Gyulay Tibor miért alapította a BME Management Szakkollégiumot, út a gépészmérnöki végzettségtől a tudásmenedzsment tréningekig
1/6 >>
Gyulay Tibor
Tibor gépészmérnöki és gazdasági mérnöki végzettséggel rendelkezik. 10 évig oktatott a BME-n gazdasági, vezetési ismereteket. Ebben az időszakban alapította meg a BME Management Szakkollégiumot. Ekkor kezdett el tréningekkel foglalkozni; többek között időgazdálkodás, kommunikáció, projektmenedzsment, együttműködés témakörökben tartott programokat. Úttörők voltak az outdoor tréningekben is.
Hamar felismerte, hogy a készségfejlesztő programoknak csak akkor van értelme, ha valamilyen szervezeti változással összhangban valósítják meg őket. Az új fókuszba a szervezetfejlesztés került, ehhez pedig hazai és külföldi tanácsadó képzéseken fejlesztette kompetenciáit.
Körülbelül 15 éve találkozott a tudásmenedzsment fogalmával és témakörével, ez felkeltette a figyelmét. Brit szakmai partnerükkel (Knoco Ltd.) karöltve hamar a hazai tanácsadói piac meghatározó szereplőjévé váltak. Hazai projektek, melyekben részt vett: Magyar Televízió, Paksi Atomerőmű, ELMŰ/ÉMÁSZ, OTP stb. Nemzetközi projekt: Nemzetközi Atomenergia Ügynökség.
Kezdetek
Gyulay Tibor gépészmérnökként végzett, kevés időt töltött ebben a szakmában a piacon. Egy éves textil gépészmérnöki tevékenység után visszakerült a Műszaki Egyetemre, ott elvégzett egy gazdasági-mérnöki kurzust és elkezdett oktatni szervezés, vezetés, gazdaságtan tárgyakat.
Az oktatás közben találkozott azzal a lehetőséggel, hogy alapíthatnak egy szakkollégiumot a Műszaki Egyetemen. Akkoriban indultak ország szerte a szakkollégiumok.
„Mi kezdettől fogva úgy döntöttünk, hogy mi nem politika alapú szakkollégiumot hozunk létre, hanem kifejezetten szakmait és ez a szakmai fókusz a menedzsment volt.”
A mai napig működik ez a közösség, most ünnepli a 36-dik születésnapját. Ennek az az oka, hogy hamar rájöttek a mérnökök, hogy legtöbbjük inkább vezető beosztásban fog dolgozni és kevesebbet találkozik a műszaki problémákkal. A Műszaki Egyetem alapképzése viszont csak kis mértékben közelíti meg a vállalatvezetéssel kapcsolatos témakört. A közösségbe kezdtek el Tiborék képzéseket behozni a témakör kapcsán.
„Nagyon megtetszett nekem az a műfaj, ami a viselkedésfejlesztésről, a készségek fejlesztéséről szólt és elkezdtem ebben a műfajban aztán önállóan is tevékenykedni és egy idő után ez vált a fő tevékenységemmé.”
Ez alapján elmondható, hogy több mint 30 éve egyének, csoportok, szervezetek fejlesztésével foglalkozik különböző formában. Volt már coach, tréner, szervezetfejlesztési tanácsadó. Sok különböző képzésen vett részt, ahol gyarapította meglévő tudását, és most ezt igyekszik átadni másoknak.
Színes érdeklődés
Tibor személyiségéből fakad, hogy szeret széleskörűen gondolkodni, vizsgálódni a világban, ezért ha szembejött egy lehetőség azt igyekezte kihasználni.
„Igyekeztem egy-egy dologban a legjobb lenni, vagy az első lenni Magyaroroszágon, és ez hál istennek elég sok területen sikerült.”
Mire fókuszáltak az elején a szakkollégiumban?
Itt nagyon sok tudás felhalmozódott és szerettek volna a hallgatóknak olyan lehetőséget biztosítani, hogy ki is próbálhassák magukat, ezért elkezdtek ügyfeleket keresni.
„Az első ilyen közös vállalkozás volt a szakkollégium részéről, hogy vezetőképzőket tartottunk cégeknek.”
Az első ügyfelük a Taurus Gumiipari Vállalat volt, ahol a pályakezdő diákoknak menedzsment kurzusokat szerveztek, amiknek az előadói részben a Szakkollégium hallgatói voltak. Innentől kezdve egyre több mindent kínáltak a piacon és ahogy Tibor haladt előre a képzésében ő is ennek megfelelően sok mindent kínált a piacon.
Az első üzletileg is értékelhető tevékenység egy időgazdálkodási tréning volt. Első magyar időgazdálkodási trénerként tartott kétnapos programokat főleg vezetőknek, de bárki részt vehetett rajta. Ehhez jöttek további készségfejlesztő programok.
„Aztán rájöttem, hogy önmagában egy készségfejlesztő program egy szervezet számára csak akkor értékes, hogyha ez beágyazódik a szervezeti folyamatokba, hogyha emellett fejlesztjük a szervezetnek a működését, a szervezetnek a szerkezetét, a kultúráját.”
Ezek a tényezők oda vezettek, hogy egyre komplexebb programokat kínáltak például stratégiai menedzsment kérdéseket felölelő, szervezeti kultúra fejlesztést felölelő témák, illetve voltak benne csapatépítő jellegű kihívások és programok, melyeknek célja az volt, hogy tudjanak együtt dolgozni a szervezet tagjai.
1986-ban alakult a menedzsment szakkollégium, 1988-tól elkezdték értékesíteni a piacon a különböző kisebb programokat, 1990-től pedig már tartott céges programokat egy vállalkozás keretein belül, melynek neve Poziteam volt.
„Nem véletlenül, mert a pozitív gondolkodást szerettük volna terjeszteni és mindig teamekben, a team szinergiákban gondolkodtunk, ennek a fejlesztését is célul tűztük ki, így lett a név a Poziteam.”
A Poziteam elnevezést nem is olyan régen cserélték le KM Expert-re, mert a mostani fókusz a tudásmenedzsmenten van.
Olvass tovább!
További cikkek a témában: