<< Vissza az epizódokhoz Kukoly Dávid / Fluid Digital 2025. május 12. A vállalkozó, aki nem akart óriást építeni Mi van akkor, ha valaki nem akar nagy lenni? Nem akar 300 milliós árbevételt. Nem akar csapatot építeni. Nem akar CEO lenni. Csak élhető vállalkozást, kontrollt, szabadságot és néha egy nyugodt, fókuszált délutánt. Kukoly Dávid tipikusan az a vállalkozó, akiről elsőre azt gondolod: ambiciózus, haladós, technológiában otthon van, marketinges agya van, és tuti, hogy skálázni akar. De nem. Vagy legalábbis nem úgy . 15 hónappal a korábbi adás után tért vissza a Magyar Business Podcastbe, és nem csak földrajzilag költözött haza Nyíregyházára – hanem vállalkozói identitásban is hazaért önmagához . Mire is jött rá ez idő alatt? „Először mindent is csinálni akartam. De amikor folyamatosan az időmből loptam, rájöttem, hogy ez így nem fenntartható. Csak az maradhat, ami közel áll hozzám – és ami eltart.” A beszélgetésben nem sikerekről, nem bevételrekordokról, és nem futó kampányokról van szó. Hanem valami sokkal érettebbről. Hogyan lehet egyszerre vállalkozni, fejlődni, embernek maradni és nem megőrülni. Ez az epizód nem csak egy újabb „vállalkozói történet”. Ez egy személyiségalapú vállalkozásfejlesztési kinyilatkoztatás . Egy útkereső vállalkozó gondolatfolyama, aki felismerte:– nem kell mindent skálázni,– nem minden ötletből kell cég,– nem kell minden áron nőni. Miközben ChatGPT-t oktat, marketing projekteket vezet, szoftvereket fejleszt, Dávid az igazi munkát önmagán végzi . És erről mesél őszintén. Stratégiai fókusz – Minden ötlet jó, de nem mindegy, melyikbe ölsz időt Egy vállalkozó soha nem ötlet hiányában szenved. A probléma nem az, hogy nincs mit csinálni. Hanem az, hogy túl sok minden van. És a legtöbb vállalkozó bele is rohan ebbe a csapdába:– Minden ötlet fontosnak tűnik.– Minden projekt lehetne „a nagy dobás”.– Minden startup-szagú gondolat skálázhatónak néz ki… papíron. Kukoly Dávid is így kezdte. Mindenre igent mondott, mindenbe belefogott. Aztán jött a valóság. „Nagyon lelkes kezdőként azt éreztem, hogy ezt is meg kell csinálni, meg azt is. Csak közben mindig onnan vettem el az időt, ami pénzt hozott.” A második év a realizálás éve lett. A felismerésé, hogy a túl sok projekt valójában visszafogja a teljesítményt. Nem visz előre, csak szétszór. Ahogy Attila frappánsan megfogalmazta: „Ha túl távol vannak egymástól az ötleteid, olyan, mintha sok kis tűz égne, de egyik sem elég meleg ahhoz, hogy bármit is megsüss rajta.” Az igazi stratégia nem az, hogy több irányba húzol. Hanem hogy eldöntöd: mire NEM mondasz igent. A fókusz ott kezdődik, amikor elkezded kaszálni a „jó ötleteket” – mert rájössz, hogy csak viszik az energiád, nem adják vissza. Dávid leállított több AI-alapú projektet is. Nem azért, mert rosszak voltak. Hanem mert nem szolgálták azt a célt, amit ő valójában el akart érni. „Működtek, de nem tudtuk őket skálázni. Nem volt értelme beletenni több időt, ha nem hoz vissza annyit, mint egy-egy jó marketing projekt.” Döntés a skálázásról – Kicsiben nagyobbat lehet nyerni? A mai vállalkozói világban van egy íratlan szabály: "növekedj vagy pusztulj" . Ha nem akarsz 10 fős csapatot, új irodát, havi 5 milliós kampányokat, akkor valamit „rosszul csinálsz” – legalábbis ezt súgja a mainstream. De mi van, ha pont ez a hiba? „Volt két AI-alapú szoftverem is. Elindítottuk, működött, fizetős ügyfelek voltak. De nem volt értelme továbbvinni. Skálázhatatlan volt számunkra, nem érte meg.” Dávid nem bukott el. Egyszerűen visszavonult a túl sok irányból , és belőtte: - Mi a core?– Mi hoz pénzt?– Mihez van természetes affinitása? A válasz: marketing kivitelezés és oktatás. Nem csilivili AI termékek. Nem újabb SaaS platform.Hanem az, amit tényleg jól csinál – és amiért fizetnek. „A 80/20 szerint néztem meg, mi adja a bevételem 80%-át. És kiderült, hogy azt a 20%-ot kell turbózni, nem az új ötleteket.” Ez nem visszalépés. Ez egy tudatos stratégiai döntés: kicsiben maximalizálni a profitot , ahelyett, hogy nagyban szórnánk az erőforrásokat. És ebben van egy vállalkozói lázadás is: nem mindenki akar startupos tempót. Nem mindenki akar milliós árbevételt, ha azzal milliós stressz is jár. Dávid „one-person marketing ügynökséget” épít. Hatékonyan, automatizálva és közben él . Nem égeti magát, nem skálázási álmokat kerget. Azt csinálja, ami működik . „Sok tanulság volt, sok mindent elrontottam. De amit tanultam, azt nem veheti el senki. Ha újra kell kezdenem, meg fogom oldani.” Ez a valódi skálázás: nem a céged méretét növeled, hanem a döntéseid minőségét. Személyiség mint stratégiai tényező – Amikor a karaktered írja az üzleti terved A legtöbb vállalkozó úgy próbál céget építeni, hogy teljesen figyelmen kívül hagyja a saját karakterét . Erőltetnek egy modellt, ami jól néz ki kívülről. Aztán csodálkoznak, hogy belül szétégnek. Kukoly Dávid nem akart ebbe belesétálni. Inkább leült, és megkérdezte magától:– Mi az, amit jól csinálok?– Milyen munkát élvezek tényleg ?– És mit nem akarok ? „Nagyon szerettem volna membership modellt építeni. Visszatérő bevétel, egyszer eladod, aztán csak tartod a kapcsolatot. Csak épp a személyiségemnek nem állt jól.” Dávid nem akar közösséget építeni, folyamatosan tartalmat gyártani és másoknak megfelelni. Ő deep work típus. Aki elmerül egy kampányban, egy optimalizálásban. Nem „frontvonalas arc”, hanem háttérben építkező mester. És ez a felismerés nem hátrány – hanem stratégiai előny. „Én inkább vagyok kocka marketing geek, mint influencer. Szeretek elbújni a képernyő mögé és a számokat bogarászni.” Ez az igazi vállalkozói önismeret.Nem „önfejlesztésről” szól, nem bullshit workshopokról.Hanem arról, hogy tudod, mire vagy való – és mire nem. És ha ezt nem veszed figyelembe, két dolog történik: Kiégsz egy olyan modellben, ami nem neked való. Elpazarolod azokat a területeket, amiben tényleg kiemelkedő lehetnél. A stratégia nem PowerPoint prezentációkban kezdődik. A stratégia a személyiségedből indul. Tartalomgyártás és a toxikus produktivitás – Nem kell influencernek lenned, hogy vállalkozó legyél A modern vállalkozói világ azt üvölti: „Ha nem posztolsz, nem létezel.” „Tartalom nélkül nincs márka.”„A personal brand az új valuta.” De mi van akkor, ha te utálsz posztolni? Mi van akkor, ha a tartalomgyártás nem ad energiát, hanem elvesz? „Ha érdekel valami, akkor szívesen csinálok róla tartalmat. De ha kötelező, akkor azonnal elmegy a kedvem.” Dávid nem tartalomgyártó típus. Ő marketing kivitelező. Nem influencer. És ez az a pont, ahol sok vállalkozó csúszik el. Összekeverik a marketinget az önkifejezéssel. Azt hiszik, hogy a növekedés egyenlő azzal, hogy 0-24-ben látható vagy. Közben meg a legnagyobb növekedés akkor jön, amikor épp csendben vagy és dolgozol. „A podcast például baromi jó formátum lenne, ha lenne időm csinálni. De nincs. Mert dolgozom.” Ez nem lustaság, ez tudatosság. A tartalomgyártás egy eszköz, nem kötelező penzum . A „toxikus produktivitás” pontosan ott kezdődik, amikor mindenáron csinálni kell valamit , csak azért, hogy ne maradj le. Pedig néha az az igazi fejlődés, amikor mersz nem csinálni semmit . Csak fókuszálni arra, ami valóban számít. Önismeret és pszichológiai mélység – Amikor a legnagyobb vállalkozói eszköz a saját agyad A legtöbb vállalkozó üzleti könyveket olvas. Stratégiai podcasteket hallgat. Workshopokra jár. De van egy eszköz, amit alig használunk – pedig a legnagyobb hatása van a cégünkre : A saját pszichénk. „Hat éve járok pszichológushoz. És nem a cégem lett jobb tőle – hanem én. Aztán a cégem is.” Ez nem life coaching. Nem instant motiváció. Ez kőkemény önismereti munka . Honnan jövök? Mi mozgat? Mitől kattantam be újra és újra ugyanott? És miért akarok olyat csinálni, ami valójában nem is az enyém? Dávid elkezdett mélyre menni. Jung-i archetípusokkal dolgozott, önreflexióval, karaktervizsgálattal. A cél nem az volt, hogy „önazonosabbnak” tűnjön,hanem hogy stratégiai döntéseket tudjon hozni saját magára alapozva. „Nem akarok dominálni egy szakterületen. De ha megkérdeznek, legyen olyan válaszom, amire azt mondják: na jó, ezt hallani kellett.” Az önismeret a vállalkozásban nem luxus. Nem „extra”. Nem “szép, ha van”. Ez a core engine . Ez dönti el, hogy túl fogsz-e élni, amikor mások kiégnek. Ez adja meg, mikor kell elengedni egy projektet, mikor kell nemet mondani egy ügyfélre, és mikor kell inkább lazítani, nem ráfeszülni. Dávid meditál. Transzcendentális technikával. Mert kell a rendszeres kiszakadás , hogy vissza tudjon térni. Ez nem "spiri", hanem stratégiai szintlépés: ha a gép vagy, akkor a karbantartásod nem opció. Technológiai mindset – ChatGPT nem csak AI, hanem a legjobb kollega Az AI-ról mindenki beszél. A legtöbben félnek tőle, néhányan istenítik. De nagyon kevesen használják jól. Kukoly Dávid nem fél az AI-tól. Beépítette a rendszerébe. Nem úgy, mint sokan, akik „néha ráírnak egy promptot”.Hanem napi szinten, tudatosan, célorientáltan. „ChatGPT számomra konkrétan a 2024-es év dolgozója lett. Segít, válaszol, promptolok vele. De csak akkor működik jól, ha pontosan tudod, mit akarsz tőle.” Ez a kulcs. Nem az AI lesz okos helyetted. Hanem akkor segít, ha te is okosan kommunikálsz vele. A legtöbben ott rontják el, hogy: nem adnak kontextust, nem definiálják a szerepet („role prompting”), és csodát várnak egy félmondatos utasítástól. Dávid ezzel szemben kísérletezik. A saját marketinges eseteit már konkrét prompt-stratégiákkal oldja meg. Volt, hogy ugyanazt a kérdést tízszer tette fel – tíz különböző módon. És mind a tízszer más választ kapott. „Az egésznek az a trükkje, hogy tudd, mit akarsz kihozni belőle. Ha nem tudod, a ChatGPT is csak össze-vissza beszél majd.” Ez már nem „kiegészítő” technológia. Ez core eszköz , mint egy svájci bicska, amit minden nap előveszel – csak meg kell tanulni használni . A vállalkozásban ma már nem az a kérdés, hogy használod-e az AI-t. Hanem az, hogy milyen szinten vagy benne. És Dávid példája világos: ha jól használod, egy emberként is lehet százszorosítani a hatékonyságot. Reziliencia és realitás – Az egyfős hadsereg kihívásai Egyszemélyes vállalkozónak lenni szexinek tűnik. Nincs főnök, nincs kolléga, nincs meeting. Csak te, a géped és a hatékonyság. De ez csak a felszín. A mélyben brutálisan nehéz. „Ha én kiesek, minden megáll. Ha lebetegszem, ha utazom, ha bármi történik – nincs, aki helyettesítsen.” Ez a realitás. Nincs szabadság. Nincs backup. Nincs „majd megoldja valaki” . Az idődet árulod, és az idő véges. És mégis: Dávid nem panaszkodik.Ő ezt tudatosan vállalta. Nem akar csapatot. Nem akar 30 fős ügynökséget.Mert nem az az álma. „Szívesebben elemzek beállításokat, mint hogy csapatot menedzseljek. Nem akarok HR-ozni, nem akarok kultúrát építeni – most nem.” Ez nem kicsiség. Ez fókusz.Tisztában lenni azzal, hogy mi fér bele – és mi nem. És nem elhinni, hogy „csak skálázással lehet fejlődni”. Dávid jelenleg a „one-person marketing agency” modellt viszi. Maximalizálja az outputot, automatizál, rendszerez, dokumentál. De nem akar „még egy embert”, ha azzal elveszíti a kontrollt. „Most például utazom, és viszem a laptopot. Nem ideális, de még nem találtam meg azt a második személyt, aki helyettesíthetne. Lehet, hogy nem is akarok.” Ez az önazonos vállalkozás. Nem az, amit az online guruk árulnak. Hanem az, ami működik neked – hosszú távon, emberként is. A reziliencia nem azt jelenti, hogy mindig bírod.Hanem hogy tudod: mit bírsz el – és mit nem érdemes cipelni. Profit, cashflow és magyar valóság – Mit jelent valójában jól menni? A közösségi médiában mindig az árbevétel szerepel:– „300 milliós évet zártunk!”– „50 ügyfél, 7 országban!”– „Márkánk most lépett nemzetközi piacra!” És akkor mi van? „Lehet 300 milliós árbevételed, de ha 260 millió a költséged, nem vagy előrébb. A profit az, ami számít – és erről alig beszélünk.” Dávid nem hajt az impresszív számokra. Ő profitot akar realizálni. Úgy építi a vállalkozását, hogy több maradjon a zsebében , ne a könyvelési Excelben. Ez a gondolkodás viszont szembemegy az amerikai típusú „scale first, profit later” logikával. Az Amazon, a Spotify, a Netflix – évekig veszteségesek voltak. Csakhogy ez nem a magyar valóság . „Itt nincs olyan, hogy majd egyszer eladod a céget, és jön a nagy pénz. Itt az van, hogy ha ma nem marad valami a hónap végén, akkor gáz van.” Ezért Dávid cashflow fókuszú vállalkozó . Nem „növekedésmániás”, hanem nyereségorientált. És ezzel vállalja azt is, hogy inkább kicsiben marad, de hatékonyan működik. Mert ha nem figyelsz:– többet költesz, mint kéne,– új projekteket cipelsz, amik nem hoznak,– elfelejted: az a pénz számít, amit meg is tartasz. „A profit a vállalkozás végeredménye – nem az árbevétel. De erről nem szól egy Facebook poszt sem.” A valódi siker nem a nagy számokról szól. Hanem arról, hogy te mint ember jobban élsz. Nem több Excelcellát töltesz ki – hanem több időt tölthetsz azzal, akit szeretsz. Tanulságok és önazonosság – A vállalkozás nem sprint, hanem belső játék A legtöbb vállalkozó eljut egy pontra, ahol már nem a pénz, nem az ügyfelek, nem a kampányok érdeklik – hanem az a kérdés: „Ki vagyok én ebben az egészben?” „Nagyon sokáig azt hajtottam, amit mások szerint kellett volna. Membership, startup, skálázhatóság. Csak épp nem voltam benne önazonos.” A felismerés fájdalmas, de felszabadító: Nem kell mindenkinek nagyot építenie. Nem kell mindenkinek extravertáltnak lennie.Nem kell mindenáron növekedni. A vállalkozás nem sprint . Nem az nyer, aki először ér célba – hanem az, aki nem adja fel, mert nem szakad szét útközben. „A személyiséged nem akadály. A személyiséged a térkép. Csak végre olvasni kellene róla.” Dávid rájött, hogy ő nem akar ügynökséget vezetni. Nem akar menedzselni, motiválni, riportolni. Ő csinálni akarja, szívvel. Ha pedig valami nem illik bele ebbe a képbe – megy a kukába. Ez nem egoizmus.Ez életstratégia. „A vállalkozásom azért működik, mert végre úgy működöm benne, ahogy én működöm. Nem úgy, ahogy a piac, a trendek vagy a LinkedIn mondja.” Ez az igazi üzleti szabadság: nem akkor jön el, amikor bármit megtehetsz, hanem amikor nem vagy hajlandó akármit megtenni. Stratégia egyszemélyesben – A kevesebb nem hátrány, hanem élesség A „stratégia” szó sokak fejében még mindig multiszagú. PowerPoint, évzáró meeting, csapategyeztetés, KPI-k. De mit jelent stratégiai gondolkodás akkor, amikor egyedül vagy? Nincs meeting. Nincs team. Csak a határidő, az ügyfél – meg a te energiád. „Az elmúlt év végén megnéztem, mi működik valójában. És ami nem szolgálta a fő célomat, azt elengedtem.” Ez nem vállalati racionalizálás. Ez belső rendrakás . Dávid nem csak rendszereket szűrt, hanem gondolkodásmódot váltott .– Nem abban gondolkodik, mi trendi.– Nem abban, mi lenne „skálázható”.– Hanem: mi az, ami hosszú távon működtethető általa, mint egyetlen erőforrás. „Mindent optimalizálok, ami nem én vagyok. Ami viszont hozzám kötött – azt nem adom ki. Mert ott van az érték.” Ez a tudatos kiszervezés kulcsa: nem csak azt adod ki, amit nem szeretsz – hanem azt is, amit nem neked való. Ez az, amit a legtöbb „építs céget” típusú tanácsadás figyelmen kívül hagy: egy egyszemélyes vállalkozás nem kicsi cég – hanem egy másik játék. Itt nem az a kérdés, hogyan tudsz 20%-ot növekedni.Hanem hogy hogyan tudod fenntartani a 100%-odat hosszú távon. „Ha a vállalkozásomnak én vagyok az alapja, akkor magamat kell a legjobban menedzselnem.” Stratégia egyszemélyesben? Belőled indul. A vállalkozás nem más, mint önmenedzsment extrém környezetben Ez az epizód nem a klasszikus „hogyan építs céget” sztori. Ez annak a vállalkozónak a története, aki nem akar cégvezér lenni. Nem akar exitet, nem akar befektetőt.Akar viszont fókuszt, kontrollt, profitot – és önazonosságot. Amit hazavihetsz ebből a beszélgetésből: A személyiséged nem hátrány – hanem iránytű. Ne másolni akarj modelleket, hanem testre szabni. Nem minden ötlet érdemel időt. A fókusz nem opció – stratégiai túlélési feltétel. A tartalomgyártás nem kötelező. Ha nem neked való, engedd el – a marketinged akkor is működhet. A profit fontosabb, mint az árbevétel. A pénz, ami a zsebedben marad, számít – nem a számlázott összeg. Egyedül is lehet jól csinálni. Csak ehhez rendszer, önismeret, és brutális őszinteség kell. Az AI nem varázslat – hanem erősítő. Ha tudod, mit akarsz, százszorosítja az erődet. A legnagyobb stratégád te magad vagy. Ha te nem vagy rendben, a céged se lesz az. „Most végre úgy működöm a vállalkozásomban, ahogy én működöm. Ez a valódi szabadság.” 🎧 Hallgasd meg a teljes adást, ha végre a saját utadat járnád! 💬 Oszd meg és küldd el egy vállalkozó ismerősödnek, Kukoly Dávidról Kukoly Dávid, a Fluid Digital alapítója és a több webáruház és szoftver tulajdonosa és társ-tulajdonosa, tartalom készítő. Már több mint 10 éve tevékenykedik aktívan az online marketing iparágban B2B és B2C területen egyaránt, amelyet az utóbbi években nem csak művel, hanem oktat is több intézményben és a saját streaming felületén. Marketing szakemberként és e-kereskedőként a célja, hogy segítsen azoknak, akik szeretnék megtanulni az online marketinget a gyakorlatban. Kukoly Dávid a neten LinkedIn Fluid Digital Kft. a neten Honlap YouTube Instagram A beszélgetés alapján készült cikkek

<< Vissza az epizódokhoz Nagy Barna / Kreatív Vonalak 2025. január 28. A Kreatív Vonalak társalapítójaként és vezetőjeként 22 éve a kisvállalati márkaépítés ügyének egyik legaktívabb szószólója. Csapata az elmúlt hét évben a Magyar Marketing Szövetségnél ötször lett az Év ügynöksége. 31 WOLDA nemzetközi arculati díj, 81 Marketing Gyémánt díj, 75 Év honlapja díj, valamint Üzleti etikai díj fémjelzi munkásságukat. Az idei Arany Rajzszögön elnyerték az "Év tervezőgrafikai stúdiója" kitüntető címet. A legjobb hazai ügynökségek között tartják őket számon, mindezt debreceni székhelyű vállalkozásként. A szakmát rendszeresen oktatja is számos hazai képzésen és konferencián, köztük a Debreceni Egyetem arculattervezés kurzusán. Nagy Barna / Kreatív Vonalak a neten: Honlap LinkedIn Facebook

Miért nem működik a céged nélküled? Marjai Viktor megmutatja, hogyan építs rendszert és stratégiát, ami hosszú távon is működik. << Vissza az epizódokhoz Marjai Viktor / DISC Elemzés 2025. szeptember 1. Nincs időd többet halogatni A vállalkozásod nem te vagy. És ha ezt nem érted meg időben, rámegy minden. Ez az epizód nem elméletgyűjtemény. Nincsenek nagy szavak, nincsen csili-vili marketing. Ez a beszélgetése arról szól, hogy mi tart vissza attól, hogy a céged valóban működjön – nélküled is. Marjai Viktor újra mikrofon mögött, de most nem csak a DISC miatt. Bár az is szóba kerül – mert mindig előkerül –, a hangsúly most a rendszerben gondolkodásra, a hosszú távú tervezésre és a valódi önismeretre kerül. Viktor azóta nagyot lépett: belevágott egy mentálhigiénés képzésbe, új keretrendszereket, validált teszteket tanult, és elkezdte átlátni, hogy mitől működik vagy nem működik egy vállalkozás. Ez az epizód azoknak szól, akik érzik, hogy nem jó irányba mennek . Akik nem értik, miért akadt meg a növekedés. Akik már túl vannak a pénzhajszoláson – de még nem látják, mi jön utána. Ez rólad szól. A cégedről. A gondolkodásodról. És arról, miért nem elég a lendület, ha nincs mögötte stratégia. Nem a személyiségedhez illik? Akkor nem fog működni. Miért nem tudsz tartósan bevezetni egy új szokást? Miért fut ki a lendület pár hét után? A válasz egyszerű: mert nem passzol hozzád . „Az a szokás, ami a személyiségedtől messze áll, az nagyon nehéz beépíthető.” És ez nem csak magánéleti kérdés. Ez a vállalkozásod működésének egyik legfontosabb sarokköve . Ha nem vagy tudatában annak, hogyan működsz alapból, mitől kapsz energiát, mire vagy érzékeny – akkor olyan rendszert fogsz építeni, ami veled szemben dolgozik . Ezért van az, hogy sokan belefáradnak a saját cégükbe. Nem a piac viszi őket padlóra. Saját maguk. Az önismeret nem öncélú. Ez nem pszichológiai játszótér. Ez a vállalkozásod működési alapja. A DISC, a mentálhigiénés tesztek, a konfliktuskezelési modellek – mind egy célt szolgálnak: Segítenek megérteni a működésedet, és úgy felépíteni a vállalkozásod, hogy ne önmagaddal harcolj nap mint nap. Aki ezt nem veszi komolyan, hosszú távon elveszti az irányítást. És nem azért, mert nem dolgozik eleget. Hanem azért, mert nem azt csinálja, amire építhetne. Az oktatás nem tanít meg önmagadra A legtöbb vállalkozó későn kezdi el azt, amit már rég kellett volna: önmagával foglalkozni . Nem azért, mert nem akarja. Hanem azért, mert az oktatásból ezt teljesen kihagyták . „Az oktatási rendszer nem arra épül, hogy megismerd önmagad, és ahhoz képest hozd ki a legtöbbet abból a 10–20 évből, amit a rendszerben töltesz.” A probléma nem új, de a környezet ma még jobban felnagyítja. A mesterséges intelligencia, a ChatGPT és az elérhető tudás mennyisége miatt az akadémiai lexikonfejlesztés értelmét veszítette . De közben senki nem segít abban, hogy az ember értsen önmagához . A DISC ezért üt akkorát. Mert ad egy rendszert, amiben elhelyezheted magad.Egy támpontot, amihez képest tudsz dönteni, haladni, fejlődni. Ez az „igazodási pont” nemcsak a vállalkozásra, hanem a gondolkodásra, a szokásokra, a döntéshozásra is hat . Akkor a napi operatív pörgés mindig elvisz – és nem marad időd gondolkodni . A vállalkozásod nem te vagy Ez az egyik legveszélyesebb tévedés, amiben a legtöbb vállalkozó benne él. Azt hiszi, hogy ő maga a cég. És ebből jön minden más probléma: kiégés, kontrollvesztés, növekedési plafon. „Az első nagy probléma a gondolkodásmódban az, hogy a cég az én vagyok.” Pedig egy vállalkozás nem lehet egyenlő egy emberrel.A vállalkozás rendszer . A rendszerhez pedig cél, struktúra, és egy olyan hosszú távú vízió kell, ami nem a vállalkozó aktuális élethelyzetéhez van kötve . Mert mi történik akkor, ha te változol?Ha mást akarsz, mint öt évvel ezelőtt?Ha eleged van, ha pihenni akarsz, ha kiszállnál? Ha nem készíted fel a vállalkozásodat a független működésre, akkor minden személyes hullámvölgyedet magával rántja . És ha nincs hosszú távú stratégiai irány, akkor nem tud önállóan működni .Nem tud nélküled dönteni. Nem tud fejlődni. Csak túlélni. A rendszered a stratégiai tervedből indul ki Sokan azt hiszik, hogy a vállalkozásuknak rendszert építenek. De valójában csak működnek . A cél nélküli működés viszont mindig káoszba torkollik. Marjai Viktor szerint a vállalkozás lelkét nem a napi teendők, hanem egy hosszú távú terv adja. „Ez a hosszútávú stratégiai terv a lelke az egész vállalkozásnak.” Ez nem egy Excel-táblázat.Nem éves célkitűzés.Nem kampányterv. Ez egy olyan vízió, ami évtizedes távlatban gondolkodik , és minden más ebből vezethető le: a termék, a csapat, a folyamatok, a marketing, a pénzügy. Ha ez nincs meg, akkor minden csak ad-hoc történik. A döntések nincsenek összhangban.A csapat irányt téveszt. A vállalkozó pedig elveszti a fonalat. „Ebből kéne kiinduljon minden, amit csinálsz a vállalkozásodon vagy a vállalkozásodban.” És hogy miért nincs meg a legtöbb cégnél? Mert a vállalkozók nem gondolkodnak el rajta. Naponta hoznak döntéseket. De nem látják, hogy ezek mennyire visznek közelebb vagy távolabb a víziójuktól . Ha nincs stratégiád, más dönt helyetted Sokan építenek céget úgy, hogy közben azt sem tudják, hova tartanak. Van bevétel, van működés, van pörgés – csak épp nincs mögötte vízió. Ez hosszú távon megbosszulja magát. Marjai Viktor ezért a stratégiát nem a piacból, nem is az üzleti célokból vezeti le. Hanem abból, hogy te mint ember mit akarsz kezdeni az életeddel. A stratégia nem más, mint visszafejteni azt, amit el akarsz érni.És ebből vezetni le, hogy milyen vállalkozás kell hozzá. „A vállalkozásnak is kell egy vízió. Nem elég, hogy te tudod, mit akarsz.” Ha nincs külön irány, akkor a cég leköveti a személyes hullámzásaidat. És ezzel időt, energiát, pénzt, fókuszt veszítesz. „A nagy cégek is azért működnek jól, mert hosszú távra terveznek. Nem kapkodnak. Nem reaktívak. Ők stratégiai szinten gondolkodnak.” Ez a gondolkodásmód nem csak a multiknak való. Ez a túlélés alapfeltétele. Záró tanulság – Ne hagyd, hogy mások döntsenek a vállalkozásod sorsáról Ez az adás nem arról szól, hogy mit kéne csinálnod. Hanem arról, hogy miért nem csinálod azt, amit valójában akarsz. Marjai Viktor több száz vállalkozóval beszélgetett az elmúlt években. A tapasztalata egyértelmű: A legtöbben nem tudják, miért építik a cégüket. „A kérdés az, hogy miért vállalkozol egyáltalán?” Ha erre nincs egyértelmű válaszod, akkor nem tudsz stratégiát sem építeni. És stratégia nélkül a céged nem tud rendszerként működni. Csak futsz az események után. És végül eljutsz oda, amit nem is te választottál. A megoldás nem a több munka. Nem az új eszköz. Nem a következő kampány. „Komolyan gondolod? Akkor ülj le, és dolgozd ki, mit akarsz. Ez fájni fog. De megéri.” 🎧 Hallgasd meg a teljes adást, ha te irányítani akarod a vállalkozásod – nem csak benne dolgozni. 💬 Írd meg kommentben, szerinted mi hiányzik a legtöbb magyar cégből: rendszer vagy stratégia? 🔔 Iratkozz fel, ha érdekel, hogyan gondolkodnak hosszú távon azok, akik tényleg szintet léptek. Marjai Viktorról "Kommunikációs viselkedés stílus (DISC) tanácsadóként dolgozom, 14 év multis irodista lét után tavaly lettem vállalkozó. Kezdetben a hozzám hasonló multis irodistákat segítettem, hogyan tudják a DISC módszert alkalmazni a karrierjük építésében. Ebben a témában írtam első könyvem, Főnökkezelési kézikönyv címmel. Mostanában főleg vállalkozókat támogatom Üzlet&Kommunikáció brand alatt, vállalkozás és szervezetfejlesztés témákban. ( UzletEsKommunikacio.hu ). Rendszeresen előadok a Grow with Google programjában és a MinnerAkadémi-án is elérhető képzésem." Marjai Viktor a neten Honlap LinkedIn Magyar Business

<< Vissza az epizódokhoz KFodorLegal / Dr. Fodor Klaudia 2022. október 13. “Dr. Fodor Klaudiának hívnak, és egy olyan ügyvéd vagyok, aki formabontóan gondolkodik a szakmájáról, aki minden ízében modern vállalkozónő, aki imádja a jogot és a szerződéseket, aki ügyvéd marketinget folytat, aki az országban egyedülálló személyességgel épít ügyvédi márkát, és aki több lábon állva, másokat inspirálva kamatoztatja tudását. 2008-ban végeztem az ELTE jogi karán summa cum laude minősítéssel, majd 2018-ban társasági jogi és cégjogi szakjogász (LLM) diplomát szereztem a Pázmány jogi karán. Három felsőfokú nyelvvizsgával először egy nemzetközi ügyvédi irodában dolgoztam, majd évekig céges jogászként, ezt követően 2018 márciusában megnyitottam a saját egyszemélyes ügyvédi irodámat, ahol azóta ügyvédként dolgozom. A szerződések szerelmese vagyok, tehát olyan ügyeket vállalok, ahol a felek autonómiája, akarata érvényesül elsősorban. Mivel hét évig Magyarország legnagyobb szerzői jogi közös jogkezelő szervezeténél, az Artisjusnál dolgoztam, ezért jelentős részben szerzői jogi ügyekben segítem az ügyfeleim, továbbá precizitással és odaadással látok el ingatlan-adásvételi ügyeket is. Első generációs értelmiségi vagyok, aki „hátszél” nélkül, teljesen egyedül hozta létre az ügyvédi praxisát. Egy ilyen praxis építéséhez elengedhetetlen - divatos szóval élve – a reziliencia, tehát a rugalmasság, a változtatás képessége. Az üzleti tervezés ezen a területen elengedhetetlen: szeretem kimondani, hogy az ügyvédi lét is egy vállalkozás, ahol okosan kell reagálni a körülményekre. Magam többször léptem vissza és terveztem újra a praxisom, legutóbb a KATA megszüntetése miatt kellett alkalmazkodnom – ahogy több ezer kis praxist folytató ügyvédnek rajtam kívül. Azt vallom, hogy mind az ügyfél ügyének intézése során, mind a stratégiai tervezés során a megoldásra kell törekedni. A célom egy hazánkban egyedülálló személyes ügyvédi brand megalkotása: a fiatalos, könnyen érthető és emberközeli ügyvéd képét építem. Fiatal jogászokat bátorítok arra, hogy kezdjenek specializálódni, bátortalan vállalkozókat, hogy vágjanak bele az ötletük megvalósításába, nőket ösztönzök arra, hogy merjenek megszólalni és higgyenek magukban. Mivel én magam is ezeket az utakat jártam be, az én számból mindez nem közhely! A közösségi médián építem a személyes márkám: az Instagram-on lakásvásárlásról beszélek a Linkedin-en pedig a szerzői jogi tartalmakat osztom meg A Youtube -ra (amire jelenleg a legkevesebb energiát fordítok) vegyesen töltöm fel a tartalmakat. Az új honlapom csak a szerzői jogi témájú ügyekben szólítja meg az ügyfeleket: https://kfodorlegal.hu/ Marketingesektől is rendszeresen kapok visszajelzést, hogy az én-márkám mennyire egyedülálló, hasznos, vidám. Ez nagyon jól esik, mert a személyes márkaépítés könnyedén jön belőlem. Sosem hittem volna, hogy az Instagram-on vagy a Youtube-on egy ügyvéd tud ügyfelet találni – és pedig tud! A marketinges szakma elismerését egy díjjal is honorálta: tavaly augusztusban a Te vagy a brand! -nél elvittem a Hónap márkaépítője -címet. Azon dolgozom, hogy az ügyvédkedés mellett kiegyensúlyozott ember, nő is maradjak, és erre tanítok másokat is. Az „Álompraxis – Ügyvédeknek” brandet arra hoztam létre, hogy az élhető ügyvédélethez adjak tippeket és az ügyvédmarketingre oktassam a kollégákat! Ősszel egy egész megvalósító tréninggel készülünk. https://www.instagram.com/alompraxis/ Vállalkozóként több lábon állok – az ügyvédi márkaépítés mellett beszédtréninget tartok, amire a többéves Toastmasters tagságom, mentori szerepem és sikeres versenyeredményeim adnak felhatalmazást. A „Monddbátran!” oldalon nyilvános beszéddel kapcsolatos tippeket osztok meg, élőben pedig tréningeket tartok. https://www.instagram.com/monddbatran/ Ősztől az ELTE-n beszédtréneri képzést kezdek, hogy diplomám is legyen arról, hogy „jól tudok beszélni”. Dr. Fodor Klaudia a neten Honlap Facebook Instagram LinkedIn YouTube MagyarBusiness Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Bemutatkozás 2020. szeptember 30. A mai részben bemutatkozik a csapat.

<< Vissza az epizódokhoz KEGON Hungary / Eisenbacher Csaba 2023. január 12. "16 évet dolgoztam egy nemzetközi nagyvállalatnál több országban, ahol skálázott agilitás beveztésével foglalkoztam az utolsó években, majd úgy döntöttem más cégeknek is segítek. Most a KEGON Hungary Kft. ügyvezetőjeként öt országban foglakozom nagyvállalati transzformációkkal és folyamatosan keresek tehetségeket a csapatunkba." Eisenbacher Csaba a neten Linkedin MagyarBusiness KEGON Hungary a neten Honlap MagyarBusiness Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Boldog Születésnapot 2021. október 1. Boldog Születésnapot!

<< Vissza az epizódokhoz Vállalkozás Lépésről-Lépésre - Ötlet és Pénz 2020. október 17. Vállalkozás lépésről-lépésre sorozatunk negyedik részében az ötletről és a pénzről beszélünk.

<< Vissza az epizódokhoz Vállalkozás lépésről-lépésre - Marketing 2021. március 6. Vállalkozás lépésről-lépésre sorozatunk tizennyolcadik részében a Marketingről beszélünk.

<< Vissza az epizódokhoz Konecta Hungary Kft. / Saussez-Valentini Mária 2024. november 11. Saussez-Valentini Mária tanácsadó szakpszichológus, aki a HR felé vette az irányt több mint 10 évvel ezelőtt. Korábbi munkahelyén, egy szigorú pénzintézeti környezetben, az általános HR feladatok mellett, a tréningek, az Employer branding, illetve a belső kommunikáció is a felelősségi körébe tartozott. A Konectánál a HR feladatai pedig pénzügyi asszisztenciával, logisztikával, ESG feladatokkal és a compliance-el egészülnek ki. A Konecta szolgáltatások széles skáláját kínálja az ügyfelek közötti interakciók és kiszervezett ügyfélszolgálati háttérfolyamatok menedzselésétől kezdve a vásárlói élmény területén nyújtott tanácsadásig. Világszerte mintegy 700 klienst szolgál ki, köztük a telekommunikáció, az energetika, a bankügyek, az ipar, a kiskereskedelem és az e-kereskedelem legnagyobb neveivel folytat együttműködést. A nemzetközi háttérrel rendelkező Konecta 2021-ben indította el folyamatosan bővülő magyarországi tevékenységeit. Saussez-Valentini Mária a neten LinkedIn Konecta Hungary Kft. a neten Honlap Facebook LinkedIn

<< Vissza az epizódokhoz Balázs-Farkas Adrienn 2021. május 21. “Panamában élek a férjemmel 10 éve. Vállalkozók vagyunk. Magyarországon minden voltam csak akasztott ember nem. A távoli terveink Európába költözés. Panamában 8 hónapig volt full lock down ezért elkezdtem podcastelni, hobbi szinten. Mostanra egyrészt szenvedélyem lett másrészt üzleti terveim is vannak a csatornával. A neve: Pár Perc Adrival.” Balázs-Farkas Adrienn a neten: Honlap Facebook Instagram YouTube MagyarBusiness

<< Vissza az epizódokhoz Vállalkozás lépésről-lépésre - Folyamatok 2020. december 18. Vállalkozás lépésről-lépésre sorozatunk tizenharmadik részében a Folyamatokról beszélünk.

<< Vissza az epizódokhoz Efficenter / Dr. Tóth András 2024. március 25. "Az ELTE-n doktoráltam elméleti részecskefizikából. Ott tanítottam 7 évet, majd 1989-ben megalapitottam amikor lehetetett az első KFT-met. Ez be is csődölt 3 év alatt. Onnantól 14 területen volt vállalkozásom, építőipar, kereskedelem, pénzügy minden. A tapasztalataimból 15 könyvet írtam amiből 3 kifejezetten a vállakozás felépítés, működtetésről szól, de irtam marketingről is hármat . Most előadok, oktatok és utazgatom, mert utazni érdekes." Efficenter a neten Honlap Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz TKL Software LLC / Lengyel Tamás 2024. február 12. "Az Intelnél dolgozom Senior Security Researcherként, mellékállásban egy saját céget is vezetek. A sájat cégnél a doktori disszertációmhoz kifejlesztett hypervisor-alapú, DRAKVUF néven futó malware analizis rendszerhez kapható kereskedelmi licensz. Mig a szoftver alapvetően nyilt forráskódú, kereskedelmi licensz szükséges ahhoz ha egy cég integrálni szeretné a saját szolgáltatásaiba. Emellett több nyilt forráskódú projectben is résztveszek fejlesztőként, gyakran adok elő szakmai es akadémiai konferenciakon, mint páldaul a DEFCON, BlackHat és Linux Security Summit is." TKL Software LLC a neten Honlap Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Szmola Roland / March.hu 2025. április 21. A kérdés, amit minden vállalkozónak fel kellene tennie Vállalkozóként gyakran hajlamosak vagyunk túlságosan fókuszálni a következő feladatra. A kampányra, a következő negyedévre, a csapatépítésre, az ügyfélszerzésre. Ritkán állunk meg, hogy tisztázzuk: tulajdonképpen mit akarunk mi ebből az egészből . A Magyar Business Podcast házigazdája, Fóris Attila egy ponton feltette azt a kérdést, amit minden vállalkozónak érdemes lenne időről időre feltenni saját magának: „Te, mint szakember, mit akarsz?” Ez nem egy motivációs idézet. Nem is stratégiai iránymeghatározás. Inkább egy tükör. Egy pontos, egyszerű mondat, ami épp azért nehéz, mert nem lehet rá automatikusan válaszolni. A vendégünk, Szmola Roland – aki tanácsadóként és mentorálóként is dolgozik cégekkel – jól ismeri azt a dilemmát, amikor a vállalkozó már nem a saját belső iránytűjét követi, hanem valamilyen elvárt szerepet próbál felépíteni. A podcastban így fogalmaz: „A kulcs, amit te mondasz, hogy te legyél jól benne. Ha valaki megpróbál egy olyan szerepet játszani, ami nem ő, az egy idő után nem fenntartható…” A beszélgetés több ponton visszatér ehhez az alapkérdéshez. Hogy kinek próbálunk megfelelni? Hogy valóban azokkal dolgozunk-e, akikkel szeretnénk? Hogy azt a vállalkozási modellt építjük-e, ami hosszú távon is fenntartható – számunkra is? „Amikor az ember érzi a zsigereiben, hogy most itt be van feszülve, hogy lehet, hogy én vagyok éppen a gátja a cégnek – és azt észre kell venni. És hagyni kell megnézni.” Roland kiemeli, hogy a legtöbb vállalkozó előbb-utóbb eléri azt a pontot, amikor újra kell értelmeznie saját szerepét. Ez nemcsak üzleti kérdés, hanem személyes is – hiszen egy cég működése gyakran tükrözi a vezetője aktuális állapotát. A beszélgetés hangvétele végig reflektív. Nem arról van szó, hogy „változz meg és csináld jobban”. Inkább arról, hogy szánj időt arra, hogy tisztázd: miért csinálod, amit csinálsz? A tempó és a külvilági nyomás sokszor eltol minket az önazonosságtól, és mire észbe kapunk, már nem az eredeti céljaink felé tartunk. A podcast epizód egy olyan gondolkodási folyamatot modellez, amelyben nincs egyetlen „jó válasz”. Viszont nagyon is van tétje annak, hogy felmerjük-e tenni magunknak az alapvető kérdéseket. Mert ha nem tesszük, mások fogják eldönteni helyettünk, hogy merre megy a vállalkozásunk – és az életünk. Stratégiai gondolkodás és döntéshozatal Minden vállalkozás egy döntéssel indul. De nem minden döntés születik tudatosan. A beszélgetés egyik alapkérdése, hogy hogyan hoz valaki olyan döntéseket, amelyek nemcsak rövid távon működnek, hanem hosszú távon is értelmet nyernek. Szmola Roland szerint sok vállalkozás elindul egy ötletből, de a következő lépések már nem épülnek szilárd alapokra. A stratégiai gondolkodás ott kezdődik, amikor a vállalkozó nemcsak reagál a piacra, hanem kezdeményez is. „Szeretnék egy olyan portfóliót építeni, ami gyakorlatilag képes a tanácsadásunkon kívül a leszállításba, akár saját termék indításába is.” – Szmola Roland Ebben a témakörben szó esik arról is, hogyan kapcsolódik az egyéni ambíció a kollektív teljesítményhez. Roland azt hangsúlyozza, hogy a stratégiai döntések akkor válnak erőteljessé, ha mögöttük ott van az a szándék is, hogy érdemi változásokat érjenek el – nemcsak cégen belül, hanem a piacon is. „Szeretnék olyan cégekbe belépni, ahol az attitűd jó, a termék jó, és van bennük olyan dinamika, amire érdemes építeni.” – Szmola Roland A beszélgetés rávilágít arra is, hogy a stratégiai gondolkodás nem feltétlenül csak az üzleti célokról szól. Legalább ennyire fontos az is, hogy milyen típusú közösséget, partnereket és rendszereket épít maga köré a vállalkozó. Olyan működési logikáról van szó, amely túlmutat a saját cégen – és hatással van az ökoszisztémára is. Roland szerint: „Azt keresem, hogy mi az, amiben értéket lehet teremteni – nem csak anyagi szempontból.” A témakör tanulsága egyértelmű: stratégiai gondolkodás nélkül a vállalkozás sodródik – és vele együtt az alapító is. De ha van vízió, és az ahhoz vezető út döntések mentén épül fel, akkor valódi mozgásteret teremthet a jövő alakítására. Az ego szerepe a vállalkozásban A vállalkozás nemcsak stratégiai döntések sorozata, hanem egyéni belső utak térképe is. Ebben a folyamatban az ego elkerülhetetlenül megjelenik – néha épít, máskor akadályoz. De vajon mikor válik hasznossá, és mikor torzítja a vezetői működést? A beszélgetés során Attila rávilágít arra, hogy az ego nem feltétlenül negatív dolog. Egy bizonyos szintig szükség van rá – főleg, amikor a vállalkozó olyan helyzetben találja magát, ahol nincs biztos kapaszkodó . „A bizonyos szituációkban fontos az ego, amikor tényleg nem tudod, hogy mi lesz, gőzöd sincs, mi fog történni… És akkor az egyetlen dolog, ami tud hajtani, az a magabiztosság. Az ego valamilyen szintű keveréke.” – Attila Szmola Roland e gondolatmenetre építve elmondja, hogy tapasztalata szerint azok a vezetők tudnak igazán hosszú távon építkezni, akik megtanulják kapcsolgatni az egójukat . Akik képesek elengedni a szerepjátékokat, és nem a látszatra, hanem a belső stabilitásra építenek. „Nagyon sokat dolgoztam különböző vezetőkkel, és azt látom, hogy kívülről nézve pár apró lépésnek tűnik, de belülről nézve ez az egész elképesztő vezetési munka.” – Roland Az ego tehát nem ellenség. Hanem egy eszköz , amit tudni kell használni – és még inkább: tudni kell félretenni. Aki mindig a saját fontosságát közvetíti, az könnyen elveszítheti a kapcsolatot a csapatával, a piaccal, vagy akár saját céljaival is. Aki viszont felismeri, mikor kell hátralépni, az hosszú távon képes építkezni. A beszélgetés rámutat: a vállalkozásban nem lehet minden döntést csak számok mentén hozni . Van, amikor a belső egyensúly, az önreflexió, és a személyes növekedés az, ami valódi versenyelőnyt jelent. „Sok mindenen keresztül juthatunk el a belső egyensúlyhoz – de amíg ez nincs meg, nem lehet jól vezetni.” – Roland A végső tanulság: az ego nem probléma – ha ismerjük, és ha nem engedjük, hogy irányítson. A valódi vezetői erő nem abban van, hogy mindig nekünk van igazunk. Hanem abban, hogy tudjuk, mikor kell hátralépni, hallgatni, és tanulni – akár önmagunktól is. Újratervezés: amikor a vállalkozó saját magát is újra kell gondolja A vállalkozói út nem lineáris. A növekedés, a stagnálás, a visszalépés és az újraindulás természetes részei az építkezésnek. A kérdés az, hogy a vezető mikor és hogyan képes felismerni: elérkezett az újratervezés ideje . Szmola Roland szerint az újratervezés egyik legnagyobb akadálya, hogy sok vállalkozó az eredeti szerepeiben ragad . Az első siker, az első működő modell, az első profitot termelő projekt könnyen válik identitássá. Innen nehéz továbblépni, még akkor is, ha a környezet már változást követelne. „Nagyon sok olyan vállalkozóval dolgoztam együtt, akik egy ponton elérték a saját kapacitásaik, fókuszuk vagy működésük korlátait. És ilyenkor nem a piac változik meg – hanem belül kell újratervezni.” – Roland Az újratervezés nemcsak üzleti szinten történik. Gyakran élethelyzetek hívják elő . Családalapítás, kiégés, tulajdonosi konfliktus, vagy akár egy piaci sokk: ezek mind olyan pontok, ahol a vezető kénytelen újragondolni, mi a fontos. És mi nem az. Attila ezt a folyamatot úgy írja le, mint egy tudatos lebontást és újjáépítést : „Megfelelő attitűd kell hozzá. Hogy változni akarok. Hogy jobb akarok lenni. Hogy megkeresem a hibákat, hogy tényleg levetkőzöm, és meztelenül kiállok: mutassátok meg, hol a probléma.” – Attila Ez nemcsak szakmai bátorságot igényel, hanem emberit is. Az újratervezés azt jelenti, hogy a vállalkozó készen áll megkérdőjelezni önmagát . A saját döntéseit, szokásait, működési mintáit. Mert csak így tud valami jobbat építeni. A beszélgetés során szóba kerül az is, hogy az újratervezés időnként az ambíció újra definiálásával is jár. Roland például nemcsak tanácsadóként akar jelen lenni, hanem konkrét vállalati szerepeket is keres – ott, ahol valódi értéket lehet teremteni. „Szeretnék egyre több olyan vállalkozásban részt venni, ahol nemcsak tanácsot adunk, hanem ténylegesen benne vagyunk a megvalósításban is.” – Szmola Roland Az újratervezés nem a kudarc jele, hanem a fejlődés kulcsa . Az a vezető, aki képes szembenézni önmagával, és újraírni a saját működését, nemcsak a cégét viszi előre – hanem a saját életminőségét is. Önismeret: a hosszú távú működés feltétele A vállalkozásépítés egyik legnagyobb félreértése, hogy azt hisszük, a sikeres vezetőnek mindig határozottnak, magabiztosnak és „készen lévőnek” kell lennie. A valóság ezzel szemben sokkal árnyaltabb. Az önismeret nem állapot – hanem folyamatos tanulási folyamat. Szmola Roland szerint az önismeret fejlődése akkor kezd igazán mélyrétegekbe hatolni, amikor a vállalkozó már nem kifelé, hanem befelé keres válaszokat. „Imádok olyan típusú emberekkel dolgozni, akik belülről kezdik átrendezni a saját döntési mechanizmusaikat.” – Szmola Roland Ez a gondolat nemcsak a vezetői fejlődésre, hanem a vállalati működés egészére is hatással van. Aki felismeri saját működési mintáit – például hogy mikor halogat, mikor túlkompenzál, mikor enged a megfelelési kényszernek – az sokkal tisztábban tud dönteni . Nem reaktívan, hanem tudatosan. Foris Attila ehhez kapcsolódva azt hangsúlyozza, hogy a változás iránti nyitottság az első lépés. Aki nem akar változni, az nem fog fejlődni – bármilyen jó tanácsot is kap kívülről. A beszélgetésből kiderül, hogy az önazonos működés nem jelent passzivitást . Épp ellenkezőleg: aki tudja, hogy mikor milyen működési módja érvényes, az sokkal rugalmasabban tud alkalmazkodni a változásokhoz. A belső stabilitás adja meg azt a keretet, amiben a külső világ ingadozása nem viszi ki a fókuszt. Szmola konkrét példákat is hoz arra, amikor valaki már túl van az első vállalkozói hullámokon, és elkezd mélyebbre menni. A „hogyan döntök?” helyett a „mi alapján döntök?” válik kulcskérdéssé. Ebben a szakaszban a sikeres vállalkozók újra előveszik a korábbi tapasztalataikat – és átkeretezik azokat. „Sokszor az a legjobb, amikor valaki emlékeztet arra, amit már 5 éve tudtál – csak közben elfelejtetted.” – Roland Ez az önismereti dinamika nemcsak a vezetői döntésekre hat. Kihat a csapatépítésre, az ügyfélválasztásra, a partnerkapcsolatokra – sőt, még az életminőségre is. Önismeret nélkül nincs stabil vállalkozás . Aki nem tudja, hogy hol tart – nem tudja azt sem, merre tovább. Aki viszont hajlandó belenézni a saját tükörképébe, az olyan döntéseket tud hozni, amelyek nemcsak céget, hanem életpályát is építenek. Stratégia, mint gondolkodásmód: hosszútávúság, komplexitás, rendszerben gondolkodás Sokan azt hiszik, hogy a stratégia egy dokumentum. Egy PowerPoint prezentáció, amit évente egyszer előveszünk, majd visszatolunk a fiók mélyére. Pedig valójában a stratégia nem dokumentum, hanem gondolkodásmód. Olyan keretrendszer, amely segít eligazodni a komplex üzleti helyzetekben – és hosszú távon biztosítja, hogy ne csak „csináljunk valamit”, hanem tudjuk, miért csináljuk. Szmola Roland a beszélgetésben többször is visszatér erre a szemléletre. Nem arról beszél, hogy milyen eszközökkel kell tervezni, hanem arról, hogy hogyan lehet gondolkodni rendszerben, időtávokban, és döntési logikákban. „Én most sokkal inkább olyan típusú portfóliót építek, amiben nem csak tanácsadás van, hanem fejlesztés, digitalizáció, termékoldali hozzáadott érték is. És ez nem csak nekem épül, hanem az ökoszisztéma köré.” – Szmola Roland Ez a szemlélet túlmutat egyetlen vállalkozáson. A stratégiai gondolkodás lényege, hogy a vállalkozó nemcsak egyéni szinten, hanem rendszerszinten is képes átlátni a működését – és felismeri, hogy minden döntés egy nagyobb struktúra része. Ez különösen igaz akkor, amikor valaki több lábon akar állni, több cégben gondolkodik, vagy különböző iparágakban hoz létre összekapcsolódó projekteket. „Azért keresem azokat a cégeket, ahol a dinamika jó, mert tudom, hogy önmagában egy jó termék nem elég. Kellenek hozzá az emberek, a működési logika és a hosszú távú gondolkodás.” – Szmola Roland A stratégia tehát nemcsak a célokról szól, hanem a döntések minőségéről is. Arról, hogy a vállalkozó felismeri: nem minden növekedés pozitív, és nem minden változás előrelépés. A beszélgetésből világossá válik, hogy a sikeres vállalkozók nemcsak terveznek, hanem folyamatosan újrakeretezik a saját működésüket. Roland arra is kitér, hogy a stratégiai gondolkodás egyik legfontosabb hozadéka az időhorizont kitágítása: „Sokan azt kérdezik, mi lesz jövőre. Engem inkább az érdekel, hogy milyen rendszert építünk tíz év alatt, és hogy abban én milyen szerepet tudok