Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! Stratégiai Vállalkozás Fejleszt ő tippek, heti rendszerességgel *Garantálom, hogy ilyet még nem kaptál << Vissza az Epizódokhoz 2022. december 29. Volteum / Tóth Zsófia "A Volteum társalapítója és CEO-ja vagyok. A Volteum három más alapítótársammal egyetem alatt indítottuk el 2020-ban, és azóta építjük a startupunkat. A Volteum vállalkozásoknak segít elektromos jármű flottáikat üzemeltetni, ezáltal nagymértékben spórolunk meg számukra időt és pénzt. 2022 elején a világ egyik legnagyobb korai fázisú befektetője, az amerikai Techstars befektetett a Volteumba, majd a torinói 3-hónapos akcelerációs programjába is bekerült a csapat a világ 12 legjobb mobilitási startupja közé. Jelenleg zárjuk a seed befektetési körünket, amelyben Magyarország legjobb kockázati tőke befektetői és legsikeresebb startup alapítói is részt vesznek." Tóth Zsófia a neten LinkedIn Google MagyarBusiness Volentum a neten Honlap LinkedIn Instagram Facebook MagyarBusiness Olvasd el a Recap cikkeket Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

Miért épp az ügyfél második? Danny Meyer forradalmi vendéglátási elve újraírta a szabályokat, és a Shake Shack globális sikert hozott. Miért tette második helyre az ügyfelet Danny Meyer a Shake Shack sikeréért? Szűcs György Áron 00:00 / 13:19 < Vissza a fejezetekhez Miért tette második helyre az ügyfelet Danny Meyer a Shake Shack sikeréért? 10 percnyi szöveget ajánlunk most olvasásra. Ahol olyan érdekes fogalmak lesznek, mint: újítás, és felvilágosult vendéglátás. Ma a hagyományos értelemben vett bölcsességről szeretnénk beszélni. És kicsit arról is, hogy miért kell bizonyos esetekben figyelmen kívül hagyni. Előtte viszont egy szó a hagyományos, bevett bölcsesség mellett: fontos. Ez evolúciós! Segít elkerülni a káros buktatókat, és gyakran nagyon hasznos De ha túlságosan a hagyományos bölcsességre támaszkodsz, az elvakíthat és emiatt nem látod a megjelenő lehetőségeket. Hogy bemutassuk, mire gondolunk, megosztunk egy történetet Danny Meyer ről, a legendás vendéglősről, aki ikonikus, csúcskategóriás New York-i éttermek tucatjait alapította, majd az áttörést jelentő Shake Shack láncot. De Danny története majdnem meg sem történt. Mielőtt étteremtulajdonos lett volna, teljesen más úton járt. Ügyvédnek tanult. Egy családi vacsora alkalmával (1980-as évek), egy beszélgetés folytán tudatosult benne, hogy igazából ő nem is szeretne ügyvéd lenni. Az asztalnál kérdés kérdést követett és ebben a pillanatban döbbent rá arra, hogy lehet, hogy jobb választás lenne vállalkozónak lennie. Mivel a beszélgetés egy olasz étteremben, az ügyvédi vizsgája előtti este volt, hirtelen az az ötlete támadt, hogy olyasmivel foglalkozna, amit szeret. Ugye ismerősen hangzik? Csak nem tetted meg! Ez a mondat sok nagyszerű vállalkozói történet előfutára. Mert sok alapítónak kell szembeszállnia azzal a bevett bölcsességgel, amely azt mondja: bizonyos dolgokat egyszerűen nem csinálsz! Két nappal a vacsora után jelentkezett a New York-i éttermi iskolába. Meggyőzte az egyik legjobb főiskolai barátját, hogy csatlakozzon hozzá. Azt gondolta: Te leszel a pénzes fickó, én leszek a kajás. Nem szólt erről a szüleinek, ami nagy hiba volt, mert amikor két tanfolyam után megtudták miben mesterkedik, kidobatták. Azt mondták: a mi fiunk nem fog belemenni ebbe a ronda üzletbe. A szülők által akkoriban mindenhol elfogadott bölcsesség az volt, hogy egy magas társadalmi rangú fiú, nem való egy ronda éttermi bizniszbe. De Danny elhatározta, hogy folytatja! Elment az éttermi iskolába. Gyakornokoskodott. Elvállalt egy ebédvezetői állást. Aztán készen állt arra, hogy elindítsa első éttermét, a New York-i Union Square Cafét. És tudta, hogy ezzel újat fog teremteni, amivel sikeres lesz. Egész életemben élvezettel ettem éttermekben. Azt hiszem, sokkal többet tanultam az ételekről, mint amennyit tudtam előzőleg. Azt pedig pontosan tudtam, hogyan akarom, hogy bánjanak velem, és ez volt a nagy dolog. Danny éttermi tapasztalatai alapján úgy vélte, hogy az éttermekben egy dolog mindenek felett áll. Bár a közhiedelem szerint az étel volt a fő attrakció, Danny másként gondolta. Tudtam, milyen érzés, ha egy étteremben nem bánnak jól velem, és éppúgy megtanultam, mit ne tegyek, mint azt, hogy mit tegyek. A Union Square Cafe egy nagy zsákba gyűjtötte azokat a dizájnelemeket, ételelemeket, borelemeket, értékelemeket és mindenekelőtt a vendégszeretet elemeit, amelyeket a kedvenc éttermemben szerettem volna látni. Danny az érzéseket - és nem az ételt - tette vezérelvévé Más éttermek az étlapra, az alapanyagokra, a borlapra vagy a hangulatra összpontosítottak. Tudta, hogy ezek a dolgok fontosak. De azt is hitte, hogy az ételek és a borok semmit sem jelentenek ahhoz képest, hogy a vendégek hogyan érzik magukat az élmény hatására. Az őrült kezdeti időkben minden döntését ez a meggyőződés vezérelte, hogy hogyan kell bánni az emberekkel. Empátiája a vendégek iránt kárpótolta kezdeti hibáiért. Kezdettől fogva megvolt benne az a képesség, hogy rájöjjön, hogyan érzik magukat az emberek, és kitalálja azt, mi kell hozzá. Akár étel, akár alkohol, akár koffein, akár a kedvenc asztaluk felidézése, bármi legyen is az, megvan benne a vágy és a képesség, hogy kitalálja, hogyan lehet elérni azt, hogy az emberek egy kicsit boldogabban távozzanak, mint ahogyan jöttek. És ez lett az étterem erőssége A Union Square Cafe New York egyik legkedveltebb és leginnovatívabb étkezőhelyévé vált. De a következő évtizedben Danny híresen ellenállt a további helyek megnyitásának. Mélyen gyökerező meggyőződése, hogy a méretezésnek katasztrófa lenne a vége. Ez a bölcsesség a családja történetének egy sötét epizódjából eredt. Apukája két csődön ment keresztül. Gyerekkori emlékeiben ez úgy élt, hogy a hős, a barát és apa csak szenved. Úgy hitte, ha valami nagyba fog bele, akkor azzal megkockáztatja az eddigi eredményeit is. Később, miután apja meghalt, Danny elkezdte rendezgetni a saját bölcsességét. Rájött, hogy sok vállalkozás sikertelenül fejlődött, és hogy ő nem arra van ítélve, hogy megismételje apja hibáit. Volt egy ötlete egy második étteremre, a Gramercy Tavernre . Amikor Danny beleegyezett egy második étterem elindításába, alkut kötött önmagával. Az alku így szolt: akkor nyitok egy második éttermet, ha ez három dolognak megfelel: még jobb lesz, mint az első, az első még jobb lesz eközben, és a nyitás során valóban kiegyensúlyozottabb lesz az életem. Bármikor, amikor megduplázol valamit - akár egymillióról kétmillióra, akár csak egyről kettőre, mint ahogy Danny tette -, érezni fogod a növekedési fájdalmakat. Ez esetben az történt, hogy a három ígéretből egyik sem jött be. Az új étterem nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, miközben a korábbi is gyengélkedni kezdett és kiesett egy korábbi magas értékelési osztályból. A Gramercy Tavern küszködött. A Union Square Cafe lecsúszott. Danny félelmei a skálázódástól mégsem voltak annyira irracionálisak? Egy régi vendég elmondta neki, milyen rosszul esett az ebédje - nem azért, mert az étel rosszul volt elkészítve (ami igaz), hanem mert a személyzetből senki sem vette észre. És ez volt az a nap, amikor végre - amellett, hogy felmentette azt a bizonyos ügyvezetőt a munkája alól - kitalált egy nevet arra, ami igazán fontos volt számára, és úgy nevezte, hogy a: felvilágosult vendéglátás. Mi is az a felvilágosult vendégszeretet? Danny évek óta ösztönösen ezt tette. És ezt immár lehetett méretezni. Csak ki kellett kristályosodnia. Most már szavakkal és tettekkel is ki tudta fejezni ezt a munkatársainak. Volt egy megbeszélésünk a Gramercy Tavernben, és azt mondtam: srácok, ahelyett, hogy találgatnátok, mi az, ami fontos nekem, most azonnal elmondom nektek. Ezt még soha nem tettem meg korábban. Csak ott voltam, de nem tanítottam. És ez a mélypont valószínűleg a csúcspontjává vált annak, ami lehetővé tette számunkra, hogy idővel mindenféle vállalkozást tudjunk méretezni, ami nem az, hogy mit csinálsz, hanem az, hogy hogyan csinálod. Nem az a fontos, hogy mit szolgálsz fel, és hogyan teríted meg az asztalt, hanem az, hogy hogyan hozol döntéseket, és mik a prioritások Hogy a munkatársai könnyebben megemészthessék a képletét, Danny még egyszerűbbé tette azt. Bár a hagyománytisztelőknek talán nehéz lehet megemészteni, mivel szembemegy néhány nagyrabecsült, bevett bölcsességgel. Épp azon volt, hogy eltapossa a legtiszteletreméltóbb hagyományos bölcsességet Tudjátok mit srácok? Ebben az üzletben az ügyfél a második helyen áll. És mellesleg a vásárlónak nem mindig van igaza, mert senkinek sincs mindig igaza! Azt mondta a munkatársainak, hogy az ügyfelet tegyék a második helyre. Egyesek szerint ez eretnekség. De az az elképzelés, hogy az ügyfélnek mindig igaza van, hosszú távon több megdöbbenést eredményezett, mint örömet. Nem ez volt az egyetlen szent tehén, amelyet Danny a megdöbbent munkatársai szeme láttára levágott. Folytatta, megismételve, hogy ebben az étteremben a személyzet az első. Az a feladatotok, hogy rendkívüli, váratlan dolgokat tegyetek egymásért, és megmutassátok egymásnak, milyen az, amikor nagyszerűek vagytok abban, amit csináltok… és hiszem, hogy ha ezt megteszitek egymásért, akkor a vendégeinknek nagy élményben lesz részük, amikor bejönnek, és ők a másodikok. A harmadik érdekelt fél, aki vendégszeretetet kap, az a közösség, amelyben üzleti tevékenységet folytatunk. A negyedik pedig a beszállítók, akikkel üzletet kötünk. És ötödikként, tulajdonképpen a befektetőinket tesszük az ötödik helyre. A félreértések elkerülése érdekében itt pontosítanunk kell kicsit. Danny nem azt mondja, hogy a befektetők rosszak. Inkább azt mondja, hogy átértékelhetjük, hogyan kezeljük a befektetőket, az alapítókat, az alkalmazottakat, a beszállítókat és a vevőket. A közöttük levő kapcsolatot úgy kell átgondolni, hogy az mindenki számára előnyös legyen. Ez nem egy lineáris egytől ötig tartó lista, ahol a befektetők csak a totemoszlop alján vannak, hanem ez valójában egy körforgás. És ha valahol megtörik a körforgás, akkor az egészet rontjuk el. Danny intuitív módon megértette a nagyszerű vendéglátás mozgatórugóját, az erényes körforgást Attól a pillanattól kezdve, hogy megnyitotta első éttermét, elkötelezte magát a vendégek rendkívüli kiszolgálása mellett. Ehhez azonban szakítania kellett a hagyományos bölcsességgel, miszerint a vendégnek mindig igaza van . Van egy aranyszabály, amiről szeretünk megfeledkezni. Hogy a bizniszt azt számok építik, viszont a terméket az emberek hozzák létre. Az emberek hiába akarják azt hinni, hogy logikus döntést hoznak, amikor annak a döntésnek érzelmi az alapja. Az emberek nem logikai, hanem érzelmi döntéseket hoznak. Kinél mennyire befolyásolja a döntéseit az érzelmei? Ez általánosságban egy keverék. Legtöbbször nincs csak egy út. Ezért van az, hogy egyes emberek sokkal logikusabb döntéseket hoznak, míg mások viszont nem. De a lényeg az, hogy érzelmi alapon döntenek. Legyen az egy étterem vagy egy AirBnb -s szállás (csak egy érdekesség, arról, hogy az AirBnb tulajdonosok sokszor játszanak el azzal a gondolattal, hogy vajon, milyen értékelést kapnának, akkor ha 11 csillagot adhatnának értékelésként) vagy más szolgáltatás. Nagyon fontos az, hogy eldöntsük, hogy milyen érzéseket akarunk kiváltani a klienseinkből Például az Amazonnál az igazgatói tanácsban van egy szék, amelyik üres. Az a szék szeretnél emlékeztetni a tanácsot arra, hogy az a vevőnek van fenntartva és emlékezteti a döntéshozókat, hogy a vevőnek is van beleszólása a cég ügyeibe. Na és mi a helyzet veled? Melyik hagyományos bölcsességhez ragaszkodsz, amit el kellene engedned? Ha, még nem tudod, sebaj, hiszen a mai gyakorlat éppen ezt szeretné megvizsgálni. A mai gyakorlat Szükséged lesz egy halom öntapadós cetlire és egy időzítőre. Állítsd be az időzítőt két percre, és írj le minden közhelyet, amit hallottál. Például, hogy a vevőnek mindig igaza van és így tovább, és így tovább. Írjatok egy-egy közhelyet öntapadós cetlire, és generáljatok annyi ötletet, amennyit csak tudtok. Ez a gyakorlat a mennyiségről szól. Amikor letelt a két perc, nézd meg az összes közhelyet, amit felírtál, felírtatok. Mindegyiknél kérdezd meg magadtól: mi lenne, ha ez nem lenne igaz? És válaszd ki a legérdekesebb választ. Most állíts be egy újabb kétperces időzítőt, és szerezz még több öntapadós cetlit. (Segít, ha ez a köteg más színű.) Ezúttal írd le mindazt, amit megváltoztatnál a vállalkozásodban, ha az a közhely... nem lenne igaz. Ismét egy ötletet jegyzetenként. Néhány nap gyakorlat többnyire azonnali cselekvésre való felhívással zárul. Ezúttal nem. A mai munka a kérdésfeltevés gyakorlatának kialakításáról szól. A hagyományos bölcsesség megkérdőjelezése annál könnyebb lesz, minél többször csinálod! < Előző fejezet Következő fejezet > Fóris Attila Szerző Szűcs György Áron Szerkesztő

<< Vissza a Hírlevelekhez Skálázni a mérhetetlent? A mai hírlevélben: Brian Chesky története Magyar Business Egyetem Új epizód Podcast Videók Ropogós olvasnivaló Sziasztok Vállalkozók! A Magyar Business Egyetemen célunk, hogy támogassunk téged abban, hogy megtaláld és megvalósítsd a következő nagy ötleted! Inspiráló történeteket, szakmai tudást és gyakorlatias eszközöket nyújtunk a sikerhez vezető úton. Skálázni a mérhetetlent? - Brian Chesky és az őszinte visszajelzés ereje A növekedés nem csak a jó ötleteken, hanem az őszinte visszajelzéseken is múlik. Brian Chesky , az Airbnb alapítójának története tökéletes példa erre. Az Airbnb sikere mögött nem csak az eredeti ötlet gazdaságossága áll, hanem az is, hogy a csapat megtanulta, milyen erőt jelent az őszinte visszajelzés. A vezetők és üzlettársak személyesen találkoztak, megosztották és megvitatták az ötleteiket, majd ezeket a visszajelzéseket beépítették a vállalkozásukba. Ez az epizód rávilágít arra, hogy a növekedés nemcsak a számokban mérhető – az emberek közötti kapcsolat és az elkötelezettség legalább olyan fontos. Új epizód: Heinbach Dárius – Negyed évszázad a fejlesztés szolgálatában Ismerd meg Heinbach Dáriust , aki több mint 25 éve vállalkozóként tevékenykedik, oktatással, tréningekkel és vállalkozói támogatással segítve a hazai üzleti közösséget. Fürkész Holding Kft. nevű vállalkozásával készség- és szervezetfejlesztési programokat nyújt, valamint egyéni önismereti képzéseket is kínál, többek között olyan népszerű területeken, mint az Enneagram és a Neurolingvisztikus Programozás. Dárius vállalkozói közösséget épít és alapító tagja Magyarország egyik első, online üzleti együttműködő csoportjának, ahol 30 vállalkozó segíti egymást jutalékmentesen, az „aki ad, az nyer” filozófiával. Emellett már tíz éve építi horvát vállalkozását, amely magyar-horvát Uniós pályázatokkal, cégjogi tanácsadással és horvát piaci bevezetésekkel támogatja a vállalkozókat. Ne maradj le az elmúlt hetek epizódjairól se! Ha eddig nem volt alkalmad rá, most visszanézheted az elmúlt hetek podcast videóit is. Izgalmas beszélgetések, ropogós vállalkozói tippek várnak rád! Olvasnivaló Ne hagyd ki friss blogbejegyzéseinket sem, amelyek naprakész, gyakorlatias tanácsokat nyújtanak a vállalkozók számára. Köszönjük, hogy velünk tartasz ezen az izgalmas úton! Ne feledjétek skálázzátok a vállalkozásotokat! << Előző Hírlevél Következő Hírlevél >> Milyen tudással segíthetünk? Mit szeretnél tanulni?

Alkalmazottból vállalkozó Eisenbacher Csaba Előadás < Vissza a menetrendhez Nemzetközi Skálázás Konferencia Növekedés határokon túl Február 5 - 8, 2024 Alkalmazottból vállalkozó Előadásában a Pink féle belső motiváció elméletén keresztül három alappillér fontosságát taglalja. Ezek a következők: mesterség, önállóság, küldetés. Csaba 20 évet dolgozott 12 különböző országban, míg végül Pécsett telepedett le. Nagy és kisvállalatoknál egyaránt megfordult. Egyik fő megvalósításának a váltást, a váltásra való képességét tartja, miközben szót ejt arról, hogy az egyetemet nem tudta befejezni. Bemutatkozása részeként családjáról és hobbijairól is mesél. Közben egy fontos mondat hangzik el: Skálázódni lehet a végtelenségig, csak lehet, hogy Te fogsz benne elhasználódni Tanácsa szerint olykor érdemes mérlegelni, hogy az ember megköt egy X-edik üzletet is vagy inkább elmegy jógázni. Mert az üzlet fontos, de bizonyos esetekben a világ pénze sem elég arra, hogy az ember visszavegye élete legszebb pillanatait. Erősségei között: a lean-t, agilitását, a kanban-re való hajlamát, az empátiát és a kommunikációt emeli ki. A magyaron kívül, német és angol nyelven beszél, ami mint mondja elengedhetetlen része a skálázásnak, még úgy is, hogy igazából Magyarországról dolgozik. Az előadása további részében olyan tanácsokat ad, amely mindenki segítségére lehet, aki értéket szeretne teremteni vállalkozóként. A felsorolás néhány mondattal indul, minthogy: nem mindegy, hogy jól csinálod a dolgaid vagy a jó dolgokot csinálod. Hatékonyságról akkor is beszélhetünk, amikor "csak" alkalmazott az ember. az elvégzetlen munka mennyiségét maximalizáljuk. Nem mindig priorizálunk. Attól leszel hatékony, ha a megfelelő módon csinálod, a megfelelő dolgot. Ez lesz értékteremtő. Enélkül nincs autentikusság - fogalmaz. Mindezt egy egyszerű példán keresztül szemlélteti: Tegyük fel, hogy két dologra kell összpontosítani. Az egyik az, hogy feltegyük a teavizet forrni, míg a másik az orrfújás. A két cselekvés közül a teavíz forralása lesz az első, mert ameddig az melegszik, azt a holt időt lehet kihasználni például az orrfújásra 🙂 a legegyszerűbb dolog, hogy nézd meg az összes feladatodat és nézd meg, hogy mi az a három amit most el tudsz végezni, ne kezdjünk bele több dologba, amit nem tudunk befejezni, nem kell a dolgokat túlbonyolítani “Csináld meg nagyjából a jó irányba, inkább kisebbre bontva elnagyolva, iteratívan, “olykor kicsit lassuljunk le” Ne kapkodjunk! Az eredmény százszor jobb lesz, ha nem rohanunk! Újragondolás, átalakítás és újratervezés Csaba szerint kezdő vállalkozóként arra kellett ráébrednie, hogy irgalmatlanul nagy veszélyt jelent rá az, ha valamihez görcsösen ragaszkodik! Fontos, hogy könyörtelenül változtass, bűntudat nélkül! Gondolj arra, hogy ezzel egy hibát kerülsz ki! Nem egyszerű, de vállalkozóként ezt is érdemes figyelembe venni. Agresszíven keressük a feed back-et, mert ez vezet majd jó döntéshez! Ne foglalkozzunk a hibával, változtassunk rajta és menjünk tovább - meséli. Személyes beszámolójából az derül ki, hogy eleinte zavarta az, hogy olyan projektekben mellőzték, amibe rengeteg időt és energiát fektetett. Végül egy jópofa mottót talált ki magának: Soha nem bukok, vagy nyerek vagy tanulok! A skálázódásról szólva: a vállalkozás alapja Te vagy, ahogyan a skálázódásnak is! A következő felsorolás olyan egyszerű és apró trükköket tartalmaz, amelyeket Csaba oszt meg az előadása folyamán. Ezek a következők: folyadékpótlás, a cukor mellőzése, a túlzottan is feldolgozott élelmiszerek mellőzése, a mindennapi edzés, a nem piálás, a jó alvás, és a koffeinmentes hétköznapok Mesterség, önállóság, küldetés Mesterség: a szakmai kiválóságra való törekvés. Hol vagy most? Hova tartasz? Azok járnak jól, akik valamiben nagyon jók. Mesterség nélkül senki nem vesz komolyan. Önállóság: vállalkozóként ez együtt jár a mindennapokkal. Küldetés: miért vagyok itt? Miért csinálom? Csaba szerint az elhangzottak, akkor is érvényesek, ha az ember alkalmazott, hiszen sok olyan fogalom van, ami érvényes mindkét félre (vállalkozó és alkalmazott), egyaránt és a növekedés ezáltal garantált. Saját magamat és ami a fejemben van azt külső segítséggel rendbe raktam, és ezeknek a vezérgondolatait mondtam most el nektek - zárja előadását. Kérdések, amikre a beszélgetés végén kapunk válaszokat: Pszichológia és attitűd kapcsolata. Hogyan tudjuk azt meg, hogy jók vagyunk-e vállalkozónak? Hogyan jöttél rá arra, hogy jó vállalkozó leszel? Mikor veszi észre egy főnök azt, hogy a skálázódásnak éppen ő az akadálya? Vannak-e egyedi jelei annak, hogy mikor ég a ház vagy azok specifikusak? Miért nem akarnak Magyarországon külsős segítséget? Mit vagy hajlandó igénybe venni a skálázódáshoz? Mit tanácsolsz egy vállalkozónak, aki skálázni szeretné a cégét? Mi legyen az első lépése? Hivatkozott olvasmány: www.kotterinc.com The 8-Step Process for Leading Change | Dr. John Kotter The 8-Step Process for Leading Change is an award-winning strategy by Dr. John Kotter from Leading Change & has transformed countless organizations. KEGON Skálázott nagyvállalati agilitás Mottó: " Az első SAFe partner Európában" KEGON a neten Honlap LinkedIn További információk Eisenbacher Csabáról Nézd meg a további céginformációkat! Tudj meg többet Eisenbacher Csabáról! Nézd meg a Eisenbacher Csabáv al készült podcast epizódot! Szolgáltatás(ok) Agilis transzformáció Elöző Következő Kulcsszó Felhő #Nemzetközi Skálázás Konferencia #Vállalkozás Fejlesztése #Külföldi Terjeszkedés #Nemzetközi Üzletfejlesztési Konferencia #Nemzetközi Terjeszkedés #Növekedés határokon túl #Léptékváltásos Növekedés #A Nemzetközi Piacra Lépés Titkai #Brandépítés Határok Nélkül Konferencia

Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! Stratégiai Vállalkozás Fejleszt ő tippek, heti rendszerességgel *Garantálom, hogy ilyet még nem kaptál << Vissza az Epizódokhoz 2021. augusztus 19. Freelancer Leszek / Majsai Richárd Majsai Richárd vezeti a Majsair Digital Marketing Ügynökséget, ami teljeskörű digitális megoldásokkal segít vállalatoknak, akik online értékesítik termékeiket, szolgáltatásukat. Ezek mellett a freelancerekkel vagy digitális nomádokkal kapcsolatos témák központi alakja, mivel meggyőződése, hogy érdemes ezt a közösséget építeni, ezt az életformát, munkastílust minél több embernek megmutatni. A FreelancerBlog társalapítója, a Mentor Tribe című könyv megálmodója, a Freelancer Leszek 3 hónapos mentorprogram vezetője. Emellett startupos körökben is otthonosan mozog, a Founder Institute Hungary mentora és több startupban is vannak érdekeltségei. Majsai Richárd a neten Majsair.hu Freelancerleszek.hu Apple Podcast Clubhouse Facebook Instagram LinkedIn MagyarBusiness Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! Stratégiai Vállalkozás Fejleszt ő tippek, heti rendszerességgel *Garantálom, hogy ilyet még nem kaptál << Vissza az Epizódokhoz 2024. december 9. Okoscégem / Sajti Károly "Kb. 7 évig alkalmazottként dolgoztam a cégvezetők asszisztense / mindenese / jobbkeze pozícióban. Végül egy olyan cégnél kötöttem ki, ahol 2 hónap alatt lelkileg megnyomorodtam. Ekkor volt egy döntési lehetőségem: folytatom ezt az utat, és visszamegyek egy előző munkahelyemre, ahol stabil, nettó 200 ezer forintos fizetés várt, vagy elindulok a vállalkozás irányába. Utóbbihoz Szandrától, a Szabad vállalkozó mentortól kaptam egy fél éves VIP agymosást és kiszedte belőlem azokat a berögződéseket, amiket otthonról hoztam. Gyerekkoromban azt hallgattam, hogy a vállalkozói léttel csak a probléma van: sokat dolgoznak, nagy a felelősségük, ingadozó a bevételük / fizetésük és állandóan panaszkodnak, hogy minden szar. Ekkor döntöttem el, hogy vállalkozóként folytatom, és ugyanazt a támogatást, amit korábban a cégvezetőknek nyújtottam, saját vállalkozás formájában csinálom: leveszem a terhet a vállukról, hogy azzal foglalkozhassanak, ami igazán fontos számukra, és ne kelljen az adminisztratív vagy technikai teendők miatt aggódniuk. Így született meg annak idején először a jobbkezem.hu , ahol főleg az egy fős vállalkozások jobbkeze voltunk. Minden technikai dolgot automatizáltunk, amit csak lehetett, amit meg nem, azt megcsináltuk helyettük. Később, ahogy fejlődtünk: megszületett az okoscegem.hu . Most már a legkisebbek helyett a több fős cégekre koncentrálunk, ahol bonyolultabbak a feladatok és több szereplő is van. Felszabadítjuk a vállalkozókat a mindennapi nemszeretem munka alól. Végre lesz idejük azzal foglalkozni, amiért elkezdték a vállalkozást - és még életük is marad. Automata rendszereket építünk, amit csak egyszer kell megcsinálni és utána működnek maguktól. Segítünk, hogy ne kelljen az adminisztrációval foglalkozni, legyen idő fejlesztésre, és a vállalkozás minél nagyobb részben működjön magától, a tulajdonos nélkül. Az első látogatótól kezdve a teljes marketing és megrendelési folyamatokon át az újravásárlás és ajánlás utánkövetésig minden ponton dolgozunk. Ha már megvan a terv, de nem akarsz a kivitelezéssel foglalkozni, akkor mi összerakjuk neked ezt a gépezetet. Ha felépítenéd a rendszeredet, de nem tudod, hogyan kell, akkor megtanítunk, vagy csinálhatjuk együtt is. Ha nem tudod, hogy épüljön fel - akkor a tervezésben is segítünk. Főként SalesAutopilotot és WordPresst használunk, ha kell akkor egyéb automatizáló szoftverekkel kiegészítve." Sajti Károly a neten LinkedIn Okoscégem a neten Honlap Facebook Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! Stratégiai Vállalkozás Fejleszt ő tippek, heti rendszerességgel *Garantálom, hogy ilyet még nem kaptál << Vissza az Epizódokhoz 2023. október 2. Benefit Barcode Inc. / Jáger László A plasztik végjátéka – és ami utána jött Jáger László , a Benefit Barcode Inc. alapítója. Ő az a típusú vállalkozó, aki még a 80-as években képeslapokat árult , majd a 90-es évek reklámpiaci robbanásából, MLM-ből, direkt marketingből, plasztikkártyás lojalitásrendszerekből épített fel egy stabil üzleti modellt. Majd jött a technológia, vele együtt az okostelefonok és a piac, ami egyszerűen elkezdte lesöpörni a fizikait a digitális javára . És nem, nem az történt, hogy összeomlott a vállalkozás. Hanem az, hogy újra kellett építeni – nulláról. A Benefit Barcode ma egy többmillió dolláros technológiai platform , amely digitális rajongói termékekkel, virtuális kedvezménykártyákkal, hibrid lojalitásmegoldásokkal dolgozik – nemcsak szakszervezeteknek, hanem influenszereknek, alapítványoknak, sztároknak. A magyar piac ehhez már rég szűk. Ezért a cég Kaliforniából skáláz globálisan . Ebben az epizódban László arról mesél, hogyan hozott meg egy visszafordíthatatlan döntést: mindent feltett az új rendszerre, és ezzel lehetővé tette, hogy a cég egy teljesen új szintre lépjen. Megmutatja, mi történik akkor, amikor valaki kész elengedni a múltat, hogy valódi növekedés indulhasson el. „A siker kulcsa? Hozd magad olyan helyzetbe, ahonnan nincs visszaút.” Egy vállalkozó őszinte visszatekintése arra, hogyan ölte meg a technológia a régi modellt – és mit tett, hogy ne csak túléljen, hanem újra építsen valami működőt. Nincs tovább: amikor a piac nemet mond a régi működésre „40 évesen büszkén tettem az asztalra a 200 plasztikkártyás referenciakupacot – a húszéves vevőm meg annyit mondott: ezért halnak meg a teknősök.” Ez volt az a pillanat, amikor László számára végérvényesen világossá vált: vége a régi játéknak. Amit addig stabil üzleti modellnek hitt, hirtelen szimbóluma lett a környezetszennyezésnek, a túlhaladott gondolkodásnak, a „régi világnak”. A probléma nem a termék volt. Nem is az ügyfélkör. A technológiai fejlődés, az okostelefonok elterjedése és a generációváltás úgy söpörte el a plasztikalapú lojalitásrendszereket, mint a papírtérképeket a Google Maps. A partnerek már mást kértek. Olyat, amire a cég nem volt felkészülve. És László feltett egy egyszerű kérdést: „Mi van akkor, ha nem én vagyok lemaradva, hanem az egész rendszerem?” Elkezdtek visszajelzéseket gyűjteni. Figyelték, mit kérnek a partnerek, milyen funkciók hiányoznak, hol akad el a konverzió . A lista nőtt. A türelem fogyott. A plasztikkártya hegyek már nem bizonyították az értéket – inkább nevetségessé tették az egészet a fiatalabb célcsoport szemében. És itt jön a vállalkozói fordulópont: nem hagyta veszni az egészet. Inkább elkezdett fejleszteni. 150 milliós árajánlatot kaptak az első IT-fejlesztésre, ami akkor még értelmezhetetlen összegnek tűnt . De nem álltak meg. Ma már 2 millió dollárnál tart a beruházás , és László szerint még félmillió kell, mire teljes lesz a rendszer. Ez az, amikor a technológia nemcsak új lehetőség, hanem kényszer . A kérdés már nem az, hogy érdemes-e váltani. Hanem az, hogy ha nem teszed meg – meddig élsz túl a régi rendszereddel. A fordulópont: amikor a plasztik már nem menő, hanem ciki Jáger László vállalkozói útja évtizedekig egyetlen dologra épült: a fizikai jelenlétre. Konkrétan: a plasztikkártyákra. Több mint 15 éven keresztül működött ez a modell. László és csapata lojalitás- és tagsági rendszereket épített közösségeknek, szakszervezeteknek, alapítványoknak, egyesületeknek . Mindenki plasztikkártyát akart – ez volt a hozzáférés eszköze, a lojalitás szimbóluma, a fizikai bizalom tárgya. Egy idő után viszont egyre kevesebben értették, miért kéne még mindig műanyagot nyomtatni. „Amikor 40 évesen kitettem egy 20 éves ifjú hölgy elé, egy kupac kártyát, mit mondott? Jézus Mária, hát ezért halnak meg a teknősök az óceánban.” Ez a pillanat sok mindent elindított benne. Nemcsak egy vélemény volt, hanem egy korszakhatár. Egyértelmű jele annak, hogy a világ — és ezzel együtt az ügyfelek elvárásai — visszafordíthatatlanul megváltoztak. A technológia, az okostelefonok, az új generációk gondolkodása elkezdte kiszorítani a fizikai eszközöket . Már nem volt vagány, ha valaki 40 kártyát hurcolt magával. Környezetszennyező. Idejétmúlt. „...ahogy haladt elő a technika, és azokat lehetett digitalizálni, rájöttünk, hogy előre kell menekülni.” Ez nem egy tudatos, hosszú távra felépített stratégia volt eleinte. Inkább egy kényszerhelyzet : ha nem reagálnak, egyszerűen eltűnnek a piacról. A régi ügyfelek is változtak. Már a tárgyalásokon sem úgy reagáltak, mint korábban. Egyre többször kapták meg azt, hogy: „ez már nem elég” . A vállalkozói reflex ilyenkor az, hogy gyűjtöd az igényeket, és azt mondod: „ma még nincs, de holnap lehet.” És amikor ez a „nincs még” lista már hosszabb, mint az „amit tudunk” lista – ott valami radikálisan új kell. És itt jött a valódi fordulat: komoly IT-fejlesztésbe kezdtek. Kértek ajánlatokat, eleinte 150 millió forintos összeggel szembesültek, ami akkoriban döbbenetesnek tűnt. Ő maga is elismeri: ha előre tudták volna, mekkora falat lesz ez az egész, lehet, hogy el sem kezdik. „Ha akkor tudtuk volna... lehet, hogy kétszer meggondoljuk, hogy belevágunk.” Mégis belevágtak. Mert László szerint a siker kulcsa pont az : Hozd magad olyan helyzetbe, hogy nincs mögötted visszafelé út, és akkor vagy sikerre jutsz, vagy elbuksz — de visszafelé nem fogsz tudni menni. A régi rendszer nem egyik napról a másikra szűnt meg. De az ügyfelek reakciói, a piaci visszajelzések és az új generációk igényei együtt brutálisan jelezték: ideje váltani. Miért túl kicsi a magyar piac? A globális skálázás kényszere A Benefit Barcode Inc. nem véletlenül tette át működése súlypontját Magyarországról Kaliforniába . László kimondja: a magyar piac egyszerűen nem elég . Nem azért, mert ne lenne benne érték. Hanem mert földrajzilag, demográfiailag, fogyasztói szokások szempontjából korlátos . Ez pedig egy digitális platform számára, amely skálázódásra épít, halálos ítélet lehet. „Ez a magyar piac túl kicsi… a befektetőink látták, tudták az üzleti tervünkben, és ez van leírva, hogy a magyar piacról azt nem tudjuk kitermelni...” A platformjuk célja az, hogy végtelen számú felhasználót ki tudjon szolgálni . Ez egy olyan rendszer, amelyet alapjaiban úgy építettek fel, hogy az nemzetközi terhelést bírjon . Magyarországon viszont nem a minőséggel, hanem a mennyiséggel van a baj . Ez nem vélemény. Ez matek. És László nem áll meg az elmélet szintjén – konkrét példákkal világít rá a különbségre. Elmesél egy történetet, amikor egykori állami vezetőként találkozott egy jelentős pozícióban lévő magyar döntéshozóval, aki egy európai találkozóra utazott Londonba. Ott szembesült azzal, hogy Magyarország teljes piaca kevesebb bevételt jelent, mint egyetlen londoni kerület . „Magyarország közbevételen nem ér el ennyit, mint a Londonnak egy kerülete.” És ez nemcsak elméleti hasonlat. Ez konkrét üzleti realitás. Egy platform, amelyet milliók használhatnának, egyszerűen nem maradhat meg egy 10 milliós piacon belül. Ezért kellett másfelé nyitni. Ezért lett a cél az, hogy több nyelven működjön a rendszer: angolul, németül, szlovákul . Valamint, hogy új nyelvek is készüljenek: spanyol, francia , hogy elérjék azt az 1 milliárd embert, akinek ezek a nyelvek az elsődleges kommunikációs csatornái. „A magyar nyelv az csak 15 millió embert tud megszólítani… érthetően, nyelvekkel kell dolgoznunk... most éppen németül, angolul és szlovákkal működik a rendszer, de éppen most készítjük a spanyolt és a franciát…” Ez üzleti racionalitás . A rendszer ma 1 millió magyar felhasználót kezel, de az év végére ezt szeretnék 10 millióra növelni , jövőre pedig 100 millió globális felhasználóra céloznak . És hogy miért épp Kalifornia lett a bázis? „Kalifornia a világ negyedik legnagyobb GDP országa lenne, ha külön ország lenne.” Ez a gondolkodás az, ami elválasztja a helyi vállalkozót a nemzetközi vállalkozótól. És László már nem helyi pályán játszik. A célpiac nemcsak bővült, hanem teljesen új szintre lépett . Nem keresi többé a helyét Magyarországon. Inkább skáláz globálisan. Hibrid rendszerek: amikor a váltás nem döntés, hanem túlélési stratégia A digitális átállás a legtöbb vállalkozás számára vagy „igen” vagy „nem” kérdése. Jáger Lászlóék esetében azonban nem volt ilyen egyszerű a válasz . A partnerek ugyanis – különösen a szakszervezeti és idősebb célcsoportban – még mindig ragaszkodtak a fizikai plasztikkártyákhoz . „A partnereink akkor annyira benne voltak a plastik világban, hogy ők azt mondták, ha most azon átérünk a virtuálisra, elpártolnak tőlünk...” Nem lehetett egyszerűen azt mondani, hogy: „innentől nincs plastik” . Ehelyett egy sokkal nehezebb – és sokkal drágább – utat választottak: hibrid rendszert építettek. „...nem azt mondtuk, hogy lesöpörtük a plastikot, és jött a virtuális, hanem egy hibrid megoldást kellett létrehozni...” Ez azt jelentette, hogy a rendszer képes volt a plasztikkártyák digitális verzióját is kezelni , ha valaki erre váltott. És fordítva is , tehát ha valaki virtuálisan regisztrált, de később mégis fizikai kártyát akart, azt is le tudták gyártani és postázni. Különösen szemléletes az Országos Vérellátó Szolgálat példája , amely az egyik legnagyobb hazai partnerük. Náluk egy verifikált rendszer működik, ahol a véradók virtuális kártyát kapnak az applikációban, amely fél évig érvényes . Ha nem mennek vért adni fél éven belül, akkor a rendszer automatikusan inaktiválja a kedvezményre való jogosultságot : Ez nem csupán digitalizálás. Ez már automatizált kontroll , ami fizikailag lehetetlen lenne. De a rendszer tovább ment: azok számára, akik továbbra is kérik, plasztikkártyát is biztosítanak – de csak kérésre. Az arány drámaian csökkent: „Az elején kb. 10% kérte a plasztikot, most 1%.” Ez volt a lényeg: nem elvenni , hanem átterelni . Időt adni, de közben mégis a jövő felé haladni. És ez az átmenet volt az egyik legnagyobb kihívás a cég életében. Nemcsak anyagilag. Technológiai komplexitásban is. A rendszernek kezelnie kellett egyszerre a fizikai és digitális elemeket, szinkronban tartani őket, biztosítani az élményt – és közben nem veszíteni el a régieket . És ez még csak a kártyákról szólt. A hibrid gondolkodás tovább fejlődött a merch termékekre is – erről majd a következő blokkban. De már itt is látszik: a Benefit Barcode stratégiája nem pusztán az volt, hogy digitalizáljon. Hanem hogy mindenkit magával vigyen. Akár plasztikkal, akár appal, akár bögrével. A merch új világa: amikor nem kell legyártanod, hogy eladd Jáger László vállalkozásának egyik legnagyobb ugrása az volt, amikor a lojalitásrendszerek világából átléptek a merchandise piacra – de nem a szokványos módon. Nem fizikai termékek tömegével, raktárkészlettel vagy logisztikával. Hanem teljesen új megközelítéssel: virtuális merch-csel. A kulcs: digitális birtoklás élménye. És ennek a váltásnak a gyökere egy egyszerű megfigyelésből indult: a rajongók nem azért vásárolják meg a bögrét vagy a pólót, mert használni akarják , hanem mert érzelmi kapcsolatot akarnak kifejezni a művésszel, sportolóval vagy influenszerrel. „Ez az első mörcs, amit megvettem… egy úszónőnek a bögréje. Ezt a bögrét én 3000 forintért vettem… ugyanez a bögre bármelyik boltban 500 forint fehéren.” A szorzó nem az anyagban van. Az élményben van. Ezért hoztak létre egy olyan rendszert, amelyben a rajongó egy bögre vagy póló megvásárlásával nemcsak egy terméket kap , hanem digitális hozzáférést, kedvezményeket, és egy olyan augmented reality (kiterjesztett valóság) élményt is, ahol a sztár és a rajongó együtt jelenik meg a virtuális terméken. „Itt van mondjuk egy sztár, itt van a kód… a rajongó ráfotozza a saját szelfijét a bögrére...” Majd készül belőle egy digitális fotó, amely megosztható, posztolható, sőt: valós környezetbe is beilleszthető a mobilkamerán keresztül. A Benefit Barcode platform így forradalmasítja a merch-piacot : nem kell legyártani a terméket ahhoz, hogy valaki „birtokolja”. A sztár vagy influenszer csak feltölti a grafikát , kiválasztja a terméktípusokat (póló, sapka, bögre, kártya), és a rajongó eldönti: virtuálisan vagy fizikailag szeretné. „Van egy ilyen pont az opciók közül, hogy csak virtuálisan kérem, vagy materiálisan is.” A rendszer természetesen lehetőséget biztosít arra is, hogy a termék fizikailag is legyártásra kerüljön — de: csak akkor kapod meg, ha kéred. Ez nemcsak költséghatékony, hanem környezetbarát is. Ezzel a megoldással a sztár és a rajongó is csökkentheti az ökológiai lábnyomát , miközben nem csorbul az élmény . „Most nincs szükség a materiális termékre, csak azért, hogy az ember elbüszkélkedhessen a birtoklásával...” És itt jön a kulcsmomentum: ezek a virtuális termékek benefit bar kóddal vannak ellátva , azaz a vásárláshoz kedvezmények is társulnak – akár egy teljes kedvezményrendszert is aktiválhatnak vele, anélkül, hogy a fizikai terméket magukkal vinnék. Ez a gondolkodás új kategóriát teremt: nem digitális termék, hanem digitális élménytárgy , nem webshop, hanem rajongói ökoszisztéma , nem merch, hanem identitásplatform . És mind emögött valós piac áll : „35 milliárd dolláros az amerikai merchandise piac, a materiális merchandise piac... azt gondoljuk, hogy a 10 százaléka minimum fel fogja kínálni, később virtuálisan is...” A Benefit Barcode pontosan erre a 10%-ra céloz – de globálisan. Egy új korszakban, ahol a fizikai termék már nem kell ahhoz, hogy kapcsolat legyen a művész és a közönsége között. A technológia ára: amit a felhasználó nem lát, de a cég megfizet A Benefit Barcode sikertörténetének egyik legkevésbé látványos, mégis legmeghatározóbb része: az informatikai háttérrendszer. Egy olyan technológiai struktúra, aminek nincsen „hőse” a felhasználó szemében , mégis minden egyes funkció mögött komoly pénz és rengeteg munka áll . „Beszéltünk az informatikai költségekről… most nem tudom a nézőket mennyire fogom eltántorítani…” És azonnal egy konkrét példát hoz: a programnyelvek frissítése. A cég rendszere PHP-alapokon fut, és amikor a PHP verzióváltása megérkezett, a háttérrendszert teljes egészében hozzá kellett igazítani . Ez nem valamilyen fejlesztés vagy új funkció volt – hanem pusztán kompatibilitási kényszer . „A Google vagy valamelyik beszállítónk… kitalálta, hogy innentől kezdve a PHP 7.4-es vagy korábbi változat nem támogatott, csak a 8-as verzió…” Ez a váltás két hónap munkát igényelt, és csak a színfalak mögött történt. Semmi látványos, semmi új szolgáltatás. Mégis kb. 10 milliót égettünk el arra, hogy megfeleljünk a következő szintű kompatibilitásnak. És hogy mit lát ebből a felhasználó? Pont semmit. De ez nem jelenti azt, hogy nem kellett volna megcsinálni. Sőt. Ez épp az a fejlesztés , ami nélkül a rendszer egyszerűen leállt volna. „Mi ennek a hozadéka? Nem hozadéka van, hanem az, hogy nem állt meg a rendszer.” Ez az a vállalkozói realitás, amit kívülről senki sem lát. A befektető talán csak azt érzékeli, hogy „elment 10 millió”, de nem lát terméket, nincs új gomb az appban, nincs sajtóhír. Pedig ez a fejlesztés az, ami életben tartja a platformot. És ez csak egy a sok közül. László elismeri: a technológiai költségek sokkal nagyobbak, mint ahogy bármelyikük gondolta volna. De közben pontosan tudják: ez a cég védelmi vonala is egyben. Mert ha valaki ma akarná leutánozni a Benefit Barcode-ot, akkor legalább ugyanennyi időt és pénzt bele kellene tennie – akkor is, ha végtelen erőforrással indul. „Ha valakinek végtelen pénze van, akkor is minimum két év kell, hogy oda eljusson, mint mi… és ez lesz a mi versenyelőnyünk.” Ez a stratégia nem a látványos gyors nyereményekről szól. Ez infrastruktúra-építés . Olyan rendszer, amelyben minden apró technológiai döntés később milliós megtérülés lehet – vagy teljes bukás. És ez az egyik legfontosabb vállalkozói realitás a digitális korszakban : hogy amit építesz, azt nem mindig fogják látni. De ha jól építed, egyszer csak nem lehet majd kikerülni. Visszavonulás vagy továbbépítés? A vállalkozó, aki nem akar örökre dolgozni Jáger László nem az a típusú vállalkozó, aki a „majd egyszer nyugdíjba megyek” mondattal áltatja magát. De nem is az, aki életfogytiglan saját maga akarja vezetni a cégét. Tudatosan készül arra az időszakra, amikor már nem ő viszi a hátán a vállalkozást. „Nem az van, hogy üzleti életben örök életre fogok dolgozni… egy ügyes vállalkozó nem egy munkahelyet épít magának, ahol élete végéig dolgozhat.” Ez a gondolkodásmód jól mutatja, hogy László nemcsak a rendszert akarja skálázni, hanem a saját szerepét is újradefiniálja. Egy olyan világban, ahol egy nemzetközi technológiai platform napi működtetése folyamatos, több idősávos jelenlétet igényel, az emberi erőforrás is hamar eléri a határát . Konkrét példán keresztül is érzékelteti ezt: amikor Los Angelesben tartózkodik , ottani idő szerint reggel háromkor kel , hogy Magyarországon még elérje a munkaidőt. Így tud online dolgozni a csapattal és a partnerekkel: „Én reggel háromkor kelek Los Angelesben, mert akkor Magyarországon dél van, és tudok dolgozni online a kollégákkal…” Ez pedig azt jelenti, hogy este nyolckor már ágyban kell lennie – vagyis az éjszakai élet kimarad , ahogy ő maga is megfogalmazza: „Jönnek a barátok este nyolckor, hogy menjünk bulizni, mondom: most fekszem le. Miért? Mert háromkor kelek.” Ez az életmód nem hosszú távú megoldás. Ez egy intenzív átmeneti időszak , amit vállalt annak érdekében, hogy a platform nemzetközi jelenlétét személyesen segítse elindítani . Ugyanez a mintázat figyelhető meg Magyarországon is: napközben dolgozik az itthoni projekteken, majd este, amikor az amerikai időzóna beindul, újra kezdődik a munkanapja: „Most, ha veled való beszélgetés után, akkor egy kis szusszanás, és kezdődik az amerikai munkaidő…” A cél az, hogy a napi működtetést emberek, robotok, mesterséges intelligencia vagy legalább chatbotok vegyék át részben vagy egészben. „Szeretné elérni azt, hogy ezt vagy emberek, vagy robotok, mesterséges intelligencia, vagy legalább chatbotok csinálják a munka egy részét.” De ezt is reálisan kezeli. Jelenleg még sok a manuális munka , a vezetői jelenlét nélkülözhetetlen, és hiába építettek már ki amerikai jelenlétet is – még nem lehet hátradőlni. És bár a platform valóban multinacionális szinten működik , a személyes jelenlét, a delegálás, az ellenőrzés továbbra is kulcskérdés: „Ezzel nem kevesebb lett a munkám, hanem több. Most még a tárgyalunk ázsiai piacnyitásáról, hát akkor mi lesz?” Ez a mondat jól összefoglalja a vállalkozói realitást: a siker nem egyenlő a kevesebb munkával – legalábbis az építési szakaszban biztosan nem. László viszont készül arra, hogy ha eljön az idő, léphessen hátra. De csak akkor, ha már működik nélküle is. Miért épp a sztárok? A piaci logika a celebek mögött A Benefit Barcode Inc. stratégiájának egyik látványos, mégis mélyen átgondolt eleme, hogy a terméket nem a hagyományos üzleti célcsoportoknak pozicionálják , hanem influenszereknek, sztároknak, alapítványoknak és sportolóknak . Ez elsőre talán trendvadászatnak tűnhet, de Jáger László szavai alapján kiderül: komoly piaci gondolkodás áll mögötte. A döntés egyik alapja, hogy ezek a szereplők már rendelkeznek saját közösségekkel. És ezek a közösségek nemcsak követők, hanem lojalitással rendelkező fogyasztók . Ők nem véletlenül figyelnek az adott influenszerre – érzelmileg kötődnek hozzá. És ez pontosan az, amit a Benefit Barcode monetizál. „Mi azt mondtuk, hogy kezdjük el egy olyan szférában, ahol egy ember több tízezer embert tud elérni… Influenszerek, sztárok, alapítványok…” Ez a hozzáférés pedig nemcsak figyelmet jelent, hanem aktív elköteleződést. Egy influenszer merch-termékének megvásárlása nemcsak vásárlás, hanem egyfajta identitás kifejezése is. „Az emberek azért veszik meg ezeket a termékeket, hogy kifejezzék: ők támogatják azt az értéket, amit a sztár képvisel.” De itt nem áll meg a rendszer. A sztárok nemcsak passzívan felpakolják a logójukat egy termékre – hanem egy komplett rendszert kapnak a kezükbe, ahol: saját grafikai anyagaikat tölthetik fel, kiválaszthatják, milyen terméktípusokon szeretnék megjeleníteni azt (pl. bögre, póló, kártya), és eldönthetik: fizikai vagy virtuális formában érhető-e el a termék a követőiknek. „Nem az van, hogy a sztár gyárt, raktároz, kiszállít, hanem csak feltölti a grafikát, kiválasztja a terméket, és onnantól megy minden automatikusan.” És a rendszer nem csak az influenszerek igényeire szabott – a rajongók számára is egyedi élményt ad. Például az augmented reality (kiterjesztett valóság) segítségével a rajongó saját szelfijét kombinálhatja a sztár termékével. „Az influenszer kap egy QR kódot, amit ha a rajongó a terméken beolvas, megjelenik a virtuális bögre a saját szelfijével.” Ez az élmény nemcsak különleges , hanem gyakorlatilag megismételhetetlen más platformokon. A Benefit Barcode ezzel olyan ökoszisztémát hoz létre, ahol: a sztár nemcsak terméket értékesít, hanem élményt ad , a rajongó nemcsak vásárol, hanem részesévé válik a brandnek , a rendszer pedig összekapcsolja a vásárlást, az élményt, a lojalitást és a kedvezményeket. László szerint ez a logika egyszerre növeli az elköteleződést, és piaci szempontból is skálázhatóbb , mint a B2B szféra: „Ha egyetlen influenszer 50 000 embert elér, az többet ér, mint 100 kisvállalkozás.” Ez nemcsak gyorsabb növekedést tesz lehetővé, hanem költséghatékonyabb is. Nem kell minden egyes vásárlót külön megszólítani. Elég megnyerni a közösség központi figuráját , és rajta keresztül a követőket is eléri a rendszer. Ezért nem cél a tömegek direkt elérése. A cél: belépni a közösségekbe, amiket már mások felépítettek. A rendszer így nem új érdeklődőket keres – hanem a már meglévő lojalitást fordítja vásárlássá. Mi közünk a Revoluthoz? – A párhuzam, amit nem mindenki ért elsőre A beszélgetés egyik legérdekesebb, elsőre talán meglepő pontja, amikor Jáger László saját rendszerét a Revoluthoz hasonlítja. De ez nem nagyzolás – nem is technológiai párhuzam a klasszikus fintech értelemben. Sokkal inkább üzleti modell szinten értendő. A lényeg: egy applikáció, ami mögött komplex rendszer fut, de az ügyfél csak a legegyszerűbb élményt érzékeli. „Sokan nem értik még, hogy ez egy applikáció… de a Revolut is egy applikáció.” A hasonlóság ott kezdődik, hogy egy egyszerű, letölthető alkalmazás mögött brutálisan összetett infrastruktúra dolgozik. „A Revolut mögött is kell, hogy bank legyen, licensz, központi banki engedély, transzparens háttérrendszer, devizakonverzió, több számla…” És ugyanez a logika működik a Benefit Barcode esetében is. A felhasználó csak annyit lát, hogy van egy applikáció, van egy kártyája (akár digitális, akár fizikai), és ezzel vásárolhat, kedvezményeket kap, élményeket érhet el. De ami valójában a háttérben fut , az ennél jóval összetettebb: regisztrációk különböző kedvezményrendszerekbe, jogosultságkezelés (pl. van-e érvényes tagsága, véradás után jár-e a kedvezmény), digitális birtoklás ellenőrzése (pl. tényleg megvette-e a virtuális merch-terméket), augmented reality technológia integráció, „Egyik se látszik, de mind kell, hogy működjön, különben nem megy.” Ezért hasonlítja a saját rendszerét a Revoluthoz. Mert egy applikáció önmagában nem érték. Az érték a mögötte lévő rendszer. A logika. A skálázhatóság. A biztonság. A megbízhatóság. És az, hogy a felhasználó ebből semmit nem lát, csak az élményt. „Mi vagyunk a Revolut a merch piacon.” Ez az állítás nem azt jelenti, hogy pénzügyi szolgáltatást nyújtanak. Hanem azt, hogy ugyanúgy újradefiniálják a kategóriát. Ahogy a Revolut megváltoztatta a bankolás élményét – úgy a Benefit Barcode célja, hogy megváltoztassa a rajongói lojalitás, a kedvezményprogramok és a merchandise termékek világát. A különbség csak az, hogy a Revolut már ismert – a Benefit Barcode még épül. De a szemlélet, a cél, és az ügyfélélmény-központú gondolkodás ugyanarra az architektúrára épül. És ez stratégiai szempontból fontos: nem egy terméket fejlesztenek, hanem egy kategóriát. És a kategória jövője a rendszer szintű gondolkodásban van – nem az egyedi funkciókban. Nincs visszaút – a vállalkozás, ami mindent feltett egy lapra Jáger László valójában ez a teljes vállalkozói mentalitását összefoglalja egy mondatban: „Hozd magad olyan helyzetbe, hogy nincs mögötted visszafelé út, és akkor vagy sikerre jutsz, vagy elbuksz – de visszafelé nem fogsz tudni menni.” Ez a cég valódi működésének leírása. A Benefit Barcode nem mellékprojektként indult. Nem „próbaüzemként”. Hanem úgy, hogy az egész korábbi modelljüket felfalták a fejlesztési költségek. A cég teljes nyereségét beletették az új platformba. És ezzel tudatosan megszüntették a visszafordulás lehetőségét. „...az elmúlt 5-6 év fejlesztése elvitte a korábbi 10-15 év összes nyereségét.” Ez a lépés – bármennyire kockázatos – stratégia volt. Mert ha marad még B-terv, ha marad még biztonsági háló, ha megmarad a régi rendszer, akkor nem lett volna elég erős motiváció a teljes váltásra. Épp ezért működik. Mert amikor már nem lehetett visszafordulni, csak előre menni , akkor minden döntés, minden energia, minden kreativitás az új platform felépítését szolgálta. Ez a vállalkozói „égetés”: felégeted magad mögött a hidakat, hogy biztosan előre haladj. És ez nemcsak technológiai értelemben igaz. Érzelmi, piaci és vezetői szinten is. A régi ügyfelek elpártoltak volna, ha nem kapják meg a megszokott dolgokat – ezért hibrid rendszert fejlesztettek. A fejlesztés költségei időről időre túl nagynak tűntek , de továbbmentek. A piac kicsi volt, a visszajelzések kemények – ezért országot és piacot váltottak . És most itt tartanak: egy olyan rendszerrel, ami már több nyelven működik, milliós felhasználóbázisa van , és készen áll arra, hogy globális szinten skálázzák. A „nincs visszaút” nem veszély, hanem stratégia. Nem félelmet kelt, hanem fókuszt ad. És ezt a gondolkodást László nemcsak magának szánja. Ez üzleti tanács is minden vállalkozónak: „Ha nincs visszafelé út, akkor nem gondolkodsz azon, hogy lehetséges-e. Megcsinálod.” Amit ez a történet tanít Ez az epizód nem arról szólt, hogyan „legyél sikeres” vagy „csinálj startupot”. Hanem arról, hogy mit jelent vállalkozónak lenni egy olyan világban, ahol minden gyorsabban változik, mint ahogy dönteni tudsz. Jáger László története tükör mindazoknak, akik érzik, hogy a régi modell már nem elég , de még nem látják a következőt. Itt nincs megúszás. Nincs kompromisszum. Ha még mindig plasztikkártyát árulsz , de a vevő már applikációt akar – lépned kell. Ha a piac kicsi, és nem tud eltartani , akkor vagy kilépsz nemzetközibe , vagy bezársz. Ha a rendszered nem tud skálázódni , akkor nem üzlet, csak elfoglaltság. „Egy ügyes vállalkozó nem egy munkahelyet épít magának, ahol élete végéig dolgozhat.” Ez nem a „dolgozz kevesebbet” tanács. Ez a „gondolkozz máshogy” üzenet. Építs rendszert. Delegálj. Automatizálj. Tervezz kilépéssel. A Benefit Barcode sztorija arról szól, hogyan lehet egy lojalitáskártyás modellből globális platformot építeni úgy, hogy közben nem veszted el a régieket, de megnyered az újakat. Ez stratégia. Ez vízió. Ez vállalkozás a jövő nyelvén. 🎧 Hallgasd meg most az epizódot, ha te is érzed, hogy új szintre kell lépned, de nem tudod, hogyan nézzen ki az új rendszered 💬 Te mit viszel magaddal László történetéből? Oszd meg és küldd el egy vállalkozó ismerősödnek! Jáger Lászlóról "A kollégáimmal már 20 éve vagyunk jelen a magyar piacon, több száz cégnek, illetve nonprofit szervezetnek segítettünk saját arculatú ügyfél-, valamint tag-, illetve támogatói kártyák kibocsátásában – akkor még plasztik alapon. Azonban amennyire „menő” volt évtizedekkel ezelőtt az, ha mondjuk egy szakszervezet a papír alapú tagkártyát plasztik kártyára cserélte, manapság már ez retrónak tűnik: egyrészt már egyre többen a mobiljukban tárolják a kártyáikat, másrészt a plasztik szó ma már szinte egyet jelent a környezetszennyezéssel. Ezért is döntöttünk új évekkel ezelőtt, hogy elindulunk a virtualizáció irányába, de – egyedülálló módon – úgy, hogy egy hibrid rendszert hozunk létre: a plasztik kártyákból is lehet virtuálisat csinálni, vagy fordítva. Azonban azt már előre láttuk, hogy csak a magyar piac nem képes kitermelni a fejlesztéshez szükséges több száz millió forintot, ezért úgy döntöttünk, hogy az új platformunkat, már a nemzetközi piacra fogjuk felépíteni." Benefit Barcode Inc. a neten Honlap Facebook LinkedIn Twitter Instagram A beszélgetés alapján készült cikkek Olvasd el a Recap cikkeket Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! Stratégiai Vállalkozás Fejleszt ő tippek, heti rendszerességgel *Garantálom, hogy ilyet még nem kaptál << Vissza az Epizódokhoz 2021. április 9. Megoldásműhely / Szikora Emese "Vállalkozóknak segítek a vállalkozás elindításában és fejlesztésében. Célom, hogy olyan vállalkozó lehess, amely igazán Te vagy és nem kell valaki mássá válnod azért, hogy haladni tudj a céljaid felé. Erről többet itt . Rólam pedig itt ." Szikora Emese a neten: LinkedIn.com/Emese-Szikora-Coach MagyarBusiness Megoldásműhely a neten Megoldásműhely.hu Facebook Instagram YouTube MagyarBusiness Olvasd el a Recap cikkeket Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! Stratégiai Vállalkozás Fejleszt ő tippek, heti rendszerességgel *Garantálom, hogy ilyet még nem kaptál << Vissza az Epizódokhoz 2021. március 18. Vállalkozás lépésről-lépésre - Vállalkozás Életciklusa Vállalkozás lépésről-lépésre sorozatunk huszadik részében a Vállalkozás Életciklusáról beszélünk. Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! Stratégiai Vállalkozás Fejleszt ő tippek, heti rendszerességgel *Garantálom, hogy ilyet még nem kaptál << Vissza az Epizódokhoz 2023. október 16. Revive Fitness / Kolozsvári Arnold Csaba „Nem építhetsz jövőt, ha a múltba kapaszkodsz – a kérdés nem a visszatérés, hanem a szintlépés volt.” Kolozsvári Arnold Csaba története Debrecenből indul, és egy olyan döntéssel folytatódik, amit sok vállalkozó ismer: nem látott más kiutat. Azt mondja, Magyarországon nem tudott hinni abban, hogy kemény munkával, tisztességgel és tudással el lehet érni bármit , hacsak nem hazudik, lop vagy másokat fúr ki. Ez volt az a pont, amikor eldöntötte: elmegy. 1999-ben érkezett az Egyesült Államokba. Angolul nem beszélt, vízuma csak látogatói volt, pénze alig. Az első időkben takarított, mosogatott, hamis társadalombiztosítási kártyával dolgozott . Rizsen és száraz kenyéren élt, és olyan szobában lakott, ahol bolhák ugráltak körülötte. Mégis maradt. A magyar név kimondhatatlannak bizonyult – „Csaba” helyett csak azt kérdezték: „Trouble?” . Így lett belőle „Arnold”. A túlélés nap mint nap újraindult: autó négy emberrel közösen, üres tankkal, tolva a kocsit a benzinkútig, minimálbéres munkák, nulla kapcsolati háló . Ez az epizód arról szól, hogy mi történik akkor, amikor nincs más lehetőség, csak menni tovább. És hogyan tud valaki ebből a helyzetből elindítani egy új életet – és vállalkozást – Amerikában. „Az utolsó centem is elfogyott. Apám szemébe nem tudtam volna úgy nézni, hogy visszajövök.” A névváltás, mint kényszer és stratégia Arnold első komolyabb ütközése az amerikai valósággal egy hotel ajtajánál történt. Takarítóként dolgozott, amikor egy vendég nem tudott bejutni az üvegajtón keresztül. Megkérdezte a nevét, Arnold pedig azt válaszolta: „Csaba.” A válasz reakciója: „Trouble?” – baj, gond, probléma. A félreértés kínos volt, de nagyon is tanulságos. Ez volt az a pont, amikor ráébredt: nem maradhat az, aki otthon volt . Ezért vette fel az Arnold nevet. Nem divatból, nem személyes önkifejezésként, hanem kényszerből . Amerikában az identitásod addig létezik, amíg ki tudják mondani – különben csak probléma vagy. Még az „Arnold” név is nehézséget okozott az amerikai fülnek, amikor magyar akcentussal ejtette ki. Ez nem csak nyelvi kérdés. Ez üzleti és túlélési kérdés is . Ha nem értik a neved, nem értik, ki vagy. Ha nem tudnak megjegyezni, nem tudnak visszahívni, nem tudnak ajánlani, nem tudnak veled üzletelni. „Hiába felvettem az Arnold nevet, akárhányszor elmondom, megkérdezik: mit mondtál?” Ez az első lépés nem a vállalkozás volt – hanem az önazonosság elengedése a túlélésért . És ez az ár, amit sok bevándorló megfizet, mielőtt még bármit építhetne. A nemzetközi piacokban látta meg a skálázás valódi lehetőségét. Arnold nem pillanatnyi ötlettől vezérelve indult útnak. A döntés éveken át érlelődött benne. Már 14 évesen tudta: nem az az út érdekli, amit otthon lát maga körül. A példaképe Arnold Schwarzenegger volt – nemcsak a testépítés miatt, hanem azért is, mert egy kis faluból jött, és világszinten tudott érvényesülni . Ez a példa ragadt bele. A végső lökést mégis a rendszer adta. Ahogy ő mondja: „Hiába dolgozott az ember nagyon keményen, nem láttam azt, hogy abból bármi lehetne.” Otthon a kemény munka, a tisztesség és a tudás nem volt elég – mert aki nem játszott a szabályok ellen, az nem jutott egyről a kettőre. A siker ára Magyarországon gyakran az volt, hogy hazudj, csalj, vagy fúrj ki másokat. Ő ebbe nem akart beleállni. Ezért lett Amerika a cél. Nem a filmek, nem az álomélet miatt – hanem mert ott legalább volt esély . Még ha nehezebb is. Még ha nem is ismeri ott senki. Még ha a nulláról is kell kezdeni. Mert a nulláról legalább lehet felfelé építkezni. Magyarországon viszont – érzése szerint – már a startvonal sem volt tiszta. „Nem láttam azt, hogy csak kemény munkából és tisztelettel és tudással az ember valamit el tud érni úgy, hogy ne kelljen lopni, csalni vagy hazudni.” A döntés 1999-ben érett meg teljesen. És innentől nem volt visszaút. Sem anyagi, sem erkölcsi, sem stratégiai értelemben. Arnold nem turistának jött – hanem hogy új életet építsen, minden szempontból . A túlélés első hat hónapja Az amerikai indulás nem egy startup pitch-sel kezdődött, hanem takarítással, mosogatással, és azzal, hogy legyen mit enni. Arnold látogatói vízummal érkezett, munkavállalási engedélye nem volt. Az első hónapokban egy magyar ismerős segítségével próbált boldogulni, de gyorsan szembesült a realitással: mindenki a saját bőrét menti . A „segítség” végül nem sokáig tartott – egy ponton el kellett menekülnie onnan, ahol volt. Elkezdődött a kényszerű túlélés : hamis társadalombiztosítási kártya, fizetés nélküli napok, és olyan munkák, amikből nap végén néha nem jutott több, csak egy adag rizs vagy egy szelet kenyér. Volt, hogy már barnult volt a kenyér , de még azt is megette. Az autó, amit négyen használtak közösen, egyszer csak megállt – kifogyott belőle a benzin, és Arnold gyalog tolta a kocsit, miközben a rendőr megállt mögötte, és kérdezgette, mi történik. Ő pedig dadogva próbálta elmagyarázni: nincs benzin, és nem beszél angolul. Ezek az első hónapok nem csak fizikailag voltak kemények, hanem pszichésen is. Minden dollár elfogyott. Nem volt hova visszamenni. És nem volt opció a feladás. A fordulat egy újsághirdetés formájában jött. „ Work today, get paid today. ” – ez a mondat azt jelentette: dolgozz ma, és kapsz pénzt még ma. Arnold ekkor elővette a szótárát, lefordította, felhívta a számot, és elindult az első napi kifizetéses alkalmi munkára. Ez volt az első alkalom, amikor kicsit fellélegzett. De még ez sem jelentett megoldást – a munkatársak többsége alkoholista, drogfüggő, munkára képtelen ember volt. Arnold kilógott közülük – de pont ez adta meg neki az első előnyt. Dolgozott, időben ott volt, elvégezte a feladatát. Ez lett a kezdő reputációja. És innen indult a lassú, de tudatos kapaszkodás felfelé. „Rizs, kenyér, nulla pénz. És mégis valahogy tovább kellett menni.” Ez a blokk tökéletes látlelet arról, mit jelent külföldön, egyedül, rendszer nélkül, nulláról újrakezdeni . Nincsenek hősök. Csak túlélők. És akik a túlélésből tudnak célt, rendszert és stratégiát építeni – ők lesznek vállalkozók. A magyar közösségtől való elszakadás Arnold hamar megtapasztalta, hogy nemcsak az idegen ország kihívásaival kell megküzdenie, hanem a saját közössége árulásaival is . A kezdetekben természetesen próbált magyarokkal kapcsolatot keresni – hiszen ez tűnt a legegyszerűbbnek. De hamar kiderült: ez a kapcsolódás nem segítség, hanem lehúzás. Két magyar srác például úgy került hozzá, hogy New Yorkban becsapták őket , elvették minden pénzüket, és kamu munkát ígértek nekik. Arnold – saját szűkös körülményei ellenére – ételt, matracot és munkalehetőséget is biztosított nekik. De amikor kiderült, hogy a munka nem legális, azt mondták: „Édesanyám azt mondta, ha nem leszünk legálisan bejelentve, akkor inkább ne dolgozzunk.” Ez volt az utolsó csepp. Ezek után nemcsak hogy nem köszönték meg, amit kaptak, de elkezdték aláásni Arnold helyzetét a szállásadó idős hölgy felé, akitől Arnold az apartmant bérelte. A konfliktus odáig fajult, hogy majdnem kirúgatták őt a lakásból is. Ekkor döntött: vége. Elég a magyarokból. Innentől kezdve éveken át tudatosan kerülte a magyar közösséget , csak az amerikai környezetre koncentrált. Ez volt az egyetlen esélye, hogy felépítsen valamit, amire hosszú távon lehet építeni. Nem akart több manipulációt, kiskaput, panaszkodást, visszahúzó mentalitást. „Azt mondtam: kész, befejeztem a magyarokkal. Nem foglalkozom velük.” Ez a döntés nem érzelem, hanem stratégia volt. Egy kemény, vállalkozói szempontból logikus lépés: ha a közeg mérgez, ki kell lépni belőle. Akkor is, ha a saját nyelved, a saját nemzeted, a saját múltad. Mert ha az nem épít, csak visszahúz – az üzletileg is bukás. A „work today, get paid today” pillanat: az újrakezdés első jele Az igazi fordulópont Arnold számára egy apró újsághirdetés volt. Addigra már elfogyott minden pénze , nem volt megtakarítása, és nem volt semmilyen lehetősége visszatérni Magyarországra. Szó szerint az utolsó centjéig kiszámolt helyzetben volt, és a következő lépés nem csak a karrierje, hanem az élete szempontjából is sorsdöntőnek bizonyult. A hirdetés négy angol szó volt: „Work today, get paid today.” Arnold elővette a kis szótárát, lefordította. Megértette, mit jelent: dolgozz ma, és már ma kapsz fizetést. Ez számára egyenlő volt a megváltással. Azonnal jelentkezett. A hely, ahová került, nem volt álommunkahely. Olyan emberek dolgoztak ott, akiket Magyarországon még kerülne is az ember – alkoholisták, drogfüggők, megbízhatatlan figurák. Ő így fogalmazott: „Nem arról van szó, hogy ezek az emberek tisztességesek, de nem kapnak munkát. Ezek az emberek nem tudják megtartani a munkát.” És mégis: Arnold elkezdett dolgozni velük. Kitűnt. Egyszerűen azzal, hogy megjelent időben, elvégezte a munkát, és nem kellett utána takarítani . A megbízhatóság, ami korábban nem jelentett semmit, itt azonnal előny lett. Ez volt az első alkalom, amikor értékké vált a hozzáállása , nem hátránnyá. A történet egyik kulcsmomentuma, amikor a hamis társadalombiztosítási kártyáját használta – nemcsak saját magának, hanem egy magyar lánynak is, akinek a számát megváltoztatta egy jeggyel , mert neki nem volt sajátja. Fogalma sem volt, működik-e – de működött. A munkahelyen két évig dolgoztak így , és még a főnökök is kérdezték, miért nem mennek főállásba, annyira szeretik őket. „Ez a kis hely olyan volt, hogy ott olyan embereket találsz, ahol Magyarországon mindig azt szoktam mondani, hogy azok szebbnek se köpni időket.” A munkák között volt hotel takarítás, éjszakai mosogatás, bank- és golfklub takarítás , minden, amit csak el lehetett vállalni. Ez nem volt karrier – ez volt a túlélés üzemszerűen , amit egyetlen dolog hajtott: a cél, hogy az Egyesült Államokban valósítsa meg az álmát. Ez a blokk egyetlen gondolatra épül: nem az számít, hol kezdesz, hanem hogy megállsz-e. És Arnold nem állt meg. Akkor sem, amikor minden ok megvolt rá. „Egy cél hajtott engem: hogy az Egyesült Államokban meg tudjam valósítani az álmaimat.” A munka minősége és a saját határok feszegetése Arnold számára nem az volt a kérdés, hogy képes-e dolgozni. Mindig is dolgozott, és sosem riadt vissza a nehézségektől. A valódi kihívást az jelentette, hogy olyan munkákat kellett elvállalnia, amit korábban elképzelhetetlennek tartott magáról. „Olyan dolgokat csináltam ott kint, amit Magyarországon nem csináltam volna.” Az Egyesült Államokban végzett munkák messze voltak a vágyott élettől: bankok, golfklubok, hotelek takarítása, éjszakai műszakok, nappali beugrós melók. Egyetlen cél lebegett előtte: túlélni, és nem visszamenni . Még akkor sem, amikor már szó szerint elfogyott minden forrása. „Az utolsó centemet elköltöttem, már nem volt pénzem.” A környezete sem volt épp inspiráló. Az alkalmi munkák helyszínein gyakran olyan emberekkel találkozott, akik alkohol- vagy drogproblémákkal küzdöttek, nem tudtak rendszeresen dolgozni, nem lehetett rájuk számítani. „Nem arról van szó, hogy ezek az emberek tisztességesek, de nem kapnak munkát. Ezek az emberek nem tudják megtartani a munkát.” Ebben a közegben kellett helytállnia. Nem volt választása. Azt tette, amit tudott: megjelent, elvégezte a munkáját, és fizetést kapott érte. Egyik napról a másikra, megbízhatóan. Ez hozta az első stabilabb pontokat a túlélésben. A legfontosabb hajtóerő mindig ugyanaz maradt: az álom, hogy az Egyesült Államokban új életet tud építeni. „Egy cél hajtott engem: hogy az Egyesült Államokban meg tudjam valósítani az álmaimat.” Ez a szakasz egyértelműen megmutatja, hogy Arnold nem kifogásokat keresett, hanem lehetőségeket , még a legnehezebb körülmények között is – és ezekből építette fel későbbi vállalkozását. A testépítés és az első kapcsolódás az amerikai világgal Arnold életében a testépítés nem csak sport volt, hanem menedék, struktúra és önazonosság – különösen az amerikai túlélési időszakban. Ahogy ő mondja, a testépítés mindig is az élete része volt, már Magyarországon is az edzőteremben töltötte az idejét, és ez folytatódott az USA-ban is , sőt, még fontosabb szerepet kapott. Amikor lehetősége adódott, hogy a sok fizikai és takarítómunka mellett visszatérjen az edzőterembe, újra azt érezte: valami olyan közegbe kerül, amihez köze van . A konditerem lett az első olyan hely, ahol már nem csupán küszködött a túlélésért, hanem kapcsolódni tudott az emberekhez. „Elkezdtem járni konditerembe. Az volt az első olyan hely, ahol már éreztem, hogy emberek kérdeznek tőlem valamit.” Nem kértek referenciát, nem kérdezték, honnan jött. Az eredmények beszéltek helyette. A fizikai jelenlét, az alkat, az edzettség – ezek önmagukban bizalmat építettek. Nem számított a nyelvi akcentus vagy a származás. A vendégek kérdeztek tőle, tanácsot kértek, kíváncsiak voltak rá. Ez volt az első pont, ahol valódi figyelmet kapott – nem származás, hanem tudás alapján . „Elkezdtek kérdezgetni, hogy mit csinálok, hogy csinálom, mivel eszem, mit használok.” Ebből a közegből született meg az első ötlet, hogy ebből később valami több is lehet. Ekkor még nem volt konkrét vállalkozás, de a gondolat elkezdett formálódni , hogy a testépítéssel, edzéssel, táplálkozással kapcsolatos tudását értékké lehet alakítani. Olyasmivé, amiért az emberek hajlandók fizetni – ha megfelelően kommunikálja és felépíti. Ez volt az első pont, ahol már nem csak a munkáért, hanem a tudásáért is kezdett elismerést kapni . És ami talán még fontosabb: önbizalmat. Egy olyan közegben, ahol korábban minden kapcsolata kiszolgáltatottságra, alá-fölérendeltségre épült, a konditeremben partnerként kezdték kezelni . Ez a részlet jól mutatja: a vállalkozói út nem mindig egy ötletből indul. Néha abból a pillanatból születik , amikor valaki először érzi, hogy érdeklik az embereket a tapasztalatai . „Ez volt az első pont, ahol nem csak dolgoztam, hanem elkezdtem visszakapni valamit abból, aki vagyok.” A tudatos elszakadás a magyarságtól Arnold számára a magyar közösségtől való eltávolodás nem érzelmi, hanem tudatos döntés volt . Az első időszak nehézségei, az átélt csalódások után világossá vált számára, hogy ha előre akar lépni, akkor nem kapaszkodhat a saját közegébe – mert az nemhogy nem segítette, de még hátráltatta is. „Én nem akartam magyarul beszélni. Direkt. Tehát én elkerültem a magyarságot évekig.” Ez a mondat világosan mutatja: nemcsak kerülte a nyelvi közösséget, hanem tudatosan úgy döntött, hogy nem akar részt venni benne . A döntés hátterében korábbi konkrét esetek is álltak, ahol magyar ismerősök visszaéltek a helyzettel, ártottak neki vagy kis híján kiszorították a szállásáról . Az eltávolodás egyik fő oka a mély csalódás volt a magyarokban : „Olyan szinten csalódtam a saját népemben, hogy nem kerestem a társaságukat.” Ezek után Arnold elszigetelte magát a magyar közegtől , és éveken keresztül nem keresett kapcsolatot magyarokkal. Nem alakított ki új ismeretségeket, nem épített magyar környezetet maga köré. Ehelyett csak a munkára és a túlélésre koncentrált . Ebben az időszakban még nem az integráció, nem a vállalkozás vagy a nyelvtanulás volt a fő cél. Csak az, hogy nyugalmat teremtsen maga körül , és elkerülje azt a közösséget, amiben sorozatosan csalódott . A hamis kártyák és a túlélés eszközei Arnold egyik legsúlyosabb tapasztalata az amerikai évek elején a társadalombiztosítási szám (Social Security Number, SSN) hiánya volt. Mivel látogatói vízummal érkezett, nem volt legális munkavállalási engedélye , így a legtöbb hivatalos úton nem vállalhatott munkát. Ezért – ahogyan sok más bevándorló – ő is olyan SSN-kártyához fordult, ami nem volt valódi . A beszélgetésben egyértelműen elmondta, hogy az első társadalombiztosítási szám, amit használt, nem volt törvényes . „Az első social security számom, az nem volt legális.” Egy ponton pedig módosította is az egyik számot , hogy egy ismerőse – egy magyar lány – is tudjon dolgozni az ő papírjaival. Az eredeti számot egy hellyel megváltoztatta, és ezzel ketten dolgoztak – ugyanazon a munkahelyen – hosszú időn keresztül. „Annyit csináltam, hogy az egyik számot megváltoztattam, hogy a lánynak is legyen egy social security száma.”„Két évig dolgoztunk ezzel a számmal.” Ez az SSN volt a kulcs ahhoz, hogy fizikai munkát tudjanak vállalni – például hotel takarítást, golfklub és banképület takarítást, vagy más alkalmi munkákat. A munkáltatók nem kérdeztek sokat, csak azt nézték: az ember elvégzi-e a dolgát. Arnold azt is elmondta, hogy volt olyan főnök, aki meglepődött, milyen jól dolgoznak, és még ajánlatot is tett arra, hogy állandó munkát kapjanak . „Mondták, hogy be kéne állni főállásba, mert szeretnek bennünket, jól dolgozunk.” A túléléshez ez kellett akkor – és a lehetőségek közül ez volt az egyetlen, amit választani tudott. Ezek a részletek nem csak egy bevándorló küzdelméről szólnak, hanem arról is, milyen kockázatokat kellett vállalnia annak, aki úgy döntött: nem megy vissza – bármi áron. A hazatérés kizárt opció volt Arnold történetében a hazatérés nem egy lehetséges forgatókönyvként szerepelt – hanem mint egy teljesen kizárt, megalázó végkimenetel . Az epizódban határozottan és többször is kijelentette: nem tudta volna feldolgozni, ha vissza kell mennie Magyarországra. „Nem volt opció, hogy hazamenjek.” A beszélgetés során elmesélte, hogy amikor Amerikába érkezett, hozott magával némi pénzt. Azonban ez az összeg hamar elfogyott a megélhetési költségekre, és mire eljutott oda, hogy önállóan kell boldogulnia, már nem volt tartaléka. A lehetőségek beszűkültek, és csak egy irány maradt: előre. „Az utolsó centemet elköltöttem, már nem volt pénzem.” Ebben az állapotban – teljesen egyedül, kiszolgáltatva, egy idegen országban – Arnold számára a gondolat, hogy visszamenjen, nemcsak bukásként, hanem személyes szégyenként is értelmeződött . Kifejezetten említi, hogy nem akart úgy hazatérni, hogy az édesapja szemébe kelljen néznie . Ez az a belső elhatározás, ami végigkísérte az első időszak minden kihívásán: nem adhatja fel, nem mehet haza, nem bukhat bele. A beszélgetésből kiderül, hogy még akkor sem gondolkodott a hazatérésen, amikor a helyzete gyakorlatilag ellehetetlenült . A társadalombiztosítási szám nem volt legális, a lakhatás bizonytalan volt, a pénz elfogyott – de ezek egyikét sem kezelte úgy, mint ami elegendő ok lenne a visszafordulásra. Ez a hozzáállás nem stratégia volt, nem számítás – hanem belső döntés, amit még azelőtt hozott meg, hogy elindult volna . „Nekem nem volt opció, hogy hazamenjek. Az lett volna a bukás.” Amit ez a történet tanít Kolozsvári Arnold Csaba története nem a sikerről szól, hanem a túlélésről . Az epizódban végig nyomon követhetjük azt az utat, amely Debrecenből indul, és a nulláról való amerikai újrakezdésig tart – pénz nélkül, kapcsolatok nélkül, legális munkalehetőség nélkül. Arnold nem tartotta opcióként, hogy hazatérjen, nem tudott volna apja szemébe nézni, ha feladja. Ez az egyirányúság tette lehetővé, hogy még akkor is kitartson, amikor bolhás szobákban lakott, rizsen élt, hamis papírral dolgozott , és olyan környezetben mozgott, ahol minden ellene szólt. A tapasztalatai alapján azt is világosan elmondta, hogy mélyen csalódott a magyar közegben , és ezért évekig tudatosan elkerülte. Nem beszélt magyarul, nem keresett kapcsolatot magyarokkal, nem akart újra kiszolgáltatott lenni. „Olyan szinten csalódtam a saját népemben, hogy nem kerestem a társaságukat.” A testépítés volt az első kapaszkodó, ahol végre önmagaként tudott megjelenni , ahol kérdeztek tőle, kíváncsiak voltak rá, és ahol már nem csak munkásként, hanem emberként kezdték kezelni. A konditerem lett az első hely, ahol érezte: valamije mégis van, ami számít . „Elkezdtem járni konditerembe. Az volt az első olyan hely, ahol már éreztem, hogy emberek kérdeznek tőlem valamit.” És mindeközben: nem panaszkodott, nem magyarázkodott, nem várta, hogy majd valaki megoldja helyette. Minden nap dolgozott. Ha kellett, takarított. Ha kellett, mosogatott. Ha kellett, tolta a kocsit a benzinkútig. Csak egy cél hajtotta: „Egy cél hajtott engem: hogy az Egyesült Államokban meg tudjam valósítani az álmaimat.” 🎧 Hallgasd meg a teljes epizódot, ha vállalkozóként te is szeretnél szintet lépni! 💬 Te mit viszel magaddal Arnold történetéből? Oszd meg és küldd el egy vállalkozó ismerősödnek! Kolozsvári Arnold Csabáról „Kolozsvári Csaba Arnold vagyok Debreceni születésű. Miután megtaláltam az ideálom képét egy magazinban, aki nem volt más mint Arnold Schwarzenegger, azonnal határozottá vált a számomra hogy mit is akarok az életemben elérni. Ami pedig nem volt más mint hogy ne a fizikai erőnlétemből hanem a tudásomból fakadóan másokon, embereken segítsek az egészség megőrzésé érdekében. Ezt pedig nem máshol hanem az Egyesült Államokban akartam megvalósítani. Ezek után a sport betöltötte az életem 13 eves koromtól, kisebb-nagyobb versenyzési sikerekkel. Majd pedig végül 24 évesen 1999-ben megérkeztem az USA-ba és elkezdtem dolgozni az álmom megvalósításán. Ami természetesen nagyon nehezen kezdődött. Először Marco Islanden kezdtem meg takarítói és tányérmosó munkásságom. Mindössze 6 rövid hónap után, azok a magyarok, akikkel együtt éltem, lehetetlenné tettek a további ottmaradást és ezért az utolsó remény egy daytonai közjegyzőben maradt, aki M.o.-n is hirdette magát mint egy zöldkártya lottó sorsolásában segítő személy. Remélve azt, hogy ő majd munkában és szállásban is fog segíteni, egy 1984-es Dodge 600 autóval neki vágtam én es az akkori barátnőm a bizonytalannak a bizonytalanból. Sajnos munka az nem sikerült, de ezen úr segítségével sikerült bérelni egy kis lakást. Oda adva az utolsó 1000$-t, munkát nem kapván, hihetetlenül kis angol tudassál de sportból fakadó kitartassál és elkötelezettséggel, illetve egy angol-magyar szótárral a kezemben, tudtam hogy nincs más út mint előre. Szótáram segítségével megtaláltam a megoldást egy újságban, "work today, get paid today". Így aztán, ennek a munkaadónak a segítségével, tovább tudtam folytatni a karrierem mint takarító és mosogató fiú. De tudtam, néha remegve is, hogyha kitartok, meglesz az eredménye. A másik nagy toló erőt édesapámnak köszönhetem, aki nem hitt abban, hogy bármi sikert elfogok tudni érni, sem a sportban, sem pedig az USA-ban. Így aztán a bizonyítási vágy az állandóan égett bennem, ami mai napig nem aludt ki! Természetesen azóta mint a bevándorlók nagyrésze, rengeteg nehézségen mentem keresztül és még a kitoloncolás is szóba került. Ma viszont büszkén elmondhatom, hogy egy sikeres fitneszteremnek vagyok a tulajdonosa, amely csak személyi edzessél foglalkozik és többszörös bajnoka a legjobb helyi fitneszközpont díjnak, amelyet évente rendeznek a helyi sajtó által. Céljaim nem apadtak, további 2 terem nyitását tervezem 2024-ben, majd pedig az ingatlanok további vásárlása a cél. ” REvive Fitness a neten Honlap Facebook YouTube A beszélgetés alapján készült cikkek Olvasd el a Recap cikkeket Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

<< Vissza a Csapathoz Zsolnai-Nagy Andrea Tartalom Menedzser A digitális marketing világa már az egyetemi éveim alatt is erősen foglalkoztatott. Mesterszakon marketinget és menedzsmentet tanultam, és azóta is egyre mélyebben beleásom magam ebbe a dinamikus, folyamatosan változó területbe. A digitális világban rengeteg lehetőséget látok, egy teljesen új terepet az innovációhoz és a fejlődéshez. Hiszem, hogy a hatékony marketing egyik alapköve a digitális tér megértése és tudatos alkalmazása. Most pedig örömmel tölt el, hogy a gyakorlatban is részese lehetek ennek a kreatív világnak. Nagyon motiváló számomra, hogy egy olyan csapat tagja lehetek, ahol érték a kreativitás, nyitottság, valamint a közös gondolkodás. Már alig várom, hogy új kihívásokkal találkozzak, fejlődjek, és én is hozzátegyek valamit a közös sikerekhez.

A Netflix nem csak stratégiában, hanem kultúrában is úttörő. Tanuld meg, hogyan építs erős alapokat a cégedben. Cégkultúra vagy stratégia? A Netflix példája megmutatja, hogy mindkettő kell. Szűcs György Áron 00:00 / 10:09 < Vissza a fejezetekhez Cégkultúra vagy stratégia? A Netflix példája megmutatja, hogy mindkettő kell. A mai szöveget nagyjából 6 perc lesz végigolvasni. Olyan fogalmak lesznek benne, mint: céges kultúra, kreatív és innovatív emberek, első elven gondolkodók, illetve közös stratégia. Ahogyan korábban is most is lesz egy egyszerűen elvégezhető gyakorlat, ami segíthet a céges morál javításában. Ma az egyik legfontosabb és legkevésbé értett sikertényezővel fogunk foglalkozni: a vállalati kultúrával. Reed Hastings a Netflix társalapítójának történetén keresztül ismerkedünk meg témánkkal. Először, mint ahogyan korábbi anyagjainkban is, egy tanulságos történettel kezdünk. Egy olyan sztorival, amiből kirajzolódik egy hiba, amit a következő lépésként, vagy egy másik cégnél már nem követünk el újra. Egy korábbi cég első embereként, Reed társalapítója volt egy gyorsan növekvő vállalatnak, a Pure Software nek. A Pure drámaian megnőtt, miután 18 hónap alatt, három vállalatot vásároltak fel. Pénzügyileg sikeres volt, de ahogy nőtt, a vállalati kultúra erodálódott, és a termékeik tönkrementek. Reed első gondolata az volt, hogy mindent maga javít meg. Egész éjjel kódoltam, napközben próbáltam vezérigazgató lenni, és néha-néha még egy zuhanyzást is beiktattam. Hamar kiderült, hogy ez nem jó recept egy nagy csoport ember vezetésére. Akkoriban azt gondoltam, ha több értékesítési hívást, több utazást, több kódot és több interjút írok, akkor valahogy jobban fog működni az egész. Lassan be kellett látnom, hogy tévedtem, a legnagyobb versenytársunk 1997-ben, hat évvel az indulás után felvásárolta a vállalatunkat. Reed egy nagyon jellemző hibát követett el az első cégénél. Azt hitte, hogy a cég gondjait csak keményebb munkával tudja megoldani. De a kemény munka nem elég, és a több munka soha nem az igazi megoldás. A sikerhez a méretnövekedés során a szervezet minden tagját használnod kell. Ehhez pedig nagyon tudatosan kell kialakítani a vállalati kultúrát. A Purenál az volt a gond, hogy minden alkalommal, amikor jelentős hiba történt, megpróbáltak azon gondolkodni, hogy milyen folyamatot tudnának bevezetni annak érdekében, hogy ez ne fordulhasson elő még egyszer, és ezáltal javítsanak a vállalaton. Rendszer bábok volnának? Ha mindössze csak olyan emberek dolgoznak, akik a folyamatokat csak követik, és nem megelőzik, vagy irányítják, akkor az átlagos intellektuális szint lecsökken, miközben a piac folyamatosan változik. A hiba éppen ebben rejlett. Képtelenek voltak alkalmazkodni a folyamatokhoz, mert egy csomó emberük volt, akik a folyamat követését értékelték ahelyett, hogy az első elven gondolkodtak volna. Egy kis háttér információ az első elvű gondolkodásról ( First-Principle Thinking ). Ezt a kifejezést gyakran hallani a Szilícium-völgyben. Az első elvű gondolkodás azt jelenti, hogy minden, amit teszel, alapvetően az alapvető meggyőződések vagy más néven első elvek alapján történik. Ahelyett, hogy vakon követnéd az utasításokat vagy ragaszkodnál egy folyamathoz, az első elvek alapján gondolkodó ember folyamatosan azt kérdezi: Mi a legjobb a vállalat számára? Nem lehetne ezt másképpen is csinálni? Itt lenne egy kettős felismerés A Pure Software azért nem tudott alkalmazkodni, mert rossz munkatársaik voltak, és azért voltak rossz munkatársaik, mert a menedzsment olyan döntéseket hozott, amelyek kifejezetten ezeket az alkalmazottakat választották. Eközben Reed elvesztette a Pure iránti szenvedélyét, mivel a céges kultúra stagnált. Nem sokkal azután távozott, hogy a vállalatot egy versenytárs 750 millió dollárért felvásárolta. Ez adta a kezdeti tőkét a Netflix 1997-es elindításához. Ez esetben eltökélte, hogy nem ismétli meg azt a hibát, hogy a vállalati kultúrát háttérbe szorítja A Netflix egy olyan szolgáltatásként indult, amely DVD-ket postázott. Könnyű elfelejteni, hogy milyen gyökeresen felforgatta a videokölcsönző üzletágat az első naptól kezdve. Legfélelmetesebb versenytársuk, a Blockbuster nem tudott lépést tartani ezzel a nyerő stratégiával és 2010-ben csődöt jelentett. De van egy mélyebb oka is, amiért a Netflix képes volt túljárni egy nála több, mint százszor nagyobb vállalat eszén. Ez nem a verseny, hanem az együttműködés története, egy kulturális virágzásé, amely a Netflix központjában zajlott. Ez a kultúra szinte a Pure Software ellenpontjaként épült fel. Emlékezzünk, mit mondott Reed a Pure-ról: Képtelenek voltunk alkalmazkodni, mert egy csomó emberünk inkább a folyamatok követését értékelte, mint az első elven alapuló gondolkodást És ez az a fajta kíváncsi elme, amelyet Reed Hastings a Netflixnél gyakorlatilag minden döntésnél szabadjára akart engedni. Minél több, első elven gondolkodó munkatársat szeretett volna maga mögött tudni. És arra kérte az embereket, hogy azt tegyék, amit a vállalat számára a legjobbnak tartanak. Ennél több iránymutatást nem adott nekik. Néhány embert ez persze frusztrált, de valószínűleg nem ők azok, akik jól illenek a Netflixhez. Mások viszont szeretik ezt a fajta első-elvű gondolkodást. De hogyan azonosította Reed ezeket a jelölteket? A Netflixnél egy mára legendássá vált dokumentummal kezdődött minden, egy több mint 100 diából álló, "Culture Deck" néven ismert gyűjteménnyel. Ezek a diák pontosan meghatározták, hogy mit képvisel a Netflix kultúrája, és hogy kiket próbálnak felvenni, és ők később mire számíthatnak. Más néven is ismert lett. Megőrző teszt / Keeper Test? Mi az? Megpróbáljuk mindig az őszinteséget hangsúlyozni. Tehát bármikor megkérdezheted az ügyvezetődtől, hogy ha elmennék, mennyit dolgoznál azon, hogy meggondoljam magam és maradjak? Ez egyfajta esszenciális teszt, én úgy hívnám, hogy megőrző teszt. Tegyük fel, hogy egy menedzser úgy dönt, hogy megtart egy zseniális bunkót a csapatban. A morál lankad és a csapat teljesítménye csökken. Ekkor egy igazi darwini küzdelemmel állunk szemben. És ebben az értelemben, a keeper teszt mindkét irányba hat. Egy ügyvezető ugyanolyan biztosan megbukhat rajta, mint bármelyik alkalmazott. Ezért kell a kultúra iránti elkötelezettségnek minden döntést áthatnia. És itt érkeztünk el az erős vállalati kultúra lényegéhez, ami az önző ambíciók ellenőrzésére szolgál Ez egy civilizáló erő, amely kizárja azokat, akik lehúzzák a csapatot, és egyben befogadja azokat, akik felemelik a csapatot. Röviden: melegszívű, de nem ölelgetős. A valóban sikeres csapatsportokban gyakran nagy a kohézió a játékosok között. Ezeket a szempontokat hangsúlyozzák, és azt mutatják, hogy amikor az emberek bejönnek, mindenki igyekszik segíteni nekik, de végső soron ez a teljesítményről szól. Arról szól, hogy közösen megváltoztatjuk a világot az internetes televíziózás területén, és ehhez minden szinten hihetetlen teljesítményre van szükség Emellett mindig őszinte visszajelzéseket kell adni, hogy tanulhassunk belőle és ezzel fejlődési pályára állva, a lehető legjobbat hozza ki magából az ember. Megpróbáljuk folyamatosan arra ösztönözni az alkalmazottakat, hogy találják ki, hogyan fejleszthetnék a céges kultúrát, nem pedig arra, hogyan őrizhetnék meg azt. És így mindenki megpróbál hozzáadott értéket teremteni azzal, hogy itt van egy hely, ahol javíthatunk azon, amit csinálunk. Ez tartja életben ezt a kultúrát! Ez nem egy aranytábla, hanem egy folyamatosan fejlődő, élő dokumentum és gyakorlat. A termék után a második legfontosabb dolog egy vállalaton belül az a céges kultúra. Mert nem mindegy az, hogy egy olyan állásra keresel munkavállalót, aki napi nyolc órán át ugyanazt kell ismételgesse, vagy olyan munkatársat keresel, akinek kreatívnak kell lennie. Thinking inside the box vagy "Thinking outside the box típusú embert keresel? Mert egy innovációval foglalkozó cég nem olyan embert akar foglalkoztatni, aki képes nyolc órát türelmesen a szalag mellett állni. Egyszóval repetitív vagy innovatív emberekre van szükséged? Vegyünk itt egy konkrét példát, mondjuk egy pékséget, ahová mindkét típusú ember kelleni fog. Hiszen az egyik nagyon jól bírja a kenyérsütés monotonitását, míg egy másik ember az, aki kitalálja, hogy milyen újfajta kenyereket lehetne még sütni? Barna kenyeret? Esetleg sajtosat? Vagy magvas kenyér kell a többségnek? A következtetés az az, hogy legyen egy célod a cégedről és ahhoz úgy keress magad köré csapatot! Döntsd el, hogy milyen terheket vegyenek le a válladról? Amikor a terméked már készen van, akkor meg kell határoznod, hogy milyen vállalati kultúrát szeretnél magadnak! Milyen embereket? Mert ez az, ami hosszútávon is elkísér majd. Ha skálázni szeretnéd a termékedet és vállalatodat, akkor mindenképp előtte el kell döntened, hogyan és kikkel érdemes felépítened vállalkozásodat! A mai pár perces gyakorlat: Célja, hogy segítsen neked és csapatodnak megtalálni a módját annak, hogy a kultúra és a stratégia támogassa egymást. Vegyél elő egy darab papírt, és hajtsd hosszában harmadokra, így lesz három oszlopod. Címkézd fel őket a következőképpen: Mi?, Ki? és Hogyan?. Az első oszlopban válaszolj, azokra a kérdésekre, hogy mik azok az alapelvek, amelyek meghatározzák a vállalati kultúrámat? Legyél konkrét és tömör. A második oszlopba: kiket szólítanak meg ezek az elvek? A csapattagokat? Az ügyfeleket? Befektetőket? Ismétlem, röviden, tömören. Nem mindenki ugyanazt a választ fogja adni. És végül a harmadik oszlopban: hogyan segítenek ezek az elvek a sikerben? Most kérd meg a csapatodat, hogy tegye ugyanezt! Amikor elkészítették a saját listájukat, hasonlítsátok össze a jegyzeteket. Keressétek meg azokat a helyeket, ahol mindenki gondolkodása egyezik. És azt is, hol van nézeteltérés. Most már jó úton haladtok a közös vállalati kultúra meghatározása felé, amely együtt tud fejlődni veletek. < Előző fejezet Következő fejezet > Fóris Attila Szerző Szűcs György Áron Szerkesztő

Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! Stratégiai Vállalkozás Fejleszt ő tippek, heti rendszerességgel *Garantálom, hogy ilyet még nem kaptál << Vissza az Epizódokhoz 2021. november 13. Art is Business / Balogh Máté András “14 éve dolgozom a kulturális piacon kommunikációsként, ami elsősorban sajtó kommuikációt, médiamenedzsmentet, brandépítést, valamint az elmúlt években már stratégiaalkotást jelen. 10 éve alapítottam cégemet, a kortársPRost, ami az ország egyetlen összművészeti PR-kommunikációs ügynöksége. Mivel összeművészetben hiszek és nagyon érdekelnek az összefüggések, így a klasszikus zenétől, a képzőművészeten és táncon át, a színházik bezárólag minden műfajban jelen vagyunk. 2.5 éve pedig elindítottam az Art is Business iniciatívát, amelyben a művészeti és for-profit világot igyekszünk összekötni különböző megoldások mentén. Itt roppantul büszke vagyok, hogy a Bridge Budapest idén elismerte a munkánkat a Vállalkozói Közösségi Díjjal. Magánemberként végtelenül mozgat a művészeti menedzsment témaköre, amely magyarországon szintén egy hiányos műfaj. Emiatt is, már 11 éve szervezem a Werk Akadémián a művészeti menedzser és színházi menedzsment szakokat.” Balogh Máté András a neten: Honlapok - ArtIsBusiness.hu - KortarsPr.hu - WerkAkademia.hu Facebook Instagram LinkedIn YouTube Magyar Business Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! Stratégiai Vállalkozás Fejleszt ő tippek, heti rendszerességgel *Garantálom, hogy ilyet még nem kaptál << Vissza az Epizódokhoz 2023. augusztus 4. Székely Family & Co. Nonprofit Kft. / Székely-Keresztesi Orsolya és Dr. Székely Zoltán "Háromgyermekes szülőkként döntöttünk úgy a férjemmel, hogy közös vállalkozásként folytatjuk tovább a munka frontján is. Cégünk egy nonprofit start-up inkubátor és akcelerátor, a KFI szektorban dolgozunk az űripar, a biztonság és a fenntarthatóság területén. Start-upok, induló vállalkozások és egyéni innovátorok munkáját segítjük, célunk a transzformatív innovációk piacra vitele. Leginkább a Horizon Europe program - az EU központi kutatási és innovációs keretprogramja - keretében vagyunk aktívak. Projektmanagerek és üzleti szakemberek mellett az SFC-nek mindhárom területen működik saját kutatói részlege, saját - sokszor interdiszciplináris - kutatási témákkal, melyek több területet is összefognak. Munkatársaink a disszemináció, kommunikáció, piacra vitel, létesítménygazdálkodás, IPR management, privacy, design, gamification és VR fejlesztés területén dolgoznak." Székely Family & Co. Nonprofit Kft. a neten Honlap Facebook LinkedIn Twitter YouTube PEERS projekt DRIVE2X projekt Vendég Dr. Székely Zoltán "Zoli a Space és Security kutató részlegek vezetője, a cég társalapítója és másik tulajdonosa - kettőnk korábbi egyéni vállalkozásaiból alakult meg a cég -, végzettsége szerint az állam- és jogtudományok doktora, az amerikai AIU egyetem doktorandusza. Korábban az ESA (European Space Agency) magyarországi üzleti inkubátorának egyik menedzsere volt." Dr. Székely Zoltán a neten LinkedIn Recap: amikor először beszélgettünk Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! Stratégiai Vállalkozás Fejleszt ő tippek, heti rendszerességgel *Garantálom, hogy ilyet még nem kaptál << Vissza az Epizódokhoz 2020. december 18. Vállalkozás lépésről-lépésre - Folyamatok Vállalkozás lépésről-lépésre sorozatunk tizenharmadik részében a Folyamatokról beszélünk. Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! Stratégiai Vállalkozás Fejleszt ő tippek, heti rendszerességgel *Garantálom, hogy ilyet még nem kaptál << Vissza az Epizódokhoz 2025. június 9. Kolozsvári Arnold Csaba / Revive Fitness Újjáépíteni, amikor minden darabokra hullik Van az a pont, amikor nem te választod a változást – hanem a változás választ téged . Kolozsvári Arnold Csaba ezt a pontot élte át – méghozzá Floridában, egy jól menő vállalkozás közepén, amikor a teljes edzői csapata hátat fordított neki. És nem azért, mert rossz főnök lett volna. Hanem mert rendet akart teremteni . Arnold edzőterme az Egyesült Államok egyik legelismertebb, magyar kézben lévő egészségközpontja. De amikor eldöntötte, hogy a laza alvállalkozói struktúrát felváltja egy felelősségteljesebb munkavállalói rendszerrel , a kollégái fellázadtak. A lojalitásból lett árulás. A csapatból lett konkurencia. És az addig épített brand veszélybe került. "Aki sírva kérte, hogy dolgozhasson nálam, ő volt az első, aki elárult." Ebben az epizódban Arnold nemcsak a válságkezelést, hanem a mélyebb tanulságokat is megosztja: Hogyan ne hagyd, hogy a saját embereid kontrollálják a cégedet. Milyen vezetői döntések nem tűrnek kompromisszumot. Mi történik, ha nemcsak vállalkozóként, hanem emberként is be kell keményítened . Ez a történet minden vállalkozónak szól, aki valaha is épített valamit nulláról – és tudja, milyen érzés elveszíteni mindent. Amikor a csapatod ellened fordul – és még nekik áll feljebb A vállalkozói lét egyik legkeményebb leckéje: a lojalitás nem örök. Kolozsvári Arnold Csaba brutálisan őszintén mesél arról, hogyan omlott össze egy jól működő rendszer egyetlen stratégiai döntés következményeként. „A srác, aki sírva könyörgött, hogy nálam dolgozhasson, volt az első, aki kilépett.” Arnold úgy döntött: rendet tesz. Alvállalkozói szerződések helyett munkavállalói státuszt vezetett be. Magasabb elvárásokkal, pontosabban definiált felelősségekkel. A cél nem az volt, hogy kontrollálja az oktatóit – hanem az, hogy egy egységes, hosszútávon is stabil rendszert építsen. De amit kapott, az nem hála volt. Hanem lázadás. A csapat titokban szervezkedett ellene , és amikor nem kapták meg a „külön jogokat”, tömegesen távoztak. Volt, aki új céget alapított, és elvitte magával a tanítványokat is – kihasználva a személyes kötődést, amit az edzések során építettek ki. A sztori nem egyedi. Sok vállalkozó ismeri azt az érzést , amikor a legközelebbi kollégák hirtelen riválisokká válnak. Amikor a jóindulat visszaüt. És amikor újra kell definiálni, hogy mit jelent vezetőnek lenni . Arnold nem menekült. Vállalta a konfliktust. És újra felépítette a csapatot. Kisebb lett, de erősebb. Nem azok maradtak, akik hízelegtek – hanem akik bíztak a vízióban. Nem újrakezdeni nehéz – hanem eldönteni, hogy nem állsz meg Képzeld el: évek alatt felépítesz valamit. Működik. Elismert. Szeretik. Aztán jön egy döntés – és egy pillanat alatt minden darabokra hullik. A többség ilyenkor hátralép. Kivár. Lefagy. Kolozsvári Arnold nem ilyen típus. „Ez az én álmom. Én építettem. Az, hogy ők elmentek, nem jelenti azt, hogy én is megyek.” Amikor szétcsúszott a rendszer, nem csak embereket vesztett. Tanítványokat is. Sokan az oktatókhoz voltak lojálisak, nem a márkához. A váltás után a bevétel egyharmada eltűnt , a stressz pedig fizikai fájdalommá vált. Arnold reggel 4-től este 8-ig tolta. A mellkasa fájt. És miközben kifelé motiváló vezetőként kommunikált, belül a nulláról kellett újraépítenie magát is. Ez az epizód nyíltan bemutatja, hogy az igazi vállalkozók nem azért mennek előre, mert nincsenek problémáik – hanem mert nem hajlandók megállni. Arnold írt magának egy jegyzetet: „Ez a te céged. Nem adhatod fel.” És nap mint nap visszanézett rá. Nem azért úszta meg. Azért ment át rajta . Amikor a marketing megáll – és vele együtt a növekedés is Egy jól működő vállalkozás alapja a rendszeresen beérkező új érdeklődő. De mi történik, ha hirtelen már nem működik, ami eddig működött? Kolozsvári Arnold cége Floridában hosszú évekig a bevált módszerekből élt: Facebook, Instagram, klasszikus social media hirdetések – és a hírnév, amit kemény munkával épített fel. Aztán 2023 májusától elkezdett minden lassulni. Arnold világosan látja az okokat: Politikai és gazdasági bizonytalanság az Egyesült Államokban. Tömeges leépítések, megcsappant fizetőképesség. A megszokott hirdetési platformok teljesítményének drasztikus esése. „Amit eddig csináltunk, egyszerűen nem hozta a tanítványokat.” És ez nem csak egy marketinges kihívás volt. Hanem egzisztenciális . A cég túlélése múlt azon, hogy tud-e alternatív csatornákat, új stratégiákat találni. Miközben tehát a belső csapat széthullott, kívülről sem jöttek az új ügyfelek. Arnoldnak nemcsak új oktatókat kellett keresnie, hanem új utakat is a piac felé. Ez jelentette például az edzések struktúrájának újragondolását, az ajánlási rendszer beépítését, és egy teljesen más hangvételű kommunikációt . A piac változik. És ha nem követed, akkor az eredményeid is visszafelé kezdenek futni. „Ha valami nem működik, változtatni kell. Ez ilyen egyszerű – és ilyen fájdalmas.” A lojalitás nem menedzselhető – csak felépíthető (vagy elveszíthető) Amikor Kolozsvári Arnold úgy döntött, hogy alvállalkozóból alkalmazottá formálja az oktatóit , nem csak szerződéseket módosított. Egy teljes mentalitást próbált újraírni . Addig mindenki „szabadúszóként” dolgozott. Kötetlenül, nagy mozgástérrel, kevesebb felelősséggel. Arnold viszont egy olyan szintre akarta emelni a céget, ahol rendszer, sztenderd, felelősség, minőségkontroll működik – és ehhez jogi, strukturális átalakításra volt szükség. „ Ha azt akarom, hogy a 30 év tapasztalatomat átvegyék, akkor az nem mehet többé puszira.” Ez a döntés alapjaiban borította fel az addigi viszonyokat. Néhányan úgy érezték, elveszítik a „függetlenségüket”. Mások nem akarták feladni a „különállásukat”. És akadtak, akik ezt egyenesen árulásként élték meg – és úgy is reagáltak. Arnold ezt nemcsak vezetőként, hanem emberként is megszenvedte. Olyan emberek távoztak, akiket ő tanított be. Akiknek fizette a vizsgáit. Akik az ő cégének hírnevéből éltek. És ezek az emberek végül nem csak kiléptek – hanem tanítványokat vittek, saját vállalkozást indítottak, és ellene pozicionálták magukat. Ezek nagyon fontos vállalkozói dilemmák: Hogyan egyezteted össze a közösség-érzést és a professzionális működést ? Hol a határ a „családias” hangulat és az üzleti fegyelem között? És hogyan védd meg a cégedet – akár azokkal szemben is, akiket te tanítottál meg a szakmára? Arnold tanulsága egyértelmű: „Nem engedhetem meg, hogy az emberek azt higgyék, hogy amit építettem, az tőlük függ. Mert nem tőlük függ – hanem tőlem.” Nem tudás kérdése – hozzáállás kérdése A legtöbb vállalkozó hajlamos azt hinni, hogy az emberek a tapasztalatuk miatt értékesek. Hogy a szakmai múlt, a bizonyítványok, a régi eredmények számítanak. De Arnold teljesen másképp látja. „Engem nem érdekel, hogy hány diplomád van. Az érdekel, hogy jobbá akarsz-e válni.” Ez a szemlélet nem HR-politika – hanem túlélési stratégia. A vállalkozásában nem az számít, hogy ki mit csinált 5 éve , hanem hogy mit tesz ma, és hogyan fejlődik holnap . Az oktatók felé is ezt kommunikálja: ha valaki csak a múltjával akar érvényesülni, az nincs helyben nála. Ez a hozzáállás átragad a tanítványokra is. Floridában Arnold edzőterme már rég nem csak egy hely, ahol „edzenek”. Hanem egy közösség, ahol az emberek mentálisan és fizikailag is erősödnek . Mert nem az izmok a legfontosabbak – hanem a hozzáállás. „Aki azt mondja, hogy nem képes rá – igaza van. És aki azt mondja, hogy képes – annak is.” Ez az epizód kíméletlenül szembesít mindenkit: vállalkozóként, vezetőként, emberként a hozzáállásod határozza meg, hogy mit hozol ki egy válságból. Nem az eszközeid. Nem a múltad. És nem a kifogásaid. Arnold filozófiája kőkemény, mégis inspiráló: Ne a kifogásaidat építsd, hanem az izmaidat. Ne a múltban élj, hanem a megoldásokban. És ne várd, hogy más motiváljon, ha te sem vagy hajlandó mozdulni. Ez a mentalitás különbözteti meg a vállalkozót az alkalmazottól. És a vezetőt a követőtől. A stressz nemcsak mentális – fizikai tüneteket is okozhat Sokan azt gondolják, hogy a vállalkozói stressz csak egy „fejben létező” dolog. Kolozsvári Arnold Csaba azonban egészen más szinten élte meg ezt. Amikor széthullott a csapata, elmentek az oktatók, és tanítványokat is vesztett, a feszültség annyira elhatalmasodott rajta, hogy fizikai fájdalomként jelentkezett. „Reggel 4-kor keltem, este 8-ig dolgoztam, és fájt a mellkasom a stressztől. ” Ez nem túlzás volt – hanem valóság. Miközben újra kellett építeni a céget szinte nulláról, Arnoldnak közben azokkal is foglalkoznia kellett, akik maradtak. Ők is bizonytalanok voltak. Naponta jöttek a kérdések: Mi lesz veletek? Maradtok? Bezártok? Ő pedig vezetőként azt vállalta: mindenkit megnyugtat, mindenkit biztosít arról, hogy a cég megy tovább. „Ezt egy nap eldöntöttem, hogy építeni fogom. Akkor is, ha elmentek.” A nyomás viszont nem múlt el. Ott volt minden nap. Ezért is kezdett el jegyzetelni – egy „notebookban” vezette le a gondolatait, hogy ne veszítse el a fókuszt , hogy emlékezzen, miért csinálja. Visszanézte, mikor mi történt, és mire tanította az adott helyzet. A stressz valós, de nagyon fontos tanulság, hogyan kezeli egy tudatos vállalkozó a nyomást . Nem gyógyszerrel. Nem nyaralással. Hanem azzal, hogy napról napra újra dönt: tovább viszi a víziót. „A legnagyobb probléma nem az, hogy elmentek. Hanem hogy azt gondolhatták, én akartam őket átvágni. Ez fájt igazán.” A személyes kapcsolat ereje – és veszélye Egy edzőterem nem csak a gépekről szól. És nem is kizárólag az edzéstervről. Kolozsvári Arnold Csaba világosan látja: a tanítvány és az oktató között személyes kötődés alakul ki – és ennek komoly következményei lehetnek a vállalkozásra nézve. „Amikor egy edző elmegy, sok tanítvány is megy vele. Mert az emberi kapcsolatot viszik tovább – nem a helyet.” Ez nem elmélet – hanem gyakorlat. Amikor az oktatók kiléptek, voltak tanítványok, akik azonnal szerződésbontást követeltek. Indok: az az oktató, aki miatt odamentek, már nem dolgozik a cégnél. Volt, aki nem is volt hajlandó szóba állni Arnolddal – csak dühből küldött egy e-mailt , hogy „nem ezt ígérték” . És Arnold pontosan tudta: nem a helyszíntől, nem a programtól váltak függővé ezek az emberek – hanem az edzőtől. „Senki nem azért jött hozzánk, mert az adott oktató olyan különleges volt. Azért jöttek, mert a cégemnek volt hírneve. Mert amit én felépítettem, annak volt értéke.” Ezért Arnold minden egyes ilyen esetre időt és figyelmet szánt. Volt, akit visszahozott egyetlen beszélgetéssel – elmagyarázva, hogy az edző, akit tiszteltek, tőle tanult. Hogy a minőség, amit kaptak, nem az egyénből fakadt – hanem a rendszerből. Ha a vállalkozásod személyes kapcsolatokra épül, az előny és kockázat is egyben . Mert amit az emberek szeretnek benne, azt vihetik is magukkal – ha elviszi az, aki építette. Arnold tanulsága? A közösséget nem elég építeni. Meg is kell védeni. „ Egy oktató lehet karizmatikus. De a rendszer az, ami megtartja a céget.” Alkalmazott vagy alvállalkozó? A stratégiai döntés, ami mindent boríthat Kolozsvári Arnold Csaba vállalkozása évekig épült egy laza, rugalmas modellre. Oktatók jöttek-mentek, többségük alvállalkozóként dolgozott. Ez kényelmes volt mindkét félnek – de nem biztosította a stabilitást. Aztán elérkezett a pont, amikor Arnold meghúzta a vonalat: struktúrát épít. Rendszert hoz létre. És ennek része volt az is, hogy mindenki alkalmazotti státuszba kerül. Ez nem csak egy adminisztratív váltás volt. Hanem üzleti filozófiaváltás . Innentől kezdve a cégnél dolgozók nem „szolgáltatók” voltak, hanem csapattagok. Felelősséggel, kötelezettségekkel, és – ami sokaknak meglepő volt – jobb feltételekkel. „Az órabérük olyan szinten van, amit máshol nem kapnának meg. És olyan továbbképzést biztosítunk nekik, amit sehol máshol nem kapnak.” A döntés mégis sokaknál ellenállást váltott ki. Nem a pénz miatt – hanem a kontrollérzet elvesztése miatt. Az alvállalkozói szerep ugyanis látszólag több szabadságot ad. De Arnold pontosan tudta: ha skálázni akar, ha minőséget akar tartani, akkor nem építhet kiszámíthatatlan, független egységekre. A váltás után jött az ár: távozások, konfliktusok, visszaesés. De akik maradtak, azok ma hálásabbak, mint valaha. Stabil jövedelmük van, kiszámítható munkarendjük, és egy vezetőjük, aki felelősséget vállal értük. „Most végre csapatként működünk. És ez a különbség minden nap látszik.” Fontos felismerés minden vállalkozónak, aki szolgáltatásalapú csapatot épít: Az alvállalkozói modell gyorsan indul – de nem épül belőle kultúra . Az alkalmazotti struktúra több munkát jelent – de lehet rá céget alapozni . Arnold számára ez nem választás volt, hanem szükségszerűség. És a döntés meghozta a gyümölcsét. Az izomtömeg nem csak esztétika – hanem életminőség és üzleti eszköz Kolozsvári Arnold Csaba vállalkozása nem „egyszerű” edzőterem. A programjaik fókuszában az izomtömeg növelése és az egészség fenntartása áll , méghozzá tudományos alapokon, személyre szabottan. És ez nem csak egy jól hangzó marketingmondat – hanem életmentő felismerés, amit hetente bizonyítanak tanítványaik eredményei. „Nem az öregedés miatt leszel gyenge. Azért öregszel meg, mert gyengévé válsz.” Arnold évek óta hangoztatja: az izomtömeg megőrzése kritikus tényező a hosszú, egészséges élethez. Aki rendszeresen edz, és ellenállással dolgozik, az nem csak formában marad – hanem: jobb anyagcserével rendelkezik, ellenállóbb a betegségekkel szemben, és jelentősen csökkenti a sérülésveszélyt idősebb korban is. "Akár 90 évesen is képes vagy izomtömeget építeni. A genetika nem mentség – csak kifogás.” A rendszer, amit Arnold cége alkalmaz, nem időhöz vagy edzettségi szinthez kötött. Mindenkivel teljes testösszetétel-méréssel és funkcionális mozgásanalízissel kezdenek, hogy valóban személyre szabott programot kapjon – olyat, ami figyelembe veszi az illető regenerációs idejét, mobilitását, hormonális hátterét. És ez nemcsak egészségügyi kérdés. Ez üzleti stratégia is . Mert egy vállalkozónak nemcsak a cége kell, hogy jól működjön – hanem a teste is. A fókusz, a teljesítmény, az állóképesség nem jön magától – dolgozni kell érte. „Ez nem csak edzés. Ez a vállalkozói túlélés egyik legfontosabb eszköze.” Testre szabott edzés, mint bizalomépítés – nem csak fitnesz, hanem rendszer Aki azt gondolja, hogy Kolozsvári Arnold Csaba floridai vállalkozása csak az edzésekről szól, az nem érti a lényegét. Ez nem egy sportklub – hanem egy precízen felépített rendszer , amelyben az emberek nemcsak izmosabbak lesznek, hanem visszakapják az irányítást a testük felett. Mert Arnold szerint a hatékonyság nem abból fakad, hogy mindenki ugyanazt csinálja . Hanem abból, hogy mindenki azt csinálja, amire épp szüksége van – a saját testi és egészségügyi állapota alapján. „Nem az a cél, hogy mindenki szétgyúrja magát. Hanem hogy ne csak kibírja az életet – hanem élje.” Ezért az első lépés minden tanítványnál: teljes testösszetétel-mérés (izomszövet, zsírszövet, víz, viszcerális zsír), mozgásanalízis (aszimmetriák, mozgáskorlátozottság, funkcionális korlátok), majd ezek alapján egy teljesen személyre szabott program . Az elhangzó konkrét példák döbbenetesek: valaki nem tudott leguggolni, ma Spartan Race-t fut, egy 48 éves nőt leírt az orvosa – ma csúcsformában van, egy jogász, aki nem tudott mozdulni, ma heti szinten edz stabilan. És mi a közös ezekben az emberekben? Nem a genetika. Hanem az, hogy nem adták fel. Arnold csapata – már az új, alkalmazotti rendszerben – ezt a szemléletet képviseli. Oktatóik nem gépeken pörgetik végig a klienseket, hanem: mérnek, figyelnek, alkalmazkodnak, és folyamatos visszajelzést kérnek. „Nem lehet úgy tanítani, hogy nem érdekel, hogy van a másik.” Ez a működés bizalmat épít. Olyan kapcsolatokat, amik túlmutatnak az edzésen. És ez az, amit Arnold cégében semmi nem veszélyeztethet – sem konkurencia, sem változó gazdaság, sem régi sérelmek. Mert amit testre szabsz, azt nem lehet helyettesíteni. És amit emberként nyújtasz, azt nem lehet elvenni. Vezetőként nem elég túlélni – újra kell tanulni irányítani Kolozsvári Arnold Csaba története arról szól, hogyan néz szembe egy vállalkozó a legkeményebb döntésekkel – és hogyan építi újra a cégét, miközben nemcsak üzletileg, hanem emberileg is újradefiniálja önmagát. Elment a csapat? Megállt a marketing? Megingott a bizalom? Ezekre nem kifogásokkal válaszolt, hanem azzal, hogy: új munkastruktúrát vezetett be, visszavette a marketinget a kezébe, tanítványokat nyert vissza személyes beszélgetésekkel, és közben minden nap küzdött a hitéért: abban, amit épített, és abban, aki ő maga . Ez az epizód minden vállalkozónak szól, aki valaha újra akarta kezdeni , aki csalódott a saját embereiben, akit stressz emésztett fel, de mégis továbbment – mert nem tudott mást csinálni, csak építeni . „Nem az számít, hogy hány oktatód van. Hanem hogy hányan hisznek veled együtt abban, amit építesz.” 👉 Tanulság vállalkozóknak : Ne építs instabil emberekre. Ne félj struktúrát vinni a rendszerbe. És ne várd a tökéletes körülményeket – a vezetés a káoszban kezdődik. 🎧 Hallgasd meg az epizódot most – és tanulj egy olyan vállalkozótól, aki nem elméletből, hanem a saját bőrén tanulta meg, mit jelent újrakezdeni. 📢 küldd el egy vállalkozó barátodnak, akinek épp erre a sztorira van szüksége. Kolozsvári Arnold Csabáról „Kolozsvári Csaba Arnold vagyok Debreceni születésű. Miután megtaláltam az ideálom képét egy magazinban, aki nem volt más mint Arnold Schwarzenegger, azonnal határozottá vált a számomra hogy mit is akarok az életemben elérni. Ami pedig nem volt más mint hogy ne a fizikai erőnlétemből hanem a tudásomból fakadóan másokon, embereken segítsek az egészség megőrzésé érdekében. Ezt pedig nem máshol hanem az Egyesült Államokban akartam megvalósítani. Ezek után a sport betöltötte az életem 13 eves koromtól, kisebb-nagyobb versenyzési sikerekkel. Majd pedig végül 24 évesen 1999-ben megérkeztem az USA-ba és elkezdtem dolgozni az álmom megvalósításán. Ami természetesen nagyon nehezen kezdődött. Először Marco Islanden kezdtem meg takarítói és tányérmosó munkásságom. Mindössze 6 rövid hónap után, azok a magyarok, akikkel együtt éltem, lehetetlenné tettek a további ottmaradást és ezért az utolsó remény egy daytonai közjegyzőben maradt, aki M.o.-n is hirdette magát mint egy zöldkártya lottó sorsolásában segítő személy. Remélve azt, hogy ő majd munkában és szállásban is fog segíteni, egy 1984-es Dodge 600 autóval neki vágtam én es az akkori barátnőm a bizonytalannak a bizonytalanból. Sajnos munka az nem sikerült, de ezen úr segítségével sikerült bérelni egy kis lakást. Oda adva az utolsó 1000$-t, munkát nem kapván, hihetetlenül kis angol tudassál de sportból fakadó kitartassál és elkötelezettséggel, illetve egy angol-magyar szótárral a kezemben, tudtam hogy nincs más út mint előre. Szótáram segítségével megtaláltam a megoldást egy újságban, "work today, get paid today". Így aztán, ennek a munkaadónak a segítségével, tovább tudtam folytatni a karrierem mint takarító és mosogató fiú. De tudtam, néha remegve is, hogyha kitartok, meglesz az eredménye. A másik nagy toló erőt édesapámnak köszönhetem, aki nem hitt abban, hogy bármi sikert elfogok tudni érni, sem a sportban, sem pedig az USA-ban. Így aztán a bizonyítási vágy az állandóan égett bennem, ami mai napig nem aludt ki! Természetesen azóta mint a bevándorlók nagyrésze, rengeteg nehézségen mentem keresztül és még a kitoloncolás is szóba került. Ma viszont büszkén elmondhatom, hogy egy sikeres fitneszteremnek vagyok a tulajdonosa, amely csak személyi edzessél foglalkozik és többszörös bajnoka a legjobb helyi fitneszközpont díjnak, amelyet évente rendeznek a helyi sajtó által. Céljaim nem apadtak, további 2 terem nyitását tervezem 2024-ben, majd pedig az ingatlanok további vásárlása a cél. ” REvive Fitness a neten Honlap Facebook YouTube beszélgetés alapján készült cikkek Recap: amikor először beszélgettünk Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! Stratégiai Vállalkozás Fejleszt ő tippek, heti rendszerességgel *Garantálom, hogy ilyet még nem kaptál << Vissza az Epizódokhoz 2022. április 22. ShowCast / Mikos Ákos & Tóth-Czere Péter "Mikos Ákos vagyok. 10 év rádiózás után kezdtem el szépen lassan a podcastek felé tolódni. Én vezetem a Magyar Podcasterek Csoportot a Facebookon, amely kb. 1000 tagot számlál. Emellett Tóth-Czere Péter társammal közösen másfél éve gondozzuk a Showcast Podcast Ügynökség útját." Mikos Ákos a neten: LinkedIn Facebook Magyar Business “Teljesen tájidegen nagyvállalati folyamatszervezőből képeztem át magam, amiről egyébként menet közben kiderült, hogy kincset érő alap tudás, ha nagyvállalati ügyfeleknek kell tanácsot adnom marketing folyamatokkal kapcsolatban. Eleinte szabadúszókent nagyvállalatoknál, majd a KKV szektorban, később a Telenor SEO és tartalommarketing szakértőjeként. Jelenleg pedig saját full-service ügynökségemmel segítjük a jó tartalomra, minőségi SEO -ra és átfogó online marketingre szomjúhozó partnereinket. A mindennapokban a fent említett területek folyamát igyekszem egy közös mederbe terelni, a minél nagyobb hatékonyság elérése jegyében. Ehhez számtalan módszert próbáltam ki, de végül a GTD (Getting Things Done) lett a befutó. Olyannyira, hogy ezt szerettem volna másoknak is oktatni. Ma már megtehetem ezt, a Hamar Productivity Consulting tréner partnereként. Ami még fontos rólam: egy feleség és két lány gyermek mellett otthon soha nem jutok szóhoz, így az online térben tudom csak elmondani – nektek – a véleményemet. Jelen esetben főleg a tartalommarketingről. Amitől pedig sebezhetetlen vagyok, az az aikido.” Tóth-Czere Péter a neten: Facebook LinkedIn Magyar Business ShowCast a neten: Honlap MagyarBusiness Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! Stratégiai Vállalkozás Fejleszt ő tippek, heti rendszerességgel *Garantálom, hogy ilyet még nem kaptál << Vissza az Epizódokhoz 2023. november 13. RI Consulting / Janovszki Zsolt "A karrieremet egy szoftverfejlesztő cégnél kezdtem, mint térinformatikus mérnök. Egy nap az általam vezetett projektben az ügyféllel közösen egy komoly hiányosságot fedeztünk fel, ami meggátolta a projekt sikeres zárását. Akkor még nagyon a karrierem kezdetén voltam, a húszas éveimben és szentül meg voltam győződve, hogy a projekt tökéletesen meg van tervezve. A főnökeim is elhitték, a megrendelő is elhitte, ráadásul a magam szemszögéből teljesen igazat is mondtam. Tapasztalatlan voltam, bátor, innovatív, de egyben végtelenül naív is. Amikor rengeteg kísérletezés és átdolgozott éjszaka után előálltunk a megoldással, odafordultam az akkori legokosabb szoftverfejlesztő ismerősömhöz és megkérdeztem tőle, hogy hogyan lehet örökre elkerülni azt, hogy mégegyszer ilyen bizonytalan helyzet alakuljon ki. Erre ő azt felelte, hogy a megoldás az agilis követelményspecifikáció. Azt nem tudtam, hogy mi fán terem az agilis követelményspecifikáció, azt viszont igen, hogy mindegy, én meg akarom tanulni. Szó szót követetett, megalapítottuk az agilitas.hu-t. Mindez 2006-ban volt, immár 16 éve. Azóta több tucat olyan céget transzformáltam, mint a Wizzair és Bosch és E.ON. Rengeteg agilis projektben adtam tanácsokat, és jó néhány száz embert képeztem az agilis gondolkodásra. Mitagadás: véremmé vált az agilitás és vele együtt az értékvezérelt gondolkodás." RI Consulting a neten Honlap LinkedIn Olvasd el a Recap cikkeket Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

Miért nem működik a céged nélküled? Marjai Viktor megmutatja, hogyan építs rendszert és stratégiát, ami hosszú távon is működik. Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! Stratégiai Vállalkozás Fejleszt ő tippek, heti rendszerességgel *Garantálom, hogy ilyet még nem kaptál << Vissza az Epizódokhoz 2025. szeptember 1. Marjai Viktor / DISC Elemzés Nincs időd többet halogatni A vállalkozásod nem te vagy. És ha ezt nem érted meg időben, rámegy minden. Ez az epizód nem elméletgyűjtemény. Nincsenek nagy szavak, nincsen csili-vili marketing. Ez a beszélgetése arról szól, hogy mi tart vissza attól, hogy a céged valóban működjön – nélküled is. Marjai Viktor újra mikrofon mögött, de most nem csak a DISC miatt. Bár az is szóba kerül – mert mindig előkerül –, a hangsúly most a rendszerben gondolkodásra, a hosszú távú tervezésre és a valódi önismeretre kerül. Viktor azóta nagyot lépett: belevágott egy mentálhigiénés képzésbe, új keretrendszereket, validált teszteket tanult, és elkezdte átlátni, hogy mitől működik vagy nem működik egy vállalkozás. Ez az epizód azoknak szól, akik érzik, hogy nem jó irányba mennek . Akik nem értik, miért akadt meg a növekedés. Akik már túl vannak a pénzhajszoláson – de még nem látják, mi jön utána. Ez rólad szól. A cégedről. A gondolkodásodról. És arról, miért nem elég a lendület, ha nincs mögötte stratégia. Nem a személyiségedhez illik? Akkor nem fog működni. Miért nem tudsz tartósan bevezetni egy új szokást? Miért fut ki a lendület pár hét után? A válasz egyszerű: mert nem passzol hozzád . „Az a szokás, ami a személyiségedtől messze áll, az nagyon nehéz beépíthető.” És ez nem csak magánéleti kérdés. Ez a vállalkozásod működésének egyik legfontosabb sarokköve . Ha nem vagy tudatában annak, hogyan működsz alapból, mitől kapsz energiát, mire vagy érzékeny – akkor olyan rendszert fogsz építeni, ami veled szemben dolgozik . Ezért van az, hogy sokan belefáradnak a saját cégükbe. Nem a piac viszi őket padlóra. Saját maguk. Az önismeret nem öncélú. Ez nem pszichológiai játszótér. Ez a vállalkozásod működési alapja. A DISC, a mentálhigiénés tesztek, a konfliktuskezelési modellek – mind egy célt szolgálnak: Segítenek megérteni a működésedet, és úgy felépíteni a vállalkozásod, hogy ne önmagaddal harcolj nap mint nap. Aki ezt nem veszi komolyan, hosszú távon elveszti az irányítást. És nem azért, mert nem dolgozik eleget. Hanem azért, mert nem azt csinálja, amire építhetne. Az oktatás nem tanít meg önmagadra A legtöbb vállalkozó későn kezdi el azt, amit már rég kellett volna: önmagával foglalkozni . Nem azért, mert nem akarja. Hanem azért, mert az oktatásból ezt teljesen kihagyták . „Az oktatási rendszer nem arra épül, hogy megismerd önmagad, és ahhoz képest hozd ki a legtöbbet abból a 10–20 évből, amit a rendszerben töltesz.” A probléma nem új, de a környezet ma még jobban felnagyítja. A mesterséges intelligencia, a ChatGPT és az elérhető tudás mennyisége miatt az akadémiai lexikonfejlesztés értelmét veszítette . De közben senki nem segít abban, hogy az ember értsen önmagához . A DISC ezért üt akkorát. Mert ad egy rendszert, amiben elhelyezheted magad.Egy támpontot, amihez képest tudsz dönteni, haladni, fejlődni. Ez az „igazodási pont” nemcsak a vállalkozásra, hanem a gondolkodásra, a szokásokra, a döntéshozásra is hat . Akkor a napi operatív pörgés mindig elvisz – és nem marad időd gondolkodni . A vállalkozásod nem te vagy Ez az egyik legveszélyesebb tévedés, amiben a legtöbb vállalkozó benne él. Azt hiszi, hogy ő maga a cég. És ebből jön minden más probléma: kiégés, kontrollvesztés, növekedési plafon. „Az első nagy probléma a gondolkodásmódban az, hogy a cég az én vagyok.” Pedig egy vállalkozás nem lehet egyenlő egy emberrel.A vállalkozás rendszer . A rendszerhez pedig cél, struktúra, és egy olyan hosszú távú vízió kell, ami nem a vállalkozó aktuális élethelyzetéhez van kötve . Mert mi történik akkor, ha te változol?Ha mást akarsz, mint öt évvel ezelőtt?Ha eleged van, ha pihenni akarsz, ha kiszállnál? Ha nem készíted fel a vállalkozásodat a független működésre, akkor minden személyes hullámvölgyedet magával rántja . És ha nincs hosszú távú stratégiai irány, akkor nem tud önállóan működni .Nem tud nélküled dönteni. Nem tud fejlődni. Csak túlélni. A rendszered a stratégiai tervedből indul ki Sokan azt hiszik, hogy a vállalkozásuknak rendszert építenek. De valójában csak működnek . A cél nélküli működés viszont mindig káoszba torkollik. Marjai Viktor szerint a vállalkozás lelkét nem a napi teendők, hanem egy hosszú távú terv adja. „Ez a hosszútávú stratégiai terv a lelke az egész vállalkozásnak.” Ez nem egy Excel-táblázat.Nem éves célkitűzés.Nem kampányterv. Ez egy olyan vízió, ami évtizedes távlatban gondolkodik , és minden más ebből vezethető le: a termék, a csapat, a folyamatok, a marketing, a pénzügy. Ha ez nincs meg, akkor minden csak ad-hoc történik. A döntések nincsenek összhangban.A csapat irányt téveszt. A vállalkozó pedig elveszti a fonalat. „Ebből kéne kiinduljon minden, amit csinálsz a vállalkozásodon vagy a vállalkozásodban.” És hogy miért nincs meg a legtöbb cégnél? Mert a vállalkozók nem gondolkodnak el rajta. Naponta hoznak döntéseket. De nem látják, hogy ezek mennyire visznek közelebb vagy távolabb a víziójuktól . Ha nincs stratégiád, más dönt helyetted Sokan építenek céget úgy, hogy közben azt sem tudják, hova tartanak. Van bevétel, van működés, van pörgés – csak épp nincs mögötte vízió. Ez hosszú távon megbosszulja magát. Marjai Viktor ezért a stratégiát nem a piacból, nem is az üzleti célokból vezeti le. Hanem abból, hogy te mint ember mit akarsz kezdeni az életeddel. A stratégia nem más, mint visszafejteni azt, amit el akarsz érni.És ebből vezetni le, hogy milyen vállalkozás kell hozzá. „A vállalkozásnak is kell egy vízió. Nem elég, hogy te tudod, mit akarsz.” Ha nincs külön irány, akkor a cég leköveti a személyes hullámzásaidat. És ezzel időt, energiát, pénzt, fókuszt veszítesz. „A nagy cégek is azért működnek jól, mert hosszú távra terveznek. Nem kapkodnak. Nem reaktívak. Ők stratégiai szinten gondolkodnak.” Ez a gondolkodásmód nem csak a multiknak való. Ez a túlélés alapfeltétele. Záró tanulság – Ne hagyd, hogy mások döntsenek a vállalkozásod sorsáról Ez az adás nem arról szól, hogy mit kéne csinálnod. Hanem arról, hogy miért nem csinálod azt, amit valójában akarsz. Marjai Viktor több száz vállalkozóval beszélgetett az elmúlt években. A tapasztalata egyértelmű: A legtöbben nem tudják, miért építik a cégüket. „A kérdés az, hogy miért vállalkozol egyáltalán?” Ha erre nincs egyértelmű válaszod, akkor nem tudsz stratégiát sem építeni. És stratégia nélkül a céged nem tud rendszerként működni. Csak futsz az események után. És végül eljutsz oda, amit nem is te választottál. A megoldás nem a több munka. Nem az új eszköz. Nem a következő kampány. „Komolyan gondolod? Akkor ülj le, és dolgozd ki, mit akarsz. Ez fájni fog. De megéri.” 🎧 Hallgasd meg a teljes adást, ha te irányítani akarod a vállalkozásod – nem csak benne dolgozni. 💬 Írd meg kommentben, szerinted mi hiányzik a legtöbb magyar cégből: rendszer vagy stratégia? 🔔 Iratkozz fel, ha érdekel, hogyan gondolkodnak hosszú távon azok, akik tényleg szintet léptek. Marjai Viktorról "Kommunikációs viselkedés stílus (DISC) tanácsadóként dolgozom, 14 év multis irodista lét után tavaly lettem vállalkozó. Kezdetben a hozzám hasonló multis irodistákat segítettem, hogyan tudják a DISC módszert alkalmazni a karrierjük építésében. Ebben a témában írtam első könyvem, Főnökkezelési kézikönyv címmel. Mostanában főleg vállalkozókat támogatom Üzlet&Kommunikáció brand alatt, vállalkozás és szervezetfejlesztés témákban. ( UzletEsKommunikacio.hu ). Rendszeresen előadok a Grow with Google programjában és a MinnerAkadémi-án is elérhető képzésem." Marjai Viktor a neten Honlap LinkedIn Magyar Business Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! Stratégiai Vállalkozás Fejleszt ő tippek, heti rendszerességgel *Garantálom, hogy ilyet még nem kaptál << Vissza az Epizódokhoz 2023. május 4. Zsolya Communication / Dr. Szabó Orsolya A Zsolya Communication egy olyan helyfüggetlen szakértőkből álló közösség, amely alig néhány év alatt nőtte ki magát egyéni kommunikációs tanácsadásból. Bár az igényes és minőségi online kommunikációra eleinte úgy tekintettünk, mint a digitális nomádkodás egyik nagyszerű eszközére, az egyszemélyes törekvéshez rövid idő alatt egyre többen kapcsolódtak: Budapesttől vidéken át egészen az Atlanti-óceánig. Ez a két link írja le leginkább a személyes történetem: https://www.youtube.com/watch?v=W2WzMqwU1ec https://open.spotify.com/episode/7iQuXaveXJxvTdL9IRWOTZ " Dr. Szabó Orsolya a neten LinkedIn Zsolya Communication a neten Honlap Facebook Instagram LinkedIn Olvasd el a Recap cikkeket Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

Fedezd fel, hogyan építette Julia Hartz az Eventbrite-ot ügyfelei visszajelzéseire támaszkodva, és mit tanulhatsz a skálázásban. Az ügyfeleid a legjobb tanácsadóid: így építette fel az Eventbrite a sikerét Csütörtöki Tamara 00:00 / 12:21 < Vissza a fejezetekhez Az ügyfeleid a legjobb tanácsadóid: így építette fel az Eventbrite a sikerét Mai történetünket 10 perc alatt tudod elolvasni. Olyan új fogalmak lesznek benne, mint: jól meghatározott piacok, és az ügyfelek igényeinek követése. Ma az ügyfelekről szeretnénk beszélni. Sőt, ha a technológia területén dolgozol, akkor talán a felhasználóidnak is hívhatod őket. Ha a médiában dolgozol, ők a közönséged. Bárhogy is nevezzük őket, szeretnénk, ha másképp gondolnátok ezután rájuk. Minden üzleti könyv, amit valaha írtak, azt tanácsolja, hogy hallgasd meg az ügyfeleidet. De a meghallgatás nemcsak a szolgáltatás javításáról szól - hanem arról is, hogy kövessük őket arra, amerre vezetnek. A legjobb ügyfeleid ismerik és szeretik a termékeidet; naponta használják őket; vannak ötleteik arra vonatkozóan, hogyan lehetne jobbá és nagyobbá tenni őket. Neked csak annyit kell tenni, hogy megkérdezed őket, és aztán hallgatsz is rájuk. Hogy bemutassuk, mire gondolunk, egy történetet szeretnénk megosztani Julia Hartz -cal, az Eventbrite , a rendezvények jegyértékesítési platformjának társalapítójával és vezérigazgatójával. Julia szenvedélyesen hisz abban, hogy tanulni kell az ügyfelektől - és különösen abban, hogy nem csak azt kell meghallgatni, amit mondanak, hanem azt is, hogy valójában mire van szükségük. Ezt a szokást az Eventbrite legkorábbi napjaiban kezdték alkalmazni. Amikor először elindítottuk az Eventbrite-ot, a terméket kéz a kézben építettük a legelső felhasználóinkkal. És ezek a korai felhasználók főleg tech bloggerek voltak, akik a platformot használták találkozók szervezésére. És ennek a folyamatnak része volt egy nagyon szoros visszajelzési hurok (feedback loop). A legkritikusabb emberekkel, akik a lehető legkritikusabban használták a terméket. Az Eventbrite első ügyfelei között volt a TechCrunch nevű technológiai blog. Nehéz elképzelni kritikusabb közönséget egy új technológiához, mint a valódi, profi tech-kritikusokat. Az éles megfigyelések - és a még élesebb nyelv - Julia szemében a TechCrunchot tökéletes partnerré tették. Gondoljunk csak bele, olyan emberektől érkezik a legtöbb visszajelzés, akik maguk is különböző platformokon dolgoznak. Ennél jobb közönség talán nem is létezik. Amekkora a kihívás, éppen akkora a szerencse is egyben. Ez egyfajta büntető visszajelzés volt, amely sok embert elriasztana. De Julia tisztában volt vele, hogyan kell ezt építő jellegűvé változtatni. Ez az őszinte - és néha kemény - visszajelzés lendítette előre az Eventbrite-ot. A gyors reagálásnak köszönhetően a cég képes volt, olyan bevételi forrást teremteni a rendezvényszervezők hosszú sorából, amelyet a versenytársak nem vettek észre. Az Eventbrite szinkronban nőtt az ügyfeleivel Ahogy reagáltak a felhasználói visszajelzésekre, a platform egyre jobb lett. És ahogy a platform egyre jobb lett, egyre nagyobb és összetettebb eseményeket tudott kiszolgálni. Az Eventbrite megduplázhatta volna a technológiai közösség kizárólagos kiszolgálását. Ehelyett azonban nyitva tartották a platformjukat mindenféle formájú és méretű esemény előtt. Mániákusan követtük, hogy mit csinálnak a felhasználóink. És mivel mindig is egy önkiszolgáló platform voltunk, önkiszolgáló termékkel, ez meglepetéseket tartogatott Gyakran beszélünk arról, hogy mennyire fontos meglepni és megörvendeztetni az ügyfeleket. De ugyanilyen fontos az is, hogy hagyd, hogy az ügyfeleid meglepjenek és megörvendeztessenek. Julia is tudta, hogy az új ügyfelek beáramlásának figyelése, egy jó irányt mutathat a következő kezdeményezésük felé, ezért folyamatosan figyelte a beérkező eseményeket. A nyugati parti tech találkozók listáin belül egy másfajta eseményt láttak megjelenni: a Keleti parti gyors randik éjszakáit. És ekkor vették észre azt, hogy létre tudnak hozni egy olyan platformot, amely teljesen befogadja az események minden kategóriáját. Mert a tech találkozóktól nem lehet messzebbre jutni, mint a gyors randik. Más az elvárás az alkotókkal szemben, és más a technológia használatának módja is. Ez nagyon sokat segített abban, hogy elkezdjék bővíteni a funkcionalitásukat, és azt, ahogyan a különböző típusú emberek számára történő építkezésről gondolkodtak. Más szóval: a korai technológiai alkalmazóik kemény visszajelzései megtanították őket arra, hogyan kell az ügyfelek visszajelzéseit megragadni és elemezni, és ezt rekordidő alatt új termékfunkciókba átültetni. Míg a technológián kívüli ügyfelek talán nem mondják ki ilyen gyorsan a véleményüket. Megvolt az előnye a folyamatos visszacsatolásnak, de amikor ez megtörtént, amikor elkezdték látni, hogy a platformot szervesen elfogadják a különböző kategóriákban és a különböző földrajzi területeken működő rendezvényszervezők, akkor kezdték csak igazán megérteni, hogy csak követni fogják a rendezvényszervezőket. Julia és csapata nem csak kérdezett és válaszolt a kérdésekre. Figyelemmel kísérték ügyfeleiket, hogy megértsék a kialakulóban lévő trendeket - az olyan viselkedéseket vagy felhasználási eseteket, amelyeket nem lehetett előre megjósolni. Feltették a kérdéseket: milyen eseményekre volt szükség? És mire volt szüksége ezeknek az eseményszervezőknek? Az Eventbrite-ot a kezdetektől fogva úgy tervezték, hogy ösztönözze ezt a fajta visszajelzési kört a felhasználókkal. Ma is végtelen számú kategóriát szolgálnak ki. Nagyon is nyitottak azzal kapcsolatban, hogy ki és milyen típusú eseményre használhatja az Eventbrite-ot. Ez egyben egy lehetőség is számukra, hogy megfigyeljék az események létrehozóit, és egyben nagy előny a feltörekvő trendek megértésében is. Ez a fajta megfigyelés, az, hogy nem elfogultan próbáljuk megerősíteni azt, amit szeretnénk, és nincs mindig egy hipotézisünk, amit be akarunk bizonyítani, hanem egyszerűen csak megfigyeljük az ügyfeleinket, mert ez nagyszerű eredményeket hozhat. És számomra ez a könnyed élmény megteremtésének sarokköve. Mi folyamatosan ezt csináljuk. Ahogy az Eventbrite új funkciókkal és szolgáltatásokkal bővült, folyamatosan figyelték, hogy mit csinálnak az ügyfelek. Átnézték a használati adatokat, az ügyfelek e-mailjeit és a keresőmotorok forgalmát is. Az egyik trend, amit észrevettek, az az volt, ahogyan a szervezők az Eventbrite-on kívül népszerűsítették az eseményeket. Ennek egyik példája 2009-ben volt, amikor a Facebook kezdett felbukkanni az oldalra érkező forgalom 10 legfontosabb forrása között. Ez még a Newsfeed nagyon korai napjaiban volt. A Facebook Connect még nem indult el. (A Facebook Connect az a szolgáltatás, amely lehetővé teszi, hogy harmadik fél, tehát fejlesztők olyan alkalmazásokat és játékokat készítsenek, amelyek kapcsolódnak a Facebook-fiókokhoz) Az akkori termékvezetőnk azt mondta: hé, ezt nézzétek meg! Kíváncsi vagyok, hogy az emberek hogyan használják az Eventbrite-ot és a Facebookot. Utánajártunk. Rájöttünk, hogy az esemény létrehozói közzétették az Eventbrite eseménylistájukat, majd fogták a leírást, és kézzel bemásolták és beillesztették a Facebookra, egy Facebook eseménybe, hogy népszerűsítsék az eseményüket a hírfolyamban. Elvittük az adatainkat és a megállapításainkat a Facebookhoz. Átadtuk őket Dave Morinnak és azt mondtuk: hé, ezt nézd meg! Ő pedig megadta nekünk az események API-kulcsát, amivel senki más nem rendelkezett a Facebook Connecthez. Kicsit később megépítettük a hidat az eseménykészítők számára, hogy egyetlen gombnyomással át tudják juttatni a tartalmukat a Facebookra. Részt vettünk a Facebook Connect bevezetésében. Végül is, Julia azáltal, hogy folyamatosan és következetesen kereste a visszajelzéseket, képes volt gyorsan alkalmazkodni és új területekre lépni - nemcsak a digitális szolgáltatások, hanem a hardveres megoldások terén is. A kulcs az, hogy nem találgatták, hogy az ügyfelek mit szeretnének a jövőben, hanem kimentek a terepre, figyelték mit csinálnak, és hagyták, hogy az ügyfelek új irányokat mutassanak nekik. Az Eventbrite az egy tökéletes példa a visszajelzési hurokra! Hiszen már az elejétől fogva azt figyelték, hogy a felhasználók, hogyan használják a terméküket. Mennyi időt használták, mikor használták? Ez tipikusan a fizikai termékekre jellemző, hogy amikor csinálsz egy megfogható dolgot, akkor figyeled és méred, hogy az emberek azt, hogyan használják, de ugyanúgy ezt az elvet, ezt a hozzáállást ki lehet bővíteni a digitális termékekre is. Odafigyelni arra, hogy mik a felhasználók kívánságai és beépíteni a rendszerbe. Ha az legelső felhasználóidat boldoggá teszed, megkönnyíted az életüket, megoldod a problémájukat, akkor ők lesznek a nagyköveteid, vagyis fognak rólad beszélni. Viszont ennek a visszacsatolási huroknak van egy hatalmas nagy hátulütője, hiszen minden dolognak, minden konceptusnak vannak előnyei és hátrányai. A hátránya az, hogyha meggondolatlanul – szabályokat, sablonokat nem követve – reagálsz a visszajelzésekre, akkor egy káosz lehet belőle. Nagyon jó gyakorlat, hogy képzeljél el egy céltáblát (angolul ez talán jobban hangzik és ismerősebb: Bullseye). A te terméked, az elsődleges prioritásod, az a céltálba közepe. És utána vannak más prioritások, amelyek körbe veszik a fő prioritásokat. Van az első kör, a második vonal és így tovább. És a csapatnak az a legérzékenyebb dolga, hogy a visszajelzéseket úgy szelektálják, hogy tudjad, azok éppen melyik körbe tartoznak. Ha a pirosra fókuszálsz és a harmadik karikára kapsz egy visszajelzést, amit oda lehet elhelyezni és te nem követed a leírt szabályokat, akkor túlságosan megosztod az idődet. És nemcsak tiédet, hanem a csapatod ideje és energiája is kárba veszhet. Nagyon fontos, hogy ne reagáljunk azonnal és fejetlenül egy visszajelzésre. Érdemes minden egyes jelzést félretenni, betenni egy virtuális dobozba, kategorizálni őket és amikor odajut a csapatod, hogy már a piros karikából, ki tud jönni, felül tud kerekedni és a további körökre fókuszálnak, akkor már ott vannak, azok az alap visszajelzések, amiket érdemes számba venni, kategorizálni és szelektálni. Fontos, hogy erre is egy mechanizmust építsünk fel, hogy hogyan kezeljük ezeket a feedback adatokat. A mai gyakorlat: Kérdezd meg magadtól: Meghallgatod az ügyfeleidet? Úgy értem, tényleg figyelsz a vásárlóidra? Mikor beszélt utoljára az egyikükkel? Ha egy kicsit bizonytalan vagy a választ illetően, ne aggódj! A mai gyakorlat segít újra kapcsolatba lépni az ügyfeleiddel és ők lesznek a felderítőid. Ezt a gyakorlat öt napon keresztül kellene folytatnod. Vegyél elő egy naptárát! A jövő héten minden munkanapra gondolj úgy, hogy minden nap különböző módon figyelheted meg az ügyfeleidet, és tanulhatsz tőlük. Lehet, hogy a hétfőt a felhasználói vélemények vagy a támogatási e-mailek olvasásával kellene tölteni. A keddet pedig azzal, hogy személyesen vagy telefonon beszélgetsz egy ügyféllel. Lehet, hogy a szerdát azzal érdemes kezdeni, hogy végigpörgeted a kommentjeiket a nyilvános fórumokon, például a Youtube-on vagy a közösségi médiában. Csütörtökön pedig figyeld meg, mit csinálnak valójában, akár egy helyszíni látogatással, akár egy műszerfalon lévő mérőszám megtekintésével, amelyek segíthetnek értelmezni, hogyan használják a termékedet, szolgáltatásodat. Bármilyen módszert is választottál, a péntek mindig legyen ugyaz. Cselekedj az elmúlt négy nap során szerzett információk alapján. Rajzolj egy térképet a tanultak alapján. Merre mutatnak az ügyfeleid? < Előző fejezet Következő fejezet > Fóris Attila Szerző Szűcs György Áron Szerkesztő

Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! Stratégiai Vállalkozás Fejleszt ő tippek, heti rendszerességgel *Garantálom, hogy ilyet még nem kaptál << Vissza az Epizódokhoz 2024. március 18. Marketing Prezident / Elek Ádám és Rozek Milán "Elek Ádám vagyok, mindig is szerettem volna egy szakértőkből álló csapatot létrehozni, ahova bedobunk egy problémát és azt pár óra alatt feldolgozva értékesítés és marketing szempontból a megoldással tudunk jelentkezni. Részemről nem ismerem azt a kifejezést, hogy valamire nincs megoldás." Marketing Prezident a neten Honlap Facebook LinkedIn Olvasd el a Recap cikkeket Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! Stratégiai Vállalkozás Fejleszt ő tippek, heti rendszerességgel *Garantálom, hogy ilyet még nem kaptál << Vissza az Epizódokhoz 2020. november 12. Vállalkozás lépésről-lépésre - Piacra Lépési Stratégia 1.0 Vállalkozás lépésről-lépésre sorozatunk nyolcadik részében a Piacra Lépési Stratégiáról beszélünk. Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

Tanulj a Slack alapítójától: hogyan lesz egy zsákutcából milliárdos cég? A Terv B és a stratégiai váltás ereje. Hogyan lett egy bukásból 27 milliárd dolláros cég? A Slack születése Szűcs György Áron 00:00 / 13:31 < Vissza a fejezetekhez Hogyan lett egy bukásból 27 milliárd dolláros cég? A Slack születése A mai leckét 8 perc elolvasni. Fontosabb fogalmak: B terv, ami az A tervből született, és a tartalékok felhasználása. Ma olyasmiről fogunk beszélni, amivel minden vállalkozónak tisztában kell lennie. A híres B-tervről lesz szó. Ha a vállalkozói lét olyan, mint leugrani egy szikláról, és útközben repülőgépet építeni, akkor ez egyenértékű azzal, hogy a hátsó zsebedben tartasz egy ejtőernyőt - vagy van egy ötleted, hogyan készíthetsz egyet, ha szükséged van rá. Nos, egyetlen vállalkozó sem hiszi azt, hogy oké, ha ez nem jön össze, semmi gond! Van még 25 másik dolog, amivel foglalkozni akarok! Azért kezded el, mert van egy égető vágyad, egy olyan nagy ötleted, amit nem tudsz visszafogni, amíg meg nem valósítod. De a vállalkozói lét nem egy lineáris út - néha az első ötlet csak egy út a második és a harmadik ötlethez. Van úgy, hogy a B terv lesz az A terved, mert a túlélésed függ tőle. Hogy megmutassuk, ma mire gondolunk itt, egy történet Stewart Butterfield ről. Stewartot a Slack és a Flickr társalapítójaként ismerheted. De azt talán nem tudod, hogy mindkét internetet megváltoztató, rekordokat döntögető platform akkor jött létre, amikor Stewart első ötletei kudarcot vallottak. Keményen! A Flickr a Game Neverending nevű hatalmas játék kis részeként indult. A Slack pedig egy Glitch nevű játékként indult. Most pedig lássuk Stewarthot, akinek első ötletei a Glitch keletkezéséről szóltak. A slack igazából egy B tervből nőtte ki magát Az ötlet nagyjából ugyanaz volt, mint a Game Neverending esetében, kivéve, hogy a technológia sokkal jobb volt, így az emberek sokkal kreatívabbak lehettek, és nagyobb hűséggel játszhattak. Egy játékvilág harc nélkül, nagyon abszurd - valószínűleg túl igényes és túl intellektuális - Dr. Seuss és Monty Python és Borges találkozása. Már most látszik, hogy egy olyan korszakban, amikor a Farmville még csak most kezdett beindulni, ezt nem volt könnyű eladni az amerikai alkalmi játékosoknak Úgy tűnt, hogy a Glitch csapatának mindene megvan a sikerhez, és a tét ezúttal nagyobb volt. Stewart és csapata mélyen benne volt: négy évnyi fejlesztés, 45 alkalmazott, több tízezer játékos, 17 és fél millió dollár összegyűjtött pénz. A Glitchnek volt egy kis, elkötelezett rajongótábora. De a játék mégis kudarcot vallott. A játékosok 95% hamar elpártolt. A Glitch gyorsan veszített, sok pénzt. Stewartnak pályafutása során másodszor volt szüksége mentőövre. Az utolsó 18 hónap csak kísérletezések sorozata volt, hogy: mi lenne, ha ezt tennénk, mi lenne, ha azt próbálnánk ki? Talán csak ez a funkció hiányzik… Elég jók voltunk abban, hogy felhívjuk magunkra az emberek figyelmét, mert nagyobb volt a hírnevünk, több kapcsolatunk volt, így rengeteg cikket tudtunk írni magunkról. Mindig úgy tűnt, hogy a következő dolog lesz az, ami megmenti az egészet. Valamit, ami egyszerűen nem működött. Volt egy este, amikor elvesztettem a hitem. Stewart tudta, hogy mit mondanak neki a számok. Életében másodszor kellett bezárnia egy olyan terméket és csapatot, amelyet szeretett. Stewart még azelőtt leállította a Glitchet, hogy a pénz elfogyott volna De talált egy sor kecses kilépési lehetőséget. Következett egy nehéz beszélgetés a vezetőséggel és a befektetőkkel, mert ők azt akarták, hogy folytassák. Nehéz beszélgetések voltak a társalapítókkal, akik szintén folytatni akarták. Megvoltak ezek a beszélgetések, aztán összehívták az összes tagot. A teremben, valószínüleg a feszültség miatt is, de nem tudta megtartani a gyűlést. Az első mondat közepén elsírta magát. Stewart és csapata mindent megtett, hogy új munkahelyet találjon az alkalmazottaknak. Búcsúpartit rendeztek a játékban résztvevő játékosoknak. A lehető legjobb módon testesítették meg a befejezést. És ez nem csak erkölcsös, emberi dolog, hanem okos, stratégiai dolog is. Azok az alkalmazottak, azok a befektetők, azok a felhasználók - gyakran vissza fognak térni. És ekkor Stewart szembesült a kérdéssel: mi legyen a következő lépés? Volt pénzük a bankban, és a megbízás, hogy készítsenek valamit, bármit, ami méretezhető. Hosszasan szemügyre vették a játékhoz kifejlesztett technológiákat, és feltették maguknak a kérdést: volt ott egyáltalán valami? Mégis mit építettek? Határozottan tudtuk, hogy továbbra is együtt akarunk dolgozni, és még mindig akadt egy kis pénzünk. A befektetők nem akarták vissza a pénzüket, mert - mondanom sem kell-, de miért vállalnának inkább kétharmados veszteséget, ha ebből még kijöhet valami? Még mindig volt 5 és fél millió dollár, vagy valami ilyesmi a bankban. Szóval nem kellett bezárnunk, és szerintem nagy a kísértés ilyenkor, hogy az utolsó dollárig menjünk, és reménykedjünk, hogy valami Üdvözlégy Mária megmenti az egészet. A korai leállás jó oldala az volt, hogy néhány hónapig nem csináltunk semmit. Néhány héten belül, azt hiszem, három héten belül úgy döntöttünk - és először a sok hülye ötletünk után -, de úgy döntöttünk, hogy ez a belső kommunikációs rendszer, amit a játékon dolgozva fejlesztettünk ki, lehetne akár egy termék is, és elkezdtük építeni A skálázható terméket egy belső használatra kifejlesztett kommunikációs eszközben találta meg, egy chat-alapú eszközben a távoli csapat számára, amely végül a Slack nevű termékké vált. És ez első pillantásra ellentmond valaminek, amiről tudjuk, hogy igaz: a legsikeresebb váltások valamennyire közel maradnak a vállalat eredeti küldetéséhez. Ez az a pont, ahol Stewart kivétel a szabály alól. Egy chat-alapú kommunikációs eszköz nagyon messze van attól az online játéktól, amit Stewart megalkotni indult. De akkor viszont ez egy olyan eszköz volt, amelyet már ők maguk is kifejlesztettek és használtak. Stewart csapata pontosan tudta, hogy a vállalatok miért fogadják el ezt az új eszközt: mert saját igényeiknek megfelelően hozták létre, hogy gyorsan, átláthatóan és tartósan kommunikáljanak. Bejött! Amikor először kezdték, és csak négyen voltak, a legtermészetesebb dolog, amit használhattak, az egy nagyon régi internetes protokoll volt, az IRC, egy internetes relay chat. Ez néhány évvel megelőzte a webet. És mivel olyan régi volt, hiányzott belőle egy csomó olyan funkció, ami ma már alapfelszereltségnek számít. Az egyik dolog, ami hiányzott belőle, az az üzenetek tárolása és továbbítása. Ezért építettek egy botot, amely naplózza az összes üzenetet, amit akkor küldünk, amikor offline van a felhasználó, hogy el tudja olvasni, amikor újra online lesz. És amikor ez megvolt, azt gondolták, hogy szuper kényelmes lenne, ha keresni tudnánk ezeket az üzeneteket. És mivel már megvoltak egy adatbázisban, könnyű volt rákeresni az appon belül. Nem volt neve. Csak a háttérben volt. De ahogy elkezdtek embereket felvenni, ők csatlakoztak, és rendelkeztek ezzel az archívummal mindenről, ami azelőtt történt, hogy oda kerültek volna. Ellentétben a legtöbb céggel, ahol felvesznek valakit, és egy üres postaládával kezdi a karrierjét. Teljesen ki vannak vágva a cég korai történelméből. De, ez volt a legnagyobb szoftverfejlesztési módszertan, amit lehetetlen megismételni, ami nem másolható. Ne gondolj arra, hogy mit csinálsz, ne legyen egód! Nincs elmélkedés, nincs olyan, hogy el tudom képzelni, hogy egy felhasználó ezt szeretné vagy azt. Az első lépés, hogy minimális számú percet fordítasz a számodra legaggasztóbb problémák kezelésére, és csak használod, teszteled. Mindannyian tudjuk, hogyan végződik ez a történet. Nehéz túlbecsülni a Slack szerepét számos vállalkozásban, és 2020 decemberében a Salesforce 27 milliárd dollárért vásárolta meg a Slack-et. Nem is olyan rossz egy B tervhez képest. Itt szeretnénk egy pillanatra gondolkodásbeli változást javasolni. A B-terv rossz hírt kelt, mert nem az, amire vállalkoztál, és csupán azért csinálod, mert az A terv nem működött. De vajon lehet-e ugyanolyan jó? A válasz egy határozott igen. Alakítsuk át magunkban azt, ahogyan gondolkodunk a tartalék tervekről. Ezek fordulópontok, éles bal és jobboldali fordulatok, és u-kanyarok, mert rájöttünk, hogy rossz irányba mentünk, vagy akár el is tévedtünk. Ezek a tartaléktervek tapasztalatból, adatokból és szükségszerűségből születnek. És ettől működnek! Vegyük észre, hogy Stewart nem vágta fel az üzletét, majd nem kezdett pizzafutárkodásba. Nem ebben voltak a képességei, nem ebben volt a szenvedélye - és biztosan nem erre kérte a csapatát. Stewart hosszasan és alaposan megvizsgálta, hogy mit építettek már fel, és milyen képességeik vannak. Nem teljesen új utat jelölt ki, hanem elgondolkodott egy pillanatra: mit látunk, mit tanultunk az utunkból? Mi az, amink van… És lehet, hogy ez veled is így van. Mindig kell, hogy legyen egy B terved - egy másik opciód Mert nem számít, milyen erős az ötleted, a dolgok sosem alakulnak pontosan úgy, ahogyan eltervezted. Legfőbb szabály a startup életben, hogy akkor hal meg a startupod, amikor feladod. Fontos, ismét az attitűd, a hozzáállás. Ha az első terméked nem jön össze, látod, hogy a számok nem azt mondják, amit te akarsz, ha egyszerűen a piac visszajelzései rosszak, akkor csakis a hozzáállásodon múlik, hogy mit fogsz kezdeni a helyzettel. Fontos, hogy legyél nyitott a csapatod felé. Üljetek le, beszéljetek át, mi az, amin tudtok változtatni, hogy tudjátok újra jó irányba terelni a dolgokat. Valamit hozzátesztek egy már meglévő dologhoz, átalakítjátok, úgy változtattok rajta közösen, hogy az végül egy új és más termékké válik. A mai gyakorlat: A mai gyakorlat arról szól, hogy felfedezd a B-tervedet, függetlenül attól, hogy hol tartasz a méretnövekedés felé vezető utadon. Szóval vegyél elő egy tiszta lapot és valamit, amivel írhatsz. Játsszuk el a -Ha ez, akkor az - játékot. Először is gondolj egy konkrét termékre vagy szolgáltatásra, amelyet a vállalkozásod kínál, vagy amelyet éppen most készülsz bevezetni. Írd a lap legelejére. Alatta jegyezz fel öt lehetséges forgatókönyvet, olyan dolgokat, amelyek a közeljövőben történhetnek, és amelyek miatt a vállalkozásodnak váltania kell. Figyelj arra, hogy ezek reálisak és konkrétak legyenek. Ne azt kérdezd mi történik, ha minden balul sül el, és az üzletem teljesen megbukik? Kérdezd meg mi történik, ha az értékesítés ebben a negyedévben lassú lesz? Vagy mi van, ha egy versenytárs kifejleszt egy rivális terméket, és elkezdi elvenni a piaci részesedésemet? Nem kell, hogy mind rossz forgatókönyv legyen! Lehet az is, hogy mi lesz, ha a következő hónapban drasztikusan megugrik az értékesítés? Mi lenne akkor, ha az Apple felveszi az alkalmazásomat az áruházába? Ha ezt az öt lehetséges forgatókönyvet leírtad, rajzolj egy nyilat az oldal alsó részére. Most minden egyes forgatókönyvhöz írj egy-egy lépést, amit válaszként megtehetsz. Például így: ha ez történik, akkor ezt tesszük! Ez segíteni fog abban, hogy kialakítsd a fürgeség gondolkodásmódját. Ha egy B-terv nem sikerül, ragadj meg egy másikat. Ha tetszik ez a gyakorlat, de egy kicsit több vizuális struktúrát szeretnél, akkor egy teljes döntési fát is készíthetsz. Rengeteg jó döntési fa szoftver és sablon létezik. Csak keress rá a Google-ben a döntési fa sablon kifejezésre, és találnia kell valamit, ami megfelel a számodra. < Előző fejezet Következő fejezet > Fóris Attila Szerző Szűcs György Áron Szerkesztő

< Vissza a Vállalkozásokhoz Attila Fóris üzleti stratégia, nemzetközi terjeszkedés, amerikai piacra lépés 6 hónapon belül megduplázzuk a céged KPI-ját, vagy ingyen dolgozom! ...Garantálva!* Stratégiai Vállalkozásfejlesztés Hiszem, hogy egy szervezeten belül minden probléma hatékonyan megoldható a probléma forrásának kezelésével; minden más csak részleges megoldás! Én sem szeretek magamról beszélni, ezért íme hét gyors tény rólam és a munkámról. 1. Sok különböző méretű problémát oldottam meg sikeresen! Megtanultam, hogyan analiz á ljam és megoldjam a cégek k ü l ö nb ö z ő komplex problém á it érzelem mentesen; igyekszem minden új projektet egyedi kihívásként kezelni. 2. Az igazi varázslat a folyamatban rejlik. Mindig arra összpontosítok, hogy hogyan lehet megoldani az összetett problémákat, ú gy, hogy: - könnyen érthető, - könnyen megvalósítható, - költséghatékony legyen. A pozitív hatásnak MINDIG nagyobbnak kell lennie, mint a negatívnak. 3. A céges rendszerek megszállottja vagyok! Ötletember vagyok, és hiszek abban, hogy a rendszerek a siker titka. Hadd segítsek Önnek olyan rendszert létrehozni, amely működik, és amelynek előnyei messze meghaladják a megvalósítás költségeit. 4. Mindig azt teszem, amit mondok, és mindig azt mondom, amit gondolok. Egyenes vagyok és nyitott a kritikára, ezért számítok arra, hogy az őszinteségemet viszonozzák. 5. Tiszteletben tartom mindenki idejét. Tisztázni fogom az alapokat, majd röviden és lényegre törően fogok beszélni. 6. Én vagyok az aki segít a magyar vállalatoknak a következő szintre lépni. Nem szeretek egy dologhoz kötődni, inkább többféle ügyféllel és projekttel dolgozom. Ugyanúgy élvezem az új készségek fejlesztését és a mások tapasztalataiból való tanulást, mint az új projekteken való munkát. 7. Annyira élvezem ezt a munkát, hogy ha lehetne, ingyen is csinálnám. Szolgáltatások Ingyenes Konzultáció Bátran foglalj le egy 30 perces idõpontot, mutatkozzunk be és ismerjük meg egymást mielõtt elkezdjük a közös munkát. Idõpont foglalás Stratégiai Idõvonal Műhely A Stratégiai Idõvonal Műhely egy olyan találkozó, amelyek célja, hogy a szervezet döntéshozó emberek csoportjával egy nyugodt környezetben tervezzük meg a szervezet hosszútávú stratégiai tervét. Idõpont foglalás Irány Amerika! Az amerikai piacra lépés sokkal elérhetõbb mint gondolnád. Három év alatt 10x bevételre tehetsz szert csak az amerikai piacról! Az egyetlen kérdés, hogy: készen álltok meghódítani Amerikát? Idõpont foglalás Skálázási Kurzusok Hogyan segít a MagyarBusiness a céged skálázásában? Megnézem Skálázás Workshop A Skálázás Workshop kifejezetten a te cégedre fókuszál, ahova elhozhatod akár az egész csapatod. A workshop záró részében megalkotjuk a vállalkozásod nemzetközi-piacra-lépés stratégiai tervét. Részletek Mastermind a Skálázásért Havi találkozónkon különböző iparágakból érkező vállalkozók és üzleti vezetők kis csoportja jön össze, hogy megvitassák, hogyan fejlesztik vállalkozásukat, és válaszoljanak az olyan kérdésekre, mint például: Milyen kihívásokkal küzdenek? Melyek a leghatékonyabb növekedési stratégiák? Mik a legjobb tippjeik a vállalkozói lét hullámvölgyeinek átvészelésére? Mi a legjobb stratégia a cégek skálázásához. Részletek Skálázás Gondolkodásmódja A Skálázás Gondolkodásmódja tanfolyam célja, hogy bevezessünk a nagyszerű vezetők és vállalatok döntéshozatalába, bemutassuk azok működését, hogy segítsünk megérteni, mikor és hogyan alkalmazd a skálázást saját vállalkozásodon belül. Részletek Nemzetközi Skálázás Konferencia Előadás Hogyan segít a MagyarBusiness a céged skálázásában? " A Magyar business az a platform, amely segíteni tud, hogy a vállalkozásodat, skálázd! Hogy képes legyél hosszútávú stratégiákat kidolgozni és hogy lépj át határokat, olyanokat amelyeket látsz és olyanokat is, amelyek csak szimbolikusak! " Nézd meg az előadását! Podcast Magyar Business Podcast - házigazda További információk Fóris Attiláról Tudj meg többet Fóris Attiláról! Elöző Következő

Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! Stratégiai Vállalkozás Fejleszt ő tippek, heti rendszerességgel *Garantálom, hogy ilyet még nem kaptál << Vissza az Epizódokhoz Székely-Keresztesi Orsolya és Dr. Székely Zoltán / Székely Family & Co. Nonprofit Kft. Élő podcast epizód: Székely-Keresztesi Orsolya és Dr. Székely Zoltán – 2025. május 28. 14:15-tól! Vendégeink már korábban is jártak nálunk – az akkori adást itt hallgathatod meg . Háromgyermekes szülőpárosként döntöttek úgy, hogy nemcsak az életben, hanem a munkában is társként folytatják: ebből született meg a Székely Family & Co. Nonprofit Kft. A cégük egy egyedülálló nonprofit start-up inkubátor és akcelerátor, amely a K+F+I (kutatás-fejlesztés-innováció) szektorban dolgozik – különösen az űripar, a biztonság és a fenntarthatóság témakörein. Az SFC nem csak a piacképes innovációk segítésében aktív, hanem saját kutatói részleggel is rendelkezik – interdiszciplináris projektekkel, melyek gyakran hidat képeznek különböző tudományterületek között. Vendégeink komplexen gondolkodnak: az üzleti tanácsadás, projektmenedzsment, design, IPR, privacy vagy gamifikáció náluk nem külön szigetek – hanem egyetlen összefüggő ökoszisztéma részei. Dr. Székely Zoltán az SFC társalapítója és a Space & Security részlegek vezetője. Jogász végzettségű, nemzetközi doktoranduszhallgató és korábban az Európai Űrügynökség inkubátorprogramját is vezette itthon. Ne hagyd ki, ha téged is érdekel, hogyan lehet egyszerre kutatóként, szülőként és vállalkozóként is eredményesnek lenni – nem elméletben, hanem a gyakorlatban. 📅 Időpont: 2025. május 28. – 14:15 (CET) Elérhetőségek: Facebook LinkedIn YouTube PEERS projekt DRIVE2X projekt Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! Stratégiai Vállalkozás Fejleszt ő tippek, heti rendszerességgel *Garantálom, hogy ilyet még nem kaptál << Vissza az Epizódokhoz 2021. augusztus 5. Hiteles Vezetés / Polgár Zita "Amióta az eszemet tudom, emberekkel foglalkozom, s a pályafutásom első tizenegy évét a versenyszférában töltöttem. Sikeres fejvadászból lettem vezető, és a romokból építettem fel, majd tettem szárnyalóan eredményessé egy országos hálózatban működő toborzás–kiválasztási csapatot. Néhány év alatt a piacvezetők közé kerültünk. Miközben ezen munkálkodtam, arra lettem figyelmes, hogy természetes módon érzem, mire van szükségük az embereimnek ahhoz, hogy igazi lelkesedéssel és elhivatottsággal dolgozzanak a közös víziónk megvalósulásán. Ugyanakkor azt is láttam, milyen hatalmas károkat, valamint súlyos szervezeti betegségeket okoz a vezetői hitelesség hiánya: munkavállalók tömegei szomjazzák az olyan vezetőket, akik szolgálatnak tekintik ezt a rendkívüli küldetést, nem pedig öncélúan, hatalomvágyból cselekednek. Ez a felismerésem végül oda vezetett, hogy egy ponton teljesen kiábrándultam abból, amit ma „vezetésnek” hívnak, és a szeretett pályámat otthagyva végleg hátat fordítottam az üzleti világnak. Legalábbis ezt hittem. Nemrég azonban erős hívást éreztem arra, hogy könyvet írjak „Szárnyalni csak másokat emelve lehet” címmel, amelyben megoszthatom a világgal a szakmai tapasztalataimat arról, hogy mire van szükségük a munkavállalóknak a vezetőjüktől és mindazt, ami a vezető hitelességét jelenti. Vallom ugyanis, hogy vezetés az emberekkel való bánásmód művészete, amely akkor hiteles, ha a vezető az emberekre értékként nem pedig eszközként tekint, és eszerint is cselekszik, méghozzá önazonosan, egy nemes ügyet szolgálva. Vezetői és Önismereti Mentorként így ma már abban támogatom a vezetőket, hogy eredményes, elhivatott és elkötelezett csapatot teremtsenek, eközben megleljék a belső egyensúlyukat és megismerjék (a legjobb) önmagukat. A tevékenységemmel ahhoz kívánok hozzájárulni, hogy a jövőben olyan emberek töltsenek be vezetői posztot, akik nap mint nap tiszta szívvel, józan ésszel és igaz tettekkel akarják szolgálni a rájuk bízottakat. Olyanok, akik tudják, hogy vezetőként szárnyalni csak másokat emelve lehet."" Polgár Zita a neten Honlap Facebook Instagram LinkedIn MagyarBusiness Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! Stratégiai Vállalkozás Fejleszt ő tippek, heti rendszerességgel *Garantálom, hogy ilyet még nem kaptál << Vissza az Epizódokhoz 2020. november 26. Vállalkozás lépésről-lépésre - Első Lépések Vállalkozás lépésről-lépésre sorozatunk tizedik részében az Első Lépésekről beszélünk. Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

Hogyan építhetek egy nemzetközi brandet 0-ról? Müller Tamás Előadás < Vissza a menetrendhez Nemzetközi Skálázás Konferencia Növekedés határokon túl Február 5 - 8, 2024 Hogyan építhetek egy nemzetközi brandet 0-ról? Müller Tamás a magyar startup élet kezdete óta foglalkozik induló vállalkozásokkal. Korábban események szervezése és közösségépítés volt a meghatározó profilja. Előadásában arról fog történeteket megosztani, hogy hogyan lehet egy nemzetközi márkát felépíteni a nulláról. A nulla ez esetben a 0 kezdőtőkét jelenti. Elbeszélésében a Women Startup Competition rendezvénysorozat sztoriját meséli el az indulástól egészen napjainkig. Itt a következő fontos állomásokat jelöli meg: igény, próba, név, önszerveződés, pénz, végül pedig tippeket és trükköket oszt meg a hallgatósággal. Igény: Meglátása szerint az első lépés az, hogy felmerüljön egy igény. Enélkül, nincs problémamegoldás, és így nem létezik életképes vállalkozás. Esetében ez egy tíz évvel ezelőtti megkeresés volt, amikor hölgyek egy csoportja egy sikeres startup-ot szerettek volna elindítani. Itt jegyzi meg, hogy Európában például a hölgyek több kreativitással bírnak, és nagyobb eredményességgel valósítják meg kitűzött céljaikat, mint férfi társaik. Próba: Az ötletből próba és teszt lett. Az évek folyamán az derült ki, hogy igazából csak bátorításra volt szükség. Ha megvolt az alapötlet, érkezett a közösség és ezáltal egymás támogatói lettek. A női ötletek elkezdtek beválni, támogatást kaptak. Név: Izrael, Afrika és a világ minden tájegységről érkeztek a vállalkozó kedvű hölgyek. Sokan voltak, sokféle tippel, majd önállóan és organikusan kezdtek építkezni. Önszerveződés: Eleinte mindenki önkéntes, hogy egyáltalán képbe kerülhessenek azzal, hogy mi is történik körülöttük. Bizonyos esetekben azonos országból érkezők sem ismerték egymást, de ez megváltozott. A rendezvények során volt, amikor egy ernyő szervezetet biztosítottak a résztvevőknek, máskor pedig saját logó alatt, támogatóként voltak jelen. Összehoztuk az érintetteket! Akik kedvet kaptak az ötletversenyek után azok bent maradtak a szektorban és sokan közülük évek múltán már befektetővé lettek. Az útkeresés kegyetlen folyamat - hívja fel a figyelmet! Pénz: A pénz is fontos szempont, ám először arra volt szükség, hogy meghatározzák, hogy mi az, ami piacképes? E mögé tudtak mentorálást adni, később szponzorpénzeket. Azonban a támogatóknaknak kellettek a statisztikák. Azt vették észre, hogy azok, akik továbbjutottak, azok szépen lassan befutottak, ami ez esetben azt jelentette, hogy tőkét kaptak és lassan elindultak önálló startupként. Ez egy 21% -os sikerráta volt, ami tanulságos azoknak, akik brandet akarnak építeni. Tippek és trükkök márkaépítéshez: Már az elején trendi dizájn és trendi tartalmakat akartak készíteni, influenszerek bevonásával. Ekkoriban viszont még nem volt olyan hangzatos az influenszer megnevezés, mint manapság. Mégis sok olyan emberhez jutottak el, akikre mások is figyeltek. Toplisták vonzereje: ha valaki az élen van azért figyeli, ha nem azért követi azt. A legpopulárisabb tartalom nem az, hogy ki a nyertes, hanem maga az esemény. Sok közösségi média tartalmat gyártottak és a piár esetén azt vették észre, hogy nem minden esetben működik. Minél nagyobb lett a piaci elérés, annál nehezebb volt azt követni. Átálltak más platformokra, mint a: publicize, muckrack.com , prounderground.com , medium.com , stb. Ha volt olyan tartalom, amit még értékesíteni lehetett, akkor ez a medium.com-on landolt. A másik hasznos platform a shadow articles, amikben Te szakértőként tűnsz fel olyan témákban, ami az adott eseményhez köthető, így a branded máris megjelenik. Országonként vannak követeink Influenszerek, celebek, akik hozzáadott értékük mentén emelik a brand szintjét. Napi szintű trendek: Social media tartalmak, amihez MI segítségével tudunk képeket generálni. Ehhez terméket, szolgáltatást kapcsolunk. Ezt egészíti ki, a: közösségek létrehozása, podcastok, rövid videók. Ne feledjük, hogy alapvetően egy közösségépítésre vállalkoztak, ami később felülmúlja önmagát! A startup célja, hogy a befektető csak segítse a megindulást! A videó végén a kérdésekből még az is kiderül, hogy: Egy telített piacon, hogyan lehet ilyen rövid idő alatt ekkorát lépni, ilyen hálózatot kiépíteni? Hol a határ a támogatás és növekedés között? Gátolja egyik a másikat? A startupok, hogyan tudnak Kelet Európából kimozdulni? Melyik a jobb környezet egy induló vállalkozásnak? Európa vagy Amerika? Women Startup Competition Startup geek, mentor, üzleti elemző és angyalbefektető vagyok. Digitális-, közösségi és growth hacking marketing területről érkeztem, korábban a legnagyobb digitális ügynökségekkel és kiadókkal dolgoztam. Alapítója vagyok a 10 évadot megért Women Startup Competition Global rendezvénysorozatnak. A Start it @K&H szakmai tanácsadója és a Hackathon-in-the-box rendezvénysorozat főszervezője voltam, több mint 50 hackathon-tal, valamint az EIT Food, Urban Mobility, Jumpstarter, Raw Material & GE Healthcare startup programok mentora. Részt vettem európai startupok nemzetközi/amerikai indításában és felvásárlásában, valamint több nagyvállalati startup kezdeményezés elindításában és integrálásában (Intesa Sanpaolo - Novathon, Startit@ K&H bank, Nestle - HackYourCompany, SPAR hálózat - Hungaricool). Jelenleg a Pozi.io , a startup ökoszisztéma ingyenes, nyílt innovációs platformjának társalapítója is vagyok, és mi építjük az első NFT Crowdfunding megoldást startupok számára, valamint a női startupok NFT alapú loyality kártya rendszerét . Women Startup Competition a neten Honlap Facebook LinkedIn Instagram Youtube Twitter TikTok További információk Müller Tamásról Nézd meg a tovbbi céginformációkat! Tudj meg többet Müller Tamásról! Nézd meg a Müller Tamás sal készült első podcast epizódot! Nézd meg a Müller Tamás sal készült második podcast epizódot! á Szolgáltatás(ok) Women Startup Cards Pozi community building platforms Startup Growth Haking services Elöző Következő Kulcsszó Felhő #Nemzetközi Skálázás Konferencia #Vállalkozás Fejlesztése #Külföldi Terjeszkedés #Nemzetközi Üzletfejlesztési Konferencia #Nemzetközi Terjeszkedés #Növekedés határokon túl #Léptékváltásos Növekedés #A Nemzetközi Piacra Lépés Titkai #Brandépítés Határok Nélkül Konferencia

Magyar Business Podcast Mentorált terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! Stratégiai Vállalkozás Fejleszt ő tippek, heti rendszerességgel *Garantálom, hogy ilyet még nem kaptál << Vissza az Epizódokhoz 2022. április 28. Startup Maffia / István Barna & Bendegúz Dörnyei Barna István: "A Startup Maffiát 2019 nyarán indítottam egy tanulságos, ámde sikertelen startup projekt után. Azzal a céllal vágtam bele, hogy egy olyan fórumot teremtsek, ahol a fiatal vállalkozók és egyetemisták egymástól és a meghívott előadóktól tanulhassanak, saját startup ötleteikről beszélgethessenek. Első alkalmaink a budapesti Demolában kerültek megrendezésre, akiknek most is nagyon hálás vagyok a segítségükért. Saját magam is nagyon szívesen részt vettem volna hasonló eseményeket, ez motivált arra, hogy elindítsam a Startup Maffiát. Nagyon jól estek a pozitív visszajelzések és a kialakult közvetlen légkör, így elhatároztam, hogy mindenképpen biztosítani szeretném a jövőnket hosszú távon is. Az eseményeken kezdetben 10-12 fő vett részt. Az alacsony létszám közvetlen és izgalmas beszélgetéseket tett lehetővé az előadókkal és egymással. A Startup Maffia esszenciájává vált, hogy itt olyan kemény vagy akár személyes kérdéseket is fel lehet tenni, amire máshol nem volt lehetőség. A közösség folyamatosan nőtt, lelkesen szerveztük az alkalmakat, de a koronavírus járvány kezdetével a mi életünkbe is nagy változások köszöntöttek be. Nem volt többé lehetőségünk személyes eseményeket szervezni, ezért fel kellett találnunk magunkat. A Startup Maffia eventjeit gyors átszervezéssel átköltöztettük az online térbe. Az előadás Facebook streamek formájában zajlott, utána pedig Zoomon keresztül tehették fel a kérdéseiket az érdeklődők. Ez megnehezítette a közvetlen, személyes légkör fenntartását, viszont lehetővé tette, hogy sokkal több embert érjünk el, mint korábban. Mint végül kiderült, mi nagyon nyertesei voltunk a járványnak, hiszen óriási növekedést tudtunk elérni azokban a hónapokban. Az utóbbi két évben az eseményeink jelentős részét online formában tartottuk meg. Mindig is fontosnak tartottuk a kísérletezést, szerveztünk eseményt zeneipari szereplőkkel, rendezvényszervezőkkel, befektetőkkel, fiatal vállalkozókkal. Két év után átadtam a szervezet vezetését Dörnyei Bendegúznak, aki egyben a 2021-ben alapított Startup Maffia egyesület első elnöke is. Óriási lelkesedéssel és szorgalommal látott neki új feladatainak, neki köszönhető, hogy a Startup Maffia szintet tudott lépni és ma már sokkal professzionálisabb formában tudjuk megszervezni eseményeinket. Az utóbbi időszakban eventjeinknek a Hubhub ad otthont, de az érdeklődök továbbra is nyomonkövethetik őket Facebookon keresztül is. Számomra óriási élmény volt két évig a Startup Maffia vezetőjének lenni. Rengeteg izgalmas emberrel találkoztam és nagyon pozitív visszajelzéseket kaptam. Nekem ez egy nagy kimozdulás volt a komfortzónámból, mert korábban nem szerveztem eseményeket, így a saját tapasztalataimon keresztül kellett megtanulnom, hogy hogy lehet ezt jól csinálni. Jelenleg szoftverfejlesztőként dolgozom, de nem adtam fel az álmomat, hogy egyszer saját startupot indítsak." Barna István a neten: LinkedIn Facebook Magyar Business Dörnyei Bendegúz: A Startup Maffia közösségbe meghívott előadóként csöppentem bele először, majd rövidesen már Barna István mellett a szervezői csapatot erősítettem. 2020-tól szervezőként, 2021 májusától pedig vezetőként vagyok jelen a Startup Maffia életében. A Startup Maffia Egyesületet 2021 májusában alapítottuk, azzal a céllal, hogy a Startup Maffia Facebook közösséget egy szervezett egyesületté alakítsuk, és a kínált tudásanyagot, kapcsolatépítési lehetőségeket új szintre emejük. Az egyesület alapító-elnökeként óriási feladat hárult rám, többek között a havi eseményeink szervezésének összefogása, az elnökségi és szervezői meetingek vezetése, a partnerekkel való megállapodádok megkötése, valamint az új koncepciók lehetőleg sikeres bevezetése. Az elmúlt egy évben sok helyen jelentős fejlődést tudtunk elérni az alapból sikeres Startup Maffia életében: Augusztusban megszerveztük az ország legelső kötetlen, gyereknap-szerű startup összejövetelét Startup Piknik néven, ahol a legnevesebb startup szervezetek és több, mint 100 vállalkozó részvételével, szeptembertől pedig korábbi, kisebb helyszíneinkről egy jelentősen nagyobb, 100 fő befogadására alkalmas rendezvényhelyszínre váltottunk a HubHub támogatásával. Jelenleg több partnerrel működünk együtt, hogy az eseményeinken a lehető legnagyobb színvonalat tudjuk nyújtani a résztvevő vendégek számára. Dörnyei Bendegúz a neten Facebook LinkedIn Magyar Business Startup Maffia a neten Honlap Facebook LinkedIn MagyarBusiness Olvasd el a Recap cikkeket Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód