Radák Bence a Salarify Pay egyik alkotója elmeséli honnan jött az ötlet, hogyan fogtak neki a megvalósításnak, és hogy épített csapatot
Mottójuk: Amit ma ledolgoztál az a tied!
Hogy indult el a Salarify Pay és milyen utat jártak be vele?
Az egyetem vége felé már foglalkoztatta a téma, a bérkifizetés gyakorisága. A szakdolgozatának egy részét is ebből írta.
Az első kérdések, amikre választ szeretett volna:
Miért van havi fizetés?
Vele van e gond, hogy számára szimpatikusabb a gyakrabbi fizetés, mint a havi?
Kinek hogyan kellene fizetést kapnia és e mögött milyen folyamatok zajlanak?
Egyetemistaként még nem volt tisztában vele, hogy hogyan működik a bérszámfejtés, mik a bérciklusok, milyen hatása lehet a bérciklus gyakoriságának az emberek költési szokásaira, megtakarításaira, ez hogyan kapcsolódik a pénzügyi stresszhez, a pénzügyi stressz mekkora része az összes stressznek ami ér egy embert, milyen hatása van a munkahelyi balesetekre, a munkaerő fluktuációjára.
Az első két kérdés, ami Bencét érintette:
Hogyan fog következő munkahelyén gyakrabban pénzt kapni, mint havonta egyszer?
Mikor rájött, hogy erre nincs opció, azon kezdett el gondolkodni, hogy hogyan tudna olyan dolgot csinálni, amivel ez megvalósítható?
Az elején azt hitte, hogy ez a termék, amivel hozzáférést biztosítanak embereknek a ledolgozott pénzéhez, azaz testre szabhatják a bérciklusukat, ez egy hiteltermék lesz.
„Én nem akartam ebből hitelterméket csinálni. Kezdetben meg voltam győződve arról, hogy ha odaadok valamit, amit amúgy még nem kaptál meg az hitel, főleg ha pénzről van szó.”
Emiatt első körben bankokkal kezdett el tárgyalni. A leghosszabb ideig a MagNet Bankkal folytatott beszélgetéseket.
Hasznos tapasztalatokat szerzett a tárgyalások során:
A bankszektorban nagyon nehéz innoválni, mert nagyon szabályozott az iparág, a bankok legacy rendszerei nagyon nehezen változtathatók, az erőforráshiány főleg IT oldalon nagy probléma, folyamatos szabályozási változtatások jellemzőek.
Sokkal jobb opció lenne a terméket úgy létrehozni, hogy ne kelljen a bankszektort bevonni, ne legyen szükség bankra, ne legyen hiteltermék.
A nagy kérdés:
„Hogy tudjuk úgy odaadni valakinek azt a pénzét, ami nem az ővé még jogilag, hogy ez ne egy hiteltermék legyen?”
Győr Tamás ötlete volt a munkabérelőleg technikai kifejezés használata. Ez olyan lehetőség a munkáltatónak, hogy a munkavállaló által ledolgozott bér egy részét hozzáférhetővé tegye neki. Ez a folyamat nem igényél pénzügyi intézményt és nem a Hpt által szabályozott. Ez szimplán a munkáltató és a munkavállaló között létrejött tranzakció.
Erre alapozva kezdték el építeni a terméket, ügyfeleket, jogi hátteret és minden mást.
Tehát az első pár lépést a bankszektorral való egyezkedés jellemezte, majd a bankszektor segítségével tudtak elindulni abba az irányba, hogy ne legyen rájuk szükség.
Hogy állt össze a csapat?
Bence szerint a csapatépítés egy nagyon izgalmas feladat a vállalkozásépítés kezdetén, amíg minden új és kevesebb a probléma, később ez egyre nehezebb.
Az első kollégája Tasnádi Zsolt volt, aki szoftvermérnök. Az első termékverziót, amivel egy nagyvállalatnál elindultak élesben azt teljesen egyedül csinálta az elejétől a végéig.
Utána csatlakoztak hozzájuk néhányan ingyen, közülük vannak akik a mai napig ott dolgoznak.
A harmadik társalapítójuk Paulo, aki nagy tapasztalattal, jó háttérrel rendelkezett, termékmenedzsmentben erős. Vele együtt tudtak rátérni egy új fázisára a növekedésnek, több ember felvételére volt szükség.
Épp ez előző évben ugrott fel a csapatlétszám 20 fő környékére, ami már megváltoztatja a csapatdinamikai folyamatokat, nagyobb szükség van HR-re.
Olvass tovább!
További cikkek a témában: