Forray Niki a podcastban őszintén beszél arról, hogyan alakult át a magyar piac az elmúlt években – és Egy magyar márka viszont pontosan erre képes.  

Ha mélyebben érdekel, mikor kell belépni, mikor kell hátralépni, és mikor jön el az a pont, amikor már nem szabad ugyanazt csinálni tovább, hallgasd meg a teljes epizódot. Az igazi veszély nem a hibás döntés – hanem a nem döntés Jáger László beszélgetése rávilágít egy alapvető problémára: nem a rossz döntések veszélyesek, hanem a döntés elhalasztása.   A cég működik, az ügyfelek jönnek-mennek, a csapat dolgozik – de közben valami nem stimmel.  És amikor ez az érzés tartóssá válik, akkor ideje lenne szintet lépni – de ehelyett inkább maradsz. „A legrosszabb az volt, hogy már tudtam, hogy nem működik – de még mindig azt néztem, hogyan tudnám életben tartani.” Ez a gondolkodásmód nem ritka: az ember nem akarja elengedni, amit felépített.  És éppen ezért könnyen elkerüli a felismerést: hogy már nem azon az úton van, ami működhet hosszú távon. A vállalkozó ilyenkor nem előre néz – csak próbál nem visszacsúszni. „Mindig azt mondtam, hogy még egy kör. Még egy projekt. Még egy partner.” A halogatás nem passzivitás – hanem aktív túlélés. De ez a működés egy ponton túl több energiát visz el, mint amennyi értéket teremt.  És ez az, amit László csak akkor ismert fel, amikor már nem maradt tér: sem pénzügyi, sem stratégiai, sem emberi. A felismerés nem a vég – hanem az első jó döntés A beszélgetés során László egyértelműen kimondja: nem volt egyetlen pont, ahol elromlott volna minden.  Sok kis jel volt, apró működésbeli zavarok, bizonytalanságok, amelyek önmagukban még nem lettek volna kritikusak – de együtt már azt jelezték, hogy változtatni kellene. „Nem volt az a pillanat, hogy most megáll az egész. Inkább egy lassú felismerés volt.” Ez a folyamatos, de ki nem mondott kétség jellemzi sok vállalkozás útját. Működik, de nem jól. Halad, de nem előre. A vezető érzi, hogy nem fenntartható, de még mindig van egy kis mozgástér , egy új ötlet, egy lehetséges partner, egy mentő tárgyalás. És ezek folyamatosan eltolják a felismerést. „Nem tudtam azt mondani, hogy ez most egy bukás. De azt sem, hogy működik.” Ez a kettősség teljesen természetes – és épp ezért veszélyes. Mert ha nincs világos bukás, akkor nincs világos újratervezés sem. Csak a köztes zóna, ahol a vállalkozó már nem hisz benne, de még nem mondja ki.   És ebben az állapotban a cég nem új irányt kap – csak fogy belőle az energia. László nem egyetlen döntéssel zárta le a működést – hanem azzal, hogy végre meghozott egy döntést.   Felismerte, hogy nem a termék hibás, nem a piac rossz, hanem a stratégia nem volt már fenntartható.  És a valódi fordulópont az volt, amikor ezt először önmagának mondta ki. Minél tovább vársz, annál nehezebb tisztán látni László arról is beszél, hogy az idő múlásával egyre nehezebb volt jó döntést hozni – nem azért, mert ne lett volna lehetősége, hanem mert túl mélyen volt már benne.  A működés nem egyszerűen megszokássá vált, hanem identitássá. És ez az, ami igazán veszélyessé teszi a halogatást. „Nem lehetett már jól dönteni. Túl sok szálon futott minden, és nem láttam már át.” Ez a pont sok vállalkozónál ismerős lehet: amikor a cég már nem eszköz, hanem te magad vagy.  Minden kapcsolódásod, minden gondolkodásod, minden döntésed ehhez a struktúrához köt. És ha ezt elengeded, az nemcsak egy üzleti döntés – hanem egy személyes veszteség is. „Az volt a legnehezebb, hogy közben a saját identitásom is ez lett.” László beszél arról is, hogy a külső környezet sem segít ilyenkor.  Ha mindenki azt látja, hogy „jól megy a cég”, ha mindenki azt mondja, hogy „érdemes tovább csinálni”, akkor még inkább eltolódik a felismerés.   Mert ilyenkor már nem csak saját magaddal kell szembenézni, hanem mások véleményével is. „Mindenki azt kérdezte, hogy miért akarnám abbahagyni – amikor látszólag minden rendben van?” Ez az állapot nem a vége – de ha nem ismered fel időben, akkor már nem te irányítasz.  A cég működik – de nem neked, hanem ellened. És ez az, ami végül teljes kiégéshez vezethet: amikor már nem döntesz, csak túl vagy rajta. A legjobb döntés nem mindig az, amit még tovább lehet tolni László nem egyetlen hirtelen esemény miatt lépett ki – hanem azért, mert eljött az a pont, amikor már nem maradt belső indok a folytatásra.  A rendszer nem omlott össze, nem jött külső kényszer – de elfogyott a hit, és elfogyott a stratégia. „A végén már nem tudtam megindokolni magamnak sem, hogy miért csinálom.” Ez felismerés. Annak a felismerése, hogy nem lehet mindig csak túlélni.  Egy cég akkor működik jól, ha nem csak kívülről néz ki rendben – hanem belül is húzza a vezetőjét. Ha ez eltűnik, akkor nem az a bátor, aki tovább tolja – hanem az, aki megáll és újragondolja. „Nem volt már kérdés. Tudtam, hogy most kell kimondani, különben sosem fogom.” 🚀 Szeretnél részesedést egy startupban   – anélkül, hogy mindent kockáztatnál? Most lehetőséged van mikrobefektetőként  csatlakozni. A  tulajdonosi kártya  megvásárlásával a belépés egyszerű és automatizált . Akik ma lépnek, holnap előnyből indulnak. 🎧 Ha kíváncsi vagy arra, mikor jön el az a pillanat, amikor már nem szabad tovább menni ugyanazon a pályán, hallgasd meg a teljes epizódot. 🎯 Te is érzed, hogy ideje lenne új keretbe helyezni a céged működését? Jelentkezz és mi segítünk! 👉 Cégre Szabott Workshop 👉 Csoportos Workshop

Ha mélyebben érdekel, mit jelent az, amikor a startupod nem a piacból, hanem belőled él, hallgasd meg a teljes beszélgetést. Működik – vagy csak te tartod életben? Jáger László a beszélgetésben elmondja: volt olyan szakasza a cégének, amikor a működés kívülről rendben lévőnek tűnt – de belül pontosan tudta, hogy a modell nem működött önállóan.   A cég nem azért ment előre, mert egy jól felépített struktúra vitte – hanem azért, mert ő maga tolta, szervezte, vitte a hátán. „Amíg én mentem előre, addig működött. De nem magától működött – belőlem élt.” Ez a helyzet nem ritka a startupoknál. Elindul a termék, jönnek a visszajelzések, elindul a sales. De ha a működés minden pontján ott van az alapító, és minden előrelépéshez az ő személyes jelenléte kell , akkor az nem rendszer – az függés. És a kérdés az: meddig lehet ezt csinálni anélkül, hogy a cég valóban megtartsa önmagát? „Volt hónap, amikor nem volt elég pénz. De valahogy mindig jött valami.” Ez a „valahogy mindig” jellemzi a bizonytalan működést. Nem a tervezhetőség viszi előre a céget, hanem a túlélési ösztön. És ez nemcsak kimerítő, hanem hosszú távon fenntarthatatlan. A modell látszólag működik – de csak addig, amíg finanszírozod az időddel, az energiáddal, a hiteddel. Kívülről rendben – belülről üres Mindenki más sikernek látta a működést . Prezentációk, rendezvények, pozitív visszajelzések, látszólagos növekedés – kívülről az egész cég aktívnak és ígéretesnek tűnt. Mégis, ő belülről pontosan tudta, hogy valami nem áll össze. „Ha megnézted a céget, működött. Mindenki azt mondta, hogy jó, amit csinálunk.” Ez a mondat sok vállalkozónak ismerős lehet: amikor a környezet visszajelzése pozitív, de te magad érzed a rendszer hiányát.  A csapat dolgozik, ügyfelek jönnek-mennek, van érdeklődés – de az egész nem húz előre. Nincs lendület, nincs skálázhatóság, nincs önálló dinamika. „Csak én tudtam, hogy ha kiveszel belőle engem, akkor az egész megáll.” Ez a mondat pontosan leírja, mi a különbség egy vállalkozás és egy modell között. Egy vállalkozás működhet egy ideig személyes energián, de ha nincs alatta struktúra, amit át lehet adni, amit fejleszteni lehet, amit más is tud működtetni, akkor az egész személyfüggő marad.  És ez nem skálázható. A probléma nem ott kezdődik, hogy elfogy az energia. Hanem ott, amikor már nem tudsz kilépni a működésből anélkül, hogy ne dőlne össze minden.  És ez az a pont, ahol a vállalkozó nemcsak pénzügyileg, de emberileg is veszít : rugalmasságot, fókuszt, önállóságot. „Tartottam prezentációkat, mentünk konferenciákra, beszéltünk befektetőkkel. De közben tudtam, hogy ez nem áll meg magától.” A külső látszat nem hazugság – de nem is a teljes igazság. A cég nem egyenlő a kommunikációval. És ha a rendszer nem áll meg önállóan, akkor minden egyes sikeresnek tűnő lépés mögött ott van egy újabb kockázat: hogy meddig lehet még tartani. Nem a piac mondja meg – hanem az, hogy elfogyott benned László elmondja, már nem hitt benne.  Nem a külső környezet, nem egy látványos bukás, hanem a belső bizonytalanság  jelezte először, hogy a modell nem működik. Ezt nem lehetett mérni táblázatokkal vagy kimutatásokkal – ez egy vállalkozói ösztön volt, amit sokan éreznek, de kevesen mernek kimondani. „Nagyon sokáig az tartott életben, hogy mindenki más hitt benne. Én már nem.” Ez a felismerés nem egyik napról a másikra jött. László azt mondja, egy ponton még ő is elhitte, hogy „valahogy” működni fog. Csak csinálni kell, tolni, túlélni – aztán majd beérik. De ez a hozzáállás hosszú távon veszélyes, mert a rendszer nem fejlődik – csak fennmarad. „Mindig volt egy új kapcsolat, egy új lehetőség. És azt mondtad: még egy hónap. Még egy kör.” Ez a fajta működés csapdába ejti a vállalkozót. A remény, hogy majd megfordul , újra és újra eltolja a valódi döntés idejét. Miközben kívülről minden a helyén van – tárgyalások, ajánlatok, találkozók –, belül a vezető már nem kapcsolódik a vízióhoz. És ez az, ami a modellt valóban megbuktatja. Nem a piac, nem a versenytárs – hanem a vállalkozó saját elköteleződésének kifulladása.  Mert amikor már nincs hit, akkor nem tudsz lendületet adni, nem tudsz meggyőzni, nem tudsz vezetni. „Nem tudtam már, miért csinálom. De nem tudtam kiszállni sem.” Ez mutatja, milyen törésponton áll ilyenkor egy vállalkozás. A modell nem bukik el látványosan – csak fokozatosan elveszti a jelentését.  És ekkor válik egyértelművé: ha tovább tolod, már nem építkezel – csak finanszírozod a saját bizonytalanságodat. A modell nem bírja el, ha már te sem hiszed Az epizód legfontosabb tanulsága, hogy egy üzleti modell nem attól működik, hogy köré van építve egy folyamat – hanem attól, hogy önállóan is életképes marad, ha az alapító kilép a középpontból.   „Ha nincs mögötte hit, nincs mögötte rendszer, csak tolod – akkor meddig lehet csinálni?” A válasz nem pénzügyi. Nem piaci. Vállalkozói. A határ ott húzódik, ahol a működés már nem szolgál, csak visz.  És ez nem azon múlik, hogy van-e cash flow – hanem azon, hogy van-e benne energia, rendszer, és valódi, független működés. Ezért érdemes időről időre megállni, és feltenni magadnak a kérdést: Tényleg működik a modell – vagy csak finanszírozom a kudarcot újra meg újra, a saját energiámból? Jáger László története sokkal több, mint egy visszatekintés: egy tükör azoknak, akik még épp időben léphetnek. 🚀 Szeretnél részesedést egy startupban   – anélkül, hogy mindent kockáztatnál? Most lehetőséged van mikrobefektetőként  csatlakozni. A  tulajdonosi kártya  megvásárlásával a belépés egyszerű és automatizált . Akik ma lépnek, holnap előnyből indulnak. 🎧 Ha kíváncsi vagy, milyen jelekből ismerhető fel, hogy mikor fáradt el egy üzleti modell – még mielőtt a számok elromlanának –, hallgasd meg a teljes beszélgetést . 🎯 Úgy érzed, eljött az ideje, hogy új alapokra tedd a működésed? Jelentkezz és mi segítünk! 👉 Cégre Szabott Workshop 👉 Csoportos Workshop

Vendégünk már korábban is járt nálunk – az akkori adást itt hallgathatod meg: Ep96 - Esküvőnk Története – Huszti Boldizsár . Huszti Boldizsár igazi élménygyűjtő és élményőrző. Kedves, nyitott, energiától duzzadó személyisége nemcsak emberekkel, de a kamerával is gyorsan összhangba került. 2017-ben, egy iskolai projekt során találkozott először a videózással – és azonnal szerelem lett. Megérezte a kreatív szabadságot, a történetmesélés erejét, és azt, hogy képes valami pillanatnyit örök értékké formálni. Kamerával a kezében bejárta a világot, megörökítve mindent, ami számít. Az utazós videók nemcsak élmények, hanem alkotói lenyomatok lettek. 2019 fordulópont volt: esküvői másodoperatőrként felfedezte a cinematográf stílus varázsát.Úgy döntött, ez lesz az útja. Pár év alatt felépítette saját vállalkozását, az Esküvőnk Történetét. Sőt, csapatot is szervezett, hogy a közös alkotás erejével még több pár történetét örökíthessék meg. Boldizsár hite sziklaszilárd: csak akkor lehet valódi filmet készíteni, ha megismerjük a mögötte álló embereket. Minden egyes filmjük erről szól: személyességről, történetről, kapcsolódásról. Ha téged is érdekel a kreativitás és az emberekkel való őszine kapcsolódás ne hagyd ki ezt a beszélgetést! 🗓️ Időpont: 2025.05.07. / 14.45 CET📍 Helyszín: www.magyarbusiness.org

mélyebben érdekel, hogyan lehet visszanyerni a fókuszt és a következetességet, hallgasd meg a teljes podcast

következményekkel járt, hallgasd meg Kolozsvári Arnold Csaba teljes beszélgetését a MagyarBusiness Podcast Ha magyarul beszélt volna, magyar közegben ragad. A magyar közeg kerülése nemcsak azt jelentette, hogy nem társalgott magyarokkal. A gyakorlatban az jelentette: nem beszélt magyarul, nem hallgatott magyar szót, és nem kereste a magyar közegtől, hallgasd meg a teljes beszélgetést a MagyarBusiness Podcast adásában. 🎯 A komfortzóna nem

Ha mélyebben érdekel, honnan tudhatod, hogy a céged valódi piaci igényre válaszol, vagy csak sodródik a zajjal, hallgasd meg a teljes epizódot. Hallgatsz a piacra – de tudod, mit hallasz? Jáger László történetéből világosan látszik, milyen könnyű belecsúszni abba, hogy egy vállalkozás nem tudatos stratégia mentén reagál, hanem külső zajokra válaszol.   „Csináltunk ezt is, azt is, különböző ügyféltípusok, többféle megoldás... de nem tudtuk, mi az, amire igazán igény van.” Ez nem egyedi helyzet. A startup működés egyik természetes velejárója, hogy nyitott maradsz az új lehetőségekre, visszajelzésekre, kapcsolatépítésre. De ha nincs egyértelmű stratégiai fókusz, akkor minden új inger felülírhatja az előző irányt.  És ebben az állapotban a cég nem fejlődik, csak reagál. „Mindig azt néztük, hogy mire lenne még igény – de nem tudtuk, hogy mi az, amit tényleg mi akarunk építeni.” Ez a mondat jól mutatja, mennyire vékony a határ piaci érzékenység és bizonytalanság között. A rugalmasság egy ponton túl a stratégia hiányát fedi el. Ahelyett, hogy építenél egy erős, következetes modellt, csak figyelsz – és válaszolgatsz. És ettől a működés nem stabilabb lesz, hanem széttartóbb. „Nem volt termékfókusz. Nem volt célpiac-fókusz. Csak nyitottság mindenre.” Amikor a visszajelzés nem iránytű – hanem labirintus A folyamatos visszajelzések nem segítették a tisztánlátást – hanem egyre nagyobb bizonytalanságot hoztak.  Nem azért, mert rossz emberektől jöttek, hanem mert nem volt belső rendszer, ami alapján szűrni lehetett volna őket. „Mindenki mást mondott. Egyik a terméket kritizálta, másik az árazást. A harmadik szerint a piacra lépés stratégiája volt rossz. Mi meg csak próbáltunk mindenkinek megfelelni.” Ez az állapot sok vállalkozás számára ismerős: egy idő után már nem tudod, kinek a véleménye számít.  A befektető mást akar hallani, az ügyfél mást kér, a tanácsadó más irányba küldene. És ha nincs belső fókusz, akkor a vezető elveszti a kontrollt a stratégiai döntések felett. László elmondja: volt olyan időszak, amikor hetente változott az irány. Hol egy új partner miatt kellett módosítani, hol egy lehetséges ügyfél miatt tértek el a fókusztól. Ez nem innováció volt – hanem zavar.  A modell nem fejlődött, csak állandóan újra lett csomagolva. „Nem volt egyértelmű, hogy kinek csináljuk. És így aztán az sem volt világos, hogy minek.” Amikor a vállalkozás nem belső stratégiát követ, hanem külső visszajelzésekre reagál, akkor elveszíti az identitását.  Nem azért, mert ne lennének céljai – hanem mert ezeket a célokat minden külső inger át tudja írni.  Ez pedig nem skálázható, nem stabil, nem vezethető működés. A legnagyobb veszély ilyenkor nem az, hogy rossz irányba mész – hanem az, hogy egyáltalán nincs irány.  Csak válaszok vannak – kérdések nélkül. A stratégiai fókusz hiánya nem látszik az elején – csak amikor már késő Az epizódban László arról is beszél, hogy a külső sokszínűség kezdetben lehetőségeknek tűnt. Többféle ügyféltípus, különböző termékverziók, párhuzamos projektek – minden nyitott volt. De egy idő után már nem lehetett tudni, mi az, ami igazán működik. „Volt, hogy három különböző célcsoportnak próbáltunk egyszerre megfelelni. És mindegyikre volt is valamilyen megoldásunk. Csak egyik sem volt elég jó.” Ez nem piaci bukás, hanem stratégiai túlterhelés. A cég egyszerre akart mindenhol ott lenni, minden igényt kiszolgálni – de nem volt mögötte fókusz.  Nem volt egyetlen világos ügyfélkör, egy letisztult termékpozíció, egy domináns irány. És ez hosszú távon ellehetetleníti a skálázást. „Nem volt mögötte adat. Nem volt mögötte döntés. Csak sodródtunk az alapján, hogy ki mit mondott, vagy éppen ki mit akart.” Nem mindig a szándék hiányzik, hanem a rendszer.  Mert a legjobb vezető sem tud jó döntést hozni, ha nincsenek világosan priorizált szempontjai. És ha nincs adat, nincs stratégiai logika – akkor az üzleti működés nem tervezhető, csak reagálható. László azt is hangsúlyozta, hogy soha nem volt idő elég mély kutatást végezni . Nem volt idő tesztelni, összehasonlítani, iterálni. Mindig jött valami új visszajelzés, valami új lehetőség – és ez állandó mozgásban tartotta a céget. De ez a mozgás nem előre vitt – csak elfárasztott. „Nem volt idő megállni, végiggondolni, újratervezni. Csak csináltuk, amit éppen kellett.” Ez nem tudatos működés volt, hanem túlélés. És ez a különbség aközött, hogy egy cég épül – vagy csak működik. Nem mindig bukás, ha leállsz – néha az az egyetlen jó döntés A beszélgetés végére László kimondja: el kellett engednie a működést, mert nem volt tovább.  A rendszer nem épült fel, a fókusz szétesett, a döntések mögött nem volt elég adat vagy stratégia. És ez nem kudarc volt számára, hanem egy felszabadító felismerés. „Nem lehetett azt mondani, hogy nem működött – de azt sem, hogy működött.” Ez tökéletesen összefoglalja azt az állapotot, ahol a működés látszólag folytatódik, de már nincs benne jövő.  A cég nem omlik össze, de nem is fejlődik. A vezető ott van, de már nem viszi előre – csak tartja egyben, ameddig lehet. És amikor ez már nem tartható tovább, akkor az egyetlen racionális döntés az, ha leállsz. „A végén már nem volt kérdés. Ki kellett mondani, hogy ennyi volt.” Ez nem gyengeség, hanem stratégiai belátás. Annál is inkább, mert a túl sok irány, a túl sok visszajelzés, a túltolt nyitottság nem teszi lehetővé a világos működést.   László elmondja, hogy ha újra csinálná, teljesen más szemlélettel indulna el – és előbb meghúzná a határokat. 🚀 Szeretnél részesedést egy startupban   – anélkül, hogy mindent kockáztatnál? Most lehetőséged van mikrobefektetőként  csatlakozni. A  tulajdonosi kártya  megvásárlásával a belépés egyszerű és automatizált . Akik ma lépnek, holnap előnyből indulnak. 🎧 Ha kíváncsi vagy arra, hogyan ismerheted fel időben, hogy a céged nem valódi igényre válaszol, hanem a piaci zajra, hallgasd meg a teljes epizódot. 🎯 Úgy érzed, hogy túl sok külső elvárásnak próbálsz megfelelni, és itt lenne az ideje, hogy végre saját fókuszt adni a cégednek? Jelentkezz és mi segítünk! 👉 Cégre Szabott Workshop 👉 Csoportos Workshop

Ha mélyebben érdekel, mi történik akkor, amikor egy vállalkozás már az alapítóját emészti fel, hallgasd meg a teljes epizódot. A túlélés módban vezetett startup kiéget – észrevétlenül Jáger László történetében nem az a drámai, hogy volt egy nehéz időszak, hanem az, hogy évekig benne maradt  egy működésben, amely fokozatosan emésztette fel – szakmailag és emberileg is. Egy ponton már nem azért dolgozott, mert építette a céget, hanem mert nem tudott kiszállni. „Minden egyes hónap egy kihívás volt. El kellett dönteni, hogy elmegyünk egy irányba – vagy túlélünk még egy hónapot.” A működés lényegében napi tűzoltásra épült. Bár volt vízió, csapat, cél, a valóságban az energiák döntő része a felszínen tartásra ment el.  Minden döntés kockázatos volt, mert minden máról holnapra szólt – és nem lehetett tudni, mit bír még el a rendszer. „Négy évig úgy mentem be a cégbe, hogy egy táskában voltak a cuccaim, hátha aznap ki kell állni és elmondani, hogy vége.” Ez nem egy elszigetelt időszak volt – hanem egy állandósult belső feszültség. László megmutatja: a túlélésbe beragadt vállalkozás kívülről működőnek tűnhet – de belül teljesen felemészti az alapítóját. A legnagyobb probléma nem a pénz volt. Hanem az, hogy a cégnek nem volt tartaléka, mozgástere, valódi stratégiája arra az esetre, ha valami nem a tervek szerint alakul. A rendszer minden nap újra és újra arra kényszerítette, hogy az alapoknál kezdje elölről – anélkül, hogy haladt volna. „Az az igazság, hogy már nem akartam bemenni. De nem lehetett nem bemenni.” Ez a mondat minden vállalkozónak ismerős lehet, aki volt már olyan helyzetben, ahol a felelősség, az elköteleződés, a csapat iránti lojalitás meghaladta az energiaszintet.   És amikor már nem a célért dolgozol, hanem csak azért, hogy ne legyen vége, akkor a startupod nem épül – csak elszív. A döntés, hogy menni kell – de nem tudsz Jáger László arról mesél, hogy volt egy pont, ahol már tudta, hogy ki kellene szállnia.  Nem volt kérdés számára, hogy ami történik, az fenntarthatatlan. De mégsem tudott kilépni. „Benne voltál valamiben. Nem tudtad megtenni, hogy nem csinálod.” A startup világban sokszor azt gondoljuk, hogy a legnehezebb dolog elindítani valamit. De az epizód alapján világos, hogy néha kilépni még nehezebb.   László egy belső konfliktusról beszél: az ész már tudja, hogy véget kellene vetni, de a felelősségérzet, az emberek, az évek, a remény – ezek mind ott tartanak. „Mindig úgy volt, hogy még egy hónap. Még ezt az egy tárgyalást. Még ezt az egy utat. És közben telik az idő, és nem vagy benne biztos, hogy bármire is jó lesz.” A probléma nem csupán az volt, hogy nehézségek jöttek – hanem az, hogy egyik sem volt elég erős ahhoz, hogy le tudja zárni.  Mindig volt valami új lehetőség, valami új kapcsolat, ami elhitette vele, hogy még nem kell meghozni a döntést. És ezzel együtt jött a belső őrlődés: a döntés súlya, a bizonytalanság, a következmények, amik miatt egyszerűbb volt benne maradni egy rossz helyzetben , mint kilépni belőle. „Eljutottam odáig, hogy magammal kellett szembenézni. Már nem tudtam mást hibáztatni.” Ez a mondat jól mutatja azt a pontot, ahol a vállalkozó már nem külső tényezőkben keresi a választ. A piac, a környezet, a csapat mind adott volt – de a döntés belülről nem született meg.  És amíg ez nem történt meg, addig minden nap csak mélyebbre húzta. Amikor minden változik – csak te nem Jáger László kimondja: a rendszer már rég nem működött, de ő még mindig ugyanazt próbálta erőltetni.  A környezet változott, a piac átalakult, a csapat fáradt – de ő még mindig benne volt ugyanabban a módban: próbálni életben tartani valamit, ami már nem vitte előre. „Körülöttem már mindenki máshogy gondolkodott. Csak én nem.” Ez az állapot fokozatosan teljes izolációhoz vezetett. Nem volt partner a döntésekben, nem volt tükör, nem volt külső kontroll. És miközben próbálta egyben tartani a céget, szépen lassan teljesen egyedül maradt benne. „A végén már senki nem mondta, hogy mit csináljak. Mindenki csak nézett, hogy én mit döntök.” Ez a felelősség nem dicsőségként jelent meg, hanem teherként. Az epizódban László hangsúlyozza: amikor nincs már visszajelzés, amikor nincs, aki kérdezzen, akkor a vállalkozó teljesen bezárul.  Nem azért, mert nem akarja mások véleményét – hanem mert már nem működik a rendszer, amiben közösen lehetne gondolkodni. „Én hoztam minden döntést. És ez már nem volt jó.” Ez nem egy tipikus „founder story”, ahol a vezető végül győz. Ez egy olyan szakasz, ahol a vállalkozó már csak a saját belső mozgásterén belül dolgozik , és minden döntés kockázata rajta csapódik le. És ez az, ami végül felőrli – nem a piac, nem a csapat, hanem a saját szerepe a működésben. Ha benne maradsz, megéget – ha felismered, megváltoztat Nem a kudarc a legnagyobb veszély, hanem az, ha túl sokáig maradsz benne valamiben, amiről már tudod, hogy nem működik.   Jáger László példája azt mutatja meg, hogy a startup-vezető nem akkor hibázik, amikor dönt, hanem akkor, amikor nem dönt – és hagyja, hogy a rendszer elnyelje. „Nem az volt a kérdés, hogy mikor lesz vége. Hanem hogy mikor mondom ki, hogy elég volt.” Ez a mondat nemcsak a vállalkozói működésre igaz, hanem arra a belső küzdelemre is, amit sokan nem vállalnak fel nyilvánosan. Ha nem tudsz kiszállni időben, a cég nemcsak az energiád, hanem az identitásod is felemészti. „Már nem az volt a kérdés, hogy megy-e. Hanem hogy én meddig bírom.” Ez a blog nem arról szól, hogyan kell csinálni – hanem arról, hogy mikor kell felismerni, ha már nem lehet.  És ez legalább akkora vállalkozói döntés, mint bármelyik másik stratégiai lépés. László története nem egy bukás – hanem egy érett döntés, amit sokan halogatnak, de annál kevesebben hoznak meg időben. 🚀 Szeretnél részesedést egy startupban   – anélkül, hogy mindent kockáztatnál? Most lehetőséged van mikrobefektetőként  csatlakozni. A  tulajdonosi kártya  megvásárlásával a belépés egyszerű és automatizált . Akik ma lépnek, holnap előnyből indulnak. 🎧 Hallgasd meg a teljes epizódot, ha kíváncsi vagy arra, milyen belső folyamatok zajlanak le egy vezetőben, amikor egy startup már nem előre visz, hanem visszahúz. 🎯 Úgy érzed, hogy neked is újra kell gondolnod a saját rendszeredet? Jelentkezz és mi segítünk! 👉 Cégre Szabott Workshop 👉 Csoportos Workshop

Hallgasd meg a teljes epizódot , ha a célod nem csak a növekedés, hanem egy rendszerben működő vállalkozás. A rendszer nélküled is működik? Jáger László számára a legfontosabb vállalkozói fordulópont nem egy új termék volt. Nem is egy új piac. Hanem egy újfajta működési logika.  Az a felismerés, hogy egy igazán jól felépített cégnek akkor is működnie kell, ha te holnap eltűnsz. Ez egy vállalkozói váltásról.  László nem akarta tovább olyan rendszerben élni a napjait, ahol minden döntés rajta múlik, ahol ő a szűk keresztmetszet. Ehelyett egy olyan struktúrát akart építeni, ami önjáró , automatizált , és független a személyétől. Ezért kezdődött el a Benefit Barcode teljes újratervezése. Az applikáció, a platform, az üzleti modell – minden ennek a gondolkodásnak lett alárendelve. A cél: olyan rendszer, ami önmagát értékesíti, aktiválja, működteti.  Ahol nincs szükség személyes jelenlétre, hogy a szolgáltatás működjön. Ez nem arról szólt, hogy László „ki akar szállni” – hanem arról, hogy ne legyen többé foglya a saját vállalkozásának.  Mert a cég akkor ad szabadságot, ha nélküled is képes eredményt hozni. Akkor lehet vele hosszú távra tervezni, ha nem a te energiád hajtja napi szinten – hanem a rendszer, amit felépítettél. Ez a felismerés az, ami a cég jövőjét biztosítja. És ha egyszer tényleg úgy döntesz, hogy kiszállsz, akkor sem omolhat össze minden.  Mert nem te vagy a működés motorja – hanem a rendszered. Rendszerben gondolkodás: a skálázhatóság alapja Jáger László vállalkozásának újraépítése nemcsak termékfejlesztésről szólt – egy működési filozófia váltás történt.  A cél egyértelmű volt: olyan rendszert létrehozni, amely önállóan képes értéket adni, skálázható és működik nemzetközi szinten is. Nem eseti megoldásokra volt szükség, hanem átlátható, strukturált működésre. A Benefit Barcode új platformja ennek az elvnek megfelelően épült fel. László nem egyszerűen digitalizálni akarta a meglévő folyamatokat, hanem új alapokra helyezni  őket. Egy olyan üzleti logikát terveztek, amelyben a rendszer nemcsak kiszolgál, hanem aktívan irányít : mutatja, mit kell csinálni, mikor, és hogyan. „Ha egy rendszer jól működik, annak el kell adnia saját magát.” Ez az elv végigvezette a fejlesztést. Minden elem, amit beépítettek – a partneri jogosultságok, a kedvezmények kezelése, az aktivitásfigyelés – azt szolgálta, hogy ne a cégvezető legyen a működés kulcsa.  Hanem maga a rendszer. A háromnyelvű felület és a különböző piacok kiszolgálása nem jártak extra terheléssel. Ez annak köszönhető, hogy az architektúra az első pillanattól globális működésre lett optimalizálva.  A partnerek ugyanazt a struktúrát használják – függetlenül attól, hogy Magyarországon, az Egyesült Államokban vagy máshol lépnek be. Az eredmény: egy letisztult, skálázható rendszer , amely lehetővé teszi, hogy a cég egyre kevésbé függjön személyes jelenléttől, és egyre inkább az automatizált működésre támaszkodjon. Ez nemcsak hatékonyságot hozott, hanem stratégiai rugalmasságot is. A vezető szerepe, amikor már nem ő a rendszer Amikor a rendszer elkezd működni önállóan, a vállalkozó szerepe is új dimenzióba kerül. Jáger László számára ez nem kivonulást jelentett a cégből, hanem fókuszváltást.  Többé nem az volt a feladata, hogy napi szinten jelen legyen minden egyes folyamatban, hanem hogy stratégiát építsen, irányokat jelöljön ki és optimalizáljon. Ez a fajta működés akkor lehetséges, ha a rendszer képes magától reagálni: észleli a partner aktivitását, alkalmazza a kedvezményeket, kezeli a jogosultságokat – emberi beavatkozás nélkül.  Az új Benefit Barcode platform ezt tudja. Egy olyan üzleti gépezet, amelyet egyszer felépítettek, és most már üzemszerűen működik, újra és újra. „Nem szeretnék benne ülni egy termékben, egy rendszerben, és nélkülem nem működik semmi.” Ez nem azt jelenti, hogy László ne lenne jelen. Hanem azt, hogy nem ő tartja kézben a napi működést.  Így marad ideje és tere olyan kérdéseken gondolkodni, mint: hová terjeszkedjenek tovább, milyen piacok nyílnak, vagy milyen együttműködések hozhatnak új szintet a cég életébe. A rendszer nem csak a működés szabadságát adja vissza – hanem a vezető gondolkodási szabadságát is.  Mert ha nem kell tűzoltani, akkor lehet tervezni. Ha nem kell helyettesíteni a rendszert, akkor lehet valóban céget vezetni. És ez a különbség aközött, hogy egy vállalkozás „foglalkoztat”, vagy hogy értéket termel – akár nélküled is.  Akkor jó a céged, ha bármikor eladható lenne Egy önjáró rendszer nemcsak a napi működést teszi gördülékenyebbé – piaci értéket is teremt.  Jáger László gondolkodásában ez a végső fokmérő: ha a cégedet ma egy befektető vagy érdeklődő megnézné, látná, hogy az működik nélküled?  Mert ha igen, akkor az egy valóban értékes vállalkozás. A Benefit Barcode-nál minden döntést ez az elv mozgatott: felépíteni egy olyan rendszert, ami bármikor készen áll a kiszállásra – még ha az nem is aktuális.  Nem azért, mert el akarják adni, hanem mert így lesz a működés fenntartható, stabil és független. A platform ennek megfelelően lett kialakítva: egyetlen felületen kezel minden partneri szintet, több nyelven, több országban, valós idejű működéssel, automatizált visszajelzéssel. Ez a típusú felépítés nemcsak versenyelőnyt ad, hanem kiszállási lehetőséget is – bármikor, akár azonnal. „Nem szeretnék egy olyan rendszerben ülni, ami nem működik nélkülem.” Ez a gondolkodás a valódi stratégia. Mert ha a rendszered nem függ tőled, akkor szabad vagy.  És nemcsak te – hanem az is, aki esetleg holnap átvenné a céget, befektetne, vagy új szintre vinné. Ez az, ami igazán értékessé teszi, amit építettél. 🎧 Hallgasd meg a teljes epizódot , és nézd meg, hogyan tette ezt meg Jáger László – lépésről lépésre. 🎯 Ha te is olyan rendszert akarsz, amit bármikor átadhatnál – mert stabil, automatizált és értékes –, dolgozzunk rajta együtt! 👉 Cégre Szabott Workshop 👉 Csoportos Workshop

A nemzetközi térben is otthonosan mozog: horvát vállalkozásán keresztül segíti a magyar cégeket pályázatokban rendszerek, emberek Önismeret és fejlődés:  Enneagram, TA, NLP Online vállalkozói közösségek ereje Magyar eszközök:  LEAN szimuláció, Profi-T-Ability és kutyás tréning Új terület Dárius életében:   Apám hitte podcast

Ezt képviseli Rédey Soma, a Vilhemp alapítója is – aki újra a Magyar Business Podcast vendége lesz. És ami a legjobb: teljes mértékben hazai alapanyagokból, magyar technológiával készül.

Április 29-én 16:15-kor élő adással jelentkezik a Magyar Business Podcast , ahol Foris Attila vendége

legkevésbé kimondott tanulság, amit Jáger László saját bőrén tapasztalt meg, amikor a Benefit Barcode nevű magyar startupot nemzetközi piacra vitte. 👉 Erről szól a mostani podcast epizód is, amit mindenképp érdemes meghallgatnod:🎧 https://www.magyarbusiness.org/magyar-business-podcast/jager-laszlo-benefit-barcode-inc „A magyar piac nagyon jó, ha valamit el akarsz indítani. technológiai platformmal. 🎧 https://www.magyarbusiness.org/magyar-business-podcast/jager-laszlo-benefit-barcode-inc

Blaumann Bence az influenszer marketingről osztja meg véleményét heti podcastunkban. már régóta jelen van a digitális marketing eszköztárában, és továbbra is hatékony lehet, különösen a magyar vezetőjeként számos sikeres influenszer kampányban vett részt, megosztotta tapasztalatait és stratégiáit a podcastünkben Az influenszer marketing tehát továbbra is életképes stratégia a magyar piacon. Nézd meg ennek a podcastnek a videó változatát itt!

A Magyar Business Podcast következő élő adásában most őt látjuk vendégül.

Dolgozott külkereskedőként magyar gyártó cégnél, vezetett saját tánciskolát, kipróbálta magát multinacionális

Vendégünk már korábban is járt nálunk – az akkori adást itt hallgathatod meg. Baranyiné Mariann 1992-ben, 20 évesen lett vállalkozó. Azóta is töretlenül építi vállalkozásait férjével együtt. A Baranyi Hűtéstechnika Kft. több mint 30 éve kínál ipari és kereskedelmi hűtéstechnikai megoldásokat. Hűtőkamrák, hűtőházak, gyorsfagyasztók, folyadékhűtők, technológiai hűtőrendszerek – egyedi igényekre szabva, tervezéstől a szervizig. És itt nem álltak meg. 10 éve elindították második cégüket is: a Hódszolár Kft.-t, amely napelemekkel segíti a lakosságot és cégeket a fenntarthatóság felé. Mariann nemcsak szakmai alázattal, de tudatos vállalkozói gondolkodással is inspirál. „A változások forrása én vagyok, és rajtam múlik, hogyan reagálok rájuk.“  – mondja. Ha érdekel, hogyan lehet egyszerre vállalkozó, feleség, vezető és újító lenni, hallgasd meg az élő adást! 🗓️ Időpont: 2025. május 8. / 14:45 CET📍 Helyszín: www.magyarbusiness.org

YouTube csatornáján és podcastjában szintén a legjobb gyakorlatokat, sikerszokásokat hozza el neked.

már korábban is járt nálunk – az akkori adást itt hallgathatod meg: https://www.magyarbusiness.org/magyar-business-podcast

Tudj meg többet Laposa Bencéről: kedvenc könyvei, kedvenc podcastjei, szakmai könyvek és podcastek, pénz Rory Sutherland: Alkímia Melyik business (szakmai) könyv segített legjobban a vállalkozásod építésében Mel Robbins: 5 másodperces szabály Kedvenc podcasted? Filéző Podcast Kedvenc business podcasted? Filéző Podcast Mit hallgatsz, olvasol, nézel most? Nézd meg ennek a podcastnek a videó változatát itt! Nézd meg ennek a podcastnek a klipjeit itt!

Simon Sinek: Kezdj a miérttel Syd Field: Forgatókönyv Kedvenc podcasted? ) Kedvenc business podcasted? Magyar Business Podcast Mit hallgatsz, olvasol, nézel most? (podcast) Mi az, ami szakmailag a legjobban inspirál most? Nézd meg ennek a podcastnek a videó változatát itt! Nézd meg ennek a podcastnek a klipjeit itt!

Tudj meg többet Csehil Ádámról: kedvenc könyvei, kedvenc podcastjei, szakmai könyvek és podcastek, pénz Melyik business (szakmai) könyv segített legjobban a vállalkozásod építésében? Kedvenc business podcasted? Biznisz Boyz Podcast 5. Mit hallgatsz, olvasol, nézel most? Nézd meg ennek a podcastnek a videó változatát itt! Nézd meg ennek a podcastnek a klipjeit itt!

Nézd meg ennek a podcastnek a videó változatát itt! Nézd meg ennek a podcastnek a klipjeit itt!

Nézd meg ennek a podcastnek a videó változatát itt! Nézd meg ennek a podcastnek a klipjeit itt!

Nézd meg ennek a podcastnek a videó változatát itt! Nézd meg ennek a podcastnek a klipjeit itt!

Nézd meg ennek a podcastnek a videó változatát itt! Nézd meg ennek a podcastnek a klipjeit itt!

Lafka Dávid véleménye a podcastek vágásáról, a hatásszünet fontosságáról és arról, hogy a hibáknak néha fontos szerepe van << 7/8 >> Mindannyian hozzászoktunk ahhoz, hogy podcastokban halljuk az embereket esküsznek, hogy akkor hiteles egy podcast, ha a szünetek, vagy egyéb hibák átadják a szituációt, az Ha a podcast vágásakor, szerkesztésekor benne hagyjuk a hibákat és szüneteket az változatos tempót teremt Nézd meg ennek a podcastnek a videó változatát itt! Nézd meg ennek a podcastnek a klipjeit itt!

Tudj meg többet Nagy Gáborról: kedvenc könyvei, kedvenc podcastjei, szakmai könyvek és podcastek, pénz Gerber: A vállalkozás mítosza Melyik business (szakmai) könyv segített legjobban a vállalkozásod építésében Greg Mckeown: Lényeglátás Kedvenc podcasted? Magyar Business Podcast Leginkább YouTube-ot hallgat. Nézd meg ennek a podcastnek a videó változatát itt! Nézd meg ennek a podcastnek a klipjeit itt!

Nézd meg ennek a podcastnek a videó változatát itt! Nézd meg ennek a podcastnek a klipjeit itt!

Vendégünk már korábban is járt nálunk – hallgassa meg a korábbi adást! Most visszatérnek hozzánk újabb tapasztalatokkal, még komplexebb projektekkel és megkerülhetetlen tanulságokkal a KFI világából. Orsolya és Zoltán házaspárként és üzlettársakként vezetik nonprofit vállalkozásukat, a Székely Family & Co. -t. Egy olyan szervezetet építettek, amely egyszerre start-up inkubátor, akcelerátor és aktív kutatóhely – az űripar, biztonságtechnika és fenntarthatóság metszetében. Céljuk: transzformatív innovációkat piacra segíteni. Nem csak kitalálni, hanem meg is valósítani. Mindeközben egy olyan szakmai közösséget építeni, amely képes hidakat képezni tudományágak, ágazatok, emberek között. Zoltán a cég kutatási részlegének vezetője, és olyan komplex projektek mentén dolgozik, mint a PEERS és a DRIVE2X . Jogászként és nemzetközi doktoranduszként egyszerre látja a jogi, gazdasági és kutatási összefüggéseket is. Ez az adás azoknak szól, akik nemcsak vállalkozni, hanem alkotni is szeretnének – rendszerekben, felelősséggel, jövőben gondolkodva. 🗓️ Időpont: 2025. május 28. / 14:15 CET 📍 Helyszín: www.magyarbusiness.org