Miért van ott a spanyol paprika az amerikai polcon, a magyar pedig miért nincs?
Bostonban élek, és régóta bosszant egy egyszerű tapasztalat. Ha szegedi pirospaprikát akarok venni az Amazonon, csak egy huszadik kereskedőn keresztül tudom megtenni. Egy spanyol kis farmer füstölt paprikáját viszont közvetlenül megrendelhetem ugyanott.
Nem a termékkel van baj. Hanem azzal, hogy senki nem vitte oda.
Egy torma, ami egész évben kellene
A második példa még hétköznapibb. Van egy osztálytársam, aki Debrecen környékén tormát termeszt, és kis üvegekbe teszi. Panaszkodott, hogy évente egyszer van rá nagy kereslet, húsvét előtt. Visszakérdeztem: miért nem viszed oda, ahol nincs szezonja? Nálam öt-tíz perc kocsival elérek egy Whole Foods-ot, ahol olasz tormát lehet kapni. A magyar miért nincs ott mellette?
Ha neked is van egy terméked, ami itthon jó, de a piac kicsi vagy szezonális, akkor ez a cikk rólad szól.
Miért nincs ott a magyar termék?
A Magyar Business Podcastban Kohári Levente egyetlen mondatban foglalta össze:
"Ez a legnagyobb baja jelenleg a magyar gazdaságnak, hogy nagyon kevés az exportképes produktum."
A példája az autóipar: Magyarországon gyártanak autókat, de jellemzően külföldi márkák. A termelés itt történik, de a magyar termékek és szolgáltatások exportja nem éri el azt a szintet, amit kellene. Levente szerint a szolgáltatásoknak és a kutatás-fejlesztésnek egyre nagyobb szerepet kellene kapnia.
Hogy ez mennyire érinti a te cégedet, az nagyban függ az iparágadtól. De a minta ismerős: jó termék, kicsi piac, és senki nem lép ki.
A régióból is van példa
Levente szerint a lengyel e-kereskedelmi cégek világszinten is erősek, a balti államokban szoftvercégek nőttek nagyra, a svédeknél pedig több unikornis is született. Ezek az országok megmutatják, hogy egy kisebb gazdaságból is lehet a világpiacra szállítani. Különösen most, amikor egyre több szolgáltatás eleve a világpiacra szól.
Az akadályok valósak: bürokrácia, jogi környezet, tőke. Ezeket nem lehet egyik napról a másikra megugrani. Egy vállalkozás szintjén viszont a döntés a tiéd: ott leszel-e azon a polcon, ahol a vásárlóid keresnek.
Mit csinálj?
Keresd meg, hol hiánycikk a terméked. Ami itthon szezonális, máshol egész évben kellhet. Levente is hozzátette: nem minden piacon ugyanúgy használják ugyanazt a terméket, ezért előbb nézd meg, hol van rá valódi igény.
Nézd meg, ki adja el most helyetted. Ha a terméked külföldön csak viszonteladón keresztül érhető el, ott pénzt és márkát hagysz az asztalon.
Kezdd a meglévő platformokkal. Nem kell rögtön saját hálózatot építened, de jelen kell lenned ott, ahol a vásárlók keresnek.
Egy piac, alaposan. Jobb egy helyen jól jelen lenni, mint tízen félig.
A tipikus hibák
Azt hiszed, a jó termék eladja magát. Külföldön senki nem ismeri a márkádat, a jelenlétet fel kell építeni.
A hazai csomagolással és üzenettel indulsz. Ami itthon magától értetődő, az kint magyarázatra szorul.
Egyedül próbálod kitalálni a célpiacot. Egy külső szem, aki ismeri a másik oldalt, hónapokat spórolhat neked.
A plafon és a kijárat
Szerintem szinte minden vállalkozói problémára igaz: ha egy kis országban eléred a plafont, megvan a terméked, és tudod, mit ér, akkor el kell kezdened külföldön gondolkodni. Nem feltétlenül Amerikában. Lehet kelet, nyugat, észak vagy dél. De ki kell menni, mert különben nem tudsz tovább nőni.
A szegedi paprika ott lehetne a spanyol mellett. Ehhez nem csoda kell, hanem egy jól kiválasztott első lépés. A teljes beszélgetésben Leventével arról is beszélgettünk, miért nyitjuk meg a 26. ugyanolyan céget ahelyett, hogy kilépnénk, itt hallgathatod meg.
Van egy terméked, ami külföldön is megállná a helyét? Nézzük meg együtt, melyik piacon lenne a legjobb esélye.
Hozzászólások