Kitartás vagy kiégés? Így bírod ki a hosszú utat
Hányszor kell elbuknod ahhoz, hogy feladd? Egyszer? Háromszor? Vagy van egy pont, ahol már nem a cég sikere számít, hanem az, hogy te ki vagy? A kitartás nem arról szól, hogy nem esel el, hanem arról, hogy mi húz vissza. És arról, hogy közben ne égesd el magad.
A tűz, ami tíz kudarc után is ég
A Magyar Business Podcastban Kohári Levente a klasszikus feltaláló-példát hozta, amikor valaki ezer kísérlet után jut el a találmányáig. A kérdés szerinte mindig ugyanaz: ki mikor adja fel, és ki mondja azt, hogy megpróbálom tizedszer is, mert hiszek magamban.
"Lehet, hogy közben elbuktattam akár tíz céget, de akkor is meg fogom csinálni, mert van bennem tűz, és tudom, hogy mi van bennem."
Én ezt úgy szoktam mondani: aki már egy, kettő vagy akár öt vállalkozást tönkretett, az már vállalkozó, mert megtanulta, hogyan nem lehet céget építeni. A bukás az út része, nem a vége.
Levente egy saját példát is hozott. Az egyik cégük innovatív technológiákkal foglalkozik, többek között a mezőgazdaságban, és szerinte vannak megoldásaik, amik annyira előremutatók, hogy az emberek egyszerűen nem tudják hova tenni őket. Ilyenkor a kitartás azt jelenti, hogy addig magyarázod, építed és teszteled, amíg a piac utol nem ér.
A távlat, ami irányt ad a tűznek
A tűz önmagában még nem elég, irány is kell hozzá. Szerintem minél fiatalabb egy vállalkozó, annál rövidebb távra lát előre, és ez természetes. De ahogy fejlődsz, a látásodnak egyre messzebbre kell érnie: 5, 10, 20 évre előre.
Elon Muskban ezt tartom a legtöbbre: milyen messzire látja előre a dolgokat. A SpaceX-nél például egyetlen mérőszám érdekli: mennyi pénzért lehet felküldeni egy kilogrammot az űrbe. Egy szám, ami megmutatja, mennyivel került közelebb a hosszú távú céljához.
Ahol a megszállottság kiégéssé válik
A kitartásnak van egy sötét oldala, és erről őszintén kell beszélni. Velem is előfordult a kiégés. Egy-két hónapig semmire nem voltam jó, csak e-maileket írogattam, és a YouTube-ot görgettem, annyira kimerültem. Ezt senkinek nem kívánom.
A WHO a kiégést munkahelyi jelenségként írja le, ami a nem megfelelően kezelt, krónikus munkahelyi stresszből fakad. Három jele van: a kimerültség, a munkától való mentális eltávolodás vagy cinizmus, és a csökkenő szakmai hatékonyság. Ha ezekből kettőt is magadra ismersz, érdemes megállni.
Amerikában vannak extrém példák a 60-80 órás munkahetekre. Levente is elmondta, hogy a befektetési bankoknál sok elemző ennyit dolgozik, jól megfizetik, de az egészségnek ez nem tesz jót. Mindketten egyetértettünk: az egészség az első.
Mit csinálj?
Írd le, mi húz vissza. Ha nem tudod megfogalmazni, miért csinálod, az első komolyabb kudarc el fog bizonytalanítani.
Adj egy mérőszámot a hosszú távú célodnak. Ahogy a SpaceX-nél a kilogrammonkénti ár. Egyetlen szám, amit hétről hétre követsz.
Számold ki, mit adsz érte. Ha naponta 8 helyett 10 órát dolgozol, az havonta már több tíz extra óra. Neked kell eldöntened, mennyit vagy hajlandó ezért megfizetni.
Figyeld a kiégés jeleit. Kimerültség, cinizmus, csökkenő hatékonyság. Ezek nem gyengeségek, hanem figyelmeztetések.
A tipikus hibák
A kitartást összekevered a makacssággal. Kitartani a cél mellett kell, nem minden áron ugyanazon az úton.
A pihenést luxusnak tartod. A kiégés hónapokat vesz el, a pihenés napokat.
Mindent egyedül cipelsz. Ha minden rajtad múlik, a tűz előbb-utóbb téged éget el.
A hosszú úthoz rendszer kell
A nemzetközi piacra lépés, különösen Amerikába, nem sprint, hanem hosszú táv. Aki úgy indul neki, hogy minden rajta múlik, az félúton kifogy. Aki viszont olyan működést épít, ami nem a saját végkimerülésére épül, az a nehéz időszakokat is kibírja.
A teljes beszélgetésben Levente arról is beszél, hol látja magát és a cégeit 5, 10 és 20 év múlva, itt hallgathatod meg.
Túl sokat cipelsz egyedül? Nézzük meg együtt, mit vehetne át a rendszer, hogy a tűz előre vigyen, ne felemésszen.
Hozzászólások