Tóth Réka Ibolyától megtudhatjuk szükség van e a kiégésre a fejlődéshez, szerinte mi a kiégés és mit lehet tenni ellene
Kell e a kiégés a fejlődéshez?
„Szakmai szemmel nézve nem annyira támogatom a kiégést.”
A kiégésnek vannak különböző fokozatai és ennek tekintetében a felismerés és a megoldás sem ugyanaz. Egy mélyebb depressziós állapotból nagyon sok munka kijönni, ezért érdemes erre sokkal jobban odafigyelni és már hamarabb észre venni vagy megelőzni ezt a folyamatot.
Réka Ibolya inkább a prevencióban, a megelőzésben hisz. Szerinte a tudatosságot kellene fejleszteni az emberekben, hogy legyen egy belső megérzésük, egy „belső gombjuk”, hogy ha kilendültek az egyensúlyukból és naponta érzékelik ezt a „gombnyomást", akkor érezzék, hogy tenni kell valamit, változtatni kell.
„Szerintem ebből az állapotból sokkal kellemesebben lehetne építkezni az embereknek.”
Tény és való, hogy az emberiség számára a szenvedés egy nagyon motiváló dolog, de nem biztos, hogy erre mindig szükség van ahhoz, hogy már hamarabb felismerjük, hogy más irányba kell tovább menni.
„Én inkább afelé viszem mostanában az embereket, hogy legyen bennük egy olyan belső iránytű, ami segít nekik megtalálni azt, hogy mi a jó nekik. És olyan egyensúlyi állapotban maradni, hogy ne vezessen ehhez a szenvedéshez, és hogy higgyük már el azt hogy egyébként tudunk jó életet teremteni szenvedések nélkül.”
A pozitív energiákra koncentráljuk, és ezt akkor tudjuk megtenni, ha jobb lelki állapotba vagyunk, ha nagyon rossz a helyzet, akkor leginkább a saját „túlélésünkért” küzdünk, ilyenkor nehéz a jó dolgokat meglátni.
A kiégés és az elleneszere
A kiégésnek vannak lépcsőfokai. A hagyományos kiégés legtöbbször a motivációvesztésről szól, megjelenhetnek fizikai tünetek, szorongás, pánikrohamok kísérhetik, depresszió alakulhat ki. Munkavállalói szemszögből romolhat a teljesítmény, megnőhet a hibáknak a száma, önbizalomhiány és kedvetlenség alakulhat ki a tevékenységek kapcsán.
Okozhatja a munkahelyen töltött hosszú munkaidő, a nehéz vagy nagy nyomás alatt álló helyzetek, az érzelmi és fizikai kimerültség. A kiégés olyan állapot, amelyben az egyén fizikai és érzelmi erőforrásai kimerülnek a munkája miatt. Az egyén unatkozhat és tehetetlennek érezheti magát a kihívások és a teljesítmények hiánya miatt, és képtelen örömét lelni a szokásos tevékenységeiben.
Réka Ibolya reakciója a saját kiégésére az volt, hogy egy hónapig nem dolgozott, senkivel nem akart találkozni.
„Legtöbb esetben, hogy ha munkahelyi kiégésről beszélünk, akkor szerintem egy nagyon fontos dolgot engednek el teljesen az emberek az pedig a saját határaiknak a meghúzása.”
Meg kell határozni, hogy pontosan mit várunk el egy munkahelytől, milyen munkát vállalunk be, milyen kommunikációt engedünk meg másoknak magunkkal szemben. Fontos lenne, hogy egy munkavállaló érezze magát biztonságban a vállalati kultúrában és merjen nemet mondani, ki merje mondani ha valamit nem tud megcsinálni, mert például nem rendelkezik hozzá elegendő információval.
Ha valami nem stimmel, akkor azt az élet jelezni fogja, hogy vegyük észre, hogy valami nem jól működik!
Réka Ibolya szerint pici apró dolgokat, apró lépéseket érdemes beiktatnunk az életünkbe, ahhoz hogy változtassunk és akkor annak az esélye, hogy nem folytatjuk az új tevékenységet kisebb lesz.
„Ilyen kis lépéseket elkezdünk csinálni, beépíteni és ezt megengedjük magunknak, akkor egyébként ez segíthet visszajönni folyamatosan egyensúlyi állapotunkba, tehát például álljunk fel óránként vagy igyunk elég vizet.”
Ha elkezdünk odafigyelni apró dolgokra, akkor sokkal előbb észre fogjuk venni azt, amikor nem vagyunk egyensúlyban.
„Szerintem a boldog életnek a kulcsa az az, hogy legyen egészséged, mert akkor tudod csinálni a dolgaidat, … minőségileg tudj kapcsolódni, mert igazából a szeretet … kapcsolja össze az embereket és hogyha van szeretet az életünkben akkor jól érezzük magunkat, akkor biztonságban érezzük magunkat.”
Olvass tovább!
További cikkek a témában: