A Poziteam elnevezést nem is olyan régen cserélték le KM Expert-re, mert a mostani fókusz a tudásmenedzsmenten

Gyulay Tibor elmondja mi az a tudásmenedzsment, miért fontos, és mekkora vállalkozásoknak érdemes foglalkoznia vele << 2/6 >> A tudásmenedzsment Történeti példa: A paksi atomerőműben dolgoztak Tiborék, ahol sokféle készségfejlesztő programot valósítottak meg. Az ottani kapcsolattartójuk a 90-es évek vége felé mutatott nekik egy dokumentumot, amit a nemzetközi atomenergia ügynökség küldött a paksi atomerőmű oktatási főosztályának, mely egy figyelmeztetés volt és az állt benne, hogy vigyázzanak, mert Amerikában erőműveket kellett bezárni amiatt, hogy egy generáció egyszerre öregedett meg és ment nyugdíjba, azok akik az erőmű működtetéséért voltak felelősek, ezért nehézségekbe ütközött a további működtetés. A tudásbeli hiány okozta a problémákat. Ez egy veszélyes iparág, nem merték vállalni a további működtetést, megfelelő tudás hiányába, ezért időszakosan bezártak az erőművek. A felhívás célja az volt, hogy a működő nukleáris intézmények kezdjenek el időben gondoskodni arról, hogy a tudás ne vesszen el, átörökíthető legyen az új generációknak és időben építsék fel az új kompetenciákat. Ekkor ismerkedtek meg Tiborék a tudásmenedzsment fogalmával és azzal, hogy 2 mozgatórugója van, amiért szükséges ezzel foglalkozni. A tudásmenedzsment 2 fő hajtóereje: 1. A tudásvesztés kockázatának csökkentése: az előbbi történet egy jó példa erre. „Az egyik ilyen mozgatórugója a tudásmenedzsmentnek, hogy vigyázzunk arra, hogy működőképes maradjon a szervezet, a vállalkozás, mert hogyha a tudás elveszik a szervezetből, akkor a folyamatok nem fognak működni.” 2. Hatékonyságnövelés Példa: Az olajiparban nagy volumenű dolgok történnek, ha egy folyamatelemet egy kicsit hatékonyabbá tudnak tenni, az az olajárban gallononként csak egy-egy centet jelenthet, de a kitermelt és forgalmazott mennyiséget tekintve hatalmas összegekről van szó. „Kiderült, hogy a hatékonyság érdekében érdemes folyamatosan a saját tudásunkat fejleszteni és a dolgozók tudását is naprakészen tartani, és folyamatosan ezt a tudástőkét növelni.” „A tudásmenedzsment az azzal foglalkozik, hogy biztosítsa a szervezet minden tagja számára, hogy amikor szüksége van egy tudás elemre az akkor és ott álljon rendelkezésre, amikor neki szüksége van, és olyan formában, amit ő tud hasznosítani, és ez ne csak ma legyen így, hanem holnap is, meg holnapután is, meg hosszú távon.” A tudásmenedzsment fő feladata, hogy a termelési értékteremtő folyamatokat folyamatosan kiszolgálja a szükséges tudásokkal. A tudásmenedzsmenttel mekkora vállalkozásnak érdemes foglalkozni? „Már minden egyes embernek kell gazdálkodni a saját tudásával.” Tiborék időmenedzsmenttel kezdtek el foglalkozni még az elején, akkor még nem ismerték a tudásmenedzsment fogalmát, de már akkor azt tanították, hogy a hatékonyságukat, ami az idő jó kihasználását jelenti a tudásuk rendszerezésével kell kezdeni. „Ahhoz, hogy te gyorsan meghozzál egy döntést, ahhoz hogy te jól megcsinálj egy feladatot, ahhoz kéznél kell lennie a tudásodnak. Ez egy emberre ugyanúgy igaz, mint egy kis csoportra, vagy egy nagy cégre.” Ami különbséget észre vettek, hogy a kis szervezeteknél nincs erre megfelelő apparátus, szokásjog és azt gondolják, hogy nincs idő a tudás rendszerezésére, összegyűjtésére egy tudásbázisban és napi szintű frissítésére. Pedig erre időt kellene szánni, mert ha keresni kell valamit visszamenőleg az ugyanúgy sok időt vehet igénybe. „Itt látjuk mennyi veszteségforrás adódik abból, hogy ha nem megfelelően kezeljük a tudásunkat. A tudás keresésére rengeteg energiát és időt fordítunk, ha ennek a töredékét a tudás rendszerezésére fordítanánk, akkor megspórolhatnánk ennek jó részét.” Ez rövid távú befektetés és majd csak hosszú távon fog megtérülni, ami a kisvállalkozások esetében mivel ritkán dolgoznak előre, inkább reagálnak rövid távon az eseményekre, nem jellemző. Nem feltétlen teremtik meg ezek a kis cégek a feltételeket, hogy a jövőben hatékonyabbak lehessenek, illetve az ő esetükben a tanulás is spontán módon zajlik. Nagyvállalatok esetében sokkal rövidebb idő alatt jutnak el egy folyamatnál arra a szintre, hogy hatékony legyen, ezáltal pénzt, időt és energiát tudnak megspórolni. „Én azt mondom, hogy nem létszámkorlátos ez a dolog, hanem inkább tudatosság kérdése, hogy mennyire ismerjük fel, hogy ezzel foglalkoznunk kell és érdemes is.” „Üzleti józan érdekünk, hogy a tudásunkkal gazdálkodjunk.” Korábban főleg nagyvállalatokkal foglalkoztak Tiborék, de ma már egyre több kis- és középvállalkozással dolgoznak együtt. Olvass tovább! Tudj meg többet Gyulay Tiborról! Nézd meg ennek a podcastnek a videó változatát itt! Nézd meg ennek a podcastnek a klipjeit itt! További cikkek a témában: Gyulay Tibor a BME Management Szakkollégium alapítója Gyulay Tibor: A tudásmenedzsment Gyulay Tibor: A tudásmenedzsment beépítése a vállalkozásba Gyulay Tibor: A kommunikáció és a tudásátadás Gyulay Tibor: Tanulószervezetek és a tudásmegosztás Villámkérdések: Gyulay Tibor

Gyulay Tibor elmondja miért fontos a kommunikáció a tudásátadás szempontjából, szó lesz a tudásáráamlás sebességéről, és arról mi az a legkisebb információ, amit le kell írni << 4/6 >> A kommunikáció a tudásátadás egyik fő módszere Az emberek közötti kommunikációnak egy szervezeten belül nagy részét a tudásátadással kapcsolatos információk teszik ki. „Olyan tudást, ami közvetlenül szükséges a munkavégzéshez, vagy olyan tudást, ami szükséges a szervezetben való eligazodáshoz. A kommunikáció többi része az, ami a kapcsolattartást, a szinten tartást vagy egyszerűen az ismerkedést…de az is valahol a háttérben arról szól, hogy tudom, hogy ő itt dolgozok akkor ő kapcsolatban van ezzel-azzal-amazzal…” A belső kommunikációnak egy jól elhatárolható része a tudásátadásról, tudásmegosztásról szól. A tudásáramlás sebessége A következő kérdések fogalmazódhatnak meg a cégen belül: Megengedhetjük e magunknak, hogy a 10-20 évvel ezelőtti lassú információ és tudásáramlással működjünk vagy ebben fel kell gyorsuljunk? Megengedhetjük e magunknak, hogy bizonyos tudások csak egyes embereknek fejében legyen? És ezeknek az embereknek a távozása kockázatot jelenhet a szervezet számára. Ma már a technikának köszönhetően lehetőségünk van a gyors kommunikációra, az információk gyors megszerzésére, ezért ha egy szervezet nem teszi lehetővé, vagy nem biztosít megfelelő keretet a kommunikációnak az lassú tudásátadáshoz vezethet, ami a hatékonyságot csökkenti. Valós történetek, ahol a tudás átadása segített volna a munkában Nézd meg a videót és hallhatsz olyan példákat, amelyek a mindennapi életre, mindennapi munkakörökre vonatkoznak, és megmutatják milyen fontos lenne egy-egy helyzetben, hogy a tudást megfelelően továbbadjuk! Le kell írni a mozzanatokat is a munkafolyamatokban, hogy legyen egy minta amit követni lehet, és már ez rengeteget jelent, hogy jobban végezzük a munkánkat, és több idő elteltével is nagy segítségünkre lehet egy-egy munkafolyamat elvégzésénél. „Tanulási költségnek hívjuk: a selejtszámot, azt a sok időt, amit újra és újra a kitalálásra fordítunk. Pénzt fizet a szervezet annak a 3-4 embernek, aki ott 4 órán keresztül próbálja ezt a fóliát egyenesre betenni, hogy gyűrődésmentesen ott legyen.” „A tudásmenedzsmentnek az egyik feladata, hogy ezt a tanulási költséget csökkentse, a tanulási folyamatokat felgyorsítsa.” Van e minimális tudásszint, amit már nem kell írásba foglalni? „Nincs önmagában egy recept, hanem mindig a környezet határozza meg, hogy ez milyen szint.” Ha például egy furatot kell készíteni, akkor nem mindegy, hogy egy szakembert kérsz meg rá vagy egy betanított munkást. A szakembernek kevés információ is elég a munkához, mert van szakmai tudása, tudja hogyan kell furatot készíteni. Egy betanított munkásnak sokkal több információ kell, hiszen ő nem rendelkezik előzetes tudással. „Különböző tudás elemeknek, különböző szinten kell rögzítésre kerülni a szervezetben.” Szintek: Van ami annyira benne van a gyakorlatban, hogy nem is kell leírni. Ha egy ember nem jól csinálja, akkor neki elegendő külön elmondani, hogyan kell csinálni, mert mindenki más jól csinálja a feladatokat. Ha többen nem jól csinálnak valamit, akkor lehet, hogy érdemes összehívni egy megbeszélést és erről a dologról beszélni. Ha ennek sincs hatása, akkor bele kell tenni egy szabályrendszerbe az információkat, és azok számon kérhetőek lesznek. Vannak fokozatok és azt kell figyelembe venni, hogy amit leírok annak meg kell térülnie, mert időt szánok a folyamat leírására. „Minden egyes ilyen tudásmenedzsment fejlesztésnél mindig meg kell nézni ezt a ROI-t (Return on Investment), hogy megtérül e az amit én csinálok!” Meg kell nézni, hogy mit nyerünk azzal ha leírjuk az adott folyamatot, és mennyibe kerül nekünk leírni. Olvass tovább! Tudj meg többet Gyulay Tiborról! Nézd meg ennek a podcastnek a videó változatát itt! Nézd meg ennek a podcastnek a klipjeit itt! További cikkek a témában: Gyulay Tibor a BME Management Szakkollégium alapítója Gyulay Tibor: A tudásmenedzsment Gyulay Tibor: A tudásmenedzsment beépítése a vállalkozásba Gyulay Tibor: A kommunikáció és a tudásátadás Gyulay Tibor: Tanulószervezetek és a tudásmegosztás Villámkérdések: Gyulay Tibor

Gyulay Tibortól megtudhatjuk hogyan kell beépíteni a tudásmenedzsmentet a vállalkozásba << 3/6 >> Tudásmenedzsment beépítése a vállalkozásba „Elmondhatjuk azt, hogy a tudásmenedzsment az minden üzleti tevékenységnél jelen van.” Nem is az szokott a fő szempont lenni, hogy a tudásmenedzsmentet bevezessék a vállalkozásba, hanem a meglévő folyamatokat hatékonyabbá kell tenni, amik az értéket termelik. Itt meg kell keresni hol vannak a veszteségforrások, a veszélyes pontok és ha használjuk a tudásmenedzsment eszköztárát, akkor nagyon hatékonyan tudunk változtatni ezeken a tényezőkön. Például, ha van egy dolgozó a szervezeten belül, aki kevésbé hatékony a többi alkalmazotthoz képest, akik ugyanazt a munkát végzik el, meg kell keresni, hogy hol van a probléma. A probléma lehet motivációs jellegű, tudás miatti, vagy kompetencia hiánya okozza. Egy feladat elvégzéséhez 3 dolgot kell tudni: Mik a feladat lépései, mit kell csinálnom? Hogyan kell ezt csinálnom? Hogyan kell jól csinálnom? A harmadik lépés esetében nagyon fontos a rutin, a tapasztalat, milyen módszereket trükköket alkalmaz az, aki évek óta ezt csinálja, hogy hatékony legyen. És jó lenne, ha egy új dolgozó sokkal gyorsabban sajátítaná el ezeket a fogásokat. Erre több módszer is jó lehet: mentort rendelünk hozzá, tapasztalt munkatárs mellé tesszük (el kell lesnie a dolgokat, figyelnie, kérdeznie kell), vagy nagyon jó betanulási anyagot készítünk el. Ha készítünk egy anyagot, ami megfelelően felkészíti az új munkatársat a munkájára, azt többszörösen fel tudjuk használni, ezért fontos jó helyen tárolni, készíteni kell egy tudástárat. A tudástár nem csak az új belépőknek hasznos, hanem a régebbi dolgozók is egymás hatékonyságát megfigyelhetik és ha nem megfelelő gyakorlatot követnek, akkor lesz példa, hogy hogyan tudnak változtatni a munkafolyamaton, hogy az még eredményesebb legyen. El kell kezdeni építeni egy tudásbázist, ami biztosítja azt, hogy mindig megtaláljuk a megfelelő információkat, tudjuk azt, hogy aktuális e még az a tudáselem, és ha már nem jó, akkor hogy tudom jelezni, hogy változtatni kellene. „Lépésről lépésre haladunk, kis lépésekkel és a józan paraszti ész használatával építjük a tudásmenedzsment rendszerünket.” A hatékonyságra rövid időn belül szükség van, ezért a korábbi gondolkodásukon változtattak Tiborék. „Nem tudásmenedzsmentet vezetünk be, hanem megtaláljuk azokat a szervezeti lehetőségeket, problémákat, amit tudásmenedzsment eszköztárral jobban meg lehet oldani, mint hagyományosan.” Példa: Egy szervezetben nagy a fluktuáció, ez alap esetben HR probléma lenne, de tudásmenedzsment alapú megoldásokat is alkalmazhatunk ebben az esetben. Nem mindegy, hogy a távozó dolgozó mekkora tudást visz magával. Egy tudásmenedzsment megoldás, ha megkeressük a kulcsembereket és stratégiát dolgozunk ki az ő megtartásukra a tudásukkal együtt. Mivel nem tarthatom meg örökre a kulcsembert ezért el kell kezdeni az ő tudását betáplálni a szervezeti tudástárba. Így csökkenthető az a kockázat és veszteség, amivel egy ember távozása jár egy szervezet működésében. Ekképpen kezelhető egy probléma a tudásmenedzsment szemszögéből. Úgy is megoldható a fluktuáció problémája, hogy kidolgozunk egy olyan onboarding (betanulási) folyamatot, ami rövidebb idő alatt juttatja el az új alkalmazottat arra tudásbeli szintre, hogy termelőképes legyen. A tudásmenedzsmentet felépítése a vállalkozásban példán keresztül Szoftveres cégbe új munkatárs érkezik, ki volt találva folyamat szerint, hogy milyen munkakörben kik végzik az ő betanítását. De ez a tanítási folyamat nagy megterhelést jelent a szenior programozóknak, mert sok időt vesz igénybe (több hét-hónap) és a próbaidőszak leteltével nem biztos, hogy ott marad a munkavállaló. Ha nem marad, akkor jön egy újabb ember és újra kezdődik a betanítás folyamata. Erre a problémára egy lehetséges megoldást találtak ki. Rögzítették a betanítás folyamatát videó formájában, amit aztán többrétűen is fel tudnak használni. Egyrészt az utána következő új alkalmazottakat már ennek segítségével taníthatják be. A régebbi dolgozóknak is elérhetővé tették az anyagokat, ezáltal azok folyamatosan frissen tarthatják tudásukat. Még ezt is tovább tudták fejleszteni és kérdéseket dolgoztak ki lehetséges válasz alternatívákkal, és ezeket a kérdéseket a hét folyamán fel tudták tenni, így mindig mindenki naprakész tud lenni a tudásanyagot illetően. Ilyen módon olyan tudás alapú rendszerek építhetőek ki a szervezetben, melyek időt, energiát és pénzt spórolnak a vállalat számára, illetve hosszú távon is felhasználható akár többféle módon is. A tudásmenedzsment olcsó Rengeteg internetes program áll rendelkezésre, melyek segítségével rendszereket építhetünk ki: Google drive, Miro, Trello, Office programok, Times, SharePoint. Ezek egy része ingyenes, illetve a fizetős verziók sem túl drágák. „A felismeréssel kezdődik, hogy ezt a misztikumot levegyük róla. A józan paraszti ésszel nagyon messzire el lehet jutni. Ezek az egyszerű intézkedések kitermelik esetleg a nagyobb befektetés feltételeit.” Nagyon hatékony módszerek vannak, melyek az energiabefektetéshez képest nagyon sok pénzt spórolhatnak meg, illetve növelik a hatékonyságot is. Olvass tovább! Tudj meg többet Gyulay Tiborról! Nézd meg ennek a podcastnek a videó változatát itt! Nézd meg ennek a podcastnek a klipjeit itt! További cikkek a témában: Gyulay Tibor a BME Management Szakkollégium alapítója Gyulay Tibor: A tudásmenedzsment Gyulay Tibor: A tudásmenedzsment beépítése a vállalkozásba Gyulay Tibor: A kommunikáció és a tudásátadás Gyulay Tibor: Tanulószervezetek és a tudásmegosztás Villámkérdések: Gyulay Tibor

Tudj meg többet Gyulay Tiborról: kedvenc könyvei, szakmai könyvek, pénz, siker, szerencse, merre tart a világ, tervek a jövőre nézve, probléma megoldása << 6/6 Kedvenc könyv? Yuval Noah Harari: Sapiens (Az emberiség rövid története. Az ember hogy emelkedett ki az állatvilágból.) Melyik könyv volt a legnagyobb hatással rád, mint vállalkozó/professzionális szakember? Egy Berger nevű szerző könyve, aki arról ír, hogy a szakértő, a menedzser és a tulajdonos szerepeket hogyan kell szétválasztani a gondolkodásunkban. A szakértő egy önfoglalkoztató vállalkozó, vagyis amikor azt csinálod, amihez értesz és abból élsz, ekkor még nem vagy igazi vállalkozás. Amikor már irányítod a cégedet, akkor kitermel annyi jövedelmet, hogy egy menedzsert is fenn tudj tartani. Az igazi vállalkozási cél, hogy eladható legyen a vállalkozás, amikor már tulajdonosként tudod üzemeltetni, amikor már nincs rád szükség személy szerint. Melyik business (szakmai) könyv segített legjobban a vállalkozásod építésében? Én szintetizálós típus vagyok, nekem nem egy könyv segített ebben, hanem az olvasmány élményeimnek egy esszenciája az, amit én alkalmazok. Mivel én eléggé tanultam a szervezeti tanácsadást ezért ezek a programok voltak rám nagyon mély hatással, és próbáltam a saját vállalkozásomban is kipróbálni, amit tanultam. Kedvenc podcasted? Nem szoktam hallgatni. Mit hallgatsz, olvasol, nézel most? A Tudásmenedzsment szakirodalom az, amit figyelek. Mi az, ami szakmailag a legjobban inspirál most? A tanulószervezeti fejlődés, minél inkább a gyakorlatba lehozható változatai. Olyan termékeket szeretnénk kialakítani, amelyek kézzel foghatóak az ügyfelek számára és el tudják dönteni, hogy ez egy olyan csomagolt tudás, amit érdemes megfizetni. Hogyan menedzseled a feszültséget? Egyrészt igyekszem eléggé előre tervezni és a kockázatokat elemezni. Ezzel együtt ez nem megoldható a mai világban, hogy ne legyen feszültség és stressz. Sokóldalú életre törekszem, a magánéletet és a munkát igyekszem egyensúlyban tartani, hagyok időt a kikapcsolódásra tervezetten, illetve a sportra, a magammal való foglalkozásra. Mi van a zsebedben, mit hordsz magadnál? A zsebembe csak papír zsebkendő van. Viszont van egy kis övtáskám, amiben a telefonom, névjegykártyáim, némi kézpénzt van nálam. Rendezett vagy rendetlen iroda? Inkább rendezett. Mit jelent számodra a pénz? A pénz az mindenképp eszköz. Van egy felismerésem, hogy én nem szeretem eléggé a pénzt, mert úgy gondolom, hogy üzletileg sokkal sikeresebb lehettem volna már eddig is, ha egyes dolgoknak, amiket megalkottam a fejős tehénné való átalakításáig eljutok. De mielőtt ez megtörtént volna már új dologba kezdtem, mert az jobban izgatott, mint hogy pénzt csináljak abból, ami van. De egyre fontosabb, hogy legyenek tartalékaim. Mit jelent számodra a siker? Én teljesítménymotivált vagyok, tehát én minden tevékenységemet mérem. Mérem a befektetéseimet és mérem az eredményeimet is. És nekem a siker elsősorban az, ha a mérhető célokat kitűzök és el tudom érni azokat mérhető módon. Mondj nekünk valamit, amit senki, vagy csak kevesen tudnak rólad! Elég nyílt ember vagyok, van egy kör, aki nagyon sokat tud rólam. Amit fontosnak tartok és érdemes tudni rólam a komplex gondolkodásmód, hogy én egy teljes életet szeretek élni. Szerinted mennyire fontos a szerencse az üzleti/szakmai életben? Kell hozzá szerencse. Főleg, ha ilyen léptékben gondolkodik valaki, ahol egy üzletnek a sikere vagy a kudarca az meghatározhat egy üzleti évet. Az a cél, hogy ezt a fajta kockázatot folyamatosan csökkentsük. Nem mernék sose a szerencsére építeni. Mi az élet értelme? Számomra az, hogy minden nap élvezzem és visszatekintve értékeket is hagyjak magam után. Merre tart a világ? „Ez minket nagyon erősen foglalkoztat." 15 éve amikor elkezdtünk foglalkozni a tudásmenedzsmenttel, akkor még meg kellett magyarázni, hogy mi az. Azóta már mindenki használja ezt a kifejezést, nagyrészt tudják is, hogy mit jelent, sok esetben még félre értik. Nagyrészt már abban kell segíteni a cégeket, hogy ezt a folyamatot és ezt tudásmenedzsment fejlesztést is minél hatékonyabban tudják csinálni. Egy kicsit a mi feladatin is átalakult, tehát nem kell bevezetni dolgokat, hanem a meglévő dolgokat szintetizálni, kiegészíteni, hatékonyabbá tenni. Mi a terved a következő 5-10 évre? Mi azt a lehetőséget, hogy egyre inkább érdeklődik a piac a tanulószervezeti működés és a tudásmenedzsment iránt meg akarjuk lovagolni. Mi 15 éve vagyunk a magyar piacon és ez idő alatt sikerült egy viszonylagos vezető, egy úttörő szerepet betölteni, de az a prognózisunk, hogy ez a piac bővülni fog. Szeretnénk a piacon továbbra is jelentős szerepet betölteni, ehhez nekünk is fejlődni kell, magunkra is alkalmazzuk folyamatosan az általunk alkalmazott módszereket. Új irányokba is szeretnénk elmozdulni, ennek egyik része, hogy sokkal kézzelfoghatóbb termékeket kell a piacra bocsájtanunk. Jelenleg két termékkel vagyunk a piacon. Az egyik az egy komplex fejlesztési folyamat támogatása, ami mindig testreszabottan és mindig speciálisan működik egy-egy ügyfélnél. A másik pedig a készségfejlesztő programjaink, amik gyakorlatilag rövidebb-hosszabb távú képzéseket jelentenek. Ebben a képzési repertoárban van egy elég nagy változás, hiszen a rövid 1-2 napos képzésekből és fél napos, egy napos workshopokból mi komplexebb képzéseket alakítottunk ki. A másik irány a képzési termékeink mellett a tanácsadási termékeinket is kézzelfoghatóbbá szeretnénk tenni. Kifejezetten a kisvállalkozásokra készítünk most egy fejlesztő programot, amit mi úgy hívunk most, hogy Tudásalapú működésfejlesztés. Milyen világméretű problémát oldanál meg ha tehetnéd? Én most egyelőre a magyar társadalomban tudok gondolkodni és azt látom, hogy nagyon rossz irányba halad, például a tudás kezelés szempontjából. Ha nézem az oktatási rendszerünket, hogy mennyire elavult módszereket alkalmazunk, mennyire a tanárok vagy az egyetemek vannak a középpontban és nem pedig a piac és a piac tudása. Mennyire rosszul fogjuk meg ezeket a dolgokat és mennyire nem hatékonyan bánunk a tudással és oktatási rendszerről beszélünk miközben tudásmenedzsment rendszerről kéne beszélnünk. Nem alkalmazzuk a módszereket, még mindig a tudás hatalom elven működünk. Társadalmi szinten is azt látom, hogy nincs egy koncepció arra, hogy a magyar társadalomnak a kompetenciaszintje növelésével magasabb hozzáadott értéken tudnánk az értékteremtésbe beszállni és egyre inkább egy provinciális szerepet kapunk a nagyvállalatok gazdáitól, tehát a multinacionális cégeknek egyre inkább végrehajtó szerepet szánunk és ehhez statisztálunk azzal, hogy egyre alacsonyabb követelmények vannak az iskolákban. Egy pár évvel ezelőtt próbálkoztunk azzal, hogy egy partnerünk létre akart hozni egy tudásmenedzsment államtitkárságot a kormányzati rendszeren belül. Ez nem kapott támogatást. Én világmegváltó terveket nem dédelgetek, de azt gondolom, hogy ha ezt jól csináljuk, akkor a magyar gazdaság, a magyar társadalom tud ebből profitálni. Olvass tovább! Tudj meg többet Gyulay Tiborról! Nézd meg ennek a podcastnek a videó változatát itt! Nézd meg ennek a podcastnek a klipjeit itt! További cikkek a témában: Gyulay Tibor a BME Management Szakkollégium alapítója Gyulay Tibor: A tudásmenedzsment Gyulay Tibor: A tudásmenedzsment beépítése a vállalkozásba Gyulay Tibor: A kommunikáció és a tudásátadás Gyulay Tibor: Tanulószervezetek és a tudásmegosztás Villámkérdések: Gyulay Tibor

Tanulószervezeti működés Gyulay Tibor szemszögéből, és a tudásmegosztás fontossága << 5/6 >> Tanulószervezet működése „Igazából, amit mi most követünk az a fajta gondolkodásmód, hogy önmagában ezek a tudásmenedzsment eszközök ezek csak lehetőséget jelentenek és a szervezetnek rá kell állni az úgynevezett tanulószervezeti működésre. Ez azt jelenti, hogy célként érdemes kitűzni, hogy a szervezet folyamatosan kívülről-belülről gyűjti a tudáselemeket és ezeket beépíti a saját tudástőkéjébe, tudásarzenáljába azért, hogy az egyre gyorsabban változó világban naponta mindig meg tudjon felelni az új és új kihívásoknak.” Ennek nem csak eszköztára a tudásmenedzsment, nem elég egy rendszer, további kultúrelemek fejlesztésére is szükség van. Például a szervezetben a tudásféltés, mint jelenség meg kell szüntetni, illetve a tudás hatalom elvet ki kell írtani a szervezetből. „Egyre inkább rájönnek a szervezetek nekik nem az az értékes ember, aki sokat tud, hanem az az értékes, akinek a tudásához hozzá lehet férni, az az értékes, akinek a tudását a szervezet tudja hasznosítani.” Ha egy szervezet zsarolható a kulcsemberek által a tudásuk miatt, akkor ő nagy kockázatnak teszi ki magát. Tiborék egyre inkább a tanulószervezeti gondolkodásmód irányából közelítik meg a világot, és ez az ügyfeleik számára is könnyebben befogadható dolog. Ebben látnak az ügyfelek víziót, hogy tanulószervezetté váljanak, míg a tudásmenedzsment eszközök alkalmazása esetében terhet, feladatot, nehézségeket látnak. A tanulószervezeti működéshez eszköztár is kell, meg kell tanulni a tudást kezelni, a tudással gazdálkodni. „Ezzel a gondolkodásmóddal, kultúrával együtt egy jól működő tudásmenedzsment rendszer fog vezetni oda, hogy egy tanulószervezetként működjünk.” Tudásmegosztás A cégek között is megvannak a határvonalak, mert vannak dolgok, amiket megosztanak a piacon és van, amit megtartanak, mert versenyelőnynek tekintik. „Vannak olyan dolgok, amik ezért nem megoszthatóvá válnak.” Már a szervezeten belül is lezárhatjuk a tudáskiáramlási lehetőségeket és csak egy bizonyos körnek tesszük elérhetővé azt a bizonyos tudáscsomagot, ezzel megóvva a felhalmozott értékes információt. Akár az ügyfél is kérheti, hogy az ő projektjének részleteit a szervezeten belül csak azok a tagok ismerjék, akik azzal foglalkoznak, a szervezet többi része számára titkos legyen. A szervezeten belül is meghúzhatók határok szintenként, hogy csak bizonyos vezetőbeosztású tagok férjenek hozzá az információkhoz. Mennyire védjük le a különböző tudásainkat? „Magyarországon van egy érdekes elem, hogy nagyon sok ember azért nem védi le a tudását, mondjuk egy találmányát, egy újítását, mert nem bízik a rendszerben.” Ha egy dolgozó úgy érzi ő csak beadja a tudását és a rendszer kizsigereli és semmilyen módon nem viszonozza, akkor nem fogja beadni a tudását, tehát egy bizalmi légkörre is szükség van a tudásmegosztásánál. „Amit gyerekként is tanultunk, hogy a tudás hatalom és ugye a tudást nem vehetik el tőled, az emberek még nagyon sokszor így viselkednek. Egy szervezetnél ez nem jó viszont az egyén biztonsága az meg kell, hogy azt amit ő nagy nehezen megszerzett és beleadja a közösbe, akkor kapjon vissza valamit.” Olvass tovább! Tudj meg többet Gyulay Tiborról! Nézd meg ennek a podcastnek a videó változatát itt! Nézd meg ennek a podcastnek a klipjeit itt! További cikkek a témában: Gyulay Tibor a BME Management Szakkollégium alapítója Gyulay Tibor: A tudásmenedzsment Gyulay Tibor: A tudásmenedzsment beépítése a vállalkozásba Gyulay Tibor: A kommunikáció és a tudásátadás Gyulay Tibor: Tanulószervezetek és a tudásmegosztás Villámkérdések: Gyulay Tibor

A KM EXPERT okos vállalkozás programja azt ajánlja, hogy a folyamatok alapján kell közelíteni, és a tudásmenedzsment

számítást, csináltam egy büdzsét…” Termék gyártása A PeggyBaby termékei kézműves magyar termékek, Váctól 5 km-re

Russell Brunson: Expert secrets Kedvenc podcasted? Friderikusz Podcast Kedvenc business podcasted?

által került a képbe, és a fő rész, amiben részt vettek az, ami a felhasználói tapasztalatokért (user experience