betölteni.” – Szmola Roland Ez a gondolat élesen szemben áll azzal a „vállalkozói kapkodással”, ami sok cég működését jellemzi. A rövid távú célok állandó váltogatása, az azonnali eredmények hajszolása gyakran stratégiai elbizonytalanodáshoz vezet. Ezzel szemben Roland megközelítése azt hangsúlyozza: ha van vízió, akkor van út is. Még ha kanyargós is. Itt a legfőbb tanulság: a stratégia nem útvonalterv, hanem térkép. Nem tudhatjuk előre, hol lesz kanyar vagy emelkedő, de ha van egy koherens gondolkodásmódunk, akkor minden helyzethez tudunk alkalmazkodni – anélkül, hogy elveszítenénk az irányt. Piacra lépés és nemzetközi terjeszkedés A hazai piac kicsi. Egy vállalkozás fejlődése szempontjából hamar elérkezik az a pont, amikor a növekedés csak úgy tartható fenn, ha a cég kilép Magyarország határai közül. Ez azonban nemcsak üzleti döntés, hanem szemléleti váltás is. A beszélgetés során világosan körvonalazódik, hogy a nemzetközi terjeszkedés nem feltétlenül egyenes út. A vállalkozónak először meg kell értenie: Magyarország nem végcél, hanem ugródeszka . Ezt fogalmazza meg Foris Attila így: „Az első probléma az, hogy ki kell lépni Magyarországon. Úgy kell felépíteni a céget, hogy az csak idő kérdése, mert nagyon hamar eléred azt a plafont.” A nemzetközi lépés nem kizárólag az anyagi lehetőségeken múlik. Sokkal inkább azon, hogy a cégvezető képes-e kulturálisan, gondolkodásban és struktúrában alkalmazkodni az új piacokhoz. A podcastban többször is előkerül, hogy az Egyesült Államokban való megjelenés nem csupán földrajzi változást jelent, hanem radikálisan más üzleti kultúrát is. „A gond azzal van, hogy Amerikára úgy tekintenek kívülről, mint egy országra. Ez a nagy probléma. Minden állam egyedi. Úgy vannak, mintha külön országok lennének.” – Foris Attila Szmola Roland hangsúlyozza, hogy a nemzetközi piacra lépés első lépése nem feltétlenül a cégalapítás , hanem a kapcsolatok építése, a validáció, a piacismeret megszerzése. Egy-egy jól irányzott látogatás, konferencia, szakmai networking is lehet első lépés. De az alaplogika világos: ha nem gondolkodsz nemzetközi szinten, előbb-utóbb elfogy a levegő . A beszélgetésből kiderül, hogy a nemzetközi bővülés nem minden cégnek való – de aki skálázni akar, annak elkerülhetetlen. Fontos kérdés az is: milyen típusú cégekbe akar belépni a vállalkozó? Milyen szintű versenytársakkal néz szembe? „Nekem a nagy cégek helyett inkább az a középvállalati méret érdekes.” – Szmola Roland A nemzetközi piacra lépés nemcsak üzleti lehetőség, hanem önismereti út is. Felszínre hozza, hogy a vállalkozó mennyire képes elengedni a kontrollt, delegálni, új környezetben alkalmazkodni. A magyar vállalkozók számára külön kihívás, hogy a lokális gondolkodást nem lehet exportálni – csak azt, ami valós értéket teremt más kultúrákban is. A tanulság itt világos: aki piacot akar váltani, annak előbb gondolkodást kell váltania . Agilitás és mesterséges intelligencia: előny vagy kényszer? A gyorsan változó piaci környezetben a vállalkozások számára az egyik legnagyobb kérdés: hogyan tudják fenntartani a rugalmasságot úgy, hogy közben ne veszítsék el a fókuszt ? A beszélgetés során többször is felmerül az agilitás témája – nem csupán mint projektmenedzsment eszköz, hanem mint szemlélet. Szmola Roland szerint az agilitás nem technikai kérdés, hanem mentális alkalmasság arra, hogy a változásokra ne reagálni kelljen, hanem ráhangolódni lehessen. „Nagyon sok fiatal csapatot látunk, ahol az ötlet jó, a szándék megvan, de a menedzsment képessége teljesen hiányzik.” – Szmola Roland Ez a mondat pontosan rávilágít arra, hogy az agilitásnak nem a szoftverfejlesztésben van a legnagyobb szerepe, hanem ott, ahol bizonytalan, gyorsan változó környezetben kell döntéseket hozni. Az agilitás az a működésmód, amely nem akar mindent előre kontrollálni , hanem gyors, iteratív tanulási ciklusokban fejlődik. Ugyanakkor ez az agilis működés csak akkor életképes, ha mellette ott van a technológiai nyitottság is. Ez az a pont, ahol a mesterséges intelligencia kerül elő. A beszélgetésben nem kizárólag újdonságként jelenik meg az AI, hanem mint olyan eszköz, amelyet tudatosan kell integrálni a vállalkozás mindennapjaiba. „Elkezdünk olyan projekteket is, ahol konkrét AI-megoldásokat is szeretnénk kipróbálni – nem csak tanácsadás, hanem termékoldalon is.” – Szmola Roland A kulcs itt az, hogy a mesterséges intelligencia nem öncélú. A vállalkozás számára csak akkor hoz érdemi előnyt, ha valós problémára ad megoldást , és nem csak azért vezetik be, mert „mindenki ezt csinálja”. A beszélgetésből egyértelműen kirajzolódik az a gondolkodási vonal, hogy az agilitás és az AI nem egymástól független trendek, hanem egymást erősítő működési alapelvek. Az AI eszköz, az agilitás módszer – a döntés és a fókusz pedig az ember dolga marad. Tanulság: az, aki nem hajlandó tanulni, újratervezni, hibázni és korrigálni, lemarad. De aki hajlandó, az előtt egy újfajta versenyelőny nyílhat meg – nem az adatok miatt, hanem azért, mert gyorsabban és jobban értelmezi őket. Vállalati kultúra: a működés láthatatlan rendszere A beszélgetés egy pontján Szmola Roland világosan megfogalmazza: egy vállalkozás hosszú távú működése nem a stratégián, hanem a kultúrán áll vagy bukik . Ez elsőre talán túlzásnak hangzik – de minél több konkrét példát említ, annál egyértelműbbé válik az állítás súlya. A kultúra nem az, amit a falra írnak. Nem a céges értékek PowerPoint prezentációja. Hanem az, ahogyan a hétköznapokban döntések születnek, konfliktusokat kezelnek, és emberek együtt dolgoznak . „A legtöbb startupon azt látod, hogy van ötlet, van lelkesedés, de nincs mögötte működési keret. És ez előbb-utóbb szétesést okoz.” – Szmola Roland A működési keret ebben az esetben nem Excel-táblákra vagy ERP-rendszerekre utal, hanem arra a kulturális alapra, amiben az emberek képesek együttműködni. Ahol az érték nemcsak kommunikált, hanem megélt . Foris Attila ehhez kapcsolódva arról beszél, hogy a sikeres nemzetközi példák – különösen az amerikai startup-ökoszisztémában – mindig nagy hangsúlyt fektetnek a kezdeti fázisban a kultúra alakítására. Nem utólag próbálják beemelni, hanem már az alapítói szinten is jelen van. Ez azért kritikus, mert a kultúra visszahat a döntések minőségére, a hibák kezelésére, sőt: a fejlődés sebességére is . Egy olyan szervezetben, ahol a belső kommunikáció elfojtott, ahol a vezető nem vállalja a bizonytalanságot, vagy ahol a kudarc tabu, ott egyszerűen nem tud kialakulni tanulási ciklus. „A belső egyensúly és a vállalati kultúra együtt adja azt a stabilitást, ami túlélővé tesz.” – Szmola Roland Szmola hangsúlyozza, hogy sokszor nem is technikai, hanem érzelmi gátak akadályozzák a növekedést . Egy vezető nem tudja elengedni a kontrollt, nem meri kiszervezni a döntést, nem bízik a csapatban – és a rendszer beragad. A vállalati kultúra tehát nem egy HR-funkció. Hanem üzleti kérdés . És minél gyorsabban nő egy cég, annál inkább versenyelőny, ha ezt tudatosan alakítja – nem pedig hagyja, hogy „majd kialakul”. Tanulság: ha azt akarjuk, hogy egy szervezet fenntarthatóan működjön és skálázhatóvá váljon, akkor nem elég a stratégia. Kell hozzá egy olyan kultúra is, ami képes ezt megtartani és működtetni. Innováció és portfóliógondolkodás: a vállalkozói skálázás új nyelve Ahogy egy vállalkozás eléri a működési plafonját, elkerülhetetlenné válik egy kérdés: mi a következő szint? Ma már nem elég egy üzleti modellt fenntarthatóan működtetni. Egy hosszú távra tervező vállalkozó diverzifikál – többféle projektben, iparágban, technológiában is jelen van. Ez nem csupán védekezés a piaci ingadozások ellen, hanem stratégiai előny : rugalmasságot, tanulást és belépési lehetőségeket ad más piacokra. Szmola ennek mentén beszél arról is, hogy nemcsak tanácsadói szerepben, hanem operatív partnerként is szeretne részt venni cégekben. A cél: aktívan hozzájárulni a működéshez, termékfejlesztéshez, digitalizációhoz . „Szeretnék józanul árazott, menthetően effektív projekteket létrehozni, digitális és informatikai területen.” – Szmola Roland Foris Attila ehhez hozzáteszi: az innováció nem mindig azt jelenti, hogy valami forradalmit kell létrehozni. Néha a meglévő működés újragondolása is éppen elég. A hangsúly nem a technológián van, hanem a hozzáálláson: mennyire merünk máshogy nézni a megszokott folyamatokra. A beszélgetésben több példa is elhangzik olyan vállalkozókról, akik az egy lábon álló működésből egy komplex, több irányba nyitott üzleti ökoszisztémát hoztak létre – akár startup befektetéseken, akár gyártásba való beszálláson keresztül. Ez utóbbi különösen izgalmas Szmola számára: „Szeretnék gyártással kapcsolódó céggel is foglalkozni, de nem kívülről, hanem úgy, hogy benne vagyok a húsban-vérben.” – Szmola Roland Ez az attitűd egyre fontosabb: az innováció nemcsak technikai vívmányokat jelent, hanem aktív részvételt, rendszerépítést és stratégiai jelenlétet . A tanulság: a jövő vállalkozója nem terméket épít, hanem portfóliót . Olyan rendszereket, amelyek egymásra épülnek, tanulnak egymásból, és képesek reagálni a változó piaci környezetre. Ambíció és jövőkép: miért nem lehet „nyugdíjba menni” vállalkozóként? Vállalkozni nem csak szakmai döntés. Lelki és szemléleti vállalás is. Aki ezt az utat választja, az ritkán tekint úgy a karrierjére, mint valami időszakos feladatra, amit majd egyszer csak befejez. Ezt a gondolatot Szmola Roland egyetlen mondattal sűríti: „Amikor azt hallom, hogy valaki nyugdíjba akar menni, akkor kezd el meghalni.” – Szmola Roland Ez nem túlzás. Inkább rávilágítás arra, hogy a vállalkozói attitűd lényegében élethosszig tartó kíváncsiság és cselekvőképesség. Nem lehet csak úgy kikapcsolni. A beszélgetés során világosan kirajzolódik Szmola háromirányú jövőképe. Az első: egy erős, inspiráló szakmai közösség kiépítése , ahol fiatal vállalkozók, vezetők és projektgazdák együtt dolgoznak konkrét ügyeken. „Azt keresem, hogy olyan emberekkel tudjak dolgozni, akik hozzám hasonlóan gondolkodnak, de nálam akár sokkal fiatalabbak is – és valós ügyeket akarunk előre vinni.” – Szmola Roland A második ambíció a vállalkozás sokszínűsége . Olyan cégekben való aktív részvétel, amelyekben nemcsak tanácsadóként van jelen, hanem döntéshozóként, résztulajdonosként, fejlesztőként. A cél: a tanácsadástól a konkrét piaci megvalósításig terjedő teljes értékláncban való részvétel. A harmadik irány pedig a gyártási szektor felé való nyitás – egy ma még kevésbé kiforrott, de izgalmasan felvázolt cél. „Szeretnék más iparágban is részt venni. A gyártás az, ami most a fejemben van.” – Szmola Roland Foris Attila ebben a szakaszban egyértelműen támogatja a jövőbe mutató gondolatokat – különösen az amerikai és nemzetközi irányok fontosságát hangsúlyozza. Az üzleti világ globalizálódásával párhuzamosan a hazai piac egyszerűen nem elegendő . „A céget úgy kell felépíteni, hogy a nemzetközi lépés csak időkérdés legyen – mert nagyon hamar elérjük a plafont.” – Foris Attila Ez a szakasz lezárja a beszélgetést, de valójában egy új gondolkodás kezdete : mit jelent ma valóban hosszú távon vállalkozni? Milyen üzleti és emberi döntéseket igényel az, ha valaki nem leállni akar, hanem építeni, méghozzá évtizedes távlatban ? A végső tanulság egyértelmű: a vállalkozói vízió nem egy célállomás, hanem egy mentális izom , amit edzeni, táplálni és újraértelmezni kell – folyamatosan. Mit viszünk magunkkal ebből a beszélgetésből? Ez a beszélgetés nem egy „how-to” lista. Nem kaptunk sablonokat, sem varázsrecepteket. Ehelyett kaptunk valami sokkal értékesebbet: egy nyers, őszinte és gondolatébresztő vállalkozói párbeszédet . Foris Attila és Szmola Roland beszélgetésében a vállalkozás nem csupán céges működésként jelenik meg, hanem személyes és rendszerszintű döntések sorozataként . Olyan döntéseként, amelyeket stratégiai gondolkodás, önismeret, agilitás, piacismeret és jövőkép formál. A legfőbb tanulságok: Stratégia nélkül sodródás van. Vízió nélkül nincs valódi növekedés. Az önazonosság a hosszú távú működés alapja. A szerepjátszás ideig-óráig működik, de nem fenntartható. Az agilitás és a mesterséges intelligencia nem opció – alapfeltétel. Aki nem reagál, lemarad. Nemzetközi piacra kell lépni. A magyar piac túl kicsi a hosszú távú stabilitáshoz. Az ambíció nem „nagy szavak” kérdése – hanem a következő lépések logikája. Ez az epizód azoknak szól, akik nem csak működtetni akarják a vállalkozásukat, hanem valódi hatást elérni – üzletileg, emberileg és társadalmilag is. Hallgasd meg az epizódot, ha… vállalkozást vezetsz, és épp új szintre lépnél, döntéshelyzetben vagy, és nem tudod, merre indulj, építeni akarsz – nemcsak céget, hanem közösséget, víziót, jövőt. Oszd meg más vállalkozókkal is – mert a jó beszélgetések terjednek! Szmola Rolandról “A karrieremet olyan multinacionális vállalatoknál kezdtem, mint az ecoB International GmbH. és az E.ON. Utóbbinál eleinte a Digitális Transzformáció csapat vezetője voltam, ahol azzal foglalkoztam, hogy hogyan lehet a lean folyamatszervezést a szolgáltatóiparban is kamatoztatni. 2017 Q1-ben kért fel az E-ON CFO-ja az agilis projektre. 2018-ban vezettük be Magyaroszágon, majd a többi országban is. Ez a projekt 2020-ban fejeződött be, éppen abban az évben, amikor úgy döntöttem, hogy kipróbálom magam a piacon, mint magántanácsadó. Ekkor már ismertem alapítótársamat Zsolt Janovszki -ot, aki szintén agilitással és lean menedzsmenttel foglalkozott. Már az első találkozáskor rájöttünk, hogy nagyon hasonlóak az alapértékeink, így 2020-ban együtt megalapítottuk a RI Consultingot. Egy év alatt már 20 fősre bővült a csapat és tavalyhoz képest a cégcsoport megötszörözte az árbevételét. A célom az, hogy a magyar vállalkozókat olyan agilis tanácsokkal és egyszerűen implementálható szervezetfejlesztési tippekkel ismertessem meg, amelyekkel a nyugati vállalkozásokhoz hasonló növekedési és fejlődési pályára tudnak lépni.” Szmola Roland a neten Honlap LinkedIn Magyar Business A beszélgetés alapján készült cikkek

<< Vissza az epizódokhoz Vállalkozás lépésről-lépésre - Cégkultúra 2020. december 12. Vállalkozás lépésről-lépésre sorozatunk tizenkettedik részében az Cégkultúráról beszélünk

<< Vissza az epizódokhoz Vállalkozás lépésről-lépésre - Innováció 2021. február 5. Vállalkozás lépésről-lépésre sorozatunk tizennegyedik részében a Innovációról beszélünk.

<< Vissza az epizódokhoz Salarify Pay / Radák Bence 2022. november 3. Radák Bence aktív tagja a hazai startup ökoszisztémának és lelkes fintech vállalkozó. A pénzügyi szektorban kezdte karrierjét, majd egy külföldi munkája során tapasztaltak hatására megalapította a Salarify-t (Swipe Technologies Kft). A cég zászlóshajója, a Magyarországon piacvezető Salarify Pay lehetővé teszi, hogy a munkavállalók a szokásos havi fizetés helyett, rugalmasan férhessenek hozzá már ledolgozott bérükhöz. Könnyebben gondoskodhatnak váratlan kiadásaikról, vagy áttérhetnek a heti, kétheti bérciklusra is. Legújabb terméküknek köszönhetően pedig búcsút inthetünk a papíralapú jövedelemigazolásoknak: A Verify segítségével a munkavállalók jövedelemigazolásukat egyszerűen és azonnal megoszthatják az illetékes pénzügyi intézménnyel. A cég idén terjeszkedik Európában, elsőként Olaszországban teszik elérhetővé digitális megoldásaikat. Bence 2020-ban a Forbes magazin 30 sikeres magyar 30 alatti listájára került. Radák Bence a neten LinkedIn Instagram YouTube MagyarBusiness Salarify a neten Honlap Facebook Instagram LinkedIn MagyarBusiness Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz This is Redy / Tasnádi Ádám 2022. június 30. CEO, startupper, mentor. A “This is Redy” nevű magyar femtech startup társalapítója. 2022-ben felkerült a Forbes Magyarország "100 selfmade magyar" listájára. 2021-ben a Forbes Magyarország "30 sikeres magyar 30 alatt" listáján szerepelt. 2020-ban a Széchenyi család a Legsikeresebb Fiatal Vállalkozó kategóriában az Év Széchenyi Vállalkozása díjban részesítette. Kiemelten fontosnak tartja a fiatalok edukálását, vállalkozóvá válásuk támogatását, ezért ilyen témákban rendszeresen előad egyetemeken és középiskolákban. Tasnádi Ádám a neten Wikipedia LinkedIn Magyar Business This is Redy a neten Honlap Facebook Instagram Pinterest YouTube Wikipedia MagyarBusiness Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz BB & Co Services Ltd | Vörös Kriszta 2024. június 3. Újrakezdésből stratégiát csinálni Vörös Kriszta története nem egy hirtelen felindulásból hozott döntéssel kezdődött. Nem menekült, nem kiégett, nem megunta Magyarországot. Egyszerűen csak tudta, hogy ha azt akarja, hogy a gyerekei nyelveken beszéljenek, világpolgárok legyenek , akkor az anyanyelvi környezet nem opció, hanem alapfeltétel. És ha ő már ott van velük, akkor miért ne építene ott is vállalkozást? Ez a gondolat lett a vezérfonal, ami Kecskeméttől Ausztriába, onnan Svájcba, majd Angliába, végül Dubajba vezette a családot. Minden új állomásnál új élet, új cégalapítás, új ügyfélkör, új piac. És mindeközben végig ott volt benne a stabilitás: a pénzügyi tudás, az üzleti érzék, és a bátorság, hogy nulláról is fel lehet építeni valamit – akárhányszor. „A pénzügy volt mindig a közös nevező – de az igazi erőm az, hogy nem félek újrakezdeni.” Ma Dubajban él, magyar ügyfeleknek segít cégindításban, befektetési stratégiákban, pénzügyi tervezésben. Emellett vállalkozókat kísér mentálisan is: accountability coach-ként felelősséget kér, motivál, és végigvisz. Nem hagyja, hogy elmaradjanak a teendők. Nem hagyja, hogy belesüppedj a halogatásba. Kriszta nem csak tanácsokat ad. Ő maga a bizonyíték arra, hogy a vállalkozásod veled együtt képes fejlődni – ha hajlandó vagy elhagyni a komfortzónádat. Ez az epizód azoknak szól, akik már érzik, hogy valami mást, valami nagyobbat akarnak. Akik tudják, hogy nem a hely számít, hanem a szándék . És akik végre el akarják hinni: bárhonnan lehet érvényesülni – ha van stratégiád. Vörös Kriszta nem országot váltott – hanem gondolkodásmódot exportált. Sokan úgy mennek külföldre, hogy ott akarnak valami teljesen újat kezdeni. De az újrakezdés nem azt jelenti, hogy letagadod, honnan jössz, és mit tudsz. Az igazi újrakezdés az, amikor a tudásodat adaptálod a helyi lehetőségekhez. Kriszta ezt csinálta. És pont ettől tudott minden országban érvényesülni. Amikor először Ausztriába költöztek, nem tudta még, hogy mi lesz. De azt tudta, hogy a pénzügyi világot ismeri. Érti a banki rendszereket, tudja, hogyan működik az adminisztráció. A nyelvtudás megvolt, a szakmai alap megvolt – már csak meg kellett találnia, kinek lehet ezzel segíteni. És megtalálta: magyaroknak segített az osztrák adó-visszaigénylésekben. „Olyan szavak ezek, az adó-visszaigénylésben, amik speciálisak. Én gyorsan megtanultam, megtetszett – és innentől mindenki kért.” Ez nem egy tudatos üzleti terv volt – hanem gyors reagálás egy helyi igényre. Kriszta felismerte, hogy ahol emberek vannak, ott problémák is vannak. És ha problémát látsz, megoldást is adhatsz – ha van hozzá szakmád. Ez a szemlélet végigkísérte a következő országokban is. Svájcban már nemcsak adóval, hanem pénzügyi tervezéssel is foglalkozott. Angliában a családi vállalkozásukon keresztül cégalapítással, könyveléssel, bérszámfejtéssel, sőt még egészségügyi témájú coachinggal is. Nem azért, mert mindentudó lenne – hanem mert minden országban újra és újra hajlandó volt tanulni, beilleszkedni, és értéket adni. Az igazi tanulság itt nem az, hogy „külföldön is lehet vállalkozni”. Hanem az, hogy nem a lokáció adja az értékedet, hanem a képességed, hogy a tudásod újrahasznosítsd. Kriszta nem „expat-feleségként” ült otthon. Nem félt attól, hogy idegen rendszerbe lép. Sőt: motiválta. Angliában például meglepte, milyen egyszerű a cégalapítás: „Tizenhárom pontból megalapítod a céget, és már indulhatsz is – ráadásul rögtön Kft formában.” Ez azt jelentette, hogy az első perctől professzionális keretek között tudtak elindulni. Nem kényszerből, hanem stratégiai szándékkal. És a tudás, amit Magyarországon szerzett – banki háttér, vállalati hitelezés, üzleti nyelv – minden országban konvertálható maradt. De csak azért, mert ő maga nem félt rugalmasan gondolkodni. Ha Ausztriában a magyar ügyfelek igényeire szabott szolgáltatás működött, akkor Svájcban már más típusú vállalkozóknak kínált mást. Ha Angliában könnyebb volt céget indítani, akkor a cégalapítást vette előre. Ma Dubajban él, ahol a pénzügyi tanácsadás mellett vállalkozóknak segít az üzlet skálázásában, vagy épp elindításában. Sokan még mindig csak a luxusra gondolnak, ha Dubajt hallják. Kriszta viszont a lehetőséget látta: „Azért jó itt lenni, mert annyira nyitottak az emberek a vállalkozásokra, meg az új ötletekre, hogy biztos fogsz találni valamit, amire igény van.” Ez a mondat kulcs. Ez a vállalkozói szemlélet. Nem kifogást keresni, nem félni a rendszertől, hanem felismerni, hol van rés a piacon , és hogyan lehet odatenni egy jól csomagolt, profi szolgáltatást. Kriszta történetéből az jön át: a pénzügyi tudás nemcsak egy karrierút – hanem egy túlélőkészlet. Egy olyan skillkészlet, amit – ha vállalkozó vagy – bárhol kamatoztatni tudsz. Nem kell minden új helyen új szakmát tanulni. Elég, ha megtanulod újként eladni azt, amit már tudsz. Nemzetközi vállalkozás? Igen, de először nézz a tükörbe Sokan romantikus álomként tekintenek a nemzetközi piacra lépésre. Külföld, szabadság, új lehetőségek – csak épp arra nem készülnek fel, hogy az üzleti környezet minden országban más szabályokkal, ritmusokkal és buktatókkal jár.Vörös Kriszta ezt első kézből tapasztalta meg. Nem tankönyvből tanulta, hanem négy ország vállalkozási rendszerén keresztül. „Ausztriában nagyon stabil volt a gazdasági környezet, a szabályozás világos, kockás, tudtad, mit kell csinálni.” Ez egyszerre adott biztonságot és kötöttséget. Cégalapításhoz több tőke kellett, de a működés átlátható volt. Viszont a rugalmasság hiányzott. Svájc hasonló: precizitás, stabilitás, de több rejtett adóval és lassú adminisztrációval. Anglia teljesen más világ volt. Ez a gyors indulás lehetősége csábító, de ott más típusú üzleti kultúrában kell érvényesülni: nyitottság, dinamizmus, de nagy a verseny, és nem elég jónak lenni – láthatónak is kell lenni. És akkor jön Dubaj. Ahol egyszerre van jelen a nyugati vállalkozói szemlélet és a keleti vallási-kulturális háttér . „Most volt a Ramadán, utána kilenc nap ünnep, aztán a 75 éve nem látott eső – és a kormányhivatalok napokig zárva.” Vállalkozóként ehhez nem elég alkalmazkodni. Ezt előre be kell építened a stratégiádba. Kriszta tapasztalata világos: nem létezik tökéletes rendszer. Mindenhol lesz, ami jobb és lesz, ami nehezebb, mint otthon. A kérdés az: felkészültél-e mentálisan és üzletileg is arra, amit egy új piac kér tőled? Társad van benne – vagy csak tűr? Ez mindent eldönt Egy vállalkozásnál rengeteget beszélünk stratégiáról, vízióról, célokról. De ritkán beszélünk arról, hogy a döntéseinket ki viszi tovább velünk. Egy külföldi költözésnél, új vállalkozás indításánál vagy teljes újratervezésnél nemcsak a piac számít – hanem az is, hogy a társad partner vagy akadály. Vörös Kriszta vállaltan szerencsés: „Tényleg olyan férjem van, aki mindenben támogat, minden ötletet együtt valósítunk meg.” Ez a hozzáállás nemcsak személyes szinten fontos, hanem vállalkozói stabilitást is ad. Hiszen ha valaki melletted van minden döntésnél, akkor nem egyedül kell cipelni a bizonytalanságot. Ők együtt mentek Ausztriába, Svájcba, Angliába, majd Dubajba is. Nem úgy, hogy „egyikük dolgozik, másikuk alkalmazkodik” – hanem úgy, hogy közösen gondolkodtak, vállalkozást építettek, és egymást erősítették. A férje most online dolgozik, így földrajzilag is rugalmasan tudnak működni. De nemcsak az online térre korlátozódnak: Dubajban épp azt fontolgatja, hogy padel oktatóként offline is új útra lép. Kriszta szerint ez teljesen érthető: „Sokszor ez van, aki online dolgozik, az előbb-utóbb vágyna valami fizikaira. Egy ügyfelem például elment egy hotelbe csak azért dolgozni, hogy ne mindig otthon legyen.” Ez a gondolkodásmód alapjaiban különbözteti meg a „kísérő” partnert az „együttműködő” partnertől. Az egyik csak tűri a vállalkozói döntéseket. A másik aktívan formálja és támogatja azokat. Ha külföldre lépsz, ha vállalkozást építesz, ha új életet kezdesz: nem mindegy, hogy egyedül húzod vagy ketten viszitek. Ha a gyerekeid több nyelven beszélnek, neked is máshogy kell vállalkoznod A legtöbb család nyelviskolákban és magántanárokban gondolkodik. Vörös Kriszta inkább országot váltott. Nem kampányszerű nyelvtanulást akart, hanem anyanyelvi környezetet. Nem csak a gyerekeinek, hanem magának is. És ez a szemlélet nemcsak szülőként, hanem vállalkozóként is új horizontokat nyitott meg számára. „A mániám a nyelvtanulás. Már munka mellett is tanítottam németet, üzleti angolt, de ez csak hobbiból volt.” A gyerekei nyelvi fejlődése viszont új szintre emelte ezt a szenvedélyt. Mert nemcsak azt akarta, hogy „tanuljanak”, hanem azt, hogy használjanak nyelveket. És tudta: ez csak akkor működik, ha a mindennapjaik részévé válik. Ha az iskola, a bolt, a sport, a barátok – minden idegen nyelven zajlik. Ezért indultak el. Előbb német nyelvterületre: Ausztria, Svájc.Amikor pedig az már ment, jött az új cél: „Akkor most angolul is meg akarok tanulni.” És mentek Angliába. Ez nem csak nyelvi döntés volt – üzleti pozicionálás is. Hiszen Kriszta tudta, hogy egy új nyelvi környezet új vállalkozási lehetőségeket is nyit. A gyerekek gyorsan alkalmazkodtak. De ő sem maradt le: játékos foglalkozásokat szervezett, helyi anyukákkal és családokkal hálózatot épített, minden országban megtalálta a módját, hogy az anyanyelvi közegben ő is értéket adjon. Ez nemcsak elhivatottság, hanem stratégiai gondolkodás. Mert ahol más a nyelv, ott más a gondolkodás, más a vásárlási logika, más a partneri kommunikáció. Kriszta már évekkel ezelőtt elkezdte építeni azt a fajta multikulturális érzékenységet, ami ma alapfeltétele egy nemzetközi vállalkozás sikerének. Találd meg a rést – és csinálj belőle üzletet A sikeres vállalkozók nem terméket árulnak. Problémát oldanak meg. Ez Vörös Kriszta egyik legfontosabb – bár ki nem mondott – működési elve. Bárhová költöztek, nem az volt a kérdés, hogy ő mit akar csinálni , hanem hogy a helyi közösségnek mire van szüksége. Ausztriában ez gyorsan világossá vált. A magyarok küzdöttek az adó-visszaigényléssel – nyelvi akadály, adminisztratív káosz, ismeretlen szabályok. „Ott volt a nyelvtudás, szakmai ismeret, és azok olyan szavak voltak, amik speciálisak. Megtanultam, megtetszett – és onnantól mindenki jött.” Így lett Krisztából nem csak új lakos, hanem egy nélkülözhetetlen szolgáltató – csak azért, mert meglátta a rést. Svájcban szintén pénzügyi területen mozgott, de ott már szofisztikáltabb tanácsadói szerepet is vitt , nemcsak ügyintézőként. Ismét alkalmazkodott, felmérte a lehetőségeket, és nem próbálta mindenáron ugyanazt eladni , amit előtte – hanem kérdezett, megfigyelt, és újrapozicionált. Angliában pedig már nem csak szolgáltatott, hanem teljes rendszert épített ki . Cégalapítástól kezdve a könyvelésen át a bérszámfejtésig, komplex pénzügyi szolgáltatást adott vállalkozóknak. Ez nem működött volna, ha nem ismeri fel, hogy az ottani környezet egyszerűbb, gyorsabb – de precíz és versenyalapú. Kriszta példája világos: a vállalkozói rugalmasság nem azt jelenti, hogy mindent bevállalsz. Hanem azt, hogy minden helyen mást vállalsz be – attól függően, mire van ott szükség. Ez a fajta piaci érzék különbözteti meg a sodródó külföldieket a stratégiai gondolkodású vállalkozóktól. Aki mindig ugyanazt árulja, az hamar falba ütközik. De aki a helyi igényhez igazítja a tudását , annak minden új ország új lehetőség. Dubaj nem álom – hanem lehetőség, ha vállalkozó vagy Sokan Dubajt csak a felszínen ismerik: fényűzés, felhőkarcolók, gyorsan meggazdagodott külföldiek. Vörös Kriszta viszont a lehetőséget látja benne – vállalkozói szemmel. Dubaj nemcsak kulturálisan különleges, hanem üzletileg is kivételesen nyitott. És nem csak a helyiek nyitottak – hanem a rendszer is: szabályozás, hozzáállás, közösség. Kriszta itt sem csak beilleszkedni akar. Hanem értéket teremteni. A helyi magyar közösségnek segít cégalapításban, befektetésekben, ingatlanügyekben, pénzügyi tervezésben , és emellett ott van az új szerepköre is: accountability coaching . Ez nem tréning. Ez nem motivációs beszéd. Ez felelősségre vonás. „Azt mondták rám, hogy olyan vagyok, mint egy felügyelő – ha nincs kész, addig nyomom, amíg kész nem lesz.” Ebben a kultúrában, ahol a lehetőségek gyorsan jönnek és mennek, ez a fajta következetesség ritka és értékes. Kriszta nemcsak segít elindulni – hanem végig is viszi az ügyfeleit a megvalósításon. A beszélgetésből egyértelműen kiderül: Dubajban más a tempó, de a vállalkozói gondolkodás ugyanúgy működik . A piac keresi az újat, a friss ötleteket, a külföldiek pedig be tudnak kapcsolódni – ha van mit adniuk. Kriszta pedig ad. Tudást, rendszert, fókuszt – és ami a legfontosabb: jelenlétet. Mert egy dolog elindulni Dubajban. És teljesen más ténylegesen működő vállalkozást építeni benne. Vallás, kultúra, üzlet – hogyan lehet mindezek között vállalkozni? Vállalkozóként nemcsak a pénzügyi rendszert kell ismerned, hanem a kulturális működést is. Dubaj esetében ez különösen igaz. A város egyedi ötvözete a tradicionális iszlám világnak és a modern, üzletre épülő, nyugati logikának – ezt sokan kívülről nem értik.Vörös Kriszta viszont bennfentesként tapasztalja, mit jelent ez a gyakorlatban. A hivatalok zárva tartanak, az ügyintézés megáll – és erre stratégiát kell építeni. A Ramadánt ráadásul egy kilencnapos ünnep követte, majd jött az évtizedek óta nem látott esőzés, ami ismét napokra megbénította a várost. Ha nem tudsz gyorsan alkalmazkodni, lecsúszol a lehetőségekről. Kriszta viszont nem panaszkodik. Hanem figyel, ért, és reagál. „Nagyon toleránsak. Oké, muszlim vallás van, de senki nem mondja, hogy vegyél fel kendőt.” A vallási szabályok ott vannak – de nem korlátoznak, ha tisztelettel viszonyulsz hozzájuk. Sőt, az expat-közösség túlnyomó többsége nem emirátusi , így egyfajta globális együttélés alakult ki. Amerikaiak, németek, indiaiak, pakisztániak – és igen, rengeteg magyar is. Ez a kulturális sokszínűség nem hátrány, hanem üzleti lehetőség. Ha tudsz alkalmazkodni. Ha nem próbálsz „átformálni” egy rendszert, hanem megtanulod benne a saját utadat megtalálni. Kriszta ebben erős. Nem áll szemben a struktúrákkal – hanem beleilleszti a vállalkozását azokba. Ettől működik. Ettől hiteles. És ettől tud másokat is vezetni a dubaji útjukon. Online vállalkozás? Igen. De nem mindenáron. A COVID után sok vállalkozó euforikusan állt át az online működésre. Végre nincs iroda, nincs dugó, nincs fix helyhez kötöttség. De most, pár év távlatából egyre többen érzik: valami hiányzik. Az emberi kontaktus. A fizikai tér. A mozgás. A valódi jelenlét. Vörös Kriszta is egy online működésre berendezkedett vállalkozó – de pontosan látja a korlátokat. A férje például teljesen online dolgozik, „így mindegy, hogy hol vannak”. Ez adja meg nekik a szabadságot a költözésekhez, rugalmassághoz. De ez a szabadság nem mindig elég. „Most mondta, hogy lehet, szívesen elmenne valamit még így offline dolgozni.” A vágy az offline irányba nem gyengeség – hanem természetes emberi igény. Kriszta ezt nemcsak a férjénél látja, hanem az ügyfeleinél is. Egyikük például fitness oktatóként online dolgozik, mégis elment egy hotelbe csak azért, hogy kicsit más környezetből dolgozhasson . Ez az új igény: a hibrid vállalkozás . Ahol az online adja a struktúrát és a szabadságot, az offline pedig az élményt, a kapcsolatot és az inspirációt. Kriszta a saját bőrén is tapasztalta ezt: „A hétvégén kipróbáltam a padelt. Régen versenyszerűen teniszeztem, és ez nagyon hasonlít. Nagyon tetszett.” A mozgás, az új élmény, a közösség – ezek nem csak szórakozási formák, hanem a vállalkozói kiégés ellenszerei is. Mert bármilyen digitális rendszert építesz, végső soron emberként működsz benne. És néha nem új stratégia kell – hanem egy kicsit több oxigén, mozgás és valódi találkozás. Amíg nem számoltatsz, csak halogatsz A legtöbb vállalkozó nem azért nem halad, mert nincs ötlete – hanem mert nincs, aki számon kérje. Ez a felismerés vezette Vörös Krisztát ahhoz, hogy a pénzügyi tanácsadás mellé egy új szerepet is felépítsen: accountability coach lett . De mit is jelent ez pontosan? Nem hagyja, hogy a feladatok csak a naptárban maradjanak. Nem fogadja el a „ma nem volt időm” kifogásokat. És nem dől hátra, ha valaki késett egy határidővel. Az accountability nem motivációs beszéd. Ez kontroll. Nem arról szól, hogy „hajrá, menni fog”, hanem arról, hogy csináld meg, és utána beszélünk . Ez a mentalitás rendkívül ritka – és ezért olyan hatékony. Kriszta olyan vállalkozókkal dolgozik, akiknek már van termékük, szolgáltatásuk, céljuk. Csak épp megakadnak a saját fejükben. Halogatnak, elcsúsznak, túlgondolnak.Ő nem tanácsot ad, hanem rendszert és folyamatos visszacsatolást . Ha kell, hetente, ha kell, naponta. Ez nem kényelmes – de hatásos. „Mondta az egyik ügyfelem, hogy csak azért halad, mert tudja, hogy úgyis rákérdezek.” Ez az accountability lényege. Külső nyomás, ami belső struktúrát teremt. A vállalkozói szabadság veszélye, hogy senki nem kér számon. Kriszta pont ezt tölti be: a külső szem, aki miatt nem lehet csak úgy „elengedni a hetet”. Mert ha nincs következetesség, nincs eredmény. Ha nincs eredmény, nincs fejlődés. És ha nincs fejlődés, akkor csak elfoglalod magad – de nem építesz vállalkozást. Ha mozdulsz, nősz – ha maradsz, zsugorodsz Sokan azt hiszik, a stabilitás azt jelenti, hogy egy helyben vagy. Vörös Kriszta szerint épp az ellenkezője igaz: a valódi stabilitás belül épül – és csak akkor nő, ha mersz mozdulni. Négy ország. Négy újrakezdés. Négy teljesen különböző vállalkozási környezet. És mégis: a pénzügyi tudás, a nyelvi érzékenység, a stratégiai rugalmasság mindenhol működött. Nem varázslat, hanem tudatos építkezés. „Nem tudtam, hogy mi lesz, csak azt, hogy mit tudok, és hogy miért akarjuk.” Ez a mondat a kulcs. Nem az előreláthatóság volt a hajtóerő, hanem az irány, a szándék és a készség, hogy menet közben tanul. Aki mindig „biztosra” akar menni, az ritkán indul el. Kriszta viszont elindult, és közben épített – nem utána. A gyerekek közben három nyelven beszélnek. A férjével vállalkozói és emberi szövetségben működnek. A szolgáltatásai mára több országot átfognak, és olyan ügyfeleket vonzanak, akik nem csak tanácsot kérnek – hanem rendszert, kontrollt és eredményt. Végső soron Kriszta nem arról szól, hogy „költözz el, és majd jobb lesz”. Hanem arról, hogy ne maradj ott, ahol már kinőtted magad. És ha elindulsz, ne csak túlélj – építs , tanulj, alkalmazkodj, és építs fel egy olyan vállalkozást, ami bárhol megáll a lábán. Mert nem a földrajz tartja meg – hanem a gondolkodásmódod. A vállalkozásod mindig veled van – ha nem félsz újragondolni Vörös Kriszta története nem arról szól, hogyan kell túlélni külföldön. Hanem arról, hogyan lehet stratégiai döntésekkel fejlődni bárhol a világon. Nem az volt a célja, hogy „valahol jobb legyen”, hanem hogy a saját értékeit és tudását ott is érvényesíteni tudja, ahol a játékszabályok teljesen mások. Ez az epizód nem csak azoknak szól, akik épp külföldre készülnek. Hanem mindenkinek, aki már érzi: 🔹 kinőtte a jelenlegi környezetét, 🔹 halogatja az előrelépést, 🔹 vagy épp hiányzik belőle az a „külső nyomás”, ami rendszerbe tereli a vállalkozását. Kriszta példája azt mutatja, hogy a mozgás nem bizonytalanságot, hanem lehetőséget jelent – ha kész vagy tanulni, alkalmazkodni, és elismerni: néha egy másik ország adja meg azt a lendületet, amit otthon már nem találsz meg. És ha közben van melletted valaki, aki számonkér, visszacsatol, tartja veled az irányt , akkor abból nem csak egy új élet lesz – hanem egy fenntartható vállalkozás. 👉 Hallgasd meg a teljes adást, ha kíváncsi vagy, hogyan építhető újra és újra egy vállalkozás pénzügyi tudással, emberi rugalmassággal és stratégiai gondolkodással – akár négy országon keresztül. Vörös Krisztáról "Eredeti végzettségem szerint közgazdász vagyok, és ennek keretén belül voltam vállalati hitelező, biztosítós, pénzügyi tervező, könyvelő, bérszámfejtő, pénzügyi vezető, üzleti tanácsadó, kommunikátor, fordító, tolmács. És mindezt több országon keresztülívelő módon: Magyarország után Ausztriába költöztünk, aztán Svájcba vezetett az utunk, majd Angliában folytattuk életünket a férjemmel és két fiammal, és 2023 októbere óta Dubaion állomásozunk. Minden országban igyekeztem segíteni az ott élő magyarokat, mivel a nyelvtudásom és szakmai tudásom alapján elkelt a segítség adóbevallás, letelepedés, munkakeresés, pénzügyek és vízum terén. Angliában már rögtön az elejétől kezdve a saját cégünkön keresztül dolgoztam pénzügyi területen. Most már Dubaiban vagyunk, itt egyelőre az angol cégemen keresztül ajánló partnerként dolgozom számos etikus és nagy tapasztalattal rendelkező cégalapító céggel és ingatlanos cégekkel. Emellett befektetőket keresek vállalkozásoknak és összekötöm a magyar cégeket könyvelő irodákkal és egyéb szolgáltató cégekkel. A vállalkozókat egy itteni klubba is be tudom vezetni, valamint van még egy terület, ami a szívem csücske, ez pedig a vállalkozók egészsége. Mert a stressz, az évek, a környezet megtépázzák a vállalkozókat különösen, és abban segítek, hogy a test, a sejtek belülről teljesen újjá épüljenek max 7 hónapon belül, akár szívinfarktus vagy stroke után, vagy még inkább megelőzés céljából. Dubainak sokféle arca van, szívesen segítek megismerni, itt boldogulni, üzletileg és egészségileg egyaránt." Vörös Kriszta a neten Facebook LinkedIn Instagram A beszélgetés alapján készült cikkek

<< Vissza az epizódokhoz Celo platform / Dr. Litter Anna 2024. április 1. "Már 1999-ben egy gimis fogalmazásban is azt írtam, hogy szeretném, ha nagyobb lenne a társadalmi egyenlőség és kisebb a környezetszennyezés. Ezt a fogalmazást a 10 éves osztálytalálkozón kiosztotta az osztályfőnökünk, akkor magam is meglepődtem, hogy már 15 évesen is ez foglalkoztatott. A köz sorsa érdekelt, ezért jelentkeztem az ELTE jogi karára. Negyedéves joghallgatóként 2007-ben kezdtem el egy Word dokumentumban vezetni első gondolataimat a Celoról. Környezetvédelmi joggal, majd klímavédelmi joggal foglalkoztam. Az első magyar EU elnökséget láttuk el kollégáimmal 2011-ben, én az EU-s klímapolitikai jogi munkacsoportot vezettem, valamint az ENSZ-es klímakonferenciákon az uniós álláspontot koordináltam a témában. Lányom és ikerfiaim megszületése után vágtam bele a régi ötlet, a Celo megvalósításába. Az én ügyem az ügyek összefogása lett. Tavaly májusban elindult a fenntarthatósági ügyeket összefogó Celo platform, melynek neve eszperantó nyelven missziót, mélyebb cél jelent. A Celo víziója egy kultúraformáló gazdasági és társadalmi ökoszisztéma létrehozása, amelyben nemzetközi szinten is egyedülálló módon 3 célcsoport kapcsolódik össze az ENSZ 17 fenntartható fejlődési célja (SDG) mentén: mind magánszemélyek, mind vállalatok segítik az ügygazdák - jellemzően nonprofit szervezetek - által képviselt ügyeket. Vállalatok számára a Celo étlapot kínál a cég brandjéhez illő fenntarthatósági ügyek megtalálásához. Jól célzott marketingfelületen népszerűsíthető a cég által választott ügy, így vállalatok élő fenntarthatósági ügyeken keresztül, közvetlenül kapcsolódnak fogyasztóikhoz és munkavállalóikhoz, növelve a márkahűséget és erősítve a munkáltatói márkát. A Celo lett a World Summit Awards Hungary 2023 győztese Citizen Engagement kategóriában, egyben a hazai jelölt a nemzetközi versenyen. A Portfolio Sustainable World 2023 konferencián átadott Green Awardson a Celo a shortlistre került az Év Jó Ügye kategóriában." Celo platform (Microcomp Kft.) a neten Honlap Facebook LinkedIn

<< Vissza az epizódokhoz Peggy Baby / Molnár Peggy 2022. február 25. “A 2.gyermekem születése után, feladtam a nagyvállalati, középvezetői beosztást a magánzó formára. Saját márkát építettem, 7.éve vagyok Peggy Baby-vel a piacon. Sikeres életmódváltóként új életfeladatot találtam :-)” Peggy Baby a neten Honlap Facebook Instagram Magyar Business Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz KM Expert / Gyulay Tibor 2023. január 19. “Gépészmérnök és gazdasági mérnök vagyok. 10 évig oktattam a BME-n gazdasági, vezetési ismereteket. Ebben az időszakban alapítottam meg a BME Management Szakkollégiumot, ami már 36 éve működő tudásközösség. Ekkor kezdtem el tréningekkel foglalkozni; többek között időgazdálkodás, kommunikáció, projekt menedzsment, együttműködés témakörökben tartottam programokat. Úttörők voltunk az outdoor tréningekben is, különösen büszke vagyok a 6 napos Szlovéniában szervezett "Kihívás tréningre", amiben olyan elemek szerepeltek, amik igazán mély nyomokat hagytak a részvevőkben (kötélhíd, bungee jumping, tűzön járás...). Hamar felismertem, hogy a készségfejlesztő programoknak csak akkor van értelme, ha valamilyen szervezeti változással összhangban valósítjuk meg őket. Így a munkám fókuszát a szervezetfejlesztésre helyeztem, amihez hazai és külföldi tanácsadó képzések keretében fejlesztettem kompetenciáimat. Mintegy 15 éve találkoztam a tudásmenedzsment témakörével, ami azonnal felkeltette az érdeklődésemet. Brit szakmai partnerünk (Knoco Ltd.) segítségével viszonylag gyorsan a hazai tanácsadói piac meghatározó szereplőivé váltunk a témakörben. Sikeres hazai (Magyar Televízió, Paksi Atomerőmű, ELMŰ/ÉMÁSZ, OTP...) és nemzetközi (Nemzetközi Atomenergia Ügynökség) projektekben vettem részt. Az elmúlt időszakban már a KKV-k irányába is nyitottunk. Több kis és közepes vállalkozás is bekerült a partneri körünkbe. Büszkék vagyunk a 2022-ben indított CKO Academy-re, ami egy 7 hónapos képzési program a szervezetek tudásmenedzserei számára. Hamarosan indul a vezetők számára kidolgozott képzésünk "Tanuló szervezetek vezetése" elnevezéssel. A jövőt ugyanis a tanuló szervezeti átalakulás támogatásában látjuk, ami valódi választ jelenthet az egyre gyorsabban változó piaci körülmények (VUCA) között." Gyulay Tibor a neten LinkedIn Facebook YouTube KM Expert a neten Honlap Facebook LinkedIn YouTube Fazékba! Honlap Facebook Instagram Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Executive Services / Kovács Lajos 2024. április 22. " Eredetileg biztonsági szakmeber a "tanult" szakmám, Angliában szereztem mesterdiplomát biztonsági menedzsmentből, valamint pár egyéb, köztük 2-3 oktatói képesítést is. Ezen utóbbiak kapcsán oktatással, felnőttképzéssel is foglalkozom, ami az utóbbi időben egyre nagyobb hangsúlyt kapott az életemben. Van egy nyelviskolám, valamint egy Biztonsági akadémia névre hallgató e-learning oldalam és podcast csatornám is. Az utazás és a nyelvek szerelmese vagyok 5 országban éltem és dolgoztam, ahol szakmai és kulturális tapasztalatokat szereztem, majd Magyarországra hazaköltözve hamar egy nemzetközi networking közösségben találtam magam, ahol tovább építettem a nemzetközi kapcsolataimat, valamint fejlesztettem a vállalkozásomat. Ez odáig jutott, hogy 7 év tagság után elindítottunk egy angol nyelvű, nemzetközi networking csoportot is Magyarországon, valamint a vállalkozásommal is azon cégvezetőket, vállalkozókat igyekszem segíteni, akiknek vannak határokon átnyúló ambíciói. " ETC nyelviskola a neten Honlap Biztonsagi Akadémia a neten Honlap Youtube Kovács Lajos a neten Facebook LinkedIn YouTube

<< Vissza az epizódokhoz Minden Ami Külföld / Szilvia Varadiné Diener 2022. július 14. Külföldre vágysz? Érdekelnek a hasznos tanácsok, személyes élmények? Keresd profi tanácsadóinkat, nyelvtanárainkat, ha nem akarod, hogy meglepetések érjenek! Szörfözz a https://mindenamikulfold.hu/ oldalon! A csapból még nem a Minden ami külföld folyik, de törekszünk rá, hogy minél több emberhez eljussanak az információk, tapasztalatok! Varadiné Diener Szilvia a neten LinkedIn Magyar Business Minden Ami Külföld a neten Honlap Instagram YouTube Facebook Spotify Soundcloud Anchor.FM MagyarBusiness Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Growth Hackers / Sárközi András 2021. október 21. Sárközi András Certified Growth Master és a Nemzetközi Growth Hacking technikák hazai szakértője valamint a Growth Masters Kft. ügyvezetője. Több mint 15 év növekedés-fejlesztési, management és online termékfejlesztési tapasztalattal a háta mögött egy olyan Growth Hacking ügynökséget hozott létre, ami a vállalkozások piaci részesedésének növelését serkenti. A Growth Hacking az adatvezérelt marketing, a termékfejlesztés és az adatelemzés olyan kísérlet alapú megközelítése, amely tudományos módszerekre alapozva segíti az olyan vállalatok növekedését, mint például az AirBnB, Netflix, Uber, Facebook, Linkedin vagy akár a Revolut. Ezen technikák alkalmazásának és a Growth Mindset adaptálásának köszönhetően nem csak a külföldi startupok és sikersztorik, de a hazai vállalatok is képesek a jóval nagyobb növekedésre. A Growth Hacking nem a trükkökről, mindinkább a folyamatokról és a viselkedési mintákról szól. Mi azért dolgozunk minden nap, hogy honosítsuk és minden hazai vállalkozás számára elérhetővé tegyük azt a viselkedési mintát, aminek segítségével gyorsabb, okosabb és nagyobb céget építhetnek. Akik velünk dolgoznak, megtapasztalhatják a szisztematikus Growth Mindset és az Experiment Driven Culture előnyeit és ezáltal saját vállalkozásukban rejlő és eddig fel nem fedezett növekedési potenciálok meglepő erejét. A Research Lab-unk kimondottan a piackutatásokra és az adatokból való olvasásra szakosodott, de mindezeken felül arra, hogy ügyfeleinknek ne csak elvégezzük a piackutatási feladatokat, de igény esetén meg is tanítsuk őket, hogy házon belül is képesek legyenek felismerni a piacot, a konkurensek növekedési stratégiáit. Startup Accelerator részlegünk pedig olyan startupokba száll be, ahol megvannak a jó üzleti alapok, de hiányzik a növekedés-fejlesztési kompetencia. Ilyen zászlóshajónk az eszerzodes.hu, Magyarország legnagyobb elektronikus szerződéskezelő platformj, amely közel több, mint 50 000 magyar felhasználóval és 130 000 tárolt szerződéssel papírmentesség teszi a vállalkozásokat. A startup-ba a hazai szakma egyik elismert angyalbefektetője Balogh Petyával (Cápák között) is szintén csatlakozott. Az alapítókkal folyamatosan azon dolgozunk, hogy duplázás ne álljon meg, sőt elérjük az 5x-ös növekedést. Sárközi András a neten: Honlap LinkedIn Twitter Instagram MagyarBusiness

<< Vissza az epizódokhoz Boldog Születésnapot Magyar Business Podcast 2022. október 6. Boldog Születésnapot Magyar Business Podcast !

