top of page

Magyar Business Blog

Post: Blog2_Post

Kertész Lilla: szervezetpszichológia, self-leadership, a jó szervezet, mikor

Kertész Lilla elmondja mi az a szervezetpszichológia, mi az a self-leadership és hogyan alkalmazza, szerinte milyen a jó szervezet, mikor érdemes az ő szolgáltatásait igénybe venni.



A szervezetpszichológia


A szervezetpszichológia a pszichológia egy ága, amely a munkahelyi környezetben, szervezetekben zajló pszichológiai folyamatokkal foglalkozik. Célja a szervezeti viselkedés, a munkatársak közötti interakciók, a vezetés, a motiváció, a csoportdinamika és az egyéb szervezeti jelenségek tanulmányozása.


A szervezetpszichológiába tartoznak a motivációs-és ösztönző rendszerek, a HR folyamatok, a tréning, a coaching, a mentorship, a shadowing-ok, a job shadowing módszer, a teljesítményértékelő rendszerek. Lilla véleménye szerint már ide tartozik a mesterséges intelligencia és a munka világának kapcsolata is.


„Minden, ami a szervezetben a humán tőkével kapcsolatos az a szervezetpszichológia.”

A szervezetpszichológián belül lehet több irányba specializálódni, tovább tanulni. Lilla biznisz coachingokat és konzultációkat, workshopokat tart, fő témája a self-leadership. Egy módszertannal is rendelkezik, melynek lényege, hogy csoportoknak hatékonyabbá tudja tenni az értekezleteit, eredmény szülessen, és lecsökkentsék az értekezletekkel töltött időt.


Az előbbieken túl írással is foglalatoskodik, több magazinnak is ír cikkeket hetente és havonta, pszichológia és vállalatfejlesztés témakörben.


A szervezetpszichológia egyesíti a pszichológiai elméleteket és módszereket a munkahelyi környezettel kapcsolatos problémák megértése és megoldása érdekében. A szakemberek ezen a területen gyakran dolgoznak a vállalati vezetéssel, az alkalmazottakkal, a csoportokkal és az egész szervezettel, hogy javítsák a munkahelyi teljesítményt, az alkalmazottak elégedettségét és a szervezeti hatékonyságot.



Self-leadership


„Már az alapképzésen pszichológiából rájöttem, hogy engem a vezetés témaköre érdekel leginkább.”

A self-leadership (énvezetés) egy olyan koncepció, amely a személyes felelősség és irányítás jelentőségére összpontosít, különösen a szakmai és személyes életben. A self-leadership vagy önérvényesítés koncepciójának részeként számos stratégia létezik, amelyek segíthetnek az egyéneknek a hatékonyabb önmegvalósításban és irányításban.


A self-leadership nyolc fő stratégiáját tartalmaz (célkitűzés, önreflexió stb.), melyek mindegyike fontos egy cég vezetésében, működtetésében.


Lilla az egyetem alatti kutatásaiban is a vezetéssel foglalkozott és a következő eredményt kapta:


„Az innovatívabb vállalkozásokban sokkal több self-leadership stratégiát alkalmaznak, ha tudják ezt, ha nem.”

A self-leadership arra ösztönzi az embereket, hogy vegyék kézbe saját életüket és irányítsák önmagukat a kitűzött célok felé. Ez magában foglalhatja a személyes célok kitűzését, az időgazdálkodást, az önképzést, a személyes motivációt és az érzelmi intelligenciát. A self-leadership segíthet abban, hogy az egyén hatékonyabban kezelje a kihívásokat, és fejlessze a készségeit az élet minden területén.


„A self-leadership az, hogy olyan konkrét stratégiáknak az alkalmazása a mindennapokban, ami által tudatosabbá válhatunk, hatékonyabbá, és tényleg mi vagyunk a volánnál, mi vezetjük az életünket, és nem hagyjuk, hogy csak sodródjunk az árral.”

Lilla workshopok keretein belül megvizsgálja egy adott céggel, hogy a self-leadership stratégiák közül melyikre van szükség, hogyan alkalmazzák azokat, hol tartanak a folyamatokban, ezáltal átlátható rendszereket építenek a cégekben.



Milyen egy jó szervezet?


  • Transzparens a kommunikáció.


„A cégkultúrához mérten, de transzparensnek és átláthatónak kell lennie a vezetőség és a menedzsment, illetve a munkavállalók közötti kapcsolatnak meg kommunikációnak.”

  • Hitelesség.


Lilla úgy véli, hogy amilyen értékeket kommunikál a cég kifelé és befelé is, ahhoz valóban tartsák magukat. Ne csak látszak értékeket határozzanak meg, hanem olyanokat, amikkel tudnak azonosulni, az emberek tudják azokat képviselni, hiszen ez összefügg azzal, hogy a cég, az alkalmazottak és az ügyfelek között bizalom alakuljon ki.


  • Rendszerek kialakítása.


Cégfüggő, hogy mikor és hogyan, de ki kell alakítani folyamatokat, rendszereket a működésben.


  • Megoldásfókuszúság.


„Építsük ezt a growth mindset, ezt a fejlődési mindsetet a vállalkozásokban, mert ebből lehet igazán fejlődni, akkor tudunk nyitottak lenni az új ötletekre, akkor tudjuk növelni az együttműködést is.”


Mikor van szükség a szolgáltatásaira egy cég életében?


Ha kíváncsi vagy Lilla álláspontjára, hogy mi az a pont, amikor rá mint szakértőre szükség van, nézd meg ezt a videórészletet!




Olvass tovább!


Kapcsolódó bejegyzések

Az összes megtekintése
bottom of page