top of page

Magyar Business Blog

Post: Blog2_Post

Gyulay Tibor: A tudásmenedzsment

Frissítve: 2023. márc. 15.

Gyulay Tibor elmondja mi az a tudásmenedzsment, miért fontos, és mekkora vállalkozásoknak érdemes foglalkoznia vele


<< 2/6 >>



A tudásmenedzsment


Történeti példa: A paksi atomerőműben dolgoztak Tiborék, ahol sokféle készségfejlesztő programot valósítottak meg. Az ottani kapcsolattartójuk a 90-es évek vége felé mutatott nekik egy dokumentumot, amit a nemzetközi atomenergia ügynökség küldött a paksi atomerőmű oktatási főosztályának, mely egy figyelmeztetés volt és az állt benne, hogy vigyázzanak, mert Amerikában erőműveket kellett bezárni amiatt, hogy egy generáció egyszerre öregedett meg és ment nyugdíjba, azok akik az erőmű működtetéséért voltak felelősek, ezért nehézségekbe ütközött a további működtetés. A tudásbeli hiány okozta a problémákat. Ez egy veszélyes iparág, nem merték vállalni a további működtetést, megfelelő tudás hiányába, ezért időszakosan bezártak az erőművek.


A felhívás célja az volt, hogy a működő nukleáris intézmények kezdjenek el időben gondoskodni arról, hogy a tudás ne vesszen el, átörökíthető legyen az új generációknak és időben építsék fel az új kompetenciákat.


Ekkor ismerkedtek meg Tiborék a tudásmenedzsment fogalmával és azzal, hogy 2 mozgatórugója van, amiért szükséges ezzel foglalkozni.




A tudásmenedzsment 2 fő hajtóereje:


1. A tudásvesztés kockázatának csökkentése: az előbbi történet egy jó példa erre.


„Az egyik ilyen mozgatórugója a tudásmenedzsmentnek, hogy vigyázzunk arra, hogy működőképes maradjon a szervezet, a vállalkozás, mert hogyha a tudás elveszik a szervezetből, akkor a folyamatok nem fognak működni.”

2. Hatékonyságnövelés


Példa: Az olajiparban nagy volumenű dolgok történnek, ha egy folyamatelemet egy kicsit hatékonyabbá tudnak tenni, az az olajárban gallononként csak egy-egy centet jelenthet, de a kitermelt és forgalmazott mennyiséget tekintve hatalmas összegekről van szó.


„Kiderült, hogy a hatékonyság érdekében érdemes folyamatosan a saját tudásunkat fejleszteni és a dolgozók tudását is naprakészen tartani, és folyamatosan ezt a tudástőkét növelni.”

„A tudásmenedzsment az azzal foglalkozik, hogy biztosítsa a szervezet minden tagja számára, hogy amikor szüksége van egy tudás elemre az akkor és ott álljon rendelkezésre, amikor neki szüksége van, és olyan formában, amit ő tud hasznosítani, és ez ne csak ma legyen így, hanem holnap is, meg holnapután is, meg hosszú távon.”

A tudásmenedzsment fő feladata, hogy a termelési értékteremtő folyamatokat folyamatosan kiszolgálja a szükséges tudásokkal.



A tudásmenedzsmenttel mekkora vállalkozásnak érdemes foglalkozni?


„Már minden egyes embernek kell gazdálkodni a saját tudásával.”

Tiborék időmenedzsmenttel kezdtek el foglalkozni még az elején, akkor még nem ismerték a tudásmenedzsment fogalmát, de már akkor azt tanították, hogy a hatékonyságukat, ami az idő jó kihasználását jelenti a tudásuk rendszerezésével kell kezdeni.


„Ahhoz, hogy te gyorsan meghozzál egy döntést, ahhoz hogy te jól megcsinálj egy feladatot, ahhoz kéznél kell lennie a tudásodnak. Ez egy emberre ugyanúgy igaz, mint egy kis csoportra, vagy egy nagy cégre.”

Ami különbséget észre vettek, hogy a kis szervezeteknél nincs erre megfelelő apparátus, szokásjog és azt gondolják, hogy nincs idő a tudás rendszerezésére, összegyűjtésére egy tudásbázisban és napi szintű frissítésére. Pedig erre időt kellene szánni, mert ha keresni kell valamit visszamenőleg az ugyanúgy sok időt vehet igénybe.


„Itt látjuk mennyi veszteségforrás adódik abból, hogy ha nem megfelelően kezeljük a tudásunkat. A tudás keresésére rengeteg energiát és időt fordítunk, ha ennek a töredékét a tudás rendszerezésére fordítanánk, akkor megspórolhatnánk ennek jó részét.”

Ez rövid távú befektetés és majd csak hosszú távon fog megtérülni, ami a kisvállalkozások esetében mivel ritkán dolgoznak előre, inkább reagálnak rövid távon az eseményekre, nem jellemző. Nem feltétlen teremtik meg ezek a kis cégek a feltételeket, hogy a jövőben hatékonyabbak lehessenek, illetve az ő esetükben a tanulás is spontán módon zajlik.



Nagyvállalatok esetében sokkal rövidebb idő alatt jutnak el egy folyamatnál arra a szintre, hogy hatékony legyen, ezáltal pénzt, időt és energiát tudnak megspórolni.


„Én azt mondom, hogy nem létszámkorlátos ez a dolog, hanem inkább tudatosság kérdése, hogy mennyire ismerjük fel, hogy ezzel foglalkoznunk kell és érdemes is.”


„Üzleti józan érdekünk, hogy a tudásunkkal gazdálkodjunk.”

Korábban főleg nagyvállalatokkal foglalkoztak Tiborék, de ma már egyre több kis- és középvállalkozással dolgoznak együtt.



Olvass tovább!


További cikkek a témában:

Kapcsolódó bejegyzések

Az összes megtekintése
bottom of page