top of page

Magyar Business Blog

Post: Blog2_Post

Gyulay Tibor: Tanulószervezetek és a tudásmegosztás

Frissítve: márc. 15.

Tanulószervezeti működés Gyulay Tibor szemszögéből, és a tudásmegosztás fontossága


<< 5/6 >>


Tanulószervezet működése


„Igazából, amit mi most követünk az a fajta gondolkodásmód, hogy önmagában ezek a tudásmenedzsment eszközök ezek csak lehetőséget jelentenek és a szervezetnek rá kell állni az úgynevezett tanulószervezeti működésre. Ez azt jelenti, hogy célként érdemes kitűzni, hogy a szervezet folyamatosan kívülről-belülről gyűjti a tudáselemeket és ezeket beépíti a saját tudástőkéjébe, tudásarzenáljába azért, hogy az egyre gyorsabban változó világban naponta mindig meg tudjon felelni az új és új kihívásoknak.”

Ennek nem csak eszköztára a tudásmenedzsment, nem elég egy rendszer, további kultúrelemek fejlesztésére is szükség van. Például a szervezetben a tudásféltés, mint jelenség meg kell szüntetni, illetve a tudás hatalom elvet ki kell írtani a szervezetből.


„Egyre inkább rájönnek a szervezetek nekik nem az az értékes ember, aki sokat tud, hanem az az értékes, akinek a tudásához hozzá lehet férni, az az értékes, akinek a tudását a szervezet tudja hasznosítani.”


Ha egy szervezet zsarolható a kulcsemberek által a tudásuk miatt, akkor ő nagy kockázatnak teszi ki magát.


Tiborék egyre inkább a tanulószervezeti gondolkodásmód irányából közelítik meg a világot, és ez az ügyfeleik számára is könnyebben befogadható dolog. Ebben látnak az ügyfelek víziót, hogy tanulószervezetté váljanak, míg a tudásmenedzsment eszközök alkalmazása esetében terhet, feladatot, nehézségeket látnak.


A tanulószervezeti működéshez eszköztár is kell, meg kell tanulni a tudást kezelni, a tudással gazdálkodni.


„Ezzel a gondolkodásmóddal, kultúrával együtt egy jól működő tudásmenedzsment rendszer fog vezetni oda, hogy egy tanulószervezetként működjünk.”


Tudásmegosztás


A cégek között is megvannak a határvonalak, mert vannak dolgok, amiket megosztanak a piacon és van, amit megtartanak, mert versenyelőnynek tekintik.


„Vannak olyan dolgok, amik ezért nem megoszthatóvá válnak.”

Már a szervezeten belül is lezárhatjuk a tudáskiáramlási lehetőségeket és csak egy bizonyos körnek tesszük elérhetővé azt a bizonyos tudáscsomagot, ezzel megóvva a felhalmozott értékes információt.


Akár az ügyfél is kérheti, hogy az ő projektjének részleteit a szervezeten belül csak azok a tagok ismerjék, akik azzal foglalkoznak, a szervezet többi része számára titkos legyen.


A szervezeten belül is meghúzhatók határok szintenként, hogy csak bizonyos vezetőbeosztású tagok férjenek hozzá az információkhoz.




Mennyire védjük le a különböző tudásainkat?


„Magyarországon van egy érdekes elem, hogy nagyon sok ember azért nem védi le a tudását, mondjuk egy találmányát, egy újítását, mert nem bízik a rendszerben.”

Ha egy dolgozó úgy érzi ő csak beadja a tudását és a rendszer kizsigereli és semmilyen módon nem viszonozza, akkor nem fogja beadni a tudását, tehát egy bizalmi légkörre is szükség van a tudásmegosztásánál.


„Amit gyerekként is tanultunk, hogy a tudás hatalom és ugye a tudást nem vehetik el tőled, az emberek még nagyon sokszor így viselkednek. Egy szervezetnél ez nem jó viszont az egyén biztonsága az meg kell, hogy azt amit ő nagy nehezen megszerzett és beleadja a közösbe, akkor kapjon vissza valamit.”


Olvass tovább!


További cikkek a témában:

  1. Gyulay Tibor a BME Management Szakkollégium alapítója

  2. Gyulay Tibor: A tudásmenedzsment

  3. Gyulay Tibor: A tudásmenedzsment beépítése a vállalkozásba

  4. Gyulay Tibor: A kommunikáció és a tudásátadás

  5. Gyulay Tibor: Tanulószervezetek és a tudásmegosztás

  6. Villámkérdések: Gyulay Tibor

9 megtekintés0 hozzászólás
bottom of page