Pályázati pénz: így lesz belőle növekedés, nem csapda
Megnyerted a pályázatot. Végre van keret arra, amire régóta vágysz. Fél év múlva pedig van egy rendszered, ami sokba került, de senki nem használja. A pályázati pénz nem attól lesz jó befektetés, hogy ingyen jött.
Ha most pályázol, vagy épp elköltenéd a megnyert forrást, ez a cikk segít, hogy valódi növekedés legyen belőle.
Miért csúszik el ilyen gyakran?
Mert amikor egy beszállító tudja, hogy pályázati pénzből fizetnek neki, másképp áraz. A Magyar Business Podcastban Kohári Levente egy konkrét mintát írt le: a vállalkozás kap mondjuk 12 millió forintot egy fejlesztésre, a piaci árra pedig ráraknak egy másfélszeres szorzót. Így az innováció elvész, a pénz egyszerűen átvándorol egyik zsebből a másikba.
"Ne arra költsem el, hogy csinálok egy szoftvert, ami 80 millió forint, de valójában 2 millió forintot ér."
Levente szerint a másik csapda, amikor egy cég gyakorlatilag a pályázatokból él: mindig a következő kiírást várja, és közben nem fejlődik.
Pedig a fejlesztésre szükség van. Levente szerint meglepően sok cégnek még honlapja sincs, köztük olyanoknak is, amelyeknek több száz millió forintos az árbevétele.
Mit csinálj?
Árazd be piaci alapon. Kérj ajánlatot úgy is, mintha a saját zsebedből fizetnéd, és hasonlítsd össze.
Kérdezd meg: mit épít ez a cégben? Ha a válasz csak egy kipipált pályázati vállalás, valami félrement.
Gondold végig, megtérülne-e kölcsönként is. Ha igen, jó befektetés. Ha nem, gondold újra.
Ne a következő kiírásra építs. A pályázat löket, nem üzleti modell.
Levente magát sem vette ki ebből: elmondta, hogy ha az ő cégük nyerne forrást, és nem jól hasznosítanák, ő maga is nagyon rosszul érezné magát.
Ingyen pénz vagy kedvezményes kölcsön?
Ebben a kérdésben Leventével nem értettünk teljesen egyet, és szerintem pont ez a vita tanulságos.
Én úgy gondolom, hogy az állam jobban tenné, ha vissza nem térítendő támogatás helyett kedvezményes kamatú kölcsönt adna. Ha egy bank 10 százalékos kamattal adna hitelt egy új gyártósorra, az állam mondhatná, hogy legyen csak 1-3 százalék. De kölcsön legyen, amit vissza kell fizetni, és a döntés ne az iparágon, hanem a cég hatékonyságán múljon.
Levente részben egyetértett, és megemlítette, hogy támogatott hitelre itthon is van példa, ilyen a Széchenyi Kártya Program. Szerinte viszont bizonyos esetekben van értelme a vissza nem térítendő támogatásnak is, csak nagyon meg kellene szűrni, ki kap, mennyit és miért.
A te cégedre nézve a lényeg ugyanaz: minden forint, ami bejön, legyen az pályázat, hitel vagy befektetés, ugyanazt a kérdést veti fel: mit épít?
A tipikus hibák
A beszállító ajánlatát fogadod el összehasonlítás nélkül. Ez a leggyorsabb út a túlárazáshoz.
A kirakatra költesz, nem a működésre. Egy szép rendszer, ami nem illeszkedik a folyamataidhoz, csak teher.
Azt hiszed, a pénz megoldja a növekedést. A pénz csak gyorsít, az irányt neked kell adnod.
Miért kevés ez itthon?
Szerintem sokan úgy várják az uniós forrásokat, mintha az mindent megoldana. Pedig ez csak egy löket. Amíg egy cég csak a hazai piacon gondolkodik, a pénz ereje gyorsan elfogy, mert az ország kicsi. Ha a fejlesztésed olyan működést épít, amit később külföldre is vihetsz, akkor lesz belőle igazi növekedés.
A teljes beszélgetésben az állam szerepéről és a verseny fontosságáról is vitatkoztunk Leventével, itt hallgathatod meg.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, konkrét pénzügyi döntéshez kérd ki szakértő véleményét.
Pályázat előtt állsz, vagy épp elköltenéd? Beszéljük át, mire érdemes fordítani, hogy a céged tényleg előre lépjen.
Hozzászólások