Eisenbacher Csaba elmondja mit jelent a skálázott agilitás és ez miben különbözik a sima agilitástól << 3/6 >> Skálázott agilitás A skálázott agilitás az agilitás irányából indul. agilitás erről szól. hogy inkrementálisan fejlesztünk cross-funkcionális csapatokkal termékeket és a skálázott szól, a skálázott agilitás pedig több csapat összehangolt működéséről. Ügyvezetője A cégépítés folyamata a KEGON Hungary-nél Eisenbacher Csaba: a skálázott agilitás Eisenbacher

Nem a tartalom.Hanem a komplex üzleti probléma – amit szét lehet szedni és újra lehet rakni. helyzetfeltárás, iránymeghatározás, pozicionálás – gyakorlatiasan. 📘 Vagy kezdj a mélyvízben a Nemzetközi Skálázás

Más üzleti modelljét, más viselkedését, más tempóját. Ez egy üzleti eszköz , amit napi szinten kell használni, ha vállalkozol. És ez a kulcs: az önreflexió nem öncélú gondolkodás, hanem üzleti hatékonyság.   És ezt tudom skálázni – nem mást.” Tanulság?   És ez nem csak üzletben működik.

. 🎯 Fóris Attila abban segít magyar vállalkozóknak, hogy ne csak nőjenek, hanem skálázzanak – itthon

Ha a céged ma ugyanúgy működik, mint három éve, már le is maradtál A piac nem vár meg. A technológia, a vásárlói elvárások és a versenytársak tempója  ma gyorsabban változik, mint valaha. Ha a céged ma is ugyanazokkal a folyamatokkal, rendszerekkel és módszerekkel működik, mint 3–5 éve, akkor nem stagnálsz – már visszafelé mész . A legtöbb vállalkozó ilyenkor azt mondja: „De hát működik, hozza a bevételt, miért piszkálnám?”   Azért, mert a versenytársad nem így gondolkodik . Ő bevezet új rendszereket, automatizál, kísérletezik, és mire te felkapod a fejed, fele idő alatt, fele költséggel ugyanazt vagy jobbat nyújt az ügyfeleidnek . Ez nem feltétlenül az AI-ról szól. Ez a gondolkodásmódról szól. Arról, hogy a „jól bevált módszer” könnyen a legnagyobb kockázattá válhat. Az, ami tavaly még előnyt adott, holnapra piaci hátrány  lesz, ha nem fejleszted tovább. A kérdés nem az, hogy „van-e időm és pénzem fejleszteni” . A kérdés az, hogy megengedheted-e magadnak, hogy ne tedd . Az új technológiák nemcsak időt és pénzt spórolnak, hanem versenyelőnyt is adnak – de csak azoknak, akik időben lépnek. Miért veszít a legtöbb vállalkozás? A bukás ritkán egyik napról a másikra történik. A legtöbb vállalkozás lassan csúszik le a lejtőn , miközben a tulajdonos még mindig azt hiszi, hogy minden rendben van. A háttérben viszont már rég elindult a versenyhátrány felhalmozódása. A fő okok: Technológiai lemaradás  – új eszközök, automatizáció, online rendszerek kihagyása. Ragaszkodás a régi működéshez  – a „mindig így csináltuk” hozzáállás. Lassú reakció a piaci változásokra  – új trendek, vásárlói elvárások figyelmen kívül hagyása. Egypiacos működés  – egy bevételi forrásra, egy ügyféltípusra vagy egy értékesítési csatornára építés. Apró hibák és időrabló folyamatok megtűrése  – amit „majd egyszer kijavítunk” helyett azonnal meg kellene oldani. A legnagyobb veszély, hogy ezek nem fájnak azonnal . Egy ideig minden megy tovább – csak éppen lassabban, drágábban, kisebb haszonnal. És amikor már érezhető a baj, a versenytársad előnye behozhatatlanná válik. Mi történik, ha nem lépsz? Ha nem frissíted folyamatosan a céged működését, előbb-utóbb érezni fogod a nyomást. Nem azért, mert hirtelen rosszul dolgozol, hanem mert a piac tempója gyorsul. Ilyenkor a következő jelzéseket tapasztalhatod: Egyre több ügyfél kér olyan szolgáltatást vagy funkciót, amit te nem kínálsz. A versenytársak rövidebb határidővel és kedvezőbb áron dolgoznak. Több idő megy el adminisztrációra és ismétlődő feladatokra, mint értékteremtő munkára. Nehezebb megtartani a csapatot, mert a belső folyamatok nehézkesek. A jó hír, hogy ezeken lehet változtatni . A legtöbb vállalkozás nem azért marad le, mert túl kicsi vagy túl nagy, hanem azért, mert nem hozza meg időben a fejlesztési döntéseket . A siker nem abban rejlik, hogy egyszer bevezetsz egy új rendszert, hanem abban, hogy beépíted a folyamatos fejlesztést a cég kultúrájába . Ez az, ami hosszú távon versenyelőnyt ad. A változás gondolkodásmóddal kezdődik Mielőtt bármilyen új rendszert bevezetnél, az első fejlesztést saját magadon kell elvégezni . A vállalkozásod csak olyan gyorsan tud fejlődni, amennyire te hajlandó vagy változtatni. Ez három kulcspontban foglalható össze: Kérdőjelezd meg a jelenlegi működést  – ne azért csinálj valamit, mert „eddig is így volt”. Ne várj a tökéletes pillanatra  – a gyors tesztelés és finomhangolás sokkal többet ér, mint a hónapokig tartó tervezgetés. Lásd meg az értéket a fejlesztés mögött  – ne költségként, hanem befektetésként tekints a technológiára és a rendszerépítésre. Ez a hozzáállás biztosítja, hogy ne sodródj, hanem te vezesd a változást  a cégedben. Hogyan marad a vállalkozásod hosszú távon versenyképes? A gondolkodásmód váltás után jöhetnek a konkrét lépések. Nem kell mindent egyszerre bevezetni – a lényeg, hogy folyamatos, tudatos fejlesztés legyen a céged működésében . 1. Térképezd fel a jelenlegi folyamatokat Hol van időveszteség? Hol vannak ismétlődő feladatok? Mi okozza a legtöbb hibát vagy ügyfélpanaszt? 2. Keresd a technológiai megoldásokat Lehet ez automatizáció, AI-alapú eszköz, vagy egyszerűbb szoftver – a lényeg, hogy csökkentse a kézi munkát. 3. Tesztelj kicsiben Ne kötelezd el magad azonnal. Próbáld ki egy kisebb csapaton vagy egyetlen folyamaton belül, és mérd az eredményt. 4. Tanítsd be a csapatot Az új rendszer csak akkor működik, ha mindenki érti és használja. A bevezetés része legyen a képzés. 5. Mérj és finomíts Nézd meg, hogy a változtatás hozott-e idő- vagy költségmegtakarítást, és igazíts rajta szükség szerint. Ha ez a körforgás a céged mindennapjainak része lesz, akkor nemcsak követni fogod a piacot, hanem előtte jársz . A piac nem vár – miért halogatnád? A vállalkozások jövőjét nem a múltbeli sikerek határozzák meg, hanem az a képesség, hogy ma milyen gyorsan tudsz alkalmazkodni . A változás nem „nagy cégek luxusa”, hanem túlélési stratégia  minden piaci szereplőnek. Ne hagyd, hogy a megszokás lassan kifogja a szelet a vitorládból. Kezdj el még ma egyetlen folyamatot fejleszteni  – legyen az egy új rendszer bevezetése, egy időrabló feladat automatizálása vagy a csapatod képzése. Minél előbb lépsz, annál hamarabb fogod érezni a hatását: több idő a valódi értékteremtésre, gyorsabb reakció az ügyfelek igényeire és stabilabb piaci pozíció. A piac nem áll meg. A kérdés csak az, hogy versenyképesen az élén maradsz-e, vagy loholsz a végén. 🎧 Hallgasd meg az ehhez a bejegyzéshez kapcsolódó teljes podcast epizódot YouTube-on! 🧠 Ha szeretnél a cégedhez illeszkedő, személyre szabott stratégiát,  ismerd meg Attila stratégiaalkotási szolgáltatásait, amelyekkel rendszert, fókuszt és növekedést viszünk a vállalkozásodba.

Pedig lehet, hogy nem a terméked, nem a marketinged, és nem is az üzleti modelled miatt nem növekedsz Globális gondolkodás – nem marketing-szólam A Benefit Barcode ma Kaliforniából skáláz globálisan.

A jövő: nem skálázni, hanem hatást növelni Természetesen Dávid is gondolkodik növekedésben. „A hatást akarom skálázni. Hogy több emberhez jusson el az, amit képviselek.

. 🎯 Attila abban segít magyar vállalkozóknak, hogy ne csak nőjenek, hanem skálázzanak – itthon és külföldön

Jóföldi Endre a 2024-es Nemzetközi Skálázás Konferencián mesélt a vállalkozásuk történetéről és az amerikai nem volt zökkenőmentes: csomagjaik más reptéren kötöttek ki, mint ahol kellett volna, mégis sikerült üzletet Egy bostoni találkozón például gyorsan be tudtak kapcsolódni az amerikai üzleti körbe.

Egy ilyen döntés nem csak üzleti – ez már stratégiai szövetségépítés.  

Ha mélyebben érdekel, hogyan épül fel egy olyan cég, ami nemcsak túléli a válságokat, hanem erősebben jön ki belőlük – hallgasd meg a teljes adást. A gyors reagálás a válságra Forray Niki megmutatja, hogyan ment meg egy jól felépített értékrend egy vállalkozást akkor, amikor minden más összeomlik. A COVID első napjaiban Niki vállalkozásának forgalma három nap alatt nullázódott . A bolt bezárt. A viszonteladók leálltak. A piac gyakorlatilag megszűnt. És mégsem pánikolt. Nem kapkodott új termék vagy kampány után. Ehelyett elővette azt, amit sokan csak falra írnak, de ő valódi döntési szűrőként használ: a céges alapértékeket . Elkezdődtek a napi Zoom meetingek. Előkerült egy Excel-tábla, amibe minden munkatárs helyzete bekerült – nemcsak pénzügyileg, hanem emberileg. Kinek van hitele? Ki él egyedül? Ki tud 50%-ból megélni? A cél nem az volt, hogy leépítsenek – hanem az, hogy mindenkit megtartsanak, ameddig csak lehet . Ez nem egy HR-gyakorlat volt. Ez egy kulturális reflex. Egy olyan vállalkozásé, ahol nemcsak rendszer, hanem közösség is van. Nemcsak folyamat, hanem felelősség. És ez a különbség. Mert ha jön a válság – a rendszer lefagy. A kultúra viszont mozgásban tart. Amikor a rendszer lefagy, a kultúra lép működésbe A legtöbb cég a rendszerére épít: folyamatokra, struktúrákra, feladatleosztásra. Ez békeidőben működik is. De amikor beüt a válság, akkor a rendszer önmagában kevés. Ezt Forray Niki szó szerint megtapasztalta a COVID első hullámában. Ami azonnal működésbe lépett, az nem a marketing volt. Hanem az emberek. A csapat. A belső erő. A kultúra.   Niki az első héten nem terméket fejlesztett vagy kampányt írt – hanem egy Excel-táblát nyitott, amibe minden kollégáról egyenként beírta: Hány főből áll a háztartása? Van-e megtakarítása? Mennyi időre tudja fedezni a megélhetését? Milyen családi helyzetben van? Ez volt az alap. Mert az volt a cél, hogy mindenkit megtartsanak, akit csak lehet , és közben mindenki csak annyi bért kapjon, amennyire ténylegesen szüksége van. Nem mindenki ugyanannyit – hanem mindenki annyit, amennyiből meg tud élni. Ez egy kemény döntés volt, de nem egyedül hozta meg. Ez közös vállalás lett. Voltak, akik azt mondták: „Én most nem kérek fizetést, másnak jobban kell.” Ez nem utasítás volt – ez bizalom. Ez kultúra. A napi Zoom meetingeken nemcsak feladatok voltak, hanem kapcsolat. Figyelem. Jelenlét. Mert Niki pontosan tudta: amikor minden kiszámíthatatlan, akkor az emberek nem rendszert keresnek – hanem kapaszkodót. És ha ezt a céged nem adja meg, akkor senki nem fog maradni, amikor jön a baj. Nem a pénz, hanem az értékrend dönt válság idején Amikor válsághelyzet van, a legtöbben azonnal a számokhoz nyúlnak. Mennyi tartalék van? Mit lehet levágni? Hogyan csökkentsük a veszteséget? Forray Niki viszont teljesen más sorrendet követett. Nála az első döntés az volt: tartsuk meg az embereket.   És ehhez nemcsak anyagi, hanem erkölcsi szempontok is kellettek. Nem volt hivatalos protokoll. Nem volt előre megírt válságterv. De volt egy világos értékrend: ha lehet, nem küldünk el senkit. Mindenki tudja, hogy számít. Mindenki lássa, hogy itt most nem a profitról van szó – hanem az emberi helytállásról. Ez volt az, ami döntést hozott akkor is, amikor a rendszer bizonytalan volt. „Akkor nem a számokat néztük, hanem az embert. Ki mire szorul. Ki mit tud vállalni. Ki mennyire stabil. És ebből alakult ki, hogy ki mennyi fizetést kapjon – nem egységesen, hanem méltányosan.” A döntés nem arról szólt, hogy mindenki kap-e fizetést – hanem arról, hogy ki mennyit. Ez egy olyan belső egyeztetés volt, amit nem lehetne végigcsinálni, ha nincs előtte éveken át épített bizalom. És ez nem csak „jófejség” volt. Ez egy tudatos válságkezelési stratégia volt, ahol az emberek egy része önként mondott le a béréről – mert látta az értelmét, bízott a vezetésben, és része akart maradni valami nagyobbnak . Ha válságban a céged értékei nem működnek – akkor a rendszered sem fog. De ha működik az értékrend, akkor nemcsak túléltek – hanem együtt maradtok. A valódi versenyelőny nem a termék – hanem a belső stabilitás A legtöbb vállalkozó azt hiszi, hogy a termék vagy a marketing a legfontosabb fegyver válságban. De Forray Niki tapasztalata rávilágít: a valódi versenyelőny belül kezdődik.   Nem kifelé kommunikált üzenetekkel, hanem azzal, hogy mi történik cégen belül, amikor minden külső kapaszkodó eltűnik. Az Ünnepek Áruházánál nem az volt a cél, hogy túléljenek. Hanem az, hogy együtt maradjanak, és közösen találják meg a következő működő lépést . Ez nemcsak a fizetésről vagy a home office-ról szólt. Hanem arról, hogy hogyan tudják megtartani az embereket emberként. Hogyan tudják áthidalni a bizonytalanságot – nem kényszerrel, hanem együttműködéssel. Ez az időszak világosan megmutatta, mennyit ér egy kultúra, amit nem kampányokkal, hanem éveken át építettek. Mert ez a kultúra az, ami válságban reagál, dönt, alkalmazkodik. És ez az, amit nem lehet lemásolni, nem lehet az utolsó pillanatban „felépíteni”. Vagy van – vagy nincs. És ha van, akkor működik. A legfontosabb tanulság? Nem elég a jó termék, nem elég a rendszer. Az emberi tényező, a kultúra, a bizalom – ezek azok, amik válságban életben tartanak egy vállalkozást.   És ha ezek rendben vannak, akkor bármit újra lehet indítani. Újra lehet építeni. Mert az alap ott van. 🎧 Hallgasd meg a teljes adást, ha kíváncsi vagy, hogyan építhetsz olyan kultúrát, ami nemcsak túlél, hanem válságban is megtartja a csapatodat. 🎯 Úgy érzed, hogy nálatok is csak a rendszer működik – de a kultúra hiányzik? Most van itt az ideje, hogy ezen változtass. Jelentkezz és mi segítünk! 👉 Cégre Szabott Workshop   👉 Csoportos Workshop

Reed Hastings, a Netflix első embere történetéből: 🔹 Megérted, miért fontos a vállalati kultúra a skálázás

Tanácsa szerint olykor érdemes mérlegelni, hogy az ember megköt egy X-edik üzletet is vagy inkább elmegy A magyaron kívül, német és angol nyelven beszél, ami mint mondja elengedhetetlen része a skálázásnak, A skálázódásról szólva: a vállalkozás alapja Te vagy, ahogyan a skálázódásnak is! Mikor veszi észre egy főnök azt, hogy a skálázódásnak éppen ő az akadálya? Mit vagy hajlandó igénybe venni a skálázódáshoz?

Arnold nem egy eladható üzleti rendszert akart létrehozni – hanem értékalapú, személyes küldetésre épülő

Ha érdekel, Hogyan lett Arnold Csabából Arnold  –  és hogyan épített ebből erős, hiteles márkát, hallgasd meg a teljes beszélgetést a MagyarBusiness Podcast adásában. Amikor a neved is akadály „Csaba? Trouble?”  – ez volt az első benyomás, amit Arnold kapott magáról, amikor bemutatkozott az Egyesült Államokban. A név, amit egész életében viselt, hirtelen félreérthető lett. A „Csaba” hangzása idegenül csengett az amerikai fülnek, és az asszociáció – „trouble”, azaz baj, gond – már önmagában elég volt ahhoz, hogy automatikus elutasítást váltson ki. Ez nem egy elméleti probléma volt. Ez a valóság volt, az első munkakeresési próbálkozások idején.  És az első alkalom, amikor Arnold szembesült azzal, hogy a saját identitása – a neve – nemhogy nem segít, hanem konkrétan akadályozza. „A Csaba név az amerikaiaknak nagyon-nagyon nehezen kimondható. És amikor én mondtam, hogy 'Csaba', akkor kérdezték: ‘Trouble?’” Egy pillanat alatt vált világossá, hogy itt nem az számít, ki volt eddig – hanem, hogy most mit kell tennie.  És ezt a döntést nem hosszasan mérlegelte, nem konzultált senkivel. Egyszerűen levonta a következtetést: innentől Arnold lesz. Ez a névváltás nem identitásválság volt. Nem szégyen. Hanem stratégiai döntés.  A túlélés, a beilleszkedés, a kapcsolódás első lépése. Egy vállalkozónak mindenhol meg kell találnia, mi az a kapu, amin be tud lépni.  Arnold számára ez a kapu az volt, hogy a saját nevét – legalább ideiglenesen – félretette. Mert azt is megértette: nem az számít, mit írnak rólad az útleveledben, hanem hogy ki vagy, amikor dolgozol. Ez a blogcikk arról szól, hogyan építesz bizalmat ott, ahol még a neved is félreértik.  Hogyan kommunikálsz, kapcsolódsz, és vállalkozol egy olyan közegben, ahol már a kiindulópont is egy akadály. Amikor a kommunikáció gát, de a viselkedés hidat épít Arnold számára az indulás Amerikában nemcsak anyagi, hanem nyelvi és kulturális szinten is falakkal volt tele.  Már az is problémát jelentett, hogy a saját nevét nem értették.  De ezzel nem ért véget a kihívás. A nyelvtudás teljes hiánya  a kezdeti időszakban mindent ellehetetlenített. Nem értették, mit mond. Nem tudott reagálni, kérdezni, kifejezni magát. A legegyszerűbb kommunikációs helyzetekben is folyamatos zavart érzékelt . „Akárhányszor elmondom, megkérdezik: mit mondtál?” Ezt a nevet már önmagában is újra és újra magyarázni kellett. És ha valaki nem tudja kimondani a neved, hogyan bízik meg benned?  Ha nem érti, mit mondasz, hogyan ad rád feladatot? Ez a fajta helyzet sokakat lebénít. Arnoldot viszont reakcióra késztette.  Azt mondta magának: ha nem megy a név, akkor lesz másik. Ha nem megy a nyelv, akkor ott leszek, és dolgozom. Azt is világosan látta: nem akar magyarok között lenni.  Nem azért, mert nem szerette volna a társaságot, hanem mert nem akart visszazuhanni  a megszokott mintákba. Külön is kiemelte: „Én nem akartam magyarul beszélni. Direkt. Tehát én elkerültem a magyarságot évekig.” Ez tudatos stratégia volt. Ha mindig magyarokkal van, nem tanulja meg az angolt.  Ha magyarul beszél, nem fejlődik.  És ha nem fejlődik, nem épít új életet. Ezért inkább elkerülte, kizárta, és egy ideig szó szerint hátat fordított annak, ahonnan jött. „Olyan szinten csalódtam a saját népemben, hogy nem kerestem a társaságukat.” Ez nem haragból történt. Hanem azért, mert meg akarta adni magának az esélyt, hogy beilleszkedjen. És a beilleszkedés első lépése az volt, hogy nem azt akarta, hogy értsék – hanem hogy lássák, mit csinál.  Mert ha a szavaid még nem működnek, a tetteidnek kell működniük.  Ahol nem kérdezik a neved, csak azt nézik: megcsinálod-e Arnold amerikai indulása nem a névről, nem a szavakról, hanem a tettekről szólt . Nem tudta, hogyan mondják angolul, amit csinál. De megcsinálta.  Nem értette a beszélgetéseket, de megjelent, dolgozott, maradt. „Dolgoztam, ott voltam időben, és nem kellett utánam takarítani.” Ez volt az az attitűd, amit akkor is értettek körülötte, amikor a nevét nem tudták kimondani. Egy olyan közegben, ahol sokan elcsúsztak, kiszálltak, nem jelentek meg – ő stabil volt.  És ez már önmagában megkülönböztette a többiektől. Az egyik helyen, ahol dolgozott, az emberek többsége alkohol- vagy drogproblémával küzdött , megbízhatatlanul viselkedett, nem tudtak hosszú távon munkát vállalni. „Nem arról van szó, hogy ezek az emberek tisztességesek, de nem kapnak munkát. Ezek az emberek nem tudják megtartani a munkát.” Arnold ebben a környezetben vált láthatóvá. Nem a nyelvtudása miatt, nem azért, mert szimpatikus volt – hanem mert lehetett rá számítani.  Ez hozta el az első valódi elismerést: a főnökei felajánlották, hogy főállásban alkalmaznák. „Mondták, hogy be kéne állni főállásba, mert szeretnek bennünket, jól dolgozunk.” Ez a mondat különösen fontos. Mert nem az volt a kérdés, ki ő, honnan jött, hogy hívják – hanem az, amit nap mint nap képviselt. Ez a fajta megbízhatóság nem igényelt nyelvtudást, referenciát vagy státuszt. Csak azt, hogy valaki stabilan jelen legyen – és végezze el, amit vállalt. Arnold számára ez volt az a közeg, ahol a nevek elhalványultak – de a hozzáállás kiemelt.  A reputációját nem kommunikációval építette, hanem következetes, kiszámítható teljesítménnyel. És ez lett az alapja mindennek, ami később vállalkozássá nőtt. A neved nem számít, ha az emberek tudják, mire vagy képes Arnold története egyszerre szimbolikus és végtelenül gyakorlatias. Egyetlen momentum világosan megmutatja: még a neved is lehet akadály – de ha dolgozol, ez eltűnik.   Amikor azt kérdezték tőle, hogy „Trouble?” , az első ösztönös reakciója nem az volt, hogy magyarázkodni kezdjen – hanem hogy megoldást keressen. „Ezért lettem Arnold.” Ez a döntés nem a saját kultúra megtagadása volt. Hanem belépő egy másik rendszerbe.  Egy olyan közegbe, ahol a neved helyett a teljesítményed alapján ítélnek meg. Ahol a kommunikáció eleinte nem szavakból, hanem viselkedésből áll. És ahol a kérdés nem az, hogy ki vagy , hanem az, hogy megjelenik-e nap mint nap az, amit képviselsz. A történet egyik legfontosabb tanulsága, hogy a vállalkozás nem mindig ötlettel indul – hanem döntéssel.   Arnold nem tervezett, nem márkát épített. Egyszerűen csak ment előre.  Az első kapcsolódások nem networking eseményeken történtek – hanem takarítószerek között. Az első bizalom nem prezentációból jött – hanem abból, hogy nem kellett utána takarítani. „Dolgoztam, ott voltam időben, és nem kellett utánam takarítani.” Ez a fajta működés vállalkozói szemmel is tanulságos: nem mindig a tudásod nyitja ki az ajtókat, hanem a hozzáállásod.  És ha egyszer már megnyílt az ajtó, onnantól neked kell eldöntened, mit kezdesz vele. Arnold döntött. Nem maradt abban a szerepben, hogy csak jól dolgozik. Továbbment. És ez az, ami vállalkozásra emeli a túlélésből induló életet. 🎧 Ha érdekel, hogyan indult el Arnold úgy, hogy a saját nevét sem tudták kimondani körülötte, hallgasd meg a teljes beszélgetést a MagyarBusiness Podcast adásában. 🎯 Lépj tovább te is! Sokan megállnak ott, hogy megbízhatóak. De az áttöréshez stratégiai szemlélet kell.  Ebben segítünk a workshopjainkon: 👉 Cégre Szabott Workshop  – ha pontos válaszokat keresel a saját vállalkozásodra szabva. 👉 Csoportos Workshop  – ha inspiráló vállalkozói közegben lépnél szintet.

önbizalom fontosságát hangsúlyozza a magyar vállalkozók számára, bemutatva, hogyan lehet hatékonyan skálázni Az előadásában azt boncolgatja, hogyan lehet a hálózatot hatékonyan skálázni és nemzetközi szintre emelni Turcsán szerint a nagy kapcsolati háló nem mindig használható, és az internet rengeteg lehetőséget kínál üzletre

Jáger László számára ez nem kényelmi, hanem üzleti döntés volt.

Az ő történetük bemutatja milyen sokszínű módon lehet egy vállalkozást skálázni és nemzetközi piacra A Vilhemp története és a skálázás szorosan összekapcsolódik, rámutatva arra, hogy a vállalkozói szemléletet Milyen legyen az üzleti modell? Elkezdtek közösen gondolkodni és felmerült a kérdés: Mi lenne ha? És, ha már skálázásról van szó, akkor, milyen gyakorlati folyamatok azok, amelyek megvédik a terméküket

Ezért tudták úgy skálázni a céget, hogy közben nem estek szét.

Szabó Krisz előadása arról szól, hogyan lehet hatékonyan skálázni a hálózatot és kiépíteni értékes kapcsolatokat Mi a skálázás titka a hálózatok szintjén? És mi a kulcsa a hálózatosodásnak? A skálázás egyik feltétele, hogy legyenek szövetségeseid az adott régióban, ahová terjeszkedni készülsz

Ez egy olyan technológiai és üzleti váltás volt, amiben nem maradt alternatíva . Nem is lehetett. Ez a mondat üzleti szemlélet. Ezért nem „üzleti ötletet” építettek, hanem egy komplex, nemzetközi működésre alkalmas rendszert , ami

tanítvány a teljes márkához kapcsolódjon – nem csak az oktatóhoz –, akkor egyetlen személy távozása komoly üzleti

A vállalkozásodnak nem konkurensei vannak. Hanem idő korlátai. Ez most nem egy AI hype-poszt. Ez a valóság. Ha vállalkozó vagy, akkor az időd, a kapacitásod, az operatív elakadásaid fogják meghatározni, hogy meddig jutsz. A mesterséges intelligencia pedig nem "majd egyszer" fog hatni rád. Hanem már most is zabálja a piacod . Balogh Dávid az AI Boost alapítójaként és egy sikeres marketingügynökség vezetőjeként pontosan látja: az AI nem a jövő, hanem a jelen . Aki nem tanulja meg használni, az nem marad talpon. Szakmailag biztosan nem. Az alábbi ábra szemlélteti, milyen 3 szinten használják ma az AI-t a vállalkozások: 1. szint: amikor az AI még csak eszköz Ez a legtöbb magyar vállalkozás jelenlegi szintje. Megnyitják a ChatGPT-t, "beszélgetnek" vele valamiről, majd legyintenek, hogy "ez is csak kamuzik". Ez kb. olyan, mintha egy makit ültetnél egy Teslába, majd csodálkoznál, hogy nem tudja vezetni. Az AI akkor működik, ha tudod, mit akarsz vele elérni. Pro tipp: tanulj meg promptolni. Ugyanaz a modell, más utasítás = teljesen más eredmény. 2. szint: AI alapú szoftverek, szakértői logikával Jasper, Surfer SEO, LegalRobot, Midjourney – csak néhány AI-re épülő szoftver, amelyek már egy konkrét területre optimalizált tudást tartalmaznak. Ez a szint ott indul, amikor egy szakértő leül, és "feltanítja" az AI-t a piacára. Például Balogh Dávid ügynöksége több mint 300 vállalkozásnak segített ilyen AI szoftvereket bevezetni, ahol a modell nemcsak válaszol, hanem valódi, testre szabott döntéseket  hoz. 3. szint: az AI mint digitális munkatárs Itt indul a játék igazi része. Automatizált folyamatok, AI agentek, amelyek emailt olvasnak, válaszolnak, dokumentumot feldolgoznak, ERP-be visznek adatot . Néhány durva példa, amit az AI Boost épített: Számlakuka-ból AI dolgozza fel a bejövő számlákat, szortírozás, feltöltés, Google Sheets integráció. Rendelés feldolgozás: AI olvassa az emailt, visszakérdezi a hiányzó adatokat, felviszi ERP rendszerbe. 100% skálázható. 0% fáradtság. Ez nem a jövő, ez már a jelen. AI automatizálás = idővásárlás Balogh Dávid egyik kulcsmondata: "Aki nem automatizálja a munkáját, az kiszolgáltatott lesz. Aki igen, az szupererőt kap." Az AI bevezetése 99%-os költségcsökkentést  hozott náluk bizonyos admin feladatokban. Nincs semmi varázslat. Csak precíz folyamatleírás , "feltanított" AI ügynök, minimális karbantartás. Napi 8 órás munka 5 perc alá csökkent. Nem AI-t kell "használni". Rendszert kell építeni, amibe önszántúból és tudatosan bepattintod a megfelelő AI eszközt . Ne csak eszközt keress. Gondolkodj rendszerben. Ha nem véded az idődet delegálással, folyamattervezéssel, akkor az AI csak plusz stresszforrás lesz. Nem eredmény. Amit nem tudsz pontosan leírni, azt nem tudod automatizálni. Ezért a legnagyobb konverziónövelő lépés ma nem egy AI szoftver. Hanem egy tökéletes folyamatleírás. Ezután jön csak az AI. Mint a legjobb, legszorgalmasabb gyakornok, akit valaha felvettél. Egy online kurzus, ami 30%-kal csökkenti a költségedet Egy önálló tempóban végezhető online kurzus Startup-oknak és KKV-knak, akik készen állnak következő szintre lépni. Tanuld meg, hogyan lesz az AI nem kockázat, hanem versenyelőny: 👉 https://www.magyarbusiness.org/skalazas-terkepe

Gyulay Tibor előadásában megmutatja, hogy a tudásmenedzsment korszerűsítésével, hogyan tud szintet lépni egy vállalkozás. Amikor a vállalkozások léptéket növelnek, gyakran találkoznak akadályokkal, amelyek a tudás hiányos kihasználásával vagy nem megfelelő használatával kapcsolatosak. A stagnálás és a fejlődési gátak gyakran a tanulási képesség hiányához köthetők. A kulcs a gondolkodásmód megváltoztatása és a szervezeti tanulóképesség erősítése. A kisvállalkozások számára a versenyképesség megőrzése érdekében fontos a tudásmenedzsment korszerűsítése és a saját hibáikból való tanulás. Az előadás logikai struktúrája: Mivel küzdünk nap, mint nap? Hogyan lehet kilépni a mókuskerékből (lépték és -paradigmaváltás) Egy tudományos tézis bemutatatója a tudástőke növelésének szükségességéről, Hogyan csinálják ezt a nagyok? Mit tehetnek a kicsik a gyakorlatban? Okos vállalkozás koncepció, Következtetések - és cselekvési terv felvázolása! "A tudástőkénkkel, akkor tudunk jól bánni, ha ehhez megvannak a kompetenciáink a szervezetben." A KKV-kat is foglalkoztató problémák A kisvállalkozókat gyakran meglepi a piaci bizonytalanság és a tervezhetőség hiánya, pedig a válasz a folyamatos tanulásban rejlik. A hatékonyság és versenyképesség kulcsa nem csak a magas munkabérek és a képzett munkaerő használata, hanem az is, hogy a magasan képzett munkaerő ne végezzen alacsony szintű munkát. A fluktuáció és a tudásvesztés gyakori probléma minden vállalkozás számára, különösen akkor, amikor új embereket kell beilleszteni egy már működő szervezetbe. A generációs különbségek további kihívást jelentenek, amikor eltérő kultúrájú és mentalitású fiatalok csatlakoznak a csapathoz. A KKV-kat foglalkoztató problémák 2-dik csoportja a következőkből tevődik össze: Korszerűtlen folyamatok és máig érvényes szemlélet. A zsarolhatóság kérdése. A betanítás nehézségei. KKV-kat foglalkoztató problémák 3-dik csoportja: Hogyan válik saját maga rabszolgájává egy cégvezető? A cégérték kérdése. Hogyan lépjünk ki a mókuskerékből? A gyakran alkalmazott megoldások sajnos gyakran csak átmeneti javulást hoznak, de nem szüntetik meg a problémákat hosszú távon. Ahhoz, hogy valóban eredményeket érjünk el, nem csak felületi változásokra, hanem valódi paradigmaváltásra van szükség. Az új irányba való elmozduláshoz elengedhetetlen, hogy előtérbe kerüljön a tudástőke. A tudás és a tanulás fejlesztése nem csak az egyéni fejlődés, hanem a vállalkozás sikerének alapja is. A paradigmaváltás lehetővé teszi, hogy új szemlélettel közelítsünk a vállalkozás problémáihoz és kihívásaihoz, és így hosszú távon fenntartható fejlődést érjünk el. A cég érdekében a tudás az, ami elmozdulást tud hozni! Az előadásba bekapcsolódik Boda György, aki bemutatja Robert Solow, Nobel-díjas közgazdász gondolatait, és lefordítja azokat a magyar KKV-kra. Solow szerint a látható tőke növelése önmagában csökkentett hozadékkal jár. Boda egy egyszerű, de találó példával kezdi: ha valakinek két barátnője van, az nem jelenti azt, hogy az élvezet a kétszeresére nő, de a költségek igen. A magyar KKV-kra vonatkozóan elhangzott kutatás szerint a termelékenység növelése a foglalkoztatottak tudástőkéjének növelésével lehetséges. Termelékenységet nem szólamokkal, hanem eszközökkel lehet növelni. Gyulay Tibor kiemeli, hogy nem csak Kelet és Nyugat, hanem a nagy és kis vállalatok között is fennáll ez az ellentét, és a vállalkozásoknak növelniük kell a tudástőkéjüket, hogy fenntartsák és növeljék jövedelmüket. Miért akkora ez a szakadék? A nagyvállalatok hatékonyabban hasznosítják a termelési értékeiket, melyhez elengedhetetlen a korszerű tudástőke és a tanulási hajlandóság. Egy kérdés merül fel: hogyan tudnának a kisvállalkozások utolérni a nagyobbakat? A nagyvállalatok általában magasabb béreket kínálnak, amivel a kisebb vállalkozások nehezen tudnak versenyezni. A nagyvállalatok gyakran alkalmazzák a legjobb gyakorlatokat, és azokat rutinszerűen alkalmazzák. A szervezeti tudás értéke nagyobb, mint az egyéni tudásé, és a nagy vállalatok óvják ezt a tudást, hogy ne legyenek kiszolgáltatva. Mit tehetnek a kicsik? Csökkenteniük kell a tudásvesztés kockázatát! Rögzítsék a kritikus tudást! Készítsenek átadható tudás tartalmakat! Legyenek tudatos, tervszerű tevékenységeik! Használjanak kész tudástartalmakat! Ha nincs rögzítsék, a tudásátadás eseményeit! Alkalmazzanak mentorálást! Végül pedig ellenőrizzék az előrehaladást! Hogyan lehet ezt támogatni? A KM EXPERT okos vállalkozás programja azt ajánlja, hogy a folyamatok alapján kell közelíteni, és a tudásmenedzsment szempontjait érvényesíteni. Olvass tovább! Tudj meg többet Gyulay Tiborról! Nézd meg a Gyulay Tiborral készült első podcast epizódot! Nézd meg a Gyulay Tiborral készült második podcast epizódot!

Nagy Gábor tapasztalatain keresztül bemutatja, hogyan lehet hatékonyan munkaerőt toborozni a digitális világban, kiemelve az algoritmusok, platformok és hirdetési módszerek fontosságát, valamint azokat a gyakori hibákat, amiket érdemes elkerülni a sikeres toborzás érdekében. Nagy Gábor az onlinetoborzás.hu tulajdonosa előadásában arról beszél, hogyan lehet manapság jól munkaerőt találni. Milyen algoritmusok, milyen platformok segíthetnek jó kollégára lelni. Szó esik még képek és szavak fontosságáról, platformokról és arról, hogy mit NE tegyünk, ha toborzásra adjuk a fejünket! Az előzményekhez tartozik, hogy kezdő vállalkozásuk eleinte csak Facebook marketinggel foglalkozott. Később változtattak, mert azzal a problémával szembesülnek, hogy partnereik panaszkodnak nekik, hogy nem találnak jó munkavállalókat. Manapság is az van, hogy a mennyiségből lehet kiválasztani a minőségi kollégákat Miért nem működnek a régi módszerek? Mert sokan a digitális forradalom előtt indítottak cégeket. A legjobb, amikor ajánlásból érkezik valaki. Mert ilyenkor megvan a marketing és az értékesítés is. Hibája, hogy ezzel nem lehet elegendő munkaerőt bevonzani. És, hol érhetőek el az emberek? Állásportálokon 130 ezer ember van fent. Közösségi oldalakon pedig 5 és fél millió. Állásportálon átlagosan 6 percet töltenek, míg közösségi médiában 89 percet. Rengeteg a közösségi oldal, de legbiztosabb a Facebook, mert Magyarországon ez és az Instagram erős. Hibák, amiket el kell kerülni: Kell a cégnév, nem anonim módon keresünk új embert! Nincs kiírva a bér, ami szintén hiba (fizikai dolgozók esetében pedig írjuk oda a nettó bért)! Nem fogalmazzuk meg jól a pozíció nevét! Olyan megnevezés legyen, amit egymás között is használnak az emberek! Az önéletrajz bekérése. Például: a telefonon nem tart az ember önéletrajzot, de meg kell oldani, hogy ott is pár perc alatt elmondja magáról az alap dolgokat. Mi mindenhez kell értenie egy jó HR-es kollégának? Legyen: Jó pénzügyes, Adótanácsadó, Pszichiáter, Pszichológus, Grafikus, Szövegíró, Programozó, És marketinges Ha ez nem megy, akkor ki kell szervezni vagy egy jó mentoring program kell! Kérdések, amire az előadás végén kapunk válaszokat: Mire kell egy jó HR-esnek odafigyelni, hogy ne szalassza el a jó embert? A Google-t lehet-e erre használni? Egy freelancert vagy részmunkaidős embert lehet-e ilyen eszközökkel jól keresni? Olvass tovább! Tudj meg többet Nagy Gáborról! Nézd meg a Nagy Gáborral készült podcast epizódot!

A döntés ilyenkor nem csak üzleti. Személyes. Érzelmi. Mihez ragaszkodsz? A márkához? A múlthoz?

Az előadásban Dr. Szentgáli Piroska jogi szempontok alapján elemzi a klaszter fogalmát és szerepét a vállalkozások fejlesztésében, kiemelve a bizalom fontosságát és a jogi kihívásokat, valamint bemutatva a klaszterfejlesztési stratégiákat Magyarországon. Szentgáli Piroska az Archenerg Klaszter (Nemzetközi Megújuló Energetikai és Építőipari Innovációs Klaszter) jogtanácsosa Előadásában jogi szempontok szerint írja le a klaszter fogalmát. Eszerint: a klaszter az egy olyan működési modell, amely Magyarországon csak a 2000-es években jelent meg. Nyugat európai megjelenése az 1990-es évekre tehető. Ez a modell azért különös a jogász szemével, mert a római jogon alapuló jól kidolgozott jogrendszer alapján működik. A polgári jogon alapuló, aprólékosan kidolgozott technika, ami által a vállalkozók jól együtt tudnak működik. A piaci gyakorlat kikényszerített egy formalizált változatot is. Bármennyire is pozitív, hogy laza szerkezetű, sok esetben ez a lazaság az, ami félreértésekre is okot szokott adni. A miértek? Az előadó felteszi a kérdést, hogy miért van az, hogy ez a rendszer nyugaton jól működik, míg a volt szocialista országok államaiban kevésbé? A jó megoldásokat át kell venni, de mindig adaptálni kell a helyi társadalmi, gazdasági viszonyokhoz - fogalmaz Szentgáli Piroska. Meglátása szerint újra egy jelentős gazdasági paradigmaváltás előtt állunk. Olyan globális, külső szorító körülmények vannak, amihez a vállalkozókat fel kell készíteni a túlélésre! Előadása során felsorolja azokat a tényezőket is, amik szerinte a klaszterek fejlődését gátolják Magyarországon. Miközben arra is hoz példát, hogy jól működő szervezetek is léteznek. Adódik tehát újra a kérdés, hogy melyek azok az okok, amik miatt egyesek fejlődnek, ismertek, míg mások leszakadnak és eltűnnek. Hivatkozásában Salgó László Péter szociológus tanulmánya jelenik meg. A szerző, azokat a tényezőket kutatja, amitől eredményesek lesznek bizonyos klaszterek. Jog és klaszter kapcsolata Az előadásban elhangzik, hogy a polgári jog érinti ezt a területet, hiszen ez szabályozza a szerződések jogait. Ha a klaszter központi szereplő lesz, akkor is sokféle kompromisszumra kell felkészülni. Például: a versenyjogi törvény felsorolja azt, hogy egy vállalkozás mit nem tehet meg. Lényege, hogy ha egy vállalkozás önállóan dönt a lépéseiről, akkor az jó, de ha már egy csoporttal egyeztet és összehangolják a magatartásukat, akkor kizárják abból a körből azokat, akik nem tartoznak ide. Ez egy különutas módszer, ami már okot ad a kartellezésre. A versenyjogi törvény azonban tartalmaz puhításokat is. Például: ha megvalósul a jogsértés, de ha csak csekély hatása van a piacra, akkor az felmentést ad. Így nem folytják meg teljesen az együttműködést. A példák éppen azt támasztják alá, hogy a jogi környezet nem tisztázza le pontosan azt, hogyan tudna egy klaszter jól működni, hiszen lépten nyomon azzal a váddal kellene megküzdeni, hogy vajon sértenek-e versenjogot az illető cégek. Nem mondhatni tehát, hogy a klasztereknek kellően, biztonáságos lenne a jogi hátterük, a gazdasági környezetük. Miért nem lehet azon elgondolkodni, hogy a klaszter egy új entitás? - teszi fel a kérdést Szentgáli Piroska. Mert ezáltal szánni lehetne nekik külön jogi leírásokat, tisztázni lehetne a helyzetüket. A magyar jogrend nem foglalkozik ezzel kérdéssel - állapítja meg az előadó. Magyarország 22 helyen áll a versenyképesség szintjén az EU-ban. Próbálkozások viszont vannak, hogy jobb helyet érjen el. A következtetés során dr. Szentgáli Piroska átfogó elemzése nyomán arra jut, hogy az egyik legfontosabb szempont a klaszterek életképessége során az a BIZALOM. A klaszter egy piac vezérelt, de egyben magas bizalmi szinten működő közösség. Az előadás végén a következő kérdésekre kapunk még választ: Mi a különbség a klaszter és vállalkozók különféle csoportosulásai között? Ha nincs érdemi különbség a két forma között, akkor mi az értelme? Olvass tovább! Tudj meg többet Dr. Szentgáli Piroskáról!

Aki külföldön akar vállalkozni, annak nem csak üzleti terve kell. Hanem mentális állóképessége is .

nulla háttér, a napi fizetés és a második esély Arnold amerikai újrakezdése nem egy gondosan felépített üzleti

Skálázás = kulcsszó, amit nem értünk Kint ez nem üres buzzword. Náluk a skálázás nem azt jelenti, hogy "nőttünk egy kicsit". Itthon a skálázás sokszor kimerül annyiban, hogy "felvettünk még egy embert" vagy "csináltunk még egy Ha tényleg skálázni akarsz, akkor először a folyamataidat kell módszeresíteni.