Rédey Soma mesél arról, hogy sikerült megtalálni a hordozóanyagot, milyen nehézségek adódtak a gyártásnál, milyen információkat szereztek a piacról
Hordozó anyag, granulátum előállítása
A hordozó anyag megoldására a politejsavat találták megfelelőnek, ami már egy létező anyag volt, több tíz éve a piacon elérhető. A politejsav megújuló erőforrásból származik, nem kőolajszármazék, hanem legtöbbször kukoricakeményítőből állítják elő. Az egyik kritika, ami felmerülhet az anyag kapcsán, hogy a mezőgazdaságban vagy az állattartásban valaki elől elveszik, de Somáék odafigyelnek, hogy ez ne forduljon elő.
„Ez egy meglévő alapanyag, ennek a forrása egyébként amerikai forrás a Nature Works gyártja és próbálunk ennek utána menni. Ők ott garantálják azt, hogy ez kukoricahulladék növényből készül, tehát nem veszi el semmiképpen a mezőgazdaság elől.”
Ezzel a politejsavval tudják összekeverni a zúzalékukat, darálmányukat, és így áll össze egy granulátum, melyből aztán fröccsentéssel termékek gyárthatóak.
Termékgyártási nehézségek
Az első termékek legyártásánál jöttek a jogi szabályozással járó problémák. Az Európai Uniós szabályozások, melyek hazánkban is érvényesek azoknak meg kell felelni, hogy piacra dobható legyen a termék. Első körben evőeszközöket gyártottak.
„Az hogy evőeszköz gyártás az se volt egyértelmű, az akkor azért jött, mert már lehetett látni 2019-2020 környékén, hogy szabályozások lesznek, amik be fogják tiltani a hagyományos műanyag evőeszközöket és kapóra jött ez az ötlet, hogy akkor evőeszközöket gyártsunk.”
Ha valaki evőeszközt gyárt, akkor meg kell felelnie az étellel érintkezésnek megfelelő szabályozásnak ez az FCM (Food Contact Material) szabályozás, ennek van egy elég szigorú előírása az Európai Unió szerte.
Szabályozva van az alapanyagok és az adalékanyagok fajtája, hogy miket lehet felhasználni, és az adalékanyagok között a kender növény az nem szerepel. Ez egy 2011-es rendelet, ahol az ipari kender még tiltó listás és nem tart ott a mai napig a szabályozás, hogy ezt megváltoztatták volna.
Az ipari kender tehát nem használható az Európai Unión belül ilyen termékek gyártására. Ezért úgy döntöttek, hogy faros zúzalékra cserélik az alapanyagukat.
Jelenleg Kanadában és az USA-ban nincsenek ilyen szigorú szabályozások, ezért ott van lehetőségük a kenderrel való gyártásra.
A szabályozáson túl minden vizsgálatnak megfelelt a termékük például a kioldódási vizsgálatnak is, ahol nincs semmilyen különbség abban ha faros zúzalékot használnak, ami megengedett.
Téves elképzelés sokak fejében, hogy az ipari kender és a maruhiána lapanyaga egy és ugyanaz a növény, itt különböző növényekről beszélünk, ezért is lehet, hogy csak az utóbbi időben kezdték el újra felfedezni az ipari kender felhasználási módjait.
Kezdeti nehézségek
Voltak kérdések az elején és az egyik lényeges bizonytalanságukat a piacszerzés adta, hogy be tudnak e férkőzni a többi gyártó közé és érvényesülnek e a termékükkel.
Az egyik irányzat lehetett volna, hogy csak a granulátumig végzik a gyártást és alapanyagbeszállítóként működnének, de ez annyira szűk vagy speciális terület.
„Mi aztán így erre rádöbbentünk, hogy nem akarunk megmaradni ezen az alapanyaggyártás szintjén.”
Az elején a mennyiségeket sem tudták volna biztosítani, ami több tonna lett volna. Az a néhány száz kiló, amit akkor az akkori rendelkezésre álló tőkéből elő tudtak állítani az ipari próbákhoz volt elég, termékek gyártására. Így jött az evőeszközök fröccsöntése.
Ennél a pontnál gyártó cégeket kellett meggyőzni arról, hogy az új alapanyagból készítsenek termékeket, ami nem egyszerű feladat. A gépeket át kell állítani hozzá és nincs rá garancia, hogy a drága ipari gépeknek nem esik e baja az alapanyagtól.
„Találtunk rá egy-két olyan vállalkozószellemiségű gyártót, akik azt mondták, hogy jó rendben. Nekik is nagyon hálásak vagyunk és a mai napig ezek a legelsők, akikkel mi együtt tudtunk dolgozni, ők a legjobb partnereink.”
Sok időbe telt kikísérletezni, hogy jól működjön a gyártás, kellettek a gépek tisztításához is felszerelések, amit be kellett szerezni, hogy megfelelő minőségű termékek keletkezzenek.
Piackutatás
A gyártással való foglalkozás mellett igyekeztek felmérni a piacot is, hogy lenénnek e vevők a termékeikre. Itt pozitívumnak számított a hagyományos műanyag evőeszközökre vonatkozó új szabályozások, hogy igyekeznek kiiktatni ezeket.
Sokan a műanyag helyett a fa alapanyagú eszközök gyártására álltak át, mert azt még azért olcsón be lehet szerezni. Ezeknek azért van hátránya is például a mellékíz vagy a fizikai próbákon való rossz szereplés.
„A legnagyobb kihívás akkor is az ár volt, tehát itt azért egy 2-3-szoros szorzó van a korábbi hagyományos műanyaghoz képest minimum.”
Az volt a kérdés, hogy a piac rászánna e ennyivel többet erre a termékre.
„Ehhez már nagyon kellett az is, hogy a vevőink azért tudatosak legyenek arra, hogy igen ha a környezetért tenni szeretnénk, akkor a pénztárcánkba kell nyúlni.”
Ismerősökön keresztül tudtak részt venni rendezvényeken, ahol tudtak kisebb vevőket szerezni.
Másik jelentős esemény volt, hogy a Sparba be tudtak kerülni a termékükkel, ami a mai napig húzó marketing és piaci megjelenési lehetőség.
„És egy egész jó forgalmunk is van, hogy mi a Sparban polcra kerültünk és arra való felkészülés, hogy olyan kiszerelésben és olyan csomagolásban rakjuk össze a termékeinket, hogy ez ott polcon lehessen.”
Olvass tovább!
További cikkek a témában:
Vilhemp: hordozó anyag megtalálása, gyártás
Vilhemp: műanyag és újrahasznosítható termékek ára, komposztálás
Vilhemp: Covid hatásai, több láb, tanácsok kezdő vállalkozóknak