Hogyan lett Pál Zoltán vállalkozó és mi volt az első két vállalkozása?
1/6 >>
Családi háttér
Zoltán budapesti, fővárosi születésű, szülei vidéki származásúak, alkalmazottként dolgoztak. Édesanyja varrónő volt, édesapja pedig vízirendőr. A szülei a két gyermek megszületése után szerettek volna lehetőséget teremteni a családnak ezért első körben több munkát vállaltak, majd édesapja vállalkozó lett, végül édesanyja is csatlakozott hozzá.
Zoltán az ő szemszögéből azt látta, hogy sokat dolgoznak a szülei, kevés a szabadidejük, de ettől függetlenük ők osztják be a szabadidejüket. Ha el szerettek volna menni nyaralni, akkor nem kellet engedélyt kérni, és másokkal egyeztetni. Szimpatikus volt számára ez az életforma és szeretett volna ő is vállalkozó lenni, persze akkor még nem tudta, hogy mit szeretne csinálni.
„A dolog azon fajta kötetlenségét kerestem, amit láttam, hogy nincs ki azt mondja, hogy ezt nem csinálhatod és ez nekem mindig is sokat számított az életemben.”
Zoltánnak a mai napig fontos, hogy ő határozza meg, hogy mit csinál, miért és kivel.
Oktatási rendszer
Az iskolarendszer nem fektet túl nagy energiákat abba, hogy megismerjük önmagunkat, felfedezzük az erősségeinket, megtudjuk, hogy mi érdekes minket valójában, és után abba irányba tudjunk tovább haladni.
Az oktatási rendszer, mint szolgáltatás Zoltán szemében megbukott, egyedül a matematikai tudás, amit nagyon hasznosnak vél a munkái során.
Az is megfigyelhető, hogy az oktatási rendszernek nem sikerült lekövetni a digitális fejlődést, ami régen hasznos volt a lexikális tudás tekintetében, az ma már könnyen, gyorsan elérhető az internet segítségével. Sokkal nagyobb szükség lenne azokat a képességeket fejleszteni, és az olyan irányú praktikus tudást elsajátítani, ami a mindennapi élethez, munkához kell.
Vállalkozóvá válás
Az a cél, hogy vállalkozóvá váljon a szüleitől ered.
„Akkor szerintem egy teljesen más világ volt és nem kellett annyit dolgozni a hatékonyságért, hogy utána kevesebbet kelljen dolgozni, mint mostanában.”
Az első vállalkozása egy webáruház volt, világítástechnikai termékekkel foglalkozott, döntően B2B értékesítés zajlott. Alkatrészeket forgalmaztak olyan cégeknek, kisiparosoknak, akik valamit előállítottak és ahhoz világító diódák (LED) kellettek. Az ötlet tőle származott, mert a piacon csak 1 olyan szereplő volt, aki megfelelő kapacitással, raktárkészlettel rendelkezett.
„Azt gondoltam hogyha egy szereplő van, aki csak ezzel foglalkozik, akkor még egy második elfér mellette.”
Volt egy csendestársa, aki a tőkét adta, Zoltán pedig az ötletet a vállalkozáshoz. Hamar visszafizette a tőkét és utána önállóan működtette tovább a céget.
Miért éppen LED?
Kapott egy fülest, hogy milyen olcsón beszerezhető Kínából ez a kis alkatrész és Magyarországon mennyi volt akkor a piaci ára, nagyon nyereségesnek tűnt ennek az árusítása.
Mi lett a céggel?
A weboldalt és az árukészletet eladta, abból a cégből, ami a gazdálkodó volt mögötte abból pedig kiszállt. Egyszerű oka volt a cégeladásnak, Zoltán megutálta ezt a tevékenységet, mely főleg néhány ügyfélnek köszönhető. Ezek után fél éves „alkotói szabadságra” vonult.
Második vállalkozásként hasonlóan webáruházat nyitott LED-es termékekkel, itt a lakossági ügyfeleket szolgálta ki. Ezt is rövid időn belül, körülbelül fél év után eladta. Ezzel is az volt a gondja, hogy nem lehetett olyan szinten automatizálni a folyamatokat, hogy megfelelő legyen számára a cégműködés.
Fontos pont volt, hogy marketingre soha nem volt külön tőkéje, ezért meg kellett tanulni a kereső optimalizálást, hogy úgy tudjon látogatókat hozni a weboldalára, hogy a befektetett időnek a többszörösét hozza vissza profitba.
„Itt éreztem azt, hogy ezzel nekem sokkal több dolgom tud lenni jó értelemben, és sokkal izgalmasabb ügyfélkör, sokkal érdekesebb szolgáltatást adni cégeknek.”
Így jutott el oda, hogy ügynökségi munkával foglalkozik.
Mi jelezte azt, hogy váltani kell másik tevékenységre?
Az első vállalkozásánál volt olyan negyed év, amikor csak reggeltől estig dolgozott, nem étkezett megfelelően, és nem volt ideje a párkapcsolatra, a mindennapi tevékenységekre. Annyira leterhelt időszak volt ez számára, hogy rájött nincs szüksége erre és elvesztette az érdeklődését ez iránt a munka iránt.
„Én az én életemben azt úgy éltem meg, amikor már nem akarom ezt csinálni és nekem terhes ezt csinálni, akkor az egy nagyon jól felismerhető pont, hogy igazából itt érdemes váltani.”
Olvass tovább!
További cikkek a témában: