<< Vissza az epizódokhoz Vállalkozás Lépésről-Lépésre - Piackutatás 2020. október 29. Vállalkozás lépésről-lépésre sorozatunk hatodik részében a Piackutatásról beszélünk.

<< Vissza az epizódokhoz Balázs-Farkas Adrienn 2021. május 21. “Panamában élek a férjemmel 10 éve. Vállalkozók vagyunk. Magyarországon minden voltam csak akasztott ember nem. A távoli terveink Európába költözés. Panamában 8 hónapig volt full lock down ezért elkezdtem podcastelni, hobbi szinten. Mostanra egyrészt szenvedélyem lett másrészt üzleti terveim is vannak a csatornával. A neve: Pár Perc Adrival.” Balázs-Farkas Adrienn a neten: Honlap Facebook Instagram YouTube MagyarBusiness

<< Vissza az epizódokhoz Bridge Budapest / Pistyur Veronika 2021. július 29. A LogMeIn, a Prezi és a Ustream által alapított non-profit szervezet, a Bridge Budapest egyik megálmodója, társalapítója és ügyvezetője. Fehér Gyulával 2019-ben befektető céget indított, Oktogon Ventures néven, 8 országban, korai fázisú technológiai cégekbe fektetnek. Eredetileg rendező, kulturális és vizuális antropológus, külügyi szakértő. Korábban saját produkciós irodát és kommunikációs ügynökséget vezetett. Mentorált startupokat a Kitchen Budapestben, a Design Terminál startup programjában, a Magyar Templeton Programban és a Telenor Accelerate Programjában. A Bankárképző, a Menedzserek Országos Szövetsége és a HBLF mentora. A Filmművészeti Egyetem oktatója. 2016-ben megkapta a Central European Startup Awards Legbefolyásosabb nő kategóriájának díját. 2019-ben és 2021-ben pedig a Forbes beválogatta a Legbefolyásosabb magyar nők listájára. Harmadik évada az RTL Klub Cápák között című műsorának üzleti tanácsadója. A Startup Hungary társalapítója és kuratóriumi tagja. Pistyur Veronika a neten PistyurVeronika.hu BridgeBudapest.org Oktogon.vc LinkedIn MagyarBusiness

<< Vissza az epizódokhoz Vállalkozás lépésről-lépésre - Cégkultúra 2020. december 12. Vállalkozás lépésről-lépésre sorozatunk tizenkettedik részében az Cégkultúráról beszélünk

<< Vissza az epizódokhoz Power with Goals / Domján Enikő Mária 2022. március 3. “Közel 10 év marketing-PR tapasztalattal a hátam mögött márkaépítési tanácsadóként segítem a kisvállalkozásokat és startup-okat a hazai és nemzetközi üzleti növekedésben. ▪️ Nagyvállalatokra jellemző stratégia gondolkodás ▪️ Tettre kész vállalkozói attitűd ▪️ Nemzetközi nyilvános beszéd-tapasztalat Ezeket vegyítem munkám során. 7 év nagyvállalati múlttal rendelkezem, emellett 5 éve a Toastmasters International szervezet tagja vagyok, ahol rendszeresen nyilvános beszédeket tartok, nemzetközi szinten versenyzem, valamint másokat mentorálok abban, hogyan adják át eredményesen üzeneteiket. Hiszem, hogy a kommunikációnak ereje és hatása van az emberek életére, éppen ezért céltudatosan és felelősségtudatosan kell minden márkát építeni. Többek között erről szól PoweR with Goals vállalkozásom. Fókusz területeim ▪️ A kommunikációs stratégia tervezése, ▪️ A márkaszemélyiség és a hozzátartozó üzenetek elkészítése, ▪️ Valamint teljes (re-)branding projektek menedzselés. Mindezeket mentorálás formájában, projektmunkában és workshopok tartásával végzem.” Domján Enikő Mária a neten Honlap Facebook Instagram LinkedIn Twitter Magyar Business Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz GazdagMami & Kismamablog / Vida Ágnes 2022. szeptember 29. Vida Ágnes pszichológus, online marketing szakértő, 4 bestseller könyv szerzője. Első vállalkozása a Kismamablog 2007 óta segíti a kismamákat a gyermeknevelésben online tréningekkel, könyvekkel, rendezvényekkel. A blogot havonta 300 ezren olvassák, 2011-ben megnyerte a HVG Goldenblog versenyének közönségdíját. A Gazdagmami blogon és közösségben 2008. óta segíti azokat az anyukákat, akik szeretnének a magunk lábára állni és gyermekük mellől vállalkozást indítani. Tréningjei és előadásai segítségével 12 év alatt több, mint 6000 vállalkozás elindításában vett részt és nők tízezreit képezte, amiért 2014-ben ez Európa Bizottság az European Enterprises Promotion Award Nagydíjával tüntette ki. GazdagMami a neten Honlap Facebook Instagram YouTube MagyarBusiness Kismamablog a neten Honlap Facebook Instagram YouTube MagyarBusiness Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Szabad vállalkozó / Molnár Alexandra 2024. szeptember 16. Molnár Alexandra, vagy ahogyan sokan ismerik, Szandra, egy szabadságmániás vállalkozó, aki számos területen otthonosan mozog. Szakértőként tevékenykedik online marketingben, cégautomatizálásban és honlapépítésben, emellett vállalkozási és vállalkozás indítási mentor, coach és tanácsadó. Két könyvet is írt vállalkozóknak, melyek a tapasztalataira és szakértelmére épülnek. Számos területen szerzett papírjai és tapasztalatai révén rendkívül sokoldalú, ám fő profiljává az online marketing és cégautomatizálás vált. Szandra pályafutásának korai szakaszában "mindenesként" dolgozott, számos területen aktívan részt véve. Azonban hamar rájött, hogy igazi szenvedélye az online világ és az automatizálás, így fő profiljává váltak ezek a területek. Az alkalmazotti lét helyett inkább a vállalkozói utat választotta, hiszen így tudta igazán kibontakoztatni önmagát és elvégezni a munkát, ahogy neki a legmegfelelőbb. A tapasztalatok alapján úgy döntött, hogy tanácsadóként és mentorként is tevékenykedik, segítve azokat, akik hasonló útra lépnének. Ennek eredményeként számos órát töltött személyes és telefonos konzultációval, valamint két könyvet is írt, amelyek a vállalkozás elindításának és működtetésének lépéseit járják körül. Szandra egyre inkább arra törekszik, hogy szabadságot teremtsen magának és másoknak. Számára a vállalkozás nem csupán egy megélhetési forma, hanem egy eszköz a szabadság eléréséhez. Azt vallja, hogy minél több mindent magunknak tudunk megoldani és termelni, annál kevésbé vagyunk kiszolgáltatottak másoknak. Így folyamatosan törekszik arra, hogy egyre inkább a saját irányítása alá vonja az életét és tevékenységeit. Molnár Alexandra a neten LinkedIn Szabad vállalkozó a neten Honlap Facebook

<< Vissza az epizódokhoz Üzlet & Kommunikáció / Marjai Viktor 2022. június 24. "Kommunikációs viselkedés stílus (DISC) tanácsadóként dolgozom, 14 év multis irodista lét után tavaly lettem vállalkozó. Kezdetben a hozzám hasonló multis irodistákat segítettem, hogyan tudják a DISC módszert alkalmazni a karrierjük építésében. Ebben a témában írtam első könyvem, Főnökkezelési kézikönyv címmel. ( https://irodista.hu/ajanlat ). Mostanában főleg vállalkozókat támogatom Üzlet&Kommunikáció brand alatt, vállalkozás és szervezetfejlesztés témákban. ( UzletEsKommunikacio.hu ). Rendszeresen előadok a Grow with Google programjában és a MinnerAkadémián is elérhető képzésem." Marjai Viktor a neten Honlap LinkedIn Magyar Business Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Vállalkozás lépésről-lépésre - Személyes Márkaépítés 2021. március 11. Vállalkozás lépésről-lépésre sorozatunk tizenkilencedik részében a Személyes márkaépítésről beszélünk.

A legtöbb cég csak hiszi, hogy használja az AI-t. Két jogász elmondja, mi az AI-alapú működés és mit kell mérned előtte. Hallgasd meg most! << Vissza az epizódokhoz A legtöbb cég csak HISZI, hogy használja az AI-t 2026. június 3. Mindenki azt mondja, hogy „használja az AI-t". De mit jelent ez valójában? Reggelente megnyitod a ChatGPT-t, beírsz valamit, kapsz egy választ, és már mész is tovább. Pipa, te is benne vagy az AI-forradalomban. Vagy mégsem? Ebben az epizódban két olyan vendég ült le Fóris Attilával, akik a napi munkájukban élesben látják, hol húzódik a határ a felszínes AI-használat és a valódi, üzleti értéket termelő AI-alapú működés között. Szántó Csenge és Andrónyi András az Andrónia Kft. alapítói: mindketten jogi diplomával a zsebükben indultak el, és mindketten viszonylag korán rájöttek, hogy nem az ügyvédi pálya az útjuk. Csenge a toborzásban és a HR-ben épített karriert, egészen a head of recruitment pozícióig, miközben tavaly a vállán csattant az egyik legnagyobb vállalati feladat: az AI bevezetése a HR-folyamatokba. Andris a kíváncsi típus, aki nem érte be a felszínnel, hanem rendesen belemászott abba, hogyan is működnek valójában a nagy nyelvi modellek. Ma együtt építenek egyedi, személyre szabott AI-szoftvereket és automatizálnak üzleti folyamatokat. Nem dobozos terméket adnak el, nem havi licencdíjas előfizetést, hanem olyan megoldást, amit konkrétan az adott cégre szabnak. És nem véletlenül választották ezt: tudatosan, kritériumról kritériumra végiggondolt bizniszmodellt építenek, jogi háttérrel megtámogatva, ami egyszerre garantálja a működést és a megfelelést. A beszélgetés őszinte és helyenként meglepően szókimondó. Szó esik arról, hogy miért nem léteznek valódi „AI-szakértők", hogy az AI valójában amnéziás, hogy miért előny most kicsinek lenni a multikkal szemben, és miért bukik el sok KKV pusztán azért, mert nincs hosszú távú stratégiája. De ami ennél is fontosabb: konkrét, másnap is használható tanulságok arról, mit kell mérned, mit kell standardizálnod, és hogyan döntsd el, mit éri meg egyáltalán automatizálni. Ha vállalkozó vagy, és nem akarsz se pánikolni, se hype-ot kergetni, hanem tisztán látni akarsz: ez a beszélgetés neked szól. Két jogász, aki nem akart ügyvéd lenni A történet nem ott kezdődik, ahol az ember várná. Sem Csenge, sem Andris nem álmodott a bírói talárról vagy a hatalmas ügyvédi irodáról. Mindketten jogi diplomát szereztek, de egyikük sem lett ügyvéd. Csenge a HR-ben kötött ki, Andris pedig a vállalkozói világban, ahol a kíváncsiság és a rendszerszemlélet többet ért, mint a paragrafusok memorizálása. Csenge útja iskolapélda arra, hogyan lehet egy „nem ügyvédi" jogi karriert komoly szintre vinni . Toborzóként kezdte, majd végigjárta a ranglétrát egészen a head of recruitment pozícióig egy nagyvállalatnál. Az utolsó komoly feladata ott pont az volt, ami sokak fejében most kavarog: be kellett vezetnie az AI-t a HR-folyamatokba. Ezt nem elméletből csinálta. Élesben. Andris ezzel szemben a vállalkozói oldalról közelített. Ő az a típus, aki nem éri be azzal, hogy „működik". Tudni akarja, miért működik . Ez a kíváncsiság vitte el odáig, hogy a nagy nyelvi modellek belső logikájáig ásson, és ne csak felhasználóként, hanem értő szemmel nézze az AI-t. „Engem a jog soha nem érdekelt igazán. A diplomát megszereztem, de már közben tudtam, hogy nem ott fogok dolgozni." A közös pont, ami összehozta őket: mindketten korán rájöttek, hogy nem az a fontos, mit tanultál, hanem hogy mit kezdesz vele. A jogi háttér ma sem felesleges teher, hanem konkrét versenyelőny, főleg az EU-s AI-szabályozás körüli világban. Erről később még részletesen lesz szó. TANULSÁG A diploma nem életfogytiglani szerződés. Ha másnak indultál, és menet közben rájössz, hogy nem az a te utad, az nem kudarc, hanem felelős felnőtt döntés. A korábbi évek tudása nem vész el, hanem új kontextusban válik értékké. Csenge HR-es múltja és Andris jogi precizitása nélkül ma nem ott tartanának, ahol. Az oktatási rendszer csapdája Amikor a vállalkozói pályaválasztásra terelődik a szó, Csenge és Andris őszintén beszélnek arról, mi a baj a magyar oktatási rendszerrel . És itt nem az unalmas „a tanárok rosszul fizetettek" klisé jön elő, hanem egy sokkal mélyebb probléma. A rendszer ma is a tekintélyelvű, „mondom, te csinálod" logika mentén működik . A gyereket nem arra tanítják, hogy kérdezzen, hanem hogy megfeleljen. Nem arra, hogy önállóan gondolkodjon, hanem hogy bemagolja az anyagot a dolgozatra. És pont az hiányzik belőle, ami egy vállalkozónak a legfontosabb: az önismeret, a kritikai gondolkodás és az a képesség, hogy felelősséget vállaljon a saját döntéseiért. „Az iskola nem arra készít fel, hogy önállóan gondolkodj. Arra készít fel, hogy megfelelj valaki más elvárásainak." A vállalkozói pálya kapcsán Warren Buffett egyik gondolata is előkerül: egy üzletnek minimum 10 évet kell adni , hogy lássuk, működik-e. Aki két év után feladja, mert „nem jött be", az valójában nem tudta, mibe vágott bele. Ez nem motivációs duma, hanem matematika: a piackutatás, a bizniszmodell tesztelése, az ügyfelek megtalálása, a folyamatok bejáratása mind éveket vesz igénybe. A magyar oktatási rendszer pedig pont arra nem készít fel, hogy ezt a hosszú távú gondolkodást felépítsd magadban. TANULSÁG Ha vállalkozó vagy, vagy vállalkozást indítanál, ne a gyors siker mítoszát kergesd. Az iskola nem adott meg neked egy fontos képességet: az önismeretet és a hosszú távú gondolkodást. Ezt te kell felépítsd magadban. Tegyél egy személyiségtesztet. Nézz a tükörbe. És tervezz legalább 10 évre előre. Aki ezt nem teszi meg, az nem vállalkozó, hanem szerencsejátékos. Egyedi AI-szoftver, nem dobozos termék A beszélgetés most ér el oda, hogy konkrétan mit is csinál az Andrónia Kft . És ez nem mellékes kérdés, mert a piacon ma rengetegen mondják magukról, hogy „AI-val foglalkoznak", de a tartalom mögötte gyakran csak egy ChatGPT-prompt, amit eladnak heti rendszerességgel. Csenge és Andris egyedi, személyre szabott AI-szoftvert építenek , és üzleti folyamatokat automatizálnak. Nem dobozos terméket árulnak, nem havi licencdíjas SaaS-előfizetést, hanem konkrét, az adott cégre szabott megoldást. A logika egyszerű: ha egy gyártócégnek és egy ügyvédi irodának ugyanaz a szoftver válaszol minden problémájára, akkor valami nagyon nem stimmel. „A licencelt szoftverek 80%-át a cégek vagy nem használják, vagy nem úgy használják, ahogy kellene. Mi cseréljük le ezeket egyedi megoldásra." A modelljük ráadásul bootstrapped , nem startup. Ez fontos különbség. Nem futnak befektető után, nem akarnak gyorsan skálázni vagy exit-elni. Lassabban, de saját pénzből, saját tempóban építkeznek. Ez a modell adja a függetlenséget: nem kényszerülnek arra, hogy egy túl korai befektető elvárásai miatt rossz ügyfelet vagy rossz terméket vállaljanak. Amit kínálnak, az hármas hibrid : ügynökségi modell (egyedi fejlesztés projektenként) + tanácsadás (mit érdemes egyáltalán automatizálni) + AI-szakértelem (technikai mélység). Ezt a hármat ritkán látni egyben. A legtöbb cég vagy csak fejleszt, vagy csak tanácsot ad, vagy csak AI-promptokat ír. Csenge és Andris pont azért tud ütőképes lenni, mert mindhárom oldalon ott van a kompetencia. A célközönségük nem a multikból kerül ki . Pont fordítva: kis- és középvállalkozásokra építenek, ahol a rugalmasság és a gyors döntés egyszerre adott. Egy multinál egy AI-projekt két év és kilenc beszámoló. Egy KKV-nál ugyanez két hónap és egy döntés. TANULSÁG Az AI-piac telített a generikus megoldásokkal. Ha a vállalkozásod komolyan veszi az automatizációt, ne azt keresd, mi a legolcsóbb licencelt szoftver. Azt keresd, mi az, ami a te cégedre, a te folyamataidra van szabva . A különbség akkor látszik meg, amikor a számlát kell kifizetni, és kiderül, hogy a 80% még mindig kihasználatlan. AI-szakértők nem léteznek „Ha valaki ma AI-szakértőnek nevezi magát, azzal kezdj el óvatos lenni. Egy hónap múlva már nem az lesz." A piac tele van azzal, amit Andris „AI-hype-pal" nevez: olyan emberek, akik elolvastak két cikket, megnéztek három YouTube-videót, és most ChatGPT-kurzust adnak el 200 ezerért. Csenge ehhez azt teszi hozzá, hogy ez kifejezetten veszélyes a vállalkozókra nézve , mert rossz elvárásokat épít: azt sugallja, hogy az AI egy varázspálca, amit ha megveszel, a céged automatikusan szárnyalni fog. Valójában az AI csak akkor működik, ha alatta tiszta folyamatok, mért KPI-ok és kritikus gondolkodás van. Az igazi különbség: a felszínes AI-felhasználó kérdez, az értő szakember megkérdőjelez . Az első elhiszi, amit az AI kidob. A második tudja, mikor és miért téved. És pont ezért lesz használható az output a valóságban. TANULSÁG Ne dőlj be az „AI-szakértő" címkének. Aki magát annak nevezi, valószínűleg nem az. Az értelmes együttműködés alapja: olyan partnert keress, aki nem az eszközökről, hanem az alapokról és a logikáról tud beszélni. És aki őszintén megmondja, mit nem tud. Ez a két jel sokat elárul. AI-használat ≠ AI-alapú működés Itt jön a beszélgetés egyik legfontosabb megkülönböztetése, ami minden vállalkozónak fülön kéne csapja: óriási különbség van aközött, hogy használod az AI-t, és aközött, hogy AI-alapon működik a céged. Az első verzió: reggel megnyitod a ChatGPT-t, beírsz egy promptot, kapsz egy szöveget, bemásolod valahova. Vagy a marketingesed Midjourney-vel képet generál a posztokhoz. Vagy a csapatod időnként Claude-dal csiszolgat egy e-mailt. Ez AI-használat . Jópofa, kényelmes, és igazából semmit nem változtat a cég működésén. A második verzió: a folyamataid úgy vannak felépítve, hogy az AI a működés szerves része . Nem hozzáadod, hanem benne van. Az ügyfélkérés automatikusan megérkezik a rendszerbe, az AI besorolja, megnézi a precedensre vonatkozó adatokat, megfogalmazza a választervet, és csak akkor küldi tovább emberhez, amikor tényleg kell. Ez AI-alapú működés . Ez az, ami pénzt termel, időt szabadít fel, és skálázhatóvá teszi a céget. „Az AI-használat egy szokás. Az AI-alapú működés egy döntés." Andris erre egy nagyon jó képet hoz: ez olyan, mint az autó és az autópálya. Az AI maga az autó. De ha nincs hozzá autópálya - vagyis működő folyamat, mért KPI, standardizált adat -, akkor az autó a sárban áll. A legtöbb cég ma az autóval büszkélkedik, miközben az autópálya nincs lebetonozva. A különbséget egy konkrét tesztkérdéssel könnyű ellenőrizni a saját vállalkozásodban: ha holnap eltűnnének az AI-eszközök, mi változna? Ha a válasz az, hogy „semmi különös, kicsit kényelmetlen lenne", akkor AI-használó vagy. Ha a válasz az, hogy „leállna fél cég", akkor AI-alapú működésed van. Az utóbbi ritka. A legtöbb magyar KKV ma még az elsőnél tart. Ami a legmeglepőbb: a két verzió között nem a pénz a fő különbség , hanem a gondolkodásmód. Lehet kis büdzséből is AI-alapon működni, ha a folyamatok tiszták. És lehet milliókat ölni AI-licencekbe úgy, hogy a végén csak drágább lett a régi káosz. TANULSÁG Ne azt kérdezd magadtól, hogy „használunk-e már AI-t". Azt kérdezd, hogy az AI eltűnése mit változtatna a cégeden . Ha a válasz „semmit", akkor még nem ott tartasz, ahova lépni érdemes. Az autó nem ér semmit autópálya nélkül. Először a folyamatokat kell rendbe tenni, és csak utána érdemes AI-ról beszélni. Megkérdőjelezed, amit az AI kidob? Itt jön egy olyan vakfolt, amiről kevesen beszélnek: a legtöbben kritika nélkül elhiszik, amit az AI mond . Pedig ez talán a legnagyobb buktató az egész területen. Andris egy konkrét, hétköznapi példával mutatja meg, miért veszélyes ez. A programozók szerencsések , mert náluk azonnal kiderül, ha hülyeséget generál az AI: a kód vagy lefut, vagy nem. Erős, gyors visszacsatolás. Hibázol, látod, javítod. De gondolj bele: ha egy AI stratégiát ad neked, marketing tervet, piaci elemzést vagy üzleti tanácsot - honnan tudod, hogy igaza van? A válasz sokakat sokkolni fog: sehonnan . Vagy hetekkel-hónapokkal később, amikor már beletettél időt, pénzt, embert. „A legveszélyesebb pillanat az, amikor az AI magabiztosan mond hülyeséget. Mert te is elhiszed." Az AI nem mond „nem tudom"-ot, ha nem tudja a választ. Hallucinál . Magabiztosan generál egy logikusan hangzó, jól megfogalmazott szöveget, ami lehet, hogy a teljes valóságtól elrugaszkodott. Aki ezt nem szűri, az úgy hoz döntéseket, mintha egy magabiztos, de inkompetens tanácsadó ülne mellette. Csak ez a tanácsadó még olcsóbb is, ezért még többen hallgatnak rá. Csenge erre azt a megoldást hozza, amit a HR-es múltjából tanult : minden AI-output előtt és után tegyen fel az ember magának egy kérdést. „Ezt én is így csinálnám?" Ha a válasz nem, akkor nem szabad lemásolni. Ha a válasz igen, akkor is meg kell nézni, hogy nem hagyott-e ki valami fontosat. Az AI nem helyettesít, hanem kiegészít és gyorsít . Itt jön elő egy másik fontos pont: a kritikai gondolkodás nem AI-skill, hanem alap életkészség , amit az iskola nem tanít meg. Aki anélkül indul el az AI-jal dolgozni, hogy ezt magában felépítette volna, az olyan, mint aki kést ad egy kisgyereknek. Lehet, hogy nem vágja meg magát rögtön. De előbb-utóbb biztosan. TANULSÁG Az AI nem a válasz, hanem egy újabb hang a beszélgetésben . A te dolgod meghallgatni, megkérdőjelezni, és csak akkor cselekedni, ha tényleg meggyőzött. Ha kritika nélkül használod, gyorsabban hozol majd rossz döntéseket - és pont ez fog visszaütni. A jó AI-felhasználó nem az, aki jól promptol. Hanem az, aki jól kérdez vissza. KKV vs. multi: kié az előny most? A beszélgetés egyik legmeglepőbb, mégis legmegnyugtatóbb része ez. Az AI-korban a kis cég nem hátrányból, hanem előnyből indul a multikkal szemben . És ez nem üres motivációs duma, hanem strukturális igazság. Miért? Egy multinál egy AI-projekt két év, kilenc beszámoló, három bizottság és négy igazgatósági ülés ide-oda. Mire a döntés megszületik, a piac már háromszor átrendeződött, a választott eszköz elavult, és a projektvezetőt is áthelyezték máshova. Andris erre konkrét tapasztalataiból hoz példát: olyan vállalati AI-implementációk, amelyek bürokratikus okból csúsznak , miközben a technológia havonta változik. Egy KKV-nál ugyanez két hónap és egy döntés . A tulajdonos ránéz, megérti, igent vagy nemet mond, és csinálják. Nincs négy szint, nincs jóváhagyási mátrix, nincs nyolcoldalas business case. „A KKV most ott áll, ahol egy multi csak öt év múlva lesz. Ezt ki kell használni, mert a következő szakaszban már nem így lesz." Csenge a head of recruitment-ként szerzett tapasztalataiból hoz egy másik szempontot: a KKV-knak van egy második óriási előnye is - a szervezeti rugalmasság . Egy multinál, ha új AI-folyamatot vezetsz be, át kell képezned 400 embert, át kell írnod 50 SOP-t, és meg kell győznöd hét döntéshozót. Egy 15 fős cégnél ugyanez egy közös meeting alatt megoldódik. TANULSÁG Ha KKV-tulajdonos vagy, most van egy ablak. Néhány évig. A rugalmasság és a gyors döntés most ér a legtöbbet. De ha nincs hosszú távú stratégiád, ez az előny semmit nem ér. Ülj le, és írd le, hol akarsz lenni 3-5 év múlva. Konkrétan. Ha ez nincs meg, mindegy, hogy KKV vagy multi vagy. Mindkettő veszít. Öntudatra ébred az AI? Robotok, UBI, átrendeződés Ezt a részt sokan átugranák, mert „filozófia". Hiba lenne. A vállalkozói döntéseket az határozza meg, milyen jövőképre építesz . Aki ma rosszul gondol az AI-ra, az holnap rossz cégstratégiát fog építeni. Andris azzal kezdi: az AI öntudatra ébredésének kérdése nem releváns gyakorlati kérdés ma. Ez egy szép sci-fi-téma, de a cégednek nem ettől fog jobban menni, ha ezen gondolkodsz. Ami valódi kérdés, az más: hogyan változik át a munka, az értékteremtés és a társadalom szerkezete az AI miatt. És itt nem öt éves, hanem két éves tervezésről kell beszélni. A robotokról is hasonlóan tisztán fogalmaznak. A robotika ma még nem ott tart, mint a szoftveres AI . Az okos szoftver a fejedet pótolja, a robot a kezedet, és a kettő nem ugyanazon a sebességen fejlődik. A fizikai robotok ára, megbízhatósága és bevezethetősége öt-tíz év még legalább. A szoftveres automatizáció viszont már most itt van. Ha gyártócég vagy, ezt fontos szétválasztani: a fizikai munkát végző embereid pozíciója még jó ideig stabil, a szoftveres folyamatokat végzőké viszont radikálisan átrendeződik. „Az ipari forradalom is átrendezte a társadalmat. Senki nem szövő otthon ma. Az AI is ezt csinálja, csak gyorsabban." Itt jön elő az UBI (univerzális alapjövedelem) kérdése, és Csenge nagyon józan álláspontot képvisel : nem akkor lesz erre szükség, ha minden munka megszűnik, hanem akkor, ha a társadalom egy nagyobb része nem tud azzal a sebességgel alkalmazkodni, amivel a technológia változik. Ez egy másik probléma, mint amit a populáris vita sugall. Nem a gépek veszik el a munkát. Az emberek nem tudnak átképezni elég gyorsan. És itt jön egy fontos pont a vállalkozóknak: a következő hét-tíz évben az lesz a nyerő pozíció, aki gyorsan átképzi magát . Nem aki ellenáll, nem aki kivárja, hanem aki most aktívan tanul. Ahogyan száz éve a számítógép-használat lett alapkészség, most az AI-literacy lesz az. Az ipari forradalom párhuzama is itt jön elő: senki nem szövő otthon, mert beépültek a gyárak, és senki nem futár lóháton, mert van vasút. Aki akkor kapaszkodott az otthoni szövőszékbe, az lemaradt. Aki most az AI nélküli működéshez ragaszkodik elvi alapon, az ugyanezt csinálja, csak gyorsabb tempóban. TANULSÁG Ne az öntudatra ébredésen gondolkodj, hanem azon, hogyan rendezed át a céged működését a következő két évben . A robotika még odébb van, de a szoftveres AI már itt csapkodja a kezed. Az AI-literacy ma az, ami száz éve az írástudás volt: nem extra, hanem alap. Ha te nem építed magadba, valaki más fogja, és onnantól versenyhátrányban leszel. Hogyan válassz bizniszmodellt - problémaérték-alapú árazás Itt válik a beszélgetés különösen gyakorlativá . Csenge és Andris konkrétan elmondják, hogyan döntötték el, milyen bizniszmodellt építsenek , és milyen logika mentén áraznak. Ez a rész nem csak AI-vállalkozóknak hasznos - bármilyen szolgáltató cégnek lehet belőle tanulni. Az alapkérdés, amit a legtöbb vállalkozó soha nem tesz fel magának : mit ér a probléma, amit megoldok? Nem az, hogy mennyi idő, mennyi munka, mennyi nyersanyag - hanem hogy az ügyfelemnek mennyibe kerül a probléma , amit ma cipel. Ez a teljes árazás kiindulópontja. Egy példa, ami a beszélgetésben elhangzik: ha egy cégnek havi 5 millió forintos problémája van valamilyen kézi folyamattal - HR, ügyfélkezelés, riportkészítés, akármi -, akkor annak megoldása nem kerülhet havi 100 ezerbe . Pont fordítva: az értéke a probléma értékéhez van rögzítve. „Ha valami havi 5 milliós problémád van, ne attól vegyél megoldást, aki 100 ezerért árulja. Mert pont ennyit fog érni." A konkrét képlet, amivel dolgoznak: a megoldás ára a probléma értékének 20-25%-a . Ez 4-5x-ös ROI-t ad az ügyfélnek, ami bőven elfogadható, sőt vonzó . Aki ennél olcsóbban árul, az valószínűleg nem hisz a saját megoldásában. Aki drágábban, az túlcsavarja a húrt. A bizniszmodell-választásnál Andris egy másik fontos szempontra is felhívja a figyelmet: válaszd ki a célközönséget kritériumról kritériumra . Ne „minden vállalkozónak" árulj. Pontosan definiáld, kinek éri meg a megoldásod, és kinek nem. Ők például digitális vállalkozásokra koncentrálnak : marketing ügynökségek, recruiting cégek, olyan üzletek, ahol nagy a folyamatmennyiség, de viszonylag alacsony a komplexitás. Itt működik a legjobban az automatizáció, és itt a legnagyobb a megtérülés. Aki ezt nem teszi meg, az mindenkinek mindent árul, és senkinek sem ad valódi értéket . Az ár alacsony lesz, a kifogások sokak, az értékesítés vontatott, az ügyfélélmény közepes. Ez nem üzleti modell, hanem küzdelem a túlélésért. Csenge ehhez egy HR-es gondolatot tesz hozzá: a megfelelő ügyfélkör kiválasztása ugyanolyan, mint a megfelelő munkavállaló kiválasztása . Ha rosszat választasz, a baj nem azonnal jön, hanem hetek-hónapok múlva. És akkor már nehéz visszafordítani. TANULSÁG Ne arra árazz, hogy mennyit dolgozol. Arra árazz, hogy mennyit ér az ügyfeled számára a probléma, amit megoldasz . A 20-25%-os szabály jó kiindulási pont: 4-5x-ös ROI-t ad az ügyfélnek, neked meg fenntartható árrést. És szigorúan válaszd ki, kinek árulsz . Az „mindenkinek" valójában „senkinek" jelent. SOP és KPI - amit mérni kell, mielőtt automatizálsz És itt jön a beszélgetés legkönyörtelenebb része. Mielőtt egy fillért költesz AI-ra, válaszolj erre két kérdésre : vannak-e dokumentált folyamataid, és méred-e, hogy ezek a folyamatok hogyan teljesítenek? Ha bármelyikre nemet mondtál, az AI-od nem fog működni . Pont. Ezt nem szépítik, és ennek megvan az oka. Az AI-nak input kell. Az inputnak struktúrált adat kell. A struktúrált adatnak standardizált folyamat kell. Ha a céged ma úgy működik, hogy Kati ezt csinálja így, Béla amazt amúgy, és minden ügyfél esete egyedi „mert annyira más", akkor az AI nem tud mit kezdeni veled . Nem azért, mert hülye, hanem mert nincs mit megtanulnia. „A legtöbb vállalkozó nem azzal a problémával jön, hogy nem tud AI-t bevezetni. Hanem azzal, hogy nincsenek folyamatai." A SOP - Standard Operating Procedure - nem unalmas dokumentum, hanem alapfeltétel . Ez az, amit egy új belépő olvas, és onnan tudja, hogyan kell csinálni a dolgokat. Ha ez nincs, akkor a tudás ott van három ember fejében, és ha bármelyikük elmegy, leáll fél cég. Az AI-bevezetés ilyenkor nem első, hanem kilencedik prioritás . A KPI - Key Performance Indicator - legalább ennyire fontos . Ha nincs mért adatod arról, mennyi időbe telik egy folyamat, hány ügyfelet érint, mennyi hibát termel, milyen elégedettséget hoz, akkor nem tudod, mit kéne egyáltalán automatizálni . Andris erre konkrét példát hoz: jönnek hozzájuk ügyfelek, akik szeretnék „bevezetni az AI-t", és amikor megkérdezi, milyen folyamatot, milyen mérőszámra rákötve - fejcsóválás . A jó hír: nem kell száz KPI-t mérni. Cégtípustól függően 5-10 jól megválasztott mutató is elég , ha azokat tényleg méred és figyeled is. A rossz KPI-ok hosszú listája a fiókban értéktelen. A jó KPI-ok rövid listája a falon vagy a dashboardon megváltoztatja a céget . TANULSÁG Ha most akarsz AI-t bevezetni, állj meg . Először nézd meg, hogy a folyamataid dokumentáltak-e, és hogy méred-e a teljesítményüket. Ha nem, kezdd ezzel . Az AI nem helyettesíti a rendszert. Az AI a rendszerre épül. Aki rendszer nélkül akar automatizálni, az csak gyorsabban fog káoszt termelni. És a gyorsabb káosz drágább, mint a lassú. Itt akadtál el? Ha most magadra ismertél - a folyamat megvan a fejedben, de nincs leírva, és senki nem méri, hogyan teljesít -, akkor nem az AI-jal van a baj. A rendszer hiányzik alóla. Ezt 30 perc alatt át lehet látni. Foglalj egy ingyenes stratégiai beszélgetést, és megnézzük, mit kell nálad elsőként rendszerbe tenni - mielőtt egy fillért AI-ra vagy automatizációra költenél. 👉 Foglalj egy ingyenes stratégiai beszélgetést Heti KPI, „stay interview" és az ember az első Ahogy a SOP és KPI témáról továbblépünk, a beszélgetés egy nagyon érdekes irányba kanyarodik: hogyan tartsd meg az embereket, akik mindezt működtetik . Mert hiába a legjobb rendszer, ha hat hónap múlva nincs aki használja. Csenge itt egy olyan megközelítést hoz, amit kevés cég csinál Magyarországon: heti KPI-beszélgetés minden emberrel . Nem féléves performance review, nem évi egyszeri „hogy érzed magad" típusú leültetés, hanem heti rendszerességű, rövid, számokra épülő beszélgetés . Mit csináltál? Mi sikerült? Mi nem? Mi az akadály? „Az évi egyszeri performance review olyan, mintha évente egyszer mérnéd a vérnyomásodat. Akkor már túl késő bármit tenni." Ennek a logikája egyszerű: a kis problémákat olcsóbb és könnyebb kezelni, mint a nagyokat . Aki heti szinten beszélget az embereivel, az hetente lát egy kis figyelmeztető jelet, és tud reagálni. Aki féléves szinten, az már csak a kárt nézi . Ekkor már nem fejlesztened kell, hanem menedzselni egy elromlott helyzetet. Itt jön elő a „stay interview" fogalma, ami kontrasztban áll az „exit interview"-val. Az exit interview az, amikor az ember már felmondott, és utólag kérdezed meg, mi volt a baj . Ez túl késő. A „stay interview" az, amikor a még ott dolgozó embereddel ülsz le, és megkérdezed, mi tartja itt, és mi vinné el . Ha valami zavarja, akkor még tudsz változtatni. Ha már elment, akkor csak tanulhatsz belőle - drágán. Csenge konkrét referenciát hoz a témára: Tony Hsieh és a Zappos , illetve a Delivering Happiness könyv. A Zappos legendás a cégkultúrájáról, és nem véletlenül: az ember az első, a folyamat csak utána jön . Aki ezt megfordítja, az hosszú távon veszít, mert a legjobb folyamat sem ment meg attól, hogy az embereid el akarjanak menni. Itt jön egy fájdalmas, de fontos pont a vállalkozóknak: a fluktuáció költsége óriási, és a legtöbb cég alulbecsüli . Andris erre konkrét számot hoz: egy közepes pozíció betöltése 6-9 hónap, mire valaki tényleg termelő . Egy vezetői pozíció ennek a duplája-háromszorosa. Ha valaki egy év után elmegy, akkor a befektetett idő és energia jelentős része soha nem térül meg . És akkor jöhet még az új ember keresése, az onboarding újabb hat hónapja, a tudás újraépítése. Itt jön elő egy másik fontos tanulság: a kultúra nem ingyen van . Nem attól lesz, hogy kiraksz a falra egy „We are family" feliratot. A kultúra napi gyakorlat : a heti KPI-beszélgetés, a stay interview, az emberekre fordított figyelem. Ez munkát ad a tulajdonosnak vagy a vezetőnek, de ez az egyetlen befektetés, ami biztosan megtérül . TANULSÁG A folyamat fontos, de az ember fontosabb . Aki ezt megfordítja, az olcsóbb terméket gyárt rövid távon, de elveszíti a csapatot középtávon. Heti KPI-beszélgetés. Stay interview. Az emberek valódi meghallgatása. Ezek nem szoft skill-ek, hanem kemény üzleti döntések , amelyeknek mérhető hatása van a fluktuációra, a teljesítményre és a cég értékére. Az onboarding és a CEO-keresés rejtett költsége Az előző blokkban már szóba került a fluktuáció költsége, de itt konkrét számokkal és mély példákkal mennek bele . És ez az a rész, ahol a legtöbb vállalkozó a fejéhez kap. Andris egy konkrét adatot hoz, ami sokakat sokkolni fog: egy CEO-pozíció betöltése és teljes onboardingja átlagosan két év . Két év, mire valaki rendesen átveszi egy cég irányítását, megérti a piacát, kiépíti a kapcsolatait, ráhangolódik a kultúrára, és valódi értéket termel. Ez nem hat hónap , és nem is egy év. Két év. És ami még keményebb: ezalatt a két év alatt a céged nem áll meg várni . Megy a piaci verseny, megy a verseny a tehetségekért, mennek a változások. A két év onboardingot a cégnek párhuzamosan finanszíroznia kell , miközben az eredmény még nem jön. „Egy CEO felvétele nem egy döntés. Két éves befektetés. Aki ezt nem így nézi, az ne is keressen CEO-t." A közepes és alacsonyabb pozíciók sem ingyenesek. Andris konkrét adatot ad: egy értékesítő, egy marketinges, egy projektmenedzser 6-9 hónap, mire termelő lesz . Eddig a céged fizeti, miközben még tanul . Ha valaki egy év után elmegy, akkor lényegében a befektetésed legjava elveszett , és kezdheted újra. Itt jön elő egy másik elgondolkodtató szám: a meeting költsége . Csenge ezt a HR-es múltjából hozza: ha leültetsz egy 8 fős csapatot egy órás meetingre, az gyakorlatilag egy ember teljes munkanapja . Ha hetente megcsinálsz három ilyet, az havi 12 munkanap . És ez csak akkor megtérül, ha a meetingen valódi döntés születik vagy valódi információ cserél gazdát . A legtöbb cég ezt nem méri. Pedig kéne. Ami a rejtett költségek listáját illeti: a lassú onboarding , a felesleges meeting , a rosszul felépített folyamat , a kommunikációs félreértés - mind ott vannak a számlán, csak nem soron. A KPI-ok hiánya pont ezeket teszi láthatatlanná. A vállalkozók azt látják, hogy „valami nem stimmel", de nem tudják, mi. A megoldás nem a több munka, hanem a jobb mérés . Ha tudod, hogy egy új belépő nálad átlag 8 hónap, akkor azt a 8 hónapot tudatosan tervezed : kit veszel fel, mikor, milyen elvárással. Ha nem tudod, akkor vakon dobálsz pénzt a HR-be, és csodálkozol, hogy nem jön ki belőle érték. TANULSÁG A HR-költségek sokkal magasabbak, mint amennyit a Excel mutat . Az onboarding ideje, a fluktuáció költsége, a meetingek napi költsége - ezek mind ott vannak a P&L-en, csak nem külön sorban. Aki mér, az látja. Aki nem, az fizet. Olvasd el a „The First 90 Days"-t . Mérd a meetingek értékét. És ha CEO-t veszel fel, számolj két évvel , ne hattal hónappal. A különbség a cég sikere és bukása között lehet. Tanács kezdő vállalkozóknak - önismeret és felelősség Itt jön talán a beszélgetés legszemélyesebb része. Mit mondana Csenge és Andris valakinek, aki most indul el vállalkozóként? A válaszuk nem az, amit a legtöbb motivációs videó kiad. Sokkal józanabb, és pont ezért sokkal hasznosabb. Az első szó, ami elhangzik: önismeret . Mielőtt bárki vállalkozást indítana, tudnia kell, ki ő . Milyen típusú ember, milyen típusú munka illik hozzá, hol vannak az erősségei és hol a vakfoltjai. Ezt nem lehet menet közben kitalálni - vagy ha mégis, az nagyon drága lecke lesz. „A legtöbben azért buknak el, mert nem ismerik magukat. Olyan vállalkozást indítanak, ami nem hozzájuk való." Csenge erre konkrét eszközt javasol: komoly személyiségteszt . Nem a Facebook-os „Melyik Disney-hercegnő vagy" típusú időtöltés, hanem strukturált, validált pszichometriai eszközök - például a Hogan, a Big Five, vagy a MBTI mélyebb változatai. Ezeket akár vállalkozói tanácsadóknál is elérheted. Tegyél egyet, mielőtt belevágsz. Aki nem teszi, az a saját életében kísérletezik vakon. A második szó: felelősség . Aki vállalkozó akar lenni, annak el kell felejtenie a kifogásokat . Nincs „a piac rossz". Nincs „a kormány rossz". Nincs „nincs szerencsém". Vagy van, vagy nincs, de a te felelősséged a kimenetel . Ez nem motivációs szöveg, hanem alaplogika : ha külső tényezőkre tolod a felelősséget, akkor megszűnik a befolyásolhatóságod a saját életed felett. Andris egy konkrét keretet ad arra, hogyan kell elindulni : legalább egy év piackutatás , mielőtt egy fillért beleteszel a saját pénzedből. A tanulság: a piackutatás nem felmérés . A piackutatás az, hogy beszélsz a piacon élő emberekkel . A tűzifaárussal, az ügyfelekkel, a versenytársakkal, a beszállítókkal. Erre nincs shortcut. Aki nem hajlandó leülni és kérdezni, az a saját pénzével fog tanulni - utólag. Itt jön elő a Blue Ocean csapdája is. Sokan azt tanulják, hogy „új piacot keress, ahol nincs verseny". A valóság ennek a pont az ellenkezője lehet hasznos: nyiss éttermet ott, ahol már vannak jó éttermek . Miért? Mert ahol nincs verseny, ott valószínűleg nincs piac sem . Aki egy üres piacon akar pozícionálni, az valószínűleg el fogja magyarázni magának az ügyfelei hiányát. TANULSÁG A vállalkozás nem ötletről szól. Önismeretről és felelősségről szól. Tegyél személyiségtesztet, mielőtt elindulsz. Kutass piacot legalább egy évig. Beszélj a tűzifaárusokkal - a valódi információ tőlük jön, nem a piackutató cégektől. És ne félj attól, ha valaki más is csinálja azt, amit te tervezel. Pont fordítva : ha senki sem csinálja, gondolkodj el azon, hogy talán azért, mert nincs rá igény. Differenciálás + Európa vs. USA szabályozás Itt jön az a rész, ahol Csenge és Andris megmutatják, miből épül a versenyelőnyük, és mi az, ami strukturálisan visszafogja az európai vállalkozókat . Ez a téma sok hasonló cégnél elsikkad, pedig stratégiai mélységű különbség. Kezdjük a differenciálással. Az AI-piac ma zsúfolt : rengeteg ügynökség, fejlesztő, tanácsadó és „szakértő" árul valamilyen AI-megoldást. Hogyan emelkedik ki ebből az Andrónia? Két dolog miatt: a jogi háttér és az EU-s AI-szabályozás ismerete . „Ha AI-t építesz Európában, és nincs jogi rálátásod, csak idő kérdése, mikor lépsz bele valamibe." A jogi háttér nemcsak hitelességet ad, hanem konkrét, mérhető védelmet az ügyfél számára . Az EU-s AI-szabályozás (AI Act) ismerete pedig stratégiai eszköz . A legtöbb fejlesztő ezt nem nézi, és csak utólag derül ki, hogy az adott megoldás nem megfelelő . Aki ezt előre tudja, az megelőzi a problémát , ami egy nagyvállalatnál akár több százmillió forintos kockázatot is jelenthet. Itt jön elő a kritika is, ami nem politikai, hanem strukturális : Európa túl van szabályozva . Amíg az amerikai és a dubaji piac „anything goes" elven működik, addig Európában minden lépésnél jogi átvilágítás, GDPR, AI Act, adatkezelési szabályok és így tovább. Ez védi a felhasználót , de lassítja a vállalkozót . Andris konkrét következményt is megnevez: az AI-cégek többsége nem Európában jön létre , és aki itt indul, az gyakran átköltözteti a központot máshova , hogy gyorsabban tudjon dolgozni. Ez nem véletlen, és nem rossz szándék - strukturális kényszer . „A szabályozás nem rossz. De a túlzott szabályozás megöli az innovációt. Amerikában nem várnak engedélyre, csinálják. Aztán a piac eldönti." A két modell között Csenge árnyaltan választ: mindkettőnek van ára . Az amerikai modell gyorsabb, de több kárt is okoz - a felhasználók védelme gyengébb. Az európai modell biztonságosabb, de lassabb és kevésbé versenyképes globálisan . A kettő között valahol középen lenne az optimum, csak ezt senki nem találta meg. A vállalkozó számára az üzenet egyértelmű: ha Európában vagy, alkalmazkodj . Ne sírj rajta, ne várj rá, hogy megváltozzon. Építsd be a folyamataidba , hogy a jogi és szabályozási oldal versenyelőny legyen, nem hátrány. Ha a versenytársaid utólag kapnak a fejükhöz a szabályozás miatt, te pedig már a 3. ügyfélnél tartasz az AI Act-kompatibilis megoldással, akkor megnyerted a játékot . A differenciálás titka itt is ugyanaz, mint mindenhol: ne arra fókuszálj, ami téged hátráltat, hanem arra, ami a többieket hátráltatja . A jog Európában mindenkit hátráltat. Aki ezt versenyelőnnyé alakítja , az nyer. TANULSÁG A differenciálás nem szlogen. Konkrét képesség , ami a versenytársaknak nincs meg. Csenge és Andris esetében ez a jogi háttér és az EU-s szabályozás ismerete. A te cégednél valami más. Találd meg azt, ami téged megkülönböztet - és ne félj attól, hogy „ezt mások is tudják csinálni". Ha tényleg mások is tudják, akkor ez nem versenyelőny, hanem alap. A különbség ott lesz, amit csak te csinálsz, csak így . Jövőkép, diverzifikáció és az oktatás megreformálása A beszélgetés végén Fóris Attila ráirányítja a fókuszt a jövőre : hol látják magukat Csenge és Andris 5, 10, 20 év múlva? És ha egy világméretű problémát oldhatnának meg, mi lenne az? A válaszok meglepően konkrétak és átgondoltak. Itt jön elő egy érdekes gondolat az AI-jal kapcsolatban: a jövő nem több emberrel, hanem több AI-agenttel jön . Csenge és Andris úgy látják, hogy a freelancereket az AI-agentek fogják helyettesíteni a következő 5-10 évben. Aki ma freelancer munkát végez - egyszerű grafikai feladat, egyszerű szövegírás, adatfeldolgozás -, az nagy valószínűséggel kompetenciát kell, hogy váltson , mert ezeket az AI olcsóbban, gyorsabban és megbízhatóbban fogja végezni. Ez nem ijesztgetés, hanem figyelmeztetés : a következő 5 évben azok a freelancerek maradnak fenn, akik átalakítják magukat AI-tudatos szakemberré . A többiek átképzésre szorulnak, vagy más szakmába mennek. Ez a folyamat már elkezdődött , és gyorsulni fog. Aztán jön a nagy kérdés: ha egy világméretű problémát oldhatnál meg, mi lenne az? Az oktatás. „A legnagyobb probléma a világon az, hogy a gyerekeket még mindig úgy tanítják, ahogy 100 éve." A magyar és európai oktatási rendszer ma is tekintélyelvű : a tanár tudja, a diák bemagolja, a vizsgán visszamondja. Pont ez az, ami a vállalkozói pályán teljesen használhatatlan . A vállalkozónak kérdeznie kell, nem megfelelnie. Önállóan kell gondolkodnia, nem szabálykövetni. Az iskola ennek pont az ellenkezőjére tanít. Az ő reformötletük nem új tantárgyak bevezetése, hanem a tanítás logikájának megfordítása . Kevesebb tekintély, több projektmunka. Kevesebb tananyag, több kritikai gondolkodás. Kevesebb vizsga, több valódi problémamegoldás. A személyiségteszteket már gyerekkorban használni kéne, hogy a gyerek korán megtalálja a saját útját , ne 25 éves korában jöjjön rá, hogy rossz egyetemen volt 5 évig. Ez a gondolat közvetlenül összefügg az AI-jal . Az AI-korban az lesz versenyképes, aki gondolkodik , nem aki memorizál. Az iskola pedig még mindig a memorizálásra optimalizál. Aki ezt nem változtatja meg, az egy egész generációt készít fel olyan világra, ami már nincs . TANULSÁG A jövő nem nagyobb cégekről szól. Tudatos, kis, fókuszált, diverzifikált működésről szól. Az AI nem ellenség, hanem eszköz , és aki erre jól rákészül, az nyer. A legnagyobb hiba most nem az lenne, ha túl gyorsan akarsz növekedni, hanem ha nem készíted fel sem magad, sem a gyerekedet a következő 10 évre . Az AI-tudatosság ma alapkészség. Az oktatás ezt nem fogja megadni - neked kell beépítened , otthon, családon belül, saját döntésből. Ne pánikolj, alkalmazkodj A beszélgetés vége megnyugtató, de nem hazudik megnyugtatást . Csenge és Andris nem azt mondják, hogy „minden rendben lesz, csak vegyél egy ChatGPT-előfizetést". És nem is azt, hogy „az AI mindenkit el fog söpörni, érdemes pánikba esni". A valóság a kettő között van , és ezt érdemes pontosan érteni. Az alapüzenet egyszerű: az AI nem ellenség, és nem megváltó - eszköz . Ahogy 100 éve a számítógép, ahogy 30 éve az internet. Mindkettő átformálta a társadalmat, a munkát, az értékteremtést. Az AI most ugyanezt csinálja, csak gyorsabban. Aki ellenáll, lemarad. Aki alkalmazkodik, nyer. „Nem az fog versenyképes maradni, aki az AI-t használja. Az fog versenyképes maradni, aki anélkül már nem tud dolgozni." Itt jön elő egy nagyon fontos gondolat: az AI-literacy ma az, ami a számítógép-használat volt 30 éve, vagy a nyelvtudás 50 éve . Nem extra képesség, nem versenyelőny - alap . Aki nem építi be magába a következő 2-3 évben, az strukturálisan le fog szakadni a piacon. Nem azért, mert valaki gonosz, hanem mert a többiek lényegesen gyorsabbak és pontosabbak lesznek. Csenge a HR-es múltjából egy konkrét képet hoz: amikor valaki ma a CV-jén feltünteti, hogy „használja a Word-öt és az Excelt", mindenki nevet . Ez 1995-ben skill volt. Ma alap. 5 év múlva ugyanez lesz az AI-jal : aki feltünteti, hogy „használja a ChatGPT-t", azt kinevetik . Aki nem használja, azt fel sem veszik . A fő tanács vállalkozóknak: most kezdj el dolgozni rajta . Nem holnap, nem jövőre. Most. Nyiss meg egy AI-eszközt. Próbáld ki. Találd meg, mire jó és mire nem. Beszélgess vele, kérdezz vissza, kritizáld. Ne hidd el mindent, amit mond, de ne is utasítsd el csak azért, mert új. A használat tanít a legtöbbet , nem a tanfolyam. Csenge és Andris egy konkrét lépést is javasolnak: válassz egy folyamatot a cégedből , ami ismétlődő, mérhető és bosszantó , és nézd meg, hogyan tudnád automatizálni vagy AI-támogatottá tenni. Ne az egészet egyben - egy folyamatot. Aki ezt megcsinálja, az megérti az AI-t a gyakorlatban , és onnantól nem fog rajta félni. A legfontosabb záró üzenet Ne félj, de ne is becsüld alá . Az AI komoly eszköz, ami megfelelő használat esetén megtöbbszörözi a teljesítményed . Rossz használat esetén gyorsabban gyárt hibát . A két verzió között a különbség nem a pénz, hanem a gondolkodásmód : az, hogy hajlandó vagy-e tanulni, kritikus maradni, és az AI-t eszközként , nem csodaszerként kezelni. Tedd meg ezt a 3 lépést most: 1. Hallgasd meg a teljes epizódot - a leírásban időkódokkal jelölt fejezetek vannak, ugorhatsz arra, ami téged a leginkább érdekel. 2. Írd meg kommentben vagy oszd meg ismerősöddel: a cégedben már AI-alapon működtök , vagy csak használjátok az AI-t ? A kettő közti különbség stratégiai mélységű - és érdemes szembenézni vele. 3. Iratkozz fel a Magyar Business csatornáira (YouTube, podcast, hírlevél), ha az ilyen, valódi vállalkozói tartalmakat keresed. Nincs hype, nincs üres motiváció - csak amit a saját cégedben holnap is használhatsz . Ne hagyd, hogy az AI átalakítsa a piacodat anélkül, hogy te is részese lennél a változásnak. A következő 2-3 év eldönti , ki marad versenyképes magyar vállalkozóként, és ki marad le. Te melyik oldalon akarsz lenni? Nem akarsz több évet AI-kísérletezéssel tölteni? Ahogy Csenge és Andris is mondta: az AI nem rendszert csinál a káoszból. Csak felgyorsítja, ami már megvan - vagy ami nincs. Ha azon vagy, hogy a céged ne rajtad múljon, és tényleg legyen mit automatizálni, akkor 30 percben átnézzük, hol tartasz, és mi az első lépés. Konkrétan, a te cégedre szabva. 👉 Foglalj egy ingyenes stratégiai beszélgetést A vendégekről dr. Szántó Csenge Jogász végzettséggel és HR-es háttérrel dolgozik azon, hogy a vállalatok az AI-t ne különálló eszközként, hanem üzletileg hasznosítható rendszerként vezessék be. Több évig támogatott cégeket toborzási, HR- és compliance területeken, majd megalapították az Andróniát , egy AI-ügynökséget, amely növekedő vállalkozásoknak segít gyakorlati, jogilag átgondolt és skálázható AI-megoldásokat építeni. Elérhetőségek: LinkedIn: linkedin.com/in/dr-csenge-szanto Instagram: @dr.csenge dr. Andrónyi András Jogi és pénzügyi háttérrel, üzleti szemlélettel és technológiai gondolkodással dolgozik azon, hogy a megoldásaik a gyakorlatban is megbízhatóan működjenek . A fejlesztésekért, az integrációkért és a folyamatok technikai megvalósításáért felel. Olyan rendszereket épít, ahol a döntéseket emberek hozzák meg, az AI pedig leveszi róluk az ismétlődő, időigényes feladatok terhét . Elérhetőségek: LinkedIn: linkedin.com/in/andras-andronyi Andrónia - az ügynökség Az Andróniánál workflow automatizációval, ügyfélszerzési rendszerekkel, egyedi AI-szoftverekkel, AI-képzésekkel , valamint GDPR- és EU AI Act-kompatibilis működési keretrendszerekkel támogatják ügyfeleiket. A munkájuk logikája: először feltérképezik, hol akadnak el a folyamatok, majd olyan AI-workflow-kat terveznek és építenek, amelyek mérhető üzleti eredményt hoznak - compliance-szemlélettel beépítve az első naptól . Az Andrónia online: Weboldal: andronia.com/hu LinkedIn: linkedin.com/company/andronia Instagram: @andronia_agency

<< Vissza az epizódokhoz Random - Merre tart a Világ? 2021. szeptember 23. Merre tart a Világ?

<< Vissza az epizódokhoz Vállalkozás lépésről-lépésre - Innováció 2021. február 5. Vállalkozás lépésről-lépésre sorozatunk tizennegyedik részében a Innovációról beszélünk.

<< Vissza az epizódokhoz Zsolya Communication / Dr. Szabó Orsolya 2023. május 4. A Zsolya Communication egy olyan helyfüggetlen szakértőkből álló közösség, amely alig néhány év alatt nőtte ki magát egyéni kommunikációs tanácsadásból. Bár az igényes és minőségi online kommunikációra eleinte úgy tekintettünk, mint a digitális nomádkodás egyik nagyszerű eszközére, az egyszemélyes törekvéshez rövid idő alatt egyre többen kapcsolódtak: Budapesttől vidéken át egészen az Atlanti-óceánig. Ez a két link írja le leginkább a személyes történetem: https://www.youtube.com/watch?v=W2WzMqwU1ec https://open.spotify.com/episode/7iQuXaveXJxvTdL9IRWOTZ " Dr. Szabó Orsolya a neten LinkedIn Zsolya Communication a neten Honlap Facebook Instagram LinkedIn Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz This is Redy / Tasnádi Ádám 2022. június 30. CEO, startupper, mentor. A “This is Redy” nevű magyar femtech startup társalapítója. 2022-ben felkerült a Forbes Magyarország "100 selfmade magyar" listájára. 2021-ben a Forbes Magyarország "30 sikeres magyar 30 alatt" listáján szerepelt. 2020-ban a Széchenyi család a Legsikeresebb Fiatal Vállalkozó kategóriában az Év Széchenyi Vállalkozása díjban részesítette. Kiemelten fontosnak tartja a fiatalok edukálását, vállalkozóvá válásuk támogatását, ezért ilyen témákban rendszeresen előad egyetemeken és középiskolákban. Tasnádi Ádám a neten Wikipedia LinkedIn Magyar Business This is Redy a neten Honlap Facebook Instagram Pinterest YouTube Wikipedia MagyarBusiness Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Boldog Születésnapot Magyar Business Podcast! 2023. november 2. A mai egy különleges adás ugyanis ebben az epizódban azt ünnepeljük, hogy 3 éves a Magyar Business Podcast! Ami számokban : több, mint 13 ezer Youtube látogatónk volt 82 vendégünk volt 112 adásunk jelent meg a mai napig. Ebben az adásban szerepelnek a csatorna alapítói közül, illetve 1 éve csatlakozott csaptattagok is. Fogadjátok szeretettel ezt az epizódot, ahol az elmúlt 1 év eseményeit elevenítjük fel, mesélünk magunkról és a Magyar Business Podcast jelenlegi céljairól!

<< Vissza az epizódokhoz Vállalkozás lépésről-lépésre - Vállalkozás Életciklusa 2021. március 18. Vállalkozás lépésről-lépésre sorozatunk huszadik részében a Vállalkozás Életciklusáról beszélünk.

<< Vissza az epizódokhoz Krisz Nádasi writes / Nádasi Krisz 2021. július 14. Nádasi Krisz író és szerkesztő. Szakmai könyveket és történeteket íróknak segít, kéziratok szerkesztésével, tanácsadással, oktatással foglalkozik; intézményesített formában, állami ösztöndíjjal is részt vett fiatal írók mentorálásában. Novellái rendszeresen jelennek meg irodalmi folyóiratokban. Nádasi Krisz a neten Honlap Facebook Instagram LinkedIn MagyarBusiness

<< Vissza az epizódokhoz OnlineMarketinges / Szabó Kristóf 2021. június 10. Az OnlineMarketinges egy fiataloknak szóló közösség 2 év alatt 160.000+ fiatalt tudtunk elérni és különböző innovatív projektekkel növelni a tudatossági szintjüket :) Szabó Kristóf a neten: LinkedIn MagyarBusiness Az OnlineMarketinges a neten: Honlap Apple Podcast Facebook Instagram Spotify TikTok YouTube MagyarBusiness

<< Vissza az epizódokhoz Laposa Pincészet / Laposa Bence 2022. szeptember 8. "Egy család, egy borászat, egy birtok és sok-sok gasztronómiai élmény a beach food -tól a modern bisztró konyháig. Birtokunk mára Badacsony egyik legkedveltebb borászatává vált, büszkék vagyunk rá, hogy borainkkal megmutathatjuk a borvidék minden ízét és értékét. Családunk alapvetően tradicionális, helyi szőlőfajtákkal foglalkozik, amelyek a vulkanikus eredetű tanúhegyek legjobb területein teremnek. A borok köré épültek a vendéglátóhelyek, ahol a kóstolók mellett izgalmas ízekkel és programokkal várunk minden Badacsonyba látogatót egész évben. Badacsony központjában, a Hableányban karnyújtásnyira készülnek a borok a látványborászatban, ahol a tartálytérben túra közben mutatjuk be a borkészítés fázisait – a pincében már pezsgőüzem is helyet kapott. A Laposa Birtok teraszán a Badacsony oldalában kóstolás közben a legszebb balatoni panoráma tárul eléd. Fontosnak tartjuk, hogy Badacsonyt és a Badacsonyi borvidéket megismertessük a világgal. Helyben pedig szeretnénk közösséget építeni, átörökíthető értékeket teremteni, időtálló beruházásokat létrehozni és hosszú távú szemléletet kialakítani – gazdasági szempontból is. Olyan fenntartható fejlődésre törekszünk, amely összhangban van a természet ritmusával. Fontos célunk, hogy igazi életpályamodellt biztosítsunk a helyi fiatalok számára, megmutatva azt, hogy vidéken is lehet boldogulni. Minden évben fejlődünk, bővülünk, majdnem minden évben gazdagodunk egy-egy új hellyel. 2019 egyértelmű mérföldkő a birtok életében, a Hableány felújításával és újranyitásával egy olyan modern birtokközpont jött létre, mely a régió számára is fontos közösségi tér és találkozó pont tud lenni. Végre minden egy helyen van, borbár, bisztró, borbolt is helyet kapott az épületben a feldolgozó és a pezsgő üzem mellett, valamint az irodánk is itt található. A bisztróban ülve rálátni a tartálytérre, ahol a borok tényleg karnyújtásnyira készülnek." Laposa Bence a neten Facebook Google Magyar Business Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Inventus Intézet / Kurtán Klára 2023. február 2. "Kurtán Klára vagyok, 20 év HR tapasztalat után és közben, életem két szakaszában voltam vállalkozó, Először 2000 és 2004 között mint tréner és HR tanácsadó dolgoztam, de hosszú távon nem elég nagy sikerrel. Majd 2012-ben egy nagy leépítés után kezdtem bele újra a vállalkozásba. Először, mint tréner, HR tanácsadó, toborzó. 2015-ben indítottam el a karrier tanácsadó, coach karrieremet. Viszonylag hamar beindult ez az oldalam. Sok embernek volt szüksége útmutatásra, hogy merre és hogyan induljon el. Fő témáim az erősségek feltérképezése, önbizalom növelés, az álmodozás erősítése. Mindeközben egy hosszú szervezetfejlesztést is vezettem, amivel 2019-ben elnyertem az év szervezetfejlesztője díjat. Az idő során egyre bővült a palettám. Vezetői coaching-ot csinálok főleg KKV vezetők részére. Munkám során egyre gyakrabban jöttek hozzám vállalkozni szándékkal. 2019-ben eljött az idő, hogy a tudásomat másoknak is átadjam. Ezért elindítottam a karrier-tanácsadó, coach képzésemet, ami nagy sikerrel folyik már 3 éve. Ebben az évben döntöttem el, hogy továbbfejlesztem a tanítást, ezért november 12-én elindul az első coach képzésem. Egy 2021-es kutatás tanulságai alapján dolgoztunk ki egy új módszertant, ami a coaching témákon keresztül tanítja meg a módszertanokat. Amit érdekes rólam tudni, hogy nagy karrier-váltó vagyok. Életem első szakaszát, mint építőipari technikus töltöttem, utána művelődésszervező voltam, ami még néhányszor a HR közben előjött. Végül a vállalkozásban és főleg a tanításban találtam meg magam. Saját sztori: 14 évesen azt tudtam, hogy tanár nem leszek. Anyám tanár, apám pszichológus volt. Aztán az idő múlásával, mégis csak visszatértem a szülői szakmákhoz, még ha nem is ugyanazon a módon. Mániám a tanulás. Hol praktikus, hogy csak szenvedélyből tanulok. Hr, facilitátor, tréner, mediátor, coach, munkajogi szaktanácsadó, művelődés történész a jelenlegi szakmáim. A következő lépés a szupervizor képzés lesz." Kurtán Klára a neten Honlap Facebook Instagram LinkedIn YouTube MagyarBusiness Inventus Int é zet a neten Honlap Facebook Instagram MagyarBusiness Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Bártfai Balázs 2021. április 29. "Írtam már sikerkönyvet, tartottam több ezer fős előadásokat, több vállalkozást irányítok egyszerre és imádok utazni a világban. A SalesForm.hu rendelés automatizáló platform tulajdonosa vagyok és a halogató vállalkozóknak segítek megvalósító vállalkozókká válni. Célom, hogy önerőből tudják megteremteni a fejlődéshez szükséges bevételeket. Ehhez adunk eszközöket (szoftveres megoldások) és tudást képzések formájában. Rendelés automatizáló platformunk: www.salesform.hu Blog: https://www.rendelesiurlap.hu/ Van YouTube csatornánk 120+ videóval Podcast csatornánk 6000+ hallgatóval Legnépszerűbb képzésünk: https://csakennyikell.hu/ Bővebb infó és linkek: https://bartfaibalazs.hu/ " Bártfai Balázs a neten: Honlap Facebook LinkedIn Instagram YouTube MagyarBusiness

Szingapúr vállalkozóknak nem játék. Magas költségek, kemény szabályok, gyors üzlet. Nézd meg, kinek éri meg igazán. << Vissza az epizódokhoz Szingapur felemel vagy elégeti a vállalkozásod? 2026. január 19. Mi történik akkor, amikor vállalkozóként nem egy piacot váltasz, hanem egy teljes rendszert ?Nem csak új ügyfeleket, hanem új szabályokat, új gondolkodásmódot, új túlélési logikát. Zsapka Andrea története pontosan erről szól. Három éve Szingapúrba költözött. Nem trendből. Nem azért, mert „most mindenki ott van”. Hanem azért, mert vállalkozóként meg akarta érteni , hogyan működik egy olyan gazdaság, ahol minden transzakció-alapú, minden gyors, és nincs helye mismásolásnak . Ez az epizód nem egy „külföldön minden jobb” típusú beszélgetés. Sőt. Ez egy nyers vállalkozói valóságkép :– ahol az üzlet üzlet– ahol a kapcsolatépítés az első beszélgetésnél elkezdődik– ahol könnyű céget alapítani, de drága hibázni – és ahol, ha nincs stabil bevételed, a piac kíméletlenül eléget. Andrea nem elméletből beszél.Eseményszervezőként, kampánystratégaként és közösségépítőként több országon átívelő projekteket vitt végig: nagykövetségekkel, nemzetközi partnerekkel, 30 napos kampányokkal, több tízezer dolláros költségvetésekkel. Közben pedig megtapasztalta a holtszezonokat, a kulturális különbségeket, az adózási dzsungelt és azt, milyen az, amikor egyik országból a másikba költözve újra kell tervezned mindent . Ez a beszélgetés szól: a nemzetközi piacra lépés realitásairól a vállalkozói rugalmasságról a személyes márka valódi szerepéről és arról, mi történik, amikor a „személyes varázs” többet ad el, mint bármilyen online funnel Ha KKV-vezetőként vagy startup alapítóként valaha is eljátszottál a gondolattal, hogy kilépsz a megszokott piacodról , akkor ez az epizód nem motiválni fog — hanem kijózanítani . És ez benne a legértékesebb. Vállalkozói gondolkodásmód Szingapúrban Szingapúr nem motivál. Kényszerít. Andrea nagyon pontos különbséget tesz Malajzia és Szingapúr között, és ez a különbség nem földrajzi – hanem mentális .Malajziában sok minden „maszk mögött” történik. Amit látsz, az nem mindig az, amit gondolnak. A kapcsolatok lassabban mélyülnek, nehezebb valódi üzleti szándékot olvasni. Szingapúr ezzel szemben brutálisan egyenes. Itt az üzlet transzakcionális . Ha nem tetszik valami, kimondják. Ha van üzlet, akkor van üzlet. Ha teljesítesz, kifizetnek. Ha nem, továbbmennek. És ez sok vállalkozónak fáj. Andrea viszont pontosan ezért szerette meg ezt a közeget. Malajzia után felszabadító volt számára, hogy nem kell találgatni , nem kell túlmagyarázni, nem kell „jóban lenni” ahhoz, hogy üzlet szülessen. Itt minden az értékteremtés körül forog. Már egy első, barátinak induló beszélgetésnél is előkerül a kérdés: „Hogyan tudunk egymásnak üzletileg segíteni?” Ez nem udvariatlanság. Ez rendszer. Szingapúrban: gyorsan lehet vállalkozást indítani világosak a szabályok mindenki lehetőségeket keres és mindenki számol De ennek ára van. Ez a gondolkodásmód nem engedi meg a sodródást. Ha vállalkozóként nem tudsz tisztán kommunikálni , konkrét értéket adni és stabil bevételt hozni , akkor a rendszer nem tart meg. Ez a környezet nem tanít türelemre. Hatékonyságra tanít. És pontosan ezért válik el itt nagyon gyorsan, ki az, aki „külföldön vállalkozna”, és ki az, aki nemzetközi szinten is működőképes . Cégalapítás és vízum realitások külföldön Szingapúr kívülről vállalkozói paradicsomnak tűnik.Belülről viszont feltételekhez kötött játszótér . Andrea nagyon konkrétan beszél arról, hogy mennyire könnyű céget alapítani – és arról is, hogy kinek könnyű valójában. Malajziában csak helyi partnerrel tudott vállalkozást indítani. Ez önmagában már egy kompromisszum: nem a te neveden van a cég, nem te kontrollálsz mindent. Szingapúr ezzel szemben kínál egy úgynevezett szponzori modellt , ahol a házastárs vagy élettárs vízumán keresztül létrehozhatod a saját cégedet, a saját neveden . Ez elsőre óriási előny. De nem ajándék. A rendszer elvárja, hogy: egy idő után helyi alkalmazottat vegyél fel a helyi gazdaságot támogasd és ha önálló vízumot szeretnél, akkor előre bizonyítsd a bevételedet Andrea konkrét számokat is mond: ahhoz, hogy saját magadat szponzoráld, évi szinten jelentős összeget kell igazolnod fizetésként , amit a hatóságok előre látni akarnak, nem utólag. Ez nem kezdőknek való terep. Ha nincs szponzorod, vagy nincs stabil bevételed, akkor Szingapúr nem támogat , hanem kizár. És ez tudatos kormányzati stratégia:olyan vállalkozókat akarnak bevonzani, akik magas bevételt termelnek , mert az adórendszer erre épül. Ez a blokk világossá teszi:a nemzetközi piacra lépés nem szabadságkérdés. Stratégiai döntés. És ha nem számolsz előre: cash-flow-val jogi struktúrával vízumkockázattal akkor a „könnyű cégalapítás” nagyon gyorsan drága tanulópénzzé válik. Cash burn és a túlélés valódi ára Szingapúrban Szingapúr nem bocsát meg a bizonytalanságnak.Ez egy készpénz-égető környezet – és ezt Andrea nagyon nyíltan kimondja. Ha nincs állásod.Ha vállalkozóként nem jön be időben a bevétel.A rendszer pillanatok alatt feléli a tartalékaidat. A legnagyobb probléma egyértelmű: az ingatlanpiac . COVID után rengeteg üzletember tért vissza Kínából és Hongkongból Szingapúrba. A kereslet kilőtt, a bérleti díjak elszálltak – és nem mentek vissza . Ez nem átmeneti hullám volt, hanem egy új alapállapot. Andrea konkrét példát hoz: egy „normális” kétszobás lakás már 4–5 ezer szingapúri dollár a magasabb kategóriás ingatlanok még ennél is durvábbak Ez azt jelenti, hogy ha a bevételed akadozik, akkor nem hónapokig , hanem hetekig tudsz csak túlélni komoly tartalék nélkül. És ez nem véletlen. A szingapúri kormány tudatosan olyan környezetet tart fenn, amely: kiszűri az alacsony bevételű szereplőket megtartja a magas hozzáadott értéket termelő vállalkozókat és az adóbevételeken keresztül működteti a rendszert Ez a hely nem az „majd lesz valahogy” vállalkozóknak való.Ez a piac azoknak szól, akik: pontosan számolnak előre terveznek és tudják, mennyibe kerül egy hónap működés bevétel nélkül Andrea hangsúlyozza:ha jól keresel, akkor Szingapúr élhető , sőt kiváló.Ha nem, akkor viszont könyörtelen. Ez a blokk egy fontos tanulságot ad minden nemzetközi piacra készülő KKV-nak: nem az a kérdés, mennyit tudsz keresni – hanem az, meddig bírod bevétel nélkül. Gazdasági visszaforgatás és állami ösztönzők szerepe Szingapúr nem csak pénzt szív fel – vissza is forgatja . És ez az a pont, ahol Andrea szerint nagyon élesen elválik ez az ország sok más gazdaságtól. Rengeteg pénz áramlik be a rendszerbe. Üzletből, adókból, nemzetközi vállalatokból. De a kérdés nem az, hogy mennyi pénz jön be, hanem az, hogy mi történik vele utána . Andrea tapasztalata szerint Szingapúr egyik legnagyobb ereje az, hogy a gazdasági bevételek egy részét tudatosan visszaforgatják a helyi társadalomba. Nem szlogenek szintjén, hanem kézzelfogható formában. Közösségi épületek épülnek. Modern infrastruktúra jön létre. Képzésekhez nyújtanak támogatást. Konkrét példát is hoz: bizonyos AI-képzésekhez akár 90%-os állami hozzájárulás is elérhető – de fontos kitétellel. Ezek az ösztönzők nem a külföldieknek szólnak , hanem azoknak, akik állandó lakcímmel rendelkeznek és a rendszer részei. Ez világos üzenet: Szingapúr építi a saját humán tőkéjét. A cél nem az, hogy mindenkit beengedjenek. A cél az, hogy akik maradnak, azok fejlődjenek , hatékonyabbak legyenek, és hosszú távon több értéket termeljenek. Ez a szemlélet vállalkozói oldalról is tanulságos. Nem az számít, hogy mennyire olcsó egy piac rövid távon, hanem hogy: mennyire kiszámítható mennyire visszaforgató mennyire épít rendszert Andrea szerint, ha valaki tanulni szeretne egy olyan gazdaság működéséből, ahol a pénz nem eltűnik, hanem strukturáltan újrahasznosul , akkor Szingapúr élő tanulmány. Ez a blokk megmutatja: egy ország versenyelőnye nem a szabályok szigorában van, hanem abban, hogyan támogatja a saját ökoszisztémáját . Kultúra, életminőség és vállalkozói döntések Szingapúr nem csak üzleti környezet. Ez egy életmód-döntés – és nem mindenkinek való. Andrea nagyon őszintén beszél arról, hogy kulturálisan mennyire kettős ez az ország. Egyrészt ultramodern, másrészt erősen szabályozott. Minden működik. Minden logikus. De minden ellenőrzött . A szabályok nem ajánlások. A szabályok keretek. Kamerák vannak mindenhol. A közterületi viselkedést figyelik. A bírságok magasak. A drogfogyasztásért extrém büntetések járnak. Ezek nem elrettentő példák – ezek a rendszer részei. És mégis: Andrea azt mondja, hogy minden működik . A tömegközlekedés pontos. Tisztaság van. Sportolási lehetőségek, kulturális események, koncertek, örökségvédelem – minden egyszerre van jelen. A brit korszakból megmaradt épületek, a modern városkép és az ázsiai kulturális sokszínűség egymás mellett élnek. Ez a környezet vállalkozói szemmel stabilitást ad.Ha jól keresel, akkor az életminőség arányban van a költéseiddel. Lehet olcsón enni helyi étkezőhelyeken, és lehet drágán éttermezni – a rendszer mindkettőt kiszolgálja. De a kontroll érzése nem mindenkinek komfortos. Andrea összehasonlítja ezt az amerikai „lazasággal”, ahol nagyobb a szabadságérzet. Szingapúr ezzel szemben rend-alapú társadalom. Nem jobb vagy rosszabb – csak más. Ez a blokk rávilágít egy kulcskérdésre, amit sok vállalkozó kihagy a döntésnél: nem csak azt kell mérlegelned, hogy hol tudsz pénzt keresni, hanem azt is, hogy milyen rendszerben akarsz élni. Mert hosszú távon a vállalkozásod teljesítménye összefügg azzal , hogy te emberileg mennyire bírod azt a közeget, amiben működsz. Nemzetközi projektek és eseményalapú üzletépítés Andrea vállalkozása nem klasszikus szolgáltatás. Embereket, döntéshozókat és piacokat köt össze – eseményeken keresztül. Ez nem egy gyors siker sztori.Ez egy évekig épített kapcsolati tőke eredménye. A beszélgetésbõl világosan látszik: Andrea hét évvel korábban kezdte el azokat a kapcsolatokat, amelyekből később nemzetközi projektek születtek. Nagykövetségek, kulturális intézmények, üzleti szervezetek – ezek nem hideg megkeresésekből jöttek, hanem hosszú távú jelenlétből . Az egyik legnagyobb mérföldkő egy 30 napos kampány volt Szingapúrban, ahol: több mint 30–40 étterem vett részt összesen 35 esemény zajlott le és a projekt egy 30 ezer dolláros költségvetésű tender volt Ezt a tendert egy hongkongi céggel közösen nyerték meg. Andrea számára ez nemcsak bevétel volt, hanem vállalkozói szintlépés . A visszajelzések, a komplexitás és a volumen mind azt mutatták, hogy a modell nemzetközi szinten is működik. Az eseményalapú üzletépítés lényege nála az, hogy: nem tömeget gyűjt hanem szűrt célcsoportot konkrét döntéshozókat előre definiált üzleti cél mentén Nem online hirdetésekből él. Nem automatizált tölcsérekből. Andrea kimondja: személyesen tud a legjobban eladni . Az online jelenlét számára elsősorban kredibilitásépítés , nem direkt értékesítés. Ez a blokk egy fontos tanulságot ad a KKV-knak: a nemzetközi piacra lépés nem mindig digitális skálázás. Van, ahol a fizikai jelenlét , a kapcsolatépítés és az események jelentik az igazi versenyelőnyt. Holtszezon, kockázatkezelés és bevételi diverzifikáció A vállalkozás nem folyamatos emelkedés. És aki ezt elfelejti, azt a piac megleckézteti . Andrea nagyon őszintén beszél az egyik legnehezebb vállalkozói kihívásról: a holtszezonról . Az eseményszervezésben ez nem kivétel, hanem alapállapot , amire fel kell készülni – különösen Ázsiában. A térség kulturálisan rendkívül sokszínű:maláj, kínai és indiai közösségek élnek együtt, mindegyiknek saját ünnepei, saját naptára van. Ez azt jelenti, hogy az év eleje gyakorlatilag leáll . Kínai újév, majd további kulturális események követik egymást, és március–április előtt alig történik üzlet . Ez nem piaci kudarc.Ez strukturális adottság . Andrea számára ez komoly tanulópénz volt. Rá kellett jönnie, hogy nem elég jól működő fő tevékenységre építeni. A túléléshez bevételi lábakra van szükség. Ezért kezdett el: angol nyelvi programokat tartani magyaroknak mentorálni egy malajziai rappert egyéni márkaépítéssel és személyes fejlesztéssel foglalkozni Ezek nem „mellékprojektek”. Ezek kockázatcsökkentő eszközök . A tanulság világos:nem az a kérdés, hogy lesz-e holtszezon, hanem az, hogy mivel hidalod át . Andrea szerint vállalkozóként folyamatosan figyelni kell: mikor fogy el a lendület mikor kell váltani és mikor kell újraosztani az energiákat Ez a blokk különösen fontos azoknak, akik nemzetközi piacra készülnek. A kulturális és időzítési különbségek közvetlenül hatnak a bevételekre . Aki erre nem készül fel, az nem növekedni fog – hanem túlélni próbál. Személyes márka, láthatóság és üzleti hitelesség Andrea nem azért épített személyes márkát, mert „kellett”.Hanem mert üzletileg ez működött a legjobban . Ő maga mondja ki: online nem ő a legerősebb értékesítő. Az ő igazi erőssége a személyes jelenlét , az élő kapcsolódás, az azonnali bizalomépítés. Az online aktivitás – LinkedIn, Facebook, Instagram, cikkek – nála nem funnel , hanem kredibilitás . Ez fontos különbség. A közösségi média nála nem direkt eladásra szolgál, hanem arra, hogy amikor valaki rákeres a nevére, legyen nyoma annak, amit csinál. És ez a stratégia hosszú távon megtérült. Andrea példát is hoz: felkerült egy, a Forbes Magyarország által publikált LinkedIn-influencer listára. Nem kampányból. Nem célzott PR-ból. Hanem azért, mert évekig következetesen jelen volt . Ez a megjelenés új kapcsolódásokat hozott. Beszélgetéseket. Megkereséseket. Lehetőségeket.Nem közvetlen eladásokat – hanem ajtókat . A tanulság itt nagyon tiszta:a személyes márka nem gyors eredményt ad, hanem idővel épít hitelességet . Andrea hangsúlyozza, hogy minden posztnak, minden cikknek, minden megjelenésnek lenyomata van . Amikor valaki üzleti döntést hoz rólad, nem az számít, mit mondasz magadról – hanem az, hogy mit talál rólad . Ez a blokk különösen fontos KKV-vezetőknek és alapítóknak, akik alábecsülik a láthatóság szerepét. Nem kell influenszernek lenni. Nem kell tömeget gyűjteni. De láthatónak kell lenni ott , ahol a döntéshozók keresnek. Közösségépítés, könyv és hosszú távú stratégia Andrea gondolkodásában a vállalkozás nem egy termék köré épül. Egy rendszer köré épül. Ennek a rendszernek az egyik legfontosabb eleme a Global Empowerment Hub , amelyet 2019 óta épít. Nem kampányból, nem hype-ból, hanem folyamatos munkával. Az évek során több száz előadó, több száz óra élő tartalom és számtalan esemény kapcsolódott ehhez a közösséghez. A cél egyértelmű:legyen egy hely azoknak, akik vállalkozóként egyedül érzik magukat . Akik váltás előtt állnak. Akik új irányt keresnek. Vagy akik egyszerűen tanulni szeretnének mások történeteiből. Ebből a gondolkodásból született meg a közösségi könyv ötlete is.Egy olyan kiadvány, ahol több tucat ember írja le a saját történetét, tanulságait, útját. Nem szakmai tankönyv. Nem marketinganyag. Hanem emberi és vállalkozói történetek gyűjteménye , amelyeket a közösség együtt dolgoz fel. Andrea számára a könyv nem bevételi termék. Stratégiai eszköz. Egy hivatkozási alap. Egy rendszerbe illesztett tartalom. Egy hosszú távú márkaelem. Párhuzamosan készül egy másik könyv is, amely a „táncoló közgazdász” metodológiáját foglalja össze. Egy nyolclépéses gondolkodási és fejlődési modell, amely összeköti: az önismeretet a kapcsolatépítést az erőforrás-kezelést a vezetői működést és a személyes küldetést Ez a blokk megmutatja:a skálázás nem mindig gyors növekedés. Néha mélyebb struktúraépítés . Aki hosszú távra tervez, annak nem csak bevételi forrásokra van szüksége, hanem jelentéssel bíró keretre , ami összetartja az egészet. Rendszerszemlélet, automatizáció és jövőkép Andrea gondolkodásában a vállalkozás nem egyetlen eszközön múlik, hanem azon, hogyan kapcsolódnak össze a rendszerek . Nem az a kérdés, hogy használsz-e technológiát, hanem az, hogy felszabadít-e időt és energiát . A beszélgetés végén erősen megjelenik az automatizáció és az AI szerepe. Andrea konkrét példákon keresztül mesél arról, hogyan lehet adminisztratív és tartalomgyártási folyamatokat automatizálni: történetbeküldés, rövidítések, blogposztok, social posztok, dokumentumkezelés – mind összekapcsolható egymással. De fontos megkülönböztetést tesz. Az AI nem váltja ki a vállalkozót. Felügyelni kell. Gondolkodni kell. Rendszert kell tervezni. Egyszer kell energiát beletenni egy folyamat felépítésébe, és utána az rendszeresen, automatikusan fut. Ez nem lustaság – ez operációs hatékonyság . Andrea szerint ez az a pont, ahol rengeteg vállalkozó elvérzik: mindent maga akar csinálni, miközben a technológia már elérhető lenne. A jövőképe szerint néhány éven belül ezek a folyamatok még természetesebbé válnak. Nem kódolásról, nem manuális összekötésekről lesz szó, hanem intuitív utasításokról , ahol a vállalkozó csak meghatározza az irányt, a rendszer pedig végrehajt. De ehhez ma még érteni kell az alapokat.Nem technikailag – logikailag . Ez a blokk lezárja az egész beszélgetést egy nagyon erős üzenettel:a vállalkozás jövője nem az eszközökben van, hanem abban, hogy képes vagy-e rendszerekben gondolkodni , és elengedni azokat a feladatokat, amelyek nem a valódi értékteremtést szolgálják. Mit viszel magaddal ebből az epizódból? Ez az epizód nem motiválni akar. Fel akar készíteni. Nemzetközi piacra lépni nem romantikus kaland, hanem: stratégia számolás rendszerépítés és folyamatos újratervezés Zsapka Andrea története megmutatja, hogy: a személyes márka hosszú távú befektetés a kapcsolati tőke évek alatt érik be a bevételi lábak nem luxusok, hanem túlélési eszközök és a szabadság mindig együtt jár felelősséggel Ha vállalkozóként növekedni akarsz, akkor nem elég „többet dolgozni”. Másképp kell gondolkodnod. Élő podcast epizód: Zsapka Andrea – 2025. június 12. 15:15-tól! Vendégünk már korábban is járt nálunk – az akkori adást itt hallgathatod meg Zsapka Andrea egy igazi világpolgár és vállalkozói kaméleon. Pályafutása során dolgozott külkereskedőként magyar gyártócégnél, vezetett tánciskolát, multinacionális cégnél volt ügyfélszolgálatos, majd csapatvezető és Lean szakértő. Egy nagy fordulattal Délkelet-Ázsiában, Malajziában kötött ki, ahol utifilmet készített, kézműves ékszereket értékesített, táncos rendezvényeket szervezett, és női egyenjogúságot támogató workshopokat tartott. Folyamatos önképzéssel transzformációs life coach lett, és nemzetközi online és hibrid konferenciákat szervez több száz előadóval. Jelenleg a Globális Impact Hub és digitális ökoszisztéma kiépítésén dolgozik. Ne hagyd ki, ha téged is érdekel, hogyan lehet a sokszínű tapasztalatokat és képességeket egy sikeres globális vállalkozássá formálni! 📅 Időpont: 2025. június 12. – 15:15 (CET) Elérhetőségek: Global Empowerment Hub Clubhouse Facebook LinkedIn YouTube

<< Vissza az epizódokhoz Pozi / Turcsán Tamás & Müller Tamás 2021. december 21. Turcsán Tamás 30 éve vagyok vállalkozó, azóta minden trendváltásnál ott voltam a kisszámítógépek születésétől, az internet általánossá válásáig. 13 éve foglalkozom startupokkal, 50 egyetemi és nagyvállalati ötletverseny szervezője vagyok, oktatok, tanácsadóként segítek hazai és nemzetközi projekteket. Most a Covid mindent megváltoztat, az egész gondolkodásunkat át kell állítanunk egy fenntarthatóbb rendszer felépítésre. A karantén alatt ennek az egyik platformját építem éppen fel a csapatommal. A Pozi.io egy nemzetközi innovációs meeting point, amelyben már 30 ország innovátorait lehet megtalálni. " Pozi.io : Elég volt az ötlet pazarlásról"; "Why do we pretend it is normal to waste ideas? Turcsán Tamás a neten Facebook LinkedIn MagyarBusiness Müller Tamás Startupper geek és mentor, de 1994 óta sorozat vállalkozóként épített és segített felfutatni/eladni (és bezárni ha kell) már elég sok céget és vállalkozást főleg online és digitális marketing oldalon. Alapítója a Women Startup Competition Európai verseny sorozatnak (ami már 7. szezonját kezdte) és a WSC inkubátornak ami női ( vagy 50%-ban hölgyekből álló) startupokat támogat Európa szinten. A magyar startup közösség oszlopos tagja a kezdetektől segített kiépíteni a magyar startup szférát. Mentorkodással és rendezvényekkel ( Startup Underground, Életpálya alapítvány, Kairos Student Venture Competition, stb. ). Több mint 50 eseményen túli Hackathon-in-a-Box szervező. Több speciális nagyvállalati programot indított, mint Novathon Fintech az Intesa SanPaulo és Hack Your Company versenyt a Nestlé megbízásából vagy a Spar - Hungaricool élelmiszer innovációs verseny és mentor programja. A Start it @K&H közösség és coworking iroda és program szakmai létrehozó. Alapító tagja volt BudapestBoost startup közösségben és elnöke a Budapest Launchpad Egyesületnek, ahol számos workshop és rapid mentoring esemény mellett már 3. alkalommal tartott meg a Sziget Fesztiválon EU Startup Rendez-vous eseményt. Dolgozott piacvezető digitális ügynökségeknél és kiadók online divizióiban ( Kirowksi Isobar, Carnation Possible, Ringier Kiadó). Volt sikeres exite ( ingyenfotozas.hu ), bebukott vállalkozása, szerelemből épített amatőr foci közössége ( grundfoci.hu ) és segített eladni több 100 fős magyar cégeket itthon és az amerikai reklámügynökségi hálózatba. Vásárolt és eladott külföldi startupokat és cégeteket, segített újraéleszteni és megmenteni egy párat a Startups Exit startup programjával. Müller Tamás a neten Honlap Facebook LinkedIn MagyarBusiness Pozi a neten Honlap Instagram Twitter MagyarBusiness

<< Vissza az epizódokhoz DesignOrdering / Weisz István 2022. január 31. "2007-tol dolgozom mint freelancer, tobb mint 40bol levo cegnek dolgoztam. A szakmai tapasztalatom arra iranyitott hogy egyszeru grafikuskenti munka helyett inkább mint konzultans segitseg cegeknek a ceg- es termekarculatok letrehozasaban. A design a lenyeget tekintve kommunikacio ami abban segíti hozzá a vállalkozásokat hogy a megfeleloen jutassak el az üzeneteket a kozonsegukhoz. A munkam eredmenyet mint befektetest tekinthetik a megrendeloim aminek a célja az hogy a sikeresseguket noveljem." Weisz István a neten Honlap Facebook Instagram LinkedIn Twitter Magyar Business

<< Vissza az epizódokhoz Pongor Group Kft. / Pongor-Juhász Attila 2024. október 28. “Amikor 1997-ben édesapámat 56 évesen (25 év vezérigazgatói szolgálat után) egyik napról a másikra nyugdíjazták, azaz kirúgták egy állami vállalat vezérigazgatói állásából, elhatároztam, hogy az én életemről nem mások fognak dönteni. Az első bizniszem egy pszichometria tesztekre épülő értékesítési és toborzás-kiválasztási tanácsadás volt. Vezetői workshopokat tartottam angolul, franciául és magyarul. Párizsban, Prágában, Bukarestben és Magyarországon több városban is. De hiába faltam az üzleti könyveket. Hiába alapítottam 2000 májusától több céget is. Hiába folyt be több és több pénz a bankszámlámra, és éltem olyan életet, amit sokan álmodni sem mernek maguknak. A szakértői vállalkozásom jéghegynek futott. 2005-ben csődbe mentem. Üzleti és magánéleti szempontból is. És mindezt azért, mert alkalmazotti szemlélettel kezdtem vállalkozni… Ahelyett, hogy a tanultakat (és a megszerzett pénzt) arra használtam volna, hogy önműködő vállalkozói rendszert építsek, öntudatlanul egy jól fizető, de lélekőrlő munkahelyet teremtettem magamnak. Boldogtalan voltam, nem találtam a helyem, és nem azokkal töltöttem a kevés szabadidőm, akikkel szerettem volna. Utólag már látom, hogy mindez elkerülhető lett volna... 2006-ban egyedül maradtam egy hatalmas adóssággal, megfogyatkozott ügyfélkörrel, újra a Start mezőn, 3 009 forinttal és 37 fillérrel a zsebemben. (Ennyi volt az összes bankszámlámon, mellette 60 milliós adósság.) És 10-ből 8 vállalkozó számára a történet itt véget is ért volna. Én azonban innen építettem több száz milliós bizniszt. (És ebben a 2008-as nagy ingatlanválság sem állta az utam.) Így mondhatom, hogy 2005-ig próbálkoztam, azóta vállalkozom.” A Pongor Group küldetése, hogy támogassa a vállalkozókat és kisvállalkozásokat céljaik elérésében oktatás, coaching és üzleti erőforrások biztosításával. A cég szenvedélyes csapata arra törekszik, hogy ügyfeleik személyes és szakmai fejlődését segítse elő. Szolgáltatásaik közé tartoznak inspiráló könyvek, workshopok és személyre szabott coaching programok, melyek mind a vállalkozói közösség növekedését és sikerét szolgálják. A Pongor Group filozófiája szerint minden vállalkozó megérdemli a sikert, és ők ezen az úton nyújtanak támogatást és iránymutatást. Pongor-Juhász Attila a neten Facebook LinkedIn Instagram YouTube Pongor Group Kft. a neten Honlap Facebook LinkedIn Instagram

Hogyan épít valaki bukásból fintech-céget? Kripto, portfólióoptimalizálás és USA-piac – Koncz Balázs a Magyar Business Podcastban. << Vissza az epizódokhoz Kripto, tőzsderobot és az USA-piac: amit a befektetőknek senki nem mer elmondani 2026. május 4. Amikor a bukás lesz az üzleti terv alapja Van egy momentum, amikor az ember rájön, hogy amit eddig csinált, az nem stratégia volt – hanem sodródás. Koncz Balázsnak ez a pillanat 2017-ben jött el. Pontosan akkor vett bitcoint, amikor a piac tetején volt. Két napig nézte, ahogy az árfolyam emelkedik. Aztán jött a zuhanás – és a portfóliójának kétharmada eltűnt. Nem egy vagyont bukott, de a lecke annál súlyosabb volt: nem elég lelkes befektetőnek lenni, ha nem érted, mit csinálsz. Ez az epizód arról szól, mi történt azután. Balázs nem adta fel. Elkezdte megtanulni, amit nem tudott. Tőzsdei szakvizsgát szerzett a Budapest Institute of Banking-től – igen, az a Nemzeti Bank leányvállalata –, fintech projekteken dolgozott olyan cégeknél, mint a Södernt befektetési vállalat és a Greystar ingatlan alap. Közben gépi tanulást tanult, neurális hálókat épített, algoritmusokat írt. Éveken át. Sok bukással. Ma saját kriptovaluta-alapú befektetési megoldáson dolgozik: egy olyan rendszeren, ahol a token értékét egy optimalizált részvényportfólió fedezi. Nem pump and dump. Nem „holnapra megduplázod." Hanem egy komolyan vett pénzügyi termék, amire már vagyonkezelők is felkapták a fejüket. De ez az epizód nem csak Balázs projektjéről szól. Szó esik arról, hogyan változott meg a kriptószabályozás az USA-ban Trump megválasztása után – és milyen mélységű volt az elnyomás Biden alatt, amit a mainstream média szinte el sem mesélt. Szó van a Howey-tesztről, a Genius Act-ről, a debankingről, arról, hogy miért érdemes az USA-piacot elsőként célozni. És arról is, hogy mit tehet egy vállalkozó, ha AI-ra bízná a stratégiai döntéseit – de az AI egyszerűen nem teszi fel a jó kérdéseket. Fóris Attila és Koncz Balázs két óránál is többet beszélgetett – arról, hogyan épít valaki rendszert a káoszból, miért fontos a nagyszámok törvénye az értékesítésben, és mit jelent az, hogy egy jó szakember a saját frameworkjét fejleszti ki. Ha vállalkozóként érdekel a tőzsde, a kripto, az USA-piac, vagy csak tudni akarod, hogyan gondolkodik egy fintech-es alapító a pénzről, a stratégiáról és a bukásokról – jó helyen jársz. A bukásból épített tudás – hogyan lesz a veszteségből stratégia? Nem a szerencse hiányzott. A tudás hiányzott. Sokan vannak, akik elveszítenek valamit – pénzt, időt, lehetőséget –, majd megpróbálják elfelejteni az egészet. Továbblépnek, mintha mi sem történt volna. Koncz Balázs nem ezt csinálta. Amikor 2017-ben a bitcoinba fektetett pénzének kétharmadát elveszítette, nem a piacot okolta. Nem a szerencsétlen időzítést. Hanem önmagát – pontosabban azt, amit nem tudott. És ebből a felismerésből indult el valami, ami aztán éveken át formálta a gondolkodását. Az első lépés: megérteni, ami történt. Balázs elkezdett utánajárni. Mi az a tőzsde? Mi az a befektetés valójában? Hogyan működnek a piacok? Nem YouTube-videókból, hanem komolyan: brókervizsgát tett a Budapest Institute of Banking-nél, amely a Nemzeti Bank leányvállalata. Ezzel nemcsak tudást szerzett – hanem egy olyan hitelesítést, ami később ajtókat nyitott meg számára a pénzügyi szektorban. Ez a mozzanat önmagában tanulságos minden vállalkozónak: a tudást meg kell fizetni – időben vagy pénzben. Ahogy Attila megfogalmazta a beszélgetésben: vagy megveszed a tudást valakitől, aki megcsinálja helyetted, vagy te szerzel tudást, és te csinálod meg. Harmadik út nincs. Aki ezt megpróbálja megspórolni, az általában kétszer fizet. Balázs a saját útját választotta. És ez nem volt gyors. Neurális hálókat tanított részvényekre – és állandóan teljesítménybeli problémákba ütközött. El kellett engednie, amit felépített, és újrakezdeni. Nem egyszer. „Egy kicsit vissza kellett vonulni, mint a 2017-es krach után – oké, akkor gondoljuk végig, hogy mit szeretnék én, és mik a lehetőségek." Ez az a gondolkodásmód, ami megkülönbözteti azokat, akik tanulnak a veszteségből, azoktól, akik csak elszenvedik azt. Nem az a kérdés, hogy bukasz-e. Hanem az, hogy mit csinálsz utána. A tőzsde – és általában bármilyen komplex terület – egyfajta önismereti tükör is. Balázs ezt így fogalmazta meg: papír trading accounton egész más döntéseket hozol, mint amikor valódi pénzed van kockán. Az érzelmek előjönnek. A türelmetlenség, a kapzsiság, a félelem. Aki ezeket nem ismeri magában, az nem befektet – hanem szerencsejátékozik. A bukás tehát nem kudarc. Az egy tanterv – ha hajlandó vagy elvégezni. A rendszer, amit újra kellett építeni – a tőzsderobottól az optimális portfólióig Nem az algoritmus volt a probléma. A kérdés volt rossz. Sok vállalkozó ismeri ezt az érzést: beleteszel rengeteg energiát valamibe, és valami mégsem stimmel. Működik, de nem úgy. Hozza az eredményt, de nem azt. Balázs éveken át ezen ment keresztül – és végül rájött, hogy nem a megoldást kell javítani, hanem a kérdést kell újrafogalmazni. Az első verzió egyszerűnek tűnt: taníts be egy neurális hálót arra, hogy részvényeket cseréljen. Vegyél, adj el, optimalizálj. A probléma az volt, hogy ez a megközelítés folyamatos beavatkozást igényelt – és az eredmények sem voltak meggyőzőek. Állandó teljesítménybeli gondok, finomhangolás, újraírás. A rendszer dolgozott, de nem azt hozta, amit Balázs valójában akart. Aztán jött egy tanulmány, ami megváltoztatta a perspektíváját. A kutatás azt mutatta ki, hogy a tőzsdén azok jártak a legjobban, akik ott felejtették a pénzüket – és nem nyúltak hozzá. Ez felvetette a kérdést: valóban szükséges-e az aktív beavatkozás? Vagy a cél nem a folyamatos kereskedés, hanem egy olyan portfólió felépítése, ami önmagában jól teljesít? „Arra a következtetésre jutottam, mint a legtöbben talán be sem vallják: én pénzt szeretnék úgy, hogy a pénzem dolgozik nekem, én meg csak úgy végignézem." Ebből a felismerésből született az új irány. Balázs nem cserebere-algoritmusokat kezdett írni, hanem portfólióoptimalizálással foglalkozott. A cél: olyan részvénykosarat összeállítani, ami konzisztensen jobban teljesít, mint a piac – például az S&P 500. Ehhez a Markowitz-féle portfólióelméletet is felhasználta, de nem csak azt. Több eljárást kombinált, és figyelte, milyen gyakran kell frissíteni a portfóliót, hogyan kell stop loss és take profit szabályokat ráépíteni. Az eredmény egy kriptovaluta-alapú megoldás lett , ahol a token értékét egy optimalizált amerikai részvényportfólió fedezi. Ha valaki 100 dollárt visz be a rendszerbe, azt az összeget a portfólió részvényeibe osztják szét – és a token mindig annyit ér, amennyit ez a portfólió. Száz százalékos fedezettség. Nem ígéret. Fedezet. Ez azért érdekes, mert megoldja azt a problémát, amivel a legtöbb kisebb befektető szembesül: a jó hozam elérése eddig vagy drága volt, vagy bonyolult. Vagyonkezelőhöz menni jellemzően 20 millió forintos belépési küszöböt jelent. ETF-et venni egyszerűbb, de ott is kell az alapismeret. Balázs megoldása olcsóbb belépési pontot kínál – és a technológia végzi a nehéz munkát. Ráadásul vagyonkezelők is jelezték már, hogy szívesen licenszelnék az algoritmust. Ez nem véletlen: egy jól működő rendszer előbb-utóbb megtalálja azokat, akik értik az értékét. Értékesítés fintech területen – a nagyszámok törvénye és a szakbefektető Tízből nyolc azonnal nemet mond. Ez nem kudarc – ez matematika. Van egy tévhit, amibe sok vállalkozó beleesik: ha elég jó a terméked, az emberek majd maguktól megértik. Balázs pontosan ezt tapasztalta meg a saját bőrén – és rájött, hogy a fintech sem különbözik semmilyen más szektortól, amikor értékesítésről van szó. Amikor elkezdte bemutatni a megoldását potenciális partnereknek, a reakciók megjósolhatóan oszlottak meg. Volt, aki meghallotta a „kripto" szót – és azonnal zárt. Volt, aki az „algoritmus kereskedés" kifejezésnél lépett ki a beszélgetésből. Volt, aki a grafikonokat photoshopnak nézte. Balázs becslése szerint tíz emberből – de inkább ötvenből – nyolcvan százalék azonnal elzárkózott. Ez elsőre leverőnek hangzik. Valójában ez a játék szabálya. „Nagyszámok törvénye alapján mindig akad valaki, aki nem ezt mondja. Nem is olyan régen hallgattam valakit, aki számolta a nemeket, és valamilyen több századig eljutott, mire egy darab igent kapott – és abból sikerült üzletet építenie." Az elutasítás tehát nem azt jelenti, hogy rossz a termék. Azt jelenti, hogy még nem találtad meg azt, akinek szól. És itt jön a kulcslépés, amit Balázs nagyon korán felismert: nem mindenkinek kell eladni – hanem a megfelelő embernek. A fintech és a befektetési szektor konzervatív világ. Ha valakinek a nulláról kell elmagyarázni, hogy mi az a blockchain, mi az a portfólió optimalizálás, mi az a gépi tanulás – akkor az az ember valószínűleg nem a te vevőd. Nem azért, mert rossz ember, hanem azért, mert nem ő a célközönséged. Ha viszont olyan befektetési tanácsadóhoz vagy vagyonkezelőhöz mész, aki már érti a kontextust, ott elég annyit mondani: „van egy eljárásom, ami portfóliókat optimalizál – csináljunk egy tesztet." Erre már valaki kinyitja az ajtót. Balázs ezt egy nagyon egyszerű analógiával fogalmazta meg, amit az egyik sikeres magyar üzletembertől hallott: mindegy, mit árulsz – az a nem mindegy, kinek árulod. Ha üvegpoharat árulsz, ne minden sarkon próbálkozz. Barátkozz meg a szállodatulajdonosokkal és a vendégházak üzemeltetőivel – és megkötöd az üzletet. Ez a gondolat közvetlenül alkalmazható bármilyen B2B értékesítésre. A kérdés nem az, hogy hogyan győzöd meg az elzárkózókat. A kérdés az: hogyan találod meg azokat, akik eleve nyitottak – és irántad mint ember iránt érdeklődnek, nem csak a terméked iránt? Mert az elutasításban is van érték – ha ki tudod szűrni belőle az építő kritikát. Balázs erre is kitért: volt, aki nemet mondott, de közben hasznos visszajelzést adott arról, mi hiányzik a megoldásból. Ezt érdemes meghallani. Azt viszont, aki csak legyint – azt el kell engedni, és menni tovább. Miért az USA az elsőszámú piac – és mit jelent ez a te vállalkozásodra? Ott hálózz, ahol sok a hal. Ez nem vélemény – ez stratégia. Sok magyar vállalkozó ugyanazt a hibát követi el: először megpróbál itthon bizonyítani, aztán talán kilép Európába, és ha minden jól megy, esetleg egyszer majd Amerika. Balázs fordítva gondolkodik. És nem véletlenül. Az érvelése egyszerű, de annál erőteljesebb. Képzeld el, hogy hálót vetsz ki. Hol fogsz többet fogni – ott, ahol rengeteg hal van, vagy ott, ahol egy-két példány bújkál a kövek között? A válasz nyilvánvaló. Az Egyesült Államok a világ legnagyobb fizetőképes piaca: rengeteg ember, rengeteg tőke, és – ami a legfontosabb – rengeteg olyan befektető és vállalkozó, aki már érti a fintech, a kripto és az algoritmus-alapú befektetés nyelvét. „Magyarországról trendeket vagy terméket átvinni az Egyesült Államokba nagyon nehéz – és most még óvatosan fogalmaztam. Viszont az Egyesült Államokból termékeket áthozni az EU-s piacra, vagy bárhová máshová, pedig nagyon könnyű." Ez a mondat nem pesszimizmus. Ez a piac logikája. Ha az USA-ban bizonyítasz, az EU-s és a globális terjeszkedés jön magától. Fordítva ez ritkán működik. Balázs ezt nemcsak elvként vallja – hanem konkrét stratégiává alakította. Az USA-ban elsősorban befektetési tanácsadókra és befektetési vállalkozásokra fókuszál, akik profit megosztásos alapon tudják értékesíteni a megoldását. Ez azt jelenti, hogy nem kell minden egyes ügyféllel egyenként megküzdeni – elég megtalálni azokat a partnereket, akiknek már van kész ügyfélbázisuk, és akik értik, mit kínál. De miért most? Mi változott? Részben a szabályozási környezet. Részben a politikai hangulat. Részben az, hogy az USA-ban egyre több olyan konferencia, szakmai közösség és befektetői kör működik, ahol a fintech és a kripto nem téma – hanem iparág. Ahol nem kell megmagyarázni az alapokat, csak a különbséget. Ez pedig közvetlenül kapcsolódik ahhoz, amit Attila is hangsúlyozott a pitchelésről: a rossz befektetőnek pitchelni nemcsak időpazarlás – hanem energiapazarlás is. Ha valaki nem érti a szektort, nem fogja értékelni a megoldást sem. Ha viszont olyan emberhez mész, aki kifejezetten ilyen típusú startupokba fektet, akkor azonnal más szintű párbeszéd kezdődik. Van ennek egy másik tanulsága is, ami minden vállalkozóra vonatkozik, nemcsak fintech-es alapítókra: a piac megválasztása stratégiai döntés, nem logisztikai kérdés. Nem azt kell először eldöntened, hogyan jutsz el a piacra – hanem azt, hogy melyik piac a legjobb terep a te megoldásodnak. Aztán jön a hogyan. Balázs egyértelműen döntött. USA-piac, először. A többi majd következik. Biden, debanking és a kripto elleni háború – amit a mainstream média nem mesélt el Nem a piac döntötte el, ki nyerhet. Hanem a politika. Ha valaki azt hitte, hogy a kriptószabályozás egy száraz jogi téma – ez a fejezet megváltoztatja a véleményét. Mert ami az USA-ban történt a Biden-adminisztráció alatt a kriptoiparral, az nem szabályozás volt. Az elnyomás volt. Balázs és Attila ebben a részben olyan dolgokról beszéltek, amiket a mainstream média szinte egyáltalán nem tematizált – pedig mélyen érintette azt, hogy ki tud vállalkozni, és ki nem. A debanking mechanizmusa. Az USA-ban a bankok kidobhatnak téged mint klienst. Ha egy bank azt mondja, hogy nem vagy megbízható ügyfél, a többi bank követi ezt az értékelést. Az eredmény: bankszámla nélkül maradsz. Készpénzért kell dolgoznod. Nem tudsz számlát nyitni, nem tudsz bért fizetni, nem tudsz szerződést kötni. Gyakorlatilag ellehetetlenül a vállalkozásod. Ez nem elmélet. Ez megtörtént. A Biden-adminisztráció idején számos kripto-founder és kripto-fókuszú cég erre a listára került – pusztán azért, mert a szektorban dolgoztak. Attila hozott erre konkrét példát: az Andreessen Horowitz befektetési cégnél volt egy munkatárs, aki kripto-szabályozással foglalkozott. Az adminisztráció nyomására debankingre került – és a cégnek készpénzben kellett fizetnie a fizetését. Amerikában. 2023-ban. „Nagyon csúnya dolgok történtek a Biden-adminisztráció alatt. Nagyon-nagyon kriptoellenesek voltak – és persze most megjött Trump bácsi, aki azt mondta, hogy a kripto az nagyon jó." Ez nem politikai véleménynyilvánítás. Ez az üzleti valóság leírása. Amikor egy kormányzat szabályozás helyett adminisztratív nyomással lehetetleníti el egy iparág szereplőit, az nem piacvédelem – az iparággyilkosság. Miért volt ez így? Balázs nem értette, és nem is értette meg teljesen. Attila felvetette a Kína-párhuzamot: ott nyíltan kitiltották a kriptomájnerokat, akik aztán Vietnámba, Indonéziába mentek tovább. Legalább ott tiszta volt a szabály. Az USA-ban viszont nem volt nyílt tiltás – csak láthatatlan nyomás, banki kizárás, és jogi bizonytalanság, amibe sok startup belerokkant. Mi változott Trump megválasztásával? Szinte minden. Létrehoztak egy elnöki munkacsoportot, amelynek kizárólagos feladata a kriptótörvények rendbe tétele volt. Megjelent a Genius Act, ami egyértelművé tette: ha egy token mögött fiat pénz áll fedezetként, az nem értékpapír. A SEC és a CFTC közös állásfoglalást adott ki, amelyben öt kategóriába sorolták a kriptovalutákat – és a Bitcoin, az Ethereum, a Solana bekerült a „digital commodities" kategóriába, ami kívül esik az értékpapír-szabályozáson. Ez azt jelenti, hogy rengeteg projekt, ami korábban jogi szürke zónában létezett, most zöld utat kapott. A piac nem változott – a szabályozás változott. És ez mindent megváltoztat. A tanulság vállalkozóként egyértelmű: a szabályozási környezet nem háttérzaj – hanem stratégiai változó. Aki nem figyel rá, az nem érti a piacot. Aki figyel rá, az időben pozicionálja magát. A kriptó jövője – miért most, és miért éppen itt? A szabályozás megváltozott. Az ablak nyitva van. De nem marad nyitva örökre. A legtöbb vállalkozó akkor lép piacra, amikor már mindenki más is ott van. Amikor a trend nyilvánvaló, amikor a sajtó tele van a témával, amikor a szomszéd is azt mondja, hogy ő is benne van. Ez a legdrágább pillanat a belépésre – és általában a legkockázatosabb is. Balázs máshogy gondolkodik. Ő azt figyeli, mikor nyílik meg egy szabályozási vagy piaci ablak – és hogyan lehet azt elsőként kihasználni, mielőtt a tömeg megérkezik. A kripto most éppen ilyen ablak előtt áll. Az USA-ban a szabályozási bizonytalanság – ami éveken át az iparág legnagyobb fékezője volt – elkezdett feloldódni. A Genius Act, a SEC és CFTC közös állásfoglalása, az elnöki munkacsoport outputjai mind ugyanabba az irányba mutatnak: a kripto legitim iparággá válik. Nem underground mozgalom. Nem szürke zóna. Hanem egy szabályozott, intézményi szinten is elfogadott pénzügyi szektor. „Én azt gondolom, hogy a kriptó az növekedni fog, mert most változott az állami és a szabályozásbeli hozzáállás is. Amerikában jobb a terep – és nagyon sok indok ebbe az irányba mutat." Balázs szerint ennek a növekedésnek van egy konkrét motorja: a decentralizált rendszerek természetes előnye a hagyományos pénzügyi infrastruktúrával szemben. Egy blockchain-alapú tranzakció nem igényel napokat, nem igényel közvetítőt, és nem igényel overnight állampapír-vásárlást ahhoz, hogy a bank a pénzedből profitot termeljen, miközben te várod az átutalást. A rendszer gyorsabb, olcsóbb és átláthatóbb. De miért pont most érdemes figyelni? Mert a piac most kezd intézményi szintre érni. A vagyonkezelők már érdeklődnek az algoritmus-alapú megoldások iránt. A befektetési tanácsadók keresik azokat a termékeket, amelyek a konzervatív ügyfeleknek is eladhatók – miközben a portfólióban ott van a növekedési potenciál is. Balázs ezt pontosan így pozicionálja a saját megoldásával: egy stabil, fedezett alap, amelyhez hozzáadható egy magasabb kockázatú, magasabb hozamú komponens. Az egyik jól alszik tőle, a másik izgatottan várja, mi történik. Van azonban egy fontos figyelmeztetés is, ami a beszélgetésből egyértelműen kijött: a kriptóban is rengeteg az átverés. A „60%-os hozam három hónap alatt" típusú ígéretek nem befektetési termékek – azok pump and dump sémák. Balázs nagyon tudatosan pozicionálja magát ezzel szemben: az ő megoldása nem ígér csodát, hanem konzisztens, mérhető, fedezett teljesítményt kínál. Ez lassabb növekedés – de valódi. A fintech evolúciójának következő lépcsője – ahogy Balázs fogalmaz – éppen ez: olyan rendszerek, amelyek a jó befektetési döntéseket olcsóbbá, gyorsabbá és hozzáférhetőbbé teszik mindenki számára, nem csak azoknak, akik be tudnak lépni egy 20 milliós küszöbű vagyonkezelőhöz. A piac nyitva van. A szabályozás rendeződik. A kérdés nem az, hogy érdemes-e figyelni erre a szektorra. A kérdés az: mikor lépsz be – és felkészülten lépsz-e be? Önismeret, tőzsde és a gondolkodó ember – miért a legdrágább befektetés az, amit magadba teszel? A tőzsde nem pénzügyi eszköz. Az egy tükör. Kevés olyan terület van, ahol az önismeret hiánya ilyen gyorsan és ilyen kézzelfoghatóan megjelenik a számládon, mint a befektetés. Nem véletlenül beszéltek Balázs és Attila sokat az önismeretről – mert a pénzügyi döntések mögött szinte mindig emberi pszichológia áll. Félelem, kapzsiság, türelmetlenség, önbizalom-hiány vagy éppen túlzott önbizalom. Balázs ezt nagyon korán megtanulta – a saját pénzén. A 2017-es bitcoin-veszteség nem csak pénzügyi lecke volt. Önismereti lecke is volt. Rájött, hogy nem az számít, mennyire lelkes valaki egy befektetés iránt – hanem az, hogy hogyan reagál akkor, amikor a piac ellenfordul. A paper trading jelenség. Balázs hozott erre egy nagyon szemléletes példát. Ha kártyázol zsetón nélkül, teljesen másképp játszol, mint ha valódi pénz van a tét. Papír trading accounton mindenki türelmes, fegyelmezett és racionális. Amikor viszont a saját megtakarításod megy le 30-50 százalékot – az érzelmek előjönnek. A kéz remeg a „eladom" gombra. Vagy éppen befagy, és nem tesz semmit, miközben kellene. „A tőzsde egyébként ad egy bizonyos önismeretet – mert gondold el, hogy mondjuk paper trading accountod van, vagy csak úgy kártyázol zsetón nélkül. Teljesen másképpen fogsz viselkedni." Ez a felismerés nemcsak a befektetésre igaz. Minden olyan területen igaz, ahol nyomás alatt kell dönteni – legyen az üzleti tárgyalás, válságkezelés vagy akár egy nehéz alkalmazotti helyzet. Az önismeret nem soft skill. Az egy versenyelőny. Balázs ezért szokta azt tanácsolni mindenkinek, aki tőzsdézni akar: először ismerje meg magát. Ismerje meg, hogyan reagál veszteségre. Hogyan reagál nyereségre. Mennyire türelmes. Mennyire fegyelmezett. Mert ha ezeket nem tudja – a tőzsde megtanítja. De a tandíj magas. A Polymarket-jelenség – hogyan változtatja meg a tudást a tét. Attila hozta be a Polymarket példáját, ami egy előrejelzési piac: emberek fogadnak valós eseményekre valódi pénzzel. Az érdekesség az, hogy minél nagyobb összeggel fogad valaki, annál alaposabban utánanéz a témának. Nem szimpatia alapján dönt – hanem utánaolvas, elemez, mérlegeli az esélyeket. A tét megváltoztatja a gondolkodás minőségét. Ez egy általánosabb igazságot is hordoz: az emberek akkor gondolkodnak a legjobban, amikor valódi következménye van a döntésüknek. Amikor saját bőrükön érzik a tévedés árát. Ez nem azt jelenti, hogy mindig a saját pénzedet kell kockáztatni ahhoz, hogy jól dönts – de azt igen, hogy a tét nélküli döntés ritkán hoz igazi elkötelezettséget és igazi fókuszt. Mi a kapcsolat a vállalkozással? Minden vállalkozó befektet – pénzt, időt, energiát, hírnevét. És minden befektetési döntés mögött ott van az ember, aki meghozza. Ha ez az ember nem ismeri magát – ha nem tudja, mi mozgatja, mi blokkolja, mi torzítja az ítéletét –, akkor a legjobb üzleti modell sem fogja megmenteni a rossz döntésektől. Balázs esetében az önismeret fejlesztése nem elvont önfejlesztési projekt volt. Konkrét veszteségekből tanult, konkrét döntéseket vizsgált felül, és konkrét rendszereket épített arra, hogy a jövőben az érzelmek helyett az algoritmus döntsön – ahol arra van lehetőség. A legdrágább befektetés, amit tehetsz, az, amit magadba teszel. De az is a legjobb hozamú – ha komolyan csinálod. Az AI, a munka jövője és az ember szerepe – ha a robot dolgozik, te ki leszel? Ha nem kell dolgoznod, megtanulsz-e gondolkodni? Ez az a kérdés, amit a legtöbb jövőről szóló vita elkerül. Mindenki beszél az automatizációról, az AI térnyeréséről, az univerzális alapjövedelemről – de kevesen teszik fel azt a kérdést, ami valójában a legfontosabb: ha a munka eltűnik, mi marad belőlünk? Balázs és Attila a beszélgetés végén elértek erre a mélyvízre. Nem elvont filozofálásként – hanem nagyon is konkrét vállalkozói és emberi szempontból. Az univerzális alapjövedelem paradoxona. Balázs felvetette: ha mindenki kap egy alapjövedelmet, ami fedezi az alapszükségleteket, annak lehet, hogy pozitív mellékhatása is van. Csökkenhet a bűnözés, mert nem kell mástól elvenni ahhoz, hogy neked legyen. Kevesebb embernek kell megalázó körülmények között dolgoznia puszta túlélésért. De ott van a másik oldal is. Ha valakinek a megélhetése nem függ attól, hogy mit tesz nap mint nap – mi ösztönzi arra, hogy tegyen valamit? Mi tartja fenn a fegyelmet, a fejlődési vágyat, az alkotási kényszert? „Ha nincsen munkád, akkor hogy tanulsz meg gondolkodni?" Ez Attila kérdése volt – és nem költői. Mert a munka nem csak jövedelemforrás. A munka struktúrát ad. Identitást ad. Visszajelzést ad arról, hogy jók-e a döntéseid, értékes-e az, amit csinálsz. Ha ezt az AI vagy egy automatizált rendszer veszi át – mi marad? A Wall-E pillanat. Attila hozta be a Wall-E-t – azt a Pixar-filmet, ahol az emberiség egy űrhajón lebeg, minden szükségletét robotok elégítik ki, és az emberek lassan elveszítik a képességüket a mozgásra, a gondolkodásra, a kapcsolatteremtésre. Nem drámai összeomlás – hanem lassú, kényelmes leépülés. Ez nem science fiction figyelmeztetés. Ez egy nagyon valódi kérdés, amit már most fel kell tenni. Mert az AI nem holnap érkezik – már itt van. Már most átvesz feladatokat, folyamatokat, döntéseket. És ha egy vállalkozó nem gondolkodik el azon, hogy mi az, amit az AI nem tud átvenni tőle – akkor előbb-utóbb szembe fog nézni ezzel a kérdéssel. Csak akkor már kevesebb lesz az idő a válaszra. Mit nem tud átvenni az AI? A kontextust. A felelősségvállalást. A valódi kockázatvállalást. Azt a pillanatot, amikor egy vállalkozó eldönti, hogy beleáll valamibe – nem azért, mert az algoritmus azt mondta, hanem azért, mert ő hisz benne, és vállalja a következményeket. Az AI optimalizál. De az értékek mentén való döntés – hogy mit érdemes optimalizálni, és miért – az emberi feladat marad. Balázs erre egy nagyon egyszerű választ adott: fel kell találni magad. Nem metaforikusan – hanem konkrétan. Meg kell találni azt, amit te tudsz adni, amit te látsz meg, amit te építesz fel – amit egy algoritmus nem tud lemásolni, mert az a te tapasztalatodból, a te hibáidból, a te egyedi nézőpontodból születik. Ez visszavezet oda, ahol a beszélgetés elkezdődött: a bukásból épített tudáshoz, a saját framework-höz, az önismerethez. Ezek nem elvont fogalmak. Ezek a versenyképességed alapjai egy olyan világban, ahol az AI egyre több mindent tud – de gondolkodni helyetted még nem fog. Záró tanulság Amit Koncz Balázs históriájából nem szabad elfelejteni Két óra beszélgetés. Rengeteg téma. De ha egyetlen mondatba kellene sűríteni, amit Balázs sztorija tanít – ez lenne az: A bukás nem a vég. Az a kezdet – ha hajlandó vagy tanulni belőle. Balázs a kétharmados bitcoin-veszteséggel kezdte. Ma saját kriptovaluta-alapú befektetési megoldást épít, vagyonkezelők érdeklődnek az algoritmusa iránt, és stratégiai partnereket keres az USA-ban. Nem azért jutott idáig, mert szerencsés volt. Hanem azért, mert minden egyes bukás után visszaült, végig gondolta, mi történt – és újrakezdte, de okosabban. Ez a gondolkodásmód nem fintech-specifikus. Ez vállalkozói alapállás. A legfontosabb tanulságok, amiket magaddal vihetsz: Fel kell nőni a problémához – minden területen, ahol komolyan akarsz eredményt elérni. A tudásnak ára van: vagy időd adod érte, vagy pénzt. A harmadik út az, hogy kétszer fizetsz. A megfelelő piac megválasztása stratégiai döntés, nem logisztikai kérdés. Ott hálózz, ahol sok a hal – és ne félj az USA-piacot elsőnek célozni, ha a megoldásod arra való. Nem mindenkinek kell eladni – hanem a megfelelő embernek. A szakbefektető érti a nyelvedet. Az elzárkózó nem a te piacod. A nagyszámok törvénye a te barátod, ha elég kitartó vagy. Az AI hasznos eszköz – de a stratégiai döntéseket még mindig neked kell meghoznod. Aki átadja ezt a felelősséget egy algoritmusnak, az előbb-utóbb szembesül a következményekkel. Az önismeret nem soft skill. Az a legkeményebb versenyelőny, amit felépíthetsz – és a tőzsde, a vállalkozás, az élet folyamatosan teszteli. És végül: ha nincsen munkád – vagy ha az AI átveszi azt, amit eddig csináltál –, akkor a kérdés nem az, hogy mi lesz veled. A kérdés az, hogy mire vagy képes, ha rákényszerülsz, hogy gondolkodj. Hallgasd meg a teljes epizódot Ha ezek a témák megmozgattak valamit benned – a kripto, a tőzsde, az USA-piac, az AI és a vállalkozói gondolkodás –, akkor a teljes beszélgetés még ennél is mélyebb. Balázs és Attila két órán át nem kerülte meg a nehéz kérdéseket. Érdemes végighallgatni. Élő podcast epizód: Koncz Balázs – 2026. Április 8. 15:15-tól! Hamarosan: Kripto törvények vállalkozói szemmel – USA vs. EU Ha vállalkozóként még nem gondolkodtál komolyan a kriptón – ez az epizód megváltoztatja a véleményedet. A szabályok megváltoztak. Az USA-ban új kriptótörvények születtek, az EU-ban is rendeződik a helyzet – és aki most érti meg, mi történik, az lesz az, aki a következő évtizedben a legjobb pozícióból indul. A következő Magyar Business Podcast epizódban Fóris Attila vendége Koncz Balázs – fintech alapító, tőzsde-algoritmus fejlesztő, brókervizsgás informatikus –, aki saját bőrén élte meg, mit jelent kriptóban veszíteni, tanulni, és végül egy valódi, fedezett pénzügyi megoldást építeni belőle. Megismered a NeuroFundCoint A NeuroFundCoin egy olyan kriptovaluta, amelynek értékét egy gondosan összeállított részvénykosár fedezi. A kosarat egy saját fejlesztésű algoritmus kezeli, amely a lehető legmagasabb hozam elérésére törekszik. Nem ígéret. Nem hype. Hanem egy valódi, fedezett befektetési megoldás – amit Balázs most vezet piacra. Miről lesz szó? Miért változott meg minden a kriptóban Trump megválasztása után – és mit jelent ez számodra vállalkozóként USA vs. EU kriptószabályozás – melyik piac a jobb terep, és miért érdemes az USA-t elsőként célozni Mi a Genius Act, a Howey-teszt és a debanking – közérthetően, vállalkozói szemmel Hogyan működik a NeuroFundCoin – és miért más ez, mint bármi, amit eddig láttál a kriptópiacon Mikor éri meg kriptóba fektetni – és hogyan különböztesd meg a valódi lehetőséget az átveréstől Hamarosan – a Magyar Business Podcaston 📅 Értesülj elsőként, amikor megjelenik – iratkozz fel a Magyar Business hírlevelére. 🔔 Követd a Magyar Business YouTube-csatornát, és kapcsold be az értesítéseket. 💬 Te mit gondolsz – az USA vagy az EU lesz a kripto igazi otthona? Írd le a kommentben – kíváncsiak vagyunk a véleményedre!

Fájdalmas igazság: nem azért nem skálázol, mert kevés az ügyfél, hanem mert nincs rendszered. AI automatizáció vállalkozóknak – érthetően. << Vissza az epizódokhoz Miért nem skáláz a céged, hiába dolgoztok halálra magatokat? 2025. október 20. 💥 Előrendelési időszak! Tedd MENŐ™-vé a céged 90 nap alatt — technikai tudás nélkül, AI-val. 👉 Csatlakozz most, és tanuld meg a módszert, amivel 300+ cég 34%-kal növelte a profitját. 🔗 Előrendelem most Miért nem skáláz a céged, hiába dolgoztok halálra magatokat? Ha ezt a kérdést mostanában már többször feltetted magadnak, nem vagy egyedül. A Magyar Business Podcast friss epizódjában Balogh Dávid, az AI Boost alapítója – aki több mint 300 vállalkozás AI-transzformációját vezette le – arról beszél, miért nem a kemény munka hozza el a növekedést , hanem a rendszerek , az automatizálás , és a felszabadított szellemi kapacitás . A beszélgetés nem köntörfalaz: kimondja, hogy a legtöbb magyar vállalkozásban nincs meg a struktúra, hogy egyáltalán képes legyen skálázni . Nem az AI a megoldás – hanem az, hogy fel tudsz-e készíteni egy rendszert , ami be tudja fogadni az AI-t. Dávid konkrét példákat hoz: hogyan spórolt meg a saját cégében 30%-os költséget 3 hónap alatt AI automatizálással, miért rúgott ki embereket, akik nem voltak hajlandóak önképzésre, és hogyan lehet egy „asszisztens AI” ma már olyan, mint egy frissen végzett egyetemista: tanítható, betanítható, csak tudd mit akarsz delegálni . Ez az epizód nem csak az AI-ról szól. Hanem arról, hogyan gondolkodsz a céged működéséről, struktúrájáról és jövőjéről . És ha még mindig az van, hogy mindenki túl van terhelve, és a CEO a saját idejét sem tudja menedzselni, akkor nem fogsz tudni skálázni – hiába dolgoztok halálra magatokat. Dávid világosan kimondja: „A következő 2–3 évben az AI nem opció – hanem a túlélés feltétele. ” Miért nem skáláz a legtöbb magyar KKV? A legtöbb hazai vállalkozó nem skáláz, hanem túlél . És ennek nem az a fő oka, hogy kevés az ügyfél, gyenge a termék vagy rossz a piac. Hanem az, hogy a cég nincs felkészítve a növekedésre . Balogh Dávid kendőzetlenül beszél arról, hogy sok ügyfelüknél a legnagyobb akadály az, hogy nincs meg a belső struktúra . Se idő, se energia, se szellemi kapacitás nincs arra, hogy új dolgokat kipróbáljanak, rendszereket építsenek, vagy egyáltalán: gondolkodjanak a működésen. „Hat napot dolgoznak azért, hogy az alapfeladatokat elvégezzék. Honnan lenne kapacitásuk új dolgokat tesztelni?” Ez a gondolkodásmód teljesen kiöli a növekedési potenciált. A valódi kérdés nem az, hogy tudsz-e AI-t használni. Hanem az, hogy egyáltalán van-e olyan rendszered, ahová be tudod építeni. És ha ez a rendszer nincs meg, akkor nemhogy AI-t, de semmilyen skálázási eszközt nem tudsz használni. Nincs hova. Nincs ki. Nincs mikor. Ezért hiába dolgoztok halálra magatokat – nem jutsz előrébb. A skálázáshoz nem újabb eszköz kell első lépésként, hanem: tiszta folyamatok , rendszer a működésben , felszabadított idő és figyelem , hogy az új ötletek egyáltalán életben maradhassanak. Tanulság 👉 Az első lépés a skálázás felé nem az AI. Hanem az, hogy készen állsz-e a skálázásra. Az AI nem vesz el munkát – ha te vezeted be előbb Az AI nem azért veszélyes , mert okosabb nálad.Hanem mert gyorsabb, olcsóbb és nem alszik . Balogh Dávid szerint nem az AI veszi el a munkát , hanem az veszíti el az állását vagy a piacát, aki nem hajlandó tanulni és alkalmazkodni . Ezt konkrét példákkal is alátámasztja: 3 munkatársat elbocsátottak az ügynökségükből, mert nem voltak hajlandók megtanulni az új AI-eszközöket. Ugyanazt a szolgáltatási szintet ma 30%-kal alacsonyabb költséggel tudják biztosítani – köszönhetően az AI-asszisztenseknek. És itt jön a kulcsgondolat: „Nem az van veszélyben, aki automatizálja a munkáját, hanem az, aki nem hajlandó.” Aki képes delegálni és optimalizálni a saját feladatait, az nem elveszti az értékét – hanem felszorozza. Mert nem csak hatékonyabb lesz, hanem olyan skill-t szerez , amivel bármilyen vállalkozásban szupererővé válik. Ez a hozzáállás különbözteti meg a túlélő vállalkozókat a növekvő vállalkozások vezetőitől. „A jövőben a legfontosabb képesség nem a szakmai tudás lesz, hanem a delegálás és rendszerezés mesterszintű elsajátítása .” Az AI nem vált ki – ha te irányítod. De ha figyelmen kívül hagyod, más fogja kiváltani a te cégedet. Tanulság 👉 Az AI nem ellenség – de csak akkor szövetségesed, ha te tanítod meg, mit csináljon. A három szint, ahol a cégek vagy megrekednek… vagy felrobbannak Balogh Dávid az epizódban egy brutálisan egyszerű, mégis sokkoló modellt hoz: 👉 Három AI-használói szint , amiből már az elsőn sem tart a legtöbb vállalkozás . 1. Általános felhasználó Ez az, aki néha bepötyög valamit a ChatGPT-be vagy Gemini, aztán panaszkodik, hogy „hülyeséget ír”. Ez a szint nem veszélyes az AI-ra nézve. Az AI itt veszélyes rád. Itt nincs kontroll, nincs eredmény, csak kísérletezés – rendszer nélkül. 2. AI-szoftver felhasználó A következő szint az, amikor már nem magát a ChatGPT-t használod , hanem egy olyan szoftvert, ami ráépült a GPT-re, de szakértői tudást integrált . Például: Jasper, Notion AI, Copy.ai. Ezek már marketingesek, HR-esek vagy sales-esek tudásával vannak feltanítva. Itt már nem csak kérdezel, hanem valós üzleti célra használsz egy eszközt. 3. AI-asszisztens és automatizálás A harmadik szint az, ahol már nem te dolgozol , hanem az AI-asszisztens.Egy rendszerbe illesztve, szabályokkal betanítva, konkrét eredményre programozva. Ez nem jövő, ez jelen. Számlafeldolgozás Megrendelés-visszaigazolás Jelölt-előszűrés Google Drive rendezés Adatkitöltés Google Sheet-be Mindez AI-asszisztensekkel – 0-24-ben, hibák nélkül, havi pár ezer forintból. „Olyan, mintha egy zseni frissen végzett egyetemista ülne melléd – és csak arra várna, hogy megtanítsd mit csináljon.” Tanulság 👉 A kérdés nem az, hogy használod-e az AI-t. 👉 A kérdés az, hogy melyik szinten használod – és meddig akarsz ott maradni? Az önjáró cég nem álom – csak rendszer kérdése A legtöbb vállalkozó azért nem jut el az „önjáró cég” szintjére, mert rosszul képzeli el, mit is jelent az valójában . Nem azt, hogy elvonulsz Balira, és minden megy magától.Hanem azt, hogy van egy rendszered, amiben nem mindenki rád vár . Balogh Dávid kristálytisztán fogalmaz: „Az AI csak akkor működik, ha van hova csatlakoznia. Ha nincs rendszer, nincs AI sem.” A gond nem az, hogy nincs elég eszköz.Hanem hogy a cégek 80%-ában: nincs folyamatleírás, nincs digitalizált adat, nincs tudásmenedzsment, nincs idő a tesztelésre, és senki nem felelős azért, hogy bármi új elinduljon . Ezért aztán még a legjobb AI-rendszer is elvérzik a káoszban. Dávid szerint az AI nem egy újabb marketinges buzzword. Hanem egy csavarhúzó . A kérdés az, van-e egy IKEA-szerű összeszerelési útmutatód , amiben használni tudod. Ezért vezette be az „AI-asszisztens + felelős” párost minden ügyfélnél.A digitális asszisztens elvégzi a feladatokat, de mindig van egy ember, aki felelős az eredményért . Pont mint egy junior munkatársnál: meg kell tanítani, ellenőrizni kell, de felszabadítja az idődet és a fókuszodat . Tanulság 👉 Az AI nem váltja ki a céged működését – csak akkor, ha már van mit kiváltania. 👉 Ha káosz van, az AI csak gyorsabban generálja a káoszt. Az AI bevezetése = 99%-os költségcsökkentés? Ez nem egy marketing lufi.Ez konkrét adat. Balogh Dávid elmondja, hogy az AI Boost ügyfeleinél a munkafolyamatok automatizálása átlagosan 99%-os költségcsökkentést eredményez a célzott feladatkörökben. Hogyan? Nem a munkaköröket váltják ki, hanem feladatköröket . Egy egyszerű admin feladatot, amit korábban egy kolléga végzett havi 8 munkaórában, ma egy AI-asszisztens csinálja éjjel-nappal, hibamentesen. A fejlesztési költség akár 3-6 hónapon belül megtérül , utána pedig szinte nulla az üzemeltetési költség. „Ami eddig 5 ezer forintba került óránként, most 50 forintból megvan.” Ezért nem csak költségcsökkentésről beszélünk. Ez skálázási alap . Mert ha egy folyamat már nem emberi kapacitáshoz kötött, akkor azt: napi 10x annyiszor is végre lehet hajtani, bármelyik országba ki lehet terjeszteni , és nem kell új embert felvenni , csak a rendszer skálázódik. A klasszikus példájuk: a számlakezelő AI-asszisztens. Bejön az email → értelmezi → kiválogatja → Drive-ban rendszerezi → Google Sheet-be rögzíti → előkészíti könyvelésre. És ezt nem napi 8 órában teszi , hanem 0–24-ben, pihenő nélkül. Tanulság 👉 Nem az a kérdés, hogy megtérül-e az AI automatizáció. 👉 Hanem az, hogy mikor fogod megbánni, hogy nem lépted meg korábban. A vállalkozásod a világgal versenyez – és még csak észre sem veszed A globális verseny már nem akkor kezdődött, amikor az Amazon belépett a piacodra. Hanem akkor, amikor egy indiai cég hibátlanul magyar nyelven kezdett el ügyfélszolgálatot nyújtani . Mindezt AI-val, automatizálva, 112 nyelven.Ez már nem jövő. Ez ma történik. „Egy magyar szoftvernek néztem, aztán kiderült: egy indiai AI-alapú cég. Tökéletes magyarsággal.” Dávid szerint a magyar piac mérete eddig védelmet jelentett .Nem érte meg a nagy szereplőknek lokalizálni. De az AI miatt ez a védőháló megszűnik . Ma már nem kérdés, hogy le lehet-e fordítani a tartalmaidat. Az a kérdés, hogy mikor jön az a cég, amelyik ezt meg is teszi, és elviszi előled a magyar ügyfeleidet . Tanulság 👉 Nem a magyar konkurenciával versenyzel. 👉 Hanem az AI-jal felturbózott globális cégekkel – akik már magyarul beszélnek. A legtöbb AI-projekt miért bukik el már az elején? A legtöbb AI-bevezetés nem azért bukik el, mert rossz az eszköz. Hanem mert nincs belső kapacitás , se idő, se ember, se figyelem, hogy a tesztelés egyáltalán elinduljon. „Nem az AI hiánya öl meg. Hanem hogy nincs időd kipróbálni új dolgokat.” A probléma gyökere mélyebb: nincs projektmenedzsment rendszer, nincs ownership (kié a felelősség?), nincs kísérleti időablak, amikor bármit is lehetne tesztelni. És ilyenkor nem csak az AI bukik el, hanem minden fejlődési irány . A vállalkozás megreked – csak idő kérdése, mikor szorul ki a piacról . Tanulság 👉 Az AI nem varázspálca – csak eszköz . 👉 Használni csak az tudja, akinek van ideje és rendszere tesztelni. A delegálás nem divat – a túlélés kulcsa Sokan még mindig úgy gondolkodnak, hogy a delegálás luxus.Majd ha lesz pénz, majd ha lesz ember, majd ha már túl vagyunk ezen az időszakon… Dávid ezt szétzúzza: „Aki nem tanul meg mesteri szinten delegálni, az elvérzik. Előbb a fókuszában, aztán a cégével.” Ez a gondolkodásmód az, ami a feladat-elvégzőből stratégává tesz.És ezt nem csak emberekre kell tudni alkalmazni – AI-ra is. Az AI csak akkor hasznos, ha tudod, mit akarsz rábízni .Ezért a delegálás és a struktúra nemcsak hatékonyságot hoz, hanem: időt, hogy fókuszálj, adatot, hogy mérj, és rendszert, hogy skálázz. Tanulság 👉 Aki nem tud delegálni, az soha nem fog skálázni. 👉 És ma már nem csak embereknek kell delegálni. A Buy Back Your Time vállalkozói verziója Dávid saját fejlesztésű keretrendszert mutat be: MENŐ – azaz: M int Mérés – dokumentáld, mire megy el az időd E lemzés – lásd, mit éri meg kiszervezni N yertesek – rangsorold, mit automatizálj először Ő rületes megtérülés – számolj megtérülést és kezdj el spórolni Ez nem motivációs rizsa, hanem egy képlet , ami alapján ki tudod számolni: melyik feladatot váltsd ki először, hol éri meg AI-t bevezetni, és hol száll el a legtöbb pénz és idő. „Ez nem futurisztikus vízió. Ez ma is működik, csak a legtöbben még nem látták át, mit veszítenek.” Tanulság 👉 A saját időd visszavásárlása a legjobb befektetés. 👉 Az AI nem eszköz – hanem tőkeáttét . Az AI nem dönt helyetted – de skálázni nélküle nem fogsz A beszélgetés vége a legkeményebb mondatokkal ér véget: Az AI nem fogja neked megmondani, merre skálázz. Az viszont biztos, hogy nélküle nem tudsz hova skálázni. A skálázás ma már nem feltétlenül piacbővítés.Hanem rendszerbővítés.Ha a céged nem tudja elviselni az 5x-es terhelést, akkor nem vagy skálázható . Az AI-asszisztensek, az automatizált rendszerek és a digitális munkatársak nem kiegészítik a csapatot – hanem előkészítik a növekedést . Tanulság 👉 Az AI a skálázás alapja – de te vagy az, aki megmondja, merre. A kérdés már nem az, hogy használod-e az AI-t. Hanem az, hogy be tudod-e építeni úgy a cégedbe, hogy skálázz vele. Ez az epizód nem az AI-ról szól. Ez a gondolkodásmódodról szól . Fel vagy készülve a növekedésre? Vagy csak újra és újra elvégzed ugyanazt – több stresszel, kevesebb profittal? Ha bármelyik blokk betalált, hallgasd meg a teljes beszélgetést! 👇👇👇 📩 Írd meg kommentben, hogy te hol tartasz a három AI-szint közül! 🔁 Oszd meg egy vállalkozó barátoddal, akinek ezt hallania kell! 🧠 És ha nem akarsz lemaradni a következő stratégiákról: iratkozz fel!

Fedezd fel, hogyan épített a Székely Family 8x-os növekedést krízisben, tudatos üzleti skálázással és globális projektekkel. Tanulj a stratégiájukból! << Vissza az epizódokhoz Miért bukik el a legtöbb KKV krízishelyzetben — és hogyan skálázod fel a cégedet ott, ahol mások lefagynak? 2025. december 8. Amikor a vállalkozásod a „negyedik gyerek”, és hirtelen 8x-osára nő A vállalkozói életben van egy pont, amikor rájössz: nem te irányítod a tempót — a piac, a krízisek és a valóság húznak magukkal. Pont ezt a dinamikát hozza vissza a beszélgetés Székely Zoltánnal és Székely Keresztesi Orsolyával, akik másfél-két év alatt olyan növekedési pályát futottak be, amit a legtöbb KKV csak irigyelni tud. A történetük egyszerű, mégis brutálisan őszinte: – 24 fős csapatra nőttek , ebből 10 állandó kolléga. – A cégük mérlege 60 millióról majdnem félmilliárdig ugrott — vagyis közel 8x-os növekedés két év alatt . – Közben a családi élet is átalakult: mindhárom gyerek iskolába került, a vállalkozás pedig továbbra is a „negyedik gyerek” maradt. De ami igazán megfogja a vállalkozót: nem minden projekt élte túl ezt a két évet. Két fejlesztést le kellett zárni – geopolitikai okok, piacvesztés, érdektelenség. Mégis: több startupjuk alumni státuszba lépett, saját lábra állt, és a kulcspartnerekkel ma is együtt dolgoznak. A beszélgetés motorja azonban egy masszív felismerés: a világ nem lett biztonságosabb. Az emberek felkészületlenek. És ez hatalmas piaci rés. A háborús konfliktus felerősítette a biztonság iránti igényt — és ez olyan traction-t hozott, amit egyikük sem látott előre. Innen indult el az a projekt, amely mára az egyik zászlóshajójuk: a „Be Prepared” , egy VR és mobil alapú túlélési és kríziskezelési rendszer laikusoknak. Olyan valós helyzetekre készít fel, amikkel bármelyikünk találkozhat:– erdőtűz táborozás közben,– áradás turistaként,– újraélesztési helyzet az utcán. És a projekt nem csak működik — az Epic Games Store-on is megjelenik , a mobil app már most elérhető, a Disastropedia tudásbázis pedig laikusoknak magyarázza el a túlélés alapjait. Ez a beszélgetés nem arról szól, hogyan lehet túlélni egy válságot — hanem arról, hogyan tudsz növekedni benne. STRATÉGIAI SKÁLÁZÁS: AMIKOR A PIAC HÚZ BELE A NÖVEKEDÉSBE A növekedés nem „terv”, hanem kényszerpálya — ha jól csinálod A legtöbb KKV arról álmodik, hogy majd egyszer „szépen lassan” felfelé skáláz. De a beszélgetésből kiderül: a valóság ritkán ilyen romantikus. A növekedés nem lineáris, nem tervezhető, és nem akkor történik, amikor épp ráérsz. Hanem amikor a piac rángatja a cégedet előre. Orsolyáék pontosan ezt élték át. Két év alatt: – új projektek indultak, – régiek gyorsultak be, – néhányat lezártak, – 24 főre nőtt a csapat , ebből 10 állandó. Ez nem klasszikus „skálázási stratégia” volt — hanem folyamatos döntéshozás egy olyan környezetben, ahol minden változik: – szezonális terhelés (májustól májusig pörgés, július–augusztus csend), – családi logisztika átszervezése (gyerekek iskolába kerülése), – új partneri együttműködések, – és egy külső geopolitikai nyomás, ami a biztonság projektek iránti igényt brutálisan megemelte. A fordulópont? A cég mérlege 60 millióról közel félmilliárdra ugrott. Ez 8-szoros növekedés — amit nem lehet Excelben előre tervezni. És itt jön a vállalkozói tanulság: A skálázás egyik legfontosabb eleme nem a növekedési terv — hanem a kapacitás a gyors alkalmazkodásra. Ha jön egy keresletlavina, vagy kihullik egy projekt, rögtön döntened kell: – kit veszel fel? – kit engedsz el? – melyik projektet zársz le? – mit tolsz előre? – mit engedsz el, mert túl sok energiát visz el? Orsiék is így tették: két projektet lezártak (COVID kifutása, gyenge market fit), a többi viszont alumni státuszba lépett, saját lábra állt, és ma is működik. Skálázni nem akkor tudsz, amikor időd van rá. Skálázni akkor kell, amikor a piac kényszerít. A kérdés csak az: készen vagy-e tartani a tempót? A VÁLLALKOZÓI DILEMMA: MIT ZÁRSZ LE, MIT TARTASZ MEG? A fókusz ára – amikor a projektjeid egy része meghal, hogy a többi élhessen A vállalkozói növekedés egyik legkegyetlenebb pontja, amikor rájössz: nem vihetsz tovább minden projektet, amit elindítottál. A skálázás nem csak kapacitásbővítés, hanem szelekció is. És Orsiék ezt fájdalmasan pontosan mutatják meg a beszélgetésben. Az elmúlt két évben rengeteg projekt futott párhuzamosan náluk — néhány annyira jól, hogy ma már alumni státuszban saját lábon állnak. Ilyen volt például: – a trekkeres cég, – az űripari projekt (kis doziméterrel). Ezek felnőttek, leváltak róluk, és ma már “nem kell fogni a kezüket”, még ha szakmailag és emberileg együtt is maradtak. De a valóság másik oldala keményebb: két projektet le kellett söpörni az asztalról. Miért? – az egyik “COVID traction-je” kifutott — vagyis eltűnt a piac, amelyre épült volna; – a másik a vevői oldalon nem vált vonzóvá — az ügyfelek egyszerűen másként képzelték el a supply chain megoldást. Ez a vállalkozói döntés tipikusan az a pont, ahol sok KKV elcsúszik. Túl későn engednek el valamit, ami már rég nem életképes. De a Székely Family úgy döntött: ha nincs piac, nincs projekt — még akkor sem, ha rengeteg munka van benne. Ez a fajta fókuszváltás tette lehetővé, hogy energiát tudjanak tenni abba, ami működik: – EU-s biztonsági projektek, – CBRN (védelmi) alkalmazások, – és a “Be Prepared” zászlóshajó fejlesztése. A vállalkozásod nem egy múzeum. Nem kell őrizni a régi ötleteket. Akkor nősz, ha néha hagyod meghalni azt, ami már nem húz előre. A fókusz a skálázás alapfeltétele. Ha mindent életben tartasz, semmi sem skálázódik. A KRÍZIS PIACI LEHETŐSÉG: AMIKOR A BIZTONSÁGPIAC FELROBBAN A geopolitikai bizonytalanság nem csak veszély — hanem brutális növekedési faktor A legtöbb vállalkozó retteg a bizonytalanságtól. A háborúk, válságok, kiszámíthatatlan környezet – mind olyan tényezők, amelyekre egy KKV azt mondja: „megakasztja a növekedést”. De a transzkriptből kiderül: van olyan iparág, ahol épp ez indítja be a brutális skálázódást. Dr. Székely Zoltán teljesen nyíltan kimondja, hogy a közelben zajló konfliktusok miatt: – masszívan megnőtt az igény a szeküriti megoldásokra, – felértékelődtek a biztonsággal kapcsolatos fejlesztések, – és olyan traction érkezett, amit sem tervezni, sem kivédeni nem lehetett. Ez nem „szerencse”, hanem brutális realitás: ha a világ bizonytalanabbá válik, a biztonság értéke az egekbe szökik. És aki erre megoldást épít, annak a piaca nő – még ha a körülmény tragikus is. A beszélgetésből kiderül, hogy:– a kereslet hirtelen megugrott,– új biztonsági projektek indultak,– az emberek jobban akarják érteni, mi történik körülöttük,– és igény lett a laikusoknak szóló, érthető edukációra is. Ez a hullám nem csak pénzügyi növekedést hozott, hanem stratégiai irányváltást is: a cég NonProfit inkubátora előtérbe helyezte a túléléshez, felkészüléshez és emberbiztonsághoz kapcsolódó projekteket. A tanulság? A vállalkozások nagy része krízisben bezárkózik. A gyorsan alkalmazkodók viszont fókuszt váltanak – és olyan terméket építenek, amely a megváltozott valóságban relevánsabb, mint valaha. Nem cinizmus ez. Hanem stratégiai érettség: megérteni, hogy ahol félelem van, ott piac is van — és felelősség is. A bizonytalanság nem akadály. A bizonytalanság egy új, kiszámíthatóan növekvő piac. A „BE PREPARED” PROJEKT: AMIKOR A TUDÁSÁTADÁS ÚJ IPARÁGGÁ VÁLIK A túlélési tudás digitalizálása – amikor a VR nem játék, hanem életmentő eszköz A legtöbb vállalkozás valamilyen problémát old meg. De nagyon kevés mondhatja el magáról, hogy életet is menthet . A „Be Prepared” projekt pontosan ilyen. Nem menő VR-élményt építettek – hanem egy teljes ökoszisztémát, ami laikus embereket készít fel valós krízishelyzetekre. A projekt négy nagy komponensből áll: 1) VR játék – valós katasztrófahelyzetek szimulációja A felhasználó nem tűzoltó, nem profi – átlagember. És olyan helyzetekben kell helyt állnia, amelyek ma már bármikor előfordulhatnak:– erdőtűz táborozás közben,– áradás turistaként,– zárt térben elektromos tűz. Ez utóbbi demót már Brüsszelben is tesztelték, és az uniós szakértők fele elbukott rajta.Miért?Mert a CO₂-oltó használata után a helyiség egyszerűen elfogyasztja az oxigént . A legtöbb ember ezt nem tudja – és pont ezért fulladna meg. 2) Mobilapp (I Am Prepared) – AR-alapú gyakorlás valódi terepen Az emberek úgy tanulnak, ahogy élnek: a telefonjukon. A mobilos verzió AR-rel segíti:– újraélesztés gyakorlását,– krízishelyzetek felismerését,– döntéshozási minták elsajátítását. És még ütemzenét is találtak, amely pont a megfelelő ritmust adja a mellkaskompresszióhoz. 3) Disastropedia – laikusoknak szóló enciklopédia Nem szakmai nyelv, nem tűzoltói zsargon —hanem érthető, gyors, világos magyarázatok :– tűz típusai,– árvíz,– újraélesztés,– biztonsági protokollok. 4) Learning Management System – ahol mérhetővé válik a tanulás Ez gyűjti a felhasználók előrehaladását, viselkedését és eredményeit, hogy látszódjon: tanulnak-e ténylegesen? A projekt már félidős értékelésen is túl van, kiváló visszajelzésekkel, és hamarosan az Epic Games Store-ban is elérhető lesz. A tudás nem akkor számít, amikor olvasod. Hanem akkor, amikor életedben először tényleg szükséged van rá. A FELKÉSZÜLTSÉG PSZICHOLÓGIÁJA: AMIKOR A STRESSZ LEFAGYASZT A „fight–flight–freeze” vállalkozói megfelelője – és miért bukik el a legtöbb ember éles helyzetben? A beszélgetés egyik legfontosabb – és legbrutálisabban őszinte – része az, amikor Zoltán kimondja: a stresszben az ember tudata beszűkül. Még a kiképzett egyenruhásoké is. A laikusoké pedig még inkább. Ez a felismerés kulcsa az egész „Be Prepared” projektnek:nem elméletet akarnak tanítani, hanem stressz-adaptációt . Az ember háromféleképpen reagál a fenyegetésre: – fight – harc (amikor nem kéne) – flight – menekülés (amikor nem oda kéne) – freeze – lefagyás (amikor a döntés a túlélés kulcsa lenne) És a valóság még keményebb: – sokan úgy gondolják, hogy ha „eloltották a tüzet”, akkor biztonságban vannak; – sokan bemennek olyan térbe, ahol már nincs oxigén; – sokan rossz döntést hoznak, mert pánikban nem a logika működik, hanem a reflex . Zoltán egy korábbi katonai pályáról hozott példával érzékelteti:stresszhelyzetben még a profi is csak néhány egyszerű dologra emlékszik : tárat cserél, céloz, lő – minden más kiesik.A laikus pedig még ennyit sem tud. Ezért építik a szimulációkat úgy, hogy: – a felhasználó többször is lefagyjon, – majd egyre gyorsabban adaptálódjon, – végül automatikussá váljon néhány kulcsmozdulat. Ez nem játék. Ez a valódi tanulás pszichológiája. Agyad éles helyzetben nem azt veszi elő, amit olvastál – hanem azt, amit gyakoroltál. A vállalkozói párhuzam nyilvánvaló:egy krízisben nem a stratégiai terved fog megmenteni, hanem az, hogy hányszor gyakoroltál döntést gyorsan, kiszámíthatatlan helyzetben. Nem a tudásod, hanem a reakcióid mentenek meg. A stresszben azt csinálod, amit begyakoroltál. DIGITÁLIS TANULÁS: AHOL A TELEFONOD LESZ A TÚLÉLÉSI ESZKÖZÖD A mobilod már nem szórakoztat – hanem életet menthet A beszélgetés egyik legerősebb felismerése az, amikor Zoltán kimondja: az emberek ma már nem könyvből tanulnak, hanem a telefonjukon. Ha valamit 5 másodperc alatt nem érnek el mobile-first formában, egyszerűen nem fogják használni. Ezért épült a teljes „Be Prepared” rendszer mellé a mobilos verzió (I Am Prepared) , ami nem egy „kiegészítő”, hanem az egyik legfontosabb tanulási csatorna. Az emberek ugyanis: – ha van 10 percük → telefont vesznek elő, – ha unnak → telefont vesznek elő, – ha információ kell → telefont vesznek elő, – ha játszanának → telefont vesznek elő. A kérdés már csak az: miért ne lehetne ez a 10 perc akár életmentő tudás megszerzésére is alkalmas? Mit tud a mobilapp? – AR-rel szimulál valós helyzeteket. – Megtanít felismerni krízishelyzeteket. – Feladatokat, „mission-öket” ad, amelyeket az utcán, otthon vagy bárhol gyakorolhatsz. – Még a mellkaskompresszió ritmusát is zenével jelzi – mert igen, találtak egy ritmust, ami 100%-ban illeszkedik az újraélesztéshez. Ez nem geek játék. Ez pszichológia + operációs hatékonyság + digitális edukáció egyben.A felhasználó nem csak megtanulja, mit kell tennie – hanem helyzetbe kerül , és újra meg újra gyakorolja. Zoltán ezt úgy fogalmazza meg:az emberek úgyis doom-scrollolnak vagy játszanak – akkor adjunk nekik olyan játékot, ami közben tanulnak is, és akár életet is menthetnek. A vállalkozások számára ez óriási insight: ott kell jelen lenned, ahol az ügyfél figyelme van — nem ott, ahol te szeretnéd. Ha a világ mobilon él, akkor a növekedésed is mobil-first lesz. A figyelem a legdrágább valuta. Aki mobilon tud tanítani, az tud skálázni. NEMZETKÖZI NÖVEKEDÉS: AMIKOR EGY MAGYAR PROJEKT AMERIKÁBA LÉP A nemzetközi piacra lépés nem marketingkérdés – hanem hitelesség és technológia Az egyik legerősebb momentum az interjúban, amikor Zoltán félmondatban elejti: a „Be Prepared” VR játék Amerikában is elérhető lesz, az Epic Games-szel együttműködésben. Ez nem PR-sztori. Ez egy tankönyvi példája annak, hogyan tud egy KKV vagy startup: – validált termékkel, – valós felhasználói igénnyel, – és nemzetközi partneri háttérrel belépni a világ egyik legversenyképesebb piacára. Mi kellett ehhez? 1) Valós probléma, globális relevanciával Katasztrófák, árvizek, tűzesetek, újraélesztési helyzetek – ezek nem magyar jelenségek. Ugyanúgy megtörténnek az USA-ban, Kanadában vagy Olaszországban, mint bárhol máshol.Ez azt jelenti: a termék piacmérete nem lokális, hanem globális. 2) Multinacionális konzorcium A projektben részt vesznek: – skandináv egyetemi kutatók, – kanadai professzor, – luxemburgi fejlesztőcég, – olasz partnerek, – önkormányzat, civil szervezetek és katasztrófavédelmi tagok. Ez nemzetközi hitelességet teremt — és ez a legnagyobb valutája bármilyen exportstratégiának. 3) Professzionális technológiai megvalósítás A VR játék nem „szép demo”, hanem: – élethelyzeteket szimuláló rendszer, – pontos fizikai és biztonsági protokollokkal, – validált szakmai tartalommal, – folyamatos EU-s felülvizsgálattal. Amikor az EU-s review-n is átmegy, ráadásul pozitív visszajelzéssel – az már minőségbizonyítvány a nemzetközi piac felé. 4) A megfelelő terjesztési csatorna Az Epic Games Store nem egy webshop. Hanem a világ egyik legnagyobb digitális áruháza , ahol egy VR termék percek alatt globális láthatóságot kap. Egy magyar csapatnak ez óriási ugrás – de nem szerencse, hanem stratégiai következmény. A nemzetközi piac nem attól érhető el, hogy „kivisszük a terméket”. Hanem attól, hogy a termékünk eleve globális problémára ad valódi megoldást. PARTNER-ÖKOSZISZTÉMA: AHOL A SOKFÉLESÉG VERSENYELŐNYT TEREMT A különböző szemléletek nem lassítanak — hanem robbanásszerű innovációt hoznak A legtöbb KKV és startup fél attól, hogy túl sok szereplővel dolgozzon együtt.Túl sok vélemény, túl sok irány, túl sok koordináció . A sokféleség erő , ha jól van összerakva. A „Be Prepared” projekt valójában nem egy fejlesztés, hanem egy össze-európai ökoszisztéma , ahol minden partner hozzáad valamit, amit más nem tudna. Kik vannak benne? – skandináv egyetemi kutatók, – kanadai professzor, – luxemburgi szoftverfejlesztők, – olasz szakemberek, – civil szervezetek, – tűzoltók, – önkormányzatok, – egyetemek. Ez nem „szokásos” partneri lista. Ez egy olyan konzorcium, ahol minden szereplő más szakmai dimenziót hoz: – valaki a gyakorlati tűzoltási tapasztalatot, – valaki a kutatási mélységet, – valaki a technológiai képességeket, – valaki a társadalmi edukációt, – valaki a piaci validáció szempontjait. Miért működik mégis ennyire olajozottan? Az egyik EU-s értékelő meg is jegyezte:„nem érti, hogyan sikerült ez a puzzle ilyen jól összeálljon – de nagyon működik.” A működés oka egyszerű: minden partner ugyanazt a célt szolgálja, csak más irányból. Ez a modell három dolgot ad egy vállalkozásnak: 1) Validáció több nézőpontból Nem kell találgatni, mit akar a piac — minden terület képviselője ott ül az asztalnál. 2) Skálázható fejlesztési sebesség Mindenki a saját erősségét teszi bele, nincs átfedés, nincs belassulás. 3) Hitelesség nemzetközi szinten Amikor egy kanadai professzor és egy skandináv kutató ugyanazt a projektet jegyzi, a világ figyel. Ez a fajta diverzitás az, ami lehetővé tette, hogy a projekt ne csak működjön, hanem nemzetközi zászlóshajóvá váljon . A partnerek nem viszik el az energiát. A jó partnerek hozzák a növekedést. A PROJEKTÖTLETEK EVOLÚCIÓJA: AMIKOR EGY GONDOLATBÓL ÖTTERMÉKES RENDSZER SZÜLETIK Az innováció nem „villanás” — hanem folyamatos építkezés, amiben minden partner hozzátesz egy darabot A legtöbb vállalkozó úgy gondol a termékfejlesztésre, mint egy lineáris folyamatra: „kitaláljuk – lefejlesztjük – piacra visszük”. Orsiék története viszont pontosan az ellenkezőjét mutatja: egy igazán erős innováció nem egyszer születik meg, hanem rétegről rétegre épül. A teljes „Be Prepared” ökoszisztéma egyetlen ötletből indult: „csináljunk egy VR játékot, amiben nem profi vagy, hanem átlagember.” Ez volt a mag. Aztán jöttek a partnerek — és mindegyik hozzátett valamit, ami miatt a projekt kinőtte az eredeti keretet: 1) A VR mellé kell mobile app is Mert nem mindenkinek van head setje — de mindenkinek van telefonja.Ezt a felismerés az egyik partner tette hozzá: ha nagy tömeghez akarsz eljutni, a mobil a kapu. 2) Ha már két app van, kell egy tudásbázis is Így született meg a Disastropedia, a laikusoknak szóló enciklopédia.Nem akadémiai nyelven, nem szakzsargonnal — hanem úgy, hogy Orsolya is megértse, ha ő keres rá . 3) Ha van tudásbázis, kell mérni is, hogy tanulnak-e az emberek Így jött a negyedik komponens: a Learning Management System , amely összegyűjti a két alkalmazásból érkező adatokat, és megmutatja, ki mit tanult, hogyan halad, milyen szinten áll. És mire a csapat feleszmélt, a korábbi egyetlen ötletből négy egymást erősítő termék állt össze — teljes ökoszisztémává. Miért fontos ez a vállalkozóknak? Mert a legtöbb startup túl korán akar tökéleteset építeni. A Székely Family példája pedig azt mutatja: a jó termék nem kész, hanem fejlődő. Elindulsz egy prototípussal, aztán a piaci reakciók, partnerek és validációk hozzáteszik a következő réteget. Ehhez viszont két dolog kell: – nyitottság, – és alázat ahhoz, hogy beengedd mások ötleteit is. A termékfejlesztés nem szobrászat. Nem lefaragsz, hanem hozzáépítesz, amíg a végén egy komplett rendszer nem születik. A SZELEKTÍV NÖVEKEDÉS MŰVÉSZETE: AMIKOR A CÉGED MÁR NEM FÉR EL A RÉGI KERETEK KÖZÖTT A növekedés ára – új struktúrák, új ritmus, új felelősség A beszélgetés egyik legszemélyesebb és legvállalkozóibb vonala az, amikor kiderül: a növekedéssel nem csak a cég változik meg — hanem az élet is körülötte. A Székely Family -nek nem „csak” 8-szoros árbevétel-növekedést kellett lemenedzselnie. Közben átalakult minden: – a gyerekek mind iskolába kerültek, – a családi logisztika új dimenziót kapott (side questek minden héten), – és maga az éves munkaritmus is szezonális hullámokban él. A szezonális modell vállalkozói kihívása A cég ritmusa májusig totális pörgés, július–augusztus viszonylag csendes, szeptembertől pedig újra elindul a maraton. Ez egy olyan tempó, amelyben nem lehet mindent ugyanúgy csinálni, mint egy 5 fős csapatnál . A növekedés kényszeríti ki: – a delegálást, – a felelősségek tisztázását, – az új operációs folyamatokat, – és azt, hogy kilépj abból a „mindent mi csinálunk” spirálból. A bővülés mögött fegyelem van, nem szerencse Orsiék már 24 emberrel dolgoznak, ebből 10 állandó kolléga.Ez nem organikus fejlődés — ez tudatos építkezés, folyamatos után követés, projektzárások, projektindítások és rengeteg döntés. És ami még fontosabb: volt bátorságuk elengedni azt, ami nem működik. Két projektet bezártak, mert:– vagy kifutott a COVID-hatás,– vagy nem bizonyult elég vonzónak a vevőpiac számára. A legtöbb KKV ezt nem meri meglépni — inkább évekig cipeli a zombie-projekteket. A valódi növekedés titka: tudni, mikor kell váltani A Székely Family történetéből egy dolog nagyon egyértelmű:a növekedés nem egyenes vonal. Inkább egy folyamatos újratervezés, ahol a fókusz az egyetlen stabil pont . A cég akkor tud tovább nőni, amikor te is készen állsz továbbengedni mindent, ami már nem szolgálja a növekedést. A VÁLLALKOZÓI NÖVEKEDÉS VALÓDI LOGIKÁJA: ADAPTÁCIÓ, FÓKUSZ, FELELŐSSÉG A Székely Family története nem arról szól, hogyan lehet szépen lassan építkezni. Arról szól, hogyan lehet túlélni, alkalmazkodni és közben skálázni egy olyan világban, ahol minden gyorsabban változik, mint valaha. Az elmúlt két évükben minden benne volt, amit egy vállalkozó átélhet: – 8x-os növekedés, – csapatbővülés 24 főre, – nemzetközi együttműködések, – projektzárás és projektszületés, – családi átstrukturálódás, – és egy olyan zászlóshajó projekt, amely életet menthet. A végső tanulság három egyszerű, de kőkemény vállalkozói igazságra épül: 1. A skálázás nem stratégia — hanem adaptációs képesség Nem akkor nősz, amikor időd van rá.Akkor nősz, amikor a piac úgy dönt, hogy ideje komolyabbá válnod. A kérdés: bírod-e tartani a tempót? 2. A fókusz többet ér bármilyen üzleti tervnél A KKV-k nagy része azért nem skálázódik, mert nem mer elengedni működésképtelen projekteket. A Székely Family azért tudott nőni, mert volt bátorságuk dönteni:mi marad és mi megy a kukába. 3. A felelősség ma versenyelőny Egy olyan világban, ahol az emberek félnek, bizonytalanok és felkészületlenek, az a vállalkozás kerül előnybe, amelyik valódi tudást és valódi megoldást ad. A „Be Prepared” projekt tökéletes példa erre: – valós problémára reagál, – életmentő tudást ad, – nemzetközileg is releváns, – és közben üzletileg is skálázható. **Ez a vállalkozói növekedés valódi képlete: Adaptálódj gyorsabban → fókuszálj bátrabban → építs valódit → skálázódj tudatosan.** Élő podcast epizód: Székely-Keresztesi Orsolya és Dr. Székely Zoltán – 2025. május 28. 14:15-tól! Vendégeink már korábban is jártak nálunk – az akkori adást itt hallgathatod meg . Háromgyermekes szülőpárosként döntöttek úgy, hogy nemcsak az életben, hanem a munkában is társként folytatják: ebből született meg a Székely Family & Co. Nonprofit Kft. A cégük egy egyedülálló nonprofit start-up inkubátor és akcelerátor, amely a K+F+I (kutatás-fejlesztés-innováció) szektorban dolgozik – különösen az űripar, a biztonság és a fenntarthatóság témakörein. Az SFC nem csak a piacképes innovációk segítésében aktív, hanem saját kutatói részleggel is rendelkezik – interdiszciplináris projektekkel, melyek gyakran hidat képeznek különböző tudományterületek között. Vendégeink komplexen gondolkodnak: az üzleti tanácsadás, projektmenedzsment, design, IPR, privacy vagy gamifikáció náluk nem külön szigetek – hanem egyetlen összefüggő ökoszisztéma részei. Dr. Székely Zoltán az SFC társalapítója és a Space & Security részlegek vezetője. Jogász végzettségű, nemzetközi doktoranduszhallgató és korábban az Európai Űrügynökség inkubátorprogramját is vezette itthon. Ne hagyd ki, ha téged is érdekel, hogyan lehet egyszerre kutatóként, szülőként és vállalkozóként is eredményesnek lenni – nem elméletben, hanem a gyakorlatban. 📅 Időpont: 2025. május 28. – 14:15 (CET) Elérhetőségek: Facebook LinkedIn YouTube PEERS projekt DRIVE2X projekt

<< Vissza az epizódokhoz Vállalkozás lépésről-lépésre - Piacra Lépési Stratégia 2.0 2020. november 20. Vállalkozás lépésről-lépésre sorozatunk kilencedik részében a Piacra Lépési Stratégiáról beszélünk.

<< Vissza az epizódokhoz The Photon / Volom Anna Sára 2022. augusztus 4. "A Photon ötlete akkor jött, amikor rájöttem, hogy mennyire időigényes feladatnak bizonyul, ha szeretnénk egy jó fotóst találni, aki árban és stílusban is passzol az elképzeléseinkhez. A platformunk egyszerre oldja meg a munkát kereső fotósok és azok problémáját, akik rövid idő alatt, online, néhány csuklómozdulattal szeretnének fotóst rendelni. Hasonló megoldásokkal találkozhatunk más területeken. Ami a fotózás piacát illeti, legfőképpen online adatbázisokkal találkozhatunk itthon, viszont olyan közvetlen versenytársunk nincs a hazai piacon, amely a Photon-hoz hasonlóan online ügynökségi szolgáltatást építene Magyarországon. Kezdetben Budapestre és a főváros közvetlen környezetére fókuszáltunk, ma már országos kiterjedésűvé terjesztettük a Photon szolgáltatásait, amit a külföldi piacra lépés követ." Volom Anna Sára a neten Honlap Facebook Instagram Magyar Business Photon a neten Honlap Facebook Instagram MagyarBusiness Olvasd el a Recap cikkeket