Dr. Trunkos Judit és Kozma Zsuzsa elmesélik szoktak e együttműködni más szervezetekkel, kik és hogyan alapították a csoportot, és kell e ideológia az emberek bevonzásához
Együttműködés más szervezetekkel
Amikor meghívnak egy külföldi előadót az egyik programjukra sok esetben egyeztetnek más magyar közösségekkel, ezzel spórolva például az útiköltségen. Szerveznek közös rendezvényeket is, reklámozzák egymás eseményeit.
Dél-Karolina és Észak-Karolina a washingtoni nagykövetséghez tartozik, aki támogatja a szervezetüket és ellátogatnak a rendezvényeikre is. Összességében elmondható, hogy mind a nagykövetséggel mind pedig más szervezetekkel nagyon jó viszonyt ápolnak.
Az egyik ilyen szervezet, amivel jó a kapcsolatuk az a Csodaszavas Völgy Georgiából, a másik fontos kapcsolódás az Online Magyar Iskola.
„Ez tipikus az, amikor egy konyhaasztalnál születik egy ötlet és mondjuk 20 évvel később két nonprofit és gyönyörűen épül mind a két szervezet.”
A Karolinai Magyar Csoport tagjai főleg Észak- és Dél-Karolinából jönnek a kisebb rendezvényekre, de a fő eseményükre a Húsvéti Táborra (idén 15-dik alkalommal kerül megrendezésre) messzebbről is jönnek magyarok (akár Kanadából, Floridából, New York-ból stb.).
Emaileken keresztül, illetve a social medián keresztül segítenek a szervezetek egymásnak, hogy minél több emberhez eljussanak az információk, és minél többen részt vehessenek a megrendezett eseményeken, ezáltal bővül és épül a közösség.
A Karolinai Magyar Csoport alapítása
Nem Judit és Zsuzsa alapította a szervezetet, ők már a második generáció. 20 évvel ezelőtt az alapítók az Online Magyar Iskola igazgatója és Dr. Neumark Katalin voltak.
A csoport megalapítása úgy merült fel, hogy egy kisvárosba költözött pár magyar család és úgy érezték, hogy létre kellen hozniuk egy közösséget, szervezetet kellene felépíteniük, ezáltal biztosítva a gyerekeknek programokat, a magyar hagyományokat őrizzék és megtanítsák a következő generációknak. A szülőknek is legyen lehetősége találkozni egymással és magyarul beszélgetni, magyar ételeket enni.
Pár családból, pár tagból folyamatosan nőtt a szervezet, volt egy felület, ahol korábban kommunikáltak, összegyűltek, és azóta már egy generáció egyetemre jár és jönnek az újabb fiatalok, gyerekek, családok. Mára már átvették Juditék a stafétát az előző generációtól.
„Szoktuk mondani, hogy mi már a második generációs csapat vagyunk.” (Zsuzsi)
Zsuzsi úgy vélekedi, hogy a hasonló szemléletű emberek idővel találkozni fognak, és az ő esetükben is az egyforma gondolatmenet, értékek elősegítik a szervezet épülését, az ilyen emberek, ha összegyűlnek az olyan mintha „olajat öntenénk” a tűzre és jönnek az ötletek, a tenni akarás.
„Igazából szerintem bevonzottuk egymást és mindig egyre jobbat, többet, nagyobb volumenű dolgokat kezdtünk el együtt csinálni.” (Zsuzsi)
Nem volt és a mai napig nincs egy központi házuk, mert a családok nagyon szétszórtan élnek és úgy döntött a csoport, hogy inkább folyamatosan vándorolnak a rendezvények az államon belül, hogy minél többen részt tudjanak venni rajtuk, és össze tudják fogni az embereket.
„Pozitívan vegyes társaság alakult ki és tudjuk bevonzani az embereket, és megtalálnak minket, és építenek, és mindig jönnek újak.” (Zsuzsi)
Kell e vízió, ideológia az emberek bevonzásához?
„Szerintem a kultúra maga a vonzóerő, tehát semmi féle ezen kívül hozzáadott ideológia nincs. A cél az, hogy tényleg magyar ételeket együnk, magyar szokásokat gyakoroljunk és tanítsunk a gyerekeinknek, magyarul beszéljünk.” (Judit)
Az anyanyelv megtartása és ápolása kihívást jelenthet a külföldön élő magyarok számára, különösen akkor, ha a környezetükben nincsenek magyarok vagy ha az egyik szülő nem magyar anyanyelvű. Ez a helyzet akkor is fennállhat, ha a gyermek anyanyelve magyar, mert a szülők a külföldön élés során más nyelvet használnak egymással, esetleg a környezetükkel való kommunikációra.
A szervezetük folyamatosan dinamikusan változik az igényeknek megfelelően. Időről időre összeülnek és megbeszélik, hogy hogyan változtassanak a programokon, mire lenne igény, hogy az érdeklődést fenntartsák.
„Nincs semmiféle vita, feszültség, stressz. Összejövünk, eszünk, beszélgetünk, a gyerekek rohangálnak és mindenki jól érzi magát, persze van azért tartalma is a programjainknak.” (Judit)
Zsuzsa szerint kulcsfontosságú, hogy a Karolinai Magyar Csoport felismerje az igényeket, és ha szükséges, változtasson a működésén. Az önkéntesek toborzása nehéz feladat, ezért az igények figyelembevétele még nagyobb jelentőséggel bír.
Olvass tovább!
További cikkek a témában:
Karolinai Magyar Csoport: együttműködés, alapítás, ideológia