Search this site

<< Vissza az epizódokhoz Diverzum / Gyarmati Fanni & László Miki 2022. december 8. "Társalapítómmal, Mikivel mindketten külföldön tanultunk. Angliában és Norvégiában tapasztaltuk azt, hogy a mozin és a tömegközlekedésen kívül is kapnak a tanulók kedvezményeket mindenféle termékre és szolgáltatásra. Hazatérve viszont azt láttuk, hogy magyar diákként ez nem adatik meg nekünk, pedig itthon is szükség lenne rá, főleg a jelenlegi gazdasági helyzetben. Úgy döntöttünk, létrehozunk egy olyan online platformot, ahol a diákstátusz igazolása után hozzá lehet férni a Z generáció kedvenc márkáinak diákkedvezményeihez. Így született meg 2021 novemberében a Diverzum. Az egyik legnehezebb feladatunk a kezdetektől meggyőzni a brandeket, hogy csatlakozzanak és kínáljanak diákkedvezményt. Azonban egyre többen felismerik, hogy ez számunkra is előnyös, hiszen a generációnkat egyre nehezebb hirdetésekkel vagy reklámmal megfogni. A Diverzumon nyújtott diákkedvezmény segítségével viszont hatékonyabban érhetik el a fiatalokat, sőt, a pozitív üzenet hatására meg is tarthatják őket. A másik oldalon pedig fontos célunk, hogy minél több diákhoz juttassuk el a lehetőséget. Ezt elsősorban a TikTok csatornánkon tesszük, ahol emellett diákélettel és pénzügyi tudatossággal kapcsolatos híreket és tippeket osztunk meg. Úgy gondoljuk, hogy ma a diákok méginkább törekednek a tudatosságra, főleg a jelenlegi környezeti és gazdasági helyzetben. Mi ebben igyekszünk segíteni őket. A Diverzum használata természetesen számukra ingyenes, ez a megalakulásunk óta a legfontosabb szempont volt. A bevételünk onnan származik, hogy a márkáknak a vásárlások után jutalékot számolunk fel. Mára közel 55.000 diák használja az oldalt, akik összesen 75 millió forintnyi terméket vásároltak az oldalon, így 25 millió forintot spóroltak meg a kedvezmények segítségével. Az első körös befektetésünket augusztusban zártuk, aminek köszönhetően most a termékfejlesztésre és a növekedésre tudunk fókuszálni. A célunk tehát a következő hónapokra, hogy egyre több lehetőséget hozzunk el a diákoknak, ezzel segítve őket, hogy többet hozhassanak ki a sulis éveikből." Gyarmati Fanni a neten LinkedIn Instagram TikTok MagyarBusiness László Miki a neten LinkedIn MagyarBusiness Diverzum a neten Honlap Facebook Instagram LinkedIn Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz DesignOrdering / Weisz István 2022. január 31. "2007-tol dolgozom mint freelancer, tobb mint 40bol levo cegnek dolgoztam. A szakmai tapasztalatom arra iranyitott hogy egyszeru grafikuskenti munka helyett inkább mint konzultans segitseg cegeknek a ceg- es termekarculatok letrehozasaban. A design a lenyeget tekintve kommunikacio ami abban segíti hozzá a vállalkozásokat hogy a megfeleloen jutassak el az üzeneteket a kozonsegukhoz. A munkam eredmenyet mint befektetest tekinthetik a megrendeloim aminek a célja az hogy a sikeresseguket noveljem." Weisz István a neten Honlap Facebook Instagram LinkedIn Twitter Magyar Business

<< Vissza az epizódokhoz Dallos Zoltán 2021. július 21. Dallos Zoltán 2016 óta vállalkozó, a DLX MEDIA marketingügynökség alapítója, kommunikáció és márkaépítés szakértő. Korábban 10 éven át banki és energetikai szektorban dolgozott középvezetőként. 2018 szeptemberében szervezte meg az első Üzlet és Utazás rendezvényt, ami azóta két havi rendszerességgel megrendezésre kerülő rendezvénysorozattá fejlődött, több mint 1000 fő részvételével. Az esték felépítése a TED előadásokhoz hasonló, a vendégek 4 inspiráló történetet hallhatnak sikeres vállalkozóktól, digitális nomádoktól, világutazóktól. Zoltán 2017-ben indította népszerű YouTube csatornáját, ahol vlog jellegű oktató videók mellett interjúkat készít sikeres emberekkel. Az interjúk célja, hogy szélesebb körben is megismertesse azokat a történeteket, legjobb gyakorlatokat, sikerszokásokat, amik hozzásegítették az interjú alanyokat sikereik eléréséhez. Az interjúk 2019 óta audio formátumban is elérhetőek az ismertebb podcast csatornákon (Spotify, iTunes, Soundcloud). Alkalmazottból Vállalkozó címmel, 2019-ben jelent meg első könyve, amiben a saját történetén keresztül mutatta be a vállalkozóvá válás kihívásait és tanulságait. A könyv azoknak szól, akik úgy érzik, nincsenek a helyükön alkalmazottként, és a saját útjukat szeretnék járni. Azoknak, akiknek van egy ötletünk, de nem látják a megvalósításhoz szükséges utat és eszközöket. Az elmúlt években számos szakmai rendezvényen adott elő (TEDx, Startup Safari, Freedom X Festival, Fiatal Vállalkozók Hete), valamint több fórumon készült vele interjú személyes márkaépítés, marketing automatizálás, vállalkozóvá válás témákban (igényesferfi.hu, Kossuth Rádio, Biznisz Boyz Podcast, Keresőoptimalizálás Kedden Podcast Nagy Gáborral). Dallos Zoltán a neten Honlap Facebook Instagram Spotify YouTube MagyarBusiness

<< Vissza az epizódokhoz Vállalkozás lépésről-lépésre - Honlapok 2021. február 22. Vállalkozás lépésről-lépésre sorozatunk tizenhatodik részében az Honlapokról beszélünk.

<< Vissza az epizódokhoz GazdagMami & Kismamablog / Vida Ágnes 2022. szeptember 29. Vida Ágnes pszichológus, online marketing szakértő, 4 bestseller könyv szerzője. Első vállalkozása a Kismamablog 2007 óta segíti a kismamákat a gyermeknevelésben online tréningekkel, könyvekkel, rendezvényekkel. A blogot havonta 300 ezren olvassák, 2011-ben megnyerte a HVG Goldenblog versenyének közönségdíját. A Gazdagmami blogon és közösségben 2008. óta segíti azokat az anyukákat, akik szeretnének a magunk lábára állni és gyermekük mellől vállalkozást indítani. Tréningjei és előadásai segítségével 12 év alatt több, mint 6000 vállalkozás elindításában vett részt és nők tízezreit képezte, amiért 2014-ben ez Európa Bizottság az European Enterprises Promotion Award Nagydíjával tüntette ki. GazdagMami a neten Honlap Facebook Instagram YouTube MagyarBusiness Kismamablog a neten Honlap Facebook Instagram YouTube MagyarBusiness Olvasd el a Recap cikkeket

Tanuld meg, hogyan találj jó munkaerőt a nagy számok HR-törvényével, marketing alapú toborzással és automatizált folyamatokkal. << Vissza az epizódokhoz Online Toborzás / Nagy Gábor 2022. szeptember 15. Online toborzás mesterfokon: Hogyan szerezz jó munkaerőt Ha azt hiszed, hogy a jó munkaerő eltűnt a piacról, ideje másképp gondolkodni. A legtöbb cégvezető nem azért nem talál megfelelő kollégát, mert nincsenek jó emberek, hanem azért, mert rossz módszerekkel keres. A munkaerő-felvétel ma már nem arról szól, hogy feladsz egy hirdetést egy állásportálon, majd várod, hogy beessen a tökéletes jelölt. Ez a korszak véget ért. Nagy Gábor , az onlinetoborzas.hu alapítója nyolc éve épít KKV-knak működő, marketing alapú toborzási rendszereket. A tapasztalata egyszerű, de megkerülhetetlen igazságra épül: a minőséghez először mennyiség kell . A HR-ben ez a nagy számok törvénye. Ha csupán két önéletrajz kerül az asztalodra, nagy eséllyel kompromisszumot kötsz. De ha 50-60 jelentkezőből válogatsz, szinte biztos, hogy találsz olyat, aki szakmailag, emberileg és hozzáállásban is illik a csapatodba. Ebben az epizódban Gábor elmondja, hogyan építheted fel a saját jelentkezői “tölcséredet” úgy, hogy folyamatosan legyen merítésed , akár kék galléros, akár fehér galléros munkakörre keresel embert. Szó lesz arról is, miért működik jobban egy jól célzott Facebook hirdetés munkaerőre , mint a drága és gyakran eredménytelen állásportálok. Gábor nemcsak a toborzás logikáját magyarázza el, hanem megmutatja a kulcsot az időmegtakarításhoz is: automatizált toborzási folyamatokkal szűrni és kezelni a jelentkezőket. Így elkerülheted a felesleges köröket, és az energiádat azokba a jelöltekbe fektetheted, akik valóban passzolnak a cégedhez. Ez a beszélgetés nem HR-eseknek szól, hanem vállalkozóknak és cégvezetőknek , akik gyors, mérhető és hatékony megoldást akarnak a munkaerőhiányra. Ha belefáradtál a hirdetés–várakozás–csalódás körforgásba, itt a bizonyíték, hogy van más út – és működik. Miért marketing a toborzás? A legtöbb cégvezető fejében a toborzás még mindig HR-feladat: hirdetést feladni, beérkező önéletrajzokat átnézni, interjúztatni. Ez a módszer régen működött – ma már nem. Nagy Gábor szerint a munkaerő-felvétel valójában értékesítési folyamat , aminek az első lépése a marketing. „A munkaerő felvétel egy tölcsér. Annak a tetejére kell a marketing, ami odáig viszi a jelentkezőt, hogy felnyújtja a kezét: igen, engem ez érdekel.” Ez azt jelenti, hogy először széles körben kell elérni a potenciális jelölteket, még akkor is, ha ők aktívan nem keresnek állást. Erre tökéletes eszköz a Facebook, ahol célzottan, érdeklődési kör, demográfia és viselkedés alapján lehet hirdetni. A klasszikus HR-szemlélettel szemben a marketing alapú toborzás nem passzívan várja a beérkező pályázatokat, hanem proaktívan megszólítja a leendő munkatársakat. Ez különösen fontos a kék galléros munkaköröknél, ahol az állásportálok gyakran üresek. A marketinges megközelítés lényege: Célcsoport pontos meghatározása – nemcsak szakmai tudás, hanem emberi tulajdonságok, hozzáállás alapján. Figyelemfelkeltő üzenet – nem a feladatlistát, hanem az előnyöket kommunikálva (“Miért jó itt dolgozni?”). Konverzióra optimalizált jelentkezési folyamat – gyors, egyszerű, mobilbarát űrlap, minimális belépési akadállyal. Egy Gábor által hozott példa jól mutatja az erőt: egy miskolci vállalkozó két éve nem talált villanyszerelőt. Miután Gábor a Facebookon, marketinges szemlélettel hirdette meg a pozíciót, egy hétvége alatt 40 jelentkező érkezett. A különbség nem a piacon volt – hanem a módszerben. „Nem HR-s szemmel, hanem marketinges szemmel kell hozzáállni – így lehet eredményt elérni." A nagy számok törvénye: miért a mennyiség hozza a minőséget? A jó munkaerő kiválasztása nem varázslat, hanem statisztika. Nagy Gábor szerint a munkaerőpiacon – akárcsak az értékesítésben – a nagy számok törvénye működik: minél több jelölted van, annál nagyobb az esélyed, hogy megtalálod az ideális munkatársat. „Ha két jelentkező van – az egyik félkezű, a másik féllábú – abból nem tudsz jó munkatársat csinálni” A lényeg egyszerű: kis merítés = kényszerkompromisszum . Ha viszont 50–60 jelentkező közül választhatsz, biztos, hogy lesz köztük olyan, aki szakmailag, emberileg és hozzáállásban is illik a cégedbe. Ez nem azt jelenti, hogy a mennyiség helyettesíti a minőséget – épp ellenkezőleg. A mennyiség adja azt a bázist, amiből a minőséget ki tudod választani. Az első körben tehát nem a szűkítésre kell fókuszálni, hanem arra, hogy a tölcsér tetejére minél több releváns jelölt kerüljön be . A nagy számok törvénye a toborzásban három okból működik: Statikai előny – több esély a megfelelő szakmai tudás és hozzáállás kombinációjára. Versenyhelyzet – ha a jelöltek tudják, hogy sokan pályáznak, motiváltabbak lesznek a kiemelkedésre. Szervezeti védelem – kisebb az esély, hogy rossz választás mérgezi a csapatot. Gábor szerint a legnagyobb hiba, amit a cégek elkövetnek, hogy már az elején szűkítik a bejutás lehetőségét bonyolult, hosszú jelentkezési folyamatokkal. A cél éppen az, hogy először beengedj mindenkit, aki minimálisan megfelel , majd a szűrés jöjjön később – automatizált, jól felépített folyamatban. „A jó embereket a mennyiségi jelentkezőből lehet kiválasztani. Ha nincs nagy merítés, ott kezdődik a probléma.” Automatizált toborzás: több idő a jó jelöltekre A nagy számok törvénye működik – de csak akkor, ha a nagy merítés kezelhető. Nagy Gábor szerint itt jön képbe az automatizálás: a technológia, ami leveszi a válladról a felesleges köröket, és lehetővé teszi, hogy az idődet azokba a jelöltekbe fektesd, akik valóban passzolnak a cégedhez. Gábor saját cégében minden új munkatárs egy videós betanító rendszerrel kezd. Ez egy egyszerű, Google Diákba épített tananyag, rövid, 3–5 perces videókkal. Minden videó egy-egy konkrét feladatot mutat be – például hogyan állítsd be a Facebook hirdetéskezelőt, vagy hogyan használd a Google Drive-ot. Így a betanítás nem igényel személyes jelenlétet, és a jelölt tempójában haladhat. De nem csak a betanítás automatizálható. Gábor CRM-rendszerrel (MiniCRM) köti össze az egész folyamatot: Azonnali visszajelzés a jelentkezőnek Automatikus státuszváltás a jelölt előrehaladása szerint Elégedettségmérés előre beállított e-mailekkel és statisztikákkal Időpontfoglaló rendszer a következő lépésekre, egyeztetés nélkül Az eredmény? Egy tárgyalás után pár perc alatt kimehet a szerződés és a díjbekérő – manuális munka nélkül. Ez nemcsak gyorsabb, hanem hibamentesebb is, mert az automatizmusok mindig ugyanúgy hajtják végre a lépéseket. Az automatizált toborzás nem a személyességet veszi el, hanem épp ellenkezőleg: időt ad arra, hogy a jó jelöltekkel valódi kapcsolatot építs . A rendszer intézi a rutinfeladatokat, te pedig azokra fókuszálsz, akikből a csapatod következő kulcsembere lehet. „Ha nincs időd a jelöltekkel foglalkozni, elveszíted őket. Az automatizálás visszaadja ezt az időt.” Szabályok és nemet mondás: a vállalkozói szabadság alapja Sokan azt hiszik, a vállalkozói lét a korlátok nélküli szabadságról szól. Nagy Gábor szerint épp ellenkezőleg: a szabadságot a jól felállított szabályok és a következetes időmenedzsment adja. „Ami nem egyértelmű igen, az egyértelmű nem.” Ez vonatkozik ügyfelekre, megkeresésekre, sőt a mindennapi feladatokra is. Ha valami nem illik bele a céljaidba vagy értékeidbe, akkor nemet kell mondani – bocsánatkérés nélkül. Gábor szigorúan strukturálja a napját: Reggeli családi egyeztetés – mindenki tudja, mi a napi terv. Reggel 8–10 óra: én-idő – sport, feltöltődés, podcast vagy hangoskönyv. 10–12 és 13–17: fókuszált munka – előre tervezett feladatok a CRM-ben. 17 órától: családi idő – telefon és munka kikapcsolva. Ez a keret nemcsak a hatékonyságot növeli, hanem véd az állandó elérhetőség csapdájától. Gábor például soha nem veszi fel a telefont munkaidő közben – az ügyfelek e-mailben keresik, és a válaszidő kiszámítható. A nemet mondás néha radikális döntést is jelent: egy egészségügyi figyelmeztetés után Gábor végignézte ügyfél-listáját, és megszabadult mindenkitől, akivel rossz érzés volt dolgozni . Az eredmény? Több energia a jó ügyfelekre, magasabb minőségű szolgáltatás, és paradox módon növekvő bevétel. A vállalkozói szabadság tehát nem a kötöttségek hiánya, hanem a tudatosan választott korlátok rendszere. „Azért tudok szabad életet élni, mert keményen tartom a saját szabályaimat.” Család és vállalkozás: az igazi egyensúly megtalálása A sikeres vállalkozás mit sem ér, ha közben elveszíted a családod vagy az egészséged. Nagy Gábor számára a család nem másodlagos szempont, hanem a vállalkozói döntések egyik fő iránytűje. A cégét úgy építette fel, hogy bárhonnan tudjon dolgozni, és a kollégák is élvezzék ugyanezt a szabadságot. Ez nemcsak a munkahelyi elégedettséget növeli, hanem a családi életet is megóvja a vállalkozói túlterheltségtől. „Ha délben van ebédidő, akkor ebéd van. Utána kávé a párommal, vagy beszélgetés a gyerekekkel – ez szent és sérthetetlen.” A családi rendszer része a mindennapos közös programok és szokások kialakítása. Reggeli közös egyeztetés, este a „három legjobb dolog” megosztása – ezek nem csupán rituálék, hanem tudatos időbefektetések a kapcsolatokba. Gábor szerint a gyereknevelésben is ugyanolyan fontosak a szabályok, mint a cégvezetésben. A következetesség nemcsak rendet teremt, hanem példát mutat: ha a gyerek látja, hogy a szülő tartja magát a saját szabályaihoz, ő is megtanulja, hogy a szabadság alapja a fegyelem. Ez az értékrend teszi lehetővé, hogy a vállalkozás ne riválisa, hanem támogatója legyen a családi életnek. „A céget a családhoz igazítottam, nem fordítva. Ezért működik mindkettő.” Záró tanulság: a toborzás új korszaka Az epizód legfontosabb üzenete egyszerű, mégis radikális: a munkaerő-felvétel nem HR-adminisztráció, hanem marketing . A jó emberek megtalálásához először nagy merítés kell – ez a nagy számok törvénye. Ha több tucat releváns jelentkező közül válogatsz, akkor nem kényszerből választasz, hanem tudatosan építed a csapatodat. Nagy Gábor példája bizonyítja, hogy a marketing alapú, automatizált toborzás nemcsak gyorsabb és hatékonyabb, hanem jobb minőségű jelölteket is hoz – akár kék galléros, akár fehér galléros munkakörökre keresel embert. A siker kulcsa a tölcsér tetejének folyamatos feltöltése, a jelentkezési folyamat egyszerűsítése, és az, hogy ne a papírforma, hanem az emberi értékek és a hozzáállás döntsön. De az epizód nem csak a toborzásról szól. Szól a szabályok fontosságáról , a tudatos időmenedzsmentről , a nemet mondás erejéről , és arról, hogyan lehet a vállalkozást a családhoz igazítani – nem pedig fordítva. Ez az a szemlélet, ami nemcsak céget, hanem teljes életet épít. 🎧 Hallgasd meg a teljes adást , ha eleged van a “nincs jó ember a piacon” kifogásból, és szeretnéd megtanulni, hogyan töltsd fel a csapatod a legjobbakkal – gyorsan, hatékonyan, marketinges szemmel. 💬 Oszd meg a tapasztalataidat kommentben, és írd meg, nálad mi működött a legjobban a toborzásban! 📌 Iratkozz fel a Magyar Business Podcastre, hogy ne maradj le a következő vállalkozói stratégiákról! Nagy Gáborról "Vállalkozásom hajnalán honlapokat készítettem, majd a facebook magyarországi megjelenésekor elsők közt kezdtem el facebook marketinggel ügyfeleket szállítani megbízóim számára. Egyre többen jöttek azzal a kéréssel, hogy “Jó, jó, végre sok ügyfelünk van, de kevesen vagyunk, nem tudjuk kiszolgálni Őket. Mostmár munkatársakat hozzatok! Futótűzként terjedt rólunk, hogy mi vagyunk azok, akikkel végre megoldható a munkaerőhiány. Rengeteg pozíció toborzására kipróbáltuk a módszert és működött. Toboroztunk ingatlanértékesítőket az Otthon Centrum és a Duna House irodáiba, Java programozókat Magyarország egyik legnagyobb szoftverfejlesztő cégének, villanyszerelőket, CNC szakembereket, lakatosokat, operátorokat, építésvezetőket, mérnököket, pedagógusokat, ápolókat…Sőt ipari búvárok toborzásával is kerestek már meg bennünket.:D Érezve a piaci igényt, egy éven belül minden marketing feladatot leadtunk, és csapatommal teljes erőbedobással az ügyfélszerzés helyett a munkatársszerzésre öszpontosítottunk. A módszer nagyon hasonló volt, viszont akkoriban még egyáltalán nem voltak versenytársaink. Az onlinetoborzas.hu berobbant a HR köztudatba, egyre nagyobb vállalatok kerestek meg bennünket. Örömünkre szolgál, hogy egy-egy vállalathoz “bekerülve”, az első tűzoltásokat követően, hosszabb távon is általunk kívánják megtalálni a legmegfelelőbb munkatársakat a nehezebben feltölthető pozíciókra. 2016-ban egy hasnyálmirigy gyulladás alatt átgondoltam az addigi pörgős, “keressünk sok pénzt” gondolkodásmódomat és átálltam egy sokkal tudatosabb és egészségesebb életformára. Átgondoltam, hogy mi az ami FONTOS és mi az ami sürgős és ezek után igyekeztem a FONTOS dolgokat SÜRGŐSSÉ tenni. A lehető legtöbb céges működéssel járó teendőt automatizálom, hogy egyre kevesebbet kelljen dolgozni. Jelenleg az a célom, hogy a dinamikus növekedés mellett napi 4 órában el tudjam végezni a cégemben az operatív munkát és a felszabaduló időmet más kreatív tevékenységekre fordíthassam. Most napi szinten kerékpározok, futok, vagy úszok évszaktól függően. Futottam már maratont, szerveztem több mint 30 közösségi biciklizést, jövőre tervezem a Balaton átúszását. mellett nagyon fontosnak tartom, hogy minden nap elegendő időt töltsek a párommal és a gyerekekkel, ezért teljesen átálltunk online működésre, hogy minden reggelt és délutánt a családommal tudjak tölteni. 8 éve nem voltam személyesen tárgyalni és így is sikerült bejutni több 100 milliárd feletti éves árbevételű céghez. Évek óta stabil visszatérő ügyfeleink vannak, akikkel öröm együtt dolgozni :D A Covid alatt volt némi szabadidőm, sok videót készítettem és publikáltam a Youtube-on. A digitális oktatásra való átállással kapcsolatban készítettem videókat a hajdani kollégáknak. Volt amit 5 nap alatt 129.000-en néztek meg, de található itt barkács videó is a raklap bútor készítés rejtelmeiről, ami magyarul 120e , angolul már 240e megtekintésnél tart. Y ouTube ÜZLET: Ezeken kívül HR Mesterelme találkozókat szerveztem és riportokat készítettem általam nagyra tartott emberekkel. Ezek itt találhatóak: www.businessheroes.hu ZENE: 40 évesen eldöntöttem, hogy a gyerekkori álmom felé is teszek néhány lépést és rockzenészként is kipróbálom magam. 20 év csend után ismét elővettem a gitárt és péntekente zenéléssel foglalkozom. A covid alatt Müller Péter Sziámival összeraktunk 7 közös dalt, de mellette saját dalokat is írtam és jelenleg is írok folyamatosan. Ezeknek a jelenleg publikus eredményei itt találhatóak: http://pentekiprojekt.hu Ezek mellett az OnlineToborzás.hu dinamikusan növekszik. Terveim szerint az alábbi podcast-ban ezekről a témákról fogunk beszélgetni. De ki tudja :D " Nagy Gábor a neten Facebook Instagram YouTube Magyar Business Online Toborzás a neten Honlap Facebook YouTube MagyarBusiness Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Nagy Barna / Kreatív Vonalak 2025. január 28. A Kreatív Vonalak társalapítójaként és vezetőjeként 22 éve a kisvállalati márkaépítés ügyének egyik legaktívabb szószólója. Csapata az elmúlt hét évben a Magyar Marketing Szövetségnél ötször lett az Év ügynöksége. 31 WOLDA nemzetközi arculati díj, 81 Marketing Gyémánt díj, 75 Év honlapja díj, valamint Üzleti etikai díj fémjelzi munkásságukat. Az idei Arany Rajzszögön elnyerték az "Év tervezőgrafikai stúdiója" kitüntető címet. A legjobb hazai ügynökségek között tartják őket számon, mindezt debreceni székhelyű vállalkozásként. A szakmát rendszeresen oktatja is számos hazai képzésen és konferencián, köztük a Debreceni Egyetem arculattervezés kurzusán. Nagy Barna / Kreatív Vonalak a neten: Honlap LinkedIn Facebook

<< Vissza az epizódokhoz StartITup / Szabó Krisz 2023. október 9. Krisztián 18 éves korától él Győrben, informatikusként kezdte a pályafutását. Az egyetemi évek során a startup világ vonzotta, és úgy érezte, hogy Győrben is sok lehetőség van ezen a területen. Az egyetemista évfolyamtársai közül sokan sikeres informatikai vállalkozásokat alapítottak, és Krisztián is elkötelezte magát a startup ökoszisztéma építése mellett. Szabó Krisztián kezdetben egy mobil fejlesztő csapatot vezetett, majd az IT területén tevékenykedő helyi cégek vezetőivel beszélgetett, és látta a vállalkozásokban rejlő lehetőségeket. Egyedülállóan tapasztalt a helyi vállalkozói környezetben, és úgy érezte, hogy a startupok és az IT cégek közötti kapcsolatot erősíteni lehetne. Az " StartITup " kezdeményezését indította el, amelynek célja, hogy fejlessze a startup ökoszisztémát Győrben. Szervezett meetupokat és eseményeket, amelyeken összehozta a helyi szakembereket, vállalkozókat és befektetőket. Ezek az események a vállalkozások közötti együttműködést, a tapasztalatcserét és a közös projektek kialakítását segítették elő. Szabó Krisztián úgy véli, hogy Győrben is megvalósítható egy erős startup ökoszisztéma, és a város sok lehetőséget kínál a helyi vállalkozások és szakemberek számára. Úgy érzi, hogy fontos, hogy a fiataloknak ne kelljen elhagyniuk a várost a jobb lehetőségekért, és a StartITup-pal szeretné elindítani és fejleszteni a startup kultúrát és ökoszisztémát Győrben. A debreceni ökoszisztéma fejlődéséből is merít inspirációt és hasznos tapasztalatokat, és úgy véli, hogy az összefogás és a közös események segíthetik a vidéki vállalkozói környezet fejlődését. StartITup a neten Honlap Facebook LinkedIn Instagram Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Vállalkozás lépésről-lépésre - Marketing 2021. március 6. Vállalkozás lépésről-lépésre sorozatunk tizennyolcadik részében a Marketingről beszélünk.

<< Vissza az epizódokhoz Vállalkozás lépésről-lépésre - Folyamatok 2020. december 18. Vállalkozás lépésről-lépésre sorozatunk tizenharmadik részében a Folyamatokról beszélünk.

<< Vissza az epizódokhoz Art is Business / Balogh Máté András 2021. november 13. “14 éve dolgozom a kulturális piacon kommunikációsként, ami elsősorban sajtó kommuikációt, médiamenedzsmentet, brandépítést, valamint az elmúlt években már stratégiaalkotást jelen. 10 éve alapítottam cégemet, a kortársPRost, ami az ország egyetlen összművészeti PR-kommunikációs ügynöksége. Mivel összeművészetben hiszek és nagyon érdekelnek az összefüggések, így a klasszikus zenétől, a képzőművészeten és táncon át, a színházik bezárólag minden műfajban jelen vagyunk. 2.5 éve pedig elindítottam az Art is Business iniciatívát, amelyben a művészeti és for-profit világot igyekszünk összekötni különböző megoldások mentén. Itt roppantul büszke vagyok, hogy a Bridge Budapest idén elismerte a munkánkat a Vállalkozói Közösségi Díjjal. Magánemberként végtelenül mozgat a művészeti menedzsment témaköre, amely magyarországon szintén egy hiányos műfaj. Emiatt is, már 11 éve szervezem a Werk Akadémián a művészeti menedzser és színházi menedzsment szakokat.” Balogh Máté András a neten: Honlapok - ArtIsBusiness.hu - KortarsPr.hu - WerkAkademia.hu Facebook Instagram LinkedIn YouTube Magyar Business

<< Vissza az epizódokhoz Random - Önképzésről 2021. szeptember 16. Önképzésről

<< Vissza az epizódokhoz System Bridges / Nardai Brigitta 2021. május 14. "Nardai Brigitta vagyok, szervezetfejlesztő tanácsadó, tréner, coach, közösségépítő, kétgyermekes édesanya. Sokáig irigykedve néztem azokra, akik már viszonylag korán tudták, hogy mivel foglalkoznak majd, ha felnőttek lesznek vagy akár korai tanulmányaik során kialakult az a konkrét irány, ami az „Útra” terelte őket, esetleg szépen ívelő karrierjük volt. Dolgoztam HR területen mind vállalati, mind szolgáltatói oldalon, majd 8 évet rendszer mérnökökkel marketing területen. 2014-ben kezdett kibontakozni, hogy mivel szeretnék foglalkozni és most már látom, hogy miért volt szükségem arra a sokszínű tapasztalatra, amit ez idáig megszereztem, mert nagyon jól tudom kamatoztatni a szervezetfejlesztések, tréningek, a coaching üléseim és a közösségépítés során. Szívügyem a közösségépítés, legyen szó cégről, vállalkozásról vagy szervezetről, mert hiszem azt, hogy "A kis közösségek mentik meg a világot! Nem tartom magam vállalkozónak, csak a foglalkoztatási forma megfelelő, magamért felelek. 2009-ben kezdtem először vállalkozni, két Herbária franchise üzemeltetéssel, kicsit túl gondolva a saját kompetenciáimat, és ezzel párhuzamosan született 2. gyermekem, így egy évet sem értek meg az üzletek. Számos konzekvenciát vontam le ebből. 2014-ben terveztem újra, ahol a hozzám sokkal közelebb álló témában kezdtem működni. Tapasztalataim inspirálták, hogy indítsak podcast csatornát a munka világának emberi oldaláról, ez az Élhető munkahely podcast. A teljes képhez ez is hozzátartozik: http://www.redwoodoffices.hu/l/nardai-brigitta/ - itt vannak linkek az oldalon. Meg ez: https://acoachingmindenkie.hu/ " Nardai Brigitta a neten: Honlap Facebook Facebook Page LinkedIn Instagram YouTube MagyarBusiness Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Random - Merre tart a Világ? 2021. szeptember 23. Merre tart a Világ?

Hogyan lesz a tojásból skálázható üzlet? Feldolgozás, hatékonyság és versenyelőny KKV-knak. Tanulj iparági példákból most. << Vissza az epizódokhoz A tojás mint aranybánya Hogyan építesz iparágat egy hétköznapi alapanyagból? 2026. március 30. Van egy pillanat, amikor egy vállalkozás sorsa eldől - és ez a pillanat gyakran évekkel korábban történik, mint gondolnánk. Dr. Németh Csaba családjának esetében ez 1992-93-ban volt, amikor az édesapja, agrármérnökként, észrevette, amit akkor még szinte senki más Magyarországon: a nyugati piacokon már elindult egy folyamat, aminek itthon is be kell következnie. A Németh család nem véletlenül lett a hazai tojásfeldolgozás egyik zászlóshajója. Csaba szülei mindketten kertészmérnökök, a család generációkon át állat- és növénytermesztéssel foglalkozott - ő az első élelmiszermérnök a családban. És pont ez a kombináció - agrár gyökerek plusz élelmiszertudomány - hozta létre azt a vállalkozást, ami ma a Capriovus néven fut, és aminek fejlesztési vonala, a ToTu, mára nemzetközi elismerést és Év Agrárembere jelölést hozott Csabának. Ez a beszélgetés arról szól, hogyan lesz egy hagyományos alapanyagból - a tojásból - innováció, ami valóban eljut a boltok polcára. Nem elméletről van szó. Csaba pontosan azt csinálja, amit minden vállalkozónak tanulságos látni: felismeri a piaci rést, tudományosan megalapozza a döntéseit, és nem fél megkérdőjelezni azt, amit "mindenki tud". TOJÁSTERMÉK VS. HÉJAS TOJÁS - MIÉRT VAN SZÜKSÉG A FELDOLGOZÁSRA? A legtöbb magyar fogyasztó számára a tojás egyenlő a héjas tojással, amit otthon törünk fel. Csaba viszont egy egészen más világot mutat be: vannak gépek, amik óránként 70 ezer tojást törnek meg, és külön választják a fehérjét a sárgájától. Ez nem luxus - ez szükségszerűség. Gondolj bele: egy tésztaüzem, ami több ezer kiló tojásbeltartalmat használ naponta, fizikailag nem tudná megoldani, hogy alkalmazottak kézzel törjék fel a tojásokat. A feldolgozott tojáslé nem csak kényelmi termék - biztonsági és hatékonysági kérdés. Az elválasztás pedig azért fontos, mert más-más felhasználóknak más-más részre van szüksége. A cukrásznak más arányban kell a sárgája, a testépítőnek szinte kizárólag a fehérje, a hagyományos tojáslikőr-gyártónak megint más kombináció. Egy alapanyagból, okos feldolgozással, teljesen különböző piacokat lehet kiszolgálni. A tanulság vállalkozóknak egyértelmű: amikor egy alapanyagot vagy szolgáltatást csak egyféleképpen kínálsz, valószínűleg piacokat hagysz az asztalon. A szegmentálás - ugyanabból a nyersanyagból különböző végtermékek különböző vevőknek - önmagában lehet a növekedési stratégiád. A CSALÁDI VÁLLALKOZÁS EREDETE - FELISMERNI A RÉST, MIELŐTT MÁS MEGLÁTJA 1992-93 körül, amikor Magyarországon még szinte kizárólag héjas tojással dolgoztak a konyhák, az amerikai gyorséttermi láncok megjelenése Magyarországon hozott egy fontos felismerést. Ezek a láncok azt mondták: a héjas tojás fertőzésforrás, a héjhulladék probléma, kell egy dobozos, feldolgozott alternatíva. Csaba édesapja - aki maga is agrármérnök volt - meglátta ebben a lehetőséget. Nem várt arra, hogy valaki más csinálja meg itthon. Elindította azt, ami ma családi vállalkozásként, generációkon átívelve működik. **"Ez volt édesapámnak egy nagyon zseniális meglátása."** Ez a mondat sokat elárul arról, hogyan gondolkodik Csaba a vállalkozásról: nem a saját érdemeit hangsúlyozza, hanem azt a felismerést, ami az egészet elindította. A vállalkozói siker gyakran nem a "mit csinálunk" kérdésében dől el, hanem abban, hogy valaki időben észreveszi: "erre igény lesz, mielőtt még mindenki látná." Ha te most egy iparágban dolgozol, és azt érzed, hogy "ez még nem probléma nálunk" - érdemes megnézni, mi történik már a fejlettebb piacokon. Az, ami ma külföldön trend, holnap itthon lehetőség. A ToTu TERMÉKCSALÁD - AMIKOR A TOJÁSBÓL TEJTERMÉK-HELYETTESÍTŐ LESZ Itt jön a beszélgetés talán legmeglepőbb része. Csaba és csapata kifejlesztett egy tojásfehérje-alapú termékcsaládot, ami tejtermékeket helyettesít - túrót, joghurtot - azok számára, akik tejallergiásak, laktózérzékenyek, vagy paleo/keto diétát követnek. A kihívás nem kicsi: a tojásnak van egy nagyon intenzív, sajátos íz- és illatvilága. A cél az volt, hogy ez a jellegzetes tojásíz szinte teljesen eltűnjön a végtermékből, miközben az állag - a "túrósság" - megmaradjon. **"Nagyon fontos, hogy az íze is nagyon hasonló legyen."** A folyamat mögött 17 lépés áll, kizárólag fizikai eljárásokkal - szűrés, hőkezelés - semmi kemikália. És igen, ez szabadalmaztatott eljárás, ami nyilvánosan is elérhető a szabadalmi hivatal oldalán, ha valaki utána akar járni. Ez a rész azért fontos vállalkozóknak, mert megmutatja: az innováció nem mindig azt jelenti, hogy valami teljesen újat találsz fel. Gyakran azt jelenti, hogy egy meglévő alapanyagot úgy alakítasz át, hogy egy másik piaci szegmens - itt: az érzékeny fogyasztók - számára is elérhetővé válik. MIÉRT VAN ROSSZ HÍRE A HÉJAS TOJÁSNAK - ÉS MIÉRT ALAPTALAN? Csaba egy fontos félreértést tisztáz: a legtöbben azt hiszik, a feldolgozott tojástermék kevésbé biztonságos, mint a héjas tojás otthon. A valóság ennek majdnem az ellenkezője. A szalmonella - amitől mindenki tart - egy viszonylag gyenge baktérium, ami már 55 fokon elpusztul. A feldolgozó üzemekben a teljes tojástelepeket folyamatosan monitorozzák a legjobb szakemberek; ha egy telep fertőzött, azonnal kiderül, és intézkednek. A valódi kockázat nem magával a tojással van, hanem a kezeléssel: ha egy kezdő konyhai dolgozó a tojást egy vágódeszkára teszi, majd ugyanarra a deszkára paradicsomot vág (amit nem hőkezelnek), a keresztszennyeződés ott történik - nem a tojás hibájából. **A tanulság:** sokszor azt hisszük, hogy egy termék vagy folyamat kockázatos, miközben a valódi kockázat egy másik lépésben rejlik. Vállalkozóként érdemes megkérdőjelezni a "köztudott" félelmeket, és megnézni, valójában hol keletkezik a probléma. MENNYI TOJÁST ESZÜNK VALÓJÁBAN? A REJTETT FOGYASZTÁS Egy átlagos magyar évente kb. 290 tojást fogyaszt - ez sokkal több, mint amit a legtöbben gondolnának magukról. A trükk az, hogy a tojás nagy része nem "tojásként" kerül a gyomrunkba, hanem rejtett összetevőként: száraz tésztában, süteményben, krémekben. Ez a felismerés üzleti szempontból is releváns: a B2B piac (élelmiszeripari felhasználók) sokkal nagyobb, mint amit a végfogyasztói statisztikák sejtetnek. Ha egy alapanyagot gyártasz vagy dolgozol fel, a valódi kereslet gyakran a láthatatlan, ipari felhasználásban van, nem a boltpolcon. EU VS. USA - A TOJÁSMOSÁS REJTÉLYE ÉS A SZABÁLYOZÁSI KULTÚRA Az egyik legérdekesebb kitérő: az USA-ban kötelező megmosni a tojást, mielőtt a boltba kerül, az EU-ban viszont ez tilos. Ennek az az oka, hogy a tojáshéjon van egy természetes védőréteg, ami megakadályozza a baktériumok bejutását - ha ezt lemossuk, a tojás sebezhetőbbé válik, hacsak nem kombináljuk szabályozott hűtési és páratartalom-technológiával. Emiatt nem is lehet egyszerűen tojást exportálni-importálni a két kontinens között - a szabványok alapvetően különböznek. Ez remek példa arra, hogy ugyanarra a problémára (élelmiszerbiztonság) két teljesen eltérő, mégis működő megoldás született - attól függően, hogy milyen infrastruktúrába és kulturális kontextusba illeszkedik. TÚLSZABÁLYOZÁS VAGY VÉDELEM? A DILEMMA, AMI MINDEN VÁLLALKOZÓT ÉRINT Csaba nyíltan felveti a kérdést: a mai szigorú élelmiszeripari szabályozások valóban a mi érdekünket szolgálják, vagy inkább megfojtanak minket? Példaként hozza fel a falusi nénit, aki házi bogyós lekvárt vagy horgászcsalit készít - rá ugyanolyan szigorú raktározási előírások vonatkoznak, mint egy nagyüzemi feldolgozónak, miközben a kockázata nulla. Ezzel szemben teljesen legálisan lehet otthon disznót vágni, és azt haverokkal megenni - ott szinte semmilyen szabályozás nincs. **"Az emberek általában saját magukkal sokkal elnézőbbek, mint másokkal szemben."** A tanulság: a szabályozás gyakran nem arányos a valós kockázattal. Vállalkozóként fontos tudni, hol vannak azok a szabályok, amik ténylegesen véded, és hol vannak azok, amik csak adminisztratív terhet jelentenek - és hol van az a pont, ahol érdemes megkérdőjelezni a status quo-t. A KOLESZTERIN-MÍTOSZ ÉS A CUKORIPAR TUDOMÁNY-BEFOLYÁSOLÁSA Az egyik legfontosabb üzenet: a tudományos "tényeknek" hitt információk időnként megbízótól függenek. Csaba felidézi, hogy brit tudósok - köztük Nobel-díjasok - később bocsánatot kellett kérjenek, miután kiderült: a cukoripar évtizedeken át fizetett kutatóknak azért, hogy a cukrot "egészségesnek" állítsák be a zsírokkal szemben. **"Azóta én az ilyen kutatásoknak nem hiszek bevallottan őszintén."** Csaba saját tesztje: megnézi, hogy egy adott élelmiszer ilyen formában létezett-e száz évvel ezelőtt. Ha igen, valószínűleg nem az igazi probléma. Ha egy teljesen új, ipari feldolgozású termékről van szó, ott érdemes óvatosabbnak lenni. A tanulság: mielőtt bármilyen "tudományos" állítást elhiszel - és mielőtt bármilyen üzleti döntést egy tanulmányra alapozol - érdemes megnézni, ki finanszírozta a kutatást, hány alanyon végezték, és mennyire régóta állítja ugyanezt a szakma. A JÖVŐ - MAGYAR AGRÁRIUM VS. GLOBÁLIS MÉRETGAZDASÁGOSSÁG A beszélgetés egyik legélesebb üzleti pillanata: Csaba szerint Magyarországnak esélye sincs versenyezni tömegtermeléssel. Amíg Magyarországon összesen 4,5 millió tojótyúk van, Ukrajnában egyetlen farmon 19 millió. Brazíliával, Ukrajnával a héjas tojás árversenyében nem lehet nyerni. **A válasz Csaba szerint: egyediség, nem méret.** Nem arra kell törekedni, hogy "feltaláljuk a spanyolviaszt", hanem hogy egy meglévő alapterméknek (mint a tojás) egyedi, technofunkcionális tulajdonságait fejlesszük tovább - jobb oldhatóság, jobb felhasználhatóság, olyan tulajdonságok, amik globálisan is újdonságot jelentenek. **"Én az egyéniségben látom a lehetőségeket."** Ez pontosan az a stratégia, amit minden kisebb piacon versenyző magyar vállalkozásnak érdemes megfontolnia: ha a méretben nem lehet nyerni, a differenciálásban lehet. ZÁRÓ TANULSÁG Dr. Németh Csaba beszélgetése egy olyan iparágba enged betekintést, amiről a legtöbben azt hiszik, hogy nincs benne innováció - és pont ez bizonyítja az ellenkezőjét. Egy hagyományos alapanyagból, tudományos megalapozottsággal és a piaci rések felismerésével, világszínvonalú terméket lehet építeni. A legfontosabb üzenetek: ismerd fel a rést, mielőtt más látná meg; kérdőjelezd meg a köztudott "igazságokat", és nézd meg, mi áll mögöttük valójában; és ha méretben nem versenyezhetsz, versenyezz egyediséggel. Ha ez az epizód megérintett, és úgy érzed, a saját vállalkozásodban is van egy fel nem ismert rés vagy egy megkérdőjelezetlen "igazság" - hallgasd meg a teljes epizódot, oszd meg valakivel, akinek szüksége van rá, és iratkozz fel, hogy ne maradj le a következő beszélgetésekről. FOGLALJ IDŐPONTOT - INGYENES STRATÉGIAI BESZÉLGETÉS Ha Dr. Németh Csaba történetéből azt szűrted le, hogy a saját vállalkozásodban is van egy fel nem ismert lehetőség - egy piaci rés, egy egyediség, amit még nem használtál ki -, ne várj tovább, amíg valaki más veszi észre helyetted. Foglalj egy ingyenes, 30 perces stratégiai beszélgetést, és nézzük meg együtt, hol van a te "ToTu-pillanatod". 👉 https://www.magyarbusiness.org/ VENDÉG BEMUTATÁSA Dr. Németh Csaba a Capriovus családi vállalkozás szakembere, amit édesapja alapított 1992-93 körül, felismerve a feldolgozott tojástermékek iránti igényt a magyar piacon. Csaba élelmiszermérnökként fejlesztette ki a ToTu tojásfehérje-alapú termékcsaládot - tejtermék-helyettesítőket azok számára, akik tejallergiásak, laktózérzékenyek, vagy paleo/keto diétát követnek. A fejlesztéseinek köszönhetően Csaba több alkalommal képviselhette Magyarországot nemzetközi innovációs utakon, és másodszor jelölték Év Agrárembere díjra. A legbüszkébb arra, hogy fejlesztései nem az íróasztalnak készülnek - a boltok polcain is sikeresek. 🥚 Capriovus: capriovus.eu 📱 ToTu Facebook: https://www.facebook.com/totutojastermek/ NE HAGYD KI A KÖVETKEZŐ EPIZÓDOT Ha szereted az olyan beszélgetéseket, ahol a vállalkozói gondolkodás találkozik a valódi szakértelemmel - iratkozz fel a Magyar Business Podcastra, kommentelj, és oszd meg azokkal, akiknek szükségük van erre a szemléletre. 👉 https://www.magyarbusiness.org/ Élő podcast epizód: Dr Németh Csaba – Január 21. 15:15-tól! CET Egy tojásfeldolgozással foglalkozó családi vállalat vagyunk, amit édesapám alapított ( capriovus.eu ). Ehhez kapcsolódon fejlesztettem egy tojásfehérje-alapú tejtermék helyettesítő termékcsaládot, a ToTu-t (https://www.facebook.com/totutojastermek/), ami kapcsán már számos siker történet részese lehettem (meghívások Magyarország képviseletére több innovációs úton, Év Agrárembere jelölés - ez most másodszor). Amire a legbüszkébb vagyok, hogy a fejlesztések nem az íróasztalnak készülnek, hanem a boltok polcaira is felkerülnek, ott sikeresek. Hasznos linkek: Capriovus.eu Facebook.com Index.hu

<< Vissza az epizódokhoz Verő Barbara & Tarczali Patrícia | Future Proof Consulting Kft. 2023. december 4. "Nagyvállalati környezetből indult, vállalkozók, befektetők, az innovációs ökoszisztéma humántőke szakértői vagyunk." A 2019-ben alapított Future Proof Consulting fő tevékenysége a vállalati értéket növelő HR tevékenységre fókuszáló tanácsadás. A vállalat alapítói - Tarczali Patrícia és Verő Barbara - hisznek abban, hogy a hazai ökoszisztémában tevékeny magyar tehetségek kiaknázása által olyan rendszerszintű fejlődés érhető el, amely hosszú távon össztársadalmi és gazdasági problémákra kínál megoldást. Future Proof Consulting Kft ügyfélkörében megtalálhatóak befektetők, startupok, innovatív kkv-k, inkubátorok/akcelerátorok, valamint felsőoktatási intézmények is. A vállalat célja a magyar innovációs -és vállalkozói kapacitás növelése a humán tőke fejlesztése által. Future Proof consulting Kft. a neten Honlap Tarcali patrícia a neten LinkedIn Verő Barbara a neten LinkedIn Olvasd el a Recap cikkeket

Miért bukik el a legtöbb magyar a pénzügyein? Félelem, rossz döntések, drága „biztonság”. Tanuld meg az alapokat most. << Vissza az epizódokhoz Pénzügyi tudatosság nélkül nincs stabil cég 2026. március 16. Van egy kérdés, ami minden magyar podcast-hallgatót foglalkoztat, csak épp senki nem meri feltenni: mennyit keresel? Van befektetésed? Mennyi hiteled van? Moon Dávid szerint ez a hallgatás az egyik legveszélyesebb dolog, ami a magyar társadalommal történhet - és ebben az epizódban pontosan megmutatja, miért. Dávid a Pénz Egyetem alapítója, és 15 éve foglalkozik pénzügyekkel és befektetésekkel. 18 évesen kezdett day-tradelni, aztán forexezett, majd rájött, hogy a hosszú távú befektetés az, ami neki működik - útközben pedig többször is nullázta le magát. Ma egy olyan platformot épít, ahol több mint 40 szakértő tanítja a pénzügyi tudatosságtól a tőzsdéig, az ingatlanoktól a kriptóig azt, amit szerinte az iskolában senkinek nem tanítanak meg. A beszélgetés Fóris Attilával nem egy szokásos "hogyan legyél gazdag" epizód. Szó esik arról, miért néznek az emberek red flagnek egy teljesen legális adóoptimalizálási struktúrát, hogyan veszített el Dávid 30,5 millió forintot egy jóhiszemű ingatlanbefektetésen, és miért nem old meg semmit az állam helyetted - se Magyarországon, se máshol. MIÉRT FÉL A MAGYAR A PÉNZÜGYEITŐL? Dávid szerint a probléma gyökere lelki, nem technikai. A magyar emberek nagy százaléka teljesen jogosan fél a befektetésektől és a pénzügyektől - csak épp ez a félelem az ismeretlentől jön, nem a valós kockázatból. Vegyük a hitel példáját. A társadalmi emlékezetben ott ül a svájci frankos hitelek katasztrófája, és ebből az lett, hogy "a hitel rossz". Csakhogy Dávid rámutat: a svájci frankos hitel azért ment tönkre, mert nem forintalapú volt és nem fix kamatozású - vagyis az árfolyamkockázat vitte el az embereket, nem maga a hitel fogalma. Egy forintalapú, fix kamatozású hitel, amit átgondoltan használnak fel - például egy azonnal kiadható ingatlan megvásárlására -, egészen más kategória. Ugyanez igaz a tőzsdére. Az emberek rettegnek tőle, pedig egy diverzifikált ETF-portfólió (mondjuk egy S&P 500 alapú, 0,1%-os éves költséggel) az elmúlt 30-50 évben évi 10-12%-os hozamot termelt - nem befektetési csodafegyverként, hanem stabil, kiszámítható eszközként. Eközben rengetegen tesznek pénzt olyan unit-linked biztosításokba és megtakarítási alapokba, ahol az első három évben csak a jutalékot fizetik ki, és tíz év után is csak nullán vagy veszteséggel tudnak kiszállni. "Mi fánterem a hitel, mi fánterem a tőzsde, milyen lehetőségeim vannak, milyen célokat tudok kitűzni magamnak" - Dávid szerint ez az a négy alapkérdés, amivel mindenkinek tisztában kellene lennie, mielőtt bármilyen pénzügyi döntést hoz. A LEGVESZÉLYESEBB SZEREPLŐK PONTOSAN AZOK, AKIKHEZ FORDULNÁNK Az egyik legdöbbenetesebb történet az epizódban egy iskolai előadásról szól. Egy ismert bank pénzügyi tanácsadója bement egy iskolába, és azt mondta a gyerekeknek, hogy soha ne töltsék le a Revolutot, és soha ne menjenek a tőzsde közelébe se - mert az mind átverés. A tanár ott állt mellette, és hagyta. Dávid szerint ez nem rosszindulat volt. A probléma az, hogy azok a szereplők, akikhez az emberek pénzügyi tanácsért fordulnak - bankok, biztosítók, pénzügyi tanácsadók - gyakran maguk sincsenek képben. Nem szándékosan vernek át senkit; egyszerűen a saját félelmeiket vetítik ki azokra, akiket tanítanak. Ez az oktatási rendszer nagyobb problémájára is rávilágít: az iskola megtanít számolni és olvasni, de semmit nem tanít arról, hogyan kell pénzügyileg boldogulni a való életben. Ahogy Fóris Attila fogalmazott: "Gyakorlatilag semmit nem tanítanak nekik, amit tudnának használni az életük folyamán." A KAJMÁN-SZIGETEK CSAPDÁJA Dávid legnagyobb szakmai pofonja egy kriptó-alapú befektetési projekt volt, amit egy tehetséges partnerrel, Bencével közösen indítottak. A koncepció jó volt: egy strukturált alap, ahol kisebb tőkével rendelkező befektetők is részt vehetnek olyan kriptó-portfóliókban, amikkel korábban komoly hozamot értek el. A probléma a struktúrával kezdődött. Magyarországon ekkor még nem volt szabályozva ez a fajta alap, így a reális opciók egy máltai vagy egy kanadai cég bevonása voltak - végül a kanadai mellett döntöttek. A megoldás összesen kb. 200 000 dollárba került (100 000 a létrehozás, 100 000 az első év fenntartása). Amikor Dávid a tévében is elmagyarázta, hogy a struktúra jogilag miért van a Kajmán-szigeteken bejegyezve, azonnal "kivágta a biztosítékot" mindenkinél. Pedig - ahogy Dávid utólag rájött - a világ legnagyobb alapkezelőinek több mint 70%-a szintén Kajmán-szigeteki bejegyzésű, pontosan adózási és jogi okokból. Csak azoknak, akik nem ismerik ezt a világot, ez azonnal átverésnek tűnik. "Nyilván, hogyha neked nem célod átverni, lehúzni az embereket, akkor szerintem nem jut eszedbe, hogy más erre fog gondolni." Ehhez társult, Dávid saját bevallása szerint, egy pökhendi, alázat nélküli előadásmód is - ami tovább rontott a helyzeten. A projekt végül csúnyán elvérzett, de mint mondja: jobb is, hogy így alakult, mert az oktatás felé fordulva sokkal jobban megtalálta a helyét. 30,5 MILLIÓ FORINT EGY "BIZTOS" BEFEKTETÉSEN A legnagyobb anyagi vesztesége azonban nem a kriptóból jött, hanem egy ingatlanbefektetésből - abból, amit a magyarok általában a legbiztonságosabb befektetési formának tartanak. 2022-ben Dávid két, piaci ár alatti ingatlant szeretett volna megszerezni egy több milliárdos, hét éve működő magyar cégen keresztül - a tulajdonos egy ismerősének jó barátja volt, tehát a bizalom megvolt. A hiba az volt, hogy a pénzt nem ügyvédi letétbe helyezte, hanem megbízási díjként adta át közvetlenül, mert azt mondták neki: ha letétbe teszi, valószínűleg nem kapja meg azt a két ingatlant. A kapzsiság és a bizalom kombinációja végzetesnek bizonyult: a cég vezetői eltűntek - nemcsak az ő pénzével, hanem több száz másik ember befektetéseivel együtt. A tulajdonos ma börtönben ül; kiderült, hogy őt magát is átverte egy szlovák céghez kapcsolódó további szereplő. Akkori értéken 30,5 millió forintról volt szó - mai értéken ez több mint 200 millió forintnak felelne meg. "Az ingatlanos téma az annyira érdekes, mert tényleg aránylag biztos, de mégis nagyon sok az ilyen kétélyes, kérdéses, szürke területű megoldás." - Fóris Attila FOGLALJ IDŐPONTOT - INGYENES KONZULTÁCIÓ Kajmán-szigetek, 30,5 millió forint, egy tévhitekkel teli piac - Moon Dávid története jól mutatja, milyen könnyű rosszul dönteni, ha nincs mögötted egy tiszta stratégia. Ugyanez igaz a vállalkozásodra is: a növekedés nem a szerencsén, hanem a rendszeren múlik. Ha te is érzed, hogy itt az ideje rendet tenni a stratégiádban - mielőtt egy rossz döntés sokba kerül -, foglalj egy ingyenes stratégiai beszélgetést, és nézzük meg együtt, hol a helye a következő lépésednek. https://www.magyarbusiness.org/ A VÁLLALKOZÓ ÉS A VÁLLALKOZÁS: KÉT KÜLÖN IDENTITÁS Az epizód egyik legfontosabb gondolati fordulata arról szól, hogyan keverik össze a vállalkozók a saját identitásukat a cégükkel. Fóris Attila szerint rengeteg vállalkozó úgy éli meg, mintha ő maga lenne a vállalkozás - és ha a cég bajba kerül, ők maguk omlanak össze. Dávid teljesen egyetért: "A vállalkozás az egy eszköz. A vállalkozás az nem én vagyok, a vállalkozás az egy nagyon-nagyon jó eszköz arra, hogy értéket teremtsek, arra, hogy pénzt termeljek, és hogy abból a pénzből én utána szabadságot tudjak, időt tudjak vásárolni magamnak, a családomnak és a szeretteimnek." A gyakorlati tanács: a vállalkozónak igenis ki kell vennie a cégből azt a pénzt, amit megérdemel - ne halmozódjon fel csak a cégben, mert az később nagy hiba lehet. Ugyanakkor legyen mindig egy pénzügyi "backup" a vállalkozás mellett - tőzsdei portfólió, ingatlan, bármi - hogy ha az üzlet bedől, az ember magánemberként ne dőljön be vele együtt. Dávid a saját cégénél jelenleg még a felépítési fázis stratégiáját követi: az elmúlt másfél évben szinte semmit nem vett ki, mindent visszaforgatott - de hangsúlyozza, hogy ez egyénfüggő, és van, akit épp az motivál jobban, ha az elején is ki tud venni valamennyit. NEM KELL TŐKE ÉS NEM KELL SOK IDŐ Az egyik legfontosabb üzenete Dávidnak azoknak szól, akik azt gondolják, hogy a pénzügyi fejlődés luxus, amit ők - orvosként, tűzoltóként, tanárként, bármilyen leterhelt hivatás mellett - nem engedhetnek meg maguknak. Ez szerinte óriási tévhit. Vannak stratégiák - Dávid szerint körülbelül három-négy - amikkel saját tőke és hitel nélkül is lehet ingatlant vásárolni. Vannak módszerek napi 15-20-30 perces tőzsdei kereskedésre, ahol nem a saját tőkét kockáztatjuk, és három hónap alatt kiderül, alkalmas-e rá valaki anélkül, hogy nagyobb összeget tett volna kockára. "Ma már tényleg bárki bármilyen helyzetben képes pénzt termelni, és képes azt jól befektetni." A kulcsüzenet: nem kell feladni a hivatást ahhoz, hogy közben pénzügyileg is fejlődjünk. A kettő nem zárja ki egymást. A BUKÁS NEM PROBLÉMA - A BUKÁSTÓL VALÓ FÉLELEM AZ Dávid nyíltan beszél arról, hogy háromszor nullázta le magát karrierje során. 26 évesen már majdnem elérte az anyagi függetlenséget - aztán egy rossz projekt és egy rossz befektetés miatt mindent elvesztett, és a nulláról, sőt mínuszból kellett újraépítkeznie. Ma jóval előrébb tart, mint akkor. Szerinte a világ legsikeresebb befektetői mind veszítettek már el pénzt - ez nem kivétel, hanem szabály. A félelem attól, hogy rossz döntést hozunk, teljesen emberi, de ezen át kell tudni verekedni magunkat, kalkulált kockázatokkal, tudatosan minimalizálva a veszteség lehetőségét. "Egyszerűen szükséges ahhoz, hogy tanuljunk belőle, felálljunk, leporoljuk magunkat, és utána megpróbáljuk még egyszer." KIVEL VEGYÜK KÖRBE MAGUNKAT Dávid szerint az egyik legnagyobb hiba, amit az emberek elkövetnek, hogy olyanokkal veszik körbe magukat, akiknél ők jobbak - ahelyett, hogy olyanokat keresnének, akiktől tanulhatnak. A baráti kör és a család - jó szándékkal, féltésből - gyakran visszatart a kockázatvállalástól. Dávid saját tapasztalata: a családja eleinte teljesen ellenezte a vállalkozói és befektetői útját. Nem rosszindulatból - egyszerűen a saját félelmüket vetítették ki rá. Mára ez teljesen megváltozott: az édesanyja ma már bátorítja, érdeklődik, sőt büszke rá. A tanulság: a család fontos szerepe nem a szakmai tanácsadás, hanem az érzelmi támogatás - a pénzügyi és vállalkozói kérdésekben inkább olyan közösséget, mentorokat érdemes keresni, akik ténylegesen értenek hozzá, és akik kényszerítenek minket a komfortzónánk elhagyására. MIÉRT TABU MAGYARORSZÁGON A PÉNZ? Az epizód zárásában Fóris Attila egy meglepő párhuzamot von: szerinte ugyanaz történik a pénzügyekkel Magyarországon, mint a szólásszabadsággal Kínában. Ha valamiről nem lehet szabadon beszélni, azt a problémát soha nem lehet megoldani. Magyarországon a pénz - mennyit keresünk, van-e befektetésünk, mennyi hitelünk van - ugyanolyan tabu téma, mint a politika. Dávid teljesen egyetért: "A pénz az egy szitok szó jelenleg az embereknél." Ha nem beszélünk róla szabadon, soha nem fogjuk megérteni, hogyan viselkedik, és soha nem fogunk tudni felkészülni egy folyamatosan változó, AI által is átalakuló világra. TANULSÁG A pénzügyi tudatosság nem luxus és nem is bonyolult tudomány - hanem alapjog, amihez idő és tőke nélkül is hozzá lehet kezdeni. A legnagyobb kockázat nem a bukás, hanem az, ha félelemből meg sem próbáljuk, és ha a pénzről soha nem beszélünk nyíltan. Ha ez a beszélgetés gondolkodásra késztetett, hallgasd meg a teljes epizódot, oszd meg valakivel, akinek szüksége lehet rá, és mondd el kommentben: te miben ismertél magadra? VENDÉG BEMUTATÓ Moon Dávid a Pénz Egyetem alapítója, vállalkozó és befektető, aki több mint 15 éve foglalkozik pénzügyekkel és befektetésekkel. 2021-ben jelent meg "Vedd kezedbe az irányítást" című könyve. A Pénz Egyetem küldetése, hogy minden magyar családnak megadja a lehetőséget az anyagi biztonság megteremtésére - mert Dávid szerint a pénzügyi tudás alapjog, nem kiváltság. A platform ma több mint 40 szakértővel, 400+ videókurzussal, munkafüzetekkel, VIP befektetési lehetőségekkel, mentorálással és ingyenes rendezvényekkel segíti a tőzsdével, ingatlannal, kriptóval, FIRE-mozgalommal, digitális termékekkel és vállalkozással kapcsolatos pénzügyi tudatosság fejlesztését - kezdőknek és haladóknak egyaránt. Ingyenes kurzus és Dávid könyve ajándékba: https://www.penzegyetem.hu/offers/Yxu5XzNN/checkout Weboldal: penzegyetem.hu FOGLALJ IDŐPONTOT - INGYENES STRATÉGIAI BESZÉLGETÉS Te hogy állsz a saját pénzügyi tudatosságoddal? Vállalkozóként könnyű elmerülni a cég napi működésében, és közben elfelejteni, hogy a saját anyagi biztonságodért is neked kell felelned - nem a cégednek, és nem az államnak. Ha szeretnél tiszta stratégiát kapni ahhoz, hogyan építs fel egy olyan vállalkozást, ami nem emészt fel mindent, és ami mellett a saját pénzügyeid is rendben vannak - foglalj egy ingyenes stratégiai beszélgetést, és nézzük meg együtt, hol tartasz most, és merre érdemes lépned. https://www.magyarbusiness.org/ Élő podcast epizód: David Moon – Január 14. 15:15-tól! David Moon a Pénz Egyetem alapítója, vállalkozó, befektető; “Küldetésünk, hogy minden magyar családnak megadjuk a lehetőséget az anyagi biztonság megteremtésére, mert hiszünk abban, hogy a pénzügyi tudás alapjog, nem kiváltság. Hiszünk benne, hogy mindenki képes a pénzügyi szabadságra. Csak tudni kell, merre induljon. Mi ehhez adunk térképet!” Több mint 15 éves tapasztalattal rendelkezik pénzügyek, befektetések, értékesítés és marketing terén. Írt egy könyvet “Vedd kezedbe az irányítást” címmel, amely 2021-ben jelent meg. 40+ szakértő 400+ videó kurzus Munkafüzetek VIP befektetési lehetőségek Mentorálás, tanácsadás Online és offline rendezvények Karitatív Iskolai programok, előadások Ingyenes kurzusok Mesterelme csoportok Tőzsde, ingatlan, Kripto, FIRE, Digitális termékek, Vállalkozás, adózás, stb. Kezdőknek és haladóknak egyaránt! Ingyenes kurzus és David könyve ajándékba Weboldal: penzegyetem.hu

<< Vissza az epizódokhoz Ünnepek Áruháza és Santai / Forray Niki 2025. július 7. Te milyen vezető vagy válság idején? Forray Niki az elmúlt másfél évben pontosan ezt élte át. 30 éves vállalkozói tapasztalattal a háta mögött hirtelen szembesült azzal, hogy 50%-kal omlott össze a cégének forgalma — egyik napról a másikra . És nem egy, hanem három nagy beszállító ment csődbe, egymást követően. Ehhez jött a Temu brutális árversenye, a geopolitikai feszültségek, az infláció, a magyar piac beszűkülése. Mi maradt? Egy szó: újratervezés . Forray Niki őszintén beszél arról, hogy: miért vallottak veszteséget 2024-ben (először a cég történetében), miért kellett feltennie magának a kérdést: egyáltalán akarom-e még ezt csinálni? hogyan gondolkodik stratégiáról, kockázatkezelésről, vezetői rezilienciáról , hogyan használja az önismeretet és a csapatépítési módszereket túlélésre és hosszú távú építkezésre. Kiderül, hogy nem elég a régi SWOT-elemzés . Ma már risk management az alap. És hogy egy jó vezető először saját magát teszi rendbe — különben a cég sem fog talpra állni . Ha úgy érzed, hogy turbulens időkben vállalkozni maga a hullámvasút , akkor ez az epizód neked szól. Tanulj más hibájából, vedd át, ami működik — és készülj fel arra, ami jön. Miért a vezető személyes állapota határozza meg a cég túlélését? Amikor a világ kiszámíthatatlanná válik, a vezető belső stabilitása lesz a legfontosabb stratégiai eszköz. Forray Niki ezt saját bőrén tapasztalta meg, amikor sorra omlottak össze a kulcsbeszállítói. "Szerintem az én állapot az így nagyon fontos, és kezdett kiáltuk még egy harmadik könyvet, és az egy magyar írónőnek a könyvét... a Visszapattanás Művészete... szerintem szükségünk lesz rá, nagyon nagy fokú rugalmasságra, rezilenciára." Válság idején nem lesz tökéletes stratégia, nem lesz tökéletes terv. Egy dolgod marad: hogyan reagálsz te magad, és hogyan reagál a csapatod . Ezért Niki nemcsak pénzügyi és üzleti könyveket olvasott , hanem olyan anyagokat is, amelyek abban segítenek: hogyan tartsd meg a belső egyensúlyodat , amikor minden darabokra hullik. A személyes állapot hatása ugyanis közvetlenül megjelenik a cégben. "Amilyen állapotban én, mint vállalkozó vagyok, olyan lesz az egész vállalkozásom. Belőlünk fakad az egész." Niki ezt a szemléletet tudatosan építette be a mindennapokba , és ezzel adott keretet a csapatának is, hogy egyáltalán tudjanak működni az extrém körülmények között. Aki ma nem dolgozik saját rezilienciáján — annak a cégében is pánik és kapkodás lesz . Hogyan omlott össze egyik napról a másikra Forray Niki üzletének 50%-a? Ha azt gondolod, hogy több évtizedes, stabil beszállítói háttérrel biztonságban vagy, és a piac kiszámítható , gondold újra. Forray Niki példája azt mutatja, hogy még a legjobban felépített üzleti modell is pillanatok alatt meginoghat. Az elmúlt másfél év egyik legnagyobb kihívása nem a belső működésből vagy a hazai piaci versenyből jött, hanem onnan, ahonnan talán a legkevésbé számítana az ember: a kulcsbeszállítói láncból . Három, egymást követő súlyos krízis rengette meg Niki cégét — olyan mélységben, amit korábban ő maga sem tartott volna elképzelhetőnek. „Az én másfelemben arról szólt, hogy ezek a nagy amerikai cégek szép sorban csődbe mentek.” Az első sokk akkor érkezett, amikor a Party City , egy több mint 100 éves, nagymúltú amerikai cég csődöt jelentett. Ez nem akármilyen partner volt — a forgalmazott termékválaszték 50%-át tőlük szerezte be a cég. A legnehezebb azonban nem is a csőd ténye volt, hanem a teljes információs sötétség: „A management nem kommunikált semmit... több mint egy év bizonytalanságban éltünk.” A második ütés az Amscan bedőlése volt — az USA egyik legnagyobb party-termék gyártója. Ezzel újabb hatalmas rés keletkezett a portfólióban. A harmadik csapás sem váratott sokat magára: a 35. legnagyobb beszállító szintén válságba került, felvásárlás és kényszerű fúzió következett. „Felvásárolták őket, fúziónálniuk kellett.” Ez a sorozatos beszállítói válság különösen fájdalmas volt, mert Niki a kezdetektől nagyon tudatosan építette fel a partneri körét . Számára mindig kiemelten fontos volt, hogy olyan beszállítókkal dolgozzon, akik a fenntarthatósági értékrendet is képviselik: „Kínával soha nem kereskedtem... fontos volt nekem indulás óta a környezet. Az egyik legfontosabb termékvonal például olyan latex léggömbökből állt, amelyek: 100%-ban környezetbarátok voltak.” Mindez egyik napról a másikra omlott össze. A cég forgalma 50%-kal zuhant . Ehhez képest már az is komoly eredmény volt, hogy 15-20%-os szinten sikerült stabilizálni a helyzetet — de ehhez teljes újratervezésre volt szükség. És mindehhez jött még a Temu agresszív nyomása , amely új dimenziót adott a kihívásoknak. De a legfontosabb tanulság, amit Niki mindebből levont, ma minden vállalkozó számára megszívlelendő: „Itt most már szerintem risk management irányba kell elvinnie mindenkinek a kérdést.” A világ ma már nem a régi játékszabályok szerint működik. Aki nem épít be tudatos kockázatkezelési mechanizmusokat a vállalkozásába, könnyen lehet, hogy nem éli túl a következő hullámot. Miért nem elég ma már egy SWOT-elemzés? Az elmúlt másfél év válságai után Forray Niki számára egyértelművé vált: ami korábban elég volt stratégiai gondolkodásnak, ma már édeskevés . Az a tempó és mélységű változás, amit a piacon tapasztalt, teljes szemléletváltást követel meg minden vezetőtől. Niki a pénzügyi vezetőjével közösen értékelte a helyzetet, és az derült ki: a klasszikus SWOT-elemzés már nem nyújt valódi védelmet . A SWOT felméri az erősségeket, gyengeségeket, lehetőségeket és veszélyeket — de ez statikus nézőpont. Egy olyan környezetben, ahol egyik napról a másikra omolhatnak össze piacok, beszállítói láncok, partnerek, folyamatos, dinamikus kockázatkezelésre van szükség . „Azt érzem, hogy az, hogy most itt SWOT-ozgatunk... az már édes kevés. Itt most már szerintem risk management irányba kell elvinnie mindenkinek a kérdést.” Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy már nem az az első kérdés, hogy mik az aktuális erősségeid és gyengeségeid, hanem hogy hogyan véded ki a következő, előre nem látott csapást . A változó geopolitikai helyzet, a Temu típusú modellek piacromboló hatása, a globális gazdasági bizonytalanság, a szabályozási környezet kiszámíthatatlansága — mindezek permanens bizonytalanságot teremtenek . Aki ebben a közegben ma még csak SWOT-elemzésben gondolkodik, az gyakorlatilag védtelen marad. Forray Niki számára ez azt jelenti, hogy háromhavonta újra kell tervezni , frissíteni a forgatókönyveket, kockázatelemzést végezni. „Három havonta tervezni az ember újra.” Nem trendekre kell reagálni, hanem folyamatosan finomhangolt védelmi és alkalmazkodási mechanizmusokat kell beépíteni . És ehhez az is kell, hogy a vezető személyesen is felkészült legyen — hiszen, ahogy Niki is mondja: az én állapotom meghatározza a cég állapotát is . A modern vezetői gondolkodás ma már nem trendfigyelésről szól, hanem kockázatmenedzsmentről, rugalmasságról és vezetői rezilienciáról . Hogyan tarolja le a Temu a magyar piacot — és miért igazságtalan a verseny? A Temu megjelenése radikális hatást gyakorolt a magyar piacon is — különösen az olyan iparágakban, mint amilyenben Niki is dolgozik. Míg korábban létezett egy világosan felépített, több lépcsős értékesítési lánc — gyártó, európai disztribútor, magyar nagykereskedő, viszonteladó, végfelhasználó —, addig a Temu brutálisan lerövidítette ezt a láncot . A kínai platform közvetlenül árasztja el a magyar piacot túlkínálattal , extrém alacsony áron, helyi raktárról, gyors szállítással. „A Temu az nagy probléma, nagyon sok konferencián kerül elő, mint kihívás. És nem csak a mi águnkban. Ismerek más kereskedőket is, főleg online kereskedőket is, akiknek most nem könnyű a helyzet.” De a probléma nemcsak az árverseny. A helyi vállalkozók olyan szabályozási környezetben működnek, amelyet a kínai termékek importjánál gyakran nem érvényesítenek . Míg a hazai szereplőknek a legszigorúbb környezetvédelmi és biztonsági előírásoknak kell megfelelniük — például olyan papírtányért gyártatni, amelyből a gyermek is biztonságosan ehet —, addig a Temun érkező árukra gyakran ezek a szabályok nem vonatkoznak vagy nem ellenőrzik őket szigorúan . „Nem lehet semmi műanyag, nagyon környezetbarát irányba kellett elvinnünk a teljes termékválasztékunkat. Például amikor én egy papírtányért legyártatok, annak olyan bevonatának kell lennie, amiből a gyermek enni tud. Biztos vagyok benne, hogy a kínaiak azért erre nem figyelnek oda.” Ráadásul a vevői szokások is látványosan változnak. A Temu marketinggépezete olyan erős, hogy a vásárlók jelentős része már nem is gondolkodik a hagyományos csatornákban . „A barátnőm ment a kisgyerekével egy születésnapra. Minden föl volt díszítve — de rogyásig —, és az anyuka mindent megrendelt a Temun.” A minőség? Nem mindig megfelelő — de a vásárlók egy része hajlandó ezzel együtt élni, ha cserébe lényegesen olcsóbban vásárolhat. És hogy mindez hogyan lehetséges logisztikailag, még az iparági szereplők sem értik teljesen. „Lehetetlenség, hogy egy pár dolláros termék ingyen szállítással, légi úton megérkezzen Budapestre, mondjuk tizenakárhány nap alatt.” A verseny tehát igazságtalan : míg a hazai szereplők minden szabályt betartanak és hosszú, költséges láncon keresztül jutnak el a vásárlókhoz, a Temu szabályozatlanul, állami támogatással, közvetlenül nyomul be a piacra . Ez az a közeg, amelyben ma a magyar vállalkozóknak helyt kell állniuk — ha pedig nincs gyors alkalmazkodás , akkor bizony elveszítik a versenyt . Miért nincs esélyed ma “visszafelé kozmetikázni” a céged számait? Amikor válságban vagy, sok cégvezető ösztönösen kozmetikázni próbálja a céges eredményeket — különösen, ha banki hitelek vagy befektetők felé kell szép mérleget felmutatni. De Forray Niki ezt a játszmát nem vállalta. Őszintén felvállalta a veszteséget , még ha az fájdalmas is volt. „Nem sikerült kihoznunk profitosra a tavalyi évet... Első olyan évünk, ahol mínuszt csináltunk.” A döntés tudatos volt. Bár a könyvelési lehetőségek adottak lennének, Niki nem akarta mesterségesen javítani az eredményeket : „Felszokott merülni az a kérdés, hogyha mondjuk valakinek bankhitele van, akkor nem árt, ha szép eredményt produkál az év végén... És így a Gáborral mondtuk, hogy figyelj, mínusz 16 millió — ez van, bevállaljuk.” Ezzel a hozzáállással erős üzenetet küldött a csapatának is : a valóságot kell kezelni, nem a kirakatot építeni. Nem titkolta azt sem, hogy ez vezetői szinten is mély önvizsgálatra késztette : „Ha most nagy lenne az egóm, akkor tupíroznám, fésülgetném, és pozitívvá tenném. De megmondom őszintén... kíváncsi voltál, mi van velünk, úgyhogy akkor elmondom ezt is.” A döntés mögött az is állt, hogy Niki felismerte: a helyzet már nem a hagyományos vezetői rutinokkal kezelhető .Nem az számít, hogy szép mérleget mutassanak fel, hanem az, hogy a cég túléljen és alkalmazkodjon egy folyamatosan változó környezethez. Ezért a következő lépésként már a kiszállás lehetőségét is elkezdte komolyan mérlegelni. Az, hogy egy 30 éve működő vállalkozó ilyen őszintén és nyíltan beszél a veszteségről, a lehetséges stratégiaváltásról vagy akár a piacról való kivonulásról , komoly vezetői érettségről árulkodik. Mai környezetben pedig pontosan ez az attitűd az, ami hosszú távon is fenntarthatóvá tehet egy vállalkozást. Miért kell ma már háromhavonta újraépítened a stratégiádat? A régi világban elegendő volt éves, esetleg kétéves stratégiai ciklusokban gondolkodni . Ez ma, a jelenlegi turbulens környezetben, teljesen irreális. Forray Niki saját példáján keresztül mutatta meg: a piaci realitások már nem teszik lehetővé a hosszú távra kitartó, statikus tervezést. Folyamatos, háromhavonta frissülő stratégiai gondolkodásra van szükség. „Három havonta tervezni az ember újra.” Miért van erre szükség?Mert a külső környezet szinte hetente hoz új, előre nem látható tényezőket : beszállítói csődök, szabályozási változások, a kínai modellek nyomulása, a globális inflációs helyzet, geopolitikai kockázatok. Ezért ma már nem elég, ha a vezető csak a klasszikus, stabil alapokra épít. Rugalmas, adaptív vezetői attitűd kell , aki képes gyorsan reagálni — és akinek a csapata is képes vele együtt gyorsan mozdulni. „A hosszú távú víziót, a stratégiát, azokat a következő nagy mérföldköveket ezeket mindig újra kell tervezni rosszabb esetben, jobb esetben csak finomra kell hangolni.” Niki szerint a probléma gyökere az, hogy sok vezető még mindig túlzottan befelé néz . Ahelyett, hogy a külső környezetre dinamikusan reagálna, ragaszkodik a régi mintákhoz . Pedig ma már nem az a kérdés, hogy építed-e a cégedet , hanem az, hogy milyen gyorsan vagy képes újraépíteni azt, amikor a külső környezet ezt kikényszeríti. Ehhez pedig egy teljes szemléletváltás kell — már nem az éves pénzügyi tervek a legfontosabbak, hanem hogy a csapat mennyire képes együtt mozogni a változó környezettel. Aki erre nem képes, az lemarad. Aki igen — az még a mostani időkben is piaci előnyhöz juthat . Miért kell a vezetői önismeret a válságban is a középpontban legyen? A válság idején nemcsak a stratégián, hanem a vezető személyes önismeretén is múlik a cég túlélése . Forray Niki elmondta, hogy ő maga is újra fel kellett tegye a kérdést — egyáltalán akarja-e még ezt csinálni . A mostani időszakban ugyanis már nemcsak a piaci tényezők a kihívások , hanem az is, hogy a vezető képes-e belső stabilitást teremteni a folyamatos külső bizonytalanságban. "Akarom én ezt csinálni? Mint amikor vállalkozást indítasz, ugyanígy a vállalkozás folytatásánál is az, hogy ki vagyok, mit tudok, mik az erősségeim, mik a gyengeségeim, egyáltalán mi a motivációm, megvan-e még bennem az a szenvedély, vagy esetleg kiégtem.” Ez a kérdés nemcsak elméleti. Niki nyíltan elmondta , hogy volt olyan pillanat, amikor fontolgatta, hogy akár ki is szállna a vállalkozásból. „Én lehet, hogy az egészet elengedném. Egyrészt már 30 év után nem mondom, hogy kiégtem, de lehet, hogy már nyugdíjaznám magamat.” Az is kiderült, hogy a vezetői ego milyen könnyen rossz irányba viheti a döntéseket. „Beszéltem egy barátommal, és mondom, figyelj, én lehet, hogy az egészet elengedném... És olyan érdekes volt a válasza, hogy neki az egója nem engedné meg elengedni. Hitelt venne föl, még tovább, tovább, tovább.” A kulcs tehát nem a külső kényszer, hanem az, hogy a vezető tudatosan feltegye magának a kérdést : valóban akarja-e folytatni, és ha igen, milyen feltételekkel . Nem véletlen, hogy Niki azt is kiemelte: önismeret nélkül egy vállalkozás könnyen öncélú, fenntarthatatlan erőlködéssé válhat . Ehhez az önismereti folyamathoz pedig számára fontos eszközök voltak azok a könyvek és módszerek, amelyek segítettek a saját belső állapotát is tudatosan vizsgálni — mert tudta: ha ő nincs rendben, a cég sem lesz. Miért nem tanítja meg az iskola azt, amire a vállalkozói életben a legnagyobb szükség van? A beszélgetés egyik legérdekesebb része az volt, amikor Niki és Attila arról beszélgettek: mennyi mindent kell ma felnőttként megtanulni, amit az iskolában sosem tanítottak meg — pedig alap lenne minden vállalkozónak . Az önismerettől kezdve a pénzügyi tudatosságig, a kommunikációtól a konfliktuskezelésig, mind olyan készségek, amelyekre a cégvezetésben minden nap szükség van — de ezek megszerzése ma is szinte kizárólag autodidakta módon történik. „Sokszor beszélgetjük mi is a barátainkkal, milyen jó lenne, hogyha az iskolában pici gyerekeknek oktatnának akár olyan dolgokat, amivel megismerik önmagukat, pszichológia, megismerik a kis társaikat, a kapcsolataikat.” A gond az, hogy ezek a készségek nélkül a vezető is, és a munkatársak is gyakran csak későn — felnőttként — szembesülnek a saját működésükkel .Ekkor pedig már sokszor komoly károkat is szenvedhet a cég vagy a csapat. „És mindezt felnőtt fejjel tanuljuk... Ugyanez a pénzügyek is. Azt sem tanítják, hogy hogyan gazdálkodj okosan, és hogyan kezeld a pénzt.” A vállalkozói élet viszont kegyetlenül gyorsan visszajelez : ha nincs pénzügyi tudatosság, nincs konfliktuskezelési képesség, nincs vezetői önismeret, akkor a legjobb üzleti terv is megbukik a gyakorlatban . Ezért is hangsúlyozta Niki, hogy felnőttként folyamatosan tanulni kell ezeket a soft skilleket . „Felnőtt korunkban vagy akár vállalkozóként megyünk el kommunikációs tanfolyamra, konfliktuskezelés tanfolyamra, előadói tanfolyamra, storytelling tanfolyamra... hogy egyáltalán ki tudjuk fejezni akár a munkatársaink előtt magunkat.” A mai világban tehát egy sikeres vezető nemcsak a szakmai tudására kell építsen , hanem arra is, hogy folyamatosan fejleszti saját önismeretét, pénzügyi intelligenciáját és emberi kapcsolódási képességeit . Enélkül nincs hosszú távú, fenntartható vállalkozás — ezt a tapasztalatot Niki saját bőrén is megtanulta. Miért nem mindegy, hogy a cégben dolgozol — vagy a cégeden? A szemléletváltás, amit Forray Niki a vállalkozásában tudatosan megvalósított: nem a cégben akart dolgozni, hanem a cégén . Ez a különbség sok vállalkozónak életmentő lehet, főleg válság idején. Ha a vezető túl mélyen ragad bele a napi operatív feladatokba , nem marad ideje és energiája arra, hogy stratégiai szinten vezesse a céget — pont akkor, amikor a legnagyobb szükség lenne rá. „Pont mielőtt beszélgettünk a felvétel elindítása előtt mutattam meg neked ezt a könyvet, hogy most vettem meg... És nagyon kíváncsi vagyok, hogy ki is vagyok. És tényleg én mindig a szívem útját követtem, azzal nálam nem volt gond. És egy idő után kifejezetten a vállalkozáson kezdtem el dolgozni.” Ennek a szemléletnek köszönhetően ma már a cége önjáró — ez nem véletlen, hanem tudatos vezetői munka eredménye. „Ezért is tudom évek óta teljesen távolról menedzselni. Ezért önjáró a cég. Van egy kiváló csapatom, és tőlük önjáró.” De ez a működés csak akkor lehet sikeres, ha a vezető megfelelő csapatot épít maga köré , és nem fél átadni a feladatokat. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy a vezető önismerettel rendelkezzen , tudja, hogy mi az ő valódi erőssége , és mikor kell stratégiai szinten irányítani , nem pedig mindenben maga dönteni. „Az a különbség szerintem az, hogy a céget építed, vagy benne dolgozol.” Aki tehát ma még a cégében van nyakig — operatív feladatokban ég, folyamatos tűzoltásban él — az válság idején szinte biztosan ellehetetlenül . Aki viszont képes a cégén dolgozni, tudatosan építi a csapatát és saját vezetői szerepét — annak van esélye stratégiai szintű túlélésre és fejlődésre is . Ez ma a vállalkozói világ egyik legfontosabb vezetői kihívása. Miért a személyiségre kell építeni a cég működését — nem csak a szakmai tudásra? A személyiség, a hozzáállás és az attitűd mennyire meghatározza a vállalkozás sikerét. Ma, amikor a környezet folyamatosan változik, nem elég csak a hard skillre — a szakmai tudásra — építeni. A cég hosszú távú sikerét az emberi oldal tartja egyben: ki milyen személyiség, hogyan viselkedik, hogyan működik csapatban. „Elég, mint a szimpatikus nagyon sokszor azért van, mert olyan, mint én. Annyira hasonlóak vagyunk. De én azt mondom, hogy úristen, csak olyat föl ne vegyek, mint amilyen én vagyok.” Ez a felismerés segít abban is, hogy a cégben valódi diverzitás jöjjön létre : különböző gondolkodásmódok, különböző erősségek. Egy csapat így tudja csak kiegyensúlyozni egymást. „Mert akkor ötletekből tele lesz a padlás, és senki nem fogja megcsinálni és megvalósítani.” A személyiségre épített cégszervezés ezért nem luxus, hanem versenyelőny . Forray Niki ezt tudatosan is alkalmazza a kiválasztási folyamatokban: „Mi használjuk nemcsak a DISC-tesztet, de a Profile XT tesztet is kiválasztásnál, és a csapatépítés során is.” Attila ehhez hozzá is tette, hogy a modern cégépítés egyik kulcsa a feladatok személyiség-alapú kiosztása — nem csak a végzettség, nem csak a tapasztalat alapján. „Van egy olyan képletem, hogy A plusz B egyenlő P. Attitude plus Behavior equals profit.” Ez a szemlélet a jövő vállalkozásépítésének alapja. Egy erős cég nem attól lesz erős, hogy milyen tanfolyamokat végzett el a vezetője , hanem attól, hogy mennyire jó emberekből épül fel a csapata , akik a helyükön vannak, a személyiségükhöz passzoló feladatokkal . Aki ma ezt nem veszi komolyan, az hosszú távon elengedi a piaci versenyt .Aki viszont tudatosan építi a csapatát a személyiség és a hozzáállás alapján, annak van esélye egy válságálló, erős cég felépítésére — még a mai, kiszámíthatatlan világban is. Amit ez a történet tanít A Forray Niki-vel készült beszélgetésből egy dolog világosan kiderült: válság idején nem a stratégia, nem az üzleti modell, még csak nem is a piac a legfontosabb tényező — hanem Te. A Te személyes állapotod, hozzáállásod, rugalmasságod. Ha a vezető nincs rendben, ha a vezető nem meri feltenni magának a legkeményebb kérdéseket, akkor bármilyen jó cég is van mögötte, előbb-utóbb szétesik . Ha viszont képes vagy szembenézni a helyzettel — akár kimondani, hogy veszteséget termeltél, akár újragondolni az egész működésedet —, akkor még ilyen időszakokban is lehetőséged van erősebben kijönni a válságból . Forray Niki példája: 50%-os forgalomkiesés , beszállítók csődjei , Temu árversenye , mínuszos év vége — és mégis talpon maradt a cég . De ami még ennél is fontosabb: közben fel merte tenni magának a legfontosabb kérdést : „Akarom én ezt még csinálni? Itt a pont, amikor új stratégiát, új utat kell építeni?” Nem minden vezető hajlandó ezt kimondani. Nem mindenki képes a saját egóját félretenni — sokan inkább eljátsszák a „minden rendben” szerepet. Csakhogy ez nem működik egy ilyen gyorsan változó világban . ❌ Ma már nem elég SWOT-ozgatni. ✅ Ma risk management kell. ❌ Ma nem elég régi minták szerint vezetni. ✅ Ma önismeret kell. ❌ Ma nem elég jó szakembernek lenni. ✅ Ma erős, hiteles vezetőnek kell lenni. És ha ezt a gondolkodásmódot beépíted a saját cégedbe, akkor nemcsak túlélni fogsz — hanem hosszú távon is erős, fenntartható vállalkozást tudsz építeni . 🎧 Hallgasd meg a teljes beszélgetést Forray Niki-vel a Magyar Business Podcastben — hogy még több konkrét példát, személyes tapasztalatot, és vállalkozói tanulságot vihess el magadnak ebből az őszinte, mély beszélgetésből. 💬 Te mit viszel magaddal Niki történetéből? Oszd meg és küldd el egy vállalkozó ismerősödnek! Forray Nikiről Niki már 30 éve vállalkozó, 1993-ban alapította az első vállalkozását, ami egy Betéti Társaság volt. Később létrehozott még egy Bt.-t, 2000-ben pedig összeolvadt a kettő és azóta Kft.-ként működnek, melynek neve Balloon World Hungary Kft., weboldaluk pedig az Ünnepek Áruháza és a Balloon World Hungary nevet viseli. A Santai irányzat még egész fiatal, tavaly előtt decemberben indult el. Egy 20 fős csapattal dolgozik együtt, akiket nagyon becsül és akiknek köszönheti, hogy évi 280 napot külföldön tölthet. Ez azért lehetséges, mert rengeteg munkával közel 20 évébe telt, hogy önjáróvá fejlessze a céget, ezáltal megteremtette magának a lehetőséget, hogy sok időt tölthessen utazással, külföldi tartózkodással. Forray Niki a neten Facebook LinkedIn YouTube Instagram Ünnepek Áruháza a neten Honlap Santai a neten Honlap A beszélgetés alapján készült cikkek Recap: amikor először beszélgettünk

Miért nem működik a céged nélküled? Marjai Viktor megmutatja, hogyan építs rendszert és stratégiát, ami hosszú távon is működik. << Vissza az epizódokhoz Marjai Viktor / DISC Elemzés 2025. szeptember 1. Nincs időd többet halogatni A vállalkozásod nem te vagy. És ha ezt nem érted meg időben, rámegy minden. Ez az epizód nem elméletgyűjtemény. Nincsenek nagy szavak, nincsen csili-vili marketing. Ez a beszélgetése arról szól, hogy mi tart vissza attól, hogy a céged valóban működjön – nélküled is. Marjai Viktor újra mikrofon mögött, de most nem csak a DISC miatt. Bár az is szóba kerül – mert mindig előkerül –, a hangsúly most a rendszerben gondolkodásra, a hosszú távú tervezésre és a valódi önismeretre kerül. Viktor azóta nagyot lépett: belevágott egy mentálhigiénés képzésbe, új keretrendszereket, validált teszteket tanult, és elkezdte átlátni, hogy mitől működik vagy nem működik egy vállalkozás. Ez az epizód azoknak szól, akik érzik, hogy nem jó irányba mennek . Akik nem értik, miért akadt meg a növekedés. Akik már túl vannak a pénzhajszoláson – de még nem látják, mi jön utána. Ez rólad szól. A cégedről. A gondolkodásodról. És arról, miért nem elég a lendület, ha nincs mögötte stratégia. Nem a személyiségedhez illik? Akkor nem fog működni. Miért nem tudsz tartósan bevezetni egy új szokást? Miért fut ki a lendület pár hét után? A válasz egyszerű: mert nem passzol hozzád . „Az a szokás, ami a személyiségedtől messze áll, az nagyon nehéz beépíthető.” És ez nem csak magánéleti kérdés. Ez a vállalkozásod működésének egyik legfontosabb sarokköve . Ha nem vagy tudatában annak, hogyan működsz alapból, mitől kapsz energiát, mire vagy érzékeny – akkor olyan rendszert fogsz építeni, ami veled szemben dolgozik . Ezért van az, hogy sokan belefáradnak a saját cégükbe. Nem a piac viszi őket padlóra. Saját maguk. Az önismeret nem öncélú. Ez nem pszichológiai játszótér. Ez a vállalkozásod működési alapja. A DISC, a mentálhigiénés tesztek, a konfliktuskezelési modellek – mind egy célt szolgálnak: Segítenek megérteni a működésedet, és úgy felépíteni a vállalkozásod, hogy ne önmagaddal harcolj nap mint nap. Aki ezt nem veszi komolyan, hosszú távon elveszti az irányítást. És nem azért, mert nem dolgozik eleget. Hanem azért, mert nem azt csinálja, amire építhetne. Az oktatás nem tanít meg önmagadra A legtöbb vállalkozó későn kezdi el azt, amit már rég kellett volna: önmagával foglalkozni . Nem azért, mert nem akarja. Hanem azért, mert az oktatásból ezt teljesen kihagyták . „Az oktatási rendszer nem arra épül, hogy megismerd önmagad, és ahhoz képest hozd ki a legtöbbet abból a 10–20 évből, amit a rendszerben töltesz.” A probléma nem új, de a környezet ma még jobban felnagyítja. A mesterséges intelligencia, a ChatGPT és az elérhető tudás mennyisége miatt az akadémiai lexikonfejlesztés értelmét veszítette . De közben senki nem segít abban, hogy az ember értsen önmagához . A DISC ezért üt akkorát. Mert ad egy rendszert, amiben elhelyezheted magad.Egy támpontot, amihez képest tudsz dönteni, haladni, fejlődni. Ez az „igazodási pont” nemcsak a vállalkozásra, hanem a gondolkodásra, a szokásokra, a döntéshozásra is hat . Akkor a napi operatív pörgés mindig elvisz – és nem marad időd gondolkodni . A vállalkozásod nem te vagy Ez az egyik legveszélyesebb tévedés, amiben a legtöbb vállalkozó benne él. Azt hiszi, hogy ő maga a cég. És ebből jön minden más probléma: kiégés, kontrollvesztés, növekedési plafon. „Az első nagy probléma a gondolkodásmódban az, hogy a cég az én vagyok.” Pedig egy vállalkozás nem lehet egyenlő egy emberrel.A vállalkozás rendszer . A rendszerhez pedig cél, struktúra, és egy olyan hosszú távú vízió kell, ami nem a vállalkozó aktuális élethelyzetéhez van kötve . Mert mi történik akkor, ha te változol?Ha mást akarsz, mint öt évvel ezelőtt?Ha eleged van, ha pihenni akarsz, ha kiszállnál? Ha nem készíted fel a vállalkozásodat a független működésre, akkor minden személyes hullámvölgyedet magával rántja . És ha nincs hosszú távú stratégiai irány, akkor nem tud önállóan működni .Nem tud nélküled dönteni. Nem tud fejlődni. Csak túlélni. A rendszered a stratégiai tervedből indul ki Sokan azt hiszik, hogy a vállalkozásuknak rendszert építenek. De valójában csak működnek . A cél nélküli működés viszont mindig káoszba torkollik. Marjai Viktor szerint a vállalkozás lelkét nem a napi teendők, hanem egy hosszú távú terv adja. „Ez a hosszútávú stratégiai terv a lelke az egész vállalkozásnak.” Ez nem egy Excel-táblázat.Nem éves célkitűzés.Nem kampányterv. Ez egy olyan vízió, ami évtizedes távlatban gondolkodik , és minden más ebből vezethető le: a termék, a csapat, a folyamatok, a marketing, a pénzügy. Ha ez nincs meg, akkor minden csak ad-hoc történik. A döntések nincsenek összhangban.A csapat irányt téveszt. A vállalkozó pedig elveszti a fonalat. „Ebből kéne kiinduljon minden, amit csinálsz a vállalkozásodon vagy a vállalkozásodban.” És hogy miért nincs meg a legtöbb cégnél? Mert a vállalkozók nem gondolkodnak el rajta. Naponta hoznak döntéseket. De nem látják, hogy ezek mennyire visznek közelebb vagy távolabb a víziójuktól . Ha nincs stratégiád, más dönt helyetted Sokan építenek céget úgy, hogy közben azt sem tudják, hova tartanak. Van bevétel, van működés, van pörgés – csak épp nincs mögötte vízió. Ez hosszú távon megbosszulja magát. Marjai Viktor ezért a stratégiát nem a piacból, nem is az üzleti célokból vezeti le. Hanem abból, hogy te mint ember mit akarsz kezdeni az életeddel. A stratégia nem más, mint visszafejteni azt, amit el akarsz érni.És ebből vezetni le, hogy milyen vállalkozás kell hozzá. „A vállalkozásnak is kell egy vízió. Nem elég, hogy te tudod, mit akarsz.” Ha nincs külön irány, akkor a cég leköveti a személyes hullámzásaidat. És ezzel időt, energiát, pénzt, fókuszt veszítesz. „A nagy cégek is azért működnek jól, mert hosszú távra terveznek. Nem kapkodnak. Nem reaktívak. Ők stratégiai szinten gondolkodnak.” Ez a gondolkodásmód nem csak a multiknak való. Ez a túlélés alapfeltétele. Záró tanulság – Ne hagyd, hogy mások döntsenek a vállalkozásod sorsáról Ez az adás nem arról szól, hogy mit kéne csinálnod. Hanem arról, hogy miért nem csinálod azt, amit valójában akarsz. Marjai Viktor több száz vállalkozóval beszélgetett az elmúlt években. A tapasztalata egyértelmű: A legtöbben nem tudják, miért építik a cégüket. „A kérdés az, hogy miért vállalkozol egyáltalán?” Ha erre nincs egyértelmű válaszod, akkor nem tudsz stratégiát sem építeni. És stratégia nélkül a céged nem tud rendszerként működni. Csak futsz az események után. És végül eljutsz oda, amit nem is te választottál. A megoldás nem a több munka. Nem az új eszköz. Nem a következő kampány. „Komolyan gondolod? Akkor ülj le, és dolgozd ki, mit akarsz. Ez fájni fog. De megéri.” 🎧 Hallgasd meg a teljes adást, ha te irányítani akarod a vállalkozásod – nem csak benne dolgozni. 💬 Írd meg kommentben, szerinted mi hiányzik a legtöbb magyar cégből: rendszer vagy stratégia? 🔔 Iratkozz fel, ha érdekel, hogyan gondolkodnak hosszú távon azok, akik tényleg szintet léptek. Marjai Viktorról "Kommunikációs viselkedés stílus (DISC) tanácsadóként dolgozom, 14 év multis irodista lét után tavaly lettem vállalkozó. Kezdetben a hozzám hasonló multis irodistákat segítettem, hogyan tudják a DISC módszert alkalmazni a karrierjük építésében. Ebben a témában írtam első könyvem, Főnökkezelési kézikönyv címmel. Mostanában főleg vállalkozókat támogatom Üzlet&Kommunikáció brand alatt, vállalkozás és szervezetfejlesztés témákban. ( UzletEsKommunikacio.hu ). Rendszeresen előadok a Grow with Google programjában és a MinnerAkadémi-án is elérhető képzésem." Marjai Viktor a neten Honlap LinkedIn Magyar Business

<< Vissza az epizódokhoz Szervezetpszichológia / Kertész Lilla 2024. január 8. Kertész Lilla a Károli Gáspár Református Egyetemen, majd a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerezte pszichológiai diplomáit és munka-és szervezetpszichológusi végzettségét. Ezt követően egy közel egy éves 'Brief coaching a vezetésben és a szervezetekben' című business coach képzéssel sajátította el a megoldás-fókuszú módszertan alkalmazását. Ez a módszertan és szemlélet azóta szerves részét képezi munkájának. 2014 óta dolgozik a szakmában, de már 13 éves korában elvégzett egy online célkitűző tanfolyamot és azóta készült a pszichológiai pályára, és arra, hogy személyiség-és szervezetfejlesztő projektekkel foglalkozhasson. 15 évesen bekerült a GE által szervezett másfél éves tehetséggondozó programba, ahol már fiatalon betekintést nyerhetett egy multinacionális vállalat működésébe, az agilis módszertanokba és a program végén üzleti angol nyelvvizsgát is szerzett. Lilla látta, hogy a coaching, a pszichológia és a képzések milyen hatással voltak rá és a környezetére és az elmúlt évek során összegyűjtött tudást és tapasztalatot szeretné az ügyfelei számára is átadni és az üzleti életükben kamatoztatni. Jelenleg Lilla startup-okat, illetve kis-és középvállalkozásokat és azok vezetőit, csapatait támogatja szervezetfejlesztési módszerekkel, tanácsadással, coaching-gal, workshopokkal. Fő témája a self-leadership (énvezetés) vagyis olyan pszichológiai stratégiák alkalmazása, melyekkel eredményesebbé és tudatosabbá válhat az életünk. Kertész Lilla szervezetpszichológus a neten Honlap1 Honlap2 Facebook LinkedIn Instagram Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz ALH Consulting / Pál Zoltán Gábor 2022. július 28. “Érettségi után - akkor jó ötletnek tűnt - autószerelőként folytatva, majd megjárva két saját egyedi fejlesztésű web áruházat, végül könyvelő lettem. Ma egy kb 50 contractor fővel dolgozó SEO ügynökségem van, ami alapvetően automatizált keretek között dolgozik 400 weboldal mögött álló 300 cégnek, miközben kb 400 m.ft. árbevételt termel. Ez a rövid verzió, a hosszú pedig túl hosszú az 500 szóhoz :) Az indok, amiért rólunk cégként nagyon sokat beszélnek, hogy remote ügynökségként mindenki home office-ban dolgozik, és gyakorlatilag teljesen automatizáltan működik a cég minden területe. Minden folyamatban amit digitálisan automatizálni lehet, vagy paraméterekkel specifikálni, hogy szoftverek dolgozzanak emberek helyett, azt megtettük / megtesszük amint lehetőség van rá, így a manuális szervezési és projektmenedzselési munkák több, mint 90%-át megszüntettük. Előbbi tette lehetővé, hogy 3 év alatt 35 millióról 400 -ra nőjünk úgy, hogy a cég vezetése jelentősen nem változott és a növekedés nem terhelte le sem a szervezetet, sem az ügyfélkör nem távozott. Miközben visszük a "boltot", jellemzően nem állunk meg egy percre sem, épp építkezünk a Pilisben, és járjuk a világot. Havi 1-2 hetet töltünk külföldön és folyamatosan fedezzük fel a minket körülvevő világot. Két kedvenc interjúim Bizniszboyz Podcast Cégépítők Podcast " Pál Zoltán Gábor a neten Facebook Instagram Magyar Business ALH Consulting a neten Honlap LinkedIn MagyarBusiness Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Systemmind Consulting Kft. / Ungvári Judit és Leon Frank 2024. június 17. "Régen a multicégek módszereiből tanultak a kis- és középvállalkozások, mi pedig mára azt tapasztaljuk, hogy a kkv szektor olyan értékeket képvisel amit egyre több nagyvállalati vezető épít be a működésébe. A multicégek szervezettsége a kkv szektor rugalmasságával és szívbéliségével ötvözve óriási versenyelőny azoknak a vezetőknek akik a Rendszerelme módszertanunkat alkalmazzák a cégükben. Két különleges nézőpontból közelítjük meg a cégfejlesztést, hogy a lehető legtöbbet hozhassuk ki a vállalkozásokból. Judit nézőpontja a hatékonyság, rendszerszemlélet, folyamatok és a cégvezetők egyéni fejlődése. Frank szenvedélye a vezetőfejlesztés és a cégkultúra fejlesztése formabontó eszközökkel. Tudjuk, hogy minden cég egyedi, és éppen ezért személyre szabott megoldásokat kínálunk, amelyek tökéletesen illeszkednek a cégek egyedi igényeihez és a cégvezetői stílusokhoz is. Célunk, hogy kis és középvállalkozóként is nagyot alkothass!" Systemmind Consulting Kft. a neten Honlap Facebook LinkedIn Instagram

<< Vissza az epizódokhoz Vállalkozás Lépésről-Lépésre - Piackutatás 2020. október 29. Vállalkozás lépésről-lépésre sorozatunk hatodik részében a Piackutatásról beszélünk.

<< Vissza az epizódokhoz .wave acceleration program / Sódar Gabriella 2023. október 23. "Sok féle munkában kipróbáltam magam, a suli szünetben fénymásolástól a multin át, egyetemi egészségügyi technológia transzfer vezetőként. Most pedig fenntartható start-upok fejlesztése a Wave programon keresztül a Kék Bolygó Alapítvány égisze alatt. Hiszek benne, hogy a rendkívül változatos múltbeli tapasztalataimnak köszönhetően sokkal jobban látom, hogy a rendszerben hol kell beavatkozni, mi kell a fejlődéshez. Egy nem régen befejezett humánökológia képzés következtében persze az is világos, hogy a fejlődés nem mindig kívánatos, illetve attól függ hogyan definiáljuk azt. Mégis van-e létjogosultsága egy fenntarthatósági célt támogató vállalkozásnak a jelenlegi gazdasági helyzetben? Azt gondolom IGEN!" .wave acceleration program a neten Honlap LinkedIn Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Kukoly Dávid / Fluid Digital 2025. május 12. A vállalkozó, aki nem akart óriást építeni Mi van akkor, ha valaki nem akar nagy lenni? Nem akar 300 milliós árbevételt. Nem akar csapatot építeni. Nem akar CEO lenni. Csak élhető vállalkozást, kontrollt, szabadságot és néha egy nyugodt, fókuszált délutánt. Kukoly Dávid tipikusan az a vállalkozó, akiről elsőre azt gondolod: ambiciózus, haladós, technológiában otthon van, marketinges agya van, és tuti, hogy skálázni akar. De nem. Vagy legalábbis nem úgy . 15 hónappal a korábbi adás után tért vissza a Magyar Business Podcastbe, és nem csak földrajzilag költözött haza Nyíregyházára – hanem vállalkozói identitásban is hazaért önmagához . Mire is jött rá ez idő alatt? „Először mindent is csinálni akartam. De amikor folyamatosan az időmből loptam, rájöttem, hogy ez így nem fenntartható. Csak az maradhat, ami közel áll hozzám – és ami eltart.” A beszélgetésben nem sikerekről, nem bevételrekordokról, és nem futó kampányokról van szó. Hanem valami sokkal érettebbről. Hogyan lehet egyszerre vállalkozni, fejlődni, embernek maradni és nem megőrülni. Ez az epizód nem csak egy újabb „vállalkozói történet”. Ez egy személyiségalapú vállalkozásfejlesztési kinyilatkoztatás . Egy útkereső vállalkozó gondolatfolyama, aki felismerte:– nem kell mindent skálázni,– nem minden ötletből kell cég,– nem kell minden áron nőni. Miközben ChatGPT-t oktat, marketing projekteket vezet, szoftvereket fejleszt, Dávid az igazi munkát önmagán végzi . És erről mesél őszintén. Stratégiai fókusz – Minden ötlet jó, de nem mindegy, melyikbe ölsz időt Egy vállalkozó soha nem ötlet hiányában szenved. A probléma nem az, hogy nincs mit csinálni. Hanem az, hogy túl sok minden van. És a legtöbb vállalkozó bele is rohan ebbe a csapdába:– Minden ötlet fontosnak tűnik.– Minden projekt lehetne „a nagy dobás”.– Minden startup-szagú gondolat skálázhatónak néz ki… papíron. Kukoly Dávid is így kezdte. Mindenre igent mondott, mindenbe belefogott. Aztán jött a valóság. „Nagyon lelkes kezdőként azt éreztem, hogy ezt is meg kell csinálni, meg azt is. Csak közben mindig onnan vettem el az időt, ami pénzt hozott.” A második év a realizálás éve lett. A felismerésé, hogy a túl sok projekt valójában visszafogja a teljesítményt. Nem visz előre, csak szétszór. Ahogy Attila frappánsan megfogalmazta: „Ha túl távol vannak egymástól az ötleteid, olyan, mintha sok kis tűz égne, de egyik sem elég meleg ahhoz, hogy bármit is megsüss rajta.” Az igazi stratégia nem az, hogy több irányba húzol. Hanem hogy eldöntöd: mire NEM mondasz igent. A fókusz ott kezdődik, amikor elkezded kaszálni a „jó ötleteket” – mert rájössz, hogy csak viszik az energiád, nem adják vissza. Dávid leállított több AI-alapú projektet is. Nem azért, mert rosszak voltak. Hanem mert nem szolgálták azt a célt, amit ő valójában el akart érni. „Működtek, de nem tudtuk őket skálázni. Nem volt értelme beletenni több időt, ha nem hoz vissza annyit, mint egy-egy jó marketing projekt.” Döntés a skálázásról – Kicsiben nagyobbat lehet nyerni? A mai vállalkozói világban van egy íratlan szabály: "növekedj vagy pusztulj" . Ha nem akarsz 10 fős csapatot, új irodát, havi 5 milliós kampányokat, akkor valamit „rosszul csinálsz” – legalábbis ezt súgja a mainstream. De mi van, ha pont ez a hiba? „Volt két AI-alapú szoftverem is. Elindítottuk, működött, fizetős ügyfelek voltak. De nem volt értelme továbbvinni. Skálázhatatlan volt számunkra, nem érte meg.” Dávid nem bukott el. Egyszerűen visszavonult a túl sok irányból , és belőtte: - Mi a core?– Mi hoz pénzt?– Mihez van természetes affinitása? A válasz: marketing kivitelezés és oktatás. Nem csilivili AI termékek. Nem újabb SaaS platform.Hanem az, amit tényleg jól csinál – és amiért fizetnek. „A 80/20 szerint néztem meg, mi adja a bevételem 80%-át. És kiderült, hogy azt a 20%-ot kell turbózni, nem az új ötleteket.” Ez nem visszalépés. Ez egy tudatos stratégiai döntés: kicsiben maximalizálni a profitot , ahelyett, hogy nagyban szórnánk az erőforrásokat. És ebben van egy vállalkozói lázadás is: nem mindenki akar startupos tempót. Nem mindenki akar milliós árbevételt, ha azzal milliós stressz is jár. Dávid „one-person marketing ügynökséget” épít. Hatékonyan, automatizálva és közben él . Nem égeti magát, nem skálázási álmokat kerget. Azt csinálja, ami működik . „Sok tanulság volt, sok mindent elrontottam. De amit tanultam, azt nem veheti el senki. Ha újra kell kezdenem, meg fogom oldani.” Ez a valódi skálázás: nem a céged méretét növeled, hanem a döntéseid minőségét. Személyiség mint stratégiai tényező – Amikor a karaktered írja az üzleti terved A legtöbb vállalkozó úgy próbál céget építeni, hogy teljesen figyelmen kívül hagyja a saját karakterét . Erőltetnek egy modellt, ami jól néz ki kívülről. Aztán csodálkoznak, hogy belül szétégnek. Kukoly Dávid nem akart ebbe belesétálni. Inkább leült, és megkérdezte magától:– Mi az, amit jól csinálok?– Milyen munkát élvezek tényleg ?– És mit nem akarok ? „Nagyon szerettem volna membership modellt építeni. Visszatérő bevétel, egyszer eladod, aztán csak tartod a kapcsolatot. Csak épp a személyiségemnek nem állt jól.” Dávid nem akar közösséget építeni, folyamatosan tartalmat gyártani és másoknak megfelelni. Ő deep work típus. Aki elmerül egy kampányban, egy optimalizálásban. Nem „frontvonalas arc”, hanem háttérben építkező mester. És ez a felismerés nem hátrány – hanem stratégiai előny. „Én inkább vagyok kocka marketing geek, mint influencer. Szeretek elbújni a képernyő mögé és a számokat bogarászni.” Ez az igazi vállalkozói önismeret.Nem „önfejlesztésről” szól, nem bullshit workshopokról.Hanem arról, hogy tudod, mire vagy való – és mire nem. És ha ezt nem veszed figyelembe, két dolog történik: Kiégsz egy olyan modellben, ami nem neked való. Elpazarolod azokat a területeket, amiben tényleg kiemelkedő lehetnél. A stratégia nem PowerPoint prezentációkban kezdődik. A stratégia a személyiségedből indul. Tartalomgyártás és a toxikus produktivitás – Nem kell influencernek lenned, hogy vállalkozó legyél A modern vállalkozói világ azt üvölti: „Ha nem posztolsz, nem létezel.” „Tartalom nélkül nincs márka.”„A personal brand az új valuta.” De mi van akkor, ha te utálsz posztolni? Mi van akkor, ha a tartalomgyártás nem ad energiát, hanem elvesz? „Ha érdekel valami, akkor szívesen csinálok róla tartalmat. De ha kötelező, akkor azonnal elmegy a kedvem.” Dávid nem tartalomgyártó típus. Ő marketing kivitelező. Nem influencer. És ez az a pont, ahol sok vállalkozó csúszik el. Összekeverik a marketinget az önkifejezéssel. Azt hiszik, hogy a növekedés egyenlő azzal, hogy 0-24-ben látható vagy. Közben meg a legnagyobb növekedés akkor jön, amikor épp csendben vagy és dolgozol. „A podcast például baromi jó formátum lenne, ha lenne időm csinálni. De nincs. Mert dolgozom.” Ez nem lustaság, ez tudatosság. A tartalomgyártás egy eszköz, nem kötelező penzum . A „toxikus produktivitás” pontosan ott kezdődik, amikor mindenáron csinálni kell valamit , csak azért, hogy ne maradj le. Pedig néha az az igazi fejlődés, amikor mersz nem csinálni semmit . Csak fókuszálni arra, ami valóban számít. Önismeret és pszichológiai mélység – Amikor a legnagyobb vállalkozói eszköz a saját agyad A legtöbb vállalkozó üzleti könyveket olvas. Stratégiai podcasteket hallgat. Workshopokra jár. De van egy eszköz, amit alig használunk – pedig a legnagyobb hatása van a cégünkre : A saját pszichénk. „Hat éve járok pszichológushoz. És nem a cégem lett jobb tőle – hanem én. Aztán a cégem is.” Ez nem life coaching. Nem instant motiváció. Ez kőkemény önismereti munka . Honnan jövök? Mi mozgat? Mitől kattantam be újra és újra ugyanott? És miért akarok olyat csinálni, ami valójában nem is az enyém? Dávid elkezdett mélyre menni. Jung-i archetípusokkal dolgozott, önreflexióval, karaktervizsgálattal. A cél nem az volt, hogy „önazonosabbnak” tűnjön,hanem hogy stratégiai döntéseket tudjon hozni saját magára alapozva. „Nem akarok dominálni egy szakterületen. De ha megkérdeznek, legyen olyan válaszom, amire azt mondják: na jó, ezt hallani kellett.” Az önismeret a vállalkozásban nem luxus. Nem „extra”. Nem “szép, ha van”. Ez a core engine . Ez dönti el, hogy túl fogsz-e élni, amikor mások kiégnek. Ez adja meg, mikor kell elengedni egy projektet, mikor kell nemet mondani egy ügyfélre, és mikor kell inkább lazítani, nem ráfeszülni. Dávid meditál. Transzcendentális technikával. Mert kell a rendszeres kiszakadás , hogy vissza tudjon térni. Ez nem "spiri", hanem stratégiai szintlépés: ha a gép vagy, akkor a karbantartásod nem opció. Technológiai mindset – ChatGPT nem csak AI, hanem a legjobb kollega Az AI-ról mindenki beszél. A legtöbben félnek tőle, néhányan istenítik. De nagyon kevesen használják jól. Kukoly Dávid nem fél az AI-tól. Beépítette a rendszerébe. Nem úgy, mint sokan, akik „néha ráírnak egy promptot”.Hanem napi szinten, tudatosan, célorientáltan. „ChatGPT számomra konkrétan a 2024-es év dolgozója lett. Segít, válaszol, promptolok vele. De csak akkor működik jól, ha pontosan tudod, mit akarsz tőle.” Ez a kulcs. Nem az AI lesz okos helyetted. Hanem akkor segít, ha te is okosan kommunikálsz vele. A legtöbben ott rontják el, hogy: nem adnak kontextust, nem definiálják a szerepet („role prompting”), és csodát várnak egy félmondatos utasítástól. Dávid ezzel szemben kísérletezik. A saját marketinges eseteit már konkrét prompt-stratégiákkal oldja meg. Volt, hogy ugyanazt a kérdést tízszer tette fel – tíz különböző módon. És mind a tízszer más választ kapott. „Az egésznek az a trükkje, hogy tudd, mit akarsz kihozni belőle. Ha nem tudod, a ChatGPT is csak össze-vissza beszél majd.” Ez már nem „kiegészítő” technológia. Ez core eszköz , mint egy svájci bicska, amit minden nap előveszel – csak meg kell tanulni használni . A vállalkozásban ma már nem az a kérdés, hogy használod-e az AI-t. Hanem az, hogy milyen szinten vagy benne. És Dávid példája világos: ha jól használod, egy emberként is lehet százszorosítani a hatékonyságot. Reziliencia és realitás – Az egyfős hadsereg kihívásai Egyszemélyes vállalkozónak lenni szexinek tűnik. Nincs főnök, nincs kolléga, nincs meeting. Csak te, a géped és a hatékonyság. De ez csak a felszín. A mélyben brutálisan nehéz. „Ha én kiesek, minden megáll. Ha lebetegszem, ha utazom, ha bármi történik – nincs, aki helyettesítsen.” Ez a realitás. Nincs szabadság. Nincs backup. Nincs „majd megoldja valaki” . Az idődet árulod, és az idő véges. És mégis: Dávid nem panaszkodik.Ő ezt tudatosan vállalta. Nem akar csapatot. Nem akar 30 fős ügynökséget.Mert nem az az álma. „Szívesebben elemzek beállításokat, mint hogy csapatot menedzseljek. Nem akarok HR-ozni, nem akarok kultúrát építeni – most nem.” Ez nem kicsiség. Ez fókusz.Tisztában lenni azzal, hogy mi fér bele – és mi nem. És nem elhinni, hogy „csak skálázással lehet fejlődni”. Dávid jelenleg a „one-person marketing agency” modellt viszi. Maximalizálja az outputot, automatizál, rendszerez, dokumentál. De nem akar „még egy embert”, ha azzal elveszíti a kontrollt. „Most például utazom, és viszem a laptopot. Nem ideális, de még nem találtam meg azt a második személyt, aki helyettesíthetne. Lehet, hogy nem is akarok.” Ez az önazonos vállalkozás. Nem az, amit az online guruk árulnak. Hanem az, ami működik neked – hosszú távon, emberként is. A reziliencia nem azt jelenti, hogy mindig bírod.Hanem hogy tudod: mit bírsz el – és mit nem érdemes cipelni. Profit, cashflow és magyar valóság – Mit jelent valójában jól menni? A közösségi médiában mindig az árbevétel szerepel:– „300 milliós évet zártunk!”– „50 ügyfél, 7 országban!”– „Márkánk most lépett nemzetközi piacra!” És akkor mi van? „Lehet 300 milliós árbevételed, de ha 260 millió a költséged, nem vagy előrébb. A profit az, ami számít – és erről alig beszélünk.” Dávid nem hajt az impresszív számokra. Ő profitot akar realizálni. Úgy építi a vállalkozását, hogy több maradjon a zsebében , ne a könyvelési Excelben. Ez a gondolkodás viszont szembemegy az amerikai típusú „scale first, profit later” logikával. Az Amazon, a Spotify, a Netflix – évekig veszteségesek voltak. Csakhogy ez nem a magyar valóság . „Itt nincs olyan, hogy majd egyszer eladod a céget, és jön a nagy pénz. Itt az van, hogy ha ma nem marad valami a hónap végén, akkor gáz van.” Ezért Dávid cashflow fókuszú vállalkozó . Nem „növekedésmániás”, hanem nyereségorientált. És ezzel vállalja azt is, hogy inkább kicsiben marad, de hatékonyan működik. Mert ha nem figyelsz:– többet költesz, mint kéne,– új projekteket cipelsz, amik nem hoznak,– elfelejted: az a pénz számít, amit meg is tartasz. „A profit a vállalkozás végeredménye – nem az árbevétel. De erről nem szól egy Facebook poszt sem.” A valódi siker nem a nagy számokról szól. Hanem arról, hogy te mint ember jobban élsz. Nem több Excelcellát töltesz ki – hanem több időt tölthetsz azzal, akit szeretsz. Tanulságok és önazonosság – A vállalkozás nem sprint, hanem belső játék A legtöbb vállalkozó eljut egy pontra, ahol már nem a pénz, nem az ügyfelek, nem a kampányok érdeklik – hanem az a kérdés: „Ki vagyok én ebben az egészben?” „Nagyon sokáig azt hajtottam, amit mások szerint kellett volna. Membership, startup, skálázhatóság. Csak épp nem voltam benne önazonos.” A felismerés fájdalmas, de felszabadító: Nem kell mindenkinek nagyot építenie. Nem kell mindenkinek extravertáltnak lennie.Nem kell mindenáron növekedni. A vállalkozás nem sprint . Nem az nyer, aki először ér célba – hanem az, aki nem adja fel, mert nem szakad szét útközben. „A személyiséged nem akadály. A személyiséged a térkép. Csak végre olvasni kellene róla.” Dávid rájött, hogy ő nem akar ügynökséget vezetni. Nem akar menedzselni, motiválni, riportolni. Ő csinálni akarja, szívvel. Ha pedig valami nem illik bele ebbe a képbe – megy a kukába. Ez nem egoizmus.Ez életstratégia. „A vállalkozásom azért működik, mert végre úgy működöm benne, ahogy én működöm. Nem úgy, ahogy a piac, a trendek vagy a LinkedIn mondja.” Ez az igazi üzleti szabadság: nem akkor jön el, amikor bármit megtehetsz, hanem amikor nem vagy hajlandó akármit megtenni. Stratégia egyszemélyesben – A kevesebb nem hátrány, hanem élesség A „stratégia” szó sokak fejében még mindig multiszagú. PowerPoint, évzáró meeting, csapategyeztetés, KPI-k. De mit jelent stratégiai gondolkodás akkor, amikor egyedül vagy? Nincs meeting. Nincs team. Csak a határidő, az ügyfél – meg a te energiád. „Az elmúlt év végén megnéztem, mi működik valójában. És ami nem szolgálta a fő célomat, azt elengedtem.” Ez nem vállalati racionalizálás. Ez belső rendrakás . Dávid nem csak rendszereket szűrt, hanem gondolkodásmódot váltott .– Nem abban gondolkodik, mi trendi.– Nem abban, mi lenne „skálázható”.– Hanem: mi az, ami hosszú távon működtethető általa, mint egyetlen erőforrás. „Mindent optimalizálok, ami nem én vagyok. Ami viszont hozzám kötött – azt nem adom ki. Mert ott van az érték.” Ez a tudatos kiszervezés kulcsa: nem csak azt adod ki, amit nem szeretsz – hanem azt is, amit nem neked való. Ez az, amit a legtöbb „építs céget” típusú tanácsadás figyelmen kívül hagy: egy egyszemélyes vállalkozás nem kicsi cég – hanem egy másik játék. Itt nem az a kérdés, hogyan tudsz 20%-ot növekedni.Hanem hogy hogyan tudod fenntartani a 100%-odat hosszú távon. „Ha a vállalkozásomnak én vagyok az alapja, akkor magamat kell a legjobban menedzselnem.” Stratégia egyszemélyesben? Belőled indul. A vállalkozás nem más, mint önmenedzsment extrém környezetben Ez az epizód nem a klasszikus „hogyan építs céget” sztori. Ez annak a vállalkozónak a története, aki nem akar cégvezér lenni. Nem akar exitet, nem akar befektetőt.Akar viszont fókuszt, kontrollt, profitot – és önazonosságot. Amit hazavihetsz ebből a beszélgetésből: A személyiséged nem hátrány – hanem iránytű. Ne másolni akarj modelleket, hanem testre szabni. Nem minden ötlet érdemel időt. A fókusz nem opció – stratégiai túlélési feltétel. A tartalomgyártás nem kötelező. Ha nem neked való, engedd el – a marketinged akkor is működhet. A profit fontosabb, mint az árbevétel. A pénz, ami a zsebedben marad, számít – nem a számlázott összeg. Egyedül is lehet jól csinálni. Csak ehhez rendszer, önismeret, és brutális őszinteség kell. Az AI nem varázslat – hanem erősítő. Ha tudod, mit akarsz, százszorosítja az erődet. A legnagyobb stratégád te magad vagy. Ha te nem vagy rendben, a céged se lesz az. „Most végre úgy működöm a vállalkozásomban, ahogy én működöm. Ez a valódi szabadság.” 🎧 Hallgasd meg a teljes adást, ha végre a saját utadat járnád! 💬 Oszd meg és küldd el egy vállalkozó ismerősödnek, Kukoly Dávidról Kukoly Dávid, a Fluid Digital alapítója és a több webáruház és szoftver tulajdonosa és társ-tulajdonosa, tartalom készítő. Már több mint 10 éve tevékenykedik aktívan az online marketing iparágban B2B és B2C területen egyaránt, amelyet az utóbbi években nem csak művel, hanem oktat is több intézményben és a saját streaming felületén. Marketing szakemberként és e-kereskedőként a célja, hogy segítsen azoknak, akik szeretnék megtanulni az online marketinget a gyakorlatban. Kukoly Dávid a neten LinkedIn Fluid Digital Kft. a neten Honlap YouTube Instagram A beszélgetés alapján készült cikkek

<< Vissza az epizódokhoz Szmola Roland / March.hu 2025. április 21. A kérdés, amit minden vállalkozónak fel kellene tennie Vállalkozóként gyakran hajlamosak vagyunk túlságosan fókuszálni a következő feladatra. A kampányra, a következő negyedévre, a csapatépítésre, az ügyfélszerzésre. Ritkán állunk meg, hogy tisztázzuk: tulajdonképpen mit akarunk mi ebből az egészből . A Magyar Business Podcast házigazdája, Fóris Attila egy ponton feltette azt a kérdést, amit minden vállalkozónak érdemes lenne időről időre feltenni saját magának: „Te, mint szakember, mit akarsz?” Ez nem egy motivációs idézet. Nem is stratégiai iránymeghatározás. Inkább egy tükör. Egy pontos, egyszerű mondat, ami épp azért nehéz, mert nem lehet rá automatikusan válaszolni. A vendégünk, Szmola Roland – aki tanácsadóként és mentorálóként is dolgozik cégekkel – jól ismeri azt a dilemmát, amikor a vállalkozó már nem a saját belső iránytűjét követi, hanem valamilyen elvárt szerepet próbál felépíteni. A podcastban így fogalmaz: „A kulcs, amit te mondasz, hogy te legyél jól benne. Ha valaki megpróbál egy olyan szerepet játszani, ami nem ő, az egy idő után nem fenntartható…” A beszélgetés több ponton visszatér ehhez az alapkérdéshez. Hogy kinek próbálunk megfelelni? Hogy valóban azokkal dolgozunk-e, akikkel szeretnénk? Hogy azt a vállalkozási modellt építjük-e, ami hosszú távon is fenntartható – számunkra is? „Amikor az ember érzi a zsigereiben, hogy most itt be van feszülve, hogy lehet, hogy én vagyok éppen a gátja a cégnek – és azt észre kell venni. És hagyni kell megnézni.” Roland kiemeli, hogy a legtöbb vállalkozó előbb-utóbb eléri azt a pontot, amikor újra kell értelmeznie saját szerepét. Ez nemcsak üzleti kérdés, hanem személyes is – hiszen egy cég működése gyakran tükrözi a vezetője aktuális állapotát. A beszélgetés hangvétele végig reflektív. Nem arról van szó, hogy „változz meg és csináld jobban”. Inkább arról, hogy szánj időt arra, hogy tisztázd: miért csinálod, amit csinálsz? A tempó és a külvilági nyomás sokszor eltol minket az önazonosságtól, és mire észbe kapunk, már nem az eredeti céljaink felé tartunk. A podcast epizód egy olyan gondolkodási folyamatot modellez, amelyben nincs egyetlen „jó válasz”. Viszont nagyon is van tétje annak, hogy felmerjük-e tenni magunknak az alapvető kérdéseket. Mert ha nem tesszük, mások fogják eldönteni helyettünk, hogy merre megy a vállalkozásunk – és az életünk. Stratégiai gondolkodás és döntéshozatal Minden vállalkozás egy döntéssel indul. De nem minden döntés születik tudatosan. A beszélgetés egyik alapkérdése, hogy hogyan hoz valaki olyan döntéseket, amelyek nemcsak rövid távon működnek, hanem hosszú távon is értelmet nyernek. Szmola Roland szerint sok vállalkozás elindul egy ötletből, de a következő lépések már nem épülnek szilárd alapokra. A stratégiai gondolkodás ott kezdődik, amikor a vállalkozó nemcsak reagál a piacra, hanem kezdeményez is. „Szeretnék egy olyan portfóliót építeni, ami gyakorlatilag képes a tanácsadásunkon kívül a leszállításba, akár saját termék indításába is.” – Szmola Roland Ebben a témakörben szó esik arról is, hogyan kapcsolódik az egyéni ambíció a kollektív teljesítményhez. Roland azt hangsúlyozza, hogy a stratégiai döntések akkor válnak erőteljessé, ha mögöttük ott van az a szándék is, hogy érdemi változásokat érjenek el – nemcsak cégen belül, hanem a piacon is. „Szeretnék olyan cégekbe belépni, ahol az attitűd jó, a termék jó, és van bennük olyan dinamika, amire érdemes építeni.” – Szmola Roland A beszélgetés rávilágít arra is, hogy a stratégiai gondolkodás nem feltétlenül csak az üzleti célokról szól. Legalább ennyire fontos az is, hogy milyen típusú közösséget, partnereket és rendszereket épít maga köré a vállalkozó. Olyan működési logikáról van szó, amely túlmutat a saját cégen – és hatással van az ökoszisztémára is. Roland szerint: „Azt keresem, hogy mi az, amiben értéket lehet teremteni – nem csak anyagi szempontból.” A témakör tanulsága egyértelmű: stratégiai gondolkodás nélkül a vállalkozás sodródik – és vele együtt az alapító is. De ha van vízió, és az ahhoz vezető út döntések mentén épül fel, akkor valódi mozgásteret teremthet a jövő alakítására. Az ego szerepe a vállalkozásban A vállalkozás nemcsak stratégiai döntések sorozata, hanem egyéni belső utak térképe is. Ebben a folyamatban az ego elkerülhetetlenül megjelenik – néha épít, máskor akadályoz. De vajon mikor válik hasznossá, és mikor torzítja a vezetői működést? A beszélgetés során Attila rávilágít arra, hogy az ego nem feltétlenül negatív dolog. Egy bizonyos szintig szükség van rá – főleg, amikor a vállalkozó olyan helyzetben találja magát, ahol nincs biztos kapaszkodó . „A bizonyos szituációkban fontos az ego, amikor tényleg nem tudod, hogy mi lesz, gőzöd sincs, mi fog történni… És akkor az egyetlen dolog, ami tud hajtani, az a magabiztosság. Az ego valamilyen szintű keveréke.” – Attila Szmola Roland e gondolatmenetre építve elmondja, hogy tapasztalata szerint azok a vezetők tudnak igazán hosszú távon építkezni, akik megtanulják kapcsolgatni az egójukat . Akik képesek elengedni a szerepjátékokat, és nem a látszatra, hanem a belső stabilitásra építenek. „Nagyon sokat dolgoztam különböző vezetőkkel, és azt látom, hogy kívülről nézve pár apró lépésnek tűnik, de belülről nézve ez az egész elképesztő vezetési munka.” – Roland Az ego tehát nem ellenség. Hanem egy eszköz , amit tudni kell használni – és még inkább: tudni kell félretenni. Aki mindig a saját fontosságát közvetíti, az könnyen elveszítheti a kapcsolatot a csapatával, a piaccal, vagy akár saját céljaival is. Aki viszont felismeri, mikor kell hátralépni, az hosszú távon képes építkezni. A beszélgetés rámutat: a vállalkozásban nem lehet minden döntést csak számok mentén hozni . Van, amikor a belső egyensúly, az önreflexió, és a személyes növekedés az, ami valódi versenyelőnyt jelent. „Sok mindenen keresztül juthatunk el a belső egyensúlyhoz – de amíg ez nincs meg, nem lehet jól vezetni.” – Roland A végső tanulság: az ego nem probléma – ha ismerjük, és ha nem engedjük, hogy irányítson. A valódi vezetői erő nem abban van, hogy mindig nekünk van igazunk. Hanem abban, hogy tudjuk, mikor kell hátralépni, hallgatni, és tanulni – akár önmagunktól is. Újratervezés: amikor a vállalkozó saját magát is újra kell gondolja A vállalkozói út nem lineáris. A növekedés, a stagnálás, a visszalépés és az újraindulás természetes részei az építkezésnek. A kérdés az, hogy a vezető mikor és hogyan képes felismerni: elérkezett az újratervezés ideje . Szmola Roland szerint az újratervezés egyik legnagyobb akadálya, hogy sok vállalkozó az eredeti szerepeiben ragad . Az első siker, az első működő modell, az első profitot termelő projekt könnyen válik identitássá. Innen nehéz továbblépni, még akkor is, ha a környezet már változást követelne. „Nagyon sok olyan vállalkozóval dolgoztam együtt, akik egy ponton elérték a saját kapacitásaik, fókuszuk vagy működésük korlátait. És ilyenkor nem a piac változik meg – hanem belül kell újratervezni.” – Roland Az újratervezés nemcsak üzleti szinten történik. Gyakran élethelyzetek hívják elő . Családalapítás, kiégés, tulajdonosi konfliktus, vagy akár egy piaci sokk: ezek mind olyan pontok, ahol a vezető kénytelen újragondolni, mi a fontos. És mi nem az. Attila ezt a folyamatot úgy írja le, mint egy tudatos lebontást és újjáépítést : „Megfelelő attitűd kell hozzá. Hogy változni akarok. Hogy jobb akarok lenni. Hogy megkeresem a hibákat, hogy tényleg levetkőzöm, és meztelenül kiállok: mutassátok meg, hol a probléma.” – Attila Ez nemcsak szakmai bátorságot igényel, hanem emberit is. Az újratervezés azt jelenti, hogy a vállalkozó készen áll megkérdőjelezni önmagát . A saját döntéseit, szokásait, működési mintáit. Mert csak így tud valami jobbat építeni. A beszélgetés során szóba kerül az is, hogy az újratervezés időnként az ambíció újra definiálásával is jár. Roland például nemcsak tanácsadóként akar jelen lenni, hanem konkrét vállalati szerepeket is keres – ott, ahol valódi értéket lehet teremteni. „Szeretnék egyre több olyan vállalkozásban részt venni, ahol nemcsak tanácsot adunk, hanem ténylegesen benne vagyunk a megvalósításban is.” – Szmola Roland Az újratervezés nem a kudarc jele, hanem a fejlődés kulcsa . Az a vezető, aki képes szembenézni önmagával, és újraírni a saját működését, nemcsak a cégét viszi előre – hanem a saját életminőségét is. Önismeret: a hosszú távú működés feltétele A vállalkozásépítés egyik legnagyobb félreértése, hogy azt hisszük, a sikeres vezetőnek mindig határozottnak, magabiztosnak és „készen lévőnek” kell lennie. A valóság ezzel szemben sokkal árnyaltabb. Az önismeret nem állapot – hanem folyamatos tanulási folyamat. Szmola Roland szerint az önismeret fejlődése akkor kezd igazán mélyrétegekbe hatolni, amikor a vállalkozó már nem kifelé, hanem befelé keres válaszokat. „Imádok olyan típusú emberekkel dolgozni, akik belülről kezdik átrendezni a saját döntési mechanizmusaikat.” – Szmola Roland Ez a gondolat nemcsak a vezetői fejlődésre, hanem a vállalati működés egészére is hatással van. Aki felismeri saját működési mintáit – például hogy mikor halogat, mikor túlkompenzál, mikor enged a megfelelési kényszernek – az sokkal tisztábban tud dönteni . Nem reaktívan, hanem tudatosan. Foris Attila ehhez kapcsolódva azt hangsúlyozza, hogy a változás iránti nyitottság az első lépés. Aki nem akar változni, az nem fog fejlődni – bármilyen jó tanácsot is kap kívülről. A beszélgetésből kiderül, hogy az önazonos működés nem jelent passzivitást . Épp ellenkezőleg: aki tudja, hogy mikor milyen működési módja érvényes, az sokkal rugalmasabban tud alkalmazkodni a változásokhoz. A belső stabilitás adja meg azt a keretet, amiben a külső világ ingadozása nem viszi ki a fókuszt. Szmola konkrét példákat is hoz arra, amikor valaki már túl van az első vállalkozói hullámokon, és elkezd mélyebbre menni. A „hogyan döntök?” helyett a „mi alapján döntök?” válik kulcskérdéssé. Ebben a szakaszban a sikeres vállalkozók újra előveszik a korábbi tapasztalataikat – és átkeretezik azokat. „Sokszor az a legjobb, amikor valaki emlékeztet arra, amit már 5 éve tudtál – csak közben elfelejtetted.” – Roland Ez az önismereti dinamika nemcsak a vezetői döntésekre hat. Kihat a csapatépítésre, az ügyfélválasztásra, a partnerkapcsolatokra – sőt, még az életminőségre is. Önismeret nélkül nincs stabil vállalkozás . Aki nem tudja, hogy hol tart – nem tudja azt sem, merre tovább. Aki viszont hajlandó belenézni a saját tükörképébe, az olyan döntéseket tud hozni, amelyek nemcsak céget, hanem életpályát is építenek. Stratégia, mint gondolkodásmód: hosszútávúság, komplexitás, rendszerben gondolkodás Sokan azt hiszik, hogy a stratégia egy dokumentum. Egy PowerPoint prezentáció, amit évente egyszer előveszünk, majd visszatolunk a fiók mélyére. Pedig valójában a stratégia nem dokumentum, hanem gondolkodásmód. Olyan keretrendszer, amely segít eligazodni a komplex üzleti helyzetekben – és hosszú távon biztosítja, hogy ne csak „csináljunk valamit”, hanem tudjuk, miért csináljuk. Szmola Roland a beszélgetésben többször is visszatér erre a szemléletre. Nem arról beszél, hogy milyen eszközökkel kell tervezni, hanem arról, hogy hogyan lehet gondolkodni rendszerben, időtávokban, és döntési logikákban. „Én most sokkal inkább olyan típusú portfóliót építek, amiben nem csak tanácsadás van, hanem fejlesztés, digitalizáció, termékoldali hozzáadott érték is. És ez nem csak nekem épül, hanem az ökoszisztéma köré.” – Szmola Roland Ez a szemlélet túlmutat egyetlen vállalkozáson. A stratégiai gondolkodás lényege, hogy a vállalkozó nemcsak egyéni szinten, hanem rendszerszinten is képes átlátni a működését – és felismeri, hogy minden döntés egy nagyobb struktúra része. Ez különösen igaz akkor, amikor valaki több lábon akar állni, több cégben gondolkodik, vagy különböző iparágakban hoz létre összekapcsolódó projekteket. „Azért keresem azokat a cégeket, ahol a dinamika jó, mert tudom, hogy önmagában egy jó termék nem elég. Kellenek hozzá az emberek, a működési logika és a hosszú távú gondolkodás.” – Szmola Roland A stratégia tehát nemcsak a célokról szól, hanem a döntések minőségéről is. Arról, hogy a vállalkozó felismeri: nem minden növekedés pozitív, és nem minden változás előrelépés. A beszélgetésből világossá válik, hogy a sikeres vállalkozók nemcsak terveznek, hanem folyamatosan újrakeretezik a saját működésüket. Roland arra is kitér, hogy a stratégiai gondolkodás egyik legfontosabb hozadéka az időhorizont kitágítása: „Sokan azt kérdezik, mi lesz jövőre. Engem inkább az érdekel, hogy milyen rendszert építünk tíz év alatt, és hogy abban én milyen szerepet tudok betölteni.” – Szmola Roland Ez a gondolat élesen szemben áll azzal a „vállalkozói kapkodással”, ami sok cég működését jellemzi. A rövid távú célok állandó váltogatása, az azonnali eredmények hajszolása gyakran stratégiai elbizonytalanodáshoz vezet. Ezzel szemben Roland megközelítése azt hangsúlyozza: ha van vízió, akkor van út is. Még ha kanyargós is. Itt a legfőbb tanulság: a stratégia nem útvonalterv, hanem térkép. Nem tudhatjuk előre, hol lesz kanyar vagy emelkedő, de ha van egy koherens gondolkodásmódunk, akkor minden helyzethez tudunk alkalmazkodni – anélkül, hogy elveszítenénk az irányt. Piacra lépés és nemzetközi terjeszkedés A hazai piac kicsi. Egy vállalkozás fejlődése szempontjából hamar elérkezik az a pont, amikor a növekedés csak úgy tartható fenn, ha a cég kilép Magyarország határai közül. Ez azonban nemcsak üzleti döntés, hanem szemléleti váltás is. A beszélgetés során világosan körvonalazódik, hogy a nemzetközi terjeszkedés nem feltétlenül egyenes út. A vállalkozónak először meg kell értenie: Magyarország nem végcél, hanem ugródeszka . Ezt fogalmazza meg Foris Attila így: „Az első probléma az, hogy ki kell lépni Magyarországon. Úgy kell felépíteni a céget, hogy az csak idő kérdése, mert nagyon hamar eléred azt a plafont.” A nemzetközi lépés nem kizárólag az anyagi lehetőségeken múlik. Sokkal inkább azon, hogy a cégvezető képes-e kulturálisan, gondolkodásban és struktúrában alkalmazkodni az új piacokhoz. A podcastban többször is előkerül, hogy az Egyesült Államokban való megjelenés nem csupán földrajzi változást jelent, hanem radikálisan más üzleti kultúrát is. „A gond azzal van, hogy Amerikára úgy tekintenek kívülről, mint egy országra. Ez a nagy probléma. Minden állam egyedi. Úgy vannak, mintha külön országok lennének.” – Foris Attila Szmola Roland hangsúlyozza, hogy a nemzetközi piacra lépés első lépése nem feltétlenül a cégalapítás , hanem a kapcsolatok építése, a validáció, a piacismeret megszerzése. Egy-egy jól irányzott látogatás, konferencia, szakmai networking is lehet első lépés. De az alaplogika világos: ha nem gondolkodsz nemzetközi szinten, előbb-utóbb elfogy a levegő . A beszélgetésből kiderül, hogy a nemzetközi bővülés nem minden cégnek való – de aki skálázni akar, annak elkerülhetetlen. Fontos kérdés az is: milyen típusú cégekbe akar belépni a vállalkozó? Milyen szintű versenytársakkal néz szembe? „Nekem a nagy cégek helyett inkább az a középvállalati méret érdekes.” – Szmola Roland A nemzetközi piacra lépés nemcsak üzleti lehetőség, hanem önismereti út is. Felszínre hozza, hogy a vállalkozó mennyire képes elengedni a kontrollt, delegálni, új környezetben alkalmazkodni. A magyar vállalkozók számára külön kihívás, hogy a lokális gondolkodást nem lehet exportálni – csak azt, ami valós értéket teremt más kultúrákban is. A tanulság itt világos: aki piacot akar váltani, annak előbb gondolkodást kell váltania . Agilitás és mesterséges intelligencia: előny vagy kényszer? A gyorsan változó piaci környezetben a vállalkozások számára az egyik legnagyobb kérdés: hogyan tudják fenntartani a rugalmasságot úgy, hogy közben ne veszítsék el a fókuszt ? A beszélgetés során többször is felmerül az agilitás témája – nem csupán mint projektmenedzsment eszköz, hanem mint szemlélet. Szmola Roland szerint az agilitás nem technikai kérdés, hanem mentális alkalmasság arra, hogy a változásokra ne reagálni kelljen, hanem ráhangolódni lehessen. „Nagyon sok fiatal csapatot látunk, ahol az ötlet jó, a szándék megvan, de a menedzsment képessége teljesen hiányzik.” – Szmola Roland Ez a mondat pontosan rávilágít arra, hogy az agilitásnak nem a szoftverfejlesztésben van a legnagyobb szerepe, hanem ott, ahol bizonytalan, gyorsan változó környezetben kell döntéseket hozni. Az agilitás az a működésmód, amely nem akar mindent előre kontrollálni , hanem gyors, iteratív tanulási ciklusokban fejlődik. Ugyanakkor ez az agilis működés csak akkor életképes, ha mellette ott van a technológiai nyitottság is. Ez az a pont, ahol a mesterséges intelligencia kerül elő. A beszélgetésben nem kizárólag újdonságként jelenik meg az AI, hanem mint olyan eszköz, amelyet tudatosan kell integrálni a vállalkozás mindennapjaiba. „Elkezdünk olyan projekteket is, ahol konkrét AI-megoldásokat is szeretnénk kipróbálni – nem csak tanácsadás, hanem termékoldalon is.” – Szmola Roland A kulcs itt az, hogy a mesterséges intelligencia nem öncélú. A vállalkozás számára csak akkor hoz érdemi előnyt, ha valós problémára ad megoldást , és nem csak azért vezetik be, mert „mindenki ezt csinálja”. A beszélgetésből egyértelműen kirajzolódik az a gondolkodási vonal, hogy az agilitás és az AI nem egymástól független trendek, hanem egymást erősítő működési alapelvek. Az AI eszköz, az agilitás módszer – a döntés és a fókusz pedig az ember dolga marad. Tanulság: az, aki nem hajlandó tanulni, újratervezni, hibázni és korrigálni, lemarad. De aki hajlandó, az előtt egy újfajta versenyelőny nyílhat meg – nem az adatok miatt, hanem azért, mert gyorsabban és jobban értelmezi őket. Vállalati kultúra: a működés láthatatlan rendszere A beszélgetés egy pontján Szmola Roland világosan megfogalmazza: egy vállalkozás hosszú távú működése nem a stratégián, hanem a kultúrán áll vagy bukik . Ez elsőre talán túlzásnak hangzik – de minél több konkrét példát említ, annál egyértelműbbé válik az állítás súlya. A kultúra nem az, amit a falra írnak. Nem a céges értékek PowerPoint prezentációja. Hanem az, ahogyan a hétköznapokban döntések születnek, konfliktusokat kezelnek, és emberek együtt dolgoznak . „A legtöbb startupon azt látod, hogy van ötlet, van lelkesedés, de nincs mögötte működési keret. És ez előbb-utóbb szétesést okoz.” – Szmola Roland A működési keret ebben az esetben nem Excel-táblákra vagy ERP-rendszerekre utal, hanem arra a kulturális alapra, amiben az emberek képesek együttműködni. Ahol az érték nemcsak kommunikált, hanem megélt . Foris Attila ehhez kapcsolódva arról beszél, hogy a sikeres nemzetközi példák – különösen az amerikai startup-ökoszisztémában – mindig nagy hangsúlyt fektetnek a kezdeti fázisban a kultúra alakítására. Nem utólag próbálják beemelni, hanem már az alapítói szinten is jelen van. Ez azért kritikus, mert a kultúra visszahat a döntések minőségére, a hibák kezelésére, sőt: a fejlődés sebességére is . Egy olyan szervezetben, ahol a belső kommunikáció elfojtott, ahol a vezető nem vállalja a bizonytalanságot, vagy ahol a kudarc tabu, ott egyszerűen nem tud kialakulni tanulási ciklus. „A belső egyensúly és a vállalati kultúra együtt adja azt a stabilitást, ami túlélővé tesz.” – Szmola Roland Szmola hangsúlyozza, hogy sokszor nem is technikai, hanem érzelmi gátak akadályozzák a növekedést . Egy vezető nem tudja elengedni a kontrollt, nem meri kiszervezni a döntést, nem bízik a csapatban – és a rendszer beragad. A vállalati kultúra tehát nem egy HR-funkció. Hanem üzleti kérdés . És minél gyorsabban nő egy cég, annál inkább versenyelőny, ha ezt tudatosan alakítja – nem pedig hagyja, hogy „majd kialakul”. Tanulság: ha azt akarjuk, hogy egy szervezet fenntarthatóan működjön és skálázhatóvá váljon, akkor nem elég a stratégia. Kell hozzá egy olyan kultúra is, ami képes ezt megtartani és működtetni. Innováció és portfóliógondolkodás: a vállalkozói skálázás új nyelve Ahogy egy vállalkozás eléri a működési plafonját, elkerülhetetlenné válik egy kérdés: mi a következő szint? Ma már nem elég egy üzleti modellt fenntarthatóan működtetni. Egy hosszú távra tervező vállalkozó diverzifikál – többféle projektben, iparágban, technológiában is jelen van. Ez nem csupán védekezés a piaci ingadozások ellen, hanem stratégiai előny : rugalmasságot, tanulást és belépési lehetőségeket ad más piacokra. Szmola ennek mentén beszél arról is, hogy nemcsak tanácsadói szerepben, hanem operatív partnerként is szeretne részt venni cégekben. A cél: aktívan hozzájárulni a működéshez, termékfejlesztéshez, digitalizációhoz . „Szeretnék józanul árazott, menthetően effektív projekteket létrehozni, digitális és informatikai területen.” – Szmola Roland Foris Attila ehhez hozzáteszi: az innováció nem mindig azt jelenti, hogy valami forradalmit kell létrehozni. Néha a meglévő működés újragondolása is éppen elég. A hangsúly nem a technológián van, hanem a hozzáálláson: mennyire merünk máshogy nézni a megszokott folyamatokra. A beszélgetésben több példa is elhangzik olyan vállalkozókról, akik az egy lábon álló működésből egy komplex, több irányba nyitott üzleti ökoszisztémát hoztak létre – akár startup befektetéseken, akár gyártásba való beszálláson keresztül. Ez utóbbi különösen izgalmas Szmola számára: „Szeretnék gyártással kapcsolódó céggel is foglalkozni, de nem kívülről, hanem úgy, hogy benne vagyok a húsban-vérben.” – Szmola Roland Ez az attitűd egyre fontosabb: az innováció nemcsak technikai vívmányokat jelent, hanem aktív részvételt, rendszerépítést és stratégiai jelenlétet . A tanulság: a jövő vállalkozója nem terméket épít, hanem portfóliót . Olyan rendszereket, amelyek egymásra épülnek, tanulnak egymásból, és képesek reagálni a változó piaci környezetre. Ambíció és jövőkép: miért nem lehet „nyugdíjba menni” vállalkozóként? Vállalkozni nem csak szakmai döntés. Lelki és szemléleti vállalás is. Aki ezt az utat választja, az ritkán tekint úgy a karrierjére, mint valami időszakos feladatra, amit majd egyszer csak befejez. Ezt a gondolatot Szmola Roland egyetlen mondattal sűríti: „Amikor azt hallom, hogy valaki nyugdíjba akar menni, akkor kezd el meghalni.” – Szmola Roland Ez nem túlzás. Inkább rávilágítás arra, hogy a vállalkozói attitűd lényegében élethosszig tartó kíváncsiság és cselekvőképesség. Nem lehet csak úgy kikapcsolni. A beszélgetés során világosan kirajzolódik Szmola háromirányú jövőképe. Az első: egy erős, inspiráló szakmai közösség kiépítése , ahol fiatal vállalkozók, vezetők és projektgazdák együtt dolgoznak konkrét ügyeken. „Azt keresem, hogy olyan emberekkel tudjak dolgozni, akik hozzám hasonlóan gondolkodnak, de nálam akár sokkal fiatalabbak is – és valós ügyeket akarunk előre vinni.” – Szmola Roland A második ambíció a vállalkozás sokszínűsége . Olyan cégekben való aktív részvétel, amelyekben nemcsak tanácsadóként van jelen, hanem döntéshozóként, résztulajdonosként, fejlesztőként. A cél: a tanácsadástól a konkrét piaci megvalósításig terjedő teljes értékláncban való részvétel. A harmadik irány pedig a gyártási szektor felé való nyitás – egy ma még kevésbé kiforrott, de izgalmasan felvázolt cél. „Szeretnék más iparágban is részt venni. A gyártás az, ami most a fejemben van.” – Szmola Roland Foris Attila ebben a szakaszban egyértelműen támogatja a jövőbe mutató gondolatokat – különösen az amerikai és nemzetközi irányok fontosságát hangsúlyozza. Az üzleti világ globalizálódásával párhuzamosan a hazai piac egyszerűen nem elegendő . „A céget úgy kell felépíteni, hogy a nemzetközi lépés csak időkérdés legyen – mert nagyon hamar elérjük a plafont.” – Foris Attila Ez a szakasz lezárja a beszélgetést, de valójában egy új gondolkodás kezdete : mit jelent ma valóban hosszú távon vállalkozni? Milyen üzleti és emberi döntéseket igényel az, ha valaki nem leállni akar, hanem építeni, méghozzá évtizedes távlatban ? A végső tanulság egyértelmű: a vállalkozói vízió nem egy célállomás, hanem egy mentális izom , amit edzeni, táplálni és újraértelmezni kell – folyamatosan. Mit viszünk magunkkal ebből a beszélgetésből? Ez a beszélgetés nem egy „how-to” lista. Nem kaptunk sablonokat, sem varázsrecepteket. Ehelyett kaptunk valami sokkal értékesebbet: egy nyers, őszinte és gondolatébresztő vállalkozói párbeszédet . Foris Attila és Szmola Roland beszélgetésében a vállalkozás nem csupán céges működésként jelenik meg, hanem személyes és rendszerszintű döntések sorozataként . Olyan döntéseként, amelyeket stratégiai gondolkodás, önismeret, agilitás, piacismeret és jövőkép formál. A legfőbb tanulságok: Stratégia nélkül sodródás van. Vízió nélkül nincs valódi növekedés. Az önazonosság a hosszú távú működés alapja. A szerepjátszás ideig-óráig működik, de nem fenntartható. Az agilitás és a mesterséges intelligencia nem opció – alapfeltétel. Aki nem reagál, lemarad. Nemzetközi piacra kell lépni. A magyar piac túl kicsi a hosszú távú stabilitáshoz. Az ambíció nem „nagy szavak” kérdése – hanem a következő lépések logikája. Ez az epizód azoknak szól, akik nem csak működtetni akarják a vállalkozásukat, hanem valódi hatást elérni – üzletileg, emberileg és társadalmilag is. Hallgasd meg az epizódot, ha… vállalkozást vezetsz, és épp új szintre lépnél, döntéshelyzetben vagy, és nem tudod, merre indulj, építeni akarsz – nemcsak céget, hanem közösséget, víziót, jövőt. Oszd meg más vállalkozókkal is – mert a jó beszélgetések terjednek! Szmola Rolandról “A karrieremet olyan multinacionális vállalatoknál kezdtem, mint az ecoB International GmbH. és az E.ON. Utóbbinál eleinte a Digitális Transzformáció csapat vezetője voltam, ahol azzal foglalkoztam, hogy hogyan lehet a lean folyamatszervezést a szolgáltatóiparban is kamatoztatni. 2017 Q1-ben kért fel az E-ON CFO-ja az agilis projektre. 2018-ban vezettük be Magyaroszágon, majd a többi országban is. Ez a projekt 2020-ban fejeződött be, éppen abban az évben, amikor úgy döntöttem, hogy kipróbálom magam a piacon, mint magántanácsadó. Ekkor már ismertem alapítótársamat Zsolt Janovszki -ot, aki szintén agilitással és lean menedzsmenttel foglalkozott. Már az első találkozáskor rájöttünk, hogy nagyon hasonlóak az alapértékeink, így 2020-ban együtt megalapítottuk a RI Consultingot. Egy év alatt már 20 fősre bővült a csapat és tavalyhoz képest a cégcsoport megötszörözte az árbevételét. A célom az, hogy a magyar vállalkozókat olyan agilis tanácsokkal és egyszerűen implementálható szervezetfejlesztési tippekkel ismertessem meg, amelyekkel a nyugati vállalkozásokhoz hasonló növekedési és fejlődési pályára tudnak lépni.” Szmola Roland a neten Honlap LinkedIn Magyar Business A beszélgetés alapján készült cikkek

<< Vissza az epizódokhoz Ep #32 - Orientify / Dr. Török Réka 2021. június 25. "12 éve foglalkozom útkereső, pályájukat kezdő, szakot vagy szakmát váltó fiatalokkal, szüleikkel és tanáraikkal. A leggyakrabban az a kérdés jut el hozzám, hogy lehetséges-e jó pályadöntést hozni 14, 18, vagy akár 25 évesen? És később, 30 vagy 40 fölött mi alapján hozzuk meg munka szerepekkel kapcsolatos döntéseinket? Vajon (időben) jelez-e a belső iránytűnk, hogy jó helyen vagyunk-e? Elég érzékenyek vagyunk-e a jelzésekre? Van bátorságunk felvállalni a döntést vagy a váltást? Gondold át, hogy az utóbbi három hónapban melyek voltak azok a (munka)tevékenységek az életedben, amelyek örömet okoztak és energiával töltöttek fel. Írj le legalább három olyan dolgot, ami feltöltött, és igazán el tudtál mélyülni benne. Hogyha nem tudsz ilyet felsorolni vagy csak egyet találsz, akkor olvass tovább. A középiskolások egy része pályaelképzeléseiben érett és szülői vagy tanári útmutatás segítségével könnyen eligazodik a képzések és szakmák világában, határozott elképzelései vannak, az önismeretének adott szintjén. Ez azonban csak a tanulók ötödére igaz. Legtöbben nyomasztó teherként élik meg azokat a döntési helyzeteket, amelyek elsősorban az iskolarendszer sajátosságaiból adódnak: az érettségiző diákok és szülei szeme előtt az lebeg, hogy be kell jutni az egyetemre, ezért gyakran kényszer diktálta helyzet születik tudatos és megalapozott döntések helyett. Az egyetemre már bejutottak közül első évben legalább 25%-uk lemorzsolódik, és legalább ennyien nem a végzettségüknek megfelelő területen kezdenek el dolgozni. Egyrészt, mert közben a munkaerőpiac is változik, másrészt később jönnek rá, hogy mi az igazán nekik való terület. Így a későbbi életút is néhány csavarral kezdődik. Az Orientify Karrierajánló azért jött létre, hogy az épp aktuális pálya döntéshez nyújtson kapaszkodót, információt. Segít abban, hogy rálátásunk legyen a saját fejlődésünkre és tudatosabbak legyünk karrier döntéseinkben: a karrier profil teszt kitöltésével egy karrier ajánlóba csöppensz, ahol listázásra kerülnek a személyiségedhez passzoló szakterületek és a hozzá kapcsolódó képzések, rengeteg információval egy helyen. Miért a személyiségből indulunk ki? Mert a személyiségünkhöz illeszkedő szakmában sikeresebbek és elégedettebbek vagyunk. Persze sok egyéb tényező is befolyásolja a döntéseinket: milyen széles a választási paletta, biztosíthatjuk-e a választott karrierrel azt az életmódot, amelyet élni szeretnénk (család-munka egyensúly, munkaidő, fizetés), megjelennek-e szakmánk által azok az értékek, amelyekben igazán hiszünk. Ezek pedig folyton változni fognak. Lesznek átgondolásra vagy törlésre kerülő részek a karrier terveinkben? Valószínűleg igen, többször is. És ez így van jól." Dr. Török Réka a neten: Honlap LinkedIn Instagram Facebook YouTube MagyarBusiness Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz KFodorLegal / Dr. Fodor Klaudia 2022. október 13. “Dr. Fodor Klaudiának hívnak, és egy olyan ügyvéd vagyok, aki formabontóan gondolkodik a szakmájáról, aki minden ízében modern vállalkozónő, aki imádja a jogot és a szerződéseket, aki ügyvéd marketinget folytat, aki az országban egyedülálló személyességgel épít ügyvédi márkát, és aki több lábon állva, másokat inspirálva kamatoztatja tudását. 2008-ban végeztem az ELTE jogi karán summa cum laude minősítéssel, majd 2018-ban társasági jogi és cégjogi szakjogász (LLM) diplomát szereztem a Pázmány jogi karán. Három felsőfokú nyelvvizsgával először egy nemzetközi ügyvédi irodában dolgoztam, majd évekig céges jogászként, ezt követően 2018 márciusában megnyitottam a saját egyszemélyes ügyvédi irodámat, ahol azóta ügyvédként dolgozom. A szerződések szerelmese vagyok, tehát olyan ügyeket vállalok, ahol a felek autonómiája, akarata érvényesül elsősorban. Mivel hét évig Magyarország legnagyobb szerzői jogi közös jogkezelő szervezeténél, az Artisjusnál dolgoztam, ezért jelentős részben szerzői jogi ügyekben segítem az ügyfeleim, továbbá precizitással és odaadással látok el ingatlan-adásvételi ügyeket is. Első generációs értelmiségi vagyok, aki „hátszél” nélkül, teljesen egyedül hozta létre az ügyvédi praxisát. Egy ilyen praxis építéséhez elengedhetetlen - divatos szóval élve – a reziliencia, tehát a rugalmasság, a változtatás képessége. Az üzleti tervezés ezen a területen elengedhetetlen: szeretem kimondani, hogy az ügyvédi lét is egy vállalkozás, ahol okosan kell reagálni a körülményekre. Magam többször léptem vissza és terveztem újra a praxisom, legutóbb a KATA megszüntetése miatt kellett alkalmazkodnom – ahogy több ezer kis praxist folytató ügyvédnek rajtam kívül. Azt vallom, hogy mind az ügyfél ügyének intézése során, mind a stratégiai tervezés során a megoldásra kell törekedni. A célom egy hazánkban egyedülálló személyes ügyvédi brand megalkotása: a fiatalos, könnyen érthető és emberközeli ügyvéd képét építem. Fiatal jogászokat bátorítok arra, hogy kezdjenek specializálódni, bátortalan vállalkozókat, hogy vágjanak bele az ötletük megvalósításába, nőket ösztönzök arra, hogy merjenek megszólalni és higgyenek magukban. Mivel én magam is ezeket az utakat jártam be, az én számból mindez nem közhely! A közösségi médián építem a személyes márkám: az Instagram-on lakásvásárlásról beszélek a Linkedin-en pedig a szerzői jogi tartalmakat osztom meg A Youtube -ra (amire jelenleg a legkevesebb energiát fordítok) vegyesen töltöm fel a tartalmakat. Az új honlapom csak a szerzői jogi témájú ügyekben szólítja meg az ügyfeleket: https://kfodorlegal.hu/ Marketingesektől is rendszeresen kapok visszajelzést, hogy az én-márkám mennyire egyedülálló, hasznos, vidám. Ez nagyon jól esik, mert a személyes márkaépítés könnyedén jön belőlem. Sosem hittem volna, hogy az Instagram-on vagy a Youtube-on egy ügyvéd tud ügyfelet találni – és pedig tud! A marketinges szakma elismerését egy díjjal is honorálta: tavaly augusztusban a Te vagy a brand! -nél elvittem a Hónap márkaépítője -címet. Azon dolgozom, hogy az ügyvédkedés mellett kiegyensúlyozott ember, nő is maradjak, és erre tanítok másokat is. Az „Álompraxis – Ügyvédeknek” brandet arra hoztam létre, hogy az élhető ügyvédélethez adjak tippeket és az ügyvédmarketingre oktassam a kollégákat! Ősszel egy egész megvalósító tréninggel készülünk. https://www.instagram.com/alompraxis/ Vállalkozóként több lábon állok – az ügyvédi márkaépítés mellett beszédtréninget tartok, amire a többéves Toastmasters tagságom, mentori szerepem és sikeres versenyeredményeim adnak felhatalmazást. A „Monddbátran!” oldalon nyilvános beszéddel kapcsolatos tippeket osztok meg, élőben pedig tréningeket tartok. https://www.instagram.com/monddbatran/ Ősztől az ELTE-n beszédtréneri képzést kezdek, hogy diplomám is legyen arról, hogy „jól tudok beszélni”. Dr. Fodor Klaudia a neten Honlap Facebook Instagram LinkedIn YouTube MagyarBusiness Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Bemutatkozás 2020. szeptember 30. A mai részben bemutatkozik a csapat.

<< Vissza az epizódokhoz BB & Co Services Ltd | Vörös Kriszta 2024. június 3. Újrakezdésből stratégiát csinálni Vörös Kriszta története nem egy hirtelen felindulásból hozott döntéssel kezdődött. Nem menekült, nem kiégett, nem megunta Magyarországot. Egyszerűen csak tudta, hogy ha azt akarja, hogy a gyerekei nyelveken beszéljenek, világpolgárok legyenek , akkor az anyanyelvi környezet nem opció, hanem alapfeltétel. És ha ő már ott van velük, akkor miért ne építene ott is vállalkozást? Ez a gondolat lett a vezérfonal, ami Kecskeméttől Ausztriába, onnan Svájcba, majd Angliába, végül Dubajba vezette a családot. Minden új állomásnál új élet, új cégalapítás, új ügyfélkör, új piac. És mindeközben végig ott volt benne a stabilitás: a pénzügyi tudás, az üzleti érzék, és a bátorság, hogy nulláról is fel lehet építeni valamit – akárhányszor. „A pénzügy volt mindig a közös nevező – de az igazi erőm az, hogy nem félek újrakezdeni.” Ma Dubajban él, magyar ügyfeleknek segít cégindításban, befektetési stratégiákban, pénzügyi tervezésben. Emellett vállalkozókat kísér mentálisan is: accountability coach-ként felelősséget kér, motivál, és végigvisz. Nem hagyja, hogy elmaradjanak a teendők. Nem hagyja, hogy belesüppedj a halogatásba. Kriszta nem csak tanácsokat ad. Ő maga a bizonyíték arra, hogy a vállalkozásod veled együtt képes fejlődni – ha hajlandó vagy elhagyni a komfortzónádat. Ez az epizód azoknak szól, akik már érzik, hogy valami mást, valami nagyobbat akarnak. Akik tudják, hogy nem a hely számít, hanem a szándék . És akik végre el akarják hinni: bárhonnan lehet érvényesülni – ha van stratégiád. Vörös Kriszta nem országot váltott – hanem gondolkodásmódot exportált. Sokan úgy mennek külföldre, hogy ott akarnak valami teljesen újat kezdeni. De az újrakezdés nem azt jelenti, hogy letagadod, honnan jössz, és mit tudsz. Az igazi újrakezdés az, amikor a tudásodat adaptálod a helyi lehetőségekhez. Kriszta ezt csinálta. És pont ettől tudott minden országban érvényesülni. Amikor először Ausztriába költöztek, nem tudta még, hogy mi lesz. De azt tudta, hogy a pénzügyi világot ismeri. Érti a banki rendszereket, tudja, hogyan működik az adminisztráció. A nyelvtudás megvolt, a szakmai alap megvolt – már csak meg kellett találnia, kinek lehet ezzel segíteni. És megtalálta: magyaroknak segített az osztrák adó-visszaigénylésekben. „Olyan szavak ezek, az adó-visszaigénylésben, amik speciálisak. Én gyorsan megtanultam, megtetszett – és innentől mindenki kért.” Ez nem egy tudatos üzleti terv volt – hanem gyors reagálás egy helyi igényre. Kriszta felismerte, hogy ahol emberek vannak, ott problémák is vannak. És ha problémát látsz, megoldást is adhatsz – ha van hozzá szakmád. Ez a szemlélet végigkísérte a következő országokban is. Svájcban már nemcsak adóval, hanem pénzügyi tervezéssel is foglalkozott. Angliában a családi vállalkozásukon keresztül cégalapítással, könyveléssel, bérszámfejtéssel, sőt még egészségügyi témájú coachinggal is. Nem azért, mert mindentudó lenne – hanem mert minden országban újra és újra hajlandó volt tanulni, beilleszkedni, és értéket adni. Az igazi tanulság itt nem az, hogy „külföldön is lehet vállalkozni”. Hanem az, hogy nem a lokáció adja az értékedet, hanem a képességed, hogy a tudásod újrahasznosítsd. Kriszta nem „expat-feleségként” ült otthon. Nem félt attól, hogy idegen rendszerbe lép. Sőt: motiválta. Angliában például meglepte, milyen egyszerű a cégalapítás: „Tizenhárom pontból megalapítod a céget, és már indulhatsz is – ráadásul rögtön Kft formában.” Ez azt jelentette, hogy az első perctől professzionális keretek között tudtak elindulni. Nem kényszerből, hanem stratégiai szándékkal. És a tudás, amit Magyarországon szerzett – banki háttér, vállalati hitelezés, üzleti nyelv – minden országban konvertálható maradt. De csak azért, mert ő maga nem félt rugalmasan gondolkodni. Ha Ausztriában a magyar ügyfelek igényeire szabott szolgáltatás működött, akkor Svájcban már más típusú vállalkozóknak kínált mást. Ha Angliában könnyebb volt céget indítani, akkor a cégalapítást vette előre. Ma Dubajban él, ahol a pénzügyi tanácsadás mellett vállalkozóknak segít az üzlet skálázásában, vagy épp elindításában. Sokan még mindig csak a luxusra gondolnak, ha Dubajt hallják. Kriszta viszont a lehetőséget látta: „Azért jó itt lenni, mert annyira nyitottak az emberek a vállalkozásokra, meg az új ötletekre, hogy biztos fogsz találni valamit, amire igény van.” Ez a mondat kulcs. Ez a vállalkozói szemlélet. Nem kifogást keresni, nem félni a rendszertől, hanem felismerni, hol van rés a piacon , és hogyan lehet odatenni egy jól csomagolt, profi szolgáltatást. Kriszta történetéből az jön át: a pénzügyi tudás nemcsak egy karrierút – hanem egy túlélőkészlet. Egy olyan skillkészlet, amit – ha vállalkozó vagy – bárhol kamatoztatni tudsz. Nem kell minden új helyen új szakmát tanulni. Elég, ha megtanulod újként eladni azt, amit már tudsz. Nemzetközi vállalkozás? Igen, de először nézz a tükörbe Sokan romantikus álomként tekintenek a nemzetközi piacra lépésre. Külföld, szabadság, új lehetőségek – csak épp arra nem készülnek fel, hogy az üzleti környezet minden országban más szabályokkal, ritmusokkal és buktatókkal jár.Vörös Kriszta ezt első kézből tapasztalta meg. Nem tankönyvből tanulta, hanem négy ország vállalkozási rendszerén keresztül. „Ausztriában nagyon stabil volt a gazdasági környezet, a szabályozás világos, kockás, tudtad, mit kell csinálni.” Ez egyszerre adott biztonságot és kötöttséget. Cégalapításhoz több tőke kellett, de a működés átlátható volt. Viszont a rugalmasság hiányzott. Svájc hasonló: precizitás, stabilitás, de több rejtett adóval és lassú adminisztrációval. Anglia teljesen más világ volt. Ez a gyors indulás lehetősége csábító, de ott más típusú üzleti kultúrában kell érvényesülni: nyitottság, dinamizmus, de nagy a verseny, és nem elég jónak lenni – láthatónak is kell lenni. És akkor jön Dubaj. Ahol egyszerre van jelen a nyugati vállalkozói szemlélet és a keleti vallási-kulturális háttér . „Most volt a Ramadán, utána kilenc nap ünnep, aztán a 75 éve nem látott eső – és a kormányhivatalok napokig zárva.” Vállalkozóként ehhez nem elég alkalmazkodni. Ezt előre be kell építened a stratégiádba. Kriszta tapasztalata világos: nem létezik tökéletes rendszer. Mindenhol lesz, ami jobb és lesz, ami nehezebb, mint otthon. A kérdés az: felkészültél-e mentálisan és üzletileg is arra, amit egy új piac kér tőled? Társad van benne – vagy csak tűr? Ez mindent eldönt Egy vállalkozásnál rengeteget beszélünk stratégiáról, vízióról, célokról. De ritkán beszélünk arról, hogy a döntéseinket ki viszi tovább velünk. Egy külföldi költözésnél, új vállalkozás indításánál vagy teljes újratervezésnél nemcsak a piac számít – hanem az is, hogy a társad partner vagy akadály. Vörös Kriszta vállaltan szerencsés: „Tényleg olyan férjem van, aki mindenben támogat, minden ötletet együtt valósítunk meg.” Ez a hozzáállás nemcsak személyes szinten fontos, hanem vállalkozói stabilitást is ad. Hiszen ha valaki melletted van minden döntésnél, akkor nem egyedül kell cipelni a bizonytalanságot. Ők együtt mentek Ausztriába, Svájcba, Angliába, majd Dubajba is. Nem úgy, hogy „egyikük dolgozik, másikuk alkalmazkodik” – hanem úgy, hogy közösen gondolkodtak, vállalkozást építettek, és egymást erősítették. A férje most online dolgozik, így földrajzilag is rugalmasan tudnak működni. De nemcsak az online térre korlátozódnak: Dubajban épp azt fontolgatja, hogy padel oktatóként offline is új útra lép. Kriszta szerint ez teljesen érthető: „Sokszor ez van, aki online dolgozik, az előbb-utóbb vágyna valami fizikaira. Egy ügyfelem például elment egy hotelbe csak azért dolgozni, hogy ne mindig otthon legyen.” Ez a gondolkodásmód alapjaiban különbözteti meg a „kísérő” partnert az „együttműködő” partnertől. Az egyik csak tűri a vállalkozói döntéseket. A másik aktívan formálja és támogatja azokat. Ha külföldre lépsz, ha vállalkozást építesz, ha új életet kezdesz: nem mindegy, hogy egyedül húzod vagy ketten viszitek. Ha a gyerekeid több nyelven beszélnek, neked is máshogy kell vállalkoznod A legtöbb család nyelviskolákban és magántanárokban gondolkodik. Vörös Kriszta inkább országot váltott. Nem kampányszerű nyelvtanulást akart, hanem anyanyelvi környezetet. Nem csak a gyerekeinek, hanem magának is. És ez a szemlélet nemcsak szülőként, hanem vállalkozóként is új horizontokat nyitott meg számára. „A mániám a nyelvtanulás. Már munka mellett is tanítottam németet, üzleti angolt, de ez csak hobbiból volt.” A gyerekei nyelvi fejlődése viszont új szintre emelte ezt a szenvedélyt. Mert nemcsak azt akarta, hogy „tanuljanak”, hanem azt, hogy használjanak nyelveket. És tudta: ez csak akkor működik, ha a mindennapjaik részévé válik. Ha az iskola, a bolt, a sport, a barátok – minden idegen nyelven zajlik. Ezért indultak el. Előbb német nyelvterületre: Ausztria, Svájc.Amikor pedig az már ment, jött az új cél: „Akkor most angolul is meg akarok tanulni.” És mentek Angliába. Ez nem csak nyelvi döntés volt – üzleti pozicionálás is. Hiszen Kriszta tudta, hogy egy új nyelvi környezet új vállalkozási lehetőségeket is nyit. A gyerekek gyorsan alkalmazkodtak. De ő sem maradt le: játékos foglalkozásokat szervezett, helyi anyukákkal és családokkal hálózatot épített, minden országban megtalálta a módját, hogy az anyanyelvi közegben ő is értéket adjon. Ez nemcsak elhivatottság, hanem stratégiai gondolkodás. Mert ahol más a nyelv, ott más a gondolkodás, más a vásárlási logika, más a partneri kommunikáció. Kriszta már évekkel ezelőtt elkezdte építeni azt a fajta multikulturális érzékenységet, ami ma alapfeltétele egy nemzetközi vállalkozás sikerének. Találd meg a rést – és csinálj belőle üzletet A sikeres vállalkozók nem terméket árulnak. Problémát oldanak meg. Ez Vörös Kriszta egyik legfontosabb – bár ki nem mondott – működési elve. Bárhová költöztek, nem az volt a kérdés, hogy ő mit akar csinálni , hanem hogy a helyi közösségnek mire van szüksége. Ausztriában ez gyorsan világossá vált. A magyarok küzdöttek az adó-visszaigényléssel – nyelvi akadály, adminisztratív káosz, ismeretlen szabályok. „Ott volt a nyelvtudás, szakmai ismeret, és azok olyan szavak voltak, amik speciálisak. Megtanultam, megtetszett – és onnantól mindenki jött.” Így lett Krisztából nem csak új lakos, hanem egy nélkülözhetetlen szolgáltató – csak azért, mert meglátta a rést. Svájcban szintén pénzügyi területen mozgott, de ott már szofisztikáltabb tanácsadói szerepet is vitt , nemcsak ügyintézőként. Ismét alkalmazkodott, felmérte a lehetőségeket, és nem próbálta mindenáron ugyanazt eladni , amit előtte – hanem kérdezett, megfigyelt, és újrapozicionált. Angliában pedig már nem csak szolgáltatott, hanem teljes rendszert épített ki . Cégalapítástól kezdve a könyvelésen át a bérszámfejtésig, komplex pénzügyi szolgáltatást adott vállalkozóknak. Ez nem működött volna, ha nem ismeri fel, hogy az ottani környezet egyszerűbb, gyorsabb – de precíz és versenyalapú. Kriszta példája világos: a vállalkozói rugalmasság nem azt jelenti, hogy mindent bevállalsz. Hanem azt, hogy minden helyen mást vállalsz be – attól függően, mire van ott szükség. Ez a fajta piaci érzék különbözteti meg a sodródó külföldieket a stratégiai gondolkodású vállalkozóktól. Aki mindig ugyanazt árulja, az hamar falba ütközik. De aki a helyi igényhez igazítja a tudását , annak minden új ország új lehetőség. Dubaj nem álom – hanem lehetőség, ha vállalkozó vagy Sokan Dubajt csak a felszínen ismerik: fényűzés, felhőkarcolók, gyorsan meggazdagodott külföldiek. Vörös Kriszta viszont a lehetőséget látja benne – vállalkozói szemmel. Dubaj nemcsak kulturálisan különleges, hanem üzletileg is kivételesen nyitott. És nem csak a helyiek nyitottak – hanem a rendszer is: szabályozás, hozzáállás, közösség. Kriszta itt sem csak beilleszkedni akar. Hanem értéket teremteni. A helyi magyar közösségnek segít cégalapításban, befektetésekben, ingatlanügyekben, pénzügyi tervezésben , és emellett ott van az új szerepköre is: accountability coaching . Ez nem tréning. Ez nem motivációs beszéd. Ez felelősségre vonás. „Azt mondták rám, hogy olyan vagyok, mint egy felügyelő – ha nincs kész, addig nyomom, amíg kész nem lesz.” Ebben a kultúrában, ahol a lehetőségek gyorsan jönnek és mennek, ez a fajta következetesség ritka és értékes. Kriszta nemcsak segít elindulni – hanem végig is viszi az ügyfeleit a megvalósításon. A beszélgetésből egyértelműen kiderül: Dubajban más a tempó, de a vállalkozói gondolkodás ugyanúgy működik . A piac keresi az újat, a friss ötleteket, a külföldiek pedig be tudnak kapcsolódni – ha van mit adniuk. Kriszta pedig ad. Tudást, rendszert, fókuszt – és ami a legfontosabb: jelenlétet. Mert egy dolog elindulni Dubajban. És teljesen más ténylegesen működő vállalkozást építeni benne. Vallás, kultúra, üzlet – hogyan lehet mindezek között vállalkozni? Vállalkozóként nemcsak a pénzügyi rendszert kell ismerned, hanem a kulturális működést is. Dubaj esetében ez különösen igaz. A város egyedi ötvözete a tradicionális iszlám világnak és a modern, üzletre épülő, nyugati logikának – ezt sokan kívülről nem értik.Vörös Kriszta viszont bennfentesként tapasztalja, mit jelent ez a gyakorlatban. A hivatalok zárva tartanak, az ügyintézés megáll – és erre stratégiát kell építeni. A Ramadánt ráadásul egy kilencnapos ünnep követte, majd jött az évtizedek óta nem látott esőzés, ami ismét napokra megbénította a várost. Ha nem tudsz gyorsan alkalmazkodni, lecsúszol a lehetőségekről. Kriszta viszont nem panaszkodik. Hanem figyel, ért, és reagál. „Nagyon toleránsak. Oké, muszlim vallás van, de senki nem mondja, hogy vegyél fel kendőt.” A vallási szabályok ott vannak – de nem korlátoznak, ha tisztelettel viszonyulsz hozzájuk. Sőt, az expat-közösség túlnyomó többsége nem emirátusi , így egyfajta globális együttélés alakult ki. Amerikaiak, németek, indiaiak, pakisztániak – és igen, rengeteg magyar is. Ez a kulturális sokszínűség nem hátrány, hanem üzleti lehetőség. Ha tudsz alkalmazkodni. Ha nem próbálsz „átformálni” egy rendszert, hanem megtanulod benne a saját utadat megtalálni. Kriszta ebben erős. Nem áll szemben a struktúrákkal – hanem beleilleszti a vállalkozását azokba. Ettől működik. Ettől hiteles. És ettől tud másokat is vezetni a dubaji útjukon. Online vállalkozás? Igen. De nem mindenáron. A COVID után sok vállalkozó euforikusan állt át az online működésre. Végre nincs iroda, nincs dugó, nincs fix helyhez kötöttség. De most, pár év távlatából egyre többen érzik: valami hiányzik. Az emberi kontaktus. A fizikai tér. A mozgás. A valódi jelenlét. Vörös Kriszta is egy online működésre berendezkedett vállalkozó – de pontosan látja a korlátokat. A férje például teljesen online dolgozik, „így mindegy, hogy hol vannak”. Ez adja meg nekik a szabadságot a költözésekhez, rugalmassághoz. De ez a szabadság nem mindig elég. „Most mondta, hogy lehet, szívesen elmenne valamit még így offline dolgozni.” A vágy az offline irányba nem gyengeség – hanem természetes emberi igény. Kriszta ezt nemcsak a férjénél látja, hanem az ügyfeleinél is. Egyikük például fitness oktatóként online dolgozik, mégis elment egy hotelbe csak azért, hogy kicsit más környezetből dolgozhasson . Ez az új igény: a hibrid vállalkozás . Ahol az online adja a struktúrát és a szabadságot, az offline pedig az élményt, a kapcsolatot és az inspirációt. Kriszta a saját bőrén is tapasztalta ezt: „A hétvégén kipróbáltam a padelt. Régen versenyszerűen teniszeztem, és ez nagyon hasonlít. Nagyon tetszett.” A mozgás, az új élmény, a közösség – ezek nem csak szórakozási formák, hanem a vállalkozói kiégés ellenszerei is. Mert bármilyen digitális rendszert építesz, végső soron emberként működsz benne. És néha nem új stratégia kell – hanem egy kicsit több oxigén, mozgás és valódi találkozás. Amíg nem számoltatsz, csak halogatsz A legtöbb vállalkozó nem azért nem halad, mert nincs ötlete – hanem mert nincs, aki számon kérje. Ez a felismerés vezette Vörös Krisztát ahhoz, hogy a pénzügyi tanácsadás mellé egy új szerepet is felépítsen: accountability coach lett . De mit is jelent ez pontosan? Nem hagyja, hogy a feladatok csak a naptárban maradjanak. Nem fogadja el a „ma nem volt időm” kifogásokat. És nem dől hátra, ha valaki késett egy határidővel. Az accountability nem motivációs beszéd. Ez kontroll. Nem arról szól, hogy „hajrá, menni fog”, hanem arról, hogy csináld meg, és utána beszélünk . Ez a mentalitás rendkívül ritka – és ezért olyan hatékony. Kriszta olyan vállalkozókkal dolgozik, akiknek már van termékük, szolgáltatásuk, céljuk. Csak épp megakadnak a saját fejükben. Halogatnak, elcsúsznak, túlgondolnak.Ő nem tanácsot ad, hanem rendszert és folyamatos visszacsatolást . Ha kell, hetente, ha kell, naponta. Ez nem kényelmes – de hatásos. „Mondta az egyik ügyfelem, hogy csak azért halad, mert tudja, hogy úgyis rákérdezek.” Ez az accountability lényege. Külső nyomás, ami belső struktúrát teremt. A vállalkozói szabadság veszélye, hogy senki nem kér számon. Kriszta pont ezt tölti be: a külső szem, aki miatt nem lehet csak úgy „elengedni a hetet”. Mert ha nincs következetesség, nincs eredmény. Ha nincs eredmény, nincs fejlődés. És ha nincs fejlődés, akkor csak elfoglalod magad – de nem építesz vállalkozást. Ha mozdulsz, nősz – ha maradsz, zsugorodsz Sokan azt hiszik, a stabilitás azt jelenti, hogy egy helyben vagy. Vörös Kriszta szerint épp az ellenkezője igaz: a valódi stabilitás belül épül – és csak akkor nő, ha mersz mozdulni. Négy ország. Négy újrakezdés. Négy teljesen különböző vállalkozási környezet. És mégis: a pénzügyi tudás, a nyelvi érzékenység, a stratégiai rugalmasság mindenhol működött. Nem varázslat, hanem tudatos építkezés. „Nem tudtam, hogy mi lesz, csak azt, hogy mit tudok, és hogy miért akarjuk.” Ez a mondat a kulcs. Nem az előreláthatóság volt a hajtóerő, hanem az irány, a szándék és a készség, hogy menet közben tanul. Aki mindig „biztosra” akar menni, az ritkán indul el. Kriszta viszont elindult, és közben épített – nem utána. A gyerekek közben három nyelven beszélnek. A férjével vállalkozói és emberi szövetségben működnek. A szolgáltatásai mára több országot átfognak, és olyan ügyfeleket vonzanak, akik nem csak tanácsot kérnek – hanem rendszert, kontrollt és eredményt. Végső soron Kriszta nem arról szól, hogy „költözz el, és majd jobb lesz”. Hanem arról, hogy ne maradj ott, ahol már kinőtted magad. És ha elindulsz, ne csak túlélj – építs , tanulj, alkalmazkodj, és építs fel egy olyan vállalkozást, ami bárhol megáll a lábán. Mert nem a földrajz tartja meg – hanem a gondolkodásmódod. A vállalkozásod mindig veled van – ha nem félsz újragondolni Vörös Kriszta története nem arról szól, hogyan kell túlélni külföldön. Hanem arról, hogyan lehet stratégiai döntésekkel fejlődni bárhol a világon. Nem az volt a célja, hogy „valahol jobb legyen”, hanem hogy a saját értékeit és tudását ott is érvényesíteni tudja, ahol a játékszabályok teljesen mások. Ez az epizód nem csak azoknak szól, akik épp külföldre készülnek. Hanem mindenkinek, aki már érzi: 🔹 kinőtte a jelenlegi környezetét, 🔹 halogatja az előrelépést, 🔹 vagy épp hiányzik belőle az a „külső nyomás”, ami rendszerbe tereli a vállalkozását. Kriszta példája azt mutatja, hogy a mozgás nem bizonytalanságot, hanem lehetőséget jelent – ha kész vagy tanulni, alkalmazkodni, és elismerni: néha egy másik ország adja meg azt a lendületet, amit otthon már nem találsz meg. És ha közben van melletted valaki, aki számonkér, visszacsatol, tartja veled az irányt , akkor abból nem csak egy új élet lesz – hanem egy fenntartható vállalkozás. 👉 Hallgasd meg a teljes adást, ha kíváncsi vagy, hogyan építhető újra és újra egy vállalkozás pénzügyi tudással, emberi rugalmassággal és stratégiai gondolkodással – akár négy országon keresztül. Vörös Krisztáról "Eredeti végzettségem szerint közgazdász vagyok, és ennek keretén belül voltam vállalati hitelező, biztosítós, pénzügyi tervező, könyvelő, bérszámfejtő, pénzügyi vezető, üzleti tanácsadó, kommunikátor, fordító, tolmács. És mindezt több országon keresztülívelő módon: Magyarország után Ausztriába költöztünk, aztán Svájcba vezetett az utunk, majd Angliában folytattuk életünket a férjemmel és két fiammal, és 2023 októbere óta Dubaion állomásozunk. Minden országban igyekeztem segíteni az ott élő magyarokat, mivel a nyelvtudásom és szakmai tudásom alapján elkelt a segítség adóbevallás, letelepedés, munkakeresés, pénzügyek és vízum terén. Angliában már rögtön az elejétől kezdve a saját cégünkön keresztül dolgoztam pénzügyi területen. Most már Dubaiban vagyunk, itt egyelőre az angol cégemen keresztül ajánló partnerként dolgozom számos etikus és nagy tapasztalattal rendelkező cégalapító céggel és ingatlanos cégekkel. Emellett befektetőket keresek vállalkozásoknak és összekötöm a magyar cégeket könyvelő irodákkal és egyéb szolgáltató cégekkel. A vállalkozókat egy itteni klubba is be tudom vezetni, valamint van még egy terület, ami a szívem csücske, ez pedig a vállalkozók egészsége. Mert a stressz, az évek, a környezet megtépázzák a vállalkozókat különösen, és abban segítek, hogy a test, a sejtek belülről teljesen újjá épüljenek max 7 hónapon belül, akár szívinfarktus vagy stroke után, vagy még inkább megelőzés céljából. Dubainak sokféle arca van, szívesen segítek megismerni, itt boldogulni, üzletileg és egészségileg egyaránt." Vörös Kriszta a neten Facebook LinkedIn Instagram A beszélgetés alapján készült cikkek