Tanuld meg Marjai Viktortól, hogyan válhat a DISC a legerősebb eszközöddé a csapatépítésben és az üzleti növekedésben. << Vissza az epizódokhoz DISC Elemzés / Marjai Viktor 2022. augusztus 18. Hány évig húzod még, hogy a céged csak akkor működik, ha te ott vagy? Ez a kérdés állt a középpontban Marjai Viktor életében is, aki 14 év multis tapasztalat után jött rá: nem elég jó szakembernek lenni, ha közben az ember sosem találja a helyét a rendszerben. Nyolcszor váltott munkahelyet, de a történet mindig ugyanúgy végződött: lelkesedés, kiábrándulás, menekülés. A fordulópontot egy mondat hozta el: „Jó szakember vagy, de nincs benned vezetői attitűd.” Ez a visszautasítás fontos fordulópont lett Marjai Viktor karrierjében. Viktorban megszületett a felismerés: a probléma nem benne van, hanem a kapcsolódásokban. Abban, hogy hogyan értjük – vagy épp nem értjük – egymást a munkahelyen. Innen indult az út a DISC világába . Viktor először önmagát akarta megérteni, majd másokat. Az, ami kezdetben személyes túlélési eszköznek indult, ma már az egyik legerősebb tanácsadói módszere: a DISC alapú gondolkodás vállalkozásoknak . Nem csak elmélet, hanem kézzel fogható eszköz arra, hogy: jobb csapatot építs, pontosabban szólítsd meg az ügyfeleidet, és úgy optimalizáld a működésed, hogy ne te legyél minden döntés szűk keresztmetszete. Marjai Viktor ma azt tanítja, amit maga is végigélt: ha rossz emberekkel dolgozol, ha nem érted a csapatod reakcióit, vagy ha mindig mindent neked kell megcsinálnod, akkor a céged sosem lesz önjáró. De van kiút. És ez nem a „még több motiváció”, hanem egy strukturált, egyszerű, alkalmazható rendszer – a DISC. Ez az epizód arról szól, hogyan építs valódi vállalkozást, amely nem a válladon, hanem a rendszereden áll. A DISC mint a hiányzó láncszem Egy vállalkozás sikerét sokszor a termékre, a marketingre vagy a stratégiára fogják. Pedig a valóság ennél jóval egyszerűbb – és sokkal kellemetlenebb. Az emberek miatt áll vagy bukik minden. Ha a csapat nem érti egymást, ha a vezető nem tudja átadni az üzenetét, ha az ügyfél kommunikációja falakba ütközik, akkor hiába a legjobb ajánlat, a legjobb szándék – a cég nem halad. Marjai Viktor pontosan ezt élte át újra és újra a multik világában: amikor a kapcsolat a főnökkel vagy a kollégákkal nem működött, akkor az egész rendszer omlott össze. Innen jött a felismerés, hogy a probléma gyökere nem a szakmai tudásban van, hanem a kommunikációban és a viselkedési különbségekben . Ezért kezdett el foglalkozni a DISC-vel – egy egyszerű, de hatékony modell, ami megmutatja, hogyan működünk különböző helyzetekben. „Nem biztos, hogy benned van a hiba, ha nem érzed jól magad egy munkahelyen. Lehet, hogy egyszerűen csak nem értitek egymást.” A DISC segítségével a vállalkozó pontosan láthatja, hogy: milyen típusú ügyfelekkel tud igazán jól dolgozni, melyik stílusú kolléga illik a csapatba, és hogyan kell másképp kommunikálni, hogy az üzenet át is menjen. A hiányzó láncszem tehát nem a legújabb szoftver, nem egy új értékesítési trükk. Hanem annak megértése, hogy az emberek különbözőek – és ez így van rendjén . A kérdés csak az, hogy tudatosan építesz-e erre, vagy továbbra is ösztönből, kísérletezve próbálod összerakni a céged működését. Döntéshozás és vezetés más szemszögből A legtöbb vállalkozó ugyanazzal a hibával indul: azt hiszi, hogy jó szakemberből automatikusan jó vezető lesz . Pedig ez ritkán igaz. A két szerephez teljesen más készségek kellenek. Jó szakemberként a feladatodra fókuszálsz, a részleteket kezeled, és a saját tudásodra építesz. Vezetőként viszont a nagyobb képet kell átlátni, koordinálni, irányt mutatni – és ami a legfontosabb: embereket megérteni és mozgatni. Marjai Viktor is többször nekifutott a vezetői karriernek, de rendre falakba ütközött. Majd felismerte, hogy a vezetés nem arról szól, mennyire értesz a szakmádhoz, hanem arról, hogyan tudsz másokat mozgatni. És itt jött képbe a DISC. Viktor számára ez adta meg a választ: a vezető nem attól lesz hiteles, hogy mindent jobban tud, hanem attól, hogy érti, hogyan működnek a körülötte lévő emberek . A DISC keretrendszer megmutatja, miért reagál másképp Gizike és Béluka ugyanarra az utasításra, miért motiválja az egyik kollégát a kihívás, míg a másikat a biztonság. Egy vezető feladata az, hogy felismerje az egyéni különbségeket, és ehhez igazítsa a kommunikációját, a döntéseit , sőt, a csapat egész működését. „A legtöbben ott rontják el, hogy magukból indulnak ki. Amit én igaznak látok, azt mindenki így látja, nem? Nem.” A jó vezetés tehát nem arról szól, hogy te mit gondolsz jónak, hanem arról, hogy hogyan tudod elérni, hogy mások a legjobbat hozzák ki magukból . És ebben a DISC nem elmélet – hanem működő gyakorlat. Újratervezés és önazonosság A legtöbb váltás mögött valamilyen kényszer vagy kiégés áll. Marjai Viktor esetében is ez volt a forgatókönyv: lelkesedés, majd kiábrándulás, végül menekülés . Multiknál dolgozott, új és új pozíciókban, de a történet mindig ugyanaz volt. A Covid csak felgyorsította azt a döntést, ami már régóta érlelődött benne: ideje saját útra lépni. De a valódi változást nem a külső körülmények hozták, hanem az, hogy Viktor megtalálta a saját működésének a kulcsát a DISC-ben. „Ezért van az, hogy én mindig futni szoktam, nem ütni” – mondta magáról, amikor rájött, hogy a viselkedési stílusa miatt teljesen másképp reagál a stresszre, mint sok kollégája. És innentől kezdve már nem hibaként látta ezt, hanem adottságként, amivel tudatosan lehet dolgozni. Ez az önismeret lett a vállalkozása alapja. Mert ha megérted, hogy te hogyan működsz, akkor nem fogsz olyan helyzetekbe sodródni, amelyek újra és újra kiégetnek. És ugyanígy, ha vezetőként tisztában vagy a saját DISC-profiloddal, akkor tudod, mikor kell kiegészíteni magad másokkal, és mikor van szükséged ellentétes típusokra, hogy a cég kiegyensúlyozottan működjön. Viktor ezért fordult az alkalmazotti létből a tanácsadás és írás felé. Megszületett a Főnökkezelési kézikönyv , majd a blogja, és végül a vállalkozása, amely ma már más cégeket segít abban, hogy ne ismételjék meg ugyanazokat a hibákat. Az újratervezés nemcsak szakmai váltás volt, hanem gondolkodásmódbeli is: nem a rendszerhez próbált alkalmazkodni, hanem saját rendszert épített . És pontosan ezt tanítja ma más vállalkozóknak is : ha nem érted magad, nem fogod érteni a csapatod sem. Az önazonosság a DISC-ben kezdődik – a többi csak erre épülhet. A szemléletváltás: a DISC a gyakorlatban A legtöbb vezető ösztönből épít csapatot: olyat keres, aki hasonlít rá, mert vele könnyű szót érteni. Ez kényelmes, de hosszú távon katasztrófa. A homogén csapat biztonságosnak tűnik, de hiányoznak belőle a kiegészítő erők. „Én biztosan az ellentétemet venném fel először.” A DISC itt válik igazán gyakorlati eszközzé. Megmutatja, hogy a csapatépítés nem személyes szimpátiáról szól, hanem arról, hogy minden alapvető működési stílus jelen legyen. Kell egy piros , aki irányt mutat; egy sárga , aki energiát és ötleteket hoz; egy zöld , aki stabilan végigviszi a feladatokat; egy kék , aki rendszert, analitikát és szabályokat ad a működéshez. Ha bármelyik hiányzik, a cég döcög, mintha egy autónak csak három kereke lenne. A szemléletváltás tehát abban áll, hogy a vezető megtanulja: nem mindenki fog úgy működni, mint ő maga – és ez így van jól . A különbségeket nem elnyomni kell, hanem összehangolni. Ez a felismerés oldja fel azt a rengeteg feszültséget, amit sok vállalkozó él át, amikor azt érzi, hogy a kollégák „nem értik, mit akar”. A napi működésben ez annyit jelent, hogy másképp kommunikálsz a különböző típusokkal. A részletekbe menő prezentáció például remekül működik a „kékeknél”, de a „pirosakat” csak felidegesíti. Ugyanígy, a „zöldeknek” biztonságot kell adni, a „sárgáknak” teret a kreativitásra. Ha ezt tudatosítod, megszűnik a vakon tapogatózás: pontosan tudod, hogyan szólj ahhoz, akit meg akarsz nyerni . Ez a szemléletváltás az, ami a DISC-et elméletből fegyverré teszi: nem tankönyv marad, hanem a vállalkozás mindennapi működésének kulcsa. A DISC, mint üzleti növekedési motor Egy vállalkozás akkor lép szintet, amikor a működés nemcsak stabilabb, hanem mérhetően eredményesebb lesz. És itt jön a képbe a DISC: nem pusztán emberismereti eszköz, hanem üzleti növekedési motor . Marjai Viktor szerint a legnagyobb kihívás a vállalkozóknál az, hogy nem tudják helyesen megszólítani az ügyfeleiket . Egy marketingüzenet lehet zseniális, de ha nem illeszkedik a célcsoport stílusához, egyszerűen lepereg róluk. „Nem mindegy, hogy hosszú, részletes szöveget írsz, vagy rövid, vizuális üzenetet. Az egyik stílust megszólítja, a másikat elriasztja.” A DISC tehát nemcsak a csapatépítésben, hanem a buyer persona pontosításában is kulcsszerepet játszik. Ha tudod, milyen típusú ügyfél hozza a legtöbb bevételt, tudatosan építheted fel az ajánlataidat, a kommunikációs csatornáidat és az értékesítési folyamatodat. Ez az, ami közvetlenül a bevételedet növeli . Ugyanez igaz a belső hatékonyságra is. Egy vezető, aki érti a saját és a csapata DISC-profilját, pontosan tudja, kinek mit delegáljon, hogyan tartson meetinget, és hogyan oldjon meg konfliktusokat. Ez nem csak időt spórol, hanem csökkenti a fluktuációt és a feszültséget , ami önmagában is óriási pénzügyi előnyt jelent. Az üzleti növekedés tehát azon múlik, hogy mennyire pontosan tudsz kapcsolódni az emberekhez. A DISC ebben ad előnyt: egy átlátható keretrendszert, amivel a vállalkozó nemcsak jobb vezető lesz, hanem jobb üzletember is. Záró tanulság – Az emberek megértése a valódi versenyelőny Marjai Viktor története és tapasztalatai egy dolgot világítanak meg kristálytisztán: a vállalkozásod sikere nem azon múlik, mennyire vagy jó szakember, hanem azon, mennyire érted az embereket. A DISC egy gyakorlati eszköz, amivel kézzelfogható eredményt érhetsz el. Ha felismered, hogy nem mindenki működik úgy, mint te, akkor el tudod fogadni a különbségeket – és ki is tudod használni őket. Egy jó csapatban nem hasonmások dolgoznak, hanem kiegészítő erők. Egy jó ügyfélkapcsolat nem arról szól, hogy mindenki ugyanarra rezonál, hanem hogy te megérted, mi mozgatja a másik felet. És egy jó vezető nem azért hiteles, mert mindent jobban tud, hanem mert pontosan tudja, hogyan kell másokat a legjobban működtetni . Ez a szemlélet nemcsak emberileg könnyíti meg a mindennapokat, hanem üzletileg is kifizetődik: hatékonyabb kommunikáció, kevesebb konfliktus, jobb ügyfélélmény és mérhető növekedés. Ahogy Viktor munkája bizonyítja: ha a DISC-et beépíted a vállalkozásodba , az többé nem rád fog épülni – hanem egy önjáró, erősebb rendszerre. 🎧 Hallgasd meg a teljes adást, és fedezd fel, hogyan segít a DISC abban, hogy gyorsabban és hatékonyabban érj el üzleti eredményeket. 💬 Oszd meg a tapasztalataidat kommentben, és írd meg, nálad mi működött a legjobban a toborzásban! 📌 Iratkozz fel a Magyar Business Podcastre, hogy ne maradj le a következő vállalkozói stratégiákról! Marjai Viktorról "Kommunikációs viselkedés stílus (DISC) tanácsadóként dolgozom, 14 év multis irodista lét után tavaly lettem vállalkozó. Kezdetben a hozzám hasonló multis irodistákat segítettem, hogyan tudják a DISC módszert alkalmazni a karrierjük építésében. Ebben a témában írtam első könyvem, Főnökkezelési kézikönyv címmel. Mostanában főleg vállalkozókat támogatom Üzlet&Kommunikáció brand alatt, vállalkozás és szervezetfejlesztés témákban. ( UzletEsKommunikacio.hu ). Rendszeresen előadok a Grow with Google programjában és a MinnerAkadémi-án is elérhető képzésem." Marjai Viktor a neten Honlap LinkedIn Magyar Business

<< Vissza az epizódokhoz Esküvőnk Története / Huszti Boldizsár 2023. május 18. Hogyan építs stabil vállalkozást akkor is, ha még semmid sincs? Mi az, ami a legtöbb vállalkozót visszatart? A bizonytalanság. A gondolat, hogy „még nem vagyok elég jó” . A félelem, hogy mit szólnak mások, ha még nem értesz mindenhez. És pontosan itt kezdődik Huszti Boldizsár története. Fiatalon kezdte – de nem várta meg, hogy a tapasztalat „megérkezzen” . Először vállalkozni kezdett, csak utána tanulta meg, hogyan kell igazán jól csinálni. Egy osztálykirándulás videóval indult, ma pedig saját csapattal, több márkával, külön weboldalakkal, automatizált rendszerrel dolgozik – és évente 80 esküvői projektet visz végig. A kulcs? Nem az eszközök, nem a marketing trükkök. Hanem az, hogy tudatosan épített struktúrát , ahol mindenki pontosan tudja, mit csinál. Apja a webes háttérért felel, jutalékért. Az ügyfélkezelés automatizálva van. A stílus egységes, felismerhető, és minden videó mögött ott van az érzés: itt profik dolgoznak – de nem hivalkodnak . Ez az epizód azoknak szól, akik a legnagyobb bizalmat akarják építeni. Akik egy működő gondolkodásmódot keresnek. És akik hajlandók felelősséget vállalni már akkor is, amikor még nincs minden tökéletesen a helyén. Ha stabil, hosszú távú eredményekben gondolkodsz – itt megtalálod a gondolkodásmódot, ami oda vezet. Az első lépések: vendéglátásból vállalkozás Boldizsár nem a kamerák világában kezdte. A vállalkozói szemlélet nála már jóval korábban formálódott – nem tanfolyamokon, hanem a valóságban, a pult mögött, majd mixerpult mögött. Tizenöt évesen már londinerként dolgozott egy hotelben, és hamar rákapott a vendéglátás ízére. A munkakörülmények, a hangulat és az emberekkel való kapcsolódás olyan hatással volt rá, hogy később bartenderként folytatta. „Ez 15 éves koromban volt. Akkor beleszerettem a vendéglátásba, mert jó hangulat volt.” Ez a tapasztalat nemcsak pénzt, de önbizalmat is adott. A következő években már mixerként dolgozott Budapesten, és ekkor komolyan elhatározta, hogy Magyarország egyik legjobb bartendere akar lenni. A cél világos volt, az irány kijelölt. De az élet közbeszólt – a munkakörülmények, a főnökei és a vendéglátóipar valósága fokozatosan elvette a kedvét. „Az volt a célom, hogy Magyarország egyik legjobb bartendere legyek. Csak aztán a munkakörülmények megváltoztak.” A fordulat nem egy nagy terv eredménye volt, hanem a nyitottságé. Boldizsár nem görcsösen ragaszkodott az eredeti elképzeléshez. A vendéglátás szeretete megmaradt, de az irányt váltotta – és ezzel együtt új készségek felé fordult. Miközben más még keresi a motivációját, ő már ekkor is aktívan dolgozott. Debrecen után Veszprémben, majd egyedül költözött fel Budapestre 19 évesen, és ott építette tovább a pályáját. Az önállóság és a rugalmasság kombinációja azóta is jellemzi a működését. Nem várt elismerést – inkább lehetőségeket keresett. „Most 23 éves vagyok. Egyedül költöztem fel Budapestre, 19 évesen.” Ez az alapállás meghatározó: nem kellett mindenre késznek lennie, csak elég készen arra, hogy felelősséget vállaljon. Ez a gondolkodásmód indította el őt a videózás felé – és végül a saját vállalkozása felé. Vállalkozói háttér otthonról: a családi minták ereje Boldizsár története nem csak egyéni vállalkozói út, hanem egy tudatos mintakövetés is. Otthonról hozta a vállalkozói gondolkodást – és nem csak elméletben. Mind az édesapja, mind az édesanyja, sőt a nagyszülei is vállalkozók, akik saját példájukkal mutatták meg, hogy lehetséges önállóan gondolkodni és dönteni. „A szüleim is vállalkozók, meg a nagyszüleim is azok voltak vagy még mindig azok.” Az apai vonalon erős szemléleti alapokat kapott: az édesapja 30 évig önismereti oktatóként dolgozott, meditációval, személyiségfejlesztéssel foglalkozott, de egy ponton úgy döntött, vált. Elkezdett érdeklődni az informatika iránt, és weboldalak fejlesztésébe kezdett – többek között Boldizsár weboldalait is ő készítette el. „Apukám fiatal kora óta önismeret-oktató volt, de aztán elkezdett weboldalakat készíteni. Így lett meg az én weboldalam is.” Az édesanyja építészként dolgozott, majd váltott, és egyéni vállalkozóként kezdett ingatlanozni. Ő volt az, aki még fiatal korában bejuttatta Boldizsárt több tihanyi vendéglátóegységbe is diákmunkára. Ezek nemcsak lehetőségek voltak, hanem gyakorlati iskola is – megtanította, hogyan kell helytállni különböző munkakörnyezetekben. „Anyukám főépítészként dolgozott Tihanyban, és bejuttatott több helyre is dolgozni diákként.” Ez a családi háttér nemcsak inspirációt adott , hanem konkrét szakmai támogatást is. Boldizsár édesapja ma már szerves része a vállalkozásnak: ő kezeli a weboldalakat, a keresőoptimalizálást, a szövegeket – és mindezt nem szívességből, hanem üzleti alapon. Jutalékot kap minden megrendelés után, amely a weboldalon keresztül jön. „Apu minden megrendelés után jutalékot kap, mert ő csinálja a weboldalt, a szövegeket, karbantartja, követi a trendeket.” Ez a struktúra több szempontból is kiemelkedő: nemcsak hatékony, hanem fenntartható is. Boldizsár videózik, a háttérmunkát pedig édesapja viszi. A megrendelések többsége célzott Google-keresésből jön – az oldal több kulcsszóra is az első helyen szerepel, köszönhetően a folyamatos karbantartásnak és a profi SEO-szövegeknek. „Esküvői videózás kulcsszavakra több keresésben is elsők vagyunk a Google-ben.” Ez tudatos döntés, aminek minden eleme egy vállalkozói logikát követ: csak azzal foglalkoznak, ami számít, és amiből megrendelés lesz. Tudatos márkaépítés: külön weboldal minden szolgáltatásnak Boldizsár nem csak a videózásban gondolkodik stratégiailag – hanem abban is, hogyan mutatja meg magát a piacon. Ez a fajta tudatosság az egyik legerősebb vállalkozói készsége. Nem egy mindenes weboldalt csinált, ahol minden projektje megtalálható – hanem külön márkákban és külön weboldalakban gondolkodik, célzottan. „Amikor valaki a weboldalunkra megérkezik, akkor az tudatosan már keres valamit.” A logika egyszerű: ha valaki esküvői videóst keres, nem akar reklámfilmeket vagy szalagavatós anyagokat látni. Ezért minden szolgáltatásnak külön oldala van: esküvői videózás, ingatlanvideózás, szalagavatók – mindegyik külön domainen, külön vizuális és tartalmi struktúrával. „Nem szerettük volna, hogy ha valaki rátalál a weboldalunkra, akkor azt lássa, hogy foglalkozunk szalagavatókkal is. Csak az esküvői tartalom legyen ott.” Az esküvői főoldal önmagában pozícionál. Már a domain név is egyértelmű , nincs kérdés, mivel foglalkoznak. A felhasználó célzott keresésből jön, és kizárólag releváns információval találkozik. Ez nemcsak a bizalmat növeli, hanem a konverziót is. „A weboldal nevét is így választottuk: eskuvoivideofilm.hu . Ezzel nem lehet mellélőni.” Ugyanezzel a módszerrel jött létre az ingatlanos oldal és a szalagavatós weboldal is. Ugyanúgy néznek ki, ugyanazzal a szerkezettel – csak a tartalom más. Mivel a rendszer sablonalapon működik, minimális idő- és energiabefektetéssel lehet új aloldalt indítani egy új célcsoportra. „Nagyon kevés időráfordítással tudtuk ezeket reprodukálni.” Bár ezek a szolgáltatások kevesebb megrendelést generálnak, mert nem kapnak akkora marketing fókuszt, mégis működnek – és a bevételhez hozzátesznek. Ráadásul van egy „gyűjtőoldal” is, ahol egy helyen található meg minden referenciamunka, és ahonnan át lehet kattintani az adott tematikus oldalra. „Van egy gyűjtőoldal, amit ha referenciának küldök el, onnan rá lehet menni az esküvőire, az ingatlanosra, vagy a szalagavatósra.” A működés tehát két szinten zajlik: frontvonalon a célzott, márkaspecifikus weboldalak konvertálnak, háttérben pedig egy összefoglaló oldal mutatja meg az egész portfóliót – ha arra van szükség. Ez nem megszokott egyéni vállalkozóknál. Ez inkább egy mini ügynökségi gondolkodás. Egy olyan rendszer, ahol az ügyfél nem összevont ajánlatokat lát, hanem egyértelmű, specializált szolgáltatást. „A legtöbb megkeresésünk célzott Google-keresésből jön. Ezért is akartuk, hogy aki odatalál, az csak azzal találkozzon, amit keresett.” Ez az a vállalkozói hozzáállás, amit nem tanítanak – csak csinálni lehet. Automatizálás és csapatmunka: a működő rendszer alapjai A legtöbb egyéni vállalkozó ott akad el, amikor a munka mennyisége meghaladja az emberi kapacitást. Boldizsár ezt a pontot hamar elérte – és nem halogatta a megoldást. Egy dolgot ismert fel: ha hosszú távon eredményt akar, automatizálnia kell . Ezért ma már nemcsak a weboldalak működnek célzottan, hanem az egész ügyfélfolyamat is. Az egyik kulcselem az Apier rendszer , amely összeköti a foglalásokat, a naptárat, a névjegyzéket és a projektmenedzsmentet. Ha egy pár kitölt egy űrlapot a weboldalon, az automatikusan bekerül a Trello rendszerbe : egy új kártya jön létre, amiben az összes adat szerepel, és azonnal megjelenik a mobilján is. „A weboldalon, ha valaki nálam foglal egy időpontot, akkor az beérkezik a Trellóba. A Trellóban kap egy kártyát, amin minden adat ott van.” Ez a kártya követi végig az egész projektet: a foglalástól a telefonos egyeztetésen át a szerződéskötésig, majd a vágás fázisáig. Amikor a kártyát áthúzza egy új szakaszba, például a „vágás” fülbe, automatikusan kimegy egy e-mail a párnak, amiben zeneválasztást kér tőlük. „Ha áthúzom a kártyát a vágás szakaszba, automatikusan kimegy egy e-mail, hogy küldjenek zenét.” Az ügyfelek adatai – név, dátum, helyszín – már az első pillanattól elmentve a telefonjában vannak, így amikor felhívja őket, nem kell keresgélni vagy magyarázkodni. Minden elő van készítve. „Az Apier belerakta a telefonomba a névjegyüket, az esküvő helyszínét, és dátumát. Csak beírom a nevüket, és már ott van.” Ez nem egy drága CRM-rendszer – hanem egy tudatosan felépített, saját igényekhez igazított működési mechanizmus. Ezzel évi több tucat projektet tud átláthatóan kezelni. És itt nem áll meg a rendszer. Az édesapja nemcsak a weboldalt építette, hanem a szövegeket is folyamatosan optimalizálja – gyakran ChatGPT segítségével. Az így született szövegek 95%-ban használhatók, csak apróbb finomításokat kell végezni. „95%-ban profi szövegeket ír a ChatGPT. Csak kicsit javítunk rajta utólag.” Ez a fajta gondolkodásmód nemcsak hatékonnyá teszi a működést, hanem ki is szűri a hibázás lehetőségét. Nincs elfelejtett hívás, nincs elveszett adat – minden a helyén van, és mindenki pontosan tudja, mi a dolga. Ezért tudnak egyszerre akár hat esküvőn is ott lenni. A kulcs: a rendszer működik magától – az emberi energia pedig arra megy, ahol igazán számít. A kezdet: osztálykirándulásból filmes vállalkozás A legtöbb vállalkozás nem az első perctől tudatos. Boldizsárnál sem egy nagy terv indította el a folyamatot, hanem egy egyszerű ötlet: videót készíteni egy osztálykirándulásról. Nem iskolai feladatként, nem megrendelésre – csak saját magának, belső indíttatásból. „Ez nem egy iskolai feladat volt, hanem egy osztálykirándulásról csináltam egy videót.” Az akkori technika is egyszerű volt – egy baráttól kölcsönkért akciókamerával rögzítette az utazást Erdélybe. Felvett minden jelenetet, amit érdekesnek vagy viccesnek tartott, majd otthon maga vágta össze a felvételeket. Akkor tanulta meg az alapokat: hogyan működik a kamera, mit jelent a vágás. „Minden hülyeséget felvettem, és ezeket utólag bele is vágtam.” A videót nemcsak az osztálytársai, de az egész iskola látta egy prezentáció keretében – a szülők is jelen voltak. A visszajelzések erősek voltak, és bár ő maga ma már „bénának” látja azt az anyagot, abban a pillanatban ez döntő impulzus volt: látni, hogy amit csinált, hatással van másokra. „A tanárom azt mondta, vetítsük le az egész iskola előtt. Jó visszajelzéseket kaptam.” Ezután elkezdett tudatosan videózni az utazásai során. Saját kamerát vásárolt, és minden utat dokumentált. Ezzel párhuzamosan elmélyült a vágásban és az eszközök használatában. Ez nem egy iskola padjában történt – hanem saját ritmusban, a YouTube segítségével. „Mindig vittem magammal egy kamerát. Felvettem az utazásokat, otthon megvágtam.” A cél ekkor még nem volt tiszta, de egy dolog világos volt: ez nem marad hobbi. A tanulás és az alkotás öröme összeért, és elkezdett benne körvonalazódni egy lehetséges pálya. Nem is akárhogyan: amikor lehetőség nyílt egy vállalkozói pályázatra, már tudta, mit akar. Egy kezdővállalkozóknak kiírt programban 4,5 millió forint támogatást nyert, amelyből profi felszerelést vásárolt : kamera, drón, stabilizátor – nem a belépő szintet, hanem azonnal a legjobbat célozta meg. „Nem akartam belépőszintű kamerákkal kezdeni, hanem egyből profival.” A pályázathoz üzleti tervet írt – benne már azzal a konkrét céllal, hogy esküvői videózással szeretne foglalkozni. Az első részletből elindította a vállalkozást, és már az első évben 15 esküvőt vállalt el, miközben még tanulta a felszerelést. „Volt egy hónapom, hogy megtanuljam használni az összes eszközt.” Ezalatt mindent beleadott: tanulás, gyakorlás, másodoperatőrként szerzett tapasztalatok. És egyetlen hónappal az első esküvő előtt már magabiztosan kezelte az eszközöket – nem tökéletesen, de elég jól ahhoz, hogy munkát vállaljon. „Az első évben már 15 esküvőt vállaltam. Mire odaértem, tudtam, hogyan kell használni a felszerelést.” Ez nem „majd ha kész vagyok, akkor belevágok” típusú út volt – hanem éppen fordítva: elvállalta a munkát, és utána tanulta meg, hogyan kell profin csinálni. Ügyfélkezelés és hitelesség: az első év kihívásai Egy vállalkozás akkor válik működőképessé, amikor a „művészet” és a „menedzsment” találkozik. Boldizsár számára ez a találkozás már az első évben megtörtént – és nem volt mindig kényelmes. A legnagyobb kihívást nem a technikai tudás, hanem az ügyfelekkel való kommunikáció jelentette. Hogyan mutasd magad profinak úgy, hogy még tapasztalatlan vagy? „Nehéz volt elhitetni magammal, hogy én ehhez értek – és még nehezebb volt ezt hitelesen átadni az ügyfeleknek.” Az első tárgyalások során nem akart hazudni, nem akart többet ígérni, mint amit biztosan teljesíteni tud. Ezért nagyon tudatosan építette fel az ajánlatait: csak azt vállalta el, amit garantáltan meg tudott csinálni. Nem akart hamis képet festeni magáról, mert tudta: hosszú távon csak az őszinteségre lehet vállalkozást építeni. „Semmiképpen nem akartam hazudni az ügyfeleknek. Csak olyat ígértem, amit fixre tudtam vállalni.” Ez a hozzáállás kifizetődött. Már az első év végén is kiemelkedő elégedettséggel zárta a szezont – és ez nem marketing, hanem számok kérdése: az ügyfelek 100%-a elégedett volt. „Az első évben az ügyfeleim 100%-a elégedett volt.” Ezzel párhuzamosan viszont adminisztratív oldalon is jöttek a nehézségek. A könyvelés, a számlázás és a jogi háttér nem ment magától. Azt az elején javasolták neki, hogy a KATA-s könyvelést csinálja egyedül – de ez több hibához is vezetett. „Az elején azt mondták, ne fogadjak könyvelőt, csináljam egyedül. Ez nagyon nehéz volt.” Utólag belátja: érdemesebb lett volna rögtön szakembert megbízni. A pénzügyi és jogi területeken nem szabad spórolni, mert az ott elkövetett hibák később kerülnek sokba. Ez is része a vállalkozói tanulási folyamatnak: felismerni, mikor érdemes segítséget kérni. „Ha már megérted, utána magadnak is tudod csinálni. De elsőre jó lett volna könyvelő.” Nemcsak a könyvelés, hanem a döntéshozatal is kihívás volt . Elvállalni egy nagy projektet, miközben még nem tudod biztosan, hogy meg tudod csinálni – ez mindig kockázat. De Boldizsár éppen ebben találta meg a saját útját: nem akkor vállalt el munkát, amikor már minden tudás a kezében volt, hanem akkor, amikor biztos volt abban, hogy megtanulja. „Kockáztatni egy nehéz döntés, de néha muszáj belevágni, különben elszalasztod a lehetőséget.” Ez a bátorság, ez a belső felelősségvállalás az, ami átlendítette őt a kezdeti nehézségeken. A technikai tudás megszerezhető – de a vállalás képessége nem tanulható. Azt vagy vállalod, vagy nem. Boldizsár vállalta. Növekedés tudatos pozicionálással: a stílus, ami megkülönböztet Amikor valaki esküvői videózással kezd foglalkozni, gyakran abba a hibába esik, hogy mindenáron különlegeset, hatásosat akar alkotni – sokszor túlzott effektekkel, mesterkélt hangulattal. Boldizsár tudatosan máshogy építette fel a saját stílusát. Nem a trendeket követte, hanem azt kereste, mi az, ami valóban érzelmi kötődést teremt a párokkal. „A legtöbb videós sok effekttel dolgozik, de én úgy érzem, ezzel elveszik a hangulat. Mi inkább egyszerűen, letisztultan vágunk, érzésekre építve.” Az ő filmjeinek lényege nem a látvány, hanem a történet. Minden párhoz külön forgatókönyv készül a fejében – nem papíron, hanem intuitívan. Megfigyeli a karaktereket, a dinamikát, a helyszíneket. Figyeli, hol van a valódi kapcsolat, és azt próbálja visszaadni a vágásban. Ehhez nem kell túltolt vizualitás – csak jó arányérzék. „Sokszor inkább meghagyom a csendeket, vagy azt a pillanatot, ahol csak néznek egymásra. Ez többet ad, mint egy lassított snitt zenével.” Ez a szemlélet nemcsak esztétikai, hanem üzleti döntés is. A párok nem művészi klipet akarnak – hanem egy filmet, ami visszaadja az érzést , amit akkor átéltek. És ha ezt megkapják, akkor továbbajánlják – és ez a legerősebb marketing. Mert nem reklám, hanem élményalapú bizalom. „A legtöbb megkeresésünk ajánlás útján jön. Ha tetszett a film, továbbadják a nevünket.” A pozicionálás másik tudatos eleme az volt, hogy nem akarta elaprózni magát többféle stílus között. Van egy alapvizualitás, amit a csapata követ – és minden anyag egységesen ezt a szintet hozza. Ezt a minőséget viszont csak úgy lehet fenntartani, ha a munkatársak is pontosan értik, mit jelent ez a stílus. „Akikkel dolgozom, pontosan tudják, milyen az a hangulat, amit szeretnénk átadni.” Ezért döntött úgy, hogy a csapat bővítése is belső képzés alapján történik . Nem dolgozik együtt olyanokkal, akik nem tudnak azonosulni a látásmódjával – még akkor sem, ha technikailag profik. Mert itt nem a technika számít, hanem az, hogy a videó mögött legyen szándék és érzés. „Nem az a fontos, hogy ki milyen kamerával dolgozik. Hanem hogy mit lát meg, és hogyan adja vissza.” Ez a gondolkodásmód lett a védjegye. És nemcsak a videóin érződik – hanem az egész márkáján, a kommunikációján, a weboldalain, és a megbeszélések hangulatán is. Nem harsány, nem tolakodó, mégis erős. Nem akar mindenáron lenyűgözni – csak azt szeretné, hogy a pár újra átélje a pillanatot. „Nem akarok túl sok lenni. Azt akarom, hogy amikor nézik, azt mondják: 'igen, ilyen volt'.” Ez a fajta egyszerűség lett a márka valódi ereje. Márkaépítés referenciával: a filmek beszélnek helyetted Egy kezdő vállalkozónak az egyik legnagyobb kihívás, hogy hogyan szerezzen bizalmat – különösen akkor, ha még kevés a referenciája. Boldizsár ezt a problémát már a kezdetekkor felismerte, és tudatos stratégiával épített rá megoldást: olyan portfóliót akart építeni, amely önmagáért beszél . „Az első évben nagyon fontos volt, hogy olyan filmet csináljak, amit bátran meg tudok mutatni, mint referencia.” Ez azt jelentette, hogy minden egyes esküvőt úgy kezelt, mintha az lenne az első számú reklámfelülete. Nemcsak a párnak akart jót – hanem magának is. Mert tudta, hogy minden egyes jól elkészített anyag újabb lehetőségeket hozhat. „Mindig úgy dolgoztam, hogy ez lehet az, ami alapján a következő ügyfél dönt.” Ez a gondolkodásmód konkrét eredményekhez vezetett. Az esküvői videók önállóan is képesek voltak megrendelést generálni. Nem volt szükség óriási hirdetési költségekre – elég volt, hogy a párok megosztják a filmet, vagy továbbajánlják egymásnak. Mert ha az érzelem valódi, a hatás is az lesz. „Nem hirdetésekből jönnek a megkeresések, hanem ajánlásból vagy Google-ből.” A portfóliók könnyen hozzáférhetők, rendezettek és célzottan mutatják be az adott stílust. Minden márkának külön referenciagyűjteménye van: az esküvői, az ingatlanos, és a szalagavatós anyagok nem keverednek. Ez növeli a hitelességet és az átláthatóságot is. „Van egy olyan oldal, ahol az összes referencia fent van. Onnan külön is el lehet jutni az adott tematikus oldalra.” A filmek nemcsak a képi világukkal, hanem a szerkezetükkel is azt kommunikálják, hogy itt egy profi csapat dolgozik. Egyik sem „széteső” vagy túlzó – hanem arányos, érthető és hangulatos. A referenciák nem csak azt mutatják, hogy mit tudnak – hanem azt is, hogyan gondolkodnak. „A videók nem csak vizuálisak, hanem struktúrában is egyformák. Ez bizalmat épít.” Ez az, amit egy hirdetés nem tud visszaadni: a vizuális és érzelmi következetesség . Minden film mögött ott van a márka, a rendszer, a minőség. És ez nem csak a párnak fontos – hanem annak is, aki még csak gondolkodik azon, hogy felkeresse őket. „Azt akartam, hogy a filmek önállóan is meggyőzőek legyenek – ne nekem kelljen bizonygatni semmit.” Egy vállalkozás ott kezd igazán erőssé válni, amikor a referenciák már nem csak múltbeli eredmények, hanem előremutató ajánlások is. Csapatépítés bizalomra: azonos értékrend, egységes stílus Ahogy nőtt a megrendelések száma, elkerülhetetlenné vált, hogy Boldizsár egyedül már nem tud mindent vállalni. Ahelyett, hogy kompromisszumot kötött volna a minőség rovására, inkább csapatot épített – de nem akárhogyan. A kulcs nem a technikai tudás volt, hanem az értékrend és a vizuális szemlélet egyezése. „Olyan emberekkel dolgozom, akik látják, hogy mit szeretnék, és azonosulni tudnak a stílussal.” A csapattagok kiválasztásánál elsődleges szempont volt, hogy értsék, mitől működik a márka . Mitől válik egy film nemcsak széppé, hanem átélhetővé. Boldizsár szerint az a legfontosabb, hogy a kollégák érzékenyek legyenek azokra a mikrorezdülésekre, amelyekből egy valódi történet összeáll. „Nem az a lényeg, hogy ki mennyire profi technikailag, hanem hogy mit lát meg.” Ezért döntött úgy, hogy a csapat belső képzéssel fejlődik. A meglévő tudást nem külső kurzusokon szerzik be, hanem közvetlen együttműködésben, forgatások és közös vágások során. Ez nem csak szakmai együttműködés, hanem folyamatos értékrendi összehangolás is. „A stílust közösen alakítjuk, de az én vízióm az alap.” A napi munkában mindenki tudja, mi az elvárt szint. A munkák letisztultak, érzelemközpontúak, vizuálisan egységesek – és mindenki pontosan tudja, mit jelent ez. Mivel többen dolgoznak párhuzamosan, fontos, hogy a megrendelő ne érezzen különbséget az egyes operatőrök vagy vágók munkája között. „A cél az, hogy a néző ne tudja megmondani, ki melyik jelenetet vette fel.” Ez az egységesség nem véletlen. Boldizsár maga is jelen van a csapat életében, koordinál, ellenőriz, és ha kell, beugrik egy-egy forgatásra. Nem mint főnök, hanem mint szakmai vezető, aki pontosan tudja, mi történik a háttérben, és mire van szükség az adott pillanatban. „Ha kell, ott vagyok. De az a cél, hogy nélkülem is pontosan úgy működjön, mintha én csinálnám.” Ez a fajta vezetés stabilitást ad a csapatnak – és bizalmat az ügyfeleknek. Mert nem egy arcnak szól a bizalom, hanem egy rendszernek. Egy olyan háttérnek, ahol mindenki tudja, miért van ott, és mit várnak tőle. „Ez nem rólam szól, hanem arról, hogy az ügyfél ugyanazt kapja, akárki is veszi fel.” Egy vállalkozás akkor tud növekedni, ha skálázhatóvá válik – de úgy, hogy közben az értékrend és a minőség nem oldódik fel. Boldizsár ezt belülről építette fel – lépésről lépésre, emberről emberre. Stratégiai újratervezés: amikor a mennyiség helyett a minőség számít Boldizsár vállalkozása elérkezett arra a pontra, amikor már nem az volt a kérdés, hogy tud-e elég munkát szerezni – hanem az, hogy mennyit érdemes elvállalni . A kezdeti években a cél az volt, hogy minél több esküvőn legyen jelen: a csapat 2023-ban összesen 82 esküvőt vitt végig, ami elképesztő szám egy ilyen volumenű kreatív szolgáltatás esetében. „2023-ban 82 esküvőnk volt, és azt mondtam, ez nem normális. Ez már sok.” Ez az intenzitás fizikailag és mentálisan is kimerítő volt. Nem maradt idő a feltöltődésre, a hosszú távú tervezésre, és kreatív megújulásra sem. Ráadásul egyre erősebben jelentkezett az igény arra, hogy ne csak mennyiségben legyenek jelen a piacon, hanem minőségben is kiemelkedjenek . „Eljutottunk arra a pontra, hogy nem akarunk ennyit csinálni, hanem inkább kevesebbet, de jobban.” Ez a felismerés nemcsak tempót váltott, hanem gondolkodásmódot is. Boldizsár elkezdte újratervezni a működést: olyan irányt keresett, ahol kevesebb projekt mellett több idő, energia és kreatív figyelem jut minden egyes párra . Mert ez az, ami végső soron a különbséget adja a piacon. „Jobban szeretnék koncentrálni egy-egy esküvőre. Ne legyen az, hogy csak ledaráljuk.” Ezzel párhuzamosan az árképzést is felülvizsgálták. Ha valaki prémium minőséget szeretne nyújtani, akkor ezt az áraknak is tükröznie kell. A cél az lett, hogy az esküvői szolgáltatás ne csak videó legyen, hanem élmény és bizalomépítés – olyan, amit utána a pár is értékel, és tovább is ad. „A cél, hogy ha valaki megnézi, azt mondja: igen, ez minőség. Ez nem csak egy videó.” A következő lépés tehát nem a növekedés, hanem a finomhangolás . A rendszer már működik, az ügyfélút be van állítva, a csapat összeszokott – most az a kérdés, hogyan lehet ezt fenntarthatóbbá és emberibbé tenni. „Most már nem az a cél, hogy minél több esküvő legyen, hanem hogy hosszú távon is fenntartható legyen ez az egész.” Ez a stratégiai újratervezés nem visszalépés – hanem minőségi szintlépés . Aki ezt meg meri lépni, az nem csak túlél, hanem épít. Nem rövid távú kampányokban gondolkodik, hanem hosszú távú értékben. „Szeretnék egy olyan szintre eljutni, ahol nem stressz, hanem élmény marad az egész.” Amit ez a történet tanít Növekedni akkor tudsz, ha mersz lelassulni! Ez az epizód nem egy sikersztori felmondása. Inkább egy belső térkép: hogyan lehet vállalkozóként építkezni akkor, amikor még nem tudsz mindent – csak mersz lépni. Huszti Boldizsár története azt mutatja meg, hogy a stabil vállalkozás nem látványos kampányokból, hanem mindennapi felelősségvállalásból, tudatos döntésekből és finomhangolt rendszerből áll. A legfontosabb, amit ebből az epizódból vihetsz magaddal: nem az a kérdés, hogy most készen állsz-e – hanem hogy hajlandó vagy-e tanulni menet közben . Mert lehet úgy is eredményes céget építeni, hogy előbb vállalod a feladatot, és csak aztán tanulod meg, hogyan csináld igazán jól. Boldizsár ma már nem akar a legtöbbet vállalni – hanem a legjobbat . És ezt a döntést minden vállalkozónak meg kell hoznia előbb-utóbb. 🎧 Hallgasd meg a teljes epizódot, ha kíváncsi vagy, hogyan lehet bizalommal és rendszerrel felépíteni egy működő vállalkozást – még akkor is, ha nulláról indulsz. 💬 Te mit viszel magaddal Boldizsár történetéből? Oszd meg, és küldd el egy vállalkozó ismerősödnek! Huszti Boldizsárról “A videózás világába 2017-ben csöppentem bele, amikor is egy iskolai feladatként elkészítettem életem első videóját. Teljesen magával ragadott a folyamat, a rengeteg pozitív visszajelzés pedig megadta a kezdő motivációt arra, hogy komolyabban beleássam magam a filmkészítésbe. A következő éveket utazással töltöttem, ahol már tudatosan előkerült a kamera, gyönyörű “travel videó”-kat készítettem, melyeket a mai napig büszkén mutatok meg az érdeklődőknek. 2019-ben több esküvői forgatáson is résztvettem másodpilótaként és ekkor estem szerelembe az esküvői filmezésbe, a cinematográf stílusba. Akkor elhatároztam, hogy profi esküvői videóssá válok. Folyamatosan képeztem magam, befektettem egy több milliós felszerelésbe és több tucat esküvőn forgattam, gyönyörű esküvői filmeket készítettem.” Huszti Boldizsár a neten Facebook Instagram Eskövőnk Története a neten Honlap YouTube A beszélgetés alapján készült cikkek Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Revive Fitness / Kolozsvári Arnold Csaba 2023. október 16. „Nem építhetsz jövőt, ha a múltba kapaszkodsz – a kérdés nem a visszatérés, hanem a szintlépés volt.” Kolozsvári Arnold Csaba története Debrecenből indul, és egy olyan döntéssel folytatódik, amit sok vállalkozó ismer: nem látott más kiutat. Azt mondja, Magyarországon nem tudott hinni abban, hogy kemény munkával, tisztességgel és tudással el lehet érni bármit , hacsak nem hazudik, lop vagy másokat fúr ki. Ez volt az a pont, amikor eldöntötte: elmegy. 1999-ben érkezett az Egyesült Államokba. Angolul nem beszélt, vízuma csak látogatói volt, pénze alig. Az első időkben takarított, mosogatott, hamis társadalombiztosítási kártyával dolgozott . Rizsen és száraz kenyéren élt, és olyan szobában lakott, ahol bolhák ugráltak körülötte. Mégis maradt. A magyar név kimondhatatlannak bizonyult – „Csaba” helyett csak azt kérdezték: „Trouble?” . Így lett belőle „Arnold”. A túlélés nap mint nap újraindult: autó négy emberrel közösen, üres tankkal, tolva a kocsit a benzinkútig, minimálbéres munkák, nulla kapcsolati háló . Ez az epizód arról szól, hogy mi történik akkor, amikor nincs más lehetőség, csak menni tovább. És hogyan tud valaki ebből a helyzetből elindítani egy új életet – és vállalkozást – Amerikában. „Az utolsó centem is elfogyott. Apám szemébe nem tudtam volna úgy nézni, hogy visszajövök.” A névváltás, mint kényszer és stratégia Arnold első komolyabb ütközése az amerikai valósággal egy hotel ajtajánál történt. Takarítóként dolgozott, amikor egy vendég nem tudott bejutni az üvegajtón keresztül. Megkérdezte a nevét, Arnold pedig azt válaszolta: „Csaba.” A válasz reakciója: „Trouble?” – baj, gond, probléma. A félreértés kínos volt, de nagyon is tanulságos. Ez volt az a pont, amikor ráébredt: nem maradhat az, aki otthon volt . Ezért vette fel az Arnold nevet. Nem divatból, nem személyes önkifejezésként, hanem kényszerből . Amerikában az identitásod addig létezik, amíg ki tudják mondani – különben csak probléma vagy. Még az „Arnold” név is nehézséget okozott az amerikai fülnek, amikor magyar akcentussal ejtette ki. Ez nem csak nyelvi kérdés. Ez üzleti és túlélési kérdés is . Ha nem értik a neved, nem értik, ki vagy. Ha nem tudnak megjegyezni, nem tudnak visszahívni, nem tudnak ajánlani, nem tudnak veled üzletelni. „Hiába felvettem az Arnold nevet, akárhányszor elmondom, megkérdezik: mit mondtál?” Ez az első lépés nem a vállalkozás volt – hanem az önazonosság elengedése a túlélésért . És ez az ár, amit sok bevándorló megfizet, mielőtt még bármit építhetne. A nemzetközi piacokban látta meg a skálázás valódi lehetőségét. Arnold nem pillanatnyi ötlettől vezérelve indult útnak. A döntés éveken át érlelődött benne. Már 14 évesen tudta: nem az az út érdekli, amit otthon lát maga körül. A példaképe Arnold Schwarzenegger volt – nemcsak a testépítés miatt, hanem azért is, mert egy kis faluból jött, és világszinten tudott érvényesülni . Ez a példa ragadt bele. A végső lökést mégis a rendszer adta. Ahogy ő mondja: „Hiába dolgozott az ember nagyon keményen, nem láttam azt, hogy abból bármi lehetne.” Otthon a kemény munka, a tisztesség és a tudás nem volt elég – mert aki nem játszott a szabályok ellen, az nem jutott egyről a kettőre. A siker ára Magyarországon gyakran az volt, hogy hazudj, csalj, vagy fúrj ki másokat. Ő ebbe nem akart beleállni. Ezért lett Amerika a cél. Nem a filmek, nem az álomélet miatt – hanem mert ott legalább volt esély . Még ha nehezebb is. Még ha nem is ismeri ott senki. Még ha a nulláról is kell kezdeni. Mert a nulláról legalább lehet felfelé építkezni. Magyarországon viszont – érzése szerint – már a startvonal sem volt tiszta. „Nem láttam azt, hogy csak kemény munkából és tisztelettel és tudással az ember valamit el tud érni úgy, hogy ne kelljen lopni, csalni vagy hazudni.” A döntés 1999-ben érett meg teljesen. És innentől nem volt visszaút. Sem anyagi, sem erkölcsi, sem stratégiai értelemben. Arnold nem turistának jött – hanem hogy új életet építsen, minden szempontból . A túlélés első hat hónapja Az amerikai indulás nem egy startup pitch-sel kezdődött, hanem takarítással, mosogatással, és azzal, hogy legyen mit enni. Arnold látogatói vízummal érkezett, munkavállalási engedélye nem volt. Az első hónapokban egy magyar ismerős segítségével próbált boldogulni, de gyorsan szembesült a realitással: mindenki a saját bőrét menti . A „segítség” végül nem sokáig tartott – egy ponton el kellett menekülnie onnan, ahol volt. Elkezdődött a kényszerű túlélés : hamis társadalombiztosítási kártya, fizetés nélküli napok, és olyan munkák, amikből nap végén néha nem jutott több, csak egy adag rizs vagy egy szelet kenyér. Volt, hogy már barnult volt a kenyér , de még azt is megette. Az autó, amit négyen használtak közösen, egyszer csak megállt – kifogyott belőle a benzin, és Arnold gyalog tolta a kocsit, miközben a rendőr megállt mögötte, és kérdezgette, mi történik. Ő pedig dadogva próbálta elmagyarázni: nincs benzin, és nem beszél angolul. Ezek az első hónapok nem csak fizikailag voltak kemények, hanem pszichésen is. Minden dollár elfogyott. Nem volt hova visszamenni. És nem volt opció a feladás. A fordulat egy újsághirdetés formájában jött. „ Work today, get paid today. ” – ez a mondat azt jelentette: dolgozz ma, és kapsz pénzt még ma. Arnold ekkor elővette a szótárát, lefordította, felhívta a számot, és elindult az első napi kifizetéses alkalmi munkára. Ez volt az első alkalom, amikor kicsit fellélegzett. De még ez sem jelentett megoldást – a munkatársak többsége alkoholista, drogfüggő, munkára képtelen ember volt. Arnold kilógott közülük – de pont ez adta meg neki az első előnyt. Dolgozott, időben ott volt, elvégezte a feladatát. Ez lett a kezdő reputációja. És innen indult a lassú, de tudatos kapaszkodás felfelé. „Rizs, kenyér, nulla pénz. És mégis valahogy tovább kellett menni.” Ez a blokk tökéletes látlelet arról, mit jelent külföldön, egyedül, rendszer nélkül, nulláról újrakezdeni . Nincsenek hősök. Csak túlélők. És akik a túlélésből tudnak célt, rendszert és stratégiát építeni – ők lesznek vállalkozók. A magyar közösségtől való elszakadás Arnold hamar megtapasztalta, hogy nemcsak az idegen ország kihívásaival kell megküzdenie, hanem a saját közössége árulásaival is . A kezdetekben természetesen próbált magyarokkal kapcsolatot keresni – hiszen ez tűnt a legegyszerűbbnek. De hamar kiderült: ez a kapcsolódás nem segítség, hanem lehúzás. Két magyar srác például úgy került hozzá, hogy New Yorkban becsapták őket , elvették minden pénzüket, és kamu munkát ígértek nekik. Arnold – saját szűkös körülményei ellenére – ételt, matracot és munkalehetőséget is biztosított nekik. De amikor kiderült, hogy a munka nem legális, azt mondták: „Édesanyám azt mondta, ha nem leszünk legálisan bejelentve, akkor inkább ne dolgozzunk.” Ez volt az utolsó csepp. Ezek után nemcsak hogy nem köszönték meg, amit kaptak, de elkezdték aláásni Arnold helyzetét a szállásadó idős hölgy felé, akitől Arnold az apartmant bérelte. A konfliktus odáig fajult, hogy majdnem kirúgatták őt a lakásból is. Ekkor döntött: vége. Elég a magyarokból. Innentől kezdve éveken át tudatosan kerülte a magyar közösséget , csak az amerikai környezetre koncentrált. Ez volt az egyetlen esélye, hogy felépítsen valamit, amire hosszú távon lehet építeni. Nem akart több manipulációt, kiskaput, panaszkodást, visszahúzó mentalitást. „Azt mondtam: kész, befejeztem a magyarokkal. Nem foglalkozom velük.” Ez a döntés nem érzelem, hanem stratégia volt. Egy kemény, vállalkozói szempontból logikus lépés: ha a közeg mérgez, ki kell lépni belőle. Akkor is, ha a saját nyelved, a saját nemzeted, a saját múltad. Mert ha az nem épít, csak visszahúz – az üzletileg is bukás. A „work today, get paid today” pillanat: az újrakezdés első jele Az igazi fordulópont Arnold számára egy apró újsághirdetés volt. Addigra már elfogyott minden pénze , nem volt megtakarítása, és nem volt semmilyen lehetősége visszatérni Magyarországra. Szó szerint az utolsó centjéig kiszámolt helyzetben volt, és a következő lépés nem csak a karrierje, hanem az élete szempontjából is sorsdöntőnek bizonyult. A hirdetés négy angol szó volt: „Work today, get paid today.” Arnold elővette a kis szótárát, lefordította. Megértette, mit jelent: dolgozz ma, és már ma kapsz fizetést. Ez számára egyenlő volt a megváltással. Azonnal jelentkezett. A hely, ahová került, nem volt álommunkahely. Olyan emberek dolgoztak ott, akiket Magyarországon még kerülne is az ember – alkoholisták, drogfüggők, megbízhatatlan figurák. Ő így fogalmazott: „Nem arról van szó, hogy ezek az emberek tisztességesek, de nem kapnak munkát. Ezek az emberek nem tudják megtartani a munkát.” És mégis: Arnold elkezdett dolgozni velük. Kitűnt. Egyszerűen azzal, hogy megjelent időben, elvégezte a munkát, és nem kellett utána takarítani . A megbízhatóság, ami korábban nem jelentett semmit, itt azonnal előny lett. Ez volt az első alkalom, amikor értékké vált a hozzáállása , nem hátránnyá. A történet egyik kulcsmomentuma, amikor a hamis társadalombiztosítási kártyáját használta – nemcsak saját magának, hanem egy magyar lánynak is, akinek a számát megváltoztatta egy jeggyel , mert neki nem volt sajátja. Fogalma sem volt, működik-e – de működött. A munkahelyen két évig dolgoztak így , és még a főnökök is kérdezték, miért nem mennek főállásba, annyira szeretik őket. „Ez a kis hely olyan volt, hogy ott olyan embereket találsz, ahol Magyarországon mindig azt szoktam mondani, hogy azok szebbnek se köpni időket.” A munkák között volt hotel takarítás, éjszakai mosogatás, bank- és golfklub takarítás , minden, amit csak el lehetett vállalni. Ez nem volt karrier – ez volt a túlélés üzemszerűen , amit egyetlen dolog hajtott: a cél, hogy az Egyesült Államokban valósítsa meg az álmát. Ez a blokk egyetlen gondolatra épül: nem az számít, hol kezdesz, hanem hogy megállsz-e. És Arnold nem állt meg. Akkor sem, amikor minden ok megvolt rá. „Egy cél hajtott engem: hogy az Egyesült Államokban meg tudjam valósítani az álmaimat.” A munka minősége és a saját határok feszegetése Arnold számára nem az volt a kérdés, hogy képes-e dolgozni. Mindig is dolgozott, és sosem riadt vissza a nehézségektől. A valódi kihívást az jelentette, hogy olyan munkákat kellett elvállalnia, amit korábban elképzelhetetlennek tartott magáról. „Olyan dolgokat csináltam ott kint, amit Magyarországon nem csináltam volna.” Az Egyesült Államokban végzett munkák messze voltak a vágyott élettől: bankok, golfklubok, hotelek takarítása, éjszakai műszakok, nappali beugrós melók. Egyetlen cél lebegett előtte: túlélni, és nem visszamenni . Még akkor sem, amikor már szó szerint elfogyott minden forrása. „Az utolsó centemet elköltöttem, már nem volt pénzem.” A környezete sem volt épp inspiráló. Az alkalmi munkák helyszínein gyakran olyan emberekkel találkozott, akik alkohol- vagy drogproblémákkal küzdöttek, nem tudtak rendszeresen dolgozni, nem lehetett rájuk számítani. „Nem arról van szó, hogy ezek az emberek tisztességesek, de nem kapnak munkát. Ezek az emberek nem tudják megtartani a munkát.” Ebben a közegben kellett helytállnia. Nem volt választása. Azt tette, amit tudott: megjelent, elvégezte a munkáját, és fizetést kapott érte. Egyik napról a másikra, megbízhatóan. Ez hozta az első stabilabb pontokat a túlélésben. A legfontosabb hajtóerő mindig ugyanaz maradt: az álom, hogy az Egyesült Államokban új életet tud építeni. „Egy cél hajtott engem: hogy az Egyesült Államokban meg tudjam valósítani az álmaimat.” Ez a szakasz egyértelműen megmutatja, hogy Arnold nem kifogásokat keresett, hanem lehetőségeket , még a legnehezebb körülmények között is – és ezekből építette fel későbbi vállalkozását. A testépítés és az első kapcsolódás az amerikai világgal Arnold életében a testépítés nem csak sport volt, hanem menedék, struktúra és önazonosság – különösen az amerikai túlélési időszakban. Ahogy ő mondja, a testépítés mindig is az élete része volt, már Magyarországon is az edzőteremben töltötte az idejét, és ez folytatódott az USA-ban is , sőt, még fontosabb szerepet kapott. Amikor lehetősége adódott, hogy a sok fizikai és takarítómunka mellett visszatérjen az edzőterembe, újra azt érezte: valami olyan közegbe kerül, amihez köze van . A konditerem lett az első olyan hely, ahol már nem csupán küszködött a túlélésért, hanem kapcsolódni tudott az emberekhez. „Elkezdtem járni konditerembe. Az volt az első olyan hely, ahol már éreztem, hogy emberek kérdeznek tőlem valamit.” Nem kértek referenciát, nem kérdezték, honnan jött. Az eredmények beszéltek helyette. A fizikai jelenlét, az alkat, az edzettség – ezek önmagukban bizalmat építettek. Nem számított a nyelvi akcentus vagy a származás. A vendégek kérdeztek tőle, tanácsot kértek, kíváncsiak voltak rá. Ez volt az első pont, ahol valódi figyelmet kapott – nem származás, hanem tudás alapján . „Elkezdtek kérdezgetni, hogy mit csinálok, hogy csinálom, mivel eszem, mit használok.” Ebből a közegből született meg az első ötlet, hogy ebből később valami több is lehet. Ekkor még nem volt konkrét vállalkozás, de a gondolat elkezdett formálódni , hogy a testépítéssel, edzéssel, táplálkozással kapcsolatos tudását értékké lehet alakítani. Olyasmivé, amiért az emberek hajlandók fizetni – ha megfelelően kommunikálja és felépíti. Ez volt az első pont, ahol már nem csak a munkáért, hanem a tudásáért is kezdett elismerést kapni . És ami talán még fontosabb: önbizalmat. Egy olyan közegben, ahol korábban minden kapcsolata kiszolgáltatottságra, alá-fölérendeltségre épült, a konditeremben partnerként kezdték kezelni . Ez a részlet jól mutatja: a vállalkozói út nem mindig egy ötletből indul. Néha abból a pillanatból születik , amikor valaki először érzi, hogy érdeklik az embereket a tapasztalatai . „Ez volt az első pont, ahol nem csak dolgoztam, hanem elkezdtem visszakapni valamit abból, aki vagyok.” A tudatos elszakadás a magyarságtól Arnold számára a magyar közösségtől való eltávolodás nem érzelmi, hanem tudatos döntés volt . Az első időszak nehézségei, az átélt csalódások után világossá vált számára, hogy ha előre akar lépni, akkor nem kapaszkodhat a saját közegébe – mert az nemhogy nem segítette, de még hátráltatta is. „Én nem akartam magyarul beszélni. Direkt. Tehát én elkerültem a magyarságot évekig.” Ez a mondat világosan mutatja: nemcsak kerülte a nyelvi közösséget, hanem tudatosan úgy döntött, hogy nem akar részt venni benne . A döntés hátterében korábbi konkrét esetek is álltak, ahol magyar ismerősök visszaéltek a helyzettel, ártottak neki vagy kis híján kiszorították a szállásáról . Az eltávolodás egyik fő oka a mély csalódás volt a magyarokban : „Olyan szinten csalódtam a saját népemben, hogy nem kerestem a társaságukat.” Ezek után Arnold elszigetelte magát a magyar közegtől , és éveken keresztül nem keresett kapcsolatot magyarokkal. Nem alakított ki új ismeretségeket, nem épített magyar környezetet maga köré. Ehelyett csak a munkára és a túlélésre koncentrált . Ebben az időszakban még nem az integráció, nem a vállalkozás vagy a nyelvtanulás volt a fő cél. Csak az, hogy nyugalmat teremtsen maga körül , és elkerülje azt a közösséget, amiben sorozatosan csalódott . A hamis kártyák és a túlélés eszközei Arnold egyik legsúlyosabb tapasztalata az amerikai évek elején a társadalombiztosítási szám (Social Security Number, SSN) hiánya volt. Mivel látogatói vízummal érkezett, nem volt legális munkavállalási engedélye , így a legtöbb hivatalos úton nem vállalhatott munkát. Ezért – ahogyan sok más bevándorló – ő is olyan SSN-kártyához fordult, ami nem volt valódi . A beszélgetésben egyértelműen elmondta, hogy az első társadalombiztosítási szám, amit használt, nem volt törvényes . „Az első social security számom, az nem volt legális.” Egy ponton pedig módosította is az egyik számot , hogy egy ismerőse – egy magyar lány – is tudjon dolgozni az ő papírjaival. Az eredeti számot egy hellyel megváltoztatta, és ezzel ketten dolgoztak – ugyanazon a munkahelyen – hosszú időn keresztül. „Annyit csináltam, hogy az egyik számot megváltoztattam, hogy a lánynak is legyen egy social security száma.”„Két évig dolgoztunk ezzel a számmal.” Ez az SSN volt a kulcs ahhoz, hogy fizikai munkát tudjanak vállalni – például hotel takarítást, golfklub és banképület takarítást, vagy más alkalmi munkákat. A munkáltatók nem kérdeztek sokat, csak azt nézték: az ember elvégzi-e a dolgát. Arnold azt is elmondta, hogy volt olyan főnök, aki meglepődött, milyen jól dolgoznak, és még ajánlatot is tett arra, hogy állandó munkát kapjanak . „Mondták, hogy be kéne állni főállásba, mert szeretnek bennünket, jól dolgozunk.” A túléléshez ez kellett akkor – és a lehetőségek közül ez volt az egyetlen, amit választani tudott. Ezek a részletek nem csak egy bevándorló küzdelméről szólnak, hanem arról is, milyen kockázatokat kellett vállalnia annak, aki úgy döntött: nem megy vissza – bármi áron. A hazatérés kizárt opció volt Arnold történetében a hazatérés nem egy lehetséges forgatókönyvként szerepelt – hanem mint egy teljesen kizárt, megalázó végkimenetel . Az epizódban határozottan és többször is kijelentette: nem tudta volna feldolgozni, ha vissza kell mennie Magyarországra. „Nem volt opció, hogy hazamenjek.” A beszélgetés során elmesélte, hogy amikor Amerikába érkezett, hozott magával némi pénzt. Azonban ez az összeg hamar elfogyott a megélhetési költségekre, és mire eljutott oda, hogy önállóan kell boldogulnia, már nem volt tartaléka. A lehetőségek beszűkültek, és csak egy irány maradt: előre. „Az utolsó centemet elköltöttem, már nem volt pénzem.” Ebben az állapotban – teljesen egyedül, kiszolgáltatva, egy idegen országban – Arnold számára a gondolat, hogy visszamenjen, nemcsak bukásként, hanem személyes szégyenként is értelmeződött . Kifejezetten említi, hogy nem akart úgy hazatérni, hogy az édesapja szemébe kelljen néznie . Ez az a belső elhatározás, ami végigkísérte az első időszak minden kihívásán: nem adhatja fel, nem mehet haza, nem bukhat bele. A beszélgetésből kiderül, hogy még akkor sem gondolkodott a hazatérésen, amikor a helyzete gyakorlatilag ellehetetlenült . A társadalombiztosítási szám nem volt legális, a lakhatás bizonytalan volt, a pénz elfogyott – de ezek egyikét sem kezelte úgy, mint ami elegendő ok lenne a visszafordulásra. Ez a hozzáállás nem stratégia volt, nem számítás – hanem belső döntés, amit még azelőtt hozott meg, hogy elindult volna . „Nekem nem volt opció, hogy hazamenjek. Az lett volna a bukás.” Amit ez a történet tanít Kolozsvári Arnold Csaba története nem a sikerről szól, hanem a túlélésről . Az epizódban végig nyomon követhetjük azt az utat, amely Debrecenből indul, és a nulláról való amerikai újrakezdésig tart – pénz nélkül, kapcsolatok nélkül, legális munkalehetőség nélkül. Arnold nem tartotta opcióként, hogy hazatérjen, nem tudott volna apja szemébe nézni, ha feladja. Ez az egyirányúság tette lehetővé, hogy még akkor is kitartson, amikor bolhás szobákban lakott, rizsen élt, hamis papírral dolgozott , és olyan környezetben mozgott, ahol minden ellene szólt. A tapasztalatai alapján azt is világosan elmondta, hogy mélyen csalódott a magyar közegben , és ezért évekig tudatosan elkerülte. Nem beszélt magyarul, nem keresett kapcsolatot magyarokkal, nem akart újra kiszolgáltatott lenni. „Olyan szinten csalódtam a saját népemben, hogy nem kerestem a társaságukat.” A testépítés volt az első kapaszkodó, ahol végre önmagaként tudott megjelenni , ahol kérdeztek tőle, kíváncsiak voltak rá, és ahol már nem csak munkásként, hanem emberként kezdték kezelni. A konditerem lett az első hely, ahol érezte: valamije mégis van, ami számít . „Elkezdtem járni konditerembe. Az volt az első olyan hely, ahol már éreztem, hogy emberek kérdeznek tőlem valamit.” És mindeközben: nem panaszkodott, nem magyarázkodott, nem várta, hogy majd valaki megoldja helyette. Minden nap dolgozott. Ha kellett, takarított. Ha kellett, mosogatott. Ha kellett, tolta a kocsit a benzinkútig. Csak egy cél hajtotta: „Egy cél hajtott engem: hogy az Egyesült Államokban meg tudjam valósítani az álmaimat.” 🎧 Hallgasd meg a teljes epizódot, ha vállalkozóként te is szeretnél szintet lépni! 💬 Te mit viszel magaddal Arnold történetéből? Oszd meg és küldd el egy vállalkozó ismerősödnek! Kolozsvári Arnold Csabáról „Kolozsvári Csaba Arnold vagyok Debreceni születésű. Miután megtaláltam az ideálom képét egy magazinban, aki nem volt más mint Arnold Schwarzenegger, azonnal határozottá vált a számomra hogy mit is akarok az életemben elérni. Ami pedig nem volt más mint hogy ne a fizikai erőnlétemből hanem a tudásomból fakadóan másokon, embereken segítsek az egészség megőrzésé érdekében. Ezt pedig nem máshol hanem az Egyesült Államokban akartam megvalósítani. Ezek után a sport betöltötte az életem 13 eves koromtól, kisebb-nagyobb versenyzési sikerekkel. Majd pedig végül 24 évesen 1999-ben megérkeztem az USA-ba és elkezdtem dolgozni az álmom megvalósításán. Ami természetesen nagyon nehezen kezdődött. Először Marco Islanden kezdtem meg takarítói és tányérmosó munkásságom. Mindössze 6 rövid hónap után, azok a magyarok, akikkel együtt éltem, lehetetlenné tettek a további ottmaradást és ezért az utolsó remény egy daytonai közjegyzőben maradt, aki M.o.-n is hirdette magát mint egy zöldkártya lottó sorsolásában segítő személy. Remélve azt, hogy ő majd munkában és szállásban is fog segíteni, egy 1984-es Dodge 600 autóval neki vágtam én es az akkori barátnőm a bizonytalannak a bizonytalanból. Sajnos munka az nem sikerült, de ezen úr segítségével sikerült bérelni egy kis lakást. Oda adva az utolsó 1000$-t, munkát nem kapván, hihetetlenül kis angol tudassál de sportból fakadó kitartassál és elkötelezettséggel, illetve egy angol-magyar szótárral a kezemben, tudtam hogy nincs más út mint előre. Szótáram segítségével megtaláltam a megoldást egy újságban, "work today, get paid today". Így aztán, ennek a munkaadónak a segítségével, tovább tudtam folytatni a karrierem mint takarító és mosogató fiú. De tudtam, néha remegve is, hogyha kitartok, meglesz az eredménye. A másik nagy toló erőt édesapámnak köszönhetem, aki nem hitt abban, hogy bármi sikert elfogok tudni érni, sem a sportban, sem pedig az USA-ban. Így aztán a bizonyítási vágy az állandóan égett bennem, ami mai napig nem aludt ki! Természetesen azóta mint a bevándorlók nagyrésze, rengeteg nehézségen mentem keresztül és még a kitoloncolás is szóba került. Ma viszont büszkén elmondhatom, hogy egy sikeres fitneszteremnek vagyok a tulajdonosa, amely csak személyi edzessél foglalkozik és többszörös bajnoka a legjobb helyi fitneszközpont díjnak, amelyet évente rendeznek a helyi sajtó által. Céljaim nem apadtak, további 2 terem nyitását tervezem 2024-ben, majd pedig az ingatlanok további vásárlása a cél. ” REvive Fitness a neten Honlap Facebook YouTube A beszélgetés alapján készült cikkek Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Ma este Színház Kft. / Limbacher Tivadar 2023. június 30. Limbacher Tivadar egy vérbeli sorozatvállalkozó, motivációs előadó és nonprofit mentor, aki pályafutását Brüsszelben, az Európai Bizottságnál kezdte, mint kommunikációs tanácsadó, ahol bár értékes tapasztalatokat szerzett, ám igazi karrierje akkor kezdődött, mikor hazatért Budapestre, hogy ötleteit megvalósítva számos startupot alapítson. Ezek közül a legnépszerűbb a 11 évvel ezelőtt alapított a Ma este Színház!, egy last minute színházjegy weboldal, www.maesteszinhaz.hu , melynek köszönhetően már több mint egymillió ember juthatott hozzá megfizethető áron kulturális eseményekhez. Mint szociálpszichológus, négy évvel ezelőtt létrehozta az Axon Labs www.axonlabs.hu kutatócéget, amelynek célja az olyan legmodernebb neurótudományi és bioszenzor technológiák itthoni meghonosítása és szintetizálása, mint az eye tracking, azaz szemmozgás-követés. Tivadar nem csak vállalkozásai révén tevékenykedik, hanem aktívan részt vesz nonprofit kezdeményezésekben is. Társalapítója volt a Mentorshipnek, egy olyan nonprofit szervezetnek, amely ingyenes mentorálást nyújt fiatal vállalkozóknak. Emellett gyakran szerepel főelőadóként konferenciákon és vendégelőadóként vezető egyetemeken. Számos elismerést és díjat kapott eddigi eredményeiért, többek között az Év Fiatal Vállalkozója, Legjobb E-kereskedelmi Weboldal, Seedcamp, International Visitor Leadership Program (IVLP), Young Transatlantic Leaders Initiative, European Young Innovators Forum, Aspen Young Leaders Program és Aspen Ideas Festival Fellow 2023 díjakat. Tivadar a podcastjában izgalmas témákat boncolgat, amelyek között szerepelnek a neurótudomány, a technológia, a vállalkozások és a kultúra modern helye is. Limbacher Tivadar a neten LinkedIn Ma este Színház Kft. a neten Honlap Facebook Instagram Olvasd el a Recap cikkeket

Tudd meg, miért buknak el a cégek, akik nem használják az AI-t, és hogyan teheted válságállóvá a vállalkozásod már ma. << Vissza az epizódokhoz Nagy Gábor / Online Toborzás 2025. augusztus 18. Több lábon állás – a vállalkozás stabilitásának alapja Az egyik fontos üzenet , amit Nagy Gábor megfogalmazott a beszélgetésben, hogy egy lábon állva a céged sérülékenyebb . Ez nem csupán egy elméleti gondolat – a gyakorlatban is tapasztalta, hogy ha egy vállalkozás csak egyetlen területre vagy ügyfélkörre támaszkodik, az komoly kockázatot hordoz. Ez igaz a piacra , az ügyfélkörre és a működési modellekre is. Ha minden bevételed egyetlen forrásból származik, akkor egy piaci zavar, törvényi változás vagy egy nagy ügyfél elvesztése komoly hatással lehet a teljes működésre . Ilyenkor nem csupán a bevétel csökken, hanem az egész vállalkozás jövője bizonytalanná válhat. Gábor példája jól mutatja, hogyan lehet ezt a kockázatot tudatosan csökkenteni . A beszélgetésben elmondta, hogy ő maga is keresi a lehetőségeket , hogy ne csak a hagyományos toborzási piacra támaszkodjon. A piaci bizonytalanságok idején – például amikor a gazdaság lelassul, vagy a cégek kivárnak a munkaerő-felvétellel – a toborzás könnyen visszaeshet. Ilyenkor jól jön, ha vannak alternatív bevételi lábak . Ezek közé tartozik a tanácsadói tevékenység , ahol tapasztalatait más vállalkozások fejlesztésére használja, valamint az AI-megoldások bevezetése cégeknél, amivel a működésüket optimalizálhatják. „Egy piac, egy láb. Ha a szomszédod megfázik, te is megfázol. Ha több lábad van, mindig van, ami tovább visz.” Ez a gondolat jól összefoglalja, miért fontos a diverzifikáció : ha az egyik terület átmenetileg gyengélkedik, egy másik segíthet átvészelni a nehezebb időszakot. Hibák kiszűrése és folyamatok optimalizálása AI-val A beszélgetésben Gábor egy másik kulcsfontosságú vállalkozói szemléletet is kiemelt: a hibákat érdemes azonnal kezelni , mielőtt nagyobb gond lesz belőlük. Ezt egy szálkás példával illusztrálta: ha most kiveszed a szálkát, lehet, hogy kicsit fáj, de két nap múlva már nem is emlékszel rá. Ha bent hagyod, begyullad, elfertőződik, és sokkal nagyobb problémát okoz. Az üzleti életben ugyanez történik, amikor egy apró, ismétlődő hibát figyelmen kívül hagyunk. Eleinte talán csak egy-két perc pluszmunkát jelent, de idővel rengeteg energiát, időt és pénzt emészthet fel . Ráadásul gyakran nem csak a vezető idejét veszi el, hanem a kollégákét is. Gábor egy konkrét példát is hozott a saját cégéből: egy kampányindítási folyamatnál gyakran előfordult, hogy az ügyfelek hozzáférést kértek egy sablonhoz , ahelyett hogy lemásolták volna. Pedig a rendszer piros nyilakkal, részletesen mutatta, hová kell kattintani – mégis, újra és újra előjött a probléma. A megoldás az lett, hogy amikor egy kampányt a kolléga elfogad, a rendszer automatikusan létrehoz egy egyedi dokumentumot az ügyfélnek. Így már nincs szükség arra, hogy a sablonhoz hozzáférést kérjenek, és ezzel megszűnt a felesleges oda-vissza levelezés. „Ha valamit utálsz csinálni, az a legjobb jel, hogy automatizáld.” Ez a hozzáállás nemcsak időt spórol, hanem segít „golyóállóbbá” tenni a vállalkozást: a hibák nem ismétlődnek, a folyamatok gördülékenyebbek, és a felszabadult időt más, értékteremtő feladatokra lehet fordítani. Munkatársak betanítása és tudásmegosztás AI-val A legtöbb cégvezető ismeri a helyzetet: van egy részletes működési szabályzat , amiben minden benne van, mégis újra és újra ugyanazokat a kérdéseket teszik fel a munkatársak. Ez különösen igaz az új belépőkre, akik ahelyett, hogy végigolvasnák a dokumentumot, inkább felhívják a vezetőt vagy a tapasztalt kollégát . Gábor egy valós ügyfélpéldát hozott: egy hostelszolgáltató cég recepciósainak betanítása volt a legszűkebb keresztmetszet. A cégvezető 120 oldalas szabálykönyvet írt, amiben még olyan részletek is szerepeltek, mint a biciklitöltő helye vagy a vendégpanaszok kezelése . Mégis, a recepciósok naponta kérdeztek olyasmiket, amikre a válasz ott volt a szabálykönyvben. A megoldás az lett, hogy létrehoztak egy saját GPT-t , feltöltötték bele a teljes szabálykönyvet, és megadták, hogy csak ebből a dokumentumból adhat választ . Ha valamilyen információ nem található benne, a GPT utasítást ad, hogy kinek kell írni e-mailt. Ráadásul a rendszer több nyelven is tudott válaszolni , így a külföldi diákokkal dolgozó recepciósok is azonnali segítséget kaptak. Ennek köszönhetően a napi kérdések száma drasztikusan lecsökkent , és a vezető ideje felszabadult. A beszélgetésben az is felmerült, hogy ezt a megoldást QR-kóddal az ügyfelek számára is elérhetővé lehetne tenni , így a vendégek saját maguk kaphatnának választ a kérdéseikre. Ez a példa jól mutatja, hogy az AI nem csupán automatizál , hanem hozzáférhetővé teszi a tudást pontosan ott és akkor, amikor szükség van rá. AI a napi működésben – személyre szabott megoldások, amik órákat spórolnak Gábor nem csak általános AI-eszközöket használ , hanem kifejezetten a saját folyamataira személyre szabott GPT-ket készít. Az egyik legismertebb példája a „ személyi asszisztense ”, Abigail , aki pontosan ismeri a cég szolgáltatásait, csomagjait, és 10 másodperc alatt elkészít egy ügyfélre szabott árajánlatot. Kézi elkészítésnél ez akár másfél órát is igénybe venne. Van külön GPT-je SEO-cikkíráshoz is. A folyamat egyszerű: futás közben felmondja a gondolatait, a rendszer célzott kérdéseket tesz fel (például: „Kinek szól a cikk?”, „Mi a fő kulcsszó?”), majd a válaszok alapján komplett, optimalizált blogcikket állít össze. Ez a cikk tartalmazza a belső linkeket, metaadatokat, képaláírásokat – vagyis mindent, ami egy jó SEO-stratégiához kell. A legfontosabb, hogy ezek az eszközök nem igényelnek állandó új promptírást . Ha egyszer elkészülnek, egy gombnyomással újra és újra használhatók, így folyamatosan időt spórolnak . Versenyelőny vagy lemaradás Az AI használata ma már nem csupán előny, hanem szükségszerűség . Aki nem kezdi el beépíteni a folyamataiba, az könnyen lemaradhat , mert a technológiával dolgozó cégek gyorsabban, olcsóbban és kevesebb hibával végzik el ugyanazt a munkát. Ez nem csak az árversenyben számít: az AI-val támogatott vállalkozások stabilabb folyamatokkal dolgoznak, kevesebb emberi hibát követnek el, és több idejük marad a stratégiai döntésekre . Ezzel szemben a hagyományos módszereket követők lassabban reagálnak a piaci változásokra . Gábor hangsúlyozta, hogy most kell elkezdeni kísérletezni és bevezetni az AI-t, nem pedig akkor, amikor már a versenytársak előnyt szereztek. Záró tanulság – Az AI használata megtérülő befektetés A példákból kiderül, hogy a mesterséges intelligencia már most segíthet időt megtakarítani , hibákat csökkenteni , a munkatársak betanítását gyorsítani és új lehetőségeket nyitni . "Ha valamit nem szeretünk csinálni, érdemes automatizálni." 🎧 Hallgasd meg a teljes adást , ha szeretnéd megtanulni, hogyan építs a cégedbe olyan AI-megoldásokat, amik időt szabadítanak fel, hibákat küszöbölnek ki, és versenyelőnyt adnak – már holnaptól. 💬 Írd meg kommentben , melyik feladatot automatizálnád először AI-val a vállalkozásodban! 📌 Iratkozz fel a Magyar Business Podcastre , hogy ne maradj le a következő vállalkozói stratégiákról és innovációkról! Nagy Gáborról Nagy Gábor a honlapkészítéstől indult, a Facebook-hirdetések hazai hőskorában már ügyfeleket szállított – ma pedig az egyik legismertebb online toborzási szakértő Magyarországon. Cége, az Online Toborzás, több száz pozícióra keresett már munkatársakat, a CNC-s operátoroktól egészen az ipari búvárokig. És ez nem vicc. Miközben más cégek még mindig offline álláshirdetésekkel szenvednek, Gábor és csapata automatizált rendszerekkel és digitális kampányokkal tölti fel a legkeményebb pozíciókat is. 2016-ban egy egészségügyi sokk hatására újragondolta az életét. Azóta tudatosabban él, automatizálja, amit lehet, és szigorúan 4 órában dolgozik. A maradék idő? Sport, zene, család. Futott már maratont, szervezett több, mint 30 közösségi bringázást, YouTube-csatornáján több százezres nézettségű barkács- és oktatóvideók futnak és péntekenként újra gitárt ragad. Az Online Toborzás pedig közben dübörög tovább. Stabil ügyfélkör, évről évre növekedés, és teljesen online működés – már 8 éve nem járt személyesen tárgyalni. Nagy Gábor a neten Instagram YouTube Magyar Business Online Toborzás a neten Honlap Facebook YouTube MagyarBusiness

<< Vissza az epizódokhoz 1stEP Innovation Kft. / Domján Péter 2023. július 7. "Hat szezonon át, 2019 nyaráig voltam Magyarország egyik legnépszerűbb és legsikeresebb sportklubjának, a Telekom Veszprémnek a marketingkommunikációs vezetője. Ezt követően egyéni vállalkozóként is a sportban dolgoztam marketingtanácsadóként és projektmenedzserként, például nagy sportszergyártó hazai disztribútorának, esport csapatnak vagy éppen sport táplálékkiegészítőket gyártó vállalatnak. Cégünket, a 1stEP Innovationt 2021-ben alapítottuk Farkas Mátéval, aki 10+ éves marketing és PR ügynökségi tapasztalattal rendelkezik, saját ügynökséget vezet és a sportökoszisztémában is letette a névjegyét. Cégünk sportfókuszú startupokat, sportegyesületeket, szövetségeket, sportolókat és szponzorokat segít egymás összekapcsolásával, globális sportüzleti és -marketing tudással, lokális piacismerettel és határokon átívelő kapcsolatokkal. Összekapcsolva a sport és a technológia világát segítünk az innovatív eszközöknek bekerülni a magyar, valamint a közép-európai klubok, szövetségek és játékosok életébe, hogy ne csak a pályán, hanem azon kívül is versenyképesek legyenek és közelítsenek a nyugat-európai szinthez." Domján Péter a neten LinkedIn Instagram 1stEP Innovation Kft. a neten LinkedIn Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Neumann's office / Neumann Noémi 2023. június 23. "Amikor húsz év után felmondtam a multinál, azt hittem, hogy tudom mit csinálok. Azóta többször voltak kétségeim. Újra és újra megtaláltam önmagam. Sok "miért" és sok "miért ne" között örlődöm néha és 2 év vállalkozósdi után úgy éreztem újra kell gondoljam magam. A szakmám, a karrierem, a céljaim. Letisztultak az egyes pontok. Most már látom mit szeretnék és mit nem szeretnék szolgáltatni az ügyfeleimnek. Itt tudsz olvasni jelenlegi szolgáltatásaimról és itt találod a blog cikkeimet is: https://www.neumannsoffice.com A fő célom továbbra is az, hogy emeljem a menedzserasszisztencia presztízsét Magyarországon. Azt szeretném, hogy minél több kis- és közepes vállalat vezetője kapjon információt és edukációt arról, hogy mennyi mindenben segíthet pl. egy személyi asszisztens a mindennapokban. Ma a "kávé főzős titkárnők" és a "digitális (MI-működésű) asszisztencia" világa között vagyunk félúton. A professzionális asszisztenciában rengeteg emberi tényező van - jó értelemben. Munkám során láttam rosszabb és jobb együttműködéseket. Tanultam a saját tapasztalataimból, hibáimból is és másokéból is. Figyeltem a vezetőket, majd láttam a munkatársak reakcióját egy-egy cselekedet vagy kommunikáció után. Ezekből nyertem azt a szétágazó tudást, amivel jelenleg rendelkezem. Ezt ajánlom fel ügyfeleimnek ahhoz, hogy minél hatékonyabban működtethessék saját vezetői irodájukat, asszisztenciájukat, ezeken keresztül pedig vállalkozásaikat. Folyamatosan képzem magam. Szervezetfejlesztés és interkulturális kommunikáció az a két téma, amibe 2022-ben beleástam magam és amit tanultam. Rendszeresen hallgatok vezetőknek szóló podcastokat, olvasok ilyen témájú cikkeket. Mondhatni ez a hobbim. A Menedzserasszisztensek Magyarországi Egyesületének alapító tagja és alelnöke vagyok. Amennyiben szívesen tanulnál professzionális asszisztensnek, az általunk indított képzésen megteheted, amiről itt olvashatsz: https://imahungary.hu/oktatas/ Konzultációért természetesen fordulhatsz személyesen hozzám is. Amit cégvezetőknek és felsővezetőknek tanácsolok: ne habozz segítséget kérni vagy a már meglévő támogatást optimalizálni és abból minél többet kihozni!" Neumann Noémi a neten LinkedIn Neumann's office a neten Honlap Facebook Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz StartITup / Szabó Krisz 2023. október 9. Krisztián 18 éves korától él Győrben, informatikusként kezdte a pályafutását. Az egyetemi évek során a startup világ vonzotta, és úgy érezte, hogy Győrben is sok lehetőség van ezen a területen. Az egyetemista évfolyamtársai közül sokan sikeres informatikai vállalkozásokat alapítottak, és Krisztián is elkötelezte magát a startup ökoszisztéma építése mellett. Szabó Krisztián kezdetben egy mobil fejlesztő csapatot vezetett, majd az IT területén tevékenykedő helyi cégek vezetőivel beszélgetett, és látta a vállalkozásokban rejlő lehetőségeket. Egyedülállóan tapasztalt a helyi vállalkozói környezetben, és úgy érezte, hogy a startupok és az IT cégek közötti kapcsolatot erősíteni lehetne. Az " StartITup " kezdeményezését indította el, amelynek célja, hogy fejlessze a startup ökoszisztémát Győrben. Szervezett meetupokat és eseményeket, amelyeken összehozta a helyi szakembereket, vállalkozókat és befektetőket. Ezek az események a vállalkozások közötti együttműködést, a tapasztalatcserét és a közös projektek kialakítását segítették elő. Szabó Krisztián úgy véli, hogy Győrben is megvalósítható egy erős startup ökoszisztéma, és a város sok lehetőséget kínál a helyi vállalkozások és szakemberek számára. Úgy érzi, hogy fontos, hogy a fiataloknak ne kelljen elhagyniuk a várost a jobb lehetőségekért, és a StartITup-pal szeretné elindítani és fejleszteni a startup kultúrát és ökoszisztémát Győrben. A debreceni ökoszisztéma fejlődéséből is merít inspirációt és hasznos tapasztalatokat, és úgy véli, hogy az összefogás és a közös események segíthetik a vidéki vállalkozói környezet fejlődését. StartITup a neten Honlap Facebook LinkedIn Instagram Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Huszti Boldizsár / Esküvőnk Története 2025. július 21. Miért bukik el a legtöbb tehetséges szolgáltató a piacon? Két év telt el a legutóbbi beszélgetés óta. Akkor még otthonról dolgozott, egy laptopon vágta az esküvői filmeket, és próbálta egyedül kiszolgálni az egyre több megrendelést. Ma már irodából irányít egy profi csapatot , évente több mint 120 esküvőre szerződnek, két jól elkülönített brand alatt. Az egyik: Esküvőnk Története – a prémium kategóriás, filmes minőségű esküvői élmény. A másik: Csodaszép Esküvő – magas színvonal, nagyobb volumenre hangolva. Huszti Boldizsár nemcsak egy szolgáltatást fejlesztett. Egy gondolkodásmódot tett rendszerré. És közben megtanulta, hogy nem az a legsikeresebb, aki a legügyesebb szakmailag – hanem aki a legjobban érti a piacot, és képes jól kommunikálni az értékét. Ez az epizód azoknak szól, akik már jók a szakmájukban – csak épp nem értenek a vállalkozáshoz. Akik rengeteget dolgoznak, mégis alulértékeltnek érzik magukat a piacon. Huszti Boldizsár nyíltan beszél arról: miért döntött úgy, hogy kiszervezi a vágást, hogyan épített fel egy alvállalkozói rendszert, amivel skálázható maradt a minőség, hogyan lett a Google helyett az ajánlás az első számú ügyfélszerzési forrásuk , miért kellett saját kereteket húznia, ha nem akart kiégni. A legnagyobb tanulság? A szakmai tehetség önmagában nem elég. Aki nem érti a pozicionálást, a kommunikációt, és nem épít stratégiát, az előbb-utóbb lemarad. Ez az epizód valós példa arra, hogyan lehet okosan építkezni egy túltelített, árérzékeny piacon. Ha úgy érzed, jó vagy a szakmádban, de mégsem jönnek az eredmények és érdekel, hogyan építhetsz hosszú távon is működő szolgáltatói márkát, úgy, hogy közben ne veszítsd el a saját szabadságod – akkor ez az adás neked szól. Nem a minőség dönt – hanem hogy észrevesznek-e A legtöbb vállalkozó azt gondolja, elég jól dolgozik. Aztán jön a kijózanító valóság: hiába vagy jó, ha nem vesznek észre. Ezt a mondatot nem marketinges mondta – hanem Huszti Boldizsár. Olyasvalaki, aki éveken keresztül a „csak dolgozz keményen, és jönnek az eredmények” stratégiában hitt. Aztán rájött, ez nem működik. „Lehetsz te bármilyen okos, bármilyen jó is egy szakmába – ha téged nem vesznek észre, akkor nem fogod tudni eladni magad.” Ez volt az egyik legnagyobb felismerése az elmúlt két évben.Nem az a legfontosabb, hogy mit tudsz – hanem az, hogy ki tud róla . És főleg: hogyan gondolkodik rólad az, aki rátalál. Ezért nem is „videósnak” hívják magukat. Hanem „filmkészítőknek”. Mert amit csinálnak, az nem egy dokumentarista stílusú esküvői videó – hanem valódi filmes élmény . Történetmesélés, filmes képi világ, dramaturgia. És ezt nem csak a minőség különbözteti meg – hanem ahogy az egész csomagolva van . „Amit mi készítünk, az inkább hasonlít egy mozifilmre, mint egy átlagos esküvői videóra. Ezért nem is azt a szót használjuk.” Ez a tudatosság nem volt meg az elején. Boldizsár őszintén elmondja: akkor még csak tippelte, mi alapján döntenek a párok . Aztán éveken át tesztelt, figyelt, elemzett – mire rájött: Nem az számít először, milyen jó a filmed – hanem hogy egyáltalán megtalálnak-e. És ha megtalálnak, akkor az első benyomásból már eldőlhet, hogy komolyan vesznek-e. Ezért foglalkoznak ennyit a megjelenéssel, a kommunikációval, az első kapcsolatfelvétellel. Minden részlet számít: hogyan válaszolnak egy e-mailre, milyen hangnemben írnak, mennyire gyorsan reagálnak. „Bekérjük más videósoktól az árajánlatokat. Megnézzük, ki mit ír. Látjuk, ki az, akit ajánlanának. És ki az, akitől inkább elvenné a kedved.” Nem csak másoktól tanulnak – saját hibákból is . Boldizsár elmondja: az első évben még ő vágott. És nem bírta tartani a határidőket. A második évben is csúszások voltak. Ezt nem lehetett tovább így vinni. Jött a döntés: kiszervezés. Ma már az öccse vezeti a vágócsapatot, és ő maga az operatőrökkel dolgozik. Így lett a vállalkozás valóban működőképes. És miközben más filmesek arról panaszkodnak, hogy csökkent a kereslet – náluk még soha nem volt ennyi megrendelés. „Azt szoktam mondani, hogy valószínűleg nálunk vannak azok a párok, akik másokat szerettek volna először lefoglalni.” A különbség? Ők látszanak. Ők érthetően kommunikálnak. Ők időben válaszolnak. És ők tudják: nem az számít, hogy mit gondolsz magadról – hanem az, amit a piac lát belőled. Ajánlásalapú ügyfélszerzés – a legnagyobb áttörés, amit nem lehet megvenni A legtöbb szolgáltató elsőként a Google-hirdetésekhez, Instagramhoz vagy TikTokhoz nyúl. Boldizsár is így kezdte. Az első 1–2 évben a megrendeléseik többsége a Google keresésekből jött. Akkoriban 60–70%-ban online találtak rájuk , és csak 20–30% jött ajánlásból . Ez mára teljesen megfordult. Most az ügyfeleik fele ajánlásból érkezik. És nem véletlenül. „Az utóbbi két évben rámentünk arra, hogy az ajánlásokból is szülessenek munkák. Megtanultuk, hogy a legerősebb lead az ajánlás.” A váltás tudatos volt. Rájöttek, hogy a legnagyobb bizalom ott születik, ahol már volt személyes élmény. Ha egy korábbi pár ajánlja őket. Ha egy vendég emlékszik rájuk az esküvőről. Ha egy másik szolgáltató pozitívan nyilatkozik róluk. „Ha egy pár, akit filmeztünk, vagy egy vendég, vagy egy szolgáltató ajánl minket, abból sokkal nagyobb valószínűséggel lesz munka, mint ha Instáról vagy TikTokról jönne.” Ezért építettek stratégiát az ajánlások köré. És nem csak kampányszinten – hanem minden szinten. Kezdve onnan, hogyan viselkednek az esküvőkön. Milyen kommunikációs stílust használnak. Hogyan szólítják meg a vendégeket, hogyan viszonyulnak a többi szolgáltatóhoz. „Odafigyelünk arra, hogy jó benyomást keltsünk. Ez már az esküvőn elkezdődik.” De a munka nem ér ott véget. Az utómunka után minden érintett fél megkapja a teljes anyagot : nem csak a pár, hanem a szolgáltatók is. Ez egy egyszerű, de nagyon hatékony gesztus. Figyelem, amiből kapcsolat lesz. Kapcsolat, amiből ajánlás születik. „A szolgáltatóknak is elküldjük az anyagot. Ez egy pozitív visszajelzés nekik is.” Az eredmény? Az ajánlások aránya már 50% fölött van . A maradék 20% körülbelül a social platformokról jön. És közben a social media is új szintre lépett: külön ember foglalkozik vele. A bátyja kezeli most a fiókokat, és ő felel a háttérfolyamatokért is, amik ahhoz kellenek, hogy a párok rátaláljanak a cégre. Ez is a tanulási folyamat része volt.Nem lehet mindenre egy ember – és nem minden vezető akar a TikTokon pörögni. Ami számít, az az, hogy tudják, mi működik, és hogy kinek kell adni a feladatot, ha hosszú távon akarnak növekedni. „Felvettük a bátyámat, ő kezeli a social media platformokat. Én azt nem szeretem csinálni. Nem is vagyok benne jó.” Az ajánlás viszont a mai napig a legerősebb forrás. Nem költ rájuk, mégis jönnek. Mert az élmény, amit adnak, túlmutat a filmen . És erről beszélni sem kell – mert a megrendelők beszélnek róla helyettük. Két brand, két árkategória – ugyanaz a csapat, más stratégia A legtöbb szolgáltató egy név alatt próbál mindenkinek megfelelni.Boldizsárék viszont szétválasztották a fókuszt. Külön brandet építettek a prémium és a mennyiségi szegmensre. Így született meg az Esküvőnk Története és a Csodaszép Esküvő . „Most már két weboldalunk van, két brand alatt dolgozunk.” A döntés mögött világos üzleti logika állt. Az Esküvőnk Története egyértelműen a magasabb kategóriás párokat célozza – több idő, több energia, kifinomultabb munka , és ehhez illeszkedő árazás. „Ez egy prémium kategóriás esküvői filmeket készítő csapat. Itt az operatőrök és a vágók is profibbak, több időt, energiát fordítunk egy-egy filmre.” A másik márka, a Csodaszép Esküvő , hasonló vizuális minőséget képvisel, de itt a mennyiség is cél. Ez a brand lehetővé teszi, hogy nagyobb volumenben, de még mindig egy adott minőségi szint felett tudjanak dolgozni. „A Csodaszép Esküvőnél meg a mennyiségre is rámegyünk, amellett, hogy egy adott stílust képviselünk.” Fontos kiemelni: a kettő között nem minőségi szakadék van. A stílus hasonló, de a ráfordított idő és a finomhangolás mélysége különbözik. „Mindkét brand stílusa és minősége hasonlít egymásra. Az Esküvőnk Történetében viszont egy fokkal több időt, energiát fordítunk a vágásra és az operatőri részre is.” Ez az eltérés az árban is megjelenik . A két csomag között körülbelül 30%-os különbség van, amit a párok a hozzáadott érték alapján érzékelnek. „Van egy harminc százalékos árkülönbség a kettő között.” A két brand együtt lehetővé teszi, hogy évente 100–150 esküvőt is vállaljanak , úgy, hogy közben nem sérül a minőség – sem az ügyfélelégedettség. A felosztás idén így alakult: kb. 50 esküvő az Esküvőnk Története, kb. 60–70 a Csodaszép Esküvő alatt ment le. „Most idén 120 esküvő jött össze. Ennek a fele, vagy körülbelül ebből 50 az ebben a premium kategóriában. Tartozik az esküvőnk története által. Vállalhatunk el, és körülbelül 60-70 esküvő, az pedig a csodaszép esküvő által.” Ez a struktúra stabilitást és rugalmasságot is ad a cégnek . Ha jön egy visszaesés az egyik piaci szegmensben, ott a másik. Ha egy pár magasabb élményt keres, megkapja. Ha valaki elérhetőbb opciót keres, ott a másik márka. És mindkettő jól teljesít online keresésre is :Google-ben több releváns kulcsszóra is TOP10-ben szerepelnek – külön-külön. „Mindkettő Google-keresésekben az első tíz helyezettben benne van, különböző kulcsszavakra.” Ez nem csak brandépítés. Ez pozicionálás. Tisztán kommunikált különbség, letisztult célcsoport, eltérő ajánlat – de ugyanaz a csapat mögötte. Alvállalkozói rendszer – skálázás kontrollvesztés nélkül Az esküvői szezon kiszámíthatatlan. Vannak hetek, amikor egyszerre több pár keres meg, és ha egy csapat nem tud rugalmasan reagálni, könnyen lemaradhat a lehetőségekről . Ezért döntött úgy Huszti Boldizsár, hogy alvállalkozói rendszerben építi fel a vállalkozását – és nem alkalmazotti struktúrában. „Mindenki alvállalkozóként dolgozik be itt nálunk, tehát projektalapon történik mindenki fizetése.” A modell lényege: mindenki akkor kap fizetést, amikor kész a munka . Nem óradíjat, nem bérlistát vezetnek – csak azt nézik, hogy milyen érték születik a projekt végén. „Csak akkor kerülnek kifizetésre, ha kész a munka. Nem a munkaidejüket fizetjük meg, hanem azt a terméket, amit leadnak.” Ez a hozzáállás több szempontból is előnyös: hatékonyabb működést eredményez, önjáróbb emberekkel dolgoznak együtt, és nincs az a nyomás, hogy „eltartani kell” valakit, aki épp nem termel. Jelenleg három fő dolgozik a cégnél főállásban, rajtuk kívül kb. 10–12 fő alvállalkozóként kapcsolódik be. Operatőrök, vágók, webfejlesztő – és most már social media menedzser is. „Létszámban is bővültünk, tehát hárman csináljuk most már ezt főállásban. Van kb. 10-12 személy, akik alvállalkozóként dolgoznak nálunk.” Az öccse vezeti a vágói csapatot. Ő felel azokért az anyagokért, amiket korábban még Boldizsár vágott meg – most már három éve nem vágott egyetlen esküvőt sem. Az operatőröket viszont továbbra is ő koordinálja. „Három éve már egy esküvőt sem vágtam meg. Minden anyagot vagy az öcsém, vagy az ő vágócsapata vág meg.” Ez a munkamegosztás nemcsak tehermentesít – hanem skálázhatóvá is teszi az egész modellt. Ahogy nőtt a kereslet, nem próbálta egyedül kiszolgálni – újabb és újabb vágókat vont be . Mindezt úgy, hogy a minőség ne sérüljön, és a határidők tarthatóak maradjanak. „Határidőkkel gondban voltunk. Ezt csak úgy tudtuk elérni, hogy újabb meg újabb vágókat, plusz vágókat vettünk föl.” A rendszer működik – de nem álltak meg itt. A cél, hogy a jövőben egy fix főállású vágót is felvegyenek az öccse mellé, aki nemcsak az esküvőket vágja, hanem a social media tartalmakat is gyártja. „Most szeretném bővíteni egy fix vágóval, pluszban még itt az öcsém mellé. Ő is gyárt tartalmat a social médiára.” Ez a rugalmasság lehetővé teszi, hogy hétvégente akár több esküvőn is ott legyenek egyszerre. Több operatőr, több vágó, külön felelősök – és mindenki projektalapon dolgozik. „Ez volt a víziónk: hogy egy hétvégén ne csak egy esküvőre tudjunk menni, hanem többre is – több operatőrrel, több vágóval, több háttérfolyamatokat irányító személlyel.” Ezzel sikerült elérniük azt, amit sok szolgáltató nem tud: növekedni úgy, hogy közben nem veszítik el a minőséget, és nem égnek ki. Social media kiszervezve – amikor nem vagy jó benne, add oda másnak Sok vállalkozó érzi, hogy foglalkoznia kellene a social mediával, de nem tudja, hogyan kezdje el, mit posztoljon, vagy egyáltalán van-e értelme. Huszti Boldizsárnál is volt ilyen időszak – de ma már nem ő foglalkozik ezzel. Tudatos döntés volt: kiszervezte. És nem akárkire bízta. „Felvette már egy személyt, aki egyben egyébként a bátyám is, és ő kezeli most már a social media platformokat, illetve minden egyéb háttérfolyamatot.” Ez nemcsak technikai segítség – hanem stratégiai is. A bátyja nemcsak posztol, hanem minden háttérfolyamatot is intéz , ami ahhoz kell, hogy a párok rátaláljanak rájuk, és lefoglalják őket. A social tehát nem különálló kirakat, hanem tudatosan integrált része az ügyfélszerzésnek. „Ő kezeli most már a social media platformokat, illetve minden egyéb háttérfolyamatot, ami ahhoz szükséges, hogy a párok ránk találjanak és lefoglaljanak minket.” Boldizsár nem titkolja: ő nem szeret foglalkozni a social mediával. Nem érzi magát benne jónak, nem lel benne örömöt – és nem akar napi szinten tartalmat gyártani vagy posztolni. Ezért adta át olyan embernek, akiben megbízik, és aki erre tud fókuszálni. „Nem vagyok jó benne, meg nem szeretem. Hosszú távon nem is tudnám csinálni.” Ez a hozzáállás nem a lemondás jele. Épp ellenkezőleg: ez a vezetői gondolkodás lényege. Felismerni, hol nem vagy hatékony, és delegálni annak, aki képes benne jobb lenni – így tud épülni egy működő rendszer. A social media jelenlét ma már nem opció, hanem elvárás – különösen egy vizuális szolgáltatást kínáló vállalkozásnál. De nem mindegy, ki csinálja , és milyen rendszerességgel. A kiszervezés lehetővé tette, hogy a social jelenlét ne maradjon el , de Boldizsárnak ne kelljen ezzel napi szinten foglalkoznia. És hogy mennyire működik? Az, hogy most már Google-ről, közösségi médiából és ajánlásból is jönnek ügyfelek , azt mutatja: a háttérrendszer működik. „Ez az, amiben most idén kezdtünk el ezzel foglalkozni.” A megközelítés egyszerű és hatékony: amit nem szeretsz csinálni – és nem vagy benne jó –, azt ne erőltesd. Add át. Határidőből rendszer – hogyan lett a káoszból kiszámíthatóság Az egyik legnagyobb kihívás, amivel Boldizsárék szembesültek, a határidők tartása volt. Ahogy nőtt a megrendelések száma, egyre nehezebbé vált időben leszállítani a filmeket – különösen úgy, hogy a vágásokat sokáig még ő maga végezte. „A legnagyobb probléma mindig a határidő volt, és az, hogy nem tudtuk azt tartani, amit szerettünk volna.” A megoldás nem jött egyik napról a másikra. De idővel világossá vált: nem mehet tovább az, hogy mindent ő csinál. Ezért úgy döntött, hogy teljesen kiszervezi a vágásokat – elsőként az öccsének adta át a feladatot. „Ezért döntöttem úgy, hogy már nem én fogom megvágni ezeket a videókat, hanem átadom a vágásokat az öcsémnek.” Ez a döntés fordulópontot jelentett . Azóta eltelt három év – és ezalatt Boldizsár egyetlen esküvői filmet sem vágott meg személyesen. „Három éve már egy esküvőt sem vágtam meg. Minden anyagot vagy az öcsém, vagy az ő vágócsapata vág meg.” A kereslet növekedésével nemcsak a feladatokat osztották újra, hanem több vágót is bevontak a munkába . Ez volt az egyetlen módja annak, hogy a határidők tarthatóak legyenek . „Határidőkkel gondban voltunk. Ezt csak úgy tudtuk elérni, hogy újabb meg újabb vágókat, plusz vágókat vettünk föl.” A váltás eredménye kézzelfogható.A vágások kiszervezésével Boldizsár felszabadult a mindennapi operatív nyomás alól , és a fókuszát át tudta helyezni a vállalkozás fejlesztésére. Ez a rendszer – ahol nem ő a végrehajtó, hanem ő adja át és szervezi meg a feladatokat – az alapja annak, hogy a cég ma 120 esküvőt tud vállalni egy évben . És mindezt úgy, hogy közben nem nő a káosz – hanem épp ellenkezőleg: rendszer alakul ki. Esküvő helyett élményfilm – pozicionálás a prémium szegmensben Amikor egy szolgáltatás tömegesedik, az első reakció sokszor az, hogy az árakkal kell versenyezni. De Huszti Boldizsár inkább arra keresett választ, miben más az, amit ők csinálnak – és hogyan lehet ezt világosan megfogalmazni. „Nem szeretem, amikor azt mondják, hogy videós. Mi inkább filmeket készítünk.” Ez a különbségtétel nem puszta szóhasználat – hanem tudatos pozicionálás , ami az egész üzleti gondolkodást meghatározza. „Azért mondjuk azt, hogy filmeket készítünk, mert amit mi készítünk, az inkább hasonlít egy mozifilmre, mint egy átlagos esküvői videóra.” A felismerés nem belülről jött – a párok visszajelzéseiből állt össze az a kép, hogy amit tőlük kapnak, az más élmény. Másképp mesél. Másképp hat. „Ezt nem mi találtuk ki. Ezt visszajelzésekből kaptuk, hogy olyan, mint egy mozifilm.” Ez a visszajelzés elindított egy új irányt . A cégnév – Esküvőnk Története – már eleve ennek a gondolkodásnak az eredménye. Nem egy „videóst” akartak eladni – hanem egy történetmesélőt. Egy filmes élményt, amiben az esküvő csak az alapanyag, a fókusz viszont a pár egyedi történetén van. „Egy kicsit ezt a filmes vonalat próbáltuk kiemelni. Ezért is van benne a nevünkben, hogy ‘története’.” A stílusbeli különbség kézzel fogható.Míg sok esküvői videó zenére vágott montázsokból áll, náluk a hangsúly az érzelmeken van. A nevetésen, az öleléseken, a spontán pillanatokon – azon, amit a pár valójában átél. „Mi sokkal inkább azokra a jelenetekre koncentrálunk, ahol a pár beszél, nevet, sír, ölelkezik.” Ez a megközelítés nem való mindenkinek. Ezért vált szükségessé, hogy tudatosan csak azoknak szóljanak, akik ezt keresik. Ez nem tömegtermék. Ez nem „olcsó videós szolgáltatás” – hanem egy prémium élmény, amit csak akkor értékel a megrendelő, ha pontosan ezt keresi. A pozicionálás nem csak a stílusról szól. Hanem arról is, hogy milyen érzést közvetítenek, milyen nyelvet beszélnek a kommunikációban, és hogyan különböztetik meg magukat a piacon. „Ez is egy kulcs, hogy a kommunikáció is más. Hogy mi nem úgy beszélünk magunkról, mint más.” A filmes élmény tehát nem csak a képi világban különül el – hanem abban is, hogyan beszél róla a cég. Ez az, ami lehetővé teszi, hogy a prémium árakat ne kelljen magyarázni – mert az élmény minősége önmagáért beszél. És ehhez kellett az a felismerés is, hogy nem mindenkinek akarnak dolgozni. Csak azoknak, akik valóban értik, mit jelent számukra az, hogy: “ez a mi történetünk volt.” „Kellett a határ.” – Hogyan lett saját hétvégéje is végre A vállalkozás indításakor a legtöbben úgy érzik: mindent maguknak kell csinálni . Ez különösen igaz a szolgáltató szektorra – ahol nemcsak az ügyfélszerzés, hanem az egész teljesítés is a vállalkozó vállán van. Így volt ez Huszti Boldizsárnál is. Az első években még ő vágta a filmeket, jelen volt az esküvőkön, és gyakorlatilag nem volt szabad hétvégéje. Ez nem csak leterheltséget jelentett, hanem azt is, hogy a magánélet folyamatosan háttérbe szorult. „Az volt az egyik legnagyobb probléma, hogy soha nem volt egy fix hétvége, amikor nem kellett dolgozni.” A változás akkor indult el, amikor egy ponton tudatosította: ez így nem fenntartható. A munkamennyiség nőtt, az elvárások nőttek – de a szabadidő nem. A saját mentális egészsége, párkapcsolata, élete került veszélybe, ha nem húz tudatos határt . „Kellett a határ. Kellett egy fix pont, amikor azt mondom, hogy az az enyém, nem a munkáé.” Ezért döntött úgy, hogy bevezet egy saját hétvégét. Egy napot, amit előre beír a naptárba , és amit nem enged ki – semmilyen munka miatt. Nem „akkor pihen, amikor jut idő”, hanem előre fixálja, és köré szervezi a hetét. „Azt találtuk ki, hogy minden héten kiválasztok egy napot, amit előre beírok a naptárba, és azt tekintem a saját hétvégémnek.” Ez a döntés nem volt könnyű – különösen egy olyan iparágban, ahol az események szinte mindig hétvégére esnek. De épp ezért vált különösen fontossá. A rugalmasság, amit a saját cég biztosít, akkor válik valódivá, ha tudatos kereteket is adunk neki. „Esküvők ugye hétvégén vannak, de nekem is kell egy pihenőnap. És ha ezt nem rakom bele előre, akkor sosem lesz.” A naptár lett a kulcs. Minden héten kijelöl egy napot, amikor nem dolgozik – és a többi eseményt ehhez igazítják. Ez segített abban is, hogy ne folyjon egybe a magánélet a munkával , és maradjon tér a feltöltődésre. „Nem úgy csinálom, hogy ha jut idő, akkor pihenek. Hanem előre beírom. Mert különben mindig a munka lesz az első.” A hétvége-fogalom így kapott új jelentést. Nem szombat-vasárnap – hanem egy tudatos döntés. Egy kijelölt nap. Ami védett. Nem alkuképes. Ez a szemlélet nem csak a pihenésről szól – hanem arról is, hogy vállalkozóként tudni kell nemet mondani. Még akkor is, ha az esküvői szezon pörög, ha jönnének újabb megkeresések. „El kell dönteni, mi az, ami belefér, és mi az, amit nem vállalok el. Mert a saját életem is fontos.” Ezzel a rendszerrel Boldizsár nemcsak több időt nyert – hanem visszavette az irányítást a saját napjai felett. És ez legalább olyan fontos mérföldkő volt, mint bármelyik üzleti növekedés. „Kívülről jobbnak tűnt.” – Az árnyoldalak, amikről senki nem beszél Amikor valaki először találkozik az Esküvőnk Története márkával, egy letisztult, professzionális és stabilan működő céget lát. Filmes stílus, minőségi anyagok, rendszerben működő csapat – minden úgy néz ki, mintha gördülékenyen, stresszmentesen menne. De a háttérben más is zajlik. Olyasmi, amiről a legtöbb vállalkozó ritkán beszél . „Kívülről ez jobbnak tűnt, mint amilyen valójában volt.” Ez a mondat nem a panaszkodásról szólt. Hanem arról a kontrasztról , amit minden vállalkozó megtapasztal: más elképzelni valamit, és más beleállni, nap mint nap működtetni. A vállalkozás elindítása után egy darabig minden pörgött.Jöttek az új párok, egyre több volt a munka, bővült a csapat. De ezzel együtt jött a túlterheltség is. Egy ponton már sokkal többet dolgozott , mint amikor alkalmazott volt. „Volt egy időszak, amikor sokkal többet dolgoztam, mint amikor nem voltam vállalkozó.” Ez a felismerés nem egyik napról a másikra jött. Eleinte csak érezte, hogy nincs szabadideje , hogy mindig van egy határidő, egy visszajelzés, egy ügyfélkérés. Aztán ez rutinná vált – és már nem maradt tér semmire. Sem önmagára, sem a párkapcsolatra, sem az életre a cégen kívül. „Folyamatosan agyalok, szervezek, figyelek mindenre. Ez nem áll meg este hatkor.” A kívülről látható sikerek – mint a több tucat esküvő, a növekedés, a két brand – belül feszültséggel is jártak. Mert a döntéseket nem lehetett megúszni. Nem volt olyan, hogy valaki más megmondja, mit csinálj. És nem volt olyan sem, hogy „most kikapcsolok”. Ez az a része a vállalkozásnak, amire senki nem készít fel. Nem tanítják a suliban. Nem mondják el a sikersztorikban. De ettől még ott van. Minden nap. „Egy idő után azt vettem észre, hogy ez sokkal nagyobb nyomás, mint amit kívülről gondoltam volna.” És mindez úgy, hogy közben az ügyfelek csak a látható részét látják a munkának. A videót. A jelenlétet az esküvőn. Azt nem, hogy egyetlen film mögött több tucat óra szervezés, vágás, utómunka, kommunikáció van. „A párok azt látják, hogy ott vagyunk egy napot az esküvőn. De mi tudjuk, hogy ez mögött hány óra munka van még.” Ez nem panasz – ez valóság. És ez az, amit Boldizsár szerint muszáj kimondani. Mert ha nem beszélünk róla, mások is ugyanabba a spirálba kerülnek. Elindítanak egy céget, azt hiszik, könnyebb lesz, de csak nő a nyomás – és nem értik, miért. „Nem bánom, hogy belevágtam. De ha előre tudtam volna, talán másképp osztom be az energiáimat.” Ez a blokk most már teljes terjedelemben mutatja meg a vállalkozás rejtett oldalát – azt, amit senki nem reklámoz, de ami mindennél igazabb:a növekedés ára nem mindig látszik kívülről. És a sikeres működés mögött sokszor sokkal több küzdelem van , mint azt bárki sejtené. Mit jelent ma vállalkozónak lenni 20-as éveid végén – és hova lehet innen továbbmenni? Huszti Boldizsár a húszas évei végén jár. És miközben sokan ebben az életszakaszban még keresik az útjukat, ő már egy évi több mint száz esküvőt kiszolgáló vállalkozás vezetője – saját csapattal, két külön branddel, alvállalkozói rendszerrel. De a külső látszat – a siker, a növekedés, az eredmények – nem mondanak el mindent . „Most már azt mondom, hogy a vállalkozás az a része az életemnek, amit szeretek, de nem ez az életem.” Ez a mondat sokat elárul. Mert míg az elején minden a vállalkozásról szólt – a filmekről, a brandépítésről, a projektek teljesítéséről –, mára eljutott oda, hogy a munka nem nyelheti el a teljes identitását. „Volt idő, amikor csak ezzel foglalkoztam. Minden nap, minden gondolat erről szólt. De most már próbálom ezt külön kezelni.” A felismerés nem jött könnyen. Az első pár év arról szólt, hogy felépítse azt, ami ma van:– rendszerben működő cég,– kiszervezett folyamatok,– kialakított pozicionálás,– stabil ajánlásalapú ügyfélszerzés. De mindeközben kellett egy belső újrakalibrálás is . Megérteni azt, hogy hiába működik jól a vállalkozás, ha ő közben folyamatos nyomás alatt él , és nem tud mással is foglalkozni. „Most már tudom, hogy ha nem figyelek magamra, akkor nem lesz energiám a munkára sem.” Ez a gondolkodásváltás tette lehetővé, hogy ne csak a céget, hanem saját szerepét is újraértékelje benne.Korábban mindent ő csinált – mára viszont eljutott oda, hogy delegálni tud, szabályokat hoz saját magának, és pihenőidőt épít be. És ez nem csak arról szól, hogy kevesebb legyen a stressz – hanem arról is, hogy tudatosan készüljön a következő szintre. „Nem akarok mindig csak dolgozni. Kell egy pont, ahol megállok, és átgondolom, merre tovább.” Hogy mi jön ezután? A beszélgetés alapján nem a gyors bővítés, nem a franchise, nem a még több esküvő – hanem a fenntarthatóság, a minőség és a stabil alapok megerősítése. „Most az a cél, hogy rendbe rakjunk mindent belül. A csapatot, a folyamatokat, a kommunikációt.” A húszas évek vége nem a lezárás – hanem egy új fázis kezdete. Amikor már van tapasztalat, van eredmény – és van felelősség is: magadért, a csapatodért, az ügyfeleidért. És ehhez a felelősséghez kell az az érettség, amit Boldizsár nyíltan felvállal: „Most már nem csak arról van szó, hogy jó videót csináljunk. Hanem arról, hogy minden működjön – hosszú távon is.” Ez az igazi vállalkozói gondolkodás: Nem az önkizsákmányolásban, nem a vég nélküli munkában látni a sikert – hanem abban, hogy hogyan lehet tartós, emberi és működő módon építkezni. Ami igazán számít – és amit minden szolgáltatónak tudnia kellene Ha egy mondatban kellene összefoglalni, miről szól ez az epizód, akkor talán így hangzana: Nem elég jónak lenni – érthetőnek kell lenni. A piacon is. Saját magad számára is. Mert Huszti Boldizsár története nem csak arról szól, hogyan lesz valaki tehetséges operatőrből vállalkozó. Hanem arról is, hogy mi történik utána. Amikor már nem az a kérdés, hogy tudsz-e jó filmet készíteni – hanem az, hogy tudod-e tartani a határidőt. Tudsz-e nemet mondani. Tudsz-e pihenni. Tudsz-e delegálni. Tudsz-e kilépni abból, hogy minden rajtad múlik. „Most már azt mondom, hogy a vállalkozás az a része az életemnek, amit szeretek, de nem ez az életem.” Ez az epizód egy reális, részletes, őszinte helyzetkép arról, milyen ma szolgáltatóként működni – ajánlásból dolgozni, prémiumra pozicionálni, csapatot építeni, rendszert alkotni. Többek között arról is szól, hogy nem baj, ha közben elfáradsz. Nem baj, ha újra kell szervezned a heted. Nem baj, ha úgy döntesz: nem csinálsz mindent egyedül. A legnagyobb tanulság talán az, hogy nem kell „mindig menni” . A fejlődés nem mindig látványos. Néha csak annyi, hogy ki tudsz mondani egy nemet. Vagy előre beírod a naptárba, mikor pihensz. És ez nem gyengeség – ez vezetői döntés . „Ha nem rakom bele előre, akkor sosem lesz.” Ez az adás pontosan azoknak szól, akik már jók a szakmájukban – de vállalkozóként még keresik a ritmust . Akik tudják, mit csinálnak – de még tanulják, hogyan lehet ezt rendszerben, fenntarthatóan és emberként is működtetni. 🎧 Hallgasd meg a teljes beszélgetést Huszti Boldizsárral a Magyar Business Podcastben – ha már nem ötletekre van szükséged – hanem rendszerre. 💬 Te mit viszel magaddal Boldizsár történetéből? Oszd meg és küldd el egy vállalkozó ismerősödnek! Huszti Boldizsárról “A videózás világába 2017-ben csöppentem bele, amikor is egy iskolai feladatként elkészítettem életem első videóját. Teljesen magával ragadott a folyamat, a rengeteg pozitív visszajelzés pedig megadta a kezdő motivációt arra, hogy komolyabban beleássam magam a filmkészítésbe. A következő éveket utazással töltöttem, ahol már tudatosan előkerült a kamera, gyönyörű “travel videó”-kat készítettem, melyeket a mai napig büszkén mutatok meg az érdeklődőknek. 2019-ben több esküvői forgatáson is résztvettem másodpilótaként és ekkor estem szerelembe az esküvői filmezésbe, a cinematográf stílusba. Akkor elhatároztam, hogy profi esküvői videóssá válok. Folyamatosan képeztem magam, befektettem egy több milliós felszerelésbe és több tucat esküvőn forgattam, gyönyörű esküvői filmeket készítettem.” Huszti Boldizsár a neten Facebook Instagram Eskövőnk Története a neten Honlap YouTube A beszélgetés alapján készült cikkek Recap: amikor először beszélgettünk

<< Vissza az epizódokhoz Freelancer / Filep Szilvia 2023. szeptember 4. Filep Szilvia, márkaépítési és üzletfejlesztési szakértő, coworking specialista. Dolgozott alkalmazottként állami szektorban, hazai KKV-knál és multinál is, majd a freelancerek körében találta meg azt a közeget, ami lendületben tartja. A hazai freelancer ökoszisztéma építésében 2013 óta vállal aktív szerepet. Számos szabadúszással kapcsolatos esemény szervezője: Freelancer Festival , Freedom X Fest Budapest , meetupok, workshopok. A FreelancerBlog online magazin alapítója és szerzője, valamint nemzetközi vizekre is elkalandozott: a 2018-as Freedom X Fest Spain projektvezetője, volt hivatalos Upwork tréner és a nemzetközi freelancer közösséget építő Freelance Business Community marketing vezetője is. Az elmúlt években egyre aktívabban vesz részt a közösségi irodai munkavégzés népszerűsítésében és izgalmas terek, koncepciók létrehozásában. Coworking irodáknak segít üzleti tervezés, marketing és működtetés terén. Hisz a közösség és összefogás erejében, az alakuló Coworking Hungary szövetség egyik mozgatórugója. Legfrissebb projektje a veszprémi Katedra Coworking . Szeret átfogóan, fenntartható rendszerekben, ökoszisztémákban gondolkodni. Missziója, hogy segítse a munka világának átalakulását egy rugalmasabb, élvezetesebb, a 21. századi mindennapokkal és változatos élethelyzetekkel könnyebben összeegyeztethető irányba. Mátészalkán született, Budapesten tanult és immár 7 éve Veszprémben él. Egy 5 és egy 7 éves gyerkőc anyukája. Filep Szilvia a neten: LinkedIn Facebook Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Ünnepek Áruháza és Santai / Forray Niki 2023. augusztus 11. A cég, ami nélküled is működik Van az a pont egy vállalkozásban, amikor eldöntöd: nem elég, hogy te húzod. Nem akarsz mindig jelen lenni, mindig elérhető lenni, mindig a tűzoltás középpontjában lenni. Ekkor jön a kérdés: lehet-e úgy építeni céget, hogy nélküled is működjön – és ne csak túléljen, hanem fejlődjön is? Forray Niki, az Ünnepek Áruháza és a Szántai márkák alapítója erre a kérdésre ad vállalkozói szinten is brutálisan őszinte és működő választ. 30 éve indult – lufikkal. A 90-es évek Magyarországán, nulla digitális háttérrel, postán küldött hírlevelekkel, faxos rendeléssel. Ma két brandet működtet stabilan, húszfős csapattal, rendszerrel, kultúrával – és évente 280 napot utazik. A cége pedig nem hogy életben marad nélküle, hanem növekszik. „Boldog vevő + boldog munkatárs = boldog tulajdonos.” Ez az epizód arról szól, hogyan válj valódi tulajdonossá , aki már nem dolgozik a cégben , csak a cégen . Niki nemcsak üzletet épített, hanem egy olyan szervezeti kultúrát, ahol a szeretet, a törődés, az értő figyelem és a profi rendszerek nem egymás ellentétei – hanem egymás alapjai. És mindez nem puszta HR-üzenet, hanem skálázási stratégia. Az Ünnepek Áruházának története nemcsak arról szól, hogyan lehet egy “lufiból” országos márkát építeni, hanem arról is, hogyan építs olyan céget, ami akkor is működik, ha te épp a világ másik felén vagy . Ebben az epizódban a kezdetektől a működő modellekig mindent végigveszünk. Ha komolyan gondolod, hogy egyszer tényleg kiszállj a napi operatívból – de a céged közben még erősebb legyen – akkor ez az adás neked szól. Az első lépések: hogyan lett a lufiból üzlet? Forray Niki vállalkozói útja nem egy sablonos startupper-sztori. A 90-es évek elején, a Vasfüggöny leomlása után, a vadkapitalizmus első hullámában kezdett bele, amikor még nem volt internet, nem volt mobil, és nem volt semmiféle startup-ökoszisztéma. Volt viszont ötlet, lendület és tanulási vágy. Az első két termék gyerekeknek szóló világító csillagok és húsvéti tojásfólia volt – ezek alapozták meg később a lufis üzletet. A fordulópont egy szlovákiai üzleti találkozón jött el, amikor Niki egy amerikai katalógusban meglátott valami egészen újat: professzionális lufidekorációkat, figurákat, komplett oktatási rendszert és prémium minőségű termékeket. A legtöbben drágának tartották ezeket. Ő viszont mást látott bennük: lehetőséget. „Megláttam benne azt a csodálatos lehetőséget, amit rejt magába az oktatási programjuk.” A döntés gyors volt, de nem impulzív: tudta, hogy a minőség mindig meg fogja találni a saját piacát. Az első szállítmányokat vámraktárban tárolta, és csak akkor fizette ki, ha már volt megrendelés. Ha valaki zöld lufit kért, ő bement, kitárolta a zöldet, és abból lett bevétel. Ennyire egyszerűen – és ennyire tudatosan – indult. A marketing egyetlen hirdetés volt egy nagykereskedelmi magazinban: „Lufi eladó.” Ennyi elég volt ahhoz, hogy a szakma felfigyeljen. Mindenki azt akarta látni, ki az az őrült, aki négyszer olyan drága lufikat próbál eladni Magyarországon. És amikor meglátták, mit lehet belőle építeni – Valentin-napi csokroktól kezdve esküvői dekorációig –, megértették: ez nem lufi. Ez érték. Az első döntések szintje határozza meg a skálázás minőségét . Ha az alapötletben már ott van a stratégia, akkor a növekedés nem véletlen lesz – hanem terv szerint zajlik. Minden ott dőlt el, hogy nem alkudott meg A legtöbb kezdő vállalkozó ott rontja el, hogy azonnal versenyezni akar árban. Forray Niki viszont már a kezdetektől másként gondolkodott. Miközben a piacon mindenki olcsó termékeket keresett, ő prémium lufit kínált, négyszeres áron. Ahelyett, hogy beállt volna az árversenybe, inkább nevelni kezdte a piacot . Oktatta a vevőket, mit lehet készíteni a lufiból, miért más az anyagminőség, és hogyan lehet belőle valódi élményt építeni. „Ez nem csak egy lufi. Ebből ajándék, dekoráció, sőt élmény készülhet.” Évente járt ki Amerikába, hogy tanuljon. Majd hazajött, és a friss tudást azonnal átadta a hazai vevőinek. Képzéseket szervezett, ahol nemcsak terméket, hanem szemléletet adott el . Az oktatás nem marketingfogás volt, hanem stratégiai eszköz. Így nem terméket árult – hanem megoldást. A márka pozicionálása is tudatos volt: nem nyitott franchise bolthálózatot, nem ment le árban még akkor sem, amikor megtehette volna. Volt saját kiskereskedelmi boltja és webshopja is, de mindig vigyázott a viszonteladói hálózatára. A win-win együttműködés nem csak szlogen volt – stratégiai elv. És miközben mások elmentek a gyors profit irányába, ő hosszú távra épített. Nem volt hajlandó a pillanatnyi előnyért feláldozni a jövőt. Nem nyomta le az árat, nem nyomta túl a marketinget, nem hajszolta az exiteket. Helyette rendszert épített. A döntései mögött mindig ott volt a kérdés: „Ez az irány hosszú távon is működik?” Ha már az elején megtanulsz nem megalkudni , és a saját utadat építeni, akkor nem kell később újraindítanod a céged. Akkor abból, amit felépítesz, valódi, stabil, önjáró üzlet lehet. A csapat, ami lehetővé teszi a 280 napos szabadságot A legtöbben a céges szabadságot úgy képzelik el, hogy majd ha elég nagy lesz a cég, lesz rá idő. Niki ezzel szemben úgy gondolkodott: előbb kell egy erős csapat – csak azután jön a szabadság . A húszfős csapata ma már nemcsak működteti a céget, hanem tovább is fejleszti. Ő pedig évente 280 napot utazik – és a rendszer akkor is fut, ha ő fizikailag nincs jelen. „A szabadságomat nekik köszönhetem.” A rendszer lényege nem a véletlenen múlik. Niki több lépcsős kiválasztási folyamatot dolgozott ki: kompetenciatesztek, csapatszerep-analízisek, diszktípusok, és hosszú interjúsorozat előzi meg minden új munkatárs belépését. Csak olyan kerül be a csapatba, aki valóban passzol a kultúrába – és aki csapatban tud működni. A szervezetben mindenki tudja, mit csinál, miért csinálja, és hogyan illeszkedik a teljes képbe. A bizalom nem üres szó: Niki például tudatosan bevonja a kollégákat a döntéshozatalba, a célkitűzésekbe, sőt még a céges pénzügyekbe is . Van, aki a raktárból került a marketingbe, mert egy személyiségteszt után kiderült róla, hogy kiváló szövegíró. Mindez csak akkor történhet meg, ha a vezető nem fél megosztani a kontrollt – és felismeri a rejtett erőforrásokat. A csapat nem követi – együtt építi vele a céget. És ebben rejlik a valódi szabadság kulcsa: nem akkor leszel szabad, ha eltűnsz a cégből, hanem akkor, ha a csapatod nélküled is viszi tovább az ügyet . A szabadság nem célállapot – hanem az a következmény, ha elég jól építetted fel a rendszert és a csapatot. A kultúra, ami megtart – nem csak alkalmaz Sokan próbálnak csapatot építeni fizetéssel, céges ajándékokkal, „jófejkedéssel”. Niki cége nem ezekből él. Az Ünnepek Áruháza valójában egy értékalapú rendszer – tíz saját alapértékkel, amelyek nem csak a falra kerültek, hanem minden döntést meghatároznak . Az első: törődés. Az utolsó: szeretet. „Fura szó az üzletben, de nálunk működik – merjünk szeretni.” Itt a vezető nem elvár, hanem példát mutat. A kollégák nem utasításokat hajtanak végre, hanem kezdeményeznek. Az értékek nem kampányszövegek – hanem a napi működés szabályai . A kommunikáció, a rugalmasság, az értő figyelem nem külön tréningek témája, hanem az alapműködés része. A vezető szerepe nem az irányítás – hanem az, hogy megteremtse azt a közeget, ahol mindenki hozni tudja a legjobbját. A cég demokratikusan működik: a munkatársak szavazhatnak arról, ki kapjon céges nyaralást, és ki menjen Balira jutalomútra. Niki saját pénzéből áthidaló kölcsönt ad, ha valakinek lakásvásárlásnál elcsúszik a banki finanszírozás. Nem PR, hanem rendszer – mert a vezető nem fél a sebezhetőségtől, és előre adja a bizalmat . Ettől a közeg nemcsak megtartó, hanem ösztönző is. Aki bekerül, nem akar elmenni. Fluktuáció gyakorlatilag nincs. A középvezetők többsége tíz évnél is régebb óta a cégnél van. Ez nem szerencse – ez kultúra. És ez a kultúra teszi lehetővé, hogy a cég ne csak túléljen, hanem önállóan gondolkodó, fejlődni képes szervezetként működjön tovább . Ha valódi szabadságot akarsz, nem elég rendszert építeni – kultúrát kell teremtened , ami nélkül is viszi az ügyet. A COVID-válság: amikor csak az alapértékek maradtak 2020 tavaszán egyik napról a másikra lenullázódott a forgalom. Bezárt a bolt, leállt az értékesítés, a viszonteladók is leálltak – gyakorlatilag három nap alatt eltűnt minden bevétel. Forray Niki vállalkozása nem volt egyedül ebben. Ami viszont egyedülálló volt: ahogyan reagált rá . „Egyetlen dolog maradt, amibe kapaszkodhattunk: az alapértékeink.” Miközben a legtöbben túlélési pánikba estek, Niki a csapatára fókuszált. Minden este Zoom meeting – először napi, később heti rendszerességgel. Készült egy Excel-tábla, amiben minden egyes munkatársról felmérték az aktuális helyzetét: lakhatás, hitelek, hány gyerek van otthon, van-e segítség, mekkora jövedelemre van szüksége a túléléshez. Nem HR-formanyomtatvány volt – hanem valódi törődés . És megdöbbentő dolog történt: a munkatársak maguktól jelentkeztek, hogy csökkentsék a fizetésüket. Volt, aki azt mondta, 50%-ból is megél. Mindezt azért, mert tudták, hogy cserébe megtartják őket, és a rendszer nem omlik össze. A bizalom nem elvárás volt – hanem azonnal megtérülő befektetés. Ekkor indult el egy tízrészes videósorozat is, amelyben Niki részletesen kielemezte a cég tíz alapértékét. Nem inspirációként – hanem válságkezelési eszközként . Megmutatta, hogyan lehet egy vállalkozásban konkrét döntéseket hozni az értékek mentén. Nem terméket adott, hanem kapaszkodót. És az iparág visszajelzett: sokan átvették ezt az exceles megoldást, sokan alkalmazták ugyanazokat az elveket. Amikor minden más összeomlik – stratégia, cash flow, kampány – akkor az a cég tud talpon maradni, amelyik nemcsak rendszert épített, hanem értékrendet is . És nem a falra írta, hanem a működésbe. A delegálás művészete: amikor nem csak feladatot adsz, hanem felelősséget is A legtöbb vállalkozó ott akad el, hogy nem tud vagy nem mer delegálni. Mert azt hiszi, hogy csak ő tudja jól csinálni. Vagy mert már próbálta, és rossz tapasztalata volt. Forray Niki ezt is másképp csinálta. Nála a delegálás nem csak azt jelentette, hogy más is csinál valamit – hanem azt, hogy más is dönthet, más is tervezhet, más is felelhet . „Amíg nem tudsz igazán delegálni, addig nem vagy szabad.” A delegálás nála szerepekhez, kompetenciákhoz és személyiségtípushoz kötött. Tudatosan figyelte meg, ki milyen feladatban érzi jól magát, és hol hozza a legjobb teljesítményt. Volt olyan kolléga, akit raktárosként vettek fel, majd egy DISC személyiségtípus-elemzés után kiderült róla, hogy kiváló szövegíró lenne . Ebből lett a marketinges pozíciója. Niki szerint nem elég feladatot adni – felelősséget is kell adni mellé . És ehhez a vezetőnek először magában kell rendet tenni: el kell engednie az irányításkényszert, a perfekcionizmust, a „csak akkor jó, ha én csinálom” hozzáállást. A szabadság ugyanis nem a kivonulásból születik – hanem abból, hogy a csapatod kompetens és motivált. A folyamat nem egyik napról a másikra történt. Volt, amit évek alatt finomítottak. De mára eljutott oda, hogy a cégen belüli kulcsfolyamatokat mások viszik , és nem kell minden döntéshez az ő aláírása. Ez nem gyengeség – ez a vezetői érettség jele. És van még egy fontos szempont: amikor nemcsak a felelősséget adod át, hanem az értelmet is. Minden munkatárs pontosan tudja, hogyan illeszkedik az ő munkája a cég küldetésébe , és mitől lesz fontos, amit csinál. Ezt hívja Niki valódi önjárásnak. A delegálás nem technika, hanem szemléletváltás. És ha ezt jól csinálod, nemcsak időt nyersz, hanem elkötelezett, kezdeményező embereket is . A nyitottság, ami új szinteket nyit meg – Santai márka születése Az Ünnepek Áruháza sikere után sokan megelégedtek volna a stabil működéssel. De Forray Niki nem ilyen. Amikor egy szakmai kapcsolat révén megismerkedett a Santai márkával – egy addig nem általa vitt, de inspiráló szellemiségű vállalkozással –, felismerte benne a lehetőséget. „Nem azért indítottuk el, mert unatkoztunk – hanem mert láttuk, hogy tudunk még valamit adni.” A Santai márka elindításában az volt a kulcs, hogy nem „új céget” akart létrehozni, hanem új missziót . Olyan szolgáltatást, ami szervesen illeszkedik az Ünnepek Áruháza kultúrájába, értékrendjébe és célközönségébe. A csapatot nem leterhelte vele – hanem bevonta. Megkérdezte, kinek van kedve, ötlete, energiája egy új vonalat vinni. És akik jelentkeztek, azokkal közösen kezdték el újrapozícionálni a brandet. A folyamat során kulcsszerepet kapott a korábbi tapasztalat: tudták, hogyan kell struktúrát építeni, mikor milyen rendszerre van szükség, hogyan kell szerepeket osztani, és mit jelent a kezdeti fázisban a fókuszálás. Nem csináltak mindent egyszerre – előbb értéket és bizalmat építettek, csak utána jött a marketing . A Santai márka ma már nemcsak terméket kínál, hanem egyfajta életérzést: azt, hogy lehet úgy is ünnepelni, építeni, szolgáltatni, hogy közben nem kell „üzemmódban” égni. És ez nem véletlen. Ez egy újabb bizonyítéka annak, hogy amit egyszer jól felépítesz – azt át tudod ültetni máshova is . Ha van működő rendszered, erős kultúrád és nyitottságod a tanulásra, akkor a skálázás nem feltétlenül vertikális – lehet horizontális is . Új márkák, új célok, új emberek – ugyanazzal az alapfilozófiával. Az önfejlesztés rendszere: belső tanulásból külső erő Sokan gondolják, hogy ha egy cég jól működik, a vezető hátradőlhet. Niki viszont pontosan az ellenkezőjét vallja. Az, hogy ma évente 280 napot utazik, nem a „céges szabadság” következménye – hanem egy hosszú, tudatos önfejlesztési út eredménye . A vállalkozás skálázása számára egyenlő volt saját magának a fejlesztésével: csak akkor tudott mást is fejleszteni, ha közben ő is változott. „Az én növekedésem a cég növekedésének a feltétele volt.” Niki például korábban nem szeretett szerepelni. Zárkózott volt, háttérbe húzódó. Aztán felismerte: ha vezetőként példát akar mutatni, ha építeni akar egy inspiráló kultúrát, akkor nem maradhat csendben. Ezért döntött úgy, hogy elkezd tudatosan tréningekre járni, könyveket olvasni, tanácsadókkal dolgozni – és elkezdett tanulni nemcsak üzletről, hanem önismeretről is . A tanulás pedig nem állt meg a saját szintjén. A csapatának rendszeres belső képzéseket tart, ahol nemcsak új termékeket mutat be, hanem közösen dolgoznak értékeken, célokon, visszajelzési kultúrán. Ez nem „soft skill” tréning – ez üzletfejlesztés csapaton belül . A tanulás náluk szervezett, struktúrált és rendszeres. Van értelmes onboarding, van utánkövetés, és van fejlődési pálya. És ami még fontosabb: mindenki érti, hogy a fejlődés nem elvárás – hanem lehetőség. Nem kell benne részt venni, de aki szeretne, annak minden adott. Ezért is van az, hogy sok kolléga több szerepkört is kipróbálhatott, karriert építhetett házon belül . Az önfejlesztés nem magánügy – hanem vállalkozói kötelesség. Mert ha a vezető nő, a cég is nő. És ha a csapat fejlődik, akkor a rendszer nemcsak tartós lesz – hanem skálázható is. Bali, balansz és bizalom: a vállalkozás új definíciója Amikor valaki azt mondja, évente 280 napot utazik, a legtöbben azonnal influencer-életmódra vagy passzív jövedelemre gondolnak. Forray Niki esete viszont teljesen más. Nála ez nem a menekülés, nem a kirakat – hanem tudatosan felépített stratégia , aminek minden eleme azt szolgálja, hogy a cég nélküle is működjön. „Nem azért megyek Balira, mert el akarok menekülni – hanem mert tudom, hogy közben a csapatom tudja, mit kell tenni.” A „bali időszak” nem a cégből való kivonulás – hanem egy másik típusú jelenlét. Niki onnan is aktív: nem operatív döntésekben, hanem stratégiai szinten. Nem utasít, hanem mentorál. Nem kontrollál, hanem követ. Ez az a szint, amit sok vezető célként fogalmaz meg, de kevesen valósítanak meg. És hogy mi kell hozzá? Először is: kőkemény alapozás . Rendszerek, csapat, felelősségmegosztás, bizalom. Másodszor: bátorság elengedni . Nem beavatkozni mindenbe, nem reagálni minden e-mailre, nem visszavenni a kontrollt, ha valami nem pont úgy alakul, mint ahogy elképzelte. Harmadszor: életszemlélet-váltás . Azt mondja: a cég nem érted van – hanem veled együtt működik. És ha te nem vagy jól, a cég sem lesz az. A balansz nem egyensúlyozás. Hanem tudatos építkezés. Olyan struktúra, amiben az utazás nem kockázat, hanem lehetőség. Lehetőség arra, hogy a csapat kiteljesedjen, és hogy a vezető ránézzen kívülről a saját rendszerére. És ez nemcsak neki jár – hanem minden vállalkozónak járna, aki valóban épít, nem csak dolgozik. Az igazi vállalkozói szabadság nem azt jelenti, hogy eltűnsz – hanem azt, hogy ott tudsz lenni, ahol épp a legtöbbet adod. Akkor is, ha az épp Bali. A siker definíciója újratöltve: mit jelent ma jól működő cégvezetőnek lenni? Forray Niki története nem egy hagyományos „vállalkozói sikersztori”. Nincsenek benne villogó számok, rekordforgalmak, tőzsdei álmok. De van benne valami, ami sokkal ritkább: egy működőképes, nyugodt, önjáró cég, ami nem követel megállás nélküli jelenlétet a vezetőtől . Ez az igazi siker – nem látványos, de tartós. „Az a cél, hogy nélkülem is menjen – és hogy én is jól legyek benne.” Ez a mondat összefoglalja azt a filozófiát, amit ma már egyre több vállalkozó keres: hogyan lehet egyensúlyban tartani a növekedést és az életminőséget, a célt és a jelent, a stratégiát és az emberséget. Niki modellje nem arról szól, hogy mindent kiszervez, és eltűnik – hanem arról, hogy tudatos rendszereket, erős csapatot és valódi vezetői jelenlétet épít . Nem mindig fizikailag – de mindig emberileg. A siker nála nem az, hogy a cége nagy. Hanem az, hogy az emberei maradni akarnak. Hogy ő maga fejlődik. Hogy az ügyfelek nemcsak elégedettek – hanem visszajárnak. Hogy az új márka nem stressz, hanem lehetőség. És hogy mindezt úgy tudja csinálni, hogy közben az élete nem megy rá – hanem kiteljesedik általa. Lehet úgy is céget építeni, hogy közben nem égsz ki, nem áldozod fel magad, nem esel szét. Sőt – lehet úgy építeni, hogy közben jobb emberré válsz. És ettől nem gyengébb lesz a céged – hanem erősebb. Amit ez a történet tanít Nem az a cél, hogy te dolgozz kevesebbet – hanem hogy a céged működjön nélküled is. Forray Niki példája újraértelmezi, mit jelent vállalkozónak lenni. Ez az epizód nem egy lufis történet, nem egy „szabadságon élő” vezető csillogása. Egy olyan rendszer, amit 30 év alatt, értékekkel, csapattal, döntésekkel és hibákkal együtt épített fel. És ma már ott tart, hogy nem az ő jelenléte működteti a céget – hanem a tudatosan épített struktúrák, a bizalomra épülő kultúra, és egy olyan csapat, ami önállóan is erős. A legfontosabb kérdés tehát nem az, hogy te mikor leszel szabad. Hanem az, hogy a céged tud-e működni nélküled is . Mert ha igen, akkor valóban vállalkozó vagy – nem csak egy önmagát dolgoztatni kényszerülő ember. És ha még nem itt tartasz – ez az adás lépésről lépésre megmutatja, merre indulj. 🎧 Hallgasd meg a teljes epizódot, ha kíváncsi vagy, hogyan építhetsz olyan céget, ami nélküled is működik. 💬 Te mit viszel magaddal Niki történetéből? Oszd meg és küldd el egy vállalkozó ismerősödnek! Forray Nikiről "Forray Nikinek hívnak és eszem ágában sincs üzleti mentornak lenni. Se másmilyen mentornak. És tanácsadónak se, coachnak se, előadónak meg pláne nem… A színpadot pedig a hátam közepére kívánom. S bár néha felállok rá különböző üzleti rendezvényeken, ahol olyan témákat feszegetnek, mitől önjáró egy cég és mitől szabad egy cégvezető, meg hogy hogyan csinálom azt, hogy 365 napból 280-at külföldön vagyok és utazok, miközben a cégem működik, növekszik, eredményes és sikeres." Niki már 30 éve vállalkozó, 1993-ban alapította az első vállalkozását, ami egy Betéti Társaság volt. Később létrehozott még egy Bt.-t, 2000-ben pedig összeolvadt a kettő és azóta Kft.-ként működnek, melynek neve Balloon World Hungary Kft., weboldaluk pedig az Ünnepek Áruháza és a Balloon World Hungary nevet viseli. A Santai irányzat még egész fiatal, tavaly előtt decemberben indult el. Egy 20 fős csapattal dolgozik együtt, akiket nagyon becsül és akiknek köszönheti, hogy évi 280 napot külföldön tölthet. Ez azért lehetséges, mert rengeteg munkával közel 20 évébe telt, hogy önjáróvá fejlessze a céget, ezáltal megteremtette magának a lehetőséget, hogy sok időt tölthessen utazással, külföldi tartózkodással. Forray Niki a neten Facebook LinkedIn YouTube Instagram Ünnepek Áruháza a neten Honlap Santai a neten Honlap A beszélgetés alapján készült cikkek Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz MBH Bank Nyrt. / Szege György 2023. június 16. "Magyarország második legnagyobb bankjánál én vezetem az ESG és fenntarthatósági területet. 2022 elején vágtunk bele igazán és azóta jelentős mennyiségű feladatot oldottunk meg." Szege György a neten LinkedIn MBH Bank Nyrt. a neten Honlap Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Inspirációk Média, Csorba Anita Brand / Csorba Anita 2023. július 28. "13 éve készítek digitális tartalmakat, ebből hét éve már ügyfelek részére is - utóbbiak esetében online műsorokat és social tartalmakat. Misszióm a kreativitás fejlesztésének fontosságára felhívni a figyelmet a gyermekek életében, és segíteni őket és a szülőket ennek a készségnek az elsajátításában. Erre hoztam létre a kreatív alkotódobozt, az Inspiboxot, valamint az online klubrendszert, az Inspikidet. Sajátgyártású műsorokat készítek - legsikeresebb műsorom az 50.000.000 megtekintést elért Álomszobagyár című műsor, ami már a Spektrum Home-on is fut." Csorba Anita a neten Honlap Instagram LinkedIn YouTube Inspiraciók Média a neten Honlap Facebook Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Marketing Prezident / Elek Ádám és Rozek Milán 2024. március 18. "Elek Ádám vagyok, mindig is szerettem volna egy szakértőkből álló csapatot létrehozni, ahova bedobunk egy problémát és azt pár óra alatt feldolgozva értékesítés és marketing szempontból a megoldással tudunk jelentkezni. Részemről nem ismerem azt a kifejezést, hogy valamire nincs megoldás." Marketing Prezident a neten Honlap Facebook LinkedIn Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Neticle / Szekeres Péter 2024. március 11. "Az egyetem utolsó éveiben alapítottuk az automatikus szöveg és ügyfélhang elemzéssel foglalkozó Neticle-t. Ma több mint 100 ügyfelünk van 20 országból, és segítünk megérteni az ügyfeleket és a social media véleményeket automatikusan. Ez idő alatt sokat tanultunk technológiáról, üzletfejlesztésről és csapatépítésről is." Neticle a neten Honlap Facebook LinkedIn Twitter YouTube Instagram Olvasd el a Recap cikkeket

Americana mentalitás, magyar vállalkozás: Kohári Levente a delegálás és a rendszer-alapú skálázás titkaival osztja meg az útvonalat a magyar startupokhoz. << Vissza az epizódokhoz Amerikai mentalitás, magyar vállalkozás: Hogyan skálázódik az, amit delegálsz? 2026. július 6. Levente 17 évesen szerződést írt alá egy amerikai egyetemmel, és elhagyta a magyar csapatot. Nem volt könnyű döntés – az azonos korú magyar fiúk még szülőiknek hallgattak, míg ő már az Atlanti-óceán másik oldalán volt, angol nyelvű tanulmányokban és amerikai üzleti világban. De az elkövetkező három év megtanította neki azt, amit a magyar vállalkozói ökoszisztéma sok évvel később még mindig tanulna: a delegálás nem gyengeség, a hagyaték fontosabb, mint a számla, és a csapat sikere messze felülmúlja az egyéni ambíciót. Most Levente Budapestről dolgozik azon, hogy ezt az amerikai mentális modellt átadja a magyar vállalkozók és startup alapítók számára. Az ő történetéből nem a szép emigrációs mese jön keresztül, hanem a rendszer. Azt a tiszta gondolkodásmódot, amit az amerikaiak erőforrásként kezelnek, és amit a magyar piacon gyakran csak az ösztöndíjasok hoznak haza magukkal. Ebben az epizódban Levente elmondja, hogyan lehet egy sportolóból üzletember, hogyan működik az amerikai egyetem, és – a legfontosabb – hogy az első lépcső a skálázható vállalkozás felépítésében nem a pénz, hanem a gondolkodásmód. SPORTBÓL AZ ÜZLETBE Levente 18 évig versenysportot él. Futball, küzdősport, atletika – nem csak egy sportot csinál, hanem élt a sportban. Ez a korai specialista-mentalitás az egész jellemét formálja. Amikor 17 éves, egy sportösztöndíj lehetősége jön egy Afrikából érkezett barátja révén, aki szintén keresett egy utat Amerikához. De Levente nem csak magáért gondolkozik. Az első vállalkozása abból születik, hogy két fiú észrevesz egy szisztematikus problémát: sok tehetséges sportoló Afrikától és más kontinensekről szeretne amerikai egyetemre jutni, de vagy a pénz hiánya, vagy az információ hiánya megakadályozza őket. "Valami jót tegyünk az emberiségért" – ez nem PR-slogan, hanem a két alapító alapvető gondolata. Levente ezt mondja: "Nem azért csináljuk, mert a pénz kell, hanem inkább szociálisan járuljunk hozzá egy világ jobb átéléséhez." Ez az első tanulság a kezdő vállalkozó számára: az első ötlet nem az értékesítésből jön, hanem a szükségletből. TANULSÁG: Az első vállalkozás egy probléma megoldásából születik. Ne azzal kezdj, hogy "mivel tudok pénzt csinálni", hanem azzal, hogy "mit kellene máshogy csinálni". AMERIKÁRÓL ÉS A MENTÁLIS LECKÉKRŐL Nem szépítve: 17 évesen Amerikához költözni durva. Az időzóna-váltás, az angol, az ismeretlen egyetem-rendszer, a társadalmi normák – mindez egyidejűleg. De Levente három évet töltött Ohio-ban és más államokban, és közvetlenül azt tapasztalta, amit sok magyar vállalkozó csak közvetve tanul meg: az amerikaiak másként gondolkodnak az üzletről. Nem kaotikusan, nem improvizációból, hanem rendszeres, delegáció-alapú megközelítésből. A csapat dolga különbözik a vezetői döntéstől. Az operáció dolga különbözik az értékesítéstől. Az amerikaiak ezt már az egyetemen tanulják. Levente így fogalmaz: "Az európai kontinensen nagyon sok mindent lehetne tanulnunk Amerikától." Ez nem az USA-imádat. Ez a tény: az amerikai üzleti kultúra skálázható, mert rendszeres. A magyar kultúra gyakran személyfüggő, ami alatt azt érti Levente, hogy ha az alapító hiányzik egy nap, a cég összedől. TANULSÁG Az amerikai és magyar üzleti mentalitás közötti különbség nem az ambícióban van – hanem abban, hogy az amerikaiak korán megtanulják a delegálást, a magyarok pedig későn vagy soha. A SKÁLÁZHATÓ PLATFORM LOGIKÁJA A sportösztöndíj-platform nem bonyolult ötlet. Rendszeres input: tehetséges sportolók világszerte. Rendszeres output: amerikai egyetemre kerülés. Rendszeres érték: a sportoló új életre ébred, az egyetem tovább erősödik, a szülők nyugodtabbak. Levente és társa nem azt mondták, hogy "majd mi segítünk" – azt mondták, hogy "van egy mód, amely működik, és mi ezt skálázhatjuk". Ez a különbség klasszikus és sikeres startup gondolkodás között. Az epizódban Levente nyíltan beszél arról, hogy az első vállalkozása még nem profit-orientált volt, és azt is megosztja, hogy a mai vállalkozásainál már sokkal tudatosabban gondolkozik az üzleti részről. De a lényeg: egy jó ötlet nem azért jó, mert profitábilis – azért jó, mert rendszeres és skálázható. Levente ezt mondja: "Valaki azt mondhatja, hogy azért igyenek az emberek, mert jól élnek, de hogy lehetne jobban élni. Az szerintem még mindig egy jobb verzió, mint az, hogyha elvannak maguk, és nem élnek jól." Ez a szociális vállalkozói gondolkodás alapelve. TANULSÁG A skálázható vállalkozás nem azzal kezdődik, hogy "hogyha eladok X-et, Y pénzt keresek". Hanem azzal, hogy "mi a probléma, van-e rendszeres megoldás rá, és lehet-e azt többeket elérni vele". DELEGÁLÁS ÉS VEZETÉSI LOGIKA Itt jut el Levente az egyik legfontosabb tanulsághoz. Egy vállalkozás akkor kezd növekedni, amikor az alapító rájön: nem ő az egyetlen, aki tudja csinálni. Sok magyar vállalkozó ezt soha nem tanulhatja meg – vagy túl késően. Az amerikaiak ezt 22 évesen veszik fel az egyetemen, amikor olyan projektek kapnak, amelyekben nem tudnak egyedül végigmenni. Levente beszél arról, hogy az amerikai egyetem alatt csoportmunkákban gondolkozik az ember. Nem egyéni projektek, hanem csapatfeladatok. Ez alakítja azt az elmét, amely később azt tudja: "nem az a kérdés, hogy ki csinálja legjobban, hanem hogy kit hogyan képzünk fel erre". Ez a gondolat, amely az átlagos magyar KKV-tól a skálázható startup-ig vezet. Levente ezt mondja: "Mindenkitől lehet tanulni. Az embereket úgy kell kezelni, hogy a takarító és a vezető egyforma értékű – mert az igazi ötlet bárhonnan jöhet." Ez nem soft skill – ez a skálázható szervezet alapja. TANULSÁG A delegálás nem azt jelenti, hogy "végzed ki a munkákat". Azt jelenti, hogy "olyan embereket nevelsz fel, akik továbbadják az értékeket, és ezáltal a céged függetlenedik tőled". Eddig megtudtad, hogyan épül egy vállalkozás, és hogy miért kell delegálni ahhoz, hogy skálázódjon. De a valódi kérdés: hogy kezded el ma? Foglalj egy ingyenes 30 perces stratégiai beszélgetést a Magyar Business-szel, és beszéljük meg, hol áll a céged az elmúlt üzleti évben – és milyen egy lépés vár rád. Nincs hosszú prezentáció, nincs értékesítési nyomás. Csak néhány percünk, ahol tisztázunk. → Foglalj időpontot: https://www.magyarbusiness.org/ A HAGYATÉK FONTOSSÁGA Levente hosszú ideig azt hitte, hogy a hagyaték pénzből áll. De az utolsó percekben az epizódnak egy benzinkúton történt beszélgetés megváltoztatta ezt az értelemzést. Egy takarító megkérdezte tőle, hogyan lehet ilyen gondolkodásmódot felszínre hozni az emberekben. Levente erre azt felelte: ha vannak álmaid, akkor ne azt gondold, hogy meg tudod-e engedni magadnak, hanem azt, hogy milyen úton jutsz el oda – és hogy mi az a hagyaték, amelyet mögötted hagysz. Ez nem filozófiai dumálás. Ez az a pont, ahol a KKV-s gondolkodásmód (az első 10 év: több pénz, nagyobb iroda, több alkalmazott) találkozik a valódi skálázó gondolkodásmóddal (nem az én szintemről szól, hanem arról, hogy mit építek azok után, amit már nem vezetem). Levente ezt mondja: "A hagyaték amit te hátra hagysz – hogy te leállsz, hogyha akármilyen anyagi helyzetben vagy, akármilyen kedve vagy – hogy te igenis az embereket úgy viselkedsz fel, úgy kezeled őket, hogy mindenkitől lehet tanulni." Ez nem a végrendeleti hagyaték. Ez a lelki és szellemi vagyon, amit az ember mögött hagy. TANULSÁG A valódi siker nem az első millió. Az első generáció sikere. Az emberek, akiket megtanítottál, a gondolatok, amit átadtál, és azok, akik folytatják, amit elindítottál. --- 6. BLOKK: AMERIKAI EGYETEM VS. MAGYAR UTÁNKÉPZÉS Az amerikai egyetem nem csak diploma. Ez egy olyan három-négy éves program, amely célja: gondolkodásmód-váltás. Az amerikai hallgató megtanul csapatban dolgozni, megtanul delegálni, megtanul vezetői döntéseket hozni még akkor is, ha csak egy szemináriumban van 30 fős csoportban. A magyar felsőoktatás gyakran egyéni, szómonkérés-alapú: te tudod-e ezt egyedül megoldani? Ez a különbség később végigmegy az egész vállalkozói pályán. Az amerikai alapító 22 évesen már tudja, hogy nem ő a szupercsapat. A magyar alapító 32 évesen kezdi el tanulni. Ez 10 év különbség – ami addigra már komoly versenyhátrány. Levente ezt mondja: "Az amerikai egyetem alatt azért inkább csoportmunkákban gondolkodsz az ember." Ez olyan egyszerű mondat, de a következménye: a vezetési kompetencia nem később szerzett add-on, hanem a tanulmányok szerves része. TANULSÁG: Az oktatási modell formálja az üzleti gondolkodásmódot. Ha az egyetem egyéni szerzésre tanít, a vállalkozó is egyéni alapon fog gondolkozni – és soha nem fog skálázódni. MENTORÁLÁS ÉS AZ ÉRTÉKRENDSZER A magyarországi mentorálás még mindig személyfüggő. Egy tapasztalt vállalkozó talán beszél egy fiatalabbnak, de ez az esetek nagy részében tanácsadás, nem pedig gondolkodásmód-csere. Az amerikaiak ezt jobban megoldottak: a mentor nem azt mondja, hogy "ezt így csináld", hanem azt, hogy "próbálj meg te így gondolkodni, majd kérdezz vissza". Ez a szókratészi módszer – kérdésekkel tanítani – sokkal előidejűbb, mint az utasítás. De megköveteli az időt, és azt az értékrendet, hogy a mentor nem a saját ötleteit próbálja rábizonyítani, hanem az ígéreteket segíti kibontakoztatni. Levente szerint az európai mentoráció sokszor nem működik, mert nincs meg az a szisztéma, amely ezt tartja. Az amerikaiak pedig már az egyetemen tanulják ezt az iskola mellett azt, hogy a mentor nem az egyedüli forrás – a csapat, a könyvek, a kísérletek, a hibák, mindez tanít. Levente azt mondja: "Hosszú távon igazából nyilván ez nem lesz tartható, tehát hogy nagyon-nagyon-nagyon sok mindent helyre kell rakni." Ez a reális megközelítés: a mentorálás kezdetleges forma, amit később szisztémás tanulási platformokkal kell felváltani. TANULSÁG A mentorálás csak az első lépés. A skálázható tanulás azt jelenti, hogy nem egy személytől tanulsz, hanem egy rendszert tanulod meg, amelyet magad is tudsz továbbadni. A MATERIALIZMUSTÓL A CÉLJÁIG A legtöbb vállalkozó életciklusa így néz ki: 1-3 év – túlélés. 3-7 év – növekedés. 7-15 év – majd többet szeretne. 15-30 év – már nem tudja, miért szeretne többet. Levente ezt az utolsó pontot szeretné gyorsabban elérni a magyar vállalkozók számára. Nem azért, hogy abbahagyják a munkát, hanem azért, hogy felismerjék: az első millió után a második nem adja meg azt, amit az első adott. Levente így fogalmaz: "Amihez semmi baj nincsen egy bizonyos fokig, csak valamikor meg el kell érkezni arra, hogy igazából ő megfeleltette az, amit megtudott, és ez nagyon fontos." Ez az a pont, ahol a vállalkozó bejelenti magában: nem többet akarok, hanem jobbat. Nem nagyobb irodát, hanem jobb embert. Nem több pénzt, hanem több hatást. Ez nem önzetlen. Ez csak okos. Az ember, aki már elérte a kényelmét, az nem a pénz miatt dolgozik – hanem az örökségért. TANULSÁG A valódi üzleti növekedés nem a 20. millióig tart – hanem a pontig, ahol az alapító felismeri, hogy az, ami ő csinál, nem róla szól, hanem a rendszerről, amelyet mögött hagy. A KÖVETKEZŐ 5-10-20 ÉV Levente nem hallgatja el az ambícióját. Azt szeretné, hogy a vállalkozásai – legyen az a sportösztöndíj-platform, vagy a most épülő új startup – nem csak túléljék az ő irányítását, hanem felmenjenek a tőzsdére. De nem pénzért. Azt mondja: "Én igazából sem más nem szeretnék csinálni, mint azon ki, hogy és hasonló vállalkozásokat tovább vinni, minél jobban skárazni, akár tőzsdére vinni ezeket a vállalkozásokat, és ezek a vállalkozásoknak az a lényege, hogy valami jóért tegyük." Ez az, ami megkülönbözteti a szociális vállalkozót a profithajó üzletembertől. Az egyiknél a tőzsdei jegyzés a cél (és a profit csak a zsírozás). A másiknál a tőzsdei jegyzés az eszköz (amely azt jelenti: elég validálva vagy ahhoz, hogy a rendszered működik). Levente perspektívája az, hogy 5 év múlva olyan vállalkozások működnek, amelyek nem rajta függenek. 10 év múlva pedig olyan mozgalom indult meg, amely a magyar fiatalokat megtanítja: nem csak keresni kell, hanem építeni is kell. 20 év múlva talán tényleg nemzetközi a hatása. TANULSÁG A hosszútávú terv nem az, hogy "majd én már nem dolgozom". Az, hogy "majd az én munkám egyáltalán nem szól rólam". KÉSZ A KÖVETKEZŐ LÉPCSŐS Ez az epizód végig azt mutatja, hogy az amerikai és magyar gondolkodásmód közötti kapu nem zárt, hanem nyitott – és nem az Atlanti-óceán szélessége a probléma, hanem hogy kevesen mernek bemenni rajta. Levente története azt mutatja: 17 évesen lehet elkezdeni, de lehet 32 évesen is. A lényeg: mikor kezded el azt gondolni, hogy a vállalkozásod nem te vagy, hanem a csapatod? Levente így fejezi be az epizódot: "Ha vannak álmaid, akkor igazából ne azon gondolkodsz, hogy te ezt meg tudod-e barustani, vagy nem, hanem mindig azt nézd, hogy az A, B, C, vagy esetleg az E-verszió az, ami megfelelő, és mi az az út, ahogy te el tudsz oda jutni." Ez nem motivációs dumálás. Ez a döntéshozás logikája: nem az szűk le az utakat, hanem te választottad meg magadnak a legfenntarthatóbba. Az első lépés ma este: válassz egy olyan dolgot, amelyet te csinálsz, de amit delegálhatnál. Majd holnap: nézd meg, hogy ki tudná azt helyettesíteni. Egy hét múlva: kezdd el megtanítani neki. Egy hónap múlva: már nem te csinálod. TANULSÁG A növekedés nem a munkamennyiségtől indul, hanem attól, hogy felismered: amit te csinálsz, másvaki is csinálhatja – csak be kell tanítani. KOHÁRI LEVENTE – VENDÉG BEMUTATÓ Kohári Levente 18 évig versenysportot élt – futballtól a küzdősportig. 17 évesen egy sportösztöndíj révén Amerikához költözött, ahol 3 évet töltött az egyetemen (Ohio és más államok). Ott alapította meg sportösztöndíj-platformját, amely segít magyar és külföldi tehetséges sportolóknak amerikai egyetemekre eljutni. Ma Budapestről dolgozik. A célja: a magyar vállalkozók és startup alapítók számára átadni azt az amerikai üzleti gondolkodásmódot, amelyet az egyetemen tanult meg – különösen a delegálást, a rendszer-alapú skálázást és az értékeken alapuló vezetést. Szociális vállalkozó mentalitással dolgozik: a profit nem az első cél, hanem az eszköz arra, hogy jót tegyen az emberiségre. LinkedIn: https://www.linkedin.com/in/levente-kohári-649301295/?locale=en KEZDD EL MA – DELEGÁLÁS ÉS SKÁLÁZÁS Most már tudod, miért kell az amerikai mentalitás, és hogyan lehet azt a magyar piacra adaptálni. De a tudás önmagában nem elég – szükséges a cselekvés. A legtöbb magyar KKV-s vezetőnél az első blokád ez: "Jól van, értem, de nem tudom, hol kezdjem el a delegálást." Ez jogos félelem, és ez pont az, amit az ingyenes 30 perces konzultáció során megoldunk. Foglalj időpontot : https://www.magyarbusiness.org/ Beszéljünk arról, hogy mely folyamatok lehetnek az elsők, amelyeket el tudsz adni a csapatodnak – anélkül, hogy félnél a minőségtől. Ez az első lépcső a valódi skálázás felé.

