Search this site

<< Vissza az epizódokhoz Nyereséges Vállalkozás / Csehil Ádám 2022. szeptember 1. "Csehil Ádám vagyok, a nyeresegesvallalkozas.hu alapítója. Az elmúlt években több olyan céggel is dolgoztam együtt üzleti kontrollerként, akik milliárdos eredményt termelnek évről-évre. Eleinte még alkalmazottként, később pedig külsős tanácsadóként. Azon dolgozom, hogy a vállalkozó és cégvezető ügyfeleim nyereségesen és átláthatóan tudjanak működni. Ezt a célt szolgálom ingyenes tartalmakkal és fizetős szolgáltatásokkal. Úgy gondolom, hogy a “közjóhoz” is azzal tudok a leginkább hozzájárulni, ha segítek a Magyar vállalkozásoknak a nyereséges működésben. Ezáltal Te boldogabb cégtulajdonos leszel, és rajtad keresztül a munkatársaid is boldogabbak lehetnek." Csehil Ádám a neten Csehil Ádám.hu Facebook LinkedIn Magyar Business Nyereséges Vállalkozás a neten Honlap Facebook YouTube Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz KM Expert / Gyulay Tibor 2023. január 19. “Gépészmérnök és gazdasági mérnök vagyok. 10 évig oktattam a BME-n gazdasági, vezetési ismereteket. Ebben az időszakban alapítottam meg a BME Management Szakkollégiumot, ami már 36 éve működő tudásközösség. Ekkor kezdtem el tréningekkel foglalkozni; többek között időgazdálkodás, kommunikáció, projekt menedzsment, együttműködés témakörökben tartottam programokat. Úttörők voltunk az outdoor tréningekben is, különösen büszke vagyok a 6 napos Szlovéniában szervezett "Kihívás tréningre", amiben olyan elemek szerepeltek, amik igazán mély nyomokat hagytak a részvevőkben (kötélhíd, bungee jumping, tűzön járás...). Hamar felismertem, hogy a készségfejlesztő programoknak csak akkor van értelme, ha valamilyen szervezeti változással összhangban valósítjuk meg őket. Így a munkám fókuszát a szervezetfejlesztésre helyeztem, amihez hazai és külföldi tanácsadó képzések keretében fejlesztettem kompetenciáimat. Mintegy 15 éve találkoztam a tudásmenedzsment témakörével, ami azonnal felkeltette az érdeklődésemet. Brit szakmai partnerünk (Knoco Ltd.) segítségével viszonylag gyorsan a hazai tanácsadói piac meghatározó szereplőivé váltunk a témakörben. Sikeres hazai (Magyar Televízió, Paksi Atomerőmű, ELMŰ/ÉMÁSZ, OTP...) és nemzetközi (Nemzetközi Atomenergia Ügynökség) projektekben vettem részt. Az elmúlt időszakban már a KKV-k irányába is nyitottunk. Több kis és közepes vállalkozás is bekerült a partneri körünkbe. Büszkék vagyunk a 2022-ben indított CKO Academy-re, ami egy 7 hónapos képzési program a szervezetek tudásmenedzserei számára. Hamarosan indul a vezetők számára kidolgozott képzésünk "Tanuló szervezetek vezetése" elnevezéssel. A jövőt ugyanis a tanuló szervezeti átalakulás támogatásában látjuk, ami valódi választ jelenthet az egyre gyorsabban változó piaci körülmények (VUCA) között." Gyulay Tibor a neten LinkedIn Facebook YouTube KM Expert a neten Honlap Facebook LinkedIn YouTube Fazékba! Honlap Facebook Instagram Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Boldog Születésnapot Magyar Business Podcast! 2023. november 2. A mai egy különleges adás ugyanis ebben az epizódban azt ünnepeljük, hogy 3 éves a Magyar Business Podcast! Ami számokban : több, mint 13 ezer Youtube látogatónk volt 82 vendégünk volt 112 adásunk jelent meg a mai napig. Ebben az adásban szerepelnek a csatorna alapítói közül, illetve 1 éve csatlakozott csaptattagok is. Fogadjátok szeretettel ezt az epizódot, ahol az elmúlt 1 év eseményeit elevenítjük fel, mesélünk magunkról és a Magyar Business Podcast jelenlegi céljairól!

<< Vissza az epizódokhoz RI Consulting / Szmola Roland 2022. március 10. A szakember, aki nem megmondja, hanem megmutatja Mi történik egy céggel, ha végre valaki nem a tüneteket kezeli, hanem a rendszerszintű viselkedést? Szmola Roland pontosan ezzel foglalkozik – és nem PowerPointban, hanem a valóságban. Nem tréninget tart, hanem megújítja a gondolkodást a cégekben . Nem „megmondja” a megoldást, hanem rávezeti a vezetőket és a csapatokat , hogy maguk dolgozzák ki – és vállalják is. Roland az a szakember, akit akkor hívnak, amikor már nem lehet tovább mismásolni. Nem csak a vezetőkkel dolgozik. Nem csak a csapattal. Az egész céggel. Kultúrával. Rendszerrel. Gondolkodással. És ha kell, feszültséggel is. Mert ez a munka nem finomkodás – hanem egy közös ráébresztés , hogy a "majd valahogy lesz" szemlélet nem működik. „A legtöbb cég nem a versenytársai miatt bukik el, hanem a kimondatlan dolgoktól belülről.” – mondja Roland. És pontosan ezekre tapint rá, amikor belép egy vállalathoz: milyen a bizalom szintje? Létezik-e valódi felhatalmazás? Tudnak-e beszélgetni a döntésekről, vagy csak körbeudvarolják egymást? A beszélgetésben Zsapka Andrea, Somogyi Balázs és Fóris Attila a megszokott éleslátással kérdeznek rá arra, mi az a szemlélet és módszertan, amivel Roland újra mozgásba hozza a cég belső motorját – az embereket. Nem pusztán vezetőket képez, hanem a teljes szervezeti működést fejleszti . Roland módszertana több mint tanácsadás: aktív beavatkozás a vállalati dinamika mélyrétegeibe . Fókuszban a párbeszéd, az autonómia, a felelősségvállalás – és az ezekből születő, valódi együttműködés. Ahogy ő fogalmaz: „Nem egyes vezetőkkel dolgozom, hanem a közös működés logikáján. A szándék és a rendszer között van a csapat.” Ez nem egy egyszerű inspirációs beszélgetés. Ez egy figyelemfelkeltés ahhoz, hogyan ébreszd fel a saját céged – még akkor is, ha most éppen csak "üzemel". A delegációs póker - a vezetői önféltés rendszere „Amikor delegálsz, fel akarsz hatalmazni valakit, akkor nem nagyon van meg az eszköztára a vezetőknek. Én 90 százalékot szoktam mondani ebben a dologban, hogy nagyon-nagyon kevésnek van eszköztára.” Szmola Roland szerint a delegáció nem egy fekete-fehér történés , hanem egy 7 szintből álló dinamikus játék, amit érdemes tudatosan játszani. A gond ott kezdődik, amikor a vezetők nem tudják, milyen eszköztár kell a felhatalmazáshoz , és csak játszanak a hatalommal. „A delegációs pókernek van egy olyan szintje, amikor te fel akarsz valakit hatalmazni, a döntést nem adhatod be neki, de nagyon el akarod adni neki, hogy ez milyen jó lesz neked. De az emberek nem hülyék, észreveszik.” Ez a gondolkodás radikálisan más, mint amit megszoktunk. Itt nem utasítunk, hanem kooperálunk . Nem csak felelősséget adunk, hanem fejlődési lehetőséget is . Roland világossá teszi, hogy a delegálás nem arról szól, hogy valamit ledobunk más vállára – hanem arról, hogy közösen értelmezzük, ki mire kész, mit vállal és miért. „Ha te fel akarsz fegyverezni valakit arra, hogy képes legyen valamire, ez is egy párbeszéd. Azt kell tudni mondani, hogy én szeretném, hogy erre legyél képes. Te mire érzed magadat képesnek? Te mit szeretnél? Mire szeretnél képesnek lenni? Kettő között távolság van. Akkor ezt valahogy át kell beszélnünk. Szeretnénk ebben közelíteni? Fog ez változni?” A delegációs póker hét szintje ebben segít. Nem csak abban, hogy hol tart az adott munkatárs , hanem abban is, hogy a vezető tudja, mikor mit kell mondani, adni, kérdezni . Például: „Főnök, én többet szeretnék, jobban szeretném ezt magam dönteni” – ez egy tök jó válasz. Ahogy az is, hogy „Főnök, én nem akarok erről dönteni, úgyhogy bocsi, ezt ne pakold át az én vállamra.” Ez a módszer működik. Roland tapasztalata szerint, amikor vezetők elkezdik alkalmazni, már egy hét múlva eredményeket látnak . „Nem volt még olyan vezető, aki azt mondta volna, hogy ne lett volna haszna – akár már a hétköznapi munkájában.” A kulcs: merd megbeszélni, merd tisztázni. Ne várd, hogy magától beérik. A legjobb tanács, amit senki nem akar meghallani A beszélgetés végén elhangzik egy kérdés, ami szinte provokatív: „Milyen tanácsot adnál egy vállalkozásnak, hogy elkerülje, hogy titeket felhívjanak?” Szmola Roland nem kertel. Nem az a fajta tanácsadó, aki misztifikálja a szakmát. Épp ellenkezőleg: az a célja, hogy minél kevesebbszer legyen szükség rá. „Szerintem két dolgot kell csinálni. Az egyik: gyűjts információt. Olvass, hallgass, kérdezz. Ma már nem kell pénzért venni a tudást, elérhető – csak akarni kell.” Roland azt is hangsúlyozza, hogy nemcsak tanulni kell, hanem kérdezni is . És nem a Google-től. Hanem emberektől. Tapasztaltakról. Akik már elrontották. „Kérdezd meg mástól, hogy mi nem működött jól. Telefonálj. 5 perc alatt rengeteg tanulság kijön egy beszélgetésből.” A másik tanács? Mérj. Állíts fel hipotézist, és nézd meg, működik-e. Ez a vállalkozói agy egyik legfontosabb izma – a visszamérés képessége. „Nem kell milliméterre pontosan, de rácsekkolok: jól vagyok? Jól működünk? Értem, mi történik?” Ez az a fajta praktikus hozzáállás, amit Roland minden szinten képvisel: ne agyald túl, ne játssz szerepeket, nézd meg, mi történik valójában. A legfontosabb üzenet? A tanácsadás nem csodaszer, hanem tükör. És ha jól kérdezel, mérsz és gondolkozol, lehet, hogy pont ezt a tanácsadást is elkerülheted. „Ha ezt a kettőt csinálod – tájékozódsz és mérsz – akkor már félig nyert ügyed van. És amit nem értesz, abban is jobban tudsz kérdezni.” A csapat nem a főnök mögött áll – hanem a rendszerben mozog Sok vezető fejében él egy romantikus kép: a „jó vezető” előtt ott sorakozik fel a csapata, támogatják, követik, együtt mennek előre. Csakhogy a valóságban a csapat nem mögötted áll. Hanem egy rendszerben mozog – és reagál arra, amit a rendszer megenged, ösztönöz vagy épp akadályoz. „Ha valakit fel akarsz fegyverezni, hogy képes legyen valamire, akkor ehhez be kell tudni vállalni, hogy ez egy párbeszéd. Meg kell kérdezni: te mire érzed magad képesnek? Mire szeretnél képes lenni?” – Szmola Roland Roland szerint a vezetők ott rontják el, hogy egyéni problémákat akarnak egyéni megoldásokkal kezelni, miközben a rendszer generálja a helyzeteket. Például: A „motiválatlan kolléga” nem motiválatlan, csak nem kap visszajelzést. A „felelősséget kerülő projektmenedzser” nem kerül semmit, csak sosem volt egyértelmű a döntési köre. A „konfliktuskerülő csapat” nem magától lett ilyen, hanem mert senki nem modellálta a nyílt kommunikációt. A csapat viselkedése a rendszer tükre. És ezt a tükröt kell felmutatni. „A döntések nem csak a főnök dolga. A csapatban kell, hogy megszülessen a képesség, hogy beszéljünk róla, ki mit vállal, ki mit nem.” – Szmola Roland Ezért van az, hogy Roland nem vezetőfejlesztőként gondol magára, hanem rendszerbeavatkozóként. Nem „tréninget tart”, hanem beül a megbeszélésekre, figyeli, hogyan működnek együtt, és visszatükrözi, amit lát. Ahol kell, belenyúl, konfrontál, kérdez. És közben elindít valamit, amit a PowerPoint nem tud: a gondolkodás átalakulását. A csapat működését nem a vezető személyisége, hanem a rendszer logikája határozza meg. És ha ez a logika nem tudatos, akkor majd lesz helyette egy véletlenszerű, elhallgatásokkal teli dinamikarendszer. Csak abból nem lesz fejlődés. „Nem egyes vezetőkkel dolgozom, hanem a közös működés logikáján.” – Szmola Roland A kérdés tehát nem az, hogy ki a jó főnök, hanem az, hogy mit tud a csapat magáról, egymásról – és a rendszerről, amiben működnek. Tudásmegosztás kontra tudásféltés – A magyar paradoxon „Én szerintem mi féltjük a tudásunkat.” Szmola Roland így fogalmaz, amikor Fóris Attila arról kérdezi, miért van munkaerőhiány a digitális és agilis szakmákban. A válasz nem technológiai, hanem kulturális . Nem arról van szó, hogy ne lenne elég információ vagy lehetőség – hanem arról, hogy nem osztjuk meg egymással azt, amit már tudunk. A beszélgetés egyik legerősebb gondolata, hogy a magyar vállalkozói közeg egyszerre fejlődik gyorsan és zár be magába . A tudás átadását sokan még mindig versenyhátránynak látják, nem közösségi befektetésnek. Roland szerint ez nem mindig volt így, de mára beleégett a kultúrába: „Valamiért mi mindig pénzre akarjuk váltani a tudásunkat, méghozzá azonnal.” A skandináv vagy amerikai hozzáállás – „pay it forward” – egyelőre ritka Magyarországon. Nálunk még mindig gyanús, ha valaki csak úgy segíteni akar. „Amikor akarsz valakinek segíteni, akkor még úgy néznek rád, mintha űrlakó lennél” – mondja Fóris Attila. Ez a mentalitásváltás kulcs lenne ahhoz, hogy a vállalkozások hosszabb távon tudjanak skálázódni. Mert amit ma tudásként zárunk el mások elől, az holnap a saját növekedésünk gátja lesz . Roland így folytatja: „Nem azt hisszük, hogy attól leszünk gazdagabbak, ha másokat fejlesztünk. Hanem attól, ha megtartjuk magunknak. Ez a gondolkodás nem fenntartható.” És valóban: a piac már nem csak a termékekért, hanem a működéskultúráért is fizet . Azok a cégek, ahol belső mentorálás, tanítás és tudásmegosztás folyik, gyorsabban fejlődnek – és vonzóbbak a tehetségeknek is. A tanulság? Nem elég jól dolgozni – meg is kell tanulni tanítani . A fejlődés ára – Ki vállalja be a kényelmetlenséget? „Az a baj, hogy meg kell fizetni az árat. És nem mindenki akarja megfizetni.” – Szmola Roland nem szépít, és nem csomagol: a szervezeti fejlődés nem ott kezdődik, hogy motivációs posztokat olvasunk LinkedInen , hanem ott, hogy valaki végre beleáll abba, amit eddig senki sem akart kimondani . A legtöbb cégnél nem a stratégia hiányzik, hanem az őszinte beszélgetés bátorsága . Mert tudják, hogy fájni fog. Mert tudják, hogy valaki majd nem fog jól kijönni belőle. És ezért inkább nem bolygatják – csak épp nem haladnak sehova. Roland a beszélgetésben ezt a dilemmát nevezi nevén: „Vannak olyan helyek, ahol ezek a döntések születnek, de az oda vezető úton túl sok árat kell fizetni. És azok, akik jól gondolkodnak, nem mennek el ezekbe a balhé-szituációkba.” Vagyis: pont azok nem jutnak el hatalmi pozícióba, akik képesek lennének emberként gondolkodni – mert túl sok a feszültség . Ez a gondolkodás már túlmutat a cégvezetésen. Ez társadalmi szintű kérdés: ki vállalja a konfliktust a jövőért? Roland szerint: „Nagyon szeretném, hogy tíz éven belül akár politikai, akár nemzetközi együttműködéseken keresztül is hatással tudjak lenni – de az első lépés az, hogy legyenek többen, akik így gondolkodnak.” A tanulság brutálisan egyszerű: ha nincs, aki a kellemetlenséget felvállalja, akkor a rendszer sosem fog megváltozni. A változás ára a feszültség – és a feszültséggel való munka. „Nem a stratégián múlik. A szándék és a rendszer között van a csapat.” És ez a csapat akkor lesz erős, ha van benne legalább egy ember, aki kimondja: „ezt eddig szarul csináltuk – változtassunk.” Introvertált vezetők, extrovertált elvárások – Ki való igazán főnöknek? „Nem mindenkinek való vezetés – ezzel teljesen egyetértek.” Mondja Szmola Roland, és ezzel fejbe veri azt az évtizedes vállalati dogmát , hogy minden jó szakemberből vezetőt kell csinálni. Miért hisszük még mindig, hogy aki csendesebb, az nem lehet jó vezető? A podcastben erről egy őszinte, személyes szál is megnyílik. Roland például kimondja: „Alapvetően egy introvertált típusú ember vagyok. De kiálltam színpadra énekelni, operaházban szerepeltem, nagy csapatokat vezetek. Előtte meg utána is rosszul érzem magam. De megtanultam kompenzálni.” Ez nem „motivációs rizsa”. Ez annak az embernek a mondata , aki valóban tettekkel írta felül a személyisége korlátait . És itt jön a lényeg: nem az a kérdés, hogy milyen vagy alapból – hanem az, hogy döntesz-e úgy , hogy képes leszel rá. Mert a vezetés nem személyiségteszt, hanem felelősségvállalás. Roland szerint: „Ha úgy döntesz, hogy vezető akarsz lenni, akkor nem oké, hogy szuszogva a sarokból akarsz irányítani. Akkor vállald azt is, hogy kiállsz, kommunikálsz, döntést hozol. Ha meg nem, akkor nincs ezzel baj – de akkor ne játszd el, hogy igen.” A beszélgetésben előkerül az is, hogy sok vezető azért nem mer fejleszteni, mert fél attól, hogy nem lesz elég karizmatikus . Andrea és Attila szerint ez az elvárás is torzít: „A főnök nem egyenlő azzal, hogy te vagy a legjobb szónok. Lehet, hogy valaki csendes, de hatékony.” És épp ez a lényeg: a vezetés nem „színpadi szerep”, hanem belső szándék. És ha ez megvan – akkor a képességek tanulhatók . Még az introvertáltságon is lehet dolgozni. De ehhez dönteni kell: „Főnök akarsz lenni, vagy nem? Ha igen, vállald a felelősséget. Ha nem, ne vállald el.” Ez a fajta tisztázás sok cégben hiányzik. Ehelyett beletolják a vezetői szerepbe azt is, aki nem akarja. Aztán jön a frusztráció, a kiégés, a kudarc. Roland módszere pont itt kezd hatni : segít kimondani azt, amit a rendszerben mindenki érez, de senki nem mond ki. Nem az a gond, hogy jön egy tanácsadó – hanem hogy mérik-e, amit csinál „Szerintem két dolgot kell csinálni, ami nagyon fontos: gyűjts információt és mérj.” – mondja Szmola Roland. És ezzel két olyan alapelvet vág az asztalra , amit a legtöbb cég még mindig csak kampányszerűen alkalmaz. Sokan azt hiszik, a tanácsadás lényege az, hogy „jön egy okos ember, megmondja, mit kell tenni”. Csakhogy Roland szerint ez pont fordítva van. Az igazi tanácsadó hipotézist állít, majd mér , hogy mi működött. És erre a cégnek is készen kell állnia . „Ugyanúgy kell mérni azt is, amit a tanácsadó mondott. Hogy mit mondott, hogyan implementáltuk, és milyen hatása lett egy év, két év, három év múlva.” – teszi hozzá Fóris Attila is, megerősítve Roland szemléletét. Ez nem a szokásos „hasraütésre működünk” vállalati rutin. Itt minden feltételezés mögé adatot és visszamérést raknak . A cél nem a látványos prezentáció, hanem a fenntartható fejlődés . Mert amit nem mérsz, azon nem is tudsz javítani. Roland rámutat: a tudás ott van mindenki számára elérhetően – csak nem élünk vele . „Nem kell pénzért információ. Olvass, hallgass, tapasztalj. Most már bármit megtalálsz, ha tényleg keresed.” De itt is kulcskérdés, hogy mire használod . Sok cégvezető azt hiszi, ha egyszer igénybe vett egy tanácsadót, akkor az „végigcsinálja helyette”. Holott a legfontosabb szakasz utána jön: mérni, mi változott ténylegesen . Milyen szokások épültek be? Milyen viselkedés lett máshogy? És persze ott a másik oldal: „Az ember nem szereti, ha gyűlik az ideje – a legtöbb legalábbis. Ha felhívsz valakit egy problémával, mondd azt: 5 perced van?” Ez a fajta tudatosság, fókusz és méréspontosság különbözteti meg a „tanácsadást” a bullshit-szolgáltatástól. Roland szemléletében a tanácsadás nem „külső mentés”, hanem belső ébresztés – amit vissza is kell tudni mérni. Merre tart a világ? – és miért nem lesz elég, ha csak működtetjük a cégünket „Most bevallom őszintén: erre a kérdésre csak azt tudom válaszolni, hogy van bennem egy érzés. Nem tudnám megmondani a tutit.” Mondja Szmola Roland arra a kérdésre, hogy szerinte merre tart a világ. Ez az őszinteség nem gyengeség, hanem éleslátás , és nagyon is jellemzi azt a fajta gondolkodást, amit ő képvisel. A podcast vége felé a beszélgetés kilép a szokásos üzleti keretek közül, és globális, társadalmi szintre emeli a problémák elemzését . Az AI, a digitális világ térnyerése nem sci-fi – hanem már most is befolyásolja a vállalati működést. Nem lehet úgy gondolkodni cégekről, hogy közben nem gondolkodunk a jövőről. „Amikor a lányom ahelyett, hogy a homokozóban túrkálna, egy avatart nyomogat a telefonon – na, az egy fura érzés.” – mondja Roland. Ez nem nosztalgia. Ez egy nagyon is releváns figyelmeztetés : ha csak működtetjük a gépet, és nem kérdezünk rá az irányra, el fogunk csúszni. Zsapka Andrea hozzáteszi: „Most Fülöp-szigeteken már vannak ilyenek, akik csak játszanak, keresnek pénzt, aztán vissza is forgatják újabb eszközökre. Ez egy csapdaszerű rendszer.” És tényleg: az új technológiák nem csak lehetőségek, hanem súlyos felelősségek is. Roland elmondja: szerinte a probléma nem az új technológiákkal van, hanem azzal, hogy nincs hozzájuk felelősségi keretrendszer . Nem injekcióztuk be a rendszerbe azt az emberi dimenziót – önreflexiót, önfegyelmet, etikát – amire égető szükség lesz, ha nem akarunk társadalmi szinten elsodródni. A kérdés, amit feltesz: ki építi majd azt a szociális hálót, ami az AI okozta munkahely-vesztést tompítja? Ki fogja integrálni azokat, akik nem tanulták meg használni az új világot? Ez már nem csak üzlet. Ez kultúra, gondolkodás, társadalmi felelősség. És Roland szerint pont ezért nem elég céget vezetni – gondolkodni is kell. Mesterséges intelligencia – lehetőség vagy társadalmi időzített bomba? „Én az AI-t nagyon szeretem.” Indít Szmola Roland egy meglepően pozitív állítással. De gyorsan hozzáteszi: csak akkor, ha jól használjuk. Mert nem az a kérdés, hogy az AI átvesz-e feladatokat – hanem az, hogy mit kezdünk a felszabaduló emberi kapacitással . Roland nem fél az új technológiától. Sőt: lehetőséget lát benne arra, hogy az emberek végre értékesebb dolgokra koncentráljanak . „Az ember arra hivatott, hogy alkosson, ne adminisztráljon.” – mondja. Ha az AI leveszi a rutint a vállunkról, akkor nyerhetünk. Ha viszont csak költséget akarunk optimalizálni vele, elveszítünk mindent. A valódi kihívás nem technológiai – hanem társadalmi . Mi történik azokkal az emberekkel, akik kiszorulnak? Ki nyújtja feléjük a kezet? Roland itt nem csak egyéni, hanem rendszerszintű felelősséget feszeget: ki építi ki azt a hálót, ami képes megtartani őket? És egyáltalán: melyik cég lesz az, aki nemcsak a nyereséget, hanem a hatásait is méri ? „Az AI által termelt pénzt vissza kéne forgatni abba, ami nem explicit módon termel pénzt – de társadalmilag értékes.” – mondja Roland. Ez nem utópia, hanem üzleti fenntarthatóság . És mi a helyzet a cégekkel? Roland szerint az AI már most begyűrűzik a szervezetekbe – és aki nem foglalkozik vele, az lemarad. Nem azért, mert „menő”, hanem mert szisztematikusan átalakítja a működést : gyorsabban jönnek az adatok, máshogy működik az információáramlás, és új típusú döntési logikák jelennek meg. A cégek legnagyobb fékje mégis az ember. Pontosabban az, hogy nem értjük a saját működésünket, így nem is tudjuk, hogyan illeszkedjünk az új rendszerekhez . És amíg ez így van, nem az AI-tól kell félni – hanem a saját tanulási lustaságunktól. A tudás akkor ér valamit, ha megosztják „Mi magyarok túl gyorsan akarjuk pénzre váltani a tudást. Az első évben már Mercedes kell.” Mondja Roland, és ezzel egy fájdalmasan pontos képet rajzol a hazai vállalkozói kultúráról. A podcast végén a beszélgetés egy egyre filozofikusabb, de nagyon is valós problémát kezd feszegetni: miért nem osztjuk meg a tudásunkat? Miért hisszük, hogy azzal veszítünk, ha más is fejlődik? Roland szerint ez a gondolkodás a legnagyobb gátja a fejlődésnek . Mert ha nem tanítjuk meg a következő réteget – akár a cégen belül, akár azon kívül –, akkor magunk alatt vágjuk a fát . A piac kinőtte a szakembereit, és nem azért, mert nincs tehetség. Hanem mert a tapasztalat „be van zárva” a seniorok fejébe , és onnan csak pénzért hajlandók kiengedni. „Nem hiszünk benne, hogy attól leszünk gazdagabbak, ha másokat is fejlesztünk. Pedig hosszú távon csak így működik.” – mondja Roland. Ez az epizód nemcsak a delegálásról, vagy az AI-ról szólt. Hanem arról, hogy hogyan lehet egy cég valóban működő közösség – ahol van tudásáramlás, párbeszéd, autonómia, és felelősség. A kérdés nem az, hogy van-e elég jó embered. Hanem az, hogy tudsz-e olyan közeget építeni , ahol azok a jó emberek maradni akarnak. És ez az, ami igazán nehéz. Ez a gondolkodásmód teljes kultúraváltást igényel. Olyan rendszert, ahol a hibákból tanulunk, nem retorzió követi őket. Ahol a vezető nem kontrollál, hanem fejleszt. Ahol a tudás nem fegyver, hanem alap. Roland abban hisz, hogy ez megtanulható. Hogy a bizalom, a transzparencia és az együttműködés nem „puha dolgok”, hanem versenyelőnyök . Tanulság & CTA Ez az epizód nem egy motivációs mese volt. Hanem egy üzleti ébresztő . Ha azt érzed, hogy a céged "üzemel", de nem működik , hogy a döntések lassan születnek , hogy a csapat csak végrehajtóként működik , de nem gondolkodik – akkor ne PowerPointot rendelj. Hanem egy őszinte helyzetfelmérést . És kezdjetek el beszélgetni. Tényleg beszélgetni. Amit Szmola Roland képvisel, az nem egy módszertan, hanem egy szemléletváltás : a belső feszültségeket nem elfojtani kell, hanem felszínre hozni, érteni, megérteni – és abból tanulni. A szervezeti kultúrát nem „lekommunikálni” kell, hanem együtt felépíteni. A döntések nem akkor lesznek jók, ha felülről jönnek, hanem ha belülről születnek. Ez az epizód emlékeztet rá, hogy a működő cégek nem azért működnek, mert tökéletesek – hanem mert hajlandóak tanulni . Mert van bennük bátorság kérdezni. És mert van mellettük valaki, aki nem kész válaszokat ad, hanem segít megtalálni azokat. 🎧 Hallgasd meg az epizódot, oszd meg, kommentelj – és iratkozz fel a hírlevelünkre. Mert nem az a cél, hogy túléljünk. Hanem hogy jól működjünk. Kulcsszófelhő :vállalkozás stratégia,vállalkozás fejlesztés,hosszútávú cég stabilitás,vállalkozási problémák megoldása,stratégiai gondolkodás,vállalkozás skálázás,stratégiai tervezés,vállalkozás méretnövekedése,csapatfejlesztés,szervezeti működés,AI és üzlet Szmola Rolandról “A karrieremet olyan multinacionális vállalatoknál kezdtem, mint az ecoB International GmbH. és az E.ON. Utóbbinál eleinte a Digitális Transzformáció csapat vezetője voltam, ahol azzal foglalkoztam, hogy hogyan lehet a lean folyamatszervezést a szolgáltatóiparban is kamatoztatni. 2017 Q1-ben kért fel az E-ON CFO-ja az agilis projektre. 2018-ban vezettük be Magyaroszágon, majd a többi országban is. Ez a projekt 2020-ban fejeződött be, éppen abban az évben, amikor úgy döntöttem, hogy kipróbálom magam a piacon, mint magántanácsadó. Ekkor már ismertem alapítótársamat Zsolt Janovszki -ot, aki szintén agilitással és lean menedzsmenttel foglalkozott. Már az első találkozáskor rájöttünk, hogy nagyon hasonlóak az alapértékeink, így 2020-ban együtt megalapítottuk a RI Consultingot. Egy év alatt már 20 fősre bővült a csapat és tavalyhoz képest a cégcsoport megötszörözte az árbevételét. A célom az, hogy a magyar vállalkozókat olyan agilis tanácsokkal és egyszerűen implementálható szervezetfejlesztési tippekkel ismertessem meg, amelyekkel a nyugati vállalkozásokhoz hasonló növekedési és fejlődési pályára tudnak lépni.” Szmola Roland a neten Honlap LinkedIn Magyar Business A beszélgetés alapján készült cikkek

<< Vissza az epizódokhoz Stilianos / Varga Vivien 2021. június 3. "24 évesen léptem be a vállalkozók világába és nyitottam meg kifejezetten gyermekek számára létrehozott uszodámat. 2007 óta foglalkozom gyermekek vízben való fejlesztésével és úszásoktatással, mely koncepció 2012-től franchise rendszerben indult útnak és ma sikeres hálózatként működik. Küldetésünk a digitális világban felnövő gyermekek egészséges életútra terelése. Hamarosan megjelenő könyvemben saját tapasztalataimon és a Stilianos példáján keresztül mutatom be egy hálózat felépítését a kezdetektől, segítséget nyújtva azoknak, akik most vágnának bele egy franchise vállalkozásba, átadóként vagy átvevőként. Tudd meg Te is milyen, amikor a vállalkozásod fejlődéséért mindent megteszel, hibáival együtt is rajongva szereted." Varga Vivien a neten: LinkedIn Instagram MagyarBusiness Stilianos a neten: Honlap Facebook Instagram LinkedIn YouTube MagyarBusiness

<< Vissza az epizódokhoz Üzlet & Kommunikáció / Marjai Viktor 2022. június 24. "Kommunikációs viselkedés stílus (DISC) tanácsadóként dolgozom, 14 év multis irodista lét után tavaly lettem vállalkozó. Kezdetben a hozzám hasonló multis irodistákat segítettem, hogyan tudják a DISC módszert alkalmazni a karrierjük építésében. Ebben a témában írtam első könyvem, Főnökkezelési kézikönyv címmel. ( https://irodista.hu/ajanlat ). Mostanában főleg vállalkozókat támogatom Üzlet&Kommunikáció brand alatt, vállalkozás és szervezetfejlesztés témákban. ( UzletEsKommunikacio.hu ). Rendszeresen előadok a Grow with Google programjában és a MinnerAkadémián is elérhető képzésem." Marjai Viktor a neten Honlap LinkedIn Magyar Business Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Bridge Budapest / Pistyur Veronika 2021. július 29. A LogMeIn, a Prezi és a Ustream által alapított non-profit szervezet, a Bridge Budapest egyik megálmodója, társalapítója és ügyvezetője. Fehér Gyulával 2019-ben befektető céget indított, Oktogon Ventures néven, 8 országban, korai fázisú technológiai cégekbe fektetnek. Eredetileg rendező, kulturális és vizuális antropológus, külügyi szakértő. Korábban saját produkciós irodát és kommunikációs ügynökséget vezetett. Mentorált startupokat a Kitchen Budapestben, a Design Terminál startup programjában, a Magyar Templeton Programban és a Telenor Accelerate Programjában. A Bankárképző, a Menedzserek Országos Szövetsége és a HBLF mentora. A Filmművészeti Egyetem oktatója. 2016-ben megkapta a Central European Startup Awards Legbefolyásosabb nő kategóriájának díját. 2019-ben és 2021-ben pedig a Forbes beválogatta a Legbefolyásosabb magyar nők listájára. Harmadik évada az RTL Klub Cápák között című műsorának üzleti tanácsadója. A Startup Hungary társalapítója és kuratóriumi tagja. Pistyur Veronika a neten PistyurVeronika.hu BridgeBudapest.org Oktogon.vc LinkedIn MagyarBusiness

<< Vissza az epizódokhoz Neumann's office / Neumann Noémi 2023. június 23. "Amikor húsz év után felmondtam a multinál, azt hittem, hogy tudom mit csinálok. Azóta többször voltak kétségeim. Újra és újra megtaláltam önmagam. Sok "miért" és sok "miért ne" között örlődöm néha és 2 év vállalkozósdi után úgy éreztem újra kell gondoljam magam. A szakmám, a karrierem, a céljaim. Letisztultak az egyes pontok. Most már látom mit szeretnék és mit nem szeretnék szolgáltatni az ügyfeleimnek. Itt tudsz olvasni jelenlegi szolgáltatásaimról és itt találod a blog cikkeimet is: https://www.neumannsoffice.com A fő célom továbbra is az, hogy emeljem a menedzserasszisztencia presztízsét Magyarországon. Azt szeretném, hogy minél több kis- és közepes vállalat vezetője kapjon információt és edukációt arról, hogy mennyi mindenben segíthet pl. egy személyi asszisztens a mindennapokban. Ma a "kávé főzős titkárnők" és a "digitális (MI-működésű) asszisztencia" világa között vagyunk félúton. A professzionális asszisztenciában rengeteg emberi tényező van - jó értelemben. Munkám során láttam rosszabb és jobb együttműködéseket. Tanultam a saját tapasztalataimból, hibáimból is és másokéból is. Figyeltem a vezetőket, majd láttam a munkatársak reakcióját egy-egy cselekedet vagy kommunikáció után. Ezekből nyertem azt a szétágazó tudást, amivel jelenleg rendelkezem. Ezt ajánlom fel ügyfeleimnek ahhoz, hogy minél hatékonyabban működtethessék saját vezetői irodájukat, asszisztenciájukat, ezeken keresztül pedig vállalkozásaikat. Folyamatosan képzem magam. Szervezetfejlesztés és interkulturális kommunikáció az a két téma, amibe 2022-ben beleástam magam és amit tanultam. Rendszeresen hallgatok vezetőknek szóló podcastokat, olvasok ilyen témájú cikkeket. Mondhatni ez a hobbim. A Menedzserasszisztensek Magyarországi Egyesületének alapító tagja és alelnöke vagyok. Amennyiben szívesen tanulnál professzionális asszisztensnek, az általunk indított képzésen megteheted, amiről itt olvashatsz: https://imahungary.hu/oktatas/ Konzultációért természetesen fordulhatsz személyesen hozzám is. Amit cégvezetőknek és felsővezetőknek tanácsolok: ne habozz segítséget kérni vagy a már meglévő támogatást optimalizálni és abból minél többet kihozni!" Neumann Noémi a neten LinkedIn Neumann's office a neten Honlap Facebook Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Bártfai Balázs 2021. április 29. "Írtam már sikerkönyvet, tartottam több ezer fős előadásokat, több vállalkozást irányítok egyszerre és imádok utazni a világban. A SalesForm.hu rendelés automatizáló platform tulajdonosa vagyok és a halogató vállalkozóknak segítek megvalósító vállalkozókká válni. Célom, hogy önerőből tudják megteremteni a fejlődéshez szükséges bevételeket. Ehhez adunk eszközöket (szoftveres megoldások) és tudást képzések formájában. Rendelés automatizáló platformunk: www.salesform.hu Blog: https://www.rendelesiurlap.hu/ Van YouTube csatornánk 120+ videóval Podcast csatornánk 6000+ hallgatóval Legnépszerűbb képzésünk: https://csakennyikell.hu/ Bővebb infó és linkek: https://bartfaibalazs.hu/ " Bártfai Balázs a neten: Honlap Facebook LinkedIn Instagram YouTube MagyarBusiness

<< Vissza az epizódokhoz Beautyrobic / Békési Brigitta 2021. augusztus 12. "Az első vállalkozásom 3 hónap alatt ment csődbe. Volt olyan vállalkozásom, amit az épp felívelő trendnek köszönhettem, de aztán ahogy a trend elmúlt a vállalkozás is. Majd jött az igazi. Az a vállalkozás, ami szerelemprojektnek jött, magamnak csináltam, de más is beleszeretett. Ez a Beautyrobic (www.beautyrobic.hu), amit ma már nem csak Magyarországon imádnak, de számtalan országban megtalálható. Ezenkívül írtam könyvet, ami Magyarországon bestseller lett (www.wowhatas.hu) és most készül a nemzetközi piacra. Több mentorprogramban mentorálok, van egy izgalmas fitnesz startup, akikkel szorosan együttműködve kezdtük építeni a nemzetközi üzletet. Az AmHUnCham New York magyarországi vezetőjeként segítünk hazai cégeknek meghódítani az amerikai piacot. (nekem is van egy amerikai cégem és egy new yorki befektetőtársam, akivel egy izgalmas újdonságon dolgozunk). Folyton tanulok, tanítok sőt TedX előadóként is kipróbálhattam magam. Jelenleg Londonban élek, nemrég költöztem ki, hogy a nemzetközi terjeszkedést onnan tudjam irányítani. Ahogy a Beautyrobicot egyre jobban fejlesztem, belekóstolhatok egyre több területbe: Van saját mozgás központom: www.beautyrobickozpont.hu, online tananyagaim, online előfizetői rendszerem: www.beautyrobic.hu/elofizetes , app-om, fineszruházati márkám, kozmetikumom és kifejezetten extra magas minőségű táplálékkiegészítőim, amik a nemzetközi piacon is megállják a helyüket. Imádom azt, amit csinálok és folyton fejlesztek, mert annyi ötletem van és mert imádok tanítani, értéket teremteni és kiélni a kreativitásom :)" Békési Brigitta a neten Honlap Facebook Instagram LinkedIn YouTube MagyarBusiness Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Peggy Baby / Molnár Peggy 2022. február 25. “A 2.gyermekem születése után, feladtam a nagyvállalati, középvezetői beosztást a magánzó formára. Saját márkát építettem, 7.éve vagyok Peggy Baby-vel a piacon. Sikeres életmódváltóként új életfeladatot találtam :-)” Peggy Baby a neten Honlap Facebook Instagram Magyar Business Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Celo platform / Dr. Litter Anna 2024. április 1. "Már 1999-ben egy gimis fogalmazásban is azt írtam, hogy szeretném, ha nagyobb lenne a társadalmi egyenlőség és kisebb a környezetszennyezés. Ezt a fogalmazást a 10 éves osztálytalálkozón kiosztotta az osztályfőnökünk, akkor magam is meglepődtem, hogy már 15 évesen is ez foglalkoztatott. A köz sorsa érdekelt, ezért jelentkeztem az ELTE jogi karára. Negyedéves joghallgatóként 2007-ben kezdtem el egy Word dokumentumban vezetni első gondolataimat a Celoról. Környezetvédelmi joggal, majd klímavédelmi joggal foglalkoztam. Az első magyar EU elnökséget láttuk el kollégáimmal 2011-ben, én az EU-s klímapolitikai jogi munkacsoportot vezettem, valamint az ENSZ-es klímakonferenciákon az uniós álláspontot koordináltam a témában. Lányom és ikerfiaim megszületése után vágtam bele a régi ötlet, a Celo megvalósításába. Az én ügyem az ügyek összefogása lett. Tavaly májusban elindult a fenntarthatósági ügyeket összefogó Celo platform, melynek neve eszperantó nyelven missziót, mélyebb cél jelent. A Celo víziója egy kultúraformáló gazdasági és társadalmi ökoszisztéma létrehozása, amelyben nemzetközi szinten is egyedülálló módon 3 célcsoport kapcsolódik össze az ENSZ 17 fenntartható fejlődési célja (SDG) mentén: mind magánszemélyek, mind vállalatok segítik az ügygazdák - jellemzően nonprofit szervezetek - által képviselt ügyeket. Vállalatok számára a Celo étlapot kínál a cég brandjéhez illő fenntarthatósági ügyek megtalálásához. Jól célzott marketingfelületen népszerűsíthető a cég által választott ügy, így vállalatok élő fenntarthatósági ügyeken keresztül, közvetlenül kapcsolódnak fogyasztóikhoz és munkavállalóikhoz, növelve a márkahűséget és erősítve a munkáltatói márkát. A Celo lett a World Summit Awards Hungary 2023 győztese Citizen Engagement kategóriában, egyben a hazai jelölt a nemzetközi versenyen. A Portfolio Sustainable World 2023 konferencián átadott Green Awardson a Celo a shortlistre került az Év Jó Ügye kategóriában." Celo platform (Microcomp Kft.) a neten Honlap Facebook LinkedIn

<< Vissza az epizódokhoz Balázs-Farkas Adrienn 2021. május 21. “Panamában élek a férjemmel 10 éve. Vállalkozók vagyunk. Magyarországon minden voltam csak akasztott ember nem. A távoli terveink Európába költözés. Panamában 8 hónapig volt full lock down ezért elkezdtem podcastelni, hobbi szinten. Mostanra egyrészt szenvedélyem lett másrészt üzleti terveim is vannak a csatornával. A neve: Pár Perc Adrival.” Balázs-Farkas Adrienn a neten: Honlap Facebook Instagram YouTube MagyarBusiness

<< Vissza az epizódokhoz Barion / Bíró Tamás 2021. május 7. Tamás 25 éve vállalkozó a tech szektorban, két sikeres cég felépítését (SenseNet, Barion) követően szabadúszóként kamatoztatja tapasztalatait. Az elmúlt két évben azt kutatta, miként lehet a vállalatok vezetőit és dolgozóit segíteni abban, hogy választ találjanak a digitális kor kihívásaira. Tamás erőssége, hogy összefüggést talál olyan témák között, amit kevesen vesznek észre. Több, mint 2000 embert készített fel agilitásra, és több mint 25 000 ember dolgozik olyan stratégia mentén, amit az általa tanított módszerrel alkottak. Bíró Tamás a neten: Honlap Facebook LinkedIn YouTube MagyarBusiness

<< Vissza az epizódokhoz Startupok világa / Csiszár Dénes 2023. november 6. "Eredetileg matematikusnak készültem, ahonnan informatikus lettem, majd végül közgazdász. Már egyetem alatt vállalkoztam, 1996-ban, amikor még azt kellett magyarázni a vállalkozásoknak, hogy az Interneten lenni jobb, mint a Szaknévsorban. Karrierem elején izgalmas szoftvereket tervezhettem, többek között az ESA-nak illetve a védelmi szektornak. 2007 óta foglalkozom startupokkal, amikor is a Microsoftnál lehetőségem nyílt a frissen induló BizSpark program egyik gazdájának lenni. Innen csábított el az Erő Sötét Oldala, és 2011 óta több startup társ-alapítója is voltam. Bukások és sikerek - kijutott mindenből bőven. Már bő 10 éve mentorálok csapatokat: oktatok, mentorálok, inkubálok, akcelerálok, befektetek... A sapkák talán változtak, de a startup világ megmaradt. Volt lehetőségem inkubátort vezetni, tőkealappal dolgozni, tanácsadni és vállalkozni – tehát a startup lét összes oldalát személyesen ismerem. Jelenleg az EIT Digitalnál vagyok „Accelerator Manager”, ami azt jelenti, hogy én felelek a korai fázisú deeptech startupoknak szóló programokért – természetesen nem egyedül, egy szuper csapattal. Ötlet fázistól korai seed fázisig segítjük a startupokat, anyagi- és szakmai támogatással. Ezt kiegészíti a HUNBAN elnökségi tagságom, így itt van lehetőségem a régió legjobb csapataival találkozni és angyal körökben részt venni. Mindemellett a Corvinus Egyetem nappali tagozatos MBA szakán az „Entrepreneurship” track-ért felelek. Kedvenc startup területeim a validáció és a csapat, mert úgy gondolom, hogy itt történik a varázslat egy startup életében. Dolgozom a DigitalTech EDIH projektben is, ami KKV-knek, Startupoknak és az állami szektor intézményeinek segít abban, hogy versenyképesebbek legyenek a digitális térben." Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Viszlát Taposómalom / Paulányi Beáta 2021. szeptember 2. “Paulányi Bea vagyok, kiégett igazgatóból lett szabad ember, blogger, online vállalkozó. A kisfiam születésekor búcsút mondtam a sikeres multis karrieremnek, és elkezdtem megtervezni és felépíteni magamnak egy szabadabb életet. Otthagytam a főváros, a Velencei-tóhoz költöztem és ma a helytől és időtől független “laptop életstílust” élem, amire mindig is vágytam. Az idáig vezető utam nem volt zökkenőmentes. Sok akadállyal meg kellett küzdenem, köztük a saját félelmeimmel. A "Viszlát Taposómalom" bloggal és az "Online Vállalkozás Egyszerűen" podcast csatornámmal; másoknak is szeretnék segíteni egy szabadabb élet megteremtésében. https://ViszlatTaposomalom.hu/Rolam/” Paulányi Beáta a neten Honlap Anchor Facebook Spotify YouTube MagyarBusiness

<< Vissza az epizódokhoz Power with Goals / Domján Enikő Mária 2022. március 3. “Közel 10 év marketing-PR tapasztalattal a hátam mögött márkaépítési tanácsadóként segítem a kisvállalkozásokat és startup-okat a hazai és nemzetközi üzleti növekedésben. ▪️ Nagyvállalatokra jellemző stratégia gondolkodás ▪️ Tettre kész vállalkozói attitűd ▪️ Nemzetközi nyilvános beszéd-tapasztalat Ezeket vegyítem munkám során. 7 év nagyvállalati múlttal rendelkezem, emellett 5 éve a Toastmasters International szervezet tagja vagyok, ahol rendszeresen nyilvános beszédeket tartok, nemzetközi szinten versenyzem, valamint másokat mentorálok abban, hogyan adják át eredményesen üzeneteiket. Hiszem, hogy a kommunikációnak ereje és hatása van az emberek életére, éppen ezért céltudatosan és felelősségtudatosan kell minden márkát építeni. Többek között erről szól PoweR with Goals vállalkozásom. Fókusz területeim ▪️ A kommunikációs stratégia tervezése, ▪️ A márkaszemélyiség és a hozzátartozó üzenetek elkészítése, ▪️ Valamint teljes (re-)branding projektek menedzselés. Mindezeket mentorálás formájában, projektmunkában és workshopok tartásával végzem.” Domján Enikő Mária a neten Honlap Facebook Instagram LinkedIn Twitter Magyar Business Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Revive Fitness / Kolozsvári Arnold Csaba 2023. október 16. „Nem építhetsz jövőt, ha a múltba kapaszkodsz – a kérdés nem a visszatérés, hanem a szintlépés volt.” Kolozsvári Arnold Csaba története Debrecenből indul, és egy olyan döntéssel folytatódik, amit sok vállalkozó ismer: nem látott más kiutat. Azt mondja, Magyarországon nem tudott hinni abban, hogy kemény munkával, tisztességgel és tudással el lehet érni bármit , hacsak nem hazudik, lop vagy másokat fúr ki. Ez volt az a pont, amikor eldöntötte: elmegy. 1999-ben érkezett az Egyesült Államokba. Angolul nem beszélt, vízuma csak látogatói volt, pénze alig. Az első időkben takarított, mosogatott, hamis társadalombiztosítási kártyával dolgozott . Rizsen és száraz kenyéren élt, és olyan szobában lakott, ahol bolhák ugráltak körülötte. Mégis maradt. A magyar név kimondhatatlannak bizonyult – „Csaba” helyett csak azt kérdezték: „Trouble?” . Így lett belőle „Arnold”. A túlélés nap mint nap újraindult: autó négy emberrel közösen, üres tankkal, tolva a kocsit a benzinkútig, minimálbéres munkák, nulla kapcsolati háló . Ez az epizód arról szól, hogy mi történik akkor, amikor nincs más lehetőség, csak menni tovább. És hogyan tud valaki ebből a helyzetből elindítani egy új életet – és vállalkozást – Amerikában. „Az utolsó centem is elfogyott. Apám szemébe nem tudtam volna úgy nézni, hogy visszajövök.” A névváltás, mint kényszer és stratégia Arnold első komolyabb ütközése az amerikai valósággal egy hotel ajtajánál történt. Takarítóként dolgozott, amikor egy vendég nem tudott bejutni az üvegajtón keresztül. Megkérdezte a nevét, Arnold pedig azt válaszolta: „Csaba.” A válasz reakciója: „Trouble?” – baj, gond, probléma. A félreértés kínos volt, de nagyon is tanulságos. Ez volt az a pont, amikor ráébredt: nem maradhat az, aki otthon volt . Ezért vette fel az Arnold nevet. Nem divatból, nem személyes önkifejezésként, hanem kényszerből . Amerikában az identitásod addig létezik, amíg ki tudják mondani – különben csak probléma vagy. Még az „Arnold” név is nehézséget okozott az amerikai fülnek, amikor magyar akcentussal ejtette ki. Ez nem csak nyelvi kérdés. Ez üzleti és túlélési kérdés is . Ha nem értik a neved, nem értik, ki vagy. Ha nem tudnak megjegyezni, nem tudnak visszahívni, nem tudnak ajánlani, nem tudnak veled üzletelni. „Hiába felvettem az Arnold nevet, akárhányszor elmondom, megkérdezik: mit mondtál?” Ez az első lépés nem a vállalkozás volt – hanem az önazonosság elengedése a túlélésért . És ez az ár, amit sok bevándorló megfizet, mielőtt még bármit építhetne. A nemzetközi piacokban látta meg a skálázás valódi lehetőségét. Arnold nem pillanatnyi ötlettől vezérelve indult útnak. A döntés éveken át érlelődött benne. Már 14 évesen tudta: nem az az út érdekli, amit otthon lát maga körül. A példaképe Arnold Schwarzenegger volt – nemcsak a testépítés miatt, hanem azért is, mert egy kis faluból jött, és világszinten tudott érvényesülni . Ez a példa ragadt bele. A végső lökést mégis a rendszer adta. Ahogy ő mondja: „Hiába dolgozott az ember nagyon keményen, nem láttam azt, hogy abból bármi lehetne.” Otthon a kemény munka, a tisztesség és a tudás nem volt elég – mert aki nem játszott a szabályok ellen, az nem jutott egyről a kettőre. A siker ára Magyarországon gyakran az volt, hogy hazudj, csalj, vagy fúrj ki másokat. Ő ebbe nem akart beleállni. Ezért lett Amerika a cél. Nem a filmek, nem az álomélet miatt – hanem mert ott legalább volt esély . Még ha nehezebb is. Még ha nem is ismeri ott senki. Még ha a nulláról is kell kezdeni. Mert a nulláról legalább lehet felfelé építkezni. Magyarországon viszont – érzése szerint – már a startvonal sem volt tiszta. „Nem láttam azt, hogy csak kemény munkából és tisztelettel és tudással az ember valamit el tud érni úgy, hogy ne kelljen lopni, csalni vagy hazudni.” A döntés 1999-ben érett meg teljesen. És innentől nem volt visszaút. Sem anyagi, sem erkölcsi, sem stratégiai értelemben. Arnold nem turistának jött – hanem hogy új életet építsen, minden szempontból . A túlélés első hat hónapja Az amerikai indulás nem egy startup pitch-sel kezdődött, hanem takarítással, mosogatással, és azzal, hogy legyen mit enni. Arnold látogatói vízummal érkezett, munkavállalási engedélye nem volt. Az első hónapokban egy magyar ismerős segítségével próbált boldogulni, de gyorsan szembesült a realitással: mindenki a saját bőrét menti . A „segítség” végül nem sokáig tartott – egy ponton el kellett menekülnie onnan, ahol volt. Elkezdődött a kényszerű túlélés : hamis társadalombiztosítási kártya, fizetés nélküli napok, és olyan munkák, amikből nap végén néha nem jutott több, csak egy adag rizs vagy egy szelet kenyér. Volt, hogy már barnult volt a kenyér , de még azt is megette. Az autó, amit négyen használtak közösen, egyszer csak megállt – kifogyott belőle a benzin, és Arnold gyalog tolta a kocsit, miközben a rendőr megállt mögötte, és kérdezgette, mi történik. Ő pedig dadogva próbálta elmagyarázni: nincs benzin, és nem beszél angolul. Ezek az első hónapok nem csak fizikailag voltak kemények, hanem pszichésen is. Minden dollár elfogyott. Nem volt hova visszamenni. És nem volt opció a feladás. A fordulat egy újsághirdetés formájában jött. „ Work today, get paid today. ” – ez a mondat azt jelentette: dolgozz ma, és kapsz pénzt még ma. Arnold ekkor elővette a szótárát, lefordította, felhívta a számot, és elindult az első napi kifizetéses alkalmi munkára. Ez volt az első alkalom, amikor kicsit fellélegzett. De még ez sem jelentett megoldást – a munkatársak többsége alkoholista, drogfüggő, munkára képtelen ember volt. Arnold kilógott közülük – de pont ez adta meg neki az első előnyt. Dolgozott, időben ott volt, elvégezte a feladatát. Ez lett a kezdő reputációja. És innen indult a lassú, de tudatos kapaszkodás felfelé. „Rizs, kenyér, nulla pénz. És mégis valahogy tovább kellett menni.” Ez a blokk tökéletes látlelet arról, mit jelent külföldön, egyedül, rendszer nélkül, nulláról újrakezdeni . Nincsenek hősök. Csak túlélők. És akik a túlélésből tudnak célt, rendszert és stratégiát építeni – ők lesznek vállalkozók. A magyar közösségtől való elszakadás Arnold hamar megtapasztalta, hogy nemcsak az idegen ország kihívásaival kell megküzdenie, hanem a saját közössége árulásaival is . A kezdetekben természetesen próbált magyarokkal kapcsolatot keresni – hiszen ez tűnt a legegyszerűbbnek. De hamar kiderült: ez a kapcsolódás nem segítség, hanem lehúzás. Két magyar srác például úgy került hozzá, hogy New Yorkban becsapták őket , elvették minden pénzüket, és kamu munkát ígértek nekik. Arnold – saját szűkös körülményei ellenére – ételt, matracot és munkalehetőséget is biztosított nekik. De amikor kiderült, hogy a munka nem legális, azt mondták: „Édesanyám azt mondta, ha nem leszünk legálisan bejelentve, akkor inkább ne dolgozzunk.” Ez volt az utolsó csepp. Ezek után nemcsak hogy nem köszönték meg, amit kaptak, de elkezdték aláásni Arnold helyzetét a szállásadó idős hölgy felé, akitől Arnold az apartmant bérelte. A konfliktus odáig fajult, hogy majdnem kirúgatták őt a lakásból is. Ekkor döntött: vége. Elég a magyarokból. Innentől kezdve éveken át tudatosan kerülte a magyar közösséget , csak az amerikai környezetre koncentrált. Ez volt az egyetlen esélye, hogy felépítsen valamit, amire hosszú távon lehet építeni. Nem akart több manipulációt, kiskaput, panaszkodást, visszahúzó mentalitást. „Azt mondtam: kész, befejeztem a magyarokkal. Nem foglalkozom velük.” Ez a döntés nem érzelem, hanem stratégia volt. Egy kemény, vállalkozói szempontból logikus lépés: ha a közeg mérgez, ki kell lépni belőle. Akkor is, ha a saját nyelved, a saját nemzeted, a saját múltad. Mert ha az nem épít, csak visszahúz – az üzletileg is bukás. A „work today, get paid today” pillanat: az újrakezdés első jele Az igazi fordulópont Arnold számára egy apró újsághirdetés volt. Addigra már elfogyott minden pénze , nem volt megtakarítása, és nem volt semmilyen lehetősége visszatérni Magyarországra. Szó szerint az utolsó centjéig kiszámolt helyzetben volt, és a következő lépés nem csak a karrierje, hanem az élete szempontjából is sorsdöntőnek bizonyult. A hirdetés négy angol szó volt: „Work today, get paid today.” Arnold elővette a kis szótárát, lefordította. Megértette, mit jelent: dolgozz ma, és már ma kapsz fizetést. Ez számára egyenlő volt a megváltással. Azonnal jelentkezett. A hely, ahová került, nem volt álommunkahely. Olyan emberek dolgoztak ott, akiket Magyarországon még kerülne is az ember – alkoholisták, drogfüggők, megbízhatatlan figurák. Ő így fogalmazott: „Nem arról van szó, hogy ezek az emberek tisztességesek, de nem kapnak munkát. Ezek az emberek nem tudják megtartani a munkát.” És mégis: Arnold elkezdett dolgozni velük. Kitűnt. Egyszerűen azzal, hogy megjelent időben, elvégezte a munkát, és nem kellett utána takarítani . A megbízhatóság, ami korábban nem jelentett semmit, itt azonnal előny lett. Ez volt az első alkalom, amikor értékké vált a hozzáállása , nem hátránnyá. A történet egyik kulcsmomentuma, amikor a hamis társadalombiztosítási kártyáját használta – nemcsak saját magának, hanem egy magyar lánynak is, akinek a számát megváltoztatta egy jeggyel , mert neki nem volt sajátja. Fogalma sem volt, működik-e – de működött. A munkahelyen két évig dolgoztak így , és még a főnökök is kérdezték, miért nem mennek főállásba, annyira szeretik őket. „Ez a kis hely olyan volt, hogy ott olyan embereket találsz, ahol Magyarországon mindig azt szoktam mondani, hogy azok szebbnek se köpni időket.” A munkák között volt hotel takarítás, éjszakai mosogatás, bank- és golfklub takarítás , minden, amit csak el lehetett vállalni. Ez nem volt karrier – ez volt a túlélés üzemszerűen , amit egyetlen dolog hajtott: a cél, hogy az Egyesült Államokban valósítsa meg az álmát. Ez a blokk egyetlen gondolatra épül: nem az számít, hol kezdesz, hanem hogy megállsz-e. És Arnold nem állt meg. Akkor sem, amikor minden ok megvolt rá. „Egy cél hajtott engem: hogy az Egyesült Államokban meg tudjam valósítani az álmaimat.” A munka minősége és a saját határok feszegetése Arnold számára nem az volt a kérdés, hogy képes-e dolgozni. Mindig is dolgozott, és sosem riadt vissza a nehézségektől. A valódi kihívást az jelentette, hogy olyan munkákat kellett elvállalnia, amit korábban elképzelhetetlennek tartott magáról. „Olyan dolgokat csináltam ott kint, amit Magyarországon nem csináltam volna.” Az Egyesült Államokban végzett munkák messze voltak a vágyott élettől: bankok, golfklubok, hotelek takarítása, éjszakai műszakok, nappali beugrós melók. Egyetlen cél lebegett előtte: túlélni, és nem visszamenni . Még akkor sem, amikor már szó szerint elfogyott minden forrása. „Az utolsó centemet elköltöttem, már nem volt pénzem.” A környezete sem volt épp inspiráló. Az alkalmi munkák helyszínein gyakran olyan emberekkel találkozott, akik alkohol- vagy drogproblémákkal küzdöttek, nem tudtak rendszeresen dolgozni, nem lehetett rájuk számítani. „Nem arról van szó, hogy ezek az emberek tisztességesek, de nem kapnak munkát. Ezek az emberek nem tudják megtartani a munkát.” Ebben a közegben kellett helytállnia. Nem volt választása. Azt tette, amit tudott: megjelent, elvégezte a munkáját, és fizetést kapott érte. Egyik napról a másikra, megbízhatóan. Ez hozta az első stabilabb pontokat a túlélésben. A legfontosabb hajtóerő mindig ugyanaz maradt: az álom, hogy az Egyesült Államokban új életet tud építeni. „Egy cél hajtott engem: hogy az Egyesült Államokban meg tudjam valósítani az álmaimat.” Ez a szakasz egyértelműen megmutatja, hogy Arnold nem kifogásokat keresett, hanem lehetőségeket , még a legnehezebb körülmények között is – és ezekből építette fel későbbi vállalkozását. A testépítés és az első kapcsolódás az amerikai világgal Arnold életében a testépítés nem csak sport volt, hanem menedék, struktúra és önazonosság – különösen az amerikai túlélési időszakban. Ahogy ő mondja, a testépítés mindig is az élete része volt, már Magyarországon is az edzőteremben töltötte az idejét, és ez folytatódott az USA-ban is , sőt, még fontosabb szerepet kapott. Amikor lehetősége adódott, hogy a sok fizikai és takarítómunka mellett visszatérjen az edzőterembe, újra azt érezte: valami olyan közegbe kerül, amihez köze van . A konditerem lett az első olyan hely, ahol már nem csupán küszködött a túlélésért, hanem kapcsolódni tudott az emberekhez. „Elkezdtem járni konditerembe. Az volt az első olyan hely, ahol már éreztem, hogy emberek kérdeznek tőlem valamit.” Nem kértek referenciát, nem kérdezték, honnan jött. Az eredmények beszéltek helyette. A fizikai jelenlét, az alkat, az edzettség – ezek önmagukban bizalmat építettek. Nem számított a nyelvi akcentus vagy a származás. A vendégek kérdeztek tőle, tanácsot kértek, kíváncsiak voltak rá. Ez volt az első pont, ahol valódi figyelmet kapott – nem származás, hanem tudás alapján . „Elkezdtek kérdezgetni, hogy mit csinálok, hogy csinálom, mivel eszem, mit használok.” Ebből a közegből született meg az első ötlet, hogy ebből később valami több is lehet. Ekkor még nem volt konkrét vállalkozás, de a gondolat elkezdett formálódni , hogy a testépítéssel, edzéssel, táplálkozással kapcsolatos tudását értékké lehet alakítani. Olyasmivé, amiért az emberek hajlandók fizetni – ha megfelelően kommunikálja és felépíti. Ez volt az első pont, ahol már nem csak a munkáért, hanem a tudásáért is kezdett elismerést kapni . És ami talán még fontosabb: önbizalmat. Egy olyan közegben, ahol korábban minden kapcsolata kiszolgáltatottságra, alá-fölérendeltségre épült, a konditeremben partnerként kezdték kezelni . Ez a részlet jól mutatja: a vállalkozói út nem mindig egy ötletből indul. Néha abból a pillanatból születik , amikor valaki először érzi, hogy érdeklik az embereket a tapasztalatai . „Ez volt az első pont, ahol nem csak dolgoztam, hanem elkezdtem visszakapni valamit abból, aki vagyok.” A tudatos elszakadás a magyarságtól Arnold számára a magyar közösségtől való eltávolodás nem érzelmi, hanem tudatos döntés volt . Az első időszak nehézségei, az átélt csalódások után világossá vált számára, hogy ha előre akar lépni, akkor nem kapaszkodhat a saját közegébe – mert az nemhogy nem segítette, de még hátráltatta is. „Én nem akartam magyarul beszélni. Direkt. Tehát én elkerültem a magyarságot évekig.” Ez a mondat világosan mutatja: nemcsak kerülte a nyelvi közösséget, hanem tudatosan úgy döntött, hogy nem akar részt venni benne . A döntés hátterében korábbi konkrét esetek is álltak, ahol magyar ismerősök visszaéltek a helyzettel, ártottak neki vagy kis híján kiszorították a szállásáról . Az eltávolodás egyik fő oka a mély csalódás volt a magyarokban : „Olyan szinten csalódtam a saját népemben, hogy nem kerestem a társaságukat.” Ezek után Arnold elszigetelte magát a magyar közegtől , és éveken keresztül nem keresett kapcsolatot magyarokkal. Nem alakított ki új ismeretségeket, nem épített magyar környezetet maga köré. Ehelyett csak a munkára és a túlélésre koncentrált . Ebben az időszakban még nem az integráció, nem a vállalkozás vagy a nyelvtanulás volt a fő cél. Csak az, hogy nyugalmat teremtsen maga körül , és elkerülje azt a közösséget, amiben sorozatosan csalódott . A hamis kártyák és a túlélés eszközei Arnold egyik legsúlyosabb tapasztalata az amerikai évek elején a társadalombiztosítási szám (Social Security Number, SSN) hiánya volt. Mivel látogatói vízummal érkezett, nem volt legális munkavállalási engedélye , így a legtöbb hivatalos úton nem vállalhatott munkát. Ezért – ahogyan sok más bevándorló – ő is olyan SSN-kártyához fordult, ami nem volt valódi . A beszélgetésben egyértelműen elmondta, hogy az első társadalombiztosítási szám, amit használt, nem volt törvényes . „Az első social security számom, az nem volt legális.” Egy ponton pedig módosította is az egyik számot , hogy egy ismerőse – egy magyar lány – is tudjon dolgozni az ő papírjaival. Az eredeti számot egy hellyel megváltoztatta, és ezzel ketten dolgoztak – ugyanazon a munkahelyen – hosszú időn keresztül. „Annyit csináltam, hogy az egyik számot megváltoztattam, hogy a lánynak is legyen egy social security száma.”„Két évig dolgoztunk ezzel a számmal.” Ez az SSN volt a kulcs ahhoz, hogy fizikai munkát tudjanak vállalni – például hotel takarítást, golfklub és banképület takarítást, vagy más alkalmi munkákat. A munkáltatók nem kérdeztek sokat, csak azt nézték: az ember elvégzi-e a dolgát. Arnold azt is elmondta, hogy volt olyan főnök, aki meglepődött, milyen jól dolgoznak, és még ajánlatot is tett arra, hogy állandó munkát kapjanak . „Mondták, hogy be kéne állni főállásba, mert szeretnek bennünket, jól dolgozunk.” A túléléshez ez kellett akkor – és a lehetőségek közül ez volt az egyetlen, amit választani tudott. Ezek a részletek nem csak egy bevándorló küzdelméről szólnak, hanem arról is, milyen kockázatokat kellett vállalnia annak, aki úgy döntött: nem megy vissza – bármi áron. A hazatérés kizárt opció volt Arnold történetében a hazatérés nem egy lehetséges forgatókönyvként szerepelt – hanem mint egy teljesen kizárt, megalázó végkimenetel . Az epizódban határozottan és többször is kijelentette: nem tudta volna feldolgozni, ha vissza kell mennie Magyarországra. „Nem volt opció, hogy hazamenjek.” A beszélgetés során elmesélte, hogy amikor Amerikába érkezett, hozott magával némi pénzt. Azonban ez az összeg hamar elfogyott a megélhetési költségekre, és mire eljutott oda, hogy önállóan kell boldogulnia, már nem volt tartaléka. A lehetőségek beszűkültek, és csak egy irány maradt: előre. „Az utolsó centemet elköltöttem, már nem volt pénzem.” Ebben az állapotban – teljesen egyedül, kiszolgáltatva, egy idegen országban – Arnold számára a gondolat, hogy visszamenjen, nemcsak bukásként, hanem személyes szégyenként is értelmeződött . Kifejezetten említi, hogy nem akart úgy hazatérni, hogy az édesapja szemébe kelljen néznie . Ez az a belső elhatározás, ami végigkísérte az első időszak minden kihívásán: nem adhatja fel, nem mehet haza, nem bukhat bele. A beszélgetésből kiderül, hogy még akkor sem gondolkodott a hazatérésen, amikor a helyzete gyakorlatilag ellehetetlenült . A társadalombiztosítási szám nem volt legális, a lakhatás bizonytalan volt, a pénz elfogyott – de ezek egyikét sem kezelte úgy, mint ami elegendő ok lenne a visszafordulásra. Ez a hozzáállás nem stratégia volt, nem számítás – hanem belső döntés, amit még azelőtt hozott meg, hogy elindult volna . „Nekem nem volt opció, hogy hazamenjek. Az lett volna a bukás.” Amit ez a történet tanít Kolozsvári Arnold Csaba története nem a sikerről szól, hanem a túlélésről . Az epizódban végig nyomon követhetjük azt az utat, amely Debrecenből indul, és a nulláról való amerikai újrakezdésig tart – pénz nélkül, kapcsolatok nélkül, legális munkalehetőség nélkül. Arnold nem tartotta opcióként, hogy hazatérjen, nem tudott volna apja szemébe nézni, ha feladja. Ez az egyirányúság tette lehetővé, hogy még akkor is kitartson, amikor bolhás szobákban lakott, rizsen élt, hamis papírral dolgozott , és olyan környezetben mozgott, ahol minden ellene szólt. A tapasztalatai alapján azt is világosan elmondta, hogy mélyen csalódott a magyar közegben , és ezért évekig tudatosan elkerülte. Nem beszélt magyarul, nem keresett kapcsolatot magyarokkal, nem akart újra kiszolgáltatott lenni. „Olyan szinten csalódtam a saját népemben, hogy nem kerestem a társaságukat.” A testépítés volt az első kapaszkodó, ahol végre önmagaként tudott megjelenni , ahol kérdeztek tőle, kíváncsiak voltak rá, és ahol már nem csak munkásként, hanem emberként kezdték kezelni. A konditerem lett az első hely, ahol érezte: valamije mégis van, ami számít . „Elkezdtem járni konditerembe. Az volt az első olyan hely, ahol már éreztem, hogy emberek kérdeznek tőlem valamit.” És mindeközben: nem panaszkodott, nem magyarázkodott, nem várta, hogy majd valaki megoldja helyette. Minden nap dolgozott. Ha kellett, takarított. Ha kellett, mosogatott. Ha kellett, tolta a kocsit a benzinkútig. Csak egy cél hajtotta: „Egy cél hajtott engem: hogy az Egyesült Államokban meg tudjam valósítani az álmaimat.” 🎧 Hallgasd meg a teljes epizódot, ha vállalkozóként te is szeretnél szintet lépni! 💬 Te mit viszel magaddal Arnold történetéből? Oszd meg és küldd el egy vállalkozó ismerősödnek! Kolozsvári Arnold Csabáról „Kolozsvári Csaba Arnold vagyok Debreceni születésű. Miután megtaláltam az ideálom képét egy magazinban, aki nem volt más mint Arnold Schwarzenegger, azonnal határozottá vált a számomra hogy mit is akarok az életemben elérni. Ami pedig nem volt más mint hogy ne a fizikai erőnlétemből hanem a tudásomból fakadóan másokon, embereken segítsek az egészség megőrzésé érdekében. Ezt pedig nem máshol hanem az Egyesült Államokban akartam megvalósítani. Ezek után a sport betöltötte az életem 13 eves koromtól, kisebb-nagyobb versenyzési sikerekkel. Majd pedig végül 24 évesen 1999-ben megérkeztem az USA-ba és elkezdtem dolgozni az álmom megvalósításán. Ami természetesen nagyon nehezen kezdődött. Először Marco Islanden kezdtem meg takarítói és tányérmosó munkásságom. Mindössze 6 rövid hónap után, azok a magyarok, akikkel együtt éltem, lehetetlenné tettek a további ottmaradást és ezért az utolsó remény egy daytonai közjegyzőben maradt, aki M.o.-n is hirdette magát mint egy zöldkártya lottó sorsolásában segítő személy. Remélve azt, hogy ő majd munkában és szállásban is fog segíteni, egy 1984-es Dodge 600 autóval neki vágtam én es az akkori barátnőm a bizonytalannak a bizonytalanból. Sajnos munka az nem sikerült, de ezen úr segítségével sikerült bérelni egy kis lakást. Oda adva az utolsó 1000$-t, munkát nem kapván, hihetetlenül kis angol tudassál de sportból fakadó kitartassál és elkötelezettséggel, illetve egy angol-magyar szótárral a kezemben, tudtam hogy nincs más út mint előre. Szótáram segítségével megtaláltam a megoldást egy újságban, "work today, get paid today". Így aztán, ennek a munkaadónak a segítségével, tovább tudtam folytatni a karrierem mint takarító és mosogató fiú. De tudtam, néha remegve is, hogyha kitartok, meglesz az eredménye. A másik nagy toló erőt édesapámnak köszönhetem, aki nem hitt abban, hogy bármi sikert elfogok tudni érni, sem a sportban, sem pedig az USA-ban. Így aztán a bizonyítási vágy az állandóan égett bennem, ami mai napig nem aludt ki! Természetesen azóta mint a bevándorlók nagyrésze, rengeteg nehézségen mentem keresztül és még a kitoloncolás is szóba került. Ma viszont büszkén elmondhatom, hogy egy sikeres fitneszteremnek vagyok a tulajdonosa, amely csak személyi edzessél foglalkozik és többszörös bajnoka a legjobb helyi fitneszközpont díjnak, amelyet évente rendeznek a helyi sajtó által. Céljaim nem apadtak, további 2 terem nyitását tervezem 2024-ben, majd pedig az ingatlanok további vásárlása a cél. ” REvive Fitness a neten Honlap Facebook YouTube A beszélgetés alapján készült cikkek Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Inspirációk Média, Csorba Anita Brand / Csorba Anita 2023. július 28. "13 éve készítek digitális tartalmakat, ebből hét éve már ügyfelek részére is - utóbbiak esetében online műsorokat és social tartalmakat. Misszióm a kreativitás fejlesztésének fontosságára felhívni a figyelmet a gyermekek életében, és segíteni őket és a szülőket ennek a készségnek az elsajátításában. Erre hoztam létre a kreatív alkotódobozt, az Inspiboxot, valamint az online klubrendszert, az Inspikidet. Sajátgyártású műsorokat készítek - legsikeresebb műsorom az 50.000.000 megtekintést elért Álomszobagyár című műsor, ami már a Spektrum Home-on is fut." Csorba Anita a neten Honlap Instagram LinkedIn YouTube Inspiraciók Média a neten Honlap Facebook Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Legyünk Podcast vendégek!? 2022. május 12. A mai adásban arról beszélgetünk, hogy kinek érdemes és kinek NEM érdemes elmenni podcast vendégnek: Miért menj el podcast vendégként? Kinek ajánlott menni podcast vendég? Mikor NE legyünk vendégek? Mire figyeljünk oda, ha podcast vendégnek megyünk? Milyen az ideális podcast csatorna a számunkra? Miért érdemes meghallgatni és engedélyezni a velünk rögzített podcast adást , mielőtt megjelenik? A podcast vendégeskedés újrahasznosítva. Tech tipp podcast vendégeknek Személyes tapasztalataink vendégként.

<< Vissza az epizódokhoz RECnGO / Szél Gergely 2023. május 25. “Alapítótársammal, Schwarz Gáborral mind a ketten a streaming, media iparágból érkeztünk és találkoztunk. Akkoriban még a hagyományos media - broadcast eszközöket, nagy felszereléses megoldásokat használták az emberek a videós produkcióknál, live videók készítésénél. Mi már 2015 környékén láttuk, hogy ez a piac át fog alakulni, és egy mobil telefonnal /mobil eszközökkel (Tablet - telefon) bárki képes lesz a jövőben akár egy stúdiót építeni, és működtetni. Az eszközök erre potenciálisan alkalmasak lesznek, viszont kelleni fog hozzá egy szoftver, egy live videó stúdió alkalmazás, amit könnyen kell tudni kezelni, hogy hatékonyan - gyorsan és egyszerűen lehessen minőségi videós (rögzített vagy élő) tartalmakat készíteni. Így született meg a RECnGO alapötlete, és indult el a projekt 2019 hivatalosan is.” RECnGO a neten Honlap LinkedIn Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Vállalkozás lépésről-lépésre - Beárazás 2021. február 27. Vállalkozás lépésről-lépésre sorozatunk tizenhetedik részében a Beárazásról beszélünk.

<< Vissza az epizódokhoz Women Startup Competition / Müller Tamás 2022. május 5. Startupper geek és mentor, de 1994 óta sorozatvállalkozóként épített és segített felfutatni/eladni (és bezárni ha kell) már elég sok céget és vállalkozást főleg online és digitális marketing oldalon. Alapítója a Women Startup Competition Európai verseny sorozatnak (ami már 7. szezonját kezdte) és a WSC inkubátornak ami női ( vagy 50%-ban hölgyekből álló) startupokat támogat Európa szinten. A magyar startup közösség oszlopos tagja a kezdetektől segített kiépíteni a magyar startup szférát. Mentorkodással és rendezvényekkel ( Startup Underground, Életpálya alapítvány, Kairos Student Venture Competition, stb. ). Több mint 50 eseményen túli Hackathon-in-a-Box szervező. Több speciális nagyvállalati programot indított, mint Novathon Fintech az Intesa SanPaulo és Hack Your Company versenyt a Nestlé megbízásából vagy a Spar - Hungaricool élelmiszer innovációs verseny és mentor programja. A Start it @K&H közösség és coworking iroda és program szakmai létrehozó. Alapító tagja volt BudapestBoost startup közösségben és elnöke a Budapest Launchpad Egyesületnek, ahol számos workshop és rapid mentoring esemény mellett már 3. alkalommal tartott meg a Sziget Fesztiválon EU Startup Rendez-vous eseményt. Dolgozott piacvezető digitális ügynökségeknél és kiadók online divizióiban ( Kirowksi Isobar, Carnation Possible, Ringier Kiadó). Volt sikeres exite (ingyenfotozas.hu), bebukott vállalkozása, szerelemből épített amatőr foci közössége ( grundfoci.hu ) és segített eladni több 100 fős magyar cégeket itthon és az amerikai reklámügynökségi hálózatba. Vásárolt és eladott külföldi statupokat és cégeteket, segített újraéleszteni és megmenteni egy párat a Startups Exit startup programjával. Müller Tamás a neten Honlap Facebook LinkedIn Magyar Business Women Startup Competition a neten Honlap Facebook Crunchbase Pozi MagyarBusiness Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Rejoy.hu / Blaumann Bence 2024. április 8. "Konkrét iránymutatás hiányában érettségi másnapján már Németországban voltam. Annak érdekében, hogy az egyetemi képzésemet folytatni tudjam végül Magyarországhoz közelebb, Ausztria szívébe költöztem, egy kis családi vállalkozás keresett logisztikust. A komoly nyelvi különbségeket elhárítva és a helyi dialektust elsajátítva két évet dolgoztam és végül egy kisebb dráma után először kaptam vezetői pozíciót az osztrák vállalkozásnál. Ezt követően - továbbra is az egyetemi tanulmányok mellett - jött az első multis tapasztalat. A bécsi reptéren, a Fedexnél key account munkatárs voltam egy évet, itt láttam először hatalmas volument és fejlett tech infrastruktúrát, automatizációt és robotizációt. 5 év külföldi magányos év és szintén 5 körös interjúsorozat után hazatérve a NetPincérnél tehetettem le a saját futászolgálat működésének és folyamatainak első alapköveit Operations Managerként, majd Regional Expansion Leadként ezt a know-howt skálázva indítottam el több mint 35 vidéki városban a szolgáltatást. Két eltöltött év után a legfiatalabb igazgatóhelyettese majd további egy év után - 26 évesen - a legfiatalabb igazgatója lettem a vállalatnak. Logisztikai igazgatóként több mint 10.000 futár felvétele, 4 csapatban, 60 főnél is nagyobb irodai csapat menedzsmentje és 15 millió kiszállított megrendelést követően úgy éreztem, hogy elvégeztem a feladatomat. 2022 nyarán a román eMAG keresett meg, hogy a legújabb leányvállalatukat ügyvezetőként vezessem be a hazai piacra. A használt telefonokat felújító, majd garanciával tovább értékesítő Rejoy.hu alig másfél éves működését több mint 3.5 milliárt forintos árbevétellel zárta. A márkához tartozó Tiktok csatorna a leggyorsabban növekvő csatorna volt nyáron és tekintve, hogy ma már a 300 leglátogattottabb hazai weboldal között vagyunk, minden adat azt bizonyítja, hogy egy valós alternatívát tudtunk nyújtani a hazai okostelefon felhasználóknak. Ez pedig még csak a kezdet, idénre újabb másfélszerezést tervezünk." Rejoy.hu a neten Honlap Facebook LinkedIn YouTube Instagram Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Ünnepek Áruháza és Santai / Forray Niki 2023. augusztus 11. A cég, ami nélküled is működik Van az a pont egy vállalkozásban, amikor eldöntöd: nem elég, hogy te húzod. Nem akarsz mindig jelen lenni, mindig elérhető lenni, mindig a tűzoltás középpontjában lenni. Ekkor jön a kérdés: lehet-e úgy építeni céget, hogy nélküled is működjön – és ne csak túléljen, hanem fejlődjön is? Forray Niki, az Ünnepek Áruháza és a Szántai márkák alapítója erre a kérdésre ad vállalkozói szinten is brutálisan őszinte és működő választ. 30 éve indult – lufikkal. A 90-es évek Magyarországán, nulla digitális háttérrel, postán küldött hírlevelekkel, faxos rendeléssel. Ma két brandet működtet stabilan, húszfős csapattal, rendszerrel, kultúrával – és évente 280 napot utazik. A cége pedig nem hogy életben marad nélküle, hanem növekszik. „Boldog vevő + boldog munkatárs = boldog tulajdonos.” Ez az epizód arról szól, hogyan válj valódi tulajdonossá , aki már nem dolgozik a cégben , csak a cégen . Niki nemcsak üzletet épített, hanem egy olyan szervezeti kultúrát, ahol a szeretet, a törődés, az értő figyelem és a profi rendszerek nem egymás ellentétei – hanem egymás alapjai. És mindez nem puszta HR-üzenet, hanem skálázási stratégia. Az Ünnepek Áruházának története nemcsak arról szól, hogyan lehet egy “lufiból” országos márkát építeni, hanem arról is, hogyan építs olyan céget, ami akkor is működik, ha te épp a világ másik felén vagy . Ebben az epizódban a kezdetektől a működő modellekig mindent végigveszünk. Ha komolyan gondolod, hogy egyszer tényleg kiszállj a napi operatívból – de a céged közben még erősebb legyen – akkor ez az adás neked szól. Az első lépések: hogyan lett a lufiból üzlet? Forray Niki vállalkozói útja nem egy sablonos startupper-sztori. A 90-es évek elején, a Vasfüggöny leomlása után, a vadkapitalizmus első hullámában kezdett bele, amikor még nem volt internet, nem volt mobil, és nem volt semmiféle startup-ökoszisztéma. Volt viszont ötlet, lendület és tanulási vágy. Az első két termék gyerekeknek szóló világító csillagok és húsvéti tojásfólia volt – ezek alapozták meg később a lufis üzletet. A fordulópont egy szlovákiai üzleti találkozón jött el, amikor Niki egy amerikai katalógusban meglátott valami egészen újat: professzionális lufidekorációkat, figurákat, komplett oktatási rendszert és prémium minőségű termékeket. A legtöbben drágának tartották ezeket. Ő viszont mást látott bennük: lehetőséget. „Megláttam benne azt a csodálatos lehetőséget, amit rejt magába az oktatási programjuk.” A döntés gyors volt, de nem impulzív: tudta, hogy a minőség mindig meg fogja találni a saját piacát. Az első szállítmányokat vámraktárban tárolta, és csak akkor fizette ki, ha már volt megrendelés. Ha valaki zöld lufit kért, ő bement, kitárolta a zöldet, és abból lett bevétel. Ennyire egyszerűen – és ennyire tudatosan – indult. A marketing egyetlen hirdetés volt egy nagykereskedelmi magazinban: „Lufi eladó.” Ennyi elég volt ahhoz, hogy a szakma felfigyeljen. Mindenki azt akarta látni, ki az az őrült, aki négyszer olyan drága lufikat próbál eladni Magyarországon. És amikor meglátták, mit lehet belőle építeni – Valentin-napi csokroktól kezdve esküvői dekorációig –, megértették: ez nem lufi. Ez érték. Az első döntések szintje határozza meg a skálázás minőségét . Ha az alapötletben már ott van a stratégia, akkor a növekedés nem véletlen lesz – hanem terv szerint zajlik. Minden ott dőlt el, hogy nem alkudott meg A legtöbb kezdő vállalkozó ott rontja el, hogy azonnal versenyezni akar árban. Forray Niki viszont már a kezdetektől másként gondolkodott. Miközben a piacon mindenki olcsó termékeket keresett, ő prémium lufit kínált, négyszeres áron. Ahelyett, hogy beállt volna az árversenybe, inkább nevelni kezdte a piacot . Oktatta a vevőket, mit lehet készíteni a lufiból, miért más az anyagminőség, és hogyan lehet belőle valódi élményt építeni. „Ez nem csak egy lufi. Ebből ajándék, dekoráció, sőt élmény készülhet.” Évente járt ki Amerikába, hogy tanuljon. Majd hazajött, és a friss tudást azonnal átadta a hazai vevőinek. Képzéseket szervezett, ahol nemcsak terméket, hanem szemléletet adott el . Az oktatás nem marketingfogás volt, hanem stratégiai eszköz. Így nem terméket árult – hanem megoldást. A márka pozicionálása is tudatos volt: nem nyitott franchise bolthálózatot, nem ment le árban még akkor sem, amikor megtehette volna. Volt saját kiskereskedelmi boltja és webshopja is, de mindig vigyázott a viszonteladói hálózatára. A win-win együttműködés nem csak szlogen volt – stratégiai elv. És miközben mások elmentek a gyors profit irányába, ő hosszú távra épített. Nem volt hajlandó a pillanatnyi előnyért feláldozni a jövőt. Nem nyomta le az árat, nem nyomta túl a marketinget, nem hajszolta az exiteket. Helyette rendszert épített. A döntései mögött mindig ott volt a kérdés: „Ez az irány hosszú távon is működik?” Ha már az elején megtanulsz nem megalkudni , és a saját utadat építeni, akkor nem kell később újraindítanod a céged. Akkor abból, amit felépítesz, valódi, stabil, önjáró üzlet lehet. A csapat, ami lehetővé teszi a 280 napos szabadságot A legtöbben a céges szabadságot úgy képzelik el, hogy majd ha elég nagy lesz a cég, lesz rá idő. Niki ezzel szemben úgy gondolkodott: előbb kell egy erős csapat – csak azután jön a szabadság . A húszfős csapata ma már nemcsak működteti a céget, hanem tovább is fejleszti. Ő pedig évente 280 napot utazik – és a rendszer akkor is fut, ha ő fizikailag nincs jelen. „A szabadságomat nekik köszönhetem.” A rendszer lényege nem a véletlenen múlik. Niki több lépcsős kiválasztási folyamatot dolgozott ki: kompetenciatesztek, csapatszerep-analízisek, diszktípusok, és hosszú interjúsorozat előzi meg minden új munkatárs belépését. Csak olyan kerül be a csapatba, aki valóban passzol a kultúrába – és aki csapatban tud működni. A szervezetben mindenki tudja, mit csinál, miért csinálja, és hogyan illeszkedik a teljes képbe. A bizalom nem üres szó: Niki például tudatosan bevonja a kollégákat a döntéshozatalba, a célkitűzésekbe, sőt még a céges pénzügyekbe is . Van, aki a raktárból került a marketingbe, mert egy személyiségteszt után kiderült róla, hogy kiváló szövegíró. Mindez csak akkor történhet meg, ha a vezető nem fél megosztani a kontrollt – és felismeri a rejtett erőforrásokat. A csapat nem követi – együtt építi vele a céget. És ebben rejlik a valódi szabadság kulcsa: nem akkor leszel szabad, ha eltűnsz a cégből, hanem akkor, ha a csapatod nélküled is viszi tovább az ügyet . A szabadság nem célállapot – hanem az a következmény, ha elég jól építetted fel a rendszert és a csapatot. A kultúra, ami megtart – nem csak alkalmaz Sokan próbálnak csapatot építeni fizetéssel, céges ajándékokkal, „jófejkedéssel”. Niki cége nem ezekből él. Az Ünnepek Áruháza valójában egy értékalapú rendszer – tíz saját alapértékkel, amelyek nem csak a falra kerültek, hanem minden döntést meghatároznak . Az első: törődés. Az utolsó: szeretet. „Fura szó az üzletben, de nálunk működik – merjünk szeretni.” Itt a vezető nem elvár, hanem példát mutat. A kollégák nem utasításokat hajtanak végre, hanem kezdeményeznek. Az értékek nem kampányszövegek – hanem a napi működés szabályai . A kommunikáció, a rugalmasság, az értő figyelem nem külön tréningek témája, hanem az alapműködés része. A vezető szerepe nem az irányítás – hanem az, hogy megteremtse azt a közeget, ahol mindenki hozni tudja a legjobbját. A cég demokratikusan működik: a munkatársak szavazhatnak arról, ki kapjon céges nyaralást, és ki menjen Balira jutalomútra. Niki saját pénzéből áthidaló kölcsönt ad, ha valakinek lakásvásárlásnál elcsúszik a banki finanszírozás. Nem PR, hanem rendszer – mert a vezető nem fél a sebezhetőségtől, és előre adja a bizalmat . Ettől a közeg nemcsak megtartó, hanem ösztönző is. Aki bekerül, nem akar elmenni. Fluktuáció gyakorlatilag nincs. A középvezetők többsége tíz évnél is régebb óta a cégnél van. Ez nem szerencse – ez kultúra. És ez a kultúra teszi lehetővé, hogy a cég ne csak túléljen, hanem önállóan gondolkodó, fejlődni képes szervezetként működjön tovább . Ha valódi szabadságot akarsz, nem elég rendszert építeni – kultúrát kell teremtened , ami nélkül is viszi az ügyet. A COVID-válság: amikor csak az alapértékek maradtak 2020 tavaszán egyik napról a másikra lenullázódott a forgalom. Bezárt a bolt, leállt az értékesítés, a viszonteladók is leálltak – gyakorlatilag három nap alatt eltűnt minden bevétel. Forray Niki vállalkozása nem volt egyedül ebben. Ami viszont egyedülálló volt: ahogyan reagált rá . „Egyetlen dolog maradt, amibe kapaszkodhattunk: az alapértékeink.” Miközben a legtöbben túlélési pánikba estek, Niki a csapatára fókuszált. Minden este Zoom meeting – először napi, később heti rendszerességgel. Készült egy Excel-tábla, amiben minden egyes munkatársról felmérték az aktuális helyzetét: lakhatás, hitelek, hány gyerek van otthon, van-e segítség, mekkora jövedelemre van szüksége a túléléshez. Nem HR-formanyomtatvány volt – hanem valódi törődés . És megdöbbentő dolog történt: a munkatársak maguktól jelentkeztek, hogy csökkentsék a fizetésüket. Volt, aki azt mondta, 50%-ból is megél. Mindezt azért, mert tudták, hogy cserébe megtartják őket, és a rendszer nem omlik össze. A bizalom nem elvárás volt – hanem azonnal megtérülő befektetés. Ekkor indult el egy tízrészes videósorozat is, amelyben Niki részletesen kielemezte a cég tíz alapértékét. Nem inspirációként – hanem válságkezelési eszközként . Megmutatta, hogyan lehet egy vállalkozásban konkrét döntéseket hozni az értékek mentén. Nem terméket adott, hanem kapaszkodót. És az iparág visszajelzett: sokan átvették ezt az exceles megoldást, sokan alkalmazták ugyanazokat az elveket. Amikor minden más összeomlik – stratégia, cash flow, kampány – akkor az a cég tud talpon maradni, amelyik nemcsak rendszert épített, hanem értékrendet is . És nem a falra írta, hanem a működésbe. A delegálás művészete: amikor nem csak feladatot adsz, hanem felelősséget is A legtöbb vállalkozó ott akad el, hogy nem tud vagy nem mer delegálni. Mert azt hiszi, hogy csak ő tudja jól csinálni. Vagy mert már próbálta, és rossz tapasztalata volt. Forray Niki ezt is másképp csinálta. Nála a delegálás nem csak azt jelentette, hogy más is csinál valamit – hanem azt, hogy más is dönthet, más is tervezhet, más is felelhet . „Amíg nem tudsz igazán delegálni, addig nem vagy szabad.” A delegálás nála szerepekhez, kompetenciákhoz és személyiségtípushoz kötött. Tudatosan figyelte meg, ki milyen feladatban érzi jól magát, és hol hozza a legjobb teljesítményt. Volt olyan kolléga, akit raktárosként vettek fel, majd egy DISC személyiségtípus-elemzés után kiderült róla, hogy kiváló szövegíró lenne . Ebből lett a marketinges pozíciója. Niki szerint nem elég feladatot adni – felelősséget is kell adni mellé . És ehhez a vezetőnek először magában kell rendet tenni: el kell engednie az irányításkényszert, a perfekcionizmust, a „csak akkor jó, ha én csinálom” hozzáállást. A szabadság ugyanis nem a kivonulásból születik – hanem abból, hogy a csapatod kompetens és motivált. A folyamat nem egyik napról a másikra történt. Volt, amit évek alatt finomítottak. De mára eljutott oda, hogy a cégen belüli kulcsfolyamatokat mások viszik , és nem kell minden döntéshez az ő aláírása. Ez nem gyengeség – ez a vezetői érettség jele. És van még egy fontos szempont: amikor nemcsak a felelősséget adod át, hanem az értelmet is. Minden munkatárs pontosan tudja, hogyan illeszkedik az ő munkája a cég küldetésébe , és mitől lesz fontos, amit csinál. Ezt hívja Niki valódi önjárásnak. A delegálás nem technika, hanem szemléletváltás. És ha ezt jól csinálod, nemcsak időt nyersz, hanem elkötelezett, kezdeményező embereket is . A nyitottság, ami új szinteket nyit meg – Santai márka születése Az Ünnepek Áruháza sikere után sokan megelégedtek volna a stabil működéssel. De Forray Niki nem ilyen. Amikor egy szakmai kapcsolat révén megismerkedett a Santai márkával – egy addig nem általa vitt, de inspiráló szellemiségű vállalkozással –, felismerte benne a lehetőséget. „Nem azért indítottuk el, mert unatkoztunk – hanem mert láttuk, hogy tudunk még valamit adni.” A Santai márka elindításában az volt a kulcs, hogy nem „új céget” akart létrehozni, hanem új missziót . Olyan szolgáltatást, ami szervesen illeszkedik az Ünnepek Áruháza kultúrájába, értékrendjébe és célközönségébe. A csapatot nem leterhelte vele – hanem bevonta. Megkérdezte, kinek van kedve, ötlete, energiája egy új vonalat vinni. És akik jelentkeztek, azokkal közösen kezdték el újrapozícionálni a brandet. A folyamat során kulcsszerepet kapott a korábbi tapasztalat: tudták, hogyan kell struktúrát építeni, mikor milyen rendszerre van szükség, hogyan kell szerepeket osztani, és mit jelent a kezdeti fázisban a fókuszálás. Nem csináltak mindent egyszerre – előbb értéket és bizalmat építettek, csak utána jött a marketing . A Santai márka ma már nemcsak terméket kínál, hanem egyfajta életérzést: azt, hogy lehet úgy is ünnepelni, építeni, szolgáltatni, hogy közben nem kell „üzemmódban” égni. És ez nem véletlen. Ez egy újabb bizonyítéka annak, hogy amit egyszer jól felépítesz – azt át tudod ültetni máshova is . Ha van működő rendszered, erős kultúrád és nyitottságod a tanulásra, akkor a skálázás nem feltétlenül vertikális – lehet horizontális is . Új márkák, új célok, új emberek – ugyanazzal az alapfilozófiával. Az önfejlesztés rendszere: belső tanulásból külső erő Sokan gondolják, hogy ha egy cég jól működik, a vezető hátradőlhet. Niki viszont pontosan az ellenkezőjét vallja. Az, hogy ma évente 280 napot utazik, nem a „céges szabadság” következménye – hanem egy hosszú, tudatos önfejlesztési út eredménye . A vállalkozás skálázása számára egyenlő volt saját magának a fejlesztésével: csak akkor tudott mást is fejleszteni, ha közben ő is változott. „Az én növekedésem a cég növekedésének a feltétele volt.” Niki például korábban nem szeretett szerepelni. Zárkózott volt, háttérbe húzódó. Aztán felismerte: ha vezetőként példát akar mutatni, ha építeni akar egy inspiráló kultúrát, akkor nem maradhat csendben. Ezért döntött úgy, hogy elkezd tudatosan tréningekre járni, könyveket olvasni, tanácsadókkal dolgozni – és elkezdett tanulni nemcsak üzletről, hanem önismeretről is . A tanulás pedig nem állt meg a saját szintjén. A csapatának rendszeres belső képzéseket tart, ahol nemcsak új termékeket mutat be, hanem közösen dolgoznak értékeken, célokon, visszajelzési kultúrán. Ez nem „soft skill” tréning – ez üzletfejlesztés csapaton belül . A tanulás náluk szervezett, struktúrált és rendszeres. Van értelmes onboarding, van utánkövetés, és van fejlődési pálya. És ami még fontosabb: mindenki érti, hogy a fejlődés nem elvárás – hanem lehetőség. Nem kell benne részt venni, de aki szeretne, annak minden adott. Ezért is van az, hogy sok kolléga több szerepkört is kipróbálhatott, karriert építhetett házon belül . Az önfejlesztés nem magánügy – hanem vállalkozói kötelesség. Mert ha a vezető nő, a cég is nő. És ha a csapat fejlődik, akkor a rendszer nemcsak tartós lesz – hanem skálázható is. Bali, balansz és bizalom: a vállalkozás új definíciója Amikor valaki azt mondja, évente 280 napot utazik, a legtöbben azonnal influencer-életmódra vagy passzív jövedelemre gondolnak. Forray Niki esete viszont teljesen más. Nála ez nem a menekülés, nem a kirakat – hanem tudatosan felépített stratégia , aminek minden eleme azt szolgálja, hogy a cég nélküle is működjön. „Nem azért megyek Balira, mert el akarok menekülni – hanem mert tudom, hogy közben a csapatom tudja, mit kell tenni.” A „bali időszak” nem a cégből való kivonulás – hanem egy másik típusú jelenlét. Niki onnan is aktív: nem operatív döntésekben, hanem stratégiai szinten. Nem utasít, hanem mentorál. Nem kontrollál, hanem követ. Ez az a szint, amit sok vezető célként fogalmaz meg, de kevesen valósítanak meg. És hogy mi kell hozzá? Először is: kőkemény alapozás . Rendszerek, csapat, felelősségmegosztás, bizalom. Másodszor: bátorság elengedni . Nem beavatkozni mindenbe, nem reagálni minden e-mailre, nem visszavenni a kontrollt, ha valami nem pont úgy alakul, mint ahogy elképzelte. Harmadszor: életszemlélet-váltás . Azt mondja: a cég nem érted van – hanem veled együtt működik. És ha te nem vagy jól, a cég sem lesz az. A balansz nem egyensúlyozás. Hanem tudatos építkezés. Olyan struktúra, amiben az utazás nem kockázat, hanem lehetőség. Lehetőség arra, hogy a csapat kiteljesedjen, és hogy a vezető ránézzen kívülről a saját rendszerére. És ez nemcsak neki jár – hanem minden vállalkozónak járna, aki valóban épít, nem csak dolgozik. Az igazi vállalkozói szabadság nem azt jelenti, hogy eltűnsz – hanem azt, hogy ott tudsz lenni, ahol épp a legtöbbet adod. Akkor is, ha az épp Bali. A siker definíciója újratöltve: mit jelent ma jól működő cégvezetőnek lenni? Forray Niki története nem egy hagyományos „vállalkozói sikersztori”. Nincsenek benne villogó számok, rekordforgalmak, tőzsdei álmok. De van benne valami, ami sokkal ritkább: egy működőképes, nyugodt, önjáró cég, ami nem követel megállás nélküli jelenlétet a vezetőtől . Ez az igazi siker – nem látványos, de tartós. „Az a cél, hogy nélkülem is menjen – és hogy én is jól legyek benne.” Ez a mondat összefoglalja azt a filozófiát, amit ma már egyre több vállalkozó keres: hogyan lehet egyensúlyban tartani a növekedést és az életminőséget, a célt és a jelent, a stratégiát és az emberséget. Niki modellje nem arról szól, hogy mindent kiszervez, és eltűnik – hanem arról, hogy tudatos rendszereket, erős csapatot és valódi vezetői jelenlétet épít . Nem mindig fizikailag – de mindig emberileg. A siker nála nem az, hogy a cége nagy. Hanem az, hogy az emberei maradni akarnak. Hogy ő maga fejlődik. Hogy az ügyfelek nemcsak elégedettek – hanem visszajárnak. Hogy az új márka nem stressz, hanem lehetőség. És hogy mindezt úgy tudja csinálni, hogy közben az élete nem megy rá – hanem kiteljesedik általa. Lehet úgy is céget építeni, hogy közben nem égsz ki, nem áldozod fel magad, nem esel szét. Sőt – lehet úgy építeni, hogy közben jobb emberré válsz. És ettől nem gyengébb lesz a céged – hanem erősebb. Amit ez a történet tanít Nem az a cél, hogy te dolgozz kevesebbet – hanem hogy a céged működjön nélküled is. Forray Niki példája újraértelmezi, mit jelent vállalkozónak lenni. Ez az epizód nem egy lufis történet, nem egy „szabadságon élő” vezető csillogása. Egy olyan rendszer, amit 30 év alatt, értékekkel, csapattal, döntésekkel és hibákkal együtt épített fel. És ma már ott tart, hogy nem az ő jelenléte működteti a céget – hanem a tudatosan épített struktúrák, a bizalomra épülő kultúra, és egy olyan csapat, ami önállóan is erős. A legfontosabb kérdés tehát nem az, hogy te mikor leszel szabad. Hanem az, hogy a céged tud-e működni nélküled is . Mert ha igen, akkor valóban vállalkozó vagy – nem csak egy önmagát dolgoztatni kényszerülő ember. És ha még nem itt tartasz – ez az adás lépésről lépésre megmutatja, merre indulj. 🎧 Hallgasd meg a teljes epizódot, ha kíváncsi vagy, hogyan építhetsz olyan céget, ami nélküled is működik. 💬 Te mit viszel magaddal Niki történetéből? Oszd meg és küldd el egy vállalkozó ismerősödnek! Forray Nikiről "Forray Nikinek hívnak és eszem ágában sincs üzleti mentornak lenni. Se másmilyen mentornak. És tanácsadónak se, coachnak se, előadónak meg pláne nem… A színpadot pedig a hátam közepére kívánom. S bár néha felállok rá különböző üzleti rendezvényeken, ahol olyan témákat feszegetnek, mitől önjáró egy cég és mitől szabad egy cégvezető, meg hogy hogyan csinálom azt, hogy 365 napból 280-at külföldön vagyok és utazok, miközben a cégem működik, növekszik, eredményes és sikeres." Niki már 30 éve vállalkozó, 1993-ban alapította az első vállalkozását, ami egy Betéti Társaság volt. Később létrehozott még egy Bt.-t, 2000-ben pedig összeolvadt a kettő és azóta Kft.-ként működnek, melynek neve Balloon World Hungary Kft., weboldaluk pedig az Ünnepek Áruháza és a Balloon World Hungary nevet viseli. A Santai irányzat még egész fiatal, tavaly előtt decemberben indult el. Egy 20 fős csapattal dolgozik együtt, akiket nagyon becsül és akiknek köszönheti, hogy évi 280 napot külföldön tölthet. Ez azért lehetséges, mert rengeteg munkával közel 20 évébe telt, hogy önjáróvá fejlessze a céget, ezáltal megteremtette magának a lehetőséget, hogy sok időt tölthessen utazással, külföldi tartózkodással. Forray Niki a neten Facebook LinkedIn YouTube Instagram Ünnepek Áruháza a neten Honlap Santai a neten Honlap A beszélgetés alapján készült cikkek Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Te vagy a brand / Csábi Boróka 2024. június 24. Boróka története a bátorságról szól, arról az útról, amikor megmássza a lélek erejét és felvállalja tudását a világ előtt. "Az ismertség egy eszköz. A követőtábor egy erőforrás. A befolyás egy felelősség. A népnevelés pedig kötelesség." "A jövő nem a specialistáé, nem a generalistáé, hanem a vizionáriusé." „Te vagy a brand” néven rendezett workshopjain és szolgáltatásain keresztül Boróka már több mint 10 000 vállalkozót és marketingest inspirált, hogy megtalálják autentikus hangjukat és vonzó személyes márkát építsenek. "Azt csinálni, amit szeretsz, amiben jó vagy, énmárkát építeni önazonsan, felvállalni magad, értéket teremteni, mindeközben elérni az anyagi céljaidat" – a Te vagy a brand küldetése. Rövid idő alatt a Te vagy a brand lett az utóbbi évek egyik legdinamikusabban fejlődő, marketingoktatással foglalkozó platformja, ahol havonta több ezer tanulni vágyó keresi a legfrissebb közösségimédia-trendekkel foglalkozó tanfolyamokat és blogcikkeket. Boróka több mint 50 ezer social media követővel az egyik legbefolyásosabb marketinges énmárka témában. A Datalyze szerint végzett kutatás alapján 2020-ban, vállalkozói témában ő volt a 2. top növekvő influenszer. A LinkedIn pedig, egy meghívásos alapú program alapján a Personal Branding Top Voice címmel illette meg. Boróka rendszeresen tart tréningeket a legnagyobb vállalatok vezetőinek és értékesítőinek, nem ijed meg attól, ha 50 mérnök felső vezetőt vagy 25 agy- és gerincsebészt kell meggyőznie arról, hogy az énmárkaépítés kihagyhatatlan része ma már, hogy tudatosan jelenjünk meg az online felületeken. Több tucat sikeres vagy feltörekvő énmárka épül már az ő tanításai nyomán. Ezenfelül rendszeresen fellép a legnagyobb konferenciákon, ahol előadásaival és üzenetével mély benyomást tesz a hallgatókra. 2022-ben pedig megjelent első „könyve”, amely – Borókára jellemző, formabontó módon – valójában nem egy könyv, hanem egy személyes márkaépítés fejlesztésével foglalkozó kártyapakli. Csábi Boróka a neten Instagram LinkedIn Facebook Te vagy a brand a neten Honlap Facebook LinkedIn YouTube Instagram

<< Vissza az epizódokhoz Kolozsvári Arnold Csaba / Revive Fitness 2025. június 9. Újjáépíteni, amikor minden darabokra hullik Van az a pont, amikor nem te választod a változást – hanem a változás választ téged . Kolozsvári Arnold Csaba ezt a pontot élte át – méghozzá Floridában, egy jól menő vállalkozás közepén, amikor a teljes edzői csapata hátat fordított neki. És nem azért, mert rossz főnök lett volna. Hanem mert rendet akart teremteni . Arnold edzőterme az Egyesült Államok egyik legelismertebb, magyar kézben lévő egészségközpontja. De amikor eldöntötte, hogy a laza alvállalkozói struktúrát felváltja egy felelősségteljesebb munkavállalói rendszerrel , a kollégái fellázadtak. A lojalitásból lett árulás. A csapatból lett konkurencia. És az addig épített brand veszélybe került. "Aki sírva kérte, hogy dolgozhasson nálam, ő volt az első, aki elárult." Ebben az epizódban Arnold nemcsak a válságkezelést, hanem a mélyebb tanulságokat is megosztja: Hogyan ne hagyd, hogy a saját embereid kontrollálják a cégedet. Milyen vezetői döntések nem tűrnek kompromisszumot. Mi történik, ha nemcsak vállalkozóként, hanem emberként is be kell keményítened . Ez a történet minden vállalkozónak szól, aki valaha is épített valamit nulláról – és tudja, milyen érzés elveszíteni mindent. Amikor a csapatod ellened fordul – és még nekik áll feljebb A vállalkozói lét egyik legkeményebb leckéje: a lojalitás nem örök. Kolozsvári Arnold Csaba brutálisan őszintén mesél arról, hogyan omlott össze egy jól működő rendszer egyetlen stratégiai döntés következményeként. „A srác, aki sírva könyörgött, hogy nálam dolgozhasson, volt az első, aki kilépett.” Arnold úgy döntött: rendet tesz. Alvállalkozói szerződések helyett munkavállalói státuszt vezetett be. Magasabb elvárásokkal, pontosabban definiált felelősségekkel. A cél nem az volt, hogy kontrollálja az oktatóit – hanem az, hogy egy egységes, hosszútávon is stabil rendszert építsen. De amit kapott, az nem hála volt. Hanem lázadás. A csapat titokban szervezkedett ellene , és amikor nem kapták meg a „külön jogokat”, tömegesen távoztak. Volt, aki új céget alapított, és elvitte magával a tanítványokat is – kihasználva a személyes kötődést, amit az edzések során építettek ki. A sztori nem egyedi. Sok vállalkozó ismeri azt az érzést , amikor a legközelebbi kollégák hirtelen riválisokká válnak. Amikor a jóindulat visszaüt. És amikor újra kell definiálni, hogy mit jelent vezetőnek lenni . Arnold nem menekült. Vállalta a konfliktust. És újra felépítette a csapatot. Kisebb lett, de erősebb. Nem azok maradtak, akik hízelegtek – hanem akik bíztak a vízióban. Nem újrakezdeni nehéz – hanem eldönteni, hogy nem állsz meg Képzeld el: évek alatt felépítesz valamit. Működik. Elismert. Szeretik. Aztán jön egy döntés – és egy pillanat alatt minden darabokra hullik. A többség ilyenkor hátralép. Kivár. Lefagy. Kolozsvári Arnold nem ilyen típus. „Ez az én álmom. Én építettem. Az, hogy ők elmentek, nem jelenti azt, hogy én is megyek.” Amikor szétcsúszott a rendszer, nem csak embereket vesztett. Tanítványokat is. Sokan az oktatókhoz voltak lojálisak, nem a márkához. A váltás után a bevétel egyharmada eltűnt , a stressz pedig fizikai fájdalommá vált. Arnold reggel 4-től este 8-ig tolta. A mellkasa fájt. És miközben kifelé motiváló vezetőként kommunikált, belül a nulláról kellett újraépítenie magát is. Ez az epizód nyíltan bemutatja, hogy az igazi vállalkozók nem azért mennek előre, mert nincsenek problémáik – hanem mert nem hajlandók megállni. Arnold írt magának egy jegyzetet: „Ez a te céged. Nem adhatod fel.” És nap mint nap visszanézett rá. Nem azért úszta meg. Azért ment át rajta . Amikor a marketing megáll – és vele együtt a növekedés is Egy jól működő vállalkozás alapja a rendszeresen beérkező új érdeklődő. De mi történik, ha hirtelen már nem működik, ami eddig működött? Kolozsvári Arnold cége Floridában hosszú évekig a bevált módszerekből élt: Facebook, Instagram, klasszikus social media hirdetések – és a hírnév, amit kemény munkával épített fel. Aztán 2023 májusától elkezdett minden lassulni. Arnold világosan látja az okokat: Politikai és gazdasági bizonytalanság az Egyesült Államokban. Tömeges leépítések, megcsappant fizetőképesség. A megszokott hirdetési platformok teljesítményének drasztikus esése. „Amit eddig csináltunk, egyszerűen nem hozta a tanítványokat.” És ez nem csak egy marketinges kihívás volt. Hanem egzisztenciális . A cég túlélése múlt azon, hogy tud-e alternatív csatornákat, új stratégiákat találni. Miközben tehát a belső csapat széthullott, kívülről sem jöttek az új ügyfelek. Arnoldnak nemcsak új oktatókat kellett keresnie, hanem új utakat is a piac felé. Ez jelentette például az edzések struktúrájának újragondolását, az ajánlási rendszer beépítését, és egy teljesen más hangvételű kommunikációt . A piac változik. És ha nem követed, akkor az eredményeid is visszafelé kezdenek futni. „Ha valami nem működik, változtatni kell. Ez ilyen egyszerű – és ilyen fájdalmas.” A lojalitás nem menedzselhető – csak felépíthető (vagy elveszíthető) Amikor Kolozsvári Arnold úgy döntött, hogy alvállalkozóból alkalmazottá formálja az oktatóit , nem csak szerződéseket módosított. Egy teljes mentalitást próbált újraírni . Addig mindenki „szabadúszóként” dolgozott. Kötetlenül, nagy mozgástérrel, kevesebb felelősséggel. Arnold viszont egy olyan szintre akarta emelni a céget, ahol rendszer, sztenderd, felelősség, minőségkontroll működik – és ehhez jogi, strukturális átalakításra volt szükség. „ Ha azt akarom, hogy a 30 év tapasztalatomat átvegyék, akkor az nem mehet többé puszira.” Ez a döntés alapjaiban borította fel az addigi viszonyokat. Néhányan úgy érezték, elveszítik a „függetlenségüket”. Mások nem akarták feladni a „különállásukat”. És akadtak, akik ezt egyenesen árulásként élték meg – és úgy is reagáltak. Arnold ezt nemcsak vezetőként, hanem emberként is megszenvedte. Olyan emberek távoztak, akiket ő tanított be. Akiknek fizette a vizsgáit. Akik az ő cégének hírnevéből éltek. És ezek az emberek végül nem csak kiléptek – hanem tanítványokat vittek, saját vállalkozást indítottak, és ellene pozicionálták magukat. Ezek nagyon fontos vállalkozói dilemmák: Hogyan egyezteted össze a közösség-érzést és a professzionális működést ? Hol a határ a „családias” hangulat és az üzleti fegyelem között? És hogyan védd meg a cégedet – akár azokkal szemben is, akiket te tanítottál meg a szakmára? Arnold tanulsága egyértelmű: „Nem engedhetem meg, hogy az emberek azt higgyék, hogy amit építettem, az tőlük függ. Mert nem tőlük függ – hanem tőlem.” Nem tudás kérdése – hozzáállás kérdése A legtöbb vállalkozó hajlamos azt hinni, hogy az emberek a tapasztalatuk miatt értékesek. Hogy a szakmai múlt, a bizonyítványok, a régi eredmények számítanak. De Arnold teljesen másképp látja. „Engem nem érdekel, hogy hány diplomád van. Az érdekel, hogy jobbá akarsz-e válni.” Ez a szemlélet nem HR-politika – hanem túlélési stratégia. A vállalkozásában nem az számít, hogy ki mit csinált 5 éve , hanem hogy mit tesz ma, és hogyan fejlődik holnap . Az oktatók felé is ezt kommunikálja: ha valaki csak a múltjával akar érvényesülni, az nincs helyben nála. Ez a hozzáállás átragad a tanítványokra is. Floridában Arnold edzőterme már rég nem csak egy hely, ahol „edzenek”. Hanem egy közösség, ahol az emberek mentálisan és fizikailag is erősödnek . Mert nem az izmok a legfontosabbak – hanem a hozzáállás. „Aki azt mondja, hogy nem képes rá – igaza van. És aki azt mondja, hogy képes – annak is.” Ez az epizód kíméletlenül szembesít mindenkit: vállalkozóként, vezetőként, emberként a hozzáállásod határozza meg, hogy mit hozol ki egy válságból. Nem az eszközeid. Nem a múltad. És nem a kifogásaid. Arnold filozófiája kőkemény, mégis inspiráló: Ne a kifogásaidat építsd, hanem az izmaidat. Ne a múltban élj, hanem a megoldásokban. És ne várd, hogy más motiváljon, ha te sem vagy hajlandó mozdulni. Ez a mentalitás különbözteti meg a vállalkozót az alkalmazottól. És a vezetőt a követőtől. A stressz nemcsak mentális – fizikai tüneteket is okozhat Sokan azt gondolják, hogy a vállalkozói stressz csak egy „fejben létező” dolog. Kolozsvári Arnold Csaba azonban egészen más szinten élte meg ezt. Amikor széthullott a csapata, elmentek az oktatók, és tanítványokat is vesztett, a feszültség annyira elhatalmasodott rajta, hogy fizikai fájdalomként jelentkezett. „Reggel 4-kor keltem, este 8-ig dolgoztam, és fájt a mellkasom a stressztől. ” Ez nem túlzás volt – hanem valóság. Miközben újra kellett építeni a céget szinte nulláról, Arnoldnak közben azokkal is foglalkoznia kellett, akik maradtak. Ők is bizonytalanok voltak. Naponta jöttek a kérdések: Mi lesz veletek? Maradtok? Bezártok? Ő pedig vezetőként azt vállalta: mindenkit megnyugtat, mindenkit biztosít arról, hogy a cég megy tovább. „Ezt egy nap eldöntöttem, hogy építeni fogom. Akkor is, ha elmentek.” A nyomás viszont nem múlt el. Ott volt minden nap. Ezért is kezdett el jegyzetelni – egy „notebookban” vezette le a gondolatait, hogy ne veszítse el a fókuszt , hogy emlékezzen, miért csinálja. Visszanézte, mikor mi történt, és mire tanította az adott helyzet. A stressz valós, de nagyon fontos tanulság, hogyan kezeli egy tudatos vállalkozó a nyomást . Nem gyógyszerrel. Nem nyaralással. Hanem azzal, hogy napról napra újra dönt: tovább viszi a víziót. „A legnagyobb probléma nem az, hogy elmentek. Hanem hogy azt gondolhatták, én akartam őket átvágni. Ez fájt igazán.” A személyes kapcsolat ereje – és veszélye Egy edzőterem nem csak a gépekről szól. És nem is kizárólag az edzéstervről. Kolozsvári Arnold Csaba világosan látja: a tanítvány és az oktató között személyes kötődés alakul ki – és ennek komoly következményei lehetnek a vállalkozásra nézve. „Amikor egy edző elmegy, sok tanítvány is megy vele. Mert az emberi kapcsolatot viszik tovább – nem a helyet.” Ez nem elmélet – hanem gyakorlat. Amikor az oktatók kiléptek, voltak tanítványok, akik azonnal szerződésbontást követeltek. Indok: az az oktató, aki miatt odamentek, már nem dolgozik a cégnél. Volt, aki nem is volt hajlandó szóba állni Arnolddal – csak dühből küldött egy e-mailt , hogy „nem ezt ígérték” . És Arnold pontosan tudta: nem a helyszíntől, nem a programtól váltak függővé ezek az emberek – hanem az edzőtől. „Senki nem azért jött hozzánk, mert az adott oktató olyan különleges volt. Azért jöttek, mert a cégemnek volt hírneve. Mert amit én felépítettem, annak volt értéke.” Ezért Arnold minden egyes ilyen esetre időt és figyelmet szánt. Volt, akit visszahozott egyetlen beszélgetéssel – elmagyarázva, hogy az edző, akit tiszteltek, tőle tanult. Hogy a minőség, amit kaptak, nem az egyénből fakadt – hanem a rendszerből. Ha a vállalkozásod személyes kapcsolatokra épül, az előny és kockázat is egyben . Mert amit az emberek szeretnek benne, azt vihetik is magukkal – ha elviszi az, aki építette. Arnold tanulsága? A közösséget nem elég építeni. Meg is kell védeni. „ Egy oktató lehet karizmatikus. De a rendszer az, ami megtartja a céget.” Alkalmazott vagy alvállalkozó? A stratégiai döntés, ami mindent boríthat Kolozsvári Arnold Csaba vállalkozása évekig épült egy laza, rugalmas modellre. Oktatók jöttek-mentek, többségük alvállalkozóként dolgozott. Ez kényelmes volt mindkét félnek – de nem biztosította a stabilitást. Aztán elérkezett a pont, amikor Arnold meghúzta a vonalat: struktúrát épít. Rendszert hoz létre. És ennek része volt az is, hogy mindenki alkalmazotti státuszba kerül. Ez nem csak egy adminisztratív váltás volt. Hanem üzleti filozófiaváltás . Innentől kezdve a cégnél dolgozók nem „szolgáltatók” voltak, hanem csapattagok. Felelősséggel, kötelezettségekkel, és – ami sokaknak meglepő volt – jobb feltételekkel. „Az órabérük olyan szinten van, amit máshol nem kapnának meg. És olyan továbbképzést biztosítunk nekik, amit sehol máshol nem kapnak.” A döntés mégis sokaknál ellenállást váltott ki. Nem a pénz miatt – hanem a kontrollérzet elvesztése miatt. Az alvállalkozói szerep ugyanis látszólag több szabadságot ad. De Arnold pontosan tudta: ha skálázni akar, ha minőséget akar tartani, akkor nem építhet kiszámíthatatlan, független egységekre. A váltás után jött az ár: távozások, konfliktusok, visszaesés. De akik maradtak, azok ma hálásabbak, mint valaha. Stabil jövedelmük van, kiszámítható munkarendjük, és egy vezetőjük, aki felelősséget vállal értük. „Most végre csapatként működünk. És ez a különbség minden nap látszik.” Fontos felismerés minden vállalkozónak, aki szolgáltatásalapú csapatot épít: Az alvállalkozói modell gyorsan indul – de nem épül belőle kultúra . Az alkalmazotti struktúra több munkát jelent – de lehet rá céget alapozni . Arnold számára ez nem választás volt, hanem szükségszerűség. És a döntés meghozta a gyümölcsét. Az izomtömeg nem csak esztétika – hanem életminőség és üzleti eszköz Kolozsvári Arnold Csaba vállalkozása nem „egyszerű” edzőterem. A programjaik fókuszában az izomtömeg növelése és az egészség fenntartása áll , méghozzá tudományos alapokon, személyre szabottan. És ez nem csak egy jól hangzó marketingmondat – hanem életmentő felismerés, amit hetente bizonyítanak tanítványaik eredményei. „Nem az öregedés miatt leszel gyenge. Azért öregszel meg, mert gyengévé válsz.” Arnold évek óta hangoztatja: az izomtömeg megőrzése kritikus tényező a hosszú, egészséges élethez. Aki rendszeresen edz, és ellenállással dolgozik, az nem csak formában marad – hanem: jobb anyagcserével rendelkezik, ellenállóbb a betegségekkel szemben, és jelentősen csökkenti a sérülésveszélyt idősebb korban is. "Akár 90 évesen is képes vagy izomtömeget építeni. A genetika nem mentség – csak kifogás.” A rendszer, amit Arnold cége alkalmaz, nem időhöz vagy edzettségi szinthez kötött. Mindenkivel teljes testösszetétel-méréssel és funkcionális mozgásanalízissel kezdenek, hogy valóban személyre szabott programot kapjon – olyat, ami figyelembe veszi az illető regenerációs idejét, mobilitását, hormonális hátterét. És ez nemcsak egészségügyi kérdés. Ez üzleti stratégia is . Mert egy vállalkozónak nemcsak a cége kell, hogy jól működjön – hanem a teste is. A fókusz, a teljesítmény, az állóképesség nem jön magától – dolgozni kell érte. „Ez nem csak edzés. Ez a vállalkozói túlélés egyik legfontosabb eszköze.” Testre szabott edzés, mint bizalomépítés – nem csak fitnesz, hanem rendszer Aki azt gondolja, hogy Kolozsvári Arnold Csaba floridai vállalkozása csak az edzésekről szól, az nem érti a lényegét. Ez nem egy sportklub – hanem egy precízen felépített rendszer , amelyben az emberek nemcsak izmosabbak lesznek, hanem visszakapják az irányítást a testük felett. Mert Arnold szerint a hatékonyság nem abból fakad, hogy mindenki ugyanazt csinálja . Hanem abból, hogy mindenki azt csinálja, amire épp szüksége van – a saját testi és egészségügyi állapota alapján. „Nem az a cél, hogy mindenki szétgyúrja magát. Hanem hogy ne csak kibírja az életet – hanem élje.” Ezért az első lépés minden tanítványnál: teljes testösszetétel-mérés (izomszövet, zsírszövet, víz, viszcerális zsír), mozgásanalízis (aszimmetriák, mozgáskorlátozottság, funkcionális korlátok), majd ezek alapján egy teljesen személyre szabott program . Az elhangzó konkrét példák döbbenetesek: valaki nem tudott leguggolni, ma Spartan Race-t fut, egy 48 éves nőt leírt az orvosa – ma csúcsformában van, egy jogász, aki nem tudott mozdulni, ma heti szinten edz stabilan. És mi a közös ezekben az emberekben? Nem a genetika. Hanem az, hogy nem adták fel. Arnold csapata – már az új, alkalmazotti rendszerben – ezt a szemléletet képviseli. Oktatóik nem gépeken pörgetik végig a klienseket, hanem: mérnek, figyelnek, alkalmazkodnak, és folyamatos visszajelzést kérnek. „Nem lehet úgy tanítani, hogy nem érdekel, hogy van a másik.” Ez a működés bizalmat épít. Olyan kapcsolatokat, amik túlmutatnak az edzésen. És ez az, amit Arnold cégében semmi nem veszélyeztethet – sem konkurencia, sem változó gazdaság, sem régi sérelmek. Mert amit testre szabsz, azt nem lehet helyettesíteni. És amit emberként nyújtasz, azt nem lehet elvenni. Vezetőként nem elég túlélni – újra kell tanulni irányítani Kolozsvári Arnold Csaba története arról szól, hogyan néz szembe egy vállalkozó a legkeményebb döntésekkel – és hogyan építi újra a cégét, miközben nemcsak üzletileg, hanem emberileg is újradefiniálja önmagát. Elment a csapat? Megállt a marketing? Megingott a bizalom? Ezekre nem kifogásokkal válaszolt, hanem azzal, hogy: új munkastruktúrát vezetett be, visszavette a marketinget a kezébe, tanítványokat nyert vissza személyes beszélgetésekkel, és közben minden nap küzdött a hitéért: abban, amit épített, és abban, aki ő maga . Ez az epizód minden vállalkozónak szól, aki valaha újra akarta kezdeni , aki csalódott a saját embereiben, akit stressz emésztett fel, de mégis továbbment – mert nem tudott mást csinálni, csak építeni . „Nem az számít, hogy hány oktatód van. Hanem hogy hányan hisznek veled együtt abban, amit építesz.” 👉 Tanulság vállalkozóknak : Ne építs instabil emberekre. Ne félj struktúrát vinni a rendszerbe. És ne várd a tökéletes körülményeket – a vezetés a káoszban kezdődik. 🎧 Hallgasd meg az epizódot most – és tanulj egy olyan vállalkozótól, aki nem elméletből, hanem a saját bőrén tanulta meg, mit jelent újrakezdeni. 📢 küldd el egy vállalkozó barátodnak, akinek épp erre a sztorira van szüksége. Kolozsvári Arnold Csabáról „Kolozsvári Csaba Arnold vagyok Debreceni születésű. Miután megtaláltam az ideálom képét egy magazinban, aki nem volt más mint Arnold Schwarzenegger, azonnal határozottá vált a számomra hogy mit is akarok az életemben elérni. Ami pedig nem volt más mint hogy ne a fizikai erőnlétemből hanem a tudásomból fakadóan másokon, embereken segítsek az egészség megőrzésé érdekében. Ezt pedig nem máshol hanem az Egyesült Államokban akartam megvalósítani. Ezek után a sport betöltötte az életem 13 eves koromtól, kisebb-nagyobb versenyzési sikerekkel. Majd pedig végül 24 évesen 1999-ben megérkeztem az USA-ba és elkezdtem dolgozni az álmom megvalósításán. Ami természetesen nagyon nehezen kezdődött. Először Marco Islanden kezdtem meg takarítói és tányérmosó munkásságom. Mindössze 6 rövid hónap után, azok a magyarok, akikkel együtt éltem, lehetetlenné tettek a további ottmaradást és ezért az utolsó remény egy daytonai közjegyzőben maradt, aki M.o.-n is hirdette magát mint egy zöldkártya lottó sorsolásában segítő személy. Remélve azt, hogy ő majd munkában és szállásban is fog segíteni, egy 1984-es Dodge 600 autóval neki vágtam én es az akkori barátnőm a bizonytalannak a bizonytalanból. Sajnos munka az nem sikerült, de ezen úr segítségével sikerült bérelni egy kis lakást. Oda adva az utolsó 1000$-t, munkát nem kapván, hihetetlenül kis angol tudassál de sportból fakadó kitartassál és elkötelezettséggel, illetve egy angol-magyar szótárral a kezemben, tudtam hogy nincs más út mint előre. Szótáram segítségével megtaláltam a megoldást egy újságban, "work today, get paid today". Így aztán, ennek a munkaadónak a segítségével, tovább tudtam folytatni a karrierem mint takarító és mosogató fiú. De tudtam, néha remegve is, hogyha kitartok, meglesz az eredménye. A másik nagy toló erőt édesapámnak köszönhetem, aki nem hitt abban, hogy bármi sikert elfogok tudni érni, sem a sportban, sem pedig az USA-ban. Így aztán a bizonyítási vágy az állandóan égett bennem, ami mai napig nem aludt ki! Természetesen azóta mint a bevándorlók nagyrésze, rengeteg nehézségen mentem keresztül és még a kitoloncolás is szóba került. Ma viszont büszkén elmondhatom, hogy egy sikeres fitneszteremnek vagyok a tulajdonosa, amely csak személyi edzessél foglalkozik és többszörös bajnoka a legjobb helyi fitneszközpont díjnak, amelyet évente rendeznek a helyi sajtó által. Céljaim nem apadtak, további 2 terem nyitását tervezem 2024-ben, majd pedig az ingatlanok további vásárlása a cél. ” Revive Fitness a neten Honlap Facebook YouTube Beszélgetés alapján készült cikkek Recap: amikor először beszélgettünk

<< Vissza az epizódokhoz Csenevent Weddingstyle / Böjte Csenge 2023. július 14. "Szeretek szervezkedni, lassan 10 éve élek a rendezvényeknek. Legyen szó kisebb vagy nagyobb eseményről, esküvőről vagy céges megrendelésről, a cél mindig ugyanaz: ELÉGEDETTSÉG, mindkét fél részéről. Egyediségem abban rejlik, hogy elhivatott vagyok a kutyás esküvők iránt is, ezért örömmel szervezem meg a kutyával rendelkező jegyesek menyegzőjét, akik szeretnék bevonni kiskedvencüket a Nagy Nap eseményeibe." Böjte Csenge a neten LinkedIn Csenevent Weddingstyle a neten Facebook Instagram Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Vállalkozás lépésről-lépésre - Sorozat Záró 2021. március 25. Vállalkozás lépésről-lépésre sorozatunk huszonegyedik részében lezárjuk ezt a sorozatot.

<< Vissza az epizódokhoz MBH Bank Nyrt. / Szege György 2023. június 16. "Magyarország második legnagyobb bankjánál én vezetem az ESG és fenntarthatósági területet. 2022 elején vágtunk bele igazán és azóta jelentős mennyiségű feladatot oldottunk meg." Szege György a neten LinkedIn MBH Bank Nyrt. a neten Honlap Olvasd el a Recap cikkeket