KM Expert / Gyulay Tibor “Gépészmérnök és gazdasági mérnök vagyok. 10 évig oktattam a BME-n gazdasági Gyulay Tibor a neten LinkedIn Facebook YouTube KM Expert a neten Honlap Facebook LinkedIn YouTube Fazékba

Magyar Business VideoCast << Vissza az Epizódokhoz Ep #85 - KM Expert / Gyulay Tibor “Gépészmérnök és Gyulay Tibor a neten LinkedIn Facebook YouTube KM Expert a neten Honlap Facebook LinkedIn YouTube Fazékba

Ma a KM EXPERT Kft. ( www.kmexpert.hu ) ügyvezető partnere vagyok. Gyulay Tibor a neten: LinkedIn Facebook YouTube MagyarBusiness KM Expert kft Honlap Facebook YouTube

A Poziteam elnevezést nem is olyan régen cserélték le KM Expert-re, mert a mostani fókusz a tudásmenedzsmenten

Gyulay Tibor elmondja mi az a tudásmenedzsment, miért fontos, és mekkora vállalkozásoknak érdemes foglalkoznia vele << 2/6 >> A tudásmenedzsment Történeti példa: A paksi atomerőműben dolgoztak Tiborék, ahol sokféle készségfejlesztő programot valósítottak meg. Az ottani kapcsolattartójuk a 90-es évek vége felé mutatott nekik egy dokumentumot, amit a nemzetközi atomenergia ügynökség küldött a paksi atomerőmű oktatási főosztályának, mely egy figyelmeztetés volt és az állt benne, hogy vigyázzanak, mert Amerikában erőműveket kellett bezárni amiatt, hogy egy generáció egyszerre öregedett meg és ment nyugdíjba, azok akik az erőmű működtetéséért voltak felelősek, ezért nehézségekbe ütközött a további működtetés. A tudásbeli hiány okozta a problémákat. Ez egy veszélyes iparág, nem merték vállalni a további működtetést, megfelelő tudás hiányába, ezért időszakosan bezártak az erőművek. A felhívás célja az volt, hogy a működő nukleáris intézmények kezdjenek el időben gondoskodni arról, hogy a tudás ne vesszen el, átörökíthető legyen az új generációknak és időben építsék fel az új kompetenciákat. Ekkor ismerkedtek meg Tiborék a tudásmenedzsment fogalmával és azzal, hogy 2 mozgatórugója van, amiért szükséges ezzel foglalkozni. A tudásmenedzsment 2 fő hajtóereje: 1. A tudásvesztés kockázatának csökkentése: az előbbi történet egy jó példa erre. „Az egyik ilyen mozgatórugója a tudásmenedzsmentnek, hogy vigyázzunk arra, hogy működőképes maradjon a szervezet, a vállalkozás, mert hogyha a tudás elveszik a szervezetből, akkor a folyamatok nem fognak működni.” 2. Hatékonyságnövelés Példa: Az olajiparban nagy volumenű dolgok történnek, ha egy folyamatelemet egy kicsit hatékonyabbá tudnak tenni, az az olajárban gallononként csak egy-egy centet jelenthet, de a kitermelt és forgalmazott mennyiséget tekintve hatalmas összegekről van szó. „Kiderült, hogy a hatékonyság érdekében érdemes folyamatosan a saját tudásunkat fejleszteni és a dolgozók tudását is naprakészen tartani, és folyamatosan ezt a tudástőkét növelni.” „A tudásmenedzsment az azzal foglalkozik, hogy biztosítsa a szervezet minden tagja számára, hogy amikor szüksége van egy tudás elemre az akkor és ott álljon rendelkezésre, amikor neki szüksége van, és olyan formában, amit ő tud hasznosítani, és ez ne csak ma legyen így, hanem holnap is, meg holnapután is, meg hosszú távon.” A tudásmenedzsment fő feladata, hogy a termelési értékteremtő folyamatokat folyamatosan kiszolgálja a szükséges tudásokkal. A tudásmenedzsmenttel mekkora vállalkozásnak érdemes foglalkozni? „Már minden egyes embernek kell gazdálkodni a saját tudásával.” Tiborék időmenedzsmenttel kezdtek el foglalkozni még az elején, akkor még nem ismerték a tudásmenedzsment fogalmát, de már akkor azt tanították, hogy a hatékonyságukat, ami az idő jó kihasználását jelenti a tudásuk rendszerezésével kell kezdeni. „Ahhoz, hogy te gyorsan meghozzál egy döntést, ahhoz hogy te jól megcsinálj egy feladatot, ahhoz kéznél kell lennie a tudásodnak. Ez egy emberre ugyanúgy igaz, mint egy kis csoportra, vagy egy nagy cégre.” Ami különbséget észre vettek, hogy a kis szervezeteknél nincs erre megfelelő apparátus, szokásjog és azt gondolják, hogy nincs idő a tudás rendszerezésére, összegyűjtésére egy tudásbázisban és napi szintű frissítésére. Pedig erre időt kellene szánni, mert ha keresni kell valamit visszamenőleg az ugyanúgy sok időt vehet igénybe. „Itt látjuk mennyi veszteségforrás adódik abból, hogy ha nem megfelelően kezeljük a tudásunkat. A tudás keresésére rengeteg energiát és időt fordítunk, ha ennek a töredékét a tudás rendszerezésére fordítanánk, akkor megspórolhatnánk ennek jó részét.” Ez rövid távú befektetés és majd csak hosszú távon fog megtérülni, ami a kisvállalkozások esetében mivel ritkán dolgoznak előre, inkább reagálnak rövid távon az eseményekre, nem jellemző. Nem feltétlen teremtik meg ezek a kis cégek a feltételeket, hogy a jövőben hatékonyabbak lehessenek, illetve az ő esetükben a tanulás is spontán módon zajlik. Nagyvállalatok esetében sokkal rövidebb idő alatt jutnak el egy folyamatnál arra a szintre, hogy hatékony legyen, ezáltal pénzt, időt és energiát tudnak megspórolni. „Én azt mondom, hogy nem létszámkorlátos ez a dolog, hanem inkább tudatosság kérdése, hogy mennyire ismerjük fel, hogy ezzel foglalkoznunk kell és érdemes is.” „Üzleti józan érdekünk, hogy a tudásunkkal gazdálkodjunk.” Korábban főleg nagyvállalatokkal foglalkoztak Tiborék, de ma már egyre több kis- és középvállalkozással dolgoznak együtt. Olvass tovább! Tudj meg többet Gyulay Tiborról! Nézd meg ennek a podcastnek a videó változatát itt! Nézd meg ennek a podcastnek a klipjeit itt! További cikkek a témában: Gyulay Tibor a BME Management Szakkollégium alapítója Gyulay Tibor: A tudásmenedzsment Gyulay Tibor: A tudásmenedzsment beépítése a vállalkozásba Gyulay Tibor: A kommunikáció és a tudásátadás Gyulay Tibor: Tanulószervezetek és a tudásmegosztás Villámkérdések: Gyulay Tibor

Gyulay Tibor elmondja miért fontos a kommunikáció a tudásátadás szempontjából, szó lesz a tudásáráamlás sebességéről, és arról mi az a legkisebb információ, amit le kell írni << 4/6 >> A kommunikáció a tudásátadás egyik fő módszere Az emberek közötti kommunikációnak egy szervezeten belül nagy részét a tudásátadással kapcsolatos információk teszik ki. „Olyan tudást, ami közvetlenül szükséges a munkavégzéshez, vagy olyan tudást, ami szükséges a szervezetben való eligazodáshoz. A kommunikáció többi része az, ami a kapcsolattartást, a szinten tartást vagy egyszerűen az ismerkedést…de az is valahol a háttérben arról szól, hogy tudom, hogy ő itt dolgozok akkor ő kapcsolatban van ezzel-azzal-amazzal…” A belső kommunikációnak egy jól elhatárolható része a tudásátadásról, tudásmegosztásról szól. A tudásáramlás sebessége A következő kérdések fogalmazódhatnak meg a cégen belül: Megengedhetjük e magunknak, hogy a 10-20 évvel ezelőtti lassú információ és tudásáramlással működjünk vagy ebben fel kell gyorsuljunk? Megengedhetjük e magunknak, hogy bizonyos tudások csak egyes embereknek fejében legyen? És ezeknek az embereknek a távozása kockázatot jelenhet a szervezet számára. Ma már a technikának köszönhetően lehetőségünk van a gyors kommunikációra, az információk gyors megszerzésére, ezért ha egy szervezet nem teszi lehetővé, vagy nem biztosít megfelelő keretet a kommunikációnak az lassú tudásátadáshoz vezethet, ami a hatékonyságot csökkenti. Valós történetek, ahol a tudás átadása segített volna a munkában Nézd meg a videót és hallhatsz olyan példákat, amelyek a mindennapi életre, mindennapi munkakörökre vonatkoznak, és megmutatják milyen fontos lenne egy-egy helyzetben, hogy a tudást megfelelően továbbadjuk! Le kell írni a mozzanatokat is a munkafolyamatokban, hogy legyen egy minta amit követni lehet, és már ez rengeteget jelent, hogy jobban végezzük a munkánkat, és több idő elteltével is nagy segítségünkre lehet egy-egy munkafolyamat elvégzésénél. „Tanulási költségnek hívjuk: a selejtszámot, azt a sok időt, amit újra és újra a kitalálásra fordítunk. Pénzt fizet a szervezet annak a 3-4 embernek, aki ott 4 órán keresztül próbálja ezt a fóliát egyenesre betenni, hogy gyűrődésmentesen ott legyen.” „A tudásmenedzsmentnek az egyik feladata, hogy ezt a tanulási költséget csökkentse, a tanulási folyamatokat felgyorsítsa.” Van e minimális tudásszint, amit már nem kell írásba foglalni? „Nincs önmagában egy recept, hanem mindig a környezet határozza meg, hogy ez milyen szint.” Ha például egy furatot kell készíteni, akkor nem mindegy, hogy egy szakembert kérsz meg rá vagy egy betanított munkást. A szakembernek kevés információ is elég a munkához, mert van szakmai tudása, tudja hogyan kell furatot készíteni. Egy betanított munkásnak sokkal több információ kell, hiszen ő nem rendelkezik előzetes tudással. „Különböző tudás elemeknek, különböző szinten kell rögzítésre kerülni a szervezetben.” Szintek: Van ami annyira benne van a gyakorlatban, hogy nem is kell leírni. Ha egy ember nem jól csinálja, akkor neki elegendő külön elmondani, hogyan kell csinálni, mert mindenki más jól csinálja a feladatokat. Ha többen nem jól csinálnak valamit, akkor lehet, hogy érdemes összehívni egy megbeszélést és erről a dologról beszélni. Ha ennek sincs hatása, akkor bele kell tenni egy szabályrendszerbe az információkat, és azok számon kérhetőek lesznek. Vannak fokozatok és azt kell figyelembe venni, hogy amit leírok annak meg kell térülnie, mert időt szánok a folyamat leírására. „Minden egyes ilyen tudásmenedzsment fejlesztésnél mindig meg kell nézni ezt a ROI-t (Return on Investment), hogy megtérül e az amit én csinálok!” Meg kell nézni, hogy mit nyerünk azzal ha leírjuk az adott folyamatot, és mennyibe kerül nekünk leírni. Olvass tovább! Tudj meg többet Gyulay Tiborról! Nézd meg ennek a podcastnek a videó változatát itt! Nézd meg ennek a podcastnek a klipjeit itt! További cikkek a témában: Gyulay Tibor a BME Management Szakkollégium alapítója Gyulay Tibor: A tudásmenedzsment Gyulay Tibor: A tudásmenedzsment beépítése a vállalkozásba Gyulay Tibor: A kommunikáció és a tudásátadás Gyulay Tibor: Tanulószervezetek és a tudásmegosztás Villámkérdések: Gyulay Tibor