hoztak: a férje hűtéstechnikai tudása, Mariann tanulási hajlandósága és kettejük elszántsága. Ez volt az alap. Minden mást közben tanultak meg – miközben már csinálták.
„Én akkor még azt se tudtam, hogy mi az, hogy hűtéstechnika. És akkor elkezdtünk együtt dolgozni.”
Az indulás nem volt komfortos, de őszinte volt. Nem volt struktúra, csak az a hit, hogy ha jól dolgoznak, abból lesz valami. Ez a gondolkodásmód tette lehetővé, hogy válságok, iparági változások és nulláról induló helyzetek után is tudtak fejlődni – sőt, növekedni.
„Az első tíz évünk arról szólt, hogy mindig tanultunk valamit, mindig csináltunk valamit.”
Ez az attitűd – a tanulás, cselekvés, újrakezdés egymásra épülő ritmusa – ma is alap a működésükben. Nem várnak tökéletes körülményekre, hanem vállalják az első lépést, aztán hozzák fel mellé a kompetenciát.
„Amikor 2008-ban bejött a gazdasági válság, akkor azt mondtuk, hogy akkor most más irányt veszünk, és akkor kezdtük el az ipari klímákkal való foglalkozást.”
Ez nem csak egy új termék – hanem egy teljes újrapozicionálás volt. Ami közös minden ilyen váltásban: nem ragaszkodtak a megszokotthoz, hanem arra reagáltak, amit a piac igényelt – és amit ők hitelesen képviselni tudtak.
Ez az a gondolkodás, ami a nulláról való indulásból működő céget csinál: nem pénzből, nem kapcsolatokból, hanem valódi döntésekből.
Miért működik az ajánlás, ha a marketing nem?
A legtöbb cégvezető azzal küzd, hogyan legyen több ügyfele. Milyen csatornát használjon. Milyen kampányt indítson. Mennyiért hirdessen. Baranyiné Mariann erre csak annyit mondana: náluk nem volt kampány – csak ajánlás. És mégis működött. Sőt, működik ma is.
„Nem marketingeztünk. Ajánlás útján terjedt el, hogy velünk lehet dolgozni.”
Ez nem véletlen. És nem is egyszeri szerencse. Ez tudatos választás eredménye volt: nem ők akarták magukat láthatóvá tenni, hanem akarták, hogy a munkájuk szóljon helyettük. Ez a vállalkozói hozzáállás teljesen más alapokra helyezi a növekedést – nem gyors, de mély és megbízható.
„Nem volt az, hogy reklámoztuk magunkat – hanem mindig jött valaki, aki hallotta, hogy velünk lehet, hogy jól dolgozunk.”
Ez a fajta ügyfélszerzés nem épül trükkre, szövegírásra vagy automata tölcsérekre. Ez az értékalapú növekedés. Ahol a visszajáró ügyfél nem csak pénzt hoz, hanem újabb ügyfelet is.
Ahol az ajánlás nem kegy, hanem természetes következménye annak, hogy amit ígérsz, azt tartod. Hogy a határidőt tartod. Hogy a rendszer működik. És hogy ember vagy – nem csak szolgáltató.
„Soha nem volt olyan, hogy most akkor reklámkampányba fogjunk. Nem volt rá szükség. Aki jött, jött ajánlásból.”
Mariann története bizonyíték arra, hogy a legjobb növekedési stratégia az, ha nem a láthatóságot kergeted, hanem a hitelességedet építed. Mert a láthatóság elérhet figyelmet – de nem hoz bizalmat. A bizalom viszont bizniszt hoz. Újra meg újra.
És ez nem lassú út – ez az út, ami nem omlik össze az első válságnál.
Hogyan építesz stabil céget egy instabil piacon?
Egy vállalkozás sok mindent túlélhet – ha van belső tartása. A Baranyi Hűtéstechnika Kft. története erre épül: három évtized alatt végigmentek több válságon, piacátrendeződésen, szabályozási káoszon – és közben nem csak talpon maradtak, hanem fejlesztettek, új piacokra léptek, új területekre nyitottak.
„2008-ban ugye jött a gazdasági válság.És akkor azt mondtuk, hogy jó, akkor most egy új irány.”
Ez a mondat nem panaszkodás – hanem stratégiai reflex. Nem próbálták átvészelni a válságot úgy, hogy ugyanazt csinálják tovább kisebb költségen. Teljesen új irányba indultak el: ipari klímák, nagy rendszerek, új vevőkör. Ez az a fajta vállalkozói gondolkodás, ahol nem a túlélés a cél – hanem a pozícióváltás.
„A Covid alatt volt olyan időszak, hogy hetente változott a szabályozás.Akkor ez most engedélyköteles? Nem engedélyköteles?Miért engedélyköteles? Kinek engedélyköteles? Hol engedélyköteles?”
Ez nem egy jól tervezhető, stabil iparág – hanem egy folyamatosan változó környezet, ahol a jogszabályok nem segítenek, hanem akadályoznak. De Mariannék erre nem panaszkodtak – hanem alkalmazkodtak.
„Ha az ember vállalkozik, akkor nem várhatja el azt, hogy valaki más megmondja neki, hogy mit csináljon.Neked kell eldönteni, hogy akkor most mi a következő lépés.”
Ez a vezetői attitűd az, ami különbséget tesz vállalkozás és sodródás között. Amikor nincs biztos környezet, akkor a belső stratégia stabilitása dönti el, hogy életben maradsz-e. Nem a piac kedvez – te döntesz, és te viszed tovább.
„Mindig figyelni kell arra, hogy mi az, ami várható.[...] És nem akkor kell reagálni, amikor már ott van a probléma, hanem egy picit előre gondolkodni.”
Ez a kulcs. Nem lehet mindenre készülni – de lehet stratégiai érzékkel előre dolgozni, figyelni a jeleket, és nem csak reagálni, hanem megelőzni.
Ez a gondolkodásmód az, ami Mariannékat válságállóvá tette.
Stabilitás nem abból születik, hogy semmi nem változik. Hanem abból, hogy te képes vagy jól reagálni arra, amikor minden változik.
Mi tart össze 31 éve egy családi vállalkozást?
Sokan félnek együtt vállalkozni a párjukkal. Túl közeli. Túl sok a konfliktus. Túl nagy a tét. De Baranyiné Mariann és férje 31 éve együtt csinálják – és nemcsak működik, hanem fejlődik. Nincs szétválasztott szerepkör, nincs külön világ – minden nap együtt dolgoznak, és közben a cég is épül.
„92-ben kezdtünk el vállalkozni. Úgyhogy immáron 31 éve vagyunk vállalkozók,azóta nap 24 órájában együtt dolgozunk, együtt élünk.”
Ez nem csak üzleti döntés. Ez életforma. Ahol a magánélet és az üzlet nem kettéválasztva működik, hanem összehangban. Nem mindig könnyű, de működik – mert van egy közös értékrend, és minden döntés abba kapaszkodik vissza.
„Vannak dolgok, amikben abszolút másképp gondolkodunk. De van egy közös értékrend, egy közös irány.”
Ez a közös irány nem arról szól, hogy mindig mindenben egyetértenek. Hanem arról, hogy a céges döntések sosem önkényesek, hanem közösek. Még ha az egyik fél hozza is meg, a másiknak ott van a súlya a gondolkodásban. Ez az a típusú partnerség, amit nem lehet tanítani – csak megélni.
„Nem mindig értünk egyet, de a céggel kapcsolatos döntéseket minden esetben együtt hozzuk meg.”
A hosszú táv titka tehát nem a konfliktusmentesség – hanem a bizalom abban, hogy a másik a közös ügyet képviseli. Ez a fajta bizalom nem épül egyik napról a másikra, és nem is tartható fenn, ha nincs folyamatos önreflexió.
„A saját döntéseit az ember tudja hozni, de felelősséggel a másik iránt.”
Ez az a mondat, ami megmutatja, hogyan lehet három évtizedig közösen vállalkozni úgy, hogy közben nem csak a cég marad egyben – hanem a kapcsolat is. Ahol nem versengés van, hanem közös cél. Ahol nem szerepek, hanem erősségek szerint oszlik meg a feladat.
„Mi például sosem számoltuk külön, hogy most ki mennyit dolgozott.Mert úgy gondoljuk, hogy egy csapat vagyunk.”
Ez a mentalitás teszi a céget stabil egységgé – mert a vezetés maga is stabil. Ahol nincs külön kassza, ott nincs külön irány sem.
Együtt dönteni, együtt vinni, együtt újratervezni – ez az alapja annak, hogy 31 év után is együtt maradt minden, amit építettek.
Nem piacot kutattak – piacot csináltak
A legtöbb vállalkozó azt kérdezi: van rá kereslet? Megéri belevágni? Baranyiné Mariann és férje nem így gondolkodtak. Ők nem keresték a „biztos piacot” – egyszerűen csinálták azt, amit hitelesen tudtak képviselni.
Még akkor is, ha a piac még nem volt ott. Még akkor is, ha mások még nem látták benne a lehetőséget.
„Mi nem csináltunk piackutatást.Mi azt gondoltuk, hogy ha mi tudjuk ezt csinálni, akkor fogunk tudni ebből élni.”
Ez az a gondolkodásmód, amit ma sokan kockázatosnak tartanának. De Mariannék nem kalkuláltak – felelősséget vállaltak a saját szaktudásukért. Nem egy rést kerestek a piacon – hanem ők voltak a rést betöltő megoldás.
És ez a szemlélet újabb és újabb szinteken is működött. Például akkor, amikor olyan technológiával kezdtek dolgozni, amiről még senki nem tudta, hogy működhet – ők pedig már használták.
„Mi mondtuk először, hogy klímával is lehet fűteni.”
Nem mások után mentek – hanem ők mutattak irányt. Nem azért, mert különösebb küldetéstudat hajtotta őket, hanem mert a gyakorlat igazolta, hogy működik. És ha működik, akkor el is lehet kezdeni vele dolgozni.
„Volt olyan, hogy még nem volt engedélyköteles, de már csináltuk.”
Ez nem szabályszegés volt – hanem új szabályok előkészítése a gyakorlatban. Amikor ők megjelentek egy új technológiával vagy rendszerrel, a szabályozás sokszor csak később követte le azt. De ez nem tartotta őket vissza. Sőt, épp ez adta meg nekik az elsőbbséget.
„Volt olyan, hogy még nem volt senki ott. De mi már elkezdtük.”
Ez az a különbség, ami nem tanítható: kezdeményező szemlélet. Nem kell hozzá piackutatás – csak kompetencia, felelősség, és az a döntés, hogy nem vársz engedélyre, ha biztos vagy a dolgodban.
A jó csapat nem önéletrajzból épül
Egy vállalkozás addig tud növekedni, amíg a csapata bírja tartani a ritmust. De hogy lesz egy cégnek valódi, stabil, megbízható csapata – nem csak alkalmazottai?
Baranyiné Mariann nem HR-es sablonokra épít. Náluk nem a CV dönt. Nem a végzettség. Hanem az, hogy az ember hajlandó-e tanulni, fejlődni, és tud-e kapcsolódni a cég értékrendjéhez.
„Nálunk nem az önéletrajz alapján választunk.Azt nézzük, hogy emberileg beleillik-e abba, amit mi képviselünk.”
Ez a szemlélet nem hangzatos – hanem működő. Nem arról szól, hogy „családias a légkör”, hanem arról, hogy valaki hajlandó-e elköteleződni és vállalni a fejlődést. És ehhez nem a papír kell – hanem az emberi minőség.
„A legtöbb kollégánknak nincs olyan végzettsége, ami ide kapcsolódna.A férjem tanította be őket.”
Ez az a fajta csapatépítés, ahol nem elvárnak valamit a munkavállalótól, hanem segítenek neki képessé válni arra. Ahol a tanítás nem extra, hanem vállalás. Ahol nem nézik le, ha valaki nem tud valamit – csak azt, ha nem akarja megtanulni.
És mi történik, ha valaki így építi fel a csapatát? Lojalitás. Stabilitás. Alacsony fluktuáció. Mariann szerint ez nem véletlen, hanem következmény.
„Nagyon sokan vannak, akik már húsz éve velünk vannak.”
A hosszú távú működéshez nem a legjobb CV kell – hanem a legnagyobb bizalom. És azt nem lehet kérni – csak kiérdemelni. Pont úgy, mint az ügyfelek ajánlását.
