Székely-Keresztesi Orsolya és Dr. Székely Zoltán elmondják milyen területekkel foglalkoznak a vállalkozásukban, hogyan választják ki a cégeket és a projekteket, együttműködés munkatársakkal, Európában hol tartanak az akcelerátor programok, milyen nehézségekkel szembesültek a cég alapításánál
Az űriparon kívül mi mással foglalkoznak?
„3 fő területünk van: az egyik az űripar, a másik a biztonság, a harmadik pedig a fenntarthatóság.” (Orsi)
A kettejük hátteréből alakultak ki az irányvonalak, Zoli hozta a biztonság területét, Orsi mivel biológus ezért a fenttarthatóság nagyon fontos téma számára.
Zoli speciális területe a risk and resilience menedzsment, közösen írtak egy tudományos cikket arról, hogy milyen indikátorokkal lehet mérni egy kritikus infrastruktúrának a biztonságát és az ellenállóképességét.
„Security alatt most leginkább a különböző katasztrófáknak legyen az ember által okozott vagy természeti a túlélését, annak az elősegítését, előrejelzését értjük.” (Zoli)
A Székely Family-nél azokat a technológiákat, módszereket és eljárásokat dolgozzák ki, amiket a biztonság iparága hasznosítani tud. Tehát ők nem a mindennapi gyakorlati alkalmazásban érdekeltek, hanem a kutatás és fejlesztés területén jeleskednek.
Cégek kiválasztása
Kétféle irányuk van, az egyik oldalról a hozzájuk kerülő és náluk maradó munkatársak hoznak magukkal témákat, saját kutatásokat, és Orsiék bátorítják is őket arra, hogy folytassák azokat, és ők beemelik ezt a céges portfólióba és igyekeznek egy projektet szervezni rá.
Másrészről az ügyfelek, akik hozzájuk fordulnak szintén hoznak témákat, akár szervezetként vagy cégként. Ebben az esetben közös projekteket szerveznek, hozzáteszik a saját tudásukat annak érdekében, hogy minél sikeresebb legyen a projekt.
Ha pedig valaki egyénileg érkezik egy ötlettel, prototípussal és tanácstalan, hogy merre tovább, akkor őt beemelik a cégbe egy bizonyos ideig és saját belső projektként futtatják, miközben a kitaláló ennek a központi embere marad, majd mikor megérett rá kiszervezik egy önálló projektcégbe.
Projektek kiválasztása
„Az ötlettel van egyszerűbb dolgunk azt lehet mondani tulajdonképpen.” (Orsi)
Megvannak a módszereik, amikkel utána tudnak nézni az ötleteknek, hogy van e realitásuk, tudnak e vele foglalkozni vagy más alkalmasabb erre. Az emberekhez való hozzáállás nehezebb, mert idő megismerni, kiismerni valakit, hogy hogyan áll a munkához, vajon beleteszi e az elegendő mennyiségű energiát, hogy a projekt haladjon előre vagy sem.
„Egyébként nagyon gyorsan, hogy ha azt mondjuk oké kezdjük el a közös munkát, akkor ott pár hónapon belül azért ez kiderül.” (Orsi)
Tehát vannak módszereik, amikkel kiválasztják az embereket és a projekteket, de amikor elkezdik a közös munkát még akkor is van, hogy kiderül nem megy az együttműködés.
Együttműködés munkatársakkal
Nincs általános folyamatuk vagy módszerük új cég, új ötlet bevonására, sok tényezőn múlik az, hogy működni fog e a közös munka. Az is eltérő, hogy anyagiakban hogyan oldják meg az együttműködést, mert az is különböző, hogy egy-egy projekt milyen stádiumban van.
Vannak olyan együttműködések melynek keretében órabérben egyeznek meg, vannak olyan esetek mikor tulajdonrészben állapodnak meg.
„Nálunk azért ezeknek a szerződéseknek vannak időhatárai, általában 2+2 év, így foglalkozunk valakivel.” (Zoli)
Európában hol tartanak az akcelerátor programok?
Orsi szerint egyre többen jönnek rá, hogy mit is jelentenek az akcelerátor programok, és folyamatosan jelennek meg az újabb és újabb támogató cégek és szervezetek, de még a cégek részéről nem jut el mindenkihez, akinek szüksége lenne erre, illetve van aki nem is tud erről, fel sem ismeri, hogy ilyen lehetőség létezik.
„Sok mindenben kell még fejlődni ahhoz, hogy ez a régió ehhez felnőjön.” (Orsi)
Olyan esetek is vannak, mikor azt hiszik vállalkozók, hogy kifizetik a megfelelő mennyiségű pénzt és az akcelerátor program helyette elvégzi a munkát, ami egy nagy félreértés. Másik tapasztalat, amiről Zoli mesél, hogy van olyan példa is, aki hirtelen nagyon sokat költ, mindent azonnal akar megvalósítani, és mielőtt elérné a sikert elfogy a tőke és emiatt sikertelen lesz a projekt.
Nehézségek a cég alapításánál
Volt egy nagy helyzeti előnyük a cég alapításánál, mégpedig az, hogy Zoli jogász ennél fogva rengeteg olyan tényezővel volt tisztában, amiket másnak fel kell kutatnia. Orsi szerint fontos már a cég alapítása előtt egy nagyon jó könyvelővel felvenni a kapcsolatot, akivel át lehet beszélni az üzleti tervet, aki tanácsokat tud adni, akivel folyamatosan tudsz kapcsolatot tartani és követi a cég működését.
Az adminisztrációban nem voltak nehézségeik, bár bonyolultabbra számítottak.
Zoli szerint kell egy olyan személy, aki nap mint nap kézben tartja a dolgokat és követi, hogy éppen mennyit lehet felhasználni például az anyagi forrásokból.
„Magyarországon egyébként egyáltalán nem rossz céget alapítani, az adókörnyezet jó, az adóhivatal is jó…” (Zoli)
Az egyetlen negatívum, amit az ország tekintetében kiemelnek az a magas áfa.
Olvass tovább!
További cikkek a témában:
Székely-Keresztesi Orsolya és Dr. Székely Zoltán a Székely Family & Company Nonprofit Kft. alapítói
Székely Family: területek, projektek, munkatársak, akcelerátor programok, nehézségek
Székely-Keresztesi Orsolya és Dr. Székely Zoltán: problémák, tanácsok, mentorok, AI
Villámkérdések: Székely-Keresztesi Orsolya és Dr. Székely Zoltán
Comments