Miért nem nő a céged, hiába dolgoztok sokat? Fókusz, idő, skálázás, AI és nemzetközi terjeszkedés egy KKV szemszögéből. Olvasd el! << Vissza az epizódokhoz Fókusz nélkül miért fullad meg minden vállalkozói növekedés? 2026. február 2. Egy vállalkozás ritkán azért nem nő, mert nincs benne potenciál. Sokkal gyakrabban azért, mert túl sok irányba megy egyszerre , és közben elfogy a fókusz, az idő és az energia. Ebben az epizódban pontosan erről beszélget Fóris Attila és Dallos Zoltán: arról, hogyan néz ki a növekedés a valóságban, amikor nem a „startup-mesekönyv” logikája szerint történnek a dolgok, hanem napi döntések, kompromisszumok és újratervezések mentén. Zoltán története nem egy hirtelen berobbanó sikersztori. Inkább egy tudatosan épített ügynökségi modell , ahol a COVID nem összeomlást, hanem kényszerű, de hasznos fókuszváltást hozott. Az „Üzlet és utazás” rendezvények és mellékprojektek háttérbe szorultak, és egyetlen dolog maradt igazán fókuszban: az ügynökség felépítése és stabilizálása. Nem azért, mert minden más rossz volt – hanem mert egyszerre mindent csinálni egyszerűen nem működik. A beszélgetés egyik kulcstémája az idő. Nem mint naptári egység, hanem mint a vállalkozó legszűkösebb erőforrása . Mikor mire mondasz igent? Mi az az egyetlen dolog, amit ha most megcsinálsz, a legnagyobb hatással lesz a jövődre? Ezek nem motivációs kérdések, hanem nagyon is operatív döntési szempontok, amelyek napi szinten választják el a növekedést a stagnálástól. Előkerül a skálázás árnyoldala is: mi történik akkor, amikor nő az ügyfélszám, de az árbevétel nem követi ugyanolyan tempóban? Mikor válik a túl sok fix költség kockázattá? Hol folyik el a pénz, ha látszólag mindenki dolgozik, még sincs áttörés? Ezekre a kérdésekre nem elméleti válaszok hangzanak el, hanem konkrét tapasztalatok egy működő KKV-ból . Ez az epizód azoknak szól, akik már túl vannak az induláson, de érzik, hogy a következő szinthez nem több ötlet, hanem jobb döntések, tisztább struktúra és tudatosabb fókusz kell. A fókusz mint növekedési fegyver Az egyik legerősebb tanulság ebben a beszélgetésben az, hogy a növekedés nem több projektből, hanem kevesebb, de jól kiválasztott fókuszból születik . Zoltán nagyon őszintén beszél arról, hogy a COVID előtti időszakban több irányba is nyitottak: online magazin, rendezvények, különböző kísérleti projektek. Mindegyik izgalmas volt, mindegyikben volt potenciál – de egyik sem volt igazán domináns. A járvány végül kényszerítette ki azt, amit sok vállalkozó önként nem mer meglépni: levágni mindent, ami nem a fő üzleti célhoz visz közelebb . Az „Üzlet és utazás” rendezvénysorozat például nem azért állt le, mert rossz volt, hanem mert elvitte a fókuszt. A tanulság egyértelmű: amíg egy üzleti láb nem elég erős, addig a diverzifikáció nem szabadságot ad, hanem szétforgácsol. Ez különösen fontos üzenet KKV-knak és startup alapítóknak. Az a hit, hogy „majd elbírok egyszerre három–négy vállalkozást”, egyszerűen nem igaz. Ahogy elhangzik: aki azt mondja, hogy öt céget tud egyszerre jól vinni, az hazudik . Előbb egyet kell felépíteni, stabilizálni, skálázhatóvá tenni – és csak utána lehet új lábakat növeszteni. A fókusz nem csak stratégiai döntés, hanem napi operatív kérdés is. Minden nap ott a lista: ügyfélhívás, új kolléga keresése, partneri egyeztetés, új ötlet elindítása. A kulcskérdés nem az, hogy mit lehet csinálni, hanem az, hogy mi az az egyetlen dolog, amely most a legnagyobb hatással lesz a jövődre . Ez a gondolkodásmód különbözteti meg a növekedő cégeket a folyamatosan elfoglalt, mégis stagnáló vállalkozásoktól. Az idő mint valódi valuta A beszélgetés egyik legmélyebb pontja, amikor az idő kerül fókuszba. Nem mint naptári egység, hanem mint a vállalkozó legdrágább és legkorlátozottabb erőforrása . Elhangzik egy gondolat, ami sokaknak fájdalmasan ismerős lesz: fiatalon az idő mindig a fontossági lista alján van. Pénzt mérünk, bevételt számolunk, de az idővel pazarlóan bánunk – egészen addig, amíg rá nem jövünk, hogy már nem visszafordítható. Zoltán egy nagyon erős szemléletváltást emel ki: nem pénzben, hanem időben érdemes mérni a döntéseket . Mit ad hozzá egy adott tevékenység az életedhez hosszú távon? Mennyit vesz el? Ez különösen fontos egy olyan világban, ahol folyamatos a zaj, az értesítés, a megszakítás. A vállalkozó technikailag bármit csinálhat – és éppen ez a legnagyobb csapda. Itt kerül elő az a kérdés, amely szinte vezérfonalként működik az egész epizódban: „Mi az az egyetlen dolog, amit most megtehetek, és aminek a legnagyobb hatása lesz később?” Ez nem motivációs frázis, hanem egy nagyon kemény szűrő. Ha ezt őszintén felteszed magadnak naponta, akkor rengeteg „hasznosnak tűnő” feladat automatikusan kiesik. A tanulság KKV-vezetőknek különösen fontos: az elfoglaltság nem egyenlő a haladással. Lehet egész nap pörögni, meetingelni, reagálni – és közben semmit nem építeni. Az időt nem lehet skálázni, csak tudatosabban használni . És aki ezt későn tanulja meg, az nem pénzt veszít, hanem éveket. Fókusz vs. diverzifikáció mikor öl és mikor ment meg Az egyik legfontosabb stratégiai dilemma, ami minden növekedni akaró vállalkozásnál előjön: mikor érdemes diverzifikálni, és mikor kell könyörtelenül egy irányba menni . A beszélgetésben egyértelmű válasz hangzik el: addig, amíg nincs egy stabil, erős üzleti lábad, a diverzifikáció nem előny, hanem kockázat. Zoltán egy nagyon szemléletes képpel írja le ezt: mindenki a „sok lábon állást” akarja, de elfelejti, hogy előbb egy erős törzsre van szükség . Ahogy a példában elhangzik: még Richard Branson is egy vállalkozással kezdte, és csak akkor nyitott új irányokba, amikor az első már elbírta a terhelést. A kezdő és középhaladó vállalkozók tipikus önámítása, hogy kivételnek gondolják magukat. A COVID időszaka itt fordulópontként jelenik meg. Nem romantikus értelemben, hanem nagyon is pragmatikusan: kényszerű fókuszváltás , ami levágta azokat a projekteket, amelyek nem hoztak közvetlenül növekedést. Az eredmény? Az ügynökség fejlődni kezdett. Nem azért, mert több lett a lehetőség, hanem mert kevesebb lett a szétszórtság. Ez a blokk különösen fontos azoknak a KKV-vezetőknek, akik „biztonsági lábként” tartanak életben félkész projekteket. A valóság az, hogy ezek ritkán védenek meg válság idején. Sokkal inkább elszívják a figyelmet, az energiát és a döntési kapacitást attól az egy dologtól, ami valóban skálázható lenne. A tanulság kemény, de felszabadító: előbb csinálj egy dolgot nagyon jól. Utána jöhet minden más. Stratégiai növekedés mellékprojektek nélkül A beszélgetés egyik legőszintébb része, amikor szóba kerül, hogy nem minden növekedés látványos , és nem minden fejlődés jár új projektek indításával. Sőt: sokszor épp az a fejlődés jele, amikor egy vállalkozás tudatosan nem indít el valamit. Zoltán világosan kimondja: voltak ötletek az „Üzlet és utazás” rendezvény visszahozására, akár ritkábban, nagyobb volumenben – de ez végül nem lett prioritás. Nem azért, mert ne lett volna benne potenciál, hanem mert nem szolgálta közvetlenül az ügynökség építését. Ez a döntés sok vállalkozónak ismerős dilemmát hoz fel: mit kezdj egy jól működő, de nem stratégiai projekteddel? A válasz nem romantikus. Ha nem a fő fókuszt erősíti, akkor idővel versenyezni fog vele az erőforrásokért. Időért, figyelemért, mentális kapacitásért. És ezekből mindig kevesebb van, mint amennyit elsőre gondolnánk. A blokk egyik fontos tanulsága, hogy a stratégiai növekedés nem egyenlő az állandó újítással. Sokkal inkább arról szól, hogy egy működő modellt finomítasz, skálázol és stabilizálsz . A kísérletezés nem tűnik el, de háttérbe szorul, amíg az alap nem elég erős. Ez különösen fontos a KKV-k világában, ahol egy rossz időzítésű mellékprojekt hónapokra visszavetheti a fő üzletet. A kimondatlan üzenet itt az, hogy a „nem” legalább olyan fontos stratégiai eszköz, mint az „igen”. A vállalkozói érettség egyik jele, amikor már nem minden lehetőség tűnik kötelezőnek. Amikor tudod, hogy nem az a kérdés, mit lehet megcsinálni – hanem az, minek van most itt az ideje . Bevétel, ügyfélszám és a növekedés illúziója Az egyik legkellemetlenebb, mégis legtanulságosabb pont a beszélgetésben az, amikor szóba kerül a számok mögötti valóság. Ügyfélszámban lehet nőni úgy, hogy közben a bevétel stagnál – és ez sokkal gyakoribb jelenség, mint azt a legtöbb vállalkozó bevallaná. Zoltán nyíltan beszél arról, hogy a 2023–24-es időszakban az árbevétel nagyjából egy helyben maradt, miközben az ügyfélszám nőtt. Ez a helyzet elsőre pozitívnak tűnhet: több ügyfél, nagyobb piaci jelenlét, diverzifikáltabb bevételi forrás. A valóság viszont ennél árnyaltabb. Ha az ügyfélszám növekedése nem jár együtt hatékonyabb működéssel vagy magasabb ügyfélértékkel, akkor a rendszer elkezd feszülni . Több projekt, több koordináció, több operatív teher – miközben a profit nem nő arányosan. Itt kerül elő a „bűvös százas” cél: körülbelül száz aktív ügyfél az a méret, ahol már valóban lehet játszani a kapacitásokkal, az erőforrásokkal és a kihasználtsággal. Addig viszont minden növekedési lépcső fájdalmas. Nem romantikus, nem látványos – de szükséges. Ez az a pont, ahol a méretgazdaságosság elkezd értelmet nyerni. A tanulság egyértelmű a KKV-vezetők számára: nem minden növekedés egészséges növekedés . Az ügyfélszám önmagában nem KPI, ha nem párosul stabil árbevétellel, jól tervezett kapacitással és fenntartható működéssel. A valódi kérdés nem az, hogy hány ügyfeled van – hanem az, hogy milyen rendszer szolgálja ki őket . Magyar piac vs. nemzetközi terjeszkedés realista szemmel A nemzetközi piacra lépés sok vállalkozónál már a kezdetektől szerepel a bakancslistán. A beszélgetés viszont józan ellenpontot ad ennek az álomnak. Magyarország kicsi piac – de nem annyira kicsi, hogy ne lehetne benne komoly céget építeni . Zoltán egyértelműen kimondja: amíg itthon működik a modell, addig teljesen racionális döntés az anyanyelvi piacon növekedni. Az egyik legerősebb érv a hazai fókusz mellett a kapcsolatrendszer. PR, tartalomgyártás, ügynökségi működés esetén a bizalom, az ismertség és a szakértői státusz kulcstényezők – ezek pedig nem vihetők ki egyik napról a másikra egy másik országba. Ami itthon természetes, az külföldön nulláról indul. És ezt sok vállalkozó alábecsüli. Ugyanakkor a nemzetközi irány nem lett elengedve, csak más szemlélettel. Nem agresszív terjeszkedés történik, hanem alapozás : európai domainek lefoglalása, védjegyek rendezése, weboldalak klónozásának előkészítése. Ez nem hoz azonnali bevételt – de megadja az esélyt arra, hogy ha jön egy külföldi megkeresés, ne technikai akadályon bukjon el az üzlet. A tanulság különösen fontos KKV-knak: a nemzetközi piacra lépés nem egy bináris döntés. Nem „itthon vagy külföld”. Lehet okosan jelen lenni , minimális kockázattal, úgy, hogy közben a fő fókusz nem sérül. Az igazi stratégia nem a gyors kilépés, hanem az, hogy megadod magadnak a lehetőséget , amikor majd eljön az ideje. Nemzetközi jelenlét anélkül, hogy belehalnál A beszélgetés egyik legérettebb gondolata, hogy a nemzetközi piacra lépés nem kell, hogy mindent vagy semmit döntés legyen . Nem kell irodát nyitni, csapatot felvenni és marketingbüdzsét égetni ahhoz, hogy egy cég „kint legyen” Európában. Zoltánék megközelítése kifejezetten óvatos, mégis stratégiai: a jelenlét alapjait rakják le, nem a növekedést erőltetik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy lefoglalják az európai domaineket, rendezik a védjegyeket, és technikailag felkészítik a weboldalakat arra, hogy megtalálhatók legyenek . Nem futnak kampányok, nincs agresszív sales – csak az esély van megadva arra, hogy ha valaki keres, akkor legyen mit találnia. Ez egy vállalkozói szempontból rendkívül alulértékelt stratégia. A másik fontos felismerés, hogy Európán belül nincs valódi távolság . Egy egynapos németországi forgatás vagy egy kétnapos skandináv munka simán belefér, mert a magasabb árszint kitermeli az utazási és időbeli költségeket. Ez a gondolkodás nem a volumenre, hanem az egységnyi projektre jutó értékre épít. A blokk üzenete világos: nem minden nemzetközi lépésnek kell azonnal megtérülnie. Van, ami opcióként létezik. És egy jól felépített opció sokszor többet ér, mint egy rosszul időzített terjeszkedés. KKV-k számára ez különösen fontos: nem az a cél, hogy holnap külföldön legyen ügyfél, hanem hogy ne legyen akadály , ha holnapután kopogtat valaki. Operációs modell újratervezése növekedés közben Ahogy nő egy cég, úgy derül ki egyre fájdalmasabban, hogy ami tegnap még működött, ma már visszahúz . A beszélgetésben Zoltán részletesen mesél arról, hogyan kellett többször is újratervezniük az operációs modellt – különösen a csapatstruktúrát. Először sok alvállalkozóval indultak, mert rugalmas volt. Aztán mindent belsősítettek, mert stabilitást akartak. Végül rájöttek: egyik véglet sem működik önmagában. Ma egy hibrid modellben dolgoznak. A kritikus szerepek – ügyfélmenedzsment, értékesítés – teljes mértékben belső csapatban vannak. Ezek azok a pontok, ahol a tudás, a kapcsolat és a felelősség nem szervezhető ki. Ugyanakkor a kivitelezés jelentős része – videósok, hirdetéskezelők, webesek, grafikusok – alvállalkozói körben működik. Ez adja meg azt a rugalmasságot, amit egy hullámzó munkaterhelésű ügynökség igényel. A blokk egyik legfontosabb tanulsága, hogy nincs örökérvényű szervezeti megoldás . Ami egy bizonyos méretnél ideális, az egy következő szinten már veszélyes lehet. Túl sok fix költség könnyen fojtóvá válik, ha a bevétel nem nő arányosan. Ugyanakkor túl sok külsős partner esetén sérülhet a minőség és a kiszámíthatóság. Ez a rész kifejezetten erős üzenet KKV-vezetőknek: a növekedés nemcsak piac- vagy saleskérdés, hanem szervezeti döntések sorozata . Ha nem nyúlsz hozzá időben a struktúrához, a struktúra fog hozzád nyúlni – általában fájdalmas módon. A tudatos újratervezés nem gyengeség, hanem érettség jele. Költségek, hatékonyság és a pénz elfolyásának felismerése Van egy pont minden vállalkozás életében, amikor már nem az a kérdés, hogy mennyit dolgozik a csapat , hanem az, hogy hova tűnik a pénz. A beszélgetésben ez a felismerés nagyon őszintén jelenik meg: sok munka, nagy pörgés, mégis elmaradó eredmények. Ilyenkor nem motivációra van szükség, hanem számokra és szétszedett folyamatokra . Zoltán kimondja azt, amit sok cégvezető csak magában mer megfogalmazni: a legnagyobb hatást sokszor nem az árbevétel növelése, hanem a beszerzési és működési költségek optimalizálása hozza. Ez kényes téma, főleg alvállalkozói körben, mert könnyű átesni a ló túloldalára. A cél viszont nem az „kifacsarás”, hanem egy egészséges versenyhelyzet kialakítása. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nagyobb, kiszámíthatóbb munkacsomagokat raknak össze, és ezekre kérnek árazást. Így a partner hosszabb távon tervezhet, a cég pedig jobb ár–érték arányt kap. Ez a gondolkodás sokkal közelebb áll a nagyvállalati beszerzési logikához, mint a klasszikus KKV-s „majd megoldjuk valahogy” szemlélethez. A tanulság itt kifejezetten fájdalmas, de felszabadító is: ha nem látod az eredményt, miközben mindenki dolgozik, akkor nem az emberekkel van a baj, hanem a rendszerrel. A pénz mindig hagy nyomot , csak le kell hajolni érte. Aki ezt nem teszi meg, az hosszú távon nem a piac miatt bukik el, hanem belső vakság miatt. AI mint versenyelőny nem mint varázspálca Az epizód egyik legaktuálisabb és legjózanabb része az AI-ról szól. Nem hype, nem félelemkeltés, hanem üzleti realitás . Zoltán nagyon tisztán fogalmaz: nem az a cél, hogy az AI-val embereket váltsanak ki, hanem az, hogy ugyanazzal a csapattal nagyobb kimeneti teljesítményt érjenek el . Ez óriási különbség gondolkodásmódban. A hangsúly a folyamatokon van. Hetente többször felteszik ugyanazokat a kérdéseket:– Hol van felesleges lépés?– Mit lehet automatizálni?– Mit lehet gyorsítani? Az AI itt nem döntéshozó, hanem gyorsító eszköz . Olyan, mint a billentyűparancsok: nem helyetted dolgozik, hanem lerövidíti az utat a gondolattól a megvalósításig. A brainstorming, a vázlatkészítés, az előkészítés drasztikusan felgyorsul – de a minőségért továbbra is ember felel. Elhangzik egy nagyon fontos időzítési felismerés is: most van egy körülbelül egyéves ablak , amikor azok a cégek, akik gyorsan tanulnak és beépítik az AI-t a működésükbe, komoly előnyt szerezhetnek. Később ez alapelvárás lesz. Aki akkor kezd el kapkodni, az már lemaradásból indul. A blokk végén egy kifejezetten erős állítás hangzik el: az élő, valós, emberi tartalom értéke nőni fog. Minél több lesz a mesterséges zaj, annál értékesebb lesz az, ami hitelesen emberi . Ez különösen fontos üzenet tartalomgyártó cégeknek és KKV-knak: az AI nem elvesz, hanem átrendez. Aki ezt időben megérti, az nem félni fog tőle, hanem előnyt épít belőle . Záró tanulság Ez az epizód nem ígér gyors sikert. Nem ad háromlépéses receptet a skálázásra. Viszont ad valami sokkal értékesebbet: tisztán gondolkodó vállalkozói mintákat . Fókusz, időtudatosság, reális növekedési célok, tudatos szervezetépítés és technológiai nyitottság – ezek együtt adják azt az előnyt, amitől egy KKV nem csak túlél, hanem építkezik. Élő podcast epizód: Dallos Zoltán – Június 19. 16:15-tól! Vendégünk már korábban is járt nálunk – az akkori adást itt hallgathatod meg Dallos Zoltán a DLX MEDIA marketingügynökség alapítója , kommunikáció és márkaépítés szakértő. 2016 óta vállalkozó , előtte 10 évet töltött a banki és energetikai szektorban középvezetőként. Nevéhez fűződik az Üzlet és Utazás rendezvénysorozat, ami két havi rendszerességgel inspirálja a vállalkozókat és világutazókat. Emellett ismert YouTube csatornát is működtet, ahol a legsikeresebb emberek történeteit osztja meg – hogy te is tanulhass belőlük. Könyve , az Alkalmazottból Vállalkozó , szintén erről a szemléletváltásról szól. A saját útjáról, a kihívásokról, a vállalkozóvá válás folyamatáról. Előadásai (TEDx, Startup Safari, Freedom X Festival stb.) és interjúi marketing automatizálásról, márkaépítésről és tudatos vállalkozói gondolkodásról szólnak. Ne hagyd ki, ha téged is érdekel, hogyan lehet személyes márkát építeni és a marketingedből valódi eredményeket elérni! 📅 Időpont: Június 19. – 16:15 (CET) Elérhetőségek: Honlap Facebook Instagram Spotify YouTube

<< Vissza az epizódokhoz Loffice | Klementz Kata 2024. június 10. "Klementz Kata vagyok a Loffice irodák egyik alapítója. Testvéremmel, Pannival közösen vezetjük vállalkozásunkat, mely mára már 2 országban – Magyarország mellett Ausztriában – és 4 helyszínen van jelen. Idén 15 évesek lettünk és velünk együtt a hazai coworking mozgalom is, melyet mi hoztunk be az országba, megalapítva az első közösségi irodát a 6. kerületi Zeneakadémia egykori kottanyomdájában, egy felújított loft épületben. Mára irodáink jellege és mérete bár túlmutat a coworking eredeti koncepcióján, flexibilis irodáink és a hibrid munkavégzésre kialakított tereink mégis őrzik annak számos előnyét, mint a hatékonyság, megosztás vagy a kooperáció. Közösségi irodáink mellet több ezer négyzetméteren nyújtunk szolgáltatott, standard és flexibilis irodai megoldásokat, klasszikus vagy éppen rugalmas feltételekkel igénybe vehető infrastruktúrát, így a szabadúszóktól a nagyvállalatokig bárki részese lehet a Loffice életérzésnek. Olyan vagány irodaházakat fejlesztünk és alakítunk ki, mint egy ex cipőgyár, műanyagfeldolgozó üzem vagy éppen piroslámpás ház. Plug & play loft irodáinkat izgalmas kreatív tartalmakkal töltjük meg és a fenntartható módon üzemeltetjük. Hiszünk a sokszínűség és a megosztás globális erejében és célunk egy olyan támogató légkör megteremtése, ahol lehetőség nyílik a szakmai és emberi kapcsolatok építésére, ihletszerzésre és önfejlesztésre." Loffice a neten Honlap Facebook LinkedIn YouTube Instagram

<< Vissza az epizódokhoz Random - Merre tart a Világ? 2021. szeptember 23. Merre tart a Világ?