Vezetőként mikor kell beleállni – és mikor hátralépni?
A legtöbb kis- és középvállalkozásban a vezető egyszerre főnök, operatív ember, tréner, pszichológus – néha még futár is. De Mariann szerint ez nem fenntartható. A vállalkozás fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy vezetőként nézz rá a csapatodra – és ezt őszintén, tisztán vállald is.
„Nálunk is eljön az a pillanat, amikor azt kell mondani, hogy oké, akkor ezt most vezetőként kell nézni.”
Ez nem mindig komfortos. Nem arról szól, hogy ne legyen kapcsolat a csapattal – hanem arról, hogy a kapcsolat ne legyen fontosabb, mint a működés. Van, amikor dönteni kell. Van, amikor fegyelmezni kell. És van, amikor el kell engedni.
„Volt olyan, hogy nekem kellett megmondani, hogy nem tudunk együtt dolgozni.”
Ez az a pillanat, amikor nem barátként viselkedsz, hanem vezetőként. Mert a cégért vállalsz felelősséget – és azokért is, akik benne maradnak. Ez a döntés nem mindig látványos, de hosszú távon alapozza meg a kultúrát.
„Mi nem barátkozunk a kollégákkal.A jó kapcsolat nem ezt jelenti, hanem azt, hogy korrektül, normálisan, tisztelettel beszélünk egymással.”
Ez a tisztaság és határtartás az, ami hosszú távon működtethető rendszert hoz létre. Nem az a cél, hogy a csapatban mindenki „jó fej” legyen – hanem hogy mindenki vállalható legyen: szakmailag, emberileg, működésben.
„Meg kell húzni a határokat, különben nem tud működni.”
Mariann példája mutatja, hogy a vezetői szerep nem a pozícióról szól – hanem a döntési képességről.
Arról, hogy vállald a nehéz beszélgetéseket. És arról, hogy tudd, mikor kell hátralépned – hogy a rendszer működjön tovább nélküled is.
Hogyan lesz a cégből rendszer, nem csak működés?
Sokan működtetnek vállalkozást – kevesen építenek rendszert. A különbség nem a forgalomban, nem a munkatársak számában, hanem a kiszámíthatóságban, az átláthatóságban és a delegálhatóságban rejlik.
Baranyiné Mariann pontosan tudja, mit jelent az, ha a cég nem függ minden nap tőle – hanem működik akkor is, ha ő nem lép be az ajtón.
„Nálunk most már úgy működik a rendszer, hogy ha mi nem vagyunk bent, akkor is működik.”
Ez nem ment egyik napról a másikra. A rendszerépítés azt jelentette számukra, hogy minden folyamatot újra kellett gondolni: ki mit csinál, mi alapján dönt, mi van leírva, mi van átadva – és hol van a kontrollpont.
„Meg kell tanítani a kollégáknak, hogy hogyan kell csinálni.Le kell írni, meg kell mutatni.”
Ez a fajta működés nem a kontrollról szól – hanem a tisztázásról. Mindenki tudja, mit kell tennie, mikor, hogyan, kivel, milyen feltételek mellett. Így nem áll meg a működés, ha valaki szabadságra megy. Nem borul fel a folyamat, ha a vezető épp tárgyaláson van.
„Nem kell mindig jelen lenni.Mert a rendszer az, ami működteti a céget.”
Ez az a vállalkozói szint, ahol a napi tűzoltás helyett stratégiai idő szabadul fel. Ahol a vezető nem a működtetés foglya, hanem az irány kijelölője. És ez az a pont, ahol a cég először önállósodik – aztán skálázhatóvá válik.
Mariann története egyértelművé teszi: nem elég működni. Ki kell alakítani azt a struktúrát, amiben a cég nélküled is tud teljesíteni.
Mi a cél, ha nem az, hogy a legnagyobbak legyünk?
Sok vállalkozásnak a növekedés önmagában cél. Nagyobb forgalom. Több ember. Új piacok. De mi van akkor, ha a növekedés nem visz előre – csak szétszed? Baranyiné Mariannék pontosan tudják, mit bír el a cégük, és nem akarnak a legnagyobbak lenni – csak a legjobbak a saját működésükben.
„Nem célunk a növekedés olyan mértékben, amit nem tudunk kezelni.”