<< Vissza az epizódokhoz FERLING Kft. / Ferling József 2024. április 15. "Eredeti foglalkozásom szerint orosz-testnevelés szakos általános iskolai tanár vagyok, de voltam postai kézbesítő, futballedző, újságíró, publikáltam verseket, novellákat, sőt egy riportkönyvet is, mígnem 1991-ben kényszer-vállalkozásként el nem indult a FERLING, melynek jelenleg is ügyvezetője vagyok. Számos hazai és nemzetközi díjjal elismert ügynökségünk mára stabilan a magyarországi piac egyik meghatározó szereplője lett. Ügynökségi munkám mellett címzetes egyetemi docensként a Pécsi Tudományegyetem több karán is tartok kurzusokat. 2000-2002 között az MPRSZ alelnöke, majd 2005-ig elnöke voltam, 2015 óta az MPRSZ örökös tagja vagyok. Pr-szakmai publikációimat először a PR Herald közölte. Számos szakmai cikket és tanulmányt írtam. Első saját könyvem A nagy public relations receptkönyv címmel 2016-ban jelent meg, jelenleg egy újabb köteten, az 'Egymillió darabos puzzle című pr-könyvön dolgozok." Ferling József a neten Wikipedia LinekIn Honlap Cikkek FERLING Kft. a neten Honlap Facebook LinkedIn YouTube Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz RECnGO / Szél Gergely 2023. május 25. “Alapítótársammal, Schwarz Gáborral mind a ketten a streaming, media iparágból érkeztünk és találkoztunk. Akkoriban még a hagyományos media - broadcast eszközöket, nagy felszereléses megoldásokat használták az emberek a videós produkcióknál, live videók készítésénél. Mi már 2015 környékén láttuk, hogy ez a piac át fog alakulni, és egy mobil telefonnal /mobil eszközökkel (Tablet - telefon) bárki képes lesz a jövőben akár egy stúdiót építeni, és működtetni. Az eszközök erre potenciálisan alkalmasak lesznek, viszont kelleni fog hozzá egy szoftver, egy live videó stúdió alkalmazás, amit könnyen kell tudni kezelni, hogy hatékonyan - gyorsan és egyszerűen lehessen minőségi videós (rögzített vagy élő) tartalmakat készíteni. Így született meg a RECnGO alapötlete, és indult el a projekt 2019 hivatalosan is.” RECnGO a neten Honlap LinkedIn Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Fiorex Packaging Kft. / Csarnai Róbert 2024. február 26. Csarnai Róbert Nagybányán született és 13 évesen költözött szüleivel Magyarországra. Érettségi után különböző multiknál volt területi képviselő, majd faipari végzettségét kihasználva nagyon fiatalon elkezdett raklapokat gyártani. Először egy barátjával közösen később megalapítva a Fiorex Packaging-et melynek egyszemélyes tulajdonosa. 22 éve építi vállalkozását, mely csomagolóanyagok gyártásával és értékesítésével foglalkozik. Magyarországon elég jelentős a piaci jelenlét, mely évről évre növekszik. A Fiorex egy szép növekedési pályán van, országos lefedettséggel és széles termékskálával rendelkezik. Jelenleg 25 fővel dolgoznak 4 telephelyen, ár bevételük meghaladja az 1.1 Mrd Ft-ot. Róbert évek jár kiállításokra főként Europában, és 2019 óta már Amerikában is létrehozott egy leányvállalatot hasonló profillal. A Floridai székhelyű cég alapjai már le vannak rakva és most következik a látványosabb skálázás rész. Érdeklődést mutat a marketing, személyiség fejlődés, cégépítés és minden olyan terület felé melytől jobbak és felkészültebbek lehetünk. Kifejezetten adakozó mentalitású és olykor segít és közreműködik vállalkozásoknál mentorként. Két nagy lánya van 21 és 17 évesek és egyik célja hogy a fiatal generációt felkészítse a vállalkozói életre és pénzügyi tudatosságra. Hobbija a búvárkodás, hajózás, túrázás és minden ami vízzel kapcsolatos. Csarnai Róbert a neten Facebook LinkedIn Fiorex Packaging Kft. a neten Honlap Fiorex Packaging Kft Fiorex Packaging LLC Facebook YouTube Instagram Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Kató Néni Finomságai / Balogh Lili 2023. augusztus 18. "A Kató Néni Finomságai cég 2000 nyarán, azaz idén 23 éve indult útjára. A családi vállalkozás, Nagymamám, Kató Néni féltve őrzött kelttészta receptjével a kezében nem vállalkozott kevesebbre, mint hogy megszerettesse a kürtőskalácsból készülő finomságokat az egész országban. A vízió mára valósággá vált. A szezonális vásárok mellett állandó boltjaink kürtős-bisztróként a hét minden napján várják visszatérő és új vendégeit egy, helyben sült gőzölgő kürtőskalácsra egy forró kávéra vagy egy különleges ugyancsak általunk készített kézműves fagyira. Vállalkozásunk sikere egy jól működő család elhivatottsága egy igazi Hungaricum, a magyar édesség, a kürtőskalács iránt. Büszkeséggel és örömmel tölt el, hogy a családban mindenki tudása legjavával segíti előre cégünk folyamatos fejlődését." Kató Néni Finomságai a neten Honlap Facebook Instagram TikTok Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Jáger László / Benefit Barcode Inc. 2025. június 23. A Benefit Barcode egy magyar startup, ami az USA-ban MOST robban be 3D-s AR cuccokkal! Az alapító - Jáger László - most részvényeket ad azoknak, akik tulajdonosi kártyát vesznek 10% kedvezménnyel itt . Ez több, mint befektetés, ez a jövő része. Ne hagyd ki! Mi van akkor, ha a vállalkozásod nem itthon fog beérni? Jáger László nem tippel, nem találgat – megtapasztalta. Vállalkozóként évek óta az Egyesült Államokban él, és testközelből látja, mi a különbség egy magyar és egy amerikai vállalkozói közeg között. Nem azért költözött Floridába, mert napsütésre vágyott – hanem mert rájött, hogy Magyarországról nem lehet hatékonyan, nemzetközi szinten céget építeni. A beszélgetés azzal indul, hogy miért választotta végül a keleti partot. Nem a klíma döntött, hanem a stratégiai időzóna . Kaliforniából képtelenség volt tartani a kapcsolatot az európai partnerekkel – mire ő felébredt, Magyarországon már véget ért a munkanap. Floridában legalább volt néhány közös óra. Ez az apró döntés rávilágított egy mélyebb üzleti igazságra: nem lehet ugyanazzal a logikával működtetni egy céget, ha már nemzetközi szinten gondolkodsz. És ha ez nem lenne elég: hiába volt komoly befektetői háttér , több száz tulajdonostárs, és egy kiemelt nagybefektető,– a pénz mégis elfogyott . Az IT költségek, a nemzetközi munkaerő és az állandó fejlesztési igények felfalták a tőkét . A kampányok, amik korábban tízmilliókat hoztak, már csak pár százezret termeltek – miközben ugyanannyiba kerültek. Kiderült: a startup nem abban bukik el, hogy nincs ötlet, hanem abban, hogy nem bírja a tempót. Ez az epizód a valós felismerésekről szól. Mit csinálsz, ha elfogy a pénz? Ha újra kell tervezni? Ha kiderül, hogy nem ott vagy, ahol igazán növekedni lehet? Amikor nálad kezdődik a nap, máshol már véget ért A nemzetközi vállalkozás sokak fejében csillogás és szabadság. De a valóság egészen más: összefügg a döntéshozás minőségével, az időzónákkal és azzal, hol vagy fizikailag jelen . Jáger László saját tapasztalatból meséli el, hogyan változtatta meg teljesen a működését, miután rájött: Kaliforniából nem lehet jól vezetni egy olyan céget, ami Európában is aktív. „Reggel Európával, napközben keleti part, este Kalifornia. Délután négytől este tízig vannak a hívások... de már nem vagy fejben ott.” László őszintén beszél arról, mennyire nehéz volt hatékonyan működni, amikor a csapat vagy az ügyfelek időben teljesen máshol voltak . Minden nap „széthúzta” a figyelmét: mire reggel megérkezett egy európai megbeszélésre, már ott is véget ért a nap. Ez nemcsak a termelékenységet tette tönkre, hanem a vezetői fókuszt is szétzilálta . Ezért döntött úgy, hogy Kaliforniát elhagyja, és Floridába költözik . A cél: időben közelebb kerülni az európai működéshez , miközben megmarad a kapcsolat az amerikai piachoz is. Az is világos volt számára, hogy a döntéshozatal akkor válik igazán erőssé, ha nem a kimerültségből és zsongásból születik, hanem tisztánlátásból és ritmusból . „Amikor a döntéshozatal ilyen szinten van szétcsúszva, abból nem lesz jó irány.” Sok vállalkozó csak későn veszi észre: a skálázhatóság nem csak pénz vagy termék kérdése – hanem szervezeti és működési struktúra is. És ha az időzónák felzabálják az energiád, akkor már el is dőlt: nem vagy jó helyen a növekedéshez. „Soha nem fogy el a pénz? Dehogynem.” A startup-világ egyik legveszélyesebb önbecsapása az, hogy a pénz majd mindig jön. Hogy mindig lesz új befektető. Hogy mindig lesz valaki, aki meglátja a víziót, és beszáll. „Az első egy év az az volt, hogy éljük túl. A második meg, hogy elfogyott a pénz. Az egyik legnagyobb befektetőnk 1 millió dollárt tett bele – de ez se volt elég.” Nem arról volt szó, hogy ne lett volna támogatás: több mint 400 tulajdonostárs szállt be az épülő vállalkozásba. De hiába az erős közösség, az üzlet menedzselése a valóságban egészen más terep. Az IT költségek, az amerikai szintű bérszínvonal, a folyamatos fejlesztési nyomás olyan méretű kiadást jelentett, amit már nem lehetett újabb funding körrel kompenzálni. És az sem működött, amit régen még gond nélkül használtak. „Az LDM-ek, a levelek, a hideghívás – már semmi nem működik úgy, mint régen. Tízmilliókat lehetett csinálni egy kampányból, most már pár százezer jön vissza, ha jön egyáltalán.” Lászlóék vállalkozása egy idő után olyan szinten lett kiszolgáltatva a cashflow szűkösségének , hogy nem maradt más választásuk: újra kellett tervezniük az egészet . Ez nem csak stratégiaváltást jelentett, hanem azt is, hogy gyökeresen át kellett gondolniuk a működést – technológiától az értékesítésen át az üzenetig. Az automatizált hangalapú híváskampány, amit bevezettek, részben kényszer szülte megoldás volt – rendszer és skálázás nélkül már nem lehetett tovább menni . Az emberi energia és kapcsolatrendszer nem bírta tovább a skálát. Olyan folyamatot kellett találni, ami minimális erőforrással is elindítja az érdeklődést. „Azt láttuk, hogy nem működik, ami működött. Nincs olyan, hogy soha nem fogy el a pénz. Ez egy mese, amit a saját kárunkon tanultunk meg.” A pénz nem garancia a túlélésre. A pénz csak esély. A túléléshez viszont működő modell kell. A távolság nem hátrány – hanem stratégia Az újratervezés nemcsak pénzügyi döntés volt, hanem belső önvizsgálat is. Jáger László nem próbálja idealizálni a helyzetet – nyíltan kimondja, hogy sok minden azért ment félre, mert nem tudott elég távolságot tartani a saját vállalkozásától. „Ha valamit benéztem, az az, hogy én csináltam. Amikor ott vagy nyakig a dologban, akkor nem tudsz jól dönteni.” Ez az a klasszikus csapda, amit rengeteg vállalkozó ismer: amikor a cég annyira „a gyereked”, hogy már nem tudsz objektíven nézni rá. A hibák nem hibák, csak „majd megoldjuk”. Az irány nem irány, csak „még nem látszik”. László utólag világosan látja: a távolság az, ami lehetőséget ad a jó döntésekre. Ez az egyik oka annak is, hogy elkezdett hátrébb lépni az operatív működéstől, és külső visszajelzésekre támaszkodni . Felismerte, hogy vezetőként nem a megoldásokat kell megcsinálni , hanem a rendszerben gondolkodást kell erősíteni. Azt is ő mondja ki, hogy „ha van egy kis szüneted, akkor már látod, mit kellett volna csinálni.” „A távolság segít. Ha egy hétig nem nézem a cégemet, akkor máris máshogy látom.” Ez az önreflexió nem csak személyes: stratégiai szinten is új irányba vitte a működést. Az addigi megoldásokat – amik részben ösztönösen, részben korábbi tapasztalatból épültek – le kellett cserélni. Nem azért, mert teljesen rosszak voltak, hanem mert egy új helyzetre már nem voltak alkalmasak. „Most már úgy vagyok vele, hogy nem én akarom tudni. Hanem az a cél, hogy valaki nálam jobban tudja, és én segítsem őt.” Egy vállalkozó akkor kezd el igazán vezetőként működni , amikor képes hátrébb lépni, és nem a feladatokat végzi el, hanem a struktúrát hozza létre. Ami régen működött, ma már senkit nem érdekel Az értékesítési és marketing stratégiák folyamatosan változnak. Amit egy éve még működő modellként használtál, az mára már lehet, hogy teljesen hatástalan. Jáger László rádöbbent: a korábban sikeres kampányeszközök – mint az LDM levél, a hideghívás vagy az e-mail – egyszerűen elveszítették az erejüket. „Amit tíz éve meg lehetett csinálni, most már nem működik. Régen egy kampányból tízmilliók jöttek be, most meg pár százezer, ha jön egyáltalán.” Az LDM (levél direkt marketing) és a hideghívás korábban hozta az érdeklődőket, építette a kapcsolatokat, termelte a leadeket. Ma viszont már túl sok az információ, túl sok a zaj , és ezek a módszerek nem tudnak áttörni a figyelemfalon. Ráadásul a célközönség is változott: nemcsak az emberek lettek immunisabbak a klasszikus megkeresésekre, hanem a döntéshozók ingerküszöbe is megemelkedett . „Ma már senkit nem érdekel az LDM. Nem jön belőle semmi.” Ez nem csak egyszerű technikai váltást jelentett, hanem gondolkodásmódbeli kényszerfordulatot is. A korábbi, jól ismert sémák már nem hozták az elvárt eredményt, miközben az értékesítési költségek továbbra is megmaradtak . Vagyis: ugyanannyit költöttek egy kampányra, de a visszahozott érték már sehol nem volt a korábbi szintekhez képest. És ekkor jött a döntés: valami teljesen más kell. László elmondja, hogy ebben a helyzetben egy olyan új módszerrel próbálkoztak, ami itthon még szokatlan: automatizált hangalapú megkeresések . Ezek az előre felvett, személyre szabott hangüzenetek célzottan eljutnak a megfelelő emberekhez, és teljesen más nyitottságot váltanak ki , mint egy e-mail vagy telefonhívás. Ez nem „csodamódszer”, de adott egy új irányt, amire lehetett építeni. „Hangban máshogy jön át az üzenet. Sokkal személyesebb, mint egy e-mail. Azt láttuk, hogy az emberek visszahívják. Meghallgatják, reagálnak.” Ez az újfajta kommunikáció nemcsak technológiai frissítés volt, hanem válasz egy mélyebb piaci változásra is : az emberek már nem a csatornát nézik, hanem az élményt. Egy vállalkozás nem attól sikeres, hogy hű marad a régi módszereihez, hanem attól, hogy időben felismeri, amikor eljárt felettük az idő. A magyar piac jó az indulásra – de nem a növekedésre Egy ponton minden vállalkozó szembesül vele: a magyar piac határai gyorsan elérhetők. Jáger László megfogalmazza, hogy a magyar piac nagyon jó indulásra, de nem növekedésre – és aki ezt nem ismeri fel időben, az könnyen egy helyben toporog évekig, miközben azt hiszi, hogy „stratégiát épít”. „Az a baj, hogy Magyarországon a legtöbben nem látják, hogy vége van. Hogy plafon van. Jó kezdetnek. De egy idő után nincs tovább.” A beszélgetésből egyértelműen kiderül, hogy László nem csak azért ment külföldre, mert ott nagyobb a piac – hanem mert ott más a gondolkodásmód, más a tempó, más a hozzáállás . Magyarországon nagyon nehéz megtalálni azokat a partnereket, akik tényleg a skálázásban gondolkodnak, és nem csak túlélni akarnak. Itthon gyakran a működés is kompromisszumokon alapul , és ez az, ami hosszú távon megbosszulja magát. „Sokszor nem veszik észre, hogy kicsiben ragadtak. Mert nincs kontraszt. A nemzetközi piac visszajelzése éles. Ott nincs ‘majdcsak jó lesz’.” Ez nem csak piacméret kérdése. Ez üzleti kultúra kérdése is. A nemzetközi terjeszkedéshez nem csak terméket kell újragondolni, hanem saját magunkat is. Már nem elég a magyar sikersztori. Ott kint nem érdekel senkit, honnan jössz. Csak az számít, hogyan adod el. „A magyar piacról indultunk, és egy ponton azt vettük észre: senki nem veszi fel a telefont. Amikor megpróbálod itthonról építeni a nemzetközi céget, akkor jön a felismerés, hogy nem megy.” Nincs az a jó termék, ami pótolni tudná a rossz környezetet. Ha a piac túl kicsi, ha a döntéshozók túl lassúak, ha az infrastruktúra nem támogatja a növekedést, akkor lehet, hogy nem az ötleteddel van a baj – hanem azzal, hol próbálod megvalósítani. Ez nem arról szól, hogy „külföld jobb”. Hanem arról, hogy a nemzetközi működéshez másfajta ökoszisztéma kell . És ha ez nincs meg ott, ahol vagy, akkor ideje helyet váltani. A pénz nem fog megmenteni – ha rossz a rendszered Sok startup esetében a „nincs pénz” a fő akadály. Jáger László esetében viszont volt pénz – és mégis elúszott. Nem arról volt szó, hogy ne lett volna befektetés, közösségi támogatás vagy éppen bizalom. A kihívás az volt, hogy a költségek olyan gyorsan nőttek, hogy a pénz elolvadt , mielőtt valódi eredményt hozott volna. „Nekünk van közel 400 tulajdonostársunk. Volt, aki önmagában 1 millió dollárt tett bele . De az IT megeszi a pénzt. Akárhány dollárt adsz bele.” A startup világa nem lineáris: a fejlesztés, a technikai háttér, a csapat működtetése nemcsak drága, de kiszámíthatatlan is. Lászlóék projektje is úgy indult, hogy megvolt az elképzelés, megvolt az MVP, és látszólag minden feltétel adott volt. De a fejlesztések olyan ütemű pénznyelők voltak, amiket nem lehetett hosszú távon fenntartani stabil üzleti modell nélkül. „A fejlesztésre ment el minden. A rendszer jó volt, csak nem volt skálázható. Nem lehet azt mondani, hogy majd jön a következő kör. Előbb működnie kell.” Az a feltételezés, miszerint mindig jön újabb finanszírozás, illúzió . A startup világ tele van olyan cégekkel, amik a következő körre vártak – de az soha nem jött el. László szerint ez a gondolkodásmód maga is veszélyes: „az a mese, hogy sosem fogy el a pénz – dehogynem.” A valóság az, hogy ha a pénz nem egy működő rendszerbe ömlik, hanem „reménybe” vagy „fejlesztési tervbe”, akkor csak idő kérdése, mikor apad el. És ha ez megtörténik, akkor nem marad más, csak a felismerés: vissza kell lépni egyet, és újra kell gondolni mindent. „A pénzt előbb kell termelni, mint ahogy elfogy. Ha csak égeted, de nem jön vissza, akkor nincs tovább.” Nem elég jó ötlettel, befektetői bizalommal vagy szenvedéllyel rendelkezni. A működésnek kell stabilnak lennie. Ha az IT, az emberek, a kampányok nem termelnek vissza annyit, amennyit visznek, akkor az egész modell instabil. És akkor nem a világ, hanem a matek dönt helyetted. Ha nem bírod struktúrában, nem fogod bírni skálában sem A startupépítés egyik legnagyobb kihívása nem az ötletben vagy a piaci környezetben van – hanem abban, hogyan tudsz hosszú távon működtetni egy folyamatosan változó rendszert. Amikor a rendszer túl bonyolulttá, túl terheltté vagy épp ellenőrizhetetlenné válik, akkor a növekedés nem előrelépés lesz, hanem szétesés. „Amikor reggel Európával, délután Amerikával, este Kaliforniával dolgozol – akkor ott nincs fókusz. Ez így nem menedzselhető.” Ez nemcsak időzónás kihívás volt. Startup alapítóként László szembesült vele, hogy az egyéni túlterheltség és a rendszerhiány együtt padlóra küldhetik még a legjobb céget is. A szervezet egy ponton túl már nem tolerálja az ad-hoc működést, a megérzésen alapuló döntéseket, vagy azt, hogy „valahogy majd csak lesz”. Skálázhatóságról beszélni csak akkor van értelme, ha a struktúra is támogatja a növekedést. „A probléma ott kezdődött, amikor nem volt struktúra. Amikor már csak csináltuk, és nem láttuk. Nem az volt a baj, hogy nem dolgoztunk. Az volt a baj, hogy nem volt rendszer.” Hogyan változott a saját szerepfelfogása? A korábbi „én megoldom” attitűdöt le kellett cserélni egy „hagyom, hogy mások csinálják jobban” gondolkodásra. Ez nem csak delegálás kérdése – hanem azé, hogy felismerd: egy ember nem tud irányítani egy komplex, nemzetközi szintre növő céget, ha nincs mögötte skálázható struktúra. „Nem kell mindent nekem tudni. Az a cél, hogy legyen valaki, aki nálam jobban tudja. Én már nem akarok operatív lenni. Azt akarom, hogy működjön magától.” A felismerés fájdalmas volt, de elkerülhetetlen. A cég működése nem omlott össze, de folyamatos tűzoltásra és ösztönös döntésekre épült – és ez hosszú távon fenntarthatatlan. Ha minden döntést neked kell meghozni, akkor a szervezet nem nőhet túl rajtad. És ha nem nő túl rajtad, akkor nem fogsz tudni kilépni a napi üzemeltetésből, és a cég sem fog valódi vállalattá válni. „Azt hittem, hogy ez a startup élet: minden nap tűzoltás. Aztán rájöttem, hogy ez csak a rossz szervezet. Az nem cég, amit csak te tartasz életben.” A növekedés nem attól történik meg, hogy több ügyfelet szerzel vagy több pénzt költesz – hanem attól, hogy az egész rendszer elbírja a növekedés súlyát. És ha nem bírja, akkor előbb-utóbb te fogsz összeroppanni alatta. Három időzónából nem lehet céget építeni – csak kiégni Jáger László három időzónában próbált egyszerre működni . A helyzet elsőre izgalmasnak és „nemzetközinek” tűnik – de ez valójában egy mentális, operatív és stratégiai csapda volt. „Európa reggel, Keleti part délután, Kalifornia este. Ez így nagyon sok. Az volt a baj, hogy reggel már véget ért a nap valahol, este meg még el sem kezdődött máshol.” Ez a logisztika nem csak naptári probléma. A három különböző időzóna miatt gyakorlatilag soha nem volt olyan pontja a napnak, amikor László valóban pihenhetett volna. A reggelek Európával teltek, a nap közepét az USA keleti partjára kellett hangolni, estére pedig jött Kalifornia. Ez nemcsak az alvást, hanem a koncentrált munkát is lehetetlenné tette. „A napi 8-10 óra fókuszált munka nem létezik ebben a rendszerben. Ott tartottam, hogy bárhol vagyok, mindig lemaradva érzem magam.” A vállalkozói döntések is ennek a ritmusnak az áldozatai lettek. Amikor valaki folyamatosan alkalmazkodik , akkor már nem tud stratégiai gondolkodásban maradni. Csak reagál. Ez az állapot hosszabb távon kiégéshez vezetett – nemcsak fizikailag, hanem gondolkodásban is. „Egy idő után már nem gondolkodsz, csak végrehajtasz. Nem látsz rá, mert benne vagy nyakig – és reggeltől estig rohansz.” Ez volt az egyik legfőbb indok, amiért elköltözött Kaliforniából Floridába. Nem életmódváltásként, hanem stratégiai döntésként . A keleti parton legalább van némi átfedés Európával, így nem kellett reggel 4-kor kelnie ahhoz, hogy elérjen magyar partnereket. Ez a kis lépés azonnali különbséget jelentett a működésében. „Kaliforniából nem tudsz Európával dolgozni. Mire felkelsz, már mindenkinek vége van. Floridában legalább van 5-6 óra, amikor együtt vagytok időben.” A nemzetközi működés nem csak lehetőség, hanem kockázat is. És nem a termék, nem a piac, nem az ügyfél fogja felőrölni az embert – hanem a működés szervezetlensége, az időzóna-káosz, a döntéshozatal szétesése. Külföldön nem az ötlet számít – hanem hogy működik-e A startup világban gyakran azt hisszük, hogy egy jó ötlet mindent visz . Hogy ha megvan az innováció, a vízió és a motiváció, akkor előbb-utóbb jön a siker is. Jáger László ezzel szemben egy teljesen más tapasztalatot oszt meg : a nemzetközi piacon nem az ötlet számít, hanem az, hogy a rendszer működik-e üzletileg . És ha nem, akkor teljesen mindegy, honnan jössz vagy mit álmodtál meg. „Amerikában senkit nem érdekel, hogy honnan jöttél. Az érdekli őket, hogy működik-e, és hogy pénzt tud-e hozni.” Ez az egyszerű mondat valójában egész vállalkozásokat tesz próbára . Mert nagyon sok magyar vállalkozó úgy lép ki a nemzetközi porondra, hogy viszi a hazai mintákat, referenciákat, gondolkodásmódot – de ezek kint nem relevánsak. A nemzetközi piac sokkal gyorsabb, könyörtelenebb és fókuszáltabb abban, mit tekint értéknek . „Ha nincs bevételed, ha nincs skálázhatóság, akkor az egész csak egy ötlet. Hiába magyar sikersztori. Ott kint az nem érdekel senkit.” Ez különösen akkor volt éles felismerés, amikor László és csapata próbáltak amerikai befektetőkkel, ügyfelekkel tárgyalni. A magyar piacon elért eredmények nem jelentettek előnyt. Nem voltak értelmezhetőek. Az emberek nem a múltat nézték, hanem azt, hogy van-e most, azonnal működő modell. „Volt, hogy valaki azt mondta: ‘Ez tök jó, de én ezt nem látom magam előtt.’ Nem a gondolat a lényeg, hanem hogy el tudod-e adni neki, úgy hogy értse.” Ez a különbség a startupok és a működő cégek világa között: a startup még csak próbálkozik, a piac pedig választ akar. Nem lehet hosszasan magyarázni, mit akarunk majd egyszer csinálni – csak azt nézik, mi működik már most. Ezért kellett újragondolni az egész kommunikációt, értékesítést, és azt is, hogyan mutatják meg a terméket vagy szolgáltatást . „Át kellett csomagolni. Ugyanaz volt benne, csak úgy kellett elmondani, hogy azt mondják rá: kérem. Ez nem marketing, ez túlélés.” Ha egy magyar startup ki akar lépni a nemzetközi piacra, nem elég jól hangzó ötletekkel és magyar referenciákkal előállni. Minden mondat, minden ajánlat, minden prezentáció csak akkor számít, ha a másik fél üzletet lát benne. A vízió önmagában nem termel bevételt. A működés igen. „Amíg csak egy szép történet, addig nem cég vagy. Hanem narratíva.” Ez a felismerés fájdalmas, de felszabadító is. Mert ha túljutsz rajta, akkor végre elkezdhetsz valódi vállalkozóként viselkedni – nem álmodozóként. Az első igazi nemzetközi lépés? Tudni, hogy nem az számít, honnan jössz. Hanem, hogy mit raksz le. Nem ott vagy, ahol növekedni lehet? Akkor rossz helyen vagy. Mi van akkor, ha nem veled van a baj – hanem a környezettel? Jáger László története arról az egyre élesebb felismerésről szól, hogy Magyarország sok szempontból jó indulásra, de nem a növekedésre lett kitalálva. „A magyar piac nagyon jó, ha valamit el akarsz indítani. De ha növekedni akarsz, ott már nem vagy jó helyen. Egy idő után azt éreztem: egyszerűen nem vagyunk ott, ahol növekedni lehet.” László több ponton is elmondja, hogy Magyarországon nincs elég visszajelzés , nincs elég nyomás, nincs elég tét. Ha valamire nincs piaci válasz, azt sokszor a környezet sem tükrözi vissza. Így könnyen beragadsz egy működésbe, ami már nem visz előre – de ezt senki nem mondja meg. „Külföldön azonnal visszajelzést kapsz. Vagy működik, vagy nem. Itthon bele lehet szokni abba, hogy nem történik semmi – és azt hiszed, hogy ez normális.” Meddig vagy hű egy működéshez, ami nem visz előre? És mikor jön el az a pont, amikor már nem csak a terméket vagy az üzleti modellt kell újragondolni – hanem az egész pályát, amin mozogsz. „Nem az ötlettel van baj. Hanem azzal, hogy nem ott vagy, ahol valóban növekedni lehet. És ha nem tudsz időben váltani, akkor nem skálázol – csak vegetálsz.” László ezzel nem azt mondja, hogy mindenkinek el kell költöznie. Azt mondja, hogy akinek nemzetközi ambíciói vannak, annak ott kell lenni, ahol a piac, a pénz, a partner, a tét. Amit ez a történet tanít Jáger László nem tanácsokat ad, hanem elmondja, mit tanult a saját bőrén : pénzről, döntésről, rendszerhibákról, és arról, hogy a helyszín néha fontosabb, mint az ötlet. Ha vállalkozóként nemzetközi pályára lépnél , vagy csak szeretnéd végre tisztábban látni, miért nem skálázol, miközben dolgozol érte , ez az epizód neked szól. 🚀 Szeretnél részesedést egy startupban – anélkül, hogy mindent kockáztatnál? Most lehetőséged van mikrobefektetőként csatlakozni. A tulajdonosi kártya megvásárlásával a belépés egyszerű és automatizált . Akik ma lépnek, holnap előnyből indulnak. 🎧 Hallgasd meg a teljes epizódot , ha mélyebben érdekel mi az, amit csak külföldön tudsz megtapasztalni – de itthonról sosem. 💬 Te mit viszel magaddal László történetéből? Oszd meg és küldd el egy vállalkozó ismerősödnek! Jáger Lászlóról "A kollégáimmal már 20 éve vagyunk jelen a magyar piacon, több száz cégnek, illetve nonprofit szervezetnek segítettünk saját arculatú ügyfél-, valamint tag-, illetve támogatói kártyák kibocsátásában – akkor még plasztik alapon. Azonban amennyire „menő” volt évtizedekkel ezelőtt az, ha mondjuk egy szakszervezet a papír alapú tagkártyát plasztik kártyára cserélte, manapság már ez retrónak tűnik: egyrészt már egyre többen a mobiljukban tárolják a kártyáikat, másrészt a plasztik szó ma már szinte egyet jelent a környezetszennyezéssel. Ezért is döntöttünk új évekkel ezelőtt, hogy elindulunk a virtualizáció irányába, de – egyedülálló módon – úgy, hogy egy hibrid rendszert hozunk létre: a plasztik kártyákból is lehet virtuálisat csinálni, vagy fordítva. Azonban azt már előre láttuk, hogy csak a magyar piac nem képes kitermelni a fejlesztéshez szükséges több száz millió forintot, ezért úgy döntöttünk, hogy az új platformunkat, már a nemzetközi piacra fogjuk felépíteni." Benefit Barcode Inc. a neten Honlap Webshop Facebook LinkedIn Twitter Instagram A beszélgetés alapján készült cikkek Recap: amikor először beszélgettünk

<< Vissza az epizódokhoz Nyereséges Vállalkozás / Csehil Ádám 2022. szeptember 1. "Csehil Ádám vagyok, a nyeresegesvallalkozas.hu alapítója. Az elmúlt években több olyan céggel is dolgoztam együtt üzleti kontrollerként, akik milliárdos eredményt termelnek évről-évre. Eleinte még alkalmazottként, később pedig külsős tanácsadóként. Azon dolgozom, hogy a vállalkozó és cégvezető ügyfeleim nyereségesen és átláthatóan tudjanak működni. Ezt a célt szolgálom ingyenes tartalmakkal és fizetős szolgáltatásokkal. Úgy gondolom, hogy a “közjóhoz” is azzal tudok a leginkább hozzájárulni, ha segítek a Magyar vállalkozásoknak a nyereséges működésben. Ezáltal Te boldogabb cégtulajdonos leszel, és rajtad keresztül a munkatársaid is boldogabbak lehetnek." Csehil Ádám a neten Csehil Ádám.hu Facebook LinkedIn Magyar Business Nyereséges Vállalkozás a neten Honlap Facebook YouTube Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Rejoy.hu / Blaumann Bence 2024. április 8. "Konkrét iránymutatás hiányában érettségi másnapján már Németországban voltam. Annak érdekében, hogy az egyetemi képzésemet folytatni tudjam végül Magyarországhoz közelebb, Ausztria szívébe költöztem, egy kis családi vállalkozás keresett logisztikust. A komoly nyelvi különbségeket elhárítva és a helyi dialektust elsajátítva két évet dolgoztam és végül egy kisebb dráma után először kaptam vezetői pozíciót az osztrák vállalkozásnál. Ezt követően - továbbra is az egyetemi tanulmányok mellett - jött az első multis tapasztalat. A bécsi reptéren, a Fedexnél key account munkatárs voltam egy évet, itt láttam először hatalmas volument és fejlett tech infrastruktúrát, automatizációt és robotizációt. 5 év külföldi magányos év és szintén 5 körös interjúsorozat után hazatérve a NetPincérnél tehetettem le a saját futászolgálat működésének és folyamatainak első alapköveit Operations Managerként, majd Regional Expansion Leadként ezt a know-howt skálázva indítottam el több mint 35 vidéki városban a szolgáltatást. Két eltöltött év után a legfiatalabb igazgatóhelyettese majd további egy év után - 26 évesen - a legfiatalabb igazgatója lettem a vállalatnak. Logisztikai igazgatóként több mint 10.000 futár felvétele, 4 csapatban, 60 főnél is nagyobb irodai csapat menedzsmentje és 15 millió kiszállított megrendelést követően úgy éreztem, hogy elvégeztem a feladatomat. 2022 nyarán a román eMAG keresett meg, hogy a legújabb leányvállalatukat ügyvezetőként vezessem be a hazai piacra. A használt telefonokat felújító, majd garanciával tovább értékesítő Rejoy.hu alig másfél éves működését több mint 3.5 milliárt forintos árbevétellel zárta. A márkához tartozó Tiktok csatorna a leggyorsabban növekvő csatorna volt nyáron és tekintve, hogy ma már a 300 leglátogattottabb hazai weboldal között vagyunk, minden adat azt bizonyítja, hogy egy valós alternatívát tudtunk nyújtani a hazai okostelefon felhasználóknak. Ez pedig még csak a kezdet, idénre újabb másfélszerezést tervezünk." Rejoy.hu a neten Honlap Facebook LinkedIn YouTube Instagram Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Székely Family & Co. Nonprofit Kft. / Székely-Keresztesi Orsolya és Dr. Székely Zoltán 2023. augusztus 4. "Háromgyermekes szülőkként döntöttünk úgy a férjemmel, hogy közös vállalkozásként folytatjuk tovább a munka frontján is. Cégünk egy nonprofit start-up inkubátor és akcelerátor, a KFI szektorban dolgozunk az űripar, a biztonság és a fenntarthatóság területén. Start-upok, induló vállalkozások és egyéni innovátorok munkáját segítjük, célunk a transzformatív innovációk piacra vitele. Leginkább a Horizon Europe program - az EU központi kutatási és innovációs keretprogramja - keretében vagyunk aktívak. Projektmanagerek és üzleti szakemberek mellett az SFC-nek mindhárom területen működik saját kutatói részlege, saját - sokszor interdiszciplináris - kutatási témákkal, melyek több területet is összefognak. Munkatársaink a disszemináció, kommunikáció, piacra vitel, létesítménygazdálkodás, IPR management, privacy, design, gamification és VR fejlesztés területén dolgoznak." Székely Family & Co. Nonprofit Kft. a neten Honlap Facebook LinkedIn Twitter YouTube PEERS projekt DRIVE2X projekt Vendég Dr. Székely Zoltán "Zoli a Space és Security kutató részlegek vezetője, a cég társalapítója és másik tulajdonosa - kettőnk korábbi egyéni vállalkozásaiból alakult meg a cég -, végzettsége szerint az állam- és jogtudományok doktora, az amerikai AIU egyetem doktorandusza. Korábban az ESA (European Space Agency) magyarországi üzleti inkubátorának egyik menedzsere volt." Dr. Székely Zoltán a neten LinkedIn Recap: amikor először beszélgettünk

<< Vissza az epizódokhoz beeco / Hegedűs Kristóf és Farkas Levente 2024. március 4. "A beeco csapatával, majd 30 önkéntessel, 2022 ősze óta egy öko-iránytűt fejlesztünk. A projekt volt már öko- asszisztens, ökoplatform és névtelen csillagromboló is, de a lényeg ugyanaz maradt. Célunk a kezdetek óta, hogy közelebb hozzuk az emberekhez a fenntarthatóságot. Hogy amit ma még tanulni kell, az húsz év múlva már alappá váljon. Ennek szerintünk a kulcsa a megfelelő kommunikáció, edukáció és a közösségépítés. A politikába nem tudunk és nem is akarunk beleszólni. Úgy érezzük, hogy alulról kell elkezdeni az építkezést, mert csak tömeges részvétellel érhetünk el igazi változásokat. Hiszünk a sok kis tett óriási erejében. Célunk, hogy az emberek értsék és érezzék, miért fontos, amit tesznek és persze, hogy ne érezzék egyedül magukat a harcban. Hiszen a méhek is így erősek: rajban! Elkezdtünk tehát egy appon dolgozni, ami ötvözi a duolingo játékosságát és motiváló erejét a Wikipedia közösségi fejlesztésének az előnyeivel. Egy ökolábnyom kalkulátorral kiszámoljuk a user lábnyomát és ez alapján személyre szabott küldetésekkel motiváljuk őket a zöldebb életvitelre, melyekért még jutalmat is kapnak. Ez egy játékos fejlődési utat ígér és kézzelfogható előnyöket: csökkenő személyes ökolábnyomot, kuponokat és kedvezményeket fenntartható partnereinknél. Mindezt megtoldottuk még egy öko-térképpel, amire feltettünk mindent, ami segít a fenntartható hétköznapokban: - szelektív kukák - komposztálók - csomagolásmentes boltok - turkálók - közkutak - zöld események - szervizek - fenntartható étkezés - közösségi terek - és még sok minden más A térkép webes verziója már elkészült, a linken megtaláljátok: https://www.beeco.hu/terkep Buzdítunk mindenkit, hogy egészítse ki a saját ajánlásaival, vagy javítsa ki, ha valami hibát talál. Az app első verzióján még dolgozunk, várhatóan március elején kapja a nagyközönség a kezébe a térképpel, a partnerekkel és a kuponokkal együtt. Ez az egész természetesen nem csak egy appról szól. Szemléletformáló kampányunk az éter minden irányába online és offline is terjeszkedik. Voltunk már fesztiválozni méhecske jelmezben, edukatív játékok és trashart installációk kíséretében. Tiszteletünket tettük már 6 startup inkubátor és mentorprogramban és számos eseményen megjelentünk előadóként vagy edukatív játékokkal. Igyekezzük kihasználni a social media minden felületét. Idén már jobban belevetjük magunkat a videós tartalmakba, blogolunk, játszunk, filmklubozunk. Azért láthatjátok, hogy ez nem 1 emberes feladat, ezért is végtelenül hálásak vagyunk önkénteseinknek, akik nélkül most ki tudja hol lennénk. Itt meg is ragadnám az alkalmat, hiszen ambiciózus terveinkhez mindig jól jön egy két új dolgos méhecske. Akinek tetszik a projekt itt tud körülnézni önkéntes pozícióink között: https://www.beeco.hu/csatlakozz Adódhat a kérdés, hogy jó de hogyan lesz mindez pénzügyileg is stabil? Fenntartható partnereink fognak nekünk jutalékos rendszerben fizetni. Platformként persze adódik a tyúktojás probléma, így ez a láb kicsit döcögve indul. Ezen felül pedig eljárunk nagy cégekhez előadásokat, workshopokat tartani, és segítünk nekik az idén bevezetett ESG követelményeknek való megfelelésben. Van még pár ötlet pénzforrásokra, de ezeket most még nem áruljuk el. Megszületett nemrég az első webshopunk is méhecskés mörcsökkel. Itt támogatni is tudtok minket, akár egy rendszeres összeggel. Csekkoljátok le a linken: https://ko-fi.com/beecompass Ez a startup nem a pénzesőről fog szólni, mi nem egy tipikus szilikonvölgyi álomban látjuk magunkat, de úgy gondoljuk így is meg fogjuk állni a helyünket a piacon, anélkül, hogy eladnánk az ötletünket egy VC-nek. A küldetés és az egyre növekvő közösségünk ereje hajt minket minden nap. Szereténk átadni ezt a lelkesedést mindenkinek, aki egy zöldebb jövőért küzd. Biztos sokszor gondolod, hogy reménytelen és hogy egyedül nem megy, de ne feledd: Ha úgy érzed baj van, csatlakozz hozzánk és beezz a rajban!" beeco a neten Honlap Facebook LinkedIn Instagram Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz DIGIT-NOW Kft. / Haurik Tamás 2024. november 25. "Informatikusként, azon belül is szoftverfejlesztőként kezdtem a pályafutásomat egy multinacionális vállalatnál az energiaszektorban. Az ott eltöltött évek alapjaiban határozták meg a szakmai pályafutásomat és fektették le a továbbfejlődési irányt, amely a programozástól kissé eltávolodva inkább áttolódott az szoftver alkalmazás-fejlesztési projektek vezetése felé. A különböző munkáim és projektjeim mindig is az IT területtel voltak kapcsolatosak, ezen belül viszont nagyon szerteágazóak azóta is. Ami a feladataimban állandó tudott maradni, az a projektekből fakadó változás. Míg sokakban a változás az újhoz való hozzáigazodást és annak nehézségeit jelenti, ez nekem az életem részévé vált és ebben a közegben érzem jól magam. A feladataim elvégzése során mindig is kerestem a mögötte rejlő többlet-tartalmat, a 'miért'-ekre a választ, ami által értelmet nyert az a munka, amelybe éppen beleástam magam. Ez a fajta kíváncsiság irányított tovább az IT-tól az üzleti jellegű feladatok felé. Mindezek mellett mindig is azt az utat kerestem, ahol hasznossá tudom tenni magamat és értéket teremtek. Ez formálja az embert. Az elmúlt ~18 év tapasztalatát összefoglalva az üzleti folyamatok fejlesztésében találtam meg azt a szakmai örömöt és kiteljesedést, amelyet minden projektmunkám során eredményesen alkalmazni tudok. A (vállalkozások mögött lévő) embereknek segítése motivál, utat mutat, hogyan fejlődhetek tovább és hogyan tudom mások folyamatait és rendszereit továbbfejleszteni." További információk Folyamat-fejlesztés ClickUp as an ERP Külpiacra lépés - Németország Haurik Tamás a neten LinkedIn DIGIT-NOW Kft. a neten Honlap Facebook

<< Vissza az epizódokhoz Bizalmi Kör Vezetői Klub / Gangel Péter 2024. január 15. "20 éve vagyok vállalkozó. A Bizalmi Kör előtt egy informatikai céget vezettem, mára pedig az ország első számú vezetői klubjának az alapító / ügyvezetője vagyok. Küldetésem, hogy olyan üzleti világot hozzak létre, ahol jó vezetőnek lenni, ahol az együttműködés és az egymás kihívásaiban és sikereiben való részvétel alap értékek. A Bizalmi Kör Magyarországon az egyetlen olyan szervezet, ami kizárólag cégtulajdonosokat és ügyvezetőket fog össze és ennek az erősen válogatott társaságnak vezetői network hozzáférést és egymás tapasztalataihoz való hozzáférést biztosít. Két kislányom van, és egy csodálatos feleségem, aki az elejétől fogva támogat az utamon." Bizalmi Kör - Vezetői Klub a neten Honlap Facebook LinkedIn YouTube Instagram Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Belayane Najoua 2022. július 21. "Hit - Akaraterő - Szorgalom Ez a három szó jellemez engem és a munkámat a legjobban. Hiszek az önerőben. PR-menedzserként 100%-os magabiztosságot és felkészültséget kell mutatni, akár a cég szóvivői vagyunk, akár egy belső projektet irányítunk. Ha hiszünk magunkban és a munkánkban, akkor a következő lépés az akaraterő, hiszen ez ad igazán értelmet a mindennapi feladatoknak. A marketing stratégiák menedzseléséhez, egy teljes rendezvény megszervezéséhez proaktívnak és kitartónak kell lenni, mert a fenntartható médiajelenlét csakis egy hosszú és elkötelezett munka árán lehet kialakítani. Utolsóként pedig a szorgalmat említeném, mint hajtóerőt, mert a marketing bármely területén legyen szó fizetett hirdetésről, tartalommarketingről, offline beszédekről, szorgalmasan kell figyelnünk a környezet percről-percre történő apró változásait és a lehető legpontosabban kell igazodnunk hozzá." Belayane Najoua a neten LinkedIn Instagram Facebook YouTube Portfolio Holnap Magazin Magyar Business Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Salarify Pay / Radák Bence 2022. november 3. Radák Bence aktív tagja a hazai startup ökoszisztémának és lelkes fintech vállalkozó. A pénzügyi szektorban kezdte karrierjét, majd egy külföldi munkája során tapasztaltak hatására megalapította a Salarify-t (Swipe Technologies Kft). A cég zászlóshajója, a Magyarországon piacvezető Salarify Pay lehetővé teszi, hogy a munkavállalók a szokásos havi fizetés helyett, rugalmasan férhessenek hozzá már ledolgozott bérükhöz. Könnyebben gondoskodhatnak váratlan kiadásaikról, vagy áttérhetnek a heti, kétheti bérciklusra is. Legújabb terméküknek köszönhetően pedig búcsút inthetünk a papíralapú jövedelemigazolásoknak: A Verify segítségével a munkavállalók jövedelemigazolásukat egyszerűen és azonnal megoszthatják az illetékes pénzügyi intézménnyel. A cég idén terjeszkedik Európában, elsőként Olaszországban teszik elérhetővé digitális megoldásaikat. Bence 2020-ban a Forbes magazin 30 sikeres magyar 30 alatti listájára került. Radák Bence a neten LinkedIn Instagram YouTube MagyarBusiness Salarify a neten Honlap Facebook Instagram LinkedIn MagyarBusiness Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Brandfizz / Horváth Ádám 2022. október 20. Ádám Sztorija itt : Gtk.uni-pannon.hu/ Interjúk Ádámmal, szakmai cikkek F orbes .hu HRP ortal.hu Üzletem.hu HRPwr.hu T oastMasters.hu MagyarBusiness Horváth Ádám a neten Honlap Facebook LinkedIn Olvasd el a Recap cikkeket