top of page

Magyar Business Blog

Post: Blog2_Post

Csiszár Dénes és a startupok világa

Frissítve: 2023. nov. 8.

Az alábbi cikkben Csiszár Dénes karrierjéről olvashatsz, milyen út vezetett a startupok világába, illetve arról milyen pénzszerzési lehetőségek vannak startupok számára.


1/3 >>


Csiszár Dénes eredeti foglalkozását tekintve matematikusnak készült, majd úgy hozta az élet, hogy az informatikai pálya mellett döntött, illetve közgazdász végzettséget is szerzett. Az egyetemi évei alatt sem tétlenkedett, vállalkozott, ezt követeően pedig a karrierje első éveiben izgalmas szoftvereket tervezett az ESA-nak, a védelmi szektornak, és ehhez hasonló projektekben vett részt.


2007-ben kezdett el startupokkal foglalkozni, mégpedig a Microsoftnál egy akkor induló program a BizSpark egyik vezetője volt. Innentől nem volt megállás, 2011-től kezdve több startup társ-alapítója volt, mely utat sikerek és bukások is jellemezték.

Már több mint 10 éve mentorál csapatokat, ami azt jelenti, hogy oktat, mentorál, inkubál, akcelerál és be is fektet. Van tapasztalata inkubátor vezetésében, dolgozott már tőkealappal, tanácsadóként és vállalkozóként tevékenykedett, avagy a startup világ összes aspektusát jól ismeri.


Jelenlegi pozícióját tekintve „Accelerator Manager” az EIT Digitalnál, a korai fázisú deeptech startupok programjáért felel egy csapattal együtt. Az angyalbefektetők körében is találkozhatunk vele, ugyanis HUNBAN elnökségi tag, ahol a régió legjobb csapataival találkozik. A Corvinus Egyetem nappali tagozatos MBA szakán az „Entrepreneurship” track-ért felel.


Kedvenc területei a validáció és a csapat, mert úgy véli ezeken a területeken történik a varázslat egy startup életében. A DigitalTech EDIH projektben is dolgozik, ami a digitális térben való versenyképességben segít KKV-knek, startupoknak és az állami szektor intézményeinek.


Út a startupok világába


Dénes Székesfehérváron született, fiatal korában öttusázónak készült, de az élete másképpen alakult. Matematikára specializálódott gimnáziumba járt, ami nagy hatással volt rá, illetve az első számítógépe is nagy benyomást tett rá, és megvolt benne a vágy, hogy programokat készítsen. Ennek gyümölcse lett, hogy programozó matematikus szakra jelentkezett a szegedi egyetemre, ahol aztán megalapította az első vállalkozását (1996-1997).


„Itt még arról kellett győzködni az embereket, hogy a weboldal az egy jó dolog, és hogy sokkal királyabb mint Aranyoldalakon lenni…”

Az iskola elvégzése után multiknál vállalt munkát, azok közül is a legjelentősebb a Microsoft-os volt, ahol először találkozott a startup fogalmával és egy programmal.


„Én kézzel-lábbal kapálóztam, hogy én szeretnék annak itt a magyar irodában a felelőse lenni, mert hogy az annyira izgalmasnak tűnik, hogy mindenképpen jó lenne induló vállalkozásokkal, kezdő vállalkozásokkal dolgozni, és aztán meg is kaptam azt a lehetőséget, hogy ebben a programban dolgozzam.”

Azóta is startupokkal foglalkozik több különböző területen, ezáltal olyan rálátása van erre a világra mint keveseknek. Jelenleg az EIT Digitalnál dolgozik, ami az Európai Unió által részben finanszírozott digitális ügynökség, ez a cég digitális innovációval, deeptech innovációval foglalkozik Európában.


Dénes két nagyon korai fázisú startup programnak a vezetője, az egyik kapcsán lehetősége van évente több tucat csapattal együtt dolgozni és támogatni őket. Továbbá egy körülbelül 250 cégből álló portfólióval is foglalkozik, ami évente 40-50 startuppal bővül ki, és számukra pénzügyi támogatást nyújtanak.


„Ami azt gondolom egy szuper diverz, nagyon izgalmas munkakör, és itt szuper jól is érzem magam…”


Pénzszerzési lehetőségek startupoknak


Azok, akik kockázatitőke befektetést szeretnének ne hozzájuk forduljanak (EIT Digital), ők egy speciális típusú EU-s grant-et menedzselnek, amiért cserébe tulajdonrész kérnek a cégektől.


„Ha nagyon messziről nézed, akkor befektetők vagyunk, de technikailag nem ez a terminusz, ami ott történik a háttérben.”

A pénzszerzés 2 módja startupoknak:


1. Évente egyszer indítanak Inkubációs Programot, amit mindig egy inkubációs partneren keresztül csinálnak. Ezt 23 országban indítják el és körülbelül 5-6 csapat végez évente országonként. Ezek a csapatok még ötletfázisban vannak, cégalapítás előtt.


2. Open Innovation Factory Program: egy évben kétszer indítják el, támogatják az ilyen jellegű együttműködéseket pénzzel, mentorálással, oktatással.



„Az Open Innovation az a mi értelmezésünkben … azt jelenti, hogy határokon átívelően több kategóriájú, több méretű cég együtt készít valami olyan innovációt, ami megold egy piaci problémát.”

A Magyar Üzleti Angyal Szövetség (HUNBAN) az előbbieket kiegészíti, itt korai fázisú startupokba fektetnek magánpénzből, rugalmasan és általában többen. Dénes véleménye szerint az angyalbefektető, akkor fektet be, ha jó a csapat, vagyis elsősorban az emberekbe hisz, továbbá akkor ha kellően nagy a piac és exit lehetőséget lát benne, illetve az ötlet fázistól előrébb tartanak, tehát megvannak az első piaci visszajelzések.


„Amibe nem szeret fektetni senki, az angyalokat beleértve, az egy olyan ötlet, ami nem old meg valós problémát, és valójában a kutyának se kell.”

A startupok halálának 3 fő oka:

  1. Egy olyan terméket vagy szolgáltatást fejlesztett ki a csapat, aminek nem volt fizetős ügyfélköre.

  2. Megbomlik a csapat (kiégés, veszekedés stb.).

  3. Nem sikerül időben tőkét bevonni.


Tulajdonképpen ezeket a tényezőket mérlegelik az angyalbefektetők is.




Olvass tovább!


További cikkek a témában:

bottom of page