Hallgasd meg a Magyar Business podcastot: vállalkozói stratégiák, gyakorlati tippek és inspiráló történetek KKV-k és startupok vezetőinek. A Magyar Business Podcast -ről Célunk, hogy egy cégre szabott, részletesen kidolgozott, profi üzletfejlesztési stratégiával felgyorsítsuk a magyar vállalkozások növekedését! Stratégiai vállalkozásfejlesztési tippek minden héten *Garantáltan egyedi és hasznos tartalom! Iratkozz fel stratégiai hírlevelünkre! Történetünk 2020. szeptemberében indítottuk a Magyar Business podcast adásait, azzal a céllal, hogy naprakész, haladó szintű és modern szemlélettel átbeszéljük a mai vállalkozásokat érintő témákat. Friss Podcast Epizódok További epizódok Legyél a Vendégünk Ki az ideális vendég és hogyan jelentkezhetsz? Kövess Minket Mielőtt külföldi terjeszkedésbe kezdesz oktasd magad!

Online vállalkozás nulláról: miért nem a munka hiányzik, hanem a rendszer? AI, social media és mérés - vállalkozóknak. Hallgasd meg! << Vissza az epizódokhoz Nem a munka hiányzik, hanem a rendszer - online vállalkozás nulláról 2026. június 22. Van egy mondat, ami végigvonul ezen az egész beszélgetésen, és ha csak ennyit viszel magaddal, már megérte: a legtöbb ember nem azért akad el, mert nem dolgozik eleget. Hanem mert nincs egy működő rendszer a fejében - és a döntései mögött. Ezt Takács-Vekszli Gertrúd mondja, és nem kívülről beszél róla. Végigment rajta, egytől egyig. Kétgyerekes édesanya, közel a negyvenhez, a Győr környékéről. A családjában volt már vállalkozó - az apja a rendszerváltás után váltott, kamionsofőrként ma is dolgozik -, az anyja viszont az önkormányzatnál, pénzügyi előadóként. Ez a pénzügyi vonal Gertrúdot is megfogta: a húszas évei elején személyi bankárként vállalkozott. Aztán jött a 2008-as válság, és úgy érezte, még nem áll elég stabilan ahhoz, hogy ezt merje csinálni. Onnantól jó pár évig alkalmazott volt. Rengeteg iparágban: reklámszakma, informatikai rendszerek, másolástechnika, pénzváltó. Az utóbbi különösen sokat elárul: napi 12 óra, 40 perc szünettel, néha úgy, hogy le sem tudtál ülni. Gyerekek mellett ez nem volt tartható - sem időben, sem fejben. Szóval amikor jött az online lehetőség, nem kérdezgetett sokat. 2021 őszéig még Facebookja sem volt , az Instagramról meg a TikTokról csak hallott. 2022 januárjában mégis belevágott - nulláról tanulta meg, hogyan működik az egész. Ma business és sales folyamat tanácsadóként, social media szakemberként dolgozik, life és business coach szemlélettel. Azokkal találja meg igazán a közös hangot, akik érzik, hogy többre képesek - csak még nem állt össze bennük a "hogyan". Ebben az adásban Fóris Attilával arról beszélgetnek, ami a felszín alatt van: gondolkodásmód, félelmek, az AI valódi szerepe, a konzisztencia ereje, és az, miért a mérés választja el a tudást a feltételezéstől. Kezdjük. Nulláról, profil nélkül: az igazi tét nem a technika Sokan azt hiszik, az online világba lépés technikai kérdés. Hogy meg kell tanulni a felületeket, az algoritmusokat, a szoftvereket. Gertrúd története épp az ellenkezőjét mutatja. A semmiből indult - szó szerint. 2021 őszéig nem volt közösségi profilja, és 2022 januárjában kezdett online dolgozni. Az informatikai háttere megvolt, de a social media világa teljesen idegen volt. Mégsem ez volt a nehéz rész. Ahogy ő fogalmaz, korábban belecsöppent jó pár nehéz munkába - például a kereskedelmi rendszereknél, ahol nyáron, egy hét tapasztalattal kellett dühös ügyfelek sorát kezelnie reggel hattól. Ehhez képest az online tér nem azért ijesztő, mert nehéz technikailag. Akkor mi a valódi tét? A szabadság, amit cserébe kapsz - és az, hogy ezt tudatosan használd. Gertrúd számára ez kézzelfogható: minden reggel nyugodtan ébresztheti a gyerekeit, ő megy értük, és nincs olyan iskolai esemény, amiről lemaradna. "Leggyakrabban én adok a gyerekeimnek puszit, én megyek értük, és nincs olyan ünnepségük, ahol ne lennék ott." Ez nem mellékes haszon. Ez maga a cél. De pont ezért fontos kimondani: az online vállalkozás nem attól lesz szabadság, hogy otthon ülsz a laptop előtt. Attól, hogy tudod, miért csinálod, és cserébe miről mondasz le. A technika megtanulható. A "miért" nem jön magától. TANULSÁG: Az online világba lépés nem technikai akadály, hanem döntés kérdése. A szabadság csak akkor ér valamit, ha tudod, mire használod - különben csak áthelyezted a mókuskereket egy másik helyszínre. Nem az eszköz tart vissza, hanem a félelem a kritikától Ha megkérdeznéd az embereket, miért nem mernek belevágni az online jelenlétbe, valószínűleg azt mondanák: bonyolult, nincs rá idő, nem értenek hozzá. Gertrúd szerint ezek csak ürügyek. A valódi ok mélyebben van. A félelem a kritikától. Online ugyanis bárki bármit a képedbe mondhat - és meg is teszi. Szemtől szemben az emberek udvariasabbak, de egy kommentmezőben nincs ilyen visszafogottság. És ha ezt magadra veszed, az azonnal megállít a cselekvésben. "Szemtől szemben nem mondja meg neked a véleményét senki, de a social media megmondja. És ha magadra veszed, az megint megállít a cselekvésben." Ez a pont az, ahol a legtöbben elakadnak. Nem azért, mert nem tudják, melyik gombot kell megnyomni, hanem mert nincsenek tisztában önmagukkal annyira, hogy meg merjék védeni az érdekeiket, a véleményüket, a döntéseiket. Itt kapcsolódott be Attila is: szerinte minden innen indul. Gondolkodásmód, pszichológia, a saját démonjaink, a félelmeink, a gátlásaink. Hiába a legjobb eszköz a kezedben, ha a fejedben nincs meg az a rugalmasság, hogy átállj egy új működésre, akkor az egész csak üres buborék marad. És ez nem egy egyszeri akadály, amit egyszer leküzdesz, aztán kész. Gertrúd maga is bevallja: ő is átesett azon, hogy félt megmutatni magát. A különbség az, hogy ő nem várt arra, amíg elmúlik a félelem - cselekedett ellene. Mert a kritika nem fog eltűnni. A kérdés csak az, hogy hagyod-e, hogy megállítson. TANULSÁG: Az online jelenlét legnagyobb akadálya nem technikai, hanem belső: a kritikától való félelem. Aki nincs tisztában önmagával annyira, hogy kiálljon a döntései mellett, az a legjobb eszközzel sem fog elindulni. Az AI csak tükör: annyit ad vissza, amennyit el tudsz mondani Az AI körül ma akkora a zaj, hogy könnyű azt hinni: ez egy varázseszköz, ami helyetted gondolkodik. Gertrúd tapasztalata józanabb - és sokkal hasznosabb. Az AI nem tud helyetted dönteni arról, hogy mit akarsz. Ha te magad sem tudod, mit szeretnél, akkor amit az AI kidob, az pontosan olyan lesz: semmilyen. Ahogy Attila megfogalmazta a beszélgetésben, ezek az eszközök egy tükörhöz hasonlítanak - egyre pontosabban, részletesebben dolgoznak, de csak azt tudják visszaadni, amit te magad is el tudsz magyarázni. "Az AI csak azt tudja visszamondani, vagy abban tud neked segíteni, amit el is tudsz magyarázni." És itt jön a lényeg, ami miatt két ember kezében ugyanaz az eszköz teljesen máshogy működik. Az AI nem érti az emberi kapcsolódásokat. Nem érti, hogy valakinek miért fáj egy probléma, miért akar lefogyni, miért akar szabadon dolgozni. Ha te nem érted ezt a fájdalompontot, akkor nem tudod elmondani neki, milyen szöveget, milyen videót, milyen megoldást szeretnél. Gertrúd őszintén beszél arról is, hogy neki sem ment elsőre. Másfél évébe telt, mire eljutott oda, hogy úgy "magyarázzon" az AI-nak, mintha egy tízéves gyereknek tenné - lépésről lépésre, kontextussal. És pont ezért óvatos azokkal a csábító ígéretekkel, hogy "adok neked 50 tökéletes hook-ot": ha a rendszer nem ismeri az iparágadat, ezek üresek maradnak. Az AI tehát nem a gondolkodásodat váltja ki. Felerősíti azt - akármilyen is. TANULSÁG: Az AI annyit ér, amennyit te bele tudsz tenni. Ha nem érted a saját ügyfeled fájdalompontját és nem tudod, mit akarsz, az eszköz ezt csak visszatükrözi. A munka nálad kezdődik, nem a promptnál. A sablonok csapdája: miért nem működik a "mindenkinek ugyanaz" Gertrúd első online tapasztalata - mint sokak számára - a network marketing volt. És itt ütközött bele abba, ami azóta is az egyik vezérelve. Mindenhol ugyanazokat a dolgokat tanították. Ugyanazok a szövegek, ugyanazok a módszerek, ugyanaz a forgatókönyv. Gertrúd pedig nem tudott ezzel azonosulni. Nem magával az üzleti modellel volt baja - azt a mai napig az egyik legjobbnak tartja a maga műfajában -, hanem azzal, hogy a kész sablonokat ráhúzták mindenkire. És történt valami érdekes. Amikor ő a saját, más megközelítésével dolgozott, az emberek pont emiatt csatlakoztak hozzá: "Mindenki úgy csatlakozott hozzám, hogy nem is értem, eddig miért nem gondoltam erre így, ebben a formában - de ez így tetszik." Ez nem véletlen. A pszichológia és az, ahogyan döntéseket hozunk, nem fog megváltozni. Mindig is valamennyire szimpátia és érzelmek alapján döntünk. Ezért ha jól fogod meg a mondanivalód - mert tudod, mit akarsz, és őszinte vagy -, annak van piaca. Minden másnak legfeljebb egy ideig. A sablonok csábítóak, mert kész megoldást ígérnek. De pont ettől válsz egyformává mindenki mással. Az "50 tökéletes hook" nem azért nem működik, mert rossz, hanem mert nem rólad és nem a te iparágadról szól. Attila ezt a YouTube-on figyelte meg: több tízezer ember mutat be lényegében ugyanazt, mégis van, aki sikert ér el vele - egyszerűen azért, mert másképp néz ki, máshogy beszél, más a stílusa. Mert a végén emberek vagyunk, és nem mindenkinek ugyanaz az igénye. TANULSÁG: A kész sablon a leggyorsabb út ahhoz, hogy összemosódj a versenytársaiddal. Az emberek érzelmek és szimpátia alapján döntenek - amit őszintén, a saját hangodon mondasz el, annak van piaca, a másolatnak csak átmenetileg. Konzisztencia: a pohár víz, amit minden nap beleöntesz Ha Gertrúdnak lenne egy kedvenc szava az egész online jelenlétben, az a konzisztencia lenne. És nem véletlenül. A Pinterest példáján keresztül mutatja meg, miért. Ott, ha jól nyomkodod a fájdalompontokat, egyetlen jól elkészített pin nagyon sokáig életben marad. De ugyanez igaz a social mediára is: nem az számít, hogy egyszer volt egy videód, ami nagy nézettséget ért el, aztán egy hét múlva senki nem emlékszik rá - és te sem tudod, miért működött, vagy hogyan csinálnád újra. "Ha minden nap beleöntesz egy pohár vizet, az látszik. Ha csak csinálod minden nap a dolgodat, annak lesz eredménye." A kisebb, de folyamatos elérés sokszor többre visz, mint egy egyszeri kiugrás. És ez nem motivációs közhely nála - konkrét személyes példával támasztja alá. Tavaly elkezdett futni. Eleinte folyamatosan a számokat figyelte: mennyit futott, mikor lesz meg a következő 100 kilométer. Az első 100 kilométer hat hónapig tartott. Aztán változtatott egy dolgon: nem a számra koncentrált, hanem a folyamatra. Minden alkalommal csak annyit nézett, hogy meg akar hallgatni egy adott podcastet - és ahhoz futnia kellett. A következő 100 kilométert így 11 hét alatt teljesítette. Ugyanez a logika működik a tartalomnál is. Ha arra figyelsz, hogyan rakd ki a következő videót minél jobb minőségben, és minden nap teszed a dolgod - mert tudod, hogy lesz eredménye -, akkor a kitett tartalom dolgozik érted. Akkor is, amikor te épp nem vagy jelen. Mert nem tudhatod, mikor dönt úgy valaki hajnali kettőkor, hogy megnézi a videódat, és onnan végignézi a többit is. TANULSÁG: A konzisztencia veri a kiugró pillanatot. Ha a folyamatra figyelsz a számok helyett, és minden nap leteszed a magadét, a már kint lévő tartalom akkor is dolgozik érted, amikor te nem. A legtöbb vállalkozó nem a munkával van bajban, hanem azzal, hogy nincs tiszta rendszer a döntései mögött. Megvan a "mit" - csak a "hogyan" nem állt össze. Ha ismerős, ne találgass tovább egyedül. Foglalj egy ingyenes stratégiai beszélgetést , és nézzük meg együtt, hol akad el a rendszered: 👉 https://www.magyarbusiness.org/ Amit kell, és amit akarsz: építs a saját erősségeidre A vállalkozói lét egyik nagy önbecsapása, hogy azt hisszük, csak azt fogjuk csinálni, amit szeretünk. A valóság árnyaltabb - és Gertrúd meg Attila is őszintén beszél róla. Mindig lesz olyan rész a munkádban, amit nem szeretsz. Gertrúdnak például a számlázás a mumusa - pénzügyi végzettsége ellenére, vagy épp amiatt, mert tudja, milyen könnyű elrontani. A kérdés nem az, hogy van-e ilyen feladat, hanem hogy milyen arányban. Ahogy Attila felteszi: a munkádnak az 5%-a az, amit nem szeretsz, vagy az 50%-a? "Amikor azt csinálod, amit szeretsz és tudsz csinálni, és arra alapozod az egészet, akkor sokkal könnyebb dolgod van. Nem tűnik annyira nehéznek." Itt jön be a legfontosabb alapelv: magadból kell kiindulnod. Mielőtt belevágsz bármilyen vállalkozásba, érdemes jobban megismerned önmagad - mit szeretsz, mit nem, milyen veled született adottságaid vannak, mit tanultál meg az elmúlt években. És erre építeni. Gertrúd ezt egy konkrét határral illusztrálja. Szeret sütni, és szépen is csinálja - de cukrász sosem lenne, mert nem bírná, hogy előre megadott időpontokra ugyanazt a tortát kelljen gyártania. Hiába az ügyesség, ha a működés maga nem passzol hozzá. És van itt egy gyakorlati tanács is: érdemes több lábon állni. Gertrúd amikor sokat volt otthon, elment négy órában egy multihoz dolgozni - de nyíltan kommunikálta, hogy mellette ott a vállalkozása. Mert ha őszintén kommunikálsz, mindig van megoldás. TANULSÁG: Nem az a kérdés, van-e a munkádban olyan rész, amit utálsz, hanem hogy mekkora arányban. Építs a saját erősségeidre, indulj ki magadból - és állj több lábon, nyílt kommunikációval. AI vagy szakember? Ne keverd össze a kettőt Ahogy egyre több mindenre használjuk az AI-t, egyre fontosabb kérdés: mikor elég egy gép, és mikor van szükség valódi szakemberre? Gertrúd és Attila tisztán húzza meg a határt. Az AI egy generalista. Próbál minél több dologról, minél személyre szabottabban válaszolni - de nem ugyanaz, mint amikor elmész egy szakemberhez, aki ugyanazt csinálja évtizedek óta, és még mindig toppon van. Attila jó analógiát hoz: az AI olcsó belépő, havi pár ezer forint. Egy tanácsadó vagy coach óradíja ennek a sokszorosa. De a kettő nem egymás ellensége. Sőt: "Az AI tud neked abban segíteni, hogy egyáltalán hogyan menjél ahhoz a szakemberhez, mit kérdezzél, mik azok a pontok, amiben kell visszajelzés." Vagyis az AI-t használhatod arra, hogy felkészülj a szakemberrel való találkozóra - hogy a megfelelő kérdéseket vidd magaddal, és a drága időt valóban a lényegre fordítsd. Gertrúd egy fontos korlátra is rávilágít a coaching kapcsán. A coaching lényege épp az, hogy ne ismerd előre a másik történetét - mert ha már van egy benyomásod róla, nem tudsz pártatlanul, befolyásolásmentesen kérdezni. Egy AI esetében, amelyik már "tud rólad dolgokat", kérdés, mennyire képes ezt félretenni. A jó kérdezés művészete - az aktív hallgatás, ahol a másik maga találja meg a választ - egyelőre nagyon emberi terep. TANULSÁG: Az AI generalista, a szakember specialista - ne keverd össze a kettőt. A legokosabb, ha az AI-t arra használod, hogy jobban felkészülj a szakemberrel való munkára, ne pedig helyette. Digitalizáció és keretek: a rendszer, ami megvéd az időrablástól Itt a beszélgetés nagyon gyakorlati terepre lép - oda, ahol sok magyar vállalkozás láthatóan vérzik. Sok cég egész egyszerűen nincs digitalizálva. Attila visszatérő tapasztalata, hogy ez itthon meglepően gyakori, és Gertrúd csak rátesz egy lapáttal: van, ahol még mindig telefonon próbálnak mindent megbeszélni. Pedig ma már léteznek olyan alkalmazások, amelyekben több ember látja, ki hol tart a folyamatban, mit csinált meg, mihez kell segítség - anélkül, hogy minden apróságért fel kellene hívni egymást. Itt két dolog kapcsolódik össze. Az egyik az időgazdálkodás : a hívások, a ki nem mondott szabályok, a "majd megbeszéljük telefonon" rengeteg időt elvisznek. A másik a keretek hiánya . Gertrúd szerint nagyon sokan azért úsznak el, mert nem tudnak nemet mondani, és nincsenek felállított kereteik, szabályaik. Van egy előretekintő tanácsa is, ami sokba kerülhet, ha figyelmen kívül hagyod: "Ha van ügyfélbázisod, lépjünk már meg egy CRM rendszert. Mert amikor majd meg kell csinálni két-három-négy-öt év múlva, és fel kell tölteni ezzel a rengeteg adattal, az brutál idő - és nagyon fog fájni." Vagyis a rendszert nem akkor kell kiépíteni, amikor már fáj, hanem előtte. Az infrastruktúra kiépítése időt és pénzt kér most - de a halogatás sokkal többe kerül később. És van egy árnyoldal is, amiről ritkán beszélnek: az otthoni, egyedüli munka magányos tud lenni. Gertrúd ezt hamar átfordítja magában, de elismeri, hogy ez a vállalkozói lét egyik valós ára. TANULSÁG: A digitalizáció és a tiszta keretek nem luxus, hanem idővédelem. A rendszert akkor építsd ki, amikor még nem fáj - mert utólag bepótolni sokkal drágább, idegtépőbb és lassabb. Találd meg, miben vagy jó: gyerekként és vállalkozóként is Ez a blokk személyesebb terepre visz - de a tanulság ugyanaz marad, mint az üzletben. Gertrúd egy saját gyerekkori emlékkel indít: egy kerek évig járt karatéra, az első vizsga után pedig azt mondta, köszöni, nem kér többet. Nem azért, mert rossz volt benne - hanem mert két órán keresztül csendben kellett lennie, és megmondták neki, mit csináljon. Ez nem az ő világa. A futás, a pilates, a társas formában végzett mozgás viszont igen. A lényeg: meg kell találni, mibe vagy jó - és arra ráállni. Ez gyerekként és felnőttként is igaz. "Minél hamarabb megtalálni azokat a dolgokat, amiben a gyerek jó, és arra a pályára állítani." Attila szerint pont ez az, amiről szülőként túl keveset beszélünk: az alapdolgokon túl (tiszta ruha, étel az asztalon) az lenne a feladat, hogy felismerjük, miben tehetséges a gyerek, és minél korábban abba az irányba tereljük. Az oktatási rendszer sajnos nem erről szól. Gertrúd itt a saját, nehezebb valóságáról is őszintén beszél. Kisfia ADHD-s és autista, és a család útja a diagnózisig tele volt olyan helyzetekkel, ahol szakemberek előítélettel, lekezelően vagy egyszerűen rosszul álltak a kérdéshez. A tanulság kettős: egyrészt ezekre a helyzetekre a gyerekeket fel kell készíteni, mert lesz ilyen a környezetükben. Másrészt meg kell tanulniuk diplomatikusnak lenni - de a saját érdekükért kiállni. És itt ér össze a két szál. Mert pontosan ez az, amit egy vállalkozónak is meg kell tanulnia: ismerni a saját adottságait, és kiállni magáért akkor is, ha a "szakértő" mást mond. TANULSÁG: Akár gyereknevelésről, akár vállalkozásról van szó, ugyanaz a kulcs: ismerd fel, miben vagy jó, és arra építs. És tanulj meg kiállni magadért - még a tekintélyt sugárzó véleményekkel szemben is. A számok nem hazudnak: a mérés választja el a tudást a feltételezéstől A beszélgetés egyik legerősebb, leggyakorlatibb tanulsága a végére csúcsosodik ki - és ez az, ami a legtöbb vállalkozónál hiányzik. Amíg nem mérsz, csak feltételezel. Gertrúd egy konkrét példán mutatja meg: a nyári "uborkaszezon" sokak fejében axióma - karácsonykor meg "úgysem lehet eladni". De honnan tudod? Be tudod bizonyítani számokkal? Vagy csak hallottad valakitől, és azóta ténynek veszed? "Ne gondolkodjunk senki más fejével. Kérdezzünk, próbáljuk ki. Amíg nem mérsz, addig csak egy elmélet." Attila ezt egy saját vállalkozásuk példájával támasztja alá: ők ténylegesen kipróbálták, és számokkal tudják bizonyítani, hogy június végétől augusztus végéig náluk nem történik semmi. Ezért arra az időszakra a social media, a blog, az emailek takarékra vannak állítva - tudatosan. De ez nem feltételezés volt: két-három év adatából jöttek rá, miután előtte végigpróbálták így is, úgy is. A különbség óriási. Ha valami nem működött, a kérdés nem az, hogy "akkor ez rossz", hanem hogy miért nem működött. Lehet, hogy aznap nem volt jó. Tedd ki két hónap múlva ugyanazt, és mérd meg újra. "Amikor az ember csak az érzelmeire, az emlékeire, a hallott dolgokra támaszkodik, akkor az csak feltételezés. A számok azok sosem hazudnak." Ez az, ami elválasztja azt, amit tudsz , attól, amit gondolsz, hogy tudsz . És aki ezt a határt tisztán húzza meg, az tud valóban tudatos döntéseket hozni. TANULSÁG: Amit nem mérsz, azt csak feltételezed. A "nyáron úgysem megy" és társai addig hiedelmek, amíg számokkal alá nem támasztod őket. A számok nem hazudnak - és ők választják el a tudást a tippeléstől. A vendégről Takács-Vekszli Gertrúd kétgyerekes édesanya és vállalkozó, aki hosszú utat járt be a klasszikus munka világától az online térig. Pénzügyi háttérrel indult, dolgozott számtalan iparágban, majd network marketingen keresztül talált rá a saját útjára. 2021 őszéig egyetlen közösségi profilja sem volt - ma business és sales folyamat tanácsadóként, social media szakemberként segít vállalkozóknak, life és business coach szemlélettel. Nem kész válaszokat ad, hanem abban támogat, hogy mások is megtalálják a saját rendszerüket és irányukat - mert ő maga is végigment mindezen, egytől egyig. Kövesd Gertrúdot: https://linktr.ee/gertrudvtakacs.lr Tetszett az adás? Akkor három dologgal sokat segítesz - magadnak és másoknak is: Hallgasd meg a teljes epizódot - a beszélgetés tele van olyan részletekkel, amik egy összefoglalóba nem férnek bele. Oszd meg egy vállalkozó ismerősöddel, akinek pont most van szüksége erre a szemléletre. Iratkozz fel, hogy ne maradj le a következő beszélgetésekről. És ha többre vágysz a hallgatásnál: Ha magadra ismertél - dolgozol eleget, mégsem áll össze a rendszer -, akkor itt az ideje, hogy ezt ne egyedül próbáld megfejteni. Foglalj egy ingyenes stratégiai beszélgetést, és nézzük meg együtt, hol akad el a működésed, és mi az első konkrét lépés: 👉 https://www.magyarbusiness.org/

A Magyar Business egy olyan közösség ahol partneri kapcsolatok születnek, vállalkozói párbeszédek folynak, áramlik a tapasztalatcsere, és mindennek fókuszában a vállalati skálázás, a stratégiai tervezés, nemzetközi fejlődés és a profitnövelés áll. Home: Welcome Startupnak és KKV-nak más stratégia kell, de a siker alapelvei közösek. A káosz helyett egyértelmű iránytűt adunk a kezedbe: stratégiát, ami működik a mindennapokban és biztosítja a növekedést Honnan tudod, hogy a vállalkozásodnak stratégiai problémai vannak? Ha a következő helyzetekben magadra ismersz, nagy eséllyel a stratégiádban van a hiba. 😟 Szorongás a lelkesedés helyett Ha a vállalkozásodra inkább aggodalommal, mint motivációval gondolsz, az nem csak érzelmi kérdés. Ez sokszor mélyebb stratégiai problémára utal. 🔁 Visszatérő problémák Ugyanaz a hiba újra és újra felbukkan? Ez általában azt jelenti, hogy a működésed nincs összehangolva a stratégiáddal. ⏸️ Megrekedt fejlődés Ha a cég nem lép előre, az ok gyakran a vízió, célok, csapat és szerkezet közötti hiányzó összhang. 📉 Stagnáló vagy csökkenő KPI-ok Amikor a számok nem nőnek, az legtöbbször a stratégia rugalmasságának vagy piaci illeszkedésének hiányát jelzi. Ha magadra ismertél, ne várd meg, míg a helyzet súlyosbodik. Itt az idő a stratégiára. Miért dolgozz velem? Mert egyszerűbbé, világosabbá és fókuszáltabbá teszem a vállalkozásod stratégiáját. ✨ Mondj búcsút a bonyolult kihívásoknak Nem kell többé egyedül küzdened a problémákkal. Segítek gyorsan felismerni és megoldani a gondokat, hogy ne akadj el a hibáknál, hanem bátran haladj előre. 🧭 Világos irány, magabiztos döntések Közös munkánk során pontosan látni fogod, merre tartasz. Nem csak álmodozol a jövőről, hanem tudatosan, magabiztosan haladsz a céljaid felé. 🎯 Koncentrálj arra, ami számít Az erőforrásaidat a jövő építésére fókuszáljuk. Így kevesebb idő megy el a napi problémákra, és több marad arra, hogy valóban megéld a vállalkozásod sikerét. 🚀 Gyorsabb növekedés, kevesebb bizonytalanság A közös munka során olyan rendszert építünk, ami nemcsak segít elkerülni a hibákat, hanem fel is gyorsítja a növekedést. Így nem kell találgatnod, hanem egyértelmű lépések mentén haladhatsz előre. Nem kell többé egyedül küzdened a bizonytalansággal. Építsünk együtt olyan stratégiát, amivel valóban élvezheted a vállalkozásod sikerét. 💡 Kezdjük el a közös munkát 👋 Szia, Attila vagyok. Stratégiát építek, hogy ne törjön össze a tiéd. Miután elindítottam (és lezártam) a saját startupomat, felfedeztem a szupererőmet: 👉 belépni a káoszba, megtalálni a szűk keresztmetszeteket, és a „spagetti-működésből” tiszta, skálázható stratégiát csinálni. Amiben segítettem csapatoknak: ❌ „Fogalmunk sincs, mit csinálunk…” ✅ „Oké, ez tényleg működött.” Amit nem csinálok: 🚫 Bullshit 🚫 100 slide-os prezentációk 🚫 Üres motivációs frázisok 🚫 Elavult sablonok 2012-ből Amit viszont csinálok: Segítek startup-vezetőknek és KKV tulajdonosoknak olyan operációs rendszeret építeni, ami gyorsan skálázható — anélkül, hogy közben szétesne a cég. Miért csinálom? Hiszem, hogy a startupok és a KKV-k adják a legjobb esélyünket arra, hogy betegségeket gyógyítsunk, megoldjuk a legnagyobb problémáinkat, és egészségesebb jövőt építsünk. Túl sok cég bukik el csak azért, mert az üzleti oldal szétesik. 👉 Az én küldetésem: ezen változtatni. A vízióm: Egy egyszerű, erős és hatékony stratégiai keretrendszert adni, amivel a cégek a zseniális ötletből valódi, növekvő vállalkozássá válnak — anélkül, hogy közben elvesztenék a józan eszüket. ☕ Szeretnél együtt dolgozni vagy beszélgetni a stratégiádról? 👉 Foglalj időpontot vagy Kövess a LinkedIn-en Hogyan működik? – 3 egyszerű lépésben Pontosan tudni fogod, mi történik, és mikor. 📅 Foglalj időpontot Egy 30 perces online beszélgetésen megismerjük egymást és felmérjük, hogyan tudunk segíteni. Google Meet Rövid, célzott felmérés Foglalj időpontot most! 📝 Készüljünk fel együtt Küldünk egy rövid kérdőívet és néhány kulcskérdést, hogy a workshop során azonnal a lényegre tudjunk fókuszálni. Gyors kérdőív Előre átgondolt válaszok 🚀 Álljunk neki! Interaktív, strukturált beszélgetésben közösen dolgozunk ki egy stratégiát, amit azonnal tudsz használni. Stratégiai terv Konkrét lépések Összegzés + következő teendők Hogyan oldjuk meg a vállalkozásod problémáit egyszerűen? A legtöbb probléma gyökere stratégiai hiányosság. Ezt könnyen orvosoljuk egy világos, lépésről lépésre követhető üzleti stratégiával, az idővonal módszertan segítségével. Az eredmény: egy átlátható, “golyóálló ” terv, ami minimalizálja a bizonytalanságot és felgyorsítja a növekedést. Építsük fel a stratégiád. Nincs mellébeszélés. Nincs kifogás. Ez nem a „szokásos tanácsadás”, hanem egy fókuszált workshop KKV-knak, akik készen állnak gyorsan és okosan dönteni. Készen állsz? Célunk, hogy egy jól kidolgozott üzleti stratégián keresztül, felgyorsítsuk a magyar vállalkozások fejlődését! Stratégiai Vállalkozás Fejleszt ő tippek, heti rendszerességgel *Garantálom, hogy ilyet még nem kaptál IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE!

Csatlakozz a Nemzetközi Skálázás Konferenciához! Kapcsolódj magyar vállalkozókkal, tanuld meg a külpiaci terjeszkedés kulcsait. Nemzetközi Skálázás Konferencia Szeretnéd skálázni a céged? Meghódítanád a külpiacok egyikét? Jó helyen jársz! Légy részese Magyarország első vállalkozás skálázásával foglalkozó Konferenciájának! Mi a skálázás? Miért jó? Kinek érdemes? Mit lehet skálázni cégen belül? TÉMÁK 1. Skálázás - Cég elemeinek a skálázása (Rövid előadások 30 perc/téma + 15 perc Q&A) Agilis skálázás Cégek felkészítése a skálázásra Csapatépítés, csapat skálázása Digitális skálázás Franchise Kapcsolati tőke skálázása Marketing skálázása Munkáltatói márkaépítés Önjáró szervezet építése Pénz és a skálázás Skálázás generáció váltással / idősek hogyan adjak azt a cégvezetést a fiataloknak Skálázd az HR-t Termék skálázás Vásárlói kör skálázása Vezető mindset a skálázáshoz Skálázás külföldre (Kerekasztal/ Szabad beszélgetés / Vita) 2. Minden céget érdemes külföldre vinni? Ha igen, minden ország alkalmas minden cég számára? Adott cégtípusok melyik országba skálázzanak? Tapasztalatok bemutatása Európai piac kontra amerikai piac (Kerekasztal/ Szabad beszélgetés / Vita) 3. Amerikai üzleti szemlélet (Kerekasztal/ Szabad beszélgetés / Vita) 4. Amerika üzleti szemlélet, miben más mint az európai? Saját történet (Rövid előadások 30 perc/téma + 15 perc Q&A) 5. Hagyományostól eltérő skálázási modellek/történetek Izgalmas történetek Különbségek az amerikai és az európai picralépés között Formátumok Beszélgetés A műsorvezető és a vendég(ek) megvitatják az adott témát az irányadó kérdések segítségével Saját történet A vállalkozó bemutatja a saját vállalkozásának történetét beszélgetés vagy előadás útján. Előadás Rövid előadás, melyben a téma kifejtésre kerül, majd nézői és/vagy műsorvezetői kérdések megválaszolása Fő műsorvezető: Fóris Attila Kiknek elérhető: MB platform tagjainak ingyenes Helyszín: online, Zoom - zárt körben Időpont: Február 6-7-8 délután 15 órától 18 óráig (Kedd-Szerda-Csütörtök)

Böngészd a Magyar Business Podcast összes epizódját. Vállalkozói stratégia, skálázás, növekedés – találd meg, ami most a legjobban illik a cégedhez. Magyar Business Podcast Mentorált nemzetközi terjeszkedés lépésről-lépésre IRATKOZZ FEL A STRATÉGIAI HÍRLEVELŪNKRE! Vendég keresõ 2026. június 3. 2026. március 30. 2026. február 16. 2026. január 5. 2025. november 19. 2025. szeptember 1. 2025. július 21. 2025. június 9. 2026. május 4. 2026. március 16. 2026. február 2. 2025. december 22. 2025. október 20. 2025. augusztus 18. 2025. július 7. 2025. május 26. 2026. április 20. 2026. március 2. 2026. január 19. 2025. december 8. 2025. szeptember 22. 2025. augusztus 4. 2025. június 23. 2025. május 12. 1 2 3 4 5 1 ... 1 2 3 4 5 6 7 8 ... 8 Kövess minket a kedvenc podcast lejátszódon

Legyél a Magyar Business Podcast vendége! Oszd meg tapasztalataid, építs szakmai kapcsolatokat, mutasd be szakértelmed és növeld személyes márkádat. Legyél a Magyar Business Podcast Vendége! Regisztrálj & Jelentkezz Szereplés a podcastban remek lehetőség szakmai kapcsolatok építésére és tapasztalataid megosztására. Bemutathatod szakértelmed, sikereidet, és inspirálhatod a hallgatókat. Az epizódok online elérhetők, így üzeneted hosszú távon is látható marad. Csatlakozz, és növeld személyes márkádat, miközben értéket adsz a vállalkozói közösségnek! Kik az ideális vendégek? Magyar nyelvű vállalkozók világszerte, akik rendelkeznek tapasztalattal nemzetközi cégfejlesztésben. Alapítók Szervezet építõk Cégépítõk, Vállalkozók, Sorozat-vállalkozók For-profit és Non-profit szervezetek B2B Szolgáltatók Ügynōkségek Konzultánsok Freelancerek Couchok Tanácsadók Regisztrálj & Jelentkezz Gyakran Ismételt Kérdések Miért érdemes egy vállalkozónak részt venni a Magyar Business Podcastben? A Magyar Business Podcast kifejezetten a magyar vállalkozók tapasztalatainak, gondolkodásmódjának és történeteinek megosztására összpontosít. Ez egy egyedi lehetőség arra, hogy a vállalkozások üzenete eljusson a magyar üzleti közösséghez, valamint inspiráljak másokat a saját útjuk bemutatására. Hogyan segíthet a Magyar Business Podcast abban, hogy növeljem a vállalkozásom ismertségét? A podcast hallgatói elkötelezett, érdeklődő közönséget alkotnak, akik nyitottak az új ötletekre, szolgáltatásokra és vállalkozásokra. A szerepléssel lehetőséget kap minden magyar nyelvű vállalkozó, hogy a már meglévő közönséget is megszólítsák, és új potenciális ügyfeleket érjenek el. Milyen előnyökkel jár, ha a Magyar Business Podcastben beszélek a vállalkozói gondolkodásmódomról? A Magyar Business Podcast lehetőséget nyújt arra, hogy minden magyar nyelvű vállalkozó mélyebb betekintést adjon abba, hogyan hoz döntéseket, milyen alapelvek mentén működik a vállalkozása, és hogyan kezeli a kihívásokat. Ezzel nemcsak inspirálhat másokat, hanem értékes tanulságokat is megoszthat a hallgatósággal, miközben hitelességet és szakmai tekintélyt épít. Hogyan tudom a Magyar Business Podcast szereplést, marketingeszközként használni? A podcast epizód egy tartalom, amelyet könnyen meg lehet osztani a közösségi médiában, a weboldalakon vagy akár hírlevelekben is. Egy hosszú formátumú beszélgetés segít abban, hogy részletesen bemutassuk az adott vállalkozást anélkül, hogy reklámszerűnek hangozzon. Milyen típusú közönséghez juthatok el a Magyar Business Podcast révén? A Magyar Business Podcast hallgatói elsősorban olyan vállalkozók, szakemberek és üzleti gondolkodású emberek, akik inspirációt és tanulságokat keresnek. Az ilyen közönség értékeli az őszinte történeteket, és akár üzleti partnerré vagy ügyféllé is válhatnak. Hogyan támogathatja a podcastban való szereplés az üzleti kapcsolatok építését? A Magyar Business Podcastet hallgatók közül sokan maguk is vállalkozók vagy vezetők, így könnyen kialakulhatnak új kapcsolatok vagy együttműködési lehetőségek. Ráadásul a műsorvezető hálózatához is kapcsolódhatok. Milyen konkrét eredmények várhatók, ha egy vállalkozó szerepel a Magyar Business Podcastben? A podcastban való megjelenés után várható, hogy megnő a vállalkozás iránti érdeklődés, több látogató érkezik a vállalkozás weboldalára, vagy bővül a közösségi média követőinek száma. Emellett a hallgatóságtól érkező visszajelzések értékes ötleteket és inspirációt nyújthatnak a vállalkozás jövőbeli fejlesztéséhez. Hogyan készülhet fel egy vállalkozó a Magyar Business Podcastben való szereplésre, hogy a legtöbbet hozza ki belőle? Egy vállalkozónak érdemes előre átgondolnia, milyen üzeneteket szeretne közvetíteni, milyen történetekkel tudja bemutatni a vállalkozását, és hogyan tud értéket adni a hallgatóságnak. Alapos felkészüléssel a beszélgetés nemcsak inspiráló és hasznos lehet, hanem hozzájárulhat a vállalkozó hitelességének és ismertségének növeléséhez is. Top Podcast Epizódok

Hogyan lesz a tojásból skálázható üzlet? Feldolgozás, hatékonyság és versenyelőny KKV-knak. Tanulj iparági példákból most. << Vissza az epizódokhoz A tojás mint aranybánya Hogyan építesz iparágat egy hétköznapi alapanyagból? 2026. március 30. Van egy alapanyag, ami mindenkinek ott van a hűtőjében , mégis alig gondolkodunk rajta üzleti lehetőségként. Nem tech. Nem SaaS. Nem AI. Tojás. És mégis: komplett iparágak, skálázható üzleti modellek és nemzetközi piacok épülnek rá – láthatatlanul. Ebben az epizódban Foris Attila beszélget Dr. Németh Csabával , aki élelmiszermérnökként és vállalkozóként pontosan megmutatja, hogyan lehet egy látszólag egyszerű terméket magas hozzáadott értékű, ipari szintű megoldássá alakítani. Nem elméletben. A gyakorlatban. A beszélgetés onnan indul, amit a legtöbb vállalkozó ösztönösen csinál: „Én csak héjas tojást ismerek.” És nagyon gyorsan eljut oda, ahol már óránként 70 000 tojást törnek , fehérjét és sárgáját választanak szét, porítanak, pasztőröznek, szabványosítanak – mert a piac ezt követeli . Ez az epizód nem gasztró beszélgetés. Ez üzletfejlesztés alapanyag-szinten . Szó lesz arról: miért nem a végfogyasztó a legérdekesebb ügyfél, hogyan kényszeríti ki a HoReCa és az élelmiszeripar a szabványosítást, miért válik a munkaerőhiányból innovációs előny, és hogyan lesz egy családi agrárvállalkozásból speciális, védhető tudásra épülő cég . Dr. Németh Csaba története különösen tanulságos KKV-knak és startup-alapítóknak, mert nem trendekből indult , hanem problémákból: élelmiszerbiztonság, hatékonyság, kiszámítható minőség, speciális fogyasztói igények (sportolók, allergiások, diétázók). A legfontosabb tanulság már itt kirajzolódik: 👉 Nem az számít, mit árulsz, hanem hogy milyen problémát oldasz meg vele – ipari léptékben. Ez az epizód azoknak szól, akik érzik, hogy a növekedéshez nem újabb marketing trükk kell , hanem mélyebb termék- és piacismeret. Amikor az alapanyag már nem termék, hanem rendszer A legtöbb vállalkozó ott hibázik, hogy termékben gondolkodik , nem rendszerben. A tojás tipikus példa erre. Héjas. Megveszed. Feltöröd. Kész. Dr. Németh Csaba viszont pontosan azt mutatja meg, hogy a növekedés ott kezdődik, amikor a tojás már nem tojás, hanem ipari input . A beszélgetés egyik legerősebb pontja az, amikor kiderül: 👉 léteznek gépek, amelyek óránként 70 000 tojást törnek fel , 👉 szétválasztják a fehérjét és a sárgáját, 👉 folyékony, porított, standardizált alapanyagot állítanak elő. Ez nem technológiai érdekesség.Ez üzleti válasz egy nagyon konkrét problémára . Egy tésztaüzem, pékség vagy HoReCa-szereplő nem tud és nem is akar tojást törögetni . Nem akar munkaerőt erre allokálni. Nem akar hibázási lehetőséget. Nem akar minőség-ingadozást. Ő kiszámíthatóságot akar . És itt történik meg a váltás: a tojásból szolgáltatás lesz, a feldolgozásból versenyelőny , az egyszerű alapanyagból skálázható üzleti modell . A fehérje és a sárgája szétválasztása sem „érdekesség”, hanem piaci igény : cukrászoknak más arány kell, tojáslikőr-gyártóknak csak a sárgája, sportolóknak, testépítőknek kizárólag a fehérje. Ez már nem B2C. Ez precízen célzott B2B probléma-megoldás . A blokk legfontosabb tanulsága KKV-knak: A skálázás nem ott kezdődik, hogy többet adsz el ugyanabból, hanem ott, hogy másként csomagolod ugyanazt. Aki rendszert épít az alapanyag köré, az nem árversenyben indul – hanem iparági pozíciót foglal . Hatékonyság mint kényszer, nem mint választás Van egy pont minden vállalkozás életében, amikor a hatékonyság nem stratégiai döntés , hanem túlélési feltétel. A podcastban ez nagyon tisztán megjelenik: a tojásfeldolgozás nem azért iparosodott, mert „menő”, hanem mert muszáj volt . Dr. Németh Csaba egyértelműen kimondja: 👉 több tízezer tojást felhasználó üzemeknél nem opció az emberi törögetés , 👉 de még a „csak pár ezer tojást” használó szereplőknél sem életszerű külön embert erre alkalmazni. Ez klasszikus KKV-dilemma: kevés a munkaerő, drága a munkaerő, a fluktuáció állandó, a hibázás kockázata magas. És itt jön a lényeg: a hatékonyság nem költségcsökkentésként jelenik meg, hanem kockázatcsökkentésként. A feldolgozott tojástermék: egységes minőségű, könnyebben kezelhető, gyorsabban felhasználható, és nem borítja fel a konyhai vagy üzemi folyamatokat. Ez különösen erős a HoReCa és élelmiszeripari környezetben, ahol: nem számít, „szerelmes-e a szakács”, nem fér bele az improvizáció, minden adag ugyanolyan kell legyen . A beszélgetés egyik legérdekesebb felismerése, hogy a szabványosítás valójában kreatív szabadságot ad : a séf nem az alapanyaggal küzd, hanem az ízzel, a koncepcióval, a tálalással foglalkozik. KKV-s szemmel ez brutálisan fontos tanulság: A jól standardizált alap nem elvesz, hanem felszabadít kapacitást. És itt kapcsolódik össze az operáció és a növekedés: kevesebb hiba, kevesebb selejt, gyorsabb betanulás, könnyebb skálázás. Aki ezt időben felismeri, az nem csak túlél , hanem piacot nyer. Élelmiszerbiztonság mint versenyelőny, nem adminisztráció Sok vállalkozó fejében az élelmiszerbiztonság egyenlő a szabályokkal, papírmunkával és nyűggel . A beszélgetés viszont nagyon világosan megmutatja: ez valójában üzleti fegyver . Dr. Németh Csaba nem kerülgeti:a héjas tojás kockázati tényező ipari környezetben.Nem maga a tojás a probléma – hanem az, ahogyan kezelik . A tojáshéj: potenciális fertőzési forrás, veszélyes hulladéknak minősül, és egy rossz mozdulattal keresztfertőzést okozhat a konyhában. Egy étteremben vagy üzemben elég: egy kezdő munkatárs, egy vágódeszka, egy kezeletlen felület,és máris ott a kockázat – nem a tojásban, hanem a folyamatban . Itt jön be a feldolgozott tojástermék valódi ereje: pasztőrözött, kontrollált, dokumentált, könnyen kezelhető. Ez nem csak biztonságosabb.Ez auditálható, skálázható és megfelelőségi szempontból védhető . A podcast egyik legerősebb gondolata: A szabályozás nem azért van, hogy megfojtsa a vállalkozót, hanem mert nem minden szereplő jóhiszemű. És ezt a piac is így árazza: aki biztonságos megoldást ad, aki leveszi a kockázatot a vevő válláról, az nem alapanyagot árul, hanem nyugalmat . KKV-s tanulság: Ha egy iparágban sok a szabály, ott nem menekülni kell tőle , hanem előnyt kovácsolni belőle. Aki ezt felismeri, az nem csak megfelel – ő lesz a beszállító, akit nem lecserélnek, hanem ragaszkodnak hozzá. Innováció ott, ahol más csak alapanyagot lát Az igazi növekedési lehetőség nem a volumenben , hanem a felhasználási mód újragondolásában jelenik meg. A beszélgetés ezen a ponton vált igazán izgalmassá, mert Dr. Németh Csaba megmutatja: a tojás nem végtermék, hanem platform . Amikor szóba kerülnek a tojásfehérje-alapú termékek, hirtelen kinyílik a piac: testépítők, diétázók, tejfehérje-allergiások, paleo és keto étrendet követők. Itt már nem „tojásról” beszélünk, hanem funkcionális fehérjéről . Az egyik legerősebb insight: a tojásfehérje biológiai hasznosulása az egyik legjobb a világon,az anyatej után a legértékesebb fehérjeforrás. Ez önmagában még tudás. De amikor ebből: túróhelyettesítő, joghurtalternatíva, szeletelhető fehérjetermék, porított alapanyag születik, akkor üzleti innovációról beszélünk. Fontos különbség:nem „divattermékek” készülnek, hanem valós fogyasztói problémákra adott válaszok .Olyan embereknek, akik: nem ehetnek tejterméket, eddig kizáródtak bizonyos ételekből, vagy speciális étrendet követnek. A podcastból egyértelmű: az innováció nem mindig high-tech.Néha mély termékismeret + kitartó kísérletezés . 17 lépéses, szabadalmaztatott eljárás.Nem azért, mert titkolózni akarnak – hanem mert védhető értéket hoztak létre . KKV-s tanulság: Ha egy alapanyagból mások már mindent kihoztak , akkor érdemes megkérdezni: kinek nem oldották még meg a problémáját? Ott van a növekedés. Amikor a szabályozás piacot zár… és piacot nyit Sok vállalkozó reflexből ellenségként tekint a szabályozásra . A podcast viszont kimondja azt, amit kevesen mernek: 👉 a szabályozás nem egységesen rossz , csak nem mindenkinek kedvez. Dr. Németh Csaba nagyon plasztikusan mutatja be a kontrasztot: magánemberként „szinte bármit lehet”, élelmiszeripari feldolgozóként viszont extrém szigorú elvárásoknak kell megfelelni . Ez elsőre igazságtalannak tűnik. De üzleti szemmel nézve ez belépési korlát . És ahol belépési korlát van, ott: kevesebb a versenytárs, magasabb az átlagos minőség, és stabilabb a piaci pozíció . A beszélgetés egyik legerősebb példája a „kis szereplő vs. rendszer” dilemmája: egy lelkes magánszemély sokszor nem tud megfelelni az előírásoknak, egy felkészült cég viszont pont ezekből az előírásokból épít védelmet . Ez kegyetlenül fontos KKV-s tanulság: Nem minden piac való mindenkinek. De amelyik igen, ott a szabályok is téged védenek . A tojásfeldolgozás pont ilyen: élelmiszerbiztonság, nyomon követhetőség, dokumentáció, technológiai fegyelem. Ezek nem csak kötelező elemek, hanem bizalomépítő tényezők a vevő szemében. És itt jön az igazi stratégiai felismerés: A szabályozás nem csak akadály – szűrő . Aki átmegy rajta, az bent marad.Aki nem, az kiszáll. Ez nem morális kérdés. Ez piaclogika . Családi vállalkozásból skálázható üzleti modell Sokan romantizálják a családi vállalkozást.A valóság viszont az, hogy családi háttérből ipari szintre lépni az egyik legnehezebb növekedési ugrás . Dr. Németh Csaba története itt válik igazán tanulságossá KKV-k számára. A kiindulópont klasszikus: agrármérnök szülők, hagyományos mezőgazdasági szemlélet, állattenyésztés, alapanyag-termelés. És itt jön a kritikus döntés: 👉 nem maradni az alapanyag-előállítás szintjén , 👉 hanem belépni a feldolgozásba. Ez a váltás nem technológiai kérdés volt, hanem stratégiai gondolkodás : hol van nagyobb hozzáadott érték? hol lehet kevésbé kiszolgáltatott az árnak? hol lehet hosszú távon stabilabb üzletet építeni? A válasz egyértelmű: ott, ahol problémát oldasz meg, nem ott, ahol nyersanyagot adsz el. A héjas tojás: tömegtermék, árérzékeny, könnyen helyettesíthető. A feldolgozott tojástermék viszont: integrálódik a vevő folyamatába, nehezebben cserélhető le, és üzletileg beágyazódik . Ez az a pont, ahol egy családi vállalkozás: kilép a „megélhetési” kategóriából, és belép a stratégiai beszállítói szerepbe . KKV-s tanulság: A skálázás sokszor nem új piac, hanem új szerep felvétele ugyanazon a piacon. Aki ezt meglépi, az már nem csak résztvevő – hanem formálója az iparágnak . Változatosság mint növekedési stratégia Az egyik legfinomabb, mégis legerősebb üzleti tanulság a beszélgetésben az, hogy a fogyasztás nem mennyiségi, hanem mintázati kérdés . Az emberek nem azért unnak rá egy termékre, mert rossz – hanem mert egysíkú . A tojás klasszikus példája ennek.A legtöbb ember fejében: reggeli, rántotta, főtt tojás, tükörtojás. És itt vége. Dr. Németh Csaba viszont rávilágít: 👉 évente közel 290 tojást fogyaszt el egy átlagos magyar , 👉 csak nem direktben, hanem összetevőként . Tésztákban. Süteményekben. Krémekben. Feldolgozott formában. Ez üzletileg kulcsfontosságú felismerés: A növekedés sokszor nem új fogyasztót jelent,hanem új felhasználási kontextust . Amikor a cég tudatosan elkezd: recepteket kommunikálni, új formátumokat mutatni, vizuálisan vonzó megoldásokat prezentálni, akkor nem az alapanyagot adja el –hanem ötletet a felhasználásra . Ezért működik: poharas desszert tojásfehérjéből, proteinben gazdag, cukormentes alternatíva, olyan étel, amit a gyerek is megeszik, mert jól néz ki. A beszélgetésből egyértelmű: Az íz fontos. De a küllem, a kontextus és a történet legalább ennyire számít . KKV-s tanulság: Ha a terméked „elfárad”, ne lecseréld – használd másképp . A változatosság nem marketingtrükk.Ez stratégiai növekedési eszköz . Félinformációk kora és a bizalom mint üzleti tőke A beszélgetés egyik legmélyebb rétege nem a tojásról szól, hanem arról, hogyan gondolkodunk információról, kockázatról és döntésekről . Ez már túlmutat az élelmiszeriparon – vállalkozói alapkérdés . Dr. Németh Csaba nagyon pontosan fogalmaz:a mai világ a félinformációk melegágya . Rövid tartalmak. Kiragadott állítások. Kontextus nélküli következtetések. És ez nem csak médiajelenség – üzleti kockázat . Amikor: „a tojás veszélyes”, „tele van baktériummal”, „a színezék káros”, „a szabályozás elnyom”, akkor ezek önmagukban nem hazugságok , csak nem teljes igazságok . A podcast egyik legerősebb gondolata: Nem az információval van baj, hanem azzal, hogy nem tesszük mellé a mértéket, az arányt és a kontextust . És itt jön be a vállalkozó felelőssége. Aki terméket állít elő, annak döntenie kell: elhallgat, leegyszerűsít, vagy transzparens módon kommunikál . A beszélgetés álláspontja egyértelmű: Ha mesterséges színezék van benne – legyen kiírva.Ha természetes – az is. Nem azért, mert mindenki ugyanazt fogja választani,hanem mert a választás joga bizalmat épít . KKV-s tanulság: A bizalom nem marketingkampányból jön,hanem abból, hogy nem akarod okosabbnak érezni magad a vevőnél . A rövid távú kattintás helyett: hosszú távú hitelesség, stabil vevőkapcsolat, és csere helyett lojalitás . Ez az a pont, ahol a cég nem csak elad,hanem álláspontot képvisel . Új és régi világ ütközése mint stratégiai döntési helyzet A beszélgetés végéhez közeledve egyre világosabbá válik: nem technológiai, hanem szemléleti törésvonalon élünk . Régi világ vs. új világ. Lassú vs. gyors. Mély vs. felszínes. Dr. Németh Csaba nagyon pontos párhuzamot hoz: régen az emberek tudták, honnan jön az étel, tudták, mit jelent megtermelni, feldolgozni, eltartani, ma pedig folyamatos elérhetőséget várunk el , minden évszakban, minden formában. És közben: panaszkodunk a szabályokra, kritizáljuk az ipart, de mi generáljuk az elvárásokat . Ez a kettősség vállalkozói szempontból kulcskérdés. A podcast egyik legerősebb felismerése: Nem lehet egyszerre mindent akarni.Nem lehet egész évben friss almát, hűtés nélkül.Nem lehet nulla feldolgozást, de teljes biztonságot. Ez nem értékítélet. Ez üzleti realitás . És itt jön be a stratégia: kiszolgálod a fogyasztói igényt? vagy edukálod a piacot? vagy okosan kombinálod a kettőt ? A tojásfeldolgozás erre tökéletes példa: a természetes alapanyag megmarad, a feldolgozás kontrollált, az eredmény pedig kiszámítható. KKV-s tanulság: A növekedés nem arról szól, hogy mindenben igazad legyen,hanem arról, hogy értsd, melyik világ elvárásaihoz igazodsz . Aki ezt nem dönti el, az sodródik.Aki igen, az irányít . Záró tanulság – Mit tanulhat ebből egy növekedni akaró vállalkozó? Ez az epizód nem a tojásról szólt. Hanem arról, hogyan lesz egy hétköznapi alapanyagból iparági pozíció . A beszélgetés végére világossá válik néhány kemény, de felszabadító igazság: 1. A növekedés nem termék-, hanem problémaoldás-függő Nem az számít, mit gyártasz, hanem hogy melyik folyamatból veszel le kockázatot, költséget vagy bizonytalanságot a vevődnél. 2. A szabályozás nem ellenség, hanem szűrő Aki hajlandó alkalmazkodni, dokumentálni, standardizálni, az belép egy védettebb piacra , ahol kevesebben versenyeznek. 3. Az alapanyag csak belépőszint A valódi érték ott keletkezik, ahol: feldolgozol, specializálsz, és beágyazódsz a vevő működésébe. 4. Az innováció nem mindig látványos Sokszor nem új technológia kell, hanem: mély szakmai tudás, kitartó kísérletezés, és a bátorság, hogy máshogy használd azt, amit mindenki ismer. 5. A bizalom hosszú távon verhetetlen versenyelőny Transzparencia, kontextus, őszinte kommunikáció –nem gyorsabban adsz el tőlük, hanem tovább . Ha vállalkozóként most azon gondolkodsz, hogy: hogyan lehetne kiszállni az árversenyből, hogyan lehetne stabilabban skálázni, hogyan lehetne kevésbé kiszolgáltatott a működésed, akkor ez az epizód egy dolgot üzen: 👉 Nem új piacot kell keresned.Hanem új szerepet a meglévő piacon. Ez ott van előtted. Lehet, hogy épp a „tojásodban”. Élő podcast epizód: Dr Németh Csaba – Január 21. 15:15-tól! CET Egy tojásfeldolgozással foglalkozó családi vállalat vagyunk, amit édesapám alapított ( capriovus.eu ). Ehhez kapcsolódon fejlesztettem egy tojásfehérje-alapú tejtermék helyettesítő termékcsaládot, a ToTu-t (https://www.facebook.com/totutojastermek/), ami kapcsán már számos siker történet részese lehettem (meghívások Magyarország képviseletére több innovációs úton, Év Agrárembere jelölés - ez most másodszor). Amire a legbüszkébb vagyok, hogy a fejlesztések nem az íróasztalnak készülnek, hanem a boltok polcaira is felkerülnek, ott sikeresek. Hasznos linkek: Capriovus.eu Facebook.com Index.hu

Miért bukik el a legtöbb magyar a pénzügyein? Félelem, rossz döntések, drága „biztonság”. Tanuld meg az alapokat most. << Vissza az epizódokhoz Pénzügyi tudatosság nélkül nincs stabil cég 2026. március 16. Van egy visszatérő mintázat a magyar vállalkozók és dolgozó emberek életében: dolgozol, hajtasz, mégis állandó pénzügyi bizonytalanságban élsz . Nem azért, mert nem vagy elég okos. Nem azért, mert nem dolgozol eleget. Hanem azért, mert soha senki nem tanított meg bánni a pénzzel . Ez az epizód pontosan innen indul. A Magyar Biznisz Podcast vendége Moon Dávid , aki 15 éve foglalkozik befektetésekkel, vállalkozással, pénzügyi tudatossággal — és közben saját bőrén élt meg sikert, bukást, milliós veszteségeket és fájdalmas tanulságokat . A beszélgetést Fóris Attila vezeti, aki nem finomkodik: rákérdez arra, amit a legtöbben csak gondolnak, de nem mernek kimondani. Ez nem egy „hogyan legyél gyorsan gazdag” epizód.Ez egy kíméletlenül őszinte beszélgetés a pénzhez való viszonyunkról . Dávid mesél arról, hogyan darált le nullás számlákat kriptóban, hogyan bukott el egy kriptoalap-projektben, hogyan vesztett el több tízmillió forintot ingatlanbefektetésben , és miért tartja mégis azt, hogy a pénzügyi szabadság tanulható . Nem elméletből. Tapasztalatból. A beszélgetés egyik legfontosabb felismerése:👉 a magyar emberek többsége nem azért nem fektet be, mert nincs pénze, hanem mert fél .Fél a tőzsdétől. Fél a hitelektől. Fél az ismeretlentől. És ezt a félelmet sokszor épp azok táplálják, akiknek segíteniük kellene. Ez az epizód arról szól, hogy: miért veszélyes a pénzügyi tudatlanság, hogyan verik át jóhiszeműen az embereket, miért nem a pénz a probléma, hanem a gondolkodásmód, és hogyan lehet lépésről lépésre nulláról stabil pénzügyi alapokat építeni . Ha vállalkozó vagy, vezető vagy, vagy egyszerűen csak nem akarsz 10–20 év múlva is ugyanott tartani , akkor ez a beszélgetés kellemetlen lesz. De pontosan ezért fontos. Pénzügyi tudatlanság mint rejtett kockázat Az epizódban nagyon gyorsan kiderül egy kellemetlen igazság: a legnagyobb pénzügyi kockázat nem a tőzsde, nem a kriptó és nem is a hitel – hanem a tudatlanság . Dávid konkrét példákon keresztül mutatja meg, mennyire alacsony a pénzügyi alapismeretek szintje még azok körében is, akik elvileg már foglalkoznak önfejlesztéssel. Egy egyszerű kérdés – „zavarna-e, ha nem forintban, hanem fontban kellene fizetni?” – teljes zavarodottságot váltott ki. Olyan válaszok érkeztek, amelyekből egyértelműen látszik: sokan nincsenek tisztában az alapvető banki működéssel sem . És ez nem apró probléma.Ez rendszerszintű gond . A beszélgetésben elhangzik: az iskolában nem tanítanak meg pénzt kezelni. Nem tanítanak meg befektetni. Nem tanítanak meg különbséget tenni kockázat és kockázat között. Ennek az eredménye az, hogy az emberek: mindentől félnek, amit nem értenek, vakon megbíznak „szakértőkben”, vagy épp teljesen kimaradnak minden lehetőségből. Az egyik legdurvább történet az epizódban az, amikor egy banki tanácsadó gyerekeknek magyarázza el az iskolában , hogy ne használjanak modern pénzügyi eszközöket, mert „átverés”. Nem rosszindulatból. Hanem azért, mert ő maga sem érti . Ez a pont kulcsfontosságú: 👉 a rossz tanács gyakran nem szándékos – hanem tudatlanságból fakad . A blokk tanulsága egyszerű, mégis fájdalmas:ha nem érted a pénzügyeket, kiszolgáltatott vagy . Nem azért, mert becsapnak – hanem mert nem tudod eldönteni, mikor kell nemet mondani, és mikor lenne épp ideje lépni. Félelemvezérelt döntések és a pénzhez fűződő lelki háttér Ebben a blokkban a beszélgetés egy szinttel mélyebbre megy: nem a pénzről beszélünk, hanem a pénzhez való viszonyról . Dávid nagyon határozottan kimondja: a pénzügyi döntések mögött szinte mindig lelki minták és félelmek állnak. A magyar emberek jelentős része fél. Nem kicsit. Nagyon. Fél a befektetésektől, mert „ott lehet bukni”. Fél a tőzsdétől, mert „az szerencsejáték”. Fél a hiteltől, mert „eladósít”. És ezek a félelmek nem a semmiből jönnek – hanem rossz példákból, félreértett történetekből és generációkon át öröklődő hiedelmekből. Az epizódban elhangzik egy fontos különbségtétel: 👉 nem minden hitel rossz, és nem minden kockázat veszélyes . A probléma nem az eszközökkel van, hanem azzal, hogy nem értjük őket . Amikor valaki úgy mond nemet a befektetésre, hogy közben nem ismeri a működését, az nem tudatos döntés — az menekülés. És ez hosszú távon drágább, mint egy rossz befektetés. Dávid példákat hoz arra is, hogyan keverik össze az emberek a teljesen eltérő pénzügyi konstrukciókat. A múlt hibáit — például rossz hitelkonstrukciókat — rávetítik minden jövőbeli lehetőségre , és ezzel saját magukat zárják ki a fejlődésből. Ez a blokk nagyon világosan mutat rá arra, hogy: a pénzügyi edukáció nem táblázatokkal kezdődik, hanem azzal, hogy feloldjuk a pénzhez kapcsolódó irracionális félelmeket , és megértjük: a kockázat nem ellenség, hanem tényező. A legfontosabb üzenet itt az: amíg félelemből döntesz, addig mások döntenek helyetted . Miért nem a pénz hiánya a gond hanem a stratégia hiánya A beszélgetés ezen pontján Dávid egy nagyon kellemetlen, de felszabadító állítást tesz: a legtöbb embernek nem pénzproblémája van, hanem stratégiai vákuumban él . Sokan úgy érzik, hogy „majd akkor kezdek befektetni, ha több pénzem lesz”. Csakhogy az epizódban világosan elhangzik: nem a nagy összeg hiányzik az elején, hanem az irány . Ha nincs cél, nincs terv, akkor a több pénz sem megoldás — csak nagyobb hibákhoz vezet. Dávid konkrétan beszél arról, hogy a befektetés nem a gazdagok sportja. Nem kell milliókkal indulni. Nem kell zseninek lenni. Ami kell, az egy egyszerű, következetes stratégia , amit az ember hosszú távon képes betartani. Enélkül viszont minden döntés esetleges lesz. Az epizódban elhangzik egy kulcsmondat: 👉 „Ez nem atomfizika.” A pénzügyi alapok nem bonyolultak — csak rosszul vannak tálalva . A legtöbb ember azért nem lép, mert túl bonyolultnak hiszi a rendszert, miközben valójában soha nem ült le valakivel, aki lépésről lépésre elmagyarázta volna. A stratégia hiánya ott csap le igazán, amikor: impulzusból döntesz, mások véleményére reagálsz, vagy épp teljesen kimaradsz lehetőségekből, mert „most nem jó az időzítés”. Ez a blokk nagyon világosan megmutatja: a pénzügyi stabilitás nem egy pillanat műve, hanem egy folyamat , amit tudatosan kell felépíteni. Először rendbe teszed az alapokat. Aztán jön a növekedés. És csak utána a szabadság. A tanulság egyszerű, mégis ritkán követett: nem több pénzre van szükséged — hanem jobb döntésekre . A hitel nem ellenség hanem eszköz ha érted hogyan működik Az epizód egyik leginkább provokatív része, amikor Dávid kimondja azt, amit Magyarországon sokan szinte tabuként kezelnek : 👉 a hitel önmagában nem rossz dolog . A probléma nem a hitellel van, hanem azzal, hogyan és mire használják . A beszélgetésben nagyon tisztán elkülönül két gondolkodásmód: az ösztönös, félelemvezérelt hitelkerülés, és a tudatos, stratégiai hitelhasználat. Dávid példát is hoz: ha egy hitel fix kamatozású, forintalapú, és olyan eszközbe kerül, amely bevételt termel, akkor nem te fizeted a hitelt, hanem az eszköz . Ez teljesen más logika, mint az a reflex, hogy „a hitel eladósít”. A beszélgetésben szóba kerül az is, hogy a múlt rossz tapasztalatai — például korábbi rossz hitelkonstrukciók — kollektív traumává váltak , és emiatt sokan automatikusan minden hitelt veszélyesnek bélyegeznek. Csakhogy ezek a helyzetek nem összehasonlíthatók a mai, teljesen más feltételekkel működő konstrukciókkal. Ez a blokk nem arról szól, hogy „vegyél fel hitelt”.Hanem arról, hogy: értsd, mit vállalsz, tudd, mi a célod vele, és ne érzelemből dönts. A legnagyobb hiba, ami elhangzik az epizódban: nem az, ha valaki nem vesz fel hitelt, hanem az, ha úgy utasítja el, hogy nem érti . Ez bezárja az ajtót olyan lehetőségek előtt, amelyek hosszú távon stabilitást hozhatnának. A blokk végső üzenete kristálytiszta: a pénzügyi eszközök nem jók vagy rosszak – csak tudatosan vagy tudatlanul használhatók . A tőzsde nem kaszinó hanem hosszú távú rendszer A beszélgetés egyik legnagyobb tévhitet bontja le ebben a részben: a tőzsde nem szerencsejáték . Mégis, a magyar emberek többségének fejében pontosan így él. Dávid szerint ez nem véletlen — hanem félreinformálás következménye . Az epizódban világosan elhangzik: az emberek többsége nem azért retteg a tőzsdétől, mert ismeri, hanem mert hallomások alapján ítél . „Ott lehet bukni”, „az csak a profiknak való”, „azok mindig lehúznak” — ezek olyan mondatok, amelyeket azok mondanak, akik soha nem tanulták meg, hogyan működik valójában a rendszer. Dávid hangsúlyozza: 👉 a kockázat nem eltűnik attól, hogy elkerülöd a tőzsdét .Csak átalakul. Inflációvá. Elértéktelenedéssé. Elmaradt hozammá. A beszélgetésben szóba kerül az is, hogy a hosszú távú, szélesen diverzifikált befektetések teljesen más logikával működnek, mint az impulzív kereskedés. Az emberek viszont gyakran ezt a kettőt mossák össze, és emiatt mindent egy kalap alá vesznek . Ez a blokk különösen fontos vállalkozók és vezetők számára, mert rámutat: a cash flow önmagában nem elég, a pénzt dolgoztatni kell, és a „biztonságosnak hitt” megoldások sokszor rejtett veszteségeket hordoznak. Dávid kimondja azt is, amit ritkán hallani: sok pénzügyi termék, amit „biztonságosként” adnak el, valójában rosszabb döntés , mint egy jól felépített tőzsdei stratégia. Csak ezt kevesen számolják ki. A blokk üzenete egyértelmű: nem a tőzsde veszélyes — hanem az, ha nem érted, miközben véleményed van róla . Amikor a „biztonságos befektetés” a legdrágább döntés Ebben a blokkban az epizód egyik legkellemetlenebb igazsága hangzik el: nem minden veszteség látványos . Sőt, a legnagyobb pénzügyi károk gyakran csendben, évek alatt történnek meg — miközben az ember azt hiszi, „biztonságban van”. Dávid nagyon őszintén beszél arról, hogy a magyar lakosság jelentős része olyan pénzügyi termékekben tartja a megtakarításait, amelyek: alacsony hozamot termelnek, magas költséggel működnek, és hosszú évekre lekötik a pénzt. Papíron ezek „biztonságosak”. A valóságban viszont lassan, de biztosan elszívják az értéket . A beszélgetés egyik legerősebb pontja, amikor Dávid elmondja: ő maga is értékesített ilyen termékeket korábban, mert akkor még nem látott rá a teljes képre . Ez különösen fontos, mert rámutat: a félretájékoztatás sokszor nem rosszindulatú, hanem rendszerszintű tudáshiány eredménye . Ez a blokk arról szól, hogy: a „biztonság” önmagában nem érték, a költségek hosszú távon fontosabbak, mint az ígéretek, és az adókedvezmény nem pótolja a rossz konstrukciót. Dávid hangsúlyozza: sok ember tíz–tizenöt év után jön rá, hogy rengeteget fizetett valamiért, ami alig hozott bármit . És ilyenkor már nem az a kérdés, hogy „mi lett volna a jobb megoldás”, hanem hogy mennyi idő ment el feleslegesen. A blokk tanulsága kemény, de felszabadító: nem az a veszélyes, amitől félsz — hanem az, amit kritikátlanul elfogadsz . Bukás mint tanulópénz amikor a veszteség formál stratégiát Ebben a részben az epizód hangulata érezhetően komolyabbá válik. Dávid nem elméletekről beszél, hanem konkrét bukásokról . Olyanokról, amelyek fájtak. Nem kicsit. Az egyik legerősebb tanulság az, amikor kimondja: a legnagyobb vesztesége nem kriptóban, hanem ingatlanban érte . Abban az eszközben, amit a legtöbb magyar reflexből „a legbiztonságosabb befektetésnek” tart. Ez önmagában is szétfeszíti a megszokott narratívát. A történet lényege nem az összeg — bár az is sokkoló — hanem az okok: túlzott bizalom, kapzsiság, és az a gondolat, hogy „velem ez nem történhet meg”. Dávid nyíltan beszél arról, hogy nem volt elég körültekintő , nem ragaszkodott az alapvető biztonsági lépésekhez, mert elhitte, hogy jó emberekkel dolgozik. Ez a pont különösen fontos vállalkozóknak, mert rámutat: a jó kapcsolat nem helyettesíti a rendszert . Ez a blokk nem ijesztget.Nem azt üzeni, hogy „ne fektess be”.Hanem azt, hogy a kockázatkezelés nem opció, hanem alapfeltétel . A beszélgetés egyik legerősebb mondata itt hangzik el burkoltan: 👉 a veszteség nem a piac hibája volt, hanem a döntéseké. És ez felszabadító felismerés. Mert amit döntéssel veszítettél el, azt jobb döntésekkel vissza lehet építeni . De csak akkor, ha hajlandó vagy tanulni belőle, és nem másokat hibáztatni. A blokk végső tanulsága: a bukás nem ellenség — hanem a stratégiai érettség ára . Kapcsolatépítés mentorok és a rossz hozzáállás ára Ebben a blokkban a beszélgetés fókusza áttevődik a pénzről az emberekre. Dávid nagyon őszintén beszél arról, hogy a vállalkozói és befektetői fejlődés egyik legnagyobb gyorsítója a kapcsolatépítés — és arról is, hogyan lehet ezt teljesen elrontani. Fiatalon tudatosan kereste a sikeresebb, tapasztaltabb emberek társaságát. Tréningekre járt, előadókat szólított le, kapcsolatokat épített. Kívülről nézve ez akár tudatosnak is tűnhetett volna — belül viszont egy komoly hiba dolgozott: az a kérdés vezette, hogy mit tud kivenni a kapcsolatból . Ez a blokk nagyon fontos vállalkozóknak és cégvezetőknek, mert rámutat: 👉 a kapcsolat nem eszköz, hanem értékcsere . Dávid elmondja, hogy kezdetben szinte kizárólag abból a szemszögből közelített emberekhez, hogy ő mit tanulhat, mit nyerhet. És bár rövid távon ez működhet, hosszú távon láthatatlan falakat épít . Az emberek megérzik a szándékot. A fordulópont az volt, amikor rájött: még akkor is tud értéket adni, amikor azt hiszi, hogy „nincs mit”. Egy ötlet, egy kapcsolat, egy őszinte visszajelzés, egy jó beszélgetés — ezek mind valódi értékek . Ez a felismerés nemcsak a kapcsolatépítést változtatta meg, hanem az üzleti gondolkodását is. Onnantól nem az volt a kérdés, hogy „ki mit tud adni nekem”, hanem az, hogy hogyan tudok hozzájárulni mások sikeréhez . A blokk tanulsága kemény, de felszabadító: a jó kapcsolatok nem taktikából, hanem hozzáállásból születnek . Amikor a túlzott önbizalom romba dönti az üzletet Ebben a blokkban az epizód egyik legönkritikusabb része következik. Dávid egy olyan projektről beszél, amely nem szakmai tudás hiányán , hanem hozzáálláson bukott el. Ez pedig talán a legnehezebben felismerhető hiba. A kriptoalap ötlete szakmailag megalapozott volt. Jó eredmények, tapasztalat, megfelelő partner — minden adott volt ahhoz, hogy üzletileg működjön. Mégis elvérzett. Miért? Mert a kommunikáció és az alázat hiánya mindent felülírt . Dávid őszintén elmondja: túl magabiztosan, sőt, kívülről nézve pökhendin adta elő a projektet. Elhitte, hogy ha szakmailag rendben van valami, akkor az automatikusan bizalmat is kelt. De a valóság mást mutatott: a bizalom nem számokból, hanem érzetből születik . Amikor egy érzékeny témát — például kriptót, külföldi cégstruktúrát vagy kevéssé ismert jogi környezetet — rossz tónusban kommunikálsz, az azonnal riasztóvá válik. Függetlenül attól, hogy a konstrukció valójában mennyire korrekt. Ez a blokk különösen fontos minden vállalkozónak, mert rámutat: 👉 nem elég jónak lenni — annak is kell látszani . A túlzott önbizalom könnyen átcsúszik hiteltelenségbe. És amikor ez megtörténik, már hiába magyarázol. Az első benyomás lezárja a kapukat. A tanulság fájdalmas, de aranyat ér: az alázat nem gyengeség, hanem bizalmi tőke . Pénzügyi tudatosság mint életstratégia nem mint befektetési trükk Az utolsó tematikus blokkban a beszélgetés visszatér a lényeghez, és összeáll a teljes kép : a pénzügyi tudatosság nem egy eszköz, nem egy termék, és nem egy „jó befektetési tipp”. Hanem életstratégia . Dávid nagyon világosan fogalmaz: addig nem lehet vagyonról, szabadságról vagy passzív jövedelemről beszélni, amíg nincsenek rendben az alapok . Amíg valaki fél a pénztől, nem érti a működését, és ösztönösen reagál, addig minden döntése kiszámíthatatlan lesz. Ez a blokk hangsúlyozza, hogy: a pénzügyi tudatosság tanulható, nem intelligencia kérdése, és nem csak „gazdag embereknek való”. A beszélgetésben többször elhangzik: havi kis összegekkel, egyszerű struktúrákkal, következetességgel teljesen más pályára lehet állítani egy életet . Nem gyorsan. Nem varázsütésre. Hanem fokozatosan. Dávid szerint az egyik legnagyobb hiba, amit az emberek elkövetnek, hogy túl későn kezdenek el foglalkozni a pénzzel . Vagy csak akkor, amikor már baj van. Pedig a pénzügyi tudatosság nem tűzoltás — hanem megelőzés. Ez a blokk különösen erős üzenetet hordoz vállalkozóknak és vezetőknek: 👉 a jó üzleti döntések alapja a stabil pénzügyi gondolkodás . Ha nincs rendszer a pénzügyeidben, az előbb-utóbb megjelenik a cégedben is: rossz cash flow, kapkodó döntések, felesleges kockázatok formájában. A végső üzenet letisztult és megkerülhetetlen: a pénzügyi tudatosság nem luxus — hanem alapkompetencia . Záró tanulság Ez az epizód nem ígér gyors megoldásokat. Nem ígér kiskapukat.Nem ígér garantált hozamot. Egy dolgot ígér: tisztább gondolkodást . Ha megérted a pénz működését, nem félsz tőle. Ha nem félsz, nem menekülsz. Ha nem menekülsz, végre te hozol döntéseket . És ez az a pont, ahol nem csak a pénzügyeid, hanem az egész vállalkozói életed szintet lép . Élő podcast epizód: David Moon – Január 14. 15:15-tól! David Moon a Pénz Egyetem alapítója, vállalkozó, befektető; “Küldetésünk, hogy minden magyar családnak megadjuk a lehetőséget az anyagi biztonság megteremtésére, mert hiszünk abban, hogy a pénzügyi tudás alapjog, nem kiváltság. Hiszünk benne, hogy mindenki képes a pénzügyi szabadságra. Csak tudni kell, merre induljon. Mi ehhez adunk térképet!” Több mint 15 éves tapasztalattal rendelkezik pénzügyek, befektetések, értékesítés és marketing terén. Írt egy könyvet “Vedd kezedbe az irányítást” címmel, amely 2021-ben jelent meg. 40+ szakértő 400+ videó kurzus Munkafüzetek VIP befektetési lehetőségek Mentorálás, tanácsadás Online és offline rendezvények Karitatív Iskolai programok, előadások Ingyenes kurzusok Mesterelme csoportok Tőzsde, ingatlan, Kripto, FIRE, Digitális termékek, Vállalkozás, adózás, stb. Kezdőknek és haladóknak egyaránt! Ingyenes kurzus és David könyve ajándékba Weboldal: penzegyetem.hu

Nem nő a céged? Lehet, nem a piac a gond. Nézd meg, miért bukik el a legtöbb KKV a nemzetközi terjeszkedésnél. Olvasd el! << Vissza az epizódokhoz Tényleg növekedni akarsz, vagy csak a kudarcot kerülöd? 2026. március 2. Ez a beszélgetés nem a „hogyan skálázzunk gyorsan” típusú felszínes tanácsokról szól. Sokkal inkább arról, miért nem mernek a magyar vállalkozók igazán növekedni , még akkor sem, amikor a lehetőség ott van karnyújtásnyira. A Magyar Biznisz Podcast aktuális epizódjában egy olyan téma kerül terítékre, amiről ritkán beszélünk őszintén: a nemzetközi terjeszkedés valódi akadályai nem a jogban, nem az adózásban, és nem is a logisztikában vannak – hanem fejben. A beszélgetés vendége egy erdélyi kötődésű vállalkozó, aki napi szinten dolgozik magyar cégekkel azon, hogy Romániában lépjenek piacra , ott skálázzák a működésüket, és valós növekedést érjenek el. Két nyelven, két kultúrában, két üzleti logikában mozog otthonosan – és pontosan ezért lát rá élesen arra, hol csúsznak el a magyar vállalkozások . A kiindulópont egyszerűnek tűnik: Románia közelebb van, nagyobb a piac, uniós környezet, könnyebb logisztika. Mégis, a legtöbb vállalkozás vagy el sem indul, vagy félúton megakad. Miért? Mert sokan azt hiszik, hogy a külföldi terjeszkedés csak annyi, hogy „lefordítjuk a weboldalt”, „átkapcsoljuk a hirdetéseket”, és majd jönnek a vevők. A beszélgetés kíméletlenül rávilágít: ez illúzió . Szó esik arról is, hogy mennyire gyakori a kudarc kerülő gondolkodás . Nem a siker hajtja a döntéseket, hanem az, hogy „ne bukjunk nagyot”. Ez a hozzáállás viszont pont azt akadályozza meg, hogy egy cég valódi szintet lépjen. A piacismeret hiánya, az önismeret hiánya, és a tisztázatlan célok újra és újra visszatérő problémák. Ez az epizód nem simogat. Tükröt tart . Megmutatja, hogy a növekedés nem ország kérdés, hanem felkészültség kérdése – stratégiai, mentális és operációs szinten egyaránt. A legnagyobb tévhit a külföldi terjeszkedésről Az egyik legerősebb állítása a beszélgetésnek az, hogy Romániába terjeszkedni „egyszerű” – de csak papíron . Földrajzilag közel van. Uniós ország. A jogi és adózási környezet kezelhető. A logisztika nem science fiction. Mégis: a legtöbb magyar vállalkozás vagy el sem indul, vagy gyorsan visszafordul. Miért? Mert rossz kérdéseket tesz fel. Sokan úgy gondolkodnak a terjeszkedésről, mint egy technikai feladatról:– lefordítjuk az oldalt– beállítjuk a hirdetéseket– megoldjuk a szállítást És majd „valahogy működni fog”. A beszélgetés egyik fontos tanulsága, hogy ez nem stratégia, hanem remény . A piac nem alkalmazkodik hozzád csak azért, mert te átlépted a határt. A terméked, az ajánlatod, a pozicionálásod és a működésed vagy illeszkedik – vagy nem. Románia példája különösen tanulságos, mert első ránézésre „ismerős” piacnak tűnik. Sok magyar vállalkozó emiatt elbagatellizálja a felkészülést. Pedig pont ez a közelség a csapda. A kulturális, piaci és üzleti különbségek nem látványosak, hanem aprók és fájdalmasak – és pont ezért tudják szétverni az egész növekedési tervet. A beszélgetésben elhangzik: már az is 10% plusz piacot jelenthet egy magyar cégnek, ha pusztán a romániai magyar közönséget eléri – megfelelő logisztikával és célzással. Ez óriási szám. Mégis kevesen élnek vele, mert nem gondolkodnak rendszerben. A terjeszkedés nem azt jelenti, hogy „kipróbáljuk”.Azt jelenti, hogy döntést hozol , és annak megfelelően átalakítod a működésedet. És ez már nem technikai kérdés. Ez vezetői kérdés. Kudarc kerülés vagy sikerorientált növekedés? A beszélgetés egyik legfontosabb – és legkellemetlenebb – pontja az a felismerés, hogy a magyar vállalkozók jelentős része nem sikerorientált, hanem kudarc kerülő . Ez elsőre apró nyelvi különbségnek tűnik, valójában viszont teljesen eltérő döntési logikát jelent. A kudarc kerülő gondolkodás nem azt kérdezi: 👉 „Hogyan lehetek sikeres?” Hanem ezt: 👉 „Hogyan ne bukjak nagyot?” Ez a mentalitás pedig minden növekedési döntést visszafog. A terjeszkedés ilyenkor nem stratégiai lépés, hanem óvatos tapogatózás. Félmegoldások születnek: félig lokalizált ajánlatok, alultervezett költségvetések, kompromisszumos működés. A cél nem a győzelem, hanem az, hogy „legalább ne veszítsünk”. A beszélgetés nagyon pontos különbséget tesz a két hozzáállás között. A sikerorientált vállalkozó vállalja a feszültséget , mert tudja, hogy a növekedés együtt jár bizonytalansággal, hibákkal és tanulási görbével. A kudarc kerülő viszont eleve alacsonyra teszi a lécet – és így soha nem is ugrik igazán nagyot. Ez különösen veszélyes nemzetközi terjeszkedésnél. Egy új piac mindig tükröt tart: megmutatja, mennyire erős az ajánlatod, mennyire kiforrott a működésed, és mennyire vagy felkészülve vezetőként. Ha ezek nincsenek rendben, a piac nem kegyelmez. A beszélgetésből egyértelműen kiderül: nem az a kérdés, hogy Románia vagy Amerika ,hanem az, hogy te milyen gondolkodásmóddal vágsz bele . Ha csak menekülsz a kudarctól, a növekedés elérhetetlen marad. Ha viszont hajlandó vagy kockázatot kezelni – nem vakon, hanem tudatosan –, akkor a piac már „csak” egy következő lépés. A piac nem feltételezés, hanem adat A beszélgetés visszatérő motívuma, hogy a vállalkozók túl sok mindent gondolnak, és túl keveset tudnak . Különösen igaz ez akkor, amikor új piacról van szó. A legtöbb hibás döntés nem rossz szándékból születik, hanem abból, hogy a cég feltételezésekre épít , nem pedig valós piaci visszajelzésekre. Elhangzik egy nagyon fontos mondat: „A vállalkozóknak mindig ugyanaz a három problémájuk van: nem ismerik magukat, nem ismerik a piacot, és nem tudják, hova akarnak eljutni.” A piacismeret hiánya nem csak azt jelenti, hogy nem tudod, ki a versenytárs. Ennél sokkal mélyebb. Nem érted: – milyen minőségi szint az elvárás – milyen ajánlat számít erősnek – mi az, ami már alapelvárás, és mi az, ami valódi versenyelőny A beszélgetésben konkrétan elhangzik, hogy sok esetben egy mini piackutatás után kifejezetten lebeszélnek magyar cégeket a román piacra lépésről , mert a helyi szereplők jobb ajánlatokkal, magasabb minőséggel vannak jelen. Ez fontos pont: nem minden piac „jár” csak azért, mert közel van. Ez a gondolkodásmód éles kontrasztban áll azzal a gyakori vállalkozói hozzáállással, hogy „majd a marketing megoldja”. A marketing nem pótolja a gyenge ajánlatot. Nem pótolja a rossz pozicionálást. Nem pótolja azt, ha nem érted, miért venné meg bárki pont tőled . A piac nem ellenség. Nem is barát. Tükör. És ha nem tetszik, amit mutat, akkor nem a piacot kell hibáztatni, hanem az ajánlatot újragondolni – vagy kimondani azt, amit kevesen mernek: ez most nem a mi pályánk . Ez nem kudarc. Ez stratégiai érettség. A gyors növekedés is lehet veszélyes A beszélgetés egyik kevésbé nyilvánvaló, mégis kritikus tanulsága az, hogy nem csak a lassú haladás veszélyes – a túl gyors növekedés is . Ez különösen akkor igaz, amikor egy vállalkozás új piacra lép, és hirtelen nagyobb kereslettel, nagyobb volumenekkel és komplexebb működéssel találja szembe magát. Elhangzik egy erős példa: amikor egy cég egy milliárdról három milliárdra nő , az kívülről sikertörténetnek tűnik – belülről viszont gyakran káosz. A rendszerek nem bírják, az emberek elfáradnak, a döntések lassulnak, a vezető pedig hirtelen olyan problémákkal szembesül, amelyekre nem volt felkészülve. A nemzetközi terjeszkedés ezt a hatást megsokszorozza. Új piac = új kultúra, új elvárások, új működési kockázatok. Ha a vállalkozás belső infrastruktúrája – folyamatok, döntési mechanizmusok, felelősségi körök – nincs erre felkészítve, akkor a növekedés nem épít, hanem rombol . A beszélgetés egyik fontos gondolata, hogy sok vállalkozó nem készül fel a sikerre . Minden energiát a túlélésre, a kudarc elkerülésére fordítanak, miközben nem teszik fel a kérdést: 👉 Mi történik, ha tényleg működni kezd? 👉 Elbírja ezt a cégem? 👉 Elbírom ezt én vezetőként? A növekedés nem lineáris. Egy bizonyos pont után minőségi ugrásra van szükség – más gondolkodásra, más működésre, más vezetői szerepre. Aki ezt nem ismeri fel időben, az előbb-utóbb saját sikere áldozatává válik. Ezért a terjeszkedés nem csak piacválasztás. Ez felkészültségi szint kérdése . A vállalkozó mint szűk keresztmetszet A beszélgetés egyik legőszintébb része ott válik igazán kényelmetlenné, amikor kimondásra kerül: nagyon sok cég nem a piac miatt nem tud növekedni, hanem a tulajdonosa miatt . Nem rossz szándékból. Nem hozzá nem értésből. Hanem azért, mert a vállalkozó fejben nem lépett szintet. Kis- és középvállalkozásoknál ez különösen látványos. A tulajdonos egyszerre ügyvezető, értékesítő, marketinges és tűzoltó. Minden döntés rajta megy át. Ez egy darabig működik. Aztán a növekedés falnak ütközik. A beszélgetésben elhangzik: a vállalkozás életciklusa és a vállalkozó mentális állapota szorosan összefügg . Amikor a cég felfelé ível, a kihívások feladatként jelennek meg. Amikor viszont a vállalkozó kiégett, fáradt, motiválatlan, ugyanazok a kihívások elviselhetetlen tehernek tűnnek. Ezért van az, hogy sok vállalkozó már nem is akar igazán növekedni – csak „működtetni” szeretné a céget. Ebben az állapotban a terjeszkedés nem lehetőség, hanem fenyegetés. Minden új piac új problémát jelent. Minden új döntés extra stresszt. A beszélgetés kíméletlenül rámutat: nem lehet céget skálázni úgy, hogy közben a vállalkozó nem fejlődik . Más gondolkodás kell 5 emberhez, 20 emberhez, 100 emberhez. Más vezetői szerep. Más fókusz. Más felelősség megosztás. Aki ezt nem hajlandó elfogadni, az előbb-utóbb saját magát teszi a növekedés akadályává. A nemzetközi piacra lépés ezért nem csak üzleti döntés. Önismereti döntés is. Nem a pénz hiányzik, hanem a felkészültség A beszélgetés egyik meglepő, de következetesen visszatérő állítása az, hogy a nemzetközi terjeszkedés legnagyobb akadálya ritkán a pénz . Sokkal inkább az, hogy a vállalkozó – és vele együtt a cég – nincs felkészülve arra, mit jelent valójában a növekedés . Elhangzik egy erős példa: még multimilliárdos cégeknél is előfordul , hogy a vezetőben megvan a vágy a nemzetközi piacra lépésre, de nincs mögötte strukturált gondolkodás. Nincs végiggondolt stratégia. Nincs válasz azokra a kérdésekre, hogy mit igényel ez emberileg, időben, mentálisan. A pénz ilyenkor nem old meg semmit. Sőt: sokszor elfedi a problémákat. Amíg van tartalék, addig lehet halogatni a valódi döntéseket. De a piac – főleg egy külföldi piac – könyörtelenül gyorsan visszajelez. A beszélgetésben elhangzik az is, hogy a pénz általában csak 10–20%-ban tényező . A maradék 80–90% fejben dől el: – mennyire vagy hajlandó tanulni – mennyire tudod felismerni a vakfoltjaidat – mennyire tudsz segítséget elfogadni Ez az a pont, ahol sok vállalkozó elakad. Mert a növekedés nem csak azt jelenti, hogy több pénzt keresel, hanem azt is, hogy fel kell adnod régi működési mintákat . Másképp kell dönteni. Másképp kell vezetni. Másképp kell gondolkodni. A beszélgetés egyik legfontosabb üzenete: nem akkor kell „okosnak lenni”, amikor már nagy vagy – hanem előtte . Előbb fejben kell szintet lépni A beszélgetés egyik legerősebb, többször visszatérő gondolata az, hogy a növekedés sorrendje soha nem pénz → tudás → gondolkodás , hanem pontosan fordítva. Előbb fejben kell szintet lépni, és csak utána jelenik meg a pénz. A vendég nagyon határozott ebben: nem attól leszel felkészült vezető, hogy nagy a céged , hanem attól, hogy képes vagy felismerni, mit nem tudsz még. A legtöbb vállalkozó itt akad el. Amint elér egy bizonyos szintet, berögzül. Elhiszi, hogy „már tudja”. Innentől viszont megáll a tanulás – és vele együtt a cég is. A beszélgetésben elhangzik: „Először fejben kell a következő szintre lépni, utána cselekvésben, és csak azután jön a pénztár.” Ez különösen igaz nemzetközi terjeszkedésnél. Egy új piac nem csak új vevőket jelent, hanem új vezetői szerepet is. Több döntést, nagyobb felelősséget, hosszabb távú gondolkodást. Aki ezt nem vállalja, az hiába akar növekedni – a saját gondolkodása fogja visszatartani. Fontos pont az is, hogy a mai világban nem a tudás birtoklása a versenyelőny , hanem az, hogy tudod: – mit kell megtanulnod – kitől érdemes tanulnod – és mikor kell segítséget kérned A beszélgetés nagyon világossá teszi: a fejlődés nem automatikus. Tudatos döntés. És sokszor fájdalmas is, mert szembesít a saját korlátaiddal. De pontosan ez az ára annak, hogy egy vállalkozás ne csak működjön, hanem valóban növekedjen . Piacra lépni nem kultúrával, hanem vakfoltokkal lehet elbukni A beszélgetés egyik leggyakorlatiasabb tanulsága az, hogy a nemzetközi terjeszkedés nem ott bukik el, ahol a legtöbben keresik a hibát . Nem a nyelven. Nem a hirdetési platformokon. Nem azon, hogy „más a kultúra”. Hanem azokon az apró, előre nem ismert részleteken , amelyeket csak az lát, aki valóban ismeri a piacot. Elhangzik egy nagyon beszédes példa: egy prémium pénztárcákat gyártó cég Romániában azért szenvedett el tömeges visszaküldéseket, mert a román személyi igazolvány fizikailag nagyobb , mint a magyar vagy más európai okmányok – és egyszerűen nem fért bele a pénztárcába. A termék minősége kiváló volt. A marketing működött. A kereslet megvolt. Mégis: a piac nemet mondott. Ez nem kulturális különbség. Ez piaci realitás . És pontosan ez az a szint, ahol a legtöbb vállalkozó elvérzik. Nem azért, mert nem dolgozik keményen, hanem mert nem tudja, mit nem tud . A piac ilyen értelemben nem kegyes: nem magyaráz, csak reagál. A beszélgetés világossá teszi: a piacismeret nem Excel-táblákból és statisztikákból áll. Hanem abból, hogy érted: – hogyan használják a terméket – milyen apró részletek számítanak – hol vannak azok a „láthatatlan szabályok”, amik döntéseket befolyásolnak A nemzetközi terjeszkedés ezért nem „nagy lépés”, hanem sok kicsi, pontos döntés egymás után . És ezekhez nem elég jó szándék vagy lelkesedés. Tapasztalat kell. Helyi tudás. Külső szem. Aki ezt megspórolja, az előbb-utóbb a tanulópénzt fizeti meg . Drágán. Lineáris gondolkodás vs. valódi üzleti modell A beszélgetés egyik legkritikusabb felismerése, hogy rengeteg vállalkozás azért sérülékeny, mert lineárisan gondolkodik . Egy termék. Egy bevételi forrás. Egy lábon álló üzleti modell. Amíg a piac kegyes, ez működik. Amint viszont megjelenik egy olcsóbb, gyorsabb vagy agresszívebb szereplő – az egész rendszer borul. Konkrétan elhangzik: sok vállalkozó egyszerűen megrendel egy terméket (gyakran Kínából), rárak egy árrést, és eladja . Nincs hozzáadott érték. Nincs szolgáltatás. Nincs tudás. Nincs információ. Ilyen helyzetben teljesen törvényszerű, hogy egy globális szereplő – mint például egy nagy piactér – előbb-utóbb letarolja a piacot. A beszélgetés itt egy nagyon erős modellt vázol fel: egy stabil, hosszú távon működő vállalkozás nem egy, hanem legalább két–három pilléren áll . – termék – szolgáltatás – információ / tudás Ez a kombináció az, amit már nehéz lemásolni. Nehéz „lenyúlni”. Nehéz árversenybe kényszeríteni. És pontosan ez az, ami a nemzetközi piacokon élet-halál kérdés. A lineáris gondolkodás azért veszélyes, mert hamis biztonságérzetet ad. Amíg megy az értékesítés, addig minden rendben lévőnek tűnik. De nincs tartalék stratégia. Nincs B-terv. Nincs valódi versenyelőny. A beszélgetés üzenete egyértelmű: nem az a kérdés, hogy jön-e egy erősebb szereplő – hanem az, hogy amikor jön, te mennyire vagy felkészülve . És ez nem marketingkérdés. Ez üzleti modell kérdés. Miért bukik el a terjeszkedés valójában? Az egyensúlyvesztés miatt A beszélgetés végére egy nagyon letisztult, mégis kíméletlen kép rajzolódik ki: a legtöbb nemzetközi terjeszkedés nem egyetlen nagy hiba miatt bukik el, hanem azért, mert felborul az egyensúly . Valahol a rendszerben túl nagy lesz a feszültség – és az egész elkezd repedezni. Ez az egyensúly három szinten borulhat fel egyszerre: – a vállalkozó mentálisan nem bírja – a szervezet operációsan nem bírja – a termék vagy szolgáltatás piaci szinten nem bírja Ha ezek közül bármelyik nincs összhangban a többivel, a növekedés törésponttá válik. A beszélgetés hangsúlyozza: a rövid távú növekedést viszonylag könnyű elérni . Egy jó kampány, egy új piac, egy erősebb értékesítési push – és megindulnak a számok. De a kérdés nem az, hogy lehet-e nőni. A kérdés az, hogy meddig és milyen áron . Ha a vállalkozó kiég, a döntések romlanak. Ha a csapat szétesik, a működés lelassul. Ha a piac nem fogadja el az ajánlatot, a bevétel elapad. És ilyenkor jönnek a tünetek: fluktuáció, idegesség, kapkodás, visszalépések, kifogások. Pedig a valódi ok sokkal korábban keletkezett: ott, ahol nem lett összehangolva a cél, a képesség és az áldozat . A beszélgetés egyik legerősebb üzenete az, hogy a hosszú távú növekedés nem sprint. Maraton. Tudatos tempóval. Tudatos terheléssel. Tudatos döntésekkel. A nemzetközi piac nem gyorsítósáv. Hanem erősítő tükör . És csak az marad talpon, aki képes megtartani az egyensúlyt. Záró tanulság Ez az epizód egy dolgot tesz kristálytisztává: a nemzetközi terjeszkedés nem országkérdés, hanem érettségi kérdés . Nem Románia a könnyű. Nem Amerika a nehéz. Hanem az a kérdés, hogy te, a céged és az ajánlatod egyensúlyban vagytok-e . Élő podcast epizód: Faluvégi Csaba – 2025.09.11 15:15-tól! A mai epizódban egy igazán izgalmas témát járunk körbe: hogyan tudnak a magyar vállalkozások sikeresen terjeszkedni és piacot szerezni Romániában? Vendégünk Faluvégi Csaba, a Spendra Erdélyi Marketing Ügynökség alapítója és tulajdonosa. Ő és csapata azon dolgoznak, hogy segítsenek a magyar cégeknek eligazodni a román piacon, kiaknázni az ottani lehetőségeket, és új ügyfeleket szerezni. Ebben a beszélgetésben szó lesz arról, hogy miért éri meg átnyúlni a román határon, milyen kihívásokkal, piaci különbségekkel kell szembenézni, és hogyan lehet mindezt hatékonyan menedzselni. Ha te is gondolkodsz a román határon túli terjeszkedésen, ez az adás neked szól! Maradj velünk! 🎧 Hasznos linkek: Facebook.com Linkedin.com YouTube.com

A pénz nem motiváció, hanem mellékhatás. Nézd meg, miért bukik el a legtöbb vállalkozó, és hogyan gondolkodj másképp a növekedésről. Hallgasd meg! << Vissza az epizódokhoz Miért bukik el a legtöbb vállalkozó, ha csak a pénz hajtja? 2026. február 16. Van egy visszatérő hazugság a vállalkozói világban. Hogy a pénz a cél. És pontosan ez az a gondolkodás, ami újra és újra falnak viszi a vállalkozókat – erről szól ez a beszélgetés is, kendőzetlenül. Ebben az epizódban újra vendégünk Heinbach Dárius , aki nem startup-mítoszokat árul, hanem életből hozott tapasztalatokról beszél: vállalkozásról, emberről, belső hajtóerőről, döntésekről és arról, mi történik akkor, amikor a világ gyorsabban változik, mint ahogy a gondolkodásunk követni tudná. A beszélgetés onnan indul, ahonnan sok cég elindul: jó irányban haladnak a dolgok, de dolgozni kell érte. És innen jutunk el egészen odáig, hogy miért nem lehet mindent online térbe száműzni, miért számít a fizikai jelenlét, a bizalom, az emberi dinamika – és miért bukik el az a vállalkozás, amelyik csak rendszerekben, de nem emberekben gondolkodik. Dárius betekintést ad abba, hogyan dolgoznak készség-, személyiség- és szervezetfejlesztéssel , miért kulcsfontosságú az önismeret – és hogyan változik meg egy vezető működése, amikor felismeri a saját belső hajtóerejét. Nem elméletet hallasz, hanem konkrét megfigyeléseket tréningekből, csoportokból, vállalkozóktól. A beszélgetés egyik legerősebb íve az, amikor a vállalkozás nemzetközi kontextusba kerül. Mi a különbség a közép-európai és az amerikai vállalkozói gondolkodás között?Miért nem bűn profitot termelni? És miért nem elég a pénz ahhoz, hogy hosszú távon talpon maradj? Szó esik generációváltásról, a gyerekek teljesen más pénzhez és világhoz való viszonyáról, valamint arról is, hogyan forgatja fel a mesterséges intelligencia a tudáshoz, tanuláshoz és hatékonysághoz való hozzáférést. Nem hype, nem félelemkeltés – hanem józan vállalkozói gondolkodás . Ez az epizód nem simogat. Gondolkodásra kényszerít. És pontosan ezért fontos minden olyan cégvezetőnek, aki nem csak túlélni akar, hanem érteni is, mi történik körülötte. A pénz nem motiváció, hanem mellékhatás Van egy pont a beszélgetésben, ahol nagyon világossá válik egy kemény igazság: aki csak a pénzért vállalkozik, az előbb-utóbb el fog bukni. Ez nem egy motivációs frázis, hanem tapasztalat. Dárius egyértelműen kimondja: a pénz, a profit nem hajtóerő , hanem következmény. Mellékhatás. Valami, ami akkor jelenik meg, ha a vállalkozás mögött valódi belső mozgatórugó van. A vállalkozás nem arról szól, hogy „kiszállok az alkalmazotti létből, mert több pénzt akarok”.Ez önmagában kevés . Sőt, veszélyes. A beszélgetésben többször visszatér az a gondolat, hogy aki csak a biztonságot, a gyors pénzt vagy a státuszt keresi, az nem fogja bírni: a bizonytalanságot a kezdeti kudarcokat a lassú építkezést és azt a mentális terhelést, amit egy vállalkozás jelent Ezzel szemben azok maradnak talpon, akiknél van egy belső hajtóerő .Valami, ami akkor is viszi előre őket, amikor: nincs pénz nincs visszajelzés nincs azonnali siker Ez a belső motiváció nem tanulható tankönyvből, nem MBA-kérdés, és nem egy újabb üzleti modell kérdése. Ez szemlélet , ami meghatározza: hogyan hozol döntéseket hogyan állsz a kockázathoz és hogyan viseled el a kudarcot A beszélgetésben elhangzik az is, hogy a profit démonizálása legalább akkora hiba, mint bálványozása. A vállalkozás természetes része a profit – de nem ez az iránytű . Ha az iránytű rossz, a rendszer hiába tökéletes. Ez a blokk valójában egy figyelmeztetés minden KKV-vezetőnek és startup-alapítónak: 👉 ha nem tudod megfogalmazni, mi hajt belülről, akkor a pénz sem fog megtartani. Vállalkozói gondolkodás Közép-Európában és Amerikában A beszélgetés egyik legélesebb része ott jön el, amikor a vállalkozói gondolkodás kulturális különbségeiről beszéltek. Nem elméleti síkon, hanem megélt tapasztalatból. És ez az a pont, ahol sok KKV-vezető kényelmetlenül feszengeni kezd. Dárius kimondja: Közép-Európában – vállalkozói szemmel – még mindig balkáni minták működnek. Kapcsolatok, ügyeskedés, belterjesség, és egy mélyen gyökerező hit, hogy a vállalkozás „gyanús dolog”. Hogy profitot termelni minimum ciki, rosszabb esetben erkölcstelen. Ezzel szemben az amerikai vállalkozói kultúrában a vállalkozás természetes működés . Olyan, mint a piacon alkudozni: része az életnek. Nem kell magyarázkodni miatta, nem kell mentegetni, nem kell szégyellni. Profitot termelni nem bűn – hanem visszajelzés . Ez a különbség nem csak mentalitásbeli, hanem stratégiai hátrányt is jelent: kevesebb kockázatvállalás lassabb növekedés kisebb nemzetközi ambíció és folyamatos önkorlátozás A beszélgetésből világosan kirajzolódik: sok vállalkozó nem a piac miatt nem lép szintet, hanem fejben marad kicsi . Nem hiszi el, hogy lehetne máshogy. Nem hiszi el, hogy lehet tisztán, nyíltan, versenyképesen működni. És itt jön be egy kulcsmondat: 👉 nem a rendszer a legnagyobb ellenség, hanem a gondolkodás. A jó hír? Ez változik. Az internet, a nemzetközi piacok, a globális munkaerő és az új generációk kikezdik ezeket a mintákat . De csak azoknál, akik hajlandók tanulni, nyelvet beszélni, és kilépni a megszokott keretek közül. Ez a blokk egy tükör. Nem kényelmes. De pontosan megmutatja, hol akad el a növekedésed – nem a piacon, hanem benned . Miért nem működik minden online, és hol bukik el a hibrid modell Az egyik leggyakoribb vállalkozói tévhit, amit ez a beszélgetés szétszed: „Ha online van, akkor hatékonyabb.” Nem. Csak akkor hatékonyabb, ha arra való. Dárius nagyon tisztán különválasztja az előadást, a tréninget és a valódi fejlesztési folyamatokat. És ez kulcsfontosságú minden olyan cégvezetőnek, aki skálázásban, nemzetközi működésben vagy csapatépítésben gondolkodik. Igen, rengeteg mindent lehet online csinálni: meetingeket előadásokat tudásátadást automatizált folyamatokat De amikor emberi dinamika , bizalom, visszajelzés, finom reakciók és valódi kapcsolódás a cél, ott az online tér korlátos . Nem rossz – csak nem elég. A beszélgetés egyik legerősebb mondata: 👉 a minőség sokszor fontosabb, mint a mennyiség. Ezért nem vitték át az Enneagram alapú személyiségfejlesztést teljes egészében online. Nem technikai okból. Emberi okból. Mert: egy karakter felismeréséhez energia kell jelenlét tér és valódi figyelem A hibrid modell pedig különösen veszélyes terep. Amikor egy rész csapat bent van, mások online csatlakoznak, akkor: az élmény szétesik a figyelem torzul és senki nem kapja meg ugyanazt a minőséget Ez nem eszközhiba, hanem vezetői döntési kérdés . A beszélgetés üzenete világos: nem az a kérdés, mit lehet online csinálni, hanem az, mit érdemes . A jó vállalkozó nem technológiába szerelmes, hanem eredménybe . És ehhez néha személyes jelenlét kell. Máskor online hatékonyság. A probléma ott kezdődik, amikor ezt nem különbözteted meg. Ez a blokk segít tisztábban látni: 👉 nem az online vs offline vita számít, hanem az, hogy mit akarsz valójában elérni . Önazonosság nélkül nincs skálázás A beszélgetés egyik legmélyebb rétege nem a technológiáról, nem a piacról és nem is a pénzről szól.Hanem az emberről a rendszerben . Dárius nagyon határozottan képviseli azt a szemléletet, hogy a szervezetfejlesztés, a csapatépítés és a növekedés nem folyamatábrákkal kezdődik , hanem önismerettel. És itt jön be az Enneagram, mint eszköz – nem mint címke, hanem mint tükör. A beszélgetésben elhangzik: mindenkinek van egy veleszületett belső hajtóereje , ami nem változik meg attól, hogy céget alapítasz, vezető leszel vagy piacot váltasz. Lehet: a fejben a szívben vagy a zsigerekben Ez mozgat. Akkor is, amikor nem vagy tudatában. A probléma ott kezdődik, amikor egy vállalkozó nem a saját működésére épít , hanem mások mintáit próbálja lemásolni. Másképp dönt, másképp kommunikál, másképp vezet – és közben csodálkozik, hogy nem működik. Az önazonosság hiánya skálázásnál különösen veszélyes: rossz embereket veszel fel rossz struktúrát építesz rossz tempót választasz és végül saját magadat égeted ki A beszélgetésben több példa is elhangzik arra, hogy amikor valaki felismeri a saját belső működését, lavinaszerű változás indul el. Nem egyik napról a másikra, hanem egy mély újrarendeződésként. Ez lehet napok, hetek vagy hónapok kérdése – de utána már más minőségben működik az ember. És ez nem csak az egyénre hat. Mellékhatásként: javul a csapatdinamika csökkennek a félreértések erősödik az elfogadás és nő a vezetői hitelesség Ez a blokk egy fontos üzenet minden növekedni akaró KKV-nak: 👉 nem lehet rendszert építeni önismeret nélkül . A podcast mint vállalkozói kockázat és önismereti próba A beszélgetés egy ponton váratlan irányt vesz: nem a tartalomgyártásról , hanem a mögötte lévő lelki döntésről kezd szólni. És ez sokkal többet mond el a vállalkozásról, mint elsőre gondolnád. Egy podcast elindítása kívülről könnyűnek tűnik. Beszélgetünk, felvesszük, kimegy a világba. De belül egészen más történik. Dárius nagyon őszintén beszél arról, mi volt számára a legnagyobb visszatartó erő: 👉 elveszíted az azonnali visszajelzést. Egy élő beszélgetésben látod a másik reakcióját. Tudod, mikor túl sok, mikor kevés, mikor félrement valami. Egy podcastnál viszont: kiküldöd a gondolatodat a térbe nem tudod, ki hallja nem tudod, hogyan értelmezi és nem tudod, mit gondol rólad Ez vállalkozói szemmel tiszta kockázat . Nem pénzügyi – mentális . A blokk egyik legerősebb tanulsága az, hogy sok vezető és vállalkozó pontosan ettől fél: mit gondolnak majd rólam félreértenek-e támadnak-e rosszul csapódik-e le És emiatt inkább nem lépnek .Nem kommunikálnak.Nem vállalják fel az álláspontjukat. Pedig a beszélgetés üzenete világos: a láthatóság nem marketingkérdés, hanem önazonossági kérdés . Ha nem mered kimondani, amit gondolsz, akkor nem a közönséggel van baj – hanem a belső bizonytalansággal. Ez a podcast-projekt nem „side projectként” jelenik meg, hanem önfejlesztési lépcsőként . Egy új szint, ahol: vállalod a gondolataidat elfogadod a kritikát és nyitva hagyod a párbeszéd lehetőségét Ez a blokk egy erős üzenet minden cégvezetőnek: 👉 aki nem mer megszólalni, az nem tud vezetni sem. Generációváltás és a pénzhez való teljesen új viszony A beszélgetés egyik legérdekesebb, mégis leginkább alulértékelt része ott jelenik meg, amikor a gyerekekről és a következő generációról kezdtek beszélni. Nem nosztalgiából – hanem üzleti szempontból. Dárius egy nagyon erős megfigyelést hoz: 👉 a következő generáció teljesen másképp gondolkodik pénzről, vállalkozásról és nemzetköziségről. Nem azért, mert „okosabbak”.Hanem mert más világba születtek . Számukra: az internet alapállapot az információ nem privilégium a nemzetközi tér természetes az angol nyelv eszköz, nem akadály A beszélgetésben elhangzó történet a bitcoinról és egy hétéves gyerekről tökéletesen megmutatja ezt a különbséget. A kérdés nem az volt, hogy „jó-e vagy rossz”, hanem az, hogy honnan jön , mi a háttere, mi van mögötte. Ez a fajta kíváncsiság már nem ideológiai, hanem rendszerszintű gondolkodás . És ez vállalkozói szempontból brutális következményekkel jár. Az a generáció nő fel, amely: nem fél a technológiától nem démonizálja a pénzt nem köti országhatárokhoz a lehetőségeit és nem kér engedélyt a gondolkodáshoz A blokk egyik legfontosabb üzenete: a mostani vállalkozók többsége nem a piac miatt marad le, hanem generációs szemlélet miatt. Aki nem érti meg időben ezt a váltást: nem tud majd munkaerőt bevonzani nem tud a fiatal ügyfelekhez kapcsolódni és nem tud releváns maradni hosszú távon Ez nem kritika. Ez figyelmeztetés. A beszélgetés nem idealizálja a jövőt, de nagyon tisztán kimondja: 👉 a világ nem abba az irányba megy, amerre te szeretnéd – hanem amerre a következő generáció viszi. És vállalkozóként ehhez vagy alkalmazkodsz, vagy lemaradsz. Mesterséges intelligencia mint versenyelőny, nem varázspálca A beszélgetés ezen pontján válik igazán élessé az egyik legfontosabb üzenet: az AI nem gondolkodik helyetted – de felnagyítja azt, ahogyan te gondolkodsz. Ez óriási különbség. És rengeteg vállalkozó itt csúszik el. Dárius nagyon pontosan fogalmaz: a mesterséges intelligencia – pontosabban a jelenlegi nyelvi modellek – nem intelligensek abban az értelemben, ahogy sokan elképzelik . Nem értenek, nem éreznek, nem döntenek. Amit csinálnak: visszatükrözik a kérdéseidet . Ezért történik meg az, hogy: rossz kérdésre rossz választ kapsz felkészületlenül torz információ jön vissza kontroll nélkül félrevezető következtetések születnek És itt jön a vállalkozói felelősség. A beszélgetés egyik legerősebb állítása, hogy az AI nem demokratizálja az értelmet , hanem az értéket sokszorozza. 👉 Akinek van előképzettsége, gondolkodási mélysége és kritikai szemlélete, annak hatványozza a teljesítményét. 👉 Akinek nincs, annak csak gyorsabban termel zajt. Ezért nem az a kérdés, hogy „használod-e az AI-t”, hanem az, hogy: ellenőrzöd-e az outputot összeveted-e más forrásokkal tudsz-e ráépíteni a meglévő tudásodra A beszélgetésben elhangzik az is, hogy egy ember ma olyan kapacitással dolgozhat , ami korábban komplett csapatokat igényelt. Ez nem jövőkép – ez jelen idő. És pontosan ezért veszélyes azoknak a cégeknek, amelyek legyintenek rá. Ez a blokk egy nagyon világos vállalkozói üzenetet hordoz: 👉 az AI nem helyettesít téged – hanem kiválogat . Aki tanul, kérdez, ellenőriz és gondolkodik, az brutális versenyelőnybe kerül. Aki nem, az észre sem veszi, mikor marad le. Tudás, idő és tőke új sorrendje a vállalkozásban A beszélgetés egyik legfontosabb stratégiai felismerése szinte mellékesen hangzik el, mégis teljesen újrarendezi a vállalkozásról való gondolkodást . 👉 A tőke szerepe háttérbe szorul. Az idő és a tudás kerül előtérbe. Korábban egy vállalkozás növekedéséhez: emberek kellettek infrastruktúra tőke hosszú idő Ma – az AI és az automatizáció miatt – egyetlen ember képes olyan kapacitást létrehozni, amihez korábban tucatnyi munkatárs kellett. Ez nem azt jelenti, hogy a csapat felesleges – hanem azt, hogy a sorrend megváltozott . A beszélgetésben nagyon tisztán megjelenik: a legdrágább erőforrás nem a szoftver , nem az előfizetés, nem a technológia – hanem a te időd . És itt bukik el rengeteg vállalkozó. Nem sajnálják a pénzt az eszközökre,de sajnálják az időt arra, hogy: megtanulják használni rendszert építsenek köré kontrollálják az eredményt Pedig a logika egyszerű: először időt fektetsz be , utána kapsz vissza időt. A beszélgetésben több példa is elhangzik arra, hogy az AI képes: ügyfélkommunikációt támogatni adminisztratív terheket csökkenteni folyamatokat rendszerezni döntéselőkészítést gyorsítani De ez nem automatikus.Nem varázslat. Munka előzi meg. Ez a blokk egy nagyon erős üzenet a növekedésről: 👉 aki nem hajlandó időt befektetni a tanulásba, az később sokkal többet veszít. És itt visszakanyarodunk a beszélgetés elejéhez: a valódi vállalkozói különbség nem az eszközökben , hanem a hozzáállásban van. Miért nem az AI a veszély, hanem az emberi ellenállás a változással szemben A beszélgetés egyik legemberibb pontja ott jelenik meg, amikor az AI-t nem technológiai , hanem pszichológiai oldalról kezditek el vizsgálni. És itt hangzik el az egyik legfontosabb felismerés: 👉 nem az új a veszélyes – hanem az, ahogy reagálunk rá. Dárius egy nagyon szemléletes párhuzamot hoz: az AI fejlődése olyan, mint a műhús megjelenése.Elsőre: idegen furcsa „nem az igazi” És az első reakció szinte mindig ugyanaz: elutasítás . Nem azért, mert rossz. Hanem mert új . Ez egy ősi emberi működés. Az ismeretlen veszélyt jelent – legalábbis az agyunk számára. És pontosan ez történik most rengeteg vállalkozónál is. Nem az AI-tól félnek valójában, hanem attól, hogy: újra kell tanulni ki kell lépni a megszokott szerepből el kell engedni régi rutinokat A beszélgetésben nagyon finoman, de határozottan jelenik meg: a változás nem technikai kérdés, hanem identitásválság . Ki vagyok én, ha a megszokott módszereim már nem működnek? Ki vagyok én vezetőként, ha új eszközöket kell megtanulnom? Ezért veszélyes az a hozzáállás, hogy „ez majd elmúlik”. Nem múlik el. Beépül. Ahogy korábban a kávéivási szokások, az étrend, a technológia vagy a munkavégzés módja is beépült. Nem egyik napról a másikra – hanem fokozatosan. És aki ellenállt, az nem megállította, csak késleltette a saját alkalmazkodását . Ez a blokk egy nagyon erős vezetői tanulságot hordoz: 👉 a valódi kockázat nem az AI használata, hanem az, ha nem tanulod meg kezelni a változást. A vállalkozó valódi feladata a bizonytalanság korában A beszélgetés végére összeérnek a szálak. Pénz, motiváció, önismeret, generációváltás, AI, kultúra – és kirajzolódik egy nagyon letisztult kép arról, mi ma valójában a vállalkozó dolga . Nem az, hogy mindenhez értsen.Nem az, hogy mindent kézben tartson.És főleg nem az, hogy mindent kontrolláljon. 👉 A vállalkozó feladata ma a gondolkodás minősége. A beszélgetésből egyértelműen látszik: a világ komplexebb lett, gyorsabb lett, és kevésbé kiszámítható. Erre nem lehet régi receptekkel válaszolni. Aki még mindig abban hisz, hogy „majd stabilizálódik”, az félreérti a helyzetet. A bizonytalanság nem átmeneti állapot , hanem új alaphelyzet. Ebben a közegben a vezető értéke nem az, hogy: ő tud mindent ő dönt mindenben ő a leggyorsabb Hanem az, hogy: jó kérdéseket tesz fel felismeri a saját korlátait és képes tanulni A beszélgetés egyik legerősebb visszatérő gondolata, hogy a technológia – legyen az AI vagy bármi más – nem veszi el az ember szerepét , hanem átalakítja. Aki ezt fenyegetésként éli meg, az védekezni kezd. Aki lehetőségként, az építkezni. Ez a blokk végső soron egy vezetői tükör:👉 nem az a kérdés, hogy mit hoz a jövő, hanem az, hogy te milyen emberként és vezetőként mész bele . És ez az, amit semmilyen eszköz, szoftver vagy rendszer nem fog helyetted megoldani. Záró tanulság – Növekedés nem stratégia nélkül, stratégia nincs önismeret nélkül Ez az epizód egy dolgot nagyon világosan megmutat: a vállalkozás nem technikai probléma, hanem emberi kérdés. A pénz fontos. A technológia elkerülhetetlen. A növekedés csábító. De mindez összeomlik , ha nincs mögötte: belső hajtóerő önazonos működés tanulási hajlandóság és felelősségvállalás a gondolkodásodért Aki ma KKV-t vezet vagy startupot épít, annak nem az a legnagyobb kihívása, hogy milyen eszközt válasszon – hanem az, hogy milyen vezetővé válik közben. És ez az a döntés, amit nem lehet kiszervezni. Élő podcast epizód: Heinbach Dárius – 2025. június 26. 14:45-tól! Vendégünk már korábban is járt nálunk – az akkori adást itt hallgathatod meg Dárius több mint 25 éve aktív szereplője a vállalkozói és oktatói világnak. Tapasztalata nemcsak számokban mérhető – hanem abban is, ahogy évtizedek óta embereket fejleszt, közösségeket épít, és cégeket formál át. A Fürkész Holding Kft. vezetőjeként engedéllyel rendelkező felnőttképzőként dolgozik, és elsősorban vállalkozásfejlesztési, valamint készségfejlesztési programokat kínál cégek számára. Emellett önismereti tréningekkel is támogatja azokat, akik saját magukba fektetnének. Az Enneagram, a Tranzakcióanalízis és az NLP módszertana is szerepel a palettán – ezeket nyílt képzések formájában is elérhetővé teszi. De nem csak tréner és vállalkozó – közösségépítő is. Dárius alapító tagja Magyarország egyik első tisztán online működő üzleti networking csoportjának, ahol 30 vállalkozó támogatja egymást ajánlásokkal – jutalékmentesen. És ha ez még nem lenne elég: már 10 éve aktív Horvátországban is, ahol magyar cégek piacra lépését és pályázati projektjeit menedzseli – jogi és operatív támogatással. ✅ Amiről szó lesz: Vállalkozásfejlesztés belülről: készségek, rendszerek, emberek Önismeret és fejlődés: Enneagram, TA, NLP Online vállalkozói közösségek ereje Magyar cégek horvát piaci terjeszkedése 🎯 Extra fókusz: Fő fókusz jelenleg: AI szemléletformálás Fő visszatartó erő a képzések igénybevételére: a kieső IDŐ – pedig most ez csak kifogás! Az AI használata 1 hónapon belül kitermeli a képzésre fordított időt. Új termékünk: Gondolatolvasás?!? Enneagram – kinek mit hoz?! Partnereink révén különleges képzési eszközök: LEAN szimuláció, Profi-T-Ability és kutyás tréning Új terület Dárius életében: Apám hitte podcast Második lehetséges visszatartó erő: nincs rá pénz – ez most nem releváns, hiszen képzési pályázat révén ingyenes! BNI Déli-Régió előretörése az online térben is Ne hagyd ki, ha téged is érdekel, hogyan lehet hosszú távon stabilan és tudatosan építkezni – személyesen és vállalkozóként is. 📅 Időpont: 2025. június 26. – 14:45 (CET) Elérhetőségek: Fürkész Holding Kft. Facebook YouTube

A legtöbb cég csak hiszi, hogy használja az AI-t. Két jogász elmondja, mi az AI-alapú működés és mit kell mérned előtte. Hallgasd meg most! << Vissza az epizódokhoz A legtöbb cég csak HISZI, hogy használja az AI-t 2026. június 3. Mindenki azt mondja, hogy „használja az AI-t". De mit jelent ez valójában? Reggelente megnyitod a ChatGPT-t, beírsz valamit, kapsz egy választ, és már mész is tovább. Pipa, te is benne vagy az AI-forradalomban. Vagy mégsem? Ebben az epizódban két olyan vendég ült le Fóris Attilával, akik a napi munkájukban élesben látják, hol húzódik a határ a felszínes AI-használat és a valódi, üzleti értéket termelő AI-alapú működés között. Szántó Csenge és Andrónyi András az Andrónia Kft. alapítói: mindketten jogi diplomával a zsebükben indultak el, és mindketten viszonylag korán rájöttek, hogy nem az ügyvédi pálya az útjuk. Csenge a toborzásban és a HR-ben épített karriert, egészen a head of recruitment pozícióig, miközben tavaly a vállán csattant az egyik legnagyobb vállalati feladat: az AI bevezetése a HR-folyamatokba. Andris a kíváncsi típus, aki nem érte be a felszínnel, hanem rendesen belemászott abba, hogyan is működnek valójában a nagy nyelvi modellek. Ma együtt építenek egyedi, személyre szabott AI-szoftvereket és automatizálnak üzleti folyamatokat. Nem dobozos terméket adnak el, nem havi licencdíjas előfizetést, hanem olyan megoldást, amit konkrétan az adott cégre szabnak. És nem véletlenül választották ezt: tudatosan, kritériumról kritériumra végiggondolt bizniszmodellt építenek, jogi háttérrel megtámogatva, ami egyszerre garantálja a működést és a megfelelést. A beszélgetés őszinte és helyenként meglepően szókimondó. Szó esik arról, hogy miért nem léteznek valódi „AI-szakértők", hogy az AI valójában amnéziás, hogy miért előny most kicsinek lenni a multikkal szemben, és miért bukik el sok KKV pusztán azért, mert nincs hosszú távú stratégiája. De ami ennél is fontosabb: konkrét, másnap is használható tanulságok arról, mit kell mérned, mit kell standardizálnod, és hogyan döntsd el, mit éri meg egyáltalán automatizálni. Ha vállalkozó vagy, és nem akarsz se pánikolni, se hype-ot kergetni, hanem tisztán látni akarsz: ez a beszélgetés neked szól. Két jogász, aki nem akart ügyvéd lenni A történet nem ott kezdődik, ahol az ember várná. Sem Csenge, sem Andris nem álmodott a bírói talárról vagy a hatalmas ügyvédi irodáról. Mindketten jogi diplomát szereztek, de egyikük sem lett ügyvéd. Csenge a HR-ben kötött ki, Andris pedig a vállalkozói világban, ahol a kíváncsiság és a rendszerszemlélet többet ért, mint a paragrafusok memorizálása. Csenge útja iskolapélda arra, hogyan lehet egy „nem ügyvédi" jogi karriert komoly szintre vinni . Toborzóként kezdte, majd végigjárta a ranglétrát egészen a head of recruitment pozícióig egy nagyvállalatnál. Az utolsó komoly feladata ott pont az volt, ami sokak fejében most kavarog: be kellett vezetnie az AI-t a HR-folyamatokba. Ezt nem elméletből csinálta. Élesben. Andris ezzel szemben a vállalkozói oldalról közelített. Ő az a típus, aki nem éri be azzal, hogy „működik". Tudni akarja, miért működik . Ez a kíváncsiság vitte el odáig, hogy a nagy nyelvi modellek belső logikájáig ásson, és ne csak felhasználóként, hanem értő szemmel nézze az AI-t. „Engem a jog soha nem érdekelt igazán. A diplomát megszereztem, de már közben tudtam, hogy nem ott fogok dolgozni." A közös pont, ami összehozta őket: mindketten korán rájöttek, hogy nem az a fontos, mit tanultál, hanem hogy mit kezdesz vele. A jogi háttér ma sem felesleges teher, hanem konkrét versenyelőny, főleg az EU-s AI-szabályozás körüli világban. Erről később még részletesen lesz szó. TANULSÁG A diploma nem életfogytiglani szerződés. Ha másnak indultál, és menet közben rájössz, hogy nem az a te utad, az nem kudarc, hanem felelős felnőtt döntés. A korábbi évek tudása nem vész el, hanem új kontextusban válik értékké. Csenge HR-es múltja és Andris jogi precizitása nélkül ma nem ott tartanának, ahol. Az oktatási rendszer csapdája Amikor a vállalkozói pályaválasztásra terelődik a szó, Csenge és Andris őszintén beszélnek arról, mi a baj a magyar oktatási rendszerrel . És itt nem az unalmas „a tanárok rosszul fizetettek" klisé jön elő, hanem egy sokkal mélyebb probléma. A rendszer ma is a tekintélyelvű, „mondom, te csinálod" logika mentén működik . A gyereket nem arra tanítják, hogy kérdezzen, hanem hogy megfeleljen. Nem arra, hogy önállóan gondolkodjon, hanem hogy bemagolja az anyagot a dolgozatra. És pont az hiányzik belőle, ami egy vállalkozónak a legfontosabb: az önismeret, a kritikai gondolkodás és az a képesség, hogy felelősséget vállaljon a saját döntéseiért. „Az iskola nem arra készít fel, hogy önállóan gondolkodj. Arra készít fel, hogy megfelelj valaki más elvárásainak." A vállalkozói pálya kapcsán Warren Buffett egyik gondolata is előkerül: egy üzletnek minimum 10 évet kell adni , hogy lássuk, működik-e. Aki két év után feladja, mert „nem jött be", az valójában nem tudta, mibe vágott bele. Ez nem motivációs duma, hanem matematika: a piackutatás, a bizniszmodell tesztelése, az ügyfelek megtalálása, a folyamatok bejáratása mind éveket vesz igénybe. A magyar oktatási rendszer pedig pont arra nem készít fel, hogy ezt a hosszú távú gondolkodást felépítsd magadban. TANULSÁG Ha vállalkozó vagy, vagy vállalkozást indítanál, ne a gyors siker mítoszát kergesd. Az iskola nem adott meg neked egy fontos képességet: az önismeretet és a hosszú távú gondolkodást. Ezt te kell felépítsd magadban. Tegyél egy személyiségtesztet. Nézz a tükörbe. És tervezz legalább 10 évre előre. Aki ezt nem teszi meg, az nem vállalkozó, hanem szerencsejátékos. Egyedi AI-szoftver, nem dobozos termék A beszélgetés most ér el oda, hogy konkrétan mit is csinál az Andrónia Kft . És ez nem mellékes kérdés, mert a piacon ma rengetegen mondják magukról, hogy „AI-val foglalkoznak", de a tartalom mögötte gyakran csak egy ChatGPT-prompt, amit eladnak heti rendszerességgel. Csenge és Andris egyedi, személyre szabott AI-szoftvert építenek , és üzleti folyamatokat automatizálnak. Nem dobozos terméket árulnak, nem havi licencdíjas SaaS-előfizetést, hanem konkrét, az adott cégre szabott megoldást. A logika egyszerű: ha egy gyártócégnek és egy ügyvédi irodának ugyanaz a szoftver válaszol minden problémájára, akkor valami nagyon nem stimmel. „A licencelt szoftverek 80%-át a cégek vagy nem használják, vagy nem úgy használják, ahogy kellene. Mi cseréljük le ezeket egyedi megoldásra." A modelljük ráadásul bootstrapped , nem startup. Ez fontos különbség. Nem futnak befektető után, nem akarnak gyorsan skálázni vagy exit-elni. Lassabban, de saját pénzből, saját tempóban építkeznek. Ez a modell adja a függetlenséget: nem kényszerülnek arra, hogy egy túl korai befektető elvárásai miatt rossz ügyfelet vagy rossz terméket vállaljanak. Amit kínálnak, az hármas hibrid : ügynökségi modell (egyedi fejlesztés projektenként) + tanácsadás (mit érdemes egyáltalán automatizálni) + AI-szakértelem (technikai mélység). Ezt a hármat ritkán látni egyben. A legtöbb cég vagy csak fejleszt, vagy csak tanácsot ad, vagy csak AI-promptokat ír. Csenge és Andris pont azért tud ütőképes lenni, mert mindhárom oldalon ott van a kompetencia. A célközönségük nem a multikból kerül ki . Pont fordítva: kis- és középvállalkozásokra építenek, ahol a rugalmasság és a gyors döntés egyszerre adott. Egy multinál egy AI-projekt két év és kilenc beszámoló. Egy KKV-nál ugyanez két hónap és egy döntés. TANULSÁG Az AI-piac telített a generikus megoldásokkal. Ha a vállalkozásod komolyan veszi az automatizációt, ne azt keresd, mi a legolcsóbb licencelt szoftver. Azt keresd, mi az, ami a te cégedre, a te folyamataidra van szabva . A különbség akkor látszik meg, amikor a számlát kell kifizetni, és kiderül, hogy a 80% még mindig kihasználatlan. AI-szakértők nem léteznek „Ha valaki ma AI-szakértőnek nevezi magát, azzal kezdj el óvatos lenni. Egy hónap múlva már nem az lesz." A piac tele van azzal, amit Andris „AI-hype-pal" nevez: olyan emberek, akik elolvastak két cikket, megnéztek három YouTube-videót, és most ChatGPT-kurzust adnak el 200 ezerért. Csenge ehhez azt teszi hozzá, hogy ez kifejezetten veszélyes a vállalkozókra nézve , mert rossz elvárásokat épít: azt sugallja, hogy az AI egy varázspálca, amit ha megveszel, a céged automatikusan szárnyalni fog. Valójában az AI csak akkor működik, ha alatta tiszta folyamatok, mért KPI-ok és kritikus gondolkodás van. Az igazi különbség: a felszínes AI-felhasználó kérdez, az értő szakember megkérdőjelez . Az első elhiszi, amit az AI kidob. A második tudja, mikor és miért téved. És pont ezért lesz használható az output a valóságban. TANULSÁG Ne dőlj be az „AI-szakértő" címkének. Aki magát annak nevezi, valószínűleg nem az. Az értelmes együttműködés alapja: olyan partnert keress, aki nem az eszközökről, hanem az alapokról és a logikáról tud beszélni. És aki őszintén megmondja, mit nem tud. Ez a két jel sokat elárul. AI-használat ≠ AI-alapú működés Itt jön a beszélgetés egyik legfontosabb megkülönböztetése, ami minden vállalkozónak fülön kéne csapja: óriási különbség van aközött, hogy használod az AI-t, és aközött, hogy AI-alapon működik a céged. Az első verzió: reggel megnyitod a ChatGPT-t, beírsz egy promptot, kapsz egy szöveget, bemásolod valahova. Vagy a marketingesed Midjourney-vel képet generál a posztokhoz. Vagy a csapatod időnként Claude-dal csiszolgat egy e-mailt. Ez AI-használat . Jópofa, kényelmes, és igazából semmit nem változtat a cég működésén. A második verzió: a folyamataid úgy vannak felépítve, hogy az AI a működés szerves része . Nem hozzáadod, hanem benne van. Az ügyfélkérés automatikusan megérkezik a rendszerbe, az AI besorolja, megnézi a precedensre vonatkozó adatokat, megfogalmazza a választervet, és csak akkor küldi tovább emberhez, amikor tényleg kell. Ez AI-alapú működés . Ez az, ami pénzt termel, időt szabadít fel, és skálázhatóvá teszi a céget. „Az AI-használat egy szokás. Az AI-alapú működés egy döntés." Andris erre egy nagyon jó képet hoz: ez olyan, mint az autó és az autópálya. Az AI maga az autó. De ha nincs hozzá autópálya - vagyis működő folyamat, mért KPI, standardizált adat -, akkor az autó a sárban áll. A legtöbb cég ma az autóval büszkélkedik, miközben az autópálya nincs lebetonozva. A különbséget egy konkrét tesztkérdéssel könnyű ellenőrizni a saját vállalkozásodban: ha holnap eltűnnének az AI-eszközök, mi változna? Ha a válasz az, hogy „semmi különös, kicsit kényelmetlen lenne", akkor AI-használó vagy. Ha a válasz az, hogy „leállna fél cég", akkor AI-alapú működésed van. Az utóbbi ritka. A legtöbb magyar KKV ma még az elsőnél tart. Ami a legmeglepőbb: a két verzió között nem a pénz a fő különbség , hanem a gondolkodásmód. Lehet kis büdzséből is AI-alapon működni, ha a folyamatok tiszták. És lehet milliókat ölni AI-licencekbe úgy, hogy a végén csak drágább lett a régi káosz. TANULSÁG Ne azt kérdezd magadtól, hogy „használunk-e már AI-t". Azt kérdezd, hogy az AI eltűnése mit változtatna a cégeden . Ha a válasz „semmit", akkor még nem ott tartasz, ahova lépni érdemes. Az autó nem ér semmit autópálya nélkül. Először a folyamatokat kell rendbe tenni, és csak utána érdemes AI-ról beszélni. Megkérdőjelezed, amit az AI kidob? Itt jön egy olyan vakfolt, amiről kevesen beszélnek: a legtöbben kritika nélkül elhiszik, amit az AI mond . Pedig ez talán a legnagyobb buktató az egész területen. Andris egy konkrét, hétköznapi példával mutatja meg, miért veszélyes ez. A programozók szerencsések , mert náluk azonnal kiderül, ha hülyeséget generál az AI: a kód vagy lefut, vagy nem. Erős, gyors visszacsatolás. Hibázol, látod, javítod. De gondolj bele: ha egy AI stratégiát ad neked, marketing tervet, piaci elemzést vagy üzleti tanácsot - honnan tudod, hogy igaza van? A válasz sokakat sokkolni fog: sehonnan . Vagy hetekkel-hónapokkal később, amikor már beletettél időt, pénzt, embert. „A legveszélyesebb pillanat az, amikor az AI magabiztosan mond hülyeséget. Mert te is elhiszed." Az AI nem mond „nem tudom"-ot, ha nem tudja a választ. Hallucinál . Magabiztosan generál egy logikusan hangzó, jól megfogalmazott szöveget, ami lehet, hogy a teljes valóságtól elrugaszkodott. Aki ezt nem szűri, az úgy hoz döntéseket, mintha egy magabiztos, de inkompetens tanácsadó ülne mellette. Csak ez a tanácsadó még olcsóbb is, ezért még többen hallgatnak rá. Csenge erre azt a megoldást hozza, amit a HR-es múltjából tanult : minden AI-output előtt és után tegyen fel az ember magának egy kérdést. „Ezt én is így csinálnám?" Ha a válasz nem, akkor nem szabad lemásolni. Ha a válasz igen, akkor is meg kell nézni, hogy nem hagyott-e ki valami fontosat. Az AI nem helyettesít, hanem kiegészít és gyorsít . Itt jön elő egy másik fontos pont: a kritikai gondolkodás nem AI-skill, hanem alap életkészség , amit az iskola nem tanít meg. Aki anélkül indul el az AI-jal dolgozni, hogy ezt magában felépítette volna, az olyan, mint aki kést ad egy kisgyereknek. Lehet, hogy nem vágja meg magát rögtön. De előbb-utóbb biztosan. TANULSÁG Az AI nem a válasz, hanem egy újabb hang a beszélgetésben . A te dolgod meghallgatni, megkérdőjelezni, és csak akkor cselekedni, ha tényleg meggyőzött. Ha kritika nélkül használod, gyorsabban hozol majd rossz döntéseket - és pont ez fog visszaütni. A jó AI-felhasználó nem az, aki jól promptol. Hanem az, aki jól kérdez vissza. KKV vs. multi: kié az előny most? A beszélgetés egyik legmeglepőbb, mégis legmegnyugtatóbb része ez. Az AI-korban a kis cég nem hátrányból, hanem előnyből indul a multikkal szemben . És ez nem üres motivációs duma, hanem strukturális igazság. Miért? Egy multinál egy AI-projekt két év, kilenc beszámoló, három bizottság és négy igazgatósági ülés ide-oda. Mire a döntés megszületik, a piac már háromszor átrendeződött, a választott eszköz elavult, és a projektvezetőt is áthelyezték máshova. Andris erre konkrét tapasztalataiból hoz példát: olyan vállalati AI-implementációk, amelyek bürokratikus okból csúsznak , miközben a technológia havonta változik. Egy KKV-nál ugyanez két hónap és egy döntés . A tulajdonos ránéz, megérti, igent vagy nemet mond, és csinálják. Nincs négy szint, nincs jóváhagyási mátrix, nincs nyolcoldalas business case. „A KKV most ott áll, ahol egy multi csak öt év múlva lesz. Ezt ki kell használni, mert a következő szakaszban már nem így lesz." Csenge a head of recruitment-ként szerzett tapasztalataiból hoz egy másik szempontot: a KKV-knak van egy második óriási előnye is - a szervezeti rugalmasság . Egy multinál, ha új AI-folyamatot vezetsz be, át kell képezned 400 embert, át kell írnod 50 SOP-t, és meg kell győznöd hét döntéshozót. Egy 15 fős cégnél ugyanez egy közös meeting alatt megoldódik. TANULSÁG Ha KKV-tulajdonos vagy, most van egy ablak. Néhány évig. A rugalmasság és a gyors döntés most ér a legtöbbet. De ha nincs hosszú távú stratégiád, ez az előny semmit nem ér. Ülj le, és írd le, hol akarsz lenni 3-5 év múlva. Konkrétan. Ha ez nincs meg, mindegy, hogy KKV vagy multi vagy. Mindkettő veszít. Öntudatra ébred az AI? Robotok, UBI, átrendeződés Ezt a részt sokan átugranák, mert „filozófia". Hiba lenne. A vállalkozói döntéseket az határozza meg, milyen jövőképre építesz . Aki ma rosszul gondol az AI-ra, az holnap rossz cégstratégiát fog építeni. Andris azzal kezdi: az AI öntudatra ébredésének kérdése nem releváns gyakorlati kérdés ma. Ez egy szép sci-fi-téma, de a cégednek nem ettől fog jobban menni, ha ezen gondolkodsz. Ami valódi kérdés, az más: hogyan változik át a munka, az értékteremtés és a társadalom szerkezete az AI miatt. És itt nem öt éves, hanem két éves tervezésről kell beszélni. A robotokról is hasonlóan tisztán fogalmaznak. A robotika ma még nem ott tart, mint a szoftveres AI . Az okos szoftver a fejedet pótolja, a robot a kezedet, és a kettő nem ugyanazon a sebességen fejlődik. A fizikai robotok ára, megbízhatósága és bevezethetősége öt-tíz év még legalább. A szoftveres automatizáció viszont már most itt van. Ha gyártócég vagy, ezt fontos szétválasztani: a fizikai munkát végző embereid pozíciója még jó ideig stabil, a szoftveres folyamatokat végzőké viszont radikálisan átrendeződik. „Az ipari forradalom is átrendezte a társadalmat. Senki nem szövő otthon ma. Az AI is ezt csinálja, csak gyorsabban." Itt jön elő az UBI (univerzális alapjövedelem) kérdése, és Csenge nagyon józan álláspontot képvisel : nem akkor lesz erre szükség, ha minden munka megszűnik, hanem akkor, ha a társadalom egy nagyobb része nem tud azzal a sebességgel alkalmazkodni, amivel a technológia változik. Ez egy másik probléma, mint amit a populáris vita sugall. Nem a gépek veszik el a munkát. Az emberek nem tudnak átképezni elég gyorsan. És itt jön egy fontos pont a vállalkozóknak: a következő hét-tíz évben az lesz a nyerő pozíció, aki gyorsan átképzi magát . Nem aki ellenáll, nem aki kivárja, hanem aki most aktívan tanul. Ahogyan száz éve a számítógép-használat lett alapkészség, most az AI-literacy lesz az. Az ipari forradalom párhuzama is itt jön elő: senki nem szövő otthon, mert beépültek a gyárak, és senki nem futár lóháton, mert van vasút. Aki akkor kapaszkodott az otthoni szövőszékbe, az lemaradt. Aki most az AI nélküli működéshez ragaszkodik elvi alapon, az ugyanezt csinálja, csak gyorsabb tempóban. TANULSÁG Ne az öntudatra ébredésen gondolkodj, hanem azon, hogyan rendezed át a céged működését a következő két évben . A robotika még odébb van, de a szoftveres AI már itt csapkodja a kezed. Az AI-literacy ma az, ami száz éve az írástudás volt: nem extra, hanem alap. Ha te nem építed magadba, valaki más fogja, és onnantól versenyhátrányban leszel. Hogyan válassz bizniszmodellt - problémaérték-alapú árazás Itt válik a beszélgetés különösen gyakorlativá . Csenge és Andris konkrétan elmondják, hogyan döntötték el, milyen bizniszmodellt építsenek , és milyen logika mentén áraznak. Ez a rész nem csak AI-vállalkozóknak hasznos - bármilyen szolgáltató cégnek lehet belőle tanulni. Az alapkérdés, amit a legtöbb vállalkozó soha nem tesz fel magának : mit ér a probléma, amit megoldok? Nem az, hogy mennyi idő, mennyi munka, mennyi nyersanyag - hanem hogy az ügyfelemnek mennyibe kerül a probléma , amit ma cipel. Ez a teljes árazás kiindulópontja. Egy példa, ami a beszélgetésben elhangzik: ha egy cégnek havi 5 millió forintos problémája van valamilyen kézi folyamattal - HR, ügyfélkezelés, riportkészítés, akármi -, akkor annak megoldása nem kerülhet havi 100 ezerbe . Pont fordítva: az értéke a probléma értékéhez van rögzítve. „Ha valami havi 5 milliós problémád van, ne attól vegyél megoldást, aki 100 ezerért árulja. Mert pont ennyit fog érni." A konkrét képlet, amivel dolgoznak: a megoldás ára a probléma értékének 20-25%-a . Ez 4-5x-ös ROI-t ad az ügyfélnek, ami bőven elfogadható, sőt vonzó . Aki ennél olcsóbban árul, az valószínűleg nem hisz a saját megoldásában. Aki drágábban, az túlcsavarja a húrt. A bizniszmodell-választásnál Andris egy másik fontos szempontra is felhívja a figyelmet: válaszd ki a célközönséget kritériumról kritériumra . Ne „minden vállalkozónak" árulj. Pontosan definiáld, kinek éri meg a megoldásod, és kinek nem. Ők például digitális vállalkozásokra koncentrálnak : marketing ügynökségek, recruiting cégek, olyan üzletek, ahol nagy a folyamatmennyiség, de viszonylag alacsony a komplexitás. Itt működik a legjobban az automatizáció, és itt a legnagyobb a megtérülés. Aki ezt nem teszi meg, az mindenkinek mindent árul, és senkinek sem ad valódi értéket . Az ár alacsony lesz, a kifogások sokak, az értékesítés vontatott, az ügyfélélmény közepes. Ez nem üzleti modell, hanem küzdelem a túlélésért. Csenge ehhez egy HR-es gondolatot tesz hozzá: a megfelelő ügyfélkör kiválasztása ugyanolyan, mint a megfelelő munkavállaló kiválasztása . Ha rosszat választasz, a baj nem azonnal jön, hanem hetek-hónapok múlva. És akkor már nehéz visszafordítani. TANULSÁG Ne arra árazz, hogy mennyit dolgozol. Arra árazz, hogy mennyit ér az ügyfeled számára a probléma, amit megoldasz . A 20-25%-os szabály jó kiindulási pont: 4-5x-ös ROI-t ad az ügyfélnek, neked meg fenntartható árrést. És szigorúan válaszd ki, kinek árulsz . Az „mindenkinek" valójában „senkinek" jelent. SOP és KPI - amit mérni kell, mielőtt automatizálsz És itt jön a beszélgetés legkönyörtelenebb része. Mielőtt egy fillért költesz AI-ra, válaszolj erre két kérdésre : vannak-e dokumentált folyamataid, és méred-e, hogy ezek a folyamatok hogyan teljesítenek? Ha bármelyikre nemet mondtál, az AI-od nem fog működni . Pont. Ezt nem szépítik, és ennek megvan az oka. Az AI-nak input kell. Az inputnak struktúrált adat kell. A struktúrált adatnak standardizált folyamat kell. Ha a céged ma úgy működik, hogy Kati ezt csinálja így, Béla amazt amúgy, és minden ügyfél esete egyedi „mert annyira más", akkor az AI nem tud mit kezdeni veled . Nem azért, mert hülye, hanem mert nincs mit megtanulnia. „A legtöbb vállalkozó nem azzal a problémával jön, hogy nem tud AI-t bevezetni. Hanem azzal, hogy nincsenek folyamatai." A SOP - Standard Operating Procedure - nem unalmas dokumentum, hanem alapfeltétel . Ez az, amit egy új belépő olvas, és onnan tudja, hogyan kell csinálni a dolgokat. Ha ez nincs, akkor a tudás ott van három ember fejében, és ha bármelyikük elmegy, leáll fél cég. Az AI-bevezetés ilyenkor nem első, hanem kilencedik prioritás . A KPI - Key Performance Indicator - legalább ennyire fontos . Ha nincs mért adatod arról, mennyi időbe telik egy folyamat, hány ügyfelet érint, mennyi hibát termel, milyen elégedettséget hoz, akkor nem tudod, mit kéne egyáltalán automatizálni . Andris erre konkrét példát hoz: jönnek hozzájuk ügyfelek, akik szeretnék „bevezetni az AI-t", és amikor megkérdezi, milyen folyamatot, milyen mérőszámra rákötve - fejcsóválás . A jó hír: nem kell száz KPI-t mérni. Cégtípustól függően 5-10 jól megválasztott mutató is elég , ha azokat tényleg méred és figyeled is. A rossz KPI-ok hosszú listája a fiókban értéktelen. A jó KPI-ok rövid listája a falon vagy a dashboardon megváltoztatja a céget . TANULSÁG Ha most akarsz AI-t bevezetni, állj meg . Először nézd meg, hogy a folyamataid dokumentáltak-e, és hogy méred-e a teljesítményüket. Ha nem, kezdd ezzel . Az AI nem helyettesíti a rendszert. Az AI a rendszerre épül. Aki rendszer nélkül akar automatizálni, az csak gyorsabban fog káoszt termelni. És a gyorsabb káosz drágább, mint a lassú. Itt akadtál el? Ha most magadra ismertél - a folyamat megvan a fejedben, de nincs leírva, és senki nem méri, hogyan teljesít -, akkor nem az AI-jal van a baj. A rendszer hiányzik alóla. Ezt 30 perc alatt át lehet látni. Foglalj egy ingyenes stratégiai beszélgetést, és megnézzük, mit kell nálad elsőként rendszerbe tenni - mielőtt egy fillért AI-ra vagy automatizációra költenél. 👉 Foglalj egy ingyenes stratégiai beszélgetést Heti KPI, „stay interview" és az ember az első Ahogy a SOP és KPI témáról továbblépünk, a beszélgetés egy nagyon érdekes irányba kanyarodik: hogyan tartsd meg az embereket, akik mindezt működtetik . Mert hiába a legjobb rendszer, ha hat hónap múlva nincs aki használja. Csenge itt egy olyan megközelítést hoz, amit kevés cég csinál Magyarországon: heti KPI-beszélgetés minden emberrel . Nem féléves performance review, nem évi egyszeri „hogy érzed magad" típusú leültetés, hanem heti rendszerességű, rövid, számokra épülő beszélgetés . Mit csináltál? Mi sikerült? Mi nem? Mi az akadály? „Az évi egyszeri performance review olyan, mintha évente egyszer mérnéd a vérnyomásodat. Akkor már túl késő bármit tenni." Ennek a logikája egyszerű: a kis problémákat olcsóbb és könnyebb kezelni, mint a nagyokat . Aki heti szinten beszélget az embereivel, az hetente lát egy kis figyelmeztető jelet, és tud reagálni. Aki féléves szinten, az már csak a kárt nézi . Ekkor már nem fejlesztened kell, hanem menedzselni egy elromlott helyzetet. Itt jön elő a „stay interview" fogalma, ami kontrasztban áll az „exit interview"-val. Az exit interview az, amikor az ember már felmondott, és utólag kérdezed meg, mi volt a baj . Ez túl késő. A „stay interview" az, amikor a még ott dolgozó embereddel ülsz le, és megkérdezed, mi tartja itt, és mi vinné el . Ha valami zavarja, akkor még tudsz változtatni. Ha már elment, akkor csak tanulhatsz belőle - drágán. Csenge konkrét referenciát hoz a témára: Tony Hsieh és a Zappos , illetve a Delivering Happiness könyv. A Zappos legendás a cégkultúrájáról, és nem véletlenül: az ember az első, a folyamat csak utána jön . Aki ezt megfordítja, az hosszú távon veszít, mert a legjobb folyamat sem ment meg attól, hogy az embereid el akarjanak menni. Itt jön egy fájdalmas, de fontos pont a vállalkozóknak: a fluktuáció költsége óriási, és a legtöbb cég alulbecsüli . Andris erre konkrét számot hoz: egy közepes pozíció betöltése 6-9 hónap, mire valaki tényleg termelő . Egy vezetői pozíció ennek a duplája-háromszorosa. Ha valaki egy év után elmegy, akkor a befektetett idő és energia jelentős része soha nem térül meg . És akkor jöhet még az új ember keresése, az onboarding újabb hat hónapja, a tudás újraépítése. Itt jön elő egy másik fontos tanulság: a kultúra nem ingyen van . Nem attól lesz, hogy kiraksz a falra egy „We are family" feliratot. A kultúra napi gyakorlat : a heti KPI-beszélgetés, a stay interview, az emberekre fordított figyelem. Ez munkát ad a tulajdonosnak vagy a vezetőnek, de ez az egyetlen befektetés, ami biztosan megtérül . TANULSÁG A folyamat fontos, de az ember fontosabb . Aki ezt megfordítja, az olcsóbb terméket gyárt rövid távon, de elveszíti a csapatot középtávon. Heti KPI-beszélgetés. Stay interview. Az emberek valódi meghallgatása. Ezek nem szoft skill-ek, hanem kemény üzleti döntések , amelyeknek mérhető hatása van a fluktuációra, a teljesítményre és a cég értékére. Az onboarding és a CEO-keresés rejtett költsége Az előző blokkban már szóba került a fluktuáció költsége, de itt konkrét számokkal és mély példákkal mennek bele . És ez az a rész, ahol a legtöbb vállalkozó a fejéhez kap. Andris egy konkrét adatot hoz, ami sokakat sokkolni fog: egy CEO-pozíció betöltése és teljes onboardingja átlagosan két év . Két év, mire valaki rendesen átveszi egy cég irányítását, megérti a piacát, kiépíti a kapcsolatait, ráhangolódik a kultúrára, és valódi értéket termel. Ez nem hat hónap , és nem is egy év. Két év. És ami még keményebb: ezalatt a két év alatt a céged nem áll meg várni . Megy a piaci verseny, megy a verseny a tehetségekért, mennek a változások. A két év onboardingot a cégnek párhuzamosan finanszíroznia kell , miközben az eredmény még nem jön. „Egy CEO felvétele nem egy döntés. Két éves befektetés. Aki ezt nem így nézi, az ne is keressen CEO-t." A közepes és alacsonyabb pozíciók sem ingyenesek. Andris konkrét adatot ad: egy értékesítő, egy marketinges, egy projektmenedzser 6-9 hónap, mire termelő lesz . Eddig a céged fizeti, miközben még tanul . Ha valaki egy év után elmegy, akkor lényegében a befektetésed legjava elveszett , és kezdheted újra. Itt jön elő egy másik elgondolkodtató szám: a meeting költsége . Csenge ezt a HR-es múltjából hozza: ha leültetsz egy 8 fős csapatot egy órás meetingre, az gyakorlatilag egy ember teljes munkanapja . Ha hetente megcsinálsz három ilyet, az havi 12 munkanap . És ez csak akkor megtérül, ha a meetingen valódi döntés születik vagy valódi információ cserél gazdát . A legtöbb cég ezt nem méri. Pedig kéne. Ami a rejtett költségek listáját illeti: a lassú onboarding , a felesleges meeting , a rosszul felépített folyamat , a kommunikációs félreértés - mind ott vannak a számlán, csak nem soron. A KPI-ok hiánya pont ezeket teszi láthatatlanná. A vállalkozók azt látják, hogy „valami nem stimmel", de nem tudják, mi. A megoldás nem a több munka, hanem a jobb mérés . Ha tudod, hogy egy új belépő nálad átlag 8 hónap, akkor azt a 8 hónapot tudatosan tervezed : kit veszel fel, mikor, milyen elvárással. Ha nem tudod, akkor vakon dobálsz pénzt a HR-be, és csodálkozol, hogy nem jön ki belőle érték. TANULSÁG A HR-költségek sokkal magasabbak, mint amennyit a Excel mutat . Az onboarding ideje, a fluktuáció költsége, a meetingek napi költsége - ezek mind ott vannak a P&L-en, csak nem külön sorban. Aki mér, az látja. Aki nem, az fizet. Olvasd el a „The First 90 Days"-t . Mérd a meetingek értékét. És ha CEO-t veszel fel, számolj két évvel , ne hattal hónappal. A különbség a cég sikere és bukása között lehet. Tanács kezdő vállalkozóknak - önismeret és felelősség Itt jön talán a beszélgetés legszemélyesebb része. Mit mondana Csenge és Andris valakinek, aki most indul el vállalkozóként? A válaszuk nem az, amit a legtöbb motivációs videó kiad. Sokkal józanabb, és pont ezért sokkal hasznosabb. Az első szó, ami elhangzik: önismeret . Mielőtt bárki vállalkozást indítana, tudnia kell, ki ő . Milyen típusú ember, milyen típusú munka illik hozzá, hol vannak az erősségei és hol a vakfoltjai. Ezt nem lehet menet közben kitalálni - vagy ha mégis, az nagyon drága lecke lesz. „A legtöbben azért buknak el, mert nem ismerik magukat. Olyan vállalkozást indítanak, ami nem hozzájuk való." Csenge erre konkrét eszközt javasol: komoly személyiségteszt . Nem a Facebook-os „Melyik Disney-hercegnő vagy" típusú időtöltés, hanem strukturált, validált pszichometriai eszközök - például a Hogan, a Big Five, vagy a MBTI mélyebb változatai. Ezeket akár vállalkozói tanácsadóknál is elérheted. Tegyél egyet, mielőtt belevágsz. Aki nem teszi, az a saját életében kísérletezik vakon. A második szó: felelősség . Aki vállalkozó akar lenni, annak el kell felejtenie a kifogásokat . Nincs „a piac rossz". Nincs „a kormány rossz". Nincs „nincs szerencsém". Vagy van, vagy nincs, de a te felelősséged a kimenetel . Ez nem motivációs szöveg, hanem alaplogika : ha külső tényezőkre tolod a felelősséget, akkor megszűnik a befolyásolhatóságod a saját életed felett. Andris egy konkrét keretet ad arra, hogyan kell elindulni : legalább egy év piackutatás , mielőtt egy fillért beleteszel a saját pénzedből. A tanulság: a piackutatás nem felmérés . A piackutatás az, hogy beszélsz a piacon élő emberekkel . A tűzifaárussal, az ügyfelekkel, a versenytársakkal, a beszállítókkal. Erre nincs shortcut. Aki nem hajlandó leülni és kérdezni, az a saját pénzével fog tanulni - utólag. Itt jön elő a Blue Ocean csapdája is. Sokan azt tanulják, hogy „új piacot keress, ahol nincs verseny". A valóság ennek a pont az ellenkezője lehet hasznos: nyiss éttermet ott, ahol már vannak jó éttermek . Miért? Mert ahol nincs verseny, ott valószínűleg nincs piac sem . Aki egy üres piacon akar pozícionálni, az valószínűleg el fogja magyarázni magának az ügyfelei hiányát. TANULSÁG A vállalkozás nem ötletről szól. Önismeretről és felelősségről szól. Tegyél személyiségtesztet, mielőtt elindulsz. Kutass piacot legalább egy évig. Beszélj a tűzifaárusokkal - a valódi információ tőlük jön, nem a piackutató cégektől. És ne félj attól, ha valaki más is csinálja azt, amit te tervezel. Pont fordítva : ha senki sem csinálja, gondolkodj el azon, hogy talán azért, mert nincs rá igény. Differenciálás + Európa vs. USA szabályozás Itt jön az a rész, ahol Csenge és Andris megmutatják, miből épül a versenyelőnyük, és mi az, ami strukturálisan visszafogja az európai vállalkozókat . Ez a téma sok hasonló cégnél elsikkad, pedig stratégiai mélységű különbség. Kezdjük a differenciálással. Az AI-piac ma zsúfolt : rengeteg ügynökség, fejlesztő, tanácsadó és „szakértő" árul valamilyen AI-megoldást. Hogyan emelkedik ki ebből az Andrónia? Két dolog miatt: a jogi háttér és az EU-s AI-szabályozás ismerete . „Ha AI-t építesz Európában, és nincs jogi rálátásod, csak idő kérdése, mikor lépsz bele valamibe." A jogi háttér nemcsak hitelességet ad, hanem konkrét, mérhető védelmet az ügyfél számára . Az EU-s AI-szabályozás (AI Act) ismerete pedig stratégiai eszköz . A legtöbb fejlesztő ezt nem nézi, és csak utólag derül ki, hogy az adott megoldás nem megfelelő . Aki ezt előre tudja, az megelőzi a problémát , ami egy nagyvállalatnál akár több százmillió forintos kockázatot is jelenthet. Itt jön elő a kritika is, ami nem politikai, hanem strukturális : Európa túl van szabályozva . Amíg az amerikai és a dubaji piac „anything goes" elven működik, addig Európában minden lépésnél jogi átvilágítás, GDPR, AI Act, adatkezelési szabályok és így tovább. Ez védi a felhasználót , de lassítja a vállalkozót . Andris konkrét következményt is megnevez: az AI-cégek többsége nem Európában jön létre , és aki itt indul, az gyakran átköltözteti a központot máshova , hogy gyorsabban tudjon dolgozni. Ez nem véletlen, és nem rossz szándék - strukturális kényszer . „A szabályozás nem rossz. De a túlzott szabályozás megöli az innovációt. Amerikában nem várnak engedélyre, csinálják. Aztán a piac eldönti." A két modell között Csenge árnyaltan választ: mindkettőnek van ára . Az amerikai modell gyorsabb, de több kárt is okoz - a felhasználók védelme gyengébb. Az európai modell biztonságosabb, de lassabb és kevésbé versenyképes globálisan . A kettő között valahol középen lenne az optimum, csak ezt senki nem találta meg. A vállalkozó számára az üzenet egyértelmű: ha Európában vagy, alkalmazkodj . Ne sírj rajta, ne várj rá, hogy megváltozzon. Építsd be a folyamataidba , hogy a jogi és szabályozási oldal versenyelőny legyen, nem hátrány. Ha a versenytársaid utólag kapnak a fejükhöz a szabályozás miatt, te pedig már a 3. ügyfélnél tartasz az AI Act-kompatibilis megoldással, akkor megnyerted a játékot . A differenciálás titka itt is ugyanaz, mint mindenhol: ne arra fókuszálj, ami téged hátráltat, hanem arra, ami a többieket hátráltatja . A jog Európában mindenkit hátráltat. Aki ezt versenyelőnnyé alakítja , az nyer. TANULSÁG A differenciálás nem szlogen. Konkrét képesség , ami a versenytársaknak nincs meg. Csenge és Andris esetében ez a jogi háttér és az EU-s szabályozás ismerete. A te cégednél valami más. Találd meg azt, ami téged megkülönböztet - és ne félj attól, hogy „ezt mások is tudják csinálni". Ha tényleg mások is tudják, akkor ez nem versenyelőny, hanem alap. A különbség ott lesz, amit csak te csinálsz, csak így . Jövőkép, diverzifikáció és az oktatás megreformálása A beszélgetés végén Fóris Attila ráirányítja a fókuszt a jövőre : hol látják magukat Csenge és Andris 5, 10, 20 év múlva? És ha egy világméretű problémát oldhatnának meg, mi lenne az? A válaszok meglepően konkrétak és átgondoltak. Itt jön elő egy érdekes gondolat az AI-jal kapcsolatban: a jövő nem több emberrel, hanem több AI-agenttel jön . Csenge és Andris úgy látják, hogy a freelancereket az AI-agentek fogják helyettesíteni a következő 5-10 évben. Aki ma freelancer munkát végez - egyszerű grafikai feladat, egyszerű szövegírás, adatfeldolgozás -, az nagy valószínűséggel kompetenciát kell, hogy váltson , mert ezeket az AI olcsóbban, gyorsabban és megbízhatóbban fogja végezni. Ez nem ijesztgetés, hanem figyelmeztetés : a következő 5 évben azok a freelancerek maradnak fenn, akik átalakítják magukat AI-tudatos szakemberré . A többiek átképzésre szorulnak, vagy más szakmába mennek. Ez a folyamat már elkezdődött , és gyorsulni fog. Aztán jön a nagy kérdés: ha egy világméretű problémát oldhatnál meg, mi lenne az? Az oktatás. „A legnagyobb probléma a világon az, hogy a gyerekeket még mindig úgy tanítják, ahogy 100 éve." A magyar és európai oktatási rendszer ma is tekintélyelvű : a tanár tudja, a diák bemagolja, a vizsgán visszamondja. Pont ez az, ami a vállalkozói pályán teljesen használhatatlan . A vállalkozónak kérdeznie kell, nem megfelelnie. Önállóan kell gondolkodnia, nem szabálykövetni. Az iskola ennek pont az ellenkezőjére tanít. Az ő reformötletük nem új tantárgyak bevezetése, hanem a tanítás logikájának megfordítása . Kevesebb tekintély, több projektmunka. Kevesebb tananyag, több kritikai gondolkodás. Kevesebb vizsga, több valódi problémamegoldás. A személyiségteszteket már gyerekkorban használni kéne, hogy a gyerek korán megtalálja a saját útját , ne 25 éves korában jöjjön rá, hogy rossz egyetemen volt 5 évig. Ez a gondolat közvetlenül összefügg az AI-jal . Az AI-korban az lesz versenyképes, aki gondolkodik , nem aki memorizál. Az iskola pedig még mindig a memorizálásra optimalizál. Aki ezt nem változtatja meg, az egy egész generációt készít fel olyan világra, ami már nincs . TANULSÁG A jövő nem nagyobb cégekről szól. Tudatos, kis, fókuszált, diverzifikált működésről szól. Az AI nem ellenség, hanem eszköz , és aki erre jól rákészül, az nyer. A legnagyobb hiba most nem az lenne, ha túl gyorsan akarsz növekedni, hanem ha nem készíted fel sem magad, sem a gyerekedet a következő 10 évre . Az AI-tudatosság ma alapkészség. Az oktatás ezt nem fogja megadni - neked kell beépítened , otthon, családon belül, saját döntésből. Ne pánikolj, alkalmazkodj A beszélgetés vége megnyugtató, de nem hazudik megnyugtatást . Csenge és Andris nem azt mondják, hogy „minden rendben lesz, csak vegyél egy ChatGPT-előfizetést". És nem is azt, hogy „az AI mindenkit el fog söpörni, érdemes pánikba esni". A valóság a kettő között van , és ezt érdemes pontosan érteni. Az alapüzenet egyszerű: az AI nem ellenség, és nem megváltó - eszköz . Ahogy 100 éve a számítógép, ahogy 30 éve az internet. Mindkettő átformálta a társadalmat, a munkát, az értékteremtést. Az AI most ugyanezt csinálja, csak gyorsabban. Aki ellenáll, lemarad. Aki alkalmazkodik, nyer. „Nem az fog versenyképes maradni, aki az AI-t használja. Az fog versenyképes maradni, aki anélkül már nem tud dolgozni." Itt jön elő egy nagyon fontos gondolat: az AI-literacy ma az, ami a számítógép-használat volt 30 éve, vagy a nyelvtudás 50 éve . Nem extra képesség, nem versenyelőny - alap . Aki nem építi be magába a következő 2-3 évben, az strukturálisan le fog szakadni a piacon. Nem azért, mert valaki gonosz, hanem mert a többiek lényegesen gyorsabbak és pontosabbak lesznek. Csenge a HR-es múltjából egy konkrét képet hoz: amikor valaki ma a CV-jén feltünteti, hogy „használja a Word-öt és az Excelt", mindenki nevet . Ez 1995-ben skill volt. Ma alap. 5 év múlva ugyanez lesz az AI-jal : aki feltünteti, hogy „használja a ChatGPT-t", azt kinevetik . Aki nem használja, azt fel sem veszik . A fő tanács vállalkozóknak: most kezdj el dolgozni rajta . Nem holnap, nem jövőre. Most. Nyiss meg egy AI-eszközt. Próbáld ki. Találd meg, mire jó és mire nem. Beszélgess vele, kérdezz vissza, kritizáld. Ne hidd el mindent, amit mond, de ne is utasítsd el csak azért, mert új. A használat tanít a legtöbbet , nem a tanfolyam. Csenge és Andris egy konkrét lépést is javasolnak: válassz egy folyamatot a cégedből , ami ismétlődő, mérhető és bosszantó , és nézd meg, hogyan tudnád automatizálni vagy AI-támogatottá tenni. Ne az egészet egyben - egy folyamatot. Aki ezt megcsinálja, az megérti az AI-t a gyakorlatban , és onnantól nem fog rajta félni. A legfontosabb záró üzenet Ne félj, de ne is becsüld alá . Az AI komoly eszköz, ami megfelelő használat esetén megtöbbszörözi a teljesítményed . Rossz használat esetén gyorsabban gyárt hibát . A két verzió között a különbség nem a pénz, hanem a gondolkodásmód : az, hogy hajlandó vagy-e tanulni, kritikus maradni, és az AI-t eszközként , nem csodaszerként kezelni. Tedd meg ezt a 3 lépést most: 1. Hallgasd meg a teljes epizódot - a leírásban időkódokkal jelölt fejezetek vannak, ugorhatsz arra, ami téged a leginkább érdekel. 2. Írd meg kommentben vagy oszd meg ismerősöddel: a cégedben már AI-alapon működtök , vagy csak használjátok az AI-t ? A kettő közti különbség stratégiai mélységű - és érdemes szembenézni vele. 3. Iratkozz fel a Magyar Business csatornáira (YouTube, podcast, hírlevél), ha az ilyen, valódi vállalkozói tartalmakat keresed. Nincs hype, nincs üres motiváció - csak amit a saját cégedben holnap is használhatsz . Ne hagyd, hogy az AI átalakítsa a piacodat anélkül, hogy te is részese lennél a változásnak. A következő 2-3 év eldönti , ki marad versenyképes magyar vállalkozóként, és ki marad le. Te melyik oldalon akarsz lenni? Nem akarsz több évet AI-kísérletezéssel tölteni? Ahogy Csenge és Andris is mondta: az AI nem rendszert csinál a káoszból. Csak felgyorsítja, ami már megvan - vagy ami nincs. Ha azon vagy, hogy a céged ne rajtad múljon, és tényleg legyen mit automatizálni, akkor 30 percben átnézzük, hol tartasz, és mi az első lépés. Konkrétan, a te cégedre szabva. 👉 Foglalj egy ingyenes stratégiai beszélgetést A vendégekről dr. Szántó Csenge Jogász végzettséggel és HR-es háttérrel dolgozik azon, hogy a vállalatok az AI-t ne különálló eszközként, hanem üzletileg hasznosítható rendszerként vezessék be. Több évig támogatott cégeket toborzási, HR- és compliance területeken, majd megalapították az Andróniát , egy AI-ügynökséget, amely növekedő vállalkozásoknak segít gyakorlati, jogilag átgondolt és skálázható AI-megoldásokat építeni. Elérhetőségek: LinkedIn: linkedin.com/in/dr-csenge-szanto Instagram: @dr.csenge dr. Andrónyi András Jogi és pénzügyi háttérrel, üzleti szemlélettel és technológiai gondolkodással dolgozik azon, hogy a megoldásaik a gyakorlatban is megbízhatóan működjenek . A fejlesztésekért, az integrációkért és a folyamatok technikai megvalósításáért felel. Olyan rendszereket épít, ahol a döntéseket emberek hozzák meg, az AI pedig leveszi róluk az ismétlődő, időigényes feladatok terhét . Elérhetőségek: LinkedIn: linkedin.com/in/andras-andronyi Andrónia - az ügynökség Az Andróniánál workflow automatizációval, ügyfélszerzési rendszerekkel, egyedi AI-szoftverekkel, AI-képzésekkel , valamint GDPR- és EU AI Act-kompatibilis működési keretrendszerekkel támogatják ügyfeleiket. A munkájuk logikája: először feltérképezik, hol akadnak el a folyamatok, majd olyan AI-workflow-kat terveznek és építenek, amelyek mérhető üzleti eredményt hoznak - compliance-szemlélettel beépítve az első naptól . Az Andrónia online: Weboldal: andronia.com/hu LinkedIn: linkedin.com/company/andronia Instagram: @andronia_agency

Önálló tempójú, 40+ modulból álló online kurzus, sablonokkal és 1:1 konzultációval. Tanuld meg lépésről lépésre, hogyan skálázd a cégedet strukturáltan és profin. 7 napos garancia. „A növekedés nem véletlen – hanem stratégia.” Egy önálló tempóban végezhető online kurzus Startup-oknak és KKV-knak, akik készen állnak következő szintre lépni. Tanuld meg lépésről lépésre, hogyan skálázd a céged struktúráltan és profin. 🧩 40+ Modul 🎥 Videók 🎯 AI Promptok 🤝 1:1 Konzultáció 🛡️ 7 Napos Pénz Visszafizetési Garancia Kezdem a Skálázást A Skálázás Térképe kurzus neked szól, ha… 💸 Stabil, pozitív cashflow-val rendelkező vállalkozást vezetsz 🚀 Készen állsz a skálázásra, de nem akarod elrontani 🧭 Struktúrát, fókuszt és rendszerezett tudást keresel 🛠️ Nem csak elméletet, hanem konkrét lépéseket és sablonokat akarsz Mit érsz el a végére? – Skálázás, rendszerek, mérhető növekedés Eredmény-központú online skálázás kurzus startupoknak és KKV-knak: fókusz, működő folyamatok, KPI-ritmus. 🎯 Tiszta növekedési fókusz + 3 heti akcióterv 🧩 Használható folyamatok és sablonok, csapat-átvételre kész ✅ Döntési rend – kevesebb tűzoltás, gyorsabb haladás ⚖️ Skálázhatósági keret (idő–pénz–energia egyensúly) 📊 KPI-ritmus (heti/havi) és mérhető előrehaladás A cél nem a „több tananyag”, hanem a látható eredmény. Hogyan működik? – 3 lépésben a skálázható működésig Gyors indulás, strukturált tanulás, személyre szabott finomhangolás. 1. 🔓 Belépsz – azonnali, teljes hozzáférés a 40+ modulhoz 2. 🗺️ Végigmész a térképen – ▶️ Videó + 📝 Összefoglaló + ✅ Gyakorlat + 🤖 AI prompt 3. 🤝 Konzultáció – a végén 1:1 stratégiai beszélgetés, finomhangolás Minden lépés kézzelfogható outputot ad – nem csupán elmélet. Kezdem a skálázást Mit kapsz pontosan? 🎥 Minden modulhoz videó + összefoglaló ✅ Gyakorlat és források 📂 Sablonok és ellenőrzőlisták 🤖 AI promptok minden témához ⏳ Örök hozzáférés + jövőbeli frissítések 🤝 1:1 stratégiai konzultáció a kurzus után 👥 Zárt közösség (kérdések, visszajelzés) 🛡️ 7 napos pénzvisszafizetési garancia Nincs előfizetés, nincs éves díj – egyszeri befektetés. A Skálázás Térképe kurzus moduljai 🎮 1. A játék neve: Skálázás 1.00 - 🌍 Stratégiai gondolkozás, ha terjeszkednél nemzetközi szinten? ⏱ ~ 30 perc • Hatás 🔥 • Nehézség 🧩 Kérem a nemzetközi döntési vázat 🛠️ 2. Rendszer először, növekedés utána 2.01 - 🏛️ A Vállalkozás 3 Alappillére: Vízió, Miért, Hogyan? ⏱ ~ 50 perc • Hatás 🔥 • Nehézség 🧩 Leteszem a stratégiai alapokat 2.02 - 🛡️ Mentsd meg a víziódat: így tedd rendbe az alapokat ⏱ ~ 10 perc • Hatás 🔥 • Nehézség 🧩 Megmentem a víziómat 2.03 - 🔺 A skálázás aranyháromszöge, így építs stabil vállalkozást. ⏱ ~ 30 perc • Hatás 🔥 • Nehézség 🧩 Stabilizálom a rendszert 2.04 - 🧠 Miért bukik el a skálázás önismeret nélkül? ⏱ ~ 20 perc • Hatás 🔥 • Nehézség 🧩 Önismerettel skálázok 2.05 - 🗓️ A hatékony meeting a skálázás titkos fegyvere ⏱ ~ 30 perc • Hatás 🔥 • Nehézség 🧩 Bevezetem a nyerő meetinget 2.06 - 🧩 Mikor reagálj, mikor tervezz? Probléma megoldási stílusok harca ⏱ ~ 30 perc • Hatás 🔥 • Nehézség 🧩 Megállítom a tűzoltást 2.07 - 🧭 Hogyan segít a szervezeti ábra 6x gyorsabb onboardingban? ⏱ ~ 30 perc • Hatás 🔥 • Nehézség 🧩 Gyorsítom az onboardingot 2.08 - 💬 A visszajelzések, amik milliókat hoznak – vagy visznek? ⏱ ~ 20 perc • Hatás 🔥 • Nehézség 🧩 Pénzzé teszem a visszajelzést 2.09 - 🔄 A szinkronizált csapatműködés titka: Vizualizált Folyamatok ⏱ ~ 25 perc • Hatás 🔥 • Nehézség 🧩 Rendezem a munkafolyamatot 2.10 - 💡 A céged legértékesebb eszköze az emberek fejében lévő tudás! ⏱ ~ 25 perc • Hatás 🔥 • Nehézség 🧩 Feltárom a rejtett know-howt 🧠 3. Stratégiai tervezés alapelvei 3.01 - 🤝 Kapcsolatok, amik milliárdokat érnek – és te nem is tudsz róluk ⏱ ~ 20 perc • Hatás 🔥🔥 • Nehézség 🧩🧩 Feltárom a rejtett kapcsolatokat 3.02 - 🌫️ A szürke zóna ereje a skálázásban ⏱ ~ 15 perc • Hatás 🔥🔥 • Nehézség 🧩🧩 Letisztázom a határvonalakat 3.03 - ⏳ Mi történik, ha nem döntesz? Ez a legnagyobb csapda! ⏱ ~ 20 perc • Hatás 🔥🔥 • Nehézség 🧩🧩 Bevezetem a döntési rendet 3.04 - 🔍 A döntéshozatal titka: mikroszintű elemzés vagy globális rálátás? ⏱ ~ 20 perc • Hatás 🔥🔥 • Nehézség 🧩🧩 Gyorsítom a döntéseket 3.05 - 🚫 Miért buknak el a sablon stratégiák a nemzetközi piacon? ⏱ ~ 20 perc • Hatás 🔥🔥 • Nehézség 🧩🧩 Lokalizálom a megoldást 3.06 - 🔥 "Hozz benzint" - A belső kommunikáció értelmezési buktatói ⏱ ~ 20 perc • Hatás 🔥🔥 • Nehézség 🧩🧩 Leállítom a félreértéseket 3.07 - ❓ "Mi lenne, ha? – A vállalkozásod túlélési kérdése ⏱ ~ 25 perc • Hatás 🔥🔥 • Nehézség 🧩🧩 Elkészítem a ‘Mi lenne, ha?’ terveket 3.08 - 🧪 Ne engedd, hogy a saját csapatod vizsgáztassa le magát! ⏱ ~ 20 perc • Hatás 🔥🔥 • Nehézség 🧩🧩 Külső szemmel validálok 3.09 - 🪞 Brutális őszinteség, ami megtartja a csapatod ⏱ ~ 15 perc • Hatás 🔥🔥 • Nehézség 🧩🧩 Felállítom a feedback-ritmust 3.10 - ♻️ Működési alaptörvények skálázási vállalkozásoknak ⏱ ~ 20 perc • Hatás 🔥🔥 • Nehézség 🧩🧩 Megteremtem a frissítés ritmusát 3.11 - 🙂 A Munkahelyi hangulat nem véletlen – Te hoztad létre! ⏱ ~ 20 perc • Hatás 🔥🔥 • Nehézség 🧩🧩 Javítom a csapat energiáját 3.12 - 📉 Miért bukik el a legtöbb hosszútávú céges stratégia? ⏱ ~ 20 perc • Hatás 🔥🔥 • Nehézség 🧩🧩 Pályán tartom a stratégiát 🏗️ 4. Skálázás lépésről lépésre 4.01 - 🌱 Ne Maradj Kicsi: A Skálázás Lelki és Piaci Érettsége ⏱ ~ 55 perc • Hatás 🔥🔥🔥 • Nehézség 🧩🧩🧩 Készen állok a szintlépésre 4.02 - 👑 A gondolkodásmód, ami eldönti, hogy cégvezető vagy-e vagy csak túlélő ⏱ ~ 35 perc • Hatás 🔥🔥🔥 • Nehézség 🧩🧩🧩 Kilépek a túlélő módból 4.03 - ⚖️ Skálázz tudatosan: Hogyan gazdálkodj a 3 alap-erőforrásoddal ⏱ ~ 35 perc • Hatás 🔥🔥🔥 • Nehézség 🧩🧩🧩 Beállítom a 3 erőforrás keretét 4.04 - 🩹 A skálázás fájdalma: Az igazság, amit senki nem mond el ⏱ ~ 25 perc • Hatás 🔥🔥🔥 • Nehézség 🧩🧩🧩 Megóvom a csapat teljesítményét 4.05 - ✅ Skálázható-e a vállalkozásod? Derítsük ki! ⏱ ~ 35 perc • Hatás 🔥🔥🔥 • Nehézség 🧩🧩🧩 Validálom a skálázhatóságot 4.06 - 🛠️ Rendszer, mérföldkövek, vízió – a skálázás szentháromsága ⏱ ~ 30 perc • Hatás 🔥🔥🔥 • Nehézség 🧩🧩🧩 Ütemezem a mérföldköveket 4.07 - ⭐ Skálázás vezetőként: főnök leszel vagy valódi leader? ⏱ ~ 35 perc • Hatás 🔥🔥🔥 • Nehézség 🧩🧩🧩 Leaderként skálázok 4.08 - ✨ A Skálázás Titkos Művészete: Organikusan, Befektetők Nélkül" ⏱ ~ 35 perc • Hatás 🔥🔥🔥 • Nehézség 🧩🧩🧩 Növekszem organikusan 4.09 - 🇺🇸 Sokkhatás: Miért buknak el a magyar vállalkozók Amerikában? ⏱ ~ 35 perc • Hatás 🔥🔥🔥 • Nehézség 🧩🧩🧩 Elkerülöm az USA-csapdákat 4.10 - 📅 A 10 éves idővonal, ami megmenti a céged jövőjét ⏱ ~ 30 perc • Hatás 🔥🔥🔥 • Nehézség 🧩🧩🧩 Kirajzolom a 10 éves pályát 4.11 - 🧩 White Label, Franchise, SaaS és Egyéb Titkos Fegyverek a Terjeszkedéshez ⏱ ~ 35 perc • Hatás 🔥🔥🔥 • Nehézség 🧩🧩🧩 Beélesítem a skála-fegyvereket 4.12 - 🗽 Az USA Piac Meghódítása: Stratégia, Stílus, Siker ⏱ ~ 40 perc • Hatás 🔥🔥🔥 • Nehézség 🧩🧩🧩 Belépek az USA piacra okosan 🔚 5. Záró gondolatok 5.01 - 🦅 Miért skáláznak gyorsabban az amerikai startupok? Gyorsítom a skálázást 5.02 - 🏆 Hogyan gondolkodik egy világhódító vállalkozó? Frissítem a vezetői működést Ez a belépő, a következő szintre! 999 USD USD 999 Egyszeri díj – örök hozzáférés Nem kell előfizetés, nincsenek rejtett költségek. Csak gyakorlati, használható tudás – egy áron Érvényes lemondásig Kezdd el a Skálázást! Egy helyen minden, ami a skálázásod indításához kell 40+ videó és gyakorlati feladat Örök hozzáférés az összes modulhoz Hozzáférés a jövőbeli frissítésekhez és bővítésekhez AI Promptok, amelyek gyorsítják a stratégiai gondolkodást Zárt közösségi csoport, ahol nem vagy egyedül Egy 1 órás, 1:1 stratégiai konzultáció a kurzus végén *7 Napos Pénz Visszafizetési Garancia Skálázás Térképe: egy olyan befektetés, ami akár 100x megtérül Egyetlen döntés, ami rendszert, fókuszt és növekedést hoz a vállalkozásodba. Túl sokat veszíthetsz, ha továbbra is ad-hoc módon próbálsz skálázni Gyakori Kérdések 1) Mennyi idő végigmenni a kurzuson? Önálló tempó. A modulok 15–30 percesek, a gyakorlatokkal együtt heti 1–2 óra. 2) Mikor kapok hozzáférést? Azonnal a fizetés után, e-mailben küldjük a belépést. 3) Miben más ez a kurzus, mint egy YouTube-playlist? Strukturált térkép, kész sablonok, AI-promptok, és 1:1 konzultáció a végén. 4) Nem vagyok „tech” — így is menni fog? Igen. Minden modul lépésről lépésre vezet, gyakorlati példákkal. 5) Mi a garancia feltétele? 7 napon belül, indoklás nélkül visszatérítünk – csak jelezd e-mailben. 6) A csapatommal is használhatom? Igen. A sablonok csapat-szintre skálázhatók; ha több ülés kell, van csapat-workshop opció. A vállalkozásod megérdemli a következő szintet Túl sok vállalkozás ragad le egy bizonyos szinten — nem a tehetség vagy a munka hiánya miatt, hanem mert nincs egyértelmű térkép a növekedéshez. "Skálázni könnyű, csak egy jó térkép kell hozzá!" Kezdj Skálázni Most! Nyerj vissza időt, fókuszt és lendületet.

Hogyan épít valaki bukásból fintech-céget? Kripto, portfólióoptimalizálás és USA-piac – Koncz Balázs a Magyar Business Podcastban. << Vissza az epizódokhoz Kripto, tőzsderobot és az USA-piac: amit a befektetőknek senki nem mer elmondani 2026. május 4. Amikor a bukás lesz az üzleti terv alapja Van egy momentum, amikor az ember rájön, hogy amit eddig csinált, az nem stratégia volt – hanem sodródás. Koncz Balázsnak ez a pillanat 2017-ben jött el. Pontosan akkor vett bitcoint, amikor a piac tetején volt. Két napig nézte, ahogy az árfolyam emelkedik. Aztán jött a zuhanás – és a portfóliójának kétharmada eltűnt. Nem egy vagyont bukott, de a lecke annál súlyosabb volt: nem elég lelkes befektetőnek lenni, ha nem érted, mit csinálsz. Ez az epizód arról szól, mi történt azután. Balázs nem adta fel. Elkezdte megtanulni, amit nem tudott. Tőzsdei szakvizsgát szerzett a Budapest Institute of Banking-től – igen, az a Nemzeti Bank leányvállalata –, fintech projekteken dolgozott olyan cégeknél, mint a Södernt befektetési vállalat és a Greystar ingatlan alap. Közben gépi tanulást tanult, neurális hálókat épített, algoritmusokat írt. Éveken át. Sok bukással. Ma saját kriptovaluta-alapú befektetési megoldáson dolgozik: egy olyan rendszeren, ahol a token értékét egy optimalizált részvényportfólió fedezi. Nem pump and dump. Nem „holnapra megduplázod." Hanem egy komolyan vett pénzügyi termék, amire már vagyonkezelők is felkapták a fejüket. De ez az epizód nem csak Balázs projektjéről szól. Szó esik arról, hogyan változott meg a kriptószabályozás az USA-ban Trump megválasztása után – és milyen mélységű volt az elnyomás Biden alatt, amit a mainstream média szinte el sem mesélt. Szó van a Howey-tesztről, a Genius Act-ről, a debankingről, arról, hogy miért érdemes az USA-piacot elsőként célozni. És arról is, hogy mit tehet egy vállalkozó, ha AI-ra bízná a stratégiai döntéseit – de az AI egyszerűen nem teszi fel a jó kérdéseket. Fóris Attila és Koncz Balázs két óránál is többet beszélgetett – arról, hogyan épít valaki rendszert a káoszból, miért fontos a nagyszámok törvénye az értékesítésben, és mit jelent az, hogy egy jó szakember a saját frameworkjét fejleszti ki. Ha vállalkozóként érdekel a tőzsde, a kripto, az USA-piac, vagy csak tudni akarod, hogyan gondolkodik egy fintech-es alapító a pénzről, a stratégiáról és a bukásokról – jó helyen jársz. A bukásból épített tudás – hogyan lesz a veszteségből stratégia? Nem a szerencse hiányzott. A tudás hiányzott. Sokan vannak, akik elveszítenek valamit – pénzt, időt, lehetőséget –, majd megpróbálják elfelejteni az egészet. Továbblépnek, mintha mi sem történt volna. Koncz Balázs nem ezt csinálta. Amikor 2017-ben a bitcoinba fektetett pénzének kétharmadát elveszítette, nem a piacot okolta. Nem a szerencsétlen időzítést. Hanem önmagát – pontosabban azt, amit nem tudott. És ebből a felismerésből indult el valami, ami aztán éveken át formálta a gondolkodását. Az első lépés: megérteni, ami történt. Balázs elkezdett utánajárni. Mi az a tőzsde? Mi az a befektetés valójában? Hogyan működnek a piacok? Nem YouTube-videókból, hanem komolyan: brókervizsgát tett a Budapest Institute of Banking-nél, amely a Nemzeti Bank leányvállalata. Ezzel nemcsak tudást szerzett – hanem egy olyan hitelesítést, ami később ajtókat nyitott meg számára a pénzügyi szektorban. Ez a mozzanat önmagában tanulságos minden vállalkozónak: a tudást meg kell fizetni – időben vagy pénzben. Ahogy Attila megfogalmazta a beszélgetésben: vagy megveszed a tudást valakitől, aki megcsinálja helyetted, vagy te szerzel tudást, és te csinálod meg. Harmadik út nincs. Aki ezt megpróbálja megspórolni, az általában kétszer fizet. Balázs a saját útját választotta. És ez nem volt gyors. Neurális hálókat tanított részvényekre – és állandóan teljesítménybeli problémákba ütközött. El kellett engednie, amit felépített, és újrakezdeni. Nem egyszer. „Egy kicsit vissza kellett vonulni, mint a 2017-es krach után – oké, akkor gondoljuk végig, hogy mit szeretnék én, és mik a lehetőségek." Ez az a gondolkodásmód, ami megkülönbözteti azokat, akik tanulnak a veszteségből, azoktól, akik csak elszenvedik azt. Nem az a kérdés, hogy bukasz-e. Hanem az, hogy mit csinálsz utána. A tőzsde – és általában bármilyen komplex terület – egyfajta önismereti tükör is. Balázs ezt így fogalmazta meg: papír trading accounton egész más döntéseket hozol, mint amikor valódi pénzed van kockán. Az érzelmek előjönnek. A türelmetlenség, a kapzsiság, a félelem. Aki ezeket nem ismeri magában, az nem befektet – hanem szerencsejátékozik. A bukás tehát nem kudarc. Az egy tanterv – ha hajlandó vagy elvégezni. A rendszer, amit újra kellett építeni – a tőzsderobottól az optimális portfólióig Nem az algoritmus volt a probléma. A kérdés volt rossz. Sok vállalkozó ismeri ezt az érzést: beleteszel rengeteg energiát valamibe, és valami mégsem stimmel. Működik, de nem úgy. Hozza az eredményt, de nem azt. Balázs éveken át ezen ment keresztül – és végül rájött, hogy nem a megoldást kell javítani, hanem a kérdést kell újrafogalmazni. Az első verzió egyszerűnek tűnt: taníts be egy neurális hálót arra, hogy részvényeket cseréljen. Vegyél, adj el, optimalizálj. A probléma az volt, hogy ez a megközelítés folyamatos beavatkozást igényelt – és az eredmények sem voltak meggyőzőek. Állandó teljesítménybeli gondok, finomhangolás, újraírás. A rendszer dolgozott, de nem azt hozta, amit Balázs valójában akart. Aztán jött egy tanulmány, ami megváltoztatta a perspektíváját. A kutatás azt mutatta ki, hogy a tőzsdén azok jártak a legjobban, akik ott felejtették a pénzüket – és nem nyúltak hozzá. Ez felvetette a kérdést: valóban szükséges-e az aktív beavatkozás? Vagy a cél nem a folyamatos kereskedés, hanem egy olyan portfólió felépítése, ami önmagában jól teljesít? „Arra a következtetésre jutottam, mint a legtöbben talán be sem vallják: én pénzt szeretnék úgy, hogy a pénzem dolgozik nekem, én meg csak úgy végignézem." Ebből a felismerésből született az új irány. Balázs nem cserebere-algoritmusokat kezdett írni, hanem portfólióoptimalizálással foglalkozott. A cél: olyan részvénykosarat összeállítani, ami konzisztensen jobban teljesít, mint a piac – például az S&P 500. Ehhez a Markowitz-féle portfólióelméletet is felhasználta, de nem csak azt. Több eljárást kombinált, és figyelte, milyen gyakran kell frissíteni a portfóliót, hogyan kell stop loss és take profit szabályokat ráépíteni. Az eredmény egy kriptovaluta-alapú megoldás lett , ahol a token értékét egy optimalizált amerikai részvényportfólió fedezi. Ha valaki 100 dollárt visz be a rendszerbe, azt az összeget a portfólió részvényeibe osztják szét – és a token mindig annyit ér, amennyit ez a portfólió. Száz százalékos fedezettség. Nem ígéret. Fedezet. Ez azért érdekes, mert megoldja azt a problémát, amivel a legtöbb kisebb befektető szembesül: a jó hozam elérése eddig vagy drága volt, vagy bonyolult. Vagyonkezelőhöz menni jellemzően 20 millió forintos belépési küszöböt jelent. ETF-et venni egyszerűbb, de ott is kell az alapismeret. Balázs megoldása olcsóbb belépési pontot kínál – és a technológia végzi a nehéz munkát. Ráadásul vagyonkezelők is jelezték már, hogy szívesen licenszelnék az algoritmust. Ez nem véletlen: egy jól működő rendszer előbb-utóbb megtalálja azokat, akik értik az értékét. Értékesítés fintech területen – a nagyszámok törvénye és a szakbefektető Tízből nyolc azonnal nemet mond. Ez nem kudarc – ez matematika. Van egy tévhit, amibe sok vállalkozó beleesik: ha elég jó a terméked, az emberek majd maguktól megértik. Balázs pontosan ezt tapasztalta meg a saját bőrén – és rájött, hogy a fintech sem különbözik semmilyen más szektortól, amikor értékesítésről van szó. Amikor elkezdte bemutatni a megoldását potenciális partnereknek, a reakciók megjósolhatóan oszlottak meg. Volt, aki meghallotta a „kripto" szót – és azonnal zárt. Volt, aki az „algoritmus kereskedés" kifejezésnél lépett ki a beszélgetésből. Volt, aki a grafikonokat photoshopnak nézte. Balázs becslése szerint tíz emberből – de inkább ötvenből – nyolcvan százalék azonnal elzárkózott. Ez elsőre leverőnek hangzik. Valójában ez a játék szabálya. „Nagyszámok törvénye alapján mindig akad valaki, aki nem ezt mondja. Nem is olyan régen hallgattam valakit, aki számolta a nemeket, és valamilyen több századig eljutott, mire egy darab igent kapott – és abból sikerült üzletet építenie." Az elutasítás tehát nem azt jelenti, hogy rossz a termék. Azt jelenti, hogy még nem találtad meg azt, akinek szól. És itt jön a kulcslépés, amit Balázs nagyon korán felismert: nem mindenkinek kell eladni – hanem a megfelelő embernek. A fintech és a befektetési szektor konzervatív világ. Ha valakinek a nulláról kell elmagyarázni, hogy mi az a blockchain, mi az a portfólió optimalizálás, mi az a gépi tanulás – akkor az az ember valószínűleg nem a te vevőd. Nem azért, mert rossz ember, hanem azért, mert nem ő a célközönséged. Ha viszont olyan befektetési tanácsadóhoz vagy vagyonkezelőhöz mész, aki már érti a kontextust, ott elég annyit mondani: „van egy eljárásom, ami portfóliókat optimalizál – csináljunk egy tesztet." Erre már valaki kinyitja az ajtót. Balázs ezt egy nagyon egyszerű analógiával fogalmazta meg, amit az egyik sikeres magyar üzletembertől hallott: mindegy, mit árulsz – az a nem mindegy, kinek árulod. Ha üvegpoharat árulsz, ne minden sarkon próbálkozz. Barátkozz meg a szállodatulajdonosokkal és a vendégházak üzemeltetőivel – és megkötöd az üzletet. Ez a gondolat közvetlenül alkalmazható bármilyen B2B értékesítésre. A kérdés nem az, hogy hogyan győzöd meg az elzárkózókat. A kérdés az: hogyan találod meg azokat, akik eleve nyitottak – és irántad mint ember iránt érdeklődnek, nem csak a terméked iránt? Mert az elutasításban is van érték – ha ki tudod szűrni belőle az építő kritikát. Balázs erre is kitért: volt, aki nemet mondott, de közben hasznos visszajelzést adott arról, mi hiányzik a megoldásból. Ezt érdemes meghallani. Azt viszont, aki csak legyint – azt el kell engedni, és menni tovább. Miért az USA az elsőszámú piac – és mit jelent ez a te vállalkozásodra? Ott hálózz, ahol sok a hal. Ez nem vélemény – ez stratégia. Sok magyar vállalkozó ugyanazt a hibát követi el: először megpróbál itthon bizonyítani, aztán talán kilép Európába, és ha minden jól megy, esetleg egyszer majd Amerika. Balázs fordítva gondolkodik. És nem véletlenül. Az érvelése egyszerű, de annál erőteljesebb. Képzeld el, hogy hálót vetsz ki. Hol fogsz többet fogni – ott, ahol rengeteg hal van, vagy ott, ahol egy-két példány bújkál a kövek között? A válasz nyilvánvaló. Az Egyesült Államok a világ legnagyobb fizetőképes piaca: rengeteg ember, rengeteg tőke, és – ami a legfontosabb – rengeteg olyan befektető és vállalkozó, aki már érti a fintech, a kripto és az algoritmus-alapú befektetés nyelvét. „Magyarországról trendeket vagy terméket átvinni az Egyesült Államokba nagyon nehéz – és most még óvatosan fogalmaztam. Viszont az Egyesült Államokból termékeket áthozni az EU-s piacra, vagy bárhová máshová, pedig nagyon könnyű." Ez a mondat nem pesszimizmus. Ez a piac logikája. Ha az USA-ban bizonyítasz, az EU-s és a globális terjeszkedés jön magától. Fordítva ez ritkán működik. Balázs ezt nemcsak elvként vallja – hanem konkrét stratégiává alakította. Az USA-ban elsősorban befektetési tanácsadókra és befektetési vállalkozásokra fókuszál, akik profit megosztásos alapon tudják értékesíteni a megoldását. Ez azt jelenti, hogy nem kell minden egyes ügyféllel egyenként megküzdeni – elég megtalálni azokat a partnereket, akiknek már van kész ügyfélbázisuk, és akik értik, mit kínál. De miért most? Mi változott? Részben a szabályozási környezet. Részben a politikai hangulat. Részben az, hogy az USA-ban egyre több olyan konferencia, szakmai közösség és befektetői kör működik, ahol a fintech és a kripto nem téma – hanem iparág. Ahol nem kell megmagyarázni az alapokat, csak a különbséget. Ez pedig közvetlenül kapcsolódik ahhoz, amit Attila is hangsúlyozott a pitchelésről: a rossz befektetőnek pitchelni nemcsak időpazarlás – hanem energiapazarlás is. Ha valaki nem érti a szektort, nem fogja értékelni a megoldást sem. Ha viszont olyan emberhez mész, aki kifejezetten ilyen típusú startupokba fektet, akkor azonnal más szintű párbeszéd kezdődik. Van ennek egy másik tanulsága is, ami minden vállalkozóra vonatkozik, nemcsak fintech-es alapítókra: a piac megválasztása stratégiai döntés, nem logisztikai kérdés. Nem azt kell először eldöntened, hogyan jutsz el a piacra – hanem azt, hogy melyik piac a legjobb terep a te megoldásodnak. Aztán jön a hogyan. Balázs egyértelműen döntött. USA-piac, először. A többi majd következik. Biden, debanking és a kripto elleni háború – amit a mainstream média nem mesélt el Nem a piac döntötte el, ki nyerhet. Hanem a politika. Ha valaki azt hitte, hogy a kriptószabályozás egy száraz jogi téma – ez a fejezet megváltoztatja a véleményét. Mert ami az USA-ban történt a Biden-adminisztráció alatt a kriptoiparral, az nem szabályozás volt. Az elnyomás volt. Balázs és Attila ebben a részben olyan dolgokról beszéltek, amiket a mainstream média szinte egyáltalán nem tematizált – pedig mélyen érintette azt, hogy ki tud vállalkozni, és ki nem. A debanking mechanizmusa. Az USA-ban a bankok kidobhatnak téged mint klienst. Ha egy bank azt mondja, hogy nem vagy megbízható ügyfél, a többi bank követi ezt az értékelést. Az eredmény: bankszámla nélkül maradsz. Készpénzért kell dolgoznod. Nem tudsz számlát nyitni, nem tudsz bért fizetni, nem tudsz szerződést kötni. Gyakorlatilag ellehetetlenül a vállalkozásod. Ez nem elmélet. Ez megtörtént. A Biden-adminisztráció idején számos kripto-founder és kripto-fókuszú cég erre a listára került – pusztán azért, mert a szektorban dolgoztak. Attila hozott erre konkrét példát: az Andreessen Horowitz befektetési cégnél volt egy munkatárs, aki kripto-szabályozással foglalkozott. Az adminisztráció nyomására debankingre került – és a cégnek készpénzben kellett fizetnie a fizetését. Amerikában. 2023-ban. „Nagyon csúnya dolgok történtek a Biden-adminisztráció alatt. Nagyon-nagyon kriptoellenesek voltak – és persze most megjött Trump bácsi, aki azt mondta, hogy a kripto az nagyon jó." Ez nem politikai véleménynyilvánítás. Ez az üzleti valóság leírása. Amikor egy kormányzat szabályozás helyett adminisztratív nyomással lehetetleníti el egy iparág szereplőit, az nem piacvédelem – az iparággyilkosság. Miért volt ez így? Balázs nem értette, és nem is értette meg teljesen. Attila felvetette a Kína-párhuzamot: ott nyíltan kitiltották a kriptomájnerokat, akik aztán Vietnámba, Indonéziába mentek tovább. Legalább ott tiszta volt a szabály. Az USA-ban viszont nem volt nyílt tiltás – csak láthatatlan nyomás, banki kizárás, és jogi bizonytalanság, amibe sok startup belerokkant. Mi változott Trump megválasztásával? Szinte minden. Létrehoztak egy elnöki munkacsoportot, amelynek kizárólagos feladata a kriptótörvények rendbe tétele volt. Megjelent a Genius Act, ami egyértelművé tette: ha egy token mögött fiat pénz áll fedezetként, az nem értékpapír. A SEC és a CFTC közös állásfoglalást adott ki, amelyben öt kategóriába sorolták a kriptovalutákat – és a Bitcoin, az Ethereum, a Solana bekerült a „digital commodities" kategóriába, ami kívül esik az értékpapír-szabályozáson. Ez azt jelenti, hogy rengeteg projekt, ami korábban jogi szürke zónában létezett, most zöld utat kapott. A piac nem változott – a szabályozás változott. És ez mindent megváltoztat. A tanulság vállalkozóként egyértelmű: a szabályozási környezet nem háttérzaj – hanem stratégiai változó. Aki nem figyel rá, az nem érti a piacot. Aki figyel rá, az időben pozicionálja magát. A kriptó jövője – miért most, és miért éppen itt? A szabályozás megváltozott. Az ablak nyitva van. De nem marad nyitva örökre. A legtöbb vállalkozó akkor lép piacra, amikor már mindenki más is ott van. Amikor a trend nyilvánvaló, amikor a sajtó tele van a témával, amikor a szomszéd is azt mondja, hogy ő is benne van. Ez a legdrágább pillanat a belépésre – és általában a legkockázatosabb is. Balázs máshogy gondolkodik. Ő azt figyeli, mikor nyílik meg egy szabályozási vagy piaci ablak – és hogyan lehet azt elsőként kihasználni, mielőtt a tömeg megérkezik. A kripto most éppen ilyen ablak előtt áll. Az USA-ban a szabályozási bizonytalanság – ami éveken át az iparág legnagyobb fékezője volt – elkezdett feloldódni. A Genius Act, a SEC és CFTC közös állásfoglalása, az elnöki munkacsoport outputjai mind ugyanabba az irányba mutatnak: a kripto legitim iparággá válik. Nem underground mozgalom. Nem szürke zóna. Hanem egy szabályozott, intézményi szinten is elfogadott pénzügyi szektor. „Én azt gondolom, hogy a kriptó az növekedni fog, mert most változott az állami és a szabályozásbeli hozzáállás is. Amerikában jobb a terep – és nagyon sok indok ebbe az irányba mutat." Balázs szerint ennek a növekedésnek van egy konkrét motorja: a decentralizált rendszerek természetes előnye a hagyományos pénzügyi infrastruktúrával szemben. Egy blockchain-alapú tranzakció nem igényel napokat, nem igényel közvetítőt, és nem igényel overnight állampapír-vásárlást ahhoz, hogy a bank a pénzedből profitot termeljen, miközben te várod az átutalást. A rendszer gyorsabb, olcsóbb és átláthatóbb. De miért pont most érdemes figyelni? Mert a piac most kezd intézményi szintre érni. A vagyonkezelők már érdeklődnek az algoritmus-alapú megoldások iránt. A befektetési tanácsadók keresik azokat a termékeket, amelyek a konzervatív ügyfeleknek is eladhatók – miközben a portfólióban ott van a növekedési potenciál is. Balázs ezt pontosan így pozicionálja a saját megoldásával: egy stabil, fedezett alap, amelyhez hozzáadható egy magasabb kockázatú, magasabb hozamú komponens. Az egyik jól alszik tőle, a másik izgatottan várja, mi történik. Van azonban egy fontos figyelmeztetés is, ami a beszélgetésből egyértelműen kijött: a kriptóban is rengeteg az átverés. A „60%-os hozam három hónap alatt" típusú ígéretek nem befektetési termékek – azok pump and dump sémák. Balázs nagyon tudatosan pozicionálja magát ezzel szemben: az ő megoldása nem ígér csodát, hanem konzisztens, mérhető, fedezett teljesítményt kínál. Ez lassabb növekedés – de valódi. A fintech evolúciójának következő lépcsője – ahogy Balázs fogalmaz – éppen ez: olyan rendszerek, amelyek a jó befektetési döntéseket olcsóbbá, gyorsabbá és hozzáférhetőbbé teszik mindenki számára, nem csak azoknak, akik be tudnak lépni egy 20 milliós küszöbű vagyonkezelőhöz. A piac nyitva van. A szabályozás rendeződik. A kérdés nem az, hogy érdemes-e figyelni erre a szektorra. A kérdés az: mikor lépsz be – és felkészülten lépsz-e be? Önismeret, tőzsde és a gondolkodó ember – miért a legdrágább befektetés az, amit magadba teszel? A tőzsde nem pénzügyi eszköz. Az egy tükör. Kevés olyan terület van, ahol az önismeret hiánya ilyen gyorsan és ilyen kézzelfoghatóan megjelenik a számládon, mint a befektetés. Nem véletlenül beszéltek Balázs és Attila sokat az önismeretről – mert a pénzügyi döntések mögött szinte mindig emberi pszichológia áll. Félelem, kapzsiság, türelmetlenség, önbizalom-hiány vagy éppen túlzott önbizalom. Balázs ezt nagyon korán megtanulta – a saját pénzén. A 2017-es bitcoin-veszteség nem csak pénzügyi lecke volt. Önismereti lecke is volt. Rájött, hogy nem az számít, mennyire lelkes valaki egy befektetés iránt – hanem az, hogy hogyan reagál akkor, amikor a piac ellenfordul. A paper trading jelenség. Balázs hozott erre egy nagyon szemléletes példát. Ha kártyázol zsetón nélkül, teljesen másképp játszol, mint ha valódi pénz van a tét. Papír trading accounton mindenki türelmes, fegyelmezett és racionális. Amikor viszont a saját megtakarításod megy le 30-50 százalékot – az érzelmek előjönnek. A kéz remeg a „eladom" gombra. Vagy éppen befagy, és nem tesz semmit, miközben kellene. „A tőzsde egyébként ad egy bizonyos önismeretet – mert gondold el, hogy mondjuk paper trading accountod van, vagy csak úgy kártyázol zsetón nélkül. Teljesen másképpen fogsz viselkedni." Ez a felismerés nemcsak a befektetésre igaz. Minden olyan területen igaz, ahol nyomás alatt kell dönteni – legyen az üzleti tárgyalás, válságkezelés vagy akár egy nehéz alkalmazotti helyzet. Az önismeret nem soft skill. Az egy versenyelőny. Balázs ezért szokta azt tanácsolni mindenkinek, aki tőzsdézni akar: először ismerje meg magát. Ismerje meg, hogyan reagál veszteségre. Hogyan reagál nyereségre. Mennyire türelmes. Mennyire fegyelmezett. Mert ha ezeket nem tudja – a tőzsde megtanítja. De a tandíj magas. A Polymarket-jelenség – hogyan változtatja meg a tudást a tét. Attila hozta be a Polymarket példáját, ami egy előrejelzési piac: emberek fogadnak valós eseményekre valódi pénzzel. Az érdekesség az, hogy minél nagyobb összeggel fogad valaki, annál alaposabban utánanéz a témának. Nem szimpatia alapján dönt – hanem utánaolvas, elemez, mérlegeli az esélyeket. A tét megváltoztatja a gondolkodás minőségét. Ez egy általánosabb igazságot is hordoz: az emberek akkor gondolkodnak a legjobban, amikor valódi következménye van a döntésüknek. Amikor saját bőrükön érzik a tévedés árát. Ez nem azt jelenti, hogy mindig a saját pénzedet kell kockáztatni ahhoz, hogy jól dönts – de azt igen, hogy a tét nélküli döntés ritkán hoz igazi elkötelezettséget és igazi fókuszt. Mi a kapcsolat a vállalkozással? Minden vállalkozó befektet – pénzt, időt, energiát, hírnevét. És minden befektetési döntés mögött ott van az ember, aki meghozza. Ha ez az ember nem ismeri magát – ha nem tudja, mi mozgatja, mi blokkolja, mi torzítja az ítéletét –, akkor a legjobb üzleti modell sem fogja megmenteni a rossz döntésektől. Balázs esetében az önismeret fejlesztése nem elvont önfejlesztési projekt volt. Konkrét veszteségekből tanult, konkrét döntéseket vizsgált felül, és konkrét rendszereket épített arra, hogy a jövőben az érzelmek helyett az algoritmus döntsön – ahol arra van lehetőség. A legdrágább befektetés, amit tehetsz, az, amit magadba teszel. De az is a legjobb hozamú – ha komolyan csinálod. Az AI, a munka jövője és az ember szerepe – ha a robot dolgozik, te ki leszel? Ha nem kell dolgoznod, megtanulsz-e gondolkodni? Ez az a kérdés, amit a legtöbb jövőről szóló vita elkerül. Mindenki beszél az automatizációról, az AI térnyeréséről, az univerzális alapjövedelemről – de kevesen teszik fel azt a kérdést, ami valójában a legfontosabb: ha a munka eltűnik, mi marad belőlünk? Balázs és Attila a beszélgetés végén elértek erre a mélyvízre. Nem elvont filozofálásként – hanem nagyon is konkrét vállalkozói és emberi szempontból. Az univerzális alapjövedelem paradoxona. Balázs felvetette: ha mindenki kap egy alapjövedelmet, ami fedezi az alapszükségleteket, annak lehet, hogy pozitív mellékhatása is van. Csökkenhet a bűnözés, mert nem kell mástól elvenni ahhoz, hogy neked legyen. Kevesebb embernek kell megalázó körülmények között dolgoznia puszta túlélésért. De ott van a másik oldal is. Ha valakinek a megélhetése nem függ attól, hogy mit tesz nap mint nap – mi ösztönzi arra, hogy tegyen valamit? Mi tartja fenn a fegyelmet, a fejlődési vágyat, az alkotási kényszert? „Ha nincsen munkád, akkor hogy tanulsz meg gondolkodni?" Ez Attila kérdése volt – és nem költői. Mert a munka nem csak jövedelemforrás. A munka struktúrát ad. Identitást ad. Visszajelzést ad arról, hogy jók-e a döntéseid, értékes-e az, amit csinálsz. Ha ezt az AI vagy egy automatizált rendszer veszi át – mi marad? A Wall-E pillanat. Attila hozta be a Wall-E-t – azt a Pixar-filmet, ahol az emberiség egy űrhajón lebeg, minden szükségletét robotok elégítik ki, és az emberek lassan elveszítik a képességüket a mozgásra, a gondolkodásra, a kapcsolatteremtésre. Nem drámai összeomlás – hanem lassú, kényelmes leépülés. Ez nem science fiction figyelmeztetés. Ez egy nagyon valódi kérdés, amit már most fel kell tenni. Mert az AI nem holnap érkezik – már itt van. Már most átvesz feladatokat, folyamatokat, döntéseket. És ha egy vállalkozó nem gondolkodik el azon, hogy mi az, amit az AI nem tud átvenni tőle – akkor előbb-utóbb szembe fog nézni ezzel a kérdéssel. Csak akkor már kevesebb lesz az idő a válaszra. Mit nem tud átvenni az AI? A kontextust. A felelősségvállalást. A valódi kockázatvállalást. Azt a pillanatot, amikor egy vállalkozó eldönti, hogy beleáll valamibe – nem azért, mert az algoritmus azt mondta, hanem azért, mert ő hisz benne, és vállalja a következményeket. Az AI optimalizál. De az értékek mentén való döntés – hogy mit érdemes optimalizálni, és miért – az emberi feladat marad. Balázs erre egy nagyon egyszerű választ adott: fel kell találni magad. Nem metaforikusan – hanem konkrétan. Meg kell találni azt, amit te tudsz adni, amit te látsz meg, amit te építesz fel – amit egy algoritmus nem tud lemásolni, mert az a te tapasztalatodból, a te hibáidból, a te egyedi nézőpontodból születik. Ez visszavezet oda, ahol a beszélgetés elkezdődött: a bukásból épített tudáshoz, a saját framework-höz, az önismerethez. Ezek nem elvont fogalmak. Ezek a versenyképességed alapjai egy olyan világban, ahol az AI egyre több mindent tud – de gondolkodni helyetted még nem fog. Záró tanulság Amit Koncz Balázs históriájából nem szabad elfelejteni Két óra beszélgetés. Rengeteg téma. De ha egyetlen mondatba kellene sűríteni, amit Balázs sztorija tanít – ez lenne az: A bukás nem a vég. Az a kezdet – ha hajlandó vagy tanulni belőle. Balázs a kétharmados bitcoin-veszteséggel kezdte. Ma saját kriptovaluta-alapú befektetési megoldást épít, vagyonkezelők érdeklődnek az algoritmusa iránt, és stratégiai partnereket keres az USA-ban. Nem azért jutott idáig, mert szerencsés volt. Hanem azért, mert minden egyes bukás után visszaült, végig gondolta, mi történt – és újrakezdte, de okosabban. Ez a gondolkodásmód nem fintech-specifikus. Ez vállalkozói alapállás. A legfontosabb tanulságok, amiket magaddal vihetsz: Fel kell nőni a problémához – minden területen, ahol komolyan akarsz eredményt elérni. A tudásnak ára van: vagy időd adod érte, vagy pénzt. A harmadik út az, hogy kétszer fizetsz. A megfelelő piac megválasztása stratégiai döntés, nem logisztikai kérdés. Ott hálózz, ahol sok a hal – és ne félj az USA-piacot elsőnek célozni, ha a megoldásod arra való. Nem mindenkinek kell eladni – hanem a megfelelő embernek. A szakbefektető érti a nyelvedet. Az elzárkózó nem a te piacod. A nagyszámok törvénye a te barátod, ha elég kitartó vagy. Az AI hasznos eszköz – de a stratégiai döntéseket még mindig neked kell meghoznod. Aki átadja ezt a felelősséget egy algoritmusnak, az előbb-utóbb szembesül a következményekkel. Az önismeret nem soft skill. Az a legkeményebb versenyelőny, amit felépíthetsz – és a tőzsde, a vállalkozás, az élet folyamatosan teszteli. És végül: ha nincsen munkád – vagy ha az AI átveszi azt, amit eddig csináltál –, akkor a kérdés nem az, hogy mi lesz veled. A kérdés az, hogy mire vagy képes, ha rákényszerülsz, hogy gondolkodj. Hallgasd meg a teljes epizódot Ha ezek a témák megmozgattak valamit benned – a kripto, a tőzsde, az USA-piac, az AI és a vállalkozói gondolkodás –, akkor a teljes beszélgetés még ennél is mélyebb. Balázs és Attila két órán át nem kerülte meg a nehéz kérdéseket. Érdemes végighallgatni. Élő podcast epizód: Koncz Balázs – 2026. Április 8. 15:15-tól! Hamarosan: Kripto törvények vállalkozói szemmel – USA vs. EU Ha vállalkozóként még nem gondolkodtál komolyan a kriptón – ez az epizód megváltoztatja a véleményedet. A szabályok megváltoztak. Az USA-ban új kriptótörvények születtek, az EU-ban is rendeződik a helyzet – és aki most érti meg, mi történik, az lesz az, aki a következő évtizedben a legjobb pozícióból indul. A következő Magyar Business Podcast epizódban Fóris Attila vendége Koncz Balázs – fintech alapító, tőzsde-algoritmus fejlesztő, brókervizsgás informatikus –, aki saját bőrén élte meg, mit jelent kriptóban veszíteni, tanulni, és végül egy valódi, fedezett pénzügyi megoldást építeni belőle. Megismered a NeuroFundCoint A NeuroFundCoin egy olyan kriptovaluta, amelynek értékét egy gondosan összeállított részvénykosár fedezi. A kosarat egy saját fejlesztésű algoritmus kezeli, amely a lehető legmagasabb hozam elérésére törekszik. Nem ígéret. Nem hype. Hanem egy valódi, fedezett befektetési megoldás – amit Balázs most vezet piacra. Miről lesz szó? Miért változott meg minden a kriptóban Trump megválasztása után – és mit jelent ez számodra vállalkozóként USA vs. EU kriptószabályozás – melyik piac a jobb terep, és miért érdemes az USA-t elsőként célozni Mi a Genius Act, a Howey-teszt és a debanking – közérthetően, vállalkozói szemmel Hogyan működik a NeuroFundCoin – és miért más ez, mint bármi, amit eddig láttál a kriptópiacon Mikor éri meg kriptóba fektetni – és hogyan különböztesd meg a valódi lehetőséget az átveréstől Hamarosan – a Magyar Business Podcaston 📅 Értesülj elsőként, amikor megjelenik – iratkozz fel a Magyar Business hírlevelére. 🔔 Követd a Magyar Business YouTube-csatornát, és kapcsold be az értesítéseket. 💬 Te mit gondolsz – az USA vagy az EU lesz a kripto igazi otthona? Írd le a kommentben – kíváncsiak vagyunk a véleményedre!

<< Vissza az epizódokhoz MNDFL flow / Tóth Réka Ibolya 2023. január 19. Tóth Réka Ibolya, a MNDFL flow well-being ügynökség alapítója és ügyvezetője, a modern, élvezhető és könnyedén beilleszthető tudatosság és jóllét híve. Tóth Réka Ibolya több mint 11 éves munkatapasztalattal rendelkezik média-és stratégiatervezés, az önismeret építés, jóga -és meditáció iparág területén. Szerteágazó hazai és nemzetközi tanulmányai mind építették karrierje területeit. Az elmúlt években a MNDFL flow márka szépen erősödött és ismertté vált: a több éves elkötelezett és kíváncsi út egy saját eszköztár, a MNDFL flow Method kifejlesztéséhez és egy well-being ügynökség megalapításához vezetett. A MNDFL flow well-being ügynökség belső vállalati well-being stratégiák megalkotásával és taktikai megvalósításával elhivatottan építi a magyar munkavállalói jóllét és tudatos vállalati működés építőköveit. Egyre többen csatlakoznak a MNDFL életstílushoz és well-beinghez. Réka Ibolya küldetése, hogy tudásával és tapasztalatával támogassa mindazokat, akik önazonos karrierútra vágynak és szeretnék megtartani az egyensúlyt minden pillanatban. Tóth Réka Ibolya a neten Honlap Facebook Instagram LinkedIn MagyarBusiness Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Rejoy.hu / Blaumann Bence 2024. április 8. "Konkrét iránymutatás hiányában érettségi másnapján már Németországban voltam. Annak érdekében, hogy az egyetemi képzésemet folytatni tudjam végül Magyarországhoz közelebb, Ausztria szívébe költöztem, egy kis családi vállalkozás keresett logisztikust. A komoly nyelvi különbségeket elhárítva és a helyi dialektust elsajátítva két évet dolgoztam és végül egy kisebb dráma után először kaptam vezetői pozíciót az osztrák vállalkozásnál. Ezt követően - továbbra is az egyetemi tanulmányok mellett - jött az első multis tapasztalat. A bécsi reptéren, a Fedexnél key account munkatárs voltam egy évet, itt láttam először hatalmas volument és fejlett tech infrastruktúrát, automatizációt és robotizációt. 5 év külföldi magányos év és szintén 5 körös interjúsorozat után hazatérve a NetPincérnél tehetettem le a saját futászolgálat működésének és folyamatainak első alapköveit Operations Managerként, majd Regional Expansion Leadként ezt a know-howt skálázva indítottam el több mint 35 vidéki városban a szolgáltatást. Két eltöltött év után a legfiatalabb igazgatóhelyettese majd további egy év után - 26 évesen - a legfiatalabb igazgatója lettem a vállalatnak. Logisztikai igazgatóként több mint 10.000 futár felvétele, 4 csapatban, 60 főnél is nagyobb irodai csapat menedzsmentje és 15 millió kiszállított megrendelést követően úgy éreztem, hogy elvégeztem a feladatomat. 2022 nyarán a román eMAG keresett meg, hogy a legújabb leányvállalatukat ügyvezetőként vezessem be a hazai piacra. A használt telefonokat felújító, majd garanciával tovább értékesítő Rejoy.hu alig másfél éves működését több mint 3.5 milliárt forintos árbevétellel zárta. A márkához tartozó Tiktok csatorna a leggyorsabban növekvő csatorna volt nyáron és tekintve, hogy ma már a 300 leglátogattottabb hazai weboldal között vagyunk, minden adat azt bizonyítja, hogy egy valós alternatívát tudtunk nyújtani a hazai okostelefon felhasználóknak. Ez pedig még csak a kezdet, idénre újabb másfélszerezést tervezünk." Rejoy.hu a neten Honlap Facebook LinkedIn YouTube Instagram Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz MBH Bank Nyrt. / Szege György 2023. június 16. "Magyarország második legnagyobb bankjánál én vezetem az ESG és fenntarthatósági területet. 2022 elején vágtunk bele igazán és azóta jelentős mennyiségű feladatot oldottunk meg." Szege György a neten LinkedIn MBH Bank Nyrt. a neten Honlap Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Vállalkozás Lépésről-Lépésre - Példakép 2020. október 2. Vállalkozás lépésről-lépésre sorozatunk második részében a példaképeinkről beszélünk.

<< Vissza a Hírlevelekhez 2022 Júliusi Hírlevél A mai hírlevélben Miért rendezzük a Podcast versenyt?Miben különbözik ez a verseny a többi podcast versenytől?Mit kell tudjál a #LegjobbPodcast versenyről, te mint podcast csatorna manager? Miért hasznos a #LegjobbPodcast verseny neked, mint podcast hallgató? Hírek a Magyar Business Podcast csatornáról Sziasztok Vállalkozók! Foris Attila vagyok és ez a MagyarBusiness.org három perces / sallangmentes / havi hírlevele. Alig két hónap maradt a nyárból és a #LegjobbPodcast verseny végéig. Miről is beszélek? - kérdezed? A Legjobb Magyar Podcast verseny rendezését több szándék vezérli: 1. Összeszedni a lehető legtöbb podcast csatornákkal kapcsolatos információkat egy helyre. 2. Alkalmat adni a podcast csatorna menedzsereknek, tulajdonosoknak - igen, ide a cégeket is beleértjük -, hogy sokkal több információt és főleg háttérinformációt osszanak meg a hallgatókkal. 3. Tudjuk meg azt, hogy miért szeretik a hallgatók a podcast csatornáinkat és miért nem szeretik ugyanazt a csatornát. Mi hiszünk benne, hogy semmi sem tökéletes és mindig van hely növekedni, szépíteni, és bővíteni; igy az a kérdés, hogy “Miért nem szereted ezt a csatornát?” nagyon erős jelentőséggel bír. Miért rendezzük a Podcast versenyt? Miben különbözik ez a verseny a többi podcast versenytől? A jelenlegi podcast versenyekre jellemző az, hogy egy maroknyi (5 - 7, talán több) ember “zsűritag” a hasára csap és eldöntik, hogy nekik melyik podcast csatorna tetszik. Véleményünk szerint ez egy nagyon rossz megoldás, hiszen a leg kompetitívebb sportban is több ezer, talán több tízezer résztvevőből, nagyon sok megmérettetés útján esnek ki azok, akik nem elég jók, ahhoz, hogy megérdemeljék a legjobb címet. Mit kell tudjál a #LegjobbPodcast versenyről, te mint podcast csatorna manager? Mivel a #LegjobbPodcast verseny a hallgatói szavazatok alapján lesz eldöntve. Kulcsfontossagú, hogy te mint podcast csatorna manager / tulajdonos megszolísd a kovetőidet, hogy regisztráljanak a honlapon és adjanak le egy hiteles szavazatot. Ennek a formátumnak van több előnye, legfőképpen az, hogy egyenesen a hallgatóidtól kapsz visszajelzést arról, hogy mit szeretnek és mit nem szeretnek a podcast csatornáddal kapcsolatban. Miért hasznos a #LegjobbPodcast verseny neked, mint podcast hallgató? Az átláthatóság, a jó rendszerek egyik alapkövetelménye! Ugyanez az elmélet vonatkozik a podcast tartalmakra is. Amikor a fogyasztó kommunikálja a csatorna felé, azokat a gondolatokat, ami megfogalmazódik benne, illetve azokat az érzelmeket, amiket a podcast csatorna vált ki belőlük, akkor egy borzasztóan erős visszajelzési folyamatot indítanak el. Ez a visszajelzési folyamat segíthet a podcast csatorna minőségén, amitől a meglévő hallgatók még hűségesebbek lesznek és a csatorna könnyebben szerezhet új hallgatókat. Ugyanakkor a hallgatók; a podcast információk alapján, illetve a más hallgatói visszajelzések alapján, könnyebben meg tudják találni, azokat a csatornákat amik hozzájuk közelebb állnak. Hírek a Magyar Business Podcast csatornáról: Juliusban is nagyon érdekes podcast vendégeink voltak, akikkel nagyon izgalmas témákat feszegettünk. Csányi Péter -el, a Vates alapítója mesélte el, hogy honnan indult a Vates irodalmi ruházati márka. Varadiné Diener Szilvia , a Minden Ami Külföld podcast csatorna alapítója egy nagyon egyedi módon monetizálta a podcast csatornát. Belayane Najoua szövegíró és PR freelancer -el többet tudhattunk meg a szövegírás és az írott PR rejtelmeiről. Pál Zoltán Gábor -al, az ALH Consulting alapítójával arról beszélgettünk, hogy az SEO mennyire fontos a céged építésében, illetve, hogy lehet egy honlapot jobban SEO -zni. A Magyar Business Podcast augusztusi vendégei DISC elemzés Marjai Viktoral Mári László Levente / Dakai Lafka Dávid / Sztori Podcast Volom Anna Sára / The Photon Minden kezdő és legfőképpen haladó vállalkozóknak ajánlom, hogy Iratkozzanak fel a MagyarBusiness.org honlapra és nézzétek meg a podcasteknek a videó változatát. Ennyi volt mára! Élvezzétek a nyarat és skálázzátok a vállalkozást! Foris Attila voltam, köszönöm a figyelmedet és köszönet a csapatnak: Szűcs György Najoua Belayane Bajnóczki Bálint Augusztusban folytatjuk a köretmentes, lényegre-törő, havi hírlevelünkkel. << Előző Hírlevél Következő Hírlevél >> Milyen tudással segíthetünk? Mit szeretnél tanulni?

Sallie Krawcheck megmutatja, hogyan előzd meg a vállalkozói vakságot diverz csapattal és miért kulcs a skálázáshoz a sokféleség. Miért rejt veszélyt a vakság a csapatodban? – Tanulságok Wall Streettől Csütörtöki Tamara 00:00 / 11:47 < Vissza a fejezetekhez Miért rejt veszélyt a vakság a csapatodban? – Tanulságok Wall Streettől Ezt a szöveget 10 perc elolvasni. Kulcsfogalmak lesznek: holttér, és perspektívák. Mindannyian ismerjük a holttér fogalmát (egy olyan terület, ahol a kilátás akadályozva van). Talán az autóvezetésből ismert leginkább ez a kifejezés. Azonban a vállalkozóknak is vannak vakfoltjaik. Hajlamosak vagyunk keményen nekirugaszkodni azoknak a dolgoknak, amiket ismerünk, és a jövőnek, amit látunk. De a vakfoltunk az, amit nem ismerünk - mert az kívül esik a megélt tapasztalataink körén. Ez azt jelentheti, hogy nem veszünk tudomást okos befektetésekről, praktikus megoldásokról vagy csodálatos álláskeresőkről. De akárcsak a vezetésnél, a saját vakfoltunkat is ellenőrizhetjük. És ezt úgy tudjuk ellenőrizni, ha sokszínű csapatokat veszünk fel. Hogy konkrétan, mire gondolunk? Íme egy történet Sallie Krawcheck- től. Sallie-t a Fortune magazin egyszer „az utolsó becsületes elemzőnek" nevezte. Az egyik legkevésbé (kognitívan) sokszínű helyen vágott át: a Wall Streete n. Annak ellenére emelkedett felfelé a ranglétrán, hogy sok mindentől idegenkedett, amit ott látott. És miután otthagyta, megalapította az Ellevestet , egy nőknek szóló befektetési platformot. Sallie a céget 2014-ben alapította azzal a céllal, hogy befektetési tanácsokat adjon Évekkel azelőtt, hogy betette volna a lábát a Wall Streetre, Sallie tartósan megtapasztalta azt, hogy csapdába esett egy olyan helyen, ahol mindenfajta sokféleséget könyörtelenül elnyomnak. Úgy emlékszik vissza a Wall Streeten eltöltött időkre, mint az iskolai éveire. Elnyomták. A suliban szemüveges volt és fogszabályzót is hordott. Kerülték az osztálytársai. Azonban hiába a párhuzam eredetileg nem a Wall Street-en akart dolgozni. Újságírás szakos voltam, és úgy gondoltam, ha megtanulok valamit az üzleti életről és a befektetésről, akkor lesz miről írnom. Szóval ez tűnt észszerűnek. Akkoriban a Salomon Brothers volt a legkeményebb, pisztolyforgatós, hazug pókerjátékos a Wall Street-i cégek közül Ez egy olyan vállalat volt, ami megfelel annak, amit ma toxikus vállalatnak neveznénk. Olyan légkör uralkodott benne, ahol nem voltak ritkák a szexuális zaklatások sem. A kultúra, amelyet Sallie leír, mérgező mind a nők, mind a férfiak számára. Ez a monokultúra veszélye; mindenkinek árt - de leginkább a kívülállóknak. És nőként Sallie határozottan kívülálló volt. Ezt nem tudta, amikor elvállalta a munkát, de gyorsan megtanulta a saját bőrén. !!! Szexualitást tartalmazó bekezdés következik. Az erre érzékenyek hagyják ki a következő idézetet, a hanganyagban pedig a következő 20 másodpercet!!! Minden nap bejöttem a munkába, és az asztalomon egy férfi nemi szervekről készült fénymásolat volt, ami egy dél-karolinai Charlestonból származó fiatal hölgy számára kissé rémisztő volt. Percekbe telik, mire rájön az ember, hogy mi ez! Most már nevet rajta az ember, de ez az érzés, hogy megaláznak valamiért, ami nem az én hibám az rossz! Nem én választottam, hogy nő legyek! Ezek az emberek megpróbálnak elüldözni innen csak a sport kedvéért. Hogyan jussak ezen keresztül? Mert az biztos, hogy nem fognak elüldözni innen. Ezt a mérgező környezetet éveken keresztül hagyták eluralkodni a cégen belül. Ez egy szélsőséges példája volt annak a kultúrának, amely a sokszínűség tragikus hiányából született. És ez nyomot hagyott Sallie-n. Nagyon hiszek a munkahelyi sokszínűség erejében. Ez részben azért van, mert egy olyan iparágban nőttem fel a Wall Streeten, amely önmagát meritokráciának nevezi, miközben hosszú-hosszú időn keresztül gyenge hozamot biztosított a részvényeseknek, és így is ugyanazt a tevékenységét folytatja (A meritkorácia jelentése: érdemuralom, az érdemek uralma; teljesítményelvű társadalmi rendszer, ahol a tudás és szellemi kiválóság befolyásolja az állam vezetését és az értelmiségnek hatalma van a közügyek irányításában; olyan társadalom amiben az egyén pozíciója a teljesítményétől függ; politikai rendszer, amelyben a kormányzás funkcióit az arra érdemesek töltik be) A 2008-as válság sokakat érintett rosszul Hogy mindez még érdekesebb legyen: a pénzügyi válság után sem akartak változtatni a belső hierarchián. Ragaszkodtak a jól megszokott és már ismert rendszerhez. Egy olyan elvhez, ami már bizonyította azt, hogy nem tud rendesen működni. Csakhogy ez volt a kényelmesebb megoldás, így minden maradt később is a régiben. Ellenkező folyamatok kezdtek el működni. Nemhogy nagyobb teret adtak volna a munkavállalónak, hanem pont fordítva. A sokszínűség ellen irányult több lépés is. Ezek után Sallie rájött, hogy a Wall Street-i kapcsolatai ellenére, a saját hálózatát az alapoktól kell felépítenie. Arra törekedett, hogy ez a hálózat a lehető legváltozatosabb legyen - és olyan rendszereket vezetett be, amelyek biztosítják, hogy a sokszínűség erőteljesen fennmaradjon. Oké, tehát a hálózatok óriásiak. A hálózatépítést az üzleti siker első számú íratlan szabályaként említik, és a férfiak általában erősebb hálózatokkal rendelkeznek, mint a nők. Míg mi az üzletért versenyeztünk, addig ti (férfiak) a kereskedelemért versenyeztek. A hálózatokhoz való hozzáállásom alapja az volt, hogy megpróbálok annyi szívességet tenni, amennyit csak tudok. De nem arról van szó, hogy mit nyerhetek belőle. Hanem arról, hogy mit tudok adni, és adni, és adni, és adni, és adni mindenkinek. És éreztem, hogy ez később majd meg fog térülni. De volt egy másik aspektusa is a dolgoknak. Sokszor hiába törekszünk a sokszínűségre arra, hogy ne csak a saját céljainkat lássuk az üzletben, mégis belefutunk egy – egy csapdába. A csapatod látásmódja függ annak sokszínüségétől Így visszatekintve az időre, amit elpazaroltunk egy olyan termék kipróbálására, ami nem működött, úgy hiszem, hogy - részben - a saját előítéleteim miatt történtek. Úgy értem, az egyik előítéletem az volt, hogy a nőknek érzelmi blokkjaik vannak, ha pénzről van szó. Nekünk csak segítenünk kell nekik ezen keresztüljutni. Ez valójában egy nagyon lekezelő nézőpont volt részemről Az ügyfél megismerése időt vesz igénybe. Jelentősen felgyorsíthatja ezt a tanulást, ha gondoskodunk arról, hogy egy megbízható csapat a nézőpontok széles skálájával rendelkezzen. Sallienek pedig van egy gyönyörűen egyszerű stratégiája a nézőpontok sokszínűségének fenntartására. Jelenleg kétharmadrészt nők vagyunk a vállalatnál, 40%-ban színes bőrűek, a mérnöki csapatunk fele nő. Bármikor, amikor a sokszínűség ilyen szintjéről elmozdulunk, azt mondom, hogy egyszerűen leállunk, és mindenkit arra kényszerítünk, hogy biztosítsuk magunknak, hogy továbbra is egy sokszínű csapat legyünk Tehát csapatára úgy gondol, mint egy kirakós játékra - ha egyszer összeáll, a sokszínűség, akkor felszabadítja a lehetőségeket, és ez szétárad a vállalaton belül. Olyan ez, mint egy Rubik-kocka. Ami azt jelenti, hogy a sokszínűség az, ami a kognitív sokszínűséget is elősegítheti. Szeretnénk, ha észrevennétek valamit ezzel kapcsolatban. Az egyik az, hogy világosan megmondta, hogy a sokszínűség a csapatában része annak a titkos szósznak, amely segít a méretnövekedésben. A csapat és a vállalat erősebb - és az ügyfeleit is jobban kiszolgálják. Azt is érdemes megfigyelni, hogy a sokszínűség nem csak úgy megtörténik magától. És nem is fog. Mindannyian ahhoz vonzódunk, amit ismerünk: a hálózataink általában úgy néznek ki és úgy hangzanak, mint mi, és ugyanolyan szintű tapasztalattal rendelkeznek, mint mi. Mindannyiunknak aktívan küzdenünk kell ez ellen az elfogultság ellen, és bővítenünk kell a hálózatainkat, hogy olyan emberekkel dolgozzunk együtt, akik különböznek tőlünk, és olyan jelölteket keressünk, akik nem osztoznak a mi hátterünkben. Ez munkát igényel! De végül kifizetődő lesz! Talán láttad a Pénzcsináló című filmet Brad Pitt főszereplésével. Ahol a kérdés voltaképpen ugyanaz, mint Sallie esetében. Mégpedig az, hogy hogyan lehet különböző kategóriájú játékosokból egy ütős csapatot összeállítani. Ami tanulásgos lehet számunkra az nemmás, minthogy egyforma emberek, egyformán gondolkodnak. Emlékezzetek vissza arra a botrányra, ami a Szilikon – völgyben pattant ki akkor, amikor kiderült, hogy az egyik techóriás csak a Stanfordról vesz fel embereket. Ez egyenlő volt azzal, hogy fehér és magas státuszú, egyforma családi háttér, ami valahol egyforma gondolkodást is hozott. Ennek viszont van egy olyan hátránya, hogy bizonyos dolgokat nem látsz, mert a saját világnézeted az, ami ebben korlátoz. És éppen ezért jó, ha a csapatodat diverzifikálod. Például, ha te pirosnak érzed magad, akkor vegyél fel egy zöld embert, vagy egy sárgát, mert tőle fogsz majd eltérő szempontokat hallani. Minél színesebb a csapatod, annál színesebb a gondolkodás is. Több szempontból tudjátok elemezni ugyanazt a problémát. Diverzifikálni mindenképp érdemes, de ehhez bátorság kell. Persze sokkal könnyebb és kényelmesebb a megszokottat, a mainstream-et választani, mint valami egyedit kreálni, ami kitűnik a szürkék világából, de ne feledd, hogy ezzel a színes csapattal sokkal jobban fogod látni a közelgő problémákat és a megoldások is hamarabb fognak érkezni. Nézzetek körül! Legyetek őszinték azzal kapcsolatban, amit láttok! A csapatod és a hálózatod vajon ellenőrzi a vakfoltjait? Vagy éppen megerősíti? A mai gyakorlat: Segít abban, hogy ezt a következetes értékelést beépítsed a gyakorlatba. A következő megbeszélésen szánj egy pillanatot arra, hogy végezz egy gyors felmérést. Legyen csak egy hosszú kérdés, és ez legyen egyszerű és bináris. Mint például ez: Tiszta asztal vagy rendetlen asztal? A következő megbeszélésen tegyél fel egy másik egyszerű kérdést: éjszakai bagoly vagy korán kelő madár? Ezt annyiszor futtathatod, ahányszor csak akarod, de itt van még néhány, amivel elindulhatsz: - Nagyvárosban, középvárosban, kisvárosban vagy vidéken nőtt fel? - Meleg helyen nőtt fel, vagy hidegebb éghajlaton? - Élt-e valaha más országban, mint amiben most él? - Több nyelven is folyékonyan beszél? - Optimistának vagy pesszimistának tartja magát? - Introvertált vagy extrovertált? - Egyedüli gyermek, legidősebb gyermek, középső gyermek vagy legfiatalabb? - Balkezes, jobbkezes vagy kétkezes? - Ha junk foodról van szó, mi a legnagyobb gyengéd: a sós és zsíros, vagy a cukros és édes? Folytasd tovább és megkérheted a csapattagokat is, hogy javasoljanak kérdéseket. Amikor a csapat sokszínűségével foglalkozol, természetesen a látható és hatásos dolgokkal kell kezdeni. Megvan a nemek közötti egyenlőség? Van faji és etnikai sokszínűség? Van-e életkori sokszínűség? Folyamatosan fel kell tenni a kérdést, hogyan tehetném színesebbé a csapatot? De sokféle, egymást keresztező körülmény és identitás alakít bennünket. Ez a gyakorlat egy módja annak, hogy felfedd a rejtett uniformitást, amiről talán nem is tudtál. Például lehet, hogy a csapatodban túlságosan sok az introvertált ember. Arra is módot ad, hogy feltárd a vélemények sokféleségét, amit eddig talán nem is vettél észre. < Előző fejezet Következő fejezet > Fóris Attila Szerző Szűcs György Áron Szerkesztő

< Vissza a Vállalkozásokhoz OnlineToborzas.hu munkaerő toborzás Magyarország legjobb toborzási ügynöksége KIK VAGYUNK? Nem vagyunk szobatudósok akik elméleteket gyártanak! Mi a gyakorlatban működő marketing, Hr és szervezetfejlesztési módszereket gyúrtuk össze és ebből alkottuk meg az Online Toborzás rendszerét. Az elmúlt években több száz toborzási kampányt menedzseltük és több mint 80.000.000 Ft-ot költött el a Facebookon eredményes toborzási kampányokra.Ezeknek a kampányoknak a tapasztalatait tudjuk beépíteni az ÖN toborzási kampányába is. Miben vagyunk mi másabbak? Ki vagyok én, és milyen kollégákat gyűjtöttem magam köré? Nagy Gábor vagyok. Vállalkozásom hajnalán honlapokat készítettem, majd a facebook magyarországi megjelenésekor elsők közt kezdtem el facebook-marketinggel ügyfeleket szállítani megbízóim számára. Megbízóim a hirdetéseink révén több fogyasztóhoz jutottak el, és lényegesen nagyobb forgalmat generáltak, mint korábban bármikor.Egyre többen jöttek azzal a kéréssel, hogy „Jó, jó, végre sok ügyfelünk van, de kevesen vagyunk, nem tudjuk kiszolgálni Őket. Mostmár munkatársakat hozzatok!” Ekkor 5 fős csapattal dolgoztam. Ezzel egy időben egy üzleti reggelin arról panaszkodott nekem egy napelemes cég ügyvezetője, hogy nincs elegendő villanyszerelője , pedig Ő már mindent megpróbált, nincs megoldás… Javasoltam, hogy készítsenek facebook hirdetéseket, én is azzal toborzom az új kollégákat, de Ő azonnal elutasította ezt a felvetést, mondván már próbálta: nem működik…Miután minden üzleti találkozón az én asztalomnál ült, és folyton erre panaszkodott, felajánlottam neki, hogy készítünk egy toborzó kampányt ingyen, csak lépjen túl végre ezen a problémán. Egy hét alatt 47 elvárásainak megfelelő villanyszerelőt szállítottunk neki, akik közül többet azonnal fel is vett. El sem tudta képzelni, hol voltak eddig ezek az emberek, hiszen szentül hitte, hogy Ő már mindenkit elért állásajánlataival. A kampányunk olyan jól sikerült, hogy az egykor morcos ügyvezető kivirult, és mintegy evangelistaként ajánlgatott bennünket másoknak. Futótűzként terjedt rólunk, hogy mi vagyunk azok, akikkel végre megoldható a munkaerőhiány. Rengeteg pozíció toborzására kipróbáltuk a módszert és működött. Toboroztunk ingatlanértékesítőket az Otthon Centrum és a Duna House irodáiba, Java programozókat Magyarország egyik legnagyobb szoftverfejlesztő cégének, villanyszerelőket, CNC szakembereket, lakatosokat, operátorokat, építésvezetőket, mérnököket, pedagógusokat, ápolókat…Sőt ipari búvárok toborzásával is kerestek már meg bennünket.:D Érezve a piaci igényt, egy éven belül minden marketing feladatot leadtunk, és csapatommal teljes erőbedobással az ügyfélszerzés helyett a munkatársszerzésre öszpontosítottunk.A módszer nagyon hasonló volt, viszont akkoriban még egyáltalán nem voltak versenytársaink. Az onlinetoborzas.hu berobbant a HR köztudatba, egyre nagyobb vállalatok kerestek meg bennünket. Mottó: Ha úgy gondolod, hogy LEHETETLEN kiváló munkatársakat találni, az remek hír, mert Nekünk a LEHETETLEN a specialitásunk! Onlinetoborzas.hu a neten Honlap LinkedIn Youtube Szolgáltatás(ok) www.onlinetoborzas.hu További információk Nagy Gáborról Tudj meg többet Nagy Gáborról! Nézd meg a Nagy Gáborr al készült podcast epizódot! Előadás a Nemzetközi Skálázás Konferencián. Elöző Következő

<< Vissza az epizódokhoz Marketing Prezident / Elek Ádám és Rozek Milán 2024. március 18. "Elek Ádám vagyok, mindig is szerettem volna egy szakértőkből álló csapatot létrehozni, ahova bedobunk egy problémát és azt pár óra alatt feldolgozva értékesítés és marketing szempontból a megoldással tudunk jelentkezni. Részemről nem ismerem azt a kifejezést, hogy valamire nincs megoldás." Marketing Prezident a neten Honlap Facebook LinkedIn Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Zsolya Communication / Dr. Szabó Orsolya 2023. május 4. A Zsolya Communication egy olyan helyfüggetlen szakértőkből álló közösség, amely alig néhány év alatt nőtte ki magát egyéni kommunikációs tanácsadásból. Bár az igényes és minőségi online kommunikációra eleinte úgy tekintettünk, mint a digitális nomádkodás egyik nagyszerű eszközére, az egyszemélyes törekvéshez rövid idő alatt egyre többen kapcsolódtak: Budapesttől vidéken át egészen az Atlanti-óceánig. Ez a két link írja le leginkább a személyes történetem: https://www.youtube.com/watch?v=W2WzMqwU1ec https://open.spotify.com/episode/7iQuXaveXJxvTdL9IRWOTZ " Dr. Szabó Orsolya a neten LinkedIn Zsolya Communication a neten Honlap Facebook Instagram LinkedIn Olvasd el a Recap cikkeket

<< Vissza az epizódokhoz Vállalkozás lépésről-lépésre - Piacra Lépési Stratégia 1.0 2020. november 12. Vállalkozás lépésről-lépésre sorozatunk nyolcadik részében a Piacra Lépési Stratégiáról beszélünk.

<< Vissza az epizódokhoz Megoldásműhely / Szikora Emese 2021. április 9. "Vállalkozóknak segítek a vállalkozás elindításában és fejlesztésében. Célom, hogy olyan vállalkozó lehess, amely igazán Te vagy és nem kell valaki mássá válnod azért, hogy haladni tudj a céljaid felé. Erről többet itt . Rólam pedig itt ." Szikora Emese a neten: LinkedIn.com/Emese-Szikora-Coach MagyarBusiness Megoldásműhely a neten Megoldásműhely.hu Facebook Instagram YouTube MagyarBusiness Olvasd el a Recap cikkeket

Partnereink akikkel felkészítünk a nemzetközi skálázásra To play, press and hold the enter key. To stop, release the enter key. Nézd meg partnereink profilját, előadásaikat, hallgasd meg a podcasteket és - legfőképpen - lépj velük kapcsolatba. AbilityMatrix Innováció, Tanácsadás Az innovációs közösséget támogatjuk, ingyenes mentorálást kínálunk startupoknak és tapasztalt vállalati innovátoroknak Részletek KEGON agilis skálázás Skálázott nagyvállalati agilitás Részletek KNW - Krisz Nádasi Writes könyvírás, szerkesztés Nádasi Krisz író, szerkesztő. Részletek Magyar Business üzleti stratégia, üzlet fejlesztés, üzleti skálázás Hiteles vállalkozók zárt klubja, ahol az információ szabadon áramlik a céged skálázása érdekében! Részletek PwG Communication Márkaépítés, Tanácsadás Domján Enikő Mária - Márkaépítési tanácsadó, PwG Communication Részletek Women Startup Competition startup, üzleti mentor, angyal befektető Startup geek, mentor, üzleti elemző és angyalbefektető vagyok. Részletek Attila Fóris üzleti stratégia, nemzetközi terjeszkedés, amerikai piacra lépés 6 hónapon belül megduplázzuk a céged KPI-ját, vagy ingyen dolgozom! ...Garantálva!* Részletek KM EXPERT Tudásközpontú szervezetfejlesztés Tudásközpontú szervezetfejlesztés Részletek Kertész Lilla szervezetpszichológus, self-leadership Startup-okat, kkv-kat és azok vezetőit, csapatait támogatja szervezetfejlesztési módszerekkel, tanácsadással, coaching-gal, workshopokkal Részletek OnlineToborzas.hu munkaerő toborzás Magyarország legjobb toborzási ügynöksége Részletek Resend Agency Lead generálás, LinkedIn Lead generálás LinkedIn segítségével a B2B középméretű cégeknek Részletek Hogyan segíthetjük a nemzetközi piacra-lépésedet? To play, press and hold the enter key. To stop, release the enter key.

Fedezd fel, hogyan építette Julia Hartz az Eventbrite-ot ügyfelei visszajelzéseire támaszkodva, és mit tanulhatsz a skálázásban. Az ügyfeleid a legjobb tanácsadóid: így építette fel az Eventbrite a sikerét Csütörtöki Tamara 00:00 / 12:21 < Vissza a fejezetekhez Az ügyfeleid a legjobb tanácsadóid: így építette fel az Eventbrite a sikerét Mai történetünket 10 perc alatt tudod elolvasni. Olyan új fogalmak lesznek benne, mint: jól meghatározott piacok, és az ügyfelek igényeinek követése. Ma az ügyfelekről szeretnénk beszélni. Sőt, ha a technológia területén dolgozol, akkor talán a felhasználóidnak is hívhatod őket. Ha a médiában dolgozol, ők a közönséged. Bárhogy is nevezzük őket, szeretnénk, ha másképp gondolnátok ezután rájuk. Minden üzleti könyv, amit valaha írtak, azt tanácsolja, hogy hallgasd meg az ügyfeleidet. De a meghallgatás nemcsak a szolgáltatás javításáról szól - hanem arról is, hogy kövessük őket arra, amerre vezetnek. A legjobb ügyfeleid ismerik és szeretik a termékeidet; naponta használják őket; vannak ötleteik arra vonatkozóan, hogyan lehetne jobbá és nagyobbá tenni őket. Neked csak annyit kell tenni, hogy megkérdezed őket, és aztán hallgatsz is rájuk. Hogy bemutassuk, mire gondolunk, egy történetet szeretnénk megosztani Julia Hartz -cal, az Eventbrite , a rendezvények jegyértékesítési platformjának társalapítójával és vezérigazgatójával. Julia szenvedélyesen hisz abban, hogy tanulni kell az ügyfelektől - és különösen abban, hogy nem csak azt kell meghallgatni, amit mondanak, hanem azt is, hogy valójában mire van szükségük. Ezt a szokást az Eventbrite legkorábbi napjaiban kezdték alkalmazni. Amikor először elindítottuk az Eventbrite-ot, a terméket kéz a kézben építettük a legelső felhasználóinkkal. És ezek a korai felhasználók főleg tech bloggerek voltak, akik a platformot használták találkozók szervezésére. És ennek a folyamatnak része volt egy nagyon szoros visszajelzési hurok (feedback loop). A legkritikusabb emberekkel, akik a lehető legkritikusabban használták a terméket. Az Eventbrite első ügyfelei között volt a TechCrunch nevű technológiai blog. Nehéz elképzelni kritikusabb közönséget egy új technológiához, mint a valódi, profi tech-kritikusokat. Az éles megfigyelések - és a még élesebb nyelv - Julia szemében a TechCrunchot tökéletes partnerré tették. Gondoljunk csak bele, olyan emberektől érkezik a legtöbb visszajelzés, akik maguk is különböző platformokon dolgoznak. Ennél jobb közönség talán nem is létezik. Amekkora a kihívás, éppen akkora a szerencse is egyben. Ez egyfajta büntető visszajelzés volt, amely sok embert elriasztana. De Julia tisztában volt vele, hogyan kell ezt építő jellegűvé változtatni. Ez az őszinte - és néha kemény - visszajelzés lendítette előre az Eventbrite-ot. A gyors reagálásnak köszönhetően a cég képes volt, olyan bevételi forrást teremteni a rendezvényszervezők hosszú sorából, amelyet a versenytársak nem vettek észre. Az Eventbrite szinkronban nőtt az ügyfeleivel Ahogy reagáltak a felhasználói visszajelzésekre, a platform egyre jobb lett. És ahogy a platform egyre jobb lett, egyre nagyobb és összetettebb eseményeket tudott kiszolgálni. Az Eventbrite megduplázhatta volna a technológiai közösség kizárólagos kiszolgálását. Ehelyett azonban nyitva tartották a platformjukat mindenféle formájú és méretű esemény előtt. Mániákusan követtük, hogy mit csinálnak a felhasználóink. És mivel mindig is egy önkiszolgáló platform voltunk, önkiszolgáló termékkel, ez meglepetéseket tartogatott Gyakran beszélünk arról, hogy mennyire fontos meglepni és megörvendeztetni az ügyfeleket. De ugyanilyen fontos az is, hogy hagyd, hogy az ügyfeleid meglepjenek és megörvendeztessenek. Julia is tudta, hogy az új ügyfelek beáramlásának figyelése, egy jó irányt mutathat a következő kezdeményezésük felé, ezért folyamatosan figyelte a beérkező eseményeket. A nyugati parti tech találkozók listáin belül egy másfajta eseményt láttak megjelenni: a Keleti parti gyors randik éjszakáit. És ekkor vették észre azt, hogy létre tudnak hozni egy olyan platformot, amely teljesen befogadja az események minden kategóriáját. Mert a tech találkozóktól nem lehet messzebbre jutni, mint a gyors randik. Más az elvárás az alkotókkal szemben, és más a technológia használatának módja is. Ez nagyon sokat segített abban, hogy elkezdjék bővíteni a funkcionalitásukat, és azt, ahogyan a különböző típusú emberek számára történő építkezésről gondolkodtak. Más szóval: a korai technológiai alkalmazóik kemény visszajelzései megtanították őket arra, hogyan kell az ügyfelek visszajelzéseit megragadni és elemezni, és ezt rekordidő alatt új termékfunkciókba átültetni. Míg a technológián kívüli ügyfelek talán nem mondják ki ilyen gyorsan a véleményüket. Megvolt az előnye a folyamatos visszacsatolásnak, de amikor ez megtörtént, amikor elkezdték látni, hogy a platformot szervesen elfogadják a különböző kategóriákban és a különböző földrajzi területeken működő rendezvényszervezők, akkor kezdték csak igazán megérteni, hogy csak követni fogják a rendezvényszervezőket. Julia és csapata nem csak kérdezett és válaszolt a kérdésekre. Figyelemmel kísérték ügyfeleiket, hogy megértsék a kialakulóban lévő trendeket - az olyan viselkedéseket vagy felhasználási eseteket, amelyeket nem lehetett előre megjósolni. Feltették a kérdéseket: milyen eseményekre volt szükség? És mire volt szüksége ezeknek az eseményszervezőknek? Az Eventbrite-ot a kezdetektől fogva úgy tervezték, hogy ösztönözze ezt a fajta visszajelzési kört a felhasználókkal. Ma is végtelen számú kategóriát szolgálnak ki. Nagyon is nyitottak azzal kapcsolatban, hogy ki és milyen típusú eseményre használhatja az Eventbrite-ot. Ez egyben egy lehetőség is számukra, hogy megfigyeljék az események létrehozóit, és egyben nagy előny a feltörekvő trendek megértésében is. Ez a fajta megfigyelés, az, hogy nem elfogultan próbáljuk megerősíteni azt, amit szeretnénk, és nincs mindig egy hipotézisünk, amit be akarunk bizonyítani, hanem egyszerűen csak megfigyeljük az ügyfeleinket, mert ez nagyszerű eredményeket hozhat. És számomra ez a könnyed élmény megteremtésének sarokköve. Mi folyamatosan ezt csináljuk. Ahogy az Eventbrite új funkciókkal és szolgáltatásokkal bővült, folyamatosan figyelték, hogy mit csinálnak az ügyfelek. Átnézték a használati adatokat, az ügyfelek e-mailjeit és a keresőmotorok forgalmát is. Az egyik trend, amit észrevettek, az az volt, ahogyan a szervezők az Eventbrite-on kívül népszerűsítették az eseményeket. Ennek egyik példája 2009-ben volt, amikor a Facebook kezdett felbukkanni az oldalra érkező forgalom 10 legfontosabb forrása között. Ez még a Newsfeed nagyon korai napjaiban volt. A Facebook Connect még nem indult el. (A Facebook Connect az a szolgáltatás, amely lehetővé teszi, hogy harmadik fél, tehát fejlesztők olyan alkalmazásokat és játékokat készítsenek, amelyek kapcsolódnak a Facebook-fiókokhoz) Az akkori termékvezetőnk azt mondta: hé, ezt nézzétek meg! Kíváncsi vagyok, hogy az emberek hogyan használják az Eventbrite-ot és a Facebookot. Utánajártunk. Rájöttünk, hogy az esemény létrehozói közzétették az Eventbrite eseménylistájukat, majd fogták a leírást, és kézzel bemásolták és beillesztették a Facebookra, egy Facebook eseménybe, hogy népszerűsítsék az eseményüket a hírfolyamban. Elvittük az adatainkat és a megállapításainkat a Facebookhoz. Átadtuk őket Dave Morinnak és azt mondtuk: hé, ezt nézd meg! Ő pedig megadta nekünk az események API-kulcsát, amivel senki más nem rendelkezett a Facebook Connecthez. Kicsit később megépítettük a hidat az eseménykészítők számára, hogy egyetlen gombnyomással át tudják juttatni a tartalmukat a Facebookra. Részt vettünk a Facebook Connect bevezetésében. Végül is, Julia azáltal, hogy folyamatosan és következetesen kereste a visszajelzéseket, képes volt gyorsan alkalmazkodni és új területekre lépni - nemcsak a digitális szolgáltatások, hanem a hardveres megoldások terén is. A kulcs az, hogy nem találgatták, hogy az ügyfelek mit szeretnének a jövőben, hanem kimentek a terepre, figyelték mit csinálnak, és hagyták, hogy az ügyfelek új irányokat mutassanak nekik. Az Eventbrite az egy tökéletes példa a visszajelzési hurokra! Hiszen már az elejétől fogva azt figyelték, hogy a felhasználók, hogyan használják a terméküket. Mennyi időt használták, mikor használták? Ez tipikusan a fizikai termékekre jellemző, hogy amikor csinálsz egy megfogható dolgot, akkor figyeled és méred, hogy az emberek azt, hogyan használják, de ugyanúgy ezt az elvet, ezt a hozzáállást ki lehet bővíteni a digitális termékekre is. Odafigyelni arra, hogy mik a felhasználók kívánságai és beépíteni a rendszerbe. Ha az legelső felhasználóidat boldoggá teszed, megkönnyíted az életüket, megoldod a problémájukat, akkor ők lesznek a nagyköveteid, vagyis fognak rólad beszélni. Viszont ennek a visszacsatolási huroknak van egy hatalmas nagy hátulütője, hiszen minden dolognak, minden konceptusnak vannak előnyei és hátrányai. A hátránya az, hogyha meggondolatlanul – szabályokat, sablonokat nem követve – reagálsz a visszajelzésekre, akkor egy káosz lehet belőle. Nagyon jó gyakorlat, hogy képzeljél el egy céltáblát (angolul ez talán jobban hangzik és ismerősebb: Bullseye). A te terméked, az elsődleges prioritásod, az a céltálba közepe. És utána vannak más prioritások, amelyek körbe veszik a fő prioritásokat. Van az első kör, a második vonal és így tovább. És a csapatnak az a legérzékenyebb dolga, hogy a visszajelzéseket úgy szelektálják, hogy tudjad, azok éppen melyik körbe tartoznak. Ha a pirosra fókuszálsz és a harmadik karikára kapsz egy visszajelzést, amit oda lehet elhelyezni és te nem követed a leírt szabályokat, akkor túlságosan megosztod az idődet. És nemcsak tiédet, hanem a csapatod ideje és energiája is kárba veszhet. Nagyon fontos, hogy ne reagáljunk azonnal és fejetlenül egy visszajelzésre. Érdemes minden egyes jelzést félretenni, betenni egy virtuális dobozba, kategorizálni őket és amikor odajut a csapatod, hogy már a piros karikából, ki tud jönni, felül tud kerekedni és a további körökre fókuszálnak, akkor már ott vannak, azok az alap visszajelzések, amiket érdemes számba venni, kategorizálni és szelektálni. Fontos, hogy erre is egy mechanizmust építsünk fel, hogy hogyan kezeljük ezeket a feedback adatokat. A mai gyakorlat: Kérdezd meg magadtól: Meghallgatod az ügyfeleidet? Úgy értem, tényleg figyelsz a vásárlóidra? Mikor beszélt utoljára az egyikükkel? Ha egy kicsit bizonytalan vagy a választ illetően, ne aggódj! A mai gyakorlat segít újra kapcsolatba lépni az ügyfeleiddel és ők lesznek a felderítőid. Ezt a gyakorlat öt napon keresztül kellene folytatnod. Vegyél elő egy naptárát! A jövő héten minden munkanapra gondolj úgy, hogy minden nap különböző módon figyelheted meg az ügyfeleidet, és tanulhatsz tőlük. Lehet, hogy a hétfőt a felhasználói vélemények vagy a támogatási e-mailek olvasásával kellene tölteni. A keddet pedig azzal, hogy személyesen vagy telefonon beszélgetsz egy ügyféllel. Lehet, hogy a szerdát azzal érdemes kezdeni, hogy végigpörgeted a kommentjeiket a nyilvános fórumokon, például a Youtube-on vagy a közösségi médiában. Csütörtökön pedig figyeld meg, mit csinálnak valójában, akár egy helyszíni látogatással, akár egy műszerfalon lévő mérőszám megtekintésével, amelyek segíthetnek értelmezni, hogyan használják a termékedet, szolgáltatásodat. Bármilyen módszert is választottál, a péntek mindig legyen ugyaz. Cselekedj az elmúlt négy nap során szerzett információk alapján. Rajzolj egy térképet a tanultak alapján. Merre mutatnak az ügyfeleid? < Előző fejezet Következő fejezet > Fóris Attila Szerző Szűcs György Áron Szerkesztő

<< Vissza az epizódokhoz Urilcard / Drabant Sebestyén Sándor 2023. február 9. Urilcard, a Te digitális névjegyed. Mutatkozz be egyetlen érintéssel! Az Urilcard egy digitális, fenntartható, környezetbarát megoldás a papíralapú névjegyek, reklámanyagok okozta problémára. Mivel egy hibrid megoldás, így nem szükséges személyes találkozó, hiszen online és offline térben is használhat. Urilcard -nak köszönhetően lehetőségünk van megadni az összes elérhetőségünket egy helyen , amit egyetlen érintéssel továbbítani tudunk bárkinek a telefonjára és ezt a másik fél egy gombnyomással el tudja menteni a telefonja névjegyzékébe . KERESŐOPTIMALIZÁLTAN! ...és hogy mit jelent ez? Nincs többet elfelejtett kontakt a telefonunkban! Minden információ, amit felvisz a felhasználó a profiljára azt a rendszer kulcsszavazza, mely lehetővé teszi azt, hogy mostantól keresőoptimalizáltan kereshessünk a kontaktjainkat a névjegyzékünkbe kulcsszavak alapján. Pl. Kis Gézát mostantól a biztosító szóra is megtalálhatjuk. Egy mini Google-t csinálunk a telefonnévjegyzékéből. Ossz meg bármennyi és bármilyen információt és tartsd naprakészen, hogy mindig elérhető legyél ügyfeleid számára. Sebestyen S. Drabant a neten Facebook LinkedIn Twitter MagyarBusiness Urilcard a neten Honlap Facebook Instagram LinkedIn TikTok YouTube MagyarBusiness

<< Vissza az epizódokhoz Kocsis Gábor / CoachGabor.com 2025. március 4. "1998-ban alapítottam két műszaki hátterű emberrel az első interentes cégemet, ami internetes megoldásokat (mail server, web server, webes admin, stb.) kínált olyan cégeknek, mint a Vista Utazási Iroda, Cib bank, stb. Aztán 1999-ben elindítottuk a HáziPatika.com-ot, 2000-ben ezzel megnyertük a magyar Webversenyt. 2001-ben pénzügyi befektetőt szereztünk majd egy kis cégcsoportot építettünk fel, amibe a HáziPatika.com-on kívül a babaszoba.hu, 50plusz.hu, egeszsgbolt.hu és tulli.hu játék webáruház is tartozott. 2010-ben a céget eladtuk a Sanoma-nak. Ma a Centrál Media csoportnál vannak ezek a portálok. Közben a 2000-es évek közepén elindítottuk a Petissimo.hu kutya és macska prémium táp és felszeresélek webáruházát. Ebből kb 7 évre az indulás után szálltunk ki sikeresen. A harmadik sikeres exitem, pedig a Jateknet.hu webáruház volt. Amiben volt felvásárlás, spin off, fúzió és exit is:-) 2012-óta az USA-ban élek. Az első években még részben az otthoni megmaradt cégek irányításában vettem részt, aztán ahogy azok exit-je is megtörtént, egyre inkább amerikai internetes és főként e-commerces projektekkel foglalkoztam. Amazon-on, Etsy-n, saját Shopify alapú webáruházakban való termékforgalmazás. Egyik ilyen, volt egy saját fejlesztésű termék, aminél egy káromkodáson alapuló termék lett a bestseller és több tÍzezer darabot adtam el az Amazonon ebből. Mindaddig, amíg a kínai gyártók le nem koppinntották a terméket. Múlt év elejétől foglalkozom üzleti coaching-al, amit én coachsultation-nek nevezek. Magyar és amerikai cég tulajdonos, vezetőknek segítek a cégüket és saját magukat fejleszteni. Elsősorban coaching eszközöket használok, de az elmúlt több, mint két évtizedes tapasztalataimat, magyar és a amerikai piacismeretemet felsználva némi konzultációval is megspékelem. Bővebben erről: CoachGabor.com "

<< Vissza az epizódokhoz Munch / Wettstein Albert 2022. június 16. “Wettstein Albert vagyok a Munch társalapítója. Már nagyon fiatalon bevonzott a vállalkozói életstílus és gondolkodás, így már tizenéves koromban megalapítottam a legelső vállalkozásom. A Munch előtt összesen két vállalkozásom volt, különböző területeken, majd 2020-ban három alapítótárammal létrehoztuk a Munch-ot. A Munch egy olyan platform, amin keresztül már több, mint 500 étterem, pékség, cukrászda és szálloda kedvezményesen értékesítik az aznap el nem adott, de jó minőségű ételeit. Célja az ételpazarlás visszaszorítása által a fenntartható, felelős vendéglátás és a társadalmi felelősségvállalás népszerűsítése. A Munch-csal nem csak jó áron tudsz enni, hanem könnyedén tehetsz az ételpazarlás csomagba, illetve az étteremnek az étel eredeti áránál minimum 40%-al olcsóbban kell kínálnia a csomagokat.” Wettstein Albert a neten Facebook Instagram LinkedIn TikTok Magyar Business Munch a neten Honlap Facebook Instagram LinkedIn TEDx Talks YouTube MagyarBusiness Olvasd el a Recap cikkeket