Eisenbacher Csabától megtudhatjuk kiknek való az agilis növekedés és hogyan használják, mik a cégek sebezhető pontjai
Kiknek való az agilis növekedés és hogyan használják?
Csaba főleg olyan cégekkel foglalkozik, akik már nagy múlttal rendelkeznek.
„Hoznak magukkal egy olyan struktúrát, egy olyan múltat, egy olyan személyzetet, egy olyan technológiát, amivel rohadt nehéz jól, innovatívan, hirtelen durrantani, hacsak nem nézel meg valamilyen agilis keretrendszert és nem kezdesz el annak alapján dolgozni.”
A keretrendszerek főleg azoknak szólnak, akik igyekeznek felzárkózni a többiekhez, a frissebb, dinamikusabb cégekhez. Sok kritikát kap ez a rendszer, hogy valóban működik e, ez pedig amiatt van, hogy nagyon sokan használják rosszul, közben pedig kifelé folyamatosan azt marketingelik, hogy ők egy agilisan működő vállalat.
„Ha fölmész egy LinkedIn-re vagy bárhova és agilis nagyvállalatokat keresel ennek több mint a 80%-a nettó kamu. Ha ilyen transzformációval akarsz foglalkozni, akkor minden körülmények között keressél külső tanácsadót.”
A külső tanácsadóra azért van szükség, mert egy cég kívülről soha nem fogja magát úgy látni, mint egy külsős ember. Ez a mentalitás a német cégeknél már a 90-es években jelen volt, hazánkban később kezd ez kialakulni.
Problémák, ahol elrontják cégek:
Hazugság: agilisnak vallja magát a vállalat, közben pedig nem az.
Hívnak tanácsadót, trénert, de van bennük egy ösztön, hogy ők ezt jobban tudják, kifizetik a szolgáltatást, aztán a legkritikusabb pillanatban elküldik a tanácsadót, hogy onnantól ők megoldják.
A cégek sebezhető pontjai
Egy cégnek fel kel készülnie minden eshetőségre. A legnagyobb ellenség a tudatlanság, ha a cég nem rendelkezik megfelelő információkkal, ezért egyes változásokra, eseményekre nincs felkészülve.
„Az agilisoknak is ez az egyik alapelve, hogy akkor tudod ezt a folyamatos kísérletezést, innovációt, előre menést megvalósítani, hogy ha van egy ilyen sens of urgency. Mindig érezd magad egy picit veszélyben!”
Külön tudnak készülni a cégek a legnagyobb veszélyforrásokra például azzal, ha szimulációkat végeznek, előre megoldásokat találnak ki a lehetséges problémákra, ezáltal mikor gond adódik már felkészülten tudják megoldani azt.
„Az agilitásban ezt úgy hívjuk a kérlelhetetlen folyamatos fejlődés. Ezt mi úgy csináljuk agilisok, hogy bizonyos időközönként igenis leülünk a csapatokkal és megnézzük, hogy oké az alapján, amit az elmúlt pár hétben csináltunk mit gondoltok mi az amit lehetne még sokkal jobban, ha valamit elrontottunk, vagy nem jutott rá idő, vagy nem sikerült minőségben szállítani annak konkrétan mi volt az oka?”
Az agilitás egyik alappillére a folyamatos, őszinte önvizsgálat.
Folyamatos mérés
Onnan tudhatjuk meg, hogy valami jól működik e, hogy folyamatosan méréseket végzünk. Az egyik legfontosabb az ügyfél-visszajelzések mérése, amivel láthatjuk, hogy milyen irányba érdemes tovább haladni.
„Ez is nagyon fontos alappillér, hogy az agilis szervezet tanuló szervezet.”
Azért van szükség a folyamatos mérésekre, önvizsgálatra, mert az elmúlt évtizedekhez képest sokkal komplexebbek a termékek, a technológiák. Már nem egy szakértő lesz a cégben, akinek a szaván múlik minden, több szakemberre van szükség, a dolgozóknak át kell látni a folyamatokat és folyamatosan fejlődni kell, mert állandó a verseny a piacon.
„Minden cég átalakul reméljük egy ilyen tudásmegosztó, önmagában tanuló céggé, ahol minden egyes kollega folyamatosan megpróbálja felszívni az infót a piacról meg belülről is és van egy vezetőség, aki erre nyitott és ezt meghallgatja, és együtt fejlődünk.”
Információ átadás a vezetőségnek
„Önvizsgálat! A felismeréseket csak úgy tudod beépíteni a cégbe, ha tényleg őszintén, rugalmasan, szemmagasságba kommunikálunk egymással.”
Erre a lejobb szűrő a bizalom, hogy a kollégák merjenek kérdezni egymástól és bízzanak a vezetőségben is, ekkor fog működni az önvizsgálat és tud a vállalat fejlődni, előre menni.
Olvass tovább!
További cikkek a témában:
Eisenbacher Csaba: kinek való az agilis növekedés