<< Vissza az epizódokhoz Zsolya Communication / Dr. Szabó Orsolya 2023. május 4. A Zsolya Communication egy olyan helyfüggetlen szakértőkből álló közösség, amely alig néhány év alatt nőtte ki magát egyéni kommunikációs tanácsadásból. Bár az igényes és minőségi online kommunikációra eleinte úgy tekintettünk, mint a digitális nomádkodás egyik nagyszerű eszközére, az egyszemélyes törekvéshez rövid idő alatt egyre többen kapcsolódtak: Budapesttől vidéken át egészen az Atlanti-óceánig. Ez a két link írja le leginkább a személyes történetem: https://www.youtube.com/watch?v=W2WzMqwU1ec https://open.spotify.com/episode/7iQuXaveXJxvTdL9IRWOTZ " Dr. Szabó Orsolya a neten LinkedIn Zsolya Communication a neten Honlap Facebook Instagram LinkedIn Olvasd el a Recap cikkeket 👉 Iratkozz fel Sallangmentes Hírlevelünkre! ...ha szeretnél több ilyen nyers, üzleti logikát helyrerakó epizódot. Ropogós olvasnivalók Startup skálázás: hogyan építs növekedési gépezetet akkor is, ha a világ nem érti, hogyan működik a projekted Hogyan skáláz egy startup akkor is, ha a világ nem érti a projekt működését? A transzkript tanulságai alapján megmutatom a valódi növekedés ritmusát. 2025. dec. 8. AI vagy megszűnsz: így automatizálj okosan a cégedben (konkrét példákkal) Az AI nem a jövő – már most versenytársad. Balogh Dávid példákkal mutatja meg, hogyan csökkents 30%-ot a költségeidből digitális asszisztensekkel. 2025. okt. 22. AI vállalkozásoknak – ha nem használod, pár éven belül véged lesz A mesterséges intelligencia nem a jövő – már most újraírja a vállalkozások játékszabályait. Balogh Dávid szerint az AI vállalkozásoknak nem luxus, hanem túlélési kényszer. Aki ma nem kezdi el beépíteni a működésébe, néhány éven belül szakmai halálra van ítélve. Ismerd meg, hogyan válhat az AI-ból a legnagyobb versenyelőnyed. 2025. okt. 21. Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

A csapat Nagyon büszkék vagyunk csapatunk sokszínűségére, és arra, hogy saját egyedi tapasztalataikkal és készségeikkel hozzájárulhatnak közösség sikeréhez. Dolgozz velünk, legyél közösségépítő! Fóris Attila Brainstorm Officer Olvass tovább Vatai-Gáspár Kata Marketing Mágus Olvass tovább Dr Berchiche Yamina Tudós, vállalkozó és podcaster Olvass tovább Zsolnai-Nagy Andrea Tartalom Menedzser Olvass tovább Szűcs György Áron Kommunikációs Karmester Olvass tovább Ex-Csapattagok Nagyra értékeljük munkátokat és segítségeteket. Sok szerencsét kívánunk! Dormány Zsolt Molnár-Bokros Tünde Somogyi Balázs Zsapka Andrea Nagy Tibor

<< Vissza az epizódokhoz Vállalkozás lépésről-lépésre - Honlapok 2021. február 22. Vállalkozás lépésről-lépésre sorozatunk tizenhatodik részében az Honlapokról beszélünk. 👉 Iratkozz fel Sallangmentes Hírlevelünkre! ...ha szeretnél több ilyen nyers, üzleti logikát helyrerakó epizódot. Ropogós olvasnivalók Startup skálázás: hogyan építs növekedési gépezetet akkor is, ha a világ nem érti, hogyan működik a projekted Hogyan skáláz egy startup akkor is, ha a világ nem érti a projekt működését? A transzkript tanulságai alapján megmutatom a valódi növekedés ritmusát. 2025. dec. 8. AI vagy megszűnsz: így automatizálj okosan a cégedben (konkrét példákkal) Az AI nem a jövő – már most versenytársad. Balogh Dávid példákkal mutatja meg, hogyan csökkents 30%-ot a költségeidből digitális asszisztensekkel. 2025. okt. 22. AI vállalkozásoknak – ha nem használod, pár éven belül véged lesz A mesterséges intelligencia nem a jövő – már most újraírja a vállalkozások játékszabályait. Balogh Dávid szerint az AI vállalkozásoknak nem luxus, hanem túlélési kényszer. Aki ma nem kezdi el beépíteni a működésébe, néhány éven belül szakmai halálra van ítélve. Ismerd meg, hogyan válhat az AI-ból a legnagyobb versenyelőnyed. 2025. okt. 21. Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

<< Vissza az epizódokhoz Vállalkozás lépésről-lépésre - Csapatépítés 2020. december 4. Vállalkozás lépésről-lépésre sorozatunk tizenegyedik részében a Csapatépítésről beszélünk. 👉 Iratkozz fel Sallangmentes Hírlevelünkre! ...ha szeretnél több ilyen nyers, üzleti logikát helyrerakó epizódot. Ropogós olvasnivalók Startup skálázás: hogyan építs növekedési gépezetet akkor is, ha a világ nem érti, hogyan működik a projekted Hogyan skáláz egy startup akkor is, ha a világ nem érti a projekt működését? A transzkript tanulságai alapján megmutatom a valódi növekedés ritmusát. 2025. dec. 8. AI vagy megszűnsz: így automatizálj okosan a cégedben (konkrét példákkal) Az AI nem a jövő – már most versenytársad. Balogh Dávid példákkal mutatja meg, hogyan csökkents 30%-ot a költségeidből digitális asszisztensekkel. 2025. okt. 22. AI vállalkozásoknak – ha nem használod, pár éven belül véged lesz A mesterséges intelligencia nem a jövő – már most újraírja a vállalkozások játékszabályait. Balogh Dávid szerint az AI vállalkozásoknak nem luxus, hanem túlélési kényszer. Aki ma nem kezdi el beépíteni a működésébe, néhány éven belül szakmai halálra van ítélve. Ismerd meg, hogyan válhat az AI-ból a legnagyobb versenyelőnyed. 2025. okt. 21. Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

<< Vissza az epizódokhoz Édes Város / Bakonyi Gergő 2023. február 16. “Az Édes Várost baráti körben, 2019-ben alapítottuk azzal a céllal, hogy végre egy helyen megtalálhatóak legyenek Budapest legjobb desszertjei, és azokat bárki egyszerűen házhoz rendelhesse, a fogyasztók és a cukrászdák életét is megkönnyítve ezáltal. Egy tipikus startup történet a miénk: Az elején munka mellett este és a szabadnapokon dolgoztunk az ötleten, illetve a fizetésünkből, félretett pénzünkből finanszíroztuk a felmerülő költségeket. Az első hűtősautót a saját autóm eladásából sikerült megvenni, illetve amikor láttuk a növekedést, de még több erőforrásra volt szükség, akkor egy barátomnál húztam meg magam, és airbnb-ztettem a lakásom. Szorosan együtt nőttünk, fejlődtünk olyan startupokkal, mint a Munch, Briefly, Photon, és nagyon sok segítséget kaptunk például a Viddl-től és sokmindenki mástól. Az Édes Város az azóta eltelt években organikusan és exponenciálisan növekedett: mára számos olyan cukrászműhelyt tudhatunk partnereink között – folyamatosan növekvő kínálatunkban –, ahol valóban minőségi műalkotások születnek. Egy hűtőskocsival és mindössze 3 cukrász partnerrel indult vállalkozást most egy 15 fős csapat alkotja, akik közel 40 cukrászat kínálatának szállítását szervezik. Már 2019-ben, a pandémia kezdete előtt is az online szférában láttuk a tortarendelés jövőjét. Számos kisebb és nagyobb cukrászda válláról vettünk le komoly anyagi és erőforrásbeli terhet és segítettük őket abban, hogy saját online értékesítési, adminisztrációs és logisztikai rendszer nélkül is folyamatosan vehessenek fel rendeléseket. Az elmúlt két évben történt tizenkétszeres növekedésünk azóta is töretlen, vásárlóink közel 20 százaléka pedig már visszatérő, elégedett vendég. Ez segít abban, hogy folyamatosan fejlődhessünk. A gazdaságos működés ráadásul most mindennél fontosabb lesz: az egyre növekvő alapanyagárak mellett az Édes Városnak továbbra is célja, hogy segítse a kisvállalkozásokat a teljes infrastruktúrával, valamint, hogy az olyan kerületek lakói is könnyedén hozzáférhessenek a minőségi desszertekhez, akiknek eddig sokat kellett utazni egy-egy a finomságért. Több, lokálisan népszerű cukrászpartnerüknek is megdupláztuk a forgalmát azzal, hogy most már egész Budapest rendelhet tőlük, egy étteremből átalakult cukrászdánál pedig 3 szakács munkáját mentettük meg a pandémia alatt azzal, hogy az Édes Városnak köszönhetően átállhattak tortakészítésre. Rövid távú céljaink között szerepel a működésünk fenntarthatóvá tétele elektromos járművekre való átállással, és Budapest különböző pontjain hamarosan felbukkannak tortaautomatáink is. Ezek a finomságokat rejtő átvételi csomagpontok még gazdaságosabb szállítást tesznek majd lehetővé. Emellett a külföldi terjeszkedés előkészítése is folyamatban van Bécs, Berlin és Barcelona irányában.” Bakonyi Gergő a neten Facebook Instagram LinkedIn Édesváros a neten Facebook Instagram LinkedIn 👉 Iratkozz fel Sallangmentes Hírlevelünkre! ...ha szeretnél több ilyen nyers, üzleti logikát helyrerakó epizódot. Ropogós olvasnivalók Startup skálázás: hogyan építs növekedési gépezetet akkor is, ha a világ nem érti, hogyan működik a projekted Hogyan skáláz egy startup akkor is, ha a világ nem érti a projekt működését? A transzkript tanulságai alapján megmutatom a valódi növekedés ritmusát. 2025. dec. 8. AI vagy megszűnsz: így automatizálj okosan a cégedben (konkrét példákkal) Az AI nem a jövő – már most versenytársad. Balogh Dávid példákkal mutatja meg, hogyan csökkents 30%-ot a költségeidből digitális asszisztensekkel. 2025. okt. 22. AI vállalkozásoknak – ha nem használod, pár éven belül véged lesz A mesterséges intelligencia nem a jövő – már most újraírja a vállalkozások játékszabályait. Balogh Dávid szerint az AI vállalkozásoknak nem luxus, hanem túlélési kényszer. Aki ma nem kezdi el beépíteni a működésébe, néhány éven belül szakmai halálra van ítélve. Ismerd meg, hogyan válhat az AI-ból a legnagyobb versenyelőnyed. 2025. okt. 21. Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

<< Vissza az epizódokhoz MNDFL flow / Tóth Réka Ibolya 2023. január 19. Tóth Réka Ibolya, a MNDFL flow well-being ügynökség alapítója és ügyvezetője, a modern, élvezhető és könnyedén beilleszthető tudatosság és jóllét híve. Tóth Réka Ibolya több mint 11 éves munkatapasztalattal rendelkezik média-és stratégiatervezés, az önismeret építés, jóga -és meditáció iparág területén. Szerteágazó hazai és nemzetközi tanulmányai mind építették karrierje területeit. Az elmúlt években a MNDFL flow márka szépen erősödött és ismertté vált: a több éves elkötelezett és kíváncsi út egy saját eszköztár, a MNDFL flow Method kifejlesztéséhez és egy well-being ügynökség megalapításához vezetett. A MNDFL flow well-being ügynökség belső vállalati well-being stratégiák megalkotásával és taktikai megvalósításával elhivatottan építi a magyar munkavállalói jóllét és tudatos vállalati működés építőköveit. Egyre többen csatlakoznak a MNDFL életstílushoz és well-beinghez. Réka Ibolya küldetése, hogy tudásával és tapasztalatával támogassa mindazokat, akik önazonos karrierútra vágynak és szeretnék megtartani az egyensúlyt minden pillanatban. Tóth Réka Ibolya a neten Honlap Facebook Instagram LinkedIn MagyarBusiness Olvasd el a Recap cikkeket 👉 Iratkozz fel Sallangmentes Hírlevelünkre! ...ha szeretnél több ilyen nyers, üzleti logikát helyrerakó epizódot. Ropogós olvasnivalók Startup skálázás: hogyan építs növekedési gépezetet akkor is, ha a világ nem érti, hogyan működik a projekted Hogyan skáláz egy startup akkor is, ha a világ nem érti a projekt működését? A transzkript tanulságai alapján megmutatom a valódi növekedés ritmusát. 2025. dec. 8. AI vagy megszűnsz: így automatizálj okosan a cégedben (konkrét példákkal) Az AI nem a jövő – már most versenytársad. Balogh Dávid példákkal mutatja meg, hogyan csökkents 30%-ot a költségeidből digitális asszisztensekkel. 2025. okt. 22. AI vállalkozásoknak – ha nem használod, pár éven belül véged lesz A mesterséges intelligencia nem a jövő – már most újraírja a vállalkozások játékszabályait. Balogh Dávid szerint az AI vállalkozásoknak nem luxus, hanem túlélési kényszer. Aki ma nem kezdi el beépíteni a működésébe, néhány éven belül szakmai halálra van ítélve. Ismerd meg, hogyan válhat az AI-ból a legnagyobb versenyelőnyed. 2025. okt. 21. Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

Miért nem nő a céged, hiába dolgoztok sokat? Fókusz, idő, skálázás, AI és nemzetközi terjeszkedés egy KKV szemszögéből. Olvasd el! << Vissza az epizódokhoz Fókusz nélkül miért fullad meg minden vállalkozói növekedés? 2026. február 2. Egy vállalkozás ritkán azért nem nő, mert nincs benne potenciál. Sokkal gyakrabban azért, mert túl sok irányba megy egyszerre , és közben elfogy a fókusz, az idő és az energia. Ebben az epizódban pontosan erről beszélget Fóris Attila és Dallos Zoltán: arról, hogyan néz ki a növekedés a valóságban, amikor nem a „startup-mesekönyv” logikája szerint történnek a dolgok, hanem napi döntések, kompromisszumok és újratervezések mentén. Zoltán története nem egy hirtelen berobbanó sikersztori. Inkább egy tudatosan épített ügynökségi modell , ahol a COVID nem összeomlást, hanem kényszerű, de hasznos fókuszváltást hozott. Az „Üzlet és utazás” rendezvények és mellékprojektek háttérbe szorultak, és egyetlen dolog maradt igazán fókuszban: az ügynökség felépítése és stabilizálása. Nem azért, mert minden más rossz volt – hanem mert egyszerre mindent csinálni egyszerűen nem működik. A beszélgetés egyik kulcstémája az idő. Nem mint naptári egység, hanem mint a vállalkozó legszűkösebb erőforrása . Mikor mire mondasz igent? Mi az az egyetlen dolog, amit ha most megcsinálsz, a legnagyobb hatással lesz a jövődre? Ezek nem motivációs kérdések, hanem nagyon is operatív döntési szempontok, amelyek napi szinten választják el a növekedést a stagnálástól. Előkerül a skálázás árnyoldala is: mi történik akkor, amikor nő az ügyfélszám, de az árbevétel nem követi ugyanolyan tempóban? Mikor válik a túl sok fix költség kockázattá? Hol folyik el a pénz, ha látszólag mindenki dolgozik, még sincs áttörés? Ezekre a kérdésekre nem elméleti válaszok hangzanak el, hanem konkrét tapasztalatok egy működő KKV-ból . Ez az epizód azoknak szól, akik már túl vannak az induláson, de érzik, hogy a következő szinthez nem több ötlet, hanem jobb döntések, tisztább struktúra és tudatosabb fókusz kell. A fókusz mint növekedési fegyver Az egyik legerősebb tanulság ebben a beszélgetésben az, hogy a növekedés nem több projektből, hanem kevesebb, de jól kiválasztott fókuszból születik . Zoltán nagyon őszintén beszél arról, hogy a COVID előtti időszakban több irányba is nyitottak: online magazin, rendezvények, különböző kísérleti projektek. Mindegyik izgalmas volt, mindegyikben volt potenciál – de egyik sem volt igazán domináns. A járvány végül kényszerítette ki azt, amit sok vállalkozó önként nem mer meglépni: levágni mindent, ami nem a fő üzleti célhoz visz közelebb . Az „Üzlet és utazás” rendezvénysorozat például nem azért állt le, mert rossz volt, hanem mert elvitte a fókuszt. A tanulság egyértelmű: amíg egy üzleti láb nem elég erős, addig a diverzifikáció nem szabadságot ad, hanem szétforgácsol. Ez különösen fontos üzenet KKV-knak és startup alapítóknak. Az a hit, hogy „majd elbírok egyszerre három–négy vállalkozást”, egyszerűen nem igaz. Ahogy elhangzik: aki azt mondja, hogy öt céget tud egyszerre jól vinni, az hazudik . Előbb egyet kell felépíteni, stabilizálni, skálázhatóvá tenni – és csak utána lehet új lábakat növeszteni. A fókusz nem csak stratégiai döntés, hanem napi operatív kérdés is. Minden nap ott a lista: ügyfélhívás, új kolléga keresése, partneri egyeztetés, új ötlet elindítása. A kulcskérdés nem az, hogy mit lehet csinálni, hanem az, hogy mi az az egyetlen dolog, amely most a legnagyobb hatással lesz a jövődre . Ez a gondolkodásmód különbözteti meg a növekedő cégeket a folyamatosan elfoglalt, mégis stagnáló vállalkozásoktól. Az idő mint valódi valuta A beszélgetés egyik legmélyebb pontja, amikor az idő kerül fókuszba. Nem mint naptári egység, hanem mint a vállalkozó legdrágább és legkorlátozottabb erőforrása . Elhangzik egy gondolat, ami sokaknak fájdalmasan ismerős lesz: fiatalon az idő mindig a fontossági lista alján van. Pénzt mérünk, bevételt számolunk, de az idővel pazarlóan bánunk – egészen addig, amíg rá nem jövünk, hogy már nem visszafordítható. Zoltán egy nagyon erős szemléletváltást emel ki: nem pénzben, hanem időben érdemes mérni a döntéseket . Mit ad hozzá egy adott tevékenység az életedhez hosszú távon? Mennyit vesz el? Ez különösen fontos egy olyan világban, ahol folyamatos a zaj, az értesítés, a megszakítás. A vállalkozó technikailag bármit csinálhat – és éppen ez a legnagyobb csapda. Itt kerül elő az a kérdés, amely szinte vezérfonalként működik az egész epizódban: „Mi az az egyetlen dolog, amit most megtehetek, és aminek a legnagyobb hatása lesz később?” Ez nem motivációs frázis, hanem egy nagyon kemény szűrő. Ha ezt őszintén felteszed magadnak naponta, akkor rengeteg „hasznosnak tűnő” feladat automatikusan kiesik. A tanulság KKV-vezetőknek különösen fontos: az elfoglaltság nem egyenlő a haladással. Lehet egész nap pörögni, meetingelni, reagálni – és közben semmit nem építeni. Az időt nem lehet skálázni, csak tudatosabban használni . És aki ezt későn tanulja meg, az nem pénzt veszít, hanem éveket. Fókusz vs. diverzifikáció mikor öl és mikor ment meg Az egyik legfontosabb stratégiai dilemma, ami minden növekedni akaró vállalkozásnál előjön: mikor érdemes diverzifikálni, és mikor kell könyörtelenül egy irányba menni . A beszélgetésben egyértelmű válasz hangzik el: addig, amíg nincs egy stabil, erős üzleti lábad, a diverzifikáció nem előny, hanem kockázat. Zoltán egy nagyon szemléletes képpel írja le ezt: mindenki a „sok lábon állást” akarja, de elfelejti, hogy előbb egy erős törzsre van szükség . Ahogy a példában elhangzik: még Richard Branson is egy vállalkozással kezdte, és csak akkor nyitott új irányokba, amikor az első már elbírta a terhelést. A kezdő és középhaladó vállalkozók tipikus önámítása, hogy kivételnek gondolják magukat. A COVID időszaka itt fordulópontként jelenik meg. Nem romantikus értelemben, hanem nagyon is pragmatikusan: kényszerű fókuszváltás , ami levágta azokat a projekteket, amelyek nem hoztak közvetlenül növekedést. Az eredmény? Az ügynökség fejlődni kezdett. Nem azért, mert több lett a lehetőség, hanem mert kevesebb lett a szétszórtság. Ez a blokk különösen fontos azoknak a KKV-vezetőknek, akik „biztonsági lábként” tartanak életben félkész projekteket. A valóság az, hogy ezek ritkán védenek meg válság idején. Sokkal inkább elszívják a figyelmet, az energiát és a döntési kapacitást attól az egy dologtól, ami valóban skálázható lenne. A tanulság kemény, de felszabadító: előbb csinálj egy dolgot nagyon jól. Utána jöhet minden más. Stratégiai növekedés mellékprojektek nélkül A beszélgetés egyik legőszintébb része, amikor szóba kerül, hogy nem minden növekedés látványos , és nem minden fejlődés jár új projektek indításával. Sőt: sokszor épp az a fejlődés jele, amikor egy vállalkozás tudatosan nem indít el valamit. Zoltán világosan kimondja: voltak ötletek az „Üzlet és utazás” rendezvény visszahozására, akár ritkábban, nagyobb volumenben – de ez végül nem lett prioritás. Nem azért, mert ne lett volna benne potenciál, hanem mert nem szolgálta közvetlenül az ügynökség építését. Ez a döntés sok vállalkozónak ismerős dilemmát hoz fel: mit kezdj egy jól működő, de nem stratégiai projekteddel? A válasz nem romantikus. Ha nem a fő fókuszt erősíti, akkor idővel versenyezni fog vele az erőforrásokért. Időért, figyelemért, mentális kapacitásért. És ezekből mindig kevesebb van, mint amennyit elsőre gondolnánk. A blokk egyik fontos tanulsága, hogy a stratégiai növekedés nem egyenlő az állandó újítással. Sokkal inkább arról szól, hogy egy működő modellt finomítasz, skálázol és stabilizálsz . A kísérletezés nem tűnik el, de háttérbe szorul, amíg az alap nem elég erős. Ez különösen fontos a KKV-k világában, ahol egy rossz időzítésű mellékprojekt hónapokra visszavetheti a fő üzletet. A kimondatlan üzenet itt az, hogy a „nem” legalább olyan fontos stratégiai eszköz, mint az „igen”. A vállalkozói érettség egyik jele, amikor már nem minden lehetőség tűnik kötelezőnek. Amikor tudod, hogy nem az a kérdés, mit lehet megcsinálni – hanem az, minek van most itt az ideje . Bevétel, ügyfélszám és a növekedés illúziója Az egyik legkellemetlenebb, mégis legtanulságosabb pont a beszélgetésben az, amikor szóba kerül a számok mögötti valóság. Ügyfélszámban lehet nőni úgy, hogy közben a bevétel stagnál – és ez sokkal gyakoribb jelenség, mint azt a legtöbb vállalkozó bevallaná. Zoltán nyíltan beszél arról, hogy a 2023–24-es időszakban az árbevétel nagyjából egy helyben maradt, miközben az ügyfélszám nőtt. Ez a helyzet elsőre pozitívnak tűnhet: több ügyfél, nagyobb piaci jelenlét, diverzifikáltabb bevételi forrás. A valóság viszont ennél árnyaltabb. Ha az ügyfélszám növekedése nem jár együtt hatékonyabb működéssel vagy magasabb ügyfélértékkel, akkor a rendszer elkezd feszülni . Több projekt, több koordináció, több operatív teher – miközben a profit nem nő arányosan. Itt kerül elő a „bűvös százas” cél: körülbelül száz aktív ügyfél az a méret, ahol már valóban lehet játszani a kapacitásokkal, az erőforrásokkal és a kihasználtsággal. Addig viszont minden növekedési lépcső fájdalmas. Nem romantikus, nem látványos – de szükséges. Ez az a pont, ahol a méretgazdaságosság elkezd értelmet nyerni. A tanulság egyértelmű a KKV-vezetők számára: nem minden növekedés egészséges növekedés . Az ügyfélszám önmagában nem KPI, ha nem párosul stabil árbevétellel, jól tervezett kapacitással és fenntartható működéssel. A valódi kérdés nem az, hogy hány ügyfeled van – hanem az, hogy milyen rendszer szolgálja ki őket . Magyar piac vs. nemzetközi terjeszkedés realista szemmel A nemzetközi piacra lépés sok vállalkozónál már a kezdetektől szerepel a bakancslistán. A beszélgetés viszont józan ellenpontot ad ennek az álomnak. Magyarország kicsi piac – de nem annyira kicsi, hogy ne lehetne benne komoly céget építeni . Zoltán egyértelműen kimondja: amíg itthon működik a modell, addig teljesen racionális döntés az anyanyelvi piacon növekedni. Az egyik legerősebb érv a hazai fókusz mellett a kapcsolatrendszer. PR, tartalomgyártás, ügynökségi működés esetén a bizalom, az ismertség és a szakértői státusz kulcstényezők – ezek pedig nem vihetők ki egyik napról a másikra egy másik országba. Ami itthon természetes, az külföldön nulláról indul. És ezt sok vállalkozó alábecsüli. Ugyanakkor a nemzetközi irány nem lett elengedve, csak más szemlélettel. Nem agresszív terjeszkedés történik, hanem alapozás : európai domainek lefoglalása, védjegyek rendezése, weboldalak klónozásának előkészítése. Ez nem hoz azonnali bevételt – de megadja az esélyt arra, hogy ha jön egy külföldi megkeresés, ne technikai akadályon bukjon el az üzlet. A tanulság különösen fontos KKV-knak: a nemzetközi piacra lépés nem egy bináris döntés. Nem „itthon vagy külföld”. Lehet okosan jelen lenni , minimális kockázattal, úgy, hogy közben a fő fókusz nem sérül. Az igazi stratégia nem a gyors kilépés, hanem az, hogy megadod magadnak a lehetőséget , amikor majd eljön az ideje. Nemzetközi jelenlét anélkül, hogy belehalnál A beszélgetés egyik legérettebb gondolata, hogy a nemzetközi piacra lépés nem kell, hogy mindent vagy semmit döntés legyen . Nem kell irodát nyitni, csapatot felvenni és marketingbüdzsét égetni ahhoz, hogy egy cég „kint legyen” Európában. Zoltánék megközelítése kifejezetten óvatos, mégis stratégiai: a jelenlét alapjait rakják le, nem a növekedést erőltetik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy lefoglalják az európai domaineket, rendezik a védjegyeket, és technikailag felkészítik a weboldalakat arra, hogy megtalálhatók legyenek . Nem futnak kampányok, nincs agresszív sales – csak az esély van megadva arra, hogy ha valaki keres, akkor legyen mit találnia. Ez egy vállalkozói szempontból rendkívül alulértékelt stratégia. A másik fontos felismerés, hogy Európán belül nincs valódi távolság . Egy egynapos németországi forgatás vagy egy kétnapos skandináv munka simán belefér, mert a magasabb árszint kitermeli az utazási és időbeli költségeket. Ez a gondolkodás nem a volumenre, hanem az egységnyi projektre jutó értékre épít. A blokk üzenete világos: nem minden nemzetközi lépésnek kell azonnal megtérülnie. Van, ami opcióként létezik. És egy jól felépített opció sokszor többet ér, mint egy rosszul időzített terjeszkedés. KKV-k számára ez különösen fontos: nem az a cél, hogy holnap külföldön legyen ügyfél, hanem hogy ne legyen akadály , ha holnapután kopogtat valaki. Operációs modell újratervezése növekedés közben Ahogy nő egy cég, úgy derül ki egyre fájdalmasabban, hogy ami tegnap még működött, ma már visszahúz . A beszélgetésben Zoltán részletesen mesél arról, hogyan kellett többször is újratervezniük az operációs modellt – különösen a csapatstruktúrát. Először sok alvállalkozóval indultak, mert rugalmas volt. Aztán mindent belsősítettek, mert stabilitást akartak. Végül rájöttek: egyik véglet sem működik önmagában. Ma egy hibrid modellben dolgoznak. A kritikus szerepek – ügyfélmenedzsment, értékesítés – teljes mértékben belső csapatban vannak. Ezek azok a pontok, ahol a tudás, a kapcsolat és a felelősség nem szervezhető ki. Ugyanakkor a kivitelezés jelentős része – videósok, hirdetéskezelők, webesek, grafikusok – alvállalkozói körben működik. Ez adja meg azt a rugalmasságot, amit egy hullámzó munkaterhelésű ügynökség igényel. A blokk egyik legfontosabb tanulsága, hogy nincs örökérvényű szervezeti megoldás . Ami egy bizonyos méretnél ideális, az egy következő szinten már veszélyes lehet. Túl sok fix költség könnyen fojtóvá válik, ha a bevétel nem nő arányosan. Ugyanakkor túl sok külsős partner esetén sérülhet a minőség és a kiszámíthatóság. Ez a rész kifejezetten erős üzenet KKV-vezetőknek: a növekedés nemcsak piac- vagy saleskérdés, hanem szervezeti döntések sorozata . Ha nem nyúlsz hozzá időben a struktúrához, a struktúra fog hozzád nyúlni – általában fájdalmas módon. A tudatos újratervezés nem gyengeség, hanem érettség jele. Költségek, hatékonyság és a pénz elfolyásának felismerése Van egy pont minden vállalkozás életében, amikor már nem az a kérdés, hogy mennyit dolgozik a csapat , hanem az, hogy hova tűnik a pénz. A beszélgetésben ez a felismerés nagyon őszintén jelenik meg: sok munka, nagy pörgés, mégis elmaradó eredmények. Ilyenkor nem motivációra van szükség, hanem számokra és szétszedett folyamatokra . Zoltán kimondja azt, amit sok cégvezető csak magában mer megfogalmazni: a legnagyobb hatást sokszor nem az árbevétel növelése, hanem a beszerzési és működési költségek optimalizálása hozza. Ez kényes téma, főleg alvállalkozói körben, mert könnyű átesni a ló túloldalára. A cél viszont nem az „kifacsarás”, hanem egy egészséges versenyhelyzet kialakítása. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nagyobb, kiszámíthatóbb munkacsomagokat raknak össze, és ezekre kérnek árazást. Így a partner hosszabb távon tervezhet, a cég pedig jobb ár–érték arányt kap. Ez a gondolkodás sokkal közelebb áll a nagyvállalati beszerzési logikához, mint a klasszikus KKV-s „majd megoldjuk valahogy” szemlélethez. A tanulság itt kifejezetten fájdalmas, de felszabadító is: ha nem látod az eredményt, miközben mindenki dolgozik, akkor nem az emberekkel van a baj, hanem a rendszerrel. A pénz mindig hagy nyomot , csak le kell hajolni érte. Aki ezt nem teszi meg, az hosszú távon nem a piac miatt bukik el, hanem belső vakság miatt. AI mint versenyelőny nem mint varázspálca Az epizód egyik legaktuálisabb és legjózanabb része az AI-ról szól. Nem hype, nem félelemkeltés, hanem üzleti realitás . Zoltán nagyon tisztán fogalmaz: nem az a cél, hogy az AI-val embereket váltsanak ki, hanem az, hogy ugyanazzal a csapattal nagyobb kimeneti teljesítményt érjenek el . Ez óriási különbség gondolkodásmódban. A hangsúly a folyamatokon van. Hetente többször felteszik ugyanazokat a kérdéseket:– Hol van felesleges lépés?– Mit lehet automatizálni?– Mit lehet gyorsítani? Az AI itt nem döntéshozó, hanem gyorsító eszköz . Olyan, mint a billentyűparancsok: nem helyetted dolgozik, hanem lerövidíti az utat a gondolattól a megvalósításig. A brainstorming, a vázlatkészítés, az előkészítés drasztikusan felgyorsul – de a minőségért továbbra is ember felel. Elhangzik egy nagyon fontos időzítési felismerés is: most van egy körülbelül egyéves ablak , amikor azok a cégek, akik gyorsan tanulnak és beépítik az AI-t a működésükbe, komoly előnyt szerezhetnek. Később ez alapelvárás lesz. Aki akkor kezd el kapkodni, az már lemaradásból indul. A blokk végén egy kifejezetten erős állítás hangzik el: az élő, valós, emberi tartalom értéke nőni fog. Minél több lesz a mesterséges zaj, annál értékesebb lesz az, ami hitelesen emberi . Ez különösen fontos üzenet tartalomgyártó cégeknek és KKV-knak: az AI nem elvesz, hanem átrendez. Aki ezt időben megérti, az nem félni fog tőle, hanem előnyt épít belőle . Záró tanulság Ez az epizód nem ígér gyors sikert. Nem ad háromlépéses receptet a skálázásra. Viszont ad valami sokkal értékesebbet: tisztán gondolkodó vállalkozói mintákat . Fókusz, időtudatosság, reális növekedési célok, tudatos szervezetépítés és technológiai nyitottság – ezek együtt adják azt az előnyt, amitől egy KKV nem csak túlél, hanem építkezik. Élő podcast epizód: Dallos Zoltán – Június 19. 16:15-tól! Vendégünk már korábban is járt nálunk – az akkori adást itt hallgathatod meg Dallos Zoltán a DLX MEDIA marketingügynökség alapítója , kommunikáció és márkaépítés szakértő. 2016 óta vállalkozó , előtte 10 évet töltött a banki és energetikai szektorban középvezetőként. Nevéhez fűződik az Üzlet és Utazás rendezvénysorozat, ami két havi rendszerességgel inspirálja a vállalkozókat és világutazókat. Emellett ismert YouTube csatornát is működtet, ahol a legsikeresebb emberek történeteit osztja meg – hogy te is tanulhass belőlük. Könyve , az Alkalmazottból Vállalkozó , szintén erről a szemléletváltásról szól. A saját útjáról, a kihívásokról, a vállalkozóvá válás folyamatáról. Előadásai (TEDx, Startup Safari, Freedom X Festival stb.) és interjúi marketing automatizálásról, márkaépítésről és tudatos vállalkozói gondolkodásról szólnak. Ne hagyd ki, ha téged is érdekel, hogyan lehet személyes márkát építeni és a marketingedből valódi eredményeket elérni! 📅 Időpont: Június 19. – 16:15 (CET) Elérhetőségek: Honlap Facebook Instagram Spotify YouTube 👉 Iratkozz fel Sallangmentes Hírlevelünkre! ...ha szeretnél több ilyen nyers, üzleti logikát helyrerakó epizódot. Ropogós olvasnivalók Startup skálázás: hogyan építs növekedési gépezetet akkor is, ha a világ nem érti, hogyan működik a projekted Hogyan skáláz egy startup akkor is, ha a világ nem érti a projekt működését? A transzkript tanulságai alapján megmutatom a valódi növekedés ritmusát. 2025. dec. 8. AI vagy megszűnsz: így automatizálj okosan a cégedben (konkrét példákkal) Az AI nem a jövő – már most versenytársad. Balogh Dávid példákkal mutatja meg, hogyan csökkents 30%-ot a költségeidből digitális asszisztensekkel. 2025. okt. 22. AI vállalkozásoknak – ha nem használod, pár éven belül véged lesz A mesterséges intelligencia nem a jövő – már most újraírja a vállalkozások játékszabályait. Balogh Dávid szerint az AI vállalkozásoknak nem luxus, hanem túlélési kényszer. Aki ma nem kezdi el beépíteni a működésébe, néhány éven belül szakmai halálra van ítélve. Ismerd meg, hogyan válhat az AI-ból a legnagyobb versenyelőnyed. 2025. okt. 21. Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

Hogyan lesz egy magyar vállalkozóból óceánjáró hajós és PhD-jelölt? Szabó Norbert története a szabadságról, újratervezésről és kitartásról. << Vissza az epizódokhoz A szabadság ára: amikor az álom hajóvá válik és az óceán az iroda 2025. november 19. Van, aki szabadságról beszél, és van, aki megéli. Szabó Norbert az utóbbi. Egy magyar vállalkozó, aki szó szerint hajóra tette az életét — és nem metaforikusan. Miközben mások az online meetingek és határidők között próbálnak levegőt venni, ő a Karib-tenger szélét hívta home office-nak. De mielőtt idáig jutott, végigment mindazon a hullámvasúton, amit minden vállalkozó ismer : döntések, újratervezések, kockázatok és újrakezdések. Norbi története nem a „menekülés a hétköznapokból” típusú kaland. Ez a sztori arról szól, mit jelent ténylegesen irányítani az életedet – még akkor is, ha közben a hajód épp az Atlanti-óceán közepén borul fel.A srác, aki MBA-t szerzett, vállalkozást épített, átevezi az óceánt, majd a tenger közepén rádöbben: minden stratégia, minden cél, minden vállalkozás csak addig működik, amíg te magad rendben vagy fejben . A túlélés itt nem csak fizikai kérdés, hanem mindset. A podcast epizód nem arról szól, hogyan kell hajót venni vagy világot látni. Hanem arról, hogyan építesz új identitást , amikor a régi már nem működik. Hogyan találsz értelmet a káoszban. És mi történik, ha a „mindent akarok” vállalkozói szemléletet felváltja a „csak azt, ami számít” filozófia. Mert lehet, hogy ma még a profitot hajtod — de ha elég sokáig mész, egyszer rájössz, hogy nem a pénz ad szabadságot, hanem a döntés, hogy máshogy akarsz élni. 🎯 Kulcsüzenet: A szabadság nem cél. A szabadság egy döntés. A komfortzónán túl – amikor a vállalkozás már nem elég A legtöbb vállalkozó elér egy pontot, ahol a siker már nem motivál. Minden működik: pörög a cég, van bevétel, van státusz. De belül valami üres. Szabó Norbert is ezt élte meg — csak ő nem hagyta, hogy ez az üresség elnyelje. Ő komolyan vette a belső hangot , ami azt súgta: „többre születtél ennél”. És egy nap tényleg felállt az íróasztaltól… hogy hajóra szálljon. A sztorija nem arról szól, hogy mindenkinek vitorlát kell bontani. Hanem arról, hogy merj kiszállni abból, ami már nem visz előre . Amikor Norbi úgy döntött, hogy eladja, amit nem kell, és megveszi, amire mindig vágyott, nem a menekülést választotta. Hanem a tudatos újrakezdést. A hajója – Joy – nem csak egy jármű, hanem szimbólum: a szabadság, az újratervezés, és az önazonosság jelképe. Ahogy ő mondja: „A hajó az otthonom, az aktuális szanatóriumom, az életterem.” És ebben ott van minden, amit a legtöbb vállalkozó is érez, csak ritkán meri kimondani: hogy néha nem új cél kell, hanem új környezet , ahol végre másképp gondolkodhatsz.Ahol nem a következő negyedév számít, hanem az, hogy végre levegőt vegyél. Tanulság: a komfortzónád nem biztonság, hanem egy lassan szűkülő ketrec. Ha nem lépsz ki, előbb-utóbb megfojt. Az óceán, mint tanítómester – mit tanul egy vállalkozó a túlélésből Vannak tréningek, ahol elmondják, hogyan kezeld a válságot. És van az óceán, ami megmutatja.Szabó Norbert a saját bőrén tapasztalta meg, mit jelent, amikor minden, amit építettél – hajó, biztonság, terv – egyetlen hullám alatt semmivé válik. Az Atlanti-óceán közepén, sötét éjszakában borult fel a hajójuk. Nem metaforikusan, hanem szó szerint. A legtöbb ember itt véget ér. Ő viszont újrakezdte a semmiből , szó szerint a vízből kimászva. Ez az a pillanat, amikor az élet nem kérdez: nincs marketing, nincs cash flow, nincs LinkedIn-poszt. Csak döntések vannak. Vagy bénulsz, vagy cselekszel. És ekkor jön elő a valódi vállalkozói izom – a túlélő reflex , amit nem lehet könyvből tanulni. Norbi ezt így fogalmazta meg: „A hajó felborult, én kikötve voltam. Ha nem, most nem beszélgetnénk.” Brutálisan őszinte mondat, ami mindent elmond arról, milyen törékeny az ember – és milyen erős tud lenni, ha muszáj. Minden vállalkozónak van ilyen pillanata. Amikor az élet rád borul, és neked kell visszafordítanod. A kérdés csak az: felismered-e, hogy most van az a hat óra, amikor nem szabad feladni? Tanulság: A túlélés nem szerencse kérdése. Hanem döntésé, hogy maradsz a vízben, vagy visszafordítod a hajót. Az újraépítés művészete – amikor a stratégia a túlélésből születik A legtöbb ember a „stratégiát” Excel-táblákban keresi. De az igazi stratégia a káosz közepén születik. Amikor semmid nincs – csak a tapasztalatod, az ösztönöd és a döntésed. Szabó Norbert számára a túlélés után jött a következő szint: újra kellett építenie önmagát, a hajóját és az életét . De nem a nulláról. Hanem egy teljesen új szintről. Aki egyszer túlélte az óceánt, másképp gondolkodik a kockázatról. Nem fél tőle – kalkulál vele.Nem menekül a hibáktól – rendszert épít rájuk. Nem „túlélni” akar többé, hanem jól élni, tudatosan, irányítva . Ezt a szemléletet viszi tovább a vállalkozásaiban is. Miközben testvére otthon vezeti a családi vendéglátóüzletet, Norbi a háttérből menedzsel, pénzügyi kontrollt tart, marketinget irányít. Távolról, hajóról, kontinenseken át. Mert ma már nem az a stratégia, hogy „többet dolgozom” – hanem az, hogy okosabban rendszerezek . A túlélésből lett stratégia a jövő vállalkozói szemlélete: 👉 nem a kontrollról szól, hanem az alkalmazkodásról, 👉 nem az erőről, hanem az irányról, 👉 nem a profit maximalizálásáról, hanem az életminőség optimalizálásáról . Tanulság: A válság nem rombol. Leleplez. Megmutatja, hogy a rendszered mennyire valódi – és te mennyire készültél fel rá. Az oktatás, mint új horizont – hogyan lesz egy hajósból PhD-jelölt? Mi jöhet azután, hogy átevezel egy óceánt? Sokan itt lezárnák a történetet: pipa, rekord, sztori, taps. Norbi viszont ekkor döntött úgy, hogy még nagyobbat lép – nem a vízen, hanem a tudásban. Mert rájött: a szabadság nem csak fizikai tér, hanem szellemi. Miután befejezte az MBA-t, egy gondolat nem hagyta nyugodni: „Ha már megtanultam túlélni, most megtanulok rendszert alkotni.” Ezért elhatározta, hogy PhD-t szerez gazdaságpolitikai és közpolitikai témában – méghozzá Amerikában. Nem azért, mert kell a papír. Hanem mert érteni akarja, hogyan működik a világ, amit bejár . És itt jön a vállalkozói mindset a legszebb formájában:nem fél a versenytől, hanem felkészül rá. Nem siránkozik a nehézségeken, hanem beépíti őket a stratégiába. Felvételi vizsgák, nyelvi tesztek, kutatás, önfegyelem, új célok – miközben a hajója még mindig az otthona. Ez nem menekülés, ez tudatos növekedés . A PhD Norbinál nem státusz. Ez a következő kaland.Csak itt már nem hullámokat kell meglovagolni, hanem gondolatokat. És pontosan ez a vállalkozói tanulság is: a növekedés nem mindig felfelé történik – néha befelé . Tanulság: A legnagyobb befektetés nem a vállalkozásodba, hanem a gondolkodásodba történik.Ha fejlődsz, minden más nőni fog körülötted. Mentális újratervezés – amikor a siker után jön az önismeret A vállalkozói világban ritkán beszélünk erről. Azt hisszük, ha elérjük a célt, minden rendben lesz. Ház, cég, szabadság, siker — pipa. De mi történik, amikor minden megvan, és mégis valami hiányzik? Norbi története itt válik igazán emberivé. Mert ő nemcsak az óceánt hódította meg, hanem a saját belső viharával is szembenézett . A fél év hajós élet alatt nemcsak a természet tesztelte, hanem a pszichét is. Kapcsolat, döntések, izoláció, félelem, újratervezés – minden, amit egy vállalkozó ismer, csak most extrém verzióban. A külső hullámok mellett belső viharok is jöttek. És ő nem szégyellte kimondani: segítséget kért. Egy pszichológussal kezdett dolgozni, hogy rendet tegyen fejben, mielőtt újra épít. Ez nem gyengeség. Ez a legerősebb lépés, amit egy vezető megtehet. „Két hónappal ezelőtt egy teljesen más Norbival beszéltél volna” — mondta.Ez a mondat mindent elmond arról, milyen ereje van az önismeretnek. Nem motivációs idézet, hanem túlélési stratégia. A vállalkozás fejlesztése ma már nem a növekedésről szól, hanem a stabilitásról.És a stabilitás önismeret nélkül illúzió. Norbi története bizonyítja: nem az a kérdés, mennyit érsz a piacon, hanem mennyire vagy jelen önmagadban. Tanulság: A legnagyobb skálázás az, amikor a saját tudatodat emeled szintre. A vállalkozás, mint rendszer – hogyan menedzselsz határok nélkül? A legtöbb vállalkozó abban hisz, hogy a sikerhez ott kell lenni. Az irodában. A tárgyalóban. A helyszínen.Szabó Norbert ezzel szemben bebizonyította, hogy a jelenlét nem földrajzi, hanem tudati kérdés. Ő a világ másik feléről menedzseli a magyarországi vendéglátó vállalkozást, testvérével közösen. Online, okosan, rendszerben. Miközben a hajója ring a guatemalai kikötőben, Norbi a pénzügyi riportokat elemzi, eseményeket szervez, marketingstratégiát irányít, és biztosítja, hogy minden gördülékenyen működjön otthon.A „remote” nála nem trend, hanem életforma . Megteremtette azt a modellt, ahol az üzlet nem kötődik helyhez, csak felelősséghez és tudatossághoz. És ez a jövő. A vállalkozói szabadság nem azt jelenti, hogy bárhol dolgozhatsz, hanem azt, hogy mindenhol működik a rendszered . Nincs többé „ha nem vagyok ott, nem mennek a dolgok”. A folyamatok, az emberek, az automatizmusok — ezek építik a valódi szabadságot, nem a repülőjegyek. Norbi példája tökéletesen mutatja: a vállalkozásod nem a helyedhez köt, hanem a gondolkodásodhoz.Ha fejben szabad vagy, a biznisz követni fog. Tanulság: Az igazi vállalkozói függetlenség nem az, hogy ne kelljen dolgoznod — hanem hogy ne kelljen jelen lenned ahhoz, hogy működjön. Az identitásváltás ára – amikor a régi éned már nem illik az új célhoz Minden vállalkozó életében eljön az a pont, amikor a régi szerep szűknek kezd hatni.Amit eddig felépítettél, már nem te vagy. A rendszer, amit építettél, már nem szolgál, hanem korlátoz. Szabó Norbert pontosan ezt élte meg: amikor a régi identitás – a sikeres vállalkozó – már nem fért bele az új életbe. Az átalakulás nem egyik napról a másikra jött. A hajó, a tenger, az óceán, az új emberek, a kulturális váltás – mind segítettek abban, hogy ledobja a régi mintákat. De ez nem volt romantikus út. Mert minden újratervezés előtt van egy gyászfolyamat. Meg kell engedned magadnak, hogy elveszítsd a korábbi önmagad . Norbi nemcsak a szakmát, a környezetet, hanem a gondolkodásmódját is lecserélte. A „vállalkozó, aki mindent kontrollál” helyett ma az a „vezető, aki tud engedni” .Nem hajszol, hanem figyel.Nem bizonyítani akar, hanem alkotni.Ez az a pont, ahol a siker már nem a pénzről, hanem a belső békéről szól. És ez az igazi szintlépés: amikor a „mit érek?” kérdést felváltja az, hogy „ki vagyok?” Mert a vállalkozásod csak addig nő, ameddig te is mersz változni. Tanulság: Az igazi identitásváltás nem új cél, hanem új önazonosság. Aki nem meri elengedni a régi énjét, az a múltjához kötve marad. Válságból vízió – amikor a trauma a jövődet építi A legtöbb ember fél a válságtól. A vállalkozók viszont tudják: minden krízisben ott a magja valami újnak. Szabó Norbert története ennek élő bizonyítéka. Az elmúlt években nemcsak az óceánon küzdött a túlélésért, hanem mentálisan is. Kapcsolat, bizonytalanság, fizikai kihívás, pszichés nyomás — mind egyszerre jelentek meg. És mégis, ebből született a következő nagy víziója. Miközben más összeomlana, Norbi felismerte: a trauma nem ellenség, hanem üzemanyag . Ami összetört, az tanít.Ami fájt, az formál. És ami túlél, az mindig erősebb, mint előtte volt. Ez a szemlélet különbözteti meg azokat, akik csak vállalkoznak, azoktól, akik építenek — önmagukat is. Norbi ma már nem fél az összeomlástól.Megtanulta, hogy minden válság új szerepet ad. Ebből a tapasztalatból született meg a víziója is: nem elég egy vállalkozást működtetni — országot kell építeni. És igen, komolyan is gondolja. A gazdaságpolitikai PhD és a jövőbeli közpolitikai pálya célja, hogy a tapasztalatát, a gondolkodását, az életútját beemelje egy nagyobb szintre: hogyan működik egy ország úgy, mint egy jól vezetett cég. Ez nem ego, hanem küldetés. Mert ha túléltél egy óceánt, egy ország menedzsmentje már csak egy újabb hullám — amit meg lehet lovagolni. Tanulság: A válságok nem akadályoznak, hanem átirányítanak.Aki mer belenézni a fájdalomba, az látni fogja benne a jövőt. Ország mint vállalkozás – hogyan gondolkodik egy gazdasági stratéga politikában Mi történik, ha egy vállalkozó fejjel gondolkodó ember belép a politikába?Egyszerű: elkezdi üzleti logikával nézni a rendszert , amit eddig csak kritizált. Szabó Norbert fejében a politika nem hatalom, hanem vállalkozás – csak nagyobb léptékben. Egy ország is cég. Van cash flow, van HR, van marketing, van stratégia, csak a tét más: tízmillió ember jövője . Norbi MBA-s gondolkodással, gazdaságpolitikai látásmóddal közelít ehhez. Azt mondja: Magyarország a legnagyobb vállalkozás – és úgy is kéne működnie. Nem pártharcokban, hanem hatékonyságban. Nem ígéretekben, hanem eredményekben.Nem pozícióban, hanem felelősségben. És ez nem naiv idealizmus. Ez stratégiai gondolkodás. Aki képes volt egy hajót biztonságba vezetni a vihar közepén, az pontosan tudja, hogy stabil irány nélkül a legnagyobb rendszer is elsüllyed. A politika számára nem cél, hanem eszköz. Egy új platform, ahol a vállalkozói tapasztalat, a vezetői fegyelem és az emberi oldal találkozik. Norbi a közgazdaságtant, a vezetéstudományt és a pszichológiát egyesíti egy vízióban: egy olyan Magyarországban hisz, ahol a döntéshozatal nem „kinek az embere vagy”, hanem „mit tudsz létrehozni”. Tanulság: Egy országot is lehet úgy vezetni, mint egy jó vállalkozást — ha nem a hatalom, hanem a fejlődés a cél. A szabadság paradoxona – amikor végre megérted, mi az igazi siker A legtöbben a szabadságot hajszolják. De kevesen értik meg, hogy a szabadság nem ott kezdődik, ahol minden megvan , hanem ott, ahol már semmit sem kell bizonyítani. Szabó Norbert hajója – a Joy – nem luxusprojekt. Ez a felismerés szimbóluma.Mert mi más lenne az, amikor valaki mindent hátrahagy, hogy végre igazán éljen? A tenger csendje megtanította neki: a siker nem zajos.Nem a követők számában, nem a forintban, nem a státuszban mérik.Hanem abban, hogy reggel békében kelsz fel, és este hálával fekszel le. Norbi ma nem menekül a világtól – a világban él.Egy hajón, ami egyszerre iroda, otthon és tanítómester. Miközben vállalkozást vezet, doktori képzésre készül, jövőt épít, mégis minden mondata ugyanarra fut ki: az igazi siker nem az, hogy megszerezted, amit akartál — hanem hogy nem veszíted el önmagad közben . És ez a Magyar Business Podcast egyik legerősebb üzenete:a szabadság nem a cél, hanem az út, amit akkor találsz meg, ha végre elengeded a megfelelést. Tanulság: A siker addig tart, amíg nem áldozod fel érte a szabadságod.Ha az életed nem a te szabályaid szerint zajlik, valaki más írta meg a forgatókönyvet. Záró tanulság – „Az igazi vállalkozás te magad vagy” Lehet hajód, céged, diplomád, címkéd – de a nap végén csak egy dolog számít: ki lettél közben. Szabó Norbert története nem a vitorlázásról szól, hanem az ébredésről.Hogy miközben mindenki kifelé épít – karriert, brandet, stratégiát –, valójában belül dől el minden. A magyar vállalkozói közegben ritkán hallani ennyire őszinte, emberi sztorit. Egy férfiról, aki kétszer átkelt az Atlanti-óceánon, túlélte, újratervezte az életét, és most már nem a célvonalat hajszolja, hanem az egyensúlyt. Ez a szemlélet az, ami a jövő vállalkozóit különbözteti meg: nem a gyors siker, hanem a tudatos növekedés.Nem a kockázatkerülés, hanem a belső stabilitás . A Magyar Business Podcast ebben az epizódban nemcsak inspirál, hanem tükröt tart. Mert ha Norbi történetében magadra ismersz – a vágyaidban, a küzdelmeidben, a csendben, amiben néha elveszel – akkor ez az adás neked szól. Ez nem motivációs mese. Ez a valóság.És a valóság az, hogy a legnagyobb vállalkozás, amit valaha építesz, te magad vagy. 👉 Iratkozz fel Sallangmentes Hírlevelünkre! ...ha szeretnél több ilyen nyers, üzleti logikát helyrerakó epizódot. Ropogós olvasnivalók Startup skálázás: hogyan építs növekedési gépezetet akkor is, ha a világ nem érti, hogyan működik a projekted Hogyan skáláz egy startup akkor is, ha a világ nem érti a projekt működését? A transzkript tanulságai alapján megmutatom a valódi növekedés ritmusát. 2025. dec. 8. AI vagy megszűnsz: így automatizálj okosan a cégedben (konkrét példákkal) Az AI nem a jövő – már most versenytársad. Balogh Dávid példákkal mutatja meg, hogyan csökkents 30%-ot a költségeidből digitális asszisztensekkel. 2025. okt. 22. AI vállalkozásoknak – ha nem használod, pár éven belül véged lesz A mesterséges intelligencia nem a jövő – már most újraírja a vállalkozások játékszabályait. Balogh Dávid szerint az AI vállalkozásoknak nem luxus, hanem túlélési kényszer. Aki ma nem kezdi el beépíteni a működésébe, néhány éven belül szakmai halálra van ítélve. Ismerd meg, hogyan válhat az AI-ból a legnagyobb versenyelőnyed. 2025. okt. 21. Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

<< Vissza az epizódokhoz ShowCast / Mikos Ákos & Tóth-Czere Péter 2022. április 22. "Mikos Ákos vagyok. 10 év rádiózás után kezdtem el szépen lassan a podcastek felé tolódni. Én vezetem a Magyar Podcasterek Csoportot a Facebookon, amely kb. 1000 tagot számlál. Emellett Tóth-Czere Péter társammal közösen másfél éve gondozzuk a Showcast Podcast Ügynökség útját." Mikos Ákos a neten: LinkedIn Facebook Magyar Business “Teljesen tájidegen nagyvállalati folyamatszervezőből képeztem át magam, amiről egyébként menet közben kiderült, hogy kincset érő alap tudás, ha nagyvállalati ügyfeleknek kell tanácsot adnom marketing folyamatokkal kapcsolatban. Eleinte szabadúszókent nagyvállalatoknál, majd a KKV szektorban, később a Telenor SEO és tartalommarketing szakértőjeként. Jelenleg pedig saját full-service ügynökségemmel segítjük a jó tartalomra, minőségi SEO -ra és átfogó online marketingre szomjúhozó partnereinket. A mindennapokban a fent említett területek folyamát igyekszem egy közös mederbe terelni, a minél nagyobb hatékonyság elérése jegyében. Ehhez számtalan módszert próbáltam ki, de végül a GTD (Getting Things Done) lett a befutó. Olyannyira, hogy ezt szerettem volna másoknak is oktatni. Ma már megtehetem ezt, a Hamar Productivity Consulting tréner partnereként. Ami még fontos rólam: egy feleség és két lány gyermek mellett otthon soha nem jutok szóhoz, így az online térben tudom csak elmondani – nektek – a véleményemet. Jelen esetben főleg a tartalommarketingről. Amitől pedig sebezhetetlen vagyok, az az aikido.” Tóth-Czere Péter a neten: Facebook LinkedIn Magyar Business ShowCast a neten: Honlap MagyarBusiness 👉 Iratkozz fel Sallangmentes Hírlevelünkre! ...ha szeretnél több ilyen nyers, üzleti logikát helyrerakó epizódot. Ropogós olvasnivalók Startup skálázás: hogyan építs növekedési gépezetet akkor is, ha a világ nem érti, hogyan működik a projekted Hogyan skáláz egy startup akkor is, ha a világ nem érti a projekt működését? A transzkript tanulságai alapján megmutatom a valódi növekedés ritmusát. 2025. dec. 8. AI vagy megszűnsz: így automatizálj okosan a cégedben (konkrét példákkal) Az AI nem a jövő – már most versenytársad. Balogh Dávid példákkal mutatja meg, hogyan csökkents 30%-ot a költségeidből digitális asszisztensekkel. 2025. okt. 22. AI vállalkozásoknak – ha nem használod, pár éven belül véged lesz A mesterséges intelligencia nem a jövő – már most újraírja a vállalkozások játékszabályait. Balogh Dávid szerint az AI vállalkozásoknak nem luxus, hanem túlélési kényszer. Aki ma nem kezdi el beépíteni a működésébe, néhány éven belül szakmai halálra van ítélve. Ismerd meg, hogyan válhat az AI-ból a legnagyobb versenyelőnyed. 2025. okt. 21. Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

<< Vissza az epizódokhoz Inventus Intézet / Kurtán Klára 2023. február 2. "Kurtán Klára vagyok, 20 év HR tapasztalat után és közben, életem két szakaszában voltam vállalkozó, Először 2000 és 2004 között mint tréner és HR tanácsadó dolgoztam, de hosszú távon nem elég nagy sikerrel. Majd 2012-ben egy nagy leépítés után kezdtem bele újra a vállalkozásba. Először, mint tréner, HR tanácsadó, toborzó. 2015-ben indítottam el a karrier tanácsadó, coach karrieremet. Viszonylag hamar beindult ez az oldalam. Sok embernek volt szüksége útmutatásra, hogy merre és hogyan induljon el. Fő témáim az erősségek feltérképezése, önbizalom növelés, az álmodozás erősítése. Mindeközben egy hosszú szervezetfejlesztést is vezettem, amivel 2019-ben elnyertem az év szervezetfejlesztője díjat. Az idő során egyre bővült a palettám. Vezetői coaching-ot csinálok főleg KKV vezetők részére. Munkám során egyre gyakrabban jöttek hozzám vállalkozni szándékkal. 2019-ben eljött az idő, hogy a tudásomat másoknak is átadjam. Ezért elindítottam a karrier-tanácsadó, coach képzésemet, ami nagy sikerrel folyik már 3 éve. Ebben az évben döntöttem el, hogy továbbfejlesztem a tanítást, ezért november 12-én elindul az első coach képzésem. Egy 2021-es kutatás tanulságai alapján dolgoztunk ki egy új módszertant, ami a coaching témákon keresztül tanítja meg a módszertanokat. Amit érdekes rólam tudni, hogy nagy karrier-váltó vagyok. Életem első szakaszát, mint építőipari technikus töltöttem, utána művelődésszervező voltam, ami még néhányszor a HR közben előjött. Végül a vállalkozásban és főleg a tanításban találtam meg magam. Saját sztori: 14 évesen azt tudtam, hogy tanár nem leszek. Anyám tanár, apám pszichológus volt. Aztán az idő múlásával, mégis csak visszatértem a szülői szakmákhoz, még ha nem is ugyanazon a módon. Mániám a tanulás. Hol praktikus, hogy csak szenvedélyből tanulok. Hr, facilitátor, tréner, mediátor, coach, munkajogi szaktanácsadó, művelődés történész a jelenlegi szakmáim. A következő lépés a szupervizor képzés lesz." Kurtán Klára a neten Honlap Facebook Instagram LinkedIn YouTube MagyarBusiness Inventus Int é zet a neten Honlap Facebook Instagram MagyarBusiness Olvasd el a Recap cikkeket 👉 Iratkozz fel Sallangmentes Hírlevelünkre! ...ha szeretnél több ilyen nyers, üzleti logikát helyrerakó epizódot. Ropogós olvasnivalók Startup skálázás: hogyan építs növekedési gépezetet akkor is, ha a világ nem érti, hogyan működik a projekted Hogyan skáláz egy startup akkor is, ha a világ nem érti a projekt működését? A transzkript tanulságai alapján megmutatom a valódi növekedés ritmusát. 2025. dec. 8. AI vagy megszűnsz: így automatizálj okosan a cégedben (konkrét példákkal) Az AI nem a jövő – már most versenytársad. Balogh Dávid példákkal mutatja meg, hogyan csökkents 30%-ot a költségeidből digitális asszisztensekkel. 2025. okt. 22. AI vállalkozásoknak – ha nem használod, pár éven belül véged lesz A mesterséges intelligencia nem a jövő – már most újraírja a vállalkozások játékszabályait. Balogh Dávid szerint az AI vállalkozásoknak nem luxus, hanem túlélési kényszer. Aki ma nem kezdi el beépíteni a működésébe, néhány éven belül szakmai halálra van ítélve. Ismerd meg, hogyan válhat az AI-ból a legnagyobb versenyelőnyed. 2025. okt. 21. Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

Sallangmentes Hírlevél Támogatott stratégiai terjeszkedés lépésről-lépésre Hírlevél Feliratkozás A mai hírlevélben: Selina Tobaccowala története Magyar Business Egyetem Új epizód Podcast Videók Ropogós olvasnivaló Bővebben A mai hírlevélben: Linda Rottenberg története Magyar Business Egyetem Új epizód Podcast Videók Ropogós olvasnivaló Bővebben A mai hírlevélben: Eric Schmidt története Magyar Business Egyetem Új epizód Podcast Videók Ropogós olvasnivaló Bővebben A mai hírlevélben: Brian Chesky története Magyar Business Egyetem Új epizód Podcast Videók Ropogós olvasnivaló Bővebben A mai hírlevélben: Tristan Walker története Magyar Business Egyetem Új epizód Podcast Videók Ropogós olvasnivaló Bővebben A mai hírlevélben: Sara Blakely és a Spanx története Magyar Business Egyetem Új epizód Podcast Videók Ropogós olvasnivaló Bővebben A mai hírlevélben: Három egyszerű módszer arra, hogyan hódítsunk meg egy számunkra ismeretlen piacot. Magyar Business Podcast vendégek Bővebben A mai hírlevélben: Hogyan kerülj be az amerikai piacra egy termékkel? Magyar Business Podcast vendégek Bővebben A mai hírlevélben Hiba, amit leggyakrabban követnek el nemzetközi skálázáskor? Milyen marketing eszközöket érdemes használni? Bővebben A mai hírlevélben "Tudsz-e segíteni partnert találni Amerikában? " "Szükség van-e magyar munkaerőre Amerikában?" Magyar Business Podcast csatornáról Bővebben A mai hírlevélben Nemzetközi Skálázás Konferencia Chief Knowledge Officer képzés. Bővebben A mai hírlevélben Skálázás Konferencia Magyar Business Podcast adásokról Bővebben A mai hírlevélben Konferencia! Konferencia! Konferencia! Magyar Business Podcast csatornáról Bővebben A mai hírlevélben Skálázás térképe Magyar Business Podcast Bővebben A mai hírlevélben Skálázás térképe Magyar Business Podcast Bővebben A mai hírlevélben Magyar Business Podcast Születésnap Skálázás térképe Magyar Business Workshop Magyar Business Podcast Bővebben A mai hírlevélben Skálázás térképe Magyar Business Workshop Magyar Business Podcast Bővebben A mai hírlevélben: Mi a célja a Magyar Business-nek? Skálázás térképe Magyar Business Podcast Bővebben A mai hírlevélben: Visszavonulás a tervez ő asztalhoz Egy évesek vagyunk, az elm ú lt egy é v tapasztalatai Magyar Business Podcast vendégei Bővebben A mai hírlevélben: Skálázás Gondolkodásmódja Magyar Business Podcast Bővebben A mai hírlevélben: Skálázás Gondolkodásmódja Röviden a MagyarBusiness-ről Magyar Business Podcast Bővebben A mai hírlevélben: Skálázás Gondolkodásmódja Röviden a MagyarBusiness-ről Magyar Business Podcast Bővebben A mai hírlevélben Skálázás Gondolkodásmódja Röviden a MagyarBusiness -ről Hírek a Magyar Business Podcast csatornáról Bővebben A mai hírlevélben Skálázás Gondolkodásmódja Röviden a MagyarBusiness -ről Hírek a Magyar Business Podcast csatornáról Bővebben A mai hírlevélben Skálázás Gondolkodásmódja Mastermind a Skálázásért Legyél a közösségépítőnk! Magyar Business Podcast Bővebben A mai hírlevélben Skálázás Gondolkodásmódja Mastermind a Skálázásért Legyél a közösségépítőnk! Magyar Business Podcast Bővebben A mai hírlevélben: Skálázás Gondolkodásmódja tanfolyam Mastermind a Skálázásért Híreink a Magyar Business Podcast csatornáról Bővebben A mai hírlevélben: Skálázás Gondolkodásmódja tanfolyam Skálázás lépésről-lépésre tanfolyam Legyél a közösségépítőnk! Híreink a Magyar Business Podcast csatornáról Bővebben A mai hírlevélben A #Legjobb Podcast versenyről - Emlékeztető! Legyél a Közösségépítőnk! Ingyenes online tanfolyam Hírek a Magyar Business Podcast csatornáról Bővebben A mai hírlevélben Miért rendezzük a Podcast versenyt?Miben különbözik ez a verseny a többi podcast versenytől?Mit kell tudjál a #LegjobbPodcast versenyről, te mint podcast csatorna manager? Miért hasznos a #LegjobbPodcast verseny neked, mint podcast hallgató? Hírek a Magyar Business Podcast csatornáról Bővebben A mai hírlevélben Kik vagyunk mi és mit is csinálunk? Hogyan lehet egy podcast csatornát skálázni? Hogyan építsünk egy közösséget és kinek? Mi a következő lépés a közösségépítés felé? Magyar Business Podcast csatornáról Bővebben

Partnereink akikkel felkészítünk a nemzetközi skálázásra To play, press and hold the enter key. To stop, release the enter key. Nézd meg partnereink profilját, előadásaikat, hallgasd meg a podcasteket és - legfőképpen - lépj velük kapcsolatba. AbilityMatrix Innováció, Tanácsadás Az innovációs közösséget támogatjuk, ingyenes mentorálást kínálunk startupoknak és tapasztalt vállalati innovátoroknak Részletek KEGON agilis skálázás Skálázott nagyvállalati agilitás Részletek KNW - Krisz Nádasi Writes könyvírás, szerkesztés Nádasi Krisz író, szerkesztő. Részletek Magyar Business üzleti stratégia, üzlet fejlesztés, üzleti skálázás Hiteles vállalkozók zárt klubja, ahol az információ szabadon áramlik a céged skálázása érdekében! Részletek PwG Communication Márkaépítés, Tanácsadás Domján Enikő Mária - Márkaépítési tanácsadó, PwG Communication Részletek Women Startup Competition startup, üzleti mentor, angyal befektető Startup geek, mentor, üzleti elemző és angyalbefektető vagyok. Részletek Attila Fóris üzleti stratégia, nemzetközi terjeszkedés, amerikai piacra lépés 6 hónapon belül megduplázzuk a céged KPI-ját, vagy ingyen dolgozom! ...Garantálva!* Részletek KM EXPERT Tudásközpontú szervezetfejlesztés Tudásközpontú szervezetfejlesztés Részletek Kertész Lilla szervezetpszichológus, self-leadership Startup-okat, kkv-kat és azok vezetőit, csapatait támogatja szervezetfejlesztési módszerekkel, tanácsadással, coaching-gal, workshopokkal Részletek OnlineToborzas.hu munkaerő toborzás Magyarország legjobb toborzási ügynöksége Részletek Resend Agency Lead generálás, LinkedIn Lead generálás LinkedIn segítségével a B2B középméretű cégeknek Részletek Hogyan segíthetjük a nemzetközi piacra-lépésedet? To play, press and hold the enter key. To stop, release the enter key.

Vállalkozás Lépésről-Lépésre

Önálló tempójú, 40+ modulból álló online kurzus, sablonokkal és 1:1 konzultációval. Tanuld meg lépésről lépésre, hogyan skálázd a cégedet strukturáltan és profin. 7 napos garancia. „A növekedés nem véletlen – hanem stratégia.” Egy önálló tempóban végezhető online kurzus Startup-oknak és KKV-knak, akik készen állnak következő szintre lépni. Tanuld meg lépésről lépésre, hogyan skálázd a céged struktúráltan és profin. 🧩 40+ Modul 🎥 Videók 🎯 AI Promptok 🤝 1:1 Konzultáció 🛡️ 7 Napos Pénz Visszafizetési Garancia Kezdem a Skálázást A Skálázás Térképe kurzus neked szól, ha… 💸 Stabil, pozitív cashflow-val rendelkező vállalkozást vezetsz 🚀 Készen állsz a skálázásra, de nem akarod elrontani 🧭 Struktúrát, fókuszt és rendszerezett tudást keresel 🛠️ Nem csak elméletet, hanem konkrét lépéseket és sablonokat akarsz Mit érsz el a végére? – Skálázás, rendszerek, mérhető növekedés Eredmény-központú online skálázás kurzus startupoknak és KKV-knak: fókusz, működő folyamatok, KPI-ritmus. 🎯 Tiszta növekedési fókusz + 3 heti akcióterv 🧩 Használható folyamatok és sablonok, csapat-átvételre kész ✅ Döntési rend – kevesebb tűzoltás, gyorsabb haladás ⚖️ Skálázhatósági keret (idő–pénz–energia egyensúly) 📊 KPI-ritmus (heti/havi) és mérhető előrehaladás A cél nem a „több tananyag”, hanem a látható eredmény. Hogyan működik? – 3 lépésben a skálázható működésig Gyors indulás, strukturált tanulás, személyre szabott finomhangolás. 1. 🔓 Belépsz – azonnali, teljes hozzáférés a 40+ modulhoz 2. 🗺️ Végigmész a térképen – ▶️ Videó + 📝 Összefoglaló + ✅ Gyakorlat + 🤖 AI prompt 3. 🤝 Konzultáció – a végén 1:1 stratégiai beszélgetés, finomhangolás Minden lépés kézzelfogható outputot ad – nem csupán elmélet. Kezdem a skálázást Mit kapsz pontosan? 🎥 Minden modulhoz videó + összefoglaló ✅ Gyakorlat és források 📂 Sablonok és ellenőrzőlisták 🤖 AI promptok minden témához ⏳ Örök hozzáférés + jövőbeli frissítések 🤝 1:1 stratégiai konzultáció a kurzus után 👥 Zárt közösség (kérdések, visszajelzés) 🛡️ 7 napos pénzvisszafizetési garancia Nincs előfizetés, nincs éves díj – egyszeri befektetés. A Skálázás Térképe kurzus moduljai 🎮 1. A játék neve: Skálázás 1.00 - 🌍 Stratégiai gondolkozás, ha terjeszkednél nemzetközi szinten? ⏱ ~ 30 perc • Hatás 🔥 • Nehézség 🧩 Kérem a nemzetközi döntési vázat 🛠️ 2. Rendszer először, növekedés utána 2.01 - 🏛️ A Vállalkozás 3 Alappillére: Vízió, Miért, Hogyan? ⏱ ~ 50 perc • Hatás 🔥 • Nehézség 🧩 Leteszem a stratégiai alapokat 2.02 - 🛡️ Mentsd meg a víziódat: így tedd rendbe az alapokat ⏱ ~ 10 perc • Hatás 🔥 • Nehézség 🧩 Megmentem a víziómat 2.03 - 🔺 A skálázás aranyháromszöge, így építs stabil vállalkozást. ⏱ ~ 30 perc • Hatás 🔥 • Nehézség 🧩 Stabilizálom a rendszert 2.04 - 🧠 Miért bukik el a skálázás önismeret nélkül? ⏱ ~ 20 perc • Hatás 🔥 • Nehézség 🧩 Önismerettel skálázok 2.05 - 🗓️ A hatékony meeting a skálázás titkos fegyvere ⏱ ~ 30 perc • Hatás 🔥 • Nehézség 🧩 Bevezetem a nyerő meetinget 2.06 - 🧩 Mikor reagálj, mikor tervezz? Probléma megoldási stílusok harca ⏱ ~ 30 perc • Hatás 🔥 • Nehézség 🧩 Megállítom a tűzoltást 2.07 - 🧭 Hogyan segít a szervezeti ábra 6x gyorsabb onboardingban? ⏱ ~ 30 perc • Hatás 🔥 • Nehézség 🧩 Gyorsítom az onboardingot 2.08 - 💬 A visszajelzések, amik milliókat hoznak – vagy visznek? ⏱ ~ 20 perc • Hatás 🔥 • Nehézség 🧩 Pénzzé teszem a visszajelzést 2.09 - 🔄 A szinkronizált csapatműködés titka: Vizualizált Folyamatok ⏱ ~ 25 perc • Hatás 🔥 • Nehézség 🧩 Rendezem a munkafolyamatot 2.10 - 💡 A céged legértékesebb eszköze az emberek fejében lévő tudás! ⏱ ~ 25 perc • Hatás 🔥 • Nehézség 🧩 Feltárom a rejtett know-howt 🧠 3. Stratégiai tervezés alapelvei 3.01 - 🤝 Kapcsolatok, amik milliárdokat érnek – és te nem is tudsz róluk ⏱ ~ 20 perc • Hatás 🔥🔥 • Nehézség 🧩🧩 Feltárom a rejtett kapcsolatokat 3.02 - 🌫️ A szürke zóna ereje a skálázásban ⏱ ~ 15 perc • Hatás 🔥🔥 • Nehézség 🧩🧩 Letisztázom a határvonalakat 3.03 - ⏳ Mi történik, ha nem döntesz? Ez a legnagyobb csapda! ⏱ ~ 20 perc • Hatás 🔥🔥 • Nehézség 🧩🧩 Bevezetem a döntési rendet 3.04 - 🔍 A döntéshozatal titka: mikroszintű elemzés vagy globális rálátás? ⏱ ~ 20 perc • Hatás 🔥🔥 • Nehézség 🧩🧩 Gyorsítom a döntéseket 3.05 - 🚫 Miért buknak el a sablon stratégiák a nemzetközi piacon? ⏱ ~ 20 perc • Hatás 🔥🔥 • Nehézség 🧩🧩 Lokalizálom a megoldást 3.06 - 🔥 "Hozz benzint" - A belső kommunikáció értelmezési buktatói ⏱ ~ 20 perc • Hatás 🔥🔥 • Nehézség 🧩🧩 Leállítom a félreértéseket 3.07 - ❓ "Mi lenne, ha? – A vállalkozásod túlélési kérdése ⏱ ~ 25 perc • Hatás 🔥🔥 • Nehézség 🧩🧩 Elkészítem a ‘Mi lenne, ha?’ terveket 3.08 - 🧪 Ne engedd, hogy a saját csapatod vizsgáztassa le magát! ⏱ ~ 20 perc • Hatás 🔥🔥 • Nehézség 🧩🧩 Külső szemmel validálok 3.09 - 🪞 Brutális őszinteség, ami megtartja a csapatod ⏱ ~ 15 perc • Hatás 🔥🔥 • Nehézség 🧩🧩 Felállítom a feedback-ritmust 3.10 - ♻️ Működési alaptörvények skálázási vállalkozásoknak ⏱ ~ 20 perc • Hatás 🔥🔥 • Nehézség 🧩🧩 Megteremtem a frissítés ritmusát 3.11 - 🙂 A Munkahelyi hangulat nem véletlen – Te hoztad létre! ⏱ ~ 20 perc • Hatás 🔥🔥 • Nehézség 🧩🧩 Javítom a csapat energiáját 3.12 - 📉 Miért bukik el a legtöbb hosszútávú céges stratégia? ⏱ ~ 20 perc • Hatás 🔥🔥 • Nehézség 🧩🧩 Pályán tartom a stratégiát 🏗️ 4. Skálázás lépésről lépésre 4.01 - 🌱 Ne Maradj Kicsi: A Skálázás Lelki és Piaci Érettsége ⏱ ~ 55 perc • Hatás 🔥🔥🔥 • Nehézség 🧩🧩🧩 Készen állok a szintlépésre 4.02 - 👑 A gondolkodásmód, ami eldönti, hogy cégvezető vagy-e vagy csak túlélő ⏱ ~ 35 perc • Hatás 🔥🔥🔥 • Nehézség 🧩🧩🧩 Kilépek a túlélő módból 4.03 - ⚖️ Skálázz tudatosan: Hogyan gazdálkodj a 3 alap-erőforrásoddal ⏱ ~ 35 perc • Hatás 🔥🔥🔥 • Nehézség 🧩🧩🧩 Beállítom a 3 erőforrás keretét 4.04 - 🩹 A skálázás fájdalma: Az igazság, amit senki nem mond el ⏱ ~ 25 perc • Hatás 🔥🔥🔥 • Nehézség 🧩🧩🧩 Megóvom a csapat teljesítményét 4.05 - ✅ Skálázható-e a vállalkozásod? Derítsük ki! ⏱ ~ 35 perc • Hatás 🔥🔥🔥 • Nehézség 🧩🧩🧩 Validálom a skálázhatóságot 4.06 - 🛠️ Rendszer, mérföldkövek, vízió – a skálázás szentháromsága ⏱ ~ 30 perc • Hatás 🔥🔥🔥 • Nehézség 🧩🧩🧩 Ütemezem a mérföldköveket 4.07 - ⭐ Skálázás vezetőként: főnök leszel vagy valódi leader? ⏱ ~ 35 perc • Hatás 🔥🔥🔥 • Nehézség 🧩🧩🧩 Leaderként skálázok 4.08 - ✨ A Skálázás Titkos Művészete: Organikusan, Befektetők Nélkül" ⏱ ~ 35 perc • Hatás 🔥🔥🔥 • Nehézség 🧩🧩🧩 Növekszem organikusan 4.09 - 🇺🇸 Sokkhatás: Miért buknak el a magyar vállalkozók Amerikában? ⏱ ~ 35 perc • Hatás 🔥🔥🔥 • Nehézség 🧩🧩🧩 Elkerülöm az USA-csapdákat 4.10 - 📅 A 10 éves idővonal, ami megmenti a céged jövőjét ⏱ ~ 30 perc • Hatás 🔥🔥🔥 • Nehézség 🧩🧩🧩 Kirajzolom a 10 éves pályát 4.11 - 🧩 White Label, Franchise, SaaS és Egyéb Titkos Fegyverek a Terjeszkedéshez ⏱ ~ 35 perc • Hatás 🔥🔥🔥 • Nehézség 🧩🧩🧩 Beélesítem a skála-fegyvereket 4.12 - 🗽 Az USA Piac Meghódítása: Stratégia, Stílus, Siker ⏱ ~ 40 perc • Hatás 🔥🔥🔥 • Nehézség 🧩🧩🧩 Belépek az USA piacra okosan 🔚 5. Záró gondolatok 5.01 - 🦅 Miért skáláznak gyorsabban az amerikai startupok? Gyorsítom a skálázást 5.02 - 🏆 Hogyan gondolkodik egy világhódító vállalkozó? Frissítem a vezetői működést Ez a belépő, a következő szintre! 999 USD USD 999 Egyszeri díj – örök hozzáférés Nem kell előfizetés, nincsenek rejtett költségek. Csak gyakorlati, használható tudás – egy áron Érvényes lemondásig Kezdd el a Skálázást! Egy helyen minden, ami a skálázásod indításához kell 40+ videó és gyakorlati feladat Örök hozzáférés az összes modulhoz Hozzáférés a jövőbeli frissítésekhez és bővítésekhez AI Promptok, amelyek gyorsítják a stratégiai gondolkodást Zárt közösségi csoport, ahol nem vagy egyedül Egy 1 órás, 1:1 stratégiai konzultáció a kurzus végén *7 Napos Pénz Visszafizetési Garancia Skálázás Térképe: egy olyan befektetés, ami akár 100x megtérül Egyetlen döntés, ami rendszert, fókuszt és növekedést hoz a vállalkozásodba. Túl sokat veszíthetsz, ha továbbra is ad-hoc módon próbálsz skálázni Gyakori Kérdések 1) Mennyi idő végigmenni a kurzuson? Önálló tempó. A modulok 15–30 percesek, a gyakorlatokkal együtt heti 1–2 óra. 2) Mikor kapok hozzáférést? Azonnal a fizetés után, e-mailben küldjük a belépést. 3) Miben más ez a kurzus, mint egy YouTube-playlist? Strukturált térkép, kész sablonok, AI-promptok, és 1:1 konzultáció a végén. 4) Nem vagyok „tech” — így is menni fog? Igen. Minden modul lépésről lépésre vezet, gyakorlati példákkal. 5) Mi a garancia feltétele? 7 napon belül, indoklás nélkül visszatérítünk – csak jelezd e-mailben. 6) A csapatommal is használhatom? Igen. A sablonok csapat-szintre skálázhatók; ha több ülés kell, van csapat-workshop opció. A vállalkozásod megérdemli a következő szintet Túl sok vállalkozás ragad le egy bizonyos szinten — nem a tehetség vagy a munka hiánya miatt, hanem mert nincs egyértelmű térkép a növekedéshez. "Skálázni könnyű, csak egy jó térkép kell hozzá!" Kezdj Skálázni Most! Nyerj vissza időt, fókuszt és lendületet.

Fedezd fel, hogyan épített Pál Zoltán olyan rendszert, ahol a cég nélküle is működik. Skálázás, folyamatok, szabadság. Olvasd el! << Vissza az epizódokhoz Exit-stratégia a valóságban: hogyan készített fel egy ügynökséget eladásra? 2025. december 22. Van egy pont minden vállalkozó életében, amikor felteszi magának a kérdést: „Mi lenne, ha egyszerűen kilépnék a cégemből… és nem omlana össze semmi?” A legtöbb KKV-alapító erre csak legyint: „Ez lehetetlen. Ha nem én fogom össze, minden szétesik.”Aztán jön valaki, aki bebizonyítja, hogy ez nemcsak lehetséges, hanem jobb , mint bárki hinné. Ez a beszélgetés pontosan erről szól. Fóris Attila három év után újra leült beszélgetni Pál Zoltánnal, aki azóta egészen más életet él. A régi, túlhajtott, mindent kézben tartani akaró vállalkozóból mára olyan tulajdonos lett, aki hónapokig nem néz rá a céges bankszámlára, nem jár board meeting -ekre, és azt sem igazán tudja, milyen operatív folyamatok futnak éppen — mert nem kell tudnia . A cégét ugyanis úgy építette fel, hogy nélküle működjön . Nem kicsit. Teljesen. Automatizált folyamatok, 1200 (!) CRM-automatizmus, delegált vezetői struktúra, döntési szabadságok radikális csökkentése, jogi és pénzügyi rendszerek, amelyek nem emberekhez, hanem folyamatokhoz kötődnek — és egy vezetői csapat, amely nélküle irányít. Zoltán közben felépített egy házat, kialakított egy saját „mini állatkertet” 17 madárral és két kutyával, vett egy fűnyíró traktort, és új életmódot teremtett: lassabb, tudatosabb, nyugodtabb, vállalkozói stresszmentes életet. A beszélgetés tele van olyan felismerésekkel, amelyek a KKV-s és startupos vezetők számára ma talán a legértékesebbek: hogyan lehet úgy skálázni, hogy közben nem szétégsz; hogyan lehet folyamatokkal kiváltani embereket; és hogyan lehet a cégből olyan rendszert építeni, amely akkor is működik, amikor te éppen Görögországban kajakozol egy szigetre— és ott olvasol egész nap. Ez a bevezető a teljes történet kapuja.Innen kezdődik az a vállalkozói út, amely átmegy az operációs pokolból a stratégiai szabadságba. A vállalkozói kivonulás első lépése: amikor rájössz, hogy nem te vagy a cég motorja „Amikor már nem érzed magad hasznosnak a saját cégedben.” Pál Zoltán története nem ott kezdődik, hogy kisétált a cégből. Hanem ott, hogy rájött: már nem ő a legjobb ember a saját cégén belül az ügyvezetésre . Hiába volt papíron ő a vezető, a gyakorlatban már évek óta nem ő vitte az operatív terheket. A döntések, az ügyvezetési feladatok, a rendszerfejlesztés mind átcsordogáltak Leohoz, aki végül hivatalosan is átvette az ügyvezetői pozíciót. A történet itt válik igazán érdekessé vállalkozói szemmel. A legtöbb KKV-vezető görcsösen ragaszkodik a pozíciókhoz, a kontrollhoz, a státuszhoz.Zoltán nem.Ő azt mondta: „Nem érzem magam hasznosnak. Akkor minek üljek ott?” Ez az a pont, ahol a legtöbb vállalkozó elbukik.Mert az ego nem engedi elengedni. De Zoltánnál nem ego volt — hanem rendszer. A cégét ugyanis úgy építette fel, hogy nem emberekre , hanem folyamatokra épüljön.Jog, pénzügy, szerződéskezelés, kötbérek, behajtások, minden folyamatba van öntve.Nem kell ott lennie. Nem kell eldöntenie semmit.És ettől működik. A kivonulás ára: furcsa lett eltűnni… és furcsa lett visszajönni Amikor eltűnt a sales csapatból, törést okozott a dinamikában.Aztán amikor visszajárt néha — az is törést okozott.Mert egy olyan rendszerben, ahol mindenki megszokta, hogy nincs ott, már a jelenléte is változás. Ez egy tipikus növekedési jelenség:amikor a cég túlnő a tulajdonos személyén. A vállalkozói felismerés Zoltán története itt adja a legfontosabb üzenetet: ha a cég nélküled is működni tud, akkor tud igazán skálázódni. Nem kell beleszakadnod. Nem kell mindenben részt venned. Nem kell „főnöknek” lenned. És amikor ezt elfogadod, elkezdődik a valódi felszabadulás. A döntési szabadság elvétele: a skálázás egyik legkeményebb, mégis legfontosabb lépése „Minél kevesebbet dönt valaki, annál kevesebb hibát követ el.” Pál Zoltán egy olyan felismerést tett le az asztalra, amit a legtöbb vállalkozó első hallásra furcsán fogad: a fejlődés kulcsa nem a döntési szabadság növelése — hanem a döntési szabadság elvétele. A legtöbb KKV-ban, ha kinevezel egy vezetőt, rábízod a döntést, a folyamatot, a megoldást.Ez romantikus elképzelés.Csak épp működésképtelen. Zoltán világosan fogalmaz: amikor valakinek túl nagy a döntési szabadsága folyamatok nélkül , akkor végtelen mennyiségű rossz döntést fog hozni. Nem azért, mert rossz ember. Hanem mert nincs keretrendszere. Nincs visszamérés. Nincs előírt lépés. A döntése tehát minden alkalommal egyedi — és így hibalehetőség is. A cég akkor indult el igazán felfelé, amikor a döntésekből kivették az egyediséget, és folyamattá formálták .Konkrét szabályok, konkrét lépések, konkrét reakciók minden helyzetre.És ami a legérdekesebb: ez nem korlátozás. Ez felszabadítás. Mert nem kell újra meg újra kitalálni, hogy mit kell csinálni. A delegálás egyik titka: a folyamat előbb készül el, mint a delegálás maga Zoltán minden feladatot ugyanazzal a logikával épített be a cégbe: Kipróbálta saját maga. Folyamattá alakította. Delegálhatóvá tette. Kizárólag a visszamérés maradt nála. Azt is ritkította, majd delegálta. Ezért van az, hogy ma a cég organikusan működik.Ezért van az, hogy 1200 automatizmus fut sérülésmentesen. Ezért van az, hogy néha hónapokig nincs feladata. A tanulság vállalkozóknak A skálázódás nem akkor kezdődik, amikor több embert veszel fel.Nem akkor, amikor nagyobb az iroda.Hanem akkor, amikor kevesebb egyedi döntés születik. Ahol a folyamat viszi a döntést — ott indul a valódi növekedés. 1200 automatizmus: amikor a rendszer dolgozik helyetted „A rendszer nem alszik.” Ha egyetlen mondatban kellene összefoglalni, miért működik Pál Zoltán cége nélküle is, akkor ez lenne az: a rendszer nem fárad el, nem felejt, nem hibázik, és nem kér szabadságot. Zoltán cégében több mint 1200 (!) automatizmus fut csak a CRM-ben.Nem marketinges túlzás. Nem kerekített szám. A teljes működés csontig le van szabályozva: ügyfélkapcsolat ügyféléletút adminisztráció kommunikáció HR-felvétel gyártási munkafolyamatok pénzügyi előkészítés jogi forgatókönyvek Olyan mértékű rendszerszintű automatizációról van szó, amit KKV-k és ügynökségek 99%-a még csak nem is látott közelről.És a legfontosabb: mindezt 5–6 év alatt, lépésenként építette fel . Nem egyszerre. Nem nagy projektként. Hanem ahogy jöttek a helyzetek. A rendszer ma ott tart, hogy: a HR-ben jelentkezők úgy esnek be és lépnek tovább a csatornákon, hogy emberi kéz hozzájuk sem ér , amíg a próbamunkát le nem adják; a kommunikáció minden csatornán előre meghatározott döntési fákkal fut; az adminisztráció nem személyhez kötött, hanem a folyamat futtatja végig a döntéseket; és ha bárhol hiba lenne, automatikusan jelzés érkezik. Zoltán ezt úgy fogalmazza meg: „1200 olyan folyamategységünk van, ami nem tud máshogy történni.” Ez a skálázás csúcsa. Nem több ember. Nem több meeting. Nem több kontroll.Hanem kevesebb egyedi döntés — több automatizált folyamat . A vállalkozói szabadság ára: egyetlen ember a 0,5% hibakezelésre A rendszer olyan stabil, hogy az a maradék 0,5% hiba, ami előfordulhat, egy főállású rendszergazdát igényel , nem egy tulajdonost.Mert a rendszer hatalmas. És épp ezért a kivétel nem a vezető feladata — hanem egy szakemberé. A tanulság vállalkozóknak Ha valaki azt kérdezi: „Hogyan lehet kivonulni a cégből?”Itt a válasz: 1200 rendszerrel. 0 felesleges döntéssel. És egyetlen céllal: ne te legyél a működés bottleneckje. Amikor a vállalkozó rájön: a cég működése fontosabb, mint a saját hősiessége „Nem akarok izgalmakat. Érő életet szeretnék.” Ez az a mondat, ami teljesen szembemegy a vállalkozói kultúra nagy részével.A legtöbb vállalkozó ugyanis rá van szoktatva az izgalomra : tűzoltás, váratlan helyzetek, naponta 18-féle probléma, folyamatos adrenalin.Zoltán viszont kimondja: ő ezt nem akarja . Nem akar „vállalkozói adrenalint”, nem akar folyamatos stimulációt. Unalmat akar. Nyugalmat. Kontrollálhatóságot. Megjósolhatóságot. És éppen ezért tudta teljesen más dimenzióba emelni a cégét:mert nem a vállalkozói hősiességet kereste, hanem a működést. A vállalkozói ego elengedése A beszélgetésből tökéletesen látszik, hogy Zoltán felismerte:a cég akkor lesz stabilabb, ha ő maga kevesebb szerepet tölt be benne . Amíg bent ült a sales meetingeken, addig fáradt volt, kimerült, és nem érezte magát hasznosnak.És amikor ezt felismerte, nem erőltette tovább.Nem ragaszkodott ahhoz, hogy „mindenben ott kell lennem”.Sőt, épp az ellenkezőjét csinálta: rendszerszintre emelte azt, amiben ő gyenge, és delegálta azt, ami tőle energiát vett el . A sales meetingek? Fárasztották — tehát kikerült belőlük. Az ügyvezetés? Leo jobban csinálta — tehát Leo lett az ügyvezető. A napi működés? Automatizmusok viszik — tehát nincs dolga vele. A vállalkozói terhelhetőség radikálisan egyedi A beszélgetésben Attila őszintén kimondja: ha ilyen nyugalomban kellene dolgoznia, megőrülne . Ez mutatja, hogy nincs jó vagy rossz vállalkozói mentalitás.Van, aki a káoszban érzi jól magát, van, aki a rendszerben. A lényeg: a cégnek a tulajdonos működési stílusához kell igazodnia — különben mindenki kiég . Zoltán nem erőltette magára azt a vállalkozói működést, amit mások normának tekintenek.Felépített egy olyat, ami neki jó.És ettől lett stabil a cég. A tanulság vállalkozóknak A céged akkor tud igazán fejlődni, amikor már nem a saját túlélési ösztönöd tartja össze —hanem a folyamataid. A HR teljes újragondolása: amikor a jelentkezők mozgatják magukat „A HR akkor jó, ha nem terhel senkit — csak amikor már érdemes.” A legtöbb KKV-ban a HR egy szívás:CV-k átnézése, időpontok egyeztetése, tesztfeladatok kiküldése, visszajelzések, újabb körök.Órák, napok, hetek mennek el olyan emberekre, akikről az első 10 perc után látszik, hogy nem valók a céghez. Zoltán rendszere ennek pont az ellentéte.Nála a HR szinte teljesen automatizált , és csak akkor kerül emberi kézbe, amikor már valaki bizonyította , hogy érdemes rá. A rendszer így néz ki: Valaki jelentkezik. A rendszer automatikusan kommunikál vele. Nincs HR-terhelés. Megkapja a teendőket. Ha teljesíti: mehet tovább.Ha nem: automata figyelmeztetés. Ha akkor sem: lezárás. Még mindig nincs emberi érintés. Próbamunka beküldése. Csak amikor ez megtörtént megfelelő formában , akkor kapcsolódik be egy ember. Ez azért működik jól, mert Zoltán kimondja: „Nem érdekel minket a jelentkezők tömege, csak az, aki bizonyít.” A folyamat logikusan egyszerű, mégis forradalmi:a HR-nél az idődet nem az emberek szelektálása, hanem a jó emberek azonosítása viszi el — és azt már ember végzi, nem a rendszer. A rendszermentes HR láthatatlan költsége A beszélgetésből kiderül: Zoltánék nem akarnak olyan jelentkezőkkel foglalkozni, akik még arra sem veszik a fáradtságot, hogy: leadjanak egy feladatot, időben reagáljanak, vagy végigcsinálják a folyamatot. Ez az automatizált HR nemcsak időt spórol, hanem kiszűri a passzív, gyenge terhelhetőségű jelölteket — még mielőtt bárki hozzájuk érne. A tanulság vállalkozóknak Ha a HR-terhelést szeretnéd csökkenteni, nem több HR-est kell felvenni.Hanem olyan rendszert építeni, ahol a jelölt bizonyít először — és csak utána foglalkozik vele ember . Ez a KKV-knak életmentő stratégia, ha gyorsan, kiszámíthatóan és stabilan akarnak növekedni. A vállalkozói identitás újraépítése: amikor a cég már nem te vagy „Ha három meetingem van egy nap, én használhatatlan vagyok.” Ez a mondat mindent elmond arról, hogyan alakult át Pál Zoltán vállalkozói identitása. Nem kifelé akart menekülni a cégből — egyszerűen rájött, hogy neki más működés kell. Ez a felismerés pedig teljesen áthuzalozta azt, amit a vállalkozásról gondolt. Sokan büszkék arra, hogy nekik megy a multitasking, a sok meeting, a „pörgős élet”.Zoltán nem ilyen. Ő kimondja: a napi meeting-terhelés mentálisan annyira lefárasztja, hogy utána nulla a teljesítménye. És itt jön a lényeg:nem erőltette tovább magára azt a vállalkozói működést, ami nem neki való. Ehelyett rendszerben gondolkodott. Megnézte:– hol ad hozzá értéket?– hol nem?– mi az, ami fárasztja?– mit tud helyette más csinálni rendszerben? Ez a vállalkozói önismeret az, ami a KKV-k többségéből hiányzik. A kivonulás nem passzivitás — hanem stratégiai döntés Attila a beszélgetésben elmondja: számára ez a nyugalom egyenlő lenne a mentális kiégéssel. Zoltán viszont ettől él meg könnyedséget .Ez a két hozzáállás megmutatja: nincs „normális” vállalkozói identitás.Csak olyan, ami működik — vagy ami szétéget. Zoltán ma már úgy él, hogy a cég egyáltalán nem része a napi mentális térképének. Ő úgy fogalmaz: „A cég a fog of war-ban van.” Mint egy stratégiai játékban, ahol a nem látott területek fekete foltként szerepelnek — nincs a figyelme fókuszában. Ez nem felelőtlenség. Ez stratégia: a cég úgy van megépítve, hogy ne is kelljen ott lennie. A tanulság vállalkozóknak A vállalkozói identitás nem arról szól, hogy „pörgős vagy-e”, vagy hogy hány meetinget bírsz. Hanem arról, hogy felismerd: mi az, ami téged működtet — és mi az, ami szétcsiszol. És ha van bátorságod ehhez igazítani a cégedet,akkor leszel valódi stratégiai tulajdonos. A cég organikus növekedése: amikor már nem te húzod, hanem a rendszer tolja „A cég már magát építi tovább.” Kevés vállalkozó jut el oda, hogy ezt a mondatot kimondhassa. Pál Zoltán viszont pontosan ezt éli. A beszélgetés elején elmondja: a cég ma már organikusan növekszik , és neki csak minimális aktivitása van benne.Ez azért óriási vállalkozói mérföldkő, mert a KKV-k többsége pont a tulajdonos miatt nem tud skálázódni — a vállalkozó a szűk keresztmetszet, a bottleneck, az egyetlen „motor”. Zoltánnál ez megfordult. Miért? Mert a cég működése már nem emberekre , hanem folyamatokra épül. Az organikus növekedés nem varázslat, és nem is szerencse —hanem az a pont, amikor a rendszer már több energiát termel, mint amennyit fogyaszt. A cég így működik akkor is, ha ő éppen: Görögországban kajakozik, kutyákkal kirándul, a kertben füvet telepít, vagy térelválasztókat épít otthon. És közben nincs hátrahagyott teendője.Ez a vállalkozói szabadság felső kategóriája. A növekedés ára: a tulajdonos eltűnése Amikor Zoltán kivonult a sales csapatból, törést okozott.Amikor visszament, akkor is.Ez arra mutat rá, hogy a cég megtanulta nélküle működtetni önmagát .A jelenléte már nem a működés része, hanem extraként jelenik meg — és ezért okoz zavart. Ez valójában a növekedés egyik legerősebb jele: amikor a tulajdonos már inkább zavaró tényező, mint működési pillér. Az organikus növekedés legfontosabb feltétele Zoltán egy mondattal összefoglalja, hogyan jutottak el idáig: „Nem emberekből oldottunk meg problémákat, hanem folyamatokból.” Ez a KKV-k és startupok legtöbb növekedési problémájának gyökere:folyamat helyett emberekre támaszkodnak.És amikor az ember elfárad, beteg, kilép, vagy hibázik — a cég is meginog. A folyamat viszont nem betegszik meg.Nem fárad el.És nem kér fizetésemelést. A tanulság vállalkozóknak A cég akkor nő organikusan, amikor több energiát termel, mint amennyi figyelmet igényel . Ez pedig csak akkor történik meg, ha a tulajdonos kilép a rendszerből — és a rendszer nem omlik össze alatta. Az exitre való átépítés: amikor a cég nem csak működik nélküled, hanem eladható is „Én ezt a céget azért építettem így, hogy el lehessen adni.” A legtöbb vállalkozó akkor kezd el gondolkodni az eladáson, amikor már fáradt, kimerült, vagy már elege van. Zoltán nem így. Ő tudatosan, évekkel korábban elkezdte a cégét olyanra alakítani, ami: nélküle működik, nélküle növekszik, nélküle dönt, és nélküle képes profitot termelni. Ez a valódi exitre optimalizálás — nem a kozmetikázott számok, nem az egyszeri felhúzás, nem az ideiglenes tuning. Hanem az a fajta működés, ahol a tulajdonos szerepe már annyira minimális, hogy a cég gyakorlatilag készen áll a tulajdonoscserére . Az ajánlatok megvannak — de egyik sem felel meg Zoltán arról is beszél, hogy folyamatosan jönnek ajánlatok a cégre. A probléma? A legtöbb ajánlat olyan feltételeket tartalmaz, amik számára elfogadhatatlanok . És nem az árról beszél.Hanem arról, hogy sok vevő elvárná, hogy: maradjon bent, dolgozzon tovább, vállaljon operatív feladatokat az átmenetben. Csakhogy ő már évekkel ezelőtt eldöntötte: nem akar dolgozni a cégben. Most sem teszi.És az exit után sem fogja. Ezért egyetlen kritérium számít:az ajánlat illeszkedjen ahhoz az élethez, amit ma él — és amit épített. A rendszer akkor tökéletes, amikor már nélküled értelmezhető Zoltán kimondja:ha nem kap megfelelő ajánlatot, akkor a cég nem eladásra kerül — hanem tovább átépül olyan struktúrába , ahol ő tényleg csak részvényesi pozícióban van jelen. Ez azt jelenti, hogy mindenki a cégben úgy működik, hogy az ő hiánya alapállapot. Nem kell visszajönnie.Nem kell helyettesítenie magát.A cég már így van tervezve. Ez nem menekülés a vállalkozástól —ez a vállalkozás következő szintje. A tanulság vállalkozóknak Egy cég addig nem eladható,amíg a tulajdonos a működés része. Akkor válik eladhatóvá, amikor már a vevő számára is világos: ez a gép önműködő. És Pál Zoltán pontosan ezt építette meg. A vállalkozói szabadság megélése: amikor először nincs „hátrahagyott feladat” „Mint egy alkalmazott, aki szabadságot vett ki — csak nekem nem kell kérnem.” Van egy rész a beszélgetésben, amit minden vállalkozónak kötelező lenne meghallgatni. Zoltán meséli, hogy elmentek Görögországba kajakozni a kutyáikkal.És ott történt meg először — nyolc év után — az az érzés, hogy nincs otthon hagyott felelősség .Nincsenek ügyek, nincsenek problémák, nincsenek várakozó feladatok. Az élmény nem a tenger miatt volt különleges. Hanem azért, mert Zoltán úgy érezte magát, mint bárki más, aki szabadságra megy:letette a munkát — és nem vitte magával fejben. Ez az a pont, ahol a legtöbb vállalkozó évekig nem jut át.Hiába utazik el, fejben otthon marad.Hiába kapcsol ki, a cég ott motoszkál.Hiába van szabadságon, soha nincs szabadságon. Zoltánnál viszont a rendszer elvégez mindent,így az ő élete nem a cégtől függ — a cég működik nélküle. Ez lehetővé teszi azt, amiről a legtöbb vállalkozó álmodik: mentesülni a cég lelki terhétől . A szabadság valódi mértéke Nem az utazás a szabadság —hanem az érzés, hogy nem kell hazanézni .Nem kell ellenőrizni.Nem kell aggódni. Zoltán arról beszél, hogy:– kikajakoztak egy szigetre,– sátrat állítottak,– és egész nap olvastak. És közben nem történt semmi olyan a cégben, amihez hozzá kellett volna nyúlnia. Ez a vállalkozói szabadság nem álom , hanem működés kérdése. A tulajdonosi szerep új jelentése Zoltán ma már azt mondja: ő csak tulajdonos. Nem vezet. Nem irányít. Nem operál. A cég egy vagyonkezelőben van. Ő pedig egyszerűen… él. Ez nem lustaság. Ez a vállalkozói élet csúcsa: amikor a rendszer dolgozik, és te végre emberként létezel. A tanulság vállalkozóknak A szabadság nem akkor jön el, amikor elutazol —hanem amikor először nem kell visszanézni . Amikor a cég nem elvesz tőled, hanem támogat. Amikor a szabadság nem kérdés — hanem természetes. A „problématérkép” átrendezése: amikor a cég kikerül a fejedből „A cég a fog of war-ban van.” Ez az egyik legerősebb mondat a teljes beszélgetésben.Zoltán a stratégiai játékokból hozza a hasonlatot: van a térkép, ahol jársz — és van a „fog of war”, a sötét zóna, amit nem látsz, és nem is foglalkozol vele. És Zoltán számára a cég ebben a sötét zónában van . Ez elsőre sokkolóan hangzik egy vállalkozónak. A legtöbb KKV-alapító épp fordítva működik:minden a fejében van, minden rajta csüng, mindent látni akar, mindent kontrollál. Zoltán épp az ellenkezőjét építette: mindent kihelyezett a fejéből — és folyamatokba tette át. A céges problémák nem jelennek meg nála mentális térképként.Nem viszi haza.Nem gondolkodik rajta.Nem veszi el a figyelmét.És nem kerül bele az életébe. Ez a vállalkozói „detox” egyik legmagasabb szintje. A probléma ott kezdődik, ahol nincs rendszer Zoltán nagyon világosan fogalmaz:ha egy probléma a tulajdonos fejében van,akkor nem folyamat a megoldás — hanem emlékezet. Ez pedig a legdrágább, legmegbízhatatlanabb erőforrás. A cég akkor tud stabil lenni, amikor: a jogi ügyeket folyamat szabályozza, a pénzügyi előkészítés folyamatból fut, a CS teendőket folyamat irányítja, a delegálás folyamatok mentén működik, és a vezetők sem „döntögetnek”, hanem protokollokat követnek. Ezért tud a cég úgy működni, hogy Zoltán már több mint egy éve céges bankszámlát sem látott , nem jár board meetingekre, és ha visszamegy egy meetingre, az már inkább zavaró, mint hasznos. Ez nem érdektelenség — hanem érett tulajdonosi működés Zoltán nem azért vonult ki, mert elege lett.Hanem mert felismerte:a cég fejlődésének nem ő a feltétele — hanem időnként ő a gátja. A cég akkor működik a legjobban, ha a tulajdonos nincs a nap 24 órájában jelen. A rendszer akkor lesz stabil, ha nem ember tartja össze. És a tulajdonos akkor lesz szabad, amikor a cég kikerül a mentális problématérképből. A tanulság vállalkozóknak Az igazi kérdés nem az, hogy „mennyire vagy a cégedben”.Hanem az, hogy a céged mennyire van a fejedben . Minél kevésbé van ott, annál stabilabb a működés —és annál szabadabb az életed. A vállalkozói szabadság akkor kezdődik, amikor te kilépsz a középpontból Pál Zoltán története nem egy „sikerfilm”. Nem hősies küzdelem a vállalkozói káosszal.Nem éjszakázások, nem tűzoltás, nem feszültség. Ez a sztori arról szól, hogyan lehet úgy vállalkozni, hogy közben az életed ne égjen porrá . Az elmúlt 10 blokkból egy dolog kristálytisztán látszik: Zoltán nem azért lett szabad, mert több pénze lett, vagy mert több embert vett fel. Hanem mert felismerte, hogy a cég nem attól működik, hogy ő ott van —hanem attól, hogy jól vannak megépítve a folyamatok. A szabadság nem érzelmi döntés.A szabadság egy műszaki kérdés. Ahol nincs folyamat → ott káosz van. Ahol folyamat van → ott nincs szükség emberre. És ahol nincs szükség emberre → ott születik meg a valódi vállalkozói szabadság. Zoltán ezért tud úgy élni, hogy: – nem jár board meetingre, – nem lát céges bankszámlát, – nem foglalkozik operatív feladatokkal, – és a cég mégis nő, működik és stabil. Ez nem a kivonulás sztorija.Ez a cégépítés legmagasabb szintje :amikor már nem te tartod életben a céget — hanem a rendszer. Ez a tanulság minden KKV-vezetőnek és startup alapítónak: Ne azt építsd, amit te tudsz működtetni. Azt építsd, ami nélküled működik. Mert azon a napon, amikor a cég kikerül a fejedből,végre visszakapod az életed. Élő podcast epizód: Pál Zoltán Gábor – 2025.05.29. 14:45-tól! Örömmel jelentjük be, hogy május 29-én ismét vendégünk lesz Pál Zoltán Gábor , aki már korábban is egy rendkívül értékes és őszinte beszélgetés keretében osztotta meg tapasztalatait a Magyar Business közösségével. A korábbi találkozás alkalmával egy igazán inspiráló történetet hallhattunk tőle: hogyan vezetett az út az autószereléstől egy 400 millió forintos árbevételű, 50 fővel működő SEO ügynökségig . Zoltán vállalkozása nem csupán a méretei miatt figyelemre méltó, hanem azért is, mert teljes egészében home office-ban, digitálisan és automatizáltan működik . Minden olyan folyamatot, amit lehetett, szoftverekre bíztak – ennek köszönhetően a manuális projektmenedzsment teher több mint 90%-át sikerült kiváltaniuk. Így vált lehetővé az, hogy három év alatt a cég jelentős növekedést érjen el, mindezt stabil szervezeti háttérrel és ügyfélmegtartással. Ez a beszélgetés azoknak szól, akik szeretnének hosszú távon fenntartható, szervezetten működő vállalkozást építeni, miközben megőrzik a szabadságukat és fókuszukat. 📅 Időpont: 2025.05.29. – 14:45 (CET) 🎤 Vendégünk: Pál Zoltán Gábor Szeretettel várunk minden érdeklődőt! Pál Zoltán Gábor a neten Facebook Instagram Magyar Business ALH Consulting a neten Honlap LinkedIn 👉 Iratkozz fel Sallangmentes Hírlevelünkre! ...ha szeretnél több ilyen nyers, üzleti logikát helyrerakó epizódot. Ropogós olvasnivalók Startup skálázás: hogyan építs növekedési gépezetet akkor is, ha a világ nem érti, hogyan működik a projekted Hogyan skáláz egy startup akkor is, ha a világ nem érti a projekt működését? A transzkript tanulságai alapján megmutatom a valódi növekedés ritmusát. 2025. dec. 8. AI vagy megszűnsz: így automatizálj okosan a cégedben (konkrét példákkal) Az AI nem a jövő – már most versenytársad. Balogh Dávid példákkal mutatja meg, hogyan csökkents 30%-ot a költségeidből digitális asszisztensekkel. 2025. okt. 22. AI vállalkozásoknak – ha nem használod, pár éven belül véged lesz A mesterséges intelligencia nem a jövő – már most újraírja a vállalkozások játékszabályait. Balogh Dávid szerint az AI vállalkozásoknak nem luxus, hanem túlélési kényszer. Aki ma nem kezdi el beépíteni a működésébe, néhány éven belül szakmai halálra van ítélve. Ismerd meg, hogyan válhat az AI-ból a legnagyobb versenyelőnyed. 2025. okt. 21. Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

<< Vissza az epizódokhoz Fiorex Packaging Kft. / Csarnai Róbert 2024. február 26. Csarnai Róbert Nagybányán született és 13 évesen költözött szüleivel Magyarországra. Érettségi után különböző multiknál volt területi képviselő, majd faipari végzettségét kihasználva nagyon fiatalon elkezdett raklapokat gyártani. Először egy barátjával közösen később megalapítva a Fiorex Packaging-et melynek egyszemélyes tulajdonosa. 22 éve építi vállalkozását, mely csomagolóanyagok gyártásával és értékesítésével foglalkozik. Magyarországon elég jelentős a piaci jelenlét, mely évről évre növekszik. A Fiorex egy szép növekedési pályán van, országos lefedettséggel és széles termékskálával rendelkezik. Jelenleg 25 fővel dolgoznak 4 telephelyen, ár bevételük meghaladja az 1.1 Mrd Ft-ot. Róbert évek jár kiállításokra főként Europában, és 2019 óta már Amerikában is létrehozott egy leányvállalatot hasonló profillal. A Floridai székhelyű cég alapjai már le vannak rakva és most következik a látványosabb skálázás rész. Érdeklődést mutat a marketing, személyiség fejlődés, cégépítés és minden olyan terület felé melytől jobbak és felkészültebbek lehetünk. Kifejezetten adakozó mentalitású és olykor segít és közreműködik vállalkozásoknál mentorként. Két nagy lánya van 21 és 17 évesek és egyik célja hogy a fiatal generációt felkészítse a vállalkozói életre és pénzügyi tudatosságra. Hobbija a búvárkodás, hajózás, túrázás és minden ami vízzel kapcsolatos. Csarnai Róbert a neten Facebook LinkedIn Fiorex Packaging Kft. a neten Honlap Fiorex Packaging Kft Fiorex Packaging LLC Facebook YouTube Instagram Olvasd el a Recap cikkeket 👉 Iratkozz fel Sallangmentes Hírlevelünkre! ...ha szeretnél több ilyen nyers, üzleti logikát helyrerakó epizódot. Ropogós olvasnivalók Startup skálázás: hogyan építs növekedési gépezetet akkor is, ha a világ nem érti, hogyan működik a projekted Hogyan skáláz egy startup akkor is, ha a világ nem érti a projekt működését? A transzkript tanulságai alapján megmutatom a valódi növekedés ritmusát. 2025. dec. 8. AI vagy megszűnsz: így automatizálj okosan a cégedben (konkrét példákkal) Az AI nem a jövő – már most versenytársad. Balogh Dávid példákkal mutatja meg, hogyan csökkents 30%-ot a költségeidből digitális asszisztensekkel. 2025. okt. 22. AI vállalkozásoknak – ha nem használod, pár éven belül véged lesz A mesterséges intelligencia nem a jövő – már most újraírja a vállalkozások játékszabályait. Balogh Dávid szerint az AI vállalkozásoknak nem luxus, hanem túlélési kényszer. Aki ma nem kezdi el beépíteni a működésébe, néhány éven belül szakmai halálra van ítélve. Ismerd meg, hogyan válhat az AI-ból a legnagyobb versenyelőnyed. 2025. okt. 21. Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

Mitől buknak el újra és újra a vállalkozók? Ego, rossz döntések, kiégés. Egy őszinte történet a valódi egyensúlyról. Olvasd el. << Vissza az epizódokhoz Sikeres vállalkozó akarsz lenni, vagy ön-azonos ember maradnál? 2026. január 5. Van az a pont egy vállalkozó életében, amikor minden papíron rendben van. Jó pozíció, erős szakmai háttér, nemzetközi tapasztalat, stabil jövedelem. És mégis ott ül egy tárgyalóban, szemben egy vezetővel, és felteszi magának a kérdést: „Tényleg ez akarok lenni?” Szilágyi Attila története pontosan erről a pillanatról szól. Ez az epizód nem egy klasszikus „hogyan építs fel egy céget” beszélgetés. Sokkal inkább egy vállalkozói életút őszinte boncolása. Egy emberé, aki többször újrakezdett , aki dolgozott 50 fős magyar cégnél, 600+ fős német vállalatnál projektigazgatóként, majd egy 2500 fős nemzetközi tanácsadó cégnél – és mégis úgy döntött: kiszáll a mókuskerékből . Attila végigment azon az úton, amin rengeteg KKV-vezető és startup alapító ma is jár. Fiatalon vállalkozott, mert bizonyítani akart. Magának, a környezetének, a világnak. Aztán jöttek a kudarcok, az ego ütközések, a felismerés, hogy a vállalkozás nem csak szakmai tudás, hanem értékesítés, szervezés, döntéshozás és belső érettség kérdése is . A fordulópont akkor érkezett el, amikor egy látszólag „álommunka” közepén rájött: ha marad, nem önmaga lesz , hanem egy szerep, amit elvárnak tőle. Másnap felmondott. Nem volt B-terv. Nem volt biztos bevétel. Csak egy tudatos döntés: innentől nem másol senkit , és nem a pénz lesz az elsődleges cél. Ez a beszélgetés végigvezet azon az átalakuláson, amelyben a vállalkozás már nem öncél, hanem következmény . Következménye annak, hogy az ember rendbe teszi önmagát, felismeri az egóját, megtanul egyensúlyban maradni bukás és siker között, és holisztikusan kezd gondolkodni – nem csak üzletben, hanem életben is. Ez az epizód nem gyors tippeket ad , hanem tükröt tart. És ha vállalkozóként valaha is érezted azt, hogy „valami nem stimmel”, akkor ez a történet rólad is szól. A bizonyítási vágy csapdája a vállalkozás elején A legtöbb vállalkozás nem piaci réssel indul, hanem belső feszültséggel . Szilágyi Attila első vállalkozásai sem azért születtek, mert „itt egy tökéletes üzleti lehetőség”, hanem mert fiatal volt, tapasztalt, tele ambícióval – és bizonyítani akart. Bizonyítani magának. A szüleinek. A barátainak. A világnak. Ez a motiváció ismerős sok KKV-alapítónak. Külföldi tapasztalat, keresett szaktudás, erős önbizalom – és az érzés, hogy „miért másnak termeljem a pénzt, ha magamnak is megtehetem?” Attila informatikai, hálózatépítési és rendszerszintű tudással vágott bele, olyan időszakban, amikor még nem voltak kész automatizmusok, sablon üzleti modellek, online eszköztárak. Mindent nulláról kellett kitalálni. És itt jön az első törés: a vállalkozás nem csak arról szól, amihez értesz. Értékesíteni kell. Beszerezni kell. Adminisztrálni kell. Dönteni kell akkor is, amikor nincs elég információ. Attila kimondja: a vállalkozás sokkal összetettebb volt, mint ahogy azt fiatal fejjel elképzelte . Az első komoly kudarc oka viszont nem a piac volt. Nem a technológia. Nem a környezet. Hanem az ego. Az a belső hang, ami azt mondja: „én tudom jobban”, „így kell csinálni”, „ha nem az én elképzelésem szerint megy, akkor nem működik”. Ez az ego ütközés vezetett a partnerség felbomlásához és végül ahhoz a döntéshez, hogy Attila inkább a stabilitást választja, és alkalmazottként folytatja tovább. Nem feladta a vállalkozói gondolkodást – csak akkor még nem volt meg az a belső érettség, ami hosszú távon is megtart egy céget. Tanulság: az első vállalkozás ritkán az üzleti modell miatt bukik el. Sokkal gyakrabban azért, mert az alapító még önmagával sincs rendben. Amikor a stabil állás sem ad választ Sok vállalkozó azt hiszi, hogy ha a saját cég nem működik, akkor a megoldás az alkalmazotti lét. Egy nagyobb cég. Több ember. Komolyabb struktúra. Biztonság. Szilágyi Attila pontosan ezt az utat járta végig – és kiderült, hogy a stabilitás önmagában nem elég . Miután kilépett az első vállalkozásából, egy közel 50 fős magyar cégnél helyezkedett el, ahol később kereskedelmi igazgató lett. Strukturált működés, projektek, tanácsadás, IT, logisztika, gyártás – minden, amit egy „komoly” üzleti környezet jelent. Hét évig. Majd Németország következett: 600+ fős vállalat, projektigazgatói szerep, többéves, nagy volumenű átalakítási projekt. Kívülről ez a karrierív sokak számára vállalkozói álom . Nemzetközi környezet, nagy felelősség, komoly szakmai elismerés. Belül viszont egyre erősebb lett a kettősség: fél láb itthon, fél láb külföldön. Fél láb szakmailag a csúcson, fél láb emberileg valahol máshol. A végső felismerés egy multinacionális tanácsadó cégnél érkezett el. 2500 fős szervezet, fantasztikus struktúra, élvonalbeli technológia, „álomfizetés”. És mégis, fél év után megszületett a kérdés: „Ha maradok, tíz év múlva ez az ember leszek, akivel most szemben ülök?” Ez nem szakmai kérdés volt. Ez identitáskérdés volt. Attila nem lassan épített le, nem kivárt, nem „biztosra ment”. Másnap felmondott. Mert felismerte: ha nem ő irányítja az útját, akkor egy rendszer fogja irányítani helyette. És ez az a pont, ahol sok vezető és vállalkozó bennragad – nem azért, mert nem sikeres, hanem mert nem mer kilépni egy jól fizetett szerepből . Tanulság: a nagy cég nem megoldás az önazonosság hiányára. Csak elfedi – egy ideig. Az a pillanat, amikor kilépsz a mókuskerékből Van egy pont, amikor már nem lehet tovább magyarázni. Nem lehet racionalizálni, hogy „még egy év”, „még egy projekt”, „még egy előléptetés”. Szilágyi Attila számára ez a pont nem drámai válság volt , hanem egy csendes, mégis brutálisan őszinte felismerés. Ott ült egy vezetővel szemben. Egy olyan emberrel, akivé szakmailag ő maga is válhatott volna. És akkor átfutott rajta a kérdés: „Tényleg ezt az életet akarom?” Ez a kérdés veszélyesebb bármilyen pénzügyi kockázatnál. Mert ha egyszer felteszed, nem lehet többé nem meghallani a választ . Attila felismerte, hogy belekerült egy láthatatlan rendszerbe: elvárások, státusz, szerepek, amiket az ember idővel már saját döntésének hisz. Pedig csak sodródik. A felismerés után nem stratégiai tervezés következett. Nem üzleti modell váltás. Nem mentor keresés. Hanem egy tiszta, ösztönös döntés: másnap felmondott . Ez az a lépés, amit kívülről sokan felelőtlenségnek látnak. „Nem vagy normális.” „Ilyen állást nem hagyunk ott.” „Majd megbánod.” Attila mégis pontosan tudta: ha marad, akkor nem csak egy munkahelyet választ, hanem egy identitást , ami nem az övé. Fontos részlet: nem a pénzről mondott le. Hanem arról a célról, hogy „milliárdos legyen”. Elengedte azt az elképzelést, hogy a siker kizárólag számokban mérhető. És ez volt az a pont, ahol a változás valóban elkezdődött. Tanulság: a legnagyobb váltások nem akkor történnek, amikor elfogysz, hanem amikor végre őszinte vagy magaddal. És ez a bátorság sokkal ritkább, mint a szakértelem. Amikor a vállalkozás már nem üzlet, hanem önismereti út A felmondás után sokan azt várnák, hogy jön egy új cégötlet. Egy új piac. Egy új „nagy dobás”. Szilágyi Attila esetében viszont nem üzleti újratervezés történt , hanem irányváltás: először emberként, csak utána vállalkozóként Hazatért Magyarországra, és egy közösségi projektben kezdett dolgozni. Nem profitorientált vállalkozás volt. Gyerekeket tanítottak, robotikát oktattak, pályázati forrásból hoztak létre egy természet- és tudományos élményközpontot. Két évig. Anyagilag nem ez volt a „csúcs”, mégis itt érkezett meg egy fontos felismerés: nem kell kitalálnia magát – elég, ha önmaga . Attila mindig történeteket mesélt. Magyarázott. Kapcsolódott. És azt látta, hogy az emberek – különösen a gyerekek – nem a struktúrát, nem a módszert, hanem az embert értik meg. Ekkor állt össze benne, hogy a legértékesebb „terméke” nem egy szolgáltatás vagy technológia, hanem a saját tapasztalata. Innen indult el a tudatváltás márkája. Mentorálás, coaching, oktatás, kompetenciafejlesztés. Nem klasszikus üzleti iskola, nem gyors sikert ígérő modell. Inkább egy kérdés köré épült fel minden: ki vagy te valójában, amikor nincs szerep, cím és elvárás? Ez az időszak 2020-ig tartott. Aztán jött a COVID. És vele együtt az a helyzet, ami rengeteg KKV-t padlóra tett: minden bevétel személyes jelenléthez kötődött. Nincs kontaktóra, nincs oktatás, nincs pénz. Egy-két hét tartalék. És újra ott állt a kérdés: merre tovább? Tanulság: ha a vállalkozásod teljesen tőled függ, akkor nem csak üzleti modellről van szó – hanem arról is, mennyire ismered önmagad. Krízisben ez mindig kiderül. Amikor a válság leveszi a maszkot az üzleti modellekről A COVID nem új problémákat hozott. Felnagyította azokat, amik már ott voltak. Szilágyi Attila vállalkozása teljes egészében kontaktórákra épült: személyes oktatás, tréningek, jelenlét. Amikor ez egyik napról a másikra eltűnt, nem maradt mögötte skálázható rendszer, digitális termék vagy online működés. És itt jön egy fontos vallomás: Attila nem hitt az online oktatásban. Nem szerette a digitális közeget, annak ellenére, hogy egész életében technológiával dolgozott. Számára az érték a személyes találkozásban volt: egy kávé, egy sör, egy beszélgetés, ahol látod a másik ember rezgését, reakcióit, kérdéseit A probléma az volt, hogy az üzleti modell nem volt válságálló . Nem azért, mert rossz volt, hanem mert egyetlen működési formára épült. Amikor ezt elvették, ott állt minimális tartalékkal, és már nem az volt a kérdés, hogyan növelje a bevételt, hanem az, hogyan maradjon egyáltalán talpon. Ez a helyzet sok vállalkozónak ismerős. Amíg megy a piac, addig működik az improvizáció. De krízisben kiderül: van-e rendszered, vagy te magad vagy a rendszer. Attila esetében ez a válság nem kifelé vitt, hanem befelé . Elindult az önvizsgálat: ki vagyok én, mit csinálok valójában, és mi az, ami túléli ezt az időszakot. Ez a befelé fordulás lett az alapja annak a későbbi váltásnak, ami már nem csak vállalkozói, hanem életstratégiai döntés volt. Nem új ügyfeleket keresett. Nem új csatornákat. Hanem belső stabilitást , amire később üzletet is lehetett építeni. Tanulság: egy válságban nem az bukik el, akinek kevés ügyfele van, hanem akinek nincs belső tartása és rugalmas működési modellje. Az önismeret mint vállalkozói alapinfrastruktúra Amikor minden külső kapaszkodó eltűnik, akkor derül ki igazán, hogy mi marad belül . Szilágyi Attila számára a COVID utáni időszak nem új üzleti lehetőségekről szólt, hanem arról a kérdésről, amit sok vállalkozó halogat: ki vagyok én a szerepeimen túl? A saját márkájának mottója is erre épült: „Ismerd meg azt, aki által minden mást megismersz.” Ez nem marketing szlogen volt, hanem egy nagyon konkrét felismerés. Attila rájött, hogy miközben másokat tanított tudatosságra és fejlődésre, ő maga is ugyanazon az úton jár – kérdésekkel, bizonytalansággal, válaszkereséssel. Ez az időszak hozta el a transzcendentális meditációval való mély találkozást. Nem „spirituális kitérőként”, hanem gyakorlati eszközként. Olyan belső stabilitást adott, ami lehetővé tette, hogy a külső káosz ne rántsa szét. Attila felismerte: legalább akkora világ van benne, mint körülötte – és ha ezt nem ismeri, akkor bármilyen üzlet csak ideiglenes lesz. Fontos vállalkozói tanulság hangzik el itt: a tudatosság nem azt jelenti, hogy nem dolgozol, nem pörögsz, nem akarsz eredményt. Hanem azt, hogy egyensúlyban tudsz maradni , akkor is, amikor nagy a nyomás. Attila napi kétszeri meditációról beszél, mint olyan alapról, ami energiát ad, nem elvesz. Ez a holisztikus szemlélet később az ajurvéda felé vezette – de az alap itt született meg: a vállalkozás csak akkor fenntartható, ha az ember belül is az. Tanulság: a legstabilabb üzleti modell az, amelyik egy stabil emberre épül. Ha ez hiányzik, a számok előbb-utóbb összeomlanak. Nulláról újraindulni egy idegen országban Kevés vállalkozói döntés van, ami nagyobb egó halál, mint önkéntesként újrakezdeni egy idegen országban. Szilágyi Attila mégis ezt tette. Kilépett az addigi üzletéből, elengedett bevételt, státuszt, megszokott környezetet, és Hollandiába ment – nem vezetőnek, nem tanácsadónak, hanem önkéntesnek. Ez nem menekülés volt. Inkább egy tudatos „reset”. Attila úgy fogalmaz: amikor belépsz ezen a kapun, hagyd kint az elvárásaidat . A Maharis Európai Kutató Egyetem közösségében nem ígértek karriert, pozíciót vagy gyors fejlődést. Csend volt. Covid volt. Magány volt. És pontosan ez kellett ahhoz, hogy valami új megszülessen. Mosogatással kezdett. Szó szerint. Nem szimbolikusan, hanem ténylegesen. És ez a mozzanat erős vállalkozói üzenetet hordoz: ha kívül rendet teszel, belül is elkezd letisztulni minden . Amikor nincs mit bizonyítani, nincs kinek megfelelni, akkor marad az, aki valójában vagy. Ez az időszak nem a tanulásról szólt klasszikus értelemben. Nem kurzusokról, nem stratégiákról. Hanem arról, hogy az ember megtanul csendben lenni , figyelni, észrevenni. Attila itt tapasztalta meg igazán, mit jelent egy támogató, gondoskodó közösség – nem üzleti alapon, hanem emberileg. Vállalkozói szemmel ez extrém lépésnek tűnhet. Pedig valójában ez az egyik legnehezebb stratégiai döntés: visszalépni, mielőtt újra előrelépsz . Nem építeni, hanem lebontani. Nem növekedni, hanem stabilizálni. Tanulság: néha a legnagyobb előrelépés az, amikor hajlandó vagy teljesen elölről kezdeni – rang és cím nélkül. Amikor a tapasztalatból küldetés lesz Az önkéntes időszak nem zsákutca volt, hanem átmenet . Egy olyan tér, ahol Szilágyi Attila nem épített vállalkozást – hanem hagyta, hogy az út megtalálja őt. Innen vezetett tovább a történet ahhoz a tevékenységhez, amivel ma foglalkozik: a maharishi ajurvéda világához. Fontos hangsúly: ez nem „új divathullám” volt számára, és nem is üzleti trend. Az ajurvéda több ezer éves, holisztikus tudásrendszerként jelent meg az életében, amely nem szétválasztja az embert szerepekre – vállalkozó, vezető, szülő –, hanem egységben kezeli . Élet és tudás. Pontosan ezt jelenti maga a szó is. Attila itt értette meg igazán, hogy az egészség, az energia és a fókusz nem „extra”, hanem alapfeltétel. Egy egyszerű példa hangzik el a beszélgetésben: ha az emberek időben lefeküdnének, napkeltekor kelnének, a problémáik jelentős része eltűnne. Nem bonyolult rendszerekről van szó – hanem következetességről és harmóniáról. Ez a gondolkodás vállalkozói szemmel is radikális. Mert azt mondja: nem az a kérdés, mennyit dolgozol, hanem az, milyen állapotban hozol döntéseket . Attila nem lett „lassabb” ettől. Ellenkezőleg. A belső egyensúly tette képessé arra, hogy tartósan magas energiaszinten működjön. Ezen a ponton vált világossá számára, hogy a saját tapasztalata nem magánügy. Küldetés lett belőle: megmutatni, hogyan lehet ezt a tudást érthetően, gyakorlatiasan és túlmisztifikálás nélkül átadni – különösen azoknak, akik folyamatos nyomás alatt élnek és dolgoznak. Tanulság: a legerősebb vállalkozások nem ötletekből születnek, hanem megélt tapasztalatból. Ami először téged rak rendbe, arra másoknak is szükségük lesz. Tudásból rendszer, rendszerből közösség Amikor egy vállalkozás túlél egy teljes identitásváltást, akkor már nem klasszikus üzleti logika mentén épül tovább. Szilágyi Attila esetében az ajurvéda nem „szolgáltatás” lett, hanem szervezett tudás , amit struktúrába kellett rendezni, hogy mások számára is befogadható legyen. Ez vezetett oda, hogy elkezdett dolgozni a Maharishi College of Perfect Health International szervezetével. Nem azonnal kész intézményként, hanem lépésről lépésre: weboldal, oktatási programok, tananyagok, szakemberek bevonása. Olyan orvosokkal és kutatókkal, akik évtizedeket töltöttek Maharishi mellett, és nem elméleti tudást, hanem megélt rendszert képviseltek. Itt jelenik meg egy fontos vállalkozói különbség: nem trendet importált, hanem rendszert honosított . Attila felismerte, hogy Magyarországon is létezik hasonló szemlélet – nagymamák, gyógyítók, népi tudás formájában –, de ez széttöredezett. Ami hiányzott, az az egység, az átlátható struktúra, az ernyő, ami alá mindez befér. Ez a felismerés nem egy terméket szült, hanem egy közösségi irányt. A cél nem az volt, hogy „mindenkit meggyőzzön”, hanem hogy azok, akik keresnek, találjanak . Tudást, szakembereket, válaszokat. Bármilyen kérdés merült fel az elmúlt években, Attila azt élte meg, hogy erre a rendszerben mindig volt válasz. Vállalkozói szemmel ez egy hosszú építkezés. Nincs gyors skálázás, nincs agresszív növekedés. Van viszont hitelesség, szakmai mélység és egy olyan közösség, amely nem vásárlóként, hanem résztvevőként kapcsolódik. Tanulság: a tartós növekedés nem marketinggel indul, hanem rendszerszintű gondolkodással. Ami nincs összerakva belül, azt kívül sem lehet stabilan felépíteni. Amikor a vállalkozás már nem rólad szól, hanem rajtad keresztül működik (250–350 szó) Egy ponton minden érett vállalkozás eljut oda, hogy nem az alapítóról szól többé . Szilágyi Attila történetében ez akkor vált egyértelművé, amikor a tudásmegosztás már nem egyéni tevékenység volt, hanem eseményeket, találkozásokat és közösséget hozott létre. Így született meg a Védaset, majd az első Maharishi Ájurvéda Konferencia Magyarországon. Nem marketingfogásként, nem „brandépítési kampányként”, hanem természetes következményeként annak, hogy egyre többen keresték ezt a tudást. A konferencia több mint száz fővel indult, két napos eseményként, nemzetközi szakemberekkel – olyan emberekkel, akik évtizedeken át Maharishi mellett dolgoztak. Ez a momentum fontos vállalkozói fordulópontot jelez: amikor már nem te tolod a növekedést , hanem a közösség húzza magával. Amikor az érdeklődés nem hideg elérésből jön, hanem ajánlásból, jelenlétből, személyes tapasztalatból. Attila számára ez nem sikerlista volt, hanem visszaigazolás: van értelme annak az útnak, amit végigjárt. A következő lépés már tudatos építkezés volt: nem egy esemény, hanem folyamat. Nem egyszeri találkozás, hanem hosszú távú kapcsolódás. A tervek szerint a rendezvények léptéket váltanak, a közösség nő, de az alapelv nem változik: hitelesség, lassú építkezés, emberi lépték . Ez éles kontrasztban áll a klasszikus startup-narratívával. Nincs „exit”, nincs agresszív skálázás. Van viszont fenntartható működés és egy olyan vállalkozás, ami nem égeti ki az alapítóját – hanem energiát ad neki. Tanulság: a valódi növekedés akkor kezdődik, amikor a vállalkozásod már nem az egódat szolgálja, hanem egy nálad nagyobb ügyet. Mit vihetsz el vállalkozóként ebből az epizódból? Szilágyi Attila története nem arról szól, hogyan építs gyorsan céget. Hanem arról, hogyan ne építs rosszat . Arról, hogy a vállalkozás hosszú távon nem skálázható önazonosság nélkül.Hogy az ego ideiglenesen hajt, de tartósan rombol.Hogy a válság nem ellenség, hanem teszt.És hogy a legerősebb üzleti modellek belső stabilitásra épülnek. Ha KKV-vezetőként vagy alapítóként úgy érzed, hogy „haladsz, de nem jó irányba”, akkor ez az epizód nem megoldást ad – hanem jó kérdéseket . És néha ez a legnagyobb versenyelőny. Élő podcast epizód: Szilágyi Attila – 2025. június 5. 14:45-tól! Szilágyi Attila nemcsak tanító, hanem egy olyan ember, aki végigjárta a vállalati világ ösvényeit, majd egy teljes szemléletváltással új hivatást talált magának: a tudatosság, a belső béke és a védikus tudás szolgálatát. 25 éven át dolgozott az üzleti szektorban, tanácsadóként, rendszeralkotóként, folyamatfejlesztőként. A rendszerek működését nem csak kívülről, de mélystruktúrájukban is megértette – és ez a tudás ma is vele van, csak már más célokat szolgál. Attila ma Hollandiában él, a MERU központban. Ez a hely, a Maharishi Európai Kutató Egyetem Ashramja, a Transzcendentális Meditáció és a védikus tudás nyugat-európai bázisa. Innen dolgozik az MCPHI-val együttműködésben, ahol az Ájurvéda, tudatkutatás és egészségmegőrzés kerül fókuszba. De nem csak tanul, hanem tanít is. A VedaSet platformot azért hozta létre, hogy ezt a tudást, amit úton-útfélen szedett össze – Indiától Hollandiáig – megossza másokkal is. Mentorál, előadásokat tart, és segít azoknak, akik túl akarnak lépni a rohanó világon, és valódi válaszokat keresnek. Attila vallja: a világ tetejére nem a legmagasabb hegyen lehet feljutni, hanem egy csendesebb, belülről fakadó úton. Nem a teljesítmény, hanem a tudatállapot az, ami valóban meghatározza az életminőséget. Ez az epizód nem csak azoknak szól, akik spirituális úton járnak – hanem főleg azoknak, akik egyre inkább érzik: valami hiányzik a régi receptből. A teljesítmény, a célok, az eredmények nem hozzák meg azt a fajta belső elégedettséget, amit keresnek.Lehet, hogy épp a rendszer szintjén van a gond. És lehet, hogy a megoldás... nem a rendszerben van. Ne hagyd ki, ha téged is érdekel, hogyan lehet a tudatosságot a vállalkozásodba integrálni – és közben egy sokkal emberibb életet építeni. 📅 Időpont: 2025. június 5. – 14:45 (CET) 📍 Helyszín: www.magyarbusiness.org Elérhetőségek: Honlap Youtube Facebook 👉 Iratkozz fel Sallangmentes Hírlevelünkre! ...ha szeretnél több ilyen nyers, üzleti logikát helyrerakó epizódot. Ropogós olvasnivalók Startup skálázás: hogyan építs növekedési gépezetet akkor is, ha a világ nem érti, hogyan működik a projekted Hogyan skáláz egy startup akkor is, ha a világ nem érti a projekt működését? A transzkript tanulságai alapján megmutatom a valódi növekedés ritmusát. 2025. dec. 8. AI vagy megszűnsz: így automatizálj okosan a cégedben (konkrét példákkal) Az AI nem a jövő – már most versenytársad. Balogh Dávid példákkal mutatja meg, hogyan csökkents 30%-ot a költségeidből digitális asszisztensekkel. 2025. okt. 22. AI vállalkozásoknak – ha nem használod, pár éven belül véged lesz A mesterséges intelligencia nem a jövő – már most újraírja a vállalkozások játékszabályait. Balogh Dávid szerint az AI vállalkozásoknak nem luxus, hanem túlélési kényszer. Aki ma nem kezdi el beépíteni a működésébe, néhány éven belül szakmai halálra van ítélve. Ismerd meg, hogyan válhat az AI-ból a legnagyobb versenyelőnyed. 2025. okt. 21. Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

<< Vissza az epizódokhoz Baranyi Hűtéstechnika Kft. / Baranyiné Mariann 2023. június 9. Mi történik, ha nem a pénzért vállalkozol – hanem a minőségért? Baranyiné Mariann és férje erre 31 éve adnak élő választ. Nem volt indulótőke, nem volt piackutatás, nem volt stratégiai tanácsadó – csak szaktudás, munkamorál, és az a makacs döntés, hogy amit csinálnak, abban a legjobbak lesznek. Ma már a saját fejlesztésű hűtőrendszereik 20 országban működnek, a cég stabilan nő, és az ajánlásból jön az összes új ügyfél. Ez nem startup-sztori. Ez vállalkozói valóság. Válságokkal, piacváltással, emberi drámákkal, folyamatos újratervezéssel. Mégis működik – mert a fókusz mindig ugyanaz maradt: a megbízhatóság, a szakmai színvonal és az emberi kapcsolat. Ebben a beszélgetésben nem csak azt látod, hogyan épült fel a Baranyi Hűtéstechnika Kft., hanem azt is, hogyan gondolkodik az a vállalkozó, aki nem a gyors pénzért, hanem a tartós eredményért dolgozik . Aki számára az ügyfél nem vevő, hanem partner. Aki a csapatot nem adminisztrálja, hanem építi. Ez az epizód azoknak szól, akik hosszú távra terveznek. Akik tudják, hogy a bizalom a legerősebb marketing , és hogy az ajánlás nem kérhető – csak kiérdemelhető. A szakmai hitelesség, mint üzleti stratégia „Mi nem csináltunk piackutatást. Egyszerűen tudtuk, hogy jól csináljuk, amit csinálunk – és ennyi elég volt.” Baranyiné Mariann mondata elsőre bátornak hangzik – talán vakmerőnek is. De a teljes történet fényében világos: ez nem vak hit volt, hanem tudatos döntés. Egy olyan vállalkozói attitűd, ahol a minőség nem marketingfogás, hanem alapérték . Amikor 1992-ben belevágtak, nem volt startbüdzsé. Nem volt piacfelmérés. Csak a szakma szeretete, a szakértelem és az a belső kényszer, hogy amit kiadnak a kezükből, arra lehessen építeni. És ezt a piac idővel felismerte – és visszajelzett. Először szájhagyományban. Aztán ajánlások formájában. Ma pedig már rendszereik működnek Vietnámtól Dél-Afrikáig. Ez az a növekedési pálya, amit pénzzel nem lehet megvenni – csak kiérdemelni. Ahol nem kampány építi a márkát, hanem a megbízhatóság. Ahol nem posztolások generálják a vevőt, hanem visszatérő partnerek hívják újra őket. Ahol a legnagyobb dicséret nem egy like, hanem az, hogy „megint titeket ajánlottak”. Mariann szerint a bizalomnak ára van – de nem pénzben, hanem következetességben. És ez az, amit a legtöbb vállalkozás ma kihagy: túl hamar akarják a láthatóságot, mielőtt valódi értékük lenne. Náluk fordítva történt. Előbb jött a munka, az eredmény, a rendszer – aztán az elismerés. A szakmai hitelesség nem extra – hanem stratégiai döntés. Az ő példájuk mutatja, hogy a lassabb út lehet a stabilabb. És hogy az ajánlás – ha valódi – többet ér, mint bármelyik kampány. Tőke nélkül indulni: így építkeznek a valóságból Baranyiné Mariann története a valódi vállalkozásépítés iskolapéldája – tőke, kapcsolatok és biztos háttér nélkül. Egy 1992-ben hozott döntésből indult minden: elkezdenek együtt vállalkozni. „Nulláról kezdtük, nem volt semmink. Nem volt irodánk, nem volt semmi.” Nem volt pénzük, eszközparkjuk, kapcsolatrendszerük. Amit viszont hoztak: a férje hűtéstechnikai tudása, Mariann tanulási hajlandósága és kettejük elszántsága. Ez volt az alap. Minden mást közben tanultak meg – miközben már csinálták. „Én akkor még azt se tudtam, hogy mi az, hogy hűtéstechnika. És akkor elkezdtünk együtt dolgozni.” Az indulás nem volt komfortos, de őszinte volt. Nem volt struktúra, csak az a hit, hogy ha jól dolgoznak, abból lesz valami . Ez a gondolkodásmód tette lehetővé, hogy válságok, iparági változások és nulláról induló helyzetek után is tudtak fejlődni – sőt, növekedni. „Az első tíz évünk arról szólt, hogy mindig tanultunk valamit, mindig csináltunk valamit.” Ez az attitűd – a tanulás, cselekvés, újrakezdés egymásra épülő ritmusa – ma is alap a működésükben. Nem várnak tökéletes körülményekre, hanem vállalják az első lépést , aztán hozzák fel mellé a kompetenciát. „Amikor 2008-ban bejött a gazdasági válság, akkor azt mondtuk, hogy akkor most más irányt veszünk, és akkor kezdtük el az ipari klímákkal való foglalkozást.” Ez nem csak egy új termék – hanem egy teljes újrapozicionálás volt. Ami közös minden ilyen váltásban: nem ragaszkodtak a megszokotthoz , hanem arra reagáltak, amit a piac igényelt – és amit ők hitelesen képviselni tudtak. Ez az a gondolkodás, ami a nulláról való indulásból működő céget csinál: nem pénzből, nem kapcsolatokból, hanem valódi döntésekből . Miért működik az ajánlás, ha a marketing nem? A legtöbb cégvezető azzal küzd, hogyan legyen több ügyfele. Milyen csatornát használjon. Milyen kampányt indítson. Mennyiért hirdessen. Baranyiné Mariann erre csak annyit mondana: náluk nem volt kampány – csak ajánlás. És mégis működött. Sőt, működik ma is. „Nem marketingeztünk. Ajánlás útján terjedt el, hogy velünk lehet dolgozni.” Ez nem véletlen. És nem is egyszeri szerencse. Ez tudatos választás eredménye volt: nem ők akarták magukat láthatóvá tenni, hanem akarták, hogy a munkájuk szóljon helyettük. Ez a vállalkozói hozzáállás teljesen más alapokra helyezi a növekedést – nem gyors, de mély és megbízható. „Nem volt az, hogy reklámoztuk magunkat – hanem mindig jött valaki, aki hallotta, hogy velünk lehet, hogy jól dolgozunk.” Ez a fajta ügyfélszerzés nem épül trükkre, szövegírásra vagy automata tölcsérekre. Ez az értékalapú növekedés. Ahol a visszajáró ügyfél nem csak pénzt hoz, hanem újabb ügyfelet is. Ahol az ajánlás nem kegy, hanem természetes következménye annak, hogy amit ígérsz, azt tartod. Hogy a határidőt tartod. Hogy a rendszer működik. És hogy ember vagy – nem csak szolgáltató. „Soha nem volt olyan, hogy most akkor reklámkampányba fogjunk. Nem volt rá szükség. Aki jött, jött ajánlásból.” Mariann története bizonyíték arra, hogy a legjobb növekedési stratégia az, ha nem a láthatóságot kergeted, hanem a hitelességedet építed. Mert a láthatóság elérhet figyelmet – de nem hoz bizalmat. A bizalom viszont bizniszt hoz. Újra meg újra. És ez nem lassú út – ez az út, ami nem omlik össze az első válságnál. Hogyan építesz stabil céget egy instabil piacon? Egy vállalkozás sok mindent túlélhet – ha van belső tartása. A Baranyi Hűtéstechnika Kft. története erre épül: három évtized alatt végigmentek több válságon, piacátrendeződésen, szabályozási káoszon – és közben nem csak talpon maradtak, hanem fejlesztettek, új piacokra léptek, új területekre nyitottak. „2008-ban ugye jött a gazdasági válság.És akkor azt mondtuk, hogy jó, akkor most egy új irány.” Ez a mondat nem panaszkodás – hanem stratégiai reflex. Nem próbálták átvészelni a válságot úgy, hogy ugyanazt csinálják tovább kisebb költségen. Teljesen új irányba indultak el: ipari klímák, nagy rendszerek, új vevőkör. Ez az a fajta vállalkozói gondolkodás, ahol nem a túlélés a cél – hanem a pozícióváltás. „A Covid alatt volt olyan időszak, hogy hetente változott a szabályozás.Akkor ez most engedélyköteles? Nem engedélyköteles?Miért engedélyköteles? Kinek engedélyköteles? Hol engedélyköteles?” Ez nem egy jól tervezhető, stabil iparág – hanem egy folyamatosan változó környezet, ahol a jogszabályok nem segítenek, hanem akadályoznak. De Mariannék erre nem panaszkodtak – hanem alkalmazkodtak. „Ha az ember vállalkozik, akkor nem várhatja el azt, hogy valaki más megmondja neki, hogy mit csináljon.Neked kell eldönteni, hogy akkor most mi a következő lépés.” Ez a vezetői attitűd az, ami különbséget tesz vállalkozás és sodródás között. Amikor nincs biztos környezet, akkor a belső stratégia stabilitása dönti el, hogy életben maradsz-e. Nem a piac kedvez – te döntesz, és te viszed tovább. „Mindig figyelni kell arra, hogy mi az, ami várható.[...] És nem akkor kell reagálni, amikor már ott van a probléma, hanem egy picit előre gondolkodni.” Ez a kulcs. Nem lehet mindenre készülni – de lehet stratégiai érzékkel előre dolgozni , figyelni a jeleket, és nem csak reagálni, hanem megelőzni. Ez a gondolkodásmód az, ami Mariannékat válságállóvá tette. Stabilitás nem abból születik, hogy semmi nem változik. Hanem abból, hogy te képes vagy jól reagálni arra, amikor minden változik. Mi tart össze 31 éve egy családi vállalkozást? Sokan félnek együtt vállalkozni a párjukkal. Túl közeli. Túl sok a konfliktus. Túl nagy a tét. De Baranyiné Mariann és férje 31 éve együtt csinálják – és nemcsak működik, hanem fejlődik. Nincs szétválasztott szerepkör, nincs külön világ – minden nap együtt dolgoznak , és közben a cég is épül. „92-ben kezdtünk el vállalkozni. Úgyhogy immáron 31 éve vagyunk vállalkozók,azóta nap 24 órájában együtt dolgozunk, együtt élünk.” Ez nem csak üzleti döntés. Ez életforma. Ahol a magánélet és az üzlet nem kettéválasztva működik, hanem összehangban . Nem mindig könnyű, de működik – mert van egy közös értékrend, és minden döntés abba kapaszkodik vissza. „Vannak dolgok, amikben abszolút másképp gondolkodunk. De van egy közös értékrend, egy közös irány.” Ez a közös irány nem arról szól, hogy mindig mindenben egyetértenek. Hanem arról, hogy a céges döntések sosem önkényesek , hanem közösek. Még ha az egyik fél hozza is meg, a másiknak ott van a súlya a gondolkodásban. Ez az a típusú partnerség, amit nem lehet tanítani – csak megélni. „Nem mindig értünk egyet, de a céggel kapcsolatos döntéseket minden esetben együtt hozzuk meg.” A hosszú táv titka tehát nem a konfliktusmentesség – hanem a bizalom abban, hogy a másik a közös ügyet képviseli. Ez a fajta bizalom nem épül egyik napról a másikra, és nem is tartható fenn, ha nincs folyamatos önreflexió. „A saját döntéseit az ember tudja hozni, de felelősséggel a másik iránt.” Ez az a mondat, ami megmutatja, hogyan lehet három évtizedig közösen vállalkozni úgy, hogy közben nem csak a cég marad egyben – hanem a kapcsolat is. Ahol nem versengés van, hanem közös cél. Ahol nem szerepek, hanem erősségek szerint oszlik meg a feladat. „Mi például sosem számoltuk külön, hogy most ki mennyit dolgozott.Mert úgy gondoljuk, hogy egy csapat vagyunk.” Ez a mentalitás teszi a céget stabil egységgé – mert a vezetés maga is stabil. Ahol nincs külön kassza, ott nincs külön irány sem. Együtt dönteni, együtt vinni, együtt újratervezni – ez az alapja annak, hogy 31 év után is együtt maradt minden, amit építettek. Nem piacot kutattak – piacot csináltak A legtöbb vállalkozó azt kérdezi: van rá kereslet? Megéri belevágni? Baranyiné Mariann és férje nem így gondolkodtak. Ők nem keresték a „biztos piacot” – egyszerűen csinálták azt, amit hitelesen tudtak képviselni . Még akkor is, ha a piac még nem volt ott. Még akkor is, ha mások még nem látták benne a lehetőséget. „Mi nem csináltunk piackutatást.Mi azt gondoltuk, hogy ha mi tudjuk ezt csinálni, akkor fogunk tudni ebből élni.” Ez az a gondolkodásmód, amit ma sokan kockázatosnak tartanának. De Mariannék nem kalkuláltak – felelősséget vállaltak a saját szaktudásukért. Nem egy rést kerestek a piacon – hanem ők voltak a rést betöltő megoldás. És ez a szemlélet újabb és újabb szinteken is működött. Például akkor, amikor olyan technológiával kezdtek dolgozni, amiről még senki nem tudta, hogy működhet – ők pedig már használták. „Mi mondtuk először, hogy klímával is lehet fűteni.” Nem mások után mentek – hanem ők mutattak irányt. Nem azért, mert különösebb küldetéstudat hajtotta őket, hanem mert a gyakorlat igazolta, hogy működik. És ha működik, akkor el is lehet kezdeni vele dolgozni. „Volt olyan, hogy még nem volt engedélyköteles, de már csináltuk.” Ez nem szabályszegés volt – hanem új szabályok előkészítése a gyakorlatban. Amikor ők megjelentek egy új technológiával vagy rendszerrel, a szabályozás sokszor csak később követte le azt. De ez nem tartotta őket vissza. Sőt, épp ez adta meg nekik az elsőbbséget. „Volt olyan, hogy még nem volt senki ott. De mi már elkezdtük.” Ez az a különbség, ami nem tanítható: kezdeményező szemlélet. Nem kell hozzá piackutatás – csak kompetencia, felelősség, és az a döntés, hogy nem vársz engedélyre, ha biztos vagy a dolgodban. A jó csapat nem önéletrajzból épül Egy vállalkozás addig tud növekedni, amíg a csapata bírja tartani a ritmust. De hogy lesz egy cégnek valódi, stabil, megbízható csapata – nem csak alkalmazottai? Baranyiné Mariann nem HR-es sablonokra épít. Náluk nem a CV dönt. Nem a végzettség. Hanem az, hogy az ember hajlandó-e tanulni, fejlődni, és tud-e kapcsolódni a cég értékrendjéhez. „Nálunk nem az önéletrajz alapján választunk.Azt nézzük, hogy emberileg beleillik-e abba, amit mi képviselünk.” Ez a szemlélet nem hangzatos – hanem működő. Nem arról szól, hogy „családias a légkör”, hanem arról, hogy valaki hajlandó-e elköteleződni és vállalni a fejlődést. És ehhez nem a papír kell – hanem az emberi minőség. „A legtöbb kollégánknak nincs olyan végzettsége, ami ide kapcsolódna.A férjem tanította be őket.” Ez az a fajta csapatépítés, ahol nem elvárnak valamit a munkavállalótól , hanem segítenek neki képessé válni arra. Ahol a tanítás nem extra, hanem vállalás. Ahol nem nézik le, ha valaki nem tud valamit – csak azt, ha nem akarja megtanulni. És mi történik, ha valaki így építi fel a csapatát? Lojalitás. Stabilitás. Alacsony fluktuáció. Mariann szerint ez nem véletlen, hanem következmény. „Nagyon sokan vannak, akik már húsz éve velünk vannak.” A hosszú távú működéshez nem a legjobb CV kell – hanem a legnagyobb bizalom. És azt nem lehet kérni – csak kiérdemelni. Pont úgy, mint az ügyfelek ajánlását. Vezetőként mikor kell beleállni – és mikor hátralépni? A legtöbb kis- és középvállalkozásban a vezető egyszerre főnök, operatív ember, tréner, pszichológus – néha még futár is. De Mariann szerint ez nem fenntartható. A vállalkozás fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy vezetőként nézz rá a csapatodra – és ezt őszintén, tisztán vállald is. „Nálunk is eljön az a pillanat, amikor azt kell mondani, hogy oké, akkor ezt most vezetőként kell nézni.” Ez nem mindig komfortos. Nem arról szól, hogy ne legyen kapcsolat a csapattal – hanem arról, hogy a kapcsolat ne legyen fontosabb, mint a működés. Van, amikor dönteni kell. Van, amikor fegyelmezni kell. És van, amikor el kell engedni. „Volt olyan, hogy nekem kellett megmondani, hogy nem tudunk együtt dolgozni.” Ez az a pillanat, amikor nem barátként viselkedsz, hanem vezetőként. Mert a cégért vállalsz felelősséget – és azokért is, akik benne maradnak. Ez a döntés nem mindig látványos, de hosszú távon alapozza meg a kultúrát. „Mi nem barátkozunk a kollégákkal.A jó kapcsolat nem ezt jelenti, hanem azt, hogy korrektül, normálisan, tisztelettel beszélünk egymással.” Ez a tisztaság és határtartás az, ami hosszú távon működtethető rendszert hoz létre. Nem az a cél, hogy a csapatban mindenki „jó fej” legyen – hanem hogy mindenki vállalható legyen: szakmailag, emberileg, működésben. „Meg kell húzni a határokat, különben nem tud működni.” Mariann példája mutatja, hogy a vezetői szerep nem a pozícióról szól – hanem a döntési képességről. Arról, hogy vállald a nehéz beszélgetéseket. És arról, hogy tudd, mikor kell hátralépned – hogy a rendszer működjön tovább nélküled is. Hogyan lesz a cégből rendszer, nem csak működés? Sokan működtetnek vállalkozást – kevesen építenek rendszert . A különbség nem a forgalomban, nem a munkatársak számában, hanem a kiszámíthatóságban, az átláthatóságban és a delegálhatóságban rejlik. Baranyiné Mariann pontosan tudja, mit jelent az, ha a cég nem függ minden nap tőle – hanem működik akkor is, ha ő nem lép be az ajtón. „Nálunk most már úgy működik a rendszer, hogy ha mi nem vagyunk bent, akkor is működik.” Ez nem ment egyik napról a másikra. A rendszerépítés azt jelentette számukra, hogy minden folyamatot újra kellett gondolni : ki mit csinál, mi alapján dönt, mi van leírva, mi van átadva – és hol van a kontrollpont. „Meg kell tanítani a kollégáknak, hogy hogyan kell csinálni.Le kell írni, meg kell mutatni.” Ez a fajta működés nem a kontrollról szól – hanem a tisztázásról . Mindenki tudja, mit kell tennie, mikor, hogyan, kivel, milyen feltételek mellett. Így nem áll meg a működés, ha valaki szabadságra megy. Nem borul fel a folyamat, ha a vezető épp tárgyaláson van. „Nem kell mindig jelen lenni.Mert a rendszer az, ami működteti a céget.” Ez az a vállalkozói szint, ahol a napi tűzoltás helyett stratégiai idő szabadul fel . Ahol a vezető nem a működtetés foglya, hanem az irány kijelölője. És ez az a pont, ahol a cég először önállósodik – aztán skálázhatóvá válik. Mariann története egyértelművé teszi: nem elég működni. Ki kell alakítani azt a struktúrát, amiben a cég nélküled is tud teljesíteni. Mi a cél, ha nem az, hogy a legnagyobbak legyünk? Sok vállalkozásnak a növekedés önmagában cél. Nagyobb forgalom. Több ember. Új piacok. De mi van akkor, ha a növekedés nem visz előre – csak szétszed? Baranyiné Mariannék pontosan tudják, mit bír el a cégük, és nem akarnak a legnagyobbak lenni – csak a legjobbak a saját működésükben. „Nem célunk a növekedés olyan mértékben, amit nem tudunk kezelni.” Ez az a szemlélet, ami stabilitást épít. Nem hajszolják a méretet – csak akkor bővülnek, ha tudják, hogy a minőség nem sérül. Nem vesznek fel hitelt, nem vállalják túl magukat, és nem építenek olyan rendszert, amit nem tudnak kézben tartani. „Mi nem akarunk a legnagyobbak lenni.Mi egy olyan céget akarunk működtetni, amit nyugodt szívvel tudunk vezetni.” Ez a „nyugodt szívvel” az egész működésük kulcsa. Nem a külső elvárások irányítanak. Nem trendek vagy versenytársak határozzák meg a lépéseiket. Hanem az a belső igény, hogy stabil, fenntartható, jól működő céget építsenek. Olyat, ahol nem csak az ügyfél alszik nyugodtan – hanem a tulajdonos is. „A növekedés nálunk mindig organikus volt.Akkor növünk, amikor el tudjuk vinni.” Ez a vállalkozói gondolkodás nem a maximalizálásról szól – hanem az egyensúlyról. Ahol a kapacitás, a csapat, a rendszer és a piac együtt tud fejlődni. Nem gyorsan, de stabilan. Nem látványosan, de tartósan. És ez az, ami túlél minden külső nyomást: mert nem kifelé bizonyítanak, hanem belülre építenek. Amit ez a történet tanít Baranyiné Mariann története nem tankönyv. Nem esettanulmány. Ez a valóság. Egy olyan cégvezető hangja, aki 31 éve minden egyes nap a saját bőrén tanulta meg, hogyan működik egy vállalkozás – tőke nélkül, külső segítség nélkül, állami támogatás nélkül. És hogyan marad talpon három évtized után is, minden válság, változás és piacátrendeződés mellett. Amit az ő történetéből tanulhatsz: 🔹 Nem kell tökéletes piac – elég, ha te biztos vagy magadban. 🔹 Nem kell a legnagyobbnak lenned – elég, ha stabil vagy. 🔹 Nem kell megfelelned másoknak – csak tartsd, amit ígérsz. 🔹 És nem kell mindig jelen lenned – ha rendszerben gondolkodsz. „Mi nem akarunk a legnagyobbak lenni.Mi egy olyan céget akarunk működtetni, amit nyugodt szívvel tudunk vezetni.” Ez az epizód a működő alapokról szól. Ha olyan cégvezető vagy, aki nem a trükköket keresi, hanem a tartós válaszokat , akkor itt megtalálod azt a gondolkodásmódot, ami túlél és épít. Ami nem zajos – de megingathatatlan. 🎧 Hallgasd meg a teljes beszélgetést Baranyiné Mariannal a Magyar Business Podcastben – ha érdekel, hogyan lehet tőke nélkül, kapcsolatok nélkül, válságokon átívelve felépíteni egy 30+ éves működő vállalkozást úgy, hogy közben ne veszítsd el sem magad, sem a céged stabilitását. 💬 Te mit viszel magaddal Mariann történetéből? Oszd meg és küldd el egy vállalkozó ismerősödnek! Baranyiné Mariannról Baranyiné Mariann 1992-ben, 20 éves korában kezdett vállalkozóként tevékenykedni, és több mint 30 éve, az esküvőjüktől számítva, együtt dolgozik a férjével a vállalatukban. A Baranyi Hűtéstechnika Kft. nevű cégüket 1995 óta vezetik, ipari és kereskedelmi hűtéssel foglalkoznak. Gyártanak, telepítenek és szervizelnek egyedi igényekre szabott hűtőrendszereket, hűtőkamrákat, hűtőházakat, gyors fagyasztókat, folyadékhűtőket és technológiai hűtőrendszereket. Továbbá, 10 éve alapították a Hódszolár Kft. nevű napelemes céget, amely lakossági és vállalati napelemrendszereket telepít. Mariann erősen hisz abban, hogy a gazdasági körülményekre és hatásokra adott válaszai a saját képességeitől függenek, és ő maga a változás forrása. Baranyi Hűtéstechnika Kft. a neten Honlap Facebook YouTube1 YouTube2 A beszélgetés alapján készült cikkek Olvasd el a Recap cikkeket 👉 Iratkozz fel Sallangmentes Hírlevelünkre! ...ha szeretnél több ilyen nyers, üzleti logikát helyrerakó epizódot. Ropogós olvasnivalók Startup skálázás: hogyan építs növekedési gépezetet akkor is, ha a világ nem érti, hogyan működik a projekted Hogyan skáláz egy startup akkor is, ha a világ nem érti a projekt működését? A transzkript tanulságai alapján megmutatom a valódi növekedés ritmusát. 2025. dec. 8. AI vagy megszűnsz: így automatizálj okosan a cégedben (konkrét példákkal) Az AI nem a jövő – már most versenytársad. Balogh Dávid példákkal mutatja meg, hogyan csökkents 30%-ot a költségeidből digitális asszisztensekkel. 2025. okt. 22. AI vállalkozásoknak – ha nem használod, pár éven belül véged lesz A mesterséges intelligencia nem a jövő – már most újraírja a vállalkozások játékszabályait. Balogh Dávid szerint az AI vállalkozásoknak nem luxus, hanem túlélési kényszer. Aki ma nem kezdi el beépíteni a működésébe, néhány éven belül szakmai halálra van ítélve. Ismerd meg, hogyan válhat az AI-ból a legnagyobb versenyelőnyed. 2025. okt. 21. Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

Fedezd fel, hogyan épített a Székely Family 8x-os növekedést krízisben, tudatos üzleti skálázással és globális projektekkel. Tanulj a stratégiájukból! << Vissza az epizódokhoz Miért bukik el a legtöbb KKV krízishelyzetben — és hogyan skálázod fel a cégedet ott, ahol mások lefagynak? 2025. december 8. Amikor a vállalkozásod a „negyedik gyerek”, és hirtelen 8x-osára nő A vállalkozói életben van egy pont, amikor rájössz: nem te irányítod a tempót — a piac, a krízisek és a valóság húznak magukkal. Pont ezt a dinamikát hozza vissza a beszélgetés Székely Zoltánnal és Székely Keresztesi Orsolyával, akik másfél-két év alatt olyan növekedési pályát futottak be, amit a legtöbb KKV csak irigyelni tud. A történetük egyszerű, mégis brutálisan őszinte: – 24 fős csapatra nőttek , ebből 10 állandó kolléga. – A cégük mérlege 60 millióról majdnem félmilliárdig ugrott — vagyis közel 8x-os növekedés két év alatt . – Közben a családi élet is átalakult: mindhárom gyerek iskolába került, a vállalkozás pedig továbbra is a „negyedik gyerek” maradt. De ami igazán megfogja a vállalkozót: nem minden projekt élte túl ezt a két évet. Két fejlesztést le kellett zárni – geopolitikai okok, piacvesztés, érdektelenség. Mégis: több startupjuk alumni státuszba lépett, saját lábra állt, és a kulcspartnerekkel ma is együtt dolgoznak. A beszélgetés motorja azonban egy masszív felismerés: a világ nem lett biztonságosabb. Az emberek felkészületlenek. És ez hatalmas piaci rés. A háborús konfliktus felerősítette a biztonság iránti igényt — és ez olyan traction-t hozott, amit egyikük sem látott előre. Innen indult el az a projekt, amely mára az egyik zászlóshajójuk: a „Be Prepared” , egy VR és mobil alapú túlélési és kríziskezelési rendszer laikusoknak. Olyan valós helyzetekre készít fel, amikkel bármelyikünk találkozhat:– erdőtűz táborozás közben,– áradás turistaként,– újraélesztési helyzet az utcán. És a projekt nem csak működik — az Epic Games Store-on is megjelenik , a mobil app már most elérhető, a Disastropedia tudásbázis pedig laikusoknak magyarázza el a túlélés alapjait. Ez a beszélgetés nem arról szól, hogyan lehet túlélni egy válságot — hanem arról, hogyan tudsz növekedni benne. STRATÉGIAI SKÁLÁZÁS: AMIKOR A PIAC HÚZ BELE A NÖVEKEDÉSBE A növekedés nem „terv”, hanem kényszerpálya — ha jól csinálod A legtöbb KKV arról álmodik, hogy majd egyszer „szépen lassan” felfelé skáláz. De a beszélgetésből kiderül: a valóság ritkán ilyen romantikus. A növekedés nem lineáris, nem tervezhető, és nem akkor történik, amikor épp ráérsz. Hanem amikor a piac rángatja a cégedet előre. Orsolyáék pontosan ezt élték át. Két év alatt: – új projektek indultak, – régiek gyorsultak be, – néhányat lezártak, – 24 főre nőtt a csapat , ebből 10 állandó. Ez nem klasszikus „skálázási stratégia” volt — hanem folyamatos döntéshozás egy olyan környezetben, ahol minden változik: – szezonális terhelés (májustól májusig pörgés, július–augusztus csend), – családi logisztika átszervezése (gyerekek iskolába kerülése), – új partneri együttműködések, – és egy külső geopolitikai nyomás, ami a biztonság projektek iránti igényt brutálisan megemelte. A fordulópont? A cég mérlege 60 millióról közel félmilliárdra ugrott. Ez 8-szoros növekedés — amit nem lehet Excelben előre tervezni. És itt jön a vállalkozói tanulság: A skálázás egyik legfontosabb eleme nem a növekedési terv — hanem a kapacitás a gyors alkalmazkodásra. Ha jön egy keresletlavina, vagy kihullik egy projekt, rögtön döntened kell: – kit veszel fel? – kit engedsz el? – melyik projektet zársz le? – mit tolsz előre? – mit engedsz el, mert túl sok energiát visz el? Orsiék is így tették: két projektet lezártak (COVID kifutása, gyenge market fit), a többi viszont alumni státuszba lépett, saját lábra állt, és ma is működik. Skálázni nem akkor tudsz, amikor időd van rá. Skálázni akkor kell, amikor a piac kényszerít. A kérdés csak az: készen vagy-e tartani a tempót? A VÁLLALKOZÓI DILEMMA: MIT ZÁRSZ LE, MIT TARTASZ MEG? A fókusz ára – amikor a projektjeid egy része meghal, hogy a többi élhessen A vállalkozói növekedés egyik legkegyetlenebb pontja, amikor rájössz: nem vihetsz tovább minden projektet, amit elindítottál. A skálázás nem csak kapacitásbővítés, hanem szelekció is. És Orsiék ezt fájdalmasan pontosan mutatják meg a beszélgetésben. Az elmúlt két évben rengeteg projekt futott párhuzamosan náluk — néhány annyira jól, hogy ma már alumni státuszban saját lábon állnak. Ilyen volt például: – a trekkeres cég, – az űripari projekt (kis doziméterrel). Ezek felnőttek, leváltak róluk, és ma már “nem kell fogni a kezüket”, még ha szakmailag és emberileg együtt is maradtak. De a valóság másik oldala keményebb: két projektet le kellett söpörni az asztalról. Miért? – az egyik “COVID traction-je” kifutott — vagyis eltűnt a piac, amelyre épült volna; – a másik a vevői oldalon nem vált vonzóvá — az ügyfelek egyszerűen másként képzelték el a supply chain megoldást. Ez a vállalkozói döntés tipikusan az a pont, ahol sok KKV elcsúszik. Túl későn engednek el valamit, ami már rég nem életképes. De a Székely Family úgy döntött: ha nincs piac, nincs projekt — még akkor sem, ha rengeteg munka van benne. Ez a fajta fókuszváltás tette lehetővé, hogy energiát tudjanak tenni abba, ami működik: – EU-s biztonsági projektek, – CBRN (védelmi) alkalmazások, – és a “Be Prepared” zászlóshajó fejlesztése. A vállalkozásod nem egy múzeum. Nem kell őrizni a régi ötleteket. Akkor nősz, ha néha hagyod meghalni azt, ami már nem húz előre. A fókusz a skálázás alapfeltétele. Ha mindent életben tartasz, semmi sem skálázódik. A KRÍZIS PIACI LEHETŐSÉG: AMIKOR A BIZTONSÁGPIAC FELROBBAN A geopolitikai bizonytalanság nem csak veszély — hanem brutális növekedési faktor A legtöbb vállalkozó retteg a bizonytalanságtól. A háborúk, válságok, kiszámíthatatlan környezet – mind olyan tényezők, amelyekre egy KKV azt mondja: „megakasztja a növekedést”. De a transzkriptből kiderül: van olyan iparág, ahol épp ez indítja be a brutális skálázódást. Dr. Székely Zoltán teljesen nyíltan kimondja, hogy a közelben zajló konfliktusok miatt: – masszívan megnőtt az igény a szeküriti megoldásokra, – felértékelődtek a biztonsággal kapcsolatos fejlesztések, – és olyan traction érkezett, amit sem tervezni, sem kivédeni nem lehetett. Ez nem „szerencse”, hanem brutális realitás: ha a világ bizonytalanabbá válik, a biztonság értéke az egekbe szökik. És aki erre megoldást épít, annak a piaca nő – még ha a körülmény tragikus is. A beszélgetésből kiderül, hogy:– a kereslet hirtelen megugrott,– új biztonsági projektek indultak,– az emberek jobban akarják érteni, mi történik körülöttük,– és igény lett a laikusoknak szóló, érthető edukációra is. Ez a hullám nem csak pénzügyi növekedést hozott, hanem stratégiai irányváltást is: a cég NonProfit inkubátora előtérbe helyezte a túléléshez, felkészüléshez és emberbiztonsághoz kapcsolódó projekteket. A tanulság? A vállalkozások nagy része krízisben bezárkózik. A gyorsan alkalmazkodók viszont fókuszt váltanak – és olyan terméket építenek, amely a megváltozott valóságban relevánsabb, mint valaha. Nem cinizmus ez. Hanem stratégiai érettség: megérteni, hogy ahol félelem van, ott piac is van — és felelősség is. A bizonytalanság nem akadály. A bizonytalanság egy új, kiszámíthatóan növekvő piac. A „BE PREPARED” PROJEKT: AMIKOR A TUDÁSÁTADÁS ÚJ IPARÁGGÁ VÁLIK A túlélési tudás digitalizálása – amikor a VR nem játék, hanem életmentő eszköz A legtöbb vállalkozás valamilyen problémát old meg. De nagyon kevés mondhatja el magáról, hogy életet is menthet . A „Be Prepared” projekt pontosan ilyen. Nem menő VR-élményt építettek – hanem egy teljes ökoszisztémát, ami laikus embereket készít fel valós krízishelyzetekre. A projekt négy nagy komponensből áll: 1) VR játék – valós katasztrófahelyzetek szimulációja A felhasználó nem tűzoltó, nem profi – átlagember. És olyan helyzetekben kell helyt állnia, amelyek ma már bármikor előfordulhatnak:– erdőtűz táborozás közben,– áradás turistaként,– zárt térben elektromos tűz. Ez utóbbi demót már Brüsszelben is tesztelték, és az uniós szakértők fele elbukott rajta.Miért?Mert a CO₂-oltó használata után a helyiség egyszerűen elfogyasztja az oxigént . A legtöbb ember ezt nem tudja – és pont ezért fulladna meg. 2) Mobilapp (I Am Prepared) – AR-alapú gyakorlás valódi terepen Az emberek úgy tanulnak, ahogy élnek: a telefonjukon. A mobilos verzió AR-rel segíti:– újraélesztés gyakorlását,– krízishelyzetek felismerését,– döntéshozási minták elsajátítását. És még ütemzenét is találtak, amely pont a megfelelő ritmust adja a mellkaskompresszióhoz. 3) Disastropedia – laikusoknak szóló enciklopédia Nem szakmai nyelv, nem tűzoltói zsargon —hanem érthető, gyors, világos magyarázatok :– tűz típusai,– árvíz,– újraélesztés,– biztonsági protokollok. 4) Learning Management System – ahol mérhetővé válik a tanulás Ez gyűjti a felhasználók előrehaladását, viselkedését és eredményeit, hogy látszódjon: tanulnak-e ténylegesen? A projekt már félidős értékelésen is túl van, kiváló visszajelzésekkel, és hamarosan az Epic Games Store-ban is elérhető lesz. A tudás nem akkor számít, amikor olvasod. Hanem akkor, amikor életedben először tényleg szükséged van rá. A FELKÉSZÜLTSÉG PSZICHOLÓGIÁJA: AMIKOR A STRESSZ LEFAGYASZT A „fight–flight–freeze” vállalkozói megfelelője – és miért bukik el a legtöbb ember éles helyzetben? A beszélgetés egyik legfontosabb – és legbrutálisabban őszinte – része az, amikor Zoltán kimondja: a stresszben az ember tudata beszűkül. Még a kiképzett egyenruhásoké is. A laikusoké pedig még inkább. Ez a felismerés kulcsa az egész „Be Prepared” projektnek:nem elméletet akarnak tanítani, hanem stressz-adaptációt . Az ember háromféleképpen reagál a fenyegetésre: – fight – harc (amikor nem kéne) – flight – menekülés (amikor nem oda kéne) – freeze – lefagyás (amikor a döntés a túlélés kulcsa lenne) És a valóság még keményebb: – sokan úgy gondolják, hogy ha „eloltották a tüzet”, akkor biztonságban vannak; – sokan bemennek olyan térbe, ahol már nincs oxigén; – sokan rossz döntést hoznak, mert pánikban nem a logika működik, hanem a reflex . Zoltán egy korábbi katonai pályáról hozott példával érzékelteti:stresszhelyzetben még a profi is csak néhány egyszerű dologra emlékszik : tárat cserél, céloz, lő – minden más kiesik.A laikus pedig még ennyit sem tud. Ezért építik a szimulációkat úgy, hogy: – a felhasználó többször is lefagyjon, – majd egyre gyorsabban adaptálódjon, – végül automatikussá váljon néhány kulcsmozdulat. Ez nem játék. Ez a valódi tanulás pszichológiája. Agyad éles helyzetben nem azt veszi elő, amit olvastál – hanem azt, amit gyakoroltál. A vállalkozói párhuzam nyilvánvaló:egy krízisben nem a stratégiai terved fog megmenteni, hanem az, hogy hányszor gyakoroltál döntést gyorsan, kiszámíthatatlan helyzetben. Nem a tudásod, hanem a reakcióid mentenek meg. A stresszben azt csinálod, amit begyakoroltál. DIGITÁLIS TANULÁS: AHOL A TELEFONOD LESZ A TÚLÉLÉSI ESZKÖZÖD A mobilod már nem szórakoztat – hanem életet menthet A beszélgetés egyik legerősebb felismerése az, amikor Zoltán kimondja: az emberek ma már nem könyvből tanulnak, hanem a telefonjukon. Ha valamit 5 másodperc alatt nem érnek el mobile-first formában, egyszerűen nem fogják használni. Ezért épült a teljes „Be Prepared” rendszer mellé a mobilos verzió (I Am Prepared) , ami nem egy „kiegészítő”, hanem az egyik legfontosabb tanulási csatorna. Az emberek ugyanis: – ha van 10 percük → telefont vesznek elő, – ha unnak → telefont vesznek elő, – ha információ kell → telefont vesznek elő, – ha játszanának → telefont vesznek elő. A kérdés már csak az: miért ne lehetne ez a 10 perc akár életmentő tudás megszerzésére is alkalmas? Mit tud a mobilapp? – AR-rel szimulál valós helyzeteket. – Megtanít felismerni krízishelyzeteket. – Feladatokat, „mission-öket” ad, amelyeket az utcán, otthon vagy bárhol gyakorolhatsz. – Még a mellkaskompresszió ritmusát is zenével jelzi – mert igen, találtak egy ritmust, ami 100%-ban illeszkedik az újraélesztéshez. Ez nem geek játék. Ez pszichológia + operációs hatékonyság + digitális edukáció egyben.A felhasználó nem csak megtanulja, mit kell tennie – hanem helyzetbe kerül , és újra meg újra gyakorolja. Zoltán ezt úgy fogalmazza meg:az emberek úgyis doom-scrollolnak vagy játszanak – akkor adjunk nekik olyan játékot, ami közben tanulnak is, és akár életet is menthetnek. A vállalkozások számára ez óriási insight: ott kell jelen lenned, ahol az ügyfél figyelme van — nem ott, ahol te szeretnéd. Ha a világ mobilon él, akkor a növekedésed is mobil-first lesz. A figyelem a legdrágább valuta. Aki mobilon tud tanítani, az tud skálázni. NEMZETKÖZI NÖVEKEDÉS: AMIKOR EGY MAGYAR PROJEKT AMERIKÁBA LÉP A nemzetközi piacra lépés nem marketingkérdés – hanem hitelesség és technológia Az egyik legerősebb momentum az interjúban, amikor Zoltán félmondatban elejti: a „Be Prepared” VR játék Amerikában is elérhető lesz, az Epic Games-szel együttműködésben. Ez nem PR-sztori. Ez egy tankönyvi példája annak, hogyan tud egy KKV vagy startup: – validált termékkel, – valós felhasználói igénnyel, – és nemzetközi partneri háttérrel belépni a világ egyik legversenyképesebb piacára. Mi kellett ehhez? 1) Valós probléma, globális relevanciával Katasztrófák, árvizek, tűzesetek, újraélesztési helyzetek – ezek nem magyar jelenségek. Ugyanúgy megtörténnek az USA-ban, Kanadában vagy Olaszországban, mint bárhol máshol.Ez azt jelenti: a termék piacmérete nem lokális, hanem globális. 2) Multinacionális konzorcium A projektben részt vesznek: – skandináv egyetemi kutatók, – kanadai professzor, – luxemburgi fejlesztőcég, – olasz partnerek, – önkormányzat, civil szervezetek és katasztrófavédelmi tagok. Ez nemzetközi hitelességet teremt — és ez a legnagyobb valutája bármilyen exportstratégiának. 3) Professzionális technológiai megvalósítás A VR játék nem „szép demo”, hanem: – élethelyzeteket szimuláló rendszer, – pontos fizikai és biztonsági protokollokkal, – validált szakmai tartalommal, – folyamatos EU-s felülvizsgálattal. Amikor az EU-s review-n is átmegy, ráadásul pozitív visszajelzéssel – az már minőségbizonyítvány a nemzetközi piac felé. 4) A megfelelő terjesztési csatorna Az Epic Games Store nem egy webshop. Hanem a világ egyik legnagyobb digitális áruháza , ahol egy VR termék percek alatt globális láthatóságot kap. Egy magyar csapatnak ez óriási ugrás – de nem szerencse, hanem stratégiai következmény. A nemzetközi piac nem attól érhető el, hogy „kivisszük a terméket”. Hanem attól, hogy a termékünk eleve globális problémára ad valódi megoldást. PARTNER-ÖKOSZISZTÉMA: AHOL A SOKFÉLESÉG VERSENYELŐNYT TEREMT A különböző szemléletek nem lassítanak — hanem robbanásszerű innovációt hoznak A legtöbb KKV és startup fél attól, hogy túl sok szereplővel dolgozzon együtt.Túl sok vélemény, túl sok irány, túl sok koordináció . A sokféleség erő , ha jól van összerakva. A „Be Prepared” projekt valójában nem egy fejlesztés, hanem egy össze-európai ökoszisztéma , ahol minden partner hozzáad valamit, amit más nem tudna. Kik vannak benne? – skandináv egyetemi kutatók, – kanadai professzor, – luxemburgi szoftverfejlesztők, – olasz szakemberek, – civil szervezetek, – tűzoltók, – önkormányzatok, – egyetemek. Ez nem „szokásos” partneri lista. Ez egy olyan konzorcium, ahol minden szereplő más szakmai dimenziót hoz: – valaki a gyakorlati tűzoltási tapasztalatot, – valaki a kutatási mélységet, – valaki a technológiai képességeket, – valaki a társadalmi edukációt, – valaki a piaci validáció szempontjait. Miért működik mégis ennyire olajozottan? Az egyik EU-s értékelő meg is jegyezte:„nem érti, hogyan sikerült ez a puzzle ilyen jól összeálljon – de nagyon működik.” A működés oka egyszerű: minden partner ugyanazt a célt szolgálja, csak más irányból. Ez a modell három dolgot ad egy vállalkozásnak: 1) Validáció több nézőpontból Nem kell találgatni, mit akar a piac — minden terület képviselője ott ül az asztalnál. 2) Skálázható fejlesztési sebesség Mindenki a saját erősségét teszi bele, nincs átfedés, nincs belassulás. 3) Hitelesség nemzetközi szinten Amikor egy kanadai professzor és egy skandináv kutató ugyanazt a projektet jegyzi, a világ figyel. Ez a fajta diverzitás az, ami lehetővé tette, hogy a projekt ne csak működjön, hanem nemzetközi zászlóshajóvá váljon . A partnerek nem viszik el az energiát. A jó partnerek hozzák a növekedést. A PROJEKTÖTLETEK EVOLÚCIÓJA: AMIKOR EGY GONDOLATBÓL ÖTTERMÉKES RENDSZER SZÜLETIK Az innováció nem „villanás” — hanem folyamatos építkezés, amiben minden partner hozzátesz egy darabot A legtöbb vállalkozó úgy gondol a termékfejlesztésre, mint egy lineáris folyamatra: „kitaláljuk – lefejlesztjük – piacra visszük”. Orsiék története viszont pontosan az ellenkezőjét mutatja: egy igazán erős innováció nem egyszer születik meg, hanem rétegről rétegre épül. A teljes „Be Prepared” ökoszisztéma egyetlen ötletből indult: „csináljunk egy VR játékot, amiben nem profi vagy, hanem átlagember.” Ez volt a mag. Aztán jöttek a partnerek — és mindegyik hozzátett valamit, ami miatt a projekt kinőtte az eredeti keretet: 1) A VR mellé kell mobile app is Mert nem mindenkinek van head setje — de mindenkinek van telefonja.Ezt a felismerés az egyik partner tette hozzá: ha nagy tömeghez akarsz eljutni, a mobil a kapu. 2) Ha már két app van, kell egy tudásbázis is Így született meg a Disastropedia, a laikusoknak szóló enciklopédia.Nem akadémiai nyelven, nem szakzsargonnal — hanem úgy, hogy Orsolya is megértse, ha ő keres rá . 3) Ha van tudásbázis, kell mérni is, hogy tanulnak-e az emberek Így jött a negyedik komponens: a Learning Management System , amely összegyűjti a két alkalmazásból érkező adatokat, és megmutatja, ki mit tanult, hogyan halad, milyen szinten áll. És mire a csapat feleszmélt, a korábbi egyetlen ötletből négy egymást erősítő termék állt össze — teljes ökoszisztémává. Miért fontos ez a vállalkozóknak? Mert a legtöbb startup túl korán akar tökéleteset építeni. A Székely Family példája pedig azt mutatja: a jó termék nem kész, hanem fejlődő. Elindulsz egy prototípussal, aztán a piaci reakciók, partnerek és validációk hozzáteszik a következő réteget. Ehhez viszont két dolog kell: – nyitottság, – és alázat ahhoz, hogy beengedd mások ötleteit is. A termékfejlesztés nem szobrászat. Nem lefaragsz, hanem hozzáépítesz, amíg a végén egy komplett rendszer nem születik. A SZELEKTÍV NÖVEKEDÉS MŰVÉSZETE: AMIKOR A CÉGED MÁR NEM FÉR EL A RÉGI KERETEK KÖZÖTT A növekedés ára – új struktúrák, új ritmus, új felelősség A beszélgetés egyik legszemélyesebb és legvállalkozóibb vonala az, amikor kiderül: a növekedéssel nem csak a cég változik meg — hanem az élet is körülötte. A Székely Family -nek nem „csak” 8-szoros árbevétel-növekedést kellett lemenedzselnie. Közben átalakult minden: – a gyerekek mind iskolába kerültek, – a családi logisztika új dimenziót kapott (side questek minden héten), – és maga az éves munkaritmus is szezonális hullámokban él. A szezonális modell vállalkozói kihívása A cég ritmusa májusig totális pörgés, július–augusztus viszonylag csendes, szeptembertől pedig újra elindul a maraton. Ez egy olyan tempó, amelyben nem lehet mindent ugyanúgy csinálni, mint egy 5 fős csapatnál . A növekedés kényszeríti ki: – a delegálást, – a felelősségek tisztázását, – az új operációs folyamatokat, – és azt, hogy kilépj abból a „mindent mi csinálunk” spirálból. A bővülés mögött fegyelem van, nem szerencse Orsiék már 24 emberrel dolgoznak, ebből 10 állandó kolléga.Ez nem organikus fejlődés — ez tudatos építkezés, folyamatos után követés, projektzárások, projektindítások és rengeteg döntés. És ami még fontosabb: volt bátorságuk elengedni azt, ami nem működik. Két projektet bezártak, mert:– vagy kifutott a COVID-hatás,– vagy nem bizonyult elég vonzónak a vevőpiac számára. A legtöbb KKV ezt nem meri meglépni — inkább évekig cipeli a zombie-projekteket. A valódi növekedés titka: tudni, mikor kell váltani A Székely Family történetéből egy dolog nagyon egyértelmű:a növekedés nem egyenes vonal. Inkább egy folyamatos újratervezés, ahol a fókusz az egyetlen stabil pont . A cég akkor tud tovább nőni, amikor te is készen állsz továbbengedni mindent, ami már nem szolgálja a növekedést. A VÁLLALKOZÓI NÖVEKEDÉS VALÓDI LOGIKÁJA: ADAPTÁCIÓ, FÓKUSZ, FELELŐSSÉG A Székely Family története nem arról szól, hogyan lehet szépen lassan építkezni. Arról szól, hogyan lehet túlélni, alkalmazkodni és közben skálázni egy olyan világban, ahol minden gyorsabban változik, mint valaha. Az elmúlt két évükben minden benne volt, amit egy vállalkozó átélhet: – 8x-os növekedés, – csapatbővülés 24 főre, – nemzetközi együttműködések, – projektzárás és projektszületés, – családi átstrukturálódás, – és egy olyan zászlóshajó projekt, amely életet menthet. A végső tanulság három egyszerű, de kőkemény vállalkozói igazságra épül: 1. A skálázás nem stratégia — hanem adaptációs képesség Nem akkor nősz, amikor időd van rá.Akkor nősz, amikor a piac úgy dönt, hogy ideje komolyabbá válnod. A kérdés: bírod-e tartani a tempót? 2. A fókusz többet ér bármilyen üzleti tervnél A KKV-k nagy része azért nem skálázódik, mert nem mer elengedni működésképtelen projekteket. A Székely Family azért tudott nőni, mert volt bátorságuk dönteni:mi marad és mi megy a kukába. 3. A felelősség ma versenyelőny Egy olyan világban, ahol az emberek félnek, bizonytalanok és felkészületlenek, az a vállalkozás kerül előnybe, amelyik valódi tudást és valódi megoldást ad. A „Be Prepared” projekt tökéletes példa erre: – valós problémára reagál, – életmentő tudást ad, – nemzetközileg is releváns, – és közben üzletileg is skálázható. **Ez a vállalkozói növekedés valódi képlete: Adaptálódj gyorsabban → fókuszálj bátrabban → építs valódit → skálázódj tudatosan.** Élő podcast epizód: Székely-Keresztesi Orsolya és Dr. Székely Zoltán – 2025. május 28. 14:15-tól! Vendégeink már korábban is jártak nálunk – az akkori adást itt hallgathatod meg . Háromgyermekes szülőpárosként döntöttek úgy, hogy nemcsak az életben, hanem a munkában is társként folytatják: ebből született meg a Székely Family & Co. Nonprofit Kft. A cégük egy egyedülálló nonprofit start-up inkubátor és akcelerátor, amely a K+F+I (kutatás-fejlesztés-innováció) szektorban dolgozik – különösen az űripar, a biztonság és a fenntarthatóság témakörein. Az SFC nem csak a piacképes innovációk segítésében aktív, hanem saját kutatói részleggel is rendelkezik – interdiszciplináris projektekkel, melyek gyakran hidat képeznek különböző tudományterületek között. Vendégeink komplexen gondolkodnak: az üzleti tanácsadás, projektmenedzsment, design, IPR, privacy vagy gamifikáció náluk nem külön szigetek – hanem egyetlen összefüggő ökoszisztéma részei. Dr. Székely Zoltán az SFC társalapítója és a Space & Security részlegek vezetője. Jogász végzettségű, nemzetközi doktoranduszhallgató és korábban az Európai Űrügynökség inkubátorprogramját is vezette itthon. Ne hagyd ki, ha téged is érdekel, hogyan lehet egyszerre kutatóként, szülőként és vállalkozóként is eredményesnek lenni – nem elméletben, hanem a gyakorlatban. 📅 Időpont: 2025. május 28. – 14:15 (CET) Elérhetőségek: Facebook LinkedIn YouTube PEERS projekt DRIVE2X projekt 👉 Iratkozz fel Sallangmentes Hírlevelünkre! ...ha szeretnél több ilyen nyers, üzleti logikát helyrerakó epizódot. Ropogós olvasnivalók Startup skálázás: hogyan építs növekedési gépezetet akkor is, ha a világ nem érti, hogyan működik a projekted Hogyan skáláz egy startup akkor is, ha a világ nem érti a projekt működését? A transzkript tanulságai alapján megmutatom a valódi növekedés ritmusát. 2025. dec. 8. AI vagy megszűnsz: így automatizálj okosan a cégedben (konkrét példákkal) Az AI nem a jövő – már most versenytársad. Balogh Dávid példákkal mutatja meg, hogyan csökkents 30%-ot a költségeidből digitális asszisztensekkel. 2025. okt. 22. AI vállalkozásoknak – ha nem használod, pár éven belül véged lesz A mesterséges intelligencia nem a jövő – már most újraírja a vállalkozások játékszabályait. Balogh Dávid szerint az AI vállalkozásoknak nem luxus, hanem túlélési kényszer. Aki ma nem kezdi el beépíteni a működésébe, néhány éven belül szakmai halálra van ítélve. Ismerd meg, hogyan válhat az AI-ból a legnagyobb versenyelőnyed. 2025. okt. 21. Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

Hogyan építs önjáró családi vállalkozást kiégés nélkül? Valódi stratégia, delegálás, rendszer – 30 év tapasztalata egyetlen történetben. << Vissza az epizódokhoz Baranyiné Mariann / Baranyi Hűtéstechnika Kft. 2025. augusztus 4. Egy önjáróvá vált családi cég története – belülről 30 év vállalkozás után két ember leült, és kimondta: így már nem akarjuk tovább csinálni. Ez az epizód azokhoz szól, akik már benne vannak a játékban . Akik már túl vannak a hajnali túlórákon, a 7 napos munkaheteken, és a kényszeredett „családi nyaralásokon”, ahol a laptop volt a harmadik gyerek. Baranyiné Mariann 1992 óta vállalkozó. A férjével közösen alapított Baronyi Hűtéstechnika Kft. közel 30 éves. 18 fős csapatot vezettek, sokáig operatív frontvonalban , amíg 2021-ben egy döntést nem hoztak: önjáróvá kell tenni a céget. „Ez a tipikus több évtizedes vállalkozói létforma… a napi 10-12 órai munkától elkezdve, a szabadság alatti e-maileken át… mi ebbe fáradtunk el.” Nem volt kész terv. Nem volt coach. Nem volt biztosíték arra, hogy túlélik. „Nem tudtuk, hogy meddig fog tartani. Nem tudtuk, hogy a cégünk ezt túléli-e. Nem volt előttünk egy minta. Ez egy kicsit ilyen bungee jumping volt.” Mégis belevágtak. És két év alatt lépésről lépésre átalakították a cégüket úgy, hogy ma már nem ők viszik a céget, hanem a rendszer viszi a céget . Három kulcspozícióra osztották a működést, belső vezetőket emeltek ki, és rendszerszinten kezdték felépíteni a jövőt. Nem a megszokott „generációváltós” út volt – és nem is egy kivásárlásra készített struktúra. Ez egy szemléletváltás volt, ami nemcsak a cég struktúráját, hanem az életüket is újraszervezte. „Engedjük meg a változást az életünkbe. Mert az, amit csináltál 30 évesen, ha ugyanazt csinálod 50 évesen, akkor kidobtál 20 évet az életedből.” Kiégés, rutin és robotpilóta – amikor már nem elég, hogy “működik” Miért vágnak bele több évtizedes vállalkozók egy teljes újratervezésbe? Mert egyszer csak elfogy az élmény. Baranyiné Mariann és férje nem egyik napról a másikra döntötték el, hogy „önjáróvá” teszik a vállalkozásukat. Az első jelek alattomosan, évek alatt kúsztak be: már nem volt öröm a hétfő, nem volt sikerélmény az ügyfélkezelés, nem volt kihívás a folyamatokban. Csak mentek előre – robotpilótán. Ez pontosan arról szól, amit sok vállalkozó nem mer kimondani: a napi rutin kiéget. És ha nem veszed észre időben, akkor lassú, biztos hanyatlás jön. A vállalkozásban és benned is. „A napi rutinnak a szervezése az, ami szerintem a vállalkozóknak a legtöbb energiáját fölemészti.” A lendület eleinte még visz: az indulás, a bizonyítási vágy, a sikerélmény. De pár év után eljön a váltás: már nem a sikerért dolgozol, csak hogy ne omoljon össze a rendszer. „Egy idő után azon vesztük magunkat észre, hogy felkelünk reggel, és csináljuk a dolgunkat, mert ez a dolgunk, de nem látunk ki ebből a helyzetből, és valami nem az igazi.” Mariann ezt a folyamatot nem dramatizálja. Racionálisan néz rá: minden vállalkozásnak van egy természetes evolúciója. Az energiád változik, a motivációd is. És ha nem történik tudatos megújulás, a stagnálás előbb-utóbb leépülésbe fordul . „Olyan nincs, hogy egy vállalkozás hosszú távon stagnáljon.” Ez az epizód egyik legfontosabb állítása: a robotpilóta-üzemmód veszélyes . Nem csak azért, mert unalmassá válik, hanem mert a cég lendülete láthatatlanul fogy el – és amikor észreveszed, már késő. „Valami, ami kibillent abból, hogy rutinszerűen dolgozzunk.” Ez a felismerés vezetett oda, hogy 2021-ben belevágtak egy mély átalakításba. Nem a céggel volt baj – a működésmóddal. Skálázni akarod a céged? Előbb a saját fejedet skálázd Nem lehet önjáró céget építeni régi gondolkodással. A váltás először fejben történik – utána a rendszerben. Mariann és férje belátták: a legnagyobb akadály az önjáró működés felé… ők maguk. Nem a csapat, nem a piac, nem a körülmények. Hanem az, hogy eddig minden rajtuk múlt – és képtelenek voltak másképp elképzelni a működést. Nem találtak klónt. Nem jött „tökéletes ügyvezető”. Néhány hónapot el is vesztegettek azzal, hogy mást kerestek, aki helyettük viszi tovább a céget. „Egyszerűen nem találtuk meg a klónunkat.” A valódi fordulat akkor jött, amikor felismerték: ezt a váltást saját magukkal kell kezdeni . A gondolkodásmódjukkal, a saját korlátaikkal. A pont, amikor a cég már működik, de a vezető folyamatosan küzd a kontrollal. Mit szólnak majd a kollégák? Hogyan fogadják, ha a vezető „hátrébb lép”? Megáll a munka, lazul a fegyelem? Ezek a félelmek lebéníthatják az egész folyamatot. De Mariannék másképp döntöttek. Elkezdték átalakítani a szerepüket – és szemléletet váltottak a cégvezetésben. Nem egy új vezetőt kerestek. Rendszert építettek. A meglévő csapaton belül három kulcsembert választottak ki – irodai, operatív és szakmai vezetőt – és rájuk bízták a napi döntéseket. „Ez csak együtt tud megvalósulni. A cégnek és a vezetőnek is együtt kell fejlődni.” Ez volt a folyamat igazi kezdete. Nem stratégiai tervezéssel indult – hanem azzal, hogy kimondták: „másképp akarjuk élni az életünket.” És ebből jött minden rendszer, minden struktúra, minden változás. Delegálás: nem ott kezdődik, hogy „átadsz” valamit A legtöbb vállalkozó eljut oda, hogy szeretne „kiszállni az operatívból”. De amíg nincs mögötte gondolkodásváltás, addig a delegálás csak egy illúzió marad. Mariann és férje ezt saját bőrükön tapasztalták meg. A vállalkozásuk első szakaszában még úgy gondolkodtak, mint sokan: amit saját kezűleg csinálnak, az nem kerül pénzbe . Ezért mindent maguk intéztek – a takarítástól a papírmunkáig. Ez az a pont, ahol a vállalkozó nem céget épít, hanem csak kiterjeszti saját magát . A fordulópont akkor jött el, amikor számokkal néztek rá a működésre. Rájöttek: egy kolléga évente X millió forint hasznot termel. És onnantól már nem „költségként” néztek az új munkatársra – hanem megtérülő erőforrásként . „Amit én megcsinálok, az nem kerül pénzbe – ezt gondoltam. Ez egy nagyon veszélyes dolog.” Mariann külön delegálási fejlődési modellt is felvázolt, amit saját tapasztalataik alapján alakítottak ki. Ebben világosan látszik, hogy a vállalkozó útja hogyan vezet végig az „én csinálom” szinttől a valódi vezetői szerepig. Az első lépés: mindent maga végez. Aztán jön a szervező szint, ahol már több kolléga van, de még mindig ő szervezi a folyamatokat. Innen a tárgyaló szerepkörbe kerül, ahol a kivitelezés már mások dolga, de a döntések és az ügyfélkapcsolat még az övé. A főnök szerep az, amikor már vannak részvezetők, struktúrák, és az alapműködés nem tőle függ. És csak ezután jön a tulajdonosi pozíció. „Nagyon sokáig azt hittük, hogy az ügyvezetői szerep a vége. De nem az.” A delegálás tehát nem egy technika. Ez egy személyes evolúció . És minél gyorsabban ismeri ezt fel a vállalkozó, annál kevesebb időt éget el ott, ahol már nincs dolga. Cég vagy élet? A kérdés rossz – mert nem választható szét Egy ponton túl minden vállalkozó érzi: valami nem stimmel. A cég megy, a pénz is jön, de te már nem vagy benne jól . Mariann ezt a töréspontot úgy írja le, mint egy belső fordulatot: az ember nem a saját álmát éli, hanem a cég álma viszi őt . A vállalkozás ugyanis, ha nincs tudatosan irányítva, magához húzza az embert. És ahelyett, hogy eszköz lenne az élethez, önálló erőtér lesz , ami beszippant. „A végén csak azt nem csináltam, amit igazán szerettem.” Ez az érzés különösen ismerős azoknak, akik szakemberként indultak. Akik jól csinálták, felfutottak, bővültek – és egyszer csak azt vették észre: már nem azt csinálják, amit szeretnek , hanem adminisztrálnak, szerveznek, tűzoltanak. És minél tovább halogatják a váltást, annál keményebb lesz az ébredés. Az epizódban világosan elhangzik: az önjáró cég nem cél, hanem eszköz. Egy struktúra, ami lehetővé teszi, hogy a tulajdonosok ne csak működtessék a vállalkozást – hanem éljenek is mellette. Ez nem csak életminőségi kérdés. Stratégiai is. Mert ha te mint vezető, teljesen ki vagy égve , akkor nem tudsz jól dönteni, nem tudsz inspirálni, nem látsz előre. És ilyenkor nem csak a hangulatod sínyli meg – hanem a cég jövője is. „A mi álmainkat, céljainkat valósítjuk meg a cég által – vagy eszközök vagyunk abban, hogy a cég sikerét vigyük véghez?” Ez a kérdés minden vállalkozót elér egyszer. Aki nem válaszol rá időben, előbb-utóbb belefárad, belekeseredik vagy kiég . Mariannék nem vártak tovább. Ők döntöttek: újra az életüket akarják irányítani – és ehhez a céget is át kellett formálni. Stratégia nincs – csak ha időd van gondolkodni Az egyik legfontosabb felismerés, amit Mariann megoszt: stratégiát építeni idő kell. Márpedig az nincs, ha minden percben operatív tűzoltás megy. Ezért volt számukra prioritás, hogy olyan rendszert építsenek, ahol a vezetőknek nem kell a napi működés minden részletét kézben tartaniuk. „Ha nincs szabad időd, hogy mást csinálj, akkor hogy akarsz mást csinálni?” Sokan beszélnek hosszú távú célokról, „nagy képről”, vízióról – miközben naponta 8-10 órát töltenek mikromenedzseléssel, ügyfélkezeléssel vagy Excel-táblákkal. Mariann szerint a stratégiai gondolkodás nem luxus, hanem túlélési eszköz . És nem csak a jövő tervezése miatt fontos – hanem azért, hogy megőrizd az irányítást az életed felett. Ők például már hetente pár órát foglalkoznak a cégükkel – de azt magas szinten . Ez a működés ma már rendszeralapú: van cél, van kontrolling, van vezetői támogatás. „Három feladatunk maradt: stratégia, kontrolling és a vezetőink erősítése.” Ezt azonban nem lehet felépíteni úgy, hogy közben a vezető minden döntést maga hoz meg, és minden szál nála fut össze. Az önjáró cég valójában azt jelenti: a rendszer működik nélküled is – te pedig a jövőn dolgozol. Ennek az első feltétele: legyen időd kilépni a napi körforgásból. Nem havonta egyszer egy szabad napra, hanem struktúráltan, előre tervezetten, rendszerszinten. Mert idő nélkül nincs stratégia. Stratégia nélkül nincs fejlődés. És fejlődés nélkül nincs életképes cég – csak sodródás. Döntési jogkörök nélkül nincs önjárás – csak káosz Amikor Mariannék komolyan vették az önjáró működést, az első valódi rendszerépítő lépésük nem a szoftverekkel vagy folyamatábrákkal kezdődött. Hanem a döntések újradefiniálásával. Világosan látták: amíg nem határozzák meg, hogy ki, miben dönthet önállóan , addig nem önjáró a cég – csak vezető nélkül maradt csapat. Az önjáró működés alapja ugyanis nem a „távollét”, hanem a keretek, szabályok és felelősségek világos meghatározása. „Felállítottuk a döntési hierarchiánkat. Pontosan szabályokat kellett létrehozni, és átbeszélni, hogy ki, miben, hogyan dönthet.” Ez a lépés nem látványos, de kulcsfontosságú. A cégek nagy része azért esik szét, ha a tulajdonos hátralép, mert nincs lefektetve, hogy mi a mozgástér, ki mire jogosult, és meddig. A mindennapi döntések egy része túl kicsi a vezetőhöz, de túl nagy a dolgozókhoz – és ilyenkor elindul a bénultság, majd a visszarendeződés. Mariannék ezt megelőzték. Három kulcsvezetőt neveztek ki – nem kívülről, hanem a saját csapatukból. Olyan embereket választottak, akik ismerték a céget, és tudták vállalni az új felelősségi szintet. „Nem hoztunk be külső szakembert. A meglévő kollégáink közül választottuk ki, akiben láttuk, hogy képes megtanulni a vezetést.” A döntési szintek tisztázása után egy olyan szervezet kezdett formálódni, ahol nem az volt a kérdés, hogy Mariann mit gondol egy helyzetről – hanem hogy az adott vezető hogyan oldja meg. És itt jött el a valódi váltás: a bizalom rendszerszintű építése. Mert a döntés nemcsak felelősség, hanem önállóság is – és ez adja meg a működés szabadságát a tulajdonosnak és a vezetőnek is. Az önjáró működés kulcsa: a vezetők fejlesztése – belülről Mariannék nem csak rendszert építettek – embereket is. Mert egy cég csak akkor tud stabilan működni nélküled, ha a vezetői csapat nem pozícióba kerül, hanem felnő hozzá. Ezért nem csak kijelöltek embereket. Elkezdtek velük közösen dolgozni – emberileg, szakmailag, tudatosan. Vezetői megbeszéléseket tartottak, stratégiai egyeztetéseket vezettek, és egyértelművé tették: nem feladatokat, hanem bizalmat adnak át. „A vezetőinket föl kellett építeni. Egy vezető önmagát nem tudja fölépíteni – nekünk kellett őket megerősíteni.” Ez különösen fontos volt, mert a kiválasztott vezetők korábban „egy volt a többiek közül”. Az új szerephez kellett tekintély, elfogadás, rendszer – és kívülről kellett őket ebbe „beemelni”, hogy ne csak címük legyen, hanem súlyuk is. Ez nem ment volna elkötelezett kommunikáció nélkül. Mariann rendszeresen készített kérdőíveket, folyamatosan visszajelzéseket gyűjtöttek, és valódi kétirányú kommunikációt építettek ki. „Folyamatosan kérdőíveket raktam össze. A kommunikációnak a kétirányú vonala elindult.” Ez a rész mutatja meg igazán, hogy az önjáró működés nem egyenlő azzal, hogy „eltűnök” . Sokkal inkább azt jelenti: tudatosan felkészítem a csapatot arra, hogy nélkülem is döntésképesek, motiváltak és felelősek legyenek. Nem siettették a folyamatot. Lépésről lépésre haladtak, mindig csak a következő mérföldkőig láttak. És ez volt a siker kulcsa: nem ugráltak fázisokat , hanem végigvitték a tanulási görbét – együtt. Kontroll nem egyenlő jelenléttel – csak a módszer számít Az önjáró cég nem azt jelenti, hogy a tulajdonos „nem foglalkozik vele”. Hanem azt, hogy másképp tartja kézben. Mariann ezt pontosan meghatározza: stratégia, kontrolling, vezetők támogatása – ennyi maradt. És ami igazán lényeges: ehhez nem kell bent ülni az irodában. „Nem kell az irodában ülnünk. Bárhonnan látjuk, mi történik a cégben.” A kulcs: minden adatuk valós időben elérhető. Digitális könyvelés, naprakész vezetői riportok, átlátható irányítási rendszer – ezek teszik lehetővé, hogy pár kattintással képben legyenek a céggel kapcsolatban, akár hetente 15 perc alatt. Ez nem technikai részlet – ez stratégiai függetlenség. Mert a legtöbb vállalkozó azért nem tud „kiszállni”, mert csak úgy fér hozzá az információhoz, ha ott van. Papíralapú számlák, email-keresgélés, szóbeli jelentések – ezek mind gúzsba kötik. Mariannék ezeket évekkel korábban elkezdték lecserélni. Így ma már a rendszer működik, nem ők működtetik. „Vége a gyűjtögető életmódnak. A homokóra ketyeg, és mi döntjük el, mire szánjuk az időt.” A kontroll nem attól működik, hogy ott vagy – hanem attól, hogy van rendszered arra, hogyan látsz rá. És amikor már nem kell jelen lenned ahhoz, hogy képben legyél , akkor végre tered nyílik arra, hogy máson dolgozz : új irányokon, új projekten, vagy egyszerűen a saját életeden. A cél hiánya a legnagyobb kockázat – nem a versenytárs Az utolsó kulcstéma, amit Mariann többször hangsúlyoz: a legtöbb cég nem azért nem fejlődik, mert rossz a piac – hanem mert nincs világos célja. És ha nincs cél, nincs fókusz. Márpedig cél nélkül nincs stratégia, csak sodródás. Ezért az önjáró működés nemcsak működés, hanem irány is. „Nagyon nagy dolog létrehozni egy vállalkozást. De az igazi kihívás az, hogy egyszerre legyen időd és pénzed.” Ezt azonban nem lehet pusztán a működés optimalizálásával elérni. Tudni kell, merre tart a cég. Nem csak pénzügyileg, nem csak fejlesztésben – hanem szerepben is: mit akar a tulajdonos, és hol akar állni benne 3–5–10 év múlva. Mariann szerint a stratégiai gondolkodás nem egy különálló tevékenység, hanem a működés természetes része kellene, hogy legyen. Az ő esetükben ez rendszeres vezetői megbeszéléseket, éves célkitűzéseket, és világos mérőszámokat jelent. „Nem vagyok jós, de azt el tudom dönteni, hogy melyik üzletágat akarom erősíteni.” Ez a mondat minden vállalkozónak szól. Mert a „majd lesz valahogy” nem stratégia. Az önjáró cég nem csak az operatív terhek levételéről szól, hanem arról is, hogy világosan tudd, hova tartasz – és ezt hogyan méred. Cél nélkül nem lehet fókuszálni. Fókusz nélkül pedig nem lehet fejlődni. És ha nincs fejlődés, jön a stagnálás, majd a leépülés. Mariannék példája azt mutatja meg, hogy a stabilitás nem statikus állapot – hanem tudatos tervezés eredménye. A cégük ma is működik. De már nem ők működtetik. Amit ez a történet tanít Nem attól leszel szabad, hogy nem dolgozol – hanem attól, hogy van egy működő rendszered, ami nélküled is halad előre. Baranyiné Mariann és férje nem örököltek céget. Nem építettek startupot. Nem lett belőlük influencer. Ők harminc év alatt, lépésről lépésre építettek egy olyan vállalkozást, amit ma már nem nekik kell kézben tartaniuk. És ez nem szerencse, nem véletlen, nem külső segítség eredménye – hanem döntésé, tudatosságé és bátorságé. Bátorság ahhoz, hogy felismerjék: nem akarják tovább ugyanazt az életet élni. Döntés ahhoz, hogy ne csak működtessék a céget – hanem új szerepet vállaljanak benne. És tudatosság ahhoz, hogy lépésről lépésre mindent úgy alakítsanak át, hogy az ma már működjön nélkülük. Ez a történet nem arról szól, hogyan add el a céged. Hanem arról, hogyan maradj benne anélkül, hogy felemésztene 🎧 Hallgasd meg a teljes beszélgetést Baranyiné Mariannal a Magyar Business Podcastben – ha érdekel, hogyan építhetsz fel egy működő, stabil vállalkozást úgy, hogy közben újra legyen időd élni, gondolkodni és stratégiában működni. 💬 Te mit viszel magaddal Mariann történetéből? Oszd meg és küldd el egy vállalkozó ismerősödnek! Baranyiné Mariannról Baranyiné Mariann 1992-ben, 20 éves korában kezdett vállalkozóként tevékenykedni, és több mint 30 éve, az esküvőjüktől számítva, együtt dolgozik a férjével a vállalatukban. A Baranyi Hűtéstechnika Kft. nevű cégüket 1995 óta vezetik, ipari és kereskedelmi hűtéssel foglalkoznak. Gyártanak, telepítenek és szervizelnek egyedi igényekre szabott hűtőrendszereket, hűtőkamrákat, hűtőházakat, gyors fagyasztókat, folyadékhűtőket és technológiai hűtőrendszereket. Továbbá, 10 éve alapították a Hódszolár Kft. nevű napelemes céget, amely lakossági és vállalati napelemrendszereket telepít. Mariann erősen hisz abban, hogy a gazdasági körülményekre és hatásokra adott válaszai a saját képességeitől függenek, és ő maga a változás forrása. Baranyi Hűtéstechnika Kft. a neten Honlap Facebook YouTube1 YouTube2 A beszélgetés alapján készült cikkek Recap: amikor először beszélgettünk 👉 Iratkozz fel Sallangmentes Hírlevelünkre! ...ha szeretnél több ilyen nyers, üzleti logikát helyrerakó epizódot. Ropogós olvasnivalók Startup skálázás: hogyan építs növekedési gépezetet akkor is, ha a világ nem érti, hogyan működik a projekted Hogyan skáláz egy startup akkor is, ha a világ nem érti a projekt működését? A transzkript tanulságai alapján megmutatom a valódi növekedés ritmusát. 2025. dec. 8. AI vagy megszűnsz: így automatizálj okosan a cégedben (konkrét példákkal) Az AI nem a jövő – már most versenytársad. Balogh Dávid példákkal mutatja meg, hogyan csökkents 30%-ot a költségeidből digitális asszisztensekkel. 2025. okt. 22. AI vállalkozásoknak – ha nem használod, pár éven belül véged lesz A mesterséges intelligencia nem a jövő – már most újraírja a vállalkozások játékszabályait. Balogh Dávid szerint az AI vállalkozásoknak nem luxus, hanem túlélési kényszer. Aki ma nem kezdi el beépíteni a működésébe, néhány éven belül szakmai halálra van ítélve. Ismerd meg, hogyan válhat az AI-ból a legnagyobb versenyelőnyed. 2025. okt. 21. Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

<< Vissza az epizódokhoz Szmola Roland / March.hu 2025. április 21. A kérdés, amit minden vállalkozónak fel kellene tennie Vállalkozóként gyakran hajlamosak vagyunk túlságosan fókuszálni a következő feladatra. A kampányra, a következő negyedévre, a csapatépítésre, az ügyfélszerzésre. Ritkán állunk meg, hogy tisztázzuk: tulajdonképpen mit akarunk mi ebből az egészből . A Magyar Business Podcast házigazdája, Fóris Attila egy ponton feltette azt a kérdést, amit minden vállalkozónak érdemes lenne időről időre feltenni saját magának: „Te, mint szakember, mit akarsz?” Ez nem egy motivációs idézet. Nem is stratégiai iránymeghatározás. Inkább egy tükör. Egy pontos, egyszerű mondat, ami épp azért nehéz, mert nem lehet rá automatikusan válaszolni. A vendégünk, Szmola Roland – aki tanácsadóként és mentorálóként is dolgozik cégekkel – jól ismeri azt a dilemmát, amikor a vállalkozó már nem a saját belső iránytűjét követi, hanem valamilyen elvárt szerepet próbál felépíteni. A podcastban így fogalmaz: „A kulcs, amit te mondasz, hogy te legyél jól benne. Ha valaki megpróbál egy olyan szerepet játszani, ami nem ő, az egy idő után nem fenntartható…” A beszélgetés több ponton visszatér ehhez az alapkérdéshez. Hogy kinek próbálunk megfelelni? Hogy valóban azokkal dolgozunk-e, akikkel szeretnénk? Hogy azt a vállalkozási modellt építjük-e, ami hosszú távon is fenntartható – számunkra is? „Amikor az ember érzi a zsigereiben, hogy most itt be van feszülve, hogy lehet, hogy én vagyok éppen a gátja a cégnek – és azt észre kell venni. És hagyni kell megnézni.” Roland kiemeli, hogy a legtöbb vállalkozó előbb-utóbb eléri azt a pontot, amikor újra kell értelmeznie saját szerepét. Ez nemcsak üzleti kérdés, hanem személyes is – hiszen egy cég működése gyakran tükrözi a vezetője aktuális állapotát. A beszélgetés hangvétele végig reflektív. Nem arról van szó, hogy „változz meg és csináld jobban”. Inkább arról, hogy szánj időt arra, hogy tisztázd: miért csinálod, amit csinálsz? A tempó és a külvilági nyomás sokszor eltol minket az önazonosságtól, és mire észbe kapunk, már nem az eredeti céljaink felé tartunk. A podcast epizód egy olyan gondolkodási folyamatot modellez, amelyben nincs egyetlen „jó válasz”. Viszont nagyon is van tétje annak, hogy felmerjük-e tenni magunknak az alapvető kérdéseket. Mert ha nem tesszük, mások fogják eldönteni helyettünk, hogy merre megy a vállalkozásunk – és az életünk. Stratégiai gondolkodás és döntéshozatal Minden vállalkozás egy döntéssel indul. De nem minden döntés születik tudatosan. A beszélgetés egyik alapkérdése, hogy hogyan hoz valaki olyan döntéseket, amelyek nemcsak rövid távon működnek, hanem hosszú távon is értelmet nyernek. Szmola Roland szerint sok vállalkozás elindul egy ötletből, de a következő lépések már nem épülnek szilárd alapokra. A stratégiai gondolkodás ott kezdődik, amikor a vállalkozó nemcsak reagál a piacra, hanem kezdeményez is. „Szeretnék egy olyan portfóliót építeni, ami gyakorlatilag képes a tanácsadásunkon kívül a leszállításba, akár saját termék indításába is.” – Szmola Roland Ebben a témakörben szó esik arról is, hogyan kapcsolódik az egyéni ambíció a kollektív teljesítményhez. Roland azt hangsúlyozza, hogy a stratégiai döntések akkor válnak erőteljessé, ha mögöttük ott van az a szándék is, hogy érdemi változásokat érjenek el – nemcsak cégen belül, hanem a piacon is. „Szeretnék olyan cégekbe belépni, ahol az attitűd jó, a termék jó, és van bennük olyan dinamika, amire érdemes építeni.” – Szmola Roland A beszélgetés rávilágít arra is, hogy a stratégiai gondolkodás nem feltétlenül csak az üzleti célokról szól. Legalább ennyire fontos az is, hogy milyen típusú közösséget, partnereket és rendszereket épít maga köré a vállalkozó. Olyan működési logikáról van szó, amely túlmutat a saját cégen – és hatással van az ökoszisztémára is. Roland szerint: „Azt keresem, hogy mi az, amiben értéket lehet teremteni – nem csak anyagi szempontból.” A témakör tanulsága egyértelmű: stratégiai gondolkodás nélkül a vállalkozás sodródik – és vele együtt az alapító is. De ha van vízió, és az ahhoz vezető út döntések mentén épül fel, akkor valódi mozgásteret teremthet a jövő alakítására. Az ego szerepe a vállalkozásban A vállalkozás nemcsak stratégiai döntések sorozata, hanem egyéni belső utak térképe is. Ebben a folyamatban az ego elkerülhetetlenül megjelenik – néha épít, máskor akadályoz. De vajon mikor válik hasznossá, és mikor torzítja a vezetői működést? A beszélgetés során Attila rávilágít arra, hogy az ego nem feltétlenül negatív dolog. Egy bizonyos szintig szükség van rá – főleg, amikor a vállalkozó olyan helyzetben találja magát, ahol nincs biztos kapaszkodó . „A bizonyos szituációkban fontos az ego, amikor tényleg nem tudod, hogy mi lesz, gőzöd sincs, mi fog történni… És akkor az egyetlen dolog, ami tud hajtani, az a magabiztosság. Az ego valamilyen szintű keveréke.” – Attila Szmola Roland e gondolatmenetre építve elmondja, hogy tapasztalata szerint azok a vezetők tudnak igazán hosszú távon építkezni, akik megtanulják kapcsolgatni az egójukat . Akik képesek elengedni a szerepjátékokat, és nem a látszatra, hanem a belső stabilitásra építenek. „Nagyon sokat dolgoztam különböző vezetőkkel, és azt látom, hogy kívülről nézve pár apró lépésnek tűnik, de belülről nézve ez az egész elképesztő vezetési munka.” – Roland Az ego tehát nem ellenség. Hanem egy eszköz , amit tudni kell használni – és még inkább: tudni kell félretenni. Aki mindig a saját fontosságát közvetíti, az könnyen elveszítheti a kapcsolatot a csapatával, a piaccal, vagy akár saját céljaival is. Aki viszont felismeri, mikor kell hátralépni, az hosszú távon képes építkezni. A beszélgetés rámutat: a vállalkozásban nem lehet minden döntést csak számok mentén hozni . Van, amikor a belső egyensúly, az önreflexió, és a személyes növekedés az, ami valódi versenyelőnyt jelent. „Sok mindenen keresztül juthatunk el a belső egyensúlyhoz – de amíg ez nincs meg, nem lehet jól vezetni.” – Roland A végső tanulság: az ego nem probléma – ha ismerjük, és ha nem engedjük, hogy irányítson. A valódi vezetői erő nem abban van, hogy mindig nekünk van igazunk. Hanem abban, hogy tudjuk, mikor kell hátralépni, hallgatni, és tanulni – akár önmagunktól is. Újratervezés: amikor a vállalkozó saját magát is újra kell gondolja A vállalkozói út nem lineáris. A növekedés, a stagnálás, a visszalépés és az újraindulás természetes részei az építkezésnek. A kérdés az, hogy a vezető mikor és hogyan képes felismerni: elérkezett az újratervezés ideje . Szmola Roland szerint az újratervezés egyik legnagyobb akadálya, hogy sok vállalkozó az eredeti szerepeiben ragad . Az első siker, az első működő modell, az első profitot termelő projekt könnyen válik identitássá. Innen nehéz továbblépni, még akkor is, ha a környezet már változást követelne. „Nagyon sok olyan vállalkozóval dolgoztam együtt, akik egy ponton elérték a saját kapacitásaik, fókuszuk vagy működésük korlátait. És ilyenkor nem a piac változik meg – hanem belül kell újratervezni.” – Roland Az újratervezés nemcsak üzleti szinten történik. Gyakran élethelyzetek hívják elő . Családalapítás, kiégés, tulajdonosi konfliktus, vagy akár egy piaci sokk: ezek mind olyan pontok, ahol a vezető kénytelen újragondolni, mi a fontos. És mi nem az. Attila ezt a folyamatot úgy írja le, mint egy tudatos lebontást és újjáépítést : „Megfelelő attitűd kell hozzá. Hogy változni akarok. Hogy jobb akarok lenni. Hogy megkeresem a hibákat, hogy tényleg levetkőzöm, és meztelenül kiállok: mutassátok meg, hol a probléma.” – Attila Ez nemcsak szakmai bátorságot igényel, hanem emberit is. Az újratervezés azt jelenti, hogy a vállalkozó készen áll megkérdőjelezni önmagát . A saját döntéseit, szokásait, működési mintáit. Mert csak így tud valami jobbat építeni. A beszélgetés során szóba kerül az is, hogy az újratervezés időnként az ambíció újra definiálásával is jár. Roland például nemcsak tanácsadóként akar jelen lenni, hanem konkrét vállalati szerepeket is keres – ott, ahol valódi értéket lehet teremteni. „Szeretnék egyre több olyan vállalkozásban részt venni, ahol nemcsak tanácsot adunk, hanem ténylegesen benne vagyunk a megvalósításban is.” – Szmola Roland Az újratervezés nem a kudarc jele, hanem a fejlődés kulcsa . Az a vezető, aki képes szembenézni önmagával, és újraírni a saját működését, nemcsak a cégét viszi előre – hanem a saját életminőségét is. Önismeret: a hosszú távú működés feltétele A vállalkozásépítés egyik legnagyobb félreértése, hogy azt hisszük, a sikeres vezetőnek mindig határozottnak, magabiztosnak és „készen lévőnek” kell lennie. A valóság ezzel szemben sokkal árnyaltabb. Az önismeret nem állapot – hanem folyamatos tanulási folyamat. Szmola Roland szerint az önismeret fejlődése akkor kezd igazán mélyrétegekbe hatolni, amikor a vállalkozó már nem kifelé, hanem befelé keres válaszokat. „Imádok olyan típusú emberekkel dolgozni, akik belülről kezdik átrendezni a saját döntési mechanizmusaikat.” – Szmola Roland Ez a gondolat nemcsak a vezetői fejlődésre, hanem a vállalati működés egészére is hatással van. Aki felismeri saját működési mintáit – például hogy mikor halogat, mikor túlkompenzál, mikor enged a megfelelési kényszernek – az sokkal tisztábban tud dönteni . Nem reaktívan, hanem tudatosan. Foris Attila ehhez kapcsolódva azt hangsúlyozza, hogy a változás iránti nyitottság az első lépés. Aki nem akar változni, az nem fog fejlődni – bármilyen jó tanácsot is kap kívülről. A beszélgetésből kiderül, hogy az önazonos működés nem jelent passzivitást . Épp ellenkezőleg: aki tudja, hogy mikor milyen működési módja érvényes, az sokkal rugalmasabban tud alkalmazkodni a változásokhoz. A belső stabilitás adja meg azt a keretet, amiben a külső világ ingadozása nem viszi ki a fókuszt. Szmola konkrét példákat is hoz arra, amikor valaki már túl van az első vállalkozói hullámokon, és elkezd mélyebbre menni. A „hogyan döntök?” helyett a „mi alapján döntök?” válik kulcskérdéssé. Ebben a szakaszban a sikeres vállalkozók újra előveszik a korábbi tapasztalataikat – és átkeretezik azokat. „Sokszor az a legjobb, amikor valaki emlékeztet arra, amit már 5 éve tudtál – csak közben elfelejtetted.” – Roland Ez az önismereti dinamika nemcsak a vezetői döntésekre hat. Kihat a csapatépítésre, az ügyfélválasztásra, a partnerkapcsolatokra – sőt, még az életminőségre is. Önismeret nélkül nincs stabil vállalkozás . Aki nem tudja, hogy hol tart – nem tudja azt sem, merre tovább. Aki viszont hajlandó belenézni a saját tükörképébe, az olyan döntéseket tud hozni, amelyek nemcsak céget, hanem életpályát is építenek. Stratégia, mint gondolkodásmód: hosszútávúság, komplexitás, rendszerben gondolkodás Sokan azt hiszik, hogy a stratégia egy dokumentum. Egy PowerPoint prezentáció, amit évente egyszer előveszünk, majd visszatolunk a fiók mélyére. Pedig valójában a stratégia nem dokumentum, hanem gondolkodásmód. Olyan keretrendszer, amely segít eligazodni a komplex üzleti helyzetekben – és hosszú távon biztosítja, hogy ne csak „csináljunk valamit”, hanem tudjuk, miért csináljuk. Szmola Roland a beszélgetésben többször is visszatér erre a szemléletre. Nem arról beszél, hogy milyen eszközökkel kell tervezni, hanem arról, hogy hogyan lehet gondolkodni rendszerben, időtávokban, és döntési logikákban. „Én most sokkal inkább olyan típusú portfóliót építek, amiben nem csak tanácsadás van, hanem fejlesztés, digitalizáció, termékoldali hozzáadott érték is. És ez nem csak nekem épül, hanem az ökoszisztéma köré.” – Szmola Roland Ez a szemlélet túlmutat egyetlen vállalkozáson. A stratégiai gondolkodás lényege, hogy a vállalkozó nemcsak egyéni szinten, hanem rendszerszinten is képes átlátni a működését – és felismeri, hogy minden döntés egy nagyobb struktúra része. Ez különösen igaz akkor, amikor valaki több lábon akar állni, több cégben gondolkodik, vagy különböző iparágakban hoz létre összekapcsolódó projekteket. „Azért keresem azokat a cégeket, ahol a dinamika jó, mert tudom, hogy önmagában egy jó termék nem elég. Kellenek hozzá az emberek, a működési logika és a hosszú távú gondolkodás.” – Szmola Roland A stratégia tehát nemcsak a célokról szól, hanem a döntések minőségéről is. Arról, hogy a vállalkozó felismeri: nem minden növekedés pozitív, és nem minden változás előrelépés. A beszélgetésből világossá válik, hogy a sikeres vállalkozók nemcsak terveznek, hanem folyamatosan újrakeretezik a saját működésüket. Roland arra is kitér, hogy a stratégiai gondolkodás egyik legfontosabb hozadéka az időhorizont kitágítása: „Sokan azt kérdezik, mi lesz jövőre. Engem inkább az érdekel, hogy milyen rendszert építünk tíz év alatt, és hogy abban én milyen szerepet tudok betölteni.” – Szmola Roland Ez a gondolat élesen szemben áll azzal a „vállalkozói kapkodással”, ami sok cég működését jellemzi. A rövid távú célok állandó váltogatása, az azonnali eredmények hajszolása gyakran stratégiai elbizonytalanodáshoz vezet. Ezzel szemben Roland megközelítése azt hangsúlyozza: ha van vízió, akkor van út is. Még ha kanyargós is. Itt a legfőbb tanulság: a stratégia nem útvonalterv, hanem térkép. Nem tudhatjuk előre, hol lesz kanyar vagy emelkedő, de ha van egy koherens gondolkodásmódunk, akkor minden helyzethez tudunk alkalmazkodni – anélkül, hogy elveszítenénk az irányt. Piacra lépés és nemzetközi terjeszkedés A hazai piac kicsi. Egy vállalkozás fejlődése szempontjából hamar elérkezik az a pont, amikor a növekedés csak úgy tartható fenn, ha a cég kilép Magyarország határai közül. Ez azonban nemcsak üzleti döntés, hanem szemléleti váltás is. A beszélgetés során világosan körvonalazódik, hogy a nemzetközi terjeszkedés nem feltétlenül egyenes út. A vállalkozónak először meg kell értenie: Magyarország nem végcél, hanem ugródeszka . Ezt fogalmazza meg Foris Attila így: „Az első probléma az, hogy ki kell lépni Magyarországon. Úgy kell felépíteni a céget, hogy az csak idő kérdése, mert nagyon hamar eléred azt a plafont.” A nemzetközi lépés nem kizárólag az anyagi lehetőségeken múlik. Sokkal inkább azon, hogy a cégvezető képes-e kulturálisan, gondolkodásban és struktúrában alkalmazkodni az új piacokhoz. A podcastban többször is előkerül, hogy az Egyesült Államokban való megjelenés nem csupán földrajzi változást jelent, hanem radikálisan más üzleti kultúrát is. „A gond azzal van, hogy Amerikára úgy tekintenek kívülről, mint egy országra. Ez a nagy probléma. Minden állam egyedi. Úgy vannak, mintha külön országok lennének.” – Foris Attila Szmola Roland hangsúlyozza, hogy a nemzetközi piacra lépés első lépése nem feltétlenül a cégalapítás , hanem a kapcsolatok építése, a validáció, a piacismeret megszerzése. Egy-egy jól irányzott látogatás, konferencia, szakmai networking is lehet első lépés. De az alaplogika világos: ha nem gondolkodsz nemzetközi szinten, előbb-utóbb elfogy a levegő . A beszélgetésből kiderül, hogy a nemzetközi bővülés nem minden cégnek való – de aki skálázni akar, annak elkerülhetetlen. Fontos kérdés az is: milyen típusú cégekbe akar belépni a vállalkozó? Milyen szintű versenytársakkal néz szembe? „Nekem a nagy cégek helyett inkább az a középvállalati méret érdekes.” – Szmola Roland A nemzetközi piacra lépés nemcsak üzleti lehetőség, hanem önismereti út is. Felszínre hozza, hogy a vállalkozó mennyire képes elengedni a kontrollt, delegálni, új környezetben alkalmazkodni. A magyar vállalkozók számára külön kihívás, hogy a lokális gondolkodást nem lehet exportálni – csak azt, ami valós értéket teremt más kultúrákban is. A tanulság itt világos: aki piacot akar váltani, annak előbb gondolkodást kell váltania . Agilitás és mesterséges intelligencia: előny vagy kényszer? A gyorsan változó piaci környezetben a vállalkozások számára az egyik legnagyobb kérdés: hogyan tudják fenntartani a rugalmasságot úgy, hogy közben ne veszítsék el a fókuszt ? A beszélgetés során többször is felmerül az agilitás témája – nem csupán mint projektmenedzsment eszköz, hanem mint szemlélet. Szmola Roland szerint az agilitás nem technikai kérdés, hanem mentális alkalmasság arra, hogy a változásokra ne reagálni kelljen, hanem ráhangolódni lehessen. „Nagyon sok fiatal csapatot látunk, ahol az ötlet jó, a szándék megvan, de a menedzsment képessége teljesen hiányzik.” – Szmola Roland Ez a mondat pontosan rávilágít arra, hogy az agilitásnak nem a szoftverfejlesztésben van a legnagyobb szerepe, hanem ott, ahol bizonytalan, gyorsan változó környezetben kell döntéseket hozni. Az agilitás az a működésmód, amely nem akar mindent előre kontrollálni , hanem gyors, iteratív tanulási ciklusokban fejlődik. Ugyanakkor ez az agilis működés csak akkor életképes, ha mellette ott van a technológiai nyitottság is. Ez az a pont, ahol a mesterséges intelligencia kerül elő. A beszélgetésben nem kizárólag újdonságként jelenik meg az AI, hanem mint olyan eszköz, amelyet tudatosan kell integrálni a vállalkozás mindennapjaiba. „Elkezdünk olyan projekteket is, ahol konkrét AI-megoldásokat is szeretnénk kipróbálni – nem csak tanácsadás, hanem termékoldalon is.” – Szmola Roland A kulcs itt az, hogy a mesterséges intelligencia nem öncélú. A vállalkozás számára csak akkor hoz érdemi előnyt, ha valós problémára ad megoldást , és nem csak azért vezetik be, mert „mindenki ezt csinálja”. A beszélgetésből egyértelműen kirajzolódik az a gondolkodási vonal, hogy az agilitás és az AI nem egymástól független trendek, hanem egymást erősítő működési alapelvek. Az AI eszköz, az agilitás módszer – a döntés és a fókusz pedig az ember dolga marad. Tanulság: az, aki nem hajlandó tanulni, újratervezni, hibázni és korrigálni, lemarad. De aki hajlandó, az előtt egy újfajta versenyelőny nyílhat meg – nem az adatok miatt, hanem azért, mert gyorsabban és jobban értelmezi őket. Vállalati kultúra: a működés láthatatlan rendszere A beszélgetés egy pontján Szmola Roland világosan megfogalmazza: egy vállalkozás hosszú távú működése nem a stratégián, hanem a kultúrán áll vagy bukik . Ez elsőre talán túlzásnak hangzik – de minél több konkrét példát említ, annál egyértelműbbé válik az állítás súlya. A kultúra nem az, amit a falra írnak. Nem a céges értékek PowerPoint prezentációja. Hanem az, ahogyan a hétköznapokban döntések születnek, konfliktusokat kezelnek, és emberek együtt dolgoznak . „A legtöbb startupon azt látod, hogy van ötlet, van lelkesedés, de nincs mögötte működési keret. És ez előbb-utóbb szétesést okoz.” – Szmola Roland A működési keret ebben az esetben nem Excel-táblákra vagy ERP-rendszerekre utal, hanem arra a kulturális alapra, amiben az emberek képesek együttműködni. Ahol az érték nemcsak kommunikált, hanem megélt . Foris Attila ehhez kapcsolódva arról beszél, hogy a sikeres nemzetközi példák – különösen az amerikai startup-ökoszisztémában – mindig nagy hangsúlyt fektetnek a kezdeti fázisban a kultúra alakítására. Nem utólag próbálják beemelni, hanem már az alapítói szinten is jelen van. Ez azért kritikus, mert a kultúra visszahat a döntések minőségére, a hibák kezelésére, sőt: a fejlődés sebességére is . Egy olyan szervezetben, ahol a belső kommunikáció elfojtott, ahol a vezető nem vállalja a bizonytalanságot, vagy ahol a kudarc tabu, ott egyszerűen nem tud kialakulni tanulási ciklus. „A belső egyensúly és a vállalati kultúra együtt adja azt a stabilitást, ami túlélővé tesz.” – Szmola Roland Szmola hangsúlyozza, hogy sokszor nem is technikai, hanem érzelmi gátak akadályozzák a növekedést . Egy vezető nem tudja elengedni a kontrollt, nem meri kiszervezni a döntést, nem bízik a csapatban – és a rendszer beragad. A vállalati kultúra tehát nem egy HR-funkció. Hanem üzleti kérdés . És minél gyorsabban nő egy cég, annál inkább versenyelőny, ha ezt tudatosan alakítja – nem pedig hagyja, hogy „majd kialakul”. Tanulság: ha azt akarjuk, hogy egy szervezet fenntarthatóan működjön és skálázhatóvá váljon, akkor nem elég a stratégia. Kell hozzá egy olyan kultúra is, ami képes ezt megtartani és működtetni. Innováció és portfóliógondolkodás: a vállalkozói skálázás új nyelve Ahogy egy vállalkozás eléri a működési plafonját, elkerülhetetlenné válik egy kérdés: mi a következő szint? Ma már nem elég egy üzleti modellt fenntarthatóan működtetni. Egy hosszú távra tervező vállalkozó diverzifikál – többféle projektben, iparágban, technológiában is jelen van. Ez nem csupán védekezés a piaci ingadozások ellen, hanem stratégiai előny : rugalmasságot, tanulást és belépési lehetőségeket ad más piacokra. Szmola ennek mentén beszél arról is, hogy nemcsak tanácsadói szerepben, hanem operatív partnerként is szeretne részt venni cégekben. A cél: aktívan hozzájárulni a működéshez, termékfejlesztéshez, digitalizációhoz . „Szeretnék józanul árazott, menthetően effektív projekteket létrehozni, digitális és informatikai területen.” – Szmola Roland Foris Attila ehhez hozzáteszi: az innováció nem mindig azt jelenti, hogy valami forradalmit kell létrehozni. Néha a meglévő működés újragondolása is éppen elég. A hangsúly nem a technológián van, hanem a hozzáálláson: mennyire merünk máshogy nézni a megszokott folyamatokra. A beszélgetésben több példa is elhangzik olyan vállalkozókról, akik az egy lábon álló működésből egy komplex, több irányba nyitott üzleti ökoszisztémát hoztak létre – akár startup befektetéseken, akár gyártásba való beszálláson keresztül. Ez utóbbi különösen izgalmas Szmola számára: „Szeretnék gyártással kapcsolódó céggel is foglalkozni, de nem kívülről, hanem úgy, hogy benne vagyok a húsban-vérben.” – Szmola Roland Ez az attitűd egyre fontosabb: az innováció nemcsak technikai vívmányokat jelent, hanem aktív részvételt, rendszerépítést és stratégiai jelenlétet . A tanulság: a jövő vállalkozója nem terméket épít, hanem portfóliót . Olyan rendszereket, amelyek egymásra épülnek, tanulnak egymásból, és képesek reagálni a változó piaci környezetre. Ambíció és jövőkép: miért nem lehet „nyugdíjba menni” vállalkozóként? Vállalkozni nem csak szakmai döntés. Lelki és szemléleti vállalás is. Aki ezt az utat választja, az ritkán tekint úgy a karrierjére, mint valami időszakos feladatra, amit majd egyszer csak befejez. Ezt a gondolatot Szmola Roland egyetlen mondattal sűríti: „Amikor azt hallom, hogy valaki nyugdíjba akar menni, akkor kezd el meghalni.” – Szmola Roland Ez nem túlzás. Inkább rávilágítás arra, hogy a vállalkozói attitűd lényegében élethosszig tartó kíváncsiság és cselekvőképesség. Nem lehet csak úgy kikapcsolni. A beszélgetés során világosan kirajzolódik Szmola háromirányú jövőképe. Az első: egy erős, inspiráló szakmai közösség kiépítése , ahol fiatal vállalkozók, vezetők és projektgazdák együtt dolgoznak konkrét ügyeken. „Azt keresem, hogy olyan emberekkel tudjak dolgozni, akik hozzám hasonlóan gondolkodnak, de nálam akár sokkal fiatalabbak is – és valós ügyeket akarunk előre vinni.” – Szmola Roland A második ambíció a vállalkozás sokszínűsége . Olyan cégekben való aktív részvétel, amelyekben nemcsak tanácsadóként van jelen, hanem döntéshozóként, résztulajdonosként, fejlesztőként. A cél: a tanácsadástól a konkrét piaci megvalósításig terjedő teljes értékláncban való részvétel. A harmadik irány pedig a gyártási szektor felé való nyitás – egy ma még kevésbé kiforrott, de izgalmasan felvázolt cél. „Szeretnék más iparágban is részt venni. A gyártás az, ami most a fejemben van.” – Szmola Roland Foris Attila ebben a szakaszban egyértelműen támogatja a jövőbe mutató gondolatokat – különösen az amerikai és nemzetközi irányok fontosságát hangsúlyozza. Az üzleti világ globalizálódásával párhuzamosan a hazai piac egyszerűen nem elegendő . „A céget úgy kell felépíteni, hogy a nemzetközi lépés csak időkérdés legyen – mert nagyon hamar elérjük a plafont.” – Foris Attila Ez a szakasz lezárja a beszélgetést, de valójában egy új gondolkodás kezdete : mit jelent ma valóban hosszú távon vállalkozni? Milyen üzleti és emberi döntéseket igényel az, ha valaki nem leállni akar, hanem építeni, méghozzá évtizedes távlatban ? A végső tanulság egyértelmű: a vállalkozói vízió nem egy célállomás, hanem egy mentális izom , amit edzeni, táplálni és újraértelmezni kell – folyamatosan. Mit viszünk magunkkal ebből a beszélgetésből? Ez a beszélgetés nem egy „how-to” lista. Nem kaptunk sablonokat, sem varázsrecepteket. Ehelyett kaptunk valami sokkal értékesebbet: egy nyers, őszinte és gondolatébresztő vállalkozói párbeszédet . Foris Attila és Szmola Roland beszélgetésében a vállalkozás nem csupán céges működésként jelenik meg, hanem személyes és rendszerszintű döntések sorozataként . Olyan döntéseként, amelyeket stratégiai gondolkodás, önismeret, agilitás, piacismeret és jövőkép formál. A legfőbb tanulságok: Stratégia nélkül sodródás van. Vízió nélkül nincs valódi növekedés. Az önazonosság a hosszú távú működés alapja. A szerepjátszás ideig-óráig működik, de nem fenntartható. Az agilitás és a mesterséges intelligencia nem opció – alapfeltétel. Aki nem reagál, lemarad. Nemzetközi piacra kell lépni. A magyar piac túl kicsi a hosszú távú stabilitáshoz. Az ambíció nem „nagy szavak” kérdése – hanem a következő lépések logikája. Ez az epizód azoknak szól, akik nem csak működtetni akarják a vállalkozásukat, hanem valódi hatást elérni – üzletileg, emberileg és társadalmilag is. Hallgasd meg az epizódot, ha… vállalkozást vezetsz, és épp új szintre lépnél, döntéshelyzetben vagy, és nem tudod, merre indulj, építeni akarsz – nemcsak céget, hanem közösséget, víziót, jövőt. Oszd meg más vállalkozókkal is – mert a jó beszélgetések terjednek! Szmola Rolandról “A karrieremet olyan multinacionális vállalatoknál kezdtem, mint az ecoB International GmbH. és az E.ON. Utóbbinál eleinte a Digitális Transzformáció csapat vezetője voltam, ahol azzal foglalkoztam, hogy hogyan lehet a lean folyamatszervezést a szolgáltatóiparban is kamatoztatni. 2017 Q1-ben kért fel az E-ON CFO-ja az agilis projektre. 2018-ban vezettük be Magyaroszágon, majd a többi országban is. Ez a projekt 2020-ban fejeződött be, éppen abban az évben, amikor úgy döntöttem, hogy kipróbálom magam a piacon, mint magántanácsadó. Ekkor már ismertem alapítótársamat Zsolt Janovszki -ot, aki szintén agilitással és lean menedzsmenttel foglalkozott. Már az első találkozáskor rájöttünk, hogy nagyon hasonlóak az alapértékeink, így 2020-ban együtt megalapítottuk a RI Consultingot. Egy év alatt már 20 fősre bővült a csapat és tavalyhoz képest a cégcsoport megötszörözte az árbevételét. A célom az, hogy a magyar vállalkozókat olyan agilis tanácsokkal és egyszerűen implementálható szervezetfejlesztési tippekkel ismertessem meg, amelyekkel a nyugati vállalkozásokhoz hasonló növekedési és fejlődési pályára tudnak lépni.” Szmola Roland a neten Honlap LinkedIn Magyar Business A beszélgetés alapján készült cikkek 👉 Iratkozz fel Sallangmentes Hírlevelünkre! ...ha szeretnél több ilyen nyers, üzleti logikát helyrerakó epizódot. Ropogós olvasnivalók Startup skálázás: hogyan építs növekedési gépezetet akkor is, ha a világ nem érti, hogyan működik a projekted Hogyan skáláz egy startup akkor is, ha a világ nem érti a projekt működését? A transzkript tanulságai alapján megmutatom a valódi növekedés ritmusát. 2025. dec. 8. AI vagy megszűnsz: így automatizálj okosan a cégedben (konkrét példákkal) Az AI nem a jövő – már most versenytársad. Balogh Dávid példákkal mutatja meg, hogyan csökkents 30%-ot a költségeidből digitális asszisztensekkel. 2025. okt. 22. AI vállalkozásoknak – ha nem használod, pár éven belül véged lesz A mesterséges intelligencia nem a jövő – már most újraírja a vállalkozások játékszabályait. Balogh Dávid szerint az AI vállalkozásoknak nem luxus, hanem túlélési kényszer. Aki ma nem kezdi el beépíteni a működésébe, néhány éven belül szakmai halálra van ítélve. Ismerd meg, hogyan válhat az AI-ból a legnagyobb versenyelőnyed. 2025. okt. 21. Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

<< Vissza az epizódokhoz Jáger László / Benefit Barcode Inc. 2025. június 23. A Benefit Barcode egy magyar startup, ami az USA-ban MOST robban be 3D-s AR cuccokkal! Az alapító - Jáger László - most részvényeket ad azoknak, akik tulajdonosi kártyát vesznek 10% kedvezménnyel itt . Ez több, mint befektetés, ez a jövő része. Ne hagyd ki! Mi van akkor, ha a vállalkozásod nem itthon fog beérni? Jáger László nem tippel, nem találgat – megtapasztalta. Vállalkozóként évek óta az Egyesült Államokban él, és testközelből látja, mi a különbség egy magyar és egy amerikai vállalkozói közeg között. Nem azért költözött Floridába, mert napsütésre vágyott – hanem mert rájött, hogy Magyarországról nem lehet hatékonyan, nemzetközi szinten céget építeni. A beszélgetés azzal indul, hogy miért választotta végül a keleti partot. Nem a klíma döntött, hanem a stratégiai időzóna . Kaliforniából képtelenség volt tartani a kapcsolatot az európai partnerekkel – mire ő felébredt, Magyarországon már véget ért a munkanap. Floridában legalább volt néhány közös óra. Ez az apró döntés rávilágított egy mélyebb üzleti igazságra: nem lehet ugyanazzal a logikával működtetni egy céget, ha már nemzetközi szinten gondolkodsz. És ha ez nem lenne elég: hiába volt komoly befektetői háttér , több száz tulajdonostárs, és egy kiemelt nagybefektető,– a pénz mégis elfogyott . Az IT költségek, a nemzetközi munkaerő és az állandó fejlesztési igények felfalták a tőkét . A kampányok, amik korábban tízmilliókat hoztak, már csak pár százezret termeltek – miközben ugyanannyiba kerültek. Kiderült: a startup nem abban bukik el, hogy nincs ötlet, hanem abban, hogy nem bírja a tempót. Ez az epizód a valós felismerésekről szól. Mit csinálsz, ha elfogy a pénz? Ha újra kell tervezni? Ha kiderül, hogy nem ott vagy, ahol igazán növekedni lehet? Amikor nálad kezdődik a nap, máshol már véget ért A nemzetközi vállalkozás sokak fejében csillogás és szabadság. De a valóság egészen más: összefügg a döntéshozás minőségével, az időzónákkal és azzal, hol vagy fizikailag jelen . Jáger László saját tapasztalatból meséli el, hogyan változtatta meg teljesen a működését, miután rájött: Kaliforniából nem lehet jól vezetni egy olyan céget, ami Európában is aktív. „Reggel Európával, napközben keleti part, este Kalifornia. Délután négytől este tízig vannak a hívások... de már nem vagy fejben ott.” László őszintén beszél arról, mennyire nehéz volt hatékonyan működni, amikor a csapat vagy az ügyfelek időben teljesen máshol voltak . Minden nap „széthúzta” a figyelmét: mire reggel megérkezett egy európai megbeszélésre, már ott is véget ért a nap. Ez nemcsak a termelékenységet tette tönkre, hanem a vezetői fókuszt is szétzilálta . Ezért döntött úgy, hogy Kaliforniát elhagyja, és Floridába költözik . A cél: időben közelebb kerülni az európai működéshez , miközben megmarad a kapcsolat az amerikai piachoz is. Az is világos volt számára, hogy a döntéshozatal akkor válik igazán erőssé, ha nem a kimerültségből és zsongásból születik, hanem tisztánlátásból és ritmusból . „Amikor a döntéshozatal ilyen szinten van szétcsúszva, abból nem lesz jó irány.” Sok vállalkozó csak későn veszi észre: a skálázhatóság nem csak pénz vagy termék kérdése – hanem szervezeti és működési struktúra is. És ha az időzónák felzabálják az energiád, akkor már el is dőlt: nem vagy jó helyen a növekedéshez. „Soha nem fogy el a pénz? Dehogynem.” A startup-világ egyik legveszélyesebb önbecsapása az, hogy a pénz majd mindig jön. Hogy mindig lesz új befektető. Hogy mindig lesz valaki, aki meglátja a víziót, és beszáll. „Az első egy év az az volt, hogy éljük túl. A második meg, hogy elfogyott a pénz. Az egyik legnagyobb befektetőnk 1 millió dollárt tett bele – de ez se volt elég.” Nem arról volt szó, hogy ne lett volna támogatás: több mint 400 tulajdonostárs szállt be az épülő vállalkozásba. De hiába az erős közösség, az üzlet menedzselése a valóságban egészen más terep. Az IT költségek, az amerikai szintű bérszínvonal, a folyamatos fejlesztési nyomás olyan méretű kiadást jelentett, amit már nem lehetett újabb funding körrel kompenzálni. És az sem működött, amit régen még gond nélkül használtak. „Az LDM-ek, a levelek, a hideghívás – már semmi nem működik úgy, mint régen. Tízmilliókat lehetett csinálni egy kampányból, most már pár százezer jön vissza, ha jön egyáltalán.” Lászlóék vállalkozása egy idő után olyan szinten lett kiszolgáltatva a cashflow szűkösségének , hogy nem maradt más választásuk: újra kellett tervezniük az egészet . Ez nem csak stratégiaváltást jelentett, hanem azt is, hogy gyökeresen át kellett gondolniuk a működést – technológiától az értékesítésen át az üzenetig. Az automatizált hangalapú híváskampány, amit bevezettek, részben kényszer szülte megoldás volt – rendszer és skálázás nélkül már nem lehetett tovább menni . Az emberi energia és kapcsolatrendszer nem bírta tovább a skálát. Olyan folyamatot kellett találni, ami minimális erőforrással is elindítja az érdeklődést. „Azt láttuk, hogy nem működik, ami működött. Nincs olyan, hogy soha nem fogy el a pénz. Ez egy mese, amit a saját kárunkon tanultunk meg.” A pénz nem garancia a túlélésre. A pénz csak esély. A túléléshez viszont működő modell kell. A távolság nem hátrány – hanem stratégia Az újratervezés nemcsak pénzügyi döntés volt, hanem belső önvizsgálat is. Jáger László nem próbálja idealizálni a helyzetet – nyíltan kimondja, hogy sok minden azért ment félre, mert nem tudott elég távolságot tartani a saját vállalkozásától. „Ha valamit benéztem, az az, hogy én csináltam. Amikor ott vagy nyakig a dologban, akkor nem tudsz jól dönteni.” Ez az a klasszikus csapda, amit rengeteg vállalkozó ismer: amikor a cég annyira „a gyereked”, hogy már nem tudsz objektíven nézni rá. A hibák nem hibák, csak „majd megoldjuk”. Az irány nem irány, csak „még nem látszik”. László utólag világosan látja: a távolság az, ami lehetőséget ad a jó döntésekre. Ez az egyik oka annak is, hogy elkezdett hátrébb lépni az operatív működéstől, és külső visszajelzésekre támaszkodni . Felismerte, hogy vezetőként nem a megoldásokat kell megcsinálni , hanem a rendszerben gondolkodást kell erősíteni. Azt is ő mondja ki, hogy „ha van egy kis szüneted, akkor már látod, mit kellett volna csinálni.” „A távolság segít. Ha egy hétig nem nézem a cégemet, akkor máris máshogy látom.” Ez az önreflexió nem csak személyes: stratégiai szinten is új irányba vitte a működést. Az addigi megoldásokat – amik részben ösztönösen, részben korábbi tapasztalatból épültek – le kellett cserélni. Nem azért, mert teljesen rosszak voltak, hanem mert egy új helyzetre már nem voltak alkalmasak. „Most már úgy vagyok vele, hogy nem én akarom tudni. Hanem az a cél, hogy valaki nálam jobban tudja, és én segítsem őt.” Egy vállalkozó akkor kezd el igazán vezetőként működni , amikor képes hátrébb lépni, és nem a feladatokat végzi el, hanem a struktúrát hozza létre. Ami régen működött, ma már senkit nem érdekel Az értékesítési és marketing stratégiák folyamatosan változnak. Amit egy éve még működő modellként használtál, az mára már lehet, hogy teljesen hatástalan. Jáger László rádöbbent: a korábban sikeres kampányeszközök – mint az LDM levél, a hideghívás vagy az e-mail – egyszerűen elveszítették az erejüket. „Amit tíz éve meg lehetett csinálni, most már nem működik. Régen egy kampányból tízmilliók jöttek be, most meg pár százezer, ha jön egyáltalán.” Az LDM (levél direkt marketing) és a hideghívás korábban hozta az érdeklődőket, építette a kapcsolatokat, termelte a leadeket. Ma viszont már túl sok az információ, túl sok a zaj , és ezek a módszerek nem tudnak áttörni a figyelemfalon. Ráadásul a célközönség is változott: nemcsak az emberek lettek immunisabbak a klasszikus megkeresésekre, hanem a döntéshozók ingerküszöbe is megemelkedett . „Ma már senkit nem érdekel az LDM. Nem jön belőle semmi.” Ez nem csak egyszerű technikai váltást jelentett, hanem gondolkodásmódbeli kényszerfordulatot is. A korábbi, jól ismert sémák már nem hozták az elvárt eredményt, miközben az értékesítési költségek továbbra is megmaradtak . Vagyis: ugyanannyit költöttek egy kampányra, de a visszahozott érték már sehol nem volt a korábbi szintekhez képest. És ekkor jött a döntés: valami teljesen más kell. László elmondja, hogy ebben a helyzetben egy olyan új módszerrel próbálkoztak, ami itthon még szokatlan: automatizált hangalapú megkeresések . Ezek az előre felvett, személyre szabott hangüzenetek célzottan eljutnak a megfelelő emberekhez, és teljesen más nyitottságot váltanak ki , mint egy e-mail vagy telefonhívás. Ez nem „csodamódszer”, de adott egy új irányt, amire lehetett építeni. „Hangban máshogy jön át az üzenet. Sokkal személyesebb, mint egy e-mail. Azt láttuk, hogy az emberek visszahívják. Meghallgatják, reagálnak.” Ez az újfajta kommunikáció nemcsak technológiai frissítés volt, hanem válasz egy mélyebb piaci változásra is : az emberek már nem a csatornát nézik, hanem az élményt. Egy vállalkozás nem attól sikeres, hogy hű marad a régi módszereihez, hanem attól, hogy időben felismeri, amikor eljárt felettük az idő. A magyar piac jó az indulásra – de nem a növekedésre Egy ponton minden vállalkozó szembesül vele: a magyar piac határai gyorsan elérhetők. Jáger László megfogalmazza, hogy a magyar piac nagyon jó indulásra, de nem növekedésre – és aki ezt nem ismeri fel időben, az könnyen egy helyben toporog évekig, miközben azt hiszi, hogy „stratégiát épít”. „Az a baj, hogy Magyarországon a legtöbben nem látják, hogy vége van. Hogy plafon van. Jó kezdetnek. De egy idő után nincs tovább.” A beszélgetésből egyértelműen kiderül, hogy László nem csak azért ment külföldre, mert ott nagyobb a piac – hanem mert ott más a gondolkodásmód, más a tempó, más a hozzáállás . Magyarországon nagyon nehéz megtalálni azokat a partnereket, akik tényleg a skálázásban gondolkodnak, és nem csak túlélni akarnak. Itthon gyakran a működés is kompromisszumokon alapul , és ez az, ami hosszú távon megbosszulja magát. „Sokszor nem veszik észre, hogy kicsiben ragadtak. Mert nincs kontraszt. A nemzetközi piac visszajelzése éles. Ott nincs ‘majdcsak jó lesz’.” Ez nem csak piacméret kérdése. Ez üzleti kultúra kérdése is. A nemzetközi terjeszkedéshez nem csak terméket kell újragondolni, hanem saját magunkat is. Már nem elég a magyar sikersztori. Ott kint nem érdekel senkit, honnan jössz. Csak az számít, hogyan adod el. „A magyar piacról indultunk, és egy ponton azt vettük észre: senki nem veszi fel a telefont. Amikor megpróbálod itthonról építeni a nemzetközi céget, akkor jön a felismerés, hogy nem megy.” Nincs az a jó termék, ami pótolni tudná a rossz környezetet. Ha a piac túl kicsi, ha a döntéshozók túl lassúak, ha az infrastruktúra nem támogatja a növekedést, akkor lehet, hogy nem az ötleteddel van a baj – hanem azzal, hol próbálod megvalósítani. Ez nem arról szól, hogy „külföld jobb”. Hanem arról, hogy a nemzetközi működéshez másfajta ökoszisztéma kell . És ha ez nincs meg ott, ahol vagy, akkor ideje helyet váltani. A pénz nem fog megmenteni – ha rossz a rendszered Sok startup esetében a „nincs pénz” a fő akadály. Jáger László esetében viszont volt pénz – és mégis elúszott. Nem arról volt szó, hogy ne lett volna befektetés, közösségi támogatás vagy éppen bizalom. A kihívás az volt, hogy a költségek olyan gyorsan nőttek, hogy a pénz elolvadt , mielőtt valódi eredményt hozott volna. „Nekünk van közel 400 tulajdonostársunk. Volt, aki önmagában 1 millió dollárt tett bele . De az IT megeszi a pénzt. Akárhány dollárt adsz bele.” A startup világa nem lineáris: a fejlesztés, a technikai háttér, a csapat működtetése nemcsak drága, de kiszámíthatatlan is. Lászlóék projektje is úgy indult, hogy megvolt az elképzelés, megvolt az MVP, és látszólag minden feltétel adott volt. De a fejlesztések olyan ütemű pénznyelők voltak, amiket nem lehetett hosszú távon fenntartani stabil üzleti modell nélkül. „A fejlesztésre ment el minden. A rendszer jó volt, csak nem volt skálázható. Nem lehet azt mondani, hogy majd jön a következő kör. Előbb működnie kell.” Az a feltételezés, miszerint mindig jön újabb finanszírozás, illúzió . A startup világ tele van olyan cégekkel, amik a következő körre vártak – de az soha nem jött el. László szerint ez a gondolkodásmód maga is veszélyes: „az a mese, hogy sosem fogy el a pénz – dehogynem.” A valóság az, hogy ha a pénz nem egy működő rendszerbe ömlik, hanem „reménybe” vagy „fejlesztési tervbe”, akkor csak idő kérdése, mikor apad el. És ha ez megtörténik, akkor nem marad más, csak a felismerés: vissza kell lépni egyet, és újra kell gondolni mindent. „A pénzt előbb kell termelni, mint ahogy elfogy. Ha csak égeted, de nem jön vissza, akkor nincs tovább.” Nem elég jó ötlettel, befektetői bizalommal vagy szenvedéllyel rendelkezni. A működésnek kell stabilnak lennie. Ha az IT, az emberek, a kampányok nem termelnek vissza annyit, amennyit visznek, akkor az egész modell instabil. És akkor nem a világ, hanem a matek dönt helyetted. Ha nem bírod struktúrában, nem fogod bírni skálában sem A startupépítés egyik legnagyobb kihívása nem az ötletben vagy a piaci környezetben van – hanem abban, hogyan tudsz hosszú távon működtetni egy folyamatosan változó rendszert. Amikor a rendszer túl bonyolulttá, túl terheltté vagy épp ellenőrizhetetlenné válik, akkor a növekedés nem előrelépés lesz, hanem szétesés. „Amikor reggel Európával, délután Amerikával, este Kaliforniával dolgozol – akkor ott nincs fókusz. Ez így nem menedzselhető.” Ez nemcsak időzónás kihívás volt. Startup alapítóként László szembesült vele, hogy az egyéni túlterheltség és a rendszerhiány együtt padlóra küldhetik még a legjobb céget is. A szervezet egy ponton túl már nem tolerálja az ad-hoc működést, a megérzésen alapuló döntéseket, vagy azt, hogy „valahogy majd csak lesz”. Skálázhatóságról beszélni csak akkor van értelme, ha a struktúra is támogatja a növekedést. „A probléma ott kezdődött, amikor nem volt struktúra. Amikor már csak csináltuk, és nem láttuk. Nem az volt a baj, hogy nem dolgoztunk. Az volt a baj, hogy nem volt rendszer.” Hogyan változott a saját szerepfelfogása? A korábbi „én megoldom” attitűdöt le kellett cserélni egy „hagyom, hogy mások csinálják jobban” gondolkodásra. Ez nem csak delegálás kérdése – hanem azé, hogy felismerd: egy ember nem tud irányítani egy komplex, nemzetközi szintre növő céget, ha nincs mögötte skálázható struktúra. „Nem kell mindent nekem tudni. Az a cél, hogy legyen valaki, aki nálam jobban tudja. Én már nem akarok operatív lenni. Azt akarom, hogy működjön magától.” A felismerés fájdalmas volt, de elkerülhetetlen. A cég működése nem omlott össze, de folyamatos tűzoltásra és ösztönös döntésekre épült – és ez hosszú távon fenntarthatatlan. Ha minden döntést neked kell meghozni, akkor a szervezet nem nőhet túl rajtad. És ha nem nő túl rajtad, akkor nem fogsz tudni kilépni a napi üzemeltetésből, és a cég sem fog valódi vállalattá válni. „Azt hittem, hogy ez a startup élet: minden nap tűzoltás. Aztán rájöttem, hogy ez csak a rossz szervezet. Az nem cég, amit csak te tartasz életben.” A növekedés nem attól történik meg, hogy több ügyfelet szerzel vagy több pénzt költesz – hanem attól, hogy az egész rendszer elbírja a növekedés súlyát. És ha nem bírja, akkor előbb-utóbb te fogsz összeroppanni alatta. Három időzónából nem lehet céget építeni – csak kiégni Jáger László három időzónában próbált egyszerre működni . A helyzet elsőre izgalmasnak és „nemzetközinek” tűnik – de ez valójában egy mentális, operatív és stratégiai csapda volt. „Európa reggel, Keleti part délután, Kalifornia este. Ez így nagyon sok. Az volt a baj, hogy reggel már véget ért a nap valahol, este meg még el sem kezdődött máshol.” Ez a logisztika nem csak naptári probléma. A három különböző időzóna miatt gyakorlatilag soha nem volt olyan pontja a napnak, amikor László valóban pihenhetett volna. A reggelek Európával teltek, a nap közepét az USA keleti partjára kellett hangolni, estére pedig jött Kalifornia. Ez nemcsak az alvást, hanem a koncentrált munkát is lehetetlenné tette. „A napi 8-10 óra fókuszált munka nem létezik ebben a rendszerben. Ott tartottam, hogy bárhol vagyok, mindig lemaradva érzem magam.” A vállalkozói döntések is ennek a ritmusnak az áldozatai lettek. Amikor valaki folyamatosan alkalmazkodik , akkor már nem tud stratégiai gondolkodásban maradni. Csak reagál. Ez az állapot hosszabb távon kiégéshez vezetett – nemcsak fizikailag, hanem gondolkodásban is. „Egy idő után már nem gondolkodsz, csak végrehajtasz. Nem látsz rá, mert benne vagy nyakig – és reggeltől estig rohansz.” Ez volt az egyik legfőbb indok, amiért elköltözött Kaliforniából Floridába. Nem életmódváltásként, hanem stratégiai döntésként . A keleti parton legalább van némi átfedés Európával, így nem kellett reggel 4-kor kelnie ahhoz, hogy elérjen magyar partnereket. Ez a kis lépés azonnali különbséget jelentett a működésében. „Kaliforniából nem tudsz Európával dolgozni. Mire felkelsz, már mindenkinek vége van. Floridában legalább van 5-6 óra, amikor együtt vagytok időben.” A nemzetközi működés nem csak lehetőség, hanem kockázat is. És nem a termék, nem a piac, nem az ügyfél fogja felőrölni az embert – hanem a működés szervezetlensége, az időzóna-káosz, a döntéshozatal szétesése. Külföldön nem az ötlet számít – hanem hogy működik-e A startup világban gyakran azt hisszük, hogy egy jó ötlet mindent visz . Hogy ha megvan az innováció, a vízió és a motiváció, akkor előbb-utóbb jön a siker is. Jáger László ezzel szemben egy teljesen más tapasztalatot oszt meg : a nemzetközi piacon nem az ötlet számít, hanem az, hogy a rendszer működik-e üzletileg . És ha nem, akkor teljesen mindegy, honnan jössz vagy mit álmodtál meg. „Amerikában senkit nem érdekel, hogy honnan jöttél. Az érdekli őket, hogy működik-e, és hogy pénzt tud-e hozni.” Ez az egyszerű mondat valójában egész vállalkozásokat tesz próbára . Mert nagyon sok magyar vállalkozó úgy lép ki a nemzetközi porondra, hogy viszi a hazai mintákat, referenciákat, gondolkodásmódot – de ezek kint nem relevánsak. A nemzetközi piac sokkal gyorsabb, könyörtelenebb és fókuszáltabb abban, mit tekint értéknek . „Ha nincs bevételed, ha nincs skálázhatóság, akkor az egész csak egy ötlet. Hiába magyar sikersztori. Ott kint az nem érdekel senkit.” Ez különösen akkor volt éles felismerés, amikor László és csapata próbáltak amerikai befektetőkkel, ügyfelekkel tárgyalni. A magyar piacon elért eredmények nem jelentettek előnyt. Nem voltak értelmezhetőek. Az emberek nem a múltat nézték, hanem azt, hogy van-e most, azonnal működő modell. „Volt, hogy valaki azt mondta: ‘Ez tök jó, de én ezt nem látom magam előtt.’ Nem a gondolat a lényeg, hanem hogy el tudod-e adni neki, úgy hogy értse.” Ez a különbség a startupok és a működő cégek világa között: a startup még csak próbálkozik, a piac pedig választ akar. Nem lehet hosszasan magyarázni, mit akarunk majd egyszer csinálni – csak azt nézik, mi működik már most. Ezért kellett újragondolni az egész kommunikációt, értékesítést, és azt is, hogyan mutatják meg a terméket vagy szolgáltatást . „Át kellett csomagolni. Ugyanaz volt benne, csak úgy kellett elmondani, hogy azt mondják rá: kérem. Ez nem marketing, ez túlélés.” Ha egy magyar startup ki akar lépni a nemzetközi piacra, nem elég jól hangzó ötletekkel és magyar referenciákkal előállni. Minden mondat, minden ajánlat, minden prezentáció csak akkor számít, ha a másik fél üzletet lát benne. A vízió önmagában nem termel bevételt. A működés igen. „Amíg csak egy szép történet, addig nem cég vagy. Hanem narratíva.” Ez a felismerés fájdalmas, de felszabadító is. Mert ha túljutsz rajta, akkor végre elkezdhetsz valódi vállalkozóként viselkedni – nem álmodozóként. Az első igazi nemzetközi lépés? Tudni, hogy nem az számít, honnan jössz. Hanem, hogy mit raksz le. Nem ott vagy, ahol növekedni lehet? Akkor rossz helyen vagy. Mi van akkor, ha nem veled van a baj – hanem a környezettel? Jáger László története arról az egyre élesebb felismerésről szól, hogy Magyarország sok szempontból jó indulásra, de nem a növekedésre lett kitalálva. „A magyar piac nagyon jó, ha valamit el akarsz indítani. De ha növekedni akarsz, ott már nem vagy jó helyen. Egy idő után azt éreztem: egyszerűen nem vagyunk ott, ahol növekedni lehet.” László több ponton is elmondja, hogy Magyarországon nincs elég visszajelzés , nincs elég nyomás, nincs elég tét. Ha valamire nincs piaci válasz, azt sokszor a környezet sem tükrözi vissza. Így könnyen beragadsz egy működésbe, ami már nem visz előre – de ezt senki nem mondja meg. „Külföldön azonnal visszajelzést kapsz. Vagy működik, vagy nem. Itthon bele lehet szokni abba, hogy nem történik semmi – és azt hiszed, hogy ez normális.” Meddig vagy hű egy működéshez, ami nem visz előre? És mikor jön el az a pont, amikor már nem csak a terméket vagy az üzleti modellt kell újragondolni – hanem az egész pályát, amin mozogsz. „Nem az ötlettel van baj. Hanem azzal, hogy nem ott vagy, ahol valóban növekedni lehet. És ha nem tudsz időben váltani, akkor nem skálázol – csak vegetálsz.” László ezzel nem azt mondja, hogy mindenkinek el kell költöznie. Azt mondja, hogy akinek nemzetközi ambíciói vannak, annak ott kell lenni, ahol a piac, a pénz, a partner, a tét. Amit ez a történet tanít Jáger László nem tanácsokat ad, hanem elmondja, mit tanult a saját bőrén : pénzről, döntésről, rendszerhibákról, és arról, hogy a helyszín néha fontosabb, mint az ötlet. Ha vállalkozóként nemzetközi pályára lépnél , vagy csak szeretnéd végre tisztábban látni, miért nem skálázol, miközben dolgozol érte , ez az epizód neked szól. 🚀 Szeretnél részesedést egy startupban – anélkül, hogy mindent kockáztatnál? Most lehetőséged van mikrobefektetőként csatlakozni. A tulajdonosi kártya megvásárlásával a belépés egyszerű és automatizált . Akik ma lépnek, holnap előnyből indulnak. 🎧 Hallgasd meg a teljes epizódot , ha mélyebben érdekel mi az, amit csak külföldön tudsz megtapasztalni – de itthonról sosem. 💬 Te mit viszel magaddal László történetéből? Oszd meg és küldd el egy vállalkozó ismerősödnek! Jáger Lászlóról "A kollégáimmal már 20 éve vagyunk jelen a magyar piacon, több száz cégnek, illetve nonprofit szervezetnek segítettünk saját arculatú ügyfél-, valamint tag-, illetve támogatói kártyák kibocsátásában – akkor még plasztik alapon. Azonban amennyire „menő” volt évtizedekkel ezelőtt az, ha mondjuk egy szakszervezet a papír alapú tagkártyát plasztik kártyára cserélte, manapság már ez retrónak tűnik: egyrészt már egyre többen a mobiljukban tárolják a kártyáikat, másrészt a plasztik szó ma már szinte egyet jelent a környezetszennyezéssel. Ezért is döntöttünk új évekkel ezelőtt, hogy elindulunk a virtualizáció irányába, de – egyedülálló módon – úgy, hogy egy hibrid rendszert hozunk létre: a plasztik kártyákból is lehet virtuálisat csinálni, vagy fordítva. Azonban azt már előre láttuk, hogy csak a magyar piac nem képes kitermelni a fejlesztéshez szükséges több száz millió forintot, ezért úgy döntöttünk, hogy az új platformunkat, már a nemzetközi piacra fogjuk felépíteni." Benefit Barcode Inc. a neten Honlap Webshop Facebook LinkedIn Twitter Instagram A beszélgetés alapján készült cikkek Recap: amikor először beszélgettünk 👉 Iratkozz fel Sallangmentes Hírlevelünkre! ...ha szeretnél több ilyen nyers, üzleti logikát helyrerakó epizódot. Ropogós olvasnivalók Startup skálázás: hogyan építs növekedési gépezetet akkor is, ha a világ nem érti, hogyan működik a projekted Hogyan skáláz egy startup akkor is, ha a világ nem érti a projekt működését? A transzkript tanulságai alapján megmutatom a valódi növekedés ritmusát. 2025. dec. 8. AI vagy megszűnsz: így automatizálj okosan a cégedben (konkrét példákkal) Az AI nem a jövő – már most versenytársad. Balogh Dávid példákkal mutatja meg, hogyan csökkents 30%-ot a költségeidből digitális asszisztensekkel. 2025. okt. 22. AI vállalkozásoknak – ha nem használod, pár éven belül véged lesz A mesterséges intelligencia nem a jövő – már most újraírja a vállalkozások játékszabályait. Balogh Dávid szerint az AI vállalkozásoknak nem luxus, hanem túlélési kényszer. Aki ma nem kezdi el beépíteni a működésébe, néhány éven belül szakmai halálra van ítélve. Ismerd meg, hogyan válhat az AI-ból a legnagyobb versenyelőnyed. 2025. okt. 21. Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

<< Vissza az epizódokhoz Kolozsvári Arnold Csaba / Revive Fitness 2025. június 9. Újjáépíteni, amikor minden darabokra hullik Van az a pont, amikor nem te választod a változást – hanem a változás választ téged . Kolozsvári Arnold Csaba ezt a pontot élte át – méghozzá Floridában, egy jól menő vállalkozás közepén, amikor a teljes edzői csapata hátat fordított neki. És nem azért, mert rossz főnök lett volna. Hanem mert rendet akart teremteni . Arnold edzőterme az Egyesült Államok egyik legelismertebb, magyar kézben lévő egészségközpontja. De amikor eldöntötte, hogy a laza alvállalkozói struktúrát felváltja egy felelősségteljesebb munkavállalói rendszerrel , a kollégái fellázadtak. A lojalitásból lett árulás. A csapatból lett konkurencia. És az addig épített brand veszélybe került. "Aki sírva kérte, hogy dolgozhasson nálam, ő volt az első, aki elárult." Ebben az epizódban Arnold nemcsak a válságkezelést, hanem a mélyebb tanulságokat is megosztja: Hogyan ne hagyd, hogy a saját embereid kontrollálják a cégedet. Milyen vezetői döntések nem tűrnek kompromisszumot. Mi történik, ha nemcsak vállalkozóként, hanem emberként is be kell keményítened . Ez a történet minden vállalkozónak szól, aki valaha is épített valamit nulláról – és tudja, milyen érzés elveszíteni mindent. Amikor a csapatod ellened fordul – és még nekik áll feljebb A vállalkozói lét egyik legkeményebb leckéje: a lojalitás nem örök. Kolozsvári Arnold Csaba brutálisan őszintén mesél arról, hogyan omlott össze egy jól működő rendszer egyetlen stratégiai döntés következményeként. „A srác, aki sírva könyörgött, hogy nálam dolgozhasson, volt az első, aki kilépett.” Arnold úgy döntött: rendet tesz. Alvállalkozói szerződések helyett munkavállalói státuszt vezetett be. Magasabb elvárásokkal, pontosabban definiált felelősségekkel. A cél nem az volt, hogy kontrollálja az oktatóit – hanem az, hogy egy egységes, hosszútávon is stabil rendszert építsen. De amit kapott, az nem hála volt. Hanem lázadás. A csapat titokban szervezkedett ellene , és amikor nem kapták meg a „külön jogokat”, tömegesen távoztak. Volt, aki új céget alapított, és elvitte magával a tanítványokat is – kihasználva a személyes kötődést, amit az edzések során építettek ki. A sztori nem egyedi. Sok vállalkozó ismeri azt az érzést , amikor a legközelebbi kollégák hirtelen riválisokká válnak. Amikor a jóindulat visszaüt. És amikor újra kell definiálni, hogy mit jelent vezetőnek lenni . Arnold nem menekült. Vállalta a konfliktust. És újra felépítette a csapatot. Kisebb lett, de erősebb. Nem azok maradtak, akik hízelegtek – hanem akik bíztak a vízióban. Nem újrakezdeni nehéz – hanem eldönteni, hogy nem állsz meg Képzeld el: évek alatt felépítesz valamit. Működik. Elismert. Szeretik. Aztán jön egy döntés – és egy pillanat alatt minden darabokra hullik. A többség ilyenkor hátralép. Kivár. Lefagy. Kolozsvári Arnold nem ilyen típus. „Ez az én álmom. Én építettem. Az, hogy ők elmentek, nem jelenti azt, hogy én is megyek.” Amikor szétcsúszott a rendszer, nem csak embereket vesztett. Tanítványokat is. Sokan az oktatókhoz voltak lojálisak, nem a márkához. A váltás után a bevétel egyharmada eltűnt , a stressz pedig fizikai fájdalommá vált. Arnold reggel 4-től este 8-ig tolta. A mellkasa fájt. És miközben kifelé motiváló vezetőként kommunikált, belül a nulláról kellett újraépítenie magát is. Ez az epizód nyíltan bemutatja, hogy az igazi vállalkozók nem azért mennek előre, mert nincsenek problémáik – hanem mert nem hajlandók megállni. Arnold írt magának egy jegyzetet: „Ez a te céged. Nem adhatod fel.” És nap mint nap visszanézett rá. Nem azért úszta meg. Azért ment át rajta . Amikor a marketing megáll – és vele együtt a növekedés is Egy jól működő vállalkozás alapja a rendszeresen beérkező új érdeklődő. De mi történik, ha hirtelen már nem működik, ami eddig működött? Kolozsvári Arnold cége Floridában hosszú évekig a bevált módszerekből élt: Facebook, Instagram, klasszikus social media hirdetések – és a hírnév, amit kemény munkával épített fel. Aztán 2023 májusától elkezdett minden lassulni. Arnold világosan látja az okokat: Politikai és gazdasági bizonytalanság az Egyesült Államokban. Tömeges leépítések, megcsappant fizetőképesség. A megszokott hirdetési platformok teljesítményének drasztikus esése. „Amit eddig csináltunk, egyszerűen nem hozta a tanítványokat.” És ez nem csak egy marketinges kihívás volt. Hanem egzisztenciális . A cég túlélése múlt azon, hogy tud-e alternatív csatornákat, új stratégiákat találni. Miközben tehát a belső csapat széthullott, kívülről sem jöttek az új ügyfelek. Arnoldnak nemcsak új oktatókat kellett keresnie, hanem új utakat is a piac felé. Ez jelentette például az edzések struktúrájának újragondolását, az ajánlási rendszer beépítését, és egy teljesen más hangvételű kommunikációt . A piac változik. És ha nem követed, akkor az eredményeid is visszafelé kezdenek futni. „Ha valami nem működik, változtatni kell. Ez ilyen egyszerű – és ilyen fájdalmas.” A lojalitás nem menedzselhető – csak felépíthető (vagy elveszíthető) Amikor Kolozsvári Arnold úgy döntött, hogy alvállalkozóból alkalmazottá formálja az oktatóit , nem csak szerződéseket módosított. Egy teljes mentalitást próbált újraírni . Addig mindenki „szabadúszóként” dolgozott. Kötetlenül, nagy mozgástérrel, kevesebb felelősséggel. Arnold viszont egy olyan szintre akarta emelni a céget, ahol rendszer, sztenderd, felelősség, minőségkontroll működik – és ehhez jogi, strukturális átalakításra volt szükség. „ Ha azt akarom, hogy a 30 év tapasztalatomat átvegyék, akkor az nem mehet többé puszira.” Ez a döntés alapjaiban borította fel az addigi viszonyokat. Néhányan úgy érezték, elveszítik a „függetlenségüket”. Mások nem akarták feladni a „különállásukat”. És akadtak, akik ezt egyenesen árulásként élték meg – és úgy is reagáltak. Arnold ezt nemcsak vezetőként, hanem emberként is megszenvedte. Olyan emberek távoztak, akiket ő tanított be. Akiknek fizette a vizsgáit. Akik az ő cégének hírnevéből éltek. És ezek az emberek végül nem csak kiléptek – hanem tanítványokat vittek, saját vállalkozást indítottak, és ellene pozicionálták magukat. Ezek nagyon fontos vállalkozói dilemmák: Hogyan egyezteted össze a közösség-érzést és a professzionális működést ? Hol a határ a „családias” hangulat és az üzleti fegyelem között? És hogyan védd meg a cégedet – akár azokkal szemben is, akiket te tanítottál meg a szakmára? Arnold tanulsága egyértelmű: „Nem engedhetem meg, hogy az emberek azt higgyék, hogy amit építettem, az tőlük függ. Mert nem tőlük függ – hanem tőlem.” Nem tudás kérdése – hozzáállás kérdése A legtöbb vállalkozó hajlamos azt hinni, hogy az emberek a tapasztalatuk miatt értékesek. Hogy a szakmai múlt, a bizonyítványok, a régi eredmények számítanak. De Arnold teljesen másképp látja. „Engem nem érdekel, hogy hány diplomád van. Az érdekel, hogy jobbá akarsz-e válni.” Ez a szemlélet nem HR-politika – hanem túlélési stratégia. A vállalkozásában nem az számít, hogy ki mit csinált 5 éve , hanem hogy mit tesz ma, és hogyan fejlődik holnap . Az oktatók felé is ezt kommunikálja: ha valaki csak a múltjával akar érvényesülni, az nincs helyben nála. Ez a hozzáállás átragad a tanítványokra is. Floridában Arnold edzőterme már rég nem csak egy hely, ahol „edzenek”. Hanem egy közösség, ahol az emberek mentálisan és fizikailag is erősödnek . Mert nem az izmok a legfontosabbak – hanem a hozzáállás. „Aki azt mondja, hogy nem képes rá – igaza van. És aki azt mondja, hogy képes – annak is.” Ez az epizód kíméletlenül szembesít mindenkit: vállalkozóként, vezetőként, emberként a hozzáállásod határozza meg, hogy mit hozol ki egy válságból. Nem az eszközeid. Nem a múltad. És nem a kifogásaid. Arnold filozófiája kőkemény, mégis inspiráló: Ne a kifogásaidat építsd, hanem az izmaidat. Ne a múltban élj, hanem a megoldásokban. És ne várd, hogy más motiváljon, ha te sem vagy hajlandó mozdulni. Ez a mentalitás különbözteti meg a vállalkozót az alkalmazottól. És a vezetőt a követőtől. A stressz nemcsak mentális – fizikai tüneteket is okozhat Sokan azt gondolják, hogy a vállalkozói stressz csak egy „fejben létező” dolog. Kolozsvári Arnold Csaba azonban egészen más szinten élte meg ezt. Amikor széthullott a csapata, elmentek az oktatók, és tanítványokat is vesztett, a feszültség annyira elhatalmasodott rajta, hogy fizikai fájdalomként jelentkezett. „Reggel 4-kor keltem, este 8-ig dolgoztam, és fájt a mellkasom a stressztől. ” Ez nem túlzás volt – hanem valóság. Miközben újra kellett építeni a céget szinte nulláról, Arnoldnak közben azokkal is foglalkoznia kellett, akik maradtak. Ők is bizonytalanok voltak. Naponta jöttek a kérdések: Mi lesz veletek? Maradtok? Bezártok? Ő pedig vezetőként azt vállalta: mindenkit megnyugtat, mindenkit biztosít arról, hogy a cég megy tovább. „Ezt egy nap eldöntöttem, hogy építeni fogom. Akkor is, ha elmentek.” A nyomás viszont nem múlt el. Ott volt minden nap. Ezért is kezdett el jegyzetelni – egy „notebookban” vezette le a gondolatait, hogy ne veszítse el a fókuszt , hogy emlékezzen, miért csinálja. Visszanézte, mikor mi történt, és mire tanította az adott helyzet. A stressz valós, de nagyon fontos tanulság, hogyan kezeli egy tudatos vállalkozó a nyomást . Nem gyógyszerrel. Nem nyaralással. Hanem azzal, hogy napról napra újra dönt: tovább viszi a víziót. „A legnagyobb probléma nem az, hogy elmentek. Hanem hogy azt gondolhatták, én akartam őket átvágni. Ez fájt igazán.” A személyes kapcsolat ereje – és veszélye Egy edzőterem nem csak a gépekről szól. És nem is kizárólag az edzéstervről. Kolozsvári Arnold Csaba világosan látja: a tanítvány és az oktató között személyes kötődés alakul ki – és ennek komoly következményei lehetnek a vállalkozásra nézve. „Amikor egy edző elmegy, sok tanítvány is megy vele. Mert az emberi kapcsolatot viszik tovább – nem a helyet.” Ez nem elmélet – hanem gyakorlat. Amikor az oktatók kiléptek, voltak tanítványok, akik azonnal szerződésbontást követeltek. Indok: az az oktató, aki miatt odamentek, már nem dolgozik a cégnél. Volt, aki nem is volt hajlandó szóba állni Arnolddal – csak dühből küldött egy e-mailt , hogy „nem ezt ígérték” . És Arnold pontosan tudta: nem a helyszíntől, nem a programtól váltak függővé ezek az emberek – hanem az edzőtől. „Senki nem azért jött hozzánk, mert az adott oktató olyan különleges volt. Azért jöttek, mert a cégemnek volt hírneve. Mert amit én felépítettem, annak volt értéke.” Ezért Arnold minden egyes ilyen esetre időt és figyelmet szánt. Volt, akit visszahozott egyetlen beszélgetéssel – elmagyarázva, hogy az edző, akit tiszteltek, tőle tanult. Hogy a minőség, amit kaptak, nem az egyénből fakadt – hanem a rendszerből. Ha a vállalkozásod személyes kapcsolatokra épül, az előny és kockázat is egyben . Mert amit az emberek szeretnek benne, azt vihetik is magukkal – ha elviszi az, aki építette. Arnold tanulsága? A közösséget nem elég építeni. Meg is kell védeni. „ Egy oktató lehet karizmatikus. De a rendszer az, ami megtartja a céget.” Alkalmazott vagy alvállalkozó? A stratégiai döntés, ami mindent boríthat Kolozsvári Arnold Csaba vállalkozása évekig épült egy laza, rugalmas modellre. Oktatók jöttek-mentek, többségük alvállalkozóként dolgozott. Ez kényelmes volt mindkét félnek – de nem biztosította a stabilitást. Aztán elérkezett a pont, amikor Arnold meghúzta a vonalat: struktúrát épít. Rendszert hoz létre. És ennek része volt az is, hogy mindenki alkalmazotti státuszba kerül. Ez nem csak egy adminisztratív váltás volt. Hanem üzleti filozófiaváltás . Innentől kezdve a cégnél dolgozók nem „szolgáltatók” voltak, hanem csapattagok. Felelősséggel, kötelezettségekkel, és – ami sokaknak meglepő volt – jobb feltételekkel. „Az órabérük olyan szinten van, amit máshol nem kapnának meg. És olyan továbbképzést biztosítunk nekik, amit sehol máshol nem kapnak.” A döntés mégis sokaknál ellenállást váltott ki. Nem a pénz miatt – hanem a kontrollérzet elvesztése miatt. Az alvállalkozói szerep ugyanis látszólag több szabadságot ad. De Arnold pontosan tudta: ha skálázni akar, ha minőséget akar tartani, akkor nem építhet kiszámíthatatlan, független egységekre. A váltás után jött az ár: távozások, konfliktusok, visszaesés. De akik maradtak, azok ma hálásabbak, mint valaha. Stabil jövedelmük van, kiszámítható munkarendjük, és egy vezetőjük, aki felelősséget vállal értük. „Most végre csapatként működünk. És ez a különbség minden nap látszik.” Fontos felismerés minden vállalkozónak, aki szolgáltatásalapú csapatot épít: Az alvállalkozói modell gyorsan indul – de nem épül belőle kultúra . Az alkalmazotti struktúra több munkát jelent – de lehet rá céget alapozni . Arnold számára ez nem választás volt, hanem szükségszerűség. És a döntés meghozta a gyümölcsét. Az izomtömeg nem csak esztétika – hanem életminőség és üzleti eszköz Kolozsvári Arnold Csaba vállalkozása nem „egyszerű” edzőterem. A programjaik fókuszában az izomtömeg növelése és az egészség fenntartása áll , méghozzá tudományos alapokon, személyre szabottan. És ez nem csak egy jól hangzó marketingmondat – hanem életmentő felismerés, amit hetente bizonyítanak tanítványaik eredményei. „Nem az öregedés miatt leszel gyenge. Azért öregszel meg, mert gyengévé válsz.” Arnold évek óta hangoztatja: az izomtömeg megőrzése kritikus tényező a hosszú, egészséges élethez. Aki rendszeresen edz, és ellenállással dolgozik, az nem csak formában marad – hanem: jobb anyagcserével rendelkezik, ellenállóbb a betegségekkel szemben, és jelentősen csökkenti a sérülésveszélyt idősebb korban is. "Akár 90 évesen is képes vagy izomtömeget építeni. A genetika nem mentség – csak kifogás.” A rendszer, amit Arnold cége alkalmaz, nem időhöz vagy edzettségi szinthez kötött. Mindenkivel teljes testösszetétel-méréssel és funkcionális mozgásanalízissel kezdenek, hogy valóban személyre szabott programot kapjon – olyat, ami figyelembe veszi az illető regenerációs idejét, mobilitását, hormonális hátterét. És ez nemcsak egészségügyi kérdés. Ez üzleti stratégia is . Mert egy vállalkozónak nemcsak a cége kell, hogy jól működjön – hanem a teste is. A fókusz, a teljesítmény, az állóképesség nem jön magától – dolgozni kell érte. „Ez nem csak edzés. Ez a vállalkozói túlélés egyik legfontosabb eszköze.” Testre szabott edzés, mint bizalomépítés – nem csak fitnesz, hanem rendszer Aki azt gondolja, hogy Kolozsvári Arnold Csaba floridai vállalkozása csak az edzésekről szól, az nem érti a lényegét. Ez nem egy sportklub – hanem egy precízen felépített rendszer , amelyben az emberek nemcsak izmosabbak lesznek, hanem visszakapják az irányítást a testük felett. Mert Arnold szerint a hatékonyság nem abból fakad, hogy mindenki ugyanazt csinálja . Hanem abból, hogy mindenki azt csinálja, amire épp szüksége van – a saját testi és egészségügyi állapota alapján. „Nem az a cél, hogy mindenki szétgyúrja magát. Hanem hogy ne csak kibírja az életet – hanem élje.” Ezért az első lépés minden tanítványnál: teljes testösszetétel-mérés (izomszövet, zsírszövet, víz, viszcerális zsír), mozgásanalízis (aszimmetriák, mozgáskorlátozottság, funkcionális korlátok), majd ezek alapján egy teljesen személyre szabott program . Az elhangzó konkrét példák döbbenetesek: valaki nem tudott leguggolni, ma Spartan Race-t fut, egy 48 éves nőt leírt az orvosa – ma csúcsformában van, egy jogász, aki nem tudott mozdulni, ma heti szinten edz stabilan. És mi a közös ezekben az emberekben? Nem a genetika. Hanem az, hogy nem adták fel. Arnold csapata – már az új, alkalmazotti rendszerben – ezt a szemléletet képviseli. Oktatóik nem gépeken pörgetik végig a klienseket, hanem: mérnek, figyelnek, alkalmazkodnak, és folyamatos visszajelzést kérnek. „Nem lehet úgy tanítani, hogy nem érdekel, hogy van a másik.” Ez a működés bizalmat épít. Olyan kapcsolatokat, amik túlmutatnak az edzésen. És ez az, amit Arnold cégében semmi nem veszélyeztethet – sem konkurencia, sem változó gazdaság, sem régi sérelmek. Mert amit testre szabsz, azt nem lehet helyettesíteni. És amit emberként nyújtasz, azt nem lehet elvenni. Vezetőként nem elég túlélni – újra kell tanulni irányítani Kolozsvári Arnold Csaba története arról szól, hogyan néz szembe egy vállalkozó a legkeményebb döntésekkel – és hogyan építi újra a cégét, miközben nemcsak üzletileg, hanem emberileg is újradefiniálja önmagát. Elment a csapat? Megállt a marketing? Megingott a bizalom? Ezekre nem kifogásokkal válaszolt, hanem azzal, hogy: új munkastruktúrát vezetett be, visszavette a marketinget a kezébe, tanítványokat nyert vissza személyes beszélgetésekkel, és közben minden nap küzdött a hitéért: abban, amit épített, és abban, aki ő maga . Ez az epizód minden vállalkozónak szól, aki valaha újra akarta kezdeni , aki csalódott a saját embereiben, akit stressz emésztett fel, de mégis továbbment – mert nem tudott mást csinálni, csak építeni . „Nem az számít, hogy hány oktatód van. Hanem hogy hányan hisznek veled együtt abban, amit építesz.” 👉 Tanulság vállalkozóknak : Ne építs instabil emberekre. Ne félj struktúrát vinni a rendszerbe. És ne várd a tökéletes körülményeket – a vezetés a káoszban kezdődik. 🎧 Hallgasd meg az epizódot most – és tanulj egy olyan vállalkozótól, aki nem elméletből, hanem a saját bőrén tanulta meg, mit jelent újrakezdeni. 📢 küldd el egy vállalkozó barátodnak, akinek épp erre a sztorira van szüksége. Kolozsvári Arnold Csabáról „Kolozsvári Csaba Arnold vagyok Debreceni születésű. Miután megtaláltam az ideálom képét egy magazinban, aki nem volt más mint Arnold Schwarzenegger, azonnal határozottá vált a számomra hogy mit is akarok az életemben elérni. Ami pedig nem volt más mint hogy ne a fizikai erőnlétemből hanem a tudásomból fakadóan másokon, embereken segítsek az egészség megőrzésé érdekében. Ezt pedig nem máshol hanem az Egyesült Államokban akartam megvalósítani. Ezek után a sport betöltötte az életem 13 eves koromtól, kisebb-nagyobb versenyzési sikerekkel. Majd pedig végül 24 évesen 1999-ben megérkeztem az USA-ba és elkezdtem dolgozni az álmom megvalósításán. Ami természetesen nagyon nehezen kezdődött. Először Marco Islanden kezdtem meg takarítói és tányérmosó munkásságom. Mindössze 6 rövid hónap után, azok a magyarok, akikkel együtt éltem, lehetetlenné tettek a további ottmaradást és ezért az utolsó remény egy daytonai közjegyzőben maradt, aki M.o.-n is hirdette magát mint egy zöldkártya lottó sorsolásában segítő személy. Remélve azt, hogy ő majd munkában és szállásban is fog segíteni, egy 1984-es Dodge 600 autóval neki vágtam én es az akkori barátnőm a bizonytalannak a bizonytalanból. Sajnos munka az nem sikerült, de ezen úr segítségével sikerült bérelni egy kis lakást. Oda adva az utolsó 1000$-t, munkát nem kapván, hihetetlenül kis angol tudassál de sportból fakadó kitartassál és elkötelezettséggel, illetve egy angol-magyar szótárral a kezemben, tudtam hogy nincs más út mint előre. Szótáram segítségével megtaláltam a megoldást egy újságban, "work today, get paid today". Így aztán, ennek a munkaadónak a segítségével, tovább tudtam folytatni a karrierem mint takarító és mosogató fiú. De tudtam, néha remegve is, hogyha kitartok, meglesz az eredménye. A másik nagy toló erőt édesapámnak köszönhetem, aki nem hitt abban, hogy bármi sikert elfogok tudni érni, sem a sportban, sem pedig az USA-ban. Így aztán a bizonyítási vágy az állandóan égett bennem, ami mai napig nem aludt ki! Természetesen azóta mint a bevándorlók nagyrésze, rengeteg nehézségen mentem keresztül és még a kitoloncolás is szóba került. Ma viszont büszkén elmondhatom, hogy egy sikeres fitneszteremnek vagyok a tulajdonosa, amely csak személyi edzessél foglalkozik és többszörös bajnoka a legjobb helyi fitneszközpont díjnak, amelyet évente rendeznek a helyi sajtó által. Céljaim nem apadtak, további 2 terem nyitását tervezem 2024-ben, majd pedig az ingatlanok további vásárlása a cél. ” Revive Fitness a neten Honlap Facebook YouTube Beszélgetés alapján készült cikkek Recap: amikor először beszélgettünk 👉 Iratkozz fel Sallangmentes Hírlevelünkre! ...ha szeretnél több ilyen nyers, üzleti logikát helyrerakó epizódot. Ropogós olvasnivalók Startup skálázás: hogyan építs növekedési gépezetet akkor is, ha a világ nem érti, hogyan működik a projekted Hogyan skáláz egy startup akkor is, ha a világ nem érti a projekt működését? A transzkript tanulságai alapján megmutatom a valódi növekedés ritmusát. 2025. dec. 8. AI vagy megszűnsz: így automatizálj okosan a cégedben (konkrét példákkal) Az AI nem a jövő – már most versenytársad. Balogh Dávid példákkal mutatja meg, hogyan csökkents 30%-ot a költségeidből digitális asszisztensekkel. 2025. okt. 22. AI vállalkozásoknak – ha nem használod, pár éven belül véged lesz A mesterséges intelligencia nem a jövő – már most újraírja a vállalkozások játékszabályait. Balogh Dávid szerint az AI vállalkozásoknak nem luxus, hanem túlélési kényszer. Aki ma nem kezdi el beépíteni a működésébe, néhány éven belül szakmai halálra van ítélve. Ismerd meg, hogyan válhat az AI-ból a legnagyobb versenyelőnyed. 2025. okt. 21. Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

<< Vissza az epizódokhoz Celo platform / Dr. Litter Anna 2024. április 1. "Már 1999-ben egy gimis fogalmazásban is azt írtam, hogy szeretném, ha nagyobb lenne a társadalmi egyenlőség és kisebb a környezetszennyezés. Ezt a fogalmazást a 10 éves osztálytalálkozón kiosztotta az osztályfőnökünk, akkor magam is meglepődtem, hogy már 15 évesen is ez foglalkoztatott. A köz sorsa érdekelt, ezért jelentkeztem az ELTE jogi karára. Negyedéves joghallgatóként 2007-ben kezdtem el egy Word dokumentumban vezetni első gondolataimat a Celoról. Környezetvédelmi joggal, majd klímavédelmi joggal foglalkoztam. Az első magyar EU elnökséget láttuk el kollégáimmal 2011-ben, én az EU-s klímapolitikai jogi munkacsoportot vezettem, valamint az ENSZ-es klímakonferenciákon az uniós álláspontot koordináltam a témában. Lányom és ikerfiaim megszületése után vágtam bele a régi ötlet, a Celo megvalósításába. Az én ügyem az ügyek összefogása lett. Tavaly májusban elindult a fenntarthatósági ügyeket összefogó Celo platform, melynek neve eszperantó nyelven missziót, mélyebb cél jelent. A Celo víziója egy kultúraformáló gazdasági és társadalmi ökoszisztéma létrehozása, amelyben nemzetközi szinten is egyedülálló módon 3 célcsoport kapcsolódik össze az ENSZ 17 fenntartható fejlődési célja (SDG) mentén: mind magánszemélyek, mind vállalatok segítik az ügygazdák - jellemzően nonprofit szervezetek - által képviselt ügyeket. Vállalatok számára a Celo étlapot kínál a cég brandjéhez illő fenntarthatósági ügyek megtalálásához. Jól célzott marketingfelületen népszerűsíthető a cég által választott ügy, így vállalatok élő fenntarthatósági ügyeken keresztül, közvetlenül kapcsolódnak fogyasztóikhoz és munkavállalóikhoz, növelve a márkahűséget és erősítve a munkáltatói márkát. A Celo lett a World Summit Awards Hungary 2023 győztese Citizen Engagement kategóriában, egyben a hazai jelölt a nemzetközi versenyen. A Portfolio Sustainable World 2023 konferencián átadott Green Awardson a Celo a shortlistre került az Év Jó Ügye kategóriában." Celo platform (Microcomp Kft.) a neten Honlap Facebook LinkedIn 👉 Iratkozz fel Sallangmentes Hírlevelünkre! ...ha szeretnél több ilyen nyers, üzleti logikát helyrerakó epizódot. Ropogós olvasnivalók Startup skálázás: hogyan építs növekedési gépezetet akkor is, ha a világ nem érti, hogyan működik a projekted Hogyan skáláz egy startup akkor is, ha a világ nem érti a projekt működését? A transzkript tanulságai alapján megmutatom a valódi növekedés ritmusát. 2025. dec. 8. AI vagy megszűnsz: így automatizálj okosan a cégedben (konkrét példákkal) Az AI nem a jövő – már most versenytársad. Balogh Dávid példákkal mutatja meg, hogyan csökkents 30%-ot a költségeidből digitális asszisztensekkel. 2025. okt. 22. AI vállalkozásoknak – ha nem használod, pár éven belül véged lesz A mesterséges intelligencia nem a jövő – már most újraírja a vállalkozások játékszabályait. Balogh Dávid szerint az AI vállalkozásoknak nem luxus, hanem túlélési kényszer. Aki ma nem kezdi el beépíteni a működésébe, néhány éven belül szakmai halálra van ítélve. Ismerd meg, hogyan válhat az AI-ból a legnagyobb versenyelőnyed. 2025. okt. 21. Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

<< Vissza az epizódokhoz Benefit Barcode Inc. / Jáger László 2023. október 2. A plasztik végjátéka – és ami utána jött Jáger László , a Benefit Barcode Inc. alapítója. Ő az a típusú vállalkozó, aki még a 80-as években képeslapokat árult , majd a 90-es évek reklámpiaci robbanásából, MLM-ből, direkt marketingből, plasztikkártyás lojalitásrendszerekből épített fel egy stabil üzleti modellt. Majd jött a technológia, vele együtt az okostelefonok és a piac, ami egyszerűen elkezdte lesöpörni a fizikait a digitális javára . És nem, nem az történt, hogy összeomlott a vállalkozás. Hanem az, hogy újra kellett építeni – nulláról. A Benefit Barcode ma egy többmillió dolláros technológiai platform , amely digitális rajongói termékekkel, virtuális kedvezménykártyákkal, hibrid lojalitásmegoldásokkal dolgozik – nemcsak szakszervezeteknek, hanem influenszereknek, alapítványoknak, sztároknak. A magyar piac ehhez már rég szűk. Ezért a cég Kaliforniából skáláz globálisan . Ebben az epizódban László arról mesél, hogyan hozott meg egy visszafordíthatatlan döntést: mindent feltett az új rendszerre, és ezzel lehetővé tette, hogy a cég egy teljesen új szintre lépjen. Megmutatja, mi történik akkor, amikor valaki kész elengedni a múltat, hogy valódi növekedés indulhasson el. „A siker kulcsa? Hozd magad olyan helyzetbe, ahonnan nincs visszaút.” Egy vállalkozó őszinte visszatekintése arra, hogyan ölte meg a technológia a régi modellt – és mit tett, hogy ne csak túléljen, hanem újra építsen valami működőt. Nincs tovább: amikor a piac nemet mond a régi működésre „40 évesen büszkén tettem az asztalra a 200 plasztikkártyás referenciakupacot – a húszéves vevőm meg annyit mondott: ezért halnak meg a teknősök.” Ez volt az a pillanat, amikor László számára végérvényesen világossá vált: vége a régi játéknak. Amit addig stabil üzleti modellnek hitt, hirtelen szimbóluma lett a környezetszennyezésnek, a túlhaladott gondolkodásnak, a „régi világnak”. A probléma nem a termék volt. Nem is az ügyfélkör. A technológiai fejlődés, az okostelefonok elterjedése és a generációváltás úgy söpörte el a plasztikalapú lojalitásrendszereket, mint a papírtérképeket a Google Maps. A partnerek már mást kértek. Olyat, amire a cég nem volt felkészülve. És László feltett egy egyszerű kérdést: „Mi van akkor, ha nem én vagyok lemaradva, hanem az egész rendszerem?” Elkezdtek visszajelzéseket gyűjteni. Figyelték, mit kérnek a partnerek, milyen funkciók hiányoznak, hol akad el a konverzió . A lista nőtt. A türelem fogyott. A plasztikkártya hegyek már nem bizonyították az értéket – inkább nevetségessé tették az egészet a fiatalabb célcsoport szemében. És itt jön a vállalkozói fordulópont: nem hagyta veszni az egészet. Inkább elkezdett fejleszteni. 150 milliós árajánlatot kaptak az első IT-fejlesztésre, ami akkor még értelmezhetetlen összegnek tűnt . De nem álltak meg. Ma már 2 millió dollárnál tart a beruházás , és László szerint még félmillió kell, mire teljes lesz a rendszer. Ez az, amikor a technológia nemcsak új lehetőség, hanem kényszer . A kérdés már nem az, hogy érdemes-e váltani. Hanem az, hogy ha nem teszed meg – meddig élsz túl a régi rendszereddel. A fordulópont: amikor a plasztik már nem menő, hanem ciki Jáger László vállalkozói útja évtizedekig egyetlen dologra épült: a fizikai jelenlétre. Konkrétan: a plasztikkártyákra. Több mint 15 éven keresztül működött ez a modell. László és csapata lojalitás- és tagsági rendszereket épített közösségeknek, szakszervezeteknek, alapítványoknak, egyesületeknek . Mindenki plasztikkártyát akart – ez volt a hozzáférés eszköze, a lojalitás szimbóluma, a fizikai bizalom tárgya. Egy idő után viszont egyre kevesebben értették, miért kéne még mindig műanyagot nyomtatni. „Amikor 40 évesen kitettem egy 20 éves ifjú hölgy elé, egy kupac kártyát, mit mondott? Jézus Mária, hát ezért halnak meg a teknősök az óceánban.” Ez a pillanat sok mindent elindított benne. Nemcsak egy vélemény volt, hanem egy korszakhatár. Egyértelmű jele annak, hogy a világ — és ezzel együtt az ügyfelek elvárásai — visszafordíthatatlanul megváltoztak. A technológia, az okostelefonok, az új generációk gondolkodása elkezdte kiszorítani a fizikai eszközöket . Már nem volt vagány, ha valaki 40 kártyát hurcolt magával. Környezetszennyező. Idejétmúlt. „...ahogy haladt elő a technika, és azokat lehetett digitalizálni, rájöttünk, hogy előre kell menekülni.” Ez nem egy tudatos, hosszú távra felépített stratégia volt eleinte. Inkább egy kényszerhelyzet : ha nem reagálnak, egyszerűen eltűnnek a piacról. A régi ügyfelek is változtak. Már a tárgyalásokon sem úgy reagáltak, mint korábban. Egyre többször kapták meg azt, hogy: „ez már nem elég” . A vállalkozói reflex ilyenkor az, hogy gyűjtöd az igényeket, és azt mondod: „ma még nincs, de holnap lehet.” És amikor ez a „nincs még” lista már hosszabb, mint az „amit tudunk” lista – ott valami radikálisan új kell. És itt jött a valódi fordulat: komoly IT-fejlesztésbe kezdtek. Kértek ajánlatokat, eleinte 150 millió forintos összeggel szembesültek, ami akkoriban döbbenetesnek tűnt. Ő maga is elismeri: ha előre tudták volna, mekkora falat lesz ez az egész, lehet, hogy el sem kezdik. „Ha akkor tudtuk volna... lehet, hogy kétszer meggondoljuk, hogy belevágunk.” Mégis belevágtak. Mert László szerint a siker kulcsa pont az : Hozd magad olyan helyzetbe, hogy nincs mögötted visszafelé út, és akkor vagy sikerre jutsz, vagy elbuksz — de visszafelé nem fogsz tudni menni. A régi rendszer nem egyik napról a másikra szűnt meg. De az ügyfelek reakciói, a piaci visszajelzések és az új generációk igényei együtt brutálisan jelezték: ideje váltani. Miért túl kicsi a magyar piac? A globális skálázás kényszere A Benefit Barcode Inc. nem véletlenül tette át működése súlypontját Magyarországról Kaliforniába . László kimondja: a magyar piac egyszerűen nem elég . Nem azért, mert ne lenne benne érték. Hanem mert földrajzilag, demográfiailag, fogyasztói szokások szempontjából korlátos . Ez pedig egy digitális platform számára, amely skálázódásra épít, halálos ítélet lehet. „Ez a magyar piac túl kicsi… a befektetőink látták, tudták az üzleti tervünkben, és ez van leírva, hogy a magyar piacról azt nem tudjuk kitermelni...” A platformjuk célja az, hogy végtelen számú felhasználót ki tudjon szolgálni . Ez egy olyan rendszer, amelyet alapjaiban úgy építettek fel, hogy az nemzetközi terhelést bírjon . Magyarországon viszont nem a minőséggel, hanem a mennyiséggel van a baj . Ez nem vélemény. Ez matek. És László nem áll meg az elmélet szintjén – konkrét példákkal világít rá a különbségre. Elmesél egy történetet, amikor egykori állami vezetőként találkozott egy jelentős pozícióban lévő magyar döntéshozóval, aki egy európai találkozóra utazott Londonba. Ott szembesült azzal, hogy Magyarország teljes piaca kevesebb bevételt jelent, mint egyetlen londoni kerület . „Magyarország közbevételen nem ér el ennyit, mint a Londonnak egy kerülete.” És ez nemcsak elméleti hasonlat. Ez konkrét üzleti realitás. Egy platform, amelyet milliók használhatnának, egyszerűen nem maradhat meg egy 10 milliós piacon belül. Ezért kellett másfelé nyitni. Ezért lett a cél az, hogy több nyelven működjön a rendszer: angolul, németül, szlovákul . Valamint, hogy új nyelvek is készüljenek: spanyol, francia , hogy elérjék azt az 1 milliárd embert, akinek ezek a nyelvek az elsődleges kommunikációs csatornái. „A magyar nyelv az csak 15 millió embert tud megszólítani… érthetően, nyelvekkel kell dolgoznunk... most éppen németül, angolul és szlovákkal működik a rendszer, de éppen most készítjük a spanyolt és a franciát…” Ez üzleti racionalitás . A rendszer ma 1 millió magyar felhasználót kezel, de az év végére ezt szeretnék 10 millióra növelni , jövőre pedig 100 millió globális felhasználóra céloznak . És hogy miért épp Kalifornia lett a bázis? „Kalifornia a világ negyedik legnagyobb GDP országa lenne, ha külön ország lenne.” Ez a gondolkodás az, ami elválasztja a helyi vállalkozót a nemzetközi vállalkozótól. És László már nem helyi pályán játszik. A célpiac nemcsak bővült, hanem teljesen új szintre lépett . Nem keresi többé a helyét Magyarországon. Inkább skáláz globálisan. Hibrid rendszerek: amikor a váltás nem döntés, hanem túlélési stratégia A digitális átállás a legtöbb vállalkozás számára vagy „igen” vagy „nem” kérdése. Jáger Lászlóék esetében azonban nem volt ilyen egyszerű a válasz . A partnerek ugyanis – különösen a szakszervezeti és idősebb célcsoportban – még mindig ragaszkodtak a fizikai plasztikkártyákhoz . „A partnereink akkor annyira benne voltak a plastik világban, hogy ők azt mondták, ha most azon átérünk a virtuálisra, elpártolnak tőlünk...” Nem lehetett egyszerűen azt mondani, hogy: „innentől nincs plastik” . Ehelyett egy sokkal nehezebb – és sokkal drágább – utat választottak: hibrid rendszert építettek. „...nem azt mondtuk, hogy lesöpörtük a plastikot, és jött a virtuális, hanem egy hibrid megoldást kellett létrehozni...” Ez azt jelentette, hogy a rendszer képes volt a plasztikkártyák digitális verzióját is kezelni , ha valaki erre váltott. És fordítva is , tehát ha valaki virtuálisan regisztrált, de később mégis fizikai kártyát akart, azt is le tudták gyártani és postázni. Különösen szemléletes az Országos Vérellátó Szolgálat példája , amely az egyik legnagyobb hazai partnerük. Náluk egy verifikált rendszer működik, ahol a véradók virtuális kártyát kapnak az applikációban, amely fél évig érvényes . Ha nem mennek vért adni fél éven belül, akkor a rendszer automatikusan inaktiválja a kedvezményre való jogosultságot : Ez nem csupán digitalizálás. Ez már automatizált kontroll , ami fizikailag lehetetlen lenne. De a rendszer tovább ment: azok számára, akik továbbra is kérik, plasztikkártyát is biztosítanak – de csak kérésre. Az arány drámaian csökkent: „Az elején kb. 10% kérte a plasztikot, most 1%.” Ez volt a lényeg: nem elvenni , hanem átterelni . Időt adni, de közben mégis a jövő felé haladni. És ez az átmenet volt az egyik legnagyobb kihívás a cég életében. Nemcsak anyagilag. Technológiai komplexitásban is. A rendszernek kezelnie kellett egyszerre a fizikai és digitális elemeket, szinkronban tartani őket, biztosítani az élményt – és közben nem veszíteni el a régieket . És ez még csak a kártyákról szólt. A hibrid gondolkodás tovább fejlődött a merch termékekre is – erről majd a következő blokkban. De már itt is látszik: a Benefit Barcode stratégiája nem pusztán az volt, hogy digitalizáljon. Hanem hogy mindenkit magával vigyen. Akár plasztikkal, akár appal, akár bögrével. A merch új világa: amikor nem kell legyártanod, hogy eladd Jáger László vállalkozásának egyik legnagyobb ugrása az volt, amikor a lojalitásrendszerek világából átléptek a merchandise piacra – de nem a szokványos módon. Nem fizikai termékek tömegével, raktárkészlettel vagy logisztikával. Hanem teljesen új megközelítéssel: virtuális merch-csel. A kulcs: digitális birtoklás élménye. És ennek a váltásnak a gyökere egy egyszerű megfigyelésből indult: a rajongók nem azért vásárolják meg a bögrét vagy a pólót, mert használni akarják , hanem mert érzelmi kapcsolatot akarnak kifejezni a művésszel, sportolóval vagy influenszerrel. „Ez az első mörcs, amit megvettem… egy úszónőnek a bögréje. Ezt a bögrét én 3000 forintért vettem… ugyanez a bögre bármelyik boltban 500 forint fehéren.” A szorzó nem az anyagban van. Az élményben van. Ezért hoztak létre egy olyan rendszert, amelyben a rajongó egy bögre vagy póló megvásárlásával nemcsak egy terméket kap , hanem digitális hozzáférést, kedvezményeket, és egy olyan augmented reality (kiterjesztett valóság) élményt is, ahol a sztár és a rajongó együtt jelenik meg a virtuális terméken. „Itt van mondjuk egy sztár, itt van a kód… a rajongó ráfotozza a saját szelfijét a bögrére...” Majd készül belőle egy digitális fotó, amely megosztható, posztolható, sőt: valós környezetbe is beilleszthető a mobilkamerán keresztül. A Benefit Barcode platform így forradalmasítja a merch-piacot : nem kell legyártani a terméket ahhoz, hogy valaki „birtokolja”. A sztár vagy influenszer csak feltölti a grafikát , kiválasztja a terméktípusokat (póló, sapka, bögre, kártya), és a rajongó eldönti: virtuálisan vagy fizikailag szeretné. „Van egy ilyen pont az opciók közül, hogy csak virtuálisan kérem, vagy materiálisan is.” A rendszer természetesen lehetőséget biztosít arra is, hogy a termék fizikailag is legyártásra kerüljön — de: csak akkor kapod meg, ha kéred. Ez nemcsak költséghatékony, hanem környezetbarát is. Ezzel a megoldással a sztár és a rajongó is csökkentheti az ökológiai lábnyomát , miközben nem csorbul az élmény . „Most nincs szükség a materiális termékre, csak azért, hogy az ember elbüszkélkedhessen a birtoklásával...” És itt jön a kulcsmomentum: ezek a virtuális termékek benefit bar kóddal vannak ellátva , azaz a vásárláshoz kedvezmények is társulnak – akár egy teljes kedvezményrendszert is aktiválhatnak vele, anélkül, hogy a fizikai terméket magukkal vinnék. Ez a gondolkodás új kategóriát teremt: nem digitális termék, hanem digitális élménytárgy , nem webshop, hanem rajongói ökoszisztéma , nem merch, hanem identitásplatform . És mind emögött valós piac áll : „35 milliárd dolláros az amerikai merchandise piac, a materiális merchandise piac... azt gondoljuk, hogy a 10 százaléka minimum fel fogja kínálni, később virtuálisan is...” A Benefit Barcode pontosan erre a 10%-ra céloz – de globálisan. Egy új korszakban, ahol a fizikai termék már nem kell ahhoz, hogy kapcsolat legyen a művész és a közönsége között. A technológia ára: amit a felhasználó nem lát, de a cég megfizet A Benefit Barcode sikertörténetének egyik legkevésbé látványos, mégis legmeghatározóbb része: az informatikai háttérrendszer. Egy olyan technológiai struktúra, aminek nincsen „hőse” a felhasználó szemében , mégis minden egyes funkció mögött komoly pénz és rengeteg munka áll . „Beszéltünk az informatikai költségekről… most nem tudom a nézőket mennyire fogom eltántorítani…” És azonnal egy konkrét példát hoz: a programnyelvek frissítése. A cég rendszere PHP-alapokon fut, és amikor a PHP verzióváltása megérkezett, a háttérrendszert teljes egészében hozzá kellett igazítani . Ez nem valamilyen fejlesztés vagy új funkció volt – hanem pusztán kompatibilitási kényszer . „A Google vagy valamelyik beszállítónk… kitalálta, hogy innentől kezdve a PHP 7.4-es vagy korábbi változat nem támogatott, csak a 8-as verzió…” Ez a váltás két hónap munkát igényelt, és csak a színfalak mögött történt. Semmi látványos, semmi új szolgáltatás. Mégis kb. 10 milliót égettünk el arra, hogy megfeleljünk a következő szintű kompatibilitásnak. És hogy mit lát ebből a felhasználó? Pont semmit. De ez nem jelenti azt, hogy nem kellett volna megcsinálni. Sőt. Ez épp az a fejlesztés , ami nélkül a rendszer egyszerűen leállt volna. „Mi ennek a hozadéka? Nem hozadéka van, hanem az, hogy nem állt meg a rendszer.” Ez az a vállalkozói realitás, amit kívülről senki sem lát. A befektető talán csak azt érzékeli, hogy „elment 10 millió”, de nem lát terméket, nincs új gomb az appban, nincs sajtóhír. Pedig ez a fejlesztés az, ami életben tartja a platformot. És ez csak egy a sok közül. László elismeri: a technológiai költségek sokkal nagyobbak, mint ahogy bármelyikük gondolta volna. De közben pontosan tudják: ez a cég védelmi vonala is egyben. Mert ha valaki ma akarná leutánozni a Benefit Barcode-ot, akkor legalább ugyanennyi időt és pénzt bele kellene tennie – akkor is, ha végtelen erőforrással indul. „Ha valakinek végtelen pénze van, akkor is minimum két év kell, hogy oda eljusson, mint mi… és ez lesz a mi versenyelőnyünk.” Ez a stratégia nem a látványos gyors nyereményekről szól. Ez infrastruktúra-építés . Olyan rendszer, amelyben minden apró technológiai döntés később milliós megtérülés lehet – vagy teljes bukás. És ez az egyik legfontosabb vállalkozói realitás a digitális korszakban : hogy amit építesz, azt nem mindig fogják látni. De ha jól építed, egyszer csak nem lehet majd kikerülni. Visszavonulás vagy továbbépítés? A vállalkozó, aki nem akar örökre dolgozni Jáger László nem az a típusú vállalkozó, aki a „majd egyszer nyugdíjba megyek” mondattal áltatja magát. De nem is az, aki életfogytiglan saját maga akarja vezetni a cégét. Tudatosan készül arra az időszakra, amikor már nem ő viszi a hátán a vállalkozást. „Nem az van, hogy üzleti életben örök életre fogok dolgozni… egy ügyes vállalkozó nem egy munkahelyet épít magának, ahol élete végéig dolgozhat.” Ez a gondolkodásmód jól mutatja, hogy László nemcsak a rendszert akarja skálázni, hanem a saját szerepét is újradefiniálja. Egy olyan világban, ahol egy nemzetközi technológiai platform napi működtetése folyamatos, több idősávos jelenlétet igényel, az emberi erőforrás is hamar eléri a határát . Konkrét példán keresztül is érzékelteti ezt: amikor Los Angelesben tartózkodik , ottani idő szerint reggel háromkor kel , hogy Magyarországon még elérje a munkaidőt. Így tud online dolgozni a csapattal és a partnerekkel: „Én reggel háromkor kelek Los Angelesben, mert akkor Magyarországon dél van, és tudok dolgozni online a kollégákkal…” Ez pedig azt jelenti, hogy este nyolckor már ágyban kell lennie – vagyis az éjszakai élet kimarad , ahogy ő maga is megfogalmazza: „Jönnek a barátok este nyolckor, hogy menjünk bulizni, mondom: most fekszem le. Miért? Mert háromkor kelek.” Ez az életmód nem hosszú távú megoldás. Ez egy intenzív átmeneti időszak , amit vállalt annak érdekében, hogy a platform nemzetközi jelenlétét személyesen segítse elindítani . Ugyanez a mintázat figyelhető meg Magyarországon is: napközben dolgozik az itthoni projekteken, majd este, amikor az amerikai időzóna beindul, újra kezdődik a munkanapja: „Most, ha veled való beszélgetés után, akkor egy kis szusszanás, és kezdődik az amerikai munkaidő…” A cél az, hogy a napi működtetést emberek, robotok, mesterséges intelligencia vagy legalább chatbotok vegyék át részben vagy egészben. „Szeretné elérni azt, hogy ezt vagy emberek, vagy robotok, mesterséges intelligencia, vagy legalább chatbotok csinálják a munka egy részét.” De ezt is reálisan kezeli. Jelenleg még sok a manuális munka , a vezetői jelenlét nélkülözhetetlen, és hiába építettek már ki amerikai jelenlétet is – még nem lehet hátradőlni. És bár a platform valóban multinacionális szinten működik , a személyes jelenlét, a delegálás, az ellenőrzés továbbra is kulcskérdés: „Ezzel nem kevesebb lett a munkám, hanem több. Most még a tárgyalunk ázsiai piacnyitásáról, hát akkor mi lesz?” Ez a mondat jól összefoglalja a vállalkozói realitást: a siker nem egyenlő a kevesebb munkával – legalábbis az építési szakaszban biztosan nem. László viszont készül arra, hogy ha eljön az idő, léphessen hátra. De csak akkor, ha már működik nélküle is. Miért épp a sztárok? A piaci logika a celebek mögött A Benefit Barcode Inc. stratégiájának egyik látványos, mégis mélyen átgondolt eleme, hogy a terméket nem a hagyományos üzleti célcsoportoknak pozicionálják , hanem influenszereknek, sztároknak, alapítványoknak és sportolóknak . Ez elsőre talán trendvadászatnak tűnhet, de Jáger László szavai alapján kiderül: komoly piaci gondolkodás áll mögötte. A döntés egyik alapja, hogy ezek a szereplők már rendelkeznek saját közösségekkel. És ezek a közösségek nemcsak követők, hanem lojalitással rendelkező fogyasztók . Ők nem véletlenül figyelnek az adott influenszerre – érzelmileg kötődnek hozzá. És ez pontosan az, amit a Benefit Barcode monetizál. „Mi azt mondtuk, hogy kezdjük el egy olyan szférában, ahol egy ember több tízezer embert tud elérni… Influenszerek, sztárok, alapítványok…” Ez a hozzáférés pedig nemcsak figyelmet jelent, hanem aktív elköteleződést. Egy influenszer merch-termékének megvásárlása nemcsak vásárlás, hanem egyfajta identitás kifejezése is. „Az emberek azért veszik meg ezeket a termékeket, hogy kifejezzék: ők támogatják azt az értéket, amit a sztár képvisel.” De itt nem áll meg a rendszer. A sztárok nemcsak passzívan felpakolják a logójukat egy termékre – hanem egy komplett rendszert kapnak a kezükbe, ahol: saját grafikai anyagaikat tölthetik fel, kiválaszthatják, milyen terméktípusokon szeretnék megjeleníteni azt (pl. bögre, póló, kártya), és eldönthetik: fizikai vagy virtuális formában érhető-e el a termék a követőiknek. „Nem az van, hogy a sztár gyárt, raktároz, kiszállít, hanem csak feltölti a grafikát, kiválasztja a terméket, és onnantól megy minden automatikusan.” És a rendszer nem csak az influenszerek igényeire szabott – a rajongók számára is egyedi élményt ad. Például az augmented reality (kiterjesztett valóság) segítségével a rajongó saját szelfijét kombinálhatja a sztár termékével. „Az influenszer kap egy QR kódot, amit ha a rajongó a terméken beolvas, megjelenik a virtuális bögre a saját szelfijével.” Ez az élmény nemcsak különleges , hanem gyakorlatilag megismételhetetlen más platformokon. A Benefit Barcode ezzel olyan ökoszisztémát hoz létre, ahol: a sztár nemcsak terméket értékesít, hanem élményt ad , a rajongó nemcsak vásárol, hanem részesévé válik a brandnek , a rendszer pedig összekapcsolja a vásárlást, az élményt, a lojalitást és a kedvezményeket. László szerint ez a logika egyszerre növeli az elköteleződést, és piaci szempontból is skálázhatóbb , mint a B2B szféra: „Ha egyetlen influenszer 50 000 embert elér, az többet ér, mint 100 kisvállalkozás.” Ez nemcsak gyorsabb növekedést tesz lehetővé, hanem költséghatékonyabb is. Nem kell minden egyes vásárlót külön megszólítani. Elég megnyerni a közösség központi figuráját , és rajta keresztül a követőket is eléri a rendszer. Ezért nem cél a tömegek direkt elérése. A cél: belépni a közösségekbe, amiket már mások felépítettek. A rendszer így nem új érdeklődőket keres – hanem a már meglévő lojalitást fordítja vásárlássá. Mi közünk a Revoluthoz? – A párhuzam, amit nem mindenki ért elsőre A beszélgetés egyik legérdekesebb, elsőre talán meglepő pontja, amikor Jáger László saját rendszerét a Revoluthoz hasonlítja. De ez nem nagyzolás – nem is technológiai párhuzam a klasszikus fintech értelemben. Sokkal inkább üzleti modell szinten értendő. A lényeg: egy applikáció, ami mögött komplex rendszer fut, de az ügyfél csak a legegyszerűbb élményt érzékeli. „Sokan nem értik még, hogy ez egy applikáció… de a Revolut is egy applikáció.” A hasonlóság ott kezdődik, hogy egy egyszerű, letölthető alkalmazás mögött brutálisan összetett infrastruktúra dolgozik. „A Revolut mögött is kell, hogy bank legyen, licensz, központi banki engedély, transzparens háttérrendszer, devizakonverzió, több számla…” És ugyanez a logika működik a Benefit Barcode esetében is. A felhasználó csak annyit lát, hogy van egy applikáció, van egy kártyája (akár digitális, akár fizikai), és ezzel vásárolhat, kedvezményeket kap, élményeket érhet el. De ami valójában a háttérben fut , az ennél jóval összetettebb: regisztrációk különböző kedvezményrendszerekbe, jogosultságkezelés (pl. van-e érvényes tagsága, véradás után jár-e a kedvezmény), digitális birtoklás ellenőrzése (pl. tényleg megvette-e a virtuális merch-terméket), augmented reality technológia integráció, „Egyik se látszik, de mind kell, hogy működjön, különben nem megy.” Ezért hasonlítja a saját rendszerét a Revoluthoz. Mert egy applikáció önmagában nem érték. Az érték a mögötte lévő rendszer. A logika. A skálázhatóság. A biztonság. A megbízhatóság. És az, hogy a felhasználó ebből semmit nem lát, csak az élményt. „Mi vagyunk a Revolut a merch piacon.” Ez az állítás nem azt jelenti, hogy pénzügyi szolgáltatást nyújtanak. Hanem azt, hogy ugyanúgy újradefiniálják a kategóriát. Ahogy a Revolut megváltoztatta a bankolás élményét – úgy a Benefit Barcode célja, hogy megváltoztassa a rajongói lojalitás, a kedvezményprogramok és a merchandise termékek világát. A különbség csak az, hogy a Revolut már ismert – a Benefit Barcode még épül. De a szemlélet, a cél, és az ügyfélélmény-központú gondolkodás ugyanarra az architektúrára épül. És ez stratégiai szempontból fontos: nem egy terméket fejlesztenek, hanem egy kategóriát. És a kategória jövője a rendszer szintű gondolkodásban van – nem az egyedi funkciókban. Nincs visszaút – a vállalkozás, ami mindent feltett egy lapra Jáger László valójában ez a teljes vállalkozói mentalitását összefoglalja egy mondatban: „Hozd magad olyan helyzetbe, hogy nincs mögötted visszafelé út, és akkor vagy sikerre jutsz, vagy elbuksz – de visszafelé nem fogsz tudni menni.” Ez a cég valódi működésének leírása. A Benefit Barcode nem mellékprojektként indult. Nem „próbaüzemként”. Hanem úgy, hogy az egész korábbi modelljüket felfalták a fejlesztési költségek. A cég teljes nyereségét beletették az új platformba. És ezzel tudatosan megszüntették a visszafordulás lehetőségét. „...az elmúlt 5-6 év fejlesztése elvitte a korábbi 10-15 év összes nyereségét.” Ez a lépés – bármennyire kockázatos – stratégia volt. Mert ha marad még B-terv, ha marad még biztonsági háló, ha megmarad a régi rendszer, akkor nem lett volna elég erős motiváció a teljes váltásra. Épp ezért működik. Mert amikor már nem lehetett visszafordulni, csak előre menni , akkor minden döntés, minden energia, minden kreativitás az új platform felépítését szolgálta. Ez a vállalkozói „égetés”: felégeted magad mögött a hidakat, hogy biztosan előre haladj. És ez nemcsak technológiai értelemben igaz. Érzelmi, piaci és vezetői szinten is. A régi ügyfelek elpártoltak volna, ha nem kapják meg a megszokott dolgokat – ezért hibrid rendszert fejlesztettek. A fejlesztés költségei időről időre túl nagynak tűntek , de továbbmentek. A piac kicsi volt, a visszajelzések kemények – ezért országot és piacot váltottak . És most itt tartanak: egy olyan rendszerrel, ami már több nyelven működik, milliós felhasználóbázisa van , és készen áll arra, hogy globális szinten skálázzák. A „nincs visszaút” nem veszély, hanem stratégia. Nem félelmet kelt, hanem fókuszt ad. És ezt a gondolkodást László nemcsak magának szánja. Ez üzleti tanács is minden vállalkozónak: „Ha nincs visszafelé út, akkor nem gondolkodsz azon, hogy lehetséges-e. Megcsinálod.” Amit ez a történet tanít Ez az epizód nem arról szólt, hogyan „legyél sikeres” vagy „csinálj startupot”. Hanem arról, hogy mit jelent vállalkozónak lenni egy olyan világban, ahol minden gyorsabban változik, mint ahogy dönteni tudsz. Jáger László története tükör mindazoknak, akik érzik, hogy a régi modell már nem elég , de még nem látják a következőt. Itt nincs megúszás. Nincs kompromisszum. Ha még mindig plasztikkártyát árulsz , de a vevő már applikációt akar – lépned kell. Ha a piac kicsi, és nem tud eltartani , akkor vagy kilépsz nemzetközibe , vagy bezársz. Ha a rendszered nem tud skálázódni , akkor nem üzlet, csak elfoglaltság. „Egy ügyes vállalkozó nem egy munkahelyet épít magának, ahol élete végéig dolgozhat.” Ez nem a „dolgozz kevesebbet” tanács. Ez a „gondolkozz máshogy” üzenet. Építs rendszert. Delegálj. Automatizálj. Tervezz kilépéssel. A Benefit Barcode sztorija arról szól, hogyan lehet egy lojalitáskártyás modellből globális platformot építeni úgy, hogy közben nem veszted el a régieket, de megnyered az újakat. Ez stratégia. Ez vízió. Ez vállalkozás a jövő nyelvén. 🎧 Hallgasd meg most az epizódot, ha te is érzed, hogy új szintre kell lépned, de nem tudod, hogyan nézzen ki az új rendszered 💬 Te mit viszel magaddal László történetéből? Oszd meg és küldd el egy vállalkozó ismerősödnek! Jáger Lászlóról "A kollégáimmal már 20 éve vagyunk jelen a magyar piacon, több száz cégnek, illetve nonprofit szervezetnek segítettünk saját arculatú ügyfél-, valamint tag-, illetve támogatói kártyák kibocsátásában – akkor még plasztik alapon. Azonban amennyire „menő” volt évtizedekkel ezelőtt az, ha mondjuk egy szakszervezet a papír alapú tagkártyát plasztik kártyára cserélte, manapság már ez retrónak tűnik: egyrészt már egyre többen a mobiljukban tárolják a kártyáikat, másrészt a plasztik szó ma már szinte egyet jelent a környezetszennyezéssel. Ezért is döntöttünk új évekkel ezelőtt, hogy elindulunk a virtualizáció irányába, de – egyedülálló módon – úgy, hogy egy hibrid rendszert hozunk létre: a plasztik kártyákból is lehet virtuálisat csinálni, vagy fordítva. Azonban azt már előre láttuk, hogy csak a magyar piac nem képes kitermelni a fejlesztéshez szükséges több száz millió forintot, ezért úgy döntöttünk, hogy az új platformunkat, már a nemzetközi piacra fogjuk felépíteni." Benefit Barcode Inc. a neten Honlap Facebook LinkedIn Twitter Instagram A beszélgetés alapján készült cikkek Olvasd el a Recap cikkeket 👉 Iratkozz fel Sallangmentes Hírlevelünkre! ...ha szeretnél több ilyen nyers, üzleti logikát helyrerakó epizódot. Ropogós olvasnivalók Startup skálázás: hogyan építs növekedési gépezetet akkor is, ha a világ nem érti, hogyan működik a projekted Hogyan skáláz egy startup akkor is, ha a világ nem érti a projekt működését? A transzkript tanulságai alapján megmutatom a valódi növekedés ritmusát. 2025. dec. 8. AI vagy megszűnsz: így automatizálj okosan a cégedben (konkrét példákkal) Az AI nem a jövő – már most versenytársad. Balogh Dávid példákkal mutatja meg, hogyan csökkents 30%-ot a költségeidből digitális asszisztensekkel. 2025. okt. 22. AI vállalkozásoknak – ha nem használod, pár éven belül véged lesz A mesterséges intelligencia nem a jövő – már most újraírja a vállalkozások játékszabályait. Balogh Dávid szerint az AI vállalkozásoknak nem luxus, hanem túlélési kényszer. Aki ma nem kezdi el beépíteni a működésébe, néhány éven belül szakmai halálra van ítélve. Ismerd meg, hogyan válhat az AI-ból a legnagyobb versenyelőnyed. 2025. okt. 21. Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

<< Vissza az epizódokhoz Boldog Születésnapot Magyar Business Podcast! 2023. november 2. A mai egy különleges adás ugyanis ebben az epizódban azt ünnepeljük, hogy 3 éves a Magyar Business Podcast! Ami számokban : több, mint 13 ezer Youtube látogatónk volt 82 vendégünk volt 112 adásunk jelent meg a mai napig. Ebben az adásban szerepelnek a csatorna alapítói közül, illetve 1 éve csatlakozott csaptattagok is. Fogadjátok szeretettel ezt az epizódot, ahol az elmúlt 1 év eseményeit elevenítjük fel, mesélünk magunkról és a Magyar Business Podcast jelenlegi céljairól! 👉 Iratkozz fel Sallangmentes Hírlevelünkre! ...ha szeretnél több ilyen nyers, üzleti logikát helyrerakó epizódot. Ropogós olvasnivalók Startup skálázás: hogyan építs növekedési gépezetet akkor is, ha a világ nem érti, hogyan működik a projekted Hogyan skáláz egy startup akkor is, ha a világ nem érti a projekt működését? A transzkript tanulságai alapján megmutatom a valódi növekedés ritmusát. 2025. dec. 8. AI vagy megszűnsz: így automatizálj okosan a cégedben (konkrét példákkal) Az AI nem a jövő – már most versenytársad. Balogh Dávid példákkal mutatja meg, hogyan csökkents 30%-ot a költségeidből digitális asszisztensekkel. 2025. okt. 22. AI vállalkozásoknak – ha nem használod, pár éven belül véged lesz A mesterséges intelligencia nem a jövő – már most újraírja a vállalkozások játékszabályait. Balogh Dávid szerint az AI vállalkozásoknak nem luxus, hanem túlélési kényszer. Aki ma nem kezdi el beépíteni a működésébe, néhány éven belül szakmai halálra van ítélve. Ismerd meg, hogyan válhat az AI-ból a legnagyobb versenyelőnyed. 2025. okt. 21. Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

<< Vissza az epizódokhoz Revive Fitness / Kolozsvári Arnold Csaba 2023. október 16. „Nem építhetsz jövőt, ha a múltba kapaszkodsz – a kérdés nem a visszatérés, hanem a szintlépés volt.” Kolozsvári Arnold Csaba története Debrecenből indul, és egy olyan döntéssel folytatódik, amit sok vállalkozó ismer: nem látott más kiutat. Azt mondja, Magyarországon nem tudott hinni abban, hogy kemény munkával, tisztességgel és tudással el lehet érni bármit , hacsak nem hazudik, lop vagy másokat fúr ki. Ez volt az a pont, amikor eldöntötte: elmegy. 1999-ben érkezett az Egyesült Államokba. Angolul nem beszélt, vízuma csak látogatói volt, pénze alig. Az első időkben takarított, mosogatott, hamis társadalombiztosítási kártyával dolgozott . Rizsen és száraz kenyéren élt, és olyan szobában lakott, ahol bolhák ugráltak körülötte. Mégis maradt. A magyar név kimondhatatlannak bizonyult – „Csaba” helyett csak azt kérdezték: „Trouble?” . Így lett belőle „Arnold”. A túlélés nap mint nap újraindult: autó négy emberrel közösen, üres tankkal, tolva a kocsit a benzinkútig, minimálbéres munkák, nulla kapcsolati háló . Ez az epizód arról szól, hogy mi történik akkor, amikor nincs más lehetőség, csak menni tovább. És hogyan tud valaki ebből a helyzetből elindítani egy új életet – és vállalkozást – Amerikában. „Az utolsó centem is elfogyott. Apám szemébe nem tudtam volna úgy nézni, hogy visszajövök.” A névváltás, mint kényszer és stratégia Arnold első komolyabb ütközése az amerikai valósággal egy hotel ajtajánál történt. Takarítóként dolgozott, amikor egy vendég nem tudott bejutni az üvegajtón keresztül. Megkérdezte a nevét, Arnold pedig azt válaszolta: „Csaba.” A válasz reakciója: „Trouble?” – baj, gond, probléma. A félreértés kínos volt, de nagyon is tanulságos. Ez volt az a pont, amikor ráébredt: nem maradhat az, aki otthon volt . Ezért vette fel az Arnold nevet. Nem divatból, nem személyes önkifejezésként, hanem kényszerből . Amerikában az identitásod addig létezik, amíg ki tudják mondani – különben csak probléma vagy. Még az „Arnold” név is nehézséget okozott az amerikai fülnek, amikor magyar akcentussal ejtette ki. Ez nem csak nyelvi kérdés. Ez üzleti és túlélési kérdés is . Ha nem értik a neved, nem értik, ki vagy. Ha nem tudnak megjegyezni, nem tudnak visszahívni, nem tudnak ajánlani, nem tudnak veled üzletelni. „Hiába felvettem az Arnold nevet, akárhányszor elmondom, megkérdezik: mit mondtál?” Ez az első lépés nem a vállalkozás volt – hanem az önazonosság elengedése a túlélésért . És ez az ár, amit sok bevándorló megfizet, mielőtt még bármit építhetne. A nemzetközi piacokban látta meg a skálázás valódi lehetőségét. Arnold nem pillanatnyi ötlettől vezérelve indult útnak. A döntés éveken át érlelődött benne. Már 14 évesen tudta: nem az az út érdekli, amit otthon lát maga körül. A példaképe Arnold Schwarzenegger volt – nemcsak a testépítés miatt, hanem azért is, mert egy kis faluból jött, és világszinten tudott érvényesülni . Ez a példa ragadt bele. A végső lökést mégis a rendszer adta. Ahogy ő mondja: „Hiába dolgozott az ember nagyon keményen, nem láttam azt, hogy abból bármi lehetne.” Otthon a kemény munka, a tisztesség és a tudás nem volt elég – mert aki nem játszott a szabályok ellen, az nem jutott egyről a kettőre. A siker ára Magyarországon gyakran az volt, hogy hazudj, csalj, vagy fúrj ki másokat. Ő ebbe nem akart beleállni. Ezért lett Amerika a cél. Nem a filmek, nem az álomélet miatt – hanem mert ott legalább volt esély . Még ha nehezebb is. Még ha nem is ismeri ott senki. Még ha a nulláról is kell kezdeni. Mert a nulláról legalább lehet felfelé építkezni. Magyarországon viszont – érzése szerint – már a startvonal sem volt tiszta. „Nem láttam azt, hogy csak kemény munkából és tisztelettel és tudással az ember valamit el tud érni úgy, hogy ne kelljen lopni, csalni vagy hazudni.” A döntés 1999-ben érett meg teljesen. És innentől nem volt visszaút. Sem anyagi, sem erkölcsi, sem stratégiai értelemben. Arnold nem turistának jött – hanem hogy új életet építsen, minden szempontból . A túlélés első hat hónapja Az amerikai indulás nem egy startup pitch-sel kezdődött, hanem takarítással, mosogatással, és azzal, hogy legyen mit enni. Arnold látogatói vízummal érkezett, munkavállalási engedélye nem volt. Az első hónapokban egy magyar ismerős segítségével próbált boldogulni, de gyorsan szembesült a realitással: mindenki a saját bőrét menti . A „segítség” végül nem sokáig tartott – egy ponton el kellett menekülnie onnan, ahol volt. Elkezdődött a kényszerű túlélés : hamis társadalombiztosítási kártya, fizetés nélküli napok, és olyan munkák, amikből nap végén néha nem jutott több, csak egy adag rizs vagy egy szelet kenyér. Volt, hogy már barnult volt a kenyér , de még azt is megette. Az autó, amit négyen használtak közösen, egyszer csak megállt – kifogyott belőle a benzin, és Arnold gyalog tolta a kocsit, miközben a rendőr megállt mögötte, és kérdezgette, mi történik. Ő pedig dadogva próbálta elmagyarázni: nincs benzin, és nem beszél angolul. Ezek az első hónapok nem csak fizikailag voltak kemények, hanem pszichésen is. Minden dollár elfogyott. Nem volt hova visszamenni. És nem volt opció a feladás. A fordulat egy újsághirdetés formájában jött. „ Work today, get paid today. ” – ez a mondat azt jelentette: dolgozz ma, és kapsz pénzt még ma. Arnold ekkor elővette a szótárát, lefordította, felhívta a számot, és elindult az első napi kifizetéses alkalmi munkára. Ez volt az első alkalom, amikor kicsit fellélegzett. De még ez sem jelentett megoldást – a munkatársak többsége alkoholista, drogfüggő, munkára képtelen ember volt. Arnold kilógott közülük – de pont ez adta meg neki az első előnyt. Dolgozott, időben ott volt, elvégezte a feladatát. Ez lett a kezdő reputációja. És innen indult a lassú, de tudatos kapaszkodás felfelé. „Rizs, kenyér, nulla pénz. És mégis valahogy tovább kellett menni.” Ez a blokk tökéletes látlelet arról, mit jelent külföldön, egyedül, rendszer nélkül, nulláról újrakezdeni . Nincsenek hősök. Csak túlélők. És akik a túlélésből tudnak célt, rendszert és stratégiát építeni – ők lesznek vállalkozók. A magyar közösségtől való elszakadás Arnold hamar megtapasztalta, hogy nemcsak az idegen ország kihívásaival kell megküzdenie, hanem a saját közössége árulásaival is . A kezdetekben természetesen próbált magyarokkal kapcsolatot keresni – hiszen ez tűnt a legegyszerűbbnek. De hamar kiderült: ez a kapcsolódás nem segítség, hanem lehúzás. Két magyar srác például úgy került hozzá, hogy New Yorkban becsapták őket , elvették minden pénzüket, és kamu munkát ígértek nekik. Arnold – saját szűkös körülményei ellenére – ételt, matracot és munkalehetőséget is biztosított nekik. De amikor kiderült, hogy a munka nem legális, azt mondták: „Édesanyám azt mondta, ha nem leszünk legálisan bejelentve, akkor inkább ne dolgozzunk.” Ez volt az utolsó csepp. Ezek után nemcsak hogy nem köszönték meg, amit kaptak, de elkezdték aláásni Arnold helyzetét a szállásadó idős hölgy felé, akitől Arnold az apartmant bérelte. A konfliktus odáig fajult, hogy majdnem kirúgatták őt a lakásból is. Ekkor döntött: vége. Elég a magyarokból. Innentől kezdve éveken át tudatosan kerülte a magyar közösséget , csak az amerikai környezetre koncentrált. Ez volt az egyetlen esélye, hogy felépítsen valamit, amire hosszú távon lehet építeni. Nem akart több manipulációt, kiskaput, panaszkodást, visszahúzó mentalitást. „Azt mondtam: kész, befejeztem a magyarokkal. Nem foglalkozom velük.” Ez a döntés nem érzelem, hanem stratégia volt. Egy kemény, vállalkozói szempontból logikus lépés: ha a közeg mérgez, ki kell lépni belőle. Akkor is, ha a saját nyelved, a saját nemzeted, a saját múltad. Mert ha az nem épít, csak visszahúz – az üzletileg is bukás. A „work today, get paid today” pillanat: az újrakezdés első jele Az igazi fordulópont Arnold számára egy apró újsághirdetés volt. Addigra már elfogyott minden pénze , nem volt megtakarítása, és nem volt semmilyen lehetősége visszatérni Magyarországra. Szó szerint az utolsó centjéig kiszámolt helyzetben volt, és a következő lépés nem csak a karrierje, hanem az élete szempontjából is sorsdöntőnek bizonyult. A hirdetés négy angol szó volt: „Work today, get paid today.” Arnold elővette a kis szótárát, lefordította. Megértette, mit jelent: dolgozz ma, és már ma kapsz fizetést. Ez számára egyenlő volt a megváltással. Azonnal jelentkezett. A hely, ahová került, nem volt álommunkahely. Olyan emberek dolgoztak ott, akiket Magyarországon még kerülne is az ember – alkoholisták, drogfüggők, megbízhatatlan figurák. Ő így fogalmazott: „Nem arról van szó, hogy ezek az emberek tisztességesek, de nem kapnak munkát. Ezek az emberek nem tudják megtartani a munkát.” És mégis: Arnold elkezdett dolgozni velük. Kitűnt. Egyszerűen azzal, hogy megjelent időben, elvégezte a munkát, és nem kellett utána takarítani . A megbízhatóság, ami korábban nem jelentett semmit, itt azonnal előny lett. Ez volt az első alkalom, amikor értékké vált a hozzáállása , nem hátránnyá. A történet egyik kulcsmomentuma, amikor a hamis társadalombiztosítási kártyáját használta – nemcsak saját magának, hanem egy magyar lánynak is, akinek a számát megváltoztatta egy jeggyel , mert neki nem volt sajátja. Fogalma sem volt, működik-e – de működött. A munkahelyen két évig dolgoztak így , és még a főnökök is kérdezték, miért nem mennek főállásba, annyira szeretik őket. „Ez a kis hely olyan volt, hogy ott olyan embereket találsz, ahol Magyarországon mindig azt szoktam mondani, hogy azok szebbnek se köpni időket.” A munkák között volt hotel takarítás, éjszakai mosogatás, bank- és golfklub takarítás , minden, amit csak el lehetett vállalni. Ez nem volt karrier – ez volt a túlélés üzemszerűen , amit egyetlen dolog hajtott: a cél, hogy az Egyesült Államokban valósítsa meg az álmát. Ez a blokk egyetlen gondolatra épül: nem az számít, hol kezdesz, hanem hogy megállsz-e. És Arnold nem állt meg. Akkor sem, amikor minden ok megvolt rá. „Egy cél hajtott engem: hogy az Egyesült Államokban meg tudjam valósítani az álmaimat.” A munka minősége és a saját határok feszegetése Arnold számára nem az volt a kérdés, hogy képes-e dolgozni. Mindig is dolgozott, és sosem riadt vissza a nehézségektől. A valódi kihívást az jelentette, hogy olyan munkákat kellett elvállalnia, amit korábban elképzelhetetlennek tartott magáról. „Olyan dolgokat csináltam ott kint, amit Magyarországon nem csináltam volna.” Az Egyesült Államokban végzett munkák messze voltak a vágyott élettől: bankok, golfklubok, hotelek takarítása, éjszakai műszakok, nappali beugrós melók. Egyetlen cél lebegett előtte: túlélni, és nem visszamenni . Még akkor sem, amikor már szó szerint elfogyott minden forrása. „Az utolsó centemet elköltöttem, már nem volt pénzem.” A környezete sem volt épp inspiráló. Az alkalmi munkák helyszínein gyakran olyan emberekkel találkozott, akik alkohol- vagy drogproblémákkal küzdöttek, nem tudtak rendszeresen dolgozni, nem lehetett rájuk számítani. „Nem arról van szó, hogy ezek az emberek tisztességesek, de nem kapnak munkát. Ezek az emberek nem tudják megtartani a munkát.” Ebben a közegben kellett helytállnia. Nem volt választása. Azt tette, amit tudott: megjelent, elvégezte a munkáját, és fizetést kapott érte. Egyik napról a másikra, megbízhatóan. Ez hozta az első stabilabb pontokat a túlélésben. A legfontosabb hajtóerő mindig ugyanaz maradt: az álom, hogy az Egyesült Államokban új életet tud építeni. „Egy cél hajtott engem: hogy az Egyesült Államokban meg tudjam valósítani az álmaimat.” Ez a szakasz egyértelműen megmutatja, hogy Arnold nem kifogásokat keresett, hanem lehetőségeket , még a legnehezebb körülmények között is – és ezekből építette fel későbbi vállalkozását. A testépítés és az első kapcsolódás az amerikai világgal Arnold életében a testépítés nem csak sport volt, hanem menedék, struktúra és önazonosság – különösen az amerikai túlélési időszakban. Ahogy ő mondja, a testépítés mindig is az élete része volt, már Magyarországon is az edzőteremben töltötte az idejét, és ez folytatódott az USA-ban is , sőt, még fontosabb szerepet kapott. Amikor lehetősége adódott, hogy a sok fizikai és takarítómunka mellett visszatérjen az edzőterembe, újra azt érezte: valami olyan közegbe kerül, amihez köze van . A konditerem lett az első olyan hely, ahol már nem csupán küszködött a túlélésért, hanem kapcsolódni tudott az emberekhez. „Elkezdtem járni konditerembe. Az volt az első olyan hely, ahol már éreztem, hogy emberek kérdeznek tőlem valamit.” Nem kértek referenciát, nem kérdezték, honnan jött. Az eredmények beszéltek helyette. A fizikai jelenlét, az alkat, az edzettség – ezek önmagukban bizalmat építettek. Nem számított a nyelvi akcentus vagy a származás. A vendégek kérdeztek tőle, tanácsot kértek, kíváncsiak voltak rá. Ez volt az első pont, ahol valódi figyelmet kapott – nem származás, hanem tudás alapján . „Elkezdtek kérdezgetni, hogy mit csinálok, hogy csinálom, mivel eszem, mit használok.” Ebből a közegből született meg az első ötlet, hogy ebből később valami több is lehet. Ekkor még nem volt konkrét vállalkozás, de a gondolat elkezdett formálódni , hogy a testépítéssel, edzéssel, táplálkozással kapcsolatos tudását értékké lehet alakítani. Olyasmivé, amiért az emberek hajlandók fizetni – ha megfelelően kommunikálja és felépíti. Ez volt az első pont, ahol már nem csak a munkáért, hanem a tudásáért is kezdett elismerést kapni . És ami talán még fontosabb: önbizalmat. Egy olyan közegben, ahol korábban minden kapcsolata kiszolgáltatottságra, alá-fölérendeltségre épült, a konditeremben partnerként kezdték kezelni . Ez a részlet jól mutatja: a vállalkozói út nem mindig egy ötletből indul. Néha abból a pillanatból születik , amikor valaki először érzi, hogy érdeklik az embereket a tapasztalatai . „Ez volt az első pont, ahol nem csak dolgoztam, hanem elkezdtem visszakapni valamit abból, aki vagyok.” A tudatos elszakadás a magyarságtól Arnold számára a magyar közösségtől való eltávolodás nem érzelmi, hanem tudatos döntés volt . Az első időszak nehézségei, az átélt csalódások után világossá vált számára, hogy ha előre akar lépni, akkor nem kapaszkodhat a saját közegébe – mert az nemhogy nem segítette, de még hátráltatta is. „Én nem akartam magyarul beszélni. Direkt. Tehát én elkerültem a magyarságot évekig.” Ez a mondat világosan mutatja: nemcsak kerülte a nyelvi közösséget, hanem tudatosan úgy döntött, hogy nem akar részt venni benne . A döntés hátterében korábbi konkrét esetek is álltak, ahol magyar ismerősök visszaéltek a helyzettel, ártottak neki vagy kis híján kiszorították a szállásáról . Az eltávolodás egyik fő oka a mély csalódás volt a magyarokban : „Olyan szinten csalódtam a saját népemben, hogy nem kerestem a társaságukat.” Ezek után Arnold elszigetelte magát a magyar közegtől , és éveken keresztül nem keresett kapcsolatot magyarokkal. Nem alakított ki új ismeretségeket, nem épített magyar környezetet maga köré. Ehelyett csak a munkára és a túlélésre koncentrált . Ebben az időszakban még nem az integráció, nem a vállalkozás vagy a nyelvtanulás volt a fő cél. Csak az, hogy nyugalmat teremtsen maga körül , és elkerülje azt a közösséget, amiben sorozatosan csalódott . A hamis kártyák és a túlélés eszközei Arnold egyik legsúlyosabb tapasztalata az amerikai évek elején a társadalombiztosítási szám (Social Security Number, SSN) hiánya volt. Mivel látogatói vízummal érkezett, nem volt legális munkavállalási engedélye , így a legtöbb hivatalos úton nem vállalhatott munkát. Ezért – ahogyan sok más bevándorló – ő is olyan SSN-kártyához fordult, ami nem volt valódi . A beszélgetésben egyértelműen elmondta, hogy az első társadalombiztosítási szám, amit használt, nem volt törvényes . „Az első social security számom, az nem volt legális.” Egy ponton pedig módosította is az egyik számot , hogy egy ismerőse – egy magyar lány – is tudjon dolgozni az ő papírjaival. Az eredeti számot egy hellyel megváltoztatta, és ezzel ketten dolgoztak – ugyanazon a munkahelyen – hosszú időn keresztül. „Annyit csináltam, hogy az egyik számot megváltoztattam, hogy a lánynak is legyen egy social security száma.”„Két évig dolgoztunk ezzel a számmal.” Ez az SSN volt a kulcs ahhoz, hogy fizikai munkát tudjanak vállalni – például hotel takarítást, golfklub és banképület takarítást, vagy más alkalmi munkákat. A munkáltatók nem kérdeztek sokat, csak azt nézték: az ember elvégzi-e a dolgát. Arnold azt is elmondta, hogy volt olyan főnök, aki meglepődött, milyen jól dolgoznak, és még ajánlatot is tett arra, hogy állandó munkát kapjanak . „Mondták, hogy be kéne állni főállásba, mert szeretnek bennünket, jól dolgozunk.” A túléléshez ez kellett akkor – és a lehetőségek közül ez volt az egyetlen, amit választani tudott. Ezek a részletek nem csak egy bevándorló küzdelméről szólnak, hanem arról is, milyen kockázatokat kellett vállalnia annak, aki úgy döntött: nem megy vissza – bármi áron. A hazatérés kizárt opció volt Arnold történetében a hazatérés nem egy lehetséges forgatókönyvként szerepelt – hanem mint egy teljesen kizárt, megalázó végkimenetel . Az epizódban határozottan és többször is kijelentette: nem tudta volna feldolgozni, ha vissza kell mennie Magyarországra. „Nem volt opció, hogy hazamenjek.” A beszélgetés során elmesélte, hogy amikor Amerikába érkezett, hozott magával némi pénzt. Azonban ez az összeg hamar elfogyott a megélhetési költségekre, és mire eljutott oda, hogy önállóan kell boldogulnia, már nem volt tartaléka. A lehetőségek beszűkültek, és csak egy irány maradt: előre. „Az utolsó centemet elköltöttem, már nem volt pénzem.” Ebben az állapotban – teljesen egyedül, kiszolgáltatva, egy idegen országban – Arnold számára a gondolat, hogy visszamenjen, nemcsak bukásként, hanem személyes szégyenként is értelmeződött . Kifejezetten említi, hogy nem akart úgy hazatérni, hogy az édesapja szemébe kelljen néznie . Ez az a belső elhatározás, ami végigkísérte az első időszak minden kihívásán: nem adhatja fel, nem mehet haza, nem bukhat bele. A beszélgetésből kiderül, hogy még akkor sem gondolkodott a hazatérésen, amikor a helyzete gyakorlatilag ellehetetlenült . A társadalombiztosítási szám nem volt legális, a lakhatás bizonytalan volt, a pénz elfogyott – de ezek egyikét sem kezelte úgy, mint ami elegendő ok lenne a visszafordulásra. Ez a hozzáállás nem stratégia volt, nem számítás – hanem belső döntés, amit még azelőtt hozott meg, hogy elindult volna . „Nekem nem volt opció, hogy hazamenjek. Az lett volna a bukás.” Amit ez a történet tanít Kolozsvári Arnold Csaba története nem a sikerről szól, hanem a túlélésről . Az epizódban végig nyomon követhetjük azt az utat, amely Debrecenből indul, és a nulláról való amerikai újrakezdésig tart – pénz nélkül, kapcsolatok nélkül, legális munkalehetőség nélkül. Arnold nem tartotta opcióként, hogy hazatérjen, nem tudott volna apja szemébe nézni, ha feladja. Ez az egyirányúság tette lehetővé, hogy még akkor is kitartson, amikor bolhás szobákban lakott, rizsen élt, hamis papírral dolgozott , és olyan környezetben mozgott, ahol minden ellene szólt. A tapasztalatai alapján azt is világosan elmondta, hogy mélyen csalódott a magyar közegben , és ezért évekig tudatosan elkerülte. Nem beszélt magyarul, nem keresett kapcsolatot magyarokkal, nem akart újra kiszolgáltatott lenni. „Olyan szinten csalódtam a saját népemben, hogy nem kerestem a társaságukat.” A testépítés volt az első kapaszkodó, ahol végre önmagaként tudott megjelenni , ahol kérdeztek tőle, kíváncsiak voltak rá, és ahol már nem csak munkásként, hanem emberként kezdték kezelni. A konditerem lett az első hely, ahol érezte: valamije mégis van, ami számít . „Elkezdtem járni konditerembe. Az volt az első olyan hely, ahol már éreztem, hogy emberek kérdeznek tőlem valamit.” És mindeközben: nem panaszkodott, nem magyarázkodott, nem várta, hogy majd valaki megoldja helyette. Minden nap dolgozott. Ha kellett, takarított. Ha kellett, mosogatott. Ha kellett, tolta a kocsit a benzinkútig. Csak egy cél hajtotta: „Egy cél hajtott engem: hogy az Egyesült Államokban meg tudjam valósítani az álmaimat.” 🎧 Hallgasd meg a teljes epizódot, ha vállalkozóként te is szeretnél szintet lépni! 💬 Te mit viszel magaddal Arnold történetéből? Oszd meg és küldd el egy vállalkozó ismerősödnek! Kolozsvári Arnold Csabáról „Kolozsvári Csaba Arnold vagyok Debreceni születésű. Miután megtaláltam az ideálom képét egy magazinban, aki nem volt más mint Arnold Schwarzenegger, azonnal határozottá vált a számomra hogy mit is akarok az életemben elérni. Ami pedig nem volt más mint hogy ne a fizikai erőnlétemből hanem a tudásomból fakadóan másokon, embereken segítsek az egészség megőrzésé érdekében. Ezt pedig nem máshol hanem az Egyesült Államokban akartam megvalósítani. Ezek után a sport betöltötte az életem 13 eves koromtól, kisebb-nagyobb versenyzési sikerekkel. Majd pedig végül 24 évesen 1999-ben megérkeztem az USA-ba és elkezdtem dolgozni az álmom megvalósításán. Ami természetesen nagyon nehezen kezdődött. Először Marco Islanden kezdtem meg takarítói és tányérmosó munkásságom. Mindössze 6 rövid hónap után, azok a magyarok, akikkel együtt éltem, lehetetlenné tettek a további ottmaradást és ezért az utolsó remény egy daytonai közjegyzőben maradt, aki M.o.-n is hirdette magát mint egy zöldkártya lottó sorsolásában segítő személy. Remélve azt, hogy ő majd munkában és szállásban is fog segíteni, egy 1984-es Dodge 600 autóval neki vágtam én es az akkori barátnőm a bizonytalannak a bizonytalanból. Sajnos munka az nem sikerült, de ezen úr segítségével sikerült bérelni egy kis lakást. Oda adva az utolsó 1000$-t, munkát nem kapván, hihetetlenül kis angol tudassál de sportból fakadó kitartassál és elkötelezettséggel, illetve egy angol-magyar szótárral a kezemben, tudtam hogy nincs más út mint előre. Szótáram segítségével megtaláltam a megoldást egy újságban, "work today, get paid today". Így aztán, ennek a munkaadónak a segítségével, tovább tudtam folytatni a karrierem mint takarító és mosogató fiú. De tudtam, néha remegve is, hogyha kitartok, meglesz az eredménye. A másik nagy toló erőt édesapámnak köszönhetem, aki nem hitt abban, hogy bármi sikert elfogok tudni érni, sem a sportban, sem pedig az USA-ban. Így aztán a bizonyítási vágy az állandóan égett bennem, ami mai napig nem aludt ki! Természetesen azóta mint a bevándorlók nagyrésze, rengeteg nehézségen mentem keresztül és még a kitoloncolás is szóba került. Ma viszont büszkén elmondhatom, hogy egy sikeres fitneszteremnek vagyok a tulajdonosa, amely csak személyi edzessél foglalkozik és többszörös bajnoka a legjobb helyi fitneszközpont díjnak, amelyet évente rendeznek a helyi sajtó által. Céljaim nem apadtak, további 2 terem nyitását tervezem 2024-ben, majd pedig az ingatlanok további vásárlása a cél. ” REvive Fitness a neten Honlap Facebook YouTube A beszélgetés alapján készült cikkek Olvasd el a Recap cikkeket 👉 Iratkozz fel Sallangmentes Hírlevelünkre! ...ha szeretnél több ilyen nyers, üzleti logikát helyrerakó epizódot. Ropogós olvasnivalók Startup skálázás: hogyan építs növekedési gépezetet akkor is, ha a világ nem érti, hogyan működik a projekted Hogyan skáláz egy startup akkor is, ha a világ nem érti a projekt működését? A transzkript tanulságai alapján megmutatom a valódi növekedés ritmusát. 2025. dec. 8. AI vagy megszűnsz: így automatizálj okosan a cégedben (konkrét példákkal) Az AI nem a jövő – már most versenytársad. Balogh Dávid példákkal mutatja meg, hogyan csökkents 30%-ot a költségeidből digitális asszisztensekkel. 2025. okt. 22. AI vállalkozásoknak – ha nem használod, pár éven belül véged lesz A mesterséges intelligencia nem a jövő – már most újraírja a vállalkozások játékszabályait. Balogh Dávid szerint az AI vállalkozásoknak nem luxus, hanem túlélési kényszer. Aki ma nem kezdi el beépíteni a működésébe, néhány éven belül szakmai halálra van ítélve. Ismerd meg, hogyan válhat az AI-ból a legnagyobb versenyelőnyed. 2025. okt. 21. Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

<< Vissza az epizódokhoz Kelemen Kálmán / iFinance 2025. február 18. "Több mint 25 éves nemzetközi nagyvállalati, felsővezetői tapasztalattal rendelkezem, a céget egyszemélyes vállalkozásként indítottam, előszőr még csak kiszervezett CFO szolgáltatásokat nyújtottam, ez a vállalkozás a mai napra kinőtte magát. 20 fős csapatukkal gyakorlatilag egy külsős pénzügyi osztály tudunk lenni a KKV-k számára. Tesszük ezt online, nemzetközi tapasztalattal, több nyelven, innovatív megoldásokkal naprakészen tartva ügyfeleink pénzügyeit. Szolgáltatásinkról bővebben honlapunkon lehet érdeklődni. https://ifinance.hu/ " Kelemen Kálmán / iFinance a neten: LinkedIn Facebook 👉 Iratkozz fel Sallangmentes Hírlevelünkre! ...ha szeretnél több ilyen nyers, üzleti logikát helyrerakó epizódot. Ropogós olvasnivalók Startup skálázás: hogyan építs növekedési gépezetet akkor is, ha a világ nem érti, hogyan működik a projekted Hogyan skáláz egy startup akkor is, ha a világ nem érti a projekt működését? A transzkript tanulságai alapján megmutatom a valódi növekedés ritmusát. 2025. dec. 8. AI vagy megszűnsz: így automatizálj okosan a cégedben (konkrét példákkal) Az AI nem a jövő – már most versenytársad. Balogh Dávid példákkal mutatja meg, hogyan csökkents 30%-ot a költségeidből digitális asszisztensekkel. 2025. okt. 22. AI vállalkozásoknak – ha nem használod, pár éven belül véged lesz A mesterséges intelligencia nem a jövő – már most újraírja a vállalkozások játékszabályait. Balogh Dávid szerint az AI vállalkozásoknak nem luxus, hanem túlélési kényszer. Aki ma nem kezdi el beépíteni a működésébe, néhány éven belül szakmai halálra van ítélve. Ismerd meg, hogyan válhat az AI-ból a legnagyobb versenyelőnyed. 2025. okt. 21. Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

<< Vissza az epizódokhoz Te vagy a brand / Csábi Boróka 2024. június 24. Boróka története a bátorságról szól, arról az útról, amikor megmássza a lélek erejét és felvállalja tudását a világ előtt. "Az ismertség egy eszköz. A követőtábor egy erőforrás. A befolyás egy felelősség. A népnevelés pedig kötelesség." "A jövő nem a specialistáé, nem a generalistáé, hanem a vizionáriusé." „Te vagy a brand” néven rendezett workshopjain és szolgáltatásain keresztül Boróka már több mint 10 000 vállalkozót és marketingest inspirált, hogy megtalálják autentikus hangjukat és vonzó személyes márkát építsenek. "Azt csinálni, amit szeretsz, amiben jó vagy, énmárkát építeni önazonsan, felvállalni magad, értéket teremteni, mindeközben elérni az anyagi céljaidat" – a Te vagy a brand küldetése. Rövid idő alatt a Te vagy a brand lett az utóbbi évek egyik legdinamikusabban fejlődő, marketingoktatással foglalkozó platformja, ahol havonta több ezer tanulni vágyó keresi a legfrissebb közösségimédia-trendekkel foglalkozó tanfolyamokat és blogcikkeket. Boróka több mint 50 ezer social media követővel az egyik legbefolyásosabb marketinges énmárka témában. A Datalyze szerint végzett kutatás alapján 2020-ban, vállalkozói témában ő volt a 2. top növekvő influenszer. A LinkedIn pedig, egy meghívásos alapú program alapján a Personal Branding Top Voice címmel illette meg. Boróka rendszeresen tart tréningeket a legnagyobb vállalatok vezetőinek és értékesítőinek, nem ijed meg attól, ha 50 mérnök felső vezetőt vagy 25 agy- és gerincsebészt kell meggyőznie arról, hogy az énmárkaépítés kihagyhatatlan része ma már, hogy tudatosan jelenjünk meg az online felületeken. Több tucat sikeres vagy feltörekvő énmárka épül már az ő tanításai nyomán. Ezenfelül rendszeresen fellép a legnagyobb konferenciákon, ahol előadásaival és üzenetével mély benyomást tesz a hallgatókra. 2022-ben pedig megjelent első „könyve”, amely – Borókára jellemző, formabontó módon – valójában nem egy könyv, hanem egy személyes márkaépítés fejlesztésével foglalkozó kártyapakli. Csábi Boróka a neten Instagram LinkedIn Facebook Te vagy a brand a neten Honlap Facebook LinkedIn YouTube Instagram 👉 Iratkozz fel Sallangmentes Hírlevelünkre! ...ha szeretnél több ilyen nyers, üzleti logikát helyrerakó epizódot. Ropogós olvasnivalók Startup skálázás: hogyan építs növekedési gépezetet akkor is, ha a világ nem érti, hogyan működik a projekted Hogyan skáláz egy startup akkor is, ha a világ nem érti a projekt működését? A transzkript tanulságai alapján megmutatom a valódi növekedés ritmusát. 2025. dec. 8. AI vagy megszűnsz: így automatizálj okosan a cégedben (konkrét példákkal) Az AI nem a jövő – már most versenytársad. Balogh Dávid példákkal mutatja meg, hogyan csökkents 30%-ot a költségeidből digitális asszisztensekkel. 2025. okt. 22. AI vállalkozásoknak – ha nem használod, pár éven belül véged lesz A mesterséges intelligencia nem a jövő – már most újraírja a vállalkozások játékszabályait. Balogh Dávid szerint az AI vállalkozásoknak nem luxus, hanem túlélési kényszer. Aki ma nem kezdi el beépíteni a működésébe, néhány éven belül szakmai halálra van ítélve. Ismerd meg, hogyan válhat az AI-ból a legnagyobb versenyelőnyed. 2025. okt. 21. Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód

<< Vissza az epizódokhoz AbilityMatrix / Tolnai Ákos 2024. január 29. Ákos 15 év informatikai értékesítési tapasztalattal a háta mögött alapította meg az AbilityMatrix-ot Amerikában. A cég saját know-how-ra, egy viselkedés alapú piacszegmentálási modellre épül. Ennek segítségével gyorsabb product-market fit, és hatékonyabb termékfejlesztés érhető el. Elsősorban innovatív nagyvállalatokkal vagy korai fázisú (seed és Series A) startupokkal dolgoznak világszerte. Startup mentor, fintech, agritech és ESG, valamint fenntarthatósági területen. Akkreditált ügyfélélmény-szakértő, az amerikai CXPA tagja. Előadó, kiemelt megjelenései az amerikai Harvard Business Review nyomtatott verziója, és a Forbes. Informatikai és üzleti területeken van diplomája (programozás és MBA). Jelenleg Torontóban él és az AbilityMatrix észak-amerikai tevékenységét építi. A Toronto Service Design Jam főszervezője és a Toronto Behavioural Science Meetup csoport alapítója. AbilityMatrix a neten Honlap Facebook LinkedIn Olvasd el a Recap cikkeket 👉 Iratkozz fel Sallangmentes Hírlevelünkre! ...ha szeretnél több ilyen nyers, üzleti logikát helyrerakó epizódot. Ropogós olvasnivalók Startup skálázás: hogyan építs növekedési gépezetet akkor is, ha a világ nem érti, hogyan működik a projekted Hogyan skáláz egy startup akkor is, ha a világ nem érti a projekt működését? A transzkript tanulságai alapján megmutatom a valódi növekedés ritmusát. 2025. dec. 8. AI vagy megszűnsz: így automatizálj okosan a cégedben (konkrét példákkal) Az AI nem a jövő – már most versenytársad. Balogh Dávid példákkal mutatja meg, hogyan csökkents 30%-ot a költségeidből digitális asszisztensekkel. 2025. okt. 22. AI vállalkozásoknak – ha nem használod, pár éven belül véged lesz A mesterséges intelligencia nem a jövő – már most újraírja a vállalkozások játékszabályait. Balogh Dávid szerint az AI vállalkozásoknak nem luxus, hanem túlélési kényszer. Aki ma nem kezdi el beépíteni a működésébe, néhány éven belül szakmai halálra van ítélve. Ismerd meg, hogyan válhat az AI-ból a legnagyobb versenyelőnyed. 2025. okt. 21. Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon Előző podcast epizód Következő podcast epizód