Janovszki Zsolt elmondja szerinte mi az agilitás, mi az agilis követelményspecifikáció, mi az agilis gondolkodásmód és mit gondol a kezdő vállalkozók és az innováció viszonyáról.
Az agilitás
„Az agilitás, én azt szoktam mondani, hogy az a bizonytalansággal együttélés művészete.”
A legáltalánosabb értelemben az agilitás olyan képességet jelent, hogy alkalmazkodni tudunk változó körülményekhez, gyorsan reagálni tudunk a változásokra és rugalmasan kezelni tudjuk az új helyzeteket.
A vállalatok és projektmenedzsment területén az agilitás kifejezést a kiterjeszthető és alkalmazkodó módon működő szervezetekre alkalmazzák. Az agilis megközelítés célja, hogy a vállalatok könnyebben alkalmazkodhassanak az üzleti környezet változásaiból eredő kihívásokhoz. Ezáltal az agilitás segíthet abban, hogy egy vállalat gyorsabban hozza meg a döntéseket, alkalmazkodjon az ügyféligényekhez és gyorsabban fejlesszen ki termékeket vagy szolgáltatásokat.
Az agilis módszerek közé tartoznak olyan keretrendszerek és gyakorlatok, mint a Scrum, a Kanban vagy az Extreme Programming (XP). Ezek a módszerek különböző eszközöket és folyamatokat kínálnak, hogy segítsék a csapatokat a gyorsabb fejlesztésben, a rugalmasabb tervezésben és az ügyféligények jobb kezelésében.
Összességében az agilitás egy olyan szemléletmód, amely lehetővé teszi a szervezetek számára, hogy hatékonyan kezeljék a változásokat, és alkalmazkodjanak a dinamikus üzleti környezethez.
„Egy vállalatban boldog emberek több értéket tudnak termelni annál mint, amit valaha el bírtak volna képzelni, akkor ott nagy valószínűséggel az agilitás az létezik…”
Agilis követelményspecifikáció
Az agilis fejlesztési módszertanok, például a Scrum vagy a Kanban, az iteratív és inkrementális fejlesztési folyamatokra összpontosítanak, és hangsúlyozzák a rendszeres és gyors változásokra való reagálást. Az agilis környezetben a követelmények specifikációját is általában másképp kezelik, mint a hagyományos, vízesés típusú projektmenedzsment módszertanok esetében. Az agilis követelmények specifikációja inkább egy dinamikus és folyamatos dokumentum, mint egy statikus és előre meghatározott lista.
Az agilis követelmények specifikációja tehát rugalmas és folyamatos, hangsúlyozva a kommunikációt, az ügyfélközpontúságot és az adaptációt a változó igényekhez.
„Mindig ki tudod elemezni ezekkel az agilis követelményspecifikációs technikákkal, hogy haladsz e a cél irányába vagy nem.”
Az agilis gondolkodásmód
Zsolt véleménye szerint minden vállalat ugyanolyan, mert van egy triger (ügyféligény), vannak lépések ahhoz, hogy az érték le legyen szállítva és ezért valamilyen value exchange modell alapján kap pénzt, tehát ha nagyon messziről nézzük, akkor minden profitorientált cég így működik.
„Ha ezt az utat rövidebb idő alatt tudom bejárni, és stabilabban tudom bejárni, veszteségmentesebben tudom bejárni, megtalálom azokat, ahol…igazán nagy marginnal tudok dolgozni, azokat az ügyfélszegmenseket…”
Az agilis gondolkodásmód tehát azt jelenti, hogy ne mindenkinek akarjunk eladni, hanem találjuk meg azokat a szegmenseket, akiknek a legnagyobb haszonnal tudunk eladni, a leghatékonyabb munka mellett és az ügyféligényeket is szem előtt tartva.
Az agilis gondolkodásmód nem csak a fejlesztési folyamatokra vonatkozik, hanem egy átfogóbb szemléletet tükröz a szervezeti kultúrában és a munkamódban is.
Innováció és kezdő vállalkozók
Ha kíváncsi vagy Zsolt véleményére, hogy mit gondol az innovációról a kezdő vállalkozók viszonylatában nézd meg ezt a videórészletet!
Olvass tovább!
További cikkek a témában:
Janovszki Zsolt: agilitás, agilis követelmény specifikáció és gondolkodásmód, innováció