Rédey Soma első vállalkozása, az ötlet kitalálásától a megvalósításáig, a kender mint alpanyag
Első vállalkozás
A vízi-csúszda üzemeltetés volt lényegében az első vállalkozás számára, ami a mai napig tart és átöröklődik a család más tagjaira. Az egyetem elvégzése után több mint 15 éven keresztül a közigazgatásban dolgozott, mígnem jött a covid és a covidot megelőző vállalkozási ötlet ekkor érte el azt a pontot, hogy megvalósítsák.
Felesége ebben az időszakban a harmadik gyermekkel volt otthon, úgy gondolkodott, hogy a bölcsész francia szakos végzettsége mellett elvégez egy műszaki jellegű egyetemet levelezőn ez volt a könnyűipari mérnök, textil mérnök szak. A diplomamunkáját a kendertextil hasznosításából írta, ez a növény akkor került a látókörükbe. Elkezdtek gondolkodni azon, hogy mit lehetne kezdeni ezzel a növénnyel.
„Mennyire jó ez a növény az ipari kender és ennek milyen komoly hagyománya volt Magyaroroszágon is, de világszerte.”
Aztán ez kikopott a köztudatból és ma már a kenderhez más asszociációk társulnak, mint például a marihuána. Pedig ezen túl nagyon sok felhasználási módja és helye van, mint például a kötélgyártás, vászon készítés, építőipari területeken történő hasznosítás.
Azon kezdtek el gondolkodni hogyan tudnák ezt a növényt hasznosítani műanyag termékek esetében a hagyományos műanyag alapanyag lecserélésére. Elkezdték kidolgozni az ötletet és Villő a felesége az egyetemen keresztül rátalált egy akcelerátor programra (Európai Innovációs Technológiai Intézet Akcelerátor programja), ahová beadták a jelentkezésüket.
Alap esetben Villő csapattársakat keresett a projekt kidolgozásához, mert ekkor még Soma teljes állásban dolgozott. A csapat verbuválása nem zajlott sikeresen és egy későbbi beszélgetésük alakalmával eldöntötték, hogy együtt folytatják tovább a projekt kidolgozását.
Ezen a ponton hasznosnak bizonyult a műszaki egyetemi végzettség és kapcsolat rendszer, akikkel Soma fel tudta venni a kapcsolatot.
„Sikerült olyan embereket megismernem, akikkel beszélgetve tovább tudtuk vinni ezt az ötletet és így tudtunk eljutni odáig, hogy ebből az ötletből valamilyen fajta megvalósítás is lehessen.”
Ötlet megvalósítása
A kender egy rostokban gazdag növény, melyet a felhasználáshoz olyan állagúra kellett változtatni, hogy le lehessen darálni és utána össze lehessen keverni egy hordozó anyaggal, hogy ebből granulátum születhessen. Kellett egy technikai megoldás, hogy ledarálható legyen a kender.
„A Műegyetemen a Polimer Tanszéken találtam valakit, aki benne volt abba, hogy ilyen laborkísérleti projektet indítsunk.”
Ez a kísérlet eltartott pár hétig-hónapig, itt kapcsolódik a covid időszaka.
„A covid alatt jött a home office és persze azért kellett otthon is dolgozni, de az ember jobban be tudta osztani a saját idejét és jobban tudta tervezni azokat a dolgokat, amiket és ahogyan csinálni szeretett volna.”
Voltak nehézségek, kudarcok, de sikerek is apróbbak és nagyobbak, ez pedig nagyon lelkesítette Somát, hogy tovább folytassák a projektet.
Közben zajlott az akcelerátor program, ahol részt kellett venni rendezvényeken és peach-elni kellett. Egy részsiker volt, amikor előadták a granulátummal kapcsolatos előállítási módot, ami a zsűri körében nagy érdeklődésnek örvendett, és támogatták az ötletet, ezáltal már anyagi bevételre tettek szert, amiből tudták folytatni a projekt kidolgozását.
„Ez egy ilyen abszolút sikertörténet, hogy pont a megfelelő időben, tehát kellő időt és energiát tudtam rászánni és megtaláltuk azokat a partnereket, akikkel együttműködve sikerült is kidolgozni és amit kidolgoztunk az meg sikeres volt tehát működött.”
Sok kis apró részleten múlt az, hogy lépésről lépésre haladva el tudjanak jutni oda, hogy kezd kirajzolódni a termék, amit elképzeltek.
A kender, mint alapanyag
Az első kérdések között szerepelt, hogy mit lehetne gyártani a kenderből, mekkora terméket és az mennyire funkcionális?
A fejükben az volt, hogy ideális lenne a, ha teljes mértékben ebből az alapanyagból készülnének termékek, de ez egy nagyon száraz növény és nem alkalmas arra, hogy csupán önmagában lehessen termékeket gyártani belőle.
A második kérdés, ami a startup alapításánál felmerült az, hogy kézműves jelleggel készítsenek dolgokat, vagy ipari jelleggel gyártsanak. Somáék az utóbbi lehetőség mellett döntöttek, hogy iparilag lehessen előállítani termékeket.
Ekkor már tudták, hogy kell egy hordozó anyag a kender mellé, de szerették volna, hogy minél környezetbarátabb legyen.
Olvass tovább!
További cikkek a témában:
A Vilhemp ötlete és megvalósítása
Vilhemp: műanyag és újrahasznosítható termékek ára, komposztálás
Vilhemp: Covid hatásai, több láb, tanácsok kezdő vállalkozóknak