A vállalkozások egyik legnagyobb kihívása, amikor elérkeznek a léptékváltáshoz. Sokszor érthetetlennek tűnik, hogy az addig szépen fejlődő cég miért torpan meg, miért kezd el stagnálni, és miért nem sikerül magasabb szintre lépni?
Az akadályok jó része a tudással hozható kapcsolatba; nem használják ki megfelelően a meglévő tudástőkét, nem ismerik fel a tudás-kockázatokat, nem elegendő a tudásuk a következő lépcsőfok eléréséhez, nem tanulnak a saját hibáikból, tapasztalataikból...
Paradigmaváltásra van szükség, meg kell változtatni a gondolkodásmódot. A legfontosabb fejlődési terület; a szervezeti tanulóképesség erősítése.
Mit tehet egy kisvállalkozás?
Hogyan tud versenyre kelni a nagyokkal?
Elérhető egy KKV számára is a mesterséges intelligencia?
Az előadásomban megmutatom, hogy a tudásmenedzsment korszerűsítésével, hogyan tud szintet lépni egy vállalkozás.
Az előadás logikai struktúrája:
Mivel küzdünk nap, mint nap?
Hogyan lehet kilépni a mókuskerékből (lépték és -paradigmaváltás)
Egy tudományos tézis bemutatatója a tudástőke növelésének szükségességéről,
Hogyan csinálják ezt a nagyok?
Mit tehetnek a kicsik a gyakorlatban?
Okos vállalkozás koncepció,
Következtetések - és cselekvési terv felvázolása!
A tudástőkénkkel, akkor tudunk jól bánni, ha ehhez megvannak a kompetenciáink a szervezetben
Indítja előadását Gyulai Tibor, majd a folytatásában hallhatunk, paradigmaváltó programokról és arról mit is jelentenek ezek.
Például a KKV-kat is foglalkoztató problémák, amik adódnak:
a piaci bizonytalanságból, a tervezhetőség hiányából, ami a fő okok egyike. Ezek olyan helyzetek, amikre nincs felkészülve egy kisvállalkozó, pedig a válasz a folyamatos tanulásban van,
a hatékonyság, versenyképesség kérdése: magas munkabérek, kontra hatékonyság (pl: a magasan képzett emberek ne végezzenek olyan egyszerű munkát, amit az utcáról érkező is meg tud oldani),
a fluktuáció, amivel minden vállalkozó találkozik. Gyakori kiegészítője: a tudásvesztés. Ehhez társul az a szituáció, amikor új embereket kell beilleszteni egy már működő szervezetbe. Másik probléma a generációs kérdés, mert olyan fiatalok érkeznek, akik eltérő kultúrával és mentalitással lépik át a kaput.
A KKV-kat foglalkoztató problémák 2-dik csoportja a következőkből tevődik össze:
korszerűtlen folyamatok és máig érvényes szemlélet, miszerint: húsz éve így csináljuk, ez nálunk bevált. Csakhogy, ami a tegnap hat ékony volt, az vajon jó lesz-e holnap? - teszi fel a kérdést Tibor. Hozzáteszi, hogy nincs arra lehetőség, hogy egy menedzser minden esetben és mindent folyamatot átlásson.
a zsarolhatóság kérdése, ami abból áll, hogy: "Nem bírom tovább, elmegyek nyugdíjba!" Ilyenkor pedig jön a kérdés, hogy oké, de ki fogja majd tovább vinni az adott területet?
a betanítás nehézségei: “Nagy tudású kollégám, tanítgatja az újoncot”- ez egy abszolút veszteség!
KKV-kat foglalkoztató problémák 3-dik csoportja:
hogyan válik saját maga rabszolgájává egy cégvezető?
a cégérték kérdése: “El akarom adni a cégemet, elegem van. De miért nem adnak a cégért annyit, mint amennyit ér?” Például azért, mert az illető nélkül nem érne ugyanannyit, hiszen
magával viszi a kapcsolati tőkéjét.
Hogyan lépjünk ki a mókuskerékből?
a szokott megoldások a problémák újratermelődését hozzák,
érdemi változáshoz, valódi váltásra van szükség,
paradigmaváltás kell,
elsőbbséget kell adni a tudástőkének!
A cég érdekében a tudás az, ami elmozdulást tud hozni!
Az előadásba bekapcsolódik Boda György, aki Robert Solov, Nobel díjas közgazdász elméletét mutatja be és fordítja azt le a magyar KKV valóságra.
A látható tőke bővítése önmagában csökkenő hozadékkal jár
Indítja bemutatóját az ellentmondó idézettel. Majd lassan felfejti a mögöttes tartalmat.
A csökkenő hozam oka, hogy: a foglalkoztatott létszám lassabban nő, ezzel pedig megnő az amortizáció. Példaként egy frappáns, érthető, ám leegyszerűsítő hasonlattal él:
Ha valakinek két barátnője van, az nem jelenti azt, hogy az élvezet is a kétszeresére nő, de hogy a költségek a duplájára nőnek az tuti
Amint mondja: Robert Solov azt bizonyította be, hogy az amerikai gazdagság nem attól függ, hogy az anyagi tőkéjét növeljük. Sőt! Ha azt optimálisan beállítjuk ezzel egyszerűen leállítjuk a növekedést. Ha csak az anyagi tőkére fókuszál egy vállalkozó, akkor azzal egyidőben megnő az amortizáció is, amivel belép a mókuskerékbe.
Solov egyúttal azt a kérdést is felveti, hogyha ez valóban így van, akkor hogyan lehet az, hogy az amerikai gazdaság mégis ilyen magas szinten van?
Válasza, hogy ennek oka, az eszközök változása. Ez pedig a tudásfejlesztésnek köszönhető.
Egy másik példán keresztül szemléltetve.
Ha egy mezőgazdasági vállalkozó egy idejét múlt géppel akar többféle munkát elvégezni, akkor az nem fog működni. Olyan gépre van szüksége, amit többféle munkafolyamat során is használni tud! Ezáltal új tudásra és új munkamódszerekre tesz szert.
Az üzleti nyelven elhangzó szemléltetés 19: 50 -től hallható.
A Solov-i modell a magyar KKV-ra is érvényesíthető. 500 ezer vállalkozást megvizsgálva arra a következtetésre jutnak, hogy: a termelékenység növelése megköveteli az egy foglalkoztatottra jutó látható tőke növelését, de ez csak akkor működik, ha az együtt jár a foglalkoztatott tudástőkéjének a növelésével.
Termelékenységet nem lehet elérni szólamokkal… csak akkor nő a termelékenység, ha eszközt adunk az emberek kezébe.
Ha egy vállalkozó nem tud felhalmozni, az azt jelenti, hogy nincs gógyi. Nincs olyan tudástőke, ami plusz jövedelmet hozna.
Gyulay Tibor elmondja, hogy nem csak Kelet és Nyugat között áll fent ez az ellentét, hanem nagy és kis vállalatok között is.
Miért akkora ez a szakadék?
Mert a nagyvállalat, jobban használja a termelési értékeit. Amihez szükség van tudástőkére, és korszerű tudásra. Ez a tanulási hajlandósággal áll elválaszthatatlan kapcsolatba.
Ha lentről indul valaki, hogy tudna utána eredni valakinek aki elől van? - hangzik a kérdés.
A nagyvállalat jobban fizet, ezzel a kicsik nem tudnak versenyezni. A nagynál fontos a best practice, a jó gyakorlat, mert ami működik azt rutinossá, hétköznapivá teszi.
Másik fontos tény, hogy a szervezeti tudás értéke nagyobb, mint az egyéni tudásé.
A multi nem engedi meg, hogy a tudás által zsarolható legyen + védi a tudást.
Nem véletlen, hogy a tudásmenedzsment gyakorlata az atomenergetikai szektorból ered. A terület vezetői arra eszméltek, hogy miután az idős és tapasztalt mérnökök elmentek, a kritikus hiányzó tudást nem tudták megfelelően pótolni. Éppen ezért, napjainkban a távozók tudását igyekeznek visszatartani (esetként IT tudással)!
Mit tehetnek a kicsik?
Csökkenteniük kell a tudásvesztés kockázatát! “Rúgd ki a nélkülözhetetlen embereket, mert ez törékennyé teszi a vállalkozást!”
Rögzítsék a kritikus tudást!
Készítsenek átadható tudás tartalmakat!
Legyenek tudatos, tervszerű tevékenységeik!
Használjanak kész tudástartalmakat!
Ha nincs rögzítsék, a tudásátadás eseményeit!
Alkalmazzanak mentorálást!
Végül pedig ellenőrizzék az előrehaladást!
Sokszor hallani, hogy nincs alkalmas ember! Ezt a helyzetet a vállalkozó nem kell megváltoztassa, neki ehhez igazodnia kell! Tudatosság, betanítás. A bejövő munkaerőt nem lehet kikerülni, a vállalkozónak kell átalakítania és fejlesztenie a folyamatokat.
Ezek az időszakok kísérletezéssel járnak, amelyekből ki lehet alakítani a best practice-eket. Magyarul: ami jól megy azt standardizáljuk.
Ami jó, használjuk!
Például az: MI, amire már sok más lehetőség is van: Microsoft, Google, Chat GPT.
Hogyan lehet ezt támogatni?
A KM EXPERT okos vállalkozás programja azt ajánlja, hogy a folyamatok alapján kell közelíteni, és a tudásmenedzsment szempontjait érvényesíteni. Ehhez érdemes az alábbi kérdésekre választ keresni:
Mit kell tenni?
Hogyan kell ezt tenni?
Hogyan tudom jól csinálni?
A kapott válaszok lesznek azok, amelyeket a szervezet működésébe be kell építeni!
A videó végén a következő kérdésre keressük a választ:
Ipari és tudástőke, minden esetben együtt jár-e?
KM EXPERT
Tudásközpontú szervezetfejlesztéssel foglalkozunk. Támogatjuk a tanuló szervezeti átalakulást. Tudásmenedzsment rendszerek fejlesztésében segítjük az ügyfeleinket. Magas szintű képzési programokkal segítjük a tudásmenedzsment kompetenciák fejlesztését és a tanuló szervezetek irányítását. Rendszeresen megjelenő hírlevelünkkel és ingyenes tudásmegosztó fórumokkal terjesztjük a tudásmenedzsment jó gyakorlatokat.
Mottó: "A legfontosabb személyes és szervezeti kompetencia a tanuló képesség!"
KM EXPERT a neten
Gyulay Tibor a neten
Szolgáltatás(ok)
CKO Academy (első Magyar Tudásmenedzser Akadémia)
Tanuló szervezet vezetése (tréning felső vezetőknek)
Okos Vállalkozás
KKV-k számára kidolgozott tudásközpontú működésfejlesztő program mesterséges intelligencia támogatással