Ez az a szemlélet, ami stabilitást épít. Nem hajszolják a méretet – csak akkor bővülnek, ha tudják, hogy a minőség nem sérül. Nem vesznek fel hitelt, nem vállalják túl magukat, és nem építenek olyan rendszert, amit nem tudnak kézben tartani.
„Mi nem akarunk a legnagyobbak lenni.Mi egy olyan céget akarunk működtetni, amit nyugodt szívvel tudunk vezetni.”
Ez a „nyugodt szívvel” az egész működésük kulcsa. Nem a külső elvárások irányítanak. Nem trendek vagy versenytársak határozzák meg a lépéseiket.
Hanem az a belső igény, hogy stabil, fenntartható, jól működő céget építsenek. Olyat, ahol nem csak az ügyfél alszik nyugodtan – hanem a tulajdonos is.
„A növekedés nálunk mindig organikus volt.Akkor növünk, amikor el tudjuk vinni.”
Ez a vállalkozói gondolkodás nem a maximalizálásról szól – hanem az egyensúlyról. Ahol a kapacitás, a csapat, a rendszer és a piac együtt tud fejlődni. Nem gyorsan, de stabilan. Nem látványosan, de tartósan.
És ez az, ami túlél minden külső nyomást: mert nem kifelé bizonyítanak, hanem belülre építenek.
Amit ez a történet tanít
Baranyiné Mariann története nem tankönyv. Nem esettanulmány. Ez a valóság.
Egy olyan cégvezető hangja, aki 31 éve minden egyes nap a saját bőrén tanulta meg, hogyan működik egy vállalkozás – tőke nélkül, külső segítség nélkül, állami támogatás nélkül.
És hogyan marad talpon három évtized után is, minden válság, változás és piacátrendeződés mellett. Amit az ő történetéből tanulhatsz:
🔹 Nem kell tökéletes piac – elég, ha te biztos vagy magadban.
🔹 Nem kell a legnagyobbnak lenned – elég, ha stabil vagy.
🔹 Nem kell megfelelned másoknak – csak tartsd, amit ígérsz.
🔹 És nem kell mindig jelen lenned – ha rendszerben gondolkodsz.
„Mi nem akarunk a legnagyobbak lenni.Mi egy olyan céget akarunk működtetni, amit nyugodt szívvel tudunk vezetni.”
Ez az epizód a működő alapokról szól. Ha olyan cégvezető vagy, aki nem a trükköket keresi, hanem a tartós válaszokat, akkor itt megtalálod azt a gondolkodásmódot, ami túlél és épít. Ami nem zajos – de megingathatatlan.
🎧 Hallgasd meg a teljes beszélgetést Baranyiné Mariannal a Magyar Business Podcastben – ha érdekel, hogyan lehet tőke nélkül, kapcsolatok nélkül, válságokon átívelve felépíteni egy 30+ éves működő vállalkozást úgy, hogy közben ne veszítsd el sem magad, sem a céged stabilitását.
💬 Te mit viszel magaddal Mariann történetéből? Oszd meg és küldd el egy vállalkozó ismerősödnek!
Baranyiné Mariannról
Baranyiné Mariann 1992-ben, 20 éves korában kezdett vállalkozóként tevékenykedni, és több mint 30 éve, az esküvőjüktől számítva, együtt dolgozik a férjével a vállalatukban.
A Baranyi Hűtéstechnika Kft. nevű cégüket 1995 óta vezetik, ipari és kereskedelmi hűtéssel foglalkoznak. Gyártanak, telepítenek és szervizelnek egyedi igényekre szabott hűtőrendszereket, hűtőkamrákat, hűtőházakat, gyors fagyasztókat, folyadékhűtőket és technológiai hűtőrendszereket.
Továbbá, 10 éve alapították a Hódszolár Kft. nevű napelemes céget, amely lakossági és vállalati napelemrendszereket telepít. Mariann erősen hisz abban, hogy a gazdasági körülményekre és hatásokra adott válaszai a saját képességeitől függenek, és ő maga a változás forrása.
Baranyi Hűtéstechnika Kft. a neten
A beszélgetés alapján készült cikkek
Olvasd el a Recap cikkeket
Ropogós olvasnivalók
Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon
