<< Vissza az epizódokhoz Mini CRM / Mileage Wise / Barazsy Ákos 2021. október 7. Barazsy Ákosnak 1976-ban már a születésekor is meg kellett küzdenie az életben maradásért, de végül vállalkozásaival sokkal többre vitte, mint ami valaha kinézett neki a hatodik emeleti újpesti panellakás ablakából: anyagilag-erkölcsileg is elégedett az életével. Fiatalon megtanulta a túléléshez nélkülözhetetlen farkastörvényeket alkalmazni az életében - és később cégeiben is -, melyekre rendszerint szüksége van. 30 évesen családi tragédiák következményeiként stroke-ot kapott, mely után átértékelte az életét, és ezek fényében építette fel azt a rendszert, gondolkodásmódot és életformát, ami ahhoz kell, hogy élhető és prosperáló vállalkozásunk legyen és ne a mentő vigye el idő előtt az embert utolsó útjára. Vérbeli vállalkozó, aki már az általánosban is csencselt, középiskola mellett Burger King-ben éjszakai műszakot vállalt, de végül informatikus lett és pár éves alkalmazotti lét után 1999-ben megalapította első informatikai vállalkozását, amit 2010-ben eladott. Tulajdonosa az útnyilvántartásban piacvezető RoadRecord.hu Kft.-nek, elsők közt jelentetett meg Google Ads oktatóanyagot és alapító-társtulajdonosa a nemzetközileg is ismert MiniCRM Zrt.-nek. Jelenleg cége nemzetközi terjeszkedésén is dolgozik. Az amerikai piacra optimalizált útnyilvántartó program MileageWise márkanéven 2020-ban indult. Mindezek mellett többször rövid ideig Ausztráliában tanult és dolgozott. Mestere a távmunkának - sokszor utazik miközben dolgozik -, így elengedhetetlen számára a hatékony munkavégzés, amit a könyvében is megtanít. Barazsy Ákos a neten: Honlap Anchor Facebook Instagram LinkedIn Twitter YouTube MagyarBusiness

<< Vissza az epizódokhoz Barion / Bíró Tamás 2021. május 7. Tamás 25 éve vállalkozó a tech szektorban, két sikeres cég felépítését (SenseNet, Barion) követően szabadúszóként kamatoztatja tapasztalatait. Az elmúlt két évben azt kutatta, miként lehet a vállalatok vezetőit és dolgozóit segíteni abban, hogy választ találjanak a digitális kor kihívásaira. Tamás erőssége, hogy összefüggést talál olyan témák között, amit kevesen vesznek észre. Több, mint 2000 embert készített fel agilitásra, és több mint 25 000 ember dolgozik olyan stratégia mentén, amit az általa tanított módszerrel alkottak. Bíró Tamás a neten: Honlap Facebook LinkedIn YouTube MagyarBusiness

<< Vissza az epizódokhoz Freelancer Leszek / Majsai Richárd 2021. augusztus 19. Majsai Richárd vezeti a Majsair Digital Marketing Ügynökséget, ami teljeskörű digitális megoldásokkal segít vállalatoknak, akik online értékesítik termékeiket, szolgáltatásukat. Ezek mellett a freelancerekkel vagy digitális nomádokkal kapcsolatos témák központi alakja, mivel meggyőződése, hogy érdemes ezt a közösséget építeni, ezt az életformát, munkastílust minél több embernek megmutatni. A FreelancerBlog társalapítója, a Mentor Tribe című könyv megálmodója, a Freelancer Leszek 3 hónapos mentorprogram vezetője. Emellett startupos körökben is otthonosan mozog, a Founder Institute Hungary mentora és több startupban is vannak érdekeltségei. Majsai Richárd a neten Majsair.hu Freelancerleszek.hu Apple Podcast Clubhouse Facebook Instagram LinkedIn MagyarBusiness

<< Vissza az epizódokhoz Vállalkozás Lépésről-Lépésre - Lelki egyensúly 2020. október 8. Vállalkozás lépésről-lépésre sorozatunk harmadik részében a lelki egyensúlyról beszélünk.

<< Vissza az epizódokhoz Verő Barbara & Tarczali Patrícia | Future Proof Consulting Kft. 2023. december 4. "Nagyvállalati környezetből indult, vállalkozók, befektetők, az innovációs ökoszisztéma humántőke szakértői vagyunk." A 2019-ben alapított Future Proof Consulting fő tevékenysége a vállalati értéket növelő HR tevékenységre fókuszáló tanácsadás. A vállalat alapítói - Tarczali Patrícia és Verő Barbara - hisznek abban, hogy a hazai ökoszisztémában tevékeny magyar tehetségek kiaknázása által olyan rendszerszintű fejlődés érhető el, amely hosszú távon össztársadalmi és gazdasági problémákra kínál megoldást. Future Proof Consulting Kft ügyfélkörében megtalálhatóak befektetők, startupok, innovatív kkv-k, inkubátorok/akcelerátorok, valamint felsőoktatási intézmények is. A vállalat célja a magyar innovációs -és vállalkozói kapacitás növelése a humán tőke fejlesztése által. Future Proof consulting Kft. a neten Honlap Tarcali patrícia a neten LinkedIn Verő Barbara a neten LinkedIn Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Vállalkozás lépésről-lépésre - Marketing 2021. március 6. Vállalkozás lépésről-lépésre sorozatunk tizennyolcadik részében a Marketingről beszélünk.

<< Vissza az epizódokhoz Karizmatikus Előadó / Bolya Imre 2021. október 28. Bolya Imre karizmatréner és inspirációs előadó. Szenvedélye a folyamatos tanulás és mások fejlesztése. 10 éven át tanult Anthony Robbinstól, a világ egyik legkarizmatikusabb előadójától. 2016-ban indította el Karizmatikus Előadó Tréningjét, amelyet már 1000-nél is többen végeztek el és váltak magabiztos előadókká. Karizma c. könyvében a 12+1 leginspirálóbb magyar előadó kommunikációs titkait és stratégiáit tárta az olvasók elé. Szívesen dolgozik vezetőkkel, ahol a cél a teljesen egyénre szabott karizmafejlesztés. Karizma Podcastjában rendszeresen osztja meg gondolatait és beszélget inspiráló vezetőkkel. Bolya Imre a Neten: Honlap Könyv Podcast Apple Podcast Anchor Facebook Instagram LinkedIn Spotify YouTube Magyar Business

Tanuld meg, hogyan találj jó munkaerőt a nagy számok HR-törvényével, marketing alapú toborzással és automatizált folyamatokkal. << Vissza az epizódokhoz Online Toborzás / Nagy Gábor 2022. szeptember 15. Online toborzás mesterfokon: Hogyan szerezz jó munkaerőt Ha azt hiszed, hogy a jó munkaerő eltűnt a piacról, ideje másképp gondolkodni. A legtöbb cégvezető nem azért nem talál megfelelő kollégát, mert nincsenek jó emberek, hanem azért, mert rossz módszerekkel keres. A munkaerő-felvétel ma már nem arról szól, hogy feladsz egy hirdetést egy állásportálon, majd várod, hogy beessen a tökéletes jelölt. Ez a korszak véget ért. Nagy Gábor , az onlinetoborzas.hu alapítója nyolc éve épít KKV-knak működő, marketing alapú toborzási rendszereket. A tapasztalata egyszerű, de megkerülhetetlen igazságra épül: a minőséghez először mennyiség kell . A HR-ben ez a nagy számok törvénye. Ha csupán két önéletrajz kerül az asztalodra, nagy eséllyel kompromisszumot kötsz. De ha 50-60 jelentkezőből válogatsz, szinte biztos, hogy találsz olyat, aki szakmailag, emberileg és hozzáállásban is illik a csapatodba. Ebben az epizódban Gábor elmondja, hogyan építheted fel a saját jelentkezői “tölcséredet” úgy, hogy folyamatosan legyen merítésed , akár kék galléros, akár fehér galléros munkakörre keresel embert. Szó lesz arról is, miért működik jobban egy jól célzott Facebook hirdetés munkaerőre , mint a drága és gyakran eredménytelen állásportálok. Gábor nemcsak a toborzás logikáját magyarázza el, hanem megmutatja a kulcsot az időmegtakarításhoz is: automatizált toborzási folyamatokkal szűrni és kezelni a jelentkezőket. Így elkerülheted a felesleges köröket, és az energiádat azokba a jelöltekbe fektetheted, akik valóban passzolnak a cégedhez. Ez a beszélgetés nem HR-eseknek szól, hanem vállalkozóknak és cégvezetőknek , akik gyors, mérhető és hatékony megoldást akarnak a munkaerőhiányra. Ha belefáradtál a hirdetés–várakozás–csalódás körforgásba, itt a bizonyíték, hogy van más út – és működik. Miért marketing a toborzás? A legtöbb cégvezető fejében a toborzás még mindig HR-feladat: hirdetést feladni, beérkező önéletrajzokat átnézni, interjúztatni. Ez a módszer régen működött – ma már nem. Nagy Gábor szerint a munkaerő-felvétel valójában értékesítési folyamat , aminek az első lépése a marketing. „A munkaerő felvétel egy tölcsér. Annak a tetejére kell a marketing, ami odáig viszi a jelentkezőt, hogy felnyújtja a kezét: igen, engem ez érdekel.” Ez azt jelenti, hogy először széles körben kell elérni a potenciális jelölteket, még akkor is, ha ők aktívan nem keresnek állást. Erre tökéletes eszköz a Facebook, ahol célzottan, érdeklődési kör, demográfia és viselkedés alapján lehet hirdetni. A klasszikus HR-szemlélettel szemben a marketing alapú toborzás nem passzívan várja a beérkező pályázatokat, hanem proaktívan megszólítja a leendő munkatársakat. Ez különösen fontos a kék galléros munkaköröknél, ahol az állásportálok gyakran üresek. A marketinges megközelítés lényege: Célcsoport pontos meghatározása – nemcsak szakmai tudás, hanem emberi tulajdonságok, hozzáállás alapján. Figyelemfelkeltő üzenet – nem a feladatlistát, hanem az előnyöket kommunikálva (“Miért jó itt dolgozni?”). Konverzióra optimalizált jelentkezési folyamat – gyors, egyszerű, mobilbarát űrlap, minimális belépési akadállyal. Egy Gábor által hozott példa jól mutatja az erőt: egy miskolci vállalkozó két éve nem talált villanyszerelőt. Miután Gábor a Facebookon, marketinges szemlélettel hirdette meg a pozíciót, egy hétvége alatt 40 jelentkező érkezett. A különbség nem a piacon volt – hanem a módszerben. „Nem HR-s szemmel, hanem marketinges szemmel kell hozzáállni – így lehet eredményt elérni." A nagy számok törvénye: miért a mennyiség hozza a minőséget? A jó munkaerő kiválasztása nem varázslat, hanem statisztika. Nagy Gábor szerint a munkaerőpiacon – akárcsak az értékesítésben – a nagy számok törvénye működik: minél több jelölted van, annál nagyobb az esélyed, hogy megtalálod az ideális munkatársat. „Ha két jelentkező van – az egyik félkezű, a másik féllábú – abból nem tudsz jó munkatársat csinálni” A lényeg egyszerű: kis merítés = kényszerkompromisszum . Ha viszont 50–60 jelentkező közül választhatsz, biztos, hogy lesz köztük olyan, aki szakmailag, emberileg és hozzáállásban is illik a cégedbe. Ez nem azt jelenti, hogy a mennyiség helyettesíti a minőséget – épp ellenkezőleg. A mennyiség adja azt a bázist, amiből a minőséget ki tudod választani. Az első körben tehát nem a szűkítésre kell fókuszálni, hanem arra, hogy a tölcsér tetejére minél több releváns jelölt kerüljön be . A nagy számok törvénye a toborzásban három okból működik: Statikai előny – több esély a megfelelő szakmai tudás és hozzáállás kombinációjára. Versenyhelyzet – ha a jelöltek tudják, hogy sokan pályáznak, motiváltabbak lesznek a kiemelkedésre. Szervezeti védelem – kisebb az esély, hogy rossz választás mérgezi a csapatot. Gábor szerint a legnagyobb hiba, amit a cégek elkövetnek, hogy már az elején szűkítik a bejutás lehetőségét bonyolult, hosszú jelentkezési folyamatokkal. A cél éppen az, hogy először beengedj mindenkit, aki minimálisan megfelel , majd a szűrés jöjjön később – automatizált, jól felépített folyamatban. „A jó embereket a mennyiségi jelentkezőből lehet kiválasztani. Ha nincs nagy merítés, ott kezdődik a probléma.” Automatizált toborzás: több idő a jó jelöltekre A nagy számok törvénye működik – de csak akkor, ha a nagy merítés kezelhető. Nagy Gábor szerint itt jön képbe az automatizálás: a technológia, ami leveszi a válladról a felesleges köröket, és lehetővé teszi, hogy az idődet azokba a jelöltekbe fektesd, akik valóban passzolnak a cégedhez. Gábor saját cégében minden új munkatárs egy videós betanító rendszerrel kezd. Ez egy egyszerű, Google Diákba épített tananyag, rövid, 3–5 perces videókkal. Minden videó egy-egy konkrét feladatot mutat be – például hogyan állítsd be a Facebook hirdetéskezelőt, vagy hogyan használd a Google Drive-ot. Így a betanítás nem igényel személyes jelenlétet, és a jelölt tempójában haladhat. De nem csak a betanítás automatizálható. Gábor CRM-rendszerrel (MiniCRM) köti össze az egész folyamatot: Azonnali visszajelzés a jelentkezőnek Automatikus státuszváltás a jelölt előrehaladása szerint Elégedettségmérés előre beállított e-mailekkel és statisztikákkal Időpontfoglaló rendszer a következő lépésekre, egyeztetés nélkül Az eredmény? Egy tárgyalás után pár perc alatt kimehet a szerződés és a díjbekérő – manuális munka nélkül. Ez nemcsak gyorsabb, hanem hibamentesebb is, mert az automatizmusok mindig ugyanúgy hajtják végre a lépéseket. Az automatizált toborzás nem a személyességet veszi el, hanem épp ellenkezőleg: időt ad arra, hogy a jó jelöltekkel valódi kapcsolatot építs . A rendszer intézi a rutinfeladatokat, te pedig azokra fókuszálsz, akikből a csapatod következő kulcsembere lehet. „Ha nincs időd a jelöltekkel foglalkozni, elveszíted őket. Az automatizálás visszaadja ezt az időt.” Szabályok és nemet mondás: a vállalkozói szabadság alapja Sokan azt hiszik, a vállalkozói lét a korlátok nélküli szabadságról szól. Nagy Gábor szerint épp ellenkezőleg: a szabadságot a jól felállított szabályok és a következetes időmenedzsment adja. „Ami nem egyértelmű igen, az egyértelmű nem.” Ez vonatkozik ügyfelekre, megkeresésekre, sőt a mindennapi feladatokra is. Ha valami nem illik bele a céljaidba vagy értékeidbe, akkor nemet kell mondani – bocsánatkérés nélkül. Gábor szigorúan strukturálja a napját: Reggeli családi egyeztetés – mindenki tudja, mi a napi terv. Reggel 8–10 óra: én-idő – sport, feltöltődés, podcast vagy hangoskönyv. 10–12 és 13–17: fókuszált munka – előre tervezett feladatok a CRM-ben. 17 órától: családi idő – telefon és munka kikapcsolva. Ez a keret nemcsak a hatékonyságot növeli, hanem véd az állandó elérhetőség csapdájától. Gábor például soha nem veszi fel a telefont munkaidő közben – az ügyfelek e-mailben keresik, és a válaszidő kiszámítható. A nemet mondás néha radikális döntést is jelent: egy egészségügyi figyelmeztetés után Gábor végignézte ügyfél-listáját, és megszabadult mindenkitől, akivel rossz érzés volt dolgozni . Az eredmény? Több energia a jó ügyfelekre, magasabb minőségű szolgáltatás, és paradox módon növekvő bevétel. A vállalkozói szabadság tehát nem a kötöttségek hiánya, hanem a tudatosan választott korlátok rendszere. „Azért tudok szabad életet élni, mert keményen tartom a saját szabályaimat.” Család és vállalkozás: az igazi egyensúly megtalálása A sikeres vállalkozás mit sem ér, ha közben elveszíted a családod vagy az egészséged. Nagy Gábor számára a család nem másodlagos szempont, hanem a vállalkozói döntések egyik fő iránytűje. A cégét úgy építette fel, hogy bárhonnan tudjon dolgozni, és a kollégák is élvezzék ugyanezt a szabadságot. Ez nemcsak a munkahelyi elégedettséget növeli, hanem a családi életet is megóvja a vállalkozói túlterheltségtől. „Ha délben van ebédidő, akkor ebéd van. Utána kávé a párommal, vagy beszélgetés a gyerekekkel – ez szent és sérthetetlen.” A családi rendszer része a mindennapos közös programok és szokások kialakítása. Reggeli közös egyeztetés, este a „három legjobb dolog” megosztása – ezek nem csupán rituálék, hanem tudatos időbefektetések a kapcsolatokba. Gábor szerint a gyereknevelésben is ugyanolyan fontosak a szabályok, mint a cégvezetésben. A következetesség nemcsak rendet teremt, hanem példát mutat: ha a gyerek látja, hogy a szülő tartja magát a saját szabályaihoz, ő is megtanulja, hogy a szabadság alapja a fegyelem. Ez az értékrend teszi lehetővé, hogy a vállalkozás ne riválisa, hanem támogatója legyen a családi életnek. „A céget a családhoz igazítottam, nem fordítva. Ezért működik mindkettő.” Záró tanulság: a toborzás új korszaka Az epizód legfontosabb üzenete egyszerű, mégis radikális: a munkaerő-felvétel nem HR-adminisztráció, hanem marketing . A jó emberek megtalálásához először nagy merítés kell – ez a nagy számok törvénye. Ha több tucat releváns jelentkező közül válogatsz, akkor nem kényszerből választasz, hanem tudatosan építed a csapatodat. Nagy Gábor példája bizonyítja, hogy a marketing alapú, automatizált toborzás nemcsak gyorsabb és hatékonyabb, hanem jobb minőségű jelölteket is hoz – akár kék galléros, akár fehér galléros munkakörökre keresel embert. A siker kulcsa a tölcsér tetejének folyamatos feltöltése, a jelentkezési folyamat egyszerűsítése, és az, hogy ne a papírforma, hanem az emberi értékek és a hozzáállás döntsön. De az epizód nem csak a toborzásról szól. Szól a szabályok fontosságáról , a tudatos időmenedzsmentről , a nemet mondás erejéről , és arról, hogyan lehet a vállalkozást a családhoz igazítani – nem pedig fordítva. Ez az a szemlélet, ami nemcsak céget, hanem teljes életet épít. 🎧 Hallgasd meg a teljes adást , ha eleged van a “nincs jó ember a piacon” kifogásból, és szeretnéd megtanulni, hogyan töltsd fel a csapatod a legjobbakkal – gyorsan, hatékonyan, marketinges szemmel. 💬 Oszd meg a tapasztalataidat kommentben, és írd meg, nálad mi működött a legjobban a toborzásban! 📌 Iratkozz fel a Magyar Business Podcastre, hogy ne maradj le a következő vállalkozói stratégiákról! Nagy Gáborról "Vállalkozásom hajnalán honlapokat készítettem, majd a facebook magyarországi megjelenésekor elsők közt kezdtem el facebook marketinggel ügyfeleket szállítani megbízóim számára. Egyre többen jöttek azzal a kéréssel, hogy “Jó, jó, végre sok ügyfelünk van, de kevesen vagyunk, nem tudjuk kiszolgálni Őket. Mostmár munkatársakat hozzatok! Futótűzként terjedt rólunk, hogy mi vagyunk azok, akikkel végre megoldható a munkaerőhiány. Rengeteg pozíció toborzására kipróbáltuk a módszert és működött. Toboroztunk ingatlanértékesítőket az Otthon Centrum és a Duna House irodáiba, Java programozókat Magyarország egyik legnagyobb szoftverfejlesztő cégének, villanyszerelőket, CNC szakembereket, lakatosokat, operátorokat, építésvezetőket, mérnököket, pedagógusokat, ápolókat…Sőt ipari búvárok toborzásával is kerestek már meg bennünket.:D Érezve a piaci igényt, egy éven belül minden marketing feladatot leadtunk, és csapatommal teljes erőbedobással az ügyfélszerzés helyett a munkatársszerzésre öszpontosítottunk. A módszer nagyon hasonló volt, viszont akkoriban még egyáltalán nem voltak versenytársaink. Az onlinetoborzas.hu berobbant a HR köztudatba, egyre nagyobb vállalatok kerestek meg bennünket. Örömünkre szolgál, hogy egy-egy vállalathoz “bekerülve”, az első tűzoltásokat követően, hosszabb távon is általunk kívánják megtalálni a legmegfelelőbb munkatársakat a nehezebben feltölthető pozíciókra. 2016-ban egy hasnyálmirigy gyulladás alatt átgondoltam az addigi pörgős, “keressünk sok pénzt” gondolkodásmódomat és átálltam egy sokkal tudatosabb és egészségesebb életformára. Átgondoltam, hogy mi az ami FONTOS és mi az ami sürgős és ezek után igyekeztem a FONTOS dolgokat SÜRGŐSSÉ tenni. A lehető legtöbb céges működéssel járó teendőt automatizálom, hogy egyre kevesebbet kelljen dolgozni. Jelenleg az a célom, hogy a dinamikus növekedés mellett napi 4 órában el tudjam végezni a cégemben az operatív munkát és a felszabaduló időmet más kreatív tevékenységekre fordíthassam. Most napi szinten kerékpározok, futok, vagy úszok évszaktól függően. Futottam már maratont, szerveztem több mint 30 közösségi biciklizést, jövőre tervezem a Balaton átúszását. mellett nagyon fontosnak tartom, hogy minden nap elegendő időt töltsek a párommal és a gyerekekkel, ezért teljesen átálltunk online működésre, hogy minden reggelt és délutánt a családommal tudjak tölteni. 8 éve nem voltam személyesen tárgyalni és így is sikerült bejutni több 100 milliárd feletti éves árbevételű céghez. Évek óta stabil visszatérő ügyfeleink vannak, akikkel öröm együtt dolgozni :D A Covid alatt volt némi szabadidőm, sok videót készítettem és publikáltam a Youtube-on. A digitális oktatásra való átállással kapcsolatban készítettem videókat a hajdani kollégáknak. Volt amit 5 nap alatt 129.000-en néztek meg, de található itt barkács videó is a raklap bútor készítés rejtelmeiről, ami magyarul 120e , angolul már 240e megtekintésnél tart. Y ouTube ÜZLET: Ezeken kívül HR Mesterelme találkozókat szerveztem és riportokat készítettem általam nagyra tartott emberekkel. Ezek itt találhatóak: www.businessheroes.hu ZENE: 40 évesen eldöntöttem, hogy a gyerekkori álmom felé is teszek néhány lépést és rockzenészként is kipróbálom magam. 20 év csend után ismét elővettem a gitárt és péntekente zenéléssel foglalkozom. A covid alatt Müller Péter Sziámival összeraktunk 7 közös dalt, de mellette saját dalokat is írtam és jelenleg is írok folyamatosan. Ezeknek a jelenleg publikus eredményei itt találhatóak: http://pentekiprojekt.hu Ezek mellett az OnlineToborzás.hu dinamikusan növekszik. Terveim szerint az alábbi podcast-ban ezekről a témákról fogunk beszélgetni. De ki tudja :D " Nagy Gábor a neten Facebook Instagram YouTube Magyar Business Online Toborzás a neten Honlap Facebook YouTube MagyarBusiness Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Systemmind Consulting Kft. / Ungvári Judit és Leon Frank 2024. június 17. "Régen a multicégek módszereiből tanultak a kis- és középvállalkozások, mi pedig mára azt tapasztaljuk, hogy a kkv szektor olyan értékeket képvisel amit egyre több nagyvállalati vezető épít be a működésébe. A multicégek szervezettsége a kkv szektor rugalmasságával és szívbéliségével ötvözve óriási versenyelőny azoknak a vezetőknek akik a Rendszerelme módszertanunkat alkalmazzák a cégükben. Két különleges nézőpontból közelítjük meg a cégfejlesztést, hogy a lehető legtöbbet hozhassuk ki a vállalkozásokból. Judit nézőpontja a hatékonyság, rendszerszemlélet, folyamatok és a cégvezetők egyéni fejlődése. Frank szenvedélye a vezetőfejlesztés és a cégkultúra fejlesztése formabontó eszközökkel. Tudjuk, hogy minden cég egyedi, és éppen ezért személyre szabott megoldásokat kínálunk, amelyek tökéletesen illeszkednek a cégek egyedi igényeihez és a cégvezetői stílusokhoz is. Célunk, hogy kis és középvállalkozóként is nagyot alkothass!" Systemmind Consulting Kft. a neten Honlap Facebook LinkedIn Instagram

<< Vissza az epizódokhoz Vates / Csányi Péter 2022. július 7. “Londonban végeztem a UCL egyetemen, majd kint is kezdtem el dolgozni egy nagyvállalatnál. elég hamar rájöttem, hogy a nagyvállalati lét nem passzol hozzám, és egy saját vállalkozást szeretnék indítani. A Vates ötlete, akkor még mint irodalmi ruházati márka, már régóta megvolt bennem, de egészen a nagyvállalati létemig nem gondoltam rá, hogy valamilyen saját projektbe kezdjek. 2019 februárjában összeálltam a társammal, Bárány Bencével, és ő elkezdte tervezni az első kollekciónkat, én pedig az üzleti stratégiánkat. Amikor májusban minden készen állt a kollekció megjelenítéséhez, akkor én felmondtam a munkahelyemen és hazajöttem beindítani a márkát. Most, 3 évvel később, a márka már egy jól ismert szereplő lett a hazai piacon. Licenszünk van régi magyar mesekarakterekre, rengeteg izgalmas kollaborációt csináltunk, több, mint 120 ezer Instagram követőnk van, és átlag havi 600 vásárlás van a webshopunkon. A márka fejlődését pedig személyes sikerek is követték: Bencével együtt idén felkerültünk a Forbes 30/30 listára.” Vates a neten Honlap Facebook Instagram Magyar Business Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Amigos / Forgács-Fábián Sára 2022. december 15. “Forgács-Fábián Sára vagyok, az Amigos a gyerekekért Alapítvány ( https://amigos.hu/ ) megálmodója. Gyerekként hosszú időre kórházba kerültem, így megtapasztaltam milyen érzés ez. Így egyetemistaként 10 barátommal együtt elkezdtünk járni a budapesti Tűzoltó utcai klinikára, és ekkor született meg az Amigos. A gyerekekkel játékosan tanulunk és pótoljuk a barátság hiányzó erejét. Mára az Amigos egy országos szervezetté nőtte ki magát, 5 városban 150 egyetemistával látogatunk 16 gyermekosztályt. Az Amigos kapcsán én is egyre inkább elkezdtem a szektorral foglalkozni, jelenleg PhD tanulmányaim során a nonprofit szektort és az önkéntességet kutatom.” Forgács-Fábián Sára a neten Facebook Instagram LinkedIn MagyarBusiness Amigos a neten Honlap Facebook Instagram LinkedIn YouTube MagyarBusiness Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Megoldásműhely / Szikora Emese 2021. április 9. "Vállalkozóknak segítek a vállalkozás elindításában és fejlesztésében. Célom, hogy olyan vállalkozó lehess, amely igazán Te vagy és nem kell valaki mássá válnod azért, hogy haladni tudj a céljaid felé. Erről többet itt . Rólam pedig itt ." Szikora Emese a neten: LinkedIn.com/Emese-Szikora-Coach MagyarBusiness Megoldásműhely a neten Megoldásműhely.hu Facebook Instagram YouTube MagyarBusiness Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Szabó Norbert Ádám 2021. augusztus 26. Szabó Norbert Ádám és hűséges társa Kele, 2016 januárjában, közel 6 évnyi felkészülés és munka után, életük eddigi legnagyobb álmát valóra váltva, 85 nap alatt 6500km-t megtéve átszelték az Atlanti- óceánt. Megálmodták, megtervezték és az akadályokat kitartással és életerővel leküzdve, véghezvitték céljukat, a világon elsőként, Guinness Rekordot felállítva átevezték Földünk második legnagyobb óceánját. Mióta filmbetétekkel egybekötött motivációs előadását már közel 2000-en hallották. Expedíciójának több mint 6 éves tapasztalataiból, sikereiből és kudarcaiból mindenki számára tartogat valamilyen értékes üzenetet, céljának megvalósítása pedig élő példája lehet mindazoknak, akik azt mondják, hogy a lehetetlen nem létezik. Inspiráció, motiváció, stratégia és egy rendszer, aminek segítségével bárki a nyomába eredhet, és elérheti azt, amit igazán szeretne! „Hiszen életünket élni, csak Teljes Szívvel érdemes” - Szabó Norbert Ádám Szabó Norbert Ádám a neten Facebook LinkedIn Instagram Twitter MagyarBusiness

<< Vissza az epizódokhoz Vállalkozás lépésről-lépésre - Első Lépések 2020. november 26. Vállalkozás lépésről-lépésre sorozatunk tizedik részében az Első Lépésekről beszélünk.

<< Vissza az epizódokhoz Boldog Születésnapot Magyar Business Podcast 2022. október 6. Boldog Születésnapot Magyar Business Podcast !

Nem nő a céged? Lehet, nem a piac a gond. Nézd meg, miért bukik el a legtöbb KKV a nemzetközi terjeszkedésnél. Olvasd el! << Vissza az epizódokhoz Tényleg növekedni akarsz, vagy csak a kudarcot kerülöd? 2026. március 2. Ez a beszélgetés nem a „hogyan skálázzunk gyorsan” típusú felszínes tanácsokról szól. Sokkal inkább arról, miért nem mernek a magyar vállalkozók igazán növekedni , még akkor sem, amikor a lehetőség ott van karnyújtásnyira. A Magyar Biznisz Podcast aktuális epizódjában egy olyan téma kerül terítékre, amiről ritkán beszélünk őszintén: a nemzetközi terjeszkedés valódi akadályai nem a jogban, nem az adózásban, és nem is a logisztikában vannak – hanem fejben. A beszélgetés vendége egy erdélyi kötődésű vállalkozó, aki napi szinten dolgozik magyar cégekkel azon, hogy Romániában lépjenek piacra , ott skálázzák a működésüket, és valós növekedést érjenek el. Két nyelven, két kultúrában, két üzleti logikában mozog otthonosan – és pontosan ezért lát rá élesen arra, hol csúsznak el a magyar vállalkozások . A kiindulópont egyszerűnek tűnik: Románia közelebb van, nagyobb a piac, uniós környezet, könnyebb logisztika. Mégis, a legtöbb vállalkozás vagy el sem indul, vagy félúton megakad. Miért? Mert sokan azt hiszik, hogy a külföldi terjeszkedés csak annyi, hogy „lefordítjuk a weboldalt”, „átkapcsoljuk a hirdetéseket”, és majd jönnek a vevők. A beszélgetés kíméletlenül rávilágít: ez illúzió . Szó esik arról is, hogy mennyire gyakori a kudarc kerülő gondolkodás . Nem a siker hajtja a döntéseket, hanem az, hogy „ne bukjunk nagyot”. Ez a hozzáállás viszont pont azt akadályozza meg, hogy egy cég valódi szintet lépjen. A piacismeret hiánya, az önismeret hiánya, és a tisztázatlan célok újra és újra visszatérő problémák. Ez az epizód nem simogat. Tükröt tart . Megmutatja, hogy a növekedés nem ország kérdés, hanem felkészültség kérdése – stratégiai, mentális és operációs szinten egyaránt. A legnagyobb tévhit a külföldi terjeszkedésről Az egyik legerősebb állítása a beszélgetésnek az, hogy Romániába terjeszkedni „egyszerű” – de csak papíron . Földrajzilag közel van. Uniós ország. A jogi és adózási környezet kezelhető. A logisztika nem science fiction. Mégis: a legtöbb magyar vállalkozás vagy el sem indul, vagy gyorsan visszafordul. Miért? Mert rossz kérdéseket tesz fel. Sokan úgy gondolkodnak a terjeszkedésről, mint egy technikai feladatról:– lefordítjuk az oldalt– beállítjuk a hirdetéseket– megoldjuk a szállítást És majd „valahogy működni fog”. A beszélgetés egyik fontos tanulsága, hogy ez nem stratégia, hanem remény . A piac nem alkalmazkodik hozzád csak azért, mert te átlépted a határt. A terméked, az ajánlatod, a pozicionálásod és a működésed vagy illeszkedik – vagy nem. Románia példája különösen tanulságos, mert első ránézésre „ismerős” piacnak tűnik. Sok magyar vállalkozó emiatt elbagatellizálja a felkészülést. Pedig pont ez a közelség a csapda. A kulturális, piaci és üzleti különbségek nem látványosak, hanem aprók és fájdalmasak – és pont ezért tudják szétverni az egész növekedési tervet. A beszélgetésben elhangzik: már az is 10% plusz piacot jelenthet egy magyar cégnek, ha pusztán a romániai magyar közönséget eléri – megfelelő logisztikával és célzással. Ez óriási szám. Mégis kevesen élnek vele, mert nem gondolkodnak rendszerben. A terjeszkedés nem azt jelenti, hogy „kipróbáljuk”.Azt jelenti, hogy döntést hozol , és annak megfelelően átalakítod a működésedet. És ez már nem technikai kérdés. Ez vezetői kérdés. Kudarc kerülés vagy sikerorientált növekedés? A beszélgetés egyik legfontosabb – és legkellemetlenebb – pontja az a felismerés, hogy a magyar vállalkozók jelentős része nem sikerorientált, hanem kudarc kerülő . Ez elsőre apró nyelvi különbségnek tűnik, valójában viszont teljesen eltérő döntési logikát jelent. A kudarc kerülő gondolkodás nem azt kérdezi: 👉 „Hogyan lehetek sikeres?” Hanem ezt: 👉 „Hogyan ne bukjak nagyot?” Ez a mentalitás pedig minden növekedési döntést visszafog. A terjeszkedés ilyenkor nem stratégiai lépés, hanem óvatos tapogatózás. Félmegoldások születnek: félig lokalizált ajánlatok, alultervezett költségvetések, kompromisszumos működés. A cél nem a győzelem, hanem az, hogy „legalább ne veszítsünk”. A beszélgetés nagyon pontos különbséget tesz a két hozzáállás között. A sikerorientált vállalkozó vállalja a feszültséget , mert tudja, hogy a növekedés együtt jár bizonytalansággal, hibákkal és tanulási görbével. A kudarc kerülő viszont eleve alacsonyra teszi a lécet – és így soha nem is ugrik igazán nagyot. Ez különösen veszélyes nemzetközi terjeszkedésnél. Egy új piac mindig tükröt tart: megmutatja, mennyire erős az ajánlatod, mennyire kiforrott a működésed, és mennyire vagy felkészülve vezetőként. Ha ezek nincsenek rendben, a piac nem kegyelmez. A beszélgetésből egyértelműen kiderül: nem az a kérdés, hogy Románia vagy Amerika ,hanem az, hogy te milyen gondolkodásmóddal vágsz bele . Ha csak menekülsz a kudarctól, a növekedés elérhetetlen marad. Ha viszont hajlandó vagy kockázatot kezelni – nem vakon, hanem tudatosan –, akkor a piac már „csak” egy következő lépés. A piac nem feltételezés, hanem adat A beszélgetés visszatérő motívuma, hogy a vállalkozók túl sok mindent gondolnak, és túl keveset tudnak . Különösen igaz ez akkor, amikor új piacról van szó. A legtöbb hibás döntés nem rossz szándékból születik, hanem abból, hogy a cég feltételezésekre épít , nem pedig valós piaci visszajelzésekre. Elhangzik egy nagyon fontos mondat: „A vállalkozóknak mindig ugyanaz a három problémájuk van: nem ismerik magukat, nem ismerik a piacot, és nem tudják, hova akarnak eljutni.” A piacismeret hiánya nem csak azt jelenti, hogy nem tudod, ki a versenytárs. Ennél sokkal mélyebb. Nem érted: – milyen minőségi szint az elvárás – milyen ajánlat számít erősnek – mi az, ami már alapelvárás, és mi az, ami valódi versenyelőny A beszélgetésben konkrétan elhangzik, hogy sok esetben egy mini piackutatás után kifejezetten lebeszélnek magyar cégeket a román piacra lépésről , mert a helyi szereplők jobb ajánlatokkal, magasabb minőséggel vannak jelen. Ez fontos pont: nem minden piac „jár” csak azért, mert közel van. Ez a gondolkodásmód éles kontrasztban áll azzal a gyakori vállalkozói hozzáállással, hogy „majd a marketing megoldja”. A marketing nem pótolja a gyenge ajánlatot. Nem pótolja a rossz pozicionálást. Nem pótolja azt, ha nem érted, miért venné meg bárki pont tőled . A piac nem ellenség. Nem is barát. Tükör. És ha nem tetszik, amit mutat, akkor nem a piacot kell hibáztatni, hanem az ajánlatot újragondolni – vagy kimondani azt, amit kevesen mernek: ez most nem a mi pályánk . Ez nem kudarc. Ez stratégiai érettség. A gyors növekedés is lehet veszélyes A beszélgetés egyik kevésbé nyilvánvaló, mégis kritikus tanulsága az, hogy nem csak a lassú haladás veszélyes – a túl gyors növekedés is . Ez különösen akkor igaz, amikor egy vállalkozás új piacra lép, és hirtelen nagyobb kereslettel, nagyobb volumenekkel és komplexebb működéssel találja szembe magát. Elhangzik egy erős példa: amikor egy cég egy milliárdról három milliárdra nő , az kívülről sikertörténetnek tűnik – belülről viszont gyakran káosz. A rendszerek nem bírják, az emberek elfáradnak, a döntések lassulnak, a vezető pedig hirtelen olyan problémákkal szembesül, amelyekre nem volt felkészülve. A nemzetközi terjeszkedés ezt a hatást megsokszorozza. Új piac = új kultúra, új elvárások, új működési kockázatok. Ha a vállalkozás belső infrastruktúrája – folyamatok, döntési mechanizmusok, felelősségi körök – nincs erre felkészítve, akkor a növekedés nem épít, hanem rombol . A beszélgetés egyik fontos gondolata, hogy sok vállalkozó nem készül fel a sikerre . Minden energiát a túlélésre, a kudarc elkerülésére fordítanak, miközben nem teszik fel a kérdést: 👉 Mi történik, ha tényleg működni kezd? 👉 Elbírja ezt a cégem? 👉 Elbírom ezt én vezetőként? A növekedés nem lineáris. Egy bizonyos pont után minőségi ugrásra van szükség – más gondolkodásra, más működésre, más vezetői szerepre. Aki ezt nem ismeri fel időben, az előbb-utóbb saját sikere áldozatává válik. Ezért a terjeszkedés nem csak piacválasztás. Ez felkészültségi szint kérdése . A vállalkozó mint szűk keresztmetszet A beszélgetés egyik legőszintébb része ott válik igazán kényelmetlenné, amikor kimondásra kerül: nagyon sok cég nem a piac miatt nem tud növekedni, hanem a tulajdonosa miatt . Nem rossz szándékból. Nem hozzá nem értésből. Hanem azért, mert a vállalkozó fejben nem lépett szintet. Kis- és középvállalkozásoknál ez különösen látványos. A tulajdonos egyszerre ügyvezető, értékesítő, marketinges és tűzoltó. Minden döntés rajta megy át. Ez egy darabig működik. Aztán a növekedés falnak ütközik. A beszélgetésben elhangzik: a vállalkozás életciklusa és a vállalkozó mentális állapota szorosan összefügg . Amikor a cég felfelé ível, a kihívások feladatként jelennek meg. Amikor viszont a vállalkozó kiégett, fáradt, motiválatlan, ugyanazok a kihívások elviselhetetlen tehernek tűnnek. Ezért van az, hogy sok vállalkozó már nem is akar igazán növekedni – csak „működtetni” szeretné a céget. Ebben az állapotban a terjeszkedés nem lehetőség, hanem fenyegetés. Minden új piac új problémát jelent. Minden új döntés extra stresszt. A beszélgetés kíméletlenül rámutat: nem lehet céget skálázni úgy, hogy közben a vállalkozó nem fejlődik . Más gondolkodás kell 5 emberhez, 20 emberhez, 100 emberhez. Más vezetői szerep. Más fókusz. Más felelősség megosztás. Aki ezt nem hajlandó elfogadni, az előbb-utóbb saját magát teszi a növekedés akadályává. A nemzetközi piacra lépés ezért nem csak üzleti döntés. Önismereti döntés is. Nem a pénz hiányzik, hanem a felkészültség A beszélgetés egyik meglepő, de következetesen visszatérő állítása az, hogy a nemzetközi terjeszkedés legnagyobb akadálya ritkán a pénz . Sokkal inkább az, hogy a vállalkozó – és vele együtt a cég – nincs felkészülve arra, mit jelent valójában a növekedés . Elhangzik egy erős példa: még multimilliárdos cégeknél is előfordul , hogy a vezetőben megvan a vágy a nemzetközi piacra lépésre, de nincs mögötte strukturált gondolkodás. Nincs végiggondolt stratégia. Nincs válasz azokra a kérdésekre, hogy mit igényel ez emberileg, időben, mentálisan. A pénz ilyenkor nem old meg semmit. Sőt: sokszor elfedi a problémákat. Amíg van tartalék, addig lehet halogatni a valódi döntéseket. De a piac – főleg egy külföldi piac – könyörtelenül gyorsan visszajelez. A beszélgetésben elhangzik az is, hogy a pénz általában csak 10–20%-ban tényező . A maradék 80–90% fejben dől el: – mennyire vagy hajlandó tanulni – mennyire tudod felismerni a vakfoltjaidat – mennyire tudsz segítséget elfogadni Ez az a pont, ahol sok vállalkozó elakad. Mert a növekedés nem csak azt jelenti, hogy több pénzt keresel, hanem azt is, hogy fel kell adnod régi működési mintákat . Másképp kell dönteni. Másképp kell vezetni. Másképp kell gondolkodni. A beszélgetés egyik legfontosabb üzenete: nem akkor kell „okosnak lenni”, amikor már nagy vagy – hanem előtte . Előbb fejben kell szintet lépni A beszélgetés egyik legerősebb, többször visszatérő gondolata az, hogy a növekedés sorrendje soha nem pénz → tudás → gondolkodás , hanem pontosan fordítva. Előbb fejben kell szintet lépni, és csak utána jelenik meg a pénz. A vendég nagyon határozott ebben: nem attól leszel felkészült vezető, hogy nagy a céged , hanem attól, hogy képes vagy felismerni, mit nem tudsz még. A legtöbb vállalkozó itt akad el. Amint elér egy bizonyos szintet, berögzül. Elhiszi, hogy „már tudja”. Innentől viszont megáll a tanulás – és vele együtt a cég is. A beszélgetésben elhangzik: „Először fejben kell a következő szintre lépni, utána cselekvésben, és csak azután jön a pénztár.” Ez különösen igaz nemzetközi terjeszkedésnél. Egy új piac nem csak új vevőket jelent, hanem új vezetői szerepet is. Több döntést, nagyobb felelősséget, hosszabb távú gondolkodást. Aki ezt nem vállalja, az hiába akar növekedni – a saját gondolkodása fogja visszatartani. Fontos pont az is, hogy a mai világban nem a tudás birtoklása a versenyelőny , hanem az, hogy tudod: – mit kell megtanulnod – kitől érdemes tanulnod – és mikor kell segítséget kérned A beszélgetés nagyon világossá teszi: a fejlődés nem automatikus. Tudatos döntés. És sokszor fájdalmas is, mert szembesít a saját korlátaiddal. De pontosan ez az ára annak, hogy egy vállalkozás ne csak működjön, hanem valóban növekedjen . Piacra lépni nem kultúrával, hanem vakfoltokkal lehet elbukni A beszélgetés egyik leggyakorlatiasabb tanulsága az, hogy a nemzetközi terjeszkedés nem ott bukik el, ahol a legtöbben keresik a hibát . Nem a nyelven. Nem a hirdetési platformokon. Nem azon, hogy „más a kultúra”. Hanem azokon az apró, előre nem ismert részleteken , amelyeket csak az lát, aki valóban ismeri a piacot. Elhangzik egy nagyon beszédes példa: egy prémium pénztárcákat gyártó cég Romániában azért szenvedett el tömeges visszaküldéseket, mert a román személyi igazolvány fizikailag nagyobb , mint a magyar vagy más európai okmányok – és egyszerűen nem fért bele a pénztárcába. A termék minősége kiváló volt. A marketing működött. A kereslet megvolt. Mégis: a piac nemet mondott. Ez nem kulturális különbség. Ez piaci realitás . És pontosan ez az a szint, ahol a legtöbb vállalkozó elvérzik. Nem azért, mert nem dolgozik keményen, hanem mert nem tudja, mit nem tud . A piac ilyen értelemben nem kegyes: nem magyaráz, csak reagál. A beszélgetés világossá teszi: a piacismeret nem Excel-táblákból és statisztikákból áll. Hanem abból, hogy érted: – hogyan használják a terméket – milyen apró részletek számítanak – hol vannak azok a „láthatatlan szabályok”, amik döntéseket befolyásolnak A nemzetközi terjeszkedés ezért nem „nagy lépés”, hanem sok kicsi, pontos döntés egymás után . És ezekhez nem elég jó szándék vagy lelkesedés. Tapasztalat kell. Helyi tudás. Külső szem. Aki ezt megspórolja, az előbb-utóbb a tanulópénzt fizeti meg . Drágán. Lineáris gondolkodás vs. valódi üzleti modell A beszélgetés egyik legkritikusabb felismerése, hogy rengeteg vállalkozás azért sérülékeny, mert lineárisan gondolkodik . Egy termék. Egy bevételi forrás. Egy lábon álló üzleti modell. Amíg a piac kegyes, ez működik. Amint viszont megjelenik egy olcsóbb, gyorsabb vagy agresszívebb szereplő – az egész rendszer borul. Konkrétan elhangzik: sok vállalkozó egyszerűen megrendel egy terméket (gyakran Kínából), rárak egy árrést, és eladja . Nincs hozzáadott érték. Nincs szolgáltatás. Nincs tudás. Nincs információ. Ilyen helyzetben teljesen törvényszerű, hogy egy globális szereplő – mint például egy nagy piactér – előbb-utóbb letarolja a piacot. A beszélgetés itt egy nagyon erős modellt vázol fel: egy stabil, hosszú távon működő vállalkozás nem egy, hanem legalább két–három pilléren áll . – termék – szolgáltatás – információ / tudás Ez a kombináció az, amit már nehéz lemásolni. Nehéz „lenyúlni”. Nehéz árversenybe kényszeríteni. És pontosan ez az, ami a nemzetközi piacokon élet-halál kérdés. A lineáris gondolkodás azért veszélyes, mert hamis biztonságérzetet ad. Amíg megy az értékesítés, addig minden rendben lévőnek tűnik. De nincs tartalék stratégia. Nincs B-terv. Nincs valódi versenyelőny. A beszélgetés üzenete egyértelmű: nem az a kérdés, hogy jön-e egy erősebb szereplő – hanem az, hogy amikor jön, te mennyire vagy felkészülve . És ez nem marketingkérdés. Ez üzleti modell kérdés. Miért bukik el a terjeszkedés valójában? Az egyensúlyvesztés miatt A beszélgetés végére egy nagyon letisztult, mégis kíméletlen kép rajzolódik ki: a legtöbb nemzetközi terjeszkedés nem egyetlen nagy hiba miatt bukik el, hanem azért, mert felborul az egyensúly . Valahol a rendszerben túl nagy lesz a feszültség – és az egész elkezd repedezni. Ez az egyensúly három szinten borulhat fel egyszerre: – a vállalkozó mentálisan nem bírja – a szervezet operációsan nem bírja – a termék vagy szolgáltatás piaci szinten nem bírja Ha ezek közül bármelyik nincs összhangban a többivel, a növekedés törésponttá válik. A beszélgetés hangsúlyozza: a rövid távú növekedést viszonylag könnyű elérni . Egy jó kampány, egy új piac, egy erősebb értékesítési push – és megindulnak a számok. De a kérdés nem az, hogy lehet-e nőni. A kérdés az, hogy meddig és milyen áron . Ha a vállalkozó kiég, a döntések romlanak. Ha a csapat szétesik, a működés lelassul. Ha a piac nem fogadja el az ajánlatot, a bevétel elapad. És ilyenkor jönnek a tünetek: fluktuáció, idegesség, kapkodás, visszalépések, kifogások. Pedig a valódi ok sokkal korábban keletkezett: ott, ahol nem lett összehangolva a cél, a képesség és az áldozat . A beszélgetés egyik legerősebb üzenete az, hogy a hosszú távú növekedés nem sprint. Maraton. Tudatos tempóval. Tudatos terheléssel. Tudatos döntésekkel. A nemzetközi piac nem gyorsítósáv. Hanem erősítő tükör . És csak az marad talpon, aki képes megtartani az egyensúlyt. Záró tanulság Ez az epizód egy dolgot tesz kristálytisztává: a nemzetközi terjeszkedés nem országkérdés, hanem érettségi kérdés . Nem Románia a könnyű. Nem Amerika a nehéz. Hanem az a kérdés, hogy te, a céged és az ajánlatod egyensúlyban vagytok-e . Élő podcast epizód: Faluvégi Csaba – 2025.09.11 15:15-tól! A mai epizódban egy igazán izgalmas témát járunk körbe: hogyan tudnak a magyar vállalkozások sikeresen terjeszkedni és piacot szerezni Romániában? Vendégünk Faluvégi Csaba, a Spendra Erdélyi Marketing Ügynökség alapítója és tulajdonosa. Ő és csapata azon dolgoznak, hogy segítsenek a magyar cégeknek eligazodni a román piacon, kiaknázni az ottani lehetőségeket, és új ügyfeleket szerezni. Ebben a beszélgetésben szó lesz arról, hogy miért éri meg átnyúlni a román határon, milyen kihívásokkal, piaci különbségekkel kell szembenézni, és hogyan lehet mindezt hatékonyan menedzselni. Ha te is gondolkodsz a román határon túli terjeszkedésen, ez az adás neked szól! Maradj velünk! 🎧 Hasznos linkek: Facebook.com Linkedin.com YouTube.com

<< Vissza az epizódokhoz Ep #32 - Orientify / Dr. Török Réka 2021. június 25. "12 éve foglalkozom útkereső, pályájukat kezdő, szakot vagy szakmát váltó fiatalokkal, szüleikkel és tanáraikkal. A leggyakrabban az a kérdés jut el hozzám, hogy lehetséges-e jó pályadöntést hozni 14, 18, vagy akár 25 évesen? És később, 30 vagy 40 fölött mi alapján hozzuk meg munka szerepekkel kapcsolatos döntéseinket? Vajon (időben) jelez-e a belső iránytűnk, hogy jó helyen vagyunk-e? Elég érzékenyek vagyunk-e a jelzésekre? Van bátorságunk felvállalni a döntést vagy a váltást? Gondold át, hogy az utóbbi három hónapban melyek voltak azok a (munka)tevékenységek az életedben, amelyek örömet okoztak és energiával töltöttek fel. Írj le legalább három olyan dolgot, ami feltöltött, és igazán el tudtál mélyülni benne. Hogyha nem tudsz ilyet felsorolni vagy csak egyet találsz, akkor olvass tovább. A középiskolások egy része pályaelképzeléseiben érett és szülői vagy tanári útmutatás segítségével könnyen eligazodik a képzések és szakmák világában, határozott elképzelései vannak, az önismeretének adott szintjén. Ez azonban csak a tanulók ötödére igaz. Legtöbben nyomasztó teherként élik meg azokat a döntési helyzeteket, amelyek elsősorban az iskolarendszer sajátosságaiból adódnak: az érettségiző diákok és szülei szeme előtt az lebeg, hogy be kell jutni az egyetemre, ezért gyakran kényszer diktálta helyzet születik tudatos és megalapozott döntések helyett. Az egyetemre már bejutottak közül első évben legalább 25%-uk lemorzsolódik, és legalább ennyien nem a végzettségüknek megfelelő területen kezdenek el dolgozni. Egyrészt, mert közben a munkaerőpiac is változik, másrészt később jönnek rá, hogy mi az igazán nekik való terület. Így a későbbi életút is néhány csavarral kezdődik. Az Orientify Karrierajánló azért jött létre, hogy az épp aktuális pálya döntéshez nyújtson kapaszkodót, információt. Segít abban, hogy rálátásunk legyen a saját fejlődésünkre és tudatosabbak legyünk karrier döntéseinkben: a karrier profil teszt kitöltésével egy karrier ajánlóba csöppensz, ahol listázásra kerülnek a személyiségedhez passzoló szakterületek és a hozzá kapcsolódó képzések, rengeteg információval egy helyen. Miért a személyiségből indulunk ki? Mert a személyiségünkhöz illeszkedő szakmában sikeresebbek és elégedettebbek vagyunk. Persze sok egyéb tényező is befolyásolja a döntéseinket: milyen széles a választási paletta, biztosíthatjuk-e a választott karrierrel azt az életmódot, amelyet élni szeretnénk (család-munka egyensúly, munkaidő, fizetés), megjelennek-e szakmánk által azok az értékek, amelyekben igazán hiszünk. Ezek pedig folyton változni fognak. Lesznek átgondolásra vagy törlésre kerülő részek a karrier terveinkben? Valószínűleg igen, többször is. És ez így van jól." Dr. Török Réka a neten: Honlap LinkedIn Instagram Facebook YouTube MagyarBusiness Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz MNDFL flow / Tóth Réka Ibolya 2023. január 19. Tóth Réka Ibolya, a MNDFL flow well-being ügynökség alapítója és ügyvezetője, a modern, élvezhető és könnyedén beilleszthető tudatosság és jóllét híve. Tóth Réka Ibolya több mint 11 éves munkatapasztalattal rendelkezik média-és stratégiatervezés, az önismeret építés, jóga -és meditáció iparág területén. Szerteágazó hazai és nemzetközi tanulmányai mind építették karrierje területeit. Az elmúlt években a MNDFL flow márka szépen erősödött és ismertté vált: a több éves elkötelezett és kíváncsi út egy saját eszköztár, a MNDFL flow Method kifejlesztéséhez és egy well-being ügynökség megalapításához vezetett. A MNDFL flow well-being ügynökség belső vállalati well-being stratégiák megalkotásával és taktikai megvalósításával elhivatottan építi a magyar munkavállalói jóllét és tudatos vállalati működés építőköveit. Egyre többen csatlakoznak a MNDFL életstílushoz és well-beinghez. Réka Ibolya küldetése, hogy tudásával és tapasztalatával támogassa mindazokat, akik önazonos karrierútra vágynak és szeretnék megtartani az egyensúlyt minden pillanatban. Tóth Réka Ibolya a neten Honlap Facebook Instagram LinkedIn MagyarBusiness Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Te vagy a brand / Csábi Boróka 2024. június 24. Boróka története a bátorságról szól, arról az útról, amikor megmássza a lélek erejét és felvállalja tudását a világ előtt. "Az ismertség egy eszköz. A követőtábor egy erőforrás. A befolyás egy felelősség. A népnevelés pedig kötelesség." "A jövő nem a specialistáé, nem a generalistáé, hanem a vizionáriusé." „Te vagy a brand” néven rendezett workshopjain és szolgáltatásain keresztül Boróka már több mint 10 000 vállalkozót és marketingest inspirált, hogy megtalálják autentikus hangjukat és vonzó személyes márkát építsenek. "Azt csinálni, amit szeretsz, amiben jó vagy, énmárkát építeni önazonsan, felvállalni magad, értéket teremteni, mindeközben elérni az anyagi céljaidat" – a Te vagy a brand küldetése. Rövid idő alatt a Te vagy a brand lett az utóbbi évek egyik legdinamikusabban fejlődő, marketingoktatással foglalkozó platformja, ahol havonta több ezer tanulni vágyó keresi a legfrissebb közösségimédia-trendekkel foglalkozó tanfolyamokat és blogcikkeket. Boróka több mint 50 ezer social media követővel az egyik legbefolyásosabb marketinges énmárka témában. A Datalyze szerint végzett kutatás alapján 2020-ban, vállalkozói témában ő volt a 2. top növekvő influenszer. A LinkedIn pedig, egy meghívásos alapú program alapján a Personal Branding Top Voice címmel illette meg. Boróka rendszeresen tart tréningeket a legnagyobb vállalatok vezetőinek és értékesítőinek, nem ijed meg attól, ha 50 mérnök felső vezetőt vagy 25 agy- és gerincsebészt kell meggyőznie arról, hogy az énmárkaépítés kihagyhatatlan része ma már, hogy tudatosan jelenjünk meg az online felületeken. Több tucat sikeres vagy feltörekvő énmárka épül már az ő tanításai nyomán. Ezenfelül rendszeresen fellép a legnagyobb konferenciákon, ahol előadásaival és üzenetével mély benyomást tesz a hallgatókra. 2022-ben pedig megjelent első „könyve”, amely – Borókára jellemző, formabontó módon – valójában nem egy könyv, hanem egy személyes márkaépítés fejlesztésével foglalkozó kártyapakli. Csábi Boróka a neten Instagram LinkedIn Facebook Te vagy a brand a neten Honlap Facebook LinkedIn YouTube Instagram

<< Vissza az epizódokhoz ALH Consulting / Pál Zoltán Gábor 2022. július 28. “Érettségi után - akkor jó ötletnek tűnt - autószerelőként folytatva, majd megjárva két saját egyedi fejlesztésű web áruházat, végül könyvelő lettem. Ma egy kb 50 contractor fővel dolgozó SEO ügynökségem van, ami alapvetően automatizált keretek között dolgozik 400 weboldal mögött álló 300 cégnek, miközben kb 400 m.ft. árbevételt termel. Ez a rövid verzió, a hosszú pedig túl hosszú az 500 szóhoz :) Az indok, amiért rólunk cégként nagyon sokat beszélnek, hogy remote ügynökségként mindenki home office-ban dolgozik, és gyakorlatilag teljesen automatizáltan működik a cég minden területe. Minden folyamatban amit digitálisan automatizálni lehet, vagy paraméterekkel specifikálni, hogy szoftverek dolgozzanak emberek helyett, azt megtettük / megtesszük amint lehetőség van rá, így a manuális szervezési és projektmenedzselési munkák több, mint 90%-át megszüntettük. Előbbi tette lehetővé, hogy 3 év alatt 35 millióról 400 -ra nőjünk úgy, hogy a cég vezetése jelentősen nem változott és a növekedés nem terhelte le sem a szervezetet, sem az ügyfélkör nem távozott. Miközben visszük a "boltot", jellemzően nem állunk meg egy percre sem, épp építkezünk a Pilisben, és járjuk a világot. Havi 1-2 hetet töltünk külföldön és folyamatosan fedezzük fel a minket körülvevő világot. Két kedvenc interjúim Bizniszboyz Podcast Cégépítők Podcast " Pál Zoltán Gábor a neten Facebook Instagram Magyar Business ALH Consulting a neten Honlap LinkedIn MagyarBusiness Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Neuron Software / Bodrogközi László 2023. november 20. Bodrogközi László, több mint 26 éve vállalkozó, IT szakember. Nemzetközi üzleti mentor és üzleti angyal. A Neuron Software vezetőjeként telekommunikációs, pénzügyi, gyártó, kiskereskedelmi vállalatok számára szállítanak üzletkritikus szoftvereket az értékesítés, az ügyfélkezelés, a logisztika, az adat menedzsment, a végfelhasználói ügyfél élmény területén. László és csapata nevéhez kapcsolódik a Neuron STO Method , amely segítségével képesek olyan szoftver projektek fenntarthatóságának biztosítására, amelyeknek a fejlesztői háttere HR vagy beszállítói okból veszélybe kerültek. László üzleti mentorként és angyalbefektetőként évek óta segít induló vállalkozásoknak megtenni a kezdeti lépéseket. Mára ezt már csapatával együtt végzi és a Neuron Labs innovációs kompetenciaközpontban K+F projektek tervezésével, tőkebevonásával, megvalósításával és piacra vitelének támogatásával foglalkozik nem csak kisvállalatok számára. Lászlót 5 alkalommal választották a ITB TOP25 informatikai vezető közé. Megkapta a rangos Leader of the Year 2022 díjat, kisvállalati kategóriában a Bizalmi Kör vállalkozó klubban. Családapa, 2 tinédzser lányával és feleségével Debrecenben él. Vitorlázó repülő oktató és motoros sportrepülő pilóta a hajdúszoboszlói HajduFly repülőiskola vezetője. A repülőiskolában a sportrepülésen keresztül a fegyelmezettségen és az egymás iránti felelősségvállaláson keresztül oktatják a növendékeket (a fiataloktól az idősekig) arra, hogy a repülés egy csodálatos sport és egyben közösség is. A Debreceni Egyetem Informatikai Karának külső oktatójaként a következő generációk szakembereinek képzésén és szemléletformálásán keresztül is a fenntartható jövő formálásán dolgozik. 2023. szeptemberében a debreceni TEDx színpadán tartott előadásában a saját történetén keresztül mutatott rá a tervek és a kommunikáció fontosságára, valamint arra, hogy hogyan kaphatunk akár váratlan segítséget is céljaink eléréhez. Neuron Software a neten: Honlap Bodrogközi László a neten Facebook LinkedIn Instagram Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz KNP Law / Koppány Olivér 2022. október 27. “A sztorim Boston-ban kezdödött, amikor egy ügyvédi irodában dolgoztam. Ott voltam egy pár évet miközben tanultam és volt lehetőségem a VC/Private Equity csoportal dolgozni. Volt egy meetingem egy új startuppal, és az ügyvéd, akivel talalkoztak nem látta benne a fantáziát - de engem nagyon érdekelt és .., igy kezdődik a sztorim.” Koppány Olivér a neten Honlap LinkedIn MagyarBusiness Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Global Empowerment Summit / Zsapka Andrea 2021. december 4. “Sok mindennel foglalkoztam az elmúlt években. A karrierem nem egy dologhoz köthető. Dolgoztam magyar gyártó cégnél kulkeresként, saját tánciskolát is vezettem, de multinacionális cégnél is dolgoztam, ügyfélszolgálatosként, szerviz es vevői oldalon, majd csapat vezetokent es Lean SME kent. Majd egy nagy csavar következett es Dél Kelet Ázsiában Malajziában kötöttem ki. Itt dolgoztam az Egy Nap a Világgal, utifilmet készítettünk Malajziarol Magyar szemmel, próbálkoztam hazai kézművesek ékszerek értékesítésevel is. Majd tánc iskolát nyitottam es táncos rendezvényeket szerveztem. Belekóstoltam a női egyenjogúság témájában es hölgyek magabiztosságat es vállalkozói képességeket fejlesztő workshopokat szerveztem. Közben folyamatosan képezte magam es transzformációs Life Coach is lettem. Nemzetközi online es hibrid Konferenciákat is szervezek több száz előadóval. Trénerként a következő témákra specializálódtam: Kreatív vezetői képességek fejlesztése, önmegvalósítás, nline es Hibrid események szervezése, Szociális Kapcsolatok fejlesztése. Es jelenleg Globális Impact Hubot es digitális ecosystema kiépítésével foglalatoskodom.” Zsapka Andrea a neten: Honlapok: - WhatWomenWantWorkshop.com - AndreaZsapka.com - DanceWithMeAsia Clubhouse Facebook Instagram LinkedIn Spotify Twitter YouTube Magyar Business

<< Vissza az epizódokhoz ShowCast / Mikos Ákos & Tóth-Czere Péter 2022. április 22. "Mikos Ákos vagyok. 10 év rádiózás után kezdtem el szépen lassan a podcastek felé tolódni. Én vezetem a Magyar Podcasterek Csoportot a Facebookon, amely kb. 1000 tagot számlál. Emellett Tóth-Czere Péter társammal közösen másfél éve gondozzuk a Showcast Podcast Ügynökség útját." Mikos Ákos a neten: LinkedIn Facebook Magyar Business “Teljesen tájidegen nagyvállalati folyamatszervezőből képeztem át magam, amiről egyébként menet közben kiderült, hogy kincset érő alap tudás, ha nagyvállalati ügyfeleknek kell tanácsot adnom marketing folyamatokkal kapcsolatban. Eleinte szabadúszókent nagyvállalatoknál, majd a KKV szektorban, később a Telenor SEO és tartalommarketing szakértőjeként. Jelenleg pedig saját full-service ügynökségemmel segítjük a jó tartalomra, minőségi SEO -ra és átfogó online marketingre szomjúhozó partnereinket. A mindennapokban a fent említett területek folyamát igyekszem egy közös mederbe terelni, a minél nagyobb hatékonyság elérése jegyében. Ehhez számtalan módszert próbáltam ki, de végül a GTD (Getting Things Done) lett a befutó. Olyannyira, hogy ezt szerettem volna másoknak is oktatni. Ma már megtehetem ezt, a Hamar Productivity Consulting tréner partnereként. Ami még fontos rólam: egy feleség és két lány gyermek mellett otthon soha nem jutok szóhoz, így az online térben tudom csak elmondani – nektek – a véleményemet. Jelen esetben főleg a tartalommarketingről. Amitől pedig sebezhetetlen vagyok, az az aikido.” Tóth-Czere Péter a neten: Facebook LinkedIn Magyar Business ShowCast a neten: Honlap MagyarBusiness

Hogyan lesz a tojásból skálázható üzlet? Feldolgozás, hatékonyság és versenyelőny KKV-knak. Tanulj iparági példákból most. << Vissza az epizódokhoz A tojás mint aranybánya Hogyan építesz iparágat egy hétköznapi alapanyagból? 2026. március 30. Van egy alapanyag, ami mindenkinek ott van a hűtőjében , mégis alig gondolkodunk rajta üzleti lehetőségként. Nem tech. Nem SaaS. Nem AI. Tojás. És mégis: komplett iparágak, skálázható üzleti modellek és nemzetközi piacok épülnek rá – láthatatlanul. Ebben az epizódban Foris Attila beszélget Dr. Németh Csabával , aki élelmiszermérnökként és vállalkozóként pontosan megmutatja, hogyan lehet egy látszólag egyszerű terméket magas hozzáadott értékű, ipari szintű megoldássá alakítani. Nem elméletben. A gyakorlatban. A beszélgetés onnan indul, amit a legtöbb vállalkozó ösztönösen csinál: „Én csak héjas tojást ismerek.” És nagyon gyorsan eljut oda, ahol már óránként 70 000 tojást törnek , fehérjét és sárgáját választanak szét, porítanak, pasztőröznek, szabványosítanak – mert a piac ezt követeli . Ez az epizód nem gasztró beszélgetés. Ez üzletfejlesztés alapanyag-szinten . Szó lesz arról: miért nem a végfogyasztó a legérdekesebb ügyfél, hogyan kényszeríti ki a HoReCa és az élelmiszeripar a szabványosítást, miért válik a munkaerőhiányból innovációs előny, és hogyan lesz egy családi agrárvállalkozásból speciális, védhető tudásra épülő cég . Dr. Németh Csaba története különösen tanulságos KKV-knak és startup-alapítóknak, mert nem trendekből indult , hanem problémákból: élelmiszerbiztonság, hatékonyság, kiszámítható minőség, speciális fogyasztói igények (sportolók, allergiások, diétázók). A legfontosabb tanulság már itt kirajzolódik: 👉 Nem az számít, mit árulsz, hanem hogy milyen problémát oldasz meg vele – ipari léptékben. Ez az epizód azoknak szól, akik érzik, hogy a növekedéshez nem újabb marketing trükk kell , hanem mélyebb termék- és piacismeret. Amikor az alapanyag már nem termék, hanem rendszer A legtöbb vállalkozó ott hibázik, hogy termékben gondolkodik , nem rendszerben. A tojás tipikus példa erre. Héjas. Megveszed. Feltöröd. Kész. Dr. Németh Csaba viszont pontosan azt mutatja meg, hogy a növekedés ott kezdődik, amikor a tojás már nem tojás, hanem ipari input . A beszélgetés egyik legerősebb pontja az, amikor kiderül: 👉 léteznek gépek, amelyek óránként 70 000 tojást törnek fel , 👉 szétválasztják a fehérjét és a sárgáját, 👉 folyékony, porított, standardizált alapanyagot állítanak elő. Ez nem technológiai érdekesség.Ez üzleti válasz egy nagyon konkrét problémára . Egy tésztaüzem, pékség vagy HoReCa-szereplő nem tud és nem is akar tojást törögetni . Nem akar munkaerőt erre allokálni. Nem akar hibázási lehetőséget. Nem akar minőség-ingadozást. Ő kiszámíthatóságot akar . És itt történik meg a váltás: a tojásból szolgáltatás lesz, a feldolgozásból versenyelőny , az egyszerű alapanyagból skálázható üzleti modell . A fehérje és a sárgája szétválasztása sem „érdekesség”, hanem piaci igény : cukrászoknak más arány kell, tojáslikőr-gyártóknak csak a sárgája, sportolóknak, testépítőknek kizárólag a fehérje. Ez már nem B2C. Ez precízen célzott B2B probléma-megoldás . A blokk legfontosabb tanulsága KKV-knak: A skálázás nem ott kezdődik, hogy többet adsz el ugyanabból, hanem ott, hogy másként csomagolod ugyanazt. Aki rendszert épít az alapanyag köré, az nem árversenyben indul – hanem iparági pozíciót foglal . Hatékonyság mint kényszer, nem mint választás Van egy pont minden vállalkozás életében, amikor a hatékonyság nem stratégiai döntés , hanem túlélési feltétel. A podcastban ez nagyon tisztán megjelenik: a tojásfeldolgozás nem azért iparosodott, mert „menő”, hanem mert muszáj volt . Dr. Németh Csaba egyértelműen kimondja: 👉 több tízezer tojást felhasználó üzemeknél nem opció az emberi törögetés , 👉 de még a „csak pár ezer tojást” használó szereplőknél sem életszerű külön embert erre alkalmazni. Ez klasszikus KKV-dilemma: kevés a munkaerő, drága a munkaerő, a fluktuáció állandó, a hibázás kockázata magas. És itt jön a lényeg: a hatékonyság nem költségcsökkentésként jelenik meg, hanem kockázatcsökkentésként. A feldolgozott tojástermék: egységes minőségű, könnyebben kezelhető, gyorsabban felhasználható, és nem borítja fel a konyhai vagy üzemi folyamatokat. Ez különösen erős a HoReCa és élelmiszeripari környezetben, ahol: nem számít, „szerelmes-e a szakács”, nem fér bele az improvizáció, minden adag ugyanolyan kell legyen . A beszélgetés egyik legérdekesebb felismerése, hogy a szabványosítás valójában kreatív szabadságot ad : a séf nem az alapanyaggal küzd, hanem az ízzel, a koncepcióval, a tálalással foglalkozik. KKV-s szemmel ez brutálisan fontos tanulság: A jól standardizált alap nem elvesz, hanem felszabadít kapacitást. És itt kapcsolódik össze az operáció és a növekedés: kevesebb hiba, kevesebb selejt, gyorsabb betanulás, könnyebb skálázás. Aki ezt időben felismeri, az nem csak túlél , hanem piacot nyer. Élelmiszerbiztonság mint versenyelőny, nem adminisztráció Sok vállalkozó fejében az élelmiszerbiztonság egyenlő a szabályokkal, papírmunkával és nyűggel . A beszélgetés viszont nagyon világosan megmutatja: ez valójában üzleti fegyver . Dr. Németh Csaba nem kerülgeti:a héjas tojás kockázati tényező ipari környezetben.Nem maga a tojás a probléma – hanem az, ahogyan kezelik . A tojáshéj: potenciális fertőzési forrás, veszélyes hulladéknak minősül, és egy rossz mozdulattal keresztfertőzést okozhat a konyhában. Egy étteremben vagy üzemben elég: egy kezdő munkatárs, egy vágódeszka, egy kezeletlen felület,és máris ott a kockázat – nem a tojásban, hanem a folyamatban . Itt jön be a feldolgozott tojástermék valódi ereje: pasztőrözött, kontrollált, dokumentált, könnyen kezelhető. Ez nem csak biztonságosabb.Ez auditálható, skálázható és megfelelőségi szempontból védhető . A podcast egyik legerősebb gondolata: A szabályozás nem azért van, hogy megfojtsa a vállalkozót, hanem mert nem minden szereplő jóhiszemű. És ezt a piac is így árazza: aki biztonságos megoldást ad, aki leveszi a kockázatot a vevő válláról, az nem alapanyagot árul, hanem nyugalmat . KKV-s tanulság: Ha egy iparágban sok a szabály, ott nem menekülni kell tőle , hanem előnyt kovácsolni belőle. Aki ezt felismeri, az nem csak megfelel – ő lesz a beszállító, akit nem lecserélnek, hanem ragaszkodnak hozzá. Innováció ott, ahol más csak alapanyagot lát Az igazi növekedési lehetőség nem a volumenben , hanem a felhasználási mód újragondolásában jelenik meg. A beszélgetés ezen a ponton vált igazán izgalmassá, mert Dr. Németh Csaba megmutatja: a tojás nem végtermék, hanem platform . Amikor szóba kerülnek a tojásfehérje-alapú termékek, hirtelen kinyílik a piac: testépítők, diétázók, tejfehérje-allergiások, paleo és keto étrendet követők. Itt már nem „tojásról” beszélünk, hanem funkcionális fehérjéről . Az egyik legerősebb insight: a tojásfehérje biológiai hasznosulása az egyik legjobb a világon,az anyatej után a legértékesebb fehérjeforrás. Ez önmagában még tudás. De amikor ebből: túróhelyettesítő, joghurtalternatíva, szeletelhető fehérjetermék, porított alapanyag születik, akkor üzleti innovációról beszélünk. Fontos különbség:nem „divattermékek” készülnek, hanem valós fogyasztói problémákra adott válaszok .Olyan embereknek, akik: nem ehetnek tejterméket, eddig kizáródtak bizonyos ételekből, vagy speciális étrendet követnek. A podcastból egyértelmű: az innováció nem mindig high-tech.Néha mély termékismeret + kitartó kísérletezés . 17 lépéses, szabadalmaztatott eljárás.Nem azért, mert titkolózni akarnak – hanem mert védhető értéket hoztak létre . KKV-s tanulság: Ha egy alapanyagból mások már mindent kihoztak , akkor érdemes megkérdezni: kinek nem oldották még meg a problémáját? Ott van a növekedés. Amikor a szabályozás piacot zár… és piacot nyit Sok vállalkozó reflexből ellenségként tekint a szabályozásra . A podcast viszont kimondja azt, amit kevesen mernek: 👉 a szabályozás nem egységesen rossz , csak nem mindenkinek kedvez. Dr. Németh Csaba nagyon plasztikusan mutatja be a kontrasztot: magánemberként „szinte bármit lehet”, élelmiszeripari feldolgozóként viszont extrém szigorú elvárásoknak kell megfelelni . Ez elsőre igazságtalannak tűnik. De üzleti szemmel nézve ez belépési korlát . És ahol belépési korlát van, ott: kevesebb a versenytárs, magasabb az átlagos minőség, és stabilabb a piaci pozíció . A beszélgetés egyik legerősebb példája a „kis szereplő vs. rendszer” dilemmája: egy lelkes magánszemély sokszor nem tud megfelelni az előírásoknak, egy felkészült cég viszont pont ezekből az előírásokból épít védelmet . Ez kegyetlenül fontos KKV-s tanulság: Nem minden piac való mindenkinek. De amelyik igen, ott a szabályok is téged védenek . A tojásfeldolgozás pont ilyen: élelmiszerbiztonság, nyomon követhetőség, dokumentáció, technológiai fegyelem. Ezek nem csak kötelező elemek, hanem bizalomépítő tényezők a vevő szemében. És itt jön az igazi stratégiai felismerés: A szabályozás nem csak akadály – szűrő . Aki átmegy rajta, az bent marad.Aki nem, az kiszáll. Ez nem morális kérdés. Ez piaclogika . Családi vállalkozásból skálázható üzleti modell Sokan romantizálják a családi vállalkozást.A valóság viszont az, hogy családi háttérből ipari szintre lépni az egyik legnehezebb növekedési ugrás . Dr. Németh Csaba története itt válik igazán tanulságossá KKV-k számára. A kiindulópont klasszikus: agrármérnök szülők, hagyományos mezőgazdasági szemlélet, állattenyésztés, alapanyag-termelés. És itt jön a kritikus döntés: 👉 nem maradni az alapanyag-előállítás szintjén , 👉 hanem belépni a feldolgozásba. Ez a váltás nem technológiai kérdés volt, hanem stratégiai gondolkodás : hol van nagyobb hozzáadott érték? hol lehet kevésbé kiszolgáltatott az árnak? hol lehet hosszú távon stabilabb üzletet építeni? A válasz egyértelmű: ott, ahol problémát oldasz meg, nem ott, ahol nyersanyagot adsz el. A héjas tojás: tömegtermék, árérzékeny, könnyen helyettesíthető. A feldolgozott tojástermék viszont: integrálódik a vevő folyamatába, nehezebben cserélhető le, és üzletileg beágyazódik . Ez az a pont, ahol egy családi vállalkozás: kilép a „megélhetési” kategóriából, és belép a stratégiai beszállítói szerepbe . KKV-s tanulság: A skálázás sokszor nem új piac, hanem új szerep felvétele ugyanazon a piacon. Aki ezt meglépi, az már nem csak résztvevő – hanem formálója az iparágnak . Változatosság mint növekedési stratégia Az egyik legfinomabb, mégis legerősebb üzleti tanulság a beszélgetésben az, hogy a fogyasztás nem mennyiségi, hanem mintázati kérdés . Az emberek nem azért unnak rá egy termékre, mert rossz – hanem mert egysíkú . A tojás klasszikus példája ennek.A legtöbb ember fejében: reggeli, rántotta, főtt tojás, tükörtojás. És itt vége. Dr. Németh Csaba viszont rávilágít: 👉 évente közel 290 tojást fogyaszt el egy átlagos magyar , 👉 csak nem direktben, hanem összetevőként . Tésztákban. Süteményekben. Krémekben. Feldolgozott formában. Ez üzletileg kulcsfontosságú felismerés: A növekedés sokszor nem új fogyasztót jelent,hanem új felhasználási kontextust . Amikor a cég tudatosan elkezd: recepteket kommunikálni, új formátumokat mutatni, vizuálisan vonzó megoldásokat prezentálni, akkor nem az alapanyagot adja el –hanem ötletet a felhasználásra . Ezért működik: poharas desszert tojásfehérjéből, proteinben gazdag, cukormentes alternatíva, olyan étel, amit a gyerek is megeszik, mert jól néz ki. A beszélgetésből egyértelmű: Az íz fontos. De a küllem, a kontextus és a történet legalább ennyire számít . KKV-s tanulság: Ha a terméked „elfárad”, ne lecseréld – használd másképp . A változatosság nem marketingtrükk.Ez stratégiai növekedési eszköz . Félinformációk kora és a bizalom mint üzleti tőke A beszélgetés egyik legmélyebb rétege nem a tojásról szól, hanem arról, hogyan gondolkodunk információról, kockázatról és döntésekről . Ez már túlmutat az élelmiszeriparon – vállalkozói alapkérdés . Dr. Németh Csaba nagyon pontosan fogalmaz:a mai világ a félinformációk melegágya . Rövid tartalmak. Kiragadott állítások. Kontextus nélküli következtetések. És ez nem csak médiajelenség – üzleti kockázat . Amikor: „a tojás veszélyes”, „tele van baktériummal”, „a színezék káros”, „a szabályozás elnyom”, akkor ezek önmagukban nem hazugságok , csak nem teljes igazságok . A podcast egyik legerősebb gondolata: Nem az információval van baj, hanem azzal, hogy nem tesszük mellé a mértéket, az arányt és a kontextust . És itt jön be a vállalkozó felelőssége. Aki terméket állít elő, annak döntenie kell: elhallgat, leegyszerűsít, vagy transzparens módon kommunikál . A beszélgetés álláspontja egyértelmű: Ha mesterséges színezék van benne – legyen kiírva.Ha természetes – az is. Nem azért, mert mindenki ugyanazt fogja választani,hanem mert a választás joga bizalmat épít . KKV-s tanulság: A bizalom nem marketingkampányból jön,hanem abból, hogy nem akarod okosabbnak érezni magad a vevőnél . A rövid távú kattintás helyett: hosszú távú hitelesség, stabil vevőkapcsolat, és csere helyett lojalitás . Ez az a pont, ahol a cég nem csak elad,hanem álláspontot képvisel . Új és régi világ ütközése mint stratégiai döntési helyzet A beszélgetés végéhez közeledve egyre világosabbá válik: nem technológiai, hanem szemléleti törésvonalon élünk . Régi világ vs. új világ. Lassú vs. gyors. Mély vs. felszínes. Dr. Németh Csaba nagyon pontos párhuzamot hoz: régen az emberek tudták, honnan jön az étel, tudták, mit jelent megtermelni, feldolgozni, eltartani, ma pedig folyamatos elérhetőséget várunk el , minden évszakban, minden formában. És közben: panaszkodunk a szabályokra, kritizáljuk az ipart, de mi generáljuk az elvárásokat . Ez a kettősség vállalkozói szempontból kulcskérdés. A podcast egyik legerősebb felismerése: Nem lehet egyszerre mindent akarni.Nem lehet egész évben friss almát, hűtés nélkül.Nem lehet nulla feldolgozást, de teljes biztonságot. Ez nem értékítélet. Ez üzleti realitás . És itt jön be a stratégia: kiszolgálod a fogyasztói igényt? vagy edukálod a piacot? vagy okosan kombinálod a kettőt ? A tojásfeldolgozás erre tökéletes példa: a természetes alapanyag megmarad, a feldolgozás kontrollált, az eredmény pedig kiszámítható. KKV-s tanulság: A növekedés nem arról szól, hogy mindenben igazad legyen,hanem arról, hogy értsd, melyik világ elvárásaihoz igazodsz . Aki ezt nem dönti el, az sodródik.Aki igen, az irányít . Záró tanulság – Mit tanulhat ebből egy növekedni akaró vállalkozó? Ez az epizód nem a tojásról szólt. Hanem arról, hogyan lesz egy hétköznapi alapanyagból iparági pozíció . A beszélgetés végére világossá válik néhány kemény, de felszabadító igazság: 1. A növekedés nem termék-, hanem problémaoldás-függő Nem az számít, mit gyártasz, hanem hogy melyik folyamatból veszel le kockázatot, költséget vagy bizonytalanságot a vevődnél. 2. A szabályozás nem ellenség, hanem szűrő Aki hajlandó alkalmazkodni, dokumentálni, standardizálni, az belép egy védettebb piacra , ahol kevesebben versenyeznek. 3. Az alapanyag csak belépőszint A valódi érték ott keletkezik, ahol: feldolgozol, specializálsz, és beágyazódsz a vevő működésébe. 4. Az innováció nem mindig látványos Sokszor nem új technológia kell, hanem: mély szakmai tudás, kitartó kísérletezés, és a bátorság, hogy máshogy használd azt, amit mindenki ismer. 5. A bizalom hosszú távon verhetetlen versenyelőny Transzparencia, kontextus, őszinte kommunikáció –nem gyorsabban adsz el tőlük, hanem tovább . Ha vállalkozóként most azon gondolkodsz, hogy: hogyan lehetne kiszállni az árversenyből, hogyan lehetne stabilabban skálázni, hogyan lehetne kevésbé kiszolgáltatott a működésed, akkor ez az epizód egy dolgot üzen: 👉 Nem új piacot kell keresned.Hanem új szerepet a meglévő piacon. Ez ott van előtted. Lehet, hogy épp a „tojásodban”. Élő podcast epizód: Dr Németh Csaba – Január 21. 15:15-tól! CET Egy tojásfeldolgozással foglalkozó családi vállalat vagyunk, amit édesapám alapított ( capriovus.eu ). Ehhez kapcsolódon fejlesztettem egy tojásfehérje-alapú tejtermék helyettesítő termékcsaládot, a ToTu-t (https://www.facebook.com/totutojastermek/), ami kapcsán már számos siker történet részese lehettem (meghívások Magyarország képviseletére több innovációs úton, Év Agrárembere jelölés - ez most másodszor). Amire a legbüszkébb vagyok, hogy a fejlesztések nem az íróasztalnak készülnek, hanem a boltok polcaira is felkerülnek, ott sikeresek. Hasznos linkek: Capriovus.eu Facebook.com Index.hu

<< Vissza az epizódokhoz KFodorLegal / Dr. Fodor Klaudia 2022. október 13. “Dr. Fodor Klaudiának hívnak, és egy olyan ügyvéd vagyok, aki formabontóan gondolkodik a szakmájáról, aki minden ízében modern vállalkozónő, aki imádja a jogot és a szerződéseket, aki ügyvéd marketinget folytat, aki az országban egyedülálló személyességgel épít ügyvédi márkát, és aki több lábon állva, másokat inspirálva kamatoztatja tudását. 2008-ban végeztem az ELTE jogi karán summa cum laude minősítéssel, majd 2018-ban társasági jogi és cégjogi szakjogász (LLM) diplomát szereztem a Pázmány jogi karán. Három felsőfokú nyelvvizsgával először egy nemzetközi ügyvédi irodában dolgoztam, majd évekig céges jogászként, ezt követően 2018 márciusában megnyitottam a saját egyszemélyes ügyvédi irodámat, ahol azóta ügyvédként dolgozom. A szerződések szerelmese vagyok, tehát olyan ügyeket vállalok, ahol a felek autonómiája, akarata érvényesül elsősorban. Mivel hét évig Magyarország legnagyobb szerzői jogi közös jogkezelő szervezeténél, az Artisjusnál dolgoztam, ezért jelentős részben szerzői jogi ügyekben segítem az ügyfeleim, továbbá precizitással és odaadással látok el ingatlan-adásvételi ügyeket is. Első generációs értelmiségi vagyok, aki „hátszél” nélkül, teljesen egyedül hozta létre az ügyvédi praxisát. Egy ilyen praxis építéséhez elengedhetetlen - divatos szóval élve – a reziliencia, tehát a rugalmasság, a változtatás képessége. Az üzleti tervezés ezen a területen elengedhetetlen: szeretem kimondani, hogy az ügyvédi lét is egy vállalkozás, ahol okosan kell reagálni a körülményekre. Magam többször léptem vissza és terveztem újra a praxisom, legutóbb a KATA megszüntetése miatt kellett alkalmazkodnom – ahogy több ezer kis praxist folytató ügyvédnek rajtam kívül. Azt vallom, hogy mind az ügyfél ügyének intézése során, mind a stratégiai tervezés során a megoldásra kell törekedni. A célom egy hazánkban egyedülálló személyes ügyvédi brand megalkotása: a fiatalos, könnyen érthető és emberközeli ügyvéd képét építem. Fiatal jogászokat bátorítok arra, hogy kezdjenek specializálódni, bátortalan vállalkozókat, hogy vágjanak bele az ötletük megvalósításába, nőket ösztönzök arra, hogy merjenek megszólalni és higgyenek magukban. Mivel én magam is ezeket az utakat jártam be, az én számból mindez nem közhely! A közösségi médián építem a személyes márkám: az Instagram-on lakásvásárlásról beszélek a Linkedin-en pedig a szerzői jogi tartalmakat osztom meg A Youtube -ra (amire jelenleg a legkevesebb energiát fordítok) vegyesen töltöm fel a tartalmakat. Az új honlapom csak a szerzői jogi témájú ügyekben szólítja meg az ügyfeleket: https://kfodorlegal.hu/ Marketingesektől is rendszeresen kapok visszajelzést, hogy az én-márkám mennyire egyedülálló, hasznos, vidám. Ez nagyon jól esik, mert a személyes márkaépítés könnyedén jön belőlem. Sosem hittem volna, hogy az Instagram-on vagy a Youtube-on egy ügyvéd tud ügyfelet találni – és pedig tud! A marketinges szakma elismerését egy díjjal is honorálta: tavaly augusztusban a Te vagy a brand! -nél elvittem a Hónap márkaépítője -címet. Azon dolgozom, hogy az ügyvédkedés mellett kiegyensúlyozott ember, nő is maradjak, és erre tanítok másokat is. Az „Álompraxis – Ügyvédeknek” brandet arra hoztam létre, hogy az élhető ügyvédélethez adjak tippeket és az ügyvédmarketingre oktassam a kollégákat! Ősszel egy egész megvalósító tréninggel készülünk. https://www.instagram.com/alompraxis/ Vállalkozóként több lábon állok – az ügyvédi márkaépítés mellett beszédtréninget tartok, amire a többéves Toastmasters tagságom, mentori szerepem és sikeres versenyeredményeim adnak felhatalmazást. A „Monddbátran!” oldalon nyilvános beszéddel kapcsolatos tippeket osztok meg, élőben pedig tréningeket tartok. https://www.instagram.com/monddbatran/ Ősztől az ELTE-n beszédtréneri képzést kezdek, hogy diplomám is legyen arról, hogy „jól tudok beszélni”. Dr. Fodor Klaudia a neten Honlap Facebook Instagram LinkedIn YouTube MagyarBusiness Olvasd el a Recap cikkeket

Miért nem nő a céged, hiába dolgoztok sokat? Fókusz, idő, skálázás, AI és nemzetközi terjeszkedés egy KKV szemszögéből. Olvasd el! << Vissza az epizódokhoz Fókusz nélkül miért fullad meg minden vállalkozói növekedés? 2026. február 2. Egy vállalkozás ritkán azért nem nő, mert nincs benne potenciál. Sokkal gyakrabban azért, mert túl sok irányba megy egyszerre , és közben elfogy a fókusz, az idő és az energia. Ebben az epizódban pontosan erről beszélget Fóris Attila és Dallos Zoltán: arról, hogyan néz ki a növekedés a valóságban, amikor nem a „startup-mesekönyv” logikája szerint történnek a dolgok, hanem napi döntések, kompromisszumok és újratervezések mentén. Zoltán története nem egy hirtelen berobbanó sikersztori. Inkább egy tudatosan épített ügynökségi modell , ahol a COVID nem összeomlást, hanem kényszerű, de hasznos fókuszváltást hozott. Az „Üzlet és utazás” rendezvények és mellékprojektek háttérbe szorultak, és egyetlen dolog maradt igazán fókuszban: az ügynökség felépítése és stabilizálása. Nem azért, mert minden más rossz volt – hanem mert egyszerre mindent csinálni egyszerűen nem működik. A beszélgetés egyik kulcstémája az idő. Nem mint naptári egység, hanem mint a vállalkozó legszűkösebb erőforrása . Mikor mire mondasz igent? Mi az az egyetlen dolog, amit ha most megcsinálsz, a legnagyobb hatással lesz a jövődre? Ezek nem motivációs kérdések, hanem nagyon is operatív döntési szempontok, amelyek napi szinten választják el a növekedést a stagnálástól. Előkerül a skálázás árnyoldala is: mi történik akkor, amikor nő az ügyfélszám, de az árbevétel nem követi ugyanolyan tempóban? Mikor válik a túl sok fix költség kockázattá? Hol folyik el a pénz, ha látszólag mindenki dolgozik, még sincs áttörés? Ezekre a kérdésekre nem elméleti válaszok hangzanak el, hanem konkrét tapasztalatok egy működő KKV-ból . Ez az epizód azoknak szól, akik már túl vannak az induláson, de érzik, hogy a következő szinthez nem több ötlet, hanem jobb döntések, tisztább struktúra és tudatosabb fókusz kell. A fókusz mint növekedési fegyver Az egyik legerősebb tanulság ebben a beszélgetésben az, hogy a növekedés nem több projektből, hanem kevesebb, de jól kiválasztott fókuszból születik . Zoltán nagyon őszintén beszél arról, hogy a COVID előtti időszakban több irányba is nyitottak: online magazin, rendezvények, különböző kísérleti projektek. Mindegyik izgalmas volt, mindegyikben volt potenciál – de egyik sem volt igazán domináns. A járvány végül kényszerítette ki azt, amit sok vállalkozó önként nem mer meglépni: levágni mindent, ami nem a fő üzleti célhoz visz közelebb . Az „Üzlet és utazás” rendezvénysorozat például nem azért állt le, mert rossz volt, hanem mert elvitte a fókuszt. A tanulság egyértelmű: amíg egy üzleti láb nem elég erős, addig a diverzifikáció nem szabadságot ad, hanem szétforgácsol. Ez különösen fontos üzenet KKV-knak és startup alapítóknak. Az a hit, hogy „majd elbírok egyszerre három–négy vállalkozást”, egyszerűen nem igaz. Ahogy elhangzik: aki azt mondja, hogy öt céget tud egyszerre jól vinni, az hazudik . Előbb egyet kell felépíteni, stabilizálni, skálázhatóvá tenni – és csak utána lehet új lábakat növeszteni. A fókusz nem csak stratégiai döntés, hanem napi operatív kérdés is. Minden nap ott a lista: ügyfélhívás, új kolléga keresése, partneri egyeztetés, új ötlet elindítása. A kulcskérdés nem az, hogy mit lehet csinálni, hanem az, hogy mi az az egyetlen dolog, amely most a legnagyobb hatással lesz a jövődre . Ez a gondolkodásmód különbözteti meg a növekedő cégeket a folyamatosan elfoglalt, mégis stagnáló vállalkozásoktól. Az idő mint valódi valuta A beszélgetés egyik legmélyebb pontja, amikor az idő kerül fókuszba. Nem mint naptári egység, hanem mint a vállalkozó legdrágább és legkorlátozottabb erőforrása . Elhangzik egy gondolat, ami sokaknak fájdalmasan ismerős lesz: fiatalon az idő mindig a fontossági lista alján van. Pénzt mérünk, bevételt számolunk, de az idővel pazarlóan bánunk – egészen addig, amíg rá nem jövünk, hogy már nem visszafordítható. Zoltán egy nagyon erős szemléletváltást emel ki: nem pénzben, hanem időben érdemes mérni a döntéseket . Mit ad hozzá egy adott tevékenység az életedhez hosszú távon? Mennyit vesz el? Ez különösen fontos egy olyan világban, ahol folyamatos a zaj, az értesítés, a megszakítás. A vállalkozó technikailag bármit csinálhat – és éppen ez a legnagyobb csapda. Itt kerül elő az a kérdés, amely szinte vezérfonalként működik az egész epizódban: „Mi az az egyetlen dolog, amit most megtehetek, és aminek a legnagyobb hatása lesz később?” Ez nem motivációs frázis, hanem egy nagyon kemény szűrő. Ha ezt őszintén felteszed magadnak naponta, akkor rengeteg „hasznosnak tűnő” feladat automatikusan kiesik. A tanulság KKV-vezetőknek különösen fontos: az elfoglaltság nem egyenlő a haladással. Lehet egész nap pörögni, meetingelni, reagálni – és közben semmit nem építeni. Az időt nem lehet skálázni, csak tudatosabban használni . És aki ezt későn tanulja meg, az nem pénzt veszít, hanem éveket. Fókusz vs. diverzifikáció mikor öl és mikor ment meg Az egyik legfontosabb stratégiai dilemma, ami minden növekedni akaró vállalkozásnál előjön: mikor érdemes diverzifikálni, és mikor kell könyörtelenül egy irányba menni . A beszélgetésben egyértelmű válasz hangzik el: addig, amíg nincs egy stabil, erős üzleti lábad, a diverzifikáció nem előny, hanem kockázat. Zoltán egy nagyon szemléletes képpel írja le ezt: mindenki a „sok lábon állást” akarja, de elfelejti, hogy előbb egy erős törzsre van szükség . Ahogy a példában elhangzik: még Richard Branson is egy vállalkozással kezdte, és csak akkor nyitott új irányokba, amikor az első már elbírta a terhelést. A kezdő és középhaladó vállalkozók tipikus önámítása, hogy kivételnek gondolják magukat. A COVID időszaka itt fordulópontként jelenik meg. Nem romantikus értelemben, hanem nagyon is pragmatikusan: kényszerű fókuszváltás , ami levágta azokat a projekteket, amelyek nem hoztak közvetlenül növekedést. Az eredmény? Az ügynökség fejlődni kezdett. Nem azért, mert több lett a lehetőség, hanem mert kevesebb lett a szétszórtság. Ez a blokk különösen fontos azoknak a KKV-vezetőknek, akik „biztonsági lábként” tartanak életben félkész projekteket. A valóság az, hogy ezek ritkán védenek meg válság idején. Sokkal inkább elszívják a figyelmet, az energiát és a döntési kapacitást attól az egy dologtól, ami valóban skálázható lenne. A tanulság kemény, de felszabadító: előbb csinálj egy dolgot nagyon jól. Utána jöhet minden más. Stratégiai növekedés mellékprojektek nélkül A beszélgetés egyik legőszintébb része, amikor szóba kerül, hogy nem minden növekedés látványos , és nem minden fejlődés jár új projektek indításával. Sőt: sokszor épp az a fejlődés jele, amikor egy vállalkozás tudatosan nem indít el valamit. Zoltán világosan kimondja: voltak ötletek az „Üzlet és utazás” rendezvény visszahozására, akár ritkábban, nagyobb volumenben – de ez végül nem lett prioritás. Nem azért, mert ne lett volna benne potenciál, hanem mert nem szolgálta közvetlenül az ügynökség építését. Ez a döntés sok vállalkozónak ismerős dilemmát hoz fel: mit kezdj egy jól működő, de nem stratégiai projekteddel? A válasz nem romantikus. Ha nem a fő fókuszt erősíti, akkor idővel versenyezni fog vele az erőforrásokért. Időért, figyelemért, mentális kapacitásért. És ezekből mindig kevesebb van, mint amennyit elsőre gondolnánk. A blokk egyik fontos tanulsága, hogy a stratégiai növekedés nem egyenlő az állandó újítással. Sokkal inkább arról szól, hogy egy működő modellt finomítasz, skálázol és stabilizálsz . A kísérletezés nem tűnik el, de háttérbe szorul, amíg az alap nem elég erős. Ez különösen fontos a KKV-k világában, ahol egy rossz időzítésű mellékprojekt hónapokra visszavetheti a fő üzletet. A kimondatlan üzenet itt az, hogy a „nem” legalább olyan fontos stratégiai eszköz, mint az „igen”. A vállalkozói érettség egyik jele, amikor már nem minden lehetőség tűnik kötelezőnek. Amikor tudod, hogy nem az a kérdés, mit lehet megcsinálni – hanem az, minek van most itt az ideje . Bevétel, ügyfélszám és a növekedés illúziója Az egyik legkellemetlenebb, mégis legtanulságosabb pont a beszélgetésben az, amikor szóba kerül a számok mögötti valóság. Ügyfélszámban lehet nőni úgy, hogy közben a bevétel stagnál – és ez sokkal gyakoribb jelenség, mint azt a legtöbb vállalkozó bevallaná. Zoltán nyíltan beszél arról, hogy a 2023–24-es időszakban az árbevétel nagyjából egy helyben maradt, miközben az ügyfélszám nőtt. Ez a helyzet elsőre pozitívnak tűnhet: több ügyfél, nagyobb piaci jelenlét, diverzifikáltabb bevételi forrás. A valóság viszont ennél árnyaltabb. Ha az ügyfélszám növekedése nem jár együtt hatékonyabb működéssel vagy magasabb ügyfélértékkel, akkor a rendszer elkezd feszülni . Több projekt, több koordináció, több operatív teher – miközben a profit nem nő arányosan. Itt kerül elő a „bűvös százas” cél: körülbelül száz aktív ügyfél az a méret, ahol már valóban lehet játszani a kapacitásokkal, az erőforrásokkal és a kihasználtsággal. Addig viszont minden növekedési lépcső fájdalmas. Nem romantikus, nem látványos – de szükséges. Ez az a pont, ahol a méretgazdaságosság elkezd értelmet nyerni. A tanulság egyértelmű a KKV-vezetők számára: nem minden növekedés egészséges növekedés . Az ügyfélszám önmagában nem KPI, ha nem párosul stabil árbevétellel, jól tervezett kapacitással és fenntartható működéssel. A valódi kérdés nem az, hogy hány ügyfeled van – hanem az, hogy milyen rendszer szolgálja ki őket . Magyar piac vs. nemzetközi terjeszkedés realista szemmel A nemzetközi piacra lépés sok vállalkozónál már a kezdetektől szerepel a bakancslistán. A beszélgetés viszont józan ellenpontot ad ennek az álomnak. Magyarország kicsi piac – de nem annyira kicsi, hogy ne lehetne benne komoly céget építeni . Zoltán egyértelműen kimondja: amíg itthon működik a modell, addig teljesen racionális döntés az anyanyelvi piacon növekedni. Az egyik legerősebb érv a hazai fókusz mellett a kapcsolatrendszer. PR, tartalomgyártás, ügynökségi működés esetén a bizalom, az ismertség és a szakértői státusz kulcstényezők – ezek pedig nem vihetők ki egyik napról a másikra egy másik országba. Ami itthon természetes, az külföldön nulláról indul. És ezt sok vállalkozó alábecsüli. Ugyanakkor a nemzetközi irány nem lett elengedve, csak más szemlélettel. Nem agresszív terjeszkedés történik, hanem alapozás : európai domainek lefoglalása, védjegyek rendezése, weboldalak klónozásának előkészítése. Ez nem hoz azonnali bevételt – de megadja az esélyt arra, hogy ha jön egy külföldi megkeresés, ne technikai akadályon bukjon el az üzlet. A tanulság különösen fontos KKV-knak: a nemzetközi piacra lépés nem egy bináris döntés. Nem „itthon vagy külföld”. Lehet okosan jelen lenni , minimális kockázattal, úgy, hogy közben a fő fókusz nem sérül. Az igazi stratégia nem a gyors kilépés, hanem az, hogy megadod magadnak a lehetőséget , amikor majd eljön az ideje. Nemzetközi jelenlét anélkül, hogy belehalnál A beszélgetés egyik legérettebb gondolata, hogy a nemzetközi piacra lépés nem kell, hogy mindent vagy semmit döntés legyen . Nem kell irodát nyitni, csapatot felvenni és marketingbüdzsét égetni ahhoz, hogy egy cég „kint legyen” Európában. Zoltánék megközelítése kifejezetten óvatos, mégis stratégiai: a jelenlét alapjait rakják le, nem a növekedést erőltetik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy lefoglalják az európai domaineket, rendezik a védjegyeket, és technikailag felkészítik a weboldalakat arra, hogy megtalálhatók legyenek . Nem futnak kampányok, nincs agresszív sales – csak az esély van megadva arra, hogy ha valaki keres, akkor legyen mit találnia. Ez egy vállalkozói szempontból rendkívül alulértékelt stratégia. A másik fontos felismerés, hogy Európán belül nincs valódi távolság . Egy egynapos németországi forgatás vagy egy kétnapos skandináv munka simán belefér, mert a magasabb árszint kitermeli az utazási és időbeli költségeket. Ez a gondolkodás nem a volumenre, hanem az egységnyi projektre jutó értékre épít. A blokk üzenete világos: nem minden nemzetközi lépésnek kell azonnal megtérülnie. Van, ami opcióként létezik. És egy jól felépített opció sokszor többet ér, mint egy rosszul időzített terjeszkedés. KKV-k számára ez különösen fontos: nem az a cél, hogy holnap külföldön legyen ügyfél, hanem hogy ne legyen akadály , ha holnapután kopogtat valaki. Operációs modell újratervezése növekedés közben Ahogy nő egy cég, úgy derül ki egyre fájdalmasabban, hogy ami tegnap még működött, ma már visszahúz . A beszélgetésben Zoltán részletesen mesél arról, hogyan kellett többször is újratervezniük az operációs modellt – különösen a csapatstruktúrát. Először sok alvállalkozóval indultak, mert rugalmas volt. Aztán mindent belsősítettek, mert stabilitást akartak. Végül rájöttek: egyik véglet sem működik önmagában. Ma egy hibrid modellben dolgoznak. A kritikus szerepek – ügyfélmenedzsment, értékesítés – teljes mértékben belső csapatban vannak. Ezek azok a pontok, ahol a tudás, a kapcsolat és a felelősség nem szervezhető ki. Ugyanakkor a kivitelezés jelentős része – videósok, hirdetéskezelők, webesek, grafikusok – alvállalkozói körben működik. Ez adja meg azt a rugalmasságot, amit egy hullámzó munkaterhelésű ügynökség igényel. A blokk egyik legfontosabb tanulsága, hogy nincs örökérvényű szervezeti megoldás . Ami egy bizonyos méretnél ideális, az egy következő szinten már veszélyes lehet. Túl sok fix költség könnyen fojtóvá válik, ha a bevétel nem nő arányosan. Ugyanakkor túl sok külsős partner esetén sérülhet a minőség és a kiszámíthatóság. Ez a rész kifejezetten erős üzenet KKV-vezetőknek: a növekedés nemcsak piac- vagy saleskérdés, hanem szervezeti döntések sorozata . Ha nem nyúlsz hozzá időben a struktúrához, a struktúra fog hozzád nyúlni – általában fájdalmas módon. A tudatos újratervezés nem gyengeség, hanem érettség jele. Költségek, hatékonyság és a pénz elfolyásának felismerése Van egy pont minden vállalkozás életében, amikor már nem az a kérdés, hogy mennyit dolgozik a csapat , hanem az, hogy hova tűnik a pénz. A beszélgetésben ez a felismerés nagyon őszintén jelenik meg: sok munka, nagy pörgés, mégis elmaradó eredmények. Ilyenkor nem motivációra van szükség, hanem számokra és szétszedett folyamatokra . Zoltán kimondja azt, amit sok cégvezető csak magában mer megfogalmazni: a legnagyobb hatást sokszor nem az árbevétel növelése, hanem a beszerzési és működési költségek optimalizálása hozza. Ez kényes téma, főleg alvállalkozói körben, mert könnyű átesni a ló túloldalára. A cél viszont nem az „kifacsarás”, hanem egy egészséges versenyhelyzet kialakítása. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nagyobb, kiszámíthatóbb munkacsomagokat raknak össze, és ezekre kérnek árazást. Így a partner hosszabb távon tervezhet, a cég pedig jobb ár–érték arányt kap. Ez a gondolkodás sokkal közelebb áll a nagyvállalati beszerzési logikához, mint a klasszikus KKV-s „majd megoldjuk valahogy” szemlélethez. A tanulság itt kifejezetten fájdalmas, de felszabadító is: ha nem látod az eredményt, miközben mindenki dolgozik, akkor nem az emberekkel van a baj, hanem a rendszerrel. A pénz mindig hagy nyomot , csak le kell hajolni érte. Aki ezt nem teszi meg, az hosszú távon nem a piac miatt bukik el, hanem belső vakság miatt. AI mint versenyelőny nem mint varázspálca Az epizód egyik legaktuálisabb és legjózanabb része az AI-ról szól. Nem hype, nem félelemkeltés, hanem üzleti realitás . Zoltán nagyon tisztán fogalmaz: nem az a cél, hogy az AI-val embereket váltsanak ki, hanem az, hogy ugyanazzal a csapattal nagyobb kimeneti teljesítményt érjenek el . Ez óriási különbség gondolkodásmódban. A hangsúly a folyamatokon van. Hetente többször felteszik ugyanazokat a kérdéseket:– Hol van felesleges lépés?– Mit lehet automatizálni?– Mit lehet gyorsítani? Az AI itt nem döntéshozó, hanem gyorsító eszköz . Olyan, mint a billentyűparancsok: nem helyetted dolgozik, hanem lerövidíti az utat a gondolattól a megvalósításig. A brainstorming, a vázlatkészítés, az előkészítés drasztikusan felgyorsul – de a minőségért továbbra is ember felel. Elhangzik egy nagyon fontos időzítési felismerés is: most van egy körülbelül egyéves ablak , amikor azok a cégek, akik gyorsan tanulnak és beépítik az AI-t a működésükbe, komoly előnyt szerezhetnek. Később ez alapelvárás lesz. Aki akkor kezd el kapkodni, az már lemaradásból indul. A blokk végén egy kifejezetten erős állítás hangzik el: az élő, valós, emberi tartalom értéke nőni fog. Minél több lesz a mesterséges zaj, annál értékesebb lesz az, ami hitelesen emberi . Ez különösen fontos üzenet tartalomgyártó cégeknek és KKV-knak: az AI nem elvesz, hanem átrendez. Aki ezt időben megérti, az nem félni fog tőle, hanem előnyt épít belőle . Záró tanulság Ez az epizód nem ígér gyors sikert. Nem ad háromlépéses receptet a skálázásra. Viszont ad valami sokkal értékesebbet: tisztán gondolkodó vállalkozói mintákat . Fókusz, időtudatosság, reális növekedési célok, tudatos szervezetépítés és technológiai nyitottság – ezek együtt adják azt az előnyt, amitől egy KKV nem csak túlél, hanem építkezik. Élő podcast epizód: Dallos Zoltán – Június 19. 16:15-tól! Vendégünk már korábban is járt nálunk – az akkori adást itt hallgathatod meg Dallos Zoltán a DLX MEDIA marketingügynökség alapítója , kommunikáció és márkaépítés szakértő. 2016 óta vállalkozó , előtte 10 évet töltött a banki és energetikai szektorban középvezetőként. Nevéhez fűződik az Üzlet és Utazás rendezvénysorozat, ami két havi rendszerességgel inspirálja a vállalkozókat és világutazókat. Emellett ismert YouTube csatornát is működtet, ahol a legsikeresebb emberek történeteit osztja meg – hogy te is tanulhass belőlük. Könyve , az Alkalmazottból Vállalkozó , szintén erről a szemléletváltásról szól. A saját útjáról, a kihívásokról, a vállalkozóvá válás folyamatáról. Előadásai (TEDx, Startup Safari, Freedom X Festival stb.) és interjúi marketing automatizálásról, márkaépítésről és tudatos vállalkozói gondolkodásról szólnak. Ne hagyd ki, ha téged is érdekel, hogyan lehet személyes márkát építeni és a marketingedből valódi eredményeket elérni! 📅 Időpont: Június 19. – 16:15 (CET) Elérhetőségek: Honlap Facebook Instagram Spotify YouTube

<< Vissza az epizódokhoz Urilcard / Drabant Sebestyén Sándor 2023. február 9. Urilcard, a Te digitális névjegyed. Mutatkozz be egyetlen érintéssel! Az Urilcard egy digitális, fenntartható, környezetbarát megoldás a papíralapú névjegyek, reklámanyagok okozta problémára. Mivel egy hibrid megoldás, így nem szükséges személyes találkozó, hiszen online és offline térben is használhat. Urilcard -nak köszönhetően lehetőségünk van megadni az összes elérhetőségünket egy helyen , amit egyetlen érintéssel továbbítani tudunk bárkinek a telefonjára és ezt a másik fél egy gombnyomással el tudja menteni a telefonja névjegyzékébe . KERESŐOPTIMALIZÁLTAN! ...és hogy mit jelent ez? Nincs többet elfelejtett kontakt a telefonunkban! Minden információ, amit felvisz a felhasználó a profiljára azt a rendszer kulcsszavazza, mely lehetővé teszi azt, hogy mostantól keresőoptimalizáltan kereshessünk a kontaktjainkat a névjegyzékünkbe kulcsszavak alapján. Pl. Kis Gézát mostantól a biztosító szóra is megtalálhatjuk. Egy mini Google-t csinálunk a telefonnévjegyzékéből. Ossz meg bármennyi és bármilyen információt és tartsd naprakészen, hogy mindig elérhető legyél ügyfeleid számára. Sebestyen S. Drabant a neten Facebook LinkedIn Twitter MagyarBusiness Urilcard a neten Honlap Facebook Instagram LinkedIn TikTok YouTube MagyarBusiness

<< Vissza az epizódokhoz Munch / Wettstein Albert 2022. június 16. “Wettstein Albert vagyok a Munch társalapítója. Már nagyon fiatalon bevonzott a vállalkozói életstílus és gondolkodás, így már tizenéves koromban megalapítottam a legelső vállalkozásom. A Munch előtt összesen két vállalkozásom volt, különböző területeken, majd 2020-ban három alapítótárammal létrehoztuk a Munch-ot. A Munch egy olyan platform, amin keresztül már több, mint 500 étterem, pékség, cukrászda és szálloda kedvezményesen értékesítik az aznap el nem adott, de jó minőségű ételeit. Célja az ételpazarlás visszaszorítása által a fenntartható, felelős vendéglátás és a társadalmi felelősségvállalás népszerűsítése. A Munch-csal nem csak jó áron tudsz enni, hanem könnyedén tehetsz az ételpazarlás csomagba, illetve az étteremnek az étel eredeti áránál minimum 40%-al olcsóbban kell kínálnia a csomagokat.” Wettstein Albert a neten Facebook Instagram LinkedIn TikTok Magyar Business Munch a neten Honlap Facebook Instagram LinkedIn TEDx Talks YouTube MagyarBusiness Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Startupok világa / Csiszár Dénes 2023. november 6. "Eredetileg matematikusnak készültem, ahonnan informatikus lettem, majd végül közgazdász. Már egyetem alatt vállalkoztam, 1996-ban, amikor még azt kellett magyarázni a vállalkozásoknak, hogy az Interneten lenni jobb, mint a Szaknévsorban. Karrierem elején izgalmas szoftvereket tervezhettem, többek között az ESA-nak illetve a védelmi szektornak. 2007 óta foglalkozom startupokkal, amikor is a Microsoftnál lehetőségem nyílt a frissen induló BizSpark program egyik gazdájának lenni. Innen csábított el az Erő Sötét Oldala, és 2011 óta több startup társ-alapítója is voltam. Bukások és sikerek - kijutott mindenből bőven. Már bő 10 éve mentorálok csapatokat: oktatok, mentorálok, inkubálok, akcelerálok, befektetek... A sapkák talán változtak, de a startup világ megmaradt. Volt lehetőségem inkubátort vezetni, tőkealappal dolgozni, tanácsadni és vállalkozni – tehát a startup lét összes oldalát személyesen ismerem. Jelenleg az EIT Digitalnál vagyok „Accelerator Manager”, ami azt jelenti, hogy én felelek a korai fázisú deeptech startupoknak szóló programokért – természetesen nem egyedül, egy szuper csapattal. Ötlet fázistól korai seed fázisig segítjük a startupokat, anyagi- és szakmai támogatással. Ezt kiegészíti a HUNBAN elnökségi tagságom, így itt van lehetőségem a régió legjobb csapataival találkozni és angyal körökben részt venni. Mindemellett a Corvinus Egyetem nappali tagozatos MBA szakán az „Entrepreneurship” track-ért felelek. Kedvenc startup területeim a validáció és a csapat, mert úgy gondolom, hogy itt történik a varázslat egy startup életében. Dolgozom a DigitalTech EDIH projektben is, ami KKV-knek, Startupoknak és az állami szektor intézményeinek segít abban, hogy versenyképesebbek legyenek a digitális térben." Olvasd el a Recap cikkeket