A magyar piac nem skálázható. Akkor miért építesz rá növekedési stratégiát?

A magyar piac szűk. Ezt mindenki tudja, mégis sokan úgy viselkednek, mintha nem lenne igaz.

Úgy építenek céget, hogy közben remélik: „majd valahogy kinövi magát”. De a valóság az, hogy nem fog. A plafon nagyon is közel van. És aki nem lép túl rajta – előbb-utóbb nekicsapódik.

Erről is sokat beszélgettünk Szmola Rolanddal a podcastben: milyen gondolkodásmódbeli váltás kell a nemzetközi szintre lépéshez, és miért nem elég már csak itthon gondolkodni. Ha érdekel a mélyebb beszélgetés, hallgasd meg az epizódot.

Ebben a blogban viszont összefoglaljuk a kulcskérdéseket:

• Miért nem elég már a magyar piac?

• Milyen hibák miatt maradnak beleragadva sokan?

• Hogyan lehet érdemben nemzetközi szintre lépni – akár indulóként is?

A magyar piac limitjei – kimondva, vagy kimondatlanul

Kezdjük a száraz ténnyel: Magyarország egy 10 milliós ország. A fizetőképes piac pedig ennél is kisebb. Ha szolgáltatásban utazol, ez még szűkebb. Ha prémium terméked van, akkor meg főleg.

És ehhez jönnek még a magyar realitások:

• Lassú döntéshozatal

• Kockázatkerülő mindset

• Átláthatatlan állami hatások

• Kiszámíthatatlan jogi környezet

• 
  

Ez nem panaszkodás. Ez üzleti tény. És ha ezt nem látod be, akkor rossz stratégiai döntéseket hozol.

A „nemzetközibe lépés” nem luxus – hanem túlélési kérdés

Sokan azt gondolják, hogy csak a nagyok mennek külföldre. Hogy majd akkor, ha már száz fős cég vagyok. Ha már van VC pénz. Ha már... stb.

Ez baromság.

A nemzetközi gondolkodás nem cégméret függvénye – hanem szemlélet kérdése.

Már a nulladik pillanattól kezdve lehet (és kell) úgy gondolkodni, hogy:

• Ki tudnám ezt vinni más piacra?

• Milyen piacokon van hasonló probléma?

• Hol van több pénz, több nyitottság, gyorsabb növekedési lehetőség?

• 
  

Ahogy Roland a podcastben mondta:

„Mi már nem dolgozunk olyan startuppal, aki nem akar külföldi piacra menni. Mert különben minek?”

És igaza van.

A nemzetközi piac nem drágább – csak más logikát igényel

Ez is egy gyakori tévhit: hogy „nincs pénzünk külföldre menni”.

De nem erről van szó. A helyes kérdés nem az, hogy mennyi pénz kell – hanem az, hogy mire kell költeni.

Ha célirányosan választasz piacot, és okosan építed fel a kapcsolatokat, akkor egy jól felépített LinkedIn-stratégia, egy pár profi rendezvényen való jelenlét, és egy karakteres pozicionálás már bőven elég lehet a belépéshez.

Foris Attila így fogalmazott:

„Nem kell amerikai céged legyen, hogy vállalkozz ott. Egy jó pitch, egy ütős LinkedIn profil, és pár szakmai konferencia – máris megvan a kapcsolat.”

Ezért javasoljuk a Cégre Szabott Workshopon, hogy már az elején nézd meg: melyik piacok lehetnek számodra valós opciók. És hogyan tudsz odalépni a lehető legkevesebb felesleges kockázattal.

A „hazai kényelmes közeg” valójában csapda

Amíg csak itthon mozogsz, addig az ismerős közeg hamis biztonságot ad. Ismered a szokásokat, a döntéshozókat, a jogi környezetet. Tudod, hogyan kell „okosan lavírozni”.

Csakhogy ezzel párhuzamosan:

• nem tanulsz új dolgokat,

• nem építesz új rendszereket,

• és nem nősz új szintekre.

• 
  

A külföldi piacra lépés ezzel szemben kikényszeríti a fejlődést. Nem elég ügyesnek lenni. Profivá kell válni. És ez pont az a lökés, ami sok céget kiemel a középszerből.

A kinti piacokban ott a nyitottság – csak jól kell bemenni

Tévhit, hogy a külföldi piac „zárt”. Ha tudod, kit akarsz elérni, és miért pont neki tudsz segíteni, akkor a legtöbb nyugati országban nyitottan fogadnak.

Roland mesélt egy konkrét példát:

„Volt egy magyar srác, aki egy technológiai megoldást vitt ki Amerikába. Semmi ismeretség, semmi brand. Egyszerűen csak felhívott pár céget. És mivel a probléma valós volt, a megoldása működött – elkezdték behívni.”

Ez nem szerencse kérdése. Ez piaci érték és pozicionálás kérdése.

A nemzetközi lépés nem projekt – hanem stratégia

Nem elég egy kampányt csinálni „Amerikára”. Vagy egy egyszeri jelenlétet Németországban. A nemzetközi jelenlét stratégiai döntés.

És mint minden stratégiai döntésnél, itt is kell:

• fókusz

• kitartás

• rugalmasság

• és helyismeret

Ezért javasoltunk a podcastben is: ne egyből világuralomra törekedj, hanem válassz egy konkrét országot, várost, iparági eseményt, és kezdj el építkezni onnan.

Kivel? Kint? Itthonról? Mindkettő?

Sokan kérdezik: hogyan érdemes csapatot építeni nemzetközi működéshez?

A válasz: attól függ. De az biztos, hogy:

• csak itthonról nem megy.

• csak kintiekre hagyatkozni kockázatos.

A legjobb kombináció az, amit Roland is csinál: hazai stratégiai háttér + kinti operatív jelenlét. Egy jó helyi ember, aki viszi a kapcsolatokat, ért a kultúrához, és tudja „lefordítani” a céged üzenetét.

Ez nem olcsó. De nélküle nem lesz áttörés.

A „kicsiben indulás” nem gyávaság – hanem tudatosság

Nem kell egyből 10 országba menni. Nem kell egyből irodát nyitni. A kulcs: lépésenként építkezni.

1. Fókuszálj egy városra vagy régióra.

2. Legyen egy konkrét célcsoportod.

3. Csinálj 3 hónapos pilot kampányt.

4. Mérj. Tanulj. Javíts. Ismételj.

   
   

Ez a fajta „agilis nemzetköziesedés” nem csak biztonságosabb – hanem gyorsabban tanulható is.

És ezt is tanítjuk a Csoportos Stratégiai Workshopon: hogyan tudsz kockázatminimalizálva tesztelni új piacokat, és mikor érdemes „rátenni egy lapáttal”.

Nem az a kérdés, hogy kell-e menned. Hanem hogy mikor és hova.

A nemzetközi piacra lépés nem „talán egyszer” kérdés. Hanem elkerülhetetlen. Aki hosszú távon stabilitást akar, az nem ragadhat benne egyetlen ország határai közé.

Attila így zárta a podcastet:

„Ha összeomlik egy piac, akkor legyen ott egy másik, ahol éppen nőni tudsz. Ez a stratégiai diverzifikáció.”

És ez nem luxus. Hanem üzleti túlélés.

Zárás

Nem a legnagyobbak győznek. Hanem a legrugalmasabbak. Azok, akik hajlandók új piacokra lépni. Akik nem félnek a bizonytalantól. És akik tudják: a növekedés a komfortzónán kívül van.

Ha te is ezen gondolkodsz – hallgasd meg a podcastet, ahol konkrét sztorik és példák mentén beszéltünk erről. És ha úgy érzed, stratégiára van szükséged – gyere el egy workshopra, ahol valós piacra lépési tervet építünk.