Search this site

A Magyar Business egy olyan közösség ahol partneri kapcsolatok születnek, vállalkozói párbeszédek folynak, áramlik a tapasztalatcsere, és mindennek fókuszában a vállalati skálázás, a stratégiai tervezés, nemzetközi fejlődés és a profitnövelés áll. Home: Welcome Amerikai piacra lépés magyar vállalkozásoknak Amerika meghódítása nem álom, hanem sorrend kérdése. Először megkeressük, hol lép ki a céged a ritmusból: jog, csapat, értékesítés vagy egyszerűen a piaci ismeret hiánya. Aztán megírjuk a kottát: mit, mikor, ki és milyen erőforrással - a te cégedre szabva. Kérem az ingyenes diagnózist Honnan tudod, hogy készen állsz Amerikára? Ha valamelyikben magadra ismersz, akkor nem a szorgalommal van baj, hanem a sorrenddel. 💪 Szorgalmas vagy és mégis lemaradsz A hazai piacon jól megy, de fogalmad sincs, hogyan törj be Amerikába. A csapat keményen dolgozik, csak nincs közös kotta, csak sejtések. 🔄 Ugyanott toporogtok Vagy már próbálkoztál amerikai ügyfelekkel, vagy jelen is vagy a piacon - de nem mozdul előre. Vagy még csak gondolkodsz rajta, és nem tudod, hol kezdd. Mindkét esetben ugyanaz a kérdés: melyik lépés hiányzik a sorrendből? 📈 Túl nagy ugrásnak tűnik A hazai piac szűkös, de Amerika túl kockázatosnak vagy túl drágának tűnik. Attól tartasz, hogy a meglévő céged sínyli meg. 📊 Nem látod, mekkora a lehetőség Nem tudod pontosan, mekkora az amerikai piaci lehetőség a te iparágadban így nincs mire döntést építened. Hogyan működik? A céged a zenekarod. Te vagy a karmester. Mindenki más hangszeren játszik, de csak akkor szól jól, ha együtt lépnek. Ha nem, csak zaj lesz belőle. Én megírom a kottát, három lépésben. 1. Vakfolt - Ingyenes diagnózis Megnézzük, hol lép ki a céged a ritmusból az amerikai piacra lépés szempontjából, és mi a szűk keresztmetszet. 30-45 perc, konkrétumok, töltelék nélkül. 2. Sprint - 3-6 hónapos program Megírjuk a kottát: mit, mikor, ki és milyen erőforrással lessz kivitelezve. Beállítjuk a ritmust is: néhány szám, hétről hétre, hogy lásd, tartjátok-e a tempót. Nem egy üres terv, hanem játszható kotta. 3. Partnerség - finomhangolás Ahogy fejlődtök, együtt javítjuk a kottát - havonta, negyedévente vagy félévente, amíg az amerikai jelenlét stabil nem lesz. Végig te maradsz a karmester. 👋 Szia, Attila vagyok. Megírom a kottát, hogy a céged Amerikában is együtt lépjen. Bostoni kötődéssel és magyar gyökerekkel a saját bőrömön tapasztaltam, és ma is tapasztalom, mekkora szakmai, kulturális és vállalkozói tempóbeli különbség van Közép-Kelet-Európa (sőt Európa) és Amerika között. Nem elméletből tudom, mi az, ami papíron jól hangzik, de a valóságban elakad, hanem abból, hogy nap mint nap mindkét világban élek. ✗ Ami nem kell: 100 diás prezentáció, polcra kerülő terv, üres motiváció ✓ Amit viszont csinálok: Megtalálom, hol csúszik ki a ritmus Megírom a kottát: a sorrendet, a mérföldköveket és azt, hogy ki mit fog csinálni Beállítjuk a ritmust, és finomra hangoljuk, ahogy fejlődtök Végeredmény: Végig te vezeted a céget. Én gondoskodom róla, hogy a zenekar együtt lépjen, és nem hagylak magadra. Hogyan kezdjük el? 1. Foglalj időpontot 30–45 perces diagnózis. Ingyenes, nincs kötelezettség. 2. Beszélgetünk Feltérképezzük, hol lép ki a céged a ritmusból, és mi tart vissza az amerikai piactól. 3. Te Döntesz Ha egymásra hangolódunk, ajánlatot küldök. Ha nem, akkor is kapsz útmutatást a következő lépéshez. Kérem az ingyenes diagnózist Célom, hogy egy jól kidolgozott piacra lépési rendszerrel felgyorsítsuk a TE vállalkozásod amerikai és nemzetközi növekedését! Amerikai piacra lépési és nemzetközi növekedési tippek, heti rendszerességgel. *Garantálom, hogy ilyet még nem kaptál. IRATKOZZ FEL A HÍRLEVÉLRE!

Böngészd a Magyar Business Podcast összes epizódját. Vállalkozói stratégia, skálázás, növekedés – találd meg, ami most a legjobban illik a cégedhez. Magyar Business Podcast Mentorált nemzetközi terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! Vendég keresõ Témakör Gondolkodásmód 2026. július 6. 2026. május 4. 2026. március 16. 2026. február 2. 2025. december 22. 2025. október 20. 2025. augusztus 18. 2025. július 7. 2026. június 22. 2026. április 20. 2026. március 2. 2026. január 19. 2025. december 8. 2025. szeptember 22. 2025. augusztus 4. 2025. június 23. 2026. június 3. 2026. március 30. 2026. február 16. 2026. január 5. 2025. november 19. 2025. szeptember 1. 2025. július 21. 2025. június 9. 1 2 3 4 5 1 ... 1 2 3 4 5 6 7 8 ... 8 Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon

Legyél a Magyar Business Podcast vendége! Oszd meg tapasztalataid, építs szakmai kapcsolatokat, mutasd be szakértelmed és növeld személyes márkádat. Legyél a Magyar Business Podcast Vendége! Regisztrálj & Jelentkezz Szereplés a podcastban remek lehetőség szakmai kapcsolatok építésére és tapasztalataid megosztására. Bemutathatod szakértelmed, sikereidet, és inspirálhatod a hallgatókat. Az epizódok online elérhetők, így üzeneted hosszú távon is látható marad. Csatlakozz, és növeld személyes márkádat, miközben értéket adsz a vállalkozói közösségnek! Kik az ideális vendégek? Magyar nyelvű vállalkozók világszerte, akik rendelkeznek tapasztalattal nemzetközi cégfejlesztésben. Alapítók Szervezet építõk Cégépítõk, Vállalkozók, Sorozat-vállalkozók For-profit és Non-profit szervezetek B2B Szolgáltatók Ügynōkségek Konzultánsok Freelancerek Couchok Tanácsadók Regisztrálj & Jelentkezz Gyakran Ismételt Kérdések Miért érdemes egy vállalkozónak részt venni a Magyar Business Podcastben? Hogyan segíthet a Magyar Business Podcast abban, hogy növeljem a vállalkozásom ismertségét? Milyen előnyökkel jár, ha a Magyar Business Podcastben beszélek a vállalkozói gondolkodásmódomról? Hogyan tudom a Magyar Business Podcast szereplést, marketingeszközként használni? Milyen típusú közönséghez juthatok el a Magyar Business Podcast révén? Hogyan támogathatja a podcastban való szereplés az üzleti kapcsolatok építését? Milyen konkrét eredmények várhatók, ha egy vállalkozó szerepel a Magyar Business Podcastben? Hogyan készülhet fel egy vállalkozó a Magyar Business Podcastben való szereplésre, hogy a legtöbbet hozza ki belőle? Top Podcast Epizódok

A Magyar Business Podcast egy beszélgetős műsor, ahol mélyenszántó témákat feszegetünk, egy nagy céllal: segíteni a magyar vállalkozóknak, az üzletüket a skálázni. Heading 1 Heading 1 Heading 1 Heading 1 Heading 1 Heading 1 Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon

Fedezd fel, hogyan válik a káoszból tudatos növekedés. Vállalkozás skálázása rendszerekkel, szemléletváltással és profitfókuszú stratégiával. << Vissza az epizódokhoz Öt év után sem átütő a siker - mégis tovább megy Rédey Soma / Vilhemp 2025. szeptember 22. Mit mondasz annak a vállalkozónak, aki öt éve épít egy céget, három éve próbál külföldön piacot szerezni, és a nagy áttörés még mindig várat magára? Rédey Soma erre nem közhelyekkel válaszol. Másodszor vendége a Magyar Business Podcastnak, az első beszélgetés óta több mint két év telt el. Fóris Attila első kérdése egyszerű volt: megvan még a cég? A válasz: igen, talpon vannak, és csinálják tovább. Soma a Vilhemp képviseletében komposztálható evőeszközöket és szívószálakat gyárt saját fejlesztésű alapanyagból. A cég nagyjából ötödik éve bejegyzett vállalkozás, harmadik éve dolgozik külföldi színekben, és Montrealból próbálja meghódítani az észak-amerikai piacot. Átütő sikerről ő maga sem tud beszámolni. Pont ezért érdemes végighallgatnod. Nem kapsz utólag megszépített sikersztorit. Azt kapod, ami egy fizikai termék nemzetközi útján valóban történik: a laborból az ipari gyártásba lépés, a filléres árverseny, a tanúsítványok és a szabadalom költsége, a fogyasztói perek kockázata, a francia nyelvi szabályok Quebecben, a vámok körüli bizonytalanság. Közben Attila a saját kérdéseivel is próbára tesz. Mi az, hogy nagy vagy kicsi siker? Hogyan éled meg a stagnálást, ami a nagy áttörés előtt szinte elkerülhetetlen? Mennyire jön belülről, és mennyire kívülről a motivációd? Ha exportban gondolkodsz, ha fizikai terméked van, vagy csak azt szeretnéd megérteni, mennyi idő és pénz kell egy külföldi piac megnyeréséhez, ez az összefoglaló neked szól. Tíz témán keresztül nézzük végig, mit mondott Soma a kitartásról, a skálázásról, az árról, a vevőkről, a szabályozásról és arról, miért számít még mindig a személyes jelenlét. Olvass tovább, és közben kérdezd meg magadtól: te mit tekintesz sikernek? HOGYAN LÉP KI A LABORBÓL EGY ÖTLET, ÉS MIT NEVEZEL SIKERNEK? Soma szerint minden vállalkozás elején kell egyfajta optimizmus: hit abban, hogy a piac majd visszaigazolja, amit kitaláltál. Náluk az ötlet egy éven belül eljutott a prototípus termékig, laborkörülmények között. Megmutatták a családnak, a barátoknak. Volt hátba veregetés, és volt, aki azt mondta: ez hülyeség. Aztán kiléptek a piacra. Ott versenytársak vannak, piaci árak, mennyiségek és határidők. Olyan tényezők, amikről korábban csak olvastál vagy hallottál. „ezt saját bőrön tapasztalni, na hát az kemény, és az komoly tapasztalat" - Rédey Soma Az ipari mennyiség majdnem újrakezdés A laborban működő gyártás és az ipari mennyiség között szakadék van. Az ipari gépek tesztgyártása és beállítása sokkal több pénzt és sokkal nagyobb mennyiséget igényelt, ezért szinte előlről kellett kezdeniük. A jogszabályi feltételeknek sem úgy feleltek meg, ahogy az íróasztal mellett, a dokumentációban elképzelték. Változtatniuk kellett, és ők a folytatás mellett döntöttek. Amit sikerként könyvelnek el Attila kérdése: mi az, hogy nagy vagy kis siker? Minden viszonyítás alapú. Soma sikerként élte meg, hogy valamennyi támogatást kaptak az első ipari tesztek legyártásához, és hogy a kapott mennyiségeket határidőre le tudták szállítani. Attila hozzáteszi: a stagnálás a nagy siker előtt szinte elkerülhetetlen. A kérdés az, hogyan éled meg. TANULSÁG : A prototípus csak az első ajtó. A valódi próba az ipari mennyiség, a határidő és a piaci ár. Döntsd el előre, mit tekintesz sikernek, mert a kis győzelmek tartanak talpon a stagnálás alatt. MIÉRT NEM ADJA FEL, HA ÉVRŐL ÉVRE MEGKÉRDŐJELEZI? Soma őszintén elmondja: évről évre, sőt lépésről lépésre felteszi magának a kérdést, van-e helye a piacon ezekkel a termékekkel. A világ nélkülük is tökéletesen működik, senki nem szervez tüntetést azért, mert nem érkezik meg a Vilhemp termék. Mégsem zárják le a céget. Vannak hűséges vevők, és vannak húzó pillanatok, ötletek. Például egy nagyobb üzletláncba való beszállítói lehetőség, ami még mindig megvan, mellette pedig újakat is tudnak szerezni. „a tíz dologból kettő az, ami kihúz" - Rédey Soma Belülről jön, vagy kívülről? Attila szerint mindenkinek meg kell találnia, mi motiválja, lehetőleg már huszonévesen. Minél hamarabb felfedezed, ki vagy és mit akarsz, annál hamarabb jön a siker. Soma egyetért: ez teljes mértékben belülről jön. Vállalkozás vagy vállalati keret? Nagyvállalati vagy hivatali keretek között egyszerűbb, mert a keretek adottak, és abban kell jól működni. Vállalkozóként folyamatosan azon gondolkodsz, hogyan találsz új vevőket, és hogyan tartod életben, sőt növeled a céget. Ha közben csak a bevétel hiánya, a határidők, a járulékok és az adók okoznak fejfájást, valamit változtatni kell. Soma szerint az is lehet, hogy le kell húzni a rolót, és vissza kell menni vállalati keretek közé, ahol szintén lehetsz sikeres. Ő szerencsésnek tartja, hogy az élethelyzete most megengedi, hogy időt szánjon erre. TANULSÁG: Nevezd meg, mi húz ki a nehéz időszakokból: hűséges vevő, valódi lehetőség, ötlet. Ha nincs ilyen, vagy a vállalkozás tartósan csak fejfájást hoz, ne tekintsd kudarcnak a változtatást. SKÁLÁZÁS: AMIKOR A SIKER IS FELBORÍTHAT Nem mindegy, hogy százezret gyártasz egy termékből, vagy milliós nagyságrendet. Soma szerint ez nem csak fejfájás, hanem konkrét anyagi helyzet is: alapanyagvásárlás, gyártói kapacitás, szállítás, raktározás, csomagolási kapacitás és erőforrások. Mindezt lépésről lépésre kell összerakni úgy, hogy maradjon annyi pénz, hogy megérje, de a nagyobb kapacitásra is fel tudj készülni, hogy oda is be tudj szállítani. „ezeket az egyensúlyokat megtalálni, hogy ne billenjem föl" - Rédey Soma Szerinte ez a legnagyobb kihívás. Úgy kell haladnod, hogy ne billenj fel, de közben ott legyél a nagyobb lehetőségnél is. A rendszer, amiről senki nem beszél Attila szerint a kiegyensúlyozott rendszerről nem igazán beszélnek, mert nem elég szexi. Pedig minden cégnél megvan: fizikai terméknél, digitálisnál és szolgáltatásnál is. Az erőviszonyoknak, a termékeknek és a folyamatoknak egyensúlyban kell lenniük. Nem jó, ha egyszerre akkora mennyiséget adsz el, hogy belerokkansz, és utána két évig nincs semmi. Az egyensúlynak az időben, a cégen belül és a beszállítókkal is meg kell lennie. Soma hozzáteszi: sokszor az ember nincs is tudatában, mivel kell egyensúlyoznia. TANULSÁG: Skálázás előtt mérd fel a szűk keresztmetszeteidet: alapanyag, kapacitás, logisztika, pénz. Kérdezd meg magadtól: mi történik, ha holnap nagyságrenddel nagyobb rendelés érkezik? FOGLALJ IDŐPONTOT - INGYENES STRATÉGIAI BESZÉLGETÉS Mi történik a cégeddel, ha megjön a nagy megrendelés, de az alapanyag, a kapacitás és a pénz nem bírja el? Ne a siker döntse el, hogy felborulsz-e. Ülj le velünk egy ingyenes stratégiai beszélgetésre, és nézzük át, hol tart a rendszered, és mi legyen a következő lépésed. Nincs mellébeszélés, csak konkrét irány. https://www.magyarbusiness.org/ FIZIKAI TERMÉK, ÉSZAK-AMERIKAI PIAC: MIÉRT MÁS EZ, MINT EGY SZOFTVER EXPORTJA? 2023 óta az észak-amerikai piac a Vilhemp legnagyobb kihívása. Európából nézve az USA hatalmas lehetőség: beszállítóvá válni egy nagyobb kiskereskedelmi láncnál, vagy ott vevőt találni, az lenne az igazi cél. Közben ma mindenki az AI-ról beszél, és szoftvert vagy IT-szolgáltatást sokkal könnyebb elképzelni exportként. Soma világa más: „a mi területünk az abszolút offline" - Rédey Soma Kézzelfogható termékről van szó, aminek dimenziói vannak, alapanyag kell hozzá, szállítani kell, A-ból B-be logisztikázni kell. Gépek gyártják fröccsöntéssel vagy extrúzióval. Egy szomszédos országba vagy tengerentúlra exportálni ezért egészen más, mint egy szolgáltatást vagy IT-terméket. Ezek a kihívások reálisabbá tették, mivel néznek szembe, amikor piacot szeretnének hódítani. Kiállítások, díj, és ami még hiányzik Három éve dolgoznak rajta, és még nem az van, amit az elején gondoltak. Elültettek viszont néhány magot. Bemutatkoztak szakmai kiállításokon: 2023-ban Montrealban egy élelmiszer- és étkezőipari kiállításon, Vancouverben, majd egy évvel később újra. A torontói kiállításon a termékeik bekerültek az Innovation Selection szekcióba, és ezt a labelt a portfóliójukon is használják. Soma szerint nem sok külföldi cég kapta meg. Olyan vevő viszont nem akadt, aki azt mondja: kérek százezret, és rendszeresen hozzátok. Soma szerint nem is az volt a cél, hogy otthon legyártva szállítsák át a tengerentúlra. TANULSÁG: Fizikai termékkel a külföldi piac lassabb és tőkeigényesebb. Számolj évekkel, és a kis jelzéseket, a kiállítási visszajelzést és a díjat tekintsd lépcsőfoknak, ne végeredménynek. FILLÉRES ÁR, HÁROM VEVŐKÖR ÉS A MÁRKA, AMELY LASSABBAN TÉRÜL MEG Soma számítása szerint ha ugyanaz a termék Kínában készül, az az egyszeres ár, Magyarországon a kétszeres, Észak-Amerikában a négyszeres. Az egyszeres ár 0,02 dollár. Tíz centekről beszélünk, még a négyszeresnél is. A vevő örül a koncepciónak és a zéró karbonlábnyomnak, de a végén az dönt, hogy kijön-e neki a matek. Attila megkérdezi: kik azok, akik ezt megveszik, és mennyire premium egy ilyen termék? Soma őszintén válaszol: „tízből egy vagy két vevőnek számít, hogy honnan szerzi be ezeket" - Rédey Soma Ők az ökotudatosabb vásárlók. Három vevőkör Az első a retail: kiskereskedelmi láncok, klasszikus B2B2C modellben, 10-20 darabos kiszerelésben kerti partira, uzsonnára, kirándulásra. A második a bulk: HoReCa, catering cégek, rendezvényszolgáltatók. A harmadik a rajongói tábor, akiket webshopon, Facebook oldalon és honlapon szolgálnak ki. Ketten vannak, ezért fókuszálniuk kell. Az egyedi vásárlók kiszolgálása nem éri meg, ezért a nagyobb vevőkre koncentrálnak, de próbálják nem elveszíteni a kicsiket sem. Márka vagy kereskedő? Az első pitchen eldőlt a kérdés: ipari beszállítók maradnak, vagy márkát építenek végtermékkel. A nehezebb utat választották. Kereskedőként nagyobb a haszonrés, gyártóként és márkaépítőként nincs akkora százalékuk. Viszont ha kiderül, hogy gyártók vagy, komolyabb vevők érdeklődnek. Soma szerint rögösebb és komplexebb modell, nem azoknak való, akik egyik évről a másikra hasznot akarnak, de érdemes. TANULSÁG: Ha árban nem tudsz nyerni, tudnod kell pontosan, kinek számít más is, és melyik vevőkörnél térül meg az idő, amit a kiszolgálásra fordítasz. EXPORT EURÓPÁBA: HOGYAN CSÚSZOTT KI EGY FRANCIA LÁNC A KEZÜK KÖZÜL? Az elején a Vilhemp mindenfelé lőtt, aztán kiderült: leginkább otthon találtak vevőket. Konkrét tárgyalások már az elején is voltak, de ezek a folyamatok évekig tartanak. Soma szerint idén jutottak el odáig, hogy egy lépésre vannak attól, hogy a környező európai országokba is beszállítsanak. Egy francia kiskereskedelmi lánccal másfél évig tartott a folyamat. Megkapták a mintákat, a listázás megtörtént. Aztán jött egy keresztkérdés: ipari vagy házilag komposztálható a termék? A Vilhemp ezt az első bemutatkozástól kommunikálta, a lánc mégis azt válaszolta: akkor mégsem. Egy másik partnernek pont ez a szempont jó. „azt hiszem, hogy na, akkor megtörtént, és igen, és aztán valami miatt mégsem" - Rédey Soma Rendszeres beszállításuk még nincs, de Soma bizakodó: úgy érzi, a 2025-ös év hozza el ezt. Termék vagy technológia? Az alapkoncepció a legelső pitcheken is az volt, hogy magyar növényi alapanyagból, magyar gyártókkal, helyben gyártanak. Az alacsony karbonlábnyom a fő marketingértékük. Attila megkérdezi: akkor a terméket vagy a technológiát akarjátok eladni? Soma szerint rövid- és középtávon a gyártott termék exportja hozhat bevételt és hasznot, hosszabb távon viszont a helyi gyártás a cél. Ha az adalékanyagok és az összetevők ott is megvannak, mi értelme visszaszállítani a terméket? Ez szerinte a józan paraszti ész. TANULSÁG: A nemzetközi tárgyalás évekig tarthat, és az utolsó pillanatban is eldőlhet egyetlen kérdésen. Készülj fel a legkényesebb kérdésekre, és ne építsd az egész üzletedet egyetlen partnerre. KOMPOSZTÁLHATÓ, ÚJRAHASZNOSÍTHATÓ, MŰANYAG: MIT MOND VALÓJÁBAN A CÍMKE? Soma szerint nagy a bizonytalanság: sokan nem tudják, mi a politejsav (PLA), és mit lehet kezdeni a komposztálható termékekkel. Ezért a Vilhemp versenytársai elsősorban a fa evőeszközök és a papír szívószálak beszállítói. Az elmúlt években megjelentek az újrahasználhatónak átmatricázott hagyományos műanyag termékek is. A PLA legnagyobb kritikája, hogy csak ipari körülmények között bomlik le. Soma ezt minden alkalommal elmondja: a lebomláshoz páratartalom, hőmérséklet és sötétség kell. Ha ez a három optimális, az általuk bevizsgáltatott termék 28 nap alatt kis darabokra esik szét. A termékeik TÜV Austria Industrial Compost címkét kaptak. Az alapanyag növényi, esetükben kukoricakeményítő, kémiailag módosított, de kőolaj-származék nincs benne, és Soma szerint mikroműanyag sem keletkezik. „hiszünk abba, hogy a komposztálás az megoldás lehet" - Rédey Soma Miért nem az újrahasznosítás a válasz? Soma szerint a recycling nagyon nehéz. Még a külön gyűjtött és szakszerűen ledarált anyagnak is legfeljebb 20-30 százaléka hasznosítható újra, és egy-két kör után az anyagszerkezet annyira elfárad, hogy nem lehet belőle használható terméket gyártani. A műanyag nem az ellenség Soma nem kicsinyíti a műanyag szerepét: higiénia, élelmezésbiztonság, szállítás. A köztes megoldás szerinte az, hogy a csomagolóanyag komposztálható legyen, és a végén a kezelése megoldott. Ehhez szigorú standardek kellenek, hogy senki ne találjon kiskaput. Például ne kerüljön zöld matrica olyan termékre, amelynek a 70 százaléka még fosszilis alapú. TANULSÁG: Ne a szlogen alapján válassz. Kérdezd meg: miből készült, milyen körülmények között bomlik le, és ki igazolta? TANÚSÍTVÁNY, SZABÁLYOZÁS, SZABADALOM: A BEFEKTETÉS, AMI ELŐSZÖR NEM HOZ PÉNZT Soma tapasztalata: az európai szabványok szigorúbbak, és ha ezeknek megfelelsz, az amerikaiaknak általában meg tudsz felelni. Magyarországon a hatóság elvárásait kell teljesítened, laborvizsgálatokkal és jegyzőkönyvekkel. Amerikában a fogyasztóvédelem a lényeg: valaki megveszi a terméked, beperel, és a bíróságon neked kell bizonyítanod, hogy megvoltak a vizsgálati eredményeid. Ez mentalitásban nagy különbség, főleg ha a termék élelmiszerrel érintkezik. Amikor a tanúsítvány költség Attila szerint egyes európai cégek annyi energiát fektetnek tanúsítványokba és díjakba, hogy a cég képviseletére nem marad. Szerinte az átláthatóság egy egyszerű QR-kóddal is megoldható lenne: honnan jön a termék, miből készült. Soma egyetért, hogy a tanúsítványok nagyon sokba kerülnek: a laborvizsgálati jegyzőkönyvek költségesek, hosszúak, és meg is kell újítani őket. Attila szavaival: válaszd meg a saját csatáidat. Miért hiszel egy cégnek? Soma két dolgot emel ki. Az egyik: mióta vagy a piacon, hiszen az "óta" felirat már öt év után is érték. A másik: független intézmények tanúsítványa, amelyek nem valamilyen érdek mögött állnak. Szabadalom A védjegy mellett a gyártási technológiai folyamat szabadalmaztatása is szerepelt a tervekben. 2024-ben lezárult, és megkapták. Hosszú és pénzigényes folyamat volt, olyan, hogy háromszor is meggondolod. „érdemes a szellemi tulajdonvédelemre is időt, energiát, pénzt fordítani" - Rédey Soma TANULSÁG: A tanúsítvány és a szabadalom az elején költség, a hitelességed viszont ebből épül. Számold be a tervedbe, és válaszd meg, melyik csatát vívod meg először. QUEBEC, KENDER ÉS 3D NYOMTATÁS: AMIKOR A PIAC MÁST MUTAT, MINT AMIT TERVEZTÉL Montreal nagy vállalkozói és startup hub, főleg IT-központú, számítógépes játékiparral, de az agritech is erős. A francia kultúra megőrzése itt szabályokba van iktatva. Soma szerint ez tiszteletre méltó cél, de a cégeknek korlát: a cégnévnek franciának vagy franciául is értelmezhetőnek kell lennie, az álláshirdetéseknek és a munkaszerződéseknek francia nyelvűnek. Sok cég emiatt inkább Ontarióban gondolkodik. A Vilhemp kanadai cégbejegyzése megtörtént, így a jogi háttér adott. A kender, ami Európában elbukott Eredetileg kenderrel indultak, a kendergazdáktól származó szármaradékkal. Az első minőségügyi ellenőrzésen derült ki, hogy ez Európában nem működik. Azóta farost vagy cellulóz adalékanyagot használnak, ami szintén növényi. Magyarországon a kender ma nem használható élelmiszerrel érintkező anyaghoz, újra kell engedélyeztetni. Kanadában örülnek neki. Itt kender-beszállítókat és kukoricakeményítő alapú alapanyagot adó partnereket találtak, akikkel tárgyalnak és közösen fejlesztenek. Ugyanazt a modellt pitchelik, amit otthon, és a forrásgyűjtés folyamatban van. Soma úgy látja, kell egy helyi partner, aki ismeri a piacot, mert ő még újonc, és itt minden a bizalmon múlik. A váratlan mellékág Kanadában jöttek rá, hogy az alapanyag 3D nyomtatásra is alkalmas. Otthon ezt sosem tesztelték, ott, a helyi gyártói és alapanyag-beszállítói partnerekkel derült ki. „mindig jöhetnek olyan nem várt vagy olyan mellék ágak" - Rédey Soma TANULSÁG: Egy új piac nem csak akadályokat, hanem váratlan lehetőségeket is hoz. Légy nyitott, és fejleszd tovább azt, ami nem volt a fő profilod. VÁMOK, IDŐ ÉS SZEMÉLYES JELENLÉT: MIÉRT NEM ELÉG AZ ONLINE TÁRGYALÁS? Az amerikai és kanadai vámok bizonytalanságot hoztak. Soma két dolgot tapasztal: sokan kivárnak, amíg letisztul, milyen termékekre mi vonatkozik, és a kanadai cégek többsége amerikai piacra gyárt, ezért ha az export akadozik, az nagy probléma. Ugyanakkor sok minden kiforratlan, és egy kanadai-amerikai közös vállalkozás esetén a szabályok alakíthatók. 2019-20-ban, a Covid közepén indultak, aztán jött az orosz-ukrán háború és a gazdasági válság, most a vámok. Mind rossznak tűnt elsőre, de a Covidnak köszönhetően ma távolról is tudnak tárgyalni. Idő, profit, cashflow Soma szerint sokan elsiklanak az időtényező felett: az amerikai piacot nem lehet egyik évről a másikra megszerezni. Attila szerint a profit túlértékelt. Azért érdemes vállalkozni, hogy folyamatosan bevételt és pozitív cashflow-t termeljen a cég, a profit vagy osztalék az később jön. Miért veszik még mindig a műanyag villát? Attila szerint sok startup nem tervez go-to-market stratégiát: olyan termék kell, amit egy kattintással meg lehet venni és ki lehet próbálni. Az emberek arra kattintanak, ami elsőként jön fel. Soma szerint a piac a te terméked nélkül is megvan, ezért elég, ha először fél lábbal bent vagy, aztán bővítesz. Személyes jelenlét és nyelv „oda kell menni, ott kell lenni" - Rédey Soma Online is lehet tárgyalni, de üzletkötésnél vagy közös gyártósor felépítésénél a személyes jelenlét számít. Attila szerint nem kell kiköltözni, de látogatni kell, mert minden piac más. A nyelv is számít: Soma példája szerint a "partner" szó neki beszállítót vagy gyártót jelent, a másik fél viszont tulajdonostársra gondolhat. Ezért kell őszintének lenned attól az első pillanattól, hogy hol tart az üzleted. TANULSÁG: Adj időt a piacnak, menj oda, ahol a partnereid vannak, és tisztázd a szavakat. A nemzetközi üzlet bizalmon múlik, az pedig személyes jelenléten és őszinteségen. VENDÉG BEMUTATÓ - RÉDEY SOMA Rédey Soma a Vilhemp alapítója. Olyan növényi alapú anyagon dolgozik, amely kiváltja a műanyagot, és nem válik hulladékká a használat után. A Vilhemp komposztálható evőeszközöket és szívószálakat gyárt saját fejlesztésű alapanyagból. A cég nemcsak terméket, hanem rendszert is kínál: visszagyűjti a saját termékeit, és ipari komposztálásra adja át, így zárja le az életciklusukat. Termékeik bemutatkoztak Montrealban, Vancouverben és Torontóban, utóbbin az Innovation Selection szekcióba is bekerültek, a gyártási technológiára pedig 2024-ben megkapták a szabadalmat. Soma másodszor vendégünk. Az első beszélgetést itt hallgathatod meg: https://www.magyarbusiness.org/magyar-business-podcast/ep-87-vilhemp-redey-soma LinkedIn - Rédey Soma: https://www.linkedin.com/in/soma-redey-8a447b98/ Web: https://vilhemp.hu Facebook: https://www.facebook.com/vilhemp Instagram: https://www.instagram.com/vilhemp/ HALLGASD MEG A TELJES BESZÉLGETÉST - ÉS LÉPJ A SAJÁT NEMZETKÖZI ÚTJÁRA Mit vigyél magaddal Soma történetéből? - Döntsd el, mit tekintesz sikernek, és mérd is. - Nevezd meg azt a néhány dolgot, ami a nehéz időszakban is húz. - Skálázás előtt térképezd fel az egyensúlyokat: pénz, kapacitás, logisztika. - Fizikai terméknél számolj évekkel, és a kis jelzések legyenek lépcsőfokok. - A tanúsítvány és a szabadalom költség, a hitelességed viszont ebből épül. - Menj oda, ahol a partnereid vannak, és légy őszinte az első perctől. Hallgasd meg az epizódot, mert a történetek és Soma őszinte válaszai a teljes beszélgetésben vannak. Kommentelj: te mit tekintesz sikernek az első években? Oszd meg egy vállalkozóval, aki éppen exportra készül, és iratkozz fel a Magyar Business Podcastra, hogy ne maradj le a következő adásról. Ha a saját nemzetközi lépésedhez kell stratégia, kezdd egy ingyenes stratégiai beszélgetéssel: https://www.magyarbusiness.org/ Élő podcast epizód: Rédey Soma – 2025.05.22 15:15-tól! Rédey Soma már korábban is járt nálunk – az akkori adást itt hallgathatod meg . Most újra vendégünk lesz a Vilhemp alapítója. Soma egy olyan, kizárólag természetes összetevőkből álló anyagon dolgozik, amely kiváltja a műanyagot, és nem válik hulladékká a használat után. Evőeszközök, szívószálak, komposztálható anyaghasználat – és mindez hazai alapanyagokkal, magyar technológiával. A Vilhemp nemcsak terméket, hanem rendszert is kínál: a cég visszagyűjti saját termékeit, és ipari komposztálásra adja át, így zárva le a termékek életciklusát. ✔️ Fenntartható anyaghasználat✔️ Műanyag kiváltása természetes alternatívákkal✔️ Körforgásos gazdaság és ipari komposztálás✔️ Hazai alapanyag, hazai fejlesztés✔️ Vállalkozói mindset zöld küldetéssel Ne hagyd ki, ha téged is érdekel, hogyan lehet egy környezettudatos ötletből piacképes termék és hosszú távon működő vállalkozás! 📅 Időpont: 2025.05.22 – 15:15 (CET)📍 Helyszín: www.magyarbusiness.org Elérhetőségek: 🔗 vilhemp.hu 🔗 Facebook 🔗 Instagram 🔗 LinkedIn – Rédey Soma

Hallgasd meg a Magyar Business podcastot: vállalkozói stratégiák, gyakorlati tippek és inspiráló történetek KKV-k és startupok vezetőinek. A Magyar Business Podcast -ről Célunk, hogy egy cégre szabott, részletesen kidolgozott, profi üzletfejlesztési trervel felgyorsítsuk a magyar vállalkozások növekedését! Stratégiai vállalkozásfejlesztési tippek *Garantáltan egyedi és hasznos tartalom! Iratkozz fel stratégiai hírlevelünkre! Történetünk 2020. szeptemberében indítottuk a Magyar Business podcast adásait, azzal a céllal, hogy naprakész, haladó szintű és modern szemlélettel átbeszéljük a mai vállalkozásokat érintő témákat. Friss Podcast Epizódok További epizódok Legyél a Vendégünk Ki az ideális vendég és hogyan jelentkezhetsz? Kövess Minket Mielőtt külföldi terjeszkedésbe kezdesz oktasd magad!

Fájdalmas igazság: nem azért nem skálázol, mert kevés az ügyfél, hanem mert nincs rendszered. AI automatizáció vállalkozóknak – érthetően. << Vissza az epizódokhoz Miért nem skáláz a céged, hiába dolgoztok halálra magatokat? 2025. október 20. 💥 Előrendelési időszak! Tedd MENŐ™-vé a céged 90 nap alatt — technikai tudás nélkül, AI-val. 👉 Csatlakozz most, és tanuld meg a módszert, amivel 300+ cég 34%-kal növelte a profitját. 🔗 Előrendelem most FÉLREDOBTA A CHATGPT-T, AZTÁN JÖTT A FELISMERÉS, AMI MINDENT ÁTÍRT 2022 végén Balogh Dávid először kipróbálta a ChatGPT-t. Pötyögött vele egy kicsit, azt gondolta, jó kis játék, és félredobta. Néhány nappal később mégis leesett neki valami: ez mindent meg fog változtatni. Miért ijedt meg? Mert online marketing ügynökséget vezet, a csapata 10-15 fős, digitálisan dolgoznak, és irodájuk sincs. Egy ilyen cégnél az AI könnyebben kiválthatja a munkát, mint ott, ahol fizikai munkát végeznek. Dávid látta: ha nem mászik bele, pár éven belül vége annak a cégnek, amit addig felépített. Ezt a döntést hozta meg. Azóta AI automatizációs ügynökséget is vezet, és több mint 300 vállalkozásnak segített abban, hogy az AI-t elkezdjék használni a cégükben. Ebben a Magyar Business Podcast adásban Fóris Attila beszélget vele. Attila kérdése ott lebeg a beszélgetés fölött: annyit beszélünk az AI-ról, de hányan tanuljuk meg tényleg használni? Dávid nem tipikus AI-szakértő. Úgy hivatkozik magára, hogy vállalkozó, aki ért az AI-hoz és az online marketinghez. Ez a hangján is hallatszik: nincs futurisztikus jóslatgyártás, van viszont számlafeldolgozás, rendelésfelvétel, jelentkezők előszűrése, költségszámítás, saját hibák, és egy módszer, amit könyvbe is leírt: a MENŐ módszer. Mit találsz ebben az összefoglalóban? - hol akad el az AI bevezetése a magyar KKV-kban, - hogyan lesz az AI-ból mérhető költségcsökkentés és megtérülés, - milyen folyamatokat érdemes elsőként automatizálni, - mit jelent a bizalom és az emberi hozzáállás egy AI-val dolgozó cégben. Ha KKV-tulajdonos vagy vezető vagy, és azon gondolkodsz, hogy mikor és hogyan kezdd el az AI-t a cégedben, ez az összefoglaló neked szól. Konkrét példákat kapsz, nem elméletet. 300 VÁLLALKOZÁS UTÁN: ITT AKAD EL AZ AI BEVEZETÉSE Dávid ügynöksége a legkitettebb fajta cég: digitális munka, iroda nélkül. Neki nem elméleti kérdés volt, hogy az AI kiválthatja-e a munkát. Ezért kezdett el vele foglalkozni, és ezért indított később AI automatizációs ügynökséget is. Azóta több mint 300 vállalkozásnak segített. Van, akinek fejlesztettek, van, akinek csak tanácsot adtak. A tapasztalat mindenhol ugyanaz. Nem az eszköz a szűk keresztmetszet A legnagyobb akadály az, hogy a cégvezetők nem értik, mire való az AI, és nem tudják, hogyan kell használni. Ezért nem látják benne a lehetőséget. Dávid így fogalmaz: „azért is csapunk neki ekkora hype-ot igazából, ekkora felhajtást, mert az edukáció hiányzik.” Attila ugyanezt látja a másik oldalról: mindenki beszél az AI-ról, de alig tanulják meg használni. Szerinte aki nem tudja használni, az ne beszéljen róla, mert csak a zajt növeli. A tét nagy. Dávid szerint a következő pár évben szakmai halált jelent, ha valaki nem használ AI-t. Attila hozzáteszi: nem biológiait, de már most látszik az irány. A nagy cégeknél, a gyógyszeriparban és az állami hivataloknál is az adminisztratív munkát váltják ki AI-jal, ahol csak lehet. TANULSÁG : Az AI bevezetésén először nem a pénz vagy az eszköz csúszik el, hanem a tudás. Aki nem érti, mire való, az nem is látja benne a lehetőséget. AZ AI-BUBORÉK ÉS A GYAKORLATI ESZKÖZ: KÉT KÜLÖN TÖRTÉNET Amikor az AI túlértékeltségéről kérdezed Dávidot, két külön dobozba teszi a témát. A pénzügyi és tőzsdei vonalon szerinte valószínűleg lesz pukkanás. Egy cikkre hivatkozott, amely szerint az AI-szektor túlértékeltsége a dotcom lufi többszöröse, akár 17-szerese is lehet. A befektetők túl mohók, és olyanba is belemennek, amibe nem kellene. A másik doboz a gyakorlati használat: az AI mint eszköz, sőt mint munkatárs. Itt a dotcom lufi a jó példa. Nagyot durrant, de az internet maradt. A technológiát nem állítja meg semmi, legfeljebb a fejlődését lassítja. Miért ilyen gyors a hajsza? Attila és Dávid egyetért: aki az első helyet megszerzi, az tízszer jobban teljesít a másodiknál, és aki hozzászoktatja az embereket egy eszközhöz, azt nagyon nehezen hagyják el. Dávid szerint az OpenAI közben hatalmas veszteséget termel, mert minél nagyobb szeletet akar kihasítani a tortából. A Facebook is így indult: először a növekedés, aztán a monetizálás. Ne az AGI-n rágódj Dávid szerint az AGI-ról beszélgetni izgalmas, de nem szabad, hogy elvigye a fókuszt. Ha valaki hetekig erről vitatkozik otthon, az csak időt visz el. Hozzáteszi, hogy ha holnap összeomlana az OpenAI, ő átállna Claude-ra. Így fogalmaz: „Dolgozunk azzal, ami van, foglalkozunk azzal, ami van.” TANULSÁG: Válaszd szét a tőzsdei zajt és a saját cégedben használható eszközt. Az AI-val az egyetlen biztos vesztes stratégia, ha nem csinálsz semmit. A MARKETING NEM CSOMAGOLÁS: JÓ TERMÉK KELL MÖGÉ Dávid útja nem egyenes vonalú. A szülei nagyjából 30 éve vállalkoznak, ő pedig Debrecenben járt egyetemre, ahonnan kiesett. Amíg szünetelt, a szüleinél dolgozott fizikai munkán, és közben podcastokat hallgatott, hogy találjon egy kiugrási pontot. Egy fitneszről és táplálkozásról szóló blogot indított. Az Index főoldalára is kikerültek a cikkei, de pénzt nem tudott belőle csinálni. Itt jött a felismerés: ezt valahogy monetizálni kell, és ez a marketing. A blogtól az ügynökségig Autodidakta módon tanulta a Facebook-hirdetéseket, és minden héten megírt egy cikket, hogy ne tudjon kibújni. Így született a BOOM Marketing, eleinte csak blogként. Fél éven belül keresni kezdték az olvasók, hogy segítsen nekik. Először egyéni vállalkozókkal kezdett, aztán kialakult az ügynökség. Dávid a marketinget nem a szép csomagolás művészetének tartja: „A marketing az akkor jön, amikor van egy nagyon jó termékünk, egy nagyon jó szolgáltatásunk, és azt akarjuk eladni.” Attila ehhez hozzáteszi: nem kell tökéletes terméket építeni, de tudnod kell az ár-érték arányát. Példának hozta, hogy egy régi típusú káposztagyalut az Amazonról rendelt egy külföldi cégtől. Két hónapba telt, mire megérkezett, de megérkezett. Egy jó termék ma bárhová eljuthat. TANULSÁG: Előbb legyen olyan termék, amiről tudod, hogy jó, és utána jöhet a marketing. A jó marketing ilyenkor szinte kötelesség, mert így jut el az értéked azokhoz, akiknek szükségük van rá. A VILÁGGAL VERSENYZÜNK, NEM CSAK A SZOMSZÉDDAL Dávid egyik mantrája a vállalkozóknak: a világgal versenyzünk. A védőárok, ami eltűnik Magyarország 10 milliós ország, ami hátrány, de előny is. A nagy játékosoknak nem érdemes ide belépni, nem éri meg lokalizálni a tartalmaikat és a supportot. Dávid így látja: „Tehát, hogy eddig itt voltunk Magyarországban, és egy védőárkunk az, hogy picik vagyunk.” Ez az előny az AI-jal egyre inkább elvész. Példát is hozott: pár hónapja talált egy szoftvert, megnyitotta, és minden magyarul volt. A weboldal 112 nyelvű, egy indiai cégé. Tökéletes magyarsággal működik, mert van egy angol tudásbázis, amire AI chatbotot építettek, és az kezeli az e-maileket és a chatet. Van magyar, üzbég és bármilyen nyelvű supportjuk. Nem az AI öl meg, hanem a kapacitás hiánya Attila szerint nem az AI-t kell használni, hanem olyan rendszert kell építeni, amibe az AI könnyen becsatlakoztatható. Ehhez kell szellemi, időbeli és anyagi kapacitás a kísérletezéshez. Ha a kollégák hat napot dolgoznak azért, hogy a feladataikat befejezzék, nincs idejük kipróbálni semmi újat. Attila szerint nem az AI használata öl meg minket, hanem az, hogy nincs kapacitás a cégben az AI használatára. TANULSÁG: Ha a világpiac versenytársa egy kattintással lefordítja magát a te nyelvedre, a méret nem véd többé. Építs a cégedben helyet a kísérletezésnek, mert az AI-hoz idő kell. NÉZZÜK MEG, MIT AUTOMATIZÁLHATSZ ELŐSZÖR - INGYENES STRATÉGIAI BESZÉLGETÉS Tudod, a cég összes munkaidejéből hány százalék megy olyan feladatra, amit egy jól betanított AI-asszisztens is elvégezne? Dávid ügyfeleinél az egyszerű admin folyamatoknál 90-99%-os költségcsökkentést számoltak. Foglalj ingyenes stratégiai beszélgetést, és közösen kitaláljuk, melyik folyamattal érdemes nálad kezdeni: https://www.magyarbusiness.org/ AZ AI HÁROM SZINTJE: TE MELYIKEN VAGY? Dávid három szintre osztja az AI-felhasználókat, és szerinte minél több cégnek minél gyorsabban a harmadikra kell eljutnia. Az első szint: általános felhasználó Aki a ChatGPT-t, a Geminit, a DeepSeek-et vagy a Grokot használja, hogy a saját munkáját megkönnyítse. Sokan még itt sem tartanak, és gyakran hallani, hogy hülyeséget ír. Dávid szerint ez nem az eszköz hibája: másfajta gondolkodást igényel, de promptolással könnyen megtanulható. A második szint: célszoftver A nagy nyelvi modell csak a nulladik réteg, erre épül rá valamilyen szaktudás. Ilyen a Jasper, a marketing szövegíró AI. Marketingesek, akik tudják, mitől jó egy szöveg és mitől konvertál, a tudásukat ráépítették a modellre. Dávid szerint ez üzleti lehetőség is: egy szakértő betanítja a tudását az AI-nak, és szoftvert vagy coachbotot csinál belőle. A harmadik szint: asszisztens Ez nem az önálló, mindent megoldó AI és nem a terminátor. Olyan, mintha egy nagyon okos, frissen végzett egyetemista dolgozna melletted. Neked kell megtanítanod: mi a folyamat, mit jelent az, hogy jó, és mikor vagy készen. Ha ezt átadod, egyes feladatköröket ember nélkül is megcsinál. Ehhez viszont rendszer kell: digitalizált adatok és leírt folyamatok. Dávid összefoglalja: „Azt szoktam mondani, hogy három szintje van az AI felhasználóknak.” TANULSÁG: Nézd meg, melyik szinten tart a céged. A nagy ugrás a harmadik szinten van, de oda csak leírt folyamatokon és rendezett adatokon át vezet az út. KONKRÉT FOLYAMATOK: SZÁMLA, RENDELÉS, JELENTKEZŐ Attila elmesélte, hogy próbálta automatizálni a podcast epizódok feldolgozását: videó feltöltés, klipek, Google Drive, YouTube leírás. A leírások, a címek és a linkek nem stimmeltek. Dávid szerint ez a default hozzáállás, hogy az AI buta, de sokszor az a valódi kérdés, hogy jól magyaráztad-e el a feladatot. Nézzük, hogyan néz ki ez élesben. Számlafeldolgozás Bejön egy számla e-mailben. Az AI-asszisztens feltölti a Drive-ra, kiolvassa az adatokat, megnézi, melyik vállalkozásé és melyik hónapé, a megfelelő mappába rakja, és új sorként felviszi egy Google Sheets táblázatba. Kereshető, és a könyvelésre elő van készítve. A régi, lineáris automatizmus akkor akadt el, ha az e-mailben plusz egy sor volt. Az AI-lépés úgy viselkedik, mint egy éjjel-nappal dolgozó okos munkatárs. Rendelésfelvétel Egy gyártó cégnél 5 adatpont kell a rendelés rögzítéséhez. Ha a darabszám hiányzik, az AI visszaír az ügyfélnek, és amikor megjön, mehet a rögzítés az ERP-be. Jelentkezők előszűrése Az ügyfél szerint a toborzás szubjektív döntés. Amikor Dávid megkérdezte, mi alapján dönt, kiderült, hogy vannak szabályai: helyesírás, motiváció, elolvasta-e a cég oldalait. Dávid így foglalja össze: „Kiderült, hogy nem szubjektív egyáltalán.” Trigger és végpont Dávid szerint minden automatizmusnak van kiindulópontja és végpontja. Ha a végpont nem köthető be, az sem tragédia: az egyik ügyfélnél az AI előkészíti az Excelt, egy kolléga napi 5 perc alatt feltölti kézzel, és nem kell 8 milliót fizetni az ERP-kapcsolatért. TANULSÁG: Ne azt kérdezd, automatizálható-e a teljes munkakör, hanem azt, hogy melyik feladatai szabályozhatók. A részautomatizálás is nyereség. KÖLTSÉG ÉS MEGTÉRÜLÉS: MIT SPÓROLSZ VALÓJÁBAN? Dávid virtuális asszisztense egy jó órára 4-5000 forintba kerül, és ebből is kevés cég lép meg. Amikor egy AI csinálja ugyanazt, az egész más számokat ad. Dávid ügyfeleinél a folyamatfejlesztés során a feladatkörökre 90-99%-os költségcsökkentést számoltak, elsősorban adminisztratív munkára, adatrögzítésre és számlaelőkészítésre. Példaszámítást is mondott: ha valakinek havonta 8 óra a számlaelőkészítés, és az óra 5000 forint, az havi 40 ezer. Az AI-asszisztens fejlesztése 200-300 ezer forint lehet, és fél éven belül megtérül. Közben a kollégának felszabadul egy napja a magasabb értékű munkára. A fejlesztés után a legtöbb cégnél havi 10-20 ezer forintos költség marad. Dávid szerint nem az a kérdés, hogy megtérül-e, hanem az, hogy 3 vagy 6 hónap alatt. Saját cégén is megmérte Az ügynökségnél 3 embert elküldtek. Nem volt bennük az a tűz, hogy továbbképezzék magukat. Ez nagyjából 30%-kal csökkentette a költségeket. Dávid ezt mondta a csapatnak tavasszal, amikor elkészült az AI automatizációs mesterkurzusával: automatizáljátok a saját munkátokat. „Aki nem automatizálja munkáját, ő lesz veszélyben. Nem az, aki automatizálja.” A back office pedig skálázódik: ha nem 100, hanem 1000 vagy 10 ezer számla érkezik, az AI ugyanúgy megcsinálja. TANULSÁG: A költségcsökkentés akkor lesz igazi előny, ha nem embereket kell kiváltanod, hanem a csapatot ráveszed arra, hogy a saját feladatait automatizálja. Az, aki ezt megteszi, közben új képességre is szert tesz. A MENŐ MÓDSZER: MIT AUTOMATIZÁLJ ELŐSZÖR? Dávid könyvének alapja egy négylépéses keretrendszer, amit MENŐ módszernek nevezett el. A négy lépés: mérés, elemzés, nyertesek összehasonlítása és őrületes megtérülés. Inspirációnak a Buyback Your Time című könyvet nevezte meg. Az első lépés: dokumentálj Ez a mérés. Dávid szerint a tulajdonos vagy vezető magára tud a legjobban hatni, ezért itt kezdődik a folyamat: „Tehát az első lépés az, hogy egy hétig dokumentálod a feladataidat.” Ő egy hetet adott meg, de lehet két nap vagy két hét is. A listából kiderül, mit tud már ma a technológia átvenni. A rendszer egy képlettel pontozza a feladatokat, hogy felülről lefelé haladhass, szubjektivitás nélkül. Opcionálisan jelölheted, melyik feladatot szereted, mert amit szeretsz és feltölt, azt nem biztos, hogy ki akarod szervezni. A pozíciós szorzó A képletben van egy pozíciós szorzó is. Egy munkatársé 1, egy középvezetőé 3, a felső vezetőé vagy tulajdonosé 5. Az ok egyszerű: a tulajdonos ideje ötszörösét éri, mert ha ő szabadít fel időt, azt fejlesztésre fordíthatja. Dávid így írta meg a könyvét is. Az első felvételed egy asszisztens legyen Dávid a saját hibáját is elmondja. Az első embere egy másik kampánymenedzser volt. Szerinte egy részmunkaidős asszisztenssel jobban járt volna, mert azt is könnyebb felvenni, és leveszi a vállairól a terhet. TANULSÁG: Mielőtt bármit automatizálnál, mérd meg, mire megy el az idő. Ha van egy sorbarendezett listád, nem kell találgatnod, hol kezdd. ADAT, KÉRDÉS, ÉS AMIT A KÖNYVÍRÁS TANÍTOTT Az AI ott a legerősebb, ahol adat van, és ahol te tudod, mit kérdezz. Az ügyfélszolgálat esete Egy magyar szolgáltató cégnek több tucat ügyfélszolgálatosa van, és rengeteg levelet kapnak naponta. Dávid csapata az elmúlt egy-két év leveleit adta az AI-nak, és azt kérte: készítsen egy dokumentumot a következő ügyfélszolgálatos kollégának. Kiszedte a 50-80 leggyakoribb kérdést és a lehetséges válaszokat. Ugyanez a dokumentum tanítja be az AI-t és az új embereket is. Dávid szerint két üzenet van: „Akinek nincs adata, csináljon!” Akinek van adata, az behozhatatlan előnybe kerülhet. A hirdetési adatok A saját oktatási vonalán 6-7 évnyi Facebook hirdetési adatot töltött le egy kattintással. Az AI-tól megkérdezte, melyek voltak a legjobb kampányok, időszakok, kreatívok, szövegverziók és célközönségek. Dávid szerint szakértelem kell hozzá: ha nem tudod, mit kérdezz, nehéz dolgozni. Az eredményeket egy másik modellel dolgoztatta fel, és abból jött a következő oktatóanyag. Könyvírás AI-jal A könyv megírása 40 valahány munkaóra volt, és négyszer írta újra. Szerinte AI nélkül két év lett volna három hónap helyett. Claude-dal írt, mert szövegírásban jobbnak találta, a ChatGPT-t pedig gondolkodásra használta. Hosszú szövegnél előbb a vázat, aztán szakaszonként a bekezdéseket kell megírni. Az AI-nak pedig kifejezetten meg kell mondani, hogy ne értsen egyet mindennel. TANULSÁG: Az adat a cég egyik legértékesebb kincse, de csak akkor, ha jó kérdést teszel fel hozzá. Kezdj el adatot gyűjteni, ha még nincs. BIZALOM, ALAPELVEK, EMBEREK: ÉS AMIT AZ AI NEM PÓTOL Ha az AI-val tömegben gyárthatóvá válik a tartalom, mi marad meg különbségnek? Dávid szerint a bizalom és a márkaépítés. Attila hozzáteszi, hogy hosszú távon csak bizalomra lehet komoly céget építeni. Amit Dávid nem tesz meg A kampányait soha nem hosszabbítja meg, ha lejár a határidő. Szerinte aki egyszer megteszi, annak többé nem hisznek, és a pillanatnyi extra bevétel nem éri meg. Ha valamit csak a pénzért csinálna, nem csinálja meg. Alapelvek nélkül nincs rendszer Attila szerint a rendszer lelke nem a szoftver, hanem az alapelvek, vagyis az, hogyan kommunikálnak az emberek, mit engedsz és mit nem. Ez legyen leírva, ne csak a fejedben éljen. Dávid példája a felvételek: interjúkon sokszor találkozik olyan értékesítőkkel, akik lenéző kifejezéseket használnak az ügyfelekre. Nála ez azonnal kizáró ok. Aki azt gondolja az ügyfeléről, hogy hülye, az mindenkiről ezt fogja gondolni. „Hogy mi embert keresünk, és nem szakembert.” Attila ezt a Warren Buffett életrajzából ismert gondolattal egészíti ki: az attitűdöt nehéz megváltoztatni, a tudást könnyű megtanítani, főleg ha van onboarding. TANULSÁG: Az AI mindent felgyorsít, de az embereket, az értékeket és a bizalmat nem pótolja. Írd le az alapelveidet, és az alapján válassz embert. KI AZ A BALOGH DÁVID? Balogh Dávid vállalkozó, aki az elmúlt tíz évben több vállalkozást épített: a BOOM Marketinget, az AI Boostot és a legújabb projektjét, a LevelUp Hubot, ami vállalkozóknak segít a szintlépésben. Több mint 300 magyar vállalkozásnak segített AI-megoldásokat bevezetni, és a saját bevallása szerint nem tipikus AI-szakértő, hanem vállalkozó, aki ért az AI-hoz. Könyve, az "AI-vezérelt vállalkozás - Így tedd MENŐ™-vé a céged 90 nap alatt" gyakorlati kézikönyv magyar vállalkozóknak. A MENŐ módszer lépésről lépésre segít időt, pénzt és versenyelőnyt nyerni. Könyv: https://menokonyv.hu YouTube: https://www.youtube.com/@boommarketinghu HALLGASD MEG A TELJES ADÁST, ÉS INDÍTSD EL A SAJÁT AI-ÁTALAKULÁSODAT Ez az összefoglaló csak a felszín. A teljes beszélgetésben még több példát, gyakorlatot és őszinte vitát találsz. Hallgasd meg az epizódot a Magyar Business Podcastban, és kommentben írd meg: melyik feladatot automatizálnád először a cégedben? Oszd meg egy vállalkozó ismerősöddel, aki még vár az AI-jal, és iratkozz fel, hogy ne maradj le a következő adásról. Ha nem akarsz egyedül nekivágni, foglalj ingyenes stratégiai beszélgetést, és közösen megtervezzük az első lépéseket: https://www.magyarbusiness.org/

Hogyan lesz egy magyar vállalkozóból óceánjáró hajós és PhD-jelölt? Szabó Norbert története a szabadságról, újratervezésről és kitartásról. << Vissza az epizódokhoz A szabadság ára: amikor az álom hajóvá válik és az óceán az iroda 2025. november 19. Van, aki szabadságról beszél, és van, aki megéli. Szabó Norbert az utóbbi. Egy magyar vállalkozó, aki szó szerint hajóra tette az életét — és nem metaforikusan. Miközben mások az online meetingek és határidők között próbálnak levegőt venni, ő a Karib-tenger szélét hívta home office-nak. De mielőtt idáig jutott, végigment mindazon a hullámvasúton, amit minden vállalkozó ismer : döntések, újratervezések, kockázatok és újrakezdések. Norbi története nem a „menekülés a hétköznapokból” típusú kaland. Ez a sztori arról szól, mit jelent ténylegesen irányítani az életedet – még akkor is, ha közben a hajód épp az Atlanti-óceán közepén borul fel.A srác, aki MBA-t szerzett, vállalkozást épített, átevezi az óceánt, majd a tenger közepén rádöbben: minden stratégia, minden cél, minden vállalkozás csak addig működik, amíg te magad rendben vagy fejben . A túlélés itt nem csak fizikai kérdés, hanem mindset. A podcast epizód nem arról szól, hogyan kell hajót venni vagy világot látni. Hanem arról, hogyan építesz új identitást , amikor a régi már nem működik. Hogyan találsz értelmet a káoszban. És mi történik, ha a „mindent akarok” vállalkozói szemléletet felváltja a „csak azt, ami számít” filozófia. Mert lehet, hogy ma még a profitot hajtod — de ha elég sokáig mész, egyszer rájössz, hogy nem a pénz ad szabadságot, hanem a döntés, hogy máshogy akarsz élni. 🎯 Kulcsüzenet: A szabadság nem cél. A szabadság egy döntés. A komfortzónán túl – amikor a vállalkozás már nem elég A legtöbb vállalkozó elér egy pontot, ahol a siker már nem motivál. Minden működik: pörög a cég, van bevétel, van státusz. De belül valami üres. Szabó Norbert is ezt élte meg — csak ő nem hagyta, hogy ez az üresség elnyelje. Ő komolyan vette a belső hangot , ami azt súgta: „többre születtél ennél”. És egy nap tényleg felállt az íróasztaltól… hogy hajóra szálljon. A sztorija nem arról szól, hogy mindenkinek vitorlát kell bontani. Hanem arról, hogy merj kiszállni abból, ami már nem visz előre . Amikor Norbi úgy döntött, hogy eladja, amit nem kell, és megveszi, amire mindig vágyott, nem a menekülést választotta. Hanem a tudatos újrakezdést. A hajója – Joy – nem csak egy jármű, hanem szimbólum: a szabadság, az újratervezés, és az önazonosság jelképe. Ahogy ő mondja: „A hajó az otthonom, az aktuális szanatóriumom, az életterem.” És ebben ott van minden, amit a legtöbb vállalkozó is érez, csak ritkán meri kimondani: hogy néha nem új cél kell, hanem új környezet , ahol végre másképp gondolkodhatsz.Ahol nem a következő negyedév számít, hanem az, hogy végre levegőt vegyél. Tanulság: a komfortzónád nem biztonság, hanem egy lassan szűkülő ketrec. Ha nem lépsz ki, előbb-utóbb megfojt. Az óceán, mint tanítómester – mit tanul egy vállalkozó a túlélésből Vannak tréningek, ahol elmondják, hogyan kezeld a válságot. És van az óceán, ami megmutatja.Szabó Norbert a saját bőrén tapasztalta meg, mit jelent, amikor minden, amit építettél – hajó, biztonság, terv – egyetlen hullám alatt semmivé válik. Az Atlanti-óceán közepén, sötét éjszakában borult fel a hajójuk. Nem metaforikusan, hanem szó szerint. A legtöbb ember itt véget ér. Ő viszont újrakezdte a semmiből , szó szerint a vízből kimászva. Ez az a pillanat, amikor az élet nem kérdez: nincs marketing, nincs cash flow, nincs LinkedIn-poszt. Csak döntések vannak. Vagy bénulsz, vagy cselekszel. És ekkor jön elő a valódi vállalkozói izom – a túlélő reflex , amit nem lehet könyvből tanulni. Norbi ezt így fogalmazta meg: „A hajó felborult, én kikötve voltam. Ha nem, most nem beszélgetnénk.” Brutálisan őszinte mondat, ami mindent elmond arról, milyen törékeny az ember – és milyen erős tud lenni, ha muszáj. Minden vállalkozónak van ilyen pillanata. Amikor az élet rád borul, és neked kell visszafordítanod. A kérdés csak az: felismered-e, hogy most van az a hat óra, amikor nem szabad feladni? Tanulság: A túlélés nem szerencse kérdése. Hanem döntésé, hogy maradsz a vízben, vagy visszafordítod a hajót. Az újraépítés művészete – amikor a stratégia a túlélésből születik A legtöbb ember a „stratégiát” Excel-táblákban keresi. De az igazi stratégia a káosz közepén születik. Amikor semmid nincs – csak a tapasztalatod, az ösztönöd és a döntésed. Szabó Norbert számára a túlélés után jött a következő szint: újra kellett építenie önmagát, a hajóját és az életét . De nem a nulláról. Hanem egy teljesen új szintről. Aki egyszer túlélte az óceánt, másképp gondolkodik a kockázatról. Nem fél tőle – kalkulál vele.Nem menekül a hibáktól – rendszert épít rájuk. Nem „túlélni” akar többé, hanem jól élni, tudatosan, irányítva . Ezt a szemléletet viszi tovább a vállalkozásaiban is. Miközben testvére otthon vezeti a családi vendéglátóüzletet, Norbi a háttérből menedzsel, pénzügyi kontrollt tart, marketinget irányít. Távolról, hajóról, kontinenseken át. Mert ma már nem az a stratégia, hogy „többet dolgozom” – hanem az, hogy okosabban rendszerezek . A túlélésből lett stratégia a jövő vállalkozói szemlélete: 👉 nem a kontrollról szól, hanem az alkalmazkodásról, 👉 nem az erőről, hanem az irányról, 👉 nem a profit maximalizálásáról, hanem az életminőség optimalizálásáról . Tanulság: A válság nem rombol. Leleplez. Megmutatja, hogy a rendszered mennyire valódi – és te mennyire készültél fel rá. Az oktatás, mint új horizont – hogyan lesz egy hajósból PhD-jelölt? Mi jöhet azután, hogy átevezel egy óceánt? Sokan itt lezárnák a történetet: pipa, rekord, sztori, taps. Norbi viszont ekkor döntött úgy, hogy még nagyobbat lép – nem a vízen, hanem a tudásban. Mert rájött: a szabadság nem csak fizikai tér, hanem szellemi. Miután befejezte az MBA-t, egy gondolat nem hagyta nyugodni: „Ha már megtanultam túlélni, most megtanulok rendszert alkotni.” Ezért elhatározta, hogy PhD-t szerez gazdaságpolitikai és közpolitikai témában – méghozzá Amerikában. Nem azért, mert kell a papír. Hanem mert érteni akarja, hogyan működik a világ, amit bejár . És itt jön a vállalkozói mindset a legszebb formájában:nem fél a versenytől, hanem felkészül rá. Nem siránkozik a nehézségeken, hanem beépíti őket a stratégiába. Felvételi vizsgák, nyelvi tesztek, kutatás, önfegyelem, új célok – miközben a hajója még mindig az otthona. Ez nem menekülés, ez tudatos növekedés . A PhD Norbinál nem státusz. Ez a következő kaland.Csak itt már nem hullámokat kell meglovagolni, hanem gondolatokat. És pontosan ez a vállalkozói tanulság is: a növekedés nem mindig felfelé történik – néha befelé . Tanulság: A legnagyobb befektetés nem a vállalkozásodba, hanem a gondolkodásodba történik.Ha fejlődsz, minden más nőni fog körülötted. Mentális újratervezés – amikor a siker után jön az önismeret A vállalkozói világban ritkán beszélünk erről. Azt hisszük, ha elérjük a célt, minden rendben lesz. Ház, cég, szabadság, siker — pipa. De mi történik, amikor minden megvan, és mégis valami hiányzik? Norbi története itt válik igazán emberivé. Mert ő nemcsak az óceánt hódította meg, hanem a saját belső viharával is szembenézett . A fél év hajós élet alatt nemcsak a természet tesztelte, hanem a pszichét is. Kapcsolat, döntések, izoláció, félelem, újratervezés – minden, amit egy vállalkozó ismer, csak most extrém verzióban. A külső hullámok mellett belső viharok is jöttek. És ő nem szégyellte kimondani: segítséget kért. Egy pszichológussal kezdett dolgozni, hogy rendet tegyen fejben, mielőtt újra épít. Ez nem gyengeség. Ez a legerősebb lépés, amit egy vezető megtehet. „Két hónappal ezelőtt egy teljesen más Norbival beszéltél volna” — mondta.Ez a mondat mindent elmond arról, milyen ereje van az önismeretnek. Nem motivációs idézet, hanem túlélési stratégia. A vállalkozás fejlesztése ma már nem a növekedésről szól, hanem a stabilitásról.És a stabilitás önismeret nélkül illúzió. Norbi története bizonyítja: nem az a kérdés, mennyit érsz a piacon, hanem mennyire vagy jelen önmagadban. Tanulság: A legnagyobb skálázás az, amikor a saját tudatodat emeled szintre. A vállalkozás, mint rendszer – hogyan menedzselsz határok nélkül? A legtöbb vállalkozó abban hisz, hogy a sikerhez ott kell lenni. Az irodában. A tárgyalóban. A helyszínen.Szabó Norbert ezzel szemben bebizonyította, hogy a jelenlét nem földrajzi, hanem tudati kérdés. Ő a világ másik feléről menedzseli a magyarországi vendéglátó vállalkozást, testvérével közösen. Online, okosan, rendszerben. Miközben a hajója ring a guatemalai kikötőben, Norbi a pénzügyi riportokat elemzi, eseményeket szervez, marketingstratégiát irányít, és biztosítja, hogy minden gördülékenyen működjön otthon.A „remote” nála nem trend, hanem életforma . Megteremtette azt a modellt, ahol az üzlet nem kötődik helyhez, csak felelősséghez és tudatossághoz. És ez a jövő. A vállalkozói szabadság nem azt jelenti, hogy bárhol dolgozhatsz, hanem azt, hogy mindenhol működik a rendszered . Nincs többé „ha nem vagyok ott, nem mennek a dolgok”. A folyamatok, az emberek, az automatizmusok — ezek építik a valódi szabadságot, nem a repülőjegyek. Norbi példája tökéletesen mutatja: a vállalkozásod nem a helyedhez köt, hanem a gondolkodásodhoz.Ha fejben szabad vagy, a biznisz követni fog. Tanulság: Az igazi vállalkozói függetlenség nem az, hogy ne kelljen dolgoznod — hanem hogy ne kelljen jelen lenned ahhoz, hogy működjön. Az identitásváltás ára – amikor a régi éned már nem illik az új célhoz Minden vállalkozó életében eljön az a pont, amikor a régi szerep szűknek kezd hatni.Amit eddig felépítettél, már nem te vagy. A rendszer, amit építettél, már nem szolgál, hanem korlátoz. Szabó Norbert pontosan ezt élte meg: amikor a régi identitás – a sikeres vállalkozó – már nem fért bele az új életbe. Az átalakulás nem egyik napról a másikra jött. A hajó, a tenger, az óceán, az új emberek, a kulturális váltás – mind segítettek abban, hogy ledobja a régi mintákat. De ez nem volt romantikus út. Mert minden újratervezés előtt van egy gyászfolyamat. Meg kell engedned magadnak, hogy elveszítsd a korábbi önmagad . Norbi nemcsak a szakmát, a környezetet, hanem a gondolkodásmódját is lecserélte. A „vállalkozó, aki mindent kontrollál” helyett ma az a „vezető, aki tud engedni” .Nem hajszol, hanem figyel.Nem bizonyítani akar, hanem alkotni.Ez az a pont, ahol a siker már nem a pénzről, hanem a belső békéről szól. És ez az igazi szintlépés: amikor a „mit érek?” kérdést felváltja az, hogy „ki vagyok?” Mert a vállalkozásod csak addig nő, ameddig te is mersz változni. Tanulság: Az igazi identitásváltás nem új cél, hanem új önazonosság. Aki nem meri elengedni a régi énjét, az a múltjához kötve marad. Válságból vízió – amikor a trauma a jövődet építi A legtöbb ember fél a válságtól. A vállalkozók viszont tudják: minden krízisben ott a magja valami újnak. Szabó Norbert története ennek élő bizonyítéka. Az elmúlt években nemcsak az óceánon küzdött a túlélésért, hanem mentálisan is. Kapcsolat, bizonytalanság, fizikai kihívás, pszichés nyomás — mind egyszerre jelentek meg. És mégis, ebből született a következő nagy víziója. Miközben más összeomlana, Norbi felismerte: a trauma nem ellenség, hanem üzemanyag . Ami összetört, az tanít.Ami fájt, az formál. És ami túlél, az mindig erősebb, mint előtte volt. Ez a szemlélet különbözteti meg azokat, akik csak vállalkoznak, azoktól, akik építenek — önmagukat is. Norbi ma már nem fél az összeomlástól.Megtanulta, hogy minden válság új szerepet ad. Ebből a tapasztalatból született meg a víziója is: nem elég egy vállalkozást működtetni — országot kell építeni. És igen, komolyan is gondolja. A gazdaságpolitikai PhD és a jövőbeli közpolitikai pálya célja, hogy a tapasztalatát, a gondolkodását, az életútját beemelje egy nagyobb szintre: hogyan működik egy ország úgy, mint egy jól vezetett cég. Ez nem ego, hanem küldetés. Mert ha túléltél egy óceánt, egy ország menedzsmentje már csak egy újabb hullám — amit meg lehet lovagolni. Tanulság: A válságok nem akadályoznak, hanem átirányítanak.Aki mer belenézni a fájdalomba, az látni fogja benne a jövőt. Ország mint vállalkozás – hogyan gondolkodik egy gazdasági stratéga politikában Mi történik, ha egy vállalkozó fejjel gondolkodó ember belép a politikába?Egyszerű: elkezdi üzleti logikával nézni a rendszert , amit eddig csak kritizált. Szabó Norbert fejében a politika nem hatalom, hanem vállalkozás – csak nagyobb léptékben. Egy ország is cég. Van cash flow, van HR, van marketing, van stratégia, csak a tét más: tízmillió ember jövője . Norbi MBA-s gondolkodással, gazdaságpolitikai látásmóddal közelít ehhez. Azt mondja: Magyarország a legnagyobb vállalkozás – és úgy is kéne működnie. Nem pártharcokban, hanem hatékonyságban. Nem ígéretekben, hanem eredményekben.Nem pozícióban, hanem felelősségben. És ez nem naiv idealizmus. Ez stratégiai gondolkodás. Aki képes volt egy hajót biztonságba vezetni a vihar közepén, az pontosan tudja, hogy stabil irány nélkül a legnagyobb rendszer is elsüllyed. A politika számára nem cél, hanem eszköz. Egy új platform, ahol a vállalkozói tapasztalat, a vezetői fegyelem és az emberi oldal találkozik. Norbi a közgazdaságtant, a vezetéstudományt és a pszichológiát egyesíti egy vízióban: egy olyan Magyarországban hisz, ahol a döntéshozatal nem „kinek az embere vagy”, hanem „mit tudsz létrehozni”. Tanulság: Egy országot is lehet úgy vezetni, mint egy jó vállalkozást — ha nem a hatalom, hanem a fejlődés a cél. A szabadság paradoxona – amikor végre megérted, mi az igazi siker A legtöbben a szabadságot hajszolják. De kevesen értik meg, hogy a szabadság nem ott kezdődik, ahol minden megvan , hanem ott, ahol már semmit sem kell bizonyítani. Szabó Norbert hajója – a Joy – nem luxusprojekt. Ez a felismerés szimbóluma.Mert mi más lenne az, amikor valaki mindent hátrahagy, hogy végre igazán éljen? A tenger csendje megtanította neki: a siker nem zajos.Nem a követők számában, nem a forintban, nem a státuszban mérik.Hanem abban, hogy reggel békében kelsz fel, és este hálával fekszel le. Norbi ma nem menekül a világtól – a világban él.Egy hajón, ami egyszerre iroda, otthon és tanítómester. Miközben vállalkozást vezet, doktori képzésre készül, jövőt épít, mégis minden mondata ugyanarra fut ki: az igazi siker nem az, hogy megszerezted, amit akartál — hanem hogy nem veszíted el önmagad közben . És ez a Magyar Business Podcast egyik legerősebb üzenete:a szabadság nem a cél, hanem az út, amit akkor találsz meg, ha végre elengeded a megfelelést. Tanulság: A siker addig tart, amíg nem áldozod fel érte a szabadságod.Ha az életed nem a te szabályaid szerint zajlik, valaki más írta meg a forgatókönyvet. Záró tanulság – „Az igazi vállalkozás te magad vagy” Lehet hajód, céged, diplomád, címkéd – de a nap végén csak egy dolog számít: ki lettél közben. Szabó Norbert története nem a vitorlázásról szól, hanem az ébredésről.Hogy miközben mindenki kifelé épít – karriert, brandet, stratégiát –, valójában belül dől el minden. A magyar vállalkozói közegben ritkán hallani ennyire őszinte, emberi sztorit. Egy férfiról, aki kétszer átkelt az Atlanti-óceánon, túlélte, újratervezte az életét, és most már nem a célvonalat hajszolja, hanem az egyensúlyt. Ez a szemlélet az, ami a jövő vállalkozóit különbözteti meg: nem a gyors siker, hanem a tudatos növekedés.Nem a kockázatkerülés, hanem a belső stabilitás . A Magyar Business Podcast ebben az epizódban nemcsak inspirál, hanem tükröt tart. Mert ha Norbi történetében magadra ismersz – a vágyaidban, a küzdelmeidben, a csendben, amiben néha elveszel – akkor ez az adás neked szól. Ez nem motivációs mese. Ez a valóság.És a valóság az, hogy a legnagyobb vállalkozás, amit valaha építesz, te magad vagy.

<< Vissza az epizódokhoz DIGIT-NOW Kft. / Haurik Tamás 2024. november 25. "Informatikusként, azon belül is szoftverfejlesztőként kezdtem a pályafutásomat egy multinacionális vállalatnál az energiaszektorban. Az ott eltöltött évek alapjaiban határozták meg a szakmai pályafutásomat és fektették le a továbbfejlődési irányt, amely a programozástól kissé eltávolodva inkább áttolódott az szoftver alkalmazás-fejlesztési projektek vezetése felé. A különböző munkáim és projektjeim mindig is az IT területtel voltak kapcsolatosak, ezen belül viszont nagyon szerteágazóak azóta is. Ami a feladataimban állandó tudott maradni, az a projektekből fakadó változás. Míg sokakban a változás az újhoz való hozzáigazodást és annak nehézségeit jelenti, ez nekem az életem részévé vált és ebben a közegben érzem jól magam. A feladataim elvégzése során mindig is kerestem a mögötte rejlő többlet-tartalmat, a 'miért'-ekre a választ, ami által értelmet nyert az a munka, amelybe éppen beleástam magam. Ez a fajta kíváncsiság irányított tovább az IT-tól az üzleti jellegű feladatok felé. Mindezek mellett mindig is azt az utat kerestem, ahol hasznossá tudom tenni magamat és értéket teremtek. Ez formálja az embert. Az elmúlt ~18 év tapasztalatát összefoglalva az üzleti folyamatok fejlesztésében találtam meg azt a szakmai örömöt és kiteljesedést, amelyet minden projektmunkám során eredményesen alkalmazni tudok. A (vállalkozások mögött lévő) embereknek segítése motivál, utat mutat, hogyan fejlődhetek tovább és hogyan tudom mások folyamatait és rendszereit továbbfejleszteni." További információk Folyamat-fejlesztés ClickUp as an ERP Külpiacra lépés - Németország Haurik Tamás a neten LinkedIn DIGIT-NOW Kft. a neten Honlap Facebook

<< Vissza az epizódokhoz Bizalmi Kör Vezetői Klub / Gangel Péter 2024. január 15. "20 éve vagyok vállalkozó. A Bizalmi Kör előtt egy informatikai céget vezettem, mára pedig az ország első számú vezetői klubjának az alapító / ügyvezetője vagyok. Küldetésem, hogy olyan üzleti világot hozzak létre, ahol jó vezetőnek lenni, ahol az együttműködés és az egymás kihívásaiban és sikereiben való részvétel alap értékek. A Bizalmi Kör Magyarországon az egyetlen olyan szervezet, ami kizárólag cégtulajdonosokat és ügyvezetőket fog össze és ennek az erősen válogatott társaságnak vezetői network hozzáférést és egymás tapasztalataihoz való hozzáférést biztosít. Két kislányom van, és egy csodálatos feleségem, aki az elejétől fogva támogat az utamon." Bizalmi Kör - Vezetői Klub a neten Honlap Facebook LinkedIn YouTube Instagram Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Random - Villám-Kérdések 2021. szeptember 11. A mai random adásba saját villám-kérdéseinket válaszoljuk meg 1. Kedvenc könyved? 2. Melyik könyv volt a legnagyobb benyomással rád, mint vállalkozó? 3. Melyik business könyv segített a legjobban, a vállalkozásod epit é s é ben? 4. Kedvenc podcasted? 5. Kedvenc business podcasted? 6. Mit hallgatsz / olvasol / nézel most? 7. Mi az ami szakmailag most inspirál a legjobban? 8. Hogyan manageled a fesz ü ltséget? 9. Mi van a zsebedben? 10. Rendezett vagy rendetlen iroda? 11. Mit jelent számodra a pénz? 12. Mt jelent számodra a siker? 13. Mondjál nek ü nk valamit amit meg senki vagy kevesen tudnak rólad. 14. Szerinted mennyire fontos a szerencse az üzleti életben? Tudsz mondani egy %-ot?

Fedezd fel, hogyan épített Pál Zoltán olyan rendszert, ahol a cég nélküle is működik. Skálázás, folyamatok, szabadság. Olvasd el! << Vissza az epizódokhoz Exit-stratégia a valóságban: hogyan készített fel egy ügynökséget eladásra? 2025. december 22. MIT CSINÁL EGY VÁLLALKOZÓ, AKI TÖBB MINT EGY ÉVE NEM LÁTTA A CÉGES BANKSZÁMLÁJÁT? Pál Zoltán Gábor majdnem három éve volt utoljára a Magyar Business Podcastben. Akkor még napi szinten benne volt a cége operatív működésében - a keresőoptimalizálással foglalkozó ALH Consulting mindennapjaiban. Azóta felépítette az álmait ház a családjának, két kutyát fogadott be, 17 madarat tart, és - ami a legfontosabb - kilépett a saját cégéből. Nem eladta. Nem szüntette meg. Egyszerűen **leépítette magát a döntéshozatalból**. Ma már nem ő az ügyvezető. Több mint egy éve nem járt board meetingre. Több mint egy éve nem nézett céges bankszámlát. A cégében 40 ember dolgozik, havi 3000 munkaanyagot gyártanak, és mindezt 1200 automatizmus tartja mozgásban - anélkül, hogy Zoltánnak bármihez is hozzá kellene nyúlnia. Ha azt gondolod, hogy ez csak egy szerencsés kivétel, tévedsz. Ez egy tudatosan felépített rendszer eredménye - és pontosan ez a beszélgetés arról szól, hogyan lehet odáig eljutni. Ebben az adásban szó lesz arról, miért nem a bátorság hiánya tartja vissza a legtöbb vállalkozót attól, hogy delegáljon, hanem a folyamatok hiánya. Szó lesz arról, milyen valós ajánlatokat kap egy sikeres KKV-tulajdonos, amikor eladná a cégét - és miért utasítja vissza a többségüket. Szó lesz arról, hogyan számolják ki valójában egy vállalkozás értékét, és miért nem hal meg a keresőoptimalizálás az AI korában, hanem éppen most alakul át valami mássá. Ha te is azon dolgozol, hogy a céged nélküled is működjön - vagy csak kíváncsi vagy, milyen az, amikor egy vállalkozó tényleg kiszáll a napi operációból - ez a beszélgetés neked szól. Vágjunk bele. A DÖNTÉS, HOGY KILÉPSZ A SAJÁT CÉGEDBŐL A legtöbb vállalkozó azt hiszi, hogy a cége attól függ, mennyire van jelen. Zoltán pont az ellenkezőjét bizonyítja. Az elmúlt három évben tudatosan építette le a saját szerepét - nem azért, mert nem szereti a céget, hanem mert felismerte, hogy egy egészséges vállalkozásban a megoldandó problémák nem landolhatnak folyamatosan egyetlen embernél. Ez nem egyik napról a másikra történt. Zoltán elmondása szerint az elmúlt öt év középső három éve **iszonyú nyomás alatt telt** - miközben párhuzamosan zajlott a cégépítés és a házépítés. Ez a fizikai és mentális terhelés hozott egy időablakot, amikor a teste egyértelműen jelezte: nem lehet vég nélkül tekerni. A váltás kulcsa az volt, hogy Zoltán feltett magának egy kérdést minden egyes feladatnál: ki fogja ezt megcsinálni helyette. Nem azért, mert nem szeretné csinálni, hanem mert felismerte, hogy egészségtelen, ha minden probléma nála landol. „Ha valamilyen feladat jön rám, akkor alapvetően a kérdés az, hogy ki fogja megcsinálni a helyettem" - mondja Zoltán, és ez a mondat gyakorlatilag az egész beszélgetés vezérfonala. Ma a cég élén Leo áll ügyvezetőként, aki tavaly szeptember óta viseli hivatalosan is ezt a szerepet - bár a gyakorlatban már négy-öt éve ő hozta a döntések nagy részét. Zoltán csak aláírta a papírokat. Ez a fajta bizalom nem a semmiből jött: azért alakulhatott ki, mert a rendszer olyan pontosan meg volt tervezve, hogy a hibalehetőség minimálisra csökkent. A DÖNTÉSI SZABADSÁG, AMIT EL KELL VENNED Itt jön a beszélgetés egyik legprovokatívabb gondolata. A legtöbb vezetési tanácsadó azt mondja: adj döntési szabadságot a csapatodnak. Zoltán pont az ellenkezőjét csinálta - és szerinte pont ettől lett jobb a cége. A logikája egyszerű: ha valakinek döntési szabadsága van egy olyan területen, ahol nincs elég információja a jó döntéshez, az garantáltan rossz döntéseket fog hozni. Nem azért, mert nem képes rá, hanem mert a szükséges információ egyszerűen nincs a birtokában. „Azt tapasztalom sokszor, hogyha az embereknek nincsen döntési lehetőségük valamiben, akkor az végtelen mennyiségű rossz döntést megspórol" - fogalmaz Zoltán, és ez a mondat sokaknak furcsán hangozhat elsőre. A megoldás nem az volt, hogy Zoltán minden döntést magához vont. Éppen ellenkezőleg: minden olyan információt, amire egy vezetőnek szüksége lenne a jó döntéshez, előre automatizált és a vezető rendelkezésére bocsátott. Amikor egy középvezető odáig fejlődik, hogy egy adott terület éléhez kerül, addigra a rendszer már réges-régen odarakta elé az adatokat - a döntés innentől csak egy döntési fa kérdése. Ez a felállás azt eredményezi, hogy a cégben csak azok a 2 százaléknyi esetek igényelnek valódi emberi döntést, ahol tényleg szükség van rá. A maradék 98 százalék automatikusan, kockázat nélkül fut. 1200 AUTOMATIZMUS - A RENDSZER, AMI SOHA NEM ALSZIK Ez a szám az, ami miatt érdemes megállni egy pillanatra: az ALH Consulting CRM-rendszerében jelenleg **1200 automatizmus fut** - kizárólag az ügyfélkapcsolati és ügyfél-életút adminisztrációs folyamatokra vonatkozóan. Emellett külön szoftveres háttér kezeli a gyártási munkát, és a HR-folyamatok is jelentős részben automatizáltak: egy jelentkező szinte a próbamunka leadásáig nem is okoz emberi terhelést a csapatnak. Miért érte meg ezt felépíteni? Mert egy 40-50 fős céget, ahol havonta 3000 munkaanyag készül, lehetetlen lenne emberi kapacitással, manuális ellenőrzéssel egyben tartani. A rendszer viszont nem fárad el, nem alszik rosszul, és nem felejt el egy lépést sem. „És ez, egy rendszer, az nem alszik" - mondja Zoltán, és ez az egyik legerősebb mondata az egész beszélgetésnek. Ez a rendszerszemlélet nem csak hatékonyságot ad, hanem biztonságot is. Zoltán azt mondja: ez egy iszonyú magabiztos helyzet - a rendszer akkor is jól fog működni, ha valaki rosszul aludt előző este, vagy ha éppen szabadságon van. A cég működése nem függ egyetlen ember napi állapotától sem. MIÉRT NEM MINDENKI VALÓ RENDSZERKÖZPONTÚ VÁLLALKOZÁSRA Fontos leszögezni: ez nem mindenkinek fog menni, és nem is mindenkinek kell mennie. Zoltán maga is elismeri, hogy vannak vállalkozók, akiket pont a repetitív, unalmas folyamatok hajtanak őrületbe - és van, akit pont ez nyugtat meg. „Rettenetesen unalmas. Ezt sokan mondják, hogy nagyon izgalmas, de valóban azért csinálunk rendszereket, hogy ne kelljen vele semmit csinálni, és a nem csinálás az rettenetesen unalmas" - meséli Zoltán arról, hogy amikor a rendszer jól működik, gyakorlatilag semmi izgalmas nem történik. És ez pontosan a cél. Ez a fajta unalom sokaknak rémisztő - főleg azoknak a vállalkozóknak, akik pont a komplex problémák megoldásáért csinálják, amit csinálnak. Ha te olyan típus vagy, aki egy jó, húsba vágó problémát szeret rágcsálni, mint egy kutya a csontot, a teljes automatizáció valószínűleg nem fog boldoggá tenni. A kulcs nem az, hogy másolod le szó szerint Zoltán modelljét. A kulcs az, hogy megtaláld, mi az a terület a saját vállalkozásodban, ami neked terhet jelent, és mi az, ami feltölt - és ez alapján döntsd el, mit delegálsz, és mit tartasz meg magadnak. FOGLALJ IDŐPONTOT - INGYENES KONZULTÁCIÓ Ha eddig azt gondoltad, hogy a céged sikere azon múlik, mennyire vagy nélkülözhetetlen benne, ez az epizód remélhetőleg megmutatta: pont fordítva igaz. Zoltán története azt bizonyítja, hogy egy jól megtervezett rendszer többet ér, mint bármennyi extra munkaóra. Ha szeretnéd megnézni, a saját vállalkozásodban hol vannak azok a pontok, ahol te vagy a szűk keresztmetszet - és hogyan lehetne ezeket rendszerré alakítani -, foglalj egy ingyenes, 30 perces stratégiai beszélgetést Fóris Attilával: https://www.magyarbusiness.org/ Semmi hosszú felkészülés, semmi kötelezettség - csak egy őszinte beszélgetés arról, hol tartasz most, és mi lenne a következő lépés. A REPETITÍV ÉS A KREATÍV EGYENSÚLYA Zoltán vállalkozásában a folyamatok 99,5 százaléka repetitív, és csak 0,5 százaléka igényel egyedi, kreatív gondolkodást. Ez a szám önmagában is sokat elárul arról, mennyire eltérő üzleti modellek léteznek a piacon. „Nálunk ez ilyen 99,5 és 0,5" - fogalmaz Zoltán, és hozzáteszi: ez a fél százaléknyi egyedi probléma is egy teljes állást igényel, mert olyan komplex rendszertechnikai ismereteket kíván, amit csak kevesen tudnak nyújtani. Ez a felismerés azért fontos, mert sokan összekeverik a „mindent lehet automatizálni" gondolatot azzal, hogy „mindenben ugyanannyi az automatizálható rész". Egy olyan vállalkozásban, ahol a problémák nagy része egyedi - például komplex tanácsadásnál vagy egyedi projektmunkánál -, ez az arány drasztikusan más lesz, és teljesen más felépítést igényel a cég. A lényeg nem az, hogy mindent gépesíts. A lényeg, hogy tudatosan felismerd: a te vállalkozásodban mekkora a repetitív, szabályozható rész, és mekkora az, ami valódi emberi ítélőképességet igényel - és ehhez igazítsd a rendszereidet, ne fordítva. AZ EXIT VALÓSÁGA - AMIKOR AZ AJÁNLAT NEM A PÉNZRŐL SZÓL Zoltán három éve döntötte el, hogy eladja a cégét. Azóta számos ajánlatot kapott - és a többségét visszautasította. Nem azért, mert kevés volt az összeg, hanem mert a feltételek nem voltak reálisak. A leggyakoribb probléma: a vevők azt szerették volna, hogy Zoltán évekig maradjon benn a cégben az eladás után - annak ellenére, hogy ő már régóta nincs jelen a napi operációban. Egy ajánlat konkrétan azt kérte, hogy öt évig maradjon aktív a cégben az earnout feltételeként. „Teljes illúzió az, hogy ez működjön" - mondja Zoltán erről a fajta ajánlatról, és hozzáteszi, hogy ő nem az operáció vezetője, nem hoz működésbeli döntéseket - ezért nem lát értelmet abban, hogy évekig kötelezze el magát valamihez, amiben amúgy sincs napi szerepe. Ez a rész azoknak szól, akik azt tervezik, hogy egyszer eladják a vállalkozásukat: a vevők elvárásai gyakran nem a cég valós működéséhez igazodnak, hanem egy általános sablonhoz. Ha a te céged is rendszerekre épül, és te már nem vagy nélkülözhetetlen benne, ne fogadj el olyan feltételt, ami mégis odaláncolna. MIÉRT NEM ADHATÓ EL A CÉG AZ ALKALMAZOTTAKNAK Felmerült a beszélgetésben egy másik gyakori exit-forgatókönyv is: amikor a felső vagy középvezetők vásárolják meg fokozatosan a céget, több éven keresztül, a bónuszaikról és juttatásaikról lemondva. Zoltán ezt is egyértelműen elutasítja, mint reális opciót az ő helyzetében. „Semmi realitása" - mondja erről, majd kifejti: a kifizetett béreket valahogy egyenértékbe kellene hozni azzal az összeggel, amennyiért a munkavállalók megvennék a céget - és ez az egyenlet a gyakorlatban egyszerűen nem jön ki, legalábbis nem olyan időtávon, ami bárkinek is megérné. Ez a gondolat azoknak fontos, akik azt fontolgatják, hogy a saját csapatuknak adják tovább a céget: nézd meg őszintén a számokat. Ha a bértömeg és a cégérték aránya nem stimmel, ez az út valószínűleg nem fog működni - bármilyen szimpatikus is elsőre az ötlet, hogy „a csapat viszi tovább". HOGYAN ÉRTÉKELIK VALÓJÁBAN EGY KKV-T A beszélgetés egyik legkonkrétabb része arról szól, hogyan számolják ki ténylegesen egy cég értékét egy tranzakció során. Zoltán elmagyarázza, hogy az iparági standard módszer a diszkontált cash flow-alapú értékelés, amit aztán egy EBITDA-szorzóval vetnek össze. „Alapvetően minden leképezhető diszkontált cash flow-ra" - mondja Zoltán, és hozzáteszi, hogy az ő piacukon (marketingügynökségek) a medián EBITDA-szorzó jellemzően 6,6 körül mozgott a releváns tranzakciók alapján. Van azonban egy fontos árnyalat: nem minden vevő ugyanannyira értékel egy adott szorzót. Ha egy vevő cég maga magasabb szorzón van értékelve a piacon (mert innovatívabbnak, ígéretesebbnek tartják), akkor neki megérheti alacsonyabb szorzón felvásárolni egy céget, mert a konszolidáció után az ő saját, magasabb szorzóján fog megjelenni az eredmény. Ilyenkor a tárgyalás sokkal kedvezőbb lehet az eladó számára is - hiszen a vevő oldalán a döntéshozó nem azon lesz motivált, hogy minél olcsóbban vegyen, hanem azon, hogy a tranzakció után nőjön a saját cégértéke. Ha te is azon gondolkodsz, mennyit ér a cégeed, ne csak az árbevételt vagy a nyereséget nézd - nézd meg, milyen szorzókkal dolgoznak a te iparágadban, és milyen típusú vevőkkel van esélyed jobb alkupozícióba kerülni. AZ AI ÉS A KERESŐOPTIMALIZÁLÁS JÖVŐJE A beszélgetés második felében a fókusz áttevődik az AI hatására a keresőoptimalizálásra - Zoltán szakterületére. Sokan mondják, hogy a SEO halott, mert az AI-alapú keresés kiszorítja a hagyományos Google-keresést. Zoltán ezt határozottan cáfolja. „Ez megint olyan, mint amikor megjelent a számológép - attól még nem halt meg a matematika" - fogalmaz, és rámutat: az emberiség 90 százalék feletti aránya még mindig hagyományos keresőmotorban keres terméket vásárlási szándékkal, és amíg ez az arány nem billen át drasztikusan, addig a keresőoptimalizálás nem tűnik el, csak átalakul. Ugyanakkor Zoltán szkeptikus az AI hosszú távú fenntarthatóságát illetően - nem a technológia hasznosságában kételkedik, hanem abban, hogy a jelenlegi, mesterségesen alacsony ár meddig tartható, amikor a valós társadalmi, gazdasági és ökológiai költségek egyszer beépülnek majd az árba. Ez a rész azoknak fontos, akik pánikba estek az AI miatt a saját online marketingjükkel kapcsolatban: a keresőoptimalizálás nem szűnik meg egyik napról a másikra - de érdemes figyelni, hogyan alakul át a rangsorolás logikája, és időben alkalmazkodni hozzá. ROBOTOK, MUNKAERŐPIAC ÉS AMI UTÁNA JÖN A beszélgetés zárásaként Zoltán és Attila a robotika és a munkaerőpiac jövőjéről beszélgetnek - kevésbé komolyan, de annál elgondolkodtatóbban. Szóba kerül egy humanoid robot, amit már most is lehet kertészkedésre használni, és Zoltán ki is számolja, hogy nála mennyi idő alatt térülne meg egy ilyen befektetés a kertészköltségekhez képest. „Biztos vagyok benne, hogy egy robotot fogok otthon használni, és az fog nekem kertészkedni" - mondja Zoltán, félig viccesen, félig komolyan - és ez a mondat jól mutatja, mennyire közel érzi már ezt a jövőt. A beszélgetés komolyabb rétege viszont arról szól, mi történik azokkal az emberekkel, akiknek a munkáját az AI vagy a robotika átveszi a következő öt-tíz évben. Zoltán szerint ez elkerülhetetlen valóság - és a társadalomnak fel kell rá készülnie, akár úgy is, hogy alapjövedelem-szerű megoldásokat vezet be azok számára, akiknek egyszerűen nem marad piacképes szerepük a munkaerőpiacon. TANULSÁG A legnagyobb szabadságot nem az adja, ha mindent te csinálsz jól. Az adja, ha felépíted azt a rendszert, ami nélküled is jól működik. Zoltán három év alatt eljutott odáig, hogy egy 40 fős, havi 3000 munkaanyagot gyártó céget úgy vezet, hogy közben egy görögországi kajaktúrán élvezi ki az életet, felelősség nélkül. Ehhez nem szerencse kellett, hanem tudatos döntés: minden egyes feladatnál feltenni a kérdést, ki fogja ezt csinálni helyetted - és addig nem megnyugodni, amíg meg nem van rá a válasz. Ha ezt a beszélgetést hasznosnak találtad, hallgasd meg a teljes epizódot, és ossz meg egy gondolatot kommentben arról, hogy a saját vállalkozásodban mi lenne az első terület, amit rendszerré alakítanál. Ha még nem tetted, iratkozz fel a Magyar Business Podcast csatornájára, hogy ne maradj le a következő adásokról. PÁL ZOLTÁN GÁBOR Pál Zoltán Gábor az ALH Consulting alapítója, egy keresőoptimalizálással foglalkozó ügynökség, amely mára közel 50 fős csapattal, teljesen home office-ban, digitálisan és automatizáltan működik. Az útja az autószereléstől vezetett el egy 400 millió forintos árbevételű vállalkozásig - és mára odáig jutott, hogy a cég napi működésében gyakorlatilag nincs jelen, mégis stabilan növekszik. Kövesd Zoltánt és az ALH Consultingot: Facebook: https://www.facebook.com/zoltan.g.pal/ Instagram: https://www.instagram.com/p.zoltan.gabor/ ALH Consulting honlap: https://www.alhconsulting.hu/ ALH Consulting LinkedIn: https://www.linkedin.com/company/alhconsulting FOGLALJ EGY INGYENES STRATÉGIAI BESZÉLGETÉST Ha ez a beszélgetés elgondolkodtatott azon, mennyire vagy te magad a szűk keresztmetszet a saját cégedben, ne halogasd tovább. Ülj le 30 percre Fóris Attilával, és nézzétek meg közösen, hol tudnál elindulni a rendszerépítés felé: https://www.magyarbusiness.org/ Élő podcast epizód: Pál Zoltán Gábor – 2025.05.29. 14:45-tól! Örömmel jelentjük be, hogy május 29-én ismét vendégünk lesz Pál Zoltán Gábor , aki már korábban is egy rendkívül értékes és őszinte beszélgetés keretében osztotta meg tapasztalatait a Magyar Business közösségével. A korábbi találkozás alkalmával egy igazán inspiráló történetet hallhattunk tőle: hogyan vezetett az út az autószereléstől egy 400 millió forintos árbevételű, 50 fővel működő SEO ügynökségig . Zoltán vállalkozása nem csupán a méretei miatt figyelemre méltó, hanem azért is, mert teljes egészében home office-ban, digitálisan és automatizáltan működik . Minden olyan folyamatot, amit lehetett, szoftverekre bíztak – ennek köszönhetően a manuális projektmenedzsment teher több mint 90%-át sikerült kiváltaniuk. Így vált lehetővé az, hogy három év alatt a cég jelentős növekedést érjen el, mindezt stabil szervezeti háttérrel és ügyfélmegtartással. Ez a beszélgetés azoknak szól, akik szeretnének hosszú távon fenntartható, szervezetten működő vállalkozást építeni, miközben megőrzik a szabadságukat és fókuszukat. 📅 Időpont: 2025.05.29. – 14:45 (CET) 🎤 Vendégünk: Pál Zoltán Gábor Szeretettel várunk minden érdeklődőt! Pál Zoltán Gábor a neten Facebook Instagram Magyar Business ALH Consulting a neten Honlap LinkedIn

Fedezd fel, hogyan épített a Székely Family 8x-os növekedést krízisben, tudatos üzleti skálázással és globális projektekkel. Tanulj a stratégiájukból! << Vissza az epizódokhoz Miért bukik el a legtöbb KKV krízishelyzetben — és hogyan skálázod fel a cégedet ott, ahol mások lefagynak? 2025. december 8. Van egy pillanat minden vállalkozásban, amikor kiderül, hogy a papíron szép terv és a valóság két külön dolog. A Székely Family & Co. Nonprofit Kft. csapata ezt a pillanatot nem egyszer, hanem folyamatosan éli át - és két év alatt megnyolcszorozták a mérlegüket. Dr. Székely Zoltán és Székely Keresztesi Orsolya háromgyermekes szülőpárosként döntöttek úgy, hogy nemcsak az életben, hanem a munkában is társként folytatják. Ebből született meg egy egyedülálló nonprofit start-up inkubátor és akcelerátor, amely a kutatás-fejlesztés-innováció szektorban dolgozik - különösen az űripar, a biztonság és a fenntarthatóság területén. Ez nem az első alkalom, hogy nálunk járnak. Az előző beszélgetésük óta eltelt időben a cégük mérete a duplájára-háromszorosára sem, hanem nyolcszorosára nőtt. Csapatuk 24 főre bővült, projektjeik egy háborús konfliktus árnyékában felértékelődtek, és olyan termékeket fejlesztettek, amelyek hamarosan az amerikai piacon is elérhetők lesznek. Ha azt gondolod, hogy a növekedés egyenlő a profittal, ez a beszélgetés meg fogja kérdőjelezni ezt a feltételezésedet. Ha azt gondolod, hogy egy startup ökoszisztémát elég egyszer felépíteni, és utána magától működik, ez a beszélgetés arra is rávilágít, miért nem így van. És ha vállalkozóként azon gondolkodsz, hogyan lépj ki a magyar piac plafonja alól, ebben a beszélgetésben pontos választ kapsz arra is, miért nem ugyanaz a stratégia kell az amerikai és a kínai piacra. Ismerd meg, hogyan épül fel egy olyan cég, amely tudatosan nem a rövid távú profitra, hanem a hosszú távú rendszerre optimalizál - és amely szerint minden vállalkozásnak, a hentesüzlettől a startupig, ökoszisztémaként kellene gondolkodnia magáról. NYOLCSZOROS NÖVEKEDÉS KÉT ÉV ALATT Amikor legutóbb beszélgettünk, a Székely Family & Co. mérlege durván 60 millió forint volt. Ma majdnem 480 millió forintnál járnak. Ez nem szerencse, és nem egyetlen nagy szerződés eredménye - ez egy tudatosan felépített rendszer hozadéka. "Durván megnyolcszoroztuk a mérlegünket, a cégnek a méretét, kettő év alatt" - mondja Dr. Székely Zoltán. A növekedés mögött két dolog áll. Az egyik a csapat: 24 emberrel dolgoznak együtt, ebből 10 fő állandó tag. A másik, kevésbé kényelmes ok, hogy a közelükben zajló háborús konfliktus felértékelte a biztonsági szektort - és az SFC egyik fő üzletága éppen a security. Ahogy egyre nagyobb az igény arra, hogy az emberek tudják, mi történik körülöttük, úgy nő a kereslet azok iránt a projektek iránt, amelyek felkészítik őket erre. Ez a felismerés vezetett oda, hogy a csapat tudatosan váltott profilt: minél inkább arra törekednek, hogy az embereket magukat készítsék fel a veszélyhelyzetekre, nem pedig arra, hogy utólag reagáljanak. Ez az elmozdulás nem PR-döntés volt. Ez egy stratégiai fókuszváltás, ami a cég teljes projektportfólióját átrendezte. A tanulság egyszerű, de kényelmetlen: a legnagyobb növekedési lehetőségek gyakran ott bukkannak fel, ahol a világ éppen a legkevésbé stabil. A kérdés nem az, hogy akarsz-e ebben a helyzetben lenni. A kérdés az, hogy fel vagy-e készülve rá, amikor megjelenik. A "BE PREPARED" PROJEKT Négy termék, egy cél: hogy az átlagember - nem a szakértő, nem a tűzoltó, hanem te - tudja, mit kell tennie egy katasztrófahelyzetben. A projekt egy VR-játékkal indult, amit úgy hívnak, hogy Be Prepared. Ebben nem klasszikus hőst alakítasz, hanem egy hétköznapi embert, aki egy váratlan veszélyhelyzetbe kerül - kigyullad az erdő a táborhelyeteknél, vagy elönti a szökőár a tengerparti várost, amíg te ott nyaralsz. A játék megtanít, hogyan menekülj meg, és hogyan segíts másoknak, köztük a sérülékenyebb helyzetben lévőknek is. Ehhez társul egy mobilalkalmazás, az I Am Prepared, kiterjesztett valósággal, egy tudásközpont, a Disasteropedia, és egy tanulásmenedzsment rendszer, amely méri, ki mennyit tanult a folyamat során. "Így szépen, mint a kirakósjátéknak a darabjait, így összerakosgattuk" - mondja Székely Keresztesi Orsolya arról, hogyan állt össze ez a négy elem egy egységes ökoszisztémává. A projektet finanszírozó Európai Bizottság már látta a félidős eredményeket, és nagyon pozitív visszajelzést adott. A jó hír amerikai hallgatóknak: a VR-játékot az Epic Games-szel közösen Amerikában is forgalmazni fogják, elérhető lesz az Epic Games Store-on. A DISASTEROPEDIA ÉS AZ EGYSZERŰ TUDÁSÁTADÁS A csapat egyik legfontosabb felismerése nem technológiai, hanem kommunikációs: a legjobb tudás is haszontalan, ha bonyolultan van elmagyarázva. Dr. Székely Zoltán két évtizedig hivatásos szolgálatban dolgozott, mielőtt az SFC-t elindította. Ebből az időszakból hozta a legfontosabb tanulságát: stresszhelyzetben még a kiképzett szakember tudata is beszűkül - egy átlagembernél ez a hatás még erősebb. Ezt egy konkrét példával illusztrálja: egy uniós szakértő nem értette, miért kell kimenekülni a garázsból, miután eloltották az elektromos tüzet a tűzoltókészülékkel. A válasz egyszerű, de életbevágó: a szén-dioxid alapú oltóanyag, ami eloltja a tüzet, egyben kiszorítja az oxigént a zárt térből. "Nem attól, hogy a készüléket használtad, attól, hogy ott már nincs égő tűz, még a hely nem biztonságos" - fogalmazza meg Zoltán. Ez az elv áll a Disasteropedia mögött is: egy Wikipedia-Facebook hibridként elképzelt tudásközpont, ami kifejezetten laikusoknak szól, nem szakembereknek. Az oldal - disasteropedia.com - egyszerűen megfogalmazott cikkeket kínál újraélesztésről, árvizekről, tüzekről, mert a cél nem az, hogy valaki elolvasson egy szakkönyvet, hanem hogy pár perc alatt megtanuljon valamit, amit egy stresszhelyzetben azonnal fel tud idézni. A tanulság minden vállalkozó számára releváns: nem az számít, mennyire komplex a tudásod, hanem az, hogy a célközönséged nyelvén tudod-e átadni. MELYIK PROJEKTEKET KELLETT LEZÁRNI Egy inkubátor sikerét nem az mutatja meg, hány projektet indít el, hanem az, mennyit tud életben tartani - és mennyit mer időben lezárni. Az elmúlt két évben két projektet kellett leállítani. Az egyiket azért, mert a COVID okozta lendülete elfogyott. A másikat azért, mert a vevőpiac másképp képzelte el az ellátási láncot, mint ahogy a termék épült. A többi projekt tovább élt: egy nyomkövető cég és egy űripari dózismérő cég is önálló lábra állt, saját ügyfelekkel, saját működéssel - ma már nem az SFC-nek kell fognia a kezüket. Egy CBRN védelmi projektből egy alkalmazás készül európai polgárok számára, egy tudományos adatkészletet pedig egy nagy európai szervezet, a Disaster Resilience Stakeholder Hub karolt fel és épített be a saját platformjába. A legizgalmasabb, még folyamatban lévő fejlesztés egy kétirányú (V2H) autótöltő, ami az elektromos autó akkumulátorát háztartási áramforrásként is tudja használni - ez különösen fontossá válik, amikor bevezetik az időzónás áramtarifákat, vagy amikor - mint nemrég Spanyolországban - egyszerűen elmegy az áram. Már majdnem 900 ember jelentkezett a béta tesztelésre, és két komoly előrendelés is van, csak a hivatalos minősítéseken kell még átmenniük. "60% survival rate van nálunk" - összegzi Zoltán a projektek túlélési arányát. Ez a szám nem szégyellnivaló - ez egy tudatosan vállalt kockázati arány, amit folyamatosan mérnek és értékelnek. HOGYAN SZŰRIK KI A JÓ STARTUPÖTLETEKET Mielőtt egy projekt egyáltalán elindul, az SFC csapata egy szűrési folyamaton viszi keresztül - és ez a folyamat nem a piaci elemzéssel kezdődik, hanem az emberrel. "Nagyjából emberi faktor alapján szűrünk" - mondja Székely Keresztesi Orsolya. Már az első pár beszélgetésből kiderül, kivel van dolguk: van-e csak víziója, vagy van mögötte valós tapasztalat, milyen készségek hiányoznak. Ez a szűrés nem tökéletes - a piaci kockázatokat előre nem lehet kiszűrni -, de azt, hogy megvan-e a potenciál az emberben és az ötletben, viszonylag jól előre lehet jelezni. Van egy második, kevésbé kényelmes kérdés is, amit a csapat mindig felteszünk maguknak: nem az, hogy a jelentkező alkalmas-e, hanem az, hogy ők alkalmasak-e a projektre. Lehet, hogy az ötlet jó, a founder is felkészült, csak épp nem az SFC-nek van rálátása abban a szegmensben. Ilyenkor inkább egy másik, megfelelőbb partnerhez irányítják tovább az illetőt. A döntéshez egy korábbi beszélgetésükben már bemutatott keretrendszert is használnak: a három T faktort - Time, Team, Traction. Ez a három tényező adja meg azt a keretet, amiben egy ötlet érdemben értékelhető. A tanulság: mielőtt egy vállalkozó a piacra, a termékre vagy a stratégiára koncentrálna, érdemes őszintén szembenéznie azzal, hogy ő maga - vagy a csapata - valóban alkalmas-e arra, amit el akar érni. INGYENES STRATÉGIAI BESZÉLGETÉS: TE ALKALMAS VAGY RÁ, VAGY CSAK AZT HISZED? Ha te is azon gondolkodsz, hogy a vállalkozásod valódi potenciálja mekkora - és mi hiányzik ahhoz, hogy odáig eljuss -, ne találgass tovább. Foglalj egy ingyenes, 30 perces stratégiai beszélgetést, és nézzük meg együtt, hol tartasz valójában. 👉 https://www.magyarbusiness.org/ STORYTELLING VS. SZÁMOK A startup világ tele van jó sztorikkal. A probléma az, amikor a sztori mögött nincs semmi. Orsolya őszintén beszél arról a jelenségről, amit konferenciákon rendszeresen tapasztal: sok founder olyan dolgokról beszél lelkesen, amit a saját életében egyáltalán nem alkalmaz. "Brutálisan őszintének kell lenni saját magunkkal" - mondja - mert ha egy vállalkozó nem hisz a saját megoldásában annyira, hogy az meggyőzze őt magát is, hogyan várná el ugyanezt egy befektetőtől vagy egy ügyféltől? Zoltán ezt egészíti ki egy fontos technikai réteggel: az emberi oldal az első szűrő, de utána jön a kemény adat - readiness level, cashflow-terv, target group, impact és outcome mérése. Egy tíz évvel ezelőtti saját projektjét hozza fel példaként: egy mikrogesztusok alapján hazugságot felismerő AI-t fejlesztett, ami akkoriban akkora ellenállásba ütközött, hogy be kellett szüntetnie. Ma ugyanez a technológia mindenki telefonján ott van az avatárkészítő alkalmazásokban - a termék nem volt rossz, csak túl korán érkezett. A tanulság kettős: a storytelling nélkül nincs meggyőző erő, de az adat nélkül a storytelling csak "fluff" - üres beszéd tartalom nélkül. A kettőt együtt kell tudni megmutatni, és időzítést is figyelembe kell venni - egy jó ötlet is megbukhat, ha a piac még nem áll készen rá. HOGYAN SKÁLÁZHATÓ EGY BIZTONSÁGTECHNOLÓGIAI TERMÉK GLOBÁLISAN A biztonsági szektorban a skálázás nem azt jelenti, amit a legtöbb startupnál. Itt a vevő ritkán a végfelhasználó - gyakran egy hatóság vagy egy kormányzati szervezet. A csapat tapasztalata szerint Japán az egyik legfelkészültebb ország: a kiotói egyetemen bámulatosan komolyan veszik a katasztrófafelkészítést, "nagyon-nagyon fegyelmezettek", ahogy Zoltán fogalmaz. Európában viszont más a helyzet - itt a piac nagyrészt közbeszerzésen (public buy) alapul, mert az egész kormányzati berendezkedés kevesebb mozgásteret hagy az egyéneknek. Az Egyesült Államokban ezzel szemben létezik egy egész "prepper" szubkultúra, ami önmagában kereslet a biztonsági termékekre. Ez a különbség vezet el az SFC saját definíciójához arról, mi számít valódi scale-upnak: "A scale-up az onnantól scale-up, amikor már a globális piacon is egy keresett termék kiválik a dolog" - mondja Zoltán. Nem elég kilépni Magyarországról egy szomszédos országba, és nem elég az Európai Unión belül maradni. Az igazi mérce a globális kereslet. A tanulság minden nemzetközi terjeszkedést tervező vállalkozónak szól: a piac mérete önmagában nem elég. Azt is meg kell érteni, ki a valódi vevő - és a biztonsági szektorban ez gyakran nem az, akire elsőre gondolnál. USA VS. KÍNA: KÉT VILÁG AZ IP VÉDELEMBEN Amerikába vagy Kínába belépni két teljesen ellentétes stratégiát igényel - és aki ezt összekeveri, komoly árat fizet érte. Az Egyesült Államokban az első lépés a jelenlét: elindítod az üzleti tevékenységet, és csak utána következik a védjegybejegyzés. Ott addig is használhatod a TM jelzést, amíg a hivatalos regisztráció folyamatban van. Kínában pont fordítva működik: mielőtt bármilyen tevékenységet elkezdenél, a teljes márkádat - eredeti formájában és a kiejtés szerinti hasonló változatában is - le kell védetned. "Ha nem, akkor gyakorlatilag közkincs, amit csinálsz" - fogalmazza meg Zoltán a tétet. Ez a kockázat annyira valós, hogy az Európai Bizottság külön helpdesk-szolgáltatást tart fenn azoknak az európai vállalkozóknak, akik a kínai piacra készülnek belépni, kifejezetten a szellemi tulajdon védelme miatt. A lényeg nem az, melyik stratégia a "jobb" - hanem az, hogy egy scale-up azt jelenti: megérted, hogy minden új piac egy teljesen új szabályrendszer, és fel kell készülnöd rá, mielőtt belevágsz. Az IP-védelem, a márkavédelem, az adózás mind-mind olyan terület, ahol a "majd kitaláljuk útközben" hozzáállás nemzetközi szinten komoly veszteségekhez vezethet. MIÉRT NEM TERMEL PROFITOT EGY NÖVEKVŐ CÉG Ez az a pont, ahol a legtöbben megbotlanak: hogyan lehet egy 8-szorosára növekvő céget sikeresnek nevezni, ha az nem termel profitot? A csapat nemrég kapott egy kritikát, hogy a cég "solvency"-je, pénzügyi kapacitása nem tűnik jónak - hiszen sehol nincs kimutatva profit. Csakhogy a válasz egyszerű: minden megkeresett forintot visszaforgattak a fejlesztésbe. Nem vettek ki 300-400 millió forintot osztalékként - ehelyett embereket vettek fel, új projekteket indítottak, és a cégértéket egy friss értékelés szerint jelentősen megnövelték. "Hol van a profit? Vissza van téve a termékbe" - fogalmazza meg egyszerűen Orsolya. Ez a logika nem újkeletű - Zoltán az Amazon korai éveit hozza fel párhuzamként: az a cég is évekig alig termelt profitot, miközben a részvényárfolyama folyamatosan nőtt, mert a fókusz a cash flow-n és a hosszú távú rendszer erősítésén volt, nem a rövid távú kivéten. Aki csak egy-két évben gondolkodik, annak minden extra forint arra kell, hogy kivegye. Aki tíz-tizenöt évben gondolkodik, annak minden extra forint arra kell, hogy befektesse. A tanulság provokatív, de fontos: ha a céged minden extra bevételét kiveszed, olyan, mintha az oxigént vennéd el tőle. A kérdés nem az, van-e profitod ma. A kérdés az, mennyit ér a céged tíz év múlva. A MAGYAR VÁLLALKOZÓI KULTÚRA HATÁRAI Van egy kényelmetlen igazság, amit a beszélgetés végén Zoltán kimond: sok magyar vállalkozó valójában nem is akar vállalkozó lenni. "A magyar vállalkozó az gyakorlatilag egy vállalkozási formában kényszerített munkavállaló" - fogalmazza meg. A magyar jogi és adózási rendszer sok esetben nem hagy más választást: egy szoftverfejlesztő azért alapít egyszemélyes Kft-t, mert csak így tud számlázni - miközben valójában alkalmazottként dolgozna ugyanazért a pénzért, csapatmunka és delegálás nélkül. A probléma nem az emberrel van, hanem azzal, hogy a törvényi keretek nem tesznek különbséget a szabadúszó és a valódi vállalkozó (entrepreneur) között - "pedig kéne legyen", teszi hozzá Zoltán. Ez a strukturális probléma közvetlenül összefügg azzal is, amiért ki kell lépni a magyar piacról. Ahogy Fóris Attila megjegyzi a beszélgetésben, tízmillió ember egy kis piac - és 160 leadott epizód után már nincs olyan vendégük, aki ne ismerne valakit egy korábbi vendégük közül. Egy nagyobb országban ez a szám sokszorosa lenne. A záró gondolat mindkét fél részéről ugyanoda fut ki: minden vállalkozásnak - a legkisebb hentesüzlettől a legnagyobb startupig - ökoszisztémaként kellene gondolkodnia magáról, ahol beszállítók, ügyfelek és partnerek egy rendszert alkotnak. Nem termékben, nem szolgáltatásban - rendszerben kell gondolkodni. ZÁRÓ TANULSÁG TANULSÁG: A növekedés nem egyenlő a profittal, a skálázás nem egyenlő a piac elhagyásával, és a vállalkozói siker nem egyenlő azzal, hogy mindent egyedül csinálsz meg jól. A Székely Family & Co. története azt mutatja meg, mi történik, ha valaki tudatosan a hosszú távú rendszert építi a rövid távú nyereség helyett - és mi történik, ha egy egész országos vállalkozói kultúra nem teszi lehetővé ugyanezt a gondolkodásmódot. A kérdés, amit magadnak fel kell tenned: te melyik időtávban gondolkodsz - egy évben, vagy tízben? VENDÉG BEMUTATÓ A Székely Family & Co. Nonprofit Kft. egy egyedülálló nonprofit start-up inkubátor és akcelerátor, amely a kutatás-fejlesztés-innováció szektorban dolgozik, különösen az űripar, a biztonság és a fenntarthatóság témakörein. Az SFC nem csak piacképes innovációk segítésében aktív, hanem saját kutatói részleggel is rendelkezik, interdiszciplináris projektekkel, amelyek gyakran hidat képeznek különböző tudományterületek között. Az üzleti tanácsadás, projektmenedzsment, design, IPR, privacy és gamifikáció náluk nem külön szigetek, hanem egyetlen összefüggő ökoszisztéma részei. Dr. Székely Zoltán az SFC társalapítója és a Space & Security részlegek vezetője. Jogász végzettségű, nemzetközi doktoranduszhallgató, és korábban az Európai Űrügynökség inkubátorprogramját is vezette itthon. Elérhetőségek: Facebook: https://www.facebook.com/SzekelyFamilyandCo LinkedIn: https://www.linkedin.com/company/sz%C3%A9kely-family-co-kft/ YouTube: https://www.youtube.com/channel/UC_0QJAGMtPlE9YjbpFj2j3Q PEERS projekt: https://peers-project.eu/ DRIVE2X projekt: https://drive2x.eu/ GYERE, ÉPÍTSÜNK NEKED IS RENDSZERT Ha ez a beszélgetés bármit felnyitott benned azzal kapcsolatban, hogyan gondolkodsz a saját vállalkozásodról - érdemes leülni és átbeszélni, hol tartasz valójában. Foglalj egy ingyenes stratégiai beszélgetést, és nézzük meg együtt, mi a te következő lépésed. 👉 https://www.magyarbusiness.org/ Élő podcast epizód: Székely-Keresztesi Orsolya és Dr. Székely Zoltán – 2025. május 28. 14:15-tól! Vendégeink már korábban is jártak nálunk – az akkori adást itt hallgathatod meg . Háromgyermekes szülőpárosként döntöttek úgy, hogy nemcsak az életben, hanem a munkában is társként folytatják: ebből született meg a Székely Family & Co. Nonprofit Kft. A cégük egy egyedülálló nonprofit start-up inkubátor és akcelerátor, amely a K+F+I (kutatás-fejlesztés-innováció) szektorban dolgozik – különösen az űripar, a biztonság és a fenntarthatóság témakörein. Az SFC nem csak a piacképes innovációk segítésében aktív, hanem saját kutatói részleggel is rendelkezik – interdiszciplináris projektekkel, melyek gyakran hidat képeznek különböző tudományterületek között. Vendégeink komplexen gondolkodnak: az üzleti tanácsadás, projektmenedzsment, design, IPR, privacy vagy gamifikáció náluk nem külön szigetek – hanem egyetlen összefüggő ökoszisztéma részei. Dr. Székely Zoltán az SFC társalapítója és a Space & Security részlegek vezetője. Jogász végzettségű, nemzetközi doktoranduszhallgató és korábban az Európai Űrügynökség inkubátorprogramját is vezette itthon. Ne hagyd ki, ha téged is érdekel, hogyan lehet egyszerre kutatóként, szülőként és vállalkozóként is eredményesnek lenni – nem elméletben, hanem a gyakorlatban. 📅 Időpont: 2025. május 28. – 14:15 (CET) Elérhetőségek: Facebook LinkedIn YouTube PEERS projekt DRIVE2X projekt

<< Vissza az epizódokhoz Salarify Pay / Radák Bence 2022. november 3. Radák Bence aktív tagja a hazai startup ökoszisztémának és lelkes fintech vállalkozó. A pénzügyi szektorban kezdte karrierjét, majd egy külföldi munkája során tapasztaltak hatására megalapította a Salarify-t (Swipe Technologies Kft). A cég zászlóshajója, a Magyarországon piacvezető Salarify Pay lehetővé teszi, hogy a munkavállalók a szokásos havi fizetés helyett, rugalmasan férhessenek hozzá már ledolgozott bérükhöz. Könnyebben gondoskodhatnak váratlan kiadásaikról, vagy áttérhetnek a heti, kétheti bérciklusra is. Legújabb terméküknek köszönhetően pedig búcsút inthetünk a papíralapú jövedelemigazolásoknak: A Verify segítségével a munkavállalók jövedelemigazolásukat egyszerűen és azonnal megoszthatják az illetékes pénzügyi intézménnyel. A cég idén terjeszkedik Európában, elsőként Olaszországban teszik elérhetővé digitális megoldásaikat. Bence 2020-ban a Forbes magazin 30 sikeres magyar 30 alatti listájára került. Radák Bence a neten LinkedIn Instagram YouTube MagyarBusiness Salarify a neten Honlap Facebook Instagram LinkedIn MagyarBusiness Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Belayane Najoua 2022. július 21. "Hit - Akaraterő - Szorgalom Ez a három szó jellemez engem és a munkámat a legjobban. Hiszek az önerőben. PR-menedzserként 100%-os magabiztosságot és felkészültséget kell mutatni, akár a cég szóvivői vagyunk, akár egy belső projektet irányítunk. Ha hiszünk magunkban és a munkánkban, akkor a következő lépés az akaraterő, hiszen ez ad igazán értelmet a mindennapi feladatoknak. A marketing stratégiák menedzseléséhez, egy teljes rendezvény megszervezéséhez proaktívnak és kitartónak kell lenni, mert a fenntartható médiajelenlét csakis egy hosszú és elkötelezett munka árán lehet kialakítani. Utolsóként pedig a szorgalmat említeném, mint hajtóerőt, mert a marketing bármely területén legyen szó fizetett hirdetésről, tartalommarketingről, offline beszédekről, szorgalmasan kell figyelnünk a környezet percről-percre történő apró változásait és a lehető legpontosabban kell igazodnunk hozzá." Belayane Najoua a neten LinkedIn Instagram Facebook YouTube Portfolio Holnap Magazin Magyar Business Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Brandfizz / Horváth Ádám 2022. október 20. Ádám Sztorija itt : Gtk.uni-pannon.hu/ Interjúk Ádámmal, szakmai cikkek F orbes .hu HRP ortal.hu Üzletem.hu HRPwr.hu T oastMasters.hu MagyarBusiness Horváth Ádám a neten Honlap Facebook LinkedIn Olvasd el a Recap cikkeket

Mitől buknak el újra és újra a vállalkozók? Ego, rossz döntések, kiégés. Egy őszinte történet a valódi egyensúlyról. Olvasd el. << Vissza az epizódokhoz Sikeres vállalkozó akarsz lenni, vagy ön-azonos ember maradnál? 2026. január 5. Van egy pillanat minden vállalkozó életében, amikor bent ülsz egy vezetőigazgatóval szemben, minden papíron rendben van - jó fizetés, jó pozíció, fantasztikus csapat -, és mégis megszólal benned egy hang: tényleg ezt akarod? Szilágyi Attilával pontosan ez történt. Fél évet dolgozott a Detecon-nál, egy 2500 fős nemzetközi tanácsadó cégnél, miután évekig építette a saját vállalkozását, majd egy 600 fős vállalatnál dolgozott projektigazgatóként Németországban. Papíron a csúcson volt. Aztán másnap fölmondott. Ez a beszélgetés nem egy klasszikus sikertörténet. Attila ma Hollandiában él, a Maharishi Európai Kutatóegyetem közösségében, és a Vedaset - egy Maharishi Ayurveda termékeket forgalmazó vállalkozás - építésén dolgozik. De az útja idáig mosogatással kezdődött egy idegen országban, miután a COVID egyik napról a másikra elvitte a teljes bevételi forrását. Ha vállalkozó vagy, és néha úgy érzed, hogy a számok mögött elveszik valami fontosabb kérdés, ez az adás neked szól. Szó lesz arról, hogyan épített csapatot anélkül, hogy valaha is toborzott volna, miért nem akarja, hogy a terméke minden drogéria polcán ott legyen, és miért fontosabb kérdés az, hányszor meditálsz egy héten, mint az, mennyi a bevételed. Nem elméletről beszélünk. Egy olyan emberről, aki kétszer is otthagyott mindent, amit épített, mert rájött, hogy nem azt az utat járja, ami valóban az övé. A VEZETŐIGAZGATÓVAL SZEMBEN - A KRÍZIS PILLANATA Attila fél évig dolgozott a Detecon-nál, egy 2500 fős, nemzetközi hírű tanácsadó cégnél Németországban. Fantasztikus struktúra, kiemelkedő csapat, állami fizetés, állami pozíció - papíron minden stimmelt. Aztán jött a felismerés. Bent ült a vezetőigazgatóval szemben, és egyszer csak feltette magának a kérdést: tényleg ezt akarom lenni? Ez nem egy elvont válságérzés volt. Konkrét pillanat, konkrét ember, konkrét kérdés. És a válasz nem az volt, amit várt volna magától. **"Most innentől kezdve a saját utamat járom, és nem másolok senkit"** - mondta magának, és másnap fölmondott. A környezete nem normálisnak tartotta. Ki hagy ott egy ilyen pozíciót indoklás nélkül? De Attila szerint pontosan ez volt az a pillanat, amikor elkezdődött a valódi változás. Ha te is érzed, hogy a céged sikeres a papíron, de valami mégsem stimmel - ez nem gyengeség jele. Ez az a pont, ahonnan a legtöbb komoly váltás elindul. A kérdés nem az, hogy fel kell-e mondanod. A kérdés az, hogy őszinte vagy-e magaddal azzal kapcsolatban, amit valójában építeni akarsz. AMIKOR A COVID ELVISZ MINDENT - ÉS ÚJRAKEZDESZ A NULLÁRÓL Attila fölmondása után nem azonnal talált rá a mostani útjára. Hazatért Magyarországra, egy közösségi projektben dolgozott két évig Békés Csabán - természettudományos élményközpontot épített, gyerekeket tanított robotikára -, majd elindította saját mentor- és oktatói márkáját. 2020-ban jött a COVID. És vele egy súlyos felismerés: Attila minden munkája kontaktórára épült. Nem volt felkészülve az online oktatásra - sőt, őszintén bevallja, sosem hitt igazán benne. Egyik napról a másikra eltűnt a bevétele. Két hétre elegendő pénze maradt, amikor eldöntötte: kimegy önkéntesnek Hollandiába, a Maharishi Európai Kutatóegyetem közösségébe. **"Mosogatással kezdtem, mindenki ott kezdi"** - meséli az újrakezdésről. Nem szépítette meg a történetet. Egy nemzetközi tapasztalattal, vezetői múlttal rendelkező szakember mosogatott egy idegen országban, mert a régi struktúrái összeomlottak, és újra kellett építenie mindent az alapoktól. Ha most éppen egy törésponton vagy a vállalkozásodban, érdemes megjegyezni: az újrakezdés nem megaláztatás. Az az ár, amit azért fizetsz, hogy valami valódibbat építs fel a helyén. MI AZ AZ AJURVÉDA - ÉS MIÉRT FONTOS EZ NEKED VÁLLALKOZÓKÉNT Hollandiában Attila eljutott a mostani fő tevékenységéhez: a maharishi ajurvédához. Az ajurvéda két szóból áll - ajus, ami életet jelent, és véda, ami tudást. **"Igazából az élet tudománya, az egészség és az élet tudása"** - fogalmazza meg egyszerűen. Az egyik tanára szerint, ha az emberek csak annyit tennének, hogy lefeküdnének és fölkelnének a nap járásával igazodva, a problémáik 80 százaléka eltűnne. Ilyen egyszerű - mégsem tesszük meg, mert közbejön a munka, a telefon, a biznisz. Ez nem csak személyes wellness-téma. Vállalkozóként a döntéseid minősége közvetlenül függ a fiziológiai állapotodtól. Ha állandóan kimerült vagy, stresszes vagy, rossz alvási ritmusban élsz, a stratégiai döntéseid is torzulnak - még ha ezt nem is veszed észre. Az ajurvéda nem akarja kiváltani a modern orvoslást. A megelőzésre helyezi a hangsúlyt: mielőtt tünetet kezelnél, megérted, honnan jön a probléma. MEGISMERNI AZT, AKI ÁLTAL MINDEN MÁST MEGISMERSZ Attila mesél egy védikus történetet, amely a saját brandjének is a mottóját adta: egy apa megkérdezi a fiát, készen áll-e már az életre. A fiú igent mond. Az apa megkérdezi: megismerted már azt, aki által minden mást megismertél? Nem. Akkor menj, tapasztalj, tanulj, és gyere vissza. **"Ismerd meg azt, ami által minden mást megismersz"** - ez volt a mottója, mielőtt saját magát tette fel ugyanennek a kérdésnek. Rájött: taníthatja mások önismeretét, de vajon ő maga tisztában van-e azzal, amiről beszél? Ez vezette el egy transzcendentális meditáció-oktatóhoz, ahol megtanulta a technikát - és az elkezdte alapjaiban átformálni. Ez a fajta önvizsgálat sokaknál hiányzik a vállalkozói világból. Könnyű eladni egy módszert, egy stratégiát, egy rendszert - nehezebb megkérdezni magadtól, hogy te magad valóban azt az elvet éled-e, amit mások felé közvetítesz. --- FOGLALJ IDŐPONTOT MOST - INGYENES STRATÉGIAI BESZÉLGETÉS Ha Attila története felébresztett benned valamit - ha te is érzed, hogy a vállalkozásod papíron jól áll, de valami mélyebb kérdés vár válaszra -, ne halogasd. Foglalj egy ingyenes, 30 perces stratégiai beszélgetést, és nézzük meg együtt, hol tartasz valójában: https://www.magyarbusiness.org/ --- A VEDASET TERMÉKVONALA - MAHARISHI AYURVEDA A GYAKORLATBAN Attila fő tevékenysége ma a Vedaset, amely a Maharishi Ayurveda termékvonalát képviseli: táplálékkiegészítőket és illóolajokat. **"A Vedasetnek van egy termékvonala, a Maharishi Ayurveda termékek"** - mondja egyszerűen, majd hozzáteszi, hogy ez egy teljesen külön szakterület az illóolajaikhoz képest. Ez nem egy trendi wellness-márka felkapott csomagolásban. Attila szerint minden terméknek megvan a maga funkciója, és a cél nem az, hogy mindenkinek ugyanazt adják el - hanem hogy az ember megismerje a saját testalkatát, és pontosan azt válassza, amire szüksége van. A vállalkozás mögött egy régóta létező tudásrendszer áll, amelyet Attila szerint a modern társadalom nagy része elveszített, miközben a válaszok jó része valójában egyszerű, természetes eszközökben rejlik. AZ ILLÓOLAJOK TUDOMÁNYA - AMIT NEM TUDSZ TUDATOSAN KONTROLLÁLNI Az egyik legérdekesebb rész, amit Attila megoszt, az illóolajok és az emberi érzékelés kapcsolatáról szól. Az öt érzékszervünkből négyet az elménkkel, a tudatunkkal tudunk befolyásolni - de az illatérzékelésünket nem. **"Az öt érzékszervünkből négyet tudunk kontrollálni az elménkkel - az illóolajokat nem"** - magyarázza Attila, hozzátéve, hogy ez a felfedezés Nobel-díjat is kapott. Az illatok közvetlenül kötődnek az idegrendszerünkhöz, és azonnal, tudatos szűrés nélkül hatnak ránk. Egy levendula stresszoldó, antiszeptikus, nyugtató hatása nem múlik azon, hogy hiszünk-e benne vagy sem - a szervezetünk egyszerűen reagál rá. Ez a fajta finomhangolt tudatosság - a saját testi és mentális állapotod apró jeleinek felismerése - Attila szerint közvetlenül összefügg azzal, mennyire tudsz tisztán gondolkodni, és mennyire hozol jó döntéseket vállalkozóként. HOLISZTIKUS EGÉSZSÉG - AMIKOR A MODERN ORVOSLÁS ÉS AZ AJURVÉDA EGYÜTT DOLGOZIK Attila világossá teszi: az ajurvéda nem a modern orvoslás ellensége, és nem is akarja helyettesíteni. Az elsőszámú vezetőjük, dr. Tony Nader is hangsúlyozta egy nemrég megosztott előadásában, hogy a kettő együtt, integráltan tud igazán működni. **"A kettő - a modern orvoslás és az ajurvéda - együtt, egységesen, holisztikusan, integráltan tud működni"** - fogalmazza meg Attila. A megközelítésük az, hogy az embert fizikai, szellemi, mentális és lelki szinten egyszerre kell egészségesnek tekinteni - nem csak azt kezelni, ami éppen fáj. Ez a szemlélet vállalkozóként is releváns. Nem elég a céged pénzügyi mutatóira figyelni, ha közben a csapatod - vagy te magad - kiég. A hosszú távú stabilitás mindig több tényezőn múlik, mint amennyit a mérleg megmutat. CSAPATÉPÍTÉS BIZALOMBÓL - TOBORZÁS NÉLKÜL Attila különleges módon építette fel a csapatát: sosem toborzott aktívan. A csapata elsősorban nőkből áll, akikkel korábbi élete különböző pontjain futott össze - és mindegyikükkel egy közös cél, egy közös "szívügy" hozta össze. **"Nem kellett meggyőznöm őket - a közös szívügyünk hozott össze minket"** - mondja a csapatáról, hozzátéve, hogy mindenki más területen erős: van, aki a pénzügyeket viszi, van, aki logisztikában zseniális. Attila nyíltan elismeri, hogy a pénzügy nem az ő területe - és pontosan ezért van szüksége olyan emberekre a csapatában, akik ezt jól csinálják helyette. Ez az egyik legfontosabb lecke minden vállalkozó számára: nem kell mindenhez értened. Tisztában kell lenned azzal, mihez nem értesz - és meg kell találnod azokat, akik ezt a hiányt kiegyensúlyozzák. "NEM AKAROM, HOGY MINDEN POLCON OTT LEGYEK" - A MARKETINGFILOZÓFIA Az egyik legprovokatívabb kijelentése Attilának a terjeszkedésről szól. Sok vállalkozó célja, hogy a terméke minden lehetséges polcon ott legyen. Attilánál ez pont fordítva van. **"Ha nekem az összes termékem a DM összes polcán fönt kell legyen, akkor elbuktam"** - mondja határozottan. Számára a cél nem a mindenáron való jelenlét, hanem hogy az emberek valódi felismerésből, valódi szükségletből találjanak rá a termékre - ne azért, mert egy piackutatás szerint a piros csomagolás jobban fogy a polcon. Ez a fajta türelem ritka a mai marketingvilágban, ahol a legtöbb stratégia a minél nagyobb elérésről szól. Attila szerint viszont, ha a felismerés nem valódi, a vásárló csak "egy darab termék lesz a nyolcvan közül" - nem lesz tartós kapcsolat a márkával. AZ ARÁNYOK FONTOSSÁGA - MARKETING, MEDITÁCIÓ ÉS TUDATOSSÁG EGYENSÚLYA Attila és Fóris Attila is egyetért abban, hogy a kérdés sosem az, hogy használsz-e marketinget, fizetett hirdetést vagy meditálsz-e egyáltalán. A kérdés az arányokról szól. **"Nem az a kérdés, hogy használsz-e marketinget - hanem hogy milyen arányban keverd a különböző eszközöket"** - fogalmazza meg Attila. Egy vállalkozás olyan, mint egy recept: nem az számít, hogy szerepel-e benne só, hanem hogy mennyi. Túl sok marketing, tudatosság nélkül - üres zaj. Túl sok befelé fordulás, cselekvés nélkül - stagnálás. Fóris Attila hozzáteszi: milyen jó lenne, ha a startup-akcelerátorok és befektetők nem csak azt kérdeznék, mennyi a bevétel, hanem azt is, hányszor meditálsz egy héten. Nem az óraszám számít - a rendszeresség az, ami koherenciát teremt egy csapatban. TANULSÁG: A beszélgetés végén Attila megfogalmaz egy gondolatot, amit menet közben jegyzett le magának: a szerencsés vállalkozók nem azok, akiknek minden könnyen megy - hanem azok, akiket végül meghallanak. És ahhoz, hogy téged meghalljanak, néha csendben kell maradnod. **"Nem stagnálunk - közben a természet dolgozik"** - mondja a csendről, amely a vállalkozásban is ugyanolyan fontos, mint a piacon: van, amikor nem cselekvés és nem beszéd kell, hanem várakozás, amíg a dolgok a maguk idejében beérnek. A valódi siker Attila szerint nem csak azon múlik, hogy jól érzed magad a vállalkozásodban - hanem azon, hogy közben épül-e körülötted valami nagyobb: közösség, társadalom, bevétel és mozgás. Ez az, ami miatt érdemes megállni néha, és nem mindig hajtani tovább. SZILÁGYI ATTILA - VEDASET Szilágyi Attila baranyai születésű vállalkozó, aki évekig dolgozott nemzetközi környezetben - Németországban projektigazgatóként, majd egy 2500 fős tanácsadó cégnél -, mielőtt a maharishi ajurvéda felé fordult. Ma Hollandiában él, a Maharishi Európai Kutatóegyetem közösségében, és a Vedaset márka Maharishi Ayurveda termékvonalát (táplálékkiegészítők, illóolajok) építi. Vedaset: https://vedaset.net/ Ajurvédashop: https://ajurvedashop.hu/ Saját története: https://vedaset.net/az-alapitorol/ Facebook: https://www.facebook.com/profile.php?id=61559258797357 YouTube: https://www.youtube.com/@VEDASET ÍTÉLD MEG MAGAD - MERRE TART VALÓJÁBAN A VÁLLALKOZÁSOD Attila története egy dolgot világosan megmutat: a legnagyobb váltások gyakran nem stratégiai táblázatokból, hanem őszinte önvizsgálatból születnek. Ha szeretnéd tisztán látni, hol tartasz most, és merre érdemes lépned, foglalj egy ingyenes stratégiai beszélgetést: https://www.magyarbusiness.org/ --- Élő podcast epizód: Szilágyi Attila – 2025. június 5. 14:45-tól! Szilágyi Attila nemcsak tanító, hanem egy olyan ember, aki végigjárta a vállalati világ ösvényeit, majd egy teljes szemléletváltással új hivatást talált magának: a tudatosság, a belső béke és a védikus tudás szolgálatát. 25 éven át dolgozott az üzleti szektorban, tanácsadóként, rendszeralkotóként, folyamatfejlesztőként. A rendszerek működését nem csak kívülről, de mélystruktúrájukban is megértette – és ez a tudás ma is vele van, csak már más célokat szolgál. Attila ma Hollandiában él, a MERU központban. Ez a hely, a Maharishi Európai Kutató Egyetem Ashramja, a Transzcendentális Meditáció és a védikus tudás nyugat-európai bázisa. Innen dolgozik az MCPHI-val együttműködésben, ahol az Ájurvéda, tudatkutatás és egészségmegőrzés kerül fókuszba. De nem csak tanul, hanem tanít is. A VedaSet platformot azért hozta létre, hogy ezt a tudást, amit úton-útfélen szedett össze – Indiától Hollandiáig – megossza másokkal is. Mentorál, előadásokat tart, és segít azoknak, akik túl akarnak lépni a rohanó világon, és valódi válaszokat keresnek. Attila vallja: a világ tetejére nem a legmagasabb hegyen lehet feljutni, hanem egy csendesebb, belülről fakadó úton. Nem a teljesítmény, hanem a tudatállapot az, ami valóban meghatározza az életminőséget. Ez az epizód nem csak azoknak szól, akik spirituális úton járnak – hanem főleg azoknak, akik egyre inkább érzik: valami hiányzik a régi receptből. A teljesítmény, a célok, az eredmények nem hozzák meg azt a fajta belső elégedettséget, amit keresnek.Lehet, hogy épp a rendszer szintjén van a gond. És lehet, hogy a megoldás... nem a rendszerben van. Ne hagyd ki, ha téged is érdekel, hogyan lehet a tudatosságot a vállalkozásodba integrálni – és közben egy sokkal emberibb életet építeni. 📅 Időpont: 2025. június 5. – 14:45 (CET) 📍 Helyszín: www.magyarbusiness.org Elérhetőségek: Honlap Youtube Facebook

Szingapúr vállalkozóknak nem játék. Magas költségek, kemény szabályok, gyors üzlet. Nézd meg, kinek éri meg igazán. << Vissza az epizódokhoz Szingapur felemel vagy elégeti a vállalkozásod? 2026. január 19. ÚTON MALAJZIÁTÓL SZINGAPÚRIG - EGY VÁLLALKOZÓ, AKI NEM ÁLL MEG Vannak vállalkozók, akik egy piacot választanak, és ott építkeznek évtizedekig. És vannak olyanok, akik minden egyes költözéssel újra bebizonyítják, hogy a vállalkozás nem a helyről szól, hanem a rendszerről, amit magaddal viszel. Zsapka Andrea ez utóbbi típus. Az elmúlt három évben Malajziából Szingapúrba költözött, most éppen Kambodzsába tart, közben eseményeket szervez, magyar néptáncot tanít Fülöp-szigeteki minisztereknek, mentorál egy malajziai rappert, és felépít egy nemzetközi közösséget, amiben eddig több mint 500-600 óra élő tartalom és 600 előadó fordult meg. Attilával ezúttal nem egy szokásos "hogyan skálázz" beszélgetés zajlott. Andrea és Attila messze elkalandoztak a stratégiától az AI-n át a saját értékrend kérdéséig - és pont ez teszi ezt az epizódot különlegessé. Ha valaha elgondolkodtál azon, mennyire vagy felkészülve a következő tíz évre, most jó helyen jársz. Nézzük, mit tanulhatsz Andrea történetéből. SZINGAPÚR VAGY MALAJZIA? A VÁLLALKOZÓI VALÓSÁG KÉT PIACON Andrea nem elméletben hasonlítja össze a két országot - ő mindkettőben vállalkozott. Malajziában, mondja, a kultúra "álarc mögött zajlik": amit látsz, nem feltétlenül az, amit gondolnak, és nehéz igazán közel kerülni az emberekhez. Szingapúr ezzel szemben transzakcionális és egyenes - sokaknak ez taszító, Andreának pont ez tetszett. Ez nem csak kulturális érdekesség. Ha nemzetközi piacra lépsz, az első kérdésed nem az, hogy "hol van jó gazdaság", hanem az, hogy a saját kommunikációs stílusod hova illik. Egy transzakcionális piacon a homályos ígéretek nem működnek - ott üzlet van, teljesítesz, kifizetnek. Szingapúrban a cégalapítás is más logikát követ. Ha nincs helyi partnered vagy házastársi vízumod, a kezdő tőkeigény durván 120 000 szingapúri dollár körül mozog - ennyit kell "beinjekciózott pénzként" felmutatnod, mielőtt önálló vízumot kapsz. Ez nem apró részletkérdés, ez alapvetően eldönti, hogy egyáltalán belevágj-e. „Szingapúrban minden transzakcionális és egyenes" - mondja Andrea, és ez a mondat önmagában egy piacra lépési stratégia. TANULSÁG: Mielőtt bármelyik piacra belépnél, ne a GDP-t nézd, hanem azt, hogyan kommunikálnak ott az emberek egymással. A kulturális illeszkedés gyakran fontosabb, mint a papíron látszó lehetőség. A LEGNAGYOBB TÉVHIT: OLCSÓ ORSZÁG, OLCSÓ ÉLET Sokan azt hiszik, hogy Ázsiában olcsóbb vállalkozni. Andrea szerint ez csak félig igaz - és a másik fele nagyon fájdalmas tud lenni. Szingapúr, mondja, egy "nagyon nagy készpénz égető hely". A COVID után rengeteg üzletember költözött vissza Hongkongból és Kínából, ami az ingatlanbérleti árakat az egekbe verte - és nem mennek le, mert a kormány tudatosan azoknak az embereknek kedvez, akik magas bevétellel érkeznek. A számok magukért beszélnek: egy kétszobás lakás Malajziában 4-5000 malajziai ringgitbe kerül, ugyanez Szingapúrban egy háromszobás HDB-lakás formájában 700-szor ennyi szingapúri dollár. Ha nincs stabil bevételed, ez az ország néhány hónap alatt felemészti a megtakarításodat. A tanulság nem az, hogy kerüld el a drága piacokat. A tanulság az, hogy pontosan tudd, mennyi ideig bírod ki bevétel nélkül, mielőtt belépsz. TANULSÁG: A piacra lépés előtt számold ki a "túlélési futamidődet" - hány hónapig bírod ki, ha a bevétel csúszik. Ha ezt nem tudod, még nem vagy kész a lépésre. AZ ESEMÉNYSZERVEZÉSTŐL A NEMZETKÖZI TENDERIG Andrea legnagyobb üzleti sikere egy 30 napos, 35 eseményből álló kampány volt, amit a spanyol nagykövetség kereskedelmi irodájával közösen nyert el - egy hongkongi partnercéggel együtt indulva egy tenderen. Több mint 30-40 spanyol éttermet fűzött fel egy pontgyűjtős, útvonalas rendezvénysorozatra, 30 000 dolláros költségvetéssel. Ez volt számára a bizonyíték, hogy a rendezvényszervezés nem "csak logisztika" - hanem egy komplex üzleti rendszer, amiben kultúra, kapcsolatépítés és projektmenedzsment egyszerre van jelen. De ugyanilyen fontos, amit a holt szezonról mesél: Ázsiában a kínai újév és a különböző vallási ünnepek miatt március-április előtt gyakorlatilag nem történik semmi a piacon. Ezt előre kell tudni, és fel kell rá készülni - máskülönben minden év elején ugyanabba a csapdába esel. „Ez volt a legnagyobb üzleti nyereményem eddig" - mondja Andrea a spanyol kampányról, és ez a mondat pontosan mutatja, mekkora tétje van annak, ha egy vállalkozó mer nagy tenderekre pályázni kisebb piacokon is. TANULSÁG: Ne csak a napi bevételre tervezz. Térképezd fel az iparágad szezonalitását előre, és építs be tartalék tevékenységeket a holt szezonra. A SZEMÉLYES MÁRKA, AMI MAGÁTÓL DOLGOZIK Andrea nyíltan elmondja: az online marketingnél sokkal jobban működik nála a személyes bemutatás és ajánlás. „Nekem az a szűk keresztmetszetem, hogy ezek az online, iratkozz fel, csináld meg ezt dolgok kevésbé működnek, mert van egy személyes varázsom" - mondja, és hozzáteszi, hogy a social media számára elsősorban nem eladást generál, hanem hitelességet épít. Ez a hitelesség hozott egy váratlan elismerést: idén bekerült a Forbes Magyarország LinkedIn-influencer listájára. Ennek hatására rengeteg új kapcsolat keresete meg - de Andrea világosan látja, hogy ez a személyes márkaépítés nyolc éves, folyamatos munkájának az eredménye, nem egy szerencsés véletlen. A tanulság vállalkozóknak egyértelmű: ha jó vagy a személyes eladásban, ne erőltesd magad az automatizált tölcsérekbe. Építsd a rendszeredet a saját erősségedre, és hagyd, hogy a social media csak a hátteret, a hitelességet biztosítsa. TANULSÁG: Ne másold más vállalkozók marketing-stratégiáját. Találd meg, hol adsz el a legjobban - személyesen vagy automatizálva -, és arra építs rendszert, ne az ellen. FOGLALJ IDŐPONTOT - INGYENES KONZULTÁCIÓ Ha te is egy nemzetközi piacra készülsz, vagy úgy érzed, a vállalkozásod jelenleg inkább kapkodásból, mint stratégiából áll, ne várd meg, amíg a piac dönt helyetted. Zsapka Andrea története is azt mutatja: aki előre gondolkodik és rendszert épít maga köré, az bármelyik piacon talpon marad. Foglalj egy ingyenes, 30 perces stratégiai beszélgetést itt: https://www.magyarbusiness.org/ - nézzük meg együtt, hol tartasz, és mi lenne a következő lépésed. A GLOBAL EMPOWERMENT HUB - KÖZÖSSÉG A NULLÁRÓL 2019-ben Andrea nulláról épített fel egy nemzetközi rendezvénysorozatot, ami mára a Global Empowerment Hub néven fut - öt év alatt több mint 500-600 óra élő tartalommal és 600 előadóval. Volt olyan időszak, amikor hat héten át folyamatosan futott az online program. A cél nem az eladás volt, hanem egy hely létrehozása azoknak a vállalkozóknak, akik egyedül érzik magukat. Andrea kiemeli, hogy sok nyugdíj előtt álló vagy éppen pályát váltó ember keres itt forrást, kapcsolatot és inspirációt - és most azt tanítja nekik, hogyan építhetik fel ugyanezt a saját piacukon, akár Amerikában, akár Ázsiában. Ez a rész a beszélgetésnek azért fontos, mert megmutatja: egy közösség nem egyik napról a másikra jön létre. Öt év következetes munka áll mögötte - ugyanaz a rendszerszemlélet, amit Attila is képvisel a Magyar Biznisz Podcast közösségével kapcsolatban. „Legyen egy olyan hely, ahol az ember jöhet, hogyha egyedül érzi magát, mint vállalkozó" - fogalmazza meg Andrea a hub lényegét. TANULSÁG: A közösségépítés nem marketingeszköz, hanem hosszú távú befektetés. Ha türelmes vagy, és következetesen ugyanazt az értéket adod öt éven át, olyan bizalmi tőkét építesz, amit semmilyen hirdetés nem pótol. KÉT KÖNYV, KÉT CÉL: ÖRÖKSÉG ÉS RENDSZER Andrea jelenleg két könyvön dolgozik egyszerre, és a motivációja mindkettőnél más. Az első egy közösségi könyv, amiben 65 ember írja le a saját történetét, egy fejezetenként - ezeket hetente feldolgozzák a közösséggel, és megpróbálják a tanulságokat rögtön alkalmazni is az életükben. A második egy nyolcrészes módszertan, a saját "táncoló közgazdász" filozófiájának leirata: hogyan építs fel magadból egy erős, határozott embert, és hogyan vidd át ugyanezt a lépéssort az üzletedbe is. Miért fontos ez neked is? Andrea nagyon pontosan megfogalmazza, miért ír könyvet: nem azért, hogy meggazdagodjon belőle, hanem hogy legyen egy hivatalos, hivatkozható formátuma a saját módszerének. „Ha nincs indíték, akkor nem kell" - mondja, és ezzel rögtön le is leplezi a könyvpiac egyik legnagyobb tévhitét: a könyv önmagában nem stratégia, csak egy eszköz egy már meglévő cél szolgálatában. TANULSÁG: Mielőtt bármilyen nagy tartalmi projektbe (könyv, kurzus, podcast) belevágnál, tisztázd magadban a valódi célt. Ha nincs mögötte konkrét indíték, a projekt üres marad, bármennyire is jól hangzik kívülről. AZ AI NEM A JÖVŐ - MÁR ITT VAN A beszélgetés egyik legélesebb fordulata, amikor Andrea és Attila arról kezdenek beszélni, hogyan alakítja át az AI a napi vállalkozói munkát. Andrea már ma is automatizált folyamatokat használ: egy Google Formon beérkező történetet a Make.com és egy AI-modell automatikusan feldolgoz, majd egy Google Drive-on keresztül a tartalom automatikusan felkerül Instagramra is. Ugyanakkor Andrea józanul látja a technológia korlátait is. Szerinte az igazi generatív AI-forradalom még három-négy évre van - addig a folyamatokat egyszer fel kell építeni manuálisan, utána viszont automatikusan futnak tovább. Attila hozzáteszi Elon Musk példáját: aki már ma a tíz évvel későbbi világban gondolkodik, és minden fejlesztését ahhoz igazítja. A tanulság nem az, hogy másolj mindent, amit Musk csinál - hanem hogy vállalkozóként neked is legyen saját, hosszú távú képed arról, milyen világban akarsz működni. „Ez a jövő zenéje" - mondja Andrea az AI-alapú automatizációról, miközben hangsúlyozza, hogy a kombinálás, az összekapcsolás még mindig emberi munka. TANULSÁG: Ne várj arra, hogy az AI majd "megoldja" a vállalkozásodat. Építs fel egyetlen folyamatot alaposan, és csak utána automatizáld - a rendszertelen AI-használat több időt vesz el, mint amennyit spórol. AMIT BERAKSZ AZ AI-BA, MÁR NEM A TIÉD Ez az egyik legfontosabb figyelmeztetés az egész beszélgetésben, és nagyon kevés vállalkozó gondol bele. Andrea rámutat: amint egy gondolatot, egy szöveget vagy egy ötletet beírsz egy AI-rendszerbe, az a apró betűs felhasználási feltételek szerint már nem kizárólag a tiéd - sok szolgáltatónál közös felhasználási vagy licencjoggá válik. Ez nem elméleti probléma. Andrea szerint az egész AI-forradalom most robbanásszerűen zajlik szabályozás nélkül - és ahol hiányzik a szabályozás, ott bárki bármit megtehet a te adataiddal és gondolataiddal is. Ez a rész direkt figyelmeztetés minden vállalkozónak, aki napi szinten használ AI-eszközöket az üzleti tervezéshez, a marketinghez vagy akár a stratégiaalkotáshoz: olvasd el, mit engedsz meg a szolgáltatónak, mielőtt a legértékesebb gondolataidat beleírod egy chatbe. „Amit belerakol az AI-ba, az már nem az övé" - fogalmazza meg Andrea a probléma lényegét, amikor arról beszél, hogy a felhasználók nagy része ezzel egyáltalán nincs tisztában. TANULSÁG: Mielőtt stratégiai vagy bizalmas üzleti tartalmat viszel be egy AI-rendszerbe, nézd át a szolgáltatás felhasználási feltételeit. Ami odakerül, hosszú távon kikerülhet a kezedből. A 80 SZÁZALÉK, AMI ELTŰNIK Andrea egy nagyon konkrét, provokatív becslést tesz: szerinte a szolgáltatások nagyjából 80 százaléka néhány éven belül eltűnhet, mert az AI automatizálni fogja őket. Egy coaching-program, ami ma egy háromhetes, fizetős csomag - holnapután akár egy AI-előfizetés részeként, pontos, lépésről lépésre útmutatóval elérhető lesz bárki számára. Ami szerinte túléli ezt a hullámot: a valóban emberközpontú szolgáltatások, amelyeket még nem lehet automatizálni - és mellette a fizikai termékgyártás, ami egyelőre drágább és nehezebb automatizálni, mint egy digitális szolgáltatást. Ez nem apokaliptikus jóslat akar lenni, hanem egy éles kérdés minden vállalkozónak: a te szolgáltatásod abba a 80, vagy abba a 20 százalékba tartozik? Ha nem tudod a választ, ideje végiggondolni. „80 százaléka a szolgáltatásoknak valószínűleg el fog tűnni egy pár év múlva" - mondja Andrea, és ez a mondat minden szolgáltatás-alapú vállalkozás stratégiai tervezésének kiindulópontja kellene, hogy legyen. TANULSÁG: Vizsgáld meg őszintén, mennyire automatizálható a szolgáltatásod. Ha könnyen lemásolható egy AI-promptba, itt az idő, hogy megtaláld a valóban emberi, nem helyettesíthető elemet benne. IDŐ, ÉRZELEM, CASHFLOW - A HÁROM PILLÉR A beszélgetés egyik legerősebb pontja egy nagyon egyszerű keretrendszer, amit Andrea vezet be. Szerinte az életnek - és minden vállalkozásnak - három alapvető képlete van. Kettő az emberre vonatkozik, egy pedig kifejezetten az üzletre. Az első az idő: mindenkinek napi 24 órája van, függetlenül attól, ki vagy, honnan jössz, vagy milyen nyelvet beszélsz. A második az érzelem: hogyan érzed magad a hétköznapokban, és ez pozitív vagy negatív irányba visz-e. A harmadik, ami kifejezetten az üzletre vonatkozik, a cashflow: te elviselhetsz nélkülözést, de a céged nem. Andrea szerint, ha ezt a három tényezőt egyszerűsíted le magadnak, azonnal láthatóvá válik, merre tartasz, és mit kellene másképp csinálnod. Minden más - a legújabb AI-eszköz, a legfrissebb technológiai hír - másodlagos ehhez képest. „Ha erre a háromra bárki elkezdi leegyszerűsíteni a cégét - idő, pénz, érzelem -, akkor már nagyon jó úton halad" - mondja Andrea, és ez a mondat egy azonnal alkalmazható stratégiai szűrő minden vállalkozónak. TANULSÁG: Mielőtt bármilyen új stratégiai döntést meghoznál, tedd fel a kérdést: mit tesz ez az idődhöz, az érzelmi állapotodhoz és a cashflow-dhoz? Ha mindhárom pozitív irányba mozdul, jó úton jársz. ZSAPKA ANDREA - A TÁNCOLÓ KÖZGAZDÁSZ Zsapka Andrea igazi világpolgár és vállalkozói kaméleon. Dolgozott külkereskedőként magyar gyártócégnél, vezetett tánciskolát, volt multinacionális cégnél ügyfélszolgálatos, csapatvezető és Lean-szakértő - majd egy nagy fordulattal Délkelet-Ázsiában, Malajziában kötött ki, ahol utifilmet készített, kézműves ékszereket értékesített, táncos rendezvényeket szervezett és női egyenjogúságot támogató workshopokat tartott. Folyamatos önképzéssel transzformációs life coach lett, és azóta nemzetközi online és hibrid konferenciákat szervez több száz előadóval. Jelenleg a Global Empowerment Hub és egy digitális ökoszisztéma kiépítésén dolgozik, miközben két könyvet is ír - egyet a közösségével közösen, egyet a saját módszertanáról. Elérhetőségek: Global Empowerment Hub: https://www.globalempowermenthub.com/ Clubhouse: https://www.clubhouse.com/@andreabranding Facebook: https://www.facebook.com/andrea.zsapka LinkedIn: https://www.linkedin.com/in/andrea-zsapka/ YouTube: https://www.youtube.com/channel/UCBKvv4wTZLKlh25B3EkyHbQ HALLGASD MEG A TELJES EPIZÓDOT Ez a beszélgetés messze nem csak Szingapúrról vagy Malajziáról szól - hanem arról, hogyan gondolkodik egy vállalkozó, aki tudatosan épít rendszert maga köré, akárhányszor is költözik. Ha szeretnéd hallani, hogyan mesél Andrea a Forbes-listáról, a spanyol nagykövetségi tenderről, vagy arról, miért fél a robotoktól - hallgasd meg a teljes epizódot. Kommentelj, oszd meg másokkal, és iratkozz fel, hogy ne maradj le a következő adásról. Ha a saját vállalkozásod stratégiáján szeretnél dolgozni - akár nemzetközi terjeszkedésről, akár rendszerépítésről van szó - foglalj egy ingyenes stratégiai beszélgetést itt: https://www.magyarbusiness.org/ Élő podcast epizód: Zsapka Andrea – 2025. június 12. 15:15-tól! Vendégünk már korábban is járt nálunk – az akkori adást itt hallgathatod meg Zsapka Andrea egy igazi világpolgár és vállalkozói kaméleon. Pályafutása során dolgozott külkereskedőként magyar gyártócégnél, vezetett tánciskolát, multinacionális cégnél volt ügyfélszolgálatos, majd csapatvezető és Lean szakértő. Egy nagy fordulattal Délkelet-Ázsiában, Malajziában kötött ki, ahol utifilmet készített, kézműves ékszereket értékesített, táncos rendezvényeket szervezett, és női egyenjogúságot támogató workshopokat tartott. Folyamatos önképzéssel transzformációs life coach lett, és nemzetközi online és hibrid konferenciákat szervez több száz előadóval. Jelenleg a Globális Impact Hub és digitális ökoszisztéma kiépítésén dolgozik. Ne hagyd ki, ha téged is érdekel, hogyan lehet a sokszínű tapasztalatokat és képességeket egy sikeres globális vállalkozássá formálni! 📅 Időpont: 2025. június 12. – 15:15 (CET) Elérhetőségek: Global Empowerment Hub Clubhouse Facebook LinkedIn YouTube

<< Vissza az epizódokhoz Precognox / Jóföldi Endre & Kása Károly 2024. január 22. "Vállalkozásunk tanácsadó cég, amely tudásalapú munkák automatizálásával foglalkozik. Intelligens, nyelvészeti alapokra építő keresési, szövegbányászati (szöveganalitikai) és mesterséges intelligencia szoftvermegoldásokat fejlesztünk. Célunk, hogy a Dunántúl legjobb szoftverfejlesztő, technológiai cége legyünk, színvonalas munkahelyeket létrehozva Kaposváron. Cégünket Kása Károly barátommal együtt alapítottuk, akivel 2001 végén kezdtünk el dolgozni az NIH (National Institutes of Health, USA) számára, a ToxSeek toxikológiai és más keresők, valamint nyelvi eszközök fejlesztésén. Megszerzett tapasztalatainkra építve hoztuk létre 2008-ban cégünket, hogy növekvő számú ügyfeleinket még jobban ki tudjuk szolgálni. 2022-ben már az árbevételünk 47 százaléka származott az Egyesült Államokból." Kása Károly a neten LinkedIn Jóföldi Endre a neten LinkedIn Precognox a neten Honlap Facebook LinkedIn Twitter YouTube Instagram Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz FERLING Kft. / Ferling József 2024. április 15. "Eredeti foglalkozásom szerint orosz-testnevelés szakos általános iskolai tanár vagyok, de voltam postai kézbesítő, futballedző, újságíró, publikáltam verseket, novellákat, sőt egy riportkönyvet is, mígnem 1991-ben kényszer-vállalkozásként el nem indult a FERLING, melynek jelenleg is ügyvezetője vagyok. Számos hazai és nemzetközi díjjal elismert ügynökségünk mára stabilan a magyarországi piac egyik meghatározó szereplője lett. Ügynökségi munkám mellett címzetes egyetemi docensként a Pécsi Tudományegyetem több karán is tartok kurzusokat. 2000-2002 között az MPRSZ alelnöke, majd 2005-ig elnöke voltam, 2015 óta az MPRSZ örökös tagja vagyok. Pr-szakmai publikációimat először a PR Herald közölte. Számos szakmai cikket és tanulmányt írtam. Első saját könyvem A nagy public relations receptkönyv címmel 2016-ban jelent meg, jelenleg egy újabb köteten, az 'Egymillió darabos puzzle című pr-könyvön dolgozok." Ferling József a neten Wikipedia LinekIn Honlap Cikkek FERLING Kft. a neten Honlap Facebook LinkedIn YouTube Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Édes Város / Bakonyi Gergő 2023. február 16. “Az Édes Várost baráti körben, 2019-ben alapítottuk azzal a céllal, hogy végre egy helyen megtalálhatóak legyenek Budapest legjobb desszertjei, és azokat bárki egyszerűen házhoz rendelhesse, a fogyasztók és a cukrászdák életét is megkönnyítve ezáltal. Egy tipikus startup történet a miénk: Az elején munka mellett este és a szabadnapokon dolgoztunk az ötleten, illetve a fizetésünkből, félretett pénzünkből finanszíroztuk a felmerülő költségeket. Az első hűtősautót a saját autóm eladásából sikerült megvenni, illetve amikor láttuk a növekedést, de még több erőforrásra volt szükség, akkor egy barátomnál húztam meg magam, és airbnb-ztettem a lakásom. Szorosan együtt nőttünk, fejlődtünk olyan startupokkal, mint a Munch, Briefly, Photon, és nagyon sok segítséget kaptunk például a Viddl-től és sokmindenki mástól. Az Édes Város az azóta eltelt években organikusan és exponenciálisan növekedett: mára számos olyan cukrászműhelyt tudhatunk partnereink között – folyamatosan növekvő kínálatunkban –, ahol valóban minőségi műalkotások születnek. Egy hűtőskocsival és mindössze 3 cukrász partnerrel indult vállalkozást most egy 15 fős csapat alkotja, akik közel 40 cukrászat kínálatának szállítását szervezik. Már 2019-ben, a pandémia kezdete előtt is az online szférában láttuk a tortarendelés jövőjét. Számos kisebb és nagyobb cukrászda válláról vettünk le komoly anyagi és erőforrásbeli terhet és segítettük őket abban, hogy saját online értékesítési, adminisztrációs és logisztikai rendszer nélkül is folyamatosan vehessenek fel rendeléseket. Az elmúlt két évben történt tizenkétszeres növekedésünk azóta is töretlen, vásárlóink közel 20 százaléka pedig már visszatérő, elégedett vendég. Ez segít abban, hogy folyamatosan fejlődhessünk. A gazdaságos működés ráadásul most mindennél fontosabb lesz: az egyre növekvő alapanyagárak mellett az Édes Városnak továbbra is célja, hogy segítse a kisvállalkozásokat a teljes infrastruktúrával, valamint, hogy az olyan kerületek lakói is könnyedén hozzáférhessenek a minőségi desszertekhez, akiknek eddig sokat kellett utazni egy-egy a finomságért. Több, lokálisan népszerű cukrászpartnerüknek is megdupláztuk a forgalmát azzal, hogy most már egész Budapest rendelhet tőlük, egy étteremből átalakult cukrászdánál pedig 3 szakács munkáját mentettük meg a pandémia alatt azzal, hogy az Édes Városnak köszönhetően átállhattak tortakészítésre. Rövid távú céljaink között szerepel a működésünk fenntarthatóvá tétele elektromos járművekre való átállással, és Budapest különböző pontjain hamarosan felbukkannak tortaautomatáink is. Ezek a finomságokat rejtő átvételi csomagpontok még gazdaságosabb szállítást tesznek majd lehetővé. Emellett a külföldi terjeszkedés előkészítése is folyamatban van Bécs, Berlin és Barcelona irányában.” Bakonyi Gergő a neten Facebook Instagram LinkedIn Édesváros a neten Facebook Instagram LinkedIn

<< Vissza az epizódokhoz ShowCast / Mikos Ákos & Tóth-Czere Péter 2022. április 22. "Mikos Ákos vagyok. 10 év rádiózás után kezdtem el szépen lassan a podcastek felé tolódni. Én vezetem a Magyar Podcasterek Csoportot a Facebookon, amely kb. 1000 tagot számlál. Emellett Tóth-Czere Péter társammal közösen másfél éve gondozzuk a Showcast Podcast Ügynökség útját." Mikos Ákos a neten: LinkedIn Facebook Magyar Business “Teljesen tájidegen nagyvállalati folyamatszervezőből képeztem át magam, amiről egyébként menet közben kiderült, hogy kincset érő alap tudás, ha nagyvállalati ügyfeleknek kell tanácsot adnom marketing folyamatokkal kapcsolatban. Eleinte szabadúszókent nagyvállalatoknál, majd a KKV szektorban, később a Telenor SEO és tartalommarketing szakértőjeként. Jelenleg pedig saját full-service ügynökségemmel segítjük a jó tartalomra, minőségi SEO -ra és átfogó online marketingre szomjúhozó partnereinket. A mindennapokban a fent említett területek folyamát igyekszem egy közös mederbe terelni, a minél nagyobb hatékonyság elérése jegyében. Ehhez számtalan módszert próbáltam ki, de végül a GTD (Getting Things Done) lett a befutó. Olyannyira, hogy ezt szerettem volna másoknak is oktatni. Ma már megtehetem ezt, a Hamar Productivity Consulting tréner partnereként. Ami még fontos rólam: egy feleség és két lány gyermek mellett otthon soha nem jutok szóhoz, így az online térben tudom csak elmondani – nektek – a véleményemet. Jelen esetben főleg a tartalommarketingről. Amitől pedig sebezhetetlen vagyok, az az aikido.” Tóth-Czere Péter a neten: Facebook LinkedIn Magyar Business ShowCast a neten: Honlap MagyarBusiness

<< Vissza az epizódokhoz Zsolya Communication / Dr. Szabó Orsolya 2023. május 4. A Zsolya Communication egy olyan helyfüggetlen szakértőkből álló közösség, amely alig néhány év alatt nőtte ki magát egyéni kommunikációs tanácsadásból. Bár az igényes és minőségi online kommunikációra eleinte úgy tekintettünk, mint a digitális nomádkodás egyik nagyszerű eszközére, az egyszemélyes törekvéshez rövid idő alatt egyre többen kapcsolódtak: Budapesttől vidéken át egészen az Atlanti-óceánig. Ez a két link írja le leginkább a személyes történetem: https://www.youtube.com/watch?v=W2WzMqwU1ec https://open.spotify.com/episode/7iQuXaveXJxvTdL9IRWOTZ " Dr. Szabó Orsolya a neten LinkedIn Zsolya Communication a neten Honlap Facebook Instagram LinkedIn Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Resend Agency / Damjanovich Nebojsa 2024. január 1. "A személyiségem, szakmaiságom és néha brutális őszinteségem olyan ügyfeleket vonzott az utolsó 20 évben, mint a Microsoft, a Magyar Telekom, a Vodafone, a NOKIA, a Raiffeisen Bank, az OTP Bank, az Aegon, az Allianz, a CLB, a Netrisk.hu , a Sanofi-Aventis, a Merck, az MSD, a GlaxoSmithKline, a Bayer, a Richter Gedeon, a Teva Magyarország, az AstraZeneca, a Lilly, a Sodexo, a GE Lighting, a DHL, a UPC, az Air France, az Office Depot, a Syngenta, a Schibsted, a Sanoma Budapest, az Inform Média vagy a Lapcom. Jelenleg Magyarországon kívül a Resend Agency B2B marketing ügynökségemmel Kanadai, Szlovákiai, Bulgáriai, Lengyelországi, Szlovéniai és Szerbiai cégeknek is dolgozunk. Éves szinten legalább 10 konferencián adok elő marketinggel kapcsolatban, vendégelőadó vagyok az Edutus és Corvinus Egyetemeken, több cikk és könyv szerzője, társszerzője és szakmai lektora. 2001 óta digitális marketing tanácsadóként és trénerként, ebből 3 évet multinacionális cégeknél töltöttem, mint a Grey Budapest és az Allegroup.hu (Vatera). Szabadkán születtem, tanulmányaimat részben ott, részben pedig Budapesten folytattam. 1993 óta élek Magyarországon." Damjanovich Nebojsa a neten Wikipedia Resend Agency a neten Honlap LinkedIn Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Vállalkozás Lépésről-Lépésre - Lelki egyensúly 2020. október 8. Vállalkozás lépésről-lépésre sorozatunk harmadik részében a lelki egyensúlyról beszélünk.

<< Vissza az epizódokhoz 1stEP Innovation Kft. / Domján Péter 2023. július 7. "Hat szezonon át, 2019 nyaráig voltam Magyarország egyik legnépszerűbb és legsikeresebb sportklubjának, a Telekom Veszprémnek a marketingkommunikációs vezetője. Ezt követően egyéni vállalkozóként is a sportban dolgoztam marketingtanácsadóként és projektmenedzserként, például nagy sportszergyártó hazai disztribútorának, esport csapatnak vagy éppen sport táplálékkiegészítőket gyártó vállalatnak. Cégünket, a 1stEP Innovationt 2021-ben alapítottuk Farkas Mátéval, aki 10+ éves marketing és PR ügynökségi tapasztalattal rendelkezik, saját ügynökséget vezet és a sportökoszisztémában is letette a névjegyét. Cégünk sportfókuszú startupokat, sportegyesületeket, szövetségeket, sportolókat és szponzorokat segít egymás összekapcsolásával, globális sportüzleti és -marketing tudással, lokális piacismerettel és határokon átívelő kapcsolatokkal. Összekapcsolva a sport és a technológia világát segítünk az innovatív eszközöknek bekerülni a magyar, valamint a közép-európai klubok, szövetségek és játékosok életébe, hogy ne csak a pályán, hanem azon kívül is versenyképesek legyenek és közelítsenek a nyugat-európai szinthez." Domján Péter a neten LinkedIn Instagram 1stEP Innovation Kft. a neten LinkedIn Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Jáger László / Benefit Barcode Inc. 2025. június 23. A Benefit Barcode egy magyar startup, ami az USA-ban MOST robban be 3D-s AR cuccokkal! Az alapító - Jáger László - most részvényeket ad azoknak, akik tulajdonosi kártyát vesznek 10% kedvezménnyel itt . Ez több, mint befektetés, ez a jövő része. Ne hagyd ki! Mi van akkor, ha a vállalkozásod nem itthon fog beérni? Jáger László nem tippel, nem találgat – megtapasztalta. Vállalkozóként évek óta az Egyesült Államokban él, és testközelből látja, mi a különbség egy magyar és egy amerikai vállalkozói közeg között. Nem azért költözött Floridába, mert napsütésre vágyott – hanem mert rájött, hogy Magyarországról nem lehet hatékonyan, nemzetközi szinten céget építeni. A beszélgetés azzal indul, hogy miért választotta végül a keleti partot. Nem a klíma döntött, hanem a stratégiai időzóna . Kaliforniából képtelenség volt tartani a kapcsolatot az európai partnerekkel – mire ő felébredt, Magyarországon már véget ért a munkanap. Floridában legalább volt néhány közös óra. Ez az apró döntés rávilágított egy mélyebb üzleti igazságra: nem lehet ugyanazzal a logikával működtetni egy céget, ha már nemzetközi szinten gondolkodsz. És ha ez nem lenne elég: hiába volt komoly befektetői háttér , több száz tulajdonostárs, és egy kiemelt nagybefektető,– a pénz mégis elfogyott . Az IT költségek, a nemzetközi munkaerő és az állandó fejlesztési igények felfalták a tőkét . A kampányok, amik korábban tízmilliókat hoztak, már csak pár százezret termeltek – miközben ugyanannyiba kerültek. Kiderült: a startup nem abban bukik el, hogy nincs ötlet, hanem abban, hogy nem bírja a tempót. Ez az epizód a valós felismerésekről szól. Mit csinálsz, ha elfogy a pénz? Ha újra kell tervezni? Ha kiderül, hogy nem ott vagy, ahol igazán növekedni lehet? Amikor nálad kezdődik a nap, máshol már véget ért A nemzetközi vállalkozás sokak fejében csillogás és szabadság. De a valóság egészen más: összefügg a döntéshozás minőségével, az időzónákkal és azzal, hol vagy fizikailag jelen . Jáger László saját tapasztalatból meséli el, hogyan változtatta meg teljesen a működését, miután rájött: Kaliforniából nem lehet jól vezetni egy olyan céget, ami Európában is aktív. „Reggel Európával, napközben keleti part, este Kalifornia. Délután négytől este tízig vannak a hívások... de már nem vagy fejben ott.” László őszintén beszél arról, mennyire nehéz volt hatékonyan működni, amikor a csapat vagy az ügyfelek időben teljesen máshol voltak . Minden nap „széthúzta” a figyelmét: mire reggel megérkezett egy európai megbeszélésre, már ott is véget ért a nap. Ez nemcsak a termelékenységet tette tönkre, hanem a vezetői fókuszt is szétzilálta . Ezért döntött úgy, hogy Kaliforniát elhagyja, és Floridába költözik . A cél: időben közelebb kerülni az európai működéshez , miközben megmarad a kapcsolat az amerikai piachoz is. Az is világos volt számára, hogy a döntéshozatal akkor válik igazán erőssé, ha nem a kimerültségből és zsongásból születik, hanem tisztánlátásból és ritmusból . „Amikor a döntéshozatal ilyen szinten van szétcsúszva, abból nem lesz jó irány.” Sok vállalkozó csak későn veszi észre: a skálázhatóság nem csak pénz vagy termék kérdése – hanem szervezeti és működési struktúra is. És ha az időzónák felzabálják az energiád, akkor már el is dőlt: nem vagy jó helyen a növekedéshez. „Soha nem fogy el a pénz? Dehogynem.” A startup-világ egyik legveszélyesebb önbecsapása az, hogy a pénz majd mindig jön. Hogy mindig lesz új befektető. Hogy mindig lesz valaki, aki meglátja a víziót, és beszáll. „Az első egy év az az volt, hogy éljük túl. A második meg, hogy elfogyott a pénz. Az egyik legnagyobb befektetőnk 1 millió dollárt tett bele – de ez se volt elég.” Nem arról volt szó, hogy ne lett volna támogatás: több mint 400 tulajdonostárs szállt be az épülő vállalkozásba. De hiába az erős közösség, az üzlet menedzselése a valóságban egészen más terep. Az IT költségek, az amerikai szintű bérszínvonal, a folyamatos fejlesztési nyomás olyan méretű kiadást jelentett, amit már nem lehetett újabb funding körrel kompenzálni. És az sem működött, amit régen még gond nélkül használtak. „Az LDM-ek, a levelek, a hideghívás – már semmi nem működik úgy, mint régen. Tízmilliókat lehetett csinálni egy kampányból, most már pár százezer jön vissza, ha jön egyáltalán.” Lászlóék vállalkozása egy idő után olyan szinten lett kiszolgáltatva a cashflow szűkösségének , hogy nem maradt más választásuk: újra kellett tervezniük az egészet . Ez nem csak stratégiaváltást jelentett, hanem azt is, hogy gyökeresen át kellett gondolniuk a működést – technológiától az értékesítésen át az üzenetig. Az automatizált hangalapú híváskampány, amit bevezettek, részben kényszer szülte megoldás volt – rendszer és skálázás nélkül már nem lehetett tovább menni . Az emberi energia és kapcsolatrendszer nem bírta tovább a skálát. Olyan folyamatot kellett találni, ami minimális erőforrással is elindítja az érdeklődést. „Azt láttuk, hogy nem működik, ami működött. Nincs olyan, hogy soha nem fogy el a pénz. Ez egy mese, amit a saját kárunkon tanultunk meg.” A pénz nem garancia a túlélésre. A pénz csak esély. A túléléshez viszont működő modell kell. A távolság nem hátrány – hanem stratégia Az újratervezés nemcsak pénzügyi döntés volt, hanem belső önvizsgálat is. Jáger László nem próbálja idealizálni a helyzetet – nyíltan kimondja, hogy sok minden azért ment félre, mert nem tudott elég távolságot tartani a saját vállalkozásától. „Ha valamit benéztem, az az, hogy én csináltam. Amikor ott vagy nyakig a dologban, akkor nem tudsz jól dönteni.” Ez az a klasszikus csapda, amit rengeteg vállalkozó ismer: amikor a cég annyira „a gyereked”, hogy már nem tudsz objektíven nézni rá. A hibák nem hibák, csak „majd megoldjuk”. Az irány nem irány, csak „még nem látszik”. László utólag világosan látja: a távolság az, ami lehetőséget ad a jó döntésekre. Ez az egyik oka annak is, hogy elkezdett hátrébb lépni az operatív működéstől, és külső visszajelzésekre támaszkodni . Felismerte, hogy vezetőként nem a megoldásokat kell megcsinálni , hanem a rendszerben gondolkodást kell erősíteni. Azt is ő mondja ki, hogy „ha van egy kis szüneted, akkor már látod, mit kellett volna csinálni.” „A távolság segít. Ha egy hétig nem nézem a cégemet, akkor máris máshogy látom.” Ez az önreflexió nem csak személyes: stratégiai szinten is új irányba vitte a működést. Az addigi megoldásokat – amik részben ösztönösen, részben korábbi tapasztalatból épültek – le kellett cserélni. Nem azért, mert teljesen rosszak voltak, hanem mert egy új helyzetre már nem voltak alkalmasak. „Most már úgy vagyok vele, hogy nem én akarom tudni. Hanem az a cél, hogy valaki nálam jobban tudja, és én segítsem őt.” Egy vállalkozó akkor kezd el igazán vezetőként működni , amikor képes hátrébb lépni, és nem a feladatokat végzi el, hanem a struktúrát hozza létre. Ami régen működött, ma már senkit nem érdekel Az értékesítési és marketing stratégiák folyamatosan változnak. Amit egy éve még működő modellként használtál, az mára már lehet, hogy teljesen hatástalan. Jáger László rádöbbent: a korábban sikeres kampányeszközök – mint az LDM levél, a hideghívás vagy az e-mail – egyszerűen elveszítették az erejüket. „Amit tíz éve meg lehetett csinálni, most már nem működik. Régen egy kampányból tízmilliók jöttek be, most meg pár százezer, ha jön egyáltalán.” Az LDM (levél direkt marketing) és a hideghívás korábban hozta az érdeklődőket, építette a kapcsolatokat, termelte a leadeket. Ma viszont már túl sok az információ, túl sok a zaj , és ezek a módszerek nem tudnak áttörni a figyelemfalon. Ráadásul a célközönség is változott: nemcsak az emberek lettek immunisabbak a klasszikus megkeresésekre, hanem a döntéshozók ingerküszöbe is megemelkedett . „Ma már senkit nem érdekel az LDM. Nem jön belőle semmi.” Ez nem csak egyszerű technikai váltást jelentett, hanem gondolkodásmódbeli kényszerfordulatot is. A korábbi, jól ismert sémák már nem hozták az elvárt eredményt, miközben az értékesítési költségek továbbra is megmaradtak . Vagyis: ugyanannyit költöttek egy kampányra, de a visszahozott érték már sehol nem volt a korábbi szintekhez képest. És ekkor jött a döntés: valami teljesen más kell. László elmondja, hogy ebben a helyzetben egy olyan új módszerrel próbálkoztak, ami itthon még szokatlan: automatizált hangalapú megkeresések . Ezek az előre felvett, személyre szabott hangüzenetek célzottan eljutnak a megfelelő emberekhez, és teljesen más nyitottságot váltanak ki , mint egy e-mail vagy telefonhívás. Ez nem „csodamódszer”, de adott egy új irányt, amire lehetett építeni. „Hangban máshogy jön át az üzenet. Sokkal személyesebb, mint egy e-mail. Azt láttuk, hogy az emberek visszahívják. Meghallgatják, reagálnak.” Ez az újfajta kommunikáció nemcsak technológiai frissítés volt, hanem válasz egy mélyebb piaci változásra is : az emberek már nem a csatornát nézik, hanem az élményt. Egy vállalkozás nem attól sikeres, hogy hű marad a régi módszereihez, hanem attól, hogy időben felismeri, amikor eljárt felettük az idő. A magyar piac jó az indulásra – de nem a növekedésre Egy ponton minden vállalkozó szembesül vele: a magyar piac határai gyorsan elérhetők. Jáger László megfogalmazza, hogy a magyar piac nagyon jó indulásra, de nem növekedésre – és aki ezt nem ismeri fel időben, az könnyen egy helyben toporog évekig, miközben azt hiszi, hogy „stratégiát épít”. „Az a baj, hogy Magyarországon a legtöbben nem látják, hogy vége van. Hogy plafon van. Jó kezdetnek. De egy idő után nincs tovább.” A beszélgetésből egyértelműen kiderül, hogy László nem csak azért ment külföldre, mert ott nagyobb a piac – hanem mert ott más a gondolkodásmód, más a tempó, más a hozzáállás . Magyarországon nagyon nehéz megtalálni azokat a partnereket, akik tényleg a skálázásban gondolkodnak, és nem csak túlélni akarnak. Itthon gyakran a működés is kompromisszumokon alapul , és ez az, ami hosszú távon megbosszulja magát. „Sokszor nem veszik észre, hogy kicsiben ragadtak. Mert nincs kontraszt. A nemzetközi piac visszajelzése éles. Ott nincs ‘majdcsak jó lesz’.” Ez nem csak piacméret kérdése. Ez üzleti kultúra kérdése is. A nemzetközi terjeszkedéshez nem csak terméket kell újragondolni, hanem saját magunkat is. Már nem elég a magyar sikersztori. Ott kint nem érdekel senkit, honnan jössz. Csak az számít, hogyan adod el. „A magyar piacról indultunk, és egy ponton azt vettük észre: senki nem veszi fel a telefont. Amikor megpróbálod itthonról építeni a nemzetközi céget, akkor jön a felismerés, hogy nem megy.” Nincs az a jó termék, ami pótolni tudná a rossz környezetet. Ha a piac túl kicsi, ha a döntéshozók túl lassúak, ha az infrastruktúra nem támogatja a növekedést, akkor lehet, hogy nem az ötleteddel van a baj – hanem azzal, hol próbálod megvalósítani. Ez nem arról szól, hogy „külföld jobb”. Hanem arról, hogy a nemzetközi működéshez másfajta ökoszisztéma kell . És ha ez nincs meg ott, ahol vagy, akkor ideje helyet váltani. A pénz nem fog megmenteni – ha rossz a rendszered Sok startup esetében a „nincs pénz” a fő akadály. Jáger László esetében viszont volt pénz – és mégis elúszott. Nem arról volt szó, hogy ne lett volna befektetés, közösségi támogatás vagy éppen bizalom. A kihívás az volt, hogy a költségek olyan gyorsan nőttek, hogy a pénz elolvadt , mielőtt valódi eredményt hozott volna. „Nekünk van közel 400 tulajdonostársunk. Volt, aki önmagában 1 millió dollárt tett bele . De az IT megeszi a pénzt. Akárhány dollárt adsz bele.” A startup világa nem lineáris: a fejlesztés, a technikai háttér, a csapat működtetése nemcsak drága, de kiszámíthatatlan is. Lászlóék projektje is úgy indult, hogy megvolt az elképzelés, megvolt az MVP, és látszólag minden feltétel adott volt. De a fejlesztések olyan ütemű pénznyelők voltak, amiket nem lehetett hosszú távon fenntartani stabil üzleti modell nélkül. „A fejlesztésre ment el minden. A rendszer jó volt, csak nem volt skálázható. Nem lehet azt mondani, hogy majd jön a következő kör. Előbb működnie kell.” Az a feltételezés, miszerint mindig jön újabb finanszírozás, illúzió . A startup világ tele van olyan cégekkel, amik a következő körre vártak – de az soha nem jött el. László szerint ez a gondolkodásmód maga is veszélyes: „az a mese, hogy sosem fogy el a pénz – dehogynem.” A valóság az, hogy ha a pénz nem egy működő rendszerbe ömlik, hanem „reménybe” vagy „fejlesztési tervbe”, akkor csak idő kérdése, mikor apad el. És ha ez megtörténik, akkor nem marad más, csak a felismerés: vissza kell lépni egyet, és újra kell gondolni mindent. „A pénzt előbb kell termelni, mint ahogy elfogy. Ha csak égeted, de nem jön vissza, akkor nincs tovább.” Nem elég jó ötlettel, befektetői bizalommal vagy szenvedéllyel rendelkezni. A működésnek kell stabilnak lennie. Ha az IT, az emberek, a kampányok nem termelnek vissza annyit, amennyit visznek, akkor az egész modell instabil. És akkor nem a világ, hanem a matek dönt helyetted. Ha nem bírod struktúrában, nem fogod bírni skálában sem A startupépítés egyik legnagyobb kihívása nem az ötletben vagy a piaci környezetben van – hanem abban, hogyan tudsz hosszú távon működtetni egy folyamatosan változó rendszert. Amikor a rendszer túl bonyolulttá, túl terheltté vagy épp ellenőrizhetetlenné válik, akkor a növekedés nem előrelépés lesz, hanem szétesés. „Amikor reggel Európával, délután Amerikával, este Kaliforniával dolgozol – akkor ott nincs fókusz. Ez így nem menedzselhető.” Ez nemcsak időzónás kihívás volt. Startup alapítóként László szembesült vele, hogy az egyéni túlterheltség és a rendszerhiány együtt padlóra küldhetik még a legjobb céget is. A szervezet egy ponton túl már nem tolerálja az ad-hoc működést, a megérzésen alapuló döntéseket, vagy azt, hogy „valahogy majd csak lesz”. Skálázhatóságról beszélni csak akkor van értelme, ha a struktúra is támogatja a növekedést. „A probléma ott kezdődött, amikor nem volt struktúra. Amikor már csak csináltuk, és nem láttuk. Nem az volt a baj, hogy nem dolgoztunk. Az volt a baj, hogy nem volt rendszer.” Hogyan változott a saját szerepfelfogása? A korábbi „én megoldom” attitűdöt le kellett cserélni egy „hagyom, hogy mások csinálják jobban” gondolkodásra. Ez nem csak delegálás kérdése – hanem azé, hogy felismerd: egy ember nem tud irányítani egy komplex, nemzetközi szintre növő céget, ha nincs mögötte skálázható struktúra. „Nem kell mindent nekem tudni. Az a cél, hogy legyen valaki, aki nálam jobban tudja. Én már nem akarok operatív lenni. Azt akarom, hogy működjön magától.” A felismerés fájdalmas volt, de elkerülhetetlen. A cég működése nem omlott össze, de folyamatos tűzoltásra és ösztönös döntésekre épült – és ez hosszú távon fenntarthatatlan. Ha minden döntést neked kell meghozni, akkor a szervezet nem nőhet túl rajtad. És ha nem nő túl rajtad, akkor nem fogsz tudni kilépni a napi üzemeltetésből, és a cég sem fog valódi vállalattá válni. „Azt hittem, hogy ez a startup élet: minden nap tűzoltás. Aztán rájöttem, hogy ez csak a rossz szervezet. Az nem cég, amit csak te tartasz életben.” A növekedés nem attól történik meg, hogy több ügyfelet szerzel vagy több pénzt költesz – hanem attól, hogy az egész rendszer elbírja a növekedés súlyát. És ha nem bírja, akkor előbb-utóbb te fogsz összeroppanni alatta. Három időzónából nem lehet céget építeni – csak kiégni Jáger László három időzónában próbált egyszerre működni . A helyzet elsőre izgalmasnak és „nemzetközinek” tűnik – de ez valójában egy mentális, operatív és stratégiai csapda volt. „Európa reggel, Keleti part délután, Kalifornia este. Ez így nagyon sok. Az volt a baj, hogy reggel már véget ért a nap valahol, este meg még el sem kezdődött máshol.” Ez a logisztika nem csak naptári probléma. A három különböző időzóna miatt gyakorlatilag soha nem volt olyan pontja a napnak, amikor László valóban pihenhetett volna. A reggelek Európával teltek, a nap közepét az USA keleti partjára kellett hangolni, estére pedig jött Kalifornia. Ez nemcsak az alvást, hanem a koncentrált munkát is lehetetlenné tette. „A napi 8-10 óra fókuszált munka nem létezik ebben a rendszerben. Ott tartottam, hogy bárhol vagyok, mindig lemaradva érzem magam.” A vállalkozói döntések is ennek a ritmusnak az áldozatai lettek. Amikor valaki folyamatosan alkalmazkodik , akkor már nem tud stratégiai gondolkodásban maradni. Csak reagál. Ez az állapot hosszabb távon kiégéshez vezetett – nemcsak fizikailag, hanem gondolkodásban is. „Egy idő után már nem gondolkodsz, csak végrehajtasz. Nem látsz rá, mert benne vagy nyakig – és reggeltől estig rohansz.” Ez volt az egyik legfőbb indok, amiért elköltözött Kaliforniából Floridába. Nem életmódváltásként, hanem stratégiai döntésként . A keleti parton legalább van némi átfedés Európával, így nem kellett reggel 4-kor kelnie ahhoz, hogy elérjen magyar partnereket. Ez a kis lépés azonnali különbséget jelentett a működésében. „Kaliforniából nem tudsz Európával dolgozni. Mire felkelsz, már mindenkinek vége van. Floridában legalább van 5-6 óra, amikor együtt vagytok időben.” A nemzetközi működés nem csak lehetőség, hanem kockázat is. És nem a termék, nem a piac, nem az ügyfél fogja felőrölni az embert – hanem a működés szervezetlensége, az időzóna-káosz, a döntéshozatal szétesése. Külföldön nem az ötlet számít – hanem hogy működik-e A startup világban gyakran azt hisszük, hogy egy jó ötlet mindent visz . Hogy ha megvan az innováció, a vízió és a motiváció, akkor előbb-utóbb jön a siker is. Jáger László ezzel szemben egy teljesen más tapasztalatot oszt meg : a nemzetközi piacon nem az ötlet számít, hanem az, hogy a rendszer működik-e üzletileg . És ha nem, akkor teljesen mindegy, honnan jössz vagy mit álmodtál meg. „Amerikában senkit nem érdekel, hogy honnan jöttél. Az érdekli őket, hogy működik-e, és hogy pénzt tud-e hozni.” Ez az egyszerű mondat valójában egész vállalkozásokat tesz próbára . Mert nagyon sok magyar vállalkozó úgy lép ki a nemzetközi porondra, hogy viszi a hazai mintákat, referenciákat, gondolkodásmódot – de ezek kint nem relevánsak. A nemzetközi piac sokkal gyorsabb, könyörtelenebb és fókuszáltabb abban, mit tekint értéknek . „Ha nincs bevételed, ha nincs skálázhatóság, akkor az egész csak egy ötlet. Hiába magyar sikersztori. Ott kint az nem érdekel senkit.” Ez különösen akkor volt éles felismerés, amikor László és csapata próbáltak amerikai befektetőkkel, ügyfelekkel tárgyalni. A magyar piacon elért eredmények nem jelentettek előnyt. Nem voltak értelmezhetőek. Az emberek nem a múltat nézték, hanem azt, hogy van-e most, azonnal működő modell. „Volt, hogy valaki azt mondta: ‘Ez tök jó, de én ezt nem látom magam előtt.’ Nem a gondolat a lényeg, hanem hogy el tudod-e adni neki, úgy hogy értse.” Ez a különbség a startupok és a működő cégek világa között: a startup még csak próbálkozik, a piac pedig választ akar. Nem lehet hosszasan magyarázni, mit akarunk majd egyszer csinálni – csak azt nézik, mi működik már most. Ezért kellett újragondolni az egész kommunikációt, értékesítést, és azt is, hogyan mutatják meg a terméket vagy szolgáltatást . „Át kellett csomagolni. Ugyanaz volt benne, csak úgy kellett elmondani, hogy azt mondják rá: kérem. Ez nem marketing, ez túlélés.” Ha egy magyar startup ki akar lépni a nemzetközi piacra, nem elég jól hangzó ötletekkel és magyar referenciákkal előállni. Minden mondat, minden ajánlat, minden prezentáció csak akkor számít, ha a másik fél üzletet lát benne. A vízió önmagában nem termel bevételt. A működés igen. „Amíg csak egy szép történet, addig nem cég vagy. Hanem narratíva.” Ez a felismerés fájdalmas, de felszabadító is. Mert ha túljutsz rajta, akkor végre elkezdhetsz valódi vállalkozóként viselkedni – nem álmodozóként. Az első igazi nemzetközi lépés? Tudni, hogy nem az számít, honnan jössz. Hanem, hogy mit raksz le. Nem ott vagy, ahol növekedni lehet? Akkor rossz helyen vagy. Mi van akkor, ha nem veled van a baj – hanem a környezettel? Jáger László története arról az egyre élesebb felismerésről szól, hogy Magyarország sok szempontból jó indulásra, de nem a növekedésre lett kitalálva. „A magyar piac nagyon jó, ha valamit el akarsz indítani. De ha növekedni akarsz, ott már nem vagy jó helyen. Egy idő után azt éreztem: egyszerűen nem vagyunk ott, ahol növekedni lehet.” László több ponton is elmondja, hogy Magyarországon nincs elég visszajelzés , nincs elég nyomás, nincs elég tét. Ha valamire nincs piaci válasz, azt sokszor a környezet sem tükrözi vissza. Így könnyen beragadsz egy működésbe, ami már nem visz előre – de ezt senki nem mondja meg. „Külföldön azonnal visszajelzést kapsz. Vagy működik, vagy nem. Itthon bele lehet szokni abba, hogy nem történik semmi – és azt hiszed, hogy ez normális.” Meddig vagy hű egy működéshez, ami nem visz előre? És mikor jön el az a pont, amikor már nem csak a terméket vagy az üzleti modellt kell újragondolni – hanem az egész pályát, amin mozogsz. „Nem az ötlettel van baj. Hanem azzal, hogy nem ott vagy, ahol valóban növekedni lehet. És ha nem tudsz időben váltani, akkor nem skálázol – csak vegetálsz.” László ezzel nem azt mondja, hogy mindenkinek el kell költöznie. Azt mondja, hogy akinek nemzetközi ambíciói vannak, annak ott kell lenni, ahol a piac, a pénz, a partner, a tét. Amit ez a történet tanít Jáger László nem tanácsokat ad, hanem elmondja, mit tanult a saját bőrén : pénzről, döntésről, rendszerhibákról, és arról, hogy a helyszín néha fontosabb, mint az ötlet. Ha vállalkozóként nemzetközi pályára lépnél , vagy csak szeretnéd végre tisztábban látni, miért nem skálázol, miközben dolgozol érte , ez az epizód neked szól. 🚀 Szeretnél részesedést egy startupban – anélkül, hogy mindent kockáztatnál? Most lehetőséged van mikrobefektetőként csatlakozni. A tulajdonosi kártya megvásárlásával a belépés egyszerű és automatizált . Akik ma lépnek, holnap előnyből indulnak. 🎧 Hallgasd meg a teljes epizódot , ha mélyebben érdekel mi az, amit csak külföldön tudsz megtapasztalni – de itthonról sosem. 💬 Te mit viszel magaddal László történetéből? Oszd meg és küldd el egy vállalkozó ismerősödnek! Jáger Lászlóról "A kollégáimmal már 20 éve vagyunk jelen a magyar piacon, több száz cégnek, illetve nonprofit szervezetnek segítettünk saját arculatú ügyfél-, valamint tag-, illetve támogatói kártyák kibocsátásában – akkor még plasztik alapon. Azonban amennyire „menő” volt évtizedekkel ezelőtt az, ha mondjuk egy szakszervezet a papír alapú tagkártyát plasztik kártyára cserélte, manapság már ez retrónak tűnik: egyrészt már egyre többen a mobiljukban tárolják a kártyáikat, másrészt a plasztik szó ma már szinte egyet jelent a környezetszennyezéssel. Ezért is döntöttünk új évekkel ezelőtt, hogy elindulunk a virtualizáció irányába, de – egyedülálló módon – úgy, hogy egy hibrid rendszert hozunk létre: a plasztik kártyákból is lehet virtuálisat csinálni, vagy fordítva. Azonban azt már előre láttuk, hogy csak a magyar piac nem képes kitermelni a fejlesztéshez szükséges több száz millió forintot, ezért úgy döntöttünk, hogy az új platformunkat, már a nemzetközi piacra fogjuk felépíteni." Benefit Barcode Inc. a neten Honlap Webshop Facebook LinkedIn Twitter Instagram A beszélgetés alapján készült cikkek Recap: amikor először beszélgettünk

<< Vissza az epizódokhoz Hiteles Vezetés / Polgár Zita 2021. augusztus 5. "Amióta az eszemet tudom, emberekkel foglalkozom, s a pályafutásom első tizenegy évét a versenyszférában töltöttem. Sikeres fejvadászból lettem vezető, és a romokból építettem fel, majd tettem szárnyalóan eredményessé egy országos hálózatban működő toborzás–kiválasztási csapatot. Néhány év alatt a piacvezetők közé kerültünk. Miközben ezen munkálkodtam, arra lettem figyelmes, hogy természetes módon érzem, mire van szükségük az embereimnek ahhoz, hogy igazi lelkesedéssel és elhivatottsággal dolgozzanak a közös víziónk megvalósulásán. Ugyanakkor azt is láttam, milyen hatalmas károkat, valamint súlyos szervezeti betegségeket okoz a vezetői hitelesség hiánya: munkavállalók tömegei szomjazzák az olyan vezetőket, akik szolgálatnak tekintik ezt a rendkívüli küldetést, nem pedig öncélúan, hatalomvágyból cselekednek. Ez a felismerésem végül oda vezetett, hogy egy ponton teljesen kiábrándultam abból, amit ma „vezetésnek” hívnak, és a szeretett pályámat otthagyva végleg hátat fordítottam az üzleti világnak. Legalábbis ezt hittem. Nemrég azonban erős hívást éreztem arra, hogy könyvet írjak „Szárnyalni csak másokat emelve lehet” címmel, amelyben megoszthatom a világgal a szakmai tapasztalataimat arról, hogy mire van szükségük a munkavállalóknak a vezetőjüktől és mindazt, ami a vezető hitelességét jelenti. Vallom ugyanis, hogy vezetés az emberekkel való bánásmód művészete, amely akkor hiteles, ha a vezető az emberekre értékként nem pedig eszközként tekint, és eszerint is cselekszik, méghozzá önazonosan, egy nemes ügyet szolgálva. Vezetői és Önismereti Mentorként így ma már abban támogatom a vezetőket, hogy eredményes, elhivatott és elkötelezett csapatot teremtsenek, eközben megleljék a belső egyensúlyukat és megismerjék (a legjobb) önmagukat. A tevékenységemmel ahhoz kívánok hozzájárulni, hogy a jövőben olyan emberek töltsenek be vezetői posztot, akik nap mint nap tiszta szívvel, józan ésszel és igaz tettekkel akarják szolgálni a rájuk bízottakat. Olyanok, akik tudják, hogy vezetőként szárnyalni csak másokat emelve lehet."" Polgár Zita a neten Honlap Facebook Instagram LinkedIn MagyarBusiness

<< Vissza az epizódokhoz Ma este Színház Kft. / Limbacher Tivadar 2023. június 30. Limbacher Tivadar egy vérbeli sorozatvállalkozó, motivációs előadó és nonprofit mentor, aki pályafutását Brüsszelben, az Európai Bizottságnál kezdte, mint kommunikációs tanácsadó, ahol bár értékes tapasztalatokat szerzett, ám igazi karrierje akkor kezdődött, mikor hazatért Budapestre, hogy ötleteit megvalósítva számos startupot alapítson. Ezek közül a legnépszerűbb a 11 évvel ezelőtt alapított a Ma este Színház!, egy last minute színházjegy weboldal, www.maesteszinhaz.hu , melynek köszönhetően már több mint egymillió ember juthatott hozzá megfizethető áron kulturális eseményekhez. Mint szociálpszichológus, négy évvel ezelőtt létrehozta az Axon Labs www.axonlabs.hu kutatócéget, amelynek célja az olyan legmodernebb neurótudományi és bioszenzor technológiák itthoni meghonosítása és szintetizálása, mint az eye tracking, azaz szemmozgás-követés. Tivadar nem csak vállalkozásai révén tevékenykedik, hanem aktívan részt vesz nonprofit kezdeményezésekben is. Társalapítója volt a Mentorshipnek, egy olyan nonprofit szervezetnek, amely ingyenes mentorálást nyújt fiatal vállalkozóknak. Emellett gyakran szerepel főelőadóként konferenciákon és vendégelőadóként vezető egyetemeken. Számos elismerést és díjat kapott eddigi eredményeiért, többek között az Év Fiatal Vállalkozója, Legjobb E-kereskedelmi Weboldal, Seedcamp, International Visitor Leadership Program (IVLP), Young Transatlantic Leaders Initiative, European Young Innovators Forum, Aspen Young Leaders Program és Aspen Ideas Festival Fellow 2023 díjakat. Tivadar a podcastjában izgalmas témákat boncolgat, amelyek között szerepelnek a neurótudomány, a technológia, a vállalkozások és a kultúra modern helye is. Limbacher Tivadar a neten LinkedIn Ma este Színház Kft. a neten Honlap Facebook Instagram Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Vállalkozás lépésről-lépésre - Piacra Lépési Stratégia 1.0 2020. november 12. Vállalkozás lépésről-lépésre sorozatunk nyolcadik részében a Piacra Lépési Stratégiáról beszélünk.