top of page

Magyar Business Blog

Post: Blog2_Post

Gyulay Tibor: A kommunikáció és a tudásátadás

Frissítve: 2023. márc. 15.

Gyulay Tibor elmondja miért fontos a kommunikáció a tudásátadás szempontjából, szó lesz a tudásáráamlás sebességéről, és arról mi az a legkisebb információ, amit le kell írni


<< 4/6 >>



A kommunikáció a tudásátadás egyik fő módszere


Az emberek közötti kommunikációnak egy szervezeten belül nagy részét a tudásátadással kapcsolatos információk teszik ki.


„Olyan tudást, ami közvetlenül szükséges a munkavégzéshez, vagy olyan tudást, ami szükséges a szervezetben való eligazodáshoz. A kommunikáció többi része az, ami a kapcsolattartást, a szinten tartást vagy egyszerűen az ismerkedést…de az is valahol a háttérben arról szól, hogy tudom, hogy ő itt dolgozok akkor ő kapcsolatban van ezzel-azzal-amazzal…”

A belső kommunikációnak egy jól elhatárolható része a tudásátadásról, tudásmegosztásról szól.




A tudásáramlás sebessége


A következő kérdések fogalmazódhatnak meg a cégen belül:

  • Megengedhetjük e magunknak, hogy a 10-20 évvel ezelőtti lassú információ és tudásáramlással működjünk vagy ebben fel kell gyorsuljunk?


  • Megengedhetjük e magunknak, hogy bizonyos tudások csak egyes embereknek fejében legyen? És ezeknek az embereknek a távozása kockázatot jelenhet a szervezet számára.


Ma már a technikának köszönhetően lehetőségünk van a gyors kommunikációra, az információk gyors megszerzésére, ezért ha egy szervezet nem teszi lehetővé, vagy nem biztosít megfelelő keretet a kommunikációnak az lassú tudásátadáshoz vezethet, ami a hatékonyságot csökkenti.



Valós történetek, ahol a tudás átadása segített volna a munkában


Nézd meg a videót és hallhatsz olyan példákat, amelyek a mindennapi életre, mindennapi munkakörökre vonatkoznak, és megmutatják milyen fontos lenne egy-egy helyzetben, hogy a tudást megfelelően továbbadjuk!



Le kell írni a mozzanatokat is a munkafolyamatokban, hogy legyen egy minta amit követni lehet, és már ez rengeteget jelent, hogy jobban végezzük a munkánkat, és több idő elteltével is nagy segítségünkre lehet egy-egy munkafolyamat elvégzésénél.


Tanulási költségnek hívjuk: a selejtszámot, azt a sok időt, amit újra és újra a kitalálásra fordítunk. Pénzt fizet a szervezet annak a 3-4 embernek, aki ott 4 órán keresztül próbálja ezt a fóliát egyenesre betenni, hogy gyűrődésmentesen ott legyen.”

„A tudásmenedzsmentnek az egyik feladata, hogy ezt a tanulási költséget csökkentse, a tanulási folyamatokat felgyorsítsa.”



Van e minimális tudásszint, amit már nem kell írásba foglalni?


„Nincs önmagában egy recept, hanem mindig a környezet határozza meg, hogy ez milyen szint.”

Ha például egy furatot kell készíteni, akkor nem mindegy, hogy egy szakembert kérsz meg rá vagy egy betanított munkást. A szakembernek kevés információ is elég a munkához, mert van szakmai tudása, tudja hogyan kell furatot készíteni. Egy betanított munkásnak sokkal több információ kell, hiszen ő nem rendelkezik előzetes tudással.


„Különböző tudás elemeknek, különböző szinten kell rögzítésre kerülni a szervezetben.”

Szintek:

  1. Van ami annyira benne van a gyakorlatban, hogy nem is kell leírni. Ha egy ember nem jól csinálja, akkor neki elegendő külön elmondani, hogyan kell csinálni, mert mindenki más jól csinálja a feladatokat.

  2. Ha többen nem jól csinálnak valamit, akkor lehet, hogy érdemes összehívni egy megbeszélést és erről a dologról beszélni.

  3. Ha ennek sincs hatása, akkor bele kell tenni egy szabályrendszerbe az információkat, és azok számon kérhetőek lesznek.


Vannak fokozatok és azt kell figyelembe venni, hogy amit leírok annak meg kell térülnie, mert időt szánok a folyamat leírására.


„Minden egyes ilyen tudásmenedzsment fejlesztésnél mindig meg kell nézni ezt a ROI-t (Return on Investment), hogy megtérül e az amit én csinálok!”

Meg kell nézni, hogy mit nyerünk azzal ha leírjuk az adott folyamatot, és mennyibe kerül nekünk leírni.




Olvass tovább!


További cikkek a témában:

Comentarios


bottom of page