Jáger László a Benefit Barcode alapítójának útja a nemzetközi vállalatának megalapításáig, a plasztikról virtuális kártyára való váltás okai. Miért célozta meg a sztárok és influencerek piacát?
1/3 >>
Jáger László és kollégái már 20 éve jelen vannak a magyar piacon és több száz cégnek, illetve nonprofit szervezetnek segítettek korábban plasztik, ma már virtuális kártyák kibocsátásában is, melyek ügyfél-, tag, és támogatói kártyák.
A plasztik szó mára már szinte a környezetszennyezés szinonimája, illetve egyre több ember tárolja a telefonjában a kártyáit, ezáltal elavulttá vált ez a módszer, szükség lett a virtualizációra, amit a Benefit Barcode meg is tett. A cég egyedülálló módon hibrid rendszert kezdett el üzemeltetni, melyben az ügyfelek kérhetik a fizikai kártyát is és a virtuálisat is, tekintettel az igényekre.
Egy ilyen rendszer kiépítése, lefejlesztése rengetegbe kerül, ami hamar kiderült, hogy a magyar piac kevés ennek a kitermelésére, ezért világviszonylatban kezdtek el gondolkozni, azon belül is Amerikában alapították a céget és a nemzetközi piac a cél.
Amerikában első sorban a merchandise-ok (művészektől, sportolók vagy – újabban – influencerektől, olyan pólót, sapkát, bögrét, táskát stb., amelyen az adott sztár fotója, logó stb. látható) virtualizációjában látták a lehetőséget, hiszen a világsztárok itt válnak ismertté és amely termékeken szerepel a fotójuk az a rajongók számára értékes, még annak ellenére is, hogy nem feltétlen van szükségük a fizikai termékre.
Erre fejlesztett megoldást a Benefit Barcode, akik lehetővé teszik a relikviák virtuáls megvásárlását, azon túl még a rajongók saját képeiket is ráilleszthetik a termékekre, továbbá lehetőség van a fizika termék megrendelésére is.
Út a nemzetközi vállalatig
Jáger László Debrecenben végezte a középiskolát és ekkor elment egy üzletkötői szemináriumra, amelynek kapcsán az első biznisze képeslapok értékesítése volt. Az iskola elvégzése után Nyíregyházán kezdett el dolgozni üzletkötőként, sales-esként, amiben nagyon sikeres volt, 1 heti jutalékából autót tudott vásárolni.
„90-es évek elején olyan sikeresek voltunk, voltam a reklám értékesítésben, még szűz piac volt…nagyon ment a biznisz, és akkor az embernek felcsillant a szeme…”
Már ekkor is rengeteget tanult, több tréningen is részt vett, majd belépett egy MLM rendszerben, ahol szintén folytatódott az ismeretszerzés. Itt is sikeres volt és bejárta a világot, mert ez volt a jutalom a teljesítményéért. Már ekkor elkezdett a tagsági plasztik kártyákkal foglalkozni, aztán ez a cég megszűnt, és László megalapította saját cégét.
„Gyakorlatilag 2000-től 2015-ig szinte változatlanul plasztikkártyás piacon nagyobb közösségeknek csináltuk a loyalty rendszerét, tagsági rendszerét és sorolhatnám.”
A világ változása és fejlődése ráébresztette, hogy már nem korszerűek a plasztik kártyák több okból kifolyólag: környezetszennyezés, túl sok van belőle az embereknek és már nem akarják maguknál hordani, az okostelefonok elterjedése lehetővé tette, hogy virtuális kártyát használjanak.
Elérkezett az a pont, amikor már több lehetséges ügyfélnél is felmerültek problémák, hogy más igények vannak, mint amit teljesíteni tudnak, összegyűjtötték az információkat és kértek árajánlatot az informatikai rendszer fejlesztésére. A beérkezett árajánlatok hatalmas összegeket tartalmaztak és az azóta fejlesztésre elköltött összeg még sokkal több.
„Most tartunk 2 millió dollárnál…, amit beletettünk és beleteszünk még fél millió dollárt és még nem leszünk teljesen kész.”
Mára már nagyon fejlett a rendszerük annyira, hogy az egyes ügyfeleknek csak azokat a részeiket mondják el a szolgáltatásuknak, amelyre az ügyfélnek szüksége van.
Műanyagról digitális kártyára váltás
A Benefit Barcode meglévő partnerei akkoriban ragaszkodtak a plasztik kártyához, mert az általuk megszólított korosztály számára is ez volt a megszokott, azóta az arány már változott és egyre többen nyitottak a virtuális kártyák irányába és persze sokkal több ember rendelkezik okostelefonnal, ami lehetővé is teszi az ilyen kártyák tárolását és használatát.
„Nekünk az volt a legnagyobb kihívás és a legdrágább…, hogy nem azt mondtuk, hogy lesöpörtük a plasztikot és jött a virtuális, hanem egy hibrid megoldást kellett létrehozni…”
A hibrid megoldás pedig azt jelentette, hogy a plasztikból lehetett virtuális kártyát létrehozni és fordítva is volt rá lehetőség. Arra is van lehetőség és megoldás, hogy a kártya tartalmazzon egy olyan vonalkódot, amely aztán kedvezményes vásárlásra jogosít bizonyos helyeken, ezzel például a kártyát kibocsátó szervezet kedveskedni tud a tagjainak.
A technológiai váltás kezdetén még körülbelül 10% igényelte a plasztik kártyát, ez a szám ma már lecsökkent 1%-ra, ami szintén mutatja a változás mértékét, és azt hogy szükség volt erre a lépésre.
Tovább vitték ezt a szemléletet és a merch, vagyis a rajongói termékeknél is lehetővé tették, hogy akár egy bögrét virtuálisan lehet megvásárolni, arra pedig rákerülhet a kedvelt sztár képe, lógoja, vonalkódja, illetve még a vásárló saját képet is rászerkesztheti.
Lehetőség van továbbá a virtuális termékeknél úgynevezett augmented reality-re, vagyis a valóság egyfajta virtuális kibővítésére, azaz a mobiltelefon segítségével úgy készíthetünk képet a valós térről, hogy közben ott megjelenik a virtuális tárgy, például lefotózhatja magát az illető a bögrével, ami fizikailag nincs is nála.
Ez a technológia több megoldást is rejt magában: a sztárnak nem kell fizikai termékek gyártásába fektetni, környezetbarát megoldás, a rajongónak sem szükséges fizikai termékeket gyűjtögetni.
„Tehát a virtuális webshopból egy materiális gyártási logisztikai folyamaton keresztül ugyanúgy virtuális élmény lett felesleges környezetszennyezéssel.”
Az USA merchandise piaca 35 milliárd dolláros, ennek feltehetően egyre nagyobb része fogja kínálni a termékeit virtuálisan, ezt a Benefit Barcode már tudja, ezért az ő céljuk, hogy ezen a területen a nemzetközi piacon valami újat, valami nagyot alkossanak.
Miért pont a sztárok és influencerek?
Lászlóék a generikus reklám miatt döntöttek a sztárok piacának megcélzása mellett, ami tulajdonképpen ingyen reklámot jelent, hiszen a rajongók nem azért vásárolják meg a termékeket, mert ismerik a gyártót, hanem azért mert a sztárt ismerik, aki rajta szerepel, tehát a sztár az adott merch termékkel nem csak magát népszerűsíti, hanem a vállalatot is, akik azt a terméket létrehozták, hiszen annak rajta van a logója vagy neve.
„Ha az első néhány nagyobb sztárral ezt a szerződést megkötjük, klasszikus sales módszerrel, akkor a 10.-et még meg kell győzni, a 20.-at meg kell, az 50.-nek megemlítjük, a 100. meg már magától jön, mert másolni akarják a többieket...”
A generikus reklámnak köszönhetően nagyon sok pénzt meg tudnak spórolni, amelyet egyébként marketingre költenének. Nem ez a termék a fő az üzleti modelljükben, de ezen keresztül szeretnének olyan népszerűségre szert tenni, amelyen keresztül aztán a többi termékük könnyebben értékesíthetővé válik.
Olvass tovább!
További cikkek a témában:
Jáger László a Benefit Barcode Inc. alapítója
Jáger László: NFT piac, platformos vállalkozás, törvények, amerikai vállalkozás