<< Vissza az epizódokhoz OnlineMarketinges / Szabó Kristóf 2021. június 10. Az OnlineMarketinges egy fiataloknak szóló közösség 2 év alatt 160.000+ fiatalt tudtunk elérni és különböző innovatív projektekkel növelni a tudatossági szintjüket :) Szabó Kristóf a neten: LinkedIn MagyarBusiness Az OnlineMarketinges a neten: Honlap Apple Podcast Facebook Instagram Spotify TikTok YouTube MagyarBusiness

<< Vissza az epizódokhoz Laposa Pincészet / Laposa Bence 2022. szeptember 8. "Egy család, egy borászat, egy birtok és sok-sok gasztronómiai élmény a beach food -tól a modern bisztró konyháig. Birtokunk mára Badacsony egyik legkedveltebb borászatává vált, büszkék vagyunk rá, hogy borainkkal megmutathatjuk a borvidék minden ízét és értékét. Családunk alapvetően tradicionális, helyi szőlőfajtákkal foglalkozik, amelyek a vulkanikus eredetű tanúhegyek legjobb területein teremnek. A borok köré épültek a vendéglátóhelyek, ahol a kóstolók mellett izgalmas ízekkel és programokkal várunk minden Badacsonyba látogatót egész évben. Badacsony központjában, a Hableányban karnyújtásnyira készülnek a borok a látványborászatban, ahol a tartálytérben túra közben mutatjuk be a borkészítés fázisait – a pincében már pezsgőüzem is helyet kapott. A Laposa Birtok teraszán a Badacsony oldalában kóstolás közben a legszebb balatoni panoráma tárul eléd. Fontosnak tartjuk, hogy Badacsonyt és a Badacsonyi borvidéket megismertessük a világgal. Helyben pedig szeretnénk közösséget építeni, átörökíthető értékeket teremteni, időtálló beruházásokat létrehozni és hosszú távú szemléletet kialakítani – gazdasági szempontból is. Olyan fenntartható fejlődésre törekszünk, amely összhangban van a természet ritmusával. Fontos célunk, hogy igazi életpályamodellt biztosítsunk a helyi fiatalok számára, megmutatva azt, hogy vidéken is lehet boldogulni. Minden évben fejlődünk, bővülünk, majdnem minden évben gazdagodunk egy-egy új hellyel. 2019 egyértelmű mérföldkő a birtok életében, a Hableány felújításával és újranyitásával egy olyan modern birtokközpont jött létre, mely a régió számára is fontos közösségi tér és találkozó pont tud lenni. Végre minden egy helyen van, borbár, bisztró, borbolt is helyet kapott az épületben a feldolgozó és a pezsgő üzem mellett, valamint az irodánk is itt található. A bisztróban ülve rálátni a tartálytérre, ahol a borok tényleg karnyújtásnyira készülnek." Laposa Bence a neten Facebook Google Magyar Business Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Inventus Intézet / Kurtán Klára 2023. február 2. "Kurtán Klára vagyok, 20 év HR tapasztalat után és közben, életem két szakaszában voltam vállalkozó, Először 2000 és 2004 között mint tréner és HR tanácsadó dolgoztam, de hosszú távon nem elég nagy sikerrel. Majd 2012-ben egy nagy leépítés után kezdtem bele újra a vállalkozásba. Először, mint tréner, HR tanácsadó, toborzó. 2015-ben indítottam el a karrier tanácsadó, coach karrieremet. Viszonylag hamar beindult ez az oldalam. Sok embernek volt szüksége útmutatásra, hogy merre és hogyan induljon el. Fő témáim az erősségek feltérképezése, önbizalom növelés, az álmodozás erősítése. Mindeközben egy hosszú szervezetfejlesztést is vezettem, amivel 2019-ben elnyertem az év szervezetfejlesztője díjat. Az idő során egyre bővült a palettám. Vezetői coaching-ot csinálok főleg KKV vezetők részére. Munkám során egyre gyakrabban jöttek hozzám vállalkozni szándékkal. 2019-ben eljött az idő, hogy a tudásomat másoknak is átadjam. Ezért elindítottam a karrier-tanácsadó, coach képzésemet, ami nagy sikerrel folyik már 3 éve. Ebben az évben döntöttem el, hogy továbbfejlesztem a tanítást, ezért november 12-én elindul az első coach képzésem. Egy 2021-es kutatás tanulságai alapján dolgoztunk ki egy új módszertant, ami a coaching témákon keresztül tanítja meg a módszertanokat. Amit érdekes rólam tudni, hogy nagy karrier-váltó vagyok. Életem első szakaszát, mint építőipari technikus töltöttem, utána művelődésszervező voltam, ami még néhányszor a HR közben előjött. Végül a vállalkozásban és főleg a tanításban találtam meg magam. Saját sztori: 14 évesen azt tudtam, hogy tanár nem leszek. Anyám tanár, apám pszichológus volt. Aztán az idő múlásával, mégis csak visszatértem a szülői szakmákhoz, még ha nem is ugyanazon a módon. Mániám a tanulás. Hol praktikus, hogy csak szenvedélyből tanulok. Hr, facilitátor, tréner, mediátor, coach, munkajogi szaktanácsadó, művelődés történész a jelenlegi szakmáim. A következő lépés a szupervizor képzés lesz." Kurtán Klára a neten Honlap Facebook Instagram LinkedIn YouTube MagyarBusiness Inventus Int é zet a neten Honlap Facebook Instagram MagyarBusiness Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Bártfai Balázs 2021. április 29. "Írtam már sikerkönyvet, tartottam több ezer fős előadásokat, több vállalkozást irányítok egyszerre és imádok utazni a világban. A SalesForm.hu rendelés automatizáló platform tulajdonosa vagyok és a halogató vállalkozóknak segítek megvalósító vállalkozókká válni. Célom, hogy önerőből tudják megteremteni a fejlődéshez szükséges bevételeket. Ehhez adunk eszközöket (szoftveres megoldások) és tudást képzések formájában. Rendelés automatizáló platformunk: www.salesform.hu Blog: https://www.rendelesiurlap.hu/ Van YouTube csatornánk 120+ videóval Podcast csatornánk 6000+ hallgatóval Legnépszerűbb képzésünk: https://csakennyikell.hu/ Bővebb infó és linkek: https://bartfaibalazs.hu/ " Bártfai Balázs a neten: Honlap Facebook LinkedIn Instagram YouTube MagyarBusiness

Szingapúr vállalkozóknak nem játék. Magas költségek, kemény szabályok, gyors üzlet. Nézd meg, kinek éri meg igazán. << Vissza az epizódokhoz Szingapur felemel vagy elégeti a vállalkozásod? 2026. január 19. Mi történik akkor, amikor vállalkozóként nem egy piacot váltasz, hanem egy teljes rendszert ?Nem csak új ügyfeleket, hanem új szabályokat, új gondolkodásmódot, új túlélési logikát. Zsapka Andrea története pontosan erről szól. Három éve Szingapúrba költözött. Nem trendből. Nem azért, mert „most mindenki ott van”. Hanem azért, mert vállalkozóként meg akarta érteni , hogyan működik egy olyan gazdaság, ahol minden transzakció-alapú, minden gyors, és nincs helye mismásolásnak . Ez az epizód nem egy „külföldön minden jobb” típusú beszélgetés. Sőt. Ez egy nyers vállalkozói valóságkép :– ahol az üzlet üzlet– ahol a kapcsolatépítés az első beszélgetésnél elkezdődik– ahol könnyű céget alapítani, de drága hibázni – és ahol, ha nincs stabil bevételed, a piac kíméletlenül eléget. Andrea nem elméletből beszél.Eseményszervezőként, kampánystratégaként és közösségépítőként több országon átívelő projekteket vitt végig: nagykövetségekkel, nemzetközi partnerekkel, 30 napos kampányokkal, több tízezer dolláros költségvetésekkel. Közben pedig megtapasztalta a holtszezonokat, a kulturális különbségeket, az adózási dzsungelt és azt, milyen az, amikor egyik országból a másikba költözve újra kell tervezned mindent . Ez a beszélgetés szól: a nemzetközi piacra lépés realitásairól a vállalkozói rugalmasságról a személyes márka valódi szerepéről és arról, mi történik, amikor a „személyes varázs” többet ad el, mint bármilyen online funnel Ha KKV-vezetőként vagy startup alapítóként valaha is eljátszottál a gondolattal, hogy kilépsz a megszokott piacodról , akkor ez az epizód nem motiválni fog — hanem kijózanítani . És ez benne a legértékesebb. Vállalkozói gondolkodásmód Szingapúrban Szingapúr nem motivál. Kényszerít. Andrea nagyon pontos különbséget tesz Malajzia és Szingapúr között, és ez a különbség nem földrajzi – hanem mentális .Malajziában sok minden „maszk mögött” történik. Amit látsz, az nem mindig az, amit gondolnak. A kapcsolatok lassabban mélyülnek, nehezebb valódi üzleti szándékot olvasni. Szingapúr ezzel szemben brutálisan egyenes. Itt az üzlet transzakcionális . Ha nem tetszik valami, kimondják. Ha van üzlet, akkor van üzlet. Ha teljesítesz, kifizetnek. Ha nem, továbbmennek. És ez sok vállalkozónak fáj. Andrea viszont pontosan ezért szerette meg ezt a közeget. Malajzia után felszabadító volt számára, hogy nem kell találgatni , nem kell túlmagyarázni, nem kell „jóban lenni” ahhoz, hogy üzlet szülessen. Itt minden az értékteremtés körül forog. Már egy első, barátinak induló beszélgetésnél is előkerül a kérdés: „Hogyan tudunk egymásnak üzletileg segíteni?” Ez nem udvariatlanság. Ez rendszer. Szingapúrban: gyorsan lehet vállalkozást indítani világosak a szabályok mindenki lehetőségeket keres és mindenki számol De ennek ára van. Ez a gondolkodásmód nem engedi meg a sodródást. Ha vállalkozóként nem tudsz tisztán kommunikálni , konkrét értéket adni és stabil bevételt hozni , akkor a rendszer nem tart meg. Ez a környezet nem tanít türelemre. Hatékonyságra tanít. És pontosan ezért válik el itt nagyon gyorsan, ki az, aki „külföldön vállalkozna”, és ki az, aki nemzetközi szinten is működőképes . Cégalapítás és vízum realitások külföldön Szingapúr kívülről vállalkozói paradicsomnak tűnik.Belülről viszont feltételekhez kötött játszótér . Andrea nagyon konkrétan beszél arról, hogy mennyire könnyű céget alapítani – és arról is, hogy kinek könnyű valójában. Malajziában csak helyi partnerrel tudott vállalkozást indítani. Ez önmagában már egy kompromisszum: nem a te neveden van a cég, nem te kontrollálsz mindent. Szingapúr ezzel szemben kínál egy úgynevezett szponzori modellt , ahol a házastárs vagy élettárs vízumán keresztül létrehozhatod a saját cégedet, a saját neveden . Ez elsőre óriási előny. De nem ajándék. A rendszer elvárja, hogy: egy idő után helyi alkalmazottat vegyél fel a helyi gazdaságot támogasd és ha önálló vízumot szeretnél, akkor előre bizonyítsd a bevételedet Andrea konkrét számokat is mond: ahhoz, hogy saját magadat szponzoráld, évi szinten jelentős összeget kell igazolnod fizetésként , amit a hatóságok előre látni akarnak, nem utólag. Ez nem kezdőknek való terep. Ha nincs szponzorod, vagy nincs stabil bevételed, akkor Szingapúr nem támogat , hanem kizár. És ez tudatos kormányzati stratégia:olyan vállalkozókat akarnak bevonzani, akik magas bevételt termelnek , mert az adórendszer erre épül. Ez a blokk világossá teszi:a nemzetközi piacra lépés nem szabadságkérdés. Stratégiai döntés. És ha nem számolsz előre: cash-flow-val jogi struktúrával vízumkockázattal akkor a „könnyű cégalapítás” nagyon gyorsan drága tanulópénzzé válik. Cash burn és a túlélés valódi ára Szingapúrban Szingapúr nem bocsát meg a bizonytalanságnak.Ez egy készpénz-égető környezet – és ezt Andrea nagyon nyíltan kimondja. Ha nincs állásod.Ha vállalkozóként nem jön be időben a bevétel.A rendszer pillanatok alatt feléli a tartalékaidat. A legnagyobb probléma egyértelmű: az ingatlanpiac . COVID után rengeteg üzletember tért vissza Kínából és Hongkongból Szingapúrba. A kereslet kilőtt, a bérleti díjak elszálltak – és nem mentek vissza . Ez nem átmeneti hullám volt, hanem egy új alapállapot. Andrea konkrét példát hoz: egy „normális” kétszobás lakás már 4–5 ezer szingapúri dollár a magasabb kategóriás ingatlanok még ennél is durvábbak Ez azt jelenti, hogy ha a bevételed akadozik, akkor nem hónapokig , hanem hetekig tudsz csak túlélni komoly tartalék nélkül. És ez nem véletlen. A szingapúri kormány tudatosan olyan környezetet tart fenn, amely: kiszűri az alacsony bevételű szereplőket megtartja a magas hozzáadott értéket termelő vállalkozókat és az adóbevételeken keresztül működteti a rendszert Ez a hely nem az „majd lesz valahogy” vállalkozóknak való.Ez a piac azoknak szól, akik: pontosan számolnak előre terveznek és tudják, mennyibe kerül egy hónap működés bevétel nélkül Andrea hangsúlyozza:ha jól keresel, akkor Szingapúr élhető , sőt kiváló.Ha nem, akkor viszont könyörtelen. Ez a blokk egy fontos tanulságot ad minden nemzetközi piacra készülő KKV-nak: nem az a kérdés, mennyit tudsz keresni – hanem az, meddig bírod bevétel nélkül. Gazdasági visszaforgatás és állami ösztönzők szerepe Szingapúr nem csak pénzt szív fel – vissza is forgatja . És ez az a pont, ahol Andrea szerint nagyon élesen elválik ez az ország sok más gazdaságtól. Rengeteg pénz áramlik be a rendszerbe. Üzletből, adókból, nemzetközi vállalatokból. De a kérdés nem az, hogy mennyi pénz jön be, hanem az, hogy mi történik vele utána . Andrea tapasztalata szerint Szingapúr egyik legnagyobb ereje az, hogy a gazdasági bevételek egy részét tudatosan visszaforgatják a helyi társadalomba. Nem szlogenek szintjén, hanem kézzelfogható formában. Közösségi épületek épülnek. Modern infrastruktúra jön létre. Képzésekhez nyújtanak támogatást. Konkrét példát is hoz: bizonyos AI-képzésekhez akár 90%-os állami hozzájárulás is elérhető – de fontos kitétellel. Ezek az ösztönzők nem a külföldieknek szólnak , hanem azoknak, akik állandó lakcímmel rendelkeznek és a rendszer részei. Ez világos üzenet: Szingapúr építi a saját humán tőkéjét. A cél nem az, hogy mindenkit beengedjenek. A cél az, hogy akik maradnak, azok fejlődjenek , hatékonyabbak legyenek, és hosszú távon több értéket termeljenek. Ez a szemlélet vállalkozói oldalról is tanulságos. Nem az számít, hogy mennyire olcsó egy piac rövid távon, hanem hogy: mennyire kiszámítható mennyire visszaforgató mennyire épít rendszert Andrea szerint, ha valaki tanulni szeretne egy olyan gazdaság működéséből, ahol a pénz nem eltűnik, hanem strukturáltan újrahasznosul , akkor Szingapúr élő tanulmány. Ez a blokk megmutatja: egy ország versenyelőnye nem a szabályok szigorában van, hanem abban, hogyan támogatja a saját ökoszisztémáját . Kultúra, életminőség és vállalkozói döntések Szingapúr nem csak üzleti környezet. Ez egy életmód-döntés – és nem mindenkinek való. Andrea nagyon őszintén beszél arról, hogy kulturálisan mennyire kettős ez az ország. Egyrészt ultramodern, másrészt erősen szabályozott. Minden működik. Minden logikus. De minden ellenőrzött . A szabályok nem ajánlások. A szabályok keretek. Kamerák vannak mindenhol. A közterületi viselkedést figyelik. A bírságok magasak. A drogfogyasztásért extrém büntetések járnak. Ezek nem elrettentő példák – ezek a rendszer részei. És mégis: Andrea azt mondja, hogy minden működik . A tömegközlekedés pontos. Tisztaság van. Sportolási lehetőségek, kulturális események, koncertek, örökségvédelem – minden egyszerre van jelen. A brit korszakból megmaradt épületek, a modern városkép és az ázsiai kulturális sokszínűség egymás mellett élnek. Ez a környezet vállalkozói szemmel stabilitást ad.Ha jól keresel, akkor az életminőség arányban van a költéseiddel. Lehet olcsón enni helyi étkezőhelyeken, és lehet drágán éttermezni – a rendszer mindkettőt kiszolgálja. De a kontroll érzése nem mindenkinek komfortos. Andrea összehasonlítja ezt az amerikai „lazasággal”, ahol nagyobb a szabadságérzet. Szingapúr ezzel szemben rend-alapú társadalom. Nem jobb vagy rosszabb – csak más. Ez a blokk rávilágít egy kulcskérdésre, amit sok vállalkozó kihagy a döntésnél: nem csak azt kell mérlegelned, hogy hol tudsz pénzt keresni, hanem azt is, hogy milyen rendszerben akarsz élni. Mert hosszú távon a vállalkozásod teljesítménye összefügg azzal , hogy te emberileg mennyire bírod azt a közeget, amiben működsz. Nemzetközi projektek és eseményalapú üzletépítés Andrea vállalkozása nem klasszikus szolgáltatás. Embereket, döntéshozókat és piacokat köt össze – eseményeken keresztül. Ez nem egy gyors siker sztori.Ez egy évekig épített kapcsolati tőke eredménye. A beszélgetésbõl világosan látszik: Andrea hét évvel korábban kezdte el azokat a kapcsolatokat, amelyekből később nemzetközi projektek születtek. Nagykövetségek, kulturális intézmények, üzleti szervezetek – ezek nem hideg megkeresésekből jöttek, hanem hosszú távú jelenlétből . Az egyik legnagyobb mérföldkő egy 30 napos kampány volt Szingapúrban, ahol: több mint 30–40 étterem vett részt összesen 35 esemény zajlott le és a projekt egy 30 ezer dolláros költségvetésű tender volt Ezt a tendert egy hongkongi céggel közösen nyerték meg. Andrea számára ez nemcsak bevétel volt, hanem vállalkozói szintlépés . A visszajelzések, a komplexitás és a volumen mind azt mutatták, hogy a modell nemzetközi szinten is működik. Az eseményalapú üzletépítés lényege nála az, hogy: nem tömeget gyűjt hanem szűrt célcsoportot konkrét döntéshozókat előre definiált üzleti cél mentén Nem online hirdetésekből él. Nem automatizált tölcsérekből. Andrea kimondja: személyesen tud a legjobban eladni . Az online jelenlét számára elsősorban kredibilitásépítés , nem direkt értékesítés. Ez a blokk egy fontos tanulságot ad a KKV-knak: a nemzetközi piacra lépés nem mindig digitális skálázás. Van, ahol a fizikai jelenlét , a kapcsolatépítés és az események jelentik az igazi versenyelőnyt. Holtszezon, kockázatkezelés és bevételi diverzifikáció A vállalkozás nem folyamatos emelkedés. És aki ezt elfelejti, azt a piac megleckézteti . Andrea nagyon őszintén beszél az egyik legnehezebb vállalkozói kihívásról: a holtszezonról . Az eseményszervezésben ez nem kivétel, hanem alapállapot , amire fel kell készülni – különösen Ázsiában. A térség kulturálisan rendkívül sokszínű:maláj, kínai és indiai közösségek élnek együtt, mindegyiknek saját ünnepei, saját naptára van. Ez azt jelenti, hogy az év eleje gyakorlatilag leáll . Kínai újév, majd további kulturális események követik egymást, és március–április előtt alig történik üzlet . Ez nem piaci kudarc.Ez strukturális adottság . Andrea számára ez komoly tanulópénz volt. Rá kellett jönnie, hogy nem elég jól működő fő tevékenységre építeni. A túléléshez bevételi lábakra van szükség. Ezért kezdett el: angol nyelvi programokat tartani magyaroknak mentorálni egy malajziai rappert egyéni márkaépítéssel és személyes fejlesztéssel foglalkozni Ezek nem „mellékprojektek”. Ezek kockázatcsökkentő eszközök . A tanulság világos:nem az a kérdés, hogy lesz-e holtszezon, hanem az, hogy mivel hidalod át . Andrea szerint vállalkozóként folyamatosan figyelni kell: mikor fogy el a lendület mikor kell váltani és mikor kell újraosztani az energiákat Ez a blokk különösen fontos azoknak, akik nemzetközi piacra készülnek. A kulturális és időzítési különbségek közvetlenül hatnak a bevételekre . Aki erre nem készül fel, az nem növekedni fog – hanem túlélni próbál. Személyes márka, láthatóság és üzleti hitelesség Andrea nem azért épített személyes márkát, mert „kellett”.Hanem mert üzletileg ez működött a legjobban . Ő maga mondja ki: online nem ő a legerősebb értékesítő. Az ő igazi erőssége a személyes jelenlét , az élő kapcsolódás, az azonnali bizalomépítés. Az online aktivitás – LinkedIn, Facebook, Instagram, cikkek – nála nem funnel , hanem kredibilitás . Ez fontos különbség. A közösségi média nála nem direkt eladásra szolgál, hanem arra, hogy amikor valaki rákeres a nevére, legyen nyoma annak, amit csinál. És ez a stratégia hosszú távon megtérült. Andrea példát is hoz: felkerült egy, a Forbes Magyarország által publikált LinkedIn-influencer listára. Nem kampányból. Nem célzott PR-ból. Hanem azért, mert évekig következetesen jelen volt . Ez a megjelenés új kapcsolódásokat hozott. Beszélgetéseket. Megkereséseket. Lehetőségeket.Nem közvetlen eladásokat – hanem ajtókat . A tanulság itt nagyon tiszta:a személyes márka nem gyors eredményt ad, hanem idővel épít hitelességet . Andrea hangsúlyozza, hogy minden posztnak, minden cikknek, minden megjelenésnek lenyomata van . Amikor valaki üzleti döntést hoz rólad, nem az számít, mit mondasz magadról – hanem az, hogy mit talál rólad . Ez a blokk különösen fontos KKV-vezetőknek és alapítóknak, akik alábecsülik a láthatóság szerepét. Nem kell influenszernek lenni. Nem kell tömeget gyűjteni. De láthatónak kell lenni ott , ahol a döntéshozók keresnek. Közösségépítés, könyv és hosszú távú stratégia Andrea gondolkodásában a vállalkozás nem egy termék köré épül. Egy rendszer köré épül. Ennek a rendszernek az egyik legfontosabb eleme a Global Empowerment Hub , amelyet 2019 óta épít. Nem kampányból, nem hype-ból, hanem folyamatos munkával. Az évek során több száz előadó, több száz óra élő tartalom és számtalan esemény kapcsolódott ehhez a közösséghez. A cél egyértelmű:legyen egy hely azoknak, akik vállalkozóként egyedül érzik magukat . Akik váltás előtt állnak. Akik új irányt keresnek. Vagy akik egyszerűen tanulni szeretnének mások történeteiből. Ebből a gondolkodásból született meg a közösségi könyv ötlete is.Egy olyan kiadvány, ahol több tucat ember írja le a saját történetét, tanulságait, útját. Nem szakmai tankönyv. Nem marketinganyag. Hanem emberi és vállalkozói történetek gyűjteménye , amelyeket a közösség együtt dolgoz fel. Andrea számára a könyv nem bevételi termék. Stratégiai eszköz. Egy hivatkozási alap. Egy rendszerbe illesztett tartalom. Egy hosszú távú márkaelem. Párhuzamosan készül egy másik könyv is, amely a „táncoló közgazdász” metodológiáját foglalja össze. Egy nyolclépéses gondolkodási és fejlődési modell, amely összeköti: az önismeretet a kapcsolatépítést az erőforrás-kezelést a vezetői működést és a személyes küldetést Ez a blokk megmutatja:a skálázás nem mindig gyors növekedés. Néha mélyebb struktúraépítés . Aki hosszú távra tervez, annak nem csak bevételi forrásokra van szüksége, hanem jelentéssel bíró keretre , ami összetartja az egészet. Rendszerszemlélet, automatizáció és jövőkép Andrea gondolkodásában a vállalkozás nem egyetlen eszközön múlik, hanem azon, hogyan kapcsolódnak össze a rendszerek . Nem az a kérdés, hogy használsz-e technológiát, hanem az, hogy felszabadít-e időt és energiát . A beszélgetés végén erősen megjelenik az automatizáció és az AI szerepe. Andrea konkrét példákon keresztül mesél arról, hogyan lehet adminisztratív és tartalomgyártási folyamatokat automatizálni: történetbeküldés, rövidítések, blogposztok, social posztok, dokumentumkezelés – mind összekapcsolható egymással. De fontos megkülönböztetést tesz. Az AI nem váltja ki a vállalkozót. Felügyelni kell. Gondolkodni kell. Rendszert kell tervezni. Egyszer kell energiát beletenni egy folyamat felépítésébe, és utána az rendszeresen, automatikusan fut. Ez nem lustaság – ez operációs hatékonyság . Andrea szerint ez az a pont, ahol rengeteg vállalkozó elvérzik: mindent maga akar csinálni, miközben a technológia már elérhető lenne. A jövőképe szerint néhány éven belül ezek a folyamatok még természetesebbé válnak. Nem kódolásról, nem manuális összekötésekről lesz szó, hanem intuitív utasításokról , ahol a vállalkozó csak meghatározza az irányt, a rendszer pedig végrehajt. De ehhez ma még érteni kell az alapokat.Nem technikailag – logikailag . Ez a blokk lezárja az egész beszélgetést egy nagyon erős üzenettel:a vállalkozás jövője nem az eszközökben van, hanem abban, hogy képes vagy-e rendszerekben gondolkodni , és elengedni azokat a feladatokat, amelyek nem a valódi értékteremtést szolgálják. Mit viszel magaddal ebből az epizódból? Ez az epizód nem motiválni akar. Fel akar készíteni. Nemzetközi piacra lépni nem romantikus kaland, hanem: stratégia számolás rendszerépítés és folyamatos újratervezés Zsapka Andrea története megmutatja, hogy: a személyes márka hosszú távú befektetés a kapcsolati tőke évek alatt érik be a bevételi lábak nem luxusok, hanem túlélési eszközök és a szabadság mindig együtt jár felelősséggel Ha vállalkozóként növekedni akarsz, akkor nem elég „többet dolgozni”. Másképp kell gondolkodnod. Élő podcast epizód: Zsapka Andrea – 2025. június 12. 15:15-tól! Vendégünk már korábban is járt nálunk – az akkori adást itt hallgathatod meg Zsapka Andrea egy igazi világpolgár és vállalkozói kaméleon. Pályafutása során dolgozott külkereskedőként magyar gyártócégnél, vezetett tánciskolát, multinacionális cégnél volt ügyfélszolgálatos, majd csapatvezető és Lean szakértő. Egy nagy fordulattal Délkelet-Ázsiában, Malajziában kötött ki, ahol utifilmet készített, kézműves ékszereket értékesített, táncos rendezvényeket szervezett, és női egyenjogúságot támogató workshopokat tartott. Folyamatos önképzéssel transzformációs life coach lett, és nemzetközi online és hibrid konferenciákat szervez több száz előadóval. Jelenleg a Globális Impact Hub és digitális ökoszisztéma kiépítésén dolgozik. Ne hagyd ki, ha téged is érdekel, hogyan lehet a sokszínű tapasztalatokat és képességeket egy sikeres globális vállalkozássá formálni! 📅 Időpont: 2025. június 12. – 15:15 (CET) Elérhetőségek: Global Empowerment Hub Clubhouse Facebook LinkedIn YouTube

<< Vissza az epizódokhoz Pozi / Turcsán Tamás & Müller Tamás 2021. december 21. Turcsán Tamás 30 éve vagyok vállalkozó, azóta minden trendváltásnál ott voltam a kisszámítógépek születésétől, az internet általánossá válásáig. 13 éve foglalkozom startupokkal, 50 egyetemi és nagyvállalati ötletverseny szervezője vagyok, oktatok, tanácsadóként segítek hazai és nemzetközi projekteket. Most a Covid mindent megváltoztat, az egész gondolkodásunkat át kell állítanunk egy fenntarthatóbb rendszer felépítésre. A karantén alatt ennek az egyik platformját építem éppen fel a csapatommal. A Pozi.io egy nemzetközi innovációs meeting point, amelyben már 30 ország innovátorait lehet megtalálni. " Pozi.io : Elég volt az ötlet pazarlásról"; "Why do we pretend it is normal to waste ideas? Turcsán Tamás a neten Facebook LinkedIn MagyarBusiness Müller Tamás Startupper geek és mentor, de 1994 óta sorozat vállalkozóként épített és segített felfutatni/eladni (és bezárni ha kell) már elég sok céget és vállalkozást főleg online és digitális marketing oldalon. Alapítója a Women Startup Competition Európai verseny sorozatnak (ami már 7. szezonját kezdte) és a WSC inkubátornak ami női ( vagy 50%-ban hölgyekből álló) startupokat támogat Európa szinten. A magyar startup közösség oszlopos tagja a kezdetektől segített kiépíteni a magyar startup szférát. Mentorkodással és rendezvényekkel ( Startup Underground, Életpálya alapítvány, Kairos Student Venture Competition, stb. ). Több mint 50 eseményen túli Hackathon-in-a-Box szervező. Több speciális nagyvállalati programot indított, mint Novathon Fintech az Intesa SanPaulo és Hack Your Company versenyt a Nestlé megbízásából vagy a Spar - Hungaricool élelmiszer innovációs verseny és mentor programja. A Start it @K&H közösség és coworking iroda és program szakmai létrehozó. Alapító tagja volt BudapestBoost startup közösségben és elnöke a Budapest Launchpad Egyesületnek, ahol számos workshop és rapid mentoring esemény mellett már 3. alkalommal tartott meg a Sziget Fesztiválon EU Startup Rendez-vous eseményt. Dolgozott piacvezető digitális ügynökségeknél és kiadók online divizióiban ( Kirowksi Isobar, Carnation Possible, Ringier Kiadó). Volt sikeres exite ( ingyenfotozas.hu ), bebukott vállalkozása, szerelemből épített amatőr foci közössége ( grundfoci.hu ) és segített eladni több 100 fős magyar cégeket itthon és az amerikai reklámügynökségi hálózatba. Vásárolt és eladott külföldi startupokat és cégeteket, segített újraéleszteni és megmenteni egy párat a Startups Exit startup programjával. Müller Tamás a neten Honlap Facebook LinkedIn MagyarBusiness Pozi a neten Honlap Instagram Twitter MagyarBusiness

<< Vissza az epizódokhoz DesignOrdering / Weisz István 2022. január 31. "2007-tol dolgozom mint freelancer, tobb mint 40bol levo cegnek dolgoztam. A szakmai tapasztalatom arra iranyitott hogy egyszeru grafikuskenti munka helyett inkább mint konzultans segitseg cegeknek a ceg- es termekarculatok letrehozasaban. A design a lenyeget tekintve kommunikacio ami abban segíti hozzá a vállalkozásokat hogy a megfeleloen jutassak el az üzeneteket a kozonsegukhoz. A munkam eredmenyet mint befektetest tekinthetik a megrendeloim aminek a célja az hogy a sikeresseguket noveljem." Weisz István a neten Honlap Facebook Instagram LinkedIn Twitter Magyar Business

<< Vissza az epizódokhoz Pongor Group Kft. / Pongor-Juhász Attila 2024. október 28. “Amikor 1997-ben édesapámat 56 évesen (25 év vezérigazgatói szolgálat után) egyik napról a másikra nyugdíjazták, azaz kirúgták egy állami vállalat vezérigazgatói állásából, elhatároztam, hogy az én életemről nem mások fognak dönteni. Az első bizniszem egy pszichometria tesztekre épülő értékesítési és toborzás-kiválasztási tanácsadás volt. Vezetői workshopokat tartottam angolul, franciául és magyarul. Párizsban, Prágában, Bukarestben és Magyarországon több városban is. De hiába faltam az üzleti könyveket. Hiába alapítottam 2000 májusától több céget is. Hiába folyt be több és több pénz a bankszámlámra, és éltem olyan életet, amit sokan álmodni sem mernek maguknak. A szakértői vállalkozásom jéghegynek futott. 2005-ben csődbe mentem. Üzleti és magánéleti szempontból is. És mindezt azért, mert alkalmazotti szemlélettel kezdtem vállalkozni… Ahelyett, hogy a tanultakat (és a megszerzett pénzt) arra használtam volna, hogy önműködő vállalkozói rendszert építsek, öntudatlanul egy jól fizető, de lélekőrlő munkahelyet teremtettem magamnak. Boldogtalan voltam, nem találtam a helyem, és nem azokkal töltöttem a kevés szabadidőm, akikkel szerettem volna. Utólag már látom, hogy mindez elkerülhető lett volna... 2006-ban egyedül maradtam egy hatalmas adóssággal, megfogyatkozott ügyfélkörrel, újra a Start mezőn, 3 009 forinttal és 37 fillérrel a zsebemben. (Ennyi volt az összes bankszámlámon, mellette 60 milliós adósság.) És 10-ből 8 vállalkozó számára a történet itt véget is ért volna. Én azonban innen építettem több száz milliós bizniszt. (És ebben a 2008-as nagy ingatlanválság sem állta az utam.) Így mondhatom, hogy 2005-ig próbálkoztam, azóta vállalkozom.” A Pongor Group küldetése, hogy támogassa a vállalkozókat és kisvállalkozásokat céljaik elérésében oktatás, coaching és üzleti erőforrások biztosításával. A cég szenvedélyes csapata arra törekszik, hogy ügyfeleik személyes és szakmai fejlődését segítse elő. Szolgáltatásaik közé tartoznak inspiráló könyvek, workshopok és személyre szabott coaching programok, melyek mind a vállalkozói közösség növekedését és sikerét szolgálják. A Pongor Group filozófiája szerint minden vállalkozó megérdemli a sikert, és ők ezen az úton nyújtanak támogatást és iránymutatást. Pongor-Juhász Attila a neten Facebook LinkedIn Instagram YouTube Pongor Group Kft. a neten Honlap Facebook LinkedIn Instagram

Hogyan épít valaki bukásból fintech-céget? Kripto, portfólióoptimalizálás és USA-piac – Koncz Balázs a Magyar Business Podcastban. << Vissza az epizódokhoz Kripto, tőzsderobot és az USA-piac: amit a befektetőknek senki nem mer elmondani 2026. május 4. Amikor a bukás lesz az üzleti terv alapja Van egy momentum, amikor az ember rájön, hogy amit eddig csinált, az nem stratégia volt – hanem sodródás. Koncz Balázsnak ez a pillanat 2017-ben jött el. Pontosan akkor vett bitcoint, amikor a piac tetején volt. Két napig nézte, ahogy az árfolyam emelkedik. Aztán jött a zuhanás – és a portfóliójának kétharmada eltűnt. Nem egy vagyont bukott, de a lecke annál súlyosabb volt: nem elég lelkes befektetőnek lenni, ha nem érted, mit csinálsz. Ez az epizód arról szól, mi történt azután. Balázs nem adta fel. Elkezdte megtanulni, amit nem tudott. Tőzsdei szakvizsgát szerzett a Budapest Institute of Banking-től – igen, az a Nemzeti Bank leányvállalata –, fintech projekteken dolgozott olyan cégeknél, mint a Södernt befektetési vállalat és a Greystar ingatlan alap. Közben gépi tanulást tanult, neurális hálókat épített, algoritmusokat írt. Éveken át. Sok bukással. Ma saját kriptovaluta-alapú befektetési megoldáson dolgozik: egy olyan rendszeren, ahol a token értékét egy optimalizált részvényportfólió fedezi. Nem pump and dump. Nem „holnapra megduplázod." Hanem egy komolyan vett pénzügyi termék, amire már vagyonkezelők is felkapták a fejüket. De ez az epizód nem csak Balázs projektjéről szól. Szó esik arról, hogyan változott meg a kriptószabályozás az USA-ban Trump megválasztása után – és milyen mélységű volt az elnyomás Biden alatt, amit a mainstream média szinte el sem mesélt. Szó van a Howey-tesztről, a Genius Act-ről, a debankingről, arról, hogy miért érdemes az USA-piacot elsőként célozni. És arról is, hogy mit tehet egy vállalkozó, ha AI-ra bízná a stratégiai döntéseit – de az AI egyszerűen nem teszi fel a jó kérdéseket. Fóris Attila és Koncz Balázs két óránál is többet beszélgetett – arról, hogyan épít valaki rendszert a káoszból, miért fontos a nagyszámok törvénye az értékesítésben, és mit jelent az, hogy egy jó szakember a saját frameworkjét fejleszti ki. Ha vállalkozóként érdekel a tőzsde, a kripto, az USA-piac, vagy csak tudni akarod, hogyan gondolkodik egy fintech-es alapító a pénzről, a stratégiáról és a bukásokról – jó helyen jársz. A bukásból épített tudás – hogyan lesz a veszteségből stratégia? Nem a szerencse hiányzott. A tudás hiányzott. Sokan vannak, akik elveszítenek valamit – pénzt, időt, lehetőséget –, majd megpróbálják elfelejteni az egészet. Továbblépnek, mintha mi sem történt volna. Koncz Balázs nem ezt csinálta. Amikor 2017-ben a bitcoinba fektetett pénzének kétharmadát elveszítette, nem a piacot okolta. Nem a szerencsétlen időzítést. Hanem önmagát – pontosabban azt, amit nem tudott. És ebből a felismerésből indult el valami, ami aztán éveken át formálta a gondolkodását. Az első lépés: megérteni, ami történt. Balázs elkezdett utánajárni. Mi az a tőzsde? Mi az a befektetés valójában? Hogyan működnek a piacok? Nem YouTube-videókból, hanem komolyan: brókervizsgát tett a Budapest Institute of Banking-nél, amely a Nemzeti Bank leányvállalata. Ezzel nemcsak tudást szerzett – hanem egy olyan hitelesítést, ami később ajtókat nyitott meg számára a pénzügyi szektorban. Ez a mozzanat önmagában tanulságos minden vállalkozónak: a tudást meg kell fizetni – időben vagy pénzben. Ahogy Attila megfogalmazta a beszélgetésben: vagy megveszed a tudást valakitől, aki megcsinálja helyetted, vagy te szerzel tudást, és te csinálod meg. Harmadik út nincs. Aki ezt megpróbálja megspórolni, az általában kétszer fizet. Balázs a saját útját választotta. És ez nem volt gyors. Neurális hálókat tanított részvényekre – és állandóan teljesítménybeli problémákba ütközött. El kellett engednie, amit felépített, és újrakezdeni. Nem egyszer. „Egy kicsit vissza kellett vonulni, mint a 2017-es krach után – oké, akkor gondoljuk végig, hogy mit szeretnék én, és mik a lehetőségek." Ez az a gondolkodásmód, ami megkülönbözteti azokat, akik tanulnak a veszteségből, azoktól, akik csak elszenvedik azt. Nem az a kérdés, hogy bukasz-e. Hanem az, hogy mit csinálsz utána. A tőzsde – és általában bármilyen komplex terület – egyfajta önismereti tükör is. Balázs ezt így fogalmazta meg: papír trading accounton egész más döntéseket hozol, mint amikor valódi pénzed van kockán. Az érzelmek előjönnek. A türelmetlenség, a kapzsiság, a félelem. Aki ezeket nem ismeri magában, az nem befektet – hanem szerencsejátékozik. A bukás tehát nem kudarc. Az egy tanterv – ha hajlandó vagy elvégezni. A rendszer, amit újra kellett építeni – a tőzsderobottól az optimális portfólióig Nem az algoritmus volt a probléma. A kérdés volt rossz. Sok vállalkozó ismeri ezt az érzést: beleteszel rengeteg energiát valamibe, és valami mégsem stimmel. Működik, de nem úgy. Hozza az eredményt, de nem azt. Balázs éveken át ezen ment keresztül – és végül rájött, hogy nem a megoldást kell javítani, hanem a kérdést kell újrafogalmazni. Az első verzió egyszerűnek tűnt: taníts be egy neurális hálót arra, hogy részvényeket cseréljen. Vegyél, adj el, optimalizálj. A probléma az volt, hogy ez a megközelítés folyamatos beavatkozást igényelt – és az eredmények sem voltak meggyőzőek. Állandó teljesítménybeli gondok, finomhangolás, újraírás. A rendszer dolgozott, de nem azt hozta, amit Balázs valójában akart. Aztán jött egy tanulmány, ami megváltoztatta a perspektíváját. A kutatás azt mutatta ki, hogy a tőzsdén azok jártak a legjobban, akik ott felejtették a pénzüket – és nem nyúltak hozzá. Ez felvetette a kérdést: valóban szükséges-e az aktív beavatkozás? Vagy a cél nem a folyamatos kereskedés, hanem egy olyan portfólió felépítése, ami önmagában jól teljesít? „Arra a következtetésre jutottam, mint a legtöbben talán be sem vallják: én pénzt szeretnék úgy, hogy a pénzem dolgozik nekem, én meg csak úgy végignézem." Ebből a felismerésből született az új irány. Balázs nem cserebere-algoritmusokat kezdett írni, hanem portfólióoptimalizálással foglalkozott. A cél: olyan részvénykosarat összeállítani, ami konzisztensen jobban teljesít, mint a piac – például az S&P 500. Ehhez a Markowitz-féle portfólióelméletet is felhasználta, de nem csak azt. Több eljárást kombinált, és figyelte, milyen gyakran kell frissíteni a portfóliót, hogyan kell stop loss és take profit szabályokat ráépíteni. Az eredmény egy kriptovaluta-alapú megoldás lett , ahol a token értékét egy optimalizált amerikai részvényportfólió fedezi. Ha valaki 100 dollárt visz be a rendszerbe, azt az összeget a portfólió részvényeibe osztják szét – és a token mindig annyit ér, amennyit ez a portfólió. Száz százalékos fedezettség. Nem ígéret. Fedezet. Ez azért érdekes, mert megoldja azt a problémát, amivel a legtöbb kisebb befektető szembesül: a jó hozam elérése eddig vagy drága volt, vagy bonyolult. Vagyonkezelőhöz menni jellemzően 20 millió forintos belépési küszöböt jelent. ETF-et venni egyszerűbb, de ott is kell az alapismeret. Balázs megoldása olcsóbb belépési pontot kínál – és a technológia végzi a nehéz munkát. Ráadásul vagyonkezelők is jelezték már, hogy szívesen licenszelnék az algoritmust. Ez nem véletlen: egy jól működő rendszer előbb-utóbb megtalálja azokat, akik értik az értékét. Értékesítés fintech területen – a nagyszámok törvénye és a szakbefektető Tízből nyolc azonnal nemet mond. Ez nem kudarc – ez matematika. Van egy tévhit, amibe sok vállalkozó beleesik: ha elég jó a terméked, az emberek majd maguktól megértik. Balázs pontosan ezt tapasztalta meg a saját bőrén – és rájött, hogy a fintech sem különbözik semmilyen más szektortól, amikor értékesítésről van szó. Amikor elkezdte bemutatni a megoldását potenciális partnereknek, a reakciók megjósolhatóan oszlottak meg. Volt, aki meghallotta a „kripto" szót – és azonnal zárt. Volt, aki az „algoritmus kereskedés" kifejezésnél lépett ki a beszélgetésből. Volt, aki a grafikonokat photoshopnak nézte. Balázs becslése szerint tíz emberből – de inkább ötvenből – nyolcvan százalék azonnal elzárkózott. Ez elsőre leverőnek hangzik. Valójában ez a játék szabálya. „Nagyszámok törvénye alapján mindig akad valaki, aki nem ezt mondja. Nem is olyan régen hallgattam valakit, aki számolta a nemeket, és valamilyen több századig eljutott, mire egy darab igent kapott – és abból sikerült üzletet építenie." Az elutasítás tehát nem azt jelenti, hogy rossz a termék. Azt jelenti, hogy még nem találtad meg azt, akinek szól. És itt jön a kulcslépés, amit Balázs nagyon korán felismert: nem mindenkinek kell eladni – hanem a megfelelő embernek. A fintech és a befektetési szektor konzervatív világ. Ha valakinek a nulláról kell elmagyarázni, hogy mi az a blockchain, mi az a portfólió optimalizálás, mi az a gépi tanulás – akkor az az ember valószínűleg nem a te vevőd. Nem azért, mert rossz ember, hanem azért, mert nem ő a célközönséged. Ha viszont olyan befektetési tanácsadóhoz vagy vagyonkezelőhöz mész, aki már érti a kontextust, ott elég annyit mondani: „van egy eljárásom, ami portfóliókat optimalizál – csináljunk egy tesztet." Erre már valaki kinyitja az ajtót. Balázs ezt egy nagyon egyszerű analógiával fogalmazta meg, amit az egyik sikeres magyar üzletembertől hallott: mindegy, mit árulsz – az a nem mindegy, kinek árulod. Ha üvegpoharat árulsz, ne minden sarkon próbálkozz. Barátkozz meg a szállodatulajdonosokkal és a vendégházak üzemeltetőivel – és megkötöd az üzletet. Ez a gondolat közvetlenül alkalmazható bármilyen B2B értékesítésre. A kérdés nem az, hogy hogyan győzöd meg az elzárkózókat. A kérdés az: hogyan találod meg azokat, akik eleve nyitottak – és irántad mint ember iránt érdeklődnek, nem csak a terméked iránt? Mert az elutasításban is van érték – ha ki tudod szűrni belőle az építő kritikát. Balázs erre is kitért: volt, aki nemet mondott, de közben hasznos visszajelzést adott arról, mi hiányzik a megoldásból. Ezt érdemes meghallani. Azt viszont, aki csak legyint – azt el kell engedni, és menni tovább. Miért az USA az elsőszámú piac – és mit jelent ez a te vállalkozásodra? Ott hálózz, ahol sok a hal. Ez nem vélemény – ez stratégia. Sok magyar vállalkozó ugyanazt a hibát követi el: először megpróbál itthon bizonyítani, aztán talán kilép Európába, és ha minden jól megy, esetleg egyszer majd Amerika. Balázs fordítva gondolkodik. És nem véletlenül. Az érvelése egyszerű, de annál erőteljesebb. Képzeld el, hogy hálót vetsz ki. Hol fogsz többet fogni – ott, ahol rengeteg hal van, vagy ott, ahol egy-két példány bújkál a kövek között? A válasz nyilvánvaló. Az Egyesült Államok a világ legnagyobb fizetőképes piaca: rengeteg ember, rengeteg tőke, és – ami a legfontosabb – rengeteg olyan befektető és vállalkozó, aki már érti a fintech, a kripto és az algoritmus-alapú befektetés nyelvét. „Magyarországról trendeket vagy terméket átvinni az Egyesült Államokba nagyon nehéz – és most még óvatosan fogalmaztam. Viszont az Egyesült Államokból termékeket áthozni az EU-s piacra, vagy bárhová máshová, pedig nagyon könnyű." Ez a mondat nem pesszimizmus. Ez a piac logikája. Ha az USA-ban bizonyítasz, az EU-s és a globális terjeszkedés jön magától. Fordítva ez ritkán működik. Balázs ezt nemcsak elvként vallja – hanem konkrét stratégiává alakította. Az USA-ban elsősorban befektetési tanácsadókra és befektetési vállalkozásokra fókuszál, akik profit megosztásos alapon tudják értékesíteni a megoldását. Ez azt jelenti, hogy nem kell minden egyes ügyféllel egyenként megküzdeni – elég megtalálni azokat a partnereket, akiknek már van kész ügyfélbázisuk, és akik értik, mit kínál. De miért most? Mi változott? Részben a szabályozási környezet. Részben a politikai hangulat. Részben az, hogy az USA-ban egyre több olyan konferencia, szakmai közösség és befektetői kör működik, ahol a fintech és a kripto nem téma – hanem iparág. Ahol nem kell megmagyarázni az alapokat, csak a különbséget. Ez pedig közvetlenül kapcsolódik ahhoz, amit Attila is hangsúlyozott a pitchelésről: a rossz befektetőnek pitchelni nemcsak időpazarlás – hanem energiapazarlás is. Ha valaki nem érti a szektort, nem fogja értékelni a megoldást sem. Ha viszont olyan emberhez mész, aki kifejezetten ilyen típusú startupokba fektet, akkor azonnal más szintű párbeszéd kezdődik. Van ennek egy másik tanulsága is, ami minden vállalkozóra vonatkozik, nemcsak fintech-es alapítókra: a piac megválasztása stratégiai döntés, nem logisztikai kérdés. Nem azt kell először eldöntened, hogyan jutsz el a piacra – hanem azt, hogy melyik piac a legjobb terep a te megoldásodnak. Aztán jön a hogyan. Balázs egyértelműen döntött. USA-piac, először. A többi majd következik. Biden, debanking és a kripto elleni háború – amit a mainstream média nem mesélt el Nem a piac döntötte el, ki nyerhet. Hanem a politika. Ha valaki azt hitte, hogy a kriptószabályozás egy száraz jogi téma – ez a fejezet megváltoztatja a véleményét. Mert ami az USA-ban történt a Biden-adminisztráció alatt a kriptoiparral, az nem szabályozás volt. Az elnyomás volt. Balázs és Attila ebben a részben olyan dolgokról beszéltek, amiket a mainstream média szinte egyáltalán nem tematizált – pedig mélyen érintette azt, hogy ki tud vállalkozni, és ki nem. A debanking mechanizmusa. Az USA-ban a bankok kidobhatnak téged mint klienst. Ha egy bank azt mondja, hogy nem vagy megbízható ügyfél, a többi bank követi ezt az értékelést. Az eredmény: bankszámla nélkül maradsz. Készpénzért kell dolgoznod. Nem tudsz számlát nyitni, nem tudsz bért fizetni, nem tudsz szerződést kötni. Gyakorlatilag ellehetetlenül a vállalkozásod. Ez nem elmélet. Ez megtörtént. A Biden-adminisztráció idején számos kripto-founder és kripto-fókuszú cég erre a listára került – pusztán azért, mert a szektorban dolgoztak. Attila hozott erre konkrét példát: az Andreessen Horowitz befektetési cégnél volt egy munkatárs, aki kripto-szabályozással foglalkozott. Az adminisztráció nyomására debankingre került – és a cégnek készpénzben kellett fizetnie a fizetését. Amerikában. 2023-ban. „Nagyon csúnya dolgok történtek a Biden-adminisztráció alatt. Nagyon-nagyon kriptoellenesek voltak – és persze most megjött Trump bácsi, aki azt mondta, hogy a kripto az nagyon jó." Ez nem politikai véleménynyilvánítás. Ez az üzleti valóság leírása. Amikor egy kormányzat szabályozás helyett adminisztratív nyomással lehetetleníti el egy iparág szereplőit, az nem piacvédelem – az iparággyilkosság. Miért volt ez így? Balázs nem értette, és nem is értette meg teljesen. Attila felvetette a Kína-párhuzamot: ott nyíltan kitiltották a kriptomájnerokat, akik aztán Vietnámba, Indonéziába mentek tovább. Legalább ott tiszta volt a szabály. Az USA-ban viszont nem volt nyílt tiltás – csak láthatatlan nyomás, banki kizárás, és jogi bizonytalanság, amibe sok startup belerokkant. Mi változott Trump megválasztásával? Szinte minden. Létrehoztak egy elnöki munkacsoportot, amelynek kizárólagos feladata a kriptótörvények rendbe tétele volt. Megjelent a Genius Act, ami egyértelművé tette: ha egy token mögött fiat pénz áll fedezetként, az nem értékpapír. A SEC és a CFTC közös állásfoglalást adott ki, amelyben öt kategóriába sorolták a kriptovalutákat – és a Bitcoin, az Ethereum, a Solana bekerült a „digital commodities" kategóriába, ami kívül esik az értékpapír-szabályozáson. Ez azt jelenti, hogy rengeteg projekt, ami korábban jogi szürke zónában létezett, most zöld utat kapott. A piac nem változott – a szabályozás változott. És ez mindent megváltoztat. A tanulság vállalkozóként egyértelmű: a szabályozási környezet nem háttérzaj – hanem stratégiai változó. Aki nem figyel rá, az nem érti a piacot. Aki figyel rá, az időben pozicionálja magát. A kriptó jövője – miért most, és miért éppen itt? A szabályozás megváltozott. Az ablak nyitva van. De nem marad nyitva örökre. A legtöbb vállalkozó akkor lép piacra, amikor már mindenki más is ott van. Amikor a trend nyilvánvaló, amikor a sajtó tele van a témával, amikor a szomszéd is azt mondja, hogy ő is benne van. Ez a legdrágább pillanat a belépésre – és általában a legkockázatosabb is. Balázs máshogy gondolkodik. Ő azt figyeli, mikor nyílik meg egy szabályozási vagy piaci ablak – és hogyan lehet azt elsőként kihasználni, mielőtt a tömeg megérkezik. A kripto most éppen ilyen ablak előtt áll. Az USA-ban a szabályozási bizonytalanság – ami éveken át az iparág legnagyobb fékezője volt – elkezdett feloldódni. A Genius Act, a SEC és CFTC közös állásfoglalása, az elnöki munkacsoport outputjai mind ugyanabba az irányba mutatnak: a kripto legitim iparággá válik. Nem underground mozgalom. Nem szürke zóna. Hanem egy szabályozott, intézményi szinten is elfogadott pénzügyi szektor. „Én azt gondolom, hogy a kriptó az növekedni fog, mert most változott az állami és a szabályozásbeli hozzáállás is. Amerikában jobb a terep – és nagyon sok indok ebbe az irányba mutat." Balázs szerint ennek a növekedésnek van egy konkrét motorja: a decentralizált rendszerek természetes előnye a hagyományos pénzügyi infrastruktúrával szemben. Egy blockchain-alapú tranzakció nem igényel napokat, nem igényel közvetítőt, és nem igényel overnight állampapír-vásárlást ahhoz, hogy a bank a pénzedből profitot termeljen, miközben te várod az átutalást. A rendszer gyorsabb, olcsóbb és átláthatóbb. De miért pont most érdemes figyelni? Mert a piac most kezd intézményi szintre érni. A vagyonkezelők már érdeklődnek az algoritmus-alapú megoldások iránt. A befektetési tanácsadók keresik azokat a termékeket, amelyek a konzervatív ügyfeleknek is eladhatók – miközben a portfólióban ott van a növekedési potenciál is. Balázs ezt pontosan így pozicionálja a saját megoldásával: egy stabil, fedezett alap, amelyhez hozzáadható egy magasabb kockázatú, magasabb hozamú komponens. Az egyik jól alszik tőle, a másik izgatottan várja, mi történik. Van azonban egy fontos figyelmeztetés is, ami a beszélgetésből egyértelműen kijött: a kriptóban is rengeteg az átverés. A „60%-os hozam három hónap alatt" típusú ígéretek nem befektetési termékek – azok pump and dump sémák. Balázs nagyon tudatosan pozicionálja magát ezzel szemben: az ő megoldása nem ígér csodát, hanem konzisztens, mérhető, fedezett teljesítményt kínál. Ez lassabb növekedés – de valódi. A fintech evolúciójának következő lépcsője – ahogy Balázs fogalmaz – éppen ez: olyan rendszerek, amelyek a jó befektetési döntéseket olcsóbbá, gyorsabbá és hozzáférhetőbbé teszik mindenki számára, nem csak azoknak, akik be tudnak lépni egy 20 milliós küszöbű vagyonkezelőhöz. A piac nyitva van. A szabályozás rendeződik. A kérdés nem az, hogy érdemes-e figyelni erre a szektorra. A kérdés az: mikor lépsz be – és felkészülten lépsz-e be? Önismeret, tőzsde és a gondolkodó ember – miért a legdrágább befektetés az, amit magadba teszel? A tőzsde nem pénzügyi eszköz. Az egy tükör. Kevés olyan terület van, ahol az önismeret hiánya ilyen gyorsan és ilyen kézzelfoghatóan megjelenik a számládon, mint a befektetés. Nem véletlenül beszéltek Balázs és Attila sokat az önismeretről – mert a pénzügyi döntések mögött szinte mindig emberi pszichológia áll. Félelem, kapzsiság, türelmetlenség, önbizalom-hiány vagy éppen túlzott önbizalom. Balázs ezt nagyon korán megtanulta – a saját pénzén. A 2017-es bitcoin-veszteség nem csak pénzügyi lecke volt. Önismereti lecke is volt. Rájött, hogy nem az számít, mennyire lelkes valaki egy befektetés iránt – hanem az, hogy hogyan reagál akkor, amikor a piac ellenfordul. A paper trading jelenség. Balázs hozott erre egy nagyon szemléletes példát. Ha kártyázol zsetón nélkül, teljesen másképp játszol, mint ha valódi pénz van a tét. Papír trading accounton mindenki türelmes, fegyelmezett és racionális. Amikor viszont a saját megtakarításod megy le 30-50 százalékot – az érzelmek előjönnek. A kéz remeg a „eladom" gombra. Vagy éppen befagy, és nem tesz semmit, miközben kellene. „A tőzsde egyébként ad egy bizonyos önismeretet – mert gondold el, hogy mondjuk paper trading accountod van, vagy csak úgy kártyázol zsetón nélkül. Teljesen másképpen fogsz viselkedni." Ez a felismerés nemcsak a befektetésre igaz. Minden olyan területen igaz, ahol nyomás alatt kell dönteni – legyen az üzleti tárgyalás, válságkezelés vagy akár egy nehéz alkalmazotti helyzet. Az önismeret nem soft skill. Az egy versenyelőny. Balázs ezért szokta azt tanácsolni mindenkinek, aki tőzsdézni akar: először ismerje meg magát. Ismerje meg, hogyan reagál veszteségre. Hogyan reagál nyereségre. Mennyire türelmes. Mennyire fegyelmezett. Mert ha ezeket nem tudja – a tőzsde megtanítja. De a tandíj magas. A Polymarket-jelenség – hogyan változtatja meg a tudást a tét. Attila hozta be a Polymarket példáját, ami egy előrejelzési piac: emberek fogadnak valós eseményekre valódi pénzzel. Az érdekesség az, hogy minél nagyobb összeggel fogad valaki, annál alaposabban utánanéz a témának. Nem szimpatia alapján dönt – hanem utánaolvas, elemez, mérlegeli az esélyeket. A tét megváltoztatja a gondolkodás minőségét. Ez egy általánosabb igazságot is hordoz: az emberek akkor gondolkodnak a legjobban, amikor valódi következménye van a döntésüknek. Amikor saját bőrükön érzik a tévedés árát. Ez nem azt jelenti, hogy mindig a saját pénzedet kell kockáztatni ahhoz, hogy jól dönts – de azt igen, hogy a tét nélküli döntés ritkán hoz igazi elkötelezettséget és igazi fókuszt. Mi a kapcsolat a vállalkozással? Minden vállalkozó befektet – pénzt, időt, energiát, hírnevét. És minden befektetési döntés mögött ott van az ember, aki meghozza. Ha ez az ember nem ismeri magát – ha nem tudja, mi mozgatja, mi blokkolja, mi torzítja az ítéletét –, akkor a legjobb üzleti modell sem fogja megmenteni a rossz döntésektől. Balázs esetében az önismeret fejlesztése nem elvont önfejlesztési projekt volt. Konkrét veszteségekből tanult, konkrét döntéseket vizsgált felül, és konkrét rendszereket épített arra, hogy a jövőben az érzelmek helyett az algoritmus döntsön – ahol arra van lehetőség. A legdrágább befektetés, amit tehetsz, az, amit magadba teszel. De az is a legjobb hozamú – ha komolyan csinálod. Az AI, a munka jövője és az ember szerepe – ha a robot dolgozik, te ki leszel? Ha nem kell dolgoznod, megtanulsz-e gondolkodni? Ez az a kérdés, amit a legtöbb jövőről szóló vita elkerül. Mindenki beszél az automatizációról, az AI térnyeréséről, az univerzális alapjövedelemről – de kevesen teszik fel azt a kérdést, ami valójában a legfontosabb: ha a munka eltűnik, mi marad belőlünk? Balázs és Attila a beszélgetés végén elértek erre a mélyvízre. Nem elvont filozofálásként – hanem nagyon is konkrét vállalkozói és emberi szempontból. Az univerzális alapjövedelem paradoxona. Balázs felvetette: ha mindenki kap egy alapjövedelmet, ami fedezi az alapszükségleteket, annak lehet, hogy pozitív mellékhatása is van. Csökkenhet a bűnözés, mert nem kell mástól elvenni ahhoz, hogy neked legyen. Kevesebb embernek kell megalázó körülmények között dolgoznia puszta túlélésért. De ott van a másik oldal is. Ha valakinek a megélhetése nem függ attól, hogy mit tesz nap mint nap – mi ösztönzi arra, hogy tegyen valamit? Mi tartja fenn a fegyelmet, a fejlődési vágyat, az alkotási kényszert? „Ha nincsen munkád, akkor hogy tanulsz meg gondolkodni?" Ez Attila kérdése volt – és nem költői. Mert a munka nem csak jövedelemforrás. A munka struktúrát ad. Identitást ad. Visszajelzést ad arról, hogy jók-e a döntéseid, értékes-e az, amit csinálsz. Ha ezt az AI vagy egy automatizált rendszer veszi át – mi marad? A Wall-E pillanat. Attila hozta be a Wall-E-t – azt a Pixar-filmet, ahol az emberiség egy űrhajón lebeg, minden szükségletét robotok elégítik ki, és az emberek lassan elveszítik a képességüket a mozgásra, a gondolkodásra, a kapcsolatteremtésre. Nem drámai összeomlás – hanem lassú, kényelmes leépülés. Ez nem science fiction figyelmeztetés. Ez egy nagyon valódi kérdés, amit már most fel kell tenni. Mert az AI nem holnap érkezik – már itt van. Már most átvesz feladatokat, folyamatokat, döntéseket. És ha egy vállalkozó nem gondolkodik el azon, hogy mi az, amit az AI nem tud átvenni tőle – akkor előbb-utóbb szembe fog nézni ezzel a kérdéssel. Csak akkor már kevesebb lesz az idő a válaszra. Mit nem tud átvenni az AI? A kontextust. A felelősségvállalást. A valódi kockázatvállalást. Azt a pillanatot, amikor egy vállalkozó eldönti, hogy beleáll valamibe – nem azért, mert az algoritmus azt mondta, hanem azért, mert ő hisz benne, és vállalja a következményeket. Az AI optimalizál. De az értékek mentén való döntés – hogy mit érdemes optimalizálni, és miért – az emberi feladat marad. Balázs erre egy nagyon egyszerű választ adott: fel kell találni magad. Nem metaforikusan – hanem konkrétan. Meg kell találni azt, amit te tudsz adni, amit te látsz meg, amit te építesz fel – amit egy algoritmus nem tud lemásolni, mert az a te tapasztalatodból, a te hibáidból, a te egyedi nézőpontodból születik. Ez visszavezet oda, ahol a beszélgetés elkezdődött: a bukásból épített tudáshoz, a saját framework-höz, az önismerethez. Ezek nem elvont fogalmak. Ezek a versenyképességed alapjai egy olyan világban, ahol az AI egyre több mindent tud – de gondolkodni helyetted még nem fog. Záró tanulság Amit Koncz Balázs históriájából nem szabad elfelejteni Két óra beszélgetés. Rengeteg téma. De ha egyetlen mondatba kellene sűríteni, amit Balázs sztorija tanít – ez lenne az: A bukás nem a vég. Az a kezdet – ha hajlandó vagy tanulni belőle. Balázs a kétharmados bitcoin-veszteséggel kezdte. Ma saját kriptovaluta-alapú befektetési megoldást épít, vagyonkezelők érdeklődnek az algoritmusa iránt, és stratégiai partnereket keres az USA-ban. Nem azért jutott idáig, mert szerencsés volt. Hanem azért, mert minden egyes bukás után visszaült, végig gondolta, mi történt – és újrakezdte, de okosabban. Ez a gondolkodásmód nem fintech-specifikus. Ez vállalkozói alapállás. A legfontosabb tanulságok, amiket magaddal vihetsz: Fel kell nőni a problémához – minden területen, ahol komolyan akarsz eredményt elérni. A tudásnak ára van: vagy időd adod érte, vagy pénzt. A harmadik út az, hogy kétszer fizetsz. A megfelelő piac megválasztása stratégiai döntés, nem logisztikai kérdés. Ott hálózz, ahol sok a hal – és ne félj az USA-piacot elsőnek célozni, ha a megoldásod arra való. Nem mindenkinek kell eladni – hanem a megfelelő embernek. A szakbefektető érti a nyelvedet. Az elzárkózó nem a te piacod. A nagyszámok törvénye a te barátod, ha elég kitartó vagy. Az AI hasznos eszköz – de a stratégiai döntéseket még mindig neked kell meghoznod. Aki átadja ezt a felelősséget egy algoritmusnak, az előbb-utóbb szembesül a következményekkel. Az önismeret nem soft skill. Az a legkeményebb versenyelőny, amit felépíthetsz – és a tőzsde, a vállalkozás, az élet folyamatosan teszteli. És végül: ha nincsen munkád – vagy ha az AI átveszi azt, amit eddig csináltál –, akkor a kérdés nem az, hogy mi lesz veled. A kérdés az, hogy mire vagy képes, ha rákényszerülsz, hogy gondolkodj. Hallgasd meg a teljes epizódot Ha ezek a témák megmozgattak valamit benned – a kripto, a tőzsde, az USA-piac, az AI és a vállalkozói gondolkodás –, akkor a teljes beszélgetés még ennél is mélyebb. Balázs és Attila két órán át nem kerülte meg a nehéz kérdéseket. Érdemes végighallgatni. Élő podcast epizód: Koncz Balázs – 2026. Április 8. 15:15-tól! Hamarosan: Kripto törvények vállalkozói szemmel – USA vs. EU Ha vállalkozóként még nem gondolkodtál komolyan a kriptón – ez az epizód megváltoztatja a véleményedet. A szabályok megváltoztak. Az USA-ban új kriptótörvények születtek, az EU-ban is rendeződik a helyzet – és aki most érti meg, mi történik, az lesz az, aki a következő évtizedben a legjobb pozícióból indul. A következő Magyar Business Podcast epizódban Fóris Attila vendége Koncz Balázs – fintech alapító, tőzsde-algoritmus fejlesztő, brókervizsgás informatikus –, aki saját bőrén élte meg, mit jelent kriptóban veszíteni, tanulni, és végül egy valódi, fedezett pénzügyi megoldást építeni belőle. Megismered a NeuroFundCoint A NeuroFundCoin egy olyan kriptovaluta, amelynek értékét egy gondosan összeállított részvénykosár fedezi. A kosarat egy saját fejlesztésű algoritmus kezeli, amely a lehető legmagasabb hozam elérésére törekszik. Nem ígéret. Nem hype. Hanem egy valódi, fedezett befektetési megoldás – amit Balázs most vezet piacra. Miről lesz szó? Miért változott meg minden a kriptóban Trump megválasztása után – és mit jelent ez számodra vállalkozóként USA vs. EU kriptószabályozás – melyik piac a jobb terep, és miért érdemes az USA-t elsőként célozni Mi a Genius Act, a Howey-teszt és a debanking – közérthetően, vállalkozói szemmel Hogyan működik a NeuroFundCoin – és miért más ez, mint bármi, amit eddig láttál a kriptópiacon Mikor éri meg kriptóba fektetni – és hogyan különböztesd meg a valódi lehetőséget az átveréstől Hamarosan – a Magyar Business Podcaston 📅 Értesülj elsőként, amikor megjelenik – iratkozz fel a Magyar Business hírlevelére. 🔔 Követd a Magyar Business YouTube-csatornát, és kapcsold be az értesítéseket. 💬 Te mit gondolsz – az USA vagy az EU lesz a kripto igazi otthona? Írd le a kommentben – kíváncsiak vagyunk a véleményedre!

Fájdalmas igazság: nem azért nem skálázol, mert kevés az ügyfél, hanem mert nincs rendszered. AI automatizáció vállalkozóknak – érthetően. << Vissza az epizódokhoz Miért nem skáláz a céged, hiába dolgoztok halálra magatokat? 2025. október 20. 💥 Előrendelési időszak! Tedd MENŐ™-vé a céged 90 nap alatt — technikai tudás nélkül, AI-val. 👉 Csatlakozz most, és tanuld meg a módszert, amivel 300+ cég 34%-kal növelte a profitját. 🔗 Előrendelem most Miért nem skáláz a céged, hiába dolgoztok halálra magatokat? Ha ezt a kérdést mostanában már többször feltetted magadnak, nem vagy egyedül. A Magyar Business Podcast friss epizódjában Balogh Dávid, az AI Boost alapítója – aki több mint 300 vállalkozás AI-transzformációját vezette le – arról beszél, miért nem a kemény munka hozza el a növekedést , hanem a rendszerek , az automatizálás , és a felszabadított szellemi kapacitás . A beszélgetés nem köntörfalaz: kimondja, hogy a legtöbb magyar vállalkozásban nincs meg a struktúra, hogy egyáltalán képes legyen skálázni . Nem az AI a megoldás – hanem az, hogy fel tudsz-e készíteni egy rendszert , ami be tudja fogadni az AI-t. Dávid konkrét példákat hoz: hogyan spórolt meg a saját cégében 30%-os költséget 3 hónap alatt AI automatizálással, miért rúgott ki embereket, akik nem voltak hajlandóak önképzésre, és hogyan lehet egy „asszisztens AI” ma már olyan, mint egy frissen végzett egyetemista: tanítható, betanítható, csak tudd mit akarsz delegálni . Ez az epizód nem csak az AI-ról szól. Hanem arról, hogyan gondolkodsz a céged működéséről, struktúrájáról és jövőjéről . És ha még mindig az van, hogy mindenki túl van terhelve, és a CEO a saját idejét sem tudja menedzselni, akkor nem fogsz tudni skálázni – hiába dolgoztok halálra magatokat. Dávid világosan kimondja: „A következő 2–3 évben az AI nem opció – hanem a túlélés feltétele. ” Miért nem skáláz a legtöbb magyar KKV? A legtöbb hazai vállalkozó nem skáláz, hanem túlél . És ennek nem az a fő oka, hogy kevés az ügyfél, gyenge a termék vagy rossz a piac. Hanem az, hogy a cég nincs felkészítve a növekedésre . Balogh Dávid kendőzetlenül beszél arról, hogy sok ügyfelüknél a legnagyobb akadály az, hogy nincs meg a belső struktúra . Se idő, se energia, se szellemi kapacitás nincs arra, hogy új dolgokat kipróbáljanak, rendszereket építsenek, vagy egyáltalán: gondolkodjanak a működésen. „Hat napot dolgoznak azért, hogy az alapfeladatokat elvégezzék. Honnan lenne kapacitásuk új dolgokat tesztelni?” Ez a gondolkodásmód teljesen kiöli a növekedési potenciált. A valódi kérdés nem az, hogy tudsz-e AI-t használni. Hanem az, hogy egyáltalán van-e olyan rendszered, ahová be tudod építeni. És ha ez a rendszer nincs meg, akkor nemhogy AI-t, de semmilyen skálázási eszközt nem tudsz használni. Nincs hova. Nincs ki. Nincs mikor. Ezért hiába dolgoztok halálra magatokat – nem jutsz előrébb. A skálázáshoz nem újabb eszköz kell első lépésként, hanem: tiszta folyamatok , rendszer a működésben , felszabadított idő és figyelem , hogy az új ötletek egyáltalán életben maradhassanak. Tanulság 👉 Az első lépés a skálázás felé nem az AI. Hanem az, hogy készen állsz-e a skálázásra. Az AI nem vesz el munkát – ha te vezeted be előbb Az AI nem azért veszélyes , mert okosabb nálad.Hanem mert gyorsabb, olcsóbb és nem alszik . Balogh Dávid szerint nem az AI veszi el a munkát , hanem az veszíti el az állását vagy a piacát, aki nem hajlandó tanulni és alkalmazkodni . Ezt konkrét példákkal is alátámasztja: 3 munkatársat elbocsátottak az ügynökségükből, mert nem voltak hajlandók megtanulni az új AI-eszközöket. Ugyanazt a szolgáltatási szintet ma 30%-kal alacsonyabb költséggel tudják biztosítani – köszönhetően az AI-asszisztenseknek. És itt jön a kulcsgondolat: „Nem az van veszélyben, aki automatizálja a munkáját, hanem az, aki nem hajlandó.” Aki képes delegálni és optimalizálni a saját feladatait, az nem elveszti az értékét – hanem felszorozza. Mert nem csak hatékonyabb lesz, hanem olyan skill-t szerez , amivel bármilyen vállalkozásban szupererővé válik. Ez a hozzáállás különbözteti meg a túlélő vállalkozókat a növekvő vállalkozások vezetőitől. „A jövőben a legfontosabb képesség nem a szakmai tudás lesz, hanem a delegálás és rendszerezés mesterszintű elsajátítása .” Az AI nem vált ki – ha te irányítod. De ha figyelmen kívül hagyod, más fogja kiváltani a te cégedet. Tanulság 👉 Az AI nem ellenség – de csak akkor szövetségesed, ha te tanítod meg, mit csináljon. A három szint, ahol a cégek vagy megrekednek… vagy felrobbannak Balogh Dávid az epizódban egy brutálisan egyszerű, mégis sokkoló modellt hoz: 👉 Három AI-használói szint , amiből már az elsőn sem tart a legtöbb vállalkozás . 1. Általános felhasználó Ez az, aki néha bepötyög valamit a ChatGPT-be vagy Gemini, aztán panaszkodik, hogy „hülyeséget ír”. Ez a szint nem veszélyes az AI-ra nézve. Az AI itt veszélyes rád. Itt nincs kontroll, nincs eredmény, csak kísérletezés – rendszer nélkül. 2. AI-szoftver felhasználó A következő szint az, amikor már nem magát a ChatGPT-t használod , hanem egy olyan szoftvert, ami ráépült a GPT-re, de szakértői tudást integrált . Például: Jasper, Notion AI, Copy.ai. Ezek már marketingesek, HR-esek vagy sales-esek tudásával vannak feltanítva. Itt már nem csak kérdezel, hanem valós üzleti célra használsz egy eszközt. 3. AI-asszisztens és automatizálás A harmadik szint az, ahol már nem te dolgozol , hanem az AI-asszisztens.Egy rendszerbe illesztve, szabályokkal betanítva, konkrét eredményre programozva. Ez nem jövő, ez jelen. Számlafeldolgozás Megrendelés-visszaigazolás Jelölt-előszűrés Google Drive rendezés Adatkitöltés Google Sheet-be Mindez AI-asszisztensekkel – 0-24-ben, hibák nélkül, havi pár ezer forintból. „Olyan, mintha egy zseni frissen végzett egyetemista ülne melléd – és csak arra várna, hogy megtanítsd mit csináljon.” Tanulság 👉 A kérdés nem az, hogy használod-e az AI-t. 👉 A kérdés az, hogy melyik szinten használod – és meddig akarsz ott maradni? Az önjáró cég nem álom – csak rendszer kérdése A legtöbb vállalkozó azért nem jut el az „önjáró cég” szintjére, mert rosszul képzeli el, mit is jelent az valójában . Nem azt, hogy elvonulsz Balira, és minden megy magától.Hanem azt, hogy van egy rendszered, amiben nem mindenki rád vár . Balogh Dávid kristálytisztán fogalmaz: „Az AI csak akkor működik, ha van hova csatlakoznia. Ha nincs rendszer, nincs AI sem.” A gond nem az, hogy nincs elég eszköz.Hanem hogy a cégek 80%-ában: nincs folyamatleírás, nincs digitalizált adat, nincs tudásmenedzsment, nincs idő a tesztelésre, és senki nem felelős azért, hogy bármi új elinduljon . Ezért aztán még a legjobb AI-rendszer is elvérzik a káoszban. Dávid szerint az AI nem egy újabb marketinges buzzword. Hanem egy csavarhúzó . A kérdés az, van-e egy IKEA-szerű összeszerelési útmutatód , amiben használni tudod. Ezért vezette be az „AI-asszisztens + felelős” párost minden ügyfélnél.A digitális asszisztens elvégzi a feladatokat, de mindig van egy ember, aki felelős az eredményért . Pont mint egy junior munkatársnál: meg kell tanítani, ellenőrizni kell, de felszabadítja az idődet és a fókuszodat . Tanulság 👉 Az AI nem váltja ki a céged működését – csak akkor, ha már van mit kiváltania. 👉 Ha káosz van, az AI csak gyorsabban generálja a káoszt. Az AI bevezetése = 99%-os költségcsökkentés? Ez nem egy marketing lufi.Ez konkrét adat. Balogh Dávid elmondja, hogy az AI Boost ügyfeleinél a munkafolyamatok automatizálása átlagosan 99%-os költségcsökkentést eredményez a célzott feladatkörökben. Hogyan? Nem a munkaköröket váltják ki, hanem feladatköröket . Egy egyszerű admin feladatot, amit korábban egy kolléga végzett havi 8 munkaórában, ma egy AI-asszisztens csinálja éjjel-nappal, hibamentesen. A fejlesztési költség akár 3-6 hónapon belül megtérül , utána pedig szinte nulla az üzemeltetési költség. „Ami eddig 5 ezer forintba került óránként, most 50 forintból megvan.” Ezért nem csak költségcsökkentésről beszélünk. Ez skálázási alap . Mert ha egy folyamat már nem emberi kapacitáshoz kötött, akkor azt: napi 10x annyiszor is végre lehet hajtani, bármelyik országba ki lehet terjeszteni , és nem kell új embert felvenni , csak a rendszer skálázódik. A klasszikus példájuk: a számlakezelő AI-asszisztens. Bejön az email → értelmezi → kiválogatja → Drive-ban rendszerezi → Google Sheet-be rögzíti → előkészíti könyvelésre. És ezt nem napi 8 órában teszi , hanem 0–24-ben, pihenő nélkül. Tanulság 👉 Nem az a kérdés, hogy megtérül-e az AI automatizáció. 👉 Hanem az, hogy mikor fogod megbánni, hogy nem lépted meg korábban. A vállalkozásod a világgal versenyez – és még csak észre sem veszed A globális verseny már nem akkor kezdődött, amikor az Amazon belépett a piacodra. Hanem akkor, amikor egy indiai cég hibátlanul magyar nyelven kezdett el ügyfélszolgálatot nyújtani . Mindezt AI-val, automatizálva, 112 nyelven.Ez már nem jövő. Ez ma történik. „Egy magyar szoftvernek néztem, aztán kiderült: egy indiai AI-alapú cég. Tökéletes magyarsággal.” Dávid szerint a magyar piac mérete eddig védelmet jelentett .Nem érte meg a nagy szereplőknek lokalizálni. De az AI miatt ez a védőháló megszűnik . Ma már nem kérdés, hogy le lehet-e fordítani a tartalmaidat. Az a kérdés, hogy mikor jön az a cég, amelyik ezt meg is teszi, és elviszi előled a magyar ügyfeleidet . Tanulság 👉 Nem a magyar konkurenciával versenyzel. 👉 Hanem az AI-jal felturbózott globális cégekkel – akik már magyarul beszélnek. A legtöbb AI-projekt miért bukik el már az elején? A legtöbb AI-bevezetés nem azért bukik el, mert rossz az eszköz. Hanem mert nincs belső kapacitás , se idő, se ember, se figyelem, hogy a tesztelés egyáltalán elinduljon. „Nem az AI hiánya öl meg. Hanem hogy nincs időd kipróbálni új dolgokat.” A probléma gyökere mélyebb: nincs projektmenedzsment rendszer, nincs ownership (kié a felelősség?), nincs kísérleti időablak, amikor bármit is lehetne tesztelni. És ilyenkor nem csak az AI bukik el, hanem minden fejlődési irány . A vállalkozás megreked – csak idő kérdése, mikor szorul ki a piacról . Tanulság 👉 Az AI nem varázspálca – csak eszköz . 👉 Használni csak az tudja, akinek van ideje és rendszere tesztelni. A delegálás nem divat – a túlélés kulcsa Sokan még mindig úgy gondolkodnak, hogy a delegálás luxus.Majd ha lesz pénz, majd ha lesz ember, majd ha már túl vagyunk ezen az időszakon… Dávid ezt szétzúzza: „Aki nem tanul meg mesteri szinten delegálni, az elvérzik. Előbb a fókuszában, aztán a cégével.” Ez a gondolkodásmód az, ami a feladat-elvégzőből stratégává tesz.És ezt nem csak emberekre kell tudni alkalmazni – AI-ra is. Az AI csak akkor hasznos, ha tudod, mit akarsz rábízni .Ezért a delegálás és a struktúra nemcsak hatékonyságot hoz, hanem: időt, hogy fókuszálj, adatot, hogy mérj, és rendszert, hogy skálázz. Tanulság 👉 Aki nem tud delegálni, az soha nem fog skálázni. 👉 És ma már nem csak embereknek kell delegálni. A Buy Back Your Time vállalkozói verziója Dávid saját fejlesztésű keretrendszert mutat be: MENŐ – azaz: M int Mérés – dokumentáld, mire megy el az időd E lemzés – lásd, mit éri meg kiszervezni N yertesek – rangsorold, mit automatizálj először Ő rületes megtérülés – számolj megtérülést és kezdj el spórolni Ez nem motivációs rizsa, hanem egy képlet , ami alapján ki tudod számolni: melyik feladatot váltsd ki először, hol éri meg AI-t bevezetni, és hol száll el a legtöbb pénz és idő. „Ez nem futurisztikus vízió. Ez ma is működik, csak a legtöbben még nem látták át, mit veszítenek.” Tanulság 👉 A saját időd visszavásárlása a legjobb befektetés. 👉 Az AI nem eszköz – hanem tőkeáttét . Az AI nem dönt helyetted – de skálázni nélküle nem fogsz A beszélgetés vége a legkeményebb mondatokkal ér véget: Az AI nem fogja neked megmondani, merre skálázz. Az viszont biztos, hogy nélküle nem tudsz hova skálázni. A skálázás ma már nem feltétlenül piacbővítés.Hanem rendszerbővítés.Ha a céged nem tudja elviselni az 5x-es terhelést, akkor nem vagy skálázható . Az AI-asszisztensek, az automatizált rendszerek és a digitális munkatársak nem kiegészítik a csapatot – hanem előkészítik a növekedést . Tanulság 👉 Az AI a skálázás alapja – de te vagy az, aki megmondja, merre. A kérdés már nem az, hogy használod-e az AI-t. Hanem az, hogy be tudod-e építeni úgy a cégedbe, hogy skálázz vele. Ez az epizód nem az AI-ról szól. Ez a gondolkodásmódodról szól . Fel vagy készülve a növekedésre? Vagy csak újra és újra elvégzed ugyanazt – több stresszel, kevesebb profittal? Ha bármelyik blokk betalált, hallgasd meg a teljes beszélgetést! 👇👇👇 📩 Írd meg kommentben, hogy te hol tartasz a három AI-szint közül! 🔁 Oszd meg egy vállalkozó barátoddal, akinek ezt hallania kell! 🧠 És ha nem akarsz lemaradni a következő stratégiákról: iratkozz fel!

Fedezd fel, hogyan épített a Székely Family 8x-os növekedést krízisben, tudatos üzleti skálázással és globális projektekkel. Tanulj a stratégiájukból! << Vissza az epizódokhoz Miért bukik el a legtöbb KKV krízishelyzetben — és hogyan skálázod fel a cégedet ott, ahol mások lefagynak? 2025. december 8. Amikor a vállalkozásod a „negyedik gyerek”, és hirtelen 8x-osára nő A vállalkozói életben van egy pont, amikor rájössz: nem te irányítod a tempót — a piac, a krízisek és a valóság húznak magukkal. Pont ezt a dinamikát hozza vissza a beszélgetés Székely Zoltánnal és Székely Keresztesi Orsolyával, akik másfél-két év alatt olyan növekedési pályát futottak be, amit a legtöbb KKV csak irigyelni tud. A történetük egyszerű, mégis brutálisan őszinte: – 24 fős csapatra nőttek , ebből 10 állandó kolléga. – A cégük mérlege 60 millióról majdnem félmilliárdig ugrott — vagyis közel 8x-os növekedés két év alatt . – Közben a családi élet is átalakult: mindhárom gyerek iskolába került, a vállalkozás pedig továbbra is a „negyedik gyerek” maradt. De ami igazán megfogja a vállalkozót: nem minden projekt élte túl ezt a két évet. Két fejlesztést le kellett zárni – geopolitikai okok, piacvesztés, érdektelenség. Mégis: több startupjuk alumni státuszba lépett, saját lábra állt, és a kulcspartnerekkel ma is együtt dolgoznak. A beszélgetés motorja azonban egy masszív felismerés: a világ nem lett biztonságosabb. Az emberek felkészületlenek. És ez hatalmas piaci rés. A háborús konfliktus felerősítette a biztonság iránti igényt — és ez olyan traction-t hozott, amit egyikük sem látott előre. Innen indult el az a projekt, amely mára az egyik zászlóshajójuk: a „Be Prepared” , egy VR és mobil alapú túlélési és kríziskezelési rendszer laikusoknak. Olyan valós helyzetekre készít fel, amikkel bármelyikünk találkozhat:– erdőtűz táborozás közben,– áradás turistaként,– újraélesztési helyzet az utcán. És a projekt nem csak működik — az Epic Games Store-on is megjelenik , a mobil app már most elérhető, a Disastropedia tudásbázis pedig laikusoknak magyarázza el a túlélés alapjait. Ez a beszélgetés nem arról szól, hogyan lehet túlélni egy válságot — hanem arról, hogyan tudsz növekedni benne. STRATÉGIAI SKÁLÁZÁS: AMIKOR A PIAC HÚZ BELE A NÖVEKEDÉSBE A növekedés nem „terv”, hanem kényszerpálya — ha jól csinálod A legtöbb KKV arról álmodik, hogy majd egyszer „szépen lassan” felfelé skáláz. De a beszélgetésből kiderül: a valóság ritkán ilyen romantikus. A növekedés nem lineáris, nem tervezhető, és nem akkor történik, amikor épp ráérsz. Hanem amikor a piac rángatja a cégedet előre. Orsolyáék pontosan ezt élték át. Két év alatt: – új projektek indultak, – régiek gyorsultak be, – néhányat lezártak, – 24 főre nőtt a csapat , ebből 10 állandó. Ez nem klasszikus „skálázási stratégia” volt — hanem folyamatos döntéshozás egy olyan környezetben, ahol minden változik: – szezonális terhelés (májustól májusig pörgés, július–augusztus csend), – családi logisztika átszervezése (gyerekek iskolába kerülése), – új partneri együttműködések, – és egy külső geopolitikai nyomás, ami a biztonság projektek iránti igényt brutálisan megemelte. A fordulópont? A cég mérlege 60 millióról közel félmilliárdra ugrott. Ez 8-szoros növekedés — amit nem lehet Excelben előre tervezni. És itt jön a vállalkozói tanulság: A skálázás egyik legfontosabb eleme nem a növekedési terv — hanem a kapacitás a gyors alkalmazkodásra. Ha jön egy keresletlavina, vagy kihullik egy projekt, rögtön döntened kell: – kit veszel fel? – kit engedsz el? – melyik projektet zársz le? – mit tolsz előre? – mit engedsz el, mert túl sok energiát visz el? Orsiék is így tették: két projektet lezártak (COVID kifutása, gyenge market fit), a többi viszont alumni státuszba lépett, saját lábra állt, és ma is működik. Skálázni nem akkor tudsz, amikor időd van rá. Skálázni akkor kell, amikor a piac kényszerít. A kérdés csak az: készen vagy-e tartani a tempót? A VÁLLALKOZÓI DILEMMA: MIT ZÁRSZ LE, MIT TARTASZ MEG? A fókusz ára – amikor a projektjeid egy része meghal, hogy a többi élhessen A vállalkozói növekedés egyik legkegyetlenebb pontja, amikor rájössz: nem vihetsz tovább minden projektet, amit elindítottál. A skálázás nem csak kapacitásbővítés, hanem szelekció is. És Orsiék ezt fájdalmasan pontosan mutatják meg a beszélgetésben. Az elmúlt két évben rengeteg projekt futott párhuzamosan náluk — néhány annyira jól, hogy ma már alumni státuszban saját lábon állnak. Ilyen volt például: – a trekkeres cég, – az űripari projekt (kis doziméterrel). Ezek felnőttek, leváltak róluk, és ma már “nem kell fogni a kezüket”, még ha szakmailag és emberileg együtt is maradtak. De a valóság másik oldala keményebb: két projektet le kellett söpörni az asztalról. Miért? – az egyik “COVID traction-je” kifutott — vagyis eltűnt a piac, amelyre épült volna; – a másik a vevői oldalon nem vált vonzóvá — az ügyfelek egyszerűen másként képzelték el a supply chain megoldást. Ez a vállalkozói döntés tipikusan az a pont, ahol sok KKV elcsúszik. Túl későn engednek el valamit, ami már rég nem életképes. De a Székely Family úgy döntött: ha nincs piac, nincs projekt — még akkor sem, ha rengeteg munka van benne. Ez a fajta fókuszváltás tette lehetővé, hogy energiát tudjanak tenni abba, ami működik: – EU-s biztonsági projektek, – CBRN (védelmi) alkalmazások, – és a “Be Prepared” zászlóshajó fejlesztése. A vállalkozásod nem egy múzeum. Nem kell őrizni a régi ötleteket. Akkor nősz, ha néha hagyod meghalni azt, ami már nem húz előre. A fókusz a skálázás alapfeltétele. Ha mindent életben tartasz, semmi sem skálázódik. A KRÍZIS PIACI LEHETŐSÉG: AMIKOR A BIZTONSÁGPIAC FELROBBAN A geopolitikai bizonytalanság nem csak veszély — hanem brutális növekedési faktor A legtöbb vállalkozó retteg a bizonytalanságtól. A háborúk, válságok, kiszámíthatatlan környezet – mind olyan tényezők, amelyekre egy KKV azt mondja: „megakasztja a növekedést”. De a transzkriptből kiderül: van olyan iparág, ahol épp ez indítja be a brutális skálázódást. Dr. Székely Zoltán teljesen nyíltan kimondja, hogy a közelben zajló konfliktusok miatt: – masszívan megnőtt az igény a szeküriti megoldásokra, – felértékelődtek a biztonsággal kapcsolatos fejlesztések, – és olyan traction érkezett, amit sem tervezni, sem kivédeni nem lehetett. Ez nem „szerencse”, hanem brutális realitás: ha a világ bizonytalanabbá válik, a biztonság értéke az egekbe szökik. És aki erre megoldást épít, annak a piaca nő – még ha a körülmény tragikus is. A beszélgetésből kiderül, hogy:– a kereslet hirtelen megugrott,– új biztonsági projektek indultak,– az emberek jobban akarják érteni, mi történik körülöttük,– és igény lett a laikusoknak szóló, érthető edukációra is. Ez a hullám nem csak pénzügyi növekedést hozott, hanem stratégiai irányváltást is: a cég NonProfit inkubátora előtérbe helyezte a túléléshez, felkészüléshez és emberbiztonsághoz kapcsolódó projekteket. A tanulság? A vállalkozások nagy része krízisben bezárkózik. A gyorsan alkalmazkodók viszont fókuszt váltanak – és olyan terméket építenek, amely a megváltozott valóságban relevánsabb, mint valaha. Nem cinizmus ez. Hanem stratégiai érettség: megérteni, hogy ahol félelem van, ott piac is van — és felelősség is. A bizonytalanság nem akadály. A bizonytalanság egy új, kiszámíthatóan növekvő piac. A „BE PREPARED” PROJEKT: AMIKOR A TUDÁSÁTADÁS ÚJ IPARÁGGÁ VÁLIK A túlélési tudás digitalizálása – amikor a VR nem játék, hanem életmentő eszköz A legtöbb vállalkozás valamilyen problémát old meg. De nagyon kevés mondhatja el magáról, hogy életet is menthet . A „Be Prepared” projekt pontosan ilyen. Nem menő VR-élményt építettek – hanem egy teljes ökoszisztémát, ami laikus embereket készít fel valós krízishelyzetekre. A projekt négy nagy komponensből áll: 1) VR játék – valós katasztrófahelyzetek szimulációja A felhasználó nem tűzoltó, nem profi – átlagember. És olyan helyzetekben kell helyt állnia, amelyek ma már bármikor előfordulhatnak:– erdőtűz táborozás közben,– áradás turistaként,– zárt térben elektromos tűz. Ez utóbbi demót már Brüsszelben is tesztelték, és az uniós szakértők fele elbukott rajta.Miért?Mert a CO₂-oltó használata után a helyiség egyszerűen elfogyasztja az oxigént . A legtöbb ember ezt nem tudja – és pont ezért fulladna meg. 2) Mobilapp (I Am Prepared) – AR-alapú gyakorlás valódi terepen Az emberek úgy tanulnak, ahogy élnek: a telefonjukon. A mobilos verzió AR-rel segíti:– újraélesztés gyakorlását,– krízishelyzetek felismerését,– döntéshozási minták elsajátítását. És még ütemzenét is találtak, amely pont a megfelelő ritmust adja a mellkaskompresszióhoz. 3) Disastropedia – laikusoknak szóló enciklopédia Nem szakmai nyelv, nem tűzoltói zsargon —hanem érthető, gyors, világos magyarázatok :– tűz típusai,– árvíz,– újraélesztés,– biztonsági protokollok. 4) Learning Management System – ahol mérhetővé válik a tanulás Ez gyűjti a felhasználók előrehaladását, viselkedését és eredményeit, hogy látszódjon: tanulnak-e ténylegesen? A projekt már félidős értékelésen is túl van, kiváló visszajelzésekkel, és hamarosan az Epic Games Store-ban is elérhető lesz. A tudás nem akkor számít, amikor olvasod. Hanem akkor, amikor életedben először tényleg szükséged van rá. A FELKÉSZÜLTSÉG PSZICHOLÓGIÁJA: AMIKOR A STRESSZ LEFAGYASZT A „fight–flight–freeze” vállalkozói megfelelője – és miért bukik el a legtöbb ember éles helyzetben? A beszélgetés egyik legfontosabb – és legbrutálisabban őszinte – része az, amikor Zoltán kimondja: a stresszben az ember tudata beszűkül. Még a kiképzett egyenruhásoké is. A laikusoké pedig még inkább. Ez a felismerés kulcsa az egész „Be Prepared” projektnek:nem elméletet akarnak tanítani, hanem stressz-adaptációt . Az ember háromféleképpen reagál a fenyegetésre: – fight – harc (amikor nem kéne) – flight – menekülés (amikor nem oda kéne) – freeze – lefagyás (amikor a döntés a túlélés kulcsa lenne) És a valóság még keményebb: – sokan úgy gondolják, hogy ha „eloltották a tüzet”, akkor biztonságban vannak; – sokan bemennek olyan térbe, ahol már nincs oxigén; – sokan rossz döntést hoznak, mert pánikban nem a logika működik, hanem a reflex . Zoltán egy korábbi katonai pályáról hozott példával érzékelteti:stresszhelyzetben még a profi is csak néhány egyszerű dologra emlékszik : tárat cserél, céloz, lő – minden más kiesik.A laikus pedig még ennyit sem tud. Ezért építik a szimulációkat úgy, hogy: – a felhasználó többször is lefagyjon, – majd egyre gyorsabban adaptálódjon, – végül automatikussá váljon néhány kulcsmozdulat. Ez nem játék. Ez a valódi tanulás pszichológiája. Agyad éles helyzetben nem azt veszi elő, amit olvastál – hanem azt, amit gyakoroltál. A vállalkozói párhuzam nyilvánvaló:egy krízisben nem a stratégiai terved fog megmenteni, hanem az, hogy hányszor gyakoroltál döntést gyorsan, kiszámíthatatlan helyzetben. Nem a tudásod, hanem a reakcióid mentenek meg. A stresszben azt csinálod, amit begyakoroltál. DIGITÁLIS TANULÁS: AHOL A TELEFONOD LESZ A TÚLÉLÉSI ESZKÖZÖD A mobilod már nem szórakoztat – hanem életet menthet A beszélgetés egyik legerősebb felismerése az, amikor Zoltán kimondja: az emberek ma már nem könyvből tanulnak, hanem a telefonjukon. Ha valamit 5 másodperc alatt nem érnek el mobile-first formában, egyszerűen nem fogják használni. Ezért épült a teljes „Be Prepared” rendszer mellé a mobilos verzió (I Am Prepared) , ami nem egy „kiegészítő”, hanem az egyik legfontosabb tanulási csatorna. Az emberek ugyanis: – ha van 10 percük → telefont vesznek elő, – ha unnak → telefont vesznek elő, – ha információ kell → telefont vesznek elő, – ha játszanának → telefont vesznek elő. A kérdés már csak az: miért ne lehetne ez a 10 perc akár életmentő tudás megszerzésére is alkalmas? Mit tud a mobilapp? – AR-rel szimulál valós helyzeteket. – Megtanít felismerni krízishelyzeteket. – Feladatokat, „mission-öket” ad, amelyeket az utcán, otthon vagy bárhol gyakorolhatsz. – Még a mellkaskompresszió ritmusát is zenével jelzi – mert igen, találtak egy ritmust, ami 100%-ban illeszkedik az újraélesztéshez. Ez nem geek játék. Ez pszichológia + operációs hatékonyság + digitális edukáció egyben.A felhasználó nem csak megtanulja, mit kell tennie – hanem helyzetbe kerül , és újra meg újra gyakorolja. Zoltán ezt úgy fogalmazza meg:az emberek úgyis doom-scrollolnak vagy játszanak – akkor adjunk nekik olyan játékot, ami közben tanulnak is, és akár életet is menthetnek. A vállalkozások számára ez óriási insight: ott kell jelen lenned, ahol az ügyfél figyelme van — nem ott, ahol te szeretnéd. Ha a világ mobilon él, akkor a növekedésed is mobil-first lesz. A figyelem a legdrágább valuta. Aki mobilon tud tanítani, az tud skálázni. NEMZETKÖZI NÖVEKEDÉS: AMIKOR EGY MAGYAR PROJEKT AMERIKÁBA LÉP A nemzetközi piacra lépés nem marketingkérdés – hanem hitelesség és technológia Az egyik legerősebb momentum az interjúban, amikor Zoltán félmondatban elejti: a „Be Prepared” VR játék Amerikában is elérhető lesz, az Epic Games-szel együttműködésben. Ez nem PR-sztori. Ez egy tankönyvi példája annak, hogyan tud egy KKV vagy startup: – validált termékkel, – valós felhasználói igénnyel, – és nemzetközi partneri háttérrel belépni a világ egyik legversenyképesebb piacára. Mi kellett ehhez? 1) Valós probléma, globális relevanciával Katasztrófák, árvizek, tűzesetek, újraélesztési helyzetek – ezek nem magyar jelenségek. Ugyanúgy megtörténnek az USA-ban, Kanadában vagy Olaszországban, mint bárhol máshol.Ez azt jelenti: a termék piacmérete nem lokális, hanem globális. 2) Multinacionális konzorcium A projektben részt vesznek: – skandináv egyetemi kutatók, – kanadai professzor, – luxemburgi fejlesztőcég, – olasz partnerek, – önkormányzat, civil szervezetek és katasztrófavédelmi tagok. Ez nemzetközi hitelességet teremt — és ez a legnagyobb valutája bármilyen exportstratégiának. 3) Professzionális technológiai megvalósítás A VR játék nem „szép demo”, hanem: – élethelyzeteket szimuláló rendszer, – pontos fizikai és biztonsági protokollokkal, – validált szakmai tartalommal, – folyamatos EU-s felülvizsgálattal. Amikor az EU-s review-n is átmegy, ráadásul pozitív visszajelzéssel – az már minőségbizonyítvány a nemzetközi piac felé. 4) A megfelelő terjesztési csatorna Az Epic Games Store nem egy webshop. Hanem a világ egyik legnagyobb digitális áruháza , ahol egy VR termék percek alatt globális láthatóságot kap. Egy magyar csapatnak ez óriási ugrás – de nem szerencse, hanem stratégiai következmény. A nemzetközi piac nem attól érhető el, hogy „kivisszük a terméket”. Hanem attól, hogy a termékünk eleve globális problémára ad valódi megoldást. PARTNER-ÖKOSZISZTÉMA: AHOL A SOKFÉLESÉG VERSENYELŐNYT TEREMT A különböző szemléletek nem lassítanak — hanem robbanásszerű innovációt hoznak A legtöbb KKV és startup fél attól, hogy túl sok szereplővel dolgozzon együtt.Túl sok vélemény, túl sok irány, túl sok koordináció . A sokféleség erő , ha jól van összerakva. A „Be Prepared” projekt valójában nem egy fejlesztés, hanem egy össze-európai ökoszisztéma , ahol minden partner hozzáad valamit, amit más nem tudna. Kik vannak benne? – skandináv egyetemi kutatók, – kanadai professzor, – luxemburgi szoftverfejlesztők, – olasz szakemberek, – civil szervezetek, – tűzoltók, – önkormányzatok, – egyetemek. Ez nem „szokásos” partneri lista. Ez egy olyan konzorcium, ahol minden szereplő más szakmai dimenziót hoz: – valaki a gyakorlati tűzoltási tapasztalatot, – valaki a kutatási mélységet, – valaki a technológiai képességeket, – valaki a társadalmi edukációt, – valaki a piaci validáció szempontjait. Miért működik mégis ennyire olajozottan? Az egyik EU-s értékelő meg is jegyezte:„nem érti, hogyan sikerült ez a puzzle ilyen jól összeálljon – de nagyon működik.” A működés oka egyszerű: minden partner ugyanazt a célt szolgálja, csak más irányból. Ez a modell három dolgot ad egy vállalkozásnak: 1) Validáció több nézőpontból Nem kell találgatni, mit akar a piac — minden terület képviselője ott ül az asztalnál. 2) Skálázható fejlesztési sebesség Mindenki a saját erősségét teszi bele, nincs átfedés, nincs belassulás. 3) Hitelesség nemzetközi szinten Amikor egy kanadai professzor és egy skandináv kutató ugyanazt a projektet jegyzi, a világ figyel. Ez a fajta diverzitás az, ami lehetővé tette, hogy a projekt ne csak működjön, hanem nemzetközi zászlóshajóvá váljon . A partnerek nem viszik el az energiát. A jó partnerek hozzák a növekedést. A PROJEKTÖTLETEK EVOLÚCIÓJA: AMIKOR EGY GONDOLATBÓL ÖTTERMÉKES RENDSZER SZÜLETIK Az innováció nem „villanás” — hanem folyamatos építkezés, amiben minden partner hozzátesz egy darabot A legtöbb vállalkozó úgy gondol a termékfejlesztésre, mint egy lineáris folyamatra: „kitaláljuk – lefejlesztjük – piacra visszük”. Orsiék története viszont pontosan az ellenkezőjét mutatja: egy igazán erős innováció nem egyszer születik meg, hanem rétegről rétegre épül. A teljes „Be Prepared” ökoszisztéma egyetlen ötletből indult: „csináljunk egy VR játékot, amiben nem profi vagy, hanem átlagember.” Ez volt a mag. Aztán jöttek a partnerek — és mindegyik hozzátett valamit, ami miatt a projekt kinőtte az eredeti keretet: 1) A VR mellé kell mobile app is Mert nem mindenkinek van head setje — de mindenkinek van telefonja.Ezt a felismerés az egyik partner tette hozzá: ha nagy tömeghez akarsz eljutni, a mobil a kapu. 2) Ha már két app van, kell egy tudásbázis is Így született meg a Disastropedia, a laikusoknak szóló enciklopédia.Nem akadémiai nyelven, nem szakzsargonnal — hanem úgy, hogy Orsolya is megértse, ha ő keres rá . 3) Ha van tudásbázis, kell mérni is, hogy tanulnak-e az emberek Így jött a negyedik komponens: a Learning Management System , amely összegyűjti a két alkalmazásból érkező adatokat, és megmutatja, ki mit tanult, hogyan halad, milyen szinten áll. És mire a csapat feleszmélt, a korábbi egyetlen ötletből négy egymást erősítő termék állt össze — teljes ökoszisztémává. Miért fontos ez a vállalkozóknak? Mert a legtöbb startup túl korán akar tökéleteset építeni. A Székely Family példája pedig azt mutatja: a jó termék nem kész, hanem fejlődő. Elindulsz egy prototípussal, aztán a piaci reakciók, partnerek és validációk hozzáteszik a következő réteget. Ehhez viszont két dolog kell: – nyitottság, – és alázat ahhoz, hogy beengedd mások ötleteit is. A termékfejlesztés nem szobrászat. Nem lefaragsz, hanem hozzáépítesz, amíg a végén egy komplett rendszer nem születik. A SZELEKTÍV NÖVEKEDÉS MŰVÉSZETE: AMIKOR A CÉGED MÁR NEM FÉR EL A RÉGI KERETEK KÖZÖTT A növekedés ára – új struktúrák, új ritmus, új felelősség A beszélgetés egyik legszemélyesebb és legvállalkozóibb vonala az, amikor kiderül: a növekedéssel nem csak a cég változik meg — hanem az élet is körülötte. A Székely Family -nek nem „csak” 8-szoros árbevétel-növekedést kellett lemenedzselnie. Közben átalakult minden: – a gyerekek mind iskolába kerültek, – a családi logisztika új dimenziót kapott (side questek minden héten), – és maga az éves munkaritmus is szezonális hullámokban él. A szezonális modell vállalkozói kihívása A cég ritmusa májusig totális pörgés, július–augusztus viszonylag csendes, szeptembertől pedig újra elindul a maraton. Ez egy olyan tempó, amelyben nem lehet mindent ugyanúgy csinálni, mint egy 5 fős csapatnál . A növekedés kényszeríti ki: – a delegálást, – a felelősségek tisztázását, – az új operációs folyamatokat, – és azt, hogy kilépj abból a „mindent mi csinálunk” spirálból. A bővülés mögött fegyelem van, nem szerencse Orsiék már 24 emberrel dolgoznak, ebből 10 állandó kolléga.Ez nem organikus fejlődés — ez tudatos építkezés, folyamatos után követés, projektzárások, projektindítások és rengeteg döntés. És ami még fontosabb: volt bátorságuk elengedni azt, ami nem működik. Két projektet bezártak, mert:– vagy kifutott a COVID-hatás,– vagy nem bizonyult elég vonzónak a vevőpiac számára. A legtöbb KKV ezt nem meri meglépni — inkább évekig cipeli a zombie-projekteket. A valódi növekedés titka: tudni, mikor kell váltani A Székely Family történetéből egy dolog nagyon egyértelmű:a növekedés nem egyenes vonal. Inkább egy folyamatos újratervezés, ahol a fókusz az egyetlen stabil pont . A cég akkor tud tovább nőni, amikor te is készen állsz továbbengedni mindent, ami már nem szolgálja a növekedést. A VÁLLALKOZÓI NÖVEKEDÉS VALÓDI LOGIKÁJA: ADAPTÁCIÓ, FÓKUSZ, FELELŐSSÉG A Székely Family története nem arról szól, hogyan lehet szépen lassan építkezni. Arról szól, hogyan lehet túlélni, alkalmazkodni és közben skálázni egy olyan világban, ahol minden gyorsabban változik, mint valaha. Az elmúlt két évükben minden benne volt, amit egy vállalkozó átélhet: – 8x-os növekedés, – csapatbővülés 24 főre, – nemzetközi együttműködések, – projektzárás és projektszületés, – családi átstrukturálódás, – és egy olyan zászlóshajó projekt, amely életet menthet. A végső tanulság három egyszerű, de kőkemény vállalkozói igazságra épül: 1. A skálázás nem stratégia — hanem adaptációs képesség Nem akkor nősz, amikor időd van rá.Akkor nősz, amikor a piac úgy dönt, hogy ideje komolyabbá válnod. A kérdés: bírod-e tartani a tempót? 2. A fókusz többet ér bármilyen üzleti tervnél A KKV-k nagy része azért nem skálázódik, mert nem mer elengedni működésképtelen projekteket. A Székely Family azért tudott nőni, mert volt bátorságuk dönteni:mi marad és mi megy a kukába. 3. A felelősség ma versenyelőny Egy olyan világban, ahol az emberek félnek, bizonytalanok és felkészületlenek, az a vállalkozás kerül előnybe, amelyik valódi tudást és valódi megoldást ad. A „Be Prepared” projekt tökéletes példa erre: – valós problémára reagál, – életmentő tudást ad, – nemzetközileg is releváns, – és közben üzletileg is skálázható. **Ez a vállalkozói növekedés valódi képlete: Adaptálódj gyorsabban → fókuszálj bátrabban → építs valódit → skálázódj tudatosan.** Élő podcast epizód: Székely-Keresztesi Orsolya és Dr. Székely Zoltán – 2025. május 28. 14:15-tól! Vendégeink már korábban is jártak nálunk – az akkori adást itt hallgathatod meg . Háromgyermekes szülőpárosként döntöttek úgy, hogy nemcsak az életben, hanem a munkában is társként folytatják: ebből született meg a Székely Family & Co. Nonprofit Kft. A cégük egy egyedülálló nonprofit start-up inkubátor és akcelerátor, amely a K+F+I (kutatás-fejlesztés-innováció) szektorban dolgozik – különösen az űripar, a biztonság és a fenntarthatóság témakörein. Az SFC nem csak a piacképes innovációk segítésében aktív, hanem saját kutatói részleggel is rendelkezik – interdiszciplináris projektekkel, melyek gyakran hidat képeznek különböző tudományterületek között. Vendégeink komplexen gondolkodnak: az üzleti tanácsadás, projektmenedzsment, design, IPR, privacy vagy gamifikáció náluk nem külön szigetek – hanem egyetlen összefüggő ökoszisztéma részei. Dr. Székely Zoltán az SFC társalapítója és a Space & Security részlegek vezetője. Jogász végzettségű, nemzetközi doktoranduszhallgató és korábban az Európai Űrügynökség inkubátorprogramját is vezette itthon. Ne hagyd ki, ha téged is érdekel, hogyan lehet egyszerre kutatóként, szülőként és vállalkozóként is eredményesnek lenni – nem elméletben, hanem a gyakorlatban. 📅 Időpont: 2025. május 28. – 14:15 (CET) Elérhetőségek: Facebook LinkedIn YouTube PEERS projekt DRIVE2X projekt

<< Vissza az epizódokhoz Minden Ami Külföld / Szilvia Varadiné Diener 2022. július 14. Külföldre vágysz? Érdekelnek a hasznos tanácsok, személyes élmények? Keresd profi tanácsadóinkat, nyelvtanárainkat, ha nem akarod, hogy meglepetések érjenek! Szörfözz a https://mindenamikulfold.hu/ oldalon! A csapból még nem a Minden ami külföld folyik, de törekszünk rá, hogy minél több emberhez eljussanak az információk, tapasztalatok! Varadiné Diener Szilvia a neten LinkedIn Magyar Business Minden Ami Külföld a neten Honlap Instagram YouTube Facebook Spotify Soundcloud Anchor.FM MagyarBusiness Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Kollektiva / Pusztai Ádám 2022. április 14. "Vevősuttogó" vagyok: mindenféle király eszközökkel segítek a vállalkozásoknak, hogy annyira jó legyen a náluk kapott első vásárlói élményed, hogy visszatérj hozzájuk. Ehhez használok ötleteket gamification és vásárlói pszichológia-módszerekből. Játékkal és tudománnyal teszem érdekesebbé és hatékonyabbá a világot :) Így pedig a vállalkozástól többen, többet, többsztör vásárolnak. Szerintem ez elég király dolog." Pusztai Ádám a neten: Honlap Kollektiva Facebook Instagram LinkedIn YouTube Magyar Business

<< Vissza az epizódokhoz Vilhemp / Rédey Soma 2023. január 5. Az emberiség egyre inkább tudatára ébred annak, hogy a műanyag szennyezés visszafordíthatatlan károkat okoz környezetében. Úgy gondoljuk, ez ellen a leghatékonyabb módon egyénileg lehet fellépni, ha mindenki odafigyel arra, hogy milyen anyagokat és milyen módon használ a mindennapokban. Fontos számunkra, hogy az általunk gyártott anyagok és termékek ne váljanak szemétté használat után, ezért fejlesztettünk egy olyan, műanyagot helyettesítő anyagot, amely egyszerre környezetbarát és funkciójának is megfelel. Olyan megoldást kerestünk, ami megfelel a modern élet kihívásainak, ugyanakkor a fenntarthatóságnak is eleget tesz. Így született meg a Vilhemp alapanyaga, mely kizárólag természetes eredetű összetevőket tartalmaz. Kifejezetten hazai termesztők növényeit felhasználva, hazai technológiával készítjük el egyre bővülő termékkínálatukat (jelenleg evőeszközöket és szívószálat) az általunk kifejlesztett alapanyagból. A körforgásos gazdaság szellemében szolgáltatásként kínáljuk az általunk gyártott termékek begyűjtését és azok ipari komposztálásra történő átadását. Vilhemp a neten Honlap Facebook Instagram MagyarBusiness Rédey Soma a neten LinkedIn Facebook MagyarBusiness Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz 7 Digits / Dr. Kádas Péter 2022. szeptember 22. "Újszülött befektetőként több mint 20 éves vállalkozói tapasztalattal segítek a korai szakaszban induló vállalkozásoknak, akik innovatívabb és izgalmasabb módon szeretnének kapcsolatba lépni ügyfeleikkel, és bővíteni üzletüket az Egyesült Államokban. VC-ként betöltött szerepeim mellett igyekszem visszaadni a magyar és a globális startup közösségnek blogjaimon, a Startupdate-en és a Traction Tribe Blogon (angol nyelven). Örülök, hogy kapcsolatba léphetek olyan startup cégek üzleti és marketingvezetőivel, akik jelentős változást szeretnének elérni növekedésükben, és globálisan bővíteni szeretnék vállalkozásukat." Dr. Kádas Péter a neten LinkedIn Instagram Twitter Crunchbase Venture Capital Summit Magyar Business 7 Digit a neten 7digites.net 7blog.hu 7academy.hu Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Startup Maffia / István Barna & Bendegúz Dörnyei 2022. április 28. Barna István: "A Startup Maffiát 2019 nyarán indítottam egy tanulságos, ámde sikertelen startup projekt után. Azzal a céllal vágtam bele, hogy egy olyan fórumot teremtsek, ahol a fiatal vállalkozók és egyetemisták egymástól és a meghívott előadóktól tanulhassanak, saját startup ötleteikről beszélgethessenek. Első alkalmaink a budapesti Demolában kerültek megrendezésre, akiknek most is nagyon hálás vagyok a segítségükért. Saját magam is nagyon szívesen részt vettem volna hasonló eseményeket, ez motivált arra, hogy elindítsam a Startup Maffiát. Nagyon jól estek a pozitív visszajelzések és a kialakult közvetlen légkör, így elhatároztam, hogy mindenképpen biztosítani szeretném a jövőnket hosszú távon is. Az eseményeken kezdetben 10-12 fő vett részt. Az alacsony létszám közvetlen és izgalmas beszélgetéseket tett lehetővé az előadókkal és egymással. A Startup Maffia esszenciájává vált, hogy itt olyan kemény vagy akár személyes kérdéseket is fel lehet tenni, amire máshol nem volt lehetőség. A közösség folyamatosan nőtt, lelkesen szerveztük az alkalmakat, de a koronavírus járvány kezdetével a mi életünkbe is nagy változások köszöntöttek be. Nem volt többé lehetőségünk személyes eseményeket szervezni, ezért fel kellett találnunk magunkat. A Startup Maffia eventjeit gyors átszervezéssel átköltöztettük az online térbe. Az előadás Facebook streamek formájában zajlott, utána pedig Zoomon keresztül tehették fel a kérdéseiket az érdeklődők. Ez megnehezítette a közvetlen, személyes légkör fenntartását, viszont lehetővé tette, hogy sokkal több embert érjünk el, mint korábban. Mint végül kiderült, mi nagyon nyertesei voltunk a járványnak, hiszen óriási növekedést tudtunk elérni azokban a hónapokban. Az utóbbi két évben az eseményeink jelentős részét online formában tartottuk meg. Mindig is fontosnak tartottuk a kísérletezést, szerveztünk eseményt zeneipari szereplőkkel, rendezvényszervezőkkel, befektetőkkel, fiatal vállalkozókkal. Két év után átadtam a szervezet vezetését Dörnyei Bendegúznak, aki egyben a 2021-ben alapított Startup Maffia egyesület első elnöke is. Óriási lelkesedéssel és szorgalommal látott neki új feladatainak, neki köszönhető, hogy a Startup Maffia szintet tudott lépni és ma már sokkal professzionálisabb formában tudjuk megszervezni eseményeinket. Az utóbbi időszakban eventjeinknek a Hubhub ad otthont, de az érdeklődök továbbra is nyomonkövethetik őket Facebookon keresztül is. Számomra óriási élmény volt két évig a Startup Maffia vezetőjének lenni. Rengeteg izgalmas emberrel találkoztam és nagyon pozitív visszajelzéseket kaptam. Nekem ez egy nagy kimozdulás volt a komfortzónámból, mert korábban nem szerveztem eseményeket, így a saját tapasztalataimon keresztül kellett megtanulnom, hogy hogy lehet ezt jól csinálni. Jelenleg szoftverfejlesztőként dolgozom, de nem adtam fel az álmomat, hogy egyszer saját startupot indítsak." Barna István a neten: LinkedIn Facebook Magyar Business Dörnyei Bendegúz: A Startup Maffia közösségbe meghívott előadóként csöppentem bele először, majd rövidesen már Barna István mellett a szervezői csapatot erősítettem. 2020-tól szervezőként, 2021 májusától pedig vezetőként vagyok jelen a Startup Maffia életében. A Startup Maffia Egyesületet 2021 májusában alapítottuk, azzal a céllal, hogy a Startup Maffia Facebook közösséget egy szervezett egyesületté alakítsuk, és a kínált tudásanyagot, kapcsolatépítési lehetőségeket új szintre emejük. Az egyesület alapító-elnökeként óriási feladat hárult rám, többek között a havi eseményeink szervezésének összefogása, az elnökségi és szervezői meetingek vezetése, a partnerekkel való megállapodádok megkötése, valamint az új koncepciók lehetőleg sikeres bevezetése. Az elmúlt egy évben sok helyen jelentős fejlődést tudtunk elérni az alapból sikeres Startup Maffia életében: Augusztusban megszerveztük az ország legelső kötetlen, gyereknap-szerű startup összejövetelét Startup Piknik néven, ahol a legnevesebb startup szervezetek és több, mint 100 vállalkozó részvételével, szeptembertől pedig korábbi, kisebb helyszíneinkről egy jelentősen nagyobb, 100 fő befogadására alkalmas rendezvényhelyszínre váltottunk a HubHub támogatásával. Jelenleg több partnerrel működünk együtt, hogy az eseményeinken a lehető legnagyobb színvonalat tudjuk nyújtani a résztvevő vendégek számára. Dörnyei Bendegúz a neten Facebook LinkedIn Magyar Business Startup Maffia a neten Honlap Facebook LinkedIn MagyarBusiness Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz System Bridges / Nardai Brigitta 2021. május 14. "Nardai Brigitta vagyok, szervezetfejlesztő tanácsadó, tréner, coach, közösségépítő, kétgyermekes édesanya. Sokáig irigykedve néztem azokra, akik már viszonylag korán tudták, hogy mivel foglalkoznak majd, ha felnőttek lesznek vagy akár korai tanulmányaik során kialakult az a konkrét irány, ami az „Útra” terelte őket, esetleg szépen ívelő karrierjük volt. Dolgoztam HR területen mind vállalati, mind szolgáltatói oldalon, majd 8 évet rendszer mérnökökkel marketing területen. 2014-ben kezdett kibontakozni, hogy mivel szeretnék foglalkozni és most már látom, hogy miért volt szükségem arra a sokszínű tapasztalatra, amit ez idáig megszereztem, mert nagyon jól tudom kamatoztatni a szervezetfejlesztések, tréningek, a coaching üléseim és a közösségépítés során. Szívügyem a közösségépítés, legyen szó cégről, vállalkozásról vagy szervezetről, mert hiszem azt, hogy "A kis közösségek mentik meg a világot! Nem tartom magam vállalkozónak, csak a foglalkoztatási forma megfelelő, magamért felelek. 2009-ben kezdtem először vállalkozni, két Herbária franchise üzemeltetéssel, kicsit túl gondolva a saját kompetenciáimat, és ezzel párhuzamosan született 2. gyermekem, így egy évet sem értek meg az üzletek. Számos konzekvenciát vontam le ebből. 2014-ben terveztem újra, ahol a hozzám sokkal közelebb álló témában kezdtem működni. Tapasztalataim inspirálták, hogy indítsak podcast csatornát a munka világának emberi oldaláról, ez az Élhető munkahely podcast. A teljes képhez ez is hozzátartozik: http://www.redwoodoffices.hu/l/nardai-brigitta/ - itt vannak linkek az oldalon. Meg ez: https://acoachingmindenkie.hu/ " Nardai Brigitta a neten: Honlap Facebook Facebook Page LinkedIn Instagram YouTube MagyarBusiness Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Vállalkozás lépésről-lépésre - Üzleti Rendszer 2021. február 16. Vállalkozás lépésről-lépésre sorozatunk tizenötödik részében az Üzleti Rendszerről beszélünk.

<< Vissza az epizódokhoz Vállalkozás Lépésről-Lépésre - Ötlet és Pénz 2020. október 17. Vállalkozás lépésről-lépésre sorozatunk negyedik részében az ötletről és a pénzről beszélünk.

<< Vissza az epizódokhoz GreenGo / Boruzs Ákos 2023. november 27. Ákos több mint 15 éves tapasztalattal és gyakorlattal rendelkezik az e-commerce és a digitális marketing területén. Szakmai pályafutásának egyik jelentős állomásán, az Origo Zrt.-nél, senior e-commerce menedzser, illetve online gaming szakértő pozícióban, az üzletág vezetőjeként az online kereskedelmi üzletág területi stratégiai szerepének és üzleti eredményeinek növelése volt a fő feladata. Ezt követően a Tchibo Budapest Kft.-nél szerzett tapasztalatot szintén vezetői pozícióban. Legfontosabb munkái közé tartozott a vállalat nemzetközi mintáján alapuló Tchibo webáruház sikeres magyarországi bevezetése, valamint a nemzetközi együttműködések és fejlesztések koordinálása is. Később az Avon Cosmetics Hungary Kft. Digital manager pozíciójában a Pannónia Csoport digitális stratégiájának összehangolásáért felelt. Rövid médiaügynökségi kitérő után az Avon közép európai régiójának 19 országában felelt az AVON tanácsadók/vezető tanácsadók online aktivizációs stratégiájának kialakításáért és megvalósításáért. Ezt követően a Webshop logisztika Kft. e-commerce marketingvezetője volt. Jelenleg a GreenGo Car Zrt. marketing igazgatója, ahol a vállalat teljes körű online és offline marketing stratégiájának kialakításáért és megvalósításáért felel. GreenGo a neten Honlap Facebook LinkedIn Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Szervezetpszichológia / Kertész Lilla 2024. január 8. Kertész Lilla a Károli Gáspár Református Egyetemen, majd a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerezte pszichológiai diplomáit és munka-és szervezetpszichológusi végzettségét. Ezt követően egy közel egy éves 'Brief coaching a vezetésben és a szervezetekben' című business coach képzéssel sajátította el a megoldás-fókuszú módszertan alkalmazását. Ez a módszertan és szemlélet azóta szerves részét képezi munkájának. 2014 óta dolgozik a szakmában, de már 13 éves korában elvégzett egy online célkitűző tanfolyamot és azóta készült a pszichológiai pályára, és arra, hogy személyiség-és szervezetfejlesztő projektekkel foglalkozhasson. 15 évesen bekerült a GE által szervezett másfél éves tehetséggondozó programba, ahol már fiatalon betekintést nyerhetett egy multinacionális vállalat működésébe, az agilis módszertanokba és a program végén üzleti angol nyelvvizsgát is szerzett. Lilla látta, hogy a coaching, a pszichológia és a képzések milyen hatással voltak rá és a környezetére és az elmúlt évek során összegyűjtött tudást és tapasztalatot szeretné az ügyfelei számára is átadni és az üzleti életükben kamatoztatni. Jelenleg Lilla startup-okat, illetve kis-és középvállalkozásokat és azok vezetőit, csapatait támogatja szervezetfejlesztési módszerekkel, tanácsadással, coaching-gal, workshopokkal. Fő témája a self-leadership (énvezetés) vagyis olyan pszichológiai stratégiák alkalmazása, melyekkel eredményesebbé és tudatosabbá válhat az életünk. Kertész Lilla szervezetpszichológus a neten Honlap1 Honlap2 Facebook LinkedIn Instagram Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Volteum / Tóth Zsófia 2022. december 29. "A Volteum társalapítója és CEO-ja vagyok. A Volteum három más alapítótársammal egyetem alatt indítottuk el 2020-ban, és azóta építjük a startupunkat. A Volteum vállalkozásoknak segít elektromos jármű flottáikat üzemeltetni, ezáltal nagymértékben spórolunk meg számukra időt és pénzt. 2022 elején a világ egyik legnagyobb korai fázisú befektetője, az amerikai Techstars befektetett a Volteumba, majd a torinói 3-hónapos akcelerációs programjába is bekerült a csapat a világ 12 legjobb mobilitási startupja közé. Jelenleg zárjuk a seed befektetési körünket, amelyben Magyarország legjobb kockázati tőke befektetői és legsikeresebb startup alapítói is részt vesznek." Tóth Zsófia a neten LinkedIn Google MagyarBusiness Volentum a neten Honlap LinkedIn Instagram Facebook MagyarBusiness Olvasd el a Recap cikkeket

Miért nem jönnek az ügyfelek, ha jó vagy? Laczay Patrik megmutatja, hogyan építs kiszámítható B2B ügyfélszerzési rendszert << Vissza az epizódokhoz A legtöbb cég nem marketinghibát követ el, hanem rendszerhibát 2026. április 20. Amikor a jó bornak mégis kell a cégér Van egy mondás, ami szinte minden magyar vállalkozói vacsoraasztalnál elhangzik: „A jó bornak nem kell cégér." Laczay Patrik, a Golden Brothers ügynökség B2B marketing szakértője és sommelier vizsgás borrajongó – aki nem véletlenül keveri e két világot – ezt a mondást egyenesen visszájára fordítja. Szerinte pontosan a legjobb bornak kell a legtöbb reklám. Mert a világ legkönnyebb dolga egy igazán jó dolgot eladni – ha egyáltalán megtalálnak. Ez a szemlélet az a pillér, amelyre az egész beszélgetés épül ebben a Magyar Business Podcast epizódban. Patrik és Fóris Attila közel másfél órán át boncolgatják azt a kérdést, amelyen ezrek vállalkozása akad el évről évre: miért nem jönnek az ügyfelek, ha a termék vagy a szolgáltatás valóban jó? Az ok szinte soha nem a minőség. Annál sokkal prózaibb – és annál jobban megoldható. Patrik a Lead Plus és a Deal Plus módszertanán keresztül mutatja be, hogyan lehet egy B2B ipari vállalkozásból – legyen az fémipar, faipar, CNC-megmunkálás, vagy bármilyen termelő, gyártó, szolgáltató cég – kiszámítható ügyfélszerzési gépet csinálni. Nem varázslással. Nem motivációs szövegekkel. Rendszerrel. A Golden Brothers ügynökséget nem véletlenül húzta Patrik ebbe az irányba. Saját családjában is van termelővállalkozás – gyerekkorától látja belülről, milyen kemény megrendelőt szerezni, milyen az a fajta őrlődés, amit csak az ért meg, aki valaha maga is állt a „remélem felhívnak" oldalán. Ebben az epizódban nincs mellébeszélés. Lesz szó gőgről, elveszített lead -ekről, érzelmi döntésekről, üvegplafonokról – és arról, hogyan törheted át ezeket rendszerrel, mérőszámokkal és egy jó kérdéskészlettel. Ha B2B-ben mozogsz, és az ajánlások már nem jönnek olyan sűrűn, mint régen – ez az epizód neked szól. A specializáció ereje: miért jobb kevesebbre fókuszálni Amikor a niche nem szűkít – hanem erősít A legtöbb ügynökség mindent elvállal. A Golden Brothers is így indult – világító fakanál webshop -tól kezdve ipari gyártókig mindennel foglalkoztak. Aztán valamit észrevettek. Az ipari, gyártó és termelő B2B szegmensben sokkal erősebbek voltak, mint bárhol máshol. Nem csak szakmailag – hanem érzelmileg is közelebb álltak hozzá. Patrik saját családjában is van termelő vállalkozás, baromfi ágazatban. Gyerekkorától látja belülről, milyen megrendelőt szerezni, hogyan néz ki egy beszállítói folyamat mindkét oldalról, milyen a napi szintű bizonytalanság, ha nincs stabil ügyfélbázis. Ez az érzékenység lett az alapja annak, hogy a Golden Brothers tudatosan a B2B ipari marketingre specializálódott. „Jól megtaláltuk a hangot ezekkel a piaci szereplőkkel, jól megértettük azt, hogy hogyan tudnak beszállítók lenni." – Laczay Patrik És ez az öngerjesztő folyamat törvénye: minél több sikersztori születik egy területen, annál több hasonló ügyfél keres meg. A hírnév ebben az iparágban nem reklámból épül – hanem eredményekből. A tanulság számodra: Ha azt érzed, hogy a vállalkozásod mindenkinek szól, valójában senkinek sem szól igazán. A specializáció elsőre szűkítésnek tűnik – valójában fókuszt ad, és a piacodon belül megkülönböztethetetlenné tesz. Azok, akiknek valóban dolgozol, pontosan érzik, hogy érted a világukat. Ez az a bizalom, amiért nem kell küzdeni – csak meg kell szerezni egyszer. A B2B-ben ez különösen igaz. Nem elég jónak lenni – érteni kell azt a kontextust, amiben az ügyfeled dönt, fél, és végül igent mond. LeadPlus és DealPlus: két különböző játék, két különböző szabálykönyv Nem elég megszerezni az érdeklődőt – meg is kell nyerni Patrik két külön módszertant épített fel, és nem véletlenül. Mert a lead generálás és az értékesítés két teljesen különböző folyamat – és az a vállalkozás, amelyik ezt összekeveri, mindkettőt rosszul csinálja. A LeadPlus a megtalálhatóságról szól. Arról, hogy amikor egy potenciális ügyfél problémája megérik, és elkezd keresgélni – te ott legyél. Láthatóan, hitelesen, releváns üzenettel. Patrik ezt egy könnyed újzélandi sauvignon blanc -hoz hasonlítja: friss, változatos, gyorsan fogyasztható. A DealPlus már egészen más műfaj. Ez a hosszú értékesítési ciklusok világa – ahol egy üzlet nem napok, hanem hónapok alatt zárul. Ahol több döntéshozó van az asztalnál, mindenkinek más az érdeke, és egyetlen rossz lépés visszaveti az egész folyamatot. Patrik ezt egy 7-8 éves érlelt vörösborhoz hasonlítja: komplex, türelmet igényel, és csak akkor igazán jó, ha megvárják az idejét. „Az értékesítési ciklusok nagyon hosszúak – és milyen érzelemgazdag az az időszak, amikor na vajon elfogadja az ajánlatot." – Laczay Patrik A DealPlus módszertan hat lépésen keresztül térképezi fel a döntéshozói mátrixot: kik a kapuőrök, kik ronthatják el az üzletet, és kik azok a belső champion -ok, akik segíthetnek belülről. Mert a B2B döntés nem egy ember fejében születik – és ha csak egy emberre fókuszálsz, elveszíted az üzletet még azelőtt, hogy észreveszed. A tanulság számodra: Ha van leaded, de nincs rendszered arra, hogyan vezeted végig a folyamaton – akkor csak reménykedsz. A remény nem stratégia. Építs folyamatot mindkét fázisra: a megszerzésre és a lezárásra is. A döntéshozói mátrix: emberek döntenek, nem cégek B2B-ben is érzelmek zárják az üzletet Az egyik legnagyobb tévhit a B2B értékesítésben: mivel két cég köt üzletet, a döntés racionális. Számok, specifikációk, határidők. Semmi érzelem. Patrik ezt határozottan cáfolja. Amikor megkérdezed egy B2B vállalkozótól, hogy ki a célközönsége, a legtipikusabb válasz: „A cégek." De egy céggel nem lehet beszélgetni. Egy céget nem gyötör a félelem, hogy kirúgják, ha rossz beszállítót választ. Egy cég nem aggódik azon, hogy a főnöke hat hónapig savazza, ha a projekt nem sikerül. Emberek döntenek. És az emberek félnek. „Ugyanannyira az érzelmek játéka – egy alkalmazott középvezető attól fél, hogy kirúgják, hogyha rosszul választ, vagy kárt okoz a cégnek." – Laczay Patrik Ez az a felismerés, ami gyökeresen megváltoztatja az értékesítési megközelítést. A beszerzési vezető nem csak azt mérlegeli, hogy a te ajánlatod technikai szempontból megfelelő-e. Azt is mérlegeli, hogy tudja-e majd megvédeni ezt a döntést a board meeting -en. Hogy mi történik, ha valami félresiklik. Hogy a belső presztízse mit nyer vagy veszít. Patrik módszertana ezért nem csak a szakmai érvekre épít. Feltérképezi az érzelmi téteket is: ki a champion, aki belülről segíthet – és ki az, aki félelmei miatt megakaszthatja az egész folyamatot. A tanulság számodra: Ne a cégnek adj el – adj el az embernek, aki a cégen belül dönt. Értsd meg, mitől fél, mit nyerhet, és hogyan tudod megkönnyíteni a döntését. Ha ezt nem csinálod, a legjobb ajánlatod is elveszhet egy belső meeting -en, ahol te már nem vagy ott. A gőg, ami elpusztítja a céged: az ajánlás nem stratégia Ha csak ajánlásból élsz, egy napon reggel ébredsz – és nincs megrendelés Ez az egyik legkényelmesebb csapda, amibe egy B2B vállalkozás eshet. Megy a cég, elégedettek az ügyfelek, jönnek az ajánlások. Minden rendben van. Egészen addig, amíg nem. Patrik ezt nevezi az első számú banánhéjnak – és szerinte ez az a pont, ahol a legtöbb komoly, tapasztalt, valóban jó szakember elcsúszik. Nem azért, mert rossz a munkájuk. Hanem mert azt hiszik, hogy a jó munka önmagában elegendő ahhoz, hogy folyamatosan jöjjenek az ügyfelek. „Az ajánlás az egy probléma, hogy nincs rá hatásom, hogy a következő ügyfélnek lesz olyan ismerőse, akinek tud ajánlani." – Laczay Patrik A helyzet kegyetlen egyszerűsége: lehet, hogy minden ügyfeled tökéletesen elégedett, ötcsillagos értékelést adna – de egyszerűen nincs kinek továbbadjanak. Nincs a környezetükben olyan, aki épp most keres ilyen szolgáltatást. És másnap a céged megrendelés nélkül áll. Ez nem elméleti veszély. Patrik rendszeresen találkozik ezzel a helyzettel – cégek, amelyek hónapokig nem kaptak új megkeresést, miközben minden meglévő ügyfelük elégedett. A megoldás nem az, hogy többet dolgozol. Hanem az, hogy rendszert építesz a lead generálásra , ami nem a véletlentől, nem mások memóriájától és jóindulatától függ. A tanulság számodra: Az ajánlás ajándék – nem stratégia. Ha a növekedésed kizárólag arra épül, hogy mások majd eszükbe juttatnak téged, akkor nem vállalkozást vezetsz. Sodródsz. Építs mellé kiszámítható, rendszeres érdeklődő szerzési folyamatot – mielőtt az ajánlások elapadnak. A weboldal, ami inkább elriaszt, mint meggyőz Ha a weboldalad egyetlen CTA-ja az árajánlatkérés – rengeteg pénzt hagysz az asztalon Képzelj el valakit, aki először hall rólad. Rákeres a Google-ön arra, amivel foglalkozol. Megtalálja a weboldalad. És akkor... semmi. Egy kapcsolati űrlap. Egy telefonszám. Esetleg egy "Kérj ajánlatot" gomb. De mi van akkor, ha ő még nem áll készen arra, hogy ajánlatot kérjen? Mi van, ha csak tájékozódik? Ha azt szeretné eldönteni, hogy egyáltalán megbízható vagy-e? Ha azt keresi, hogy milyen kérdéseket tegyen fel, mielőtt bárkit megkeres? Patrik szerint a legtöbb magyar B2B vállalkozás weboldala pontosan ebben hibázik. Csak a vásárlásra kész embereket szólítja meg – és mindenki mást elveszít. „Ha egy weboldalnak 1%-os meggyőzőképessége van, a világ legjobb hirdetése mellett is borzasztóan drága lesz az ügyfélszerzés." – Laczay Patrik A megoldás nem drága újratervezés. Sokszor egyetlen lépés is drámai változást hoz: írd össze azokat a kérdéseket, amelyeket az érdeklődők leggyakrabban feltesznek telefonon – és válaszold meg őket a weboldalon. Ha ezek ott szerepelnek, a látogató már félig meggyőzve érkezik a kapcsolatfelvételhez. Patrik szerint ez akár kétszeres meggyőzőképességet is eredményezhet – ami azt jelenti, hogy feleannyi hirdetési költségből ugyanannyi érdeklődőt szerzel. A weboldal nem egy digitális névjegykártya. Nem arra való, hogy megmutasd, ki vagy. Arra való, hogy végigvezesd a látogatót a döntés felé – fokozatosan, az ő tempójában, az ő kérdéseire válaszolva. A tanulság számodra: Nézd meg a weboldalad úgy, ahogy egy teljesen ismeretlen látogató látja. Megérti egy perc alatt, hogy mit csinálsz, kinek segítesz, és miért téged válasszon? Ha nem – ott van a legnagyobb, legolcsóbban megoldható növekedési lehetőséged. A megtalálhatóság: a legjobb árértékarányú marketing eszköz, amit szinte senki nem használ rendesen Ha valaki most keresi azt, amivel foglalkozol – megtalál téged? Patrik van egy kedvenc gondolatkísérlete. Nyiss egy inkognitó böngészőt. Írj be azt, amivel foglalkozol. És nézd meg, ki jön fel. Ha nem te – az a versenyednek dolgozol. Ingyen. Ez nem elméleti probléma. Patrik rendszeresen találkozik olyan vállalkozásokkal, amelyek milliárdos forgalmat bonyolítanak le, csarnokokban gyártanak, komoly gépeket üzemeltetnek – és nincs olyan weboldaluk, ami megjelenik, amikor valaki épp azt keresi, amit ők csinálnak. A megoldás nem bonyolult. Patrik szerint a B2B ipari szegmensben a Google Ads az első számú, kötelező eszköz – még a SEO előtt is. Gyors, mérhető, és a niche-piacokon kifejezetten hatékony. „Ha CNC marással, esztergálással, forgácsolással foglalkozom, a világ legkönnyebb dolga, hogy behirdetem, hogy én ezzel foglalkozom, megtalálhatóvá válok, hátradőlök – és előbb-utóbb az Isten nem mentett meg attól, hogy ne csörenjen meg a telefon." – Laczay Patrik És itt jön a meglepő fordulat: minél szűkebb a piac, annál jobb a hirdetés megtérülése. Ha kevesen keresnek rá valamire, kevesebb a versenytárs is – és a kattintás ára alacsonyabb, miközben a vásárlási szándék magasabb. Egy CNC esztergálásra irányuló keresés mögött szinte biztosan komoly érdeklődő áll – nem egy kíváncsi böngésző. 50-150 ezer forint hirdetési büdzsé ebben a szegmensben szinte biztosan megtérül. Nem reményből – matematikából. A tanulság számodra: Mielőtt bármilyen komplex marketingstratégiába fognál, tedd fel a legegyszerűbb kérdést: megtalálható vagy-e ott, ahol az ügyfeleid keresnek? Ha nem – ez az első lépés. Minden más csak ezután jön. A fehér kalapos lead generálás: miért a legjobb lead az, aki maga jelentkezik Olcsó lead, nulla eredmény – vagy drágább rendszer, ami tényleg hoz üzletet? A B2B lead generálás piacán van egy csábító rövidút. Darabszámra megvehető lead listák, „50 kontakt 50 ezer forintért" ajánlatok, látszólag gyors megoldások. Patrik ezt a területet jól ismeri – és határozottan óv tőle. Az egyik ügyfele visszahívott két hónappal egy ilyen lista megvásárlása után. A verdict: lopott adatok, adathalászattal szerzett kontaktok, jogilag érvénytelen lista – és ugyanazt a listát tíz másik cégnek is eladták. Nulla valódi érdeklődő. Kidobott pénz. „Kizárólag fehér kalapos megoldásban érdemes gondolkodni, ha hosszú távon gondolkodik az ember." – Laczay Patrik A fehér kalapos megközelítés lassabb. Több munkát igényel az elején. De az eredménye gyökeresen más. A legjobb lead az, aki önkéntes jelentkező. Ő adja meg az adatait. Érdekli a megoldásod. Ismeri már a cégedet – átment egy minimális edukációs folyamaton. Nem kell rátukmálni semmit, mert ő keresett meg téged. GDPR-kompatibilis. És a vásárlási szándéka összehasonlíthatatlanul magasabb, mint egy hideg listáról felhívott kontakté. Ez az a különbség, ami között a lead generálás vallásból tudománnyá válik. Nem reménykedsz, hogy valaki majd felveszi a telefont – hanem rendszert építesz, ami folyamatosan hozza azokat, akik már eleve érdeklődnek. A tanulság számodra: Ne a lead -ek mennyiségét optimalizáld – hanem a minőségét. Egy önként jelentkező érdeklődő többet ér tíz hideg kontaktnál. Építs olyan rendszert, ami vonzza az embereket – ahelyett, hogy utánuk szaladna. A leadből üzlet: mérőszámok, folyamatok és az érzelmi veszteségkerülés csapdája Amíg nincs aláírva a szerződés – és meg nem érkezett a pénz – addig nincs mit ünnepelni Patrik az egyik legőszintébb pillanatban vallja be: a vállalkozások egyik legnagyobb hibája, hogy érzelmileg túlságosan ragaszkodnak a lead -ekhez. Főleg azokhoz, amelyek már régóta „folyamatban vannak." Ez a jelenség neve: lead-önámítás. Az értékesítők – és a cégtulajdonosok – hajlamosak azt hinni, hogy egy régi, melegnek tűnő lead még mindig aktív érdeklődő. Hogy „csak idő kérdése." Hogy „már majdnem megvan." Közben a folyamat hónapok óta elakadt, a döntéshozói mátrixon nem sikerült feljebb jutni, és az értékesítő azért nem akarja visszaminősíteni az SQL-t MQL-re, mert az olyan érzés, mintha bevallana egy vereséget. „A veszteség elkerülése az egyik legnagyobb hajtóerőnk. A vágyaink elérése csak fele annyira motivál bennünket, mint a veszteségek elkerülése." – Laczay Patrik Ez nem gyengeség – ez emberi természet. De egy rendszerben nincs helye az önámításnak. Patrik saját folyamatában kristálytiszta stage-eket definiált: kontakt, lead, demo, tervezés, üzlet. Minden szakaszban mérhető előrelépés kell. Ha nincs – a lead visszaminősül, és a fókusz odakerül, ahol valódi mozgás van. A demóink 58-62%-a eljut a belépő termékig. Ezt a számot pontosan tudja – mert méri. És amikor egy értékesítő 32%-on hoz, van miről beszélgetni. A tanulság számodra: Definiáld, hogy mi számít lead-nek, mi számít valódi előrelépésnek – és mérj minden szakaszt. Az érzések nem stratégia. A számok azok. Amíg nincs rendszered, csak reménykedsz. Amikor van – optimalizálsz. Az üvegplafon, amit senki nem lát: magyar vállalkozók és a nemzetközi piac Szegedről Berlinbe küldeni egy e-mailt ugyanannyi, mint Szegedről Budapestre A magyar ipari vállalkozások egy jelentős része alkalmas lenne arra, hogy nemzetközi szintű beszállítóvá váljon. Megvan a tudás, megvan a kapacitás, megvannak a referenciák. Ami nincs meg – az a hit, hogy ez lehetséges. Patrik ezt nevezi az üvegplafonnak. Nem falnak – mert a fal látható, és el lehet kerülni. Az üvegplafon átlátszó. Nem érzed, hogy ott van – csak egyszer csak beleütközöl, és nem tudod, mitől vérzik a fejed. A leggyakoribb tévhit: a nemzetközi piacra lépés valami óriási ugrás. Valami, amire fel kell készülni évekig. Valami, ami teljesen más folyamat, mint a hazai értékesítés. „Elfelejtik, hogy Szegedről Budapestre elküldeni egy e-mailt ugyanannyi, mint Szegedről Berlinbe. Tehát összességében az, hogy elkezdje tárgyalni nemzetközi szinten, az semmivel nem nagyobb energiabefektetés." – Laczay Patrik A valóság: az európai vállalkozói kultúrkörben a folyamatok nagyon hasonlóak. Ami megváltozik – az a nyelv, és a levél elején a köszöntés. Ennyi. Patrik tapasztalata szerint a magyar minőséget Európában kifejezetten szeretik. Olyan cégeket lát rendszeresen, amelyek itthon kiválóak – és ugyanolyan könnyen tudnának szállítani Németországba, csak eszükbe sem jut megpróbálni. A konfortzóna az igazi határátkelő. Nem a vám, nem a nyelv, nem a bürokrácia. A tanulság számodra: Ha a céged jó abban, amit csinál – a piac, ahol ezt értékesíted, csak egy döntés kérdése. Nyiss inkognitó böngészőt, keress rá arra, amivel foglalkozol – angolul, németül. Nézd meg, ki jelenik meg. Kérdezd meg magadtól: miért ne lehetnél te az? A jó minőség és a marketing nem ellenségek: kiegészítik egymást Minél jobb vagy, annál könnyebb a marketingesed dolga – de csak akkor, ha tudnak rólad Az egyik legtartósabb tévhit a magyar vállalkozói gondolkodásban: ha elég jó vagy, nem kell marketing. Majd eljönnek az ügyfelek maguktól. Majd szólnak egymásnak. Majd meglátják. Patrik és Fóris Attila ebben teljes egyetértésre jut – és az összefüggés egyszerűbb, mint gondolnád. Minél rosszabb a minőség, annál több pénzt kell marketingre költeni. Mert a gyenge terméket el kell adni – meg kell győzni, rá kell venni, manipulálni kell. Ez drága. Ez fárasztó. És hosszú távon nem működik. Minél jobb a minőség, annál kevesebb munkát igényel az értékesítés – de csak akkor, ha az emberek tudnak rólad. Mert ha nem tudnak, a legjobb termék is láthatatlan marad. „A jó bornak kell a legjobb cégér és a legtöbb reklám. A világ legkönnyebb dolga jó dolgot eladni." – Laczay Patrik Ez nem ellentmondás – ez szinergia. A marketing nem helyettesíti a minőséget. A minőség nem helyettesíti a marketinget. A kettő együtt dolgozik – és amikor mindkettő erős, az ügyfélszerzés nem küzdelem, hanem egy természetes folyamat. Patrik ezt a saját munkájában is érzi. Iparági kiválóságokkal dolgoznak szívesen – mert ott a marketing valóban könnyű. Nem kell meggyőzni senkit arról, hogy a termék jó. Csak meg kell mutatni, hogy létezik. A tanulság számodra: Ne válassz a minőség és a marketing között. Mindkettőbe fektess. Ha jó vagy – tedd láthatóvá. Ha látható vagy – légy jó. Ez a két dolog együtt épít tartós, skálázható vállalkozást. Rendszer nélkül nincs növekedés – csak remény Ha végigolvastad ezt az összefoglalót, valószínűleg felismertél valamit. Egy helyzetet, egy hibát, egy mintát – ami ismerős. Talán az ajánlásokra való támaszkodást. Talán a weboldalt, ami nem győz meg senkit. Talán a leadet, amihez érzelmileg ragaszkodsz, holott rég elakadt. Ez nem véletlenszerű. Ezek azok a csapdák, amelyekbe a legjobb szakemberek is beleesnek – nem tudatlanságból, hanem mert senki nem tanítja meg, hogyan épül fel egy valóban működő B2B ügyfélszerzési rendszer. Laczay Patrik és Fóris Attila beszélgetéséből az egyik legfontosabb tanulság ez: A jó munka szükséges feltétel – de nem elégséges. Kell mellé egy rendszer, ami megtalálhatóvá tesz. Kell egy folyamat, ami végigvezeti az érdeklődőt a döntésig. Kell egy mérőszám, ami megmutatja, hol akad el az egész. És kell egy szemléletváltás – hogy a marketing nem az ellenséged, hanem a legjobb munkatársad. Ha ma csak egy dolgot teszel ennek hatására: 👉 Nyiss inkognitó böngészőt. Keress rá arra, amivel foglalkozol. Nézd meg, ki jelenik meg – és kérdezd meg magadtól, miért nem te. Hallgasd meg a teljes epizódot – mert ami itt olvasható, csak töredéke annak, ami elhangzott. A részletek, a konkrét technikák, a valódi sztori mind ott van. 🎧 Iratkozz fel a Magyar Business Podcastra – hogy egyetlen epizódot se mulassz el. 📲 Oszd meg egy vállalkozóval, akinek ez most pont kellene. És ha úgy érzed, hogy a cégednek nem csak inspiráció kell, hanem végrehajtható stratégia – nézd meg a Skálázás Térképe online kurzust: 👉 https://www.magyarbusiness.org/skalazas-terkepe Élő podcast epizód: Laczay Patrik – 2026. január 7. 15:15-tól! A következő adás vendége Laczay Patrik , értékesítési rendszerépítő, a LEAD Lead alapítója és a DEAL Lead módszertan megalkotója. Patrik nem hirdetésekről beszél.Hanem arról, hogyan lesz egy cégnek kiszámítható, automatizált vevőszerző rendszere akkor is, amikor az ajánlások elfogynak, a piac bizonytalan, és a régi marketing eszközök már nem működnek. A 2010-es évek eleje óta dolgozik értékesítésben és vevőszerzésben. Azóta évente 60–80 cégnek segít felépíteni vagy újragondolni a teljes érdeklődő-szerző és értékesítési rendszerét. A Golden Brothers marketing ügynökség és a LEAD Plus mögött több száz audit , mérhető eredmények és valódi üzleti tapasztalat áll. Az adásban szó lesz többek között: miért él ma rengeteg cég egy folyamatos túlélő show-ban pusztán ajánlásokból miért nem pénzügyi , hanem bizalmi válság a legtöbb B2B marketing probléma mi az, ami korábban működött, de 2026-ben már nem hoz vevőket honnan tudja egy cégvezető, hogy melyik marketing fog ténylegesen megtérülni hogyan lehet a hirdetgetésből rendszerszintű, automatizált vevőszerzést építeni Ez az epizód nem inspirációs beszélgetés.Hanem vezetőknek szóló, gondolkodást kényszerítő adás arról, hogyan lehet kiszámítható növekedést csinálni káosz nélkül. Elérhetõségek: Honlap Facebook

<< Vissza az epizódokhoz Beautyrobic / Békési Brigitta 2021. augusztus 12. "Az első vállalkozásom 3 hónap alatt ment csődbe. Volt olyan vállalkozásom, amit az épp felívelő trendnek köszönhettem, de aztán ahogy a trend elmúlt a vállalkozás is. Majd jött az igazi. Az a vállalkozás, ami szerelemprojektnek jött, magamnak csináltam, de más is beleszeretett. Ez a Beautyrobic (www.beautyrobic.hu), amit ma már nem csak Magyarországon imádnak, de számtalan országban megtalálható. Ezenkívül írtam könyvet, ami Magyarországon bestseller lett (www.wowhatas.hu) és most készül a nemzetközi piacra. Több mentorprogramban mentorálok, van egy izgalmas fitnesz startup, akikkel szorosan együttműködve kezdtük építeni a nemzetközi üzletet. Az AmHUnCham New York magyarországi vezetőjeként segítünk hazai cégeknek meghódítani az amerikai piacot. (nekem is van egy amerikai cégem és egy new yorki befektetőtársam, akivel egy izgalmas újdonságon dolgozunk). Folyton tanulok, tanítok sőt TedX előadóként is kipróbálhattam magam. Jelenleg Londonban élek, nemrég költöztem ki, hogy a nemzetközi terjeszkedést onnan tudjam irányítani. Ahogy a Beautyrobicot egyre jobban fejlesztem, belekóstolhatok egyre több területbe: Van saját mozgás központom: www.beautyrobickozpont.hu, online tananyagaim, online előfizetői rendszerem: www.beautyrobic.hu/elofizetes , app-om, fineszruházati márkám, kozmetikumom és kifejezetten extra magas minőségű táplálékkiegészítőim, amik a nemzetközi piacon is megállják a helyüket. Imádom azt, amit csinálok és folyton fejlesztek, mert annyi ötletem van és mert imádok tanítani, értéket teremteni és kiélni a kreativitásom :)" Békési Brigitta a neten Honlap Facebook Instagram LinkedIn YouTube MagyarBusiness Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Vállalkozás lépésről-lépésre - Honlapok 2021. február 22. Vállalkozás lépésről-lépésre sorozatunk tizenhatodik részében az Honlapokról beszélünk.

<< Vissza az epizódokhoz KEGON Hungary / Eisenbacher Csaba 2023. január 12. "16 évet dolgoztam egy nemzetközi nagyvállalatnál több országban, ahol skálázott agilitás beveztésével foglalkoztam az utolsó években, majd úgy döntöttem más cégeknek is segítek. Most a KEGON Hungary Kft. ügyvezetőjeként öt országban foglakozom nagyvállalati transzformációkkal és folyamatosan keresek tehetségeket a csapatunkba." Eisenbacher Csaba a neten Linkedin MagyarBusiness KEGON Hungary a neten Honlap MagyarBusiness Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Dallos Zoltán 2021. július 21. Dallos Zoltán 2016 óta vállalkozó, a DLX MEDIA marketingügynökség alapítója, kommunikáció és márkaépítés szakértő. Korábban 10 éven át banki és energetikai szektorban dolgozott középvezetőként. 2018 szeptemberében szervezte meg az első Üzlet és Utazás rendezvényt, ami azóta két havi rendszerességgel megrendezésre kerülő rendezvénysorozattá fejlődött, több mint 1000 fő részvételével. Az esték felépítése a TED előadásokhoz hasonló, a vendégek 4 inspiráló történetet hallhatnak sikeres vállalkozóktól, digitális nomádoktól, világutazóktól. Zoltán 2017-ben indította népszerű YouTube csatornáját, ahol vlog jellegű oktató videók mellett interjúkat készít sikeres emberekkel. Az interjúk célja, hogy szélesebb körben is megismertesse azokat a történeteket, legjobb gyakorlatokat, sikerszokásokat, amik hozzásegítették az interjú alanyokat sikereik eléréséhez. Az interjúk 2019 óta audio formátumban is elérhetőek az ismertebb podcast csatornákon (Spotify, iTunes, Soundcloud). Alkalmazottból Vállalkozó címmel, 2019-ben jelent meg első könyve, amiben a saját történetén keresztül mutatta be a vállalkozóvá válás kihívásait és tanulságait. A könyv azoknak szól, akik úgy érzik, nincsenek a helyükön alkalmazottként, és a saját útjukat szeretnék járni. Azoknak, akiknek van egy ötletünk, de nem látják a megvalósításhoz szükséges utat és eszközöket. Az elmúlt években számos szakmai rendezvényen adott elő (TEDx, Startup Safari, Freedom X Festival, Fiatal Vállalkozók Hete), valamint több fórumon készült vele interjú személyes márkaépítés, marketing automatizálás, vállalkozóvá válás témákban (igényesferfi.hu, Kossuth Rádio, Biznisz Boyz Podcast, Keresőoptimalizálás Kedden Podcast Nagy Gáborral). Dallos Zoltán a neten Honlap Facebook Instagram Spotify YouTube MagyarBusiness

<< Vissza az epizódokhoz RI Consulting / Janovszki Zsolt 2023. november 13. "A karrieremet egy szoftverfejlesztő cégnél kezdtem, mint térinformatikus mérnök. Egy nap az általam vezetett projektben az ügyféllel közösen egy komoly hiányosságot fedeztünk fel, ami meggátolta a projekt sikeres zárását. Akkor még nagyon a karrierem kezdetén voltam, a húszas éveimben és szentül meg voltam győződve, hogy a projekt tökéletesen meg van tervezve. A főnökeim is elhitték, a megrendelő is elhitte, ráadásul a magam szemszögéből teljesen igazat is mondtam. Tapasztalatlan voltam, bátor, innovatív, de egyben végtelenül naív is. Amikor rengeteg kísérletezés és átdolgozott éjszaka után előálltunk a megoldással, odafordultam az akkori legokosabb szoftverfejlesztő ismerősömhöz és megkérdeztem tőle, hogy hogyan lehet örökre elkerülni azt, hogy mégegyszer ilyen bizonytalan helyzet alakuljon ki. Erre ő azt felelte, hogy a megoldás az agilis követelményspecifikáció. Azt nem tudtam, hogy mi fán terem az agilis követelményspecifikáció, azt viszont igen, hogy mindegy, én meg akarom tanulni. Szó szót követetett, megalapítottuk az agilitas.hu-t. Mindez 2006-ban volt, immár 16 éve. Azóta több tucat olyan céget transzformáltam, mint a Wizzair és Bosch és E.ON. Rengeteg agilis projektben adtam tanácsokat, és jó néhány száz embert képeztem az agilis gondolkodásra. Mitagadás: véremmé vált az agilitás és vele együtt az értékvezérelt gondolkodás." RI Consulting a neten Honlap LinkedIn Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Fürkész Holding Kft. / Heinbach Dárius 2024. október 14. "Már az előző évezred végén elkezdtem oktatni, értékesíteni, vállalkozni és embereket vezetni... eltelt egy negyed évszázad és ugyanazzal foglalkozom: vállalkozóként oktatok, tréningelek, támogatok másokat, főleg vállalkozókat és vezetőket. Vállalkozásom a Fürkész Holding engedélyes felnőttképzőként első sorban vállalkozások fejlesztésével foglalkozik, készség- és szervezetfejlesztési programokkal dolgozunk. Azoknak, akik egyénileg fejlesztenék magukat, különösen önismereti témakörökben, mint az Enneagram, Tranzakció analízis és Neur-Lingvisztikus Programozás eszköztára, nekik a www.fejlodniakarok.hu oldalunkon nyílt csoportos online és fizikai térben tartott képzéseket is kínálunk. Vállalkozói közösséget építek, alapítója tagja vagyok Magyarország egyik első tisztán online működő üzleti együttműködő csoportjának , ahol jelenleg 30 fő vállalkozó segíti egymást előkészített ajánlásokkal, jutalékmentesen, az 'aki ad, az nyer' filozófiára alapozva. Immár 10 éve építem horvát vállalkozásomat is, első sorban magyar-horvát Uniós és egyéb pályázatok ügyintézését vállaljuk Horvátországban, illetve cégbejogi tanácsadást és ügyijntézést is viszünk a horvát piacra lépni vágyó vállalkozások részére." Fürkész Holding Kft. a neten Honlap Facebook LinkedIn YouTube

<< Vissza az epizódokhoz Growth Hackers / Sárközi András 2021. október 21. Sárközi András Certified Growth Master és a Nemzetközi Growth Hacking technikák hazai szakértője valamint a Growth Masters Kft. ügyvezetője. Több mint 15 év növekedés-fejlesztési, management és online termékfejlesztési tapasztalattal a háta mögött egy olyan Growth Hacking ügynökséget hozott létre, ami a vállalkozások piaci részesedésének növelését serkenti. A Growth Hacking az adatvezérelt marketing, a termékfejlesztés és az adatelemzés olyan kísérlet alapú megközelítése, amely tudományos módszerekre alapozva segíti az olyan vállalatok növekedését, mint például az AirBnB, Netflix, Uber, Facebook, Linkedin vagy akár a Revolut. Ezen technikák alkalmazásának és a Growth Mindset adaptálásának köszönhetően nem csak a külföldi startupok és sikersztorik, de a hazai vállalatok is képesek a jóval nagyobb növekedésre. A Growth Hacking nem a trükkökről, mindinkább a folyamatokról és a viselkedési mintákról szól. Mi azért dolgozunk minden nap, hogy honosítsuk és minden hazai vállalkozás számára elérhetővé tegyük azt a viselkedési mintát, aminek segítségével gyorsabb, okosabb és nagyobb céget építhetnek. Akik velünk dolgoznak, megtapasztalhatják a szisztematikus Growth Mindset és az Experiment Driven Culture előnyeit és ezáltal saját vállalkozásukban rejlő és eddig fel nem fedezett növekedési potenciálok meglepő erejét. A Research Lab-unk kimondottan a piackutatásokra és az adatokból való olvasásra szakosodott, de mindezeken felül arra, hogy ügyfeleinknek ne csak elvégezzük a piackutatási feladatokat, de igény esetén meg is tanítsuk őket, hogy házon belül is képesek legyenek felismerni a piacot, a konkurensek növekedési stratégiáit. Startup Accelerator részlegünk pedig olyan startupokba száll be, ahol megvannak a jó üzleti alapok, de hiányzik a növekedés-fejlesztési kompetencia. Ilyen zászlóshajónk az eszerzodes.hu, Magyarország legnagyobb elektronikus szerződéskezelő platformj, amely közel több, mint 50 000 magyar felhasználóval és 130 000 tárolt szerződéssel papírmentesség teszi a vállalkozásokat. A startup-ba a hazai szakma egyik elismert angyalbefektetője Balogh Petyával (Cápák között) is szintén csatlakozott. Az alapítókkal folyamatosan azon dolgozunk, hogy duplázás ne álljon meg, sőt elérjük az 5x-ös növekedést. Sárközi András a neten: Honlap LinkedIn Twitter Instagram MagyarBusiness