Keresés ezen a webhelyen

<< Vissza az epizódokhoz 2020. október 23. 46 perc Gondolkodásmód Vállalkozás Lépésről-Lépésre - Család és Business Vállalkozás lépésről-lépésre sorozatunk ötödik részében a Családrol és a Businessről beszélünk.

<< Vissza az epizódokhoz 2025. április 21. 211 Gondolkodásmód Globális Szmola Roland / March.hu A kérdés, amit minden vállalkozónak fel kellene tennie Vállalkozóként gyakran hajlamosak vagyunk túlságosan fókuszálni a következő feladatra. A kampányra, a következő negyedévre, a csapatépítésre, az ügyfélszerzésre. Ritkán állunk meg, hogy tisztázzuk: tulajdonképpen mit akarunk mi ebből az egészből . A Magyar Business Podcast házigazdája, Fóris Attila egy ponton feltette azt a kérdést, amit minden vállalkozónak érdemes lenne időről időre feltenni saját magának: „Te, mint szakember, mit akarsz?” Ez nem egy motivációs idézet. Nem is stratégiai iránymeghatározás. Inkább egy tükör. Egy pontos, egyszerű mondat, ami épp azért nehéz, mert nem lehet rá automatikusan válaszolni. A vendégünk, Szmola Roland – aki tanácsadóként és mentorálóként is dolgozik cégekkel – jól ismeri azt a dilemmát, amikor a vállalkozó már nem a saját belső iránytűjét követi, hanem valamilyen elvárt szerepet próbál felépíteni. A podcastban így fogalmaz: „A kulcs, amit te mondasz, hogy te legyél jól benne. Ha valaki megpróbál egy olyan szerepet játszani, ami nem ő, az egy idő után nem fenntartható…” A beszélgetés több ponton visszatér ehhez az alapkérdéshez. Hogy kinek próbálunk megfelelni? Hogy valóban azokkal dolgozunk-e, akikkel szeretnénk? Hogy azt a vállalkozási modellt építjük-e, ami hosszú távon is fenntartható – számunkra is? „Amikor az ember érzi a zsigereiben, hogy most itt be van feszülve, hogy lehet, hogy én vagyok éppen a gátja a cégnek – és azt észre kell venni. És hagyni kell megnézni.” Roland kiemeli, hogy a legtöbb vállalkozó előbb-utóbb eléri azt a pontot, amikor újra kell értelmeznie saját szerepét. Ez nemcsak üzleti kérdés, hanem személyes is – hiszen egy cég működése gyakran tükrözi a vezetője aktuális állapotát. A beszélgetés hangvétele végig reflektív. Nem arról van szó, hogy „változz meg és csináld jobban”. Inkább arról, hogy szánj időt arra, hogy tisztázd: miért csinálod, amit csinálsz? A tempó és a külvilági nyomás sokszor eltol minket az önazonosságtól, és mire észbe kapunk, már nem az eredeti céljaink felé tartunk. A podcast epizód egy olyan gondolkodási folyamatot modellez, amelyben nincs egyetlen „jó válasz”. Viszont nagyon is van tétje annak, hogy felmerjük-e tenni magunknak az alapvető kérdéseket. Mert ha nem tesszük, mások fogják eldönteni helyettünk, hogy merre megy a vállalkozásunk – és az életünk. Stratégiai gondolkodás és döntéshozatal Minden vállalkozás egy döntéssel indul. De nem minden döntés születik tudatosan. A beszélgetés egyik alapkérdése, hogy hogyan hoz valaki olyan döntéseket, amelyek nemcsak rövid távon működnek, hanem hosszú távon is értelmet nyernek. Szmola Roland szerint sok vállalkozás elindul egy ötletből, de a következő lépések már nem épülnek szilárd alapokra. A stratégiai gondolkodás ott kezdődik, amikor a vállalkozó nemcsak reagál a piacra, hanem kezdeményez is. „Szeretnék egy olyan portfóliót építeni, ami gyakorlatilag képes a tanácsadásunkon kívül a leszállításba, akár saját termék indításába is.” – Szmola Roland Ebben a témakörben szó esik arról is, hogyan kapcsolódik az egyéni ambíció a kollektív teljesítményhez. Roland azt hangsúlyozza, hogy a stratégiai döntések akkor válnak erőteljessé, ha mögöttük ott van az a szándék is, hogy érdemi változásokat érjenek el – nemcsak cégen belül, hanem a piacon is. „Szeretnék olyan cégekbe belépni, ahol az attitűd jó, a termék jó, és van bennük olyan dinamika, amire érdemes építeni.” – Szmola Roland A beszélgetés rávilágít arra is, hogy a stratégiai gondolkodás nem feltétlenül csak az üzleti célokról szól. Legalább ennyire fontos az is, hogy milyen típusú közösséget, partnereket és rendszereket épít maga köré a vállalkozó. Olyan működési logikáról van szó, amely túlmutat a saját cégen – és hatással van az ökoszisztémára is. Roland szerint: „Azt keresem, hogy mi az, amiben értéket lehet teremteni – nem csak anyagi szempontból.” A témakör tanulsága egyértelmű: stratégiai gondolkodás nélkül a vállalkozás sodródik – és vele együtt az alapító is. De ha van vízió, és az ahhoz vezető út döntések mentén épül fel, akkor valódi mozgásteret teremthet a jövő alakítására. Az ego szerepe a vállalkozásban A vállalkozás nemcsak stratégiai döntések sorozata, hanem egyéni belső utak térképe is. Ebben a folyamatban az ego elkerülhetetlenül megjelenik – néha épít, máskor akadályoz. De vajon mikor válik hasznossá, és mikor torzítja a vezetői működést? A beszélgetés során Attila rávilágít arra, hogy az ego nem feltétlenül negatív dolog. Egy bizonyos szintig szükség van rá – főleg, amikor a vállalkozó olyan helyzetben találja magát, ahol nincs biztos kapaszkodó . „A bizonyos szituációkban fontos az ego, amikor tényleg nem tudod, hogy mi lesz, gőzöd sincs, mi fog történni… És akkor az egyetlen dolog, ami tud hajtani, az a magabiztosság. Az ego valamilyen szintű keveréke.” – Attila Szmola Roland e gondolatmenetre építve elmondja, hogy tapasztalata szerint azok a vezetők tudnak igazán hosszú távon építkezni, akik megtanulják kapcsolgatni az egójukat . Akik képesek elengedni a szerepjátékokat, és nem a látszatra, hanem a belső stabilitásra építenek. „Nagyon sokat dolgoztam különböző vezetőkkel, és azt látom, hogy kívülről nézve pár apró lépésnek tűnik, de belülről nézve ez az egész elképesztő vezetési munka.” – Roland Az ego tehát nem ellenség. Hanem egy eszköz , amit tudni kell használni – és még inkább: tudni kell félretenni. Aki mindig a saját fontosságát közvetíti, az könnyen elveszítheti a kapcsolatot a csapatával, a piaccal, vagy akár saját céljaival is. Aki viszont felismeri, mikor kell hátralépni, az hosszú távon képes építkezni. A beszélgetés rámutat: a vállalkozásban nem lehet minden döntést csak számok mentén hozni . Van, amikor a belső egyensúly, az önreflexió, és a személyes növekedés az, ami valódi versenyelőnyt jelent. „Sok mindenen keresztül juthatunk el a belső egyensúlyhoz – de amíg ez nincs meg, nem lehet jól vezetni.” – Roland A végső tanulság: az ego nem probléma – ha ismerjük, és ha nem engedjük, hogy irányítson. A valódi vezetői erő nem abban van, hogy mindig nekünk van igazunk. Hanem abban, hogy tudjuk, mikor kell hátralépni, hallgatni, és tanulni – akár önmagunktól is. Újratervezés: amikor a vállalkozó saját magát is újra kell gondolja A vállalkozói út nem lineáris. A növekedés, a stagnálás, a visszalépés és az újraindulás természetes részei az építkezésnek. A kérdés az, hogy a vezető mikor és hogyan képes felismerni: elérkezett az újratervezés ideje . Szmola Roland szerint az újratervezés egyik legnagyobb akadálya, hogy sok vállalkozó az eredeti szerepeiben ragad . Az első siker, az első működő modell, az első profitot termelő projekt könnyen válik identitássá. Innen nehéz továbblépni, még akkor is, ha a környezet már változást követelne. „Nagyon sok olyan vállalkozóval dolgoztam együtt, akik egy ponton elérték a saját kapacitásaik, fókuszuk vagy működésük korlátait. És ilyenkor nem a piac változik meg – hanem belül kell újratervezni.” – Roland Az újratervezés nemcsak üzleti szinten történik. Gyakran élethelyzetek hívják elő . Családalapítás, kiégés, tulajdonosi konfliktus, vagy akár egy piaci sokk: ezek mind olyan pontok, ahol a vezető kénytelen újragondolni, mi a fontos. És mi nem az. Attila ezt a folyamatot úgy írja le, mint egy tudatos lebontást és újjáépítést : „Megfelelő attitűd kell hozzá. Hogy változni akarok. Hogy jobb akarok lenni. Hogy megkeresem a hibákat, hogy tényleg levetkőzöm, és meztelenül kiállok: mutassátok meg, hol a probléma.” – Attila Ez nemcsak szakmai bátorságot igényel, hanem emberit is. Az újratervezés azt jelenti, hogy a vállalkozó készen áll megkérdőjelezni önmagát . A saját döntéseit, szokásait, működési mintáit. Mert csak így tud valami jobbat építeni. A beszélgetés során szóba kerül az is, hogy az újratervezés időnként az ambíció újra definiálásával is jár. Roland például nemcsak tanácsadóként akar jelen lenni, hanem konkrét vállalati szerepeket is keres – ott, ahol valódi értéket lehet teremteni. „Szeretnék egyre több olyan vállalkozásban részt venni, ahol nemcsak tanácsot adunk, hanem ténylegesen benne vagyunk a megvalósításban is.” – Szmola Roland Az újratervezés nem a kudarc jele, hanem a fejlődés kulcsa . Az a vezető, aki képes szembenézni önmagával, és újraírni a saját működését, nemcsak a cégét viszi előre – hanem a saját életminőségét is. Önismeret: a hosszú távú működés feltétele A vállalkozásépítés egyik legnagyobb félreértése, hogy azt hisszük, a sikeres vezetőnek mindig határozottnak, magabiztosnak és „készen lévőnek” kell lennie. A valóság ezzel szemben sokkal árnyaltabb. Az önismeret nem állapot – hanem folyamatos tanulási folyamat. Szmola Roland szerint az önismeret fejlődése akkor kezd igazán mélyrétegekbe hatolni, amikor a vállalkozó már nem kifelé, hanem befelé keres válaszokat. „Imádok olyan típusú emberekkel dolgozni, akik belülről kezdik átrendezni a saját döntési mechanizmusaikat.” – Szmola Roland Ez a gondolat nemcsak a vezetői fejlődésre, hanem a vállalati működés egészére is hatással van. Aki felismeri saját működési mintáit – például hogy mikor halogat, mikor túlkompenzál, mikor enged a megfelelési kényszernek – az sokkal tisztábban tud dönteni . Nem reaktívan, hanem tudatosan. Foris Attila ehhez kapcsolódva azt hangsúlyozza, hogy a változás iránti nyitottság az első lépés. Aki nem akar változni, az nem fog fejlődni – bármilyen jó tanácsot is kap kívülről. A beszélgetésből kiderül, hogy az önazonos működés nem jelent passzivitást . Épp ellenkezőleg: aki tudja, hogy mikor milyen működési módja érvényes, az sokkal rugalmasabban tud alkalmazkodni a változásokhoz. A belső stabilitás adja meg azt a keretet, amiben a külső világ ingadozása nem viszi ki a fókuszt. Szmola konkrét példákat is hoz arra, amikor valaki már túl van az első vállalkozói hullámokon, és elkezd mélyebbre menni. A „hogyan döntök?” helyett a „mi alapján döntök?” válik kulcskérdéssé. Ebben a szakaszban a sikeres vállalkozók újra előveszik a korábbi tapasztalataikat – és átkeretezik azokat. „Sokszor az a legjobb, amikor valaki emlékeztet arra, amit már 5 éve tudtál – csak közben elfelejtetted.” – Roland Ez az önismereti dinamika nemcsak a vezetői döntésekre hat. Kihat a csapatépítésre, az ügyfélválasztásra, a partnerkapcsolatokra – sőt, még az életminőségre is. Önismeret nélkül nincs stabil vállalkozás . Aki nem tudja, hogy hol tart – nem tudja azt sem, merre tovább. Aki viszont hajlandó belenézni a saját tükörképébe, az olyan döntéseket tud hozni, amelyek nemcsak céget, hanem életpályát is építenek. Stratégia, mint gondolkodásmód: hosszútávúság, komplexitás, rendszerben gondolkodás Sokan azt hiszik, hogy a stratégia egy dokumentum. Egy PowerPoint prezentáció, amit évente egyszer előveszünk, majd visszatolunk a fiók mélyére. Pedig valójában a stratégia nem dokumentum, hanem gondolkodásmód. Olyan keretrendszer, amely segít eligazodni a komplex üzleti helyzetekben – és hosszú távon biztosítja, hogy ne csak „csináljunk valamit”, hanem tudjuk, miért csináljuk. Szmola Roland a beszélgetésben többször is visszatér erre a szemléletre. Nem arról beszél, hogy milyen eszközökkel kell tervezni, hanem arról, hogy hogyan lehet gondolkodni rendszerben, időtávokban, és döntési logikákban. „Én most sokkal inkább olyan típusú portfóliót építek, amiben nem csak tanácsadás van, hanem fejlesztés, digitalizáció, termékoldali hozzáadott érték is. És ez nem csak nekem épül, hanem az ökoszisztéma köré.” – Szmola Roland Ez a szemlélet túlmutat egyetlen vállalkozáson. A stratégiai gondolkodás lényege, hogy a vállalkozó nemcsak egyéni szinten, hanem rendszerszinten is képes átlátni a működését – és felismeri, hogy minden döntés egy nagyobb struktúra része. Ez különösen igaz akkor, amikor valaki több lábon akar állni, több cégben gondolkodik, vagy különböző iparágakban hoz létre összekapcsolódó projekteket. „Azért keresem azokat a cégeket, ahol a dinamika jó, mert tudom, hogy önmagában egy jó termék nem elég. Kellenek hozzá az emberek, a működési logika és a hosszú távú gondolkodás.” – Szmola Roland A stratégia tehát nemcsak a célokról szól, hanem a döntések minőségéről is. Arról, hogy a vállalkozó felismeri: nem minden növekedés pozitív, és nem minden változás előrelépés. A beszélgetésből világossá válik, hogy a sikeres vállalkozók nemcsak terveznek, hanem folyamatosan újrakeretezik a saját működésüket. Roland arra is kitér, hogy a stratégiai gondolkodás egyik legfontosabb hozadéka az időhorizont kitágítása: „Sokan azt kérdezik, mi lesz jövőre. Engem inkább az érdekel, hogy milyen rendszert építünk tíz év alatt, és hogy abban én milyen szerepet tudok betölteni.” – Szmola Roland Ez a gondolat élesen szemben áll azzal a „vállalkozói kapkodással”, ami sok cég működését jellemzi. A rövid távú célok állandó váltogatása, az azonnali eredmények hajszolása gyakran stratégiai elbizonytalanodáshoz vezet. Ezzel szemben Roland megközelítése azt hangsúlyozza: ha van vízió, akkor van út is. Még ha kanyargós is. Itt a legfőbb tanulság: a stratégia nem útvonalterv, hanem térkép. Nem tudhatjuk előre, hol lesz kanyar vagy emelkedő, de ha van egy koherens gondolkodásmódunk, akkor minden helyzethez tudunk alkalmazkodni – anélkül, hogy elveszítenénk az irányt. Piacra lépés és nemzetközi terjeszkedés A hazai piac kicsi. Egy vállalkozás fejlődése szempontjából hamar elérkezik az a pont, amikor a növekedés csak úgy tartható fenn, ha a cég kilép Magyarország határai közül. Ez azonban nemcsak üzleti döntés, hanem szemléleti váltás is. A beszélgetés során világosan körvonalazódik, hogy a nemzetközi terjeszkedés nem feltétlenül egyenes út. A vállalkozónak először meg kell értenie: Magyarország nem végcél, hanem ugródeszka . Ezt fogalmazza meg Foris Attila így: „Az első probléma az, hogy ki kell lépni Magyarországon. Úgy kell felépíteni a céget, hogy az csak idő kérdése, mert nagyon hamar eléred azt a plafont.” A nemzetközi lépés nem kizárólag az anyagi lehetőségeken múlik. Sokkal inkább azon, hogy a cégvezető képes-e kulturálisan, gondolkodásban és struktúrában alkalmazkodni az új piacokhoz. A podcastban többször is előkerül, hogy az Egyesült Államokban való megjelenés nem csupán földrajzi változást jelent, hanem radikálisan más üzleti kultúrát is. „A gond azzal van, hogy Amerikára úgy tekintenek kívülről, mint egy országra. Ez a nagy probléma. Minden állam egyedi. Úgy vannak, mintha külön országok lennének.” – Foris Attila Szmola Roland hangsúlyozza, hogy a nemzetközi piacra lépés első lépése nem feltétlenül a cégalapítás , hanem a kapcsolatok építése, a validáció, a piacismeret megszerzése. Egy-egy jól irányzott látogatás, konferencia, szakmai networking is lehet első lépés. De az alaplogika világos: ha nem gondolkodsz nemzetközi szinten, előbb-utóbb elfogy a levegő . A beszélgetésből kiderül, hogy a nemzetközi bővülés nem minden cégnek való – de aki skálázni akar, annak elkerülhetetlen. Fontos kérdés az is: milyen típusú cégekbe akar belépni a vállalkozó? Milyen szintű versenytársakkal néz szembe? „Nekem a nagy cégek helyett inkább az a középvállalati méret érdekes.” – Szmola Roland A nemzetközi piacra lépés nemcsak üzleti lehetőség, hanem önismereti út is. Felszínre hozza, hogy a vállalkozó mennyire képes elengedni a kontrollt, delegálni, új környezetben alkalmazkodni. A magyar vállalkozók számára külön kihívás, hogy a lokális gondolkodást nem lehet exportálni – csak azt, ami valós értéket teremt más kultúrákban is. A tanulság itt világos: aki piacot akar váltani, annak előbb gondolkodást kell váltania . Agilitás és mesterséges intelligencia: előny vagy kényszer? A gyorsan változó piaci környezetben a vállalkozások számára az egyik legnagyobb kérdés: hogyan tudják fenntartani a rugalmasságot úgy, hogy közben ne veszítsék el a fókuszt ? A beszélgetés során többször is felmerül az agilitás témája – nem csupán mint projektmenedzsment eszköz, hanem mint szemlélet. Szmola Roland szerint az agilitás nem technikai kérdés, hanem mentális alkalmasság arra, hogy a változásokra ne reagálni kelljen, hanem ráhangolódni lehessen. „Nagyon sok fiatal csapatot látunk, ahol az ötlet jó, a szándék megvan, de a menedzsment képessége teljesen hiányzik.” – Szmola Roland Ez a mondat pontosan rávilágít arra, hogy az agilitásnak nem a szoftverfejlesztésben van a legnagyobb szerepe, hanem ott, ahol bizonytalan, gyorsan változó környezetben kell döntéseket hozni. Az agilitás az a működésmód, amely nem akar mindent előre kontrollálni , hanem gyors, iteratív tanulási ciklusokban fejlődik. Ugyanakkor ez az agilis működés csak akkor életképes, ha mellette ott van a technológiai nyitottság is. Ez az a pont, ahol a mesterséges intelligencia kerül elő. A beszélgetésben nem kizárólag újdonságként jelenik meg az AI, hanem mint olyan eszköz, amelyet tudatosan kell integrálni a vállalkozás mindennapjaiba. „Elkezdünk olyan projekteket is, ahol konkrét AI-megoldásokat is szeretnénk kipróbálni – nem csak tanácsadás, hanem termékoldalon is.” – Szmola Roland A kulcs itt az, hogy a mesterséges intelligencia nem öncélú. A vállalkozás számára csak akkor hoz érdemi előnyt, ha valós problémára ad megoldást , és nem csak azért vezetik be, mert „mindenki ezt csinálja”. A beszélgetésből egyértelműen kirajzolódik az a gondolkodási vonal, hogy az agilitás és az AI nem egymástól független trendek, hanem egymást erősítő működési alapelvek. Az AI eszköz, az agilitás módszer – a döntés és a fókusz pedig az ember dolga marad. Tanulság: az, aki nem hajlandó tanulni, újratervezni, hibázni és korrigálni, lemarad. De aki hajlandó, az előtt egy újfajta versenyelőny nyílhat meg – nem az adatok miatt, hanem azért, mert gyorsabban és jobban értelmezi őket. Vállalati kultúra: a működés láthatatlan rendszere A beszélgetés egy pontján Szmola Roland világosan megfogalmazza: egy vállalkozás hosszú távú működése nem a stratégián, hanem a kultúrán áll vagy bukik . Ez elsőre talán túlzásnak hangzik – de minél több konkrét példát említ, annál egyértelműbbé válik az állítás súlya. A kultúra nem az, amit a falra írnak. Nem a céges értékek PowerPoint prezentációja. Hanem az, ahogyan a hétköznapokban döntések születnek, konfliktusokat kezelnek, és emberek együtt dolgoznak . „A legtöbb startupon azt látod, hogy van ötlet, van lelkesedés, de nincs mögötte működési keret. És ez előbb-utóbb szétesést okoz.” – Szmola Roland A működési keret ebben az esetben nem Excel-táblákra vagy ERP-rendszerekre utal, hanem arra a kulturális alapra, amiben az emberek képesek együttműködni. Ahol az érték nemcsak kommunikált, hanem megélt . Foris Attila ehhez kapcsolódva arról beszél, hogy a sikeres nemzetközi példák – különösen az amerikai startup-ökoszisztémában – mindig nagy hangsúlyt fektetnek a kezdeti fázisban a kultúra alakítására. Nem utólag próbálják beemelni, hanem már az alapítói szinten is jelen van. Ez azért kritikus, mert a kultúra visszahat a döntések minőségére, a hibák kezelésére, sőt: a fejlődés sebességére is . Egy olyan szervezetben, ahol a belső kommunikáció elfojtott, ahol a vezető nem vállalja a bizonytalanságot, vagy ahol a kudarc tabu, ott egyszerűen nem tud kialakulni tanulási ciklus. „A belső egyensúly és a vállalati kultúra együtt adja azt a stabilitást, ami túlélővé tesz.” – Szmola Roland Szmola hangsúlyozza, hogy sokszor nem is technikai, hanem érzelmi gátak akadályozzák a növekedést . Egy vezető nem tudja elengedni a kontrollt, nem meri kiszervezni a döntést, nem bízik a csapatban – és a rendszer beragad. A vállalati kultúra tehát nem egy HR-funkció. Hanem üzleti kérdés . És minél gyorsabban nő egy cég, annál inkább versenyelőny, ha ezt tudatosan alakítja – nem pedig hagyja, hogy „majd kialakul”. Tanulság: ha azt akarjuk, hogy egy szervezet fenntarthatóan működjön és skálázhatóvá váljon, akkor nem elég a stratégia. Kell hozzá egy olyan kultúra is, ami képes ezt megtartani és működtetni. Innováció és portfóliógondolkodás: a vállalkozói skálázás új nyelve Ahogy egy vállalkozás eléri a működési plafonját, elkerülhetetlenné válik egy kérdés: mi a következő szint? Ma már nem elég egy üzleti modellt fenntarthatóan működtetni. Egy hosszú távra tervező vállalkozó diverzifikál – többféle projektben, iparágban, technológiában is jelen van. Ez nem csupán védekezés a piaci ingadozások ellen, hanem stratégiai előny : rugalmasságot, tanulást és belépési lehetőségeket ad más piacokra. Szmola ennek mentén beszél arról is, hogy nemcsak tanácsadói szerepben, hanem operatív partnerként is szeretne részt venni cégekben. A cél: aktívan hozzájárulni a működéshez, termékfejlesztéshez, digitalizációhoz . „Szeretnék józanul árazott, menthetően effektív projekteket létrehozni, digitális és informatikai területen.” – Szmola Roland Foris Attila ehhez hozzáteszi: az innováció nem mindig azt jelenti, hogy valami forradalmit kell létrehozni. Néha a meglévő működés újragondolása is éppen elég. A hangsúly nem a technológián van, hanem a hozzáálláson: mennyire merünk máshogy nézni a megszokott folyamatokra. A beszélgetésben több példa is elhangzik olyan vállalkozókról, akik az egy lábon álló működésből egy komplex, több irányba nyitott üzleti ökoszisztémát hoztak létre – akár startup befektetéseken, akár gyártásba való beszálláson keresztül. Ez utóbbi különösen izgalmas Szmola számára: „Szeretnék gyártással kapcsolódó céggel is foglalkozni, de nem kívülről, hanem úgy, hogy benne vagyok a húsban-vérben.” – Szmola Roland Ez az attitűd egyre fontosabb: az innováció nemcsak technikai vívmányokat jelent, hanem aktív részvételt, rendszerépítést és stratégiai jelenlétet . A tanulság: a jövő vállalkozója nem terméket épít, hanem portfóliót . Olyan rendszereket, amelyek egymásra épülnek, tanulnak egymásból, és képesek reagálni a változó piaci környezetre. Ambíció és jövőkép: miért nem lehet „nyugdíjba menni” vállalkozóként? Vállalkozni nem csak szakmai döntés. Lelki és szemléleti vállalás is. Aki ezt az utat választja, az ritkán tekint úgy a karrierjére, mint valami időszakos feladatra, amit majd egyszer csak befejez. Ezt a gondolatot Szmola Roland egyetlen mondattal sűríti: „Amikor azt hallom, hogy valaki nyugdíjba akar menni, akkor kezd el meghalni.” – Szmola Roland Ez nem túlzás. Inkább rávilágítás arra, hogy a vállalkozói attitűd lényegében élethosszig tartó kíváncsiság és cselekvőképesség. Nem lehet csak úgy kikapcsolni. A beszélgetés során világosan kirajzolódik Szmola háromirányú jövőképe. Az első: egy erős, inspiráló szakmai közösség kiépítése , ahol fiatal vállalkozók, vezetők és projektgazdák együtt dolgoznak konkrét ügyeken. „Azt keresem, hogy olyan emberekkel tudjak dolgozni, akik hozzám hasonlóan gondolkodnak, de nálam akár sokkal fiatalabbak is – és valós ügyeket akarunk előre vinni.” – Szmola Roland A második ambíció a vállalkozás sokszínűsége . Olyan cégekben való aktív részvétel, amelyekben nemcsak tanácsadóként van jelen, hanem döntéshozóként, résztulajdonosként, fejlesztőként. A cél: a tanácsadástól a konkrét piaci megvalósításig terjedő teljes értékláncban való részvétel. A harmadik irány pedig a gyártási szektor felé való nyitás – egy ma még kevésbé kiforrott, de izgalmasan felvázolt cél. „Szeretnék más iparágban is részt venni. A gyártás az, ami most a fejemben van.” – Szmola Roland Foris Attila ebben a szakaszban egyértelműen támogatja a jövőbe mutató gondolatokat – különösen az amerikai és nemzetközi irányok fontosságát hangsúlyozza. Az üzleti világ globalizálódásával párhuzamosan a hazai piac egyszerűen nem elegendő . „A céget úgy kell felépíteni, hogy a nemzetközi lépés csak időkérdés legyen – mert nagyon hamar elérjük a plafont.” – Foris Attila Ez a szakasz lezárja a beszélgetést, de valójában egy új gondolkodás kezdete : mit jelent ma valóban hosszú távon vállalkozni? Milyen üzleti és emberi döntéseket igényel az, ha valaki nem leállni akar, hanem építeni, méghozzá évtizedes távlatban ? A végső tanulság egyértelmű: a vállalkozói vízió nem egy célállomás, hanem egy mentális izom , amit edzeni, táplálni és újraértelmezni kell – folyamatosan. Mit viszünk magunkkal ebből a beszélgetésből? Ez a beszélgetés nem egy „how-to” lista. Nem kaptunk sablonokat, sem varázsrecepteket. Ehelyett kaptunk valami sokkal értékesebbet: egy nyers, őszinte és gondolatébresztő vállalkozói párbeszédet . Foris Attila és Szmola Roland beszélgetésében a vállalkozás nem csupán céges működésként jelenik meg, hanem személyes és rendszerszintű döntések sorozataként . Olyan döntéseként, amelyeket stratégiai gondolkodás, önismeret, agilitás, piacismeret és jövőkép formál. A legfőbb tanulságok: Stratégia nélkül sodródás van. Vízió nélkül nincs valódi növekedés. Az önazonosság a hosszú távú működés alapja. A szerepjátszás ideig-óráig működik, de nem fenntartható. Az agilitás és a mesterséges intelligencia nem opció – alapfeltétel. Aki nem reagál, lemarad. Nemzetközi piacra kell lépni. A magyar piac túl kicsi a hosszú távú stabilitáshoz. Az ambíció nem „nagy szavak” kérdése – hanem a következő lépések logikája. Ez az epizód azoknak szól, akik nem csak működtetni akarják a vállalkozásukat, hanem valódi hatást elérni – üzletileg, emberileg és társadalmilag is. Hallgasd meg az epizódot, ha… vállalkozást vezetsz, és épp új szintre lépnél, döntéshelyzetben vagy, és nem tudod, merre indulj, építeni akarsz – nemcsak céget, hanem közösséget, víziót, jövőt. Oszd meg más vállalkozókkal is – mert a jó beszélgetések terjednek! Szmola Rolandról “A karrieremet olyan multinacionális vállalatoknál kezdtem, mint az ecoB International GmbH. és az E.ON. Utóbbinál eleinte a Digitális Transzformáció csapat vezetője voltam, ahol azzal foglalkoztam, hogy hogyan lehet a lean folyamatszervezést a szolgáltatóiparban is kamatoztatni. 2017 Q1-ben kért fel az E-ON CFO-ja az agilis projektre. 2018-ban vezettük be Magyaroszágon, majd a többi országban is. Ez a projekt 2020-ban fejeződött be, éppen abban az évben, amikor úgy döntöttem, hogy kipróbálom magam a piacon, mint magántanácsadó. Ekkor már ismertem alapítótársamat Zsolt Janovszki -ot, aki szintén agilitással és lean menedzsmenttel foglalkozott. Már az első találkozáskor rájöttünk, hogy nagyon hasonlóak az alapértékeink, így 2020-ban együtt megalapítottuk a RI Consultingot. Egy év alatt már 20 fősre bővült a csapat és tavalyhoz képest a cégcsoport megötszörözte az árbevételét. A célom az, hogy a magyar vállalkozókat olyan agilis tanácsokkal és egyszerűen implementálható szervezetfejlesztési tippekkel ismertessem meg, amelyekkel a nyugati vállalkozásokhoz hasonló növekedési és fejlődési pályára tudnak lépni.” Szmola Roland a neten Honlap LinkedIn Magyar Business A beszélgetés alapján készült cikkek

<< Vissza az epizódokhoz 2020. október 17. 136 perc Gondolkodásmód Vállalkozás Lépésről-Lépésre - Ötlet és Pénz Vállalkozás lépésről-lépésre sorozatunk negyedik részében az ötletről és a pénzről beszélünk.

A startup skálázás nem arról szól, hogy tökéletes Excel-táblákat rajzolsz, milliós profitot mutatsz fel az első években, vagy szentírásként tartod a projekttervet. A skálázás arról szól, hogy olyan működést építesz, ami halad előre még akkor is, amikor fél világ nem érti, hogyan működik belül. Pont ezt mutatta meg Székely Zoltán és Székely Keresztesi Orsolya története: – amikor a partnerek nem értették, hol vannak a „user requirement dokumentumok”, – amikor az értékelők nem értették, hogyan működik a projekt, csak azt, hogy működik , – amikor azt kérdezték: „hol van a profit?”, és a válasz egyszerű volt: a termékben van visszaforgatva . A beszélgetésből egy dolog kristálytisztán kiderül: a startup skálázás nem szabálykövetés — hanem ritmus, visszacsatolás, gyors iteráció, brutális fókusz és partneri együttműködés. Ez az a mentalitás, amivel egy VR katasztrófakezelő rendszert, mobil app-ot, tudásbázist és több országot átfogó innovációs konzorciumot is fel lehet építeni – úgy, hogy közben minden részlet organikusan fejlődik. Hogyan épül fel a startup skálázás? – 4 kulcslépés 1. Startup skálázás a gyakorlatban: iteráció, nem dokumentálási kényszer Az üzenet az volt, amikor a partnerek azt kérdezték: – Hol van az a dokumentum, ahol a user requirement le van írva? – Hol a kőbe vésett terv? És jött a válasz: „Ott a backlog.” Ez az a pillanat, ahol sok vállalkozó érzi át, hogy a startup skálázás más univerzum, mint a klasszikus projektmenedzsment: nincs „szent könyv” vagy kőbe vésett dizájn, nem egy adott dokumentum az igazság, hanem a folyamatos visszacsatolás, a demózás, a folyamatos backlog-frissítés, és az, hogy a projekt valódi élete iterációkban történik. A startup skálázás lényege: Nem az számít, hogy mindenki megértse — az számít, hogy működjön. Ezt erősítette meg Zoltán is, amikor az értékelők nem tudták felfogni, hogyan állt össze a projekt, de látták, hogy nagyon jól működik. Ez a fajta átláthatatlan, mégis hatékony fejlődés a startupok természetes állapota.És pontosan ez teszi őket ellenállóvá. 2. Nemzetközi együttműködések és skálázás: amikor Európa összeáll egy projekt mögé Kristálytisztán látszik: egy startup akkor tud igazán skálázni, ha nemzetközi hálót épít . Ebben a projektben megjelent: skandináv kutató, kanadai professzor, luxemburgi szoftverfejlesztő cég, olasz partnerek, egyetemi háttér, technológiai szakemberek, VR fejlesztők, mobil -app fejlesztők. A startup skálázás egy ponton túl nem arról szól, hogy „egy cég vagy két cég dolgozik rajta”, hanem arról, hogy: „egy össze-európai csapat áll a termék mögött.” Ez az a kompetenciaháló, ami valódi versenyelőnyt épít: több nézőpont → jobb termék több tudás → gyorsabb fejlődés több ország → nagyobb piac több szakember → hitelesebb eredmény Az egyik legerősebb mondat: „Nagyon jó levest sikerült főzni.” Startup nyelvre fordítva: összeállt egy olyan tudásegyveleg, amit egyetlen cég nem tudna egyedül létrehozni. 3. Termékfejlesztés skálázás közben: amikor a VR ötletből app, tudásbázis és rendszer lesz A beszélgetés egyik legérdekesebb íve az volt, ahogy a projekt fejlődött: VR játék ötlet Rájövés: kevés embernek van VR headset -je Mobil app szükségessége Tudásbázis („Disastropedia”) létrehozása Katasztrófakezelő rendszer integrálása Többplatformos elérés EU-s partnerek értékelése és validálása Ez az, amit a startupok többsége nem ért: A skálázás során a termék NEM marad olyan, mint az eredeti ötlet. A fejlődés nem lineáris, hanem így néz ki: → ötlet → visszajelzés → új platform → új funkció → validáció → újabb iteráció → skálázás A Be Prepared projekt pedig pontosan így nőtte ki magát: a VR játék mellé jött a mobil a mobil mellé jött a tudásbázis a tudásbázisból egy egész rendszer lett a rendszerből egy skálázható termékkosár És most ott tartanak, hogy: az app már fent van a Google Playen és App Store-ban a Disastropedia elérhető a VR játék hamarosan kijön a projekt félidőnél jár a technológiai alapok megvannak Ez nem szerencse. Ez klasszikus startup skálázás . 4. Profit vs növekedés: a skálázás egyik legnagyobb félreértése A startup világban visszatérő mondat: „Hol van a profit?” Többször előjött: a külső értékelők kérdezték, a pénzügyi kontrollerek kérdezték, a pályázati értékelők kérdezték. És a válasz minden alkalommal ugyanaz volt: „A profit vissza van forgatva a termékbe.” Ez a vállalkozói világ egyik legkeményebb falja: ▶️ A klasszikus céges logika: „Profit = siker.” ▶️ A startup logika: „Profit = növekedésbe visszaforgatott energia. A részvény- és értéknövekedés a cél.” Ez az Amazon-szemlélet is elhangzott: – értékelés milliárdokban, – profit 10 millió, – fókusz: érték, innováció, cash-flow, termékfejlesztés, skálázás . A startup skálázásnál NEM az számít, hogy pénzt vegyél ki. Hanem az, hogy megerősödj , piacot nyerj , terméket fejlessz , felhasználói bázist építs . Ez az a pont, ahol a legtöbb vállalkozó elbukik. A startup skálázás lényege A beszélgetés egyetlen dolog köré szerveződik: a sikeres startup skálázás nem tervfüzetből, hanem adaptív gondolkodásból születik. A Székely Family története azért működik, mert: megengedték, hogy a projekt organikusan növekedjen, nem ragadtak bele a „mindent előre le kell írni” illúzióba, valódi nemzetközi partnerséget építettek, a visszajelzésekből éltek, gyors iterációban fejlesztettek, okosan döntöttek a platformokról, a profitot nem vették ki, hanem visszaforgatták, és mert nem megmagyarázni akarták, hanem működtetni . A startup skálázás valójában három dolog metszete: rendszerszintű gondolkodás , brutális fókusz a terméken , képesség, hogy együttműködj olyanokkal, akik teljesen máshonnan jönnek . A Be Prepared projekt azért lett zászlóshajó, mert minden szereplő hozzáadta saját szakértelmét — kutatók, fejlesztők, mérnökök, VR szakemberek, országok, intézmények. És mert senki nem akarta mindenáron megérteni az egészet — elég volt, hogy működik. Ez a startup skálázás titka.Nem a tökéletesség.Hanem a mozgás. Készen állsz te is szintet lépni? Nézd meg az önálló tempóban végezhető online kurzust  startup -oknak és KKV-knak, akik készen állnak a növekedésre: 👉 https://www.magyarbusiness.org/skalazas-terkepe

A vállalkozásodnak nem konkurensei vannak. Hanem idő korlátai. Ez most nem egy AI hype-poszt. Ez a valóság. Ha vállalkozó vagy, akkor az időd, a kapacitásod, az operatív elakadásaid fogják meghatározni, hogy meddig jutsz. A mesterséges intelligencia pedig nem "majd egyszer" fog hatni rád. Hanem már most is zabálja a piacod . Balogh Dávid az AI Boost alapítójaként és egy sikeres marketingügynökség vezetőjeként pontosan látja: az AI nem a jövő, hanem a jelen . Aki nem tanulja meg használni, az nem marad talpon. Szakmailag biztosan nem. Az alábbi ábra szemlélteti, milyen 3 szinten használják ma az AI-t a vállalkozások: 1. szint: amikor az AI még csak eszköz Ez a legtöbb magyar vállalkozás jelenlegi szintje. Megnyitják a ChatGPT-t, "beszélgetnek" vele valamiről, majd legyintenek, hogy "ez is csak kamuzik". Ez kb. olyan, mintha egy makit ültetnél egy Teslába, majd csodálkoznál, hogy nem tudja vezetni. Az AI akkor működik, ha tudod, mit akarsz vele elérni. Pro tipp: tanulj meg promptolni. Ugyanaz a modell, más utasítás = teljesen más eredmény. 2. szint: AI alapú szoftverek, szakértői logikával Jasper, Surfer SEO, LegalRobot, Midjourney – csak néhány AI-re épülő szoftver, amelyek már egy konkrét területre optimalizált tudást tartalmaznak. Ez a szint ott indul, amikor egy szakértő leül, és "feltanítja" az AI-t a piacára. Például Balogh Dávid ügynöksége több mint 300 vállalkozásnak segített ilyen AI szoftvereket bevezetni, ahol a modell nemcsak válaszol, hanem valódi, testre szabott döntéseket  hoz. 3. szint: az AI mint digitális munkatárs Itt indul a játék igazi része. Automatizált folyamatok, AI agentek, amelyek emailt olvasnak, válaszolnak, dokumentumot feldolgoznak, ERP-be visznek adatot . Néhány durva példa, amit az AI Boost épített: Számlakuka-ból AI dolgozza fel a bejövő számlákat, szortírozás, feltöltés, Google Sheets integráció. Rendelés feldolgozás: AI olvassa az emailt, visszakérdezi a hiányzó adatokat, felviszi ERP rendszerbe. 100% skálázható. 0% fáradtság. Ez nem a jövő, ez már a jelen. AI automatizálás = idővásárlás Balogh Dávid egyik kulcsmondata: "Aki nem automatizálja a munkáját, az kiszolgáltatott lesz. Aki igen, az szupererőt kap." Az AI bevezetése 99%-os költségcsökkentést  hozott náluk bizonyos admin feladatokban. Nincs semmi varázslat. Csak precíz folyamatleírás , "feltanított" AI ügynök, minimális karbantartás. Napi 8 órás munka 5 perc alá csökkent. Nem AI-t kell "használni". Rendszert kell építeni, amibe önszántúból és tudatosan bepattintod a megfelelő AI eszközt . Ne csak eszközt keress. Gondolkodj rendszerben. Ha nem véded az idődet delegálással, folyamattervezéssel, akkor az AI csak plusz stresszforrás lesz. Nem eredmény. Amit nem tudsz pontosan leírni, azt nem tudod automatizálni. Ezért a legnagyobb konverziónövelő lépés ma nem egy AI szoftver. Hanem egy tökéletes folyamatleírás. Ezután jön csak az AI. Mint a legjobb, legszorgalmasabb gyakornok, akit valaha felvettél. Egy online kurzus, ami 30%-kal csökkenti a költségedet Egy önálló tempóban végezhető online kurzus Startup-oknak és KKV-knak, akik készen állnak következő szintre lépni. Tanuld meg, hogyan lesz az AI nem kockázat, hanem versenyelőny: 👉 https://www.magyarbusiness.org/skalazas-terkepe

Miért élet-halál kérdés az AI vállalkozásoknak? Az AI nem jövő – az AI most  történik.Ahogy Balogh Dávid, az AI Boost alapítója mondja: „Ha a következő pár évben nem kezded el használni az AI-t, szakmai halál vár rád.” Ez nem túlzás. Ez realitás.A mesterséges intelligencia ugyanis nem csupán egy új eszköz a digitális világban, hanem egy új ipari forradalom , ami épp most zajlik a szemünk előtt. Aki ezt nem érti meg időben, az nemcsak lemarad, hanem kikerül a játékból .Amerikában már most tömeges leépítéseket látni az adminisztratív és back-office munkakörökben, ahol az AI olcsóbban, gyorsabban és hiba-mentesebben dolgozik. Európában és Magyarországon még sokan remélik, hogy „ez hozzánk lassabban gyűrűzik be”.De ez a gondolat hamis biztonságot ad – és pont emiatt veszélyes . A legnagyobb hiba – nem az AI-tól félni kell, hanem attól, hogy kimaradsz A legtöbb magyar vállalkozás még mindig figyelmen kívül hagyja  az AI-t.Nem azért, mert nem hallott róla – hanem mert nem érti, hogyan tudná használni . „Az AI nem azért nem működik, mert rossz. Azért, mert nem értjük, mire való.”— Balogh Dávid A „ChatGPT-zés” nem stratégia. Az AI nem játék, hanem üzleti döntés .Aki csak kipróbálja, de nem integrálja, az nem lép előre.Aki viszont beépíti a működésbe – akár adminisztráció, ügyfélkezelés vagy marketing területén –, az fénysebességgel hagyja le a többieket. A védőpajzs eltűnt – most már a világgal versenyzel A magyar KKV-k évtizedekig abban a buborékban éltek, hogy a piac kicsi, a külföldieknek nem éri meg ide belépni. De az AI ezt a pajzsot darabokra törte . „Baszki, a világgal versenyzünk.”— Balogh Dávid Egy indiai vagy amerikai cég ma már tökéletes magyar nyelvű  ügyfélszolgálatot tud működtetni AI-chatbot segítségével. Nincs szüksége fordítóra, nincs szüksége magyar ügyfélszolgálatosra.A rendszer valós időben fordít, reagál és tanul. Tehát hiába vagy „magyar piacra optimalizált”, a konkurensed már nem az .A globalizáció után most jön az „AI-záció”: a világpiac egyetlen közös, intelligens hálózattá válik. AI vállalkozásoknak – a technológia nem kérdez, csak előz Az AI nem várja meg, hogy felkészülj.Ahogy a számítógép és az internet sem volt „opcionális”, úgy az AI sem az.Három éven belül az AI használata ugyanannyira alap  lesz, mint ma az e-mail vagy a laptop. „Mondhatod, hogy te nem használsz laptopot. De akkor saját magad korlátozod le.”— Balogh Dávid Aki most elkezdi integrálni, az előnyből indul .Aki kivár, az kockáztat.És aki tagadja, az eltűnik. A valóság – a félelem nem véd meg Sokan úgy vélik, hogy az AI „túl gyors, túl bonyolult, túl kockázatos”.Ez részben igaz.De a legnagyobb kockázat nem a gyors fejlődés , hanem a lemaradás . A technológia sosem volt még ennyire elérhető.Egyetlen havi 10–20 ezer forintos AI-eszköz képes kiváltani órák százait  egy kisvállalkozásban.Ha valaki nem kezd el kísérletezni, az nemcsak időt veszít – versenyelőnyt ad át . Konkrét példa – 30% költségcsökkentés, nulla kompromisszum Balogh Dávid a saját marketingügynökségénél már bevezette az AI-t: „Három embert küldtünk el, és 30%-kal csökkent a költségünk, miközben ugyanazt tesszük le az asztalra.” Az AI nem csupán „megtakarítás” – ez üzleti átrendeződés . Aki ma megtanul vele dolgozni, az átírja a működését : kevesebb ember, kevesebb hibázás, gyorsabb reakció, nagyobb profit. És a legfontosabb: több idő a stratégiai döntésekre. AI vállalkozásoknak – a félelem helyett döntés kell Félni emberi dolog. De a félelem csak akkor hasznos, ha cselekvésbe fordul.Ha viszont halogatás lesz belőle, az üzleti öngyilkosság . Nem az a kérdés, hogy az AI veszélyes-e.A kérdés az, te képes vagy-e vele együtt fejlődni .A következő három év dönt el mindent:ki marad talpon, és ki marad múlt. Skálázd a céged az AI-val Ne várd meg, míg a versenytársad AI-val dolgozik helyetted.Tanuld meg beépíteni a saját rendszeredbe! 👉 Fedezd fel, hogyan tudod skálázni a cégedet az AI segítségével a Skálázás Térképe  online kurzusban.