Az előadásban Dr. Szentgáli Piroska jogi szempontok alapján elemzi a klaszter fogalmát és szerepét a vállalkozások fejlesztésében, kiemelve a bizalom fontosságát és a jogi kihívásokat, valamint bemutatva a klaszterfejlesztési stratégiákat Magyarországon.
Szentgáli Piroska az Archenerg Klaszter (Nemzetközi Megújuló Energetikai és Építőipari Innovációs Klaszter) jogtanácsosa
Előadásában jogi szempontok szerint írja le a klaszter fogalmát.
Eszerint: a klaszter az egy olyan működési modell, amely Magyarországon csak a 2000-es években jelent meg. Nyugat európai megjelenése az 1990-es évekre tehető.
Ez a modell azért különös a jogász szemével, mert a római jogon alapuló jól kidolgozott jogrendszer alapján működik. A polgári jogon alapuló, aprólékosan kidolgozott technika, ami által a vállalkozók jól együtt tudnak működik.
A piaci gyakorlat kikényszerített egy formalizált változatot is.
Bármennyire is pozitív, hogy laza szerkezetű, sok esetben ez a lazaság az, ami félreértésekre is okot szokott adni.
A miértek?
Az előadó felteszi a kérdést, hogy miért van az, hogy ez a rendszer nyugaton jól működik, míg a volt szocialista országok államaiban kevésbé?
A jó megoldásokat át kell venni, de mindig adaptálni kell a helyi társadalmi, gazdasági viszonyokhoz - fogalmaz Szentgáli Piroska.
Meglátása szerint újra egy jelentős gazdasági paradigmaváltás előtt állunk.
Olyan globális, külső szorító körülmények vannak, amihez a vállalkozókat fel kell készíteni a túlélésre!
Előadása során felsorolja azokat a tényezőket is, amik szerinte a klaszterek fejlődését gátolják Magyarországon. Miközben arra is hoz példát, hogy jól működő szervezetek is léteznek.
Adódik tehát újra a kérdés, hogy melyek azok az okok, amik miatt egyesek fejlődnek, ismertek, míg mások leszakadnak és eltűnnek.
Hivatkozásában Salgó László Péter szociológus tanulmánya jelenik meg. A szerző, azokat a tényezőket kutatja, amitől eredményesek lesznek bizonyos klaszterek.
Jog és klaszter kapcsolata
Az előadásban elhangzik, hogy a polgári jog érinti ezt a területet, hiszen ez szabályozza a szerződések jogait.
Ha a klaszter központi szereplő lesz, akkor is sokféle kompromisszumra kell felkészülni. Például: a versenyjogi törvény felsorolja azt, hogy egy vállalkozás mit nem tehet meg.
Lényege, hogy ha egy vállalkozás önállóan dönt a lépéseiről, akkor az jó, de ha már egy csoporttal egyeztet és összehangolják a magatartásukat, akkor kizárják abból a körből azokat, akik nem tartoznak ide. Ez egy különutas módszer, ami már okot ad a kartellezésre.
A versenyjogi törvény azonban tartalmaz puhításokat is. Például: ha megvalósul a jogsértés, de ha csak csekély hatása van a piacra, akkor az felmentést ad. Így nem folytják meg teljesen az együttműködést.
A példák éppen azt támasztják alá, hogy a jogi környezet nem tisztázza le pontosan azt, hogyan tudna egy klaszter jól működni, hiszen lépten nyomon azzal a váddal kellene megküzdeni, hogy vajon sértenek-e versenjogot az illető cégek.
Nem mondhatni tehát, hogy a klasztereknek kellően, biztonáságos lenne a jogi hátterük, a gazdasági környezetük.
Miért nem lehet azon elgondolkodni, hogy a klaszter egy új entitás? - teszi fel a kérdést Szentgáli Piroska.
Mert ezáltal szánni lehetne nekik külön jogi leírásokat, tisztázni lehetne a helyzetüket.
A magyar jogrend nem foglalkozik ezzel kérdéssel - állapítja meg az előadó.
Magyarország 22 helyen áll a versenyképesség szintjén az EU-ban. Próbálkozások viszont vannak, hogy jobb helyet érjen el.
A következtetés során dr. Szentgáli Piroska átfogó elemzése nyomán arra jut, hogy az egyik legfontosabb szempont a klaszterek életképessége során az a BIZALOM.
A klaszter egy piac vezérelt, de egyben magas bizalmi szinten működő közösség.
Az előadás végén a következő kérdésekre kapunk még választ:
Mi a különbség a klaszter és vállalkozók különféle csoportosulásai között?
Ha nincs érdemi különbség a két forma között, akkor mi az értelme?
Olvass